: : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97

Átírás

1 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 A 14, 17, 18, 19, 24, 25, 31, 32 kérdések nem részei az alapfokú számítógép-kezelıi vizsgának! 1. Ismertesse a táblázatkezelık fıbb funkcióit és alkalmazási területeit! Ismertesse a képernyın látható egységeket! Ismertesse a cellába való beírás, javítás, a táblázatban való mozgás és kijelölés fontosabb lehetıségeit! Ismertessen legalább 1-2 függvényt a fontosabb függvénykategóriákból! Mi a relatív, az abszolút és a vegyes hivatkozás (címzés)? Ismertesse a mozgatás, másolás, beillesztés és az irányított beillesztés módjait! Ismertesse a képletek másolását és a kitöltés lehetıségeit! Milyen formázási lehetıségeket ismer egy táblázat elkészítésénél? Milyen javítási lehetıségeket ismer egy táblázat elkészítésénél? Nagy mérető táblázatoknál milyen megjelenítési lehetıségekkel lehet élni? Ismertesse a mentés lehetıségeit! Ismertesse a visszatöltés (megnyitás) lehetıségeit! Ismertesse a nyomtatás lehetıségeit! Hogyan alkalmazható a nézet menü jelentéskezelı menüpont? Hogyan kezelhet több táblázatban lévı adatot? Mi a munkalap, munkafüzet, munkaterület? Milyen módon használhatjuk az Internet (Intranet) lehetıségeit Excel-ben? Mi az adattábla? Mi a célérték-keresés, az esetvizsgáló és a solver? Hogyan alkalmazhatjuk Excelben az őrlapok eszköztárt? Hogyan alkalmazhatjuk Excelben a rajzolás eszköztárt? Milyen típusú diagramokat hozhatunk létre, és hogyan? Milyen lehetıség van a diagramok formázására? Ismertesse a térkép használatát a diagramkészítésben! Milyen lehetıség van az adatok statisztikai elemzésére? Mi a tömbképlet és a tömbállandó? Hogyan használhatók? Ismertesse az adatnyilvántartás (tábla használat) alapjait! Ismertesse a sorba rendezés és az autoszőrı lehetıségeit! Ismertesse az irányított szőrı lehetıségeit! Ismertesse a részösszegek számításának lehetıségét! Ismertesse a kimutatás-készítést (PivotTable)! Milyen testreszabási lehetıségeket nyújt az Excel? Mi a makrózás lényege? Néhány gyakorló feladat Ismertesse a táblázatkezelık fıbb funkcióit és alkalmazási területeit! Számításokat végezhetünk az egyszerőtıl a legösszetettebbig, számos beépített függvényt használhatunk. Több táblázat adataival is dolgozhatunk egyszerre. Számításainkat szépen megformázható táblázatokba rendezhetjük. Számításainkat elemezhetjük, több változatban is megvizsgálhatjuk, látványokat hozhatunk létre. Speciális statisztikai és matematikai funkciókhoz ad kész módszereket (regressziószámítás, statisztikai próbák, lineáris, nem lineáris és egész értékő programozás, stb.). Adatainkat diagramok sokféleségén keresztül is bemutathatjuk, térkép alapú diagramok is készíthetık. Rajzokat készíthetünk, objektumokat helyezhetünk el a táblázatban. Más rendszerekkel (táblázatkezelık, adatbázis-kezelık, szövegszerkesztık) kapcsolatot, adattranszfert biztosít. Adatnyilvántartásokat hozhatunk létre, lekérdezhetünk, sorba rendezhetünk. ACCESS 97 őrlapokat és jelentéseket készíthetünk. Internet és intranet kiszolgálóként is mőködhet (hiperhivatkozás, HTML utasítások, FTP elérés). Könnyő és jól paraméterezhetı nyomtatást tesz lehetıvé. Testreszabási, makrózási, Visual Basic alkalmazási lehetıséget ad. Alkalmazási területei: Mérnöki, pénzügyi és matematikai számítások. Adatelemzések, jelentések, kimutatások készítése. Statisztikai feladatok megoldása (kapcsolat keresése adatsorok közt, prognosztizálás, stb.). Matematikai optimalizálási feladatok, szélsıérték feladatok, célérték keresése. Bemutatókhoz, oktatáshoz diagramok összeállítása. Nyilvántartási, rendezési, kigyőjtési, keresési feladatok. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 1

2 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Ismertesse a képernyın látható egységeket! Címsor: vezérlı menü (rendszermenü) gombja, munkafüzet neve, minimalizálás gombja (tálcagombbá alakít), elızı (eredeti) állapot - teljes képernyıméret váltás gombja, ablak bezárás gombja. Menüsor: (Összefoglaló táblázat a következı lapon!) Annál a menüpontnál, ahol a (Shift) jelzés megtalálható, a menüpont csak a Shift gomb lenyomása esetén (a fımenü egy menüpontjának meghívásakor kell lenyomni) jelenik meg a felette lévı menüpont helyett. A szögletes zárójelben lévık nem mindig látszanak (Ezeket az Eszközök menü Bıvítménykezelı menüpontjával lehet telepíteni vagy eltüntetni!). A perjellel felsoroltak közül csak az egyik jelenik meg. Létezik ún. helyi (más nevei: rövid, gyors) menü is, amely az egér jobb oldali gombjával hívható meg. Eszközsorok: Szokásos, Formázás, Diagram, Kép, Kimutatás, Korrektúra, Külsı adatok, Rajzolás, Őrlapok, Vezérlık eszköztára, Visual Basic, Web, WordArt, egyéb eszköztárak, saját készítéső eszköztárak. Szerkesztıléc: aktuális cellacím illetve a névvel ellátott cellák névlistájának, névmegadásának területe, beírás visszavonása (piros X), érvényesítése (zöld pipa), = beírása és számolás (ekkor alatta egy panelen kiíródik a számítás pillanatnyi eredménye), beírási (szerkesztési) terület. Munkaterület: oszlopcímek (256), sorcímek (65536), cellák (32000 karaktert lehet bele írni, és 255 karakter széles lehet), munkalapok (255) közti mozgást segítı gombok, munkalap fülek, függıleges és vízszintes görgetısáv. Állapotsor: pillanatnyi mővelet-végrehajtásról ad segítı információkat, gyors statisztika (kijelölt területen lévı számok összegét kiírja), billentyőzet kapcsolók beállításait mutatja. A képernyı kinézetét a nézet menüponton keresztül állíthatjuk be. Használhatók még a szokásos ablakkezelési funkciók, valamint az ablak menü, amely a nagy mérető táblázatok kérdésnél van ismertetve. 2 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

3 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 Fájl Szerkesztés Nézet Új dokumentum Visszavonás/Nem vonható vissza Normál Megnyitás Ismétlés/Nem ismételhetı Oldaltörés megtekintése Bezárás Kivágás Eszköztárak Mindent bezár (Shift) Másolás Szerkesztıléc Mentés Kép másolása (Shift) Állapotsor Mentés másként Beillesztés Élıfej és élıláb [Mentés HTML formátumban] Kép beillesztése (Shift) Megjegyzések Munkaterület mentése Irányított beillesztés Egyéni megjelenítések Oldalbeállítás Csatolt kép beillesztése (Shift) [Jelentéskezelı] Nyomtatási terület Beillesztés hiperhivatkozásként Teljes képernyı Nyomtatási kép Kitöltés Nagyítás Nyomtatás Tartalom törlése Küldés Törlés Adatlap Lap törlése 1., 2., 3., 9. állománynév Lap áthelyezése vagy másolása Kilépés Keresés Csere Ugrás Csatolások Objektum Beszúrás Formátum Eszközök Cellák Cellák Helyesírás Sorok Sor Automatikus javítás Oszlopok Oszlop [Automatikus mentés] Munkalap Lap Közös használat Diagram Automatikus formázás Változások követése Oldaltörés/Oldaltörés eltávolítása Feltételes formázás Munkafüzetek egyesítése Függvény Stílus Védelem Név Célérték-keresés Megjegyzés Esetvizsgáló Kép Munkalap-vizsgálat Térkép [Solver] Objektum Hiperhivatkozás Makró Bıvítménykezelı Testreszabás Beállítások [Adatelemzés] [Bıvítménycsatolások] [Varázsló] Adatok Ablak Súgó Sorba rendezés Új ablak Microsoft Excel súgója Szőrı Elrendezés Tartalomjegyzék és tárgymutató Őrlap Elrejtés Mi ez? Részösszegek Felfedés Microsoft a Weben Érvényesítés Felosztás/Felosz.megszüntetése Lotus súgó Adattábla Ablaktábla rögzítése/feloldása Microsoft Excel névjegye Szövegbıl oszlopok [1., 2., 3., ablak] [Sablon Varázsló] Összesítés Tagolás és Részletek Pivot Table kimutatás Külsı lekérdezés Adatfrissítés [MS Access őrlapba] [MS Access jelentésbe] [MS Access táblába] A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 3

4 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Ismertesse a cellába való beírás, javítás, a táblázatban való mozgás és kijelölés fontosabb lehetıségeit! Beírás: Az aktuális cellába ír. Egy oszlopon belül a kezdıbetők alapján a felette beírt cellákból értéket kínál fel (helyi menü választéklistáját is használhatjuk erre a célra). Automatikus javítást kérhetünk (eszközök menü automatikus javítása). Speciális sorozatokat hozhatunk létre gyorsan a kitöltıfül segítségével (lásd a kitöltésnél). A függvényeket és cellacímeket begépeléssel, kiválasztással és kijelöléssel is bevihetjük. A képleteket egyenlıségjellel (vagy + esetleg jellel) kell kezdeni, lehet zárójelezni. Ha a szerkesztılécen lévı = (egyenlıségjel) ikonra kattintunk egy képlet beírása során, akkor egy segédeszköz területen mindig jelzi, hogy a képlet pillanatnyi értéke éppen mennyi. Összehasonlító mőveleti jelek: = < > <= >= <>, összefőzés mőveleti jele: &, aritmetikai (matematikai) mőveleti jelek: + - * / ^ % (a mőveleti jelek hierarchia sorrend szerint vannak felsorolva). Dátumok beírása: /3/ márc.94 20:45 Mőveletvégzés dátumkonstanssal: =" "- " ". Cellacímeket vagy cella tartományokat névvel is elláthatunk a beszúrás menü név menüpontjának név megadása párbeszédpanelen. A szerkesztıléc elsı részébe kattintva is begépelhetjük a nevet. Ezeket a neveket késıbb bárhol, ahol az adott cellára, területre hivatkozni akarunk, használhatjuk. Ha elfelejtettük a nevet, akkor a beszúrás menü név menüpontjának beillesztés utasításával (az F3-as billentyővel is meghívhatjuk) is beszúrhatjuk (pl. képletbe). Oszlopnévvel ellátott oszlopok adataival úgy is számolhatunk, hogy a képletben az oszlopok elnevezését használjuk (pl.: =darab*egységár, ha a darab beírás szerepel a darab adatok felett, és az egységár beírás szerepel az egységárak felett). Egy név az egész munkafüzetben használható. A beszúrás menü név menüpontjának még egyéb szolgáltatásai is vannak a névhasználattal, megadással kapcsolatban. Beírás érvényessége: Az adatok menü érvényesítés menüpontjával meghatározhatjuk, hogy a cellába milyen típusú adatokat írhatunk be (pl.: bármilyen, egész szám, tizedes tört, listából választás, dátum, idı, szöveghossz, egyéni). Ehhez figyelmeztetı üzenetet (cellára lépéskor írja ki) és hibaüzenetet (hibás beíráskor írja ki) is rendelhetünk. Javítás: lehet a cellában (kétszer kattintva) vagy a szerkesztılécen is javítani egérrel való rákattintással vagy az F2 leütése után (átírás, beszúrás, törlés). Lehetséges a teljes cella átírása is. Itt is használhatók a szerkesztés menü vágólap kezelı mőveletei. Képlet javítása esetén különbözı színekkel megmutatja a képletben használt cellacímeket (a cellában vagy a szerkesztılécen) és a cellákat is (a táblázatban). Mozgás: kurzorpaddal (nyilak; PgUp, PgDn, Alt+PgUp, Alt+PgDn; End leütése vagy Ctrl nyomvatartása - nyilak; Home, Ctrl-Home, stb.), egérrel, görgetısávval, ugrással (F5). Kijelölés: tartomány: téglalap alakú terület egy vagy több cellával a két átellenes sarokponttal megadva, pl.: A1:C5. Megadása a legegyszerőbb egérrel: a tartomány egyik sarok cellájának közepére kell kattintani (pl. bal felsı cellára, amikor az egérkurzor alakja fehér kereszt alakú), majd nyomvatartva az egér bal gombját elhúzzuk a szemközti sarok cellába (a kijelölt terület fekete színő lesz, kivéve a legelsı celláját). Ekkor felengedhetı az egér bal gombja. Több tartomány is kijelölhetı egyidejőleg, ha a Ctrl gombot is nyomjuk a további kijelöléseknél! Oszlop vagy sor címén csinálva ugyanezt teljes oszlop vagy sor tartományokat jelöl ki! A teljes tábla kijelölhetı a munkaterület bal felsı sarkára kattintással. Kijelölés kurzorpaddal: Shift + kurzorpad valamelyik billentyője. A Shift gomb nyomvatartása helyettesíthetı az F8 elızetes leütésével. Pontosvesszıvel elválasztva több tartományt, cellát egyesíthetünk, pl.: =SZUM(A1:A5;C1:C5). Szóközzel elválasztva több tartomány, cella közös metszetét hozhatjuk létre, pl.: =SZUM(A1:C5 B1:B15) függvény a B1:B5 terület adatait adja össze! Teljes oszlopot az oszlop koordinátájával is megadhatunk, pl.: A:A. 3 sorra: 2:4. Kijelölt tartományokba egyszerőbb lehet az adatbevitel! (Enterrel lefelé, Shift Enterrel felfelé, Tabbal jobbra, Shift Tabbal balra halad a kijelölt területen belül! Ctrl+Enterrel ugyanazt az adatot írja az össze kijelölt cellába!) 4. Ismertessen legalább 1-2 függvényt a fontosabb függvénykategóriákból! A függvényeket a függvényvarázsló ( fx ikon, Shift F3, vagy beszúrás menü függvény menüpont) segítségével érdemes használni. Beírás közben a szerkesztıléc elején lévı függvények nevő legördíthetı listából könnyebben is választhatunk az utoljára használt függvények közül. Ez a lehetıség a függvények egymásba ágyazására is használható. Ha a külsı függvény egy másik paraméterének is függvényt akarunk használni, akkor a szerkesztıléc szerkesztési részén a külsı függvény nevére kell kattintani, amire visszajön a külsı függvény függvényvarázsló ablaka! Ha a függvény egyik paramétereként cellát vagy cellák tartományát kell megadni, akkor elınyösen használható a paraméter beviteli mezı jobb oldalán lévı ikon, amely minimalizálja a függvényvarázsló ablakméretét (ilyenkor az egérrel könnyebben kijelölhetı a kívánt cella vagy cellatartomány), illetve visszaállítja az eredeti ablakméretet, ha még egyszer rákattintunk. Sok esetben az ablakot elegendı elmozgatni a paraméter egérrel történı kijelöléséhez. Az eszközök menü munkalap-vizsgálat menüpontjával könnyebben áttekinthetjük képleteink, függvényeink hivatkozását más cellákra. 4 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

5 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 Általános alakja: =függvénynév([paraméter1[;paraméter2[;...]]]) A paraméter szó helyett az argumentum szó is használatos. Pénzügyi: RÉSZLET(30%;15;200000) BMR(A1:A10) Dátum és idı: HÉT.NAPJA(" ";2) MA() Matematikai és PI() VÉL() trigonometriai: SZUM(A1:A10;6*2;C3) SZUMHA(A2:A100;"egyetem";B2:B100) Statisztikai: ÁTLAG(A1:A10) DARABTELI(B2:B100;"<50000") MIN(A1:A10) KICSI(A1:A10;2) Mátrix: VKERES(A5,A1:D3;2) OFSZET(A1;0;3) Adatbázis: AB.MAX(Adatbázis;"Összeg";F1:I2) AB.DARAB(A1:E100;2;F1:F2) Szöveg: BAL(A1,2) HOSSZ(A1) Logikai: ÉS(a1>5;b1<=3;c1="kedd") HA(A1>5;10;9) Információ: CELLA("széles";A1) INFO("szabadmemória") Az autoszum (Σ) ikon a SZUM függvény kényelmesebb használatát teszi lehetıvé (pl.: kijelölt üres terület feletti adatterületet összegzi, kijelölt adat terület alatt összegez, kijelölt adatterület és üres sor és/vagy oszlop esetén az üres sorban és/vagy oszlopban összegez). 5. Mi a relatív, az abszolút és a vegyes hivatkozás (címzés)? A címzési módok a képletek különbözı másolhatósága miatt szükségesek. Az alapértelmezés a relatív címzés. Jellemzıje, hogy a címben nem szerepel a dollár ($) jele. Az ilyen címet tartalmazó képletet másolva, a képlet úgy változik meg, ahogy az a táblázatos mőveletek esetében kívánatos, azaz annyival és olyan irányban címzıdik át a képletben lévı relatív cím, amennyivel és amilyen irányban a képletet másoltuk. Pl. az A1 cellában szereplı =3*a2 képletet a B1 cellába másolva =3*B2, a C4 cellába másolva =3*C5 lesz belıle. Az abszolút és a vegyes cím jellemzıje, hogy $ jelet tartalmaz. Pl.: =3*$A$1. A $ jel a sor és/vagy az oszlop neve elıtt állhat. Amelyik elıtt áll, az a koordináta nem változik a másolás során. Vegyes címzésnél vagy csak a sor vagy csak az oszlop elıtt áll $ jel. Abszolút címzési módot kell alkalmaznunk, ha a másolandó képletben konstans értéke szerepel a cellában. Ilyenkor a sor és az oszlop elıtt is áll $ jel. A névvel ellátott cellára, névvel történı hivatkozás, abszolút címzésnek minısül. Képletek beírásánál a cellacím megadása (beírással vagy egérkijelöléssel) után az F4 billentyőt használhatjuk a relatív és abszolút címzési módok közötti váltásra! Mozgatási mőveletnél nem mőködik a relatív címzés, azaz változatlanul mozgathatók át a képletek! Relatív és abszolút hivatkozásokat is megadhatunk egy másfajta hivatkozási stílussal az S1O1 stílussal. Ez az eszközök menü beállítások menüpontjának általános paneljén állítható be. Az S1O1 hivatkozási stílus lényege, hogy az S bető után azt a számot adjuk meg, amely sorral dolgozni akarunk a táblázatban, míg az O bető után a kívánt oszlop sorszámát írjuk. Így abszolút hivatkozásról beszélünk. Ha a számot szögletes zárójelbe tesszük, akkor relatív hivatkozásról van szó! Pl.: S[-2]O ugyanabban az oszlopban két sorral feljebb lévı cella; S[2]O[2] két sorral lejjebb és két oszloppal jobbra lévı cella; S[-1] az aktuális cella feletti teljes sor; O az aktuális oszlop. 6. Ismertesse a mozgatás, másolás, beillesztés és az irányított beillesztés módjait! Mozgatni és másolni a legegyszerőbb egérrel. Ki kell jelölni a mozgatandó vagy másolandó területet. Megfogjuk a kijelölt terület szélét (az egérmutató fehér nyíl ilyenkor). Nyomva az egér bal gombját bárhová elmozgathatjuk a területet az egér mozgatásával. Ha a mozgatás során a Ctrl gombot is lenyomjuk, akkor másolás történik (ilyenkor az egérmutató mellett egy kis + jel jelenik meg). Más munkalapra másolásnál, mozgatásnál az Alt billentyőt kell lenyomva tartani, és a munkalapnévre kell húzni, majd a munkalapváltás után az Alt-ot el lehet engedni és a munkalapon elhelyezhetjük a húzott területet. Ha az egér jobb gombját nyomjuk le a bal helyett, akkor a mozgatás végén az elengedés pillanatában megjelenik egy helyi menü, amivel megkérdezi, hogy mi történjék: másolás, áthelyezés, formátummásolás, értékmásolás, lefelé tol és másol, jobbra tol és másol, lefelé tol és áthelyez, jobbra tol és áthelyez. Ugyanez a menürendszeren keresztül is megvalósítható. Itt is elıször ki kell jelölni a mozgatandó területet. Ezután a vágólap segítségével (szerkesztés menüvel) történnek a mőveletek. Mozgatásnál a szerkesztés menü kivágás parancsával, míg másolásnál a másolás parancsával a vágólapra helyezzük a kijelölt terület tartalmát. Ezután el kell menni a célterület bal felsı sarkára. Itt a szerkesztés menü beillesztés parancsával a vágólap tartalmát egyszerően beillesztjük. Ez több célterületre is megismételhetı. A szerkesztés menü irányított beillesztés parancsát kell választanunk, ha nem egyszerő beillesztést akarunk. Az irányított beillesztés parancs csak a másolással a vágólapra vitt cellákra használható. Ilyenkor egy beállító panelablakban dönthetünk a beillesztés tartalmáról: mindent, képletet, értéket, formátumot, jegyzetet; az elvégzendı A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 5

6 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ mőveletrıl (a vágólap tartalma és a célterület egymásra fekvı cellái között): nincs, összeadás, kivonás, szorzás, osztás; a csatolásról; a transzponálásról és arról, hogy a vágólapon üres cellákat átugorja-e vagy az üres cellával végezze el a kijelölt mőveletet. 7. Ismertesse a képletek másolását és a kitöltés lehetıségeit! Ha egy táblázatban, pl. oszlopösszegeket kell képeznünk, akkor nem szükséges minden oszlopba egyenként beírni az adott oszlopra vonatkozó képletet. Elég az elsıt beírni. A többit úgy kaphatjuk meg, hogy a képletet tartalmazó cella jobb alsó sarkát - a kitöltı kockát (fület), amely ilyenkor fekete kereszt alakú - kell az egérrel megfogni. Az egér bal gombját nyomvatartva kijelölhetünk egy tetszıleges területet (pl. az oszlopösszegek celláit), amelybe bemásolja a képletet, amelyet a relatív címzés szabályai szerint ír be az egyes cellákba. Ugyanez történik akkor, ha a kitöltı kockán kétszer kattintunk (ilyenkor az aktuális cellától a baloldali szomszédos feltöltött tartomány szerinti celláig történik a feltöltés, de csak lefelé mőködik). A feltöltés a szerkesztés menü másolás és beillesztés parancsával is megoldható. Ha a kitöltı kocka cellájában csak egy szám vagy szöveg szerepel, akkor azt másolja a többibe. (Ugyanez a hatása, ha egy kijelölt tartományba a beírást a Ctrl+Enterrel fejezzük be.) A szerkesztés menü kitölt parancsa is elvégzi a kitöltést. Sorozatokat hozhatunk létre a szerkesztés menü kitölt parancsának sorozattal nevő alparancsával. A sorozat lehet számtani, mértani, dátum, automatikus (pl. jan, febr, stb.). Megadható a lépésköz és a végérték. Dátumnál választható, hogy naponként, hétköznaponként, havonként vagy évenként növekedjen. A trend kocka bekattintásával a kijelölt területen lévı adatokból trendet képezhetünk, ami szerint átírja az eredeti adatokat is, míg az üres cellákat feltölti a kijelölt területen a trend szerint. A sorozat elsı két elemét be kell írni (gyakran az elsı is elegendı) és kijelölni a sorozat többi elemének helyével együtt, majd meg kell hívni az említett parancssorozatot. Néhány példa sorozat kezdésre: január; jan; hétfı; H; n1; 1. Negyedév; ; 1. csoport; üzem 1; 10, 15; 1 nap, 3 nap; , ; 10%, 20%. Speciális sorozatokra is megtanítható az Excel az eszközök menü beállítások menüpontjának egyéni listák paneljével. Ilyenkor a listaelemeket egymásután beírjuk enterrel elválasztva a listaelemek területre. A lista utolsó elemének bevitele után a felvesz nyomógombra kell még kattintani. A kitöltés a kitöltıkocka segítségével egérrel is megvalósítható, de ha a sorozat elsı két elemét kellett megadni, akkor azt kell kijelölni, és azt kell a kitöltıkockával továbbhúzni! Ha ugyanezt az egér jobb gombjának lenyomásával csináljuk, akkor a végén az egérgomb felengedésekor egy helyimenüt ad: cellák másolása, kitöltés sorozattal (számtani sorozattal), kitöltés formátummal, kitöltés értékkel, kitöltés napokkal, kitöltés munkanapokkal, kitöltés hónapokkal, kitöltés évekkel, lineáris trend, exponenciális trend, adatsorok (ez a szerkesztés menü kitölt parancsának adatsorok nevő ablaka, ahol sorozattípust, lépésközt, végértéket és trendkérést állíthatunk be). Ha egy számot tartalmazó cella kitöltıkockáját egérrel megfogva húzzuk, miközben a Ctrl billentyőt nyomjuk, akkor egyesével növekvı sorozatot hoz létre. A kijelölt terület tartalma törölhetı, ha a kitöltı fület megfogva a kijelölt területen befelé mozgunk. 8. Milyen formázási lehetıségeket ismer egy táblázat elkészítésénél? A legegyszerőbb a formátum menü automatikus formázás parancsával, ahol 17 elıre elkészített táblázatformátumból lehet választani. Az egyebek nyomógombbal még ezen belül megadhatjuk, hogy a felsorolt formátumelemekbıl melyek kerüljenek felhasználásra. A formátum menü stílus parancsával saját magunk készíthetünk formátum beállításokat (szám, igazítás, betőtípus, szegély, mintázat, védelem), amelyet egy stílusnévvel láthatunk el, és a felvesz nyomógombbal vehetünk fel a munkafüzet stílusai közé. Ezt a stílust késıbb tetszıleges kijelölt területre érvényesíthetjük ugyanezen panelablak OK nyomógombjával. Ha a stílust késıbb változtatjuk, akkor mindenhol változik a formátum, ahol a stílus alkalmazva volt! Más munkafüzetbe az egyesít nyomógombjával lehet átvinni a stílust (a munkafüzeteket elıtte meg kell nyitni). Elemi lépésekkel is megformázható egy táblázat. A formátum menübıl alkalmazható menüpontok: cellák (szám, igazítás, betőtípus, szegély, mintázat, védelem), feltételes formázás, sor és oszlop (méret adat, elrejtés). A formázás eszköztárral egyszerően és gyorsan formázhatunk, bár nem minden oldható meg vele. A formátum másolása ikonnal (ecset van rajta) már meglévı formázást vihetünk át könnyen más cellákra. Kétszer rákattintva többször is festhetünk vele (Esc-el, vagy még egyszer az ikonra kattintva megszüntethetı ez az állapot.) Oszlopok és sorok mérete egérrel is állítható a koordináta területen. Oszlopnál például az A oszlop szélessége az A és B oszlopjel között állítható, amikor az egérkurzor alakja jobbra-balra mutató nyílként jelenik meg. Ilyenkor kétszer kattintva, az oszlop szélessége az oszlopba beírt legszélesebb adat szélességéhez igazítódik! Több sort vagy oszlopot kijelölve, mindegyiknél változik a méret, ha akármelyikét megváltoztatjuk. A laptördelést a beszúr menü oldaltörés, oldaltörés eltávolítása parancsával lehet szabályozni. 6 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

7 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel Milyen javítási lehetıségeket ismer egy táblázat elkészítésénél? A javítási lehetıségek többsége a szerkesztés menübıl, vagy egy cella helyi menüjébıl érhetı el. Cella átírása, cella javítása. Jól használható a szerkesztés menü keresés, csere és ugrás parancsa. Kijelölt terület tartalmának törlése, másolása, mozgatása, irányított beillesztése (szerkesztés menü, lásd a mozgatás, másolás, beillesztés leírásánál). Kijelölt terület törlése (balra behúzás, terület felhúzás, sorok, oszlopok törlése), beszúrása (beszúr menü cellák, sorok, oszlopok parancsa). Egérrel üres cellák beszúrása: kitöltıkocka segítségével Shift billentyőt nyomvatartva (több cellát kijelölve töb sorban vagy oszlopban szúr be üres cellákat). Egérrel cellák kitörlése: a kitöltıkockát a Shift nyomvatartása mellett a kijelölt területen, vagy az aktuális cellán belül, befelé mozgatjuk (a törölt területre behúzza alulról vagy jobbról a cellákat a törlés irányának megfelelıen). Egérrel kijelölt terület beszúrása egy adatterületre: kijelölt terület peremét megfogni (fehér nyíl egérkurzor állásban), Shift billentyőt nyomvatartava, majd áthúzni a kívánt beszúrási helyre. Ha közben a Ctrl billentyőt is lenyomva tartjuk, akkor az eredeti helyén is megmarad a beszúrandó adatterület (másolás), egyébként átmozgatás történik. Munkalap törlése (szerkesztés menü lap törlése parancs), munkalap beszúrása (beszúr menü munkalap parancsa), munkalap áthelyezése vagy másolása (szerkesztés menüben ezen a néven) valamint munkalap átnevezés, elrejtése, felfedése (formátum menü lap parancsa). 10. Nagy mérető táblázatoknál milyen megjelenítési lehetıségekkel lehet élni? Több lehetıséget is kínál erre az Excel. Ha nem túl nagy a táblázat, akkor segíthet a nézet menü szerkesztıléc, állapotsor, eszköztárak menüje, amivel ki-be kapcsolhatók. Így több hely marad a képernyın a táblázatunk számára. Egyszerőbb és hatékonyabb a nézet menü teljes képernyı parancsa, amivel a teljes képernyın szerkeszthetjük a táblázatunkat. Jól használható még a nézet menü nagyítás parancsa is, amivel kicsinyíthetjük, nagyíthatjuk a képernyın a táblázatunkat. Igazi megoldást azonban az ablak menü lehetıségei adnak. Legjobb megoldást az ablaktábla rögzítése menüpont ad. Célja, hogy nagy táblázatoknál a táblázat tetején és bal oldalán lévı megnevezés területek mindig láthatóak legyenek. A parancs meghívása elıtt azon a cellán kell állni, ami fölött illetve amitıl balra helyezkednek el a táblázatunk megnevezés területei. Az ablak menü megoszt parancsa a képernyıt 2, vagy 4 részre vágja, amiben a táblázat különbözı területei megtekinthetık. A parancs meghívása elıtt azon a cellán kell állni, ami fölött, illetve amitıl balra osztódik szét a táblázatunk. Hasonló célt szolgál a görgetısávok tetején, illetve jobb szélén lévı osztómezı (vastag fekete sáv), amivel vízszintesen vagy függılegesen lehet kettévágni a képernyın lévı táblázatot (egérrel kell megfogni és elhúzni az osztás helyére). Ritkábban használatos az ablak menü elrendezés menüje, ami akkor használható igazán jól, ha elıtte az ablak menü új ablak parancsával még egy vagy több ablakot nyitunk a munkafüzetünk számára. Így is elérhetjük, hogy a nagy táblázatunk különbözı részeit egyidejőleg láthatjuk a képernyın. Nyomtatásnál az ablak menü ablaktáblát rögzít menüpontjához hasonlót old meg a fájl menü oldalbeállítás menüpontjának lap nevő párbeszédpaneljének címként nyomtatandó területének megadása (minden lapra nyomtatandó megnevezések). Nyomtatásnál a nézet menü nagyítás menüpontjához hasonlót old meg a fájl menü oldalbeállítás menüpontjának oldal nevő párbeszédpaneljének nagyítás nevő része. 11. Ismertesse a mentés lehetıségeit! Munkánk kimentését a fájl menün keresztül tudjuk megoldani. Az Excel elinduláskor rögtön ad egy munkafüzetet, amiben már dolgozhatunk is. Kimentésekor két lehetıség közül választhatunk: mentés vagy mentés másként. Az elsı kimentéskor mindegy melyiket választjuk, mert a mentés másként parancsot hajtja végre mindig, amíg nem adtunk a munkafüzetünknek nevet. A mentés másként menüvel lehet a munkafüzetet más néven, más módon kimenteni, mint ahogy addig volt. Megadhatjuk a fájl típusát (legtöbbször munkafüzet, de lehet más is, ha azt valami indokolja), helyét (háttértárolót, mappát) és nevét (pontot és kiterjesztést ne írjunk be, csak rendkívüli indok esetén). Munkafüzet mentésekor az állomány kiterjesztése automatikusan XLS lesz. Az egyebek nyomógomb segítségével biztonsági másolatot készíttethetünk az elızı állapotról BAK kiterjesztéssel, illetve jelszózhatjuk a betekintési és írási jogot. A mentés gomb lenyomására még bekéri a munkafüzet tulajdonságai ablakban az adatlap fülön (ha be van állítva az eszközök menü beállítások menüpontjában az általános fülön az adatlap kitöltését felajánlja ellenırzı doboz) a következıket: cím, tárgy, szerzı, felelıs, cégnév, kategória, keresıszó, megjegyzések, hivatkozás alapja, mintakép mentése. Az egyéni fülön sok egyéb szempontot választhatunk még ki és adhatunk neki értékét (pl.: cél, csoport, ellenırizte, forrás, A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 7

8 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ gépíró, szerkesztı, téma, ügyfél, stb.). Az általános, statisztika és tartalom fülön egyéb információkat olvashatunk még le (pl.: fájl adatok, dátum adatok, munkalapok nevei). Sok állomány esetén e lap kitöltése segít a munkánk visszakeresésében. A fájl menü adatlap parancsával is elérhetjük közvetlenül ezt a panelt. A mentés parancs az elızı néven és az utoljára megadott módon elmenti a munkafüzetet. A munkaterület mentése paranccsal az összes addig megnyitott munkafüzetünket elmenti egy néven egy állományban a mentés másként parancshoz hasonlóan. A kiterjesztése XLW lesz. Ezt akkor érdemes használni, ha rendszeresen ugyanazon munkafüzetekkel együtt (több munkafüzettel) dolgozunk. A mentés HTML formátumban paranccsal weblapokat készíthetünk, amit Interneten vagy Intraneten is használhatunk. A parancs hatására a Weblapkészítı Varázsló indul el. A bezárás paranccsal megszüntethetjük az aktív munkafüzetünket, nem menti a változásokat, bár elıtte egy biztonsági kérdést feltesz, arra vonatkozóan, hogy tényleg mentés nélkül akarjuk-e bezárni. 12. Ismertesse a visszatöltés (megnyitás) lehetıségeit! Munkánk késıbbi visszatöltését a fájl menü megnyitás nevő parancsával tudjuk megoldani. A mentés másként menüponthoz hasonló lehetıségeket kapunk. Megadhatjuk, illetve kiválaszthatjuk a fájl típusát, helyét (háttértárolót, mappát) és fájlnevét. A parancsok és beállítások ikonnal sok parancs és beállítás közül választhatunk: csak olvasásra, másolat megnyitása, nyomtatás, adatlap, rendezés, alkönyvtárakban is, mappánkénti csoportosításban, hálózati meghajtók hozzárendelése, FTP helyek felvétele/módosítása, mentett szempontok. A panel alján található a fájlkeresés ezen kritériumok alapján terület. Itt a fájl nevére (* és? is használható, több mappa is megadható pontosvesszıvel elválasztva), fájltípusára, szöveg vagy jellemzıire (szövegtartalomra, adatlap tartalomra) és a módosítás dátumára adhatunk meg válogatási szempontokat. A keresés nyomógombbal kérhetjük a keresést, az újabb keresés nyomógombbal törölhetjük a keresési szempontokat. A panel közepén a feltételnek megfelelı fájlokat sorolja fel, míg a felsorolás jobb oldalán a mintaképet, adatlapot, részletek vagy lista formátumot állíthatjuk be a felette lévı ikonok segítségével. Az irányított nyomógomb meghívja az irányított keresés panelt. A párbeszédpanelen a már régebbrıl tárolt keresési szempontjainkból válogathatunk, esetleg egy nem szükségeset törölhetünk (szempont megnyitása nyomógomb), illetve az új szempontokat menthetjük el egy névvel (szempont mentése nyomógomb). A panel alján megadhatjuk az állomány helyét (pontosvesszıvel elválasztva több nevet is megadhatunk). Ha bekapcsoljuk az alkönyvtárakban is választókapcsolót, akkor ott is keresi. Megadhatjuk, hogy tegyen-e különbséget a kis és nagybetők között. A további kritériumok megadása részben számos jellemzı (pl.: szavak, sorok száma, cél, cím, csoport, ellenırizte, stb.) közül választhatunk még. Minden jellemzınek megadható a feltétele és értéke (egy keresési, szőrési feltétel fogalmazható meg így). Több ilyen feltétel is megadható, amelynél külön-külön eldönthetı, hogy és illetve vagy logikai mővelettel kapcsolódjon a már meglévı feltételekhez. Egy feltétel felvételét a listához a lista bıvítése nyomógombbal lehet kérni. Ekkor a feltétel a panel tetején lévı listához íródik. A lista alatt lévı törlés nyomógomb törli a listából azt a feltételt, amit kijelöltünk. Az új keresés nyomógomb törli a listát. A panel keresés nyomógombjával visszaléphetünk a megnyitás panelre, miközben a keresést is végrehajtja. A fájl menü új munkafüzet parancsával egy új munkafüzetet kapunk. 13. Ismertesse a nyomtatás lehetıségeit! A nyomtatás utasításai a fájl menüben találhatók. Nyomtatásra az aktuális munkalap kitöltött része kerül, ha errıl másképpen nem döntünk. A nyomtatási területet úgy a legegyszerőbb meghatározni (ha nem jó, az hogy az aktuális munkalapunk kitöltött részét nyomtassuk ki), hogy kijelöljük a nyomtatni kívánt területet és a fájl menü nyomtatási terület menüpontjában ezt megadjuk. Ugyanitt meg is szüntethetjük a megadását. A fájl menüben az oldalbeállítás, a nyomtatási kép illetve a nyomtatás menüpontok szolgálnak a nyomtatásra. A három menüpont azonban egymás panelablakaiból is meghívható. Papírtakarékossági okból a nyomtatási kép menüt célszerő elıször használni. Itt megnézhetı, hogyan fog kinézni a nyomtatandó táblázatunk a jelenlegi beállításokkal. Lapozhatunk a lapok között a következı illetve elızı nyomógombok segítségével. A nagyítás nyomógombbal kinagyíthatjuk olvashatóra a lapot, vagy visszaválthatunk az eredeti méretre (1 lap megmutatására). A nyomtat nyomógomb megegyezik a fájl menü nyomtat menüpontjával, míg a beállít nyomógomb a fájl menü oldalbeállítás menüpontjával. A margók nyomógomb megnyomása után a margókat és az oszlopszélességeket állíthatjuk az egérrel látványos módon. Az oldaltörés megtekintése nyomógomb lenyomása után az oldaltörések helyét szaggatott vonallal megjelöli, amit egérrel tovább módosíthatunk, áthelyezhetünk. Ez a funkció a nézet menü oldaltörés megtekintése menüponttal is meghívható. Ez a megjelenítési mód a nézet menü normál menüpontjával megszüntethetı. Az oldalbeállítás menüpont 4 párbeszédpanelen tesz lehetıvé beállításokat. Oldal: írásirány, méretezés, papírméret, minıség, elsı oldal száma. Margók: felsı, alsó, bal, jobb, élıfej (fejléc) helye, élıláb (lábléc) helye, nyomtatási terület vízszintes vagy függıleges középre igazítása. Élıfej és Élıláb: készek közül is választhatunk, vagy az egyéni élıfej, egyéni élıláb nyomógombbal tetszılegeset megadhatunk. Lap: nyomtatandó terület beha- 8 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

9 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 tárolása, minden lapra nyomtatandó címterületek megadása, cellarácsokkal, fekete-fehérben, próbanyomatként, sor- és oszlopazonosítókkal, jegyzetek, lapsorrend. A nyomtatás menüpontban megadhatjuk a nyomtatandó oldalakat, példányszámot valamint azt, hogy mi kerüljön nyomtatásra (kijelölt terület, kijelölt munkafüzet lapok - diagramnál a diagram -, teljes munkafüzet). A nyomtató rész név listapanelbıl választhatjuk ki a nyomtatót a telepített nyomtatók közül, amire nyomtatni akarunk. A nyomtatót célszerő még a táblázatunk megszerkesztése elıtt kijelölni (ha még nem volt kijelölve), mert ettıl függ a nyomtatás képe. A nyomtató számos paraméterét (nyomtatófüggı) beállíthatjuk a tulajdonság nyomógombbal, vagy az oldalbeállítás panelen az egyebek nyomógombbal. Pl.: felbontás, papírméret, papírforrás, memória, papír tájolása, többpéldányos papír példányszáma, font kazetták, nyomtatás intenzitása, árnyalása, stb. 14. Hogyan alkalmazható a nézet menü jelentéskezelı menüpont? A jelentéskezelı menüpont a nézet menüben található, de nem mindig látszik, csak ha az eszközök menü bıvítménykezelı almenüjében be van kapcsolva. A menüpontot csak akkor érdemes használni, ha a munkafüzetünkben több lapot is kitöltöttünk, vagy ha a nézet menü egyéni megjelenítések menüpontjával látványokat hoztunk létre, vagy ha az eszközök menü esetvizsgáló menüpontjával eseteket vettünk fel. Egy látványt tehát a nézet menü egyéni megjelenítések menüpontjával hozhatunk létre. A látvány arra szolgál, hogy ugyanarról a táblázatunkról több megjelenítési (az eszközök menü beállítások menüpontjának megjelenítés párbeszédpanelje, illetve sorok, oszlopok elrejtése) és nyomtatási (a fájl menü oldalbeállítás menüpontjának lap párbeszédpanelje) beállítást (látványt) is készíthessünk. A látványkezelı panelen a felvesz nyomógombbal kell felvenni a látványt, ahol a nevét kell megadni. A látványt törölni és megnézni (mutatás nyomógomb) is lehet. Eseteket az eszközök menü esetvizsgáló menüpontjával hozhatunk létre. Az esetvizsgáló abban segíti a munkánkat, hogy egy számítás során ugyanazzal a képlettel (képletsorozattal) több bemenı adatsorozatra ki tudjuk számítani a táblázatunkat anélkül, hogy azt átmásolnánk valahová. Az esetvizsgálón a felvesz nyomógombbal lehet egy-egy esetet felvenni. Elıször az eset nevét és a változó cellákat (amelyek a bemenı értékeket tartalmazzák) kell megadni, majd az OK nyomógomb után megadhatjuk a változó cellák egy adatsorát. A felvesz gombbal újabb esetet vehetünk fel. Az eseteket lehet törölni, szerkeszteni (módosítani) és megnézni (a táblázatban mutatja a bemenı adatokkal a végeredményt) a mutat nyomógombbal. Az egyesít nyomógombbal más munkalapok eseteit (bemenı adatértékeit és neveit) lehet áthozni az aktív munkalapra. Látványos és hasznos szolgáltatást nyújt a jelentés nyomógomb, amely az esetekrıl egy összefoglaló jelentést vagy esetkimutatást készít. Ehhez meg kell adnunk az eredmény cellákat. A jelentés egy új munkalapon készül el, ahol esetenként (oszlopokban) mutatja a bemenı (módosuló cellák) és az eredmény cellák értékeit. A kimutatás értelmezését lásd a kimutatás készítés (Pivot Table kimutatás) fejezetnél. A nézet menü jelentéskezelı menüpontban tulajdonképpen munkalapok, látványok és esetek nyomtatási sorrendjét adjuk meg. A hozzáadás nyomógombbal vehetünk fel egy jelentést, aminek megadhatjuk a nevét és a fejezeteit. Egy fejezetben 1 lap, 1 látvány és/vagy 1 eset lehet. A jelentés kialakításánál is a hozzáadás nyomógombbal vehetünk fel újabb fejezeteket (elıtte ki kell választani a munkalapot, látványt, esetet). A létezı fejezetek részre átkattintva a fejezetek sorrendjén is tudunk változtatni. A jelentéskezelı panelen a jelentést nyomtathatjuk, szerkeszthetjük vagy törölhetjük is. 15. Hogyan kezelhet több táblázatban lévı adatot? Mi a munkalap, munkafüzet, munkaterület? Az Excel 5.0-s verziójától kezdve eleve több munkalappal dolgozik. Munkafüzetet hoz létre, tölt be és ment. A munkafüzetnek több munkalapja lehet (maximum 255, alapértelmezésben 3). Munkafüzetünkbe új munkalapot szúrhatunk be a beszúrás menü munkalap menüpontjával (ha egy vagy több munkalapfület kijelölünk elıtte, akkor annyit és oda szúr be), munkalapot törölhetünk a szerkesztés menü lap törlése menüponttal, munkalapot nevezhetünk át a munkalapfülre való kettı kattintással, munkalapot elrejthetünk a formátum menü lap menüpontjának elrejt utasításával. A munkalapok sorrendjét megváltoztathatjuk, ha egérrel megfogjuk a fület, és átmozgatjuk a kívánt helyre (akár másik munkafüzetbe is). Munkalapot duplázhatunk, ha a másolás közben a Ctrl gombot nyomvatartjuk. Mindezek a mőveletek a munkalapfülek helyi menüjével is elérhetık (a fül területen az egér jobb gombjával hívhatjuk a helyi menüt). A helyi menü beszúrás menüpontja választási lehetıséget kínál a beszúrandó lapunk típusának megválasztására is: munkalap, diagram, MS Excel 4.0 makró, nemzetközi makrólap, MS Excel 5.0 párbeszédpanel. A munkalapok között úgy válthatunk, ha a megfelelı munkalapfülre kattintunk. Ha egyszerre több munkalapon ugyanazt a mőveletet akarjuk elvégezni, akkor csoportba kell fogni azokat. A csoportba foglalás tulajdonképpen a munkalapok kijelölését jelenti. Több munkalapot kijelölni úgy lehet, hogy a Ctrl gombot nyomvatartva az egérrel a megfelelı fülekre kell kattintani. Ha a Shift gombot nyomvatartjuk, és úgy kattintunk egy munkalapfülre, akkor az aktuális munkalap és a kiválasztott munkalapok közötti munkalapok lesznek kijelölve. A csoportkijelölés megszüntethetı, ha bármelyik a kijelölteken kívüli munkalapfülre kattintunk. Ha kijelölt munkalapfülre kat- A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 9

10 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ tintunk, akkor az lesz az aktív munkalap, de marad a csoportszerkesztés. Ha a Ctrl gombot nyomvatartjuk és úgy kattintunk egy kijelölt munkalapfülre, akkor ez a munkalap már nem lesz a csoport tagja! Egy munkalapon tetszıleges munkafüzet tetszıleges munkalapjának tetszıleges cellájára, objektumára hivatkozhatunk. Ha egyszerre látszanak a képernyın (ablak menü ablakok elrendezése menüponttal megoldható), vagy egy munkafüzetben vannak (ilyenkor a megfelelı munkalapfülre kell kattintani a cella megadása elıtt), akkor elég a szokásos módon rákattintással kijelölni (pl. egy képlet beírásánál a képletben szereplı cellára). Ha nem látszik a képernyın a kívánt munkafüzet a képlet beírásánál (amikor a szükséges cellacím beírásához érünk), akkor az ablak menü alsó részén kiválasztható a megfelelı ablak (a munkafüzetet elıtte persze meg kellet nyitni a fájl menü megnyitás parancsával), amibıl már rákattintással kiválasztható a kívánt cellacím! Lehetséges a képletbe bebillentyőzni az idegen cellacímet a következı példa szerint: =3*[Mappa2]Munka1!$B$3 Ez a beírás azt írja elı, hogy vegyük a háromszorosát a Mappa2 nevő munkafüzet Munka1 nevő munkalap B3 cellájának. A beírás során mindegy a kis- és nagybetők volta, lényeges viszont a []! jelek használata. Fontos, hogy azt a munkafüzet, amelyre hivatkozunk, elıbb mentsük le (különösen, ha a mentés másként paranccsal mentjük), mint azt amelyikben használjuk a hivatkozást! Munkaterületnek az összes megnyitott munkafüzetet értjük. A fájl menü munkaterület mentése menüponttal egyszerre lehet menteni az összes munkafüzetet. A mentett állomány kiterjesztése XLW lesz (munkafüzet mentésénél a kiterjesztés XLS). Az XLW kiterjesztéső állomány megnyitása az összes érintett munkafüzetünket egyszerre megnyitja. 16. Milyen módon használhatjuk az Internet (Intranet) lehetıségeit Excel-ben? Az Office 97 minden alkalmazása, így az Excel is képes az Internet nyújtotta elınyöket kiaknázni. Az Intranet egy szervezet belsı hálózata, amely Internet szabványok szerint mőködik. Az Internet szolgáltatásai közül a legismertebb a WWW (Word Wide Web), amely szövegek, képek, hangok és digitális filmek győjteménye, amelyek hiperhivatkozások révén könnyen elérhetık. A hiperhivatkozások szövege (kép is lehet) rendszerint kék színő és aláhúzott. A szín rendszerint lilára vált, ha már egyszer rákattintottunk. Ha rákattintunk egy hiperhivatkozásra, akkor átugrunk egy másik helyre, ami lehet ebben a dokumentumban (munkafüzetben) is vagy az Internet tetszıleges pontján. Legjobban a Word-ben van ez kidolgozva, de az Excel is sok hasznos segítséget tud felmutatni. Igen hasznos a beillesztés menü hiperhivatkozás menüpontja. Meghívásakor választhatunk, hogy fájlra, URL (Uniform Resource Locator egységes erıforrás meghatározó) címre (tehát az Internet tetszıleges helyére kívánok lépni), vagy e fájl (munkafüzet) valamely pontjára kívánunk hivatkozni. Példa fájlra: D:\doc\munka.xls, URL címre: munkafüzet egy pontjára: Munka2!A1. A hiperhivatkozás beszúrása elıtt a cellába célszerő valamilyen tájékoztató szöveget beírni (pl. Ugrás a Munka2 lapra), hogy ez legyen a hivatkozás szövege (kék színnel). Késıbb a helyi menüjén keresztül szerkeszthetjük a hivatkozást, még a szerkesztılécen a szöveget módosíthatjuk. Ügyesen alkalmazva és elhelyezve a hiperhivatkozásokat nagyon megkönnyíthetjük a felhasználó dolgát. Az Excel által készített objektumainkat (táblázatok, grafikonok, stb.) HTML (Hypertext Markup Language) formában menthetjük a fájl menü mentés HTML formátumban paranccsal. A mentést a Weblapkészítı varázsló segíti. Az így elkészített HTML dokumentumunkat a Word segítségével tovább szépíthetjük. A Weblapokat az Internet a http (Hypertext Transfer Protocol hiperhivatkozás átviteli eljárás) szabványos eljárással jeleníti meg. Ha az Excelt megnyitottuk az Internetböngészı (Internet Explorer) elindítása elıtt, majd az Interneten a böngészés során rákattintunk egy olyan hivatkozásra, amely Excel munkafüzetre hivatkozik, akkor a böngészı az Excelen keresztül mutatja meg a táblázatot. Így Excelben dolgozhatjuk fel az Interneten talált táblát. Az Excel FTP (File Transfer Protocol fájl átviteli eljárás) szerverekrıl is képes fájlokat megnyitni a fájl menü megnyitás menüpont segítségével. Ekkor a hely listapanelen válasszuk az FTP helyek felvétele/módosítása sort. Itt FTP szervereket adhatunk meg, pl.: ftp://ftp.pszfs.hu. Az így megadott FTP helyeket ugyanúgy használhatjuk, mint a helyi háttértároló egyik mappáját. 17. Mi az adattábla? Az egy- és kétváltozós adattábla egy vagy több képlet különbözı adatokkal való kiszámítását és könnyő módosítását teszi lehetıvé. A parancs az adatok menü adattábla menüpontjával hívható meg, de csak akkor, ha már az adattáblát elıkészítettük és kijelöltük. Az egyváltozós adattábla elsı sorában (az elsı oszlopot kivéve) több egyváltozós képlet helyezkedhet el. Az egyváltozós képlet azt jelenti, hogy a képletben csak egy cellacím szerepel változóként. Az esetleges többi cellacím csak konstans értékeket tartalmazhat. Ha több képletet is írunk az elsı sorba, akkor minden képletben ugyanannak a cellacímnek kell a váltózó cellának lennie! Az adattábla elsı oszlopában (az elsı sort kivéve) helyezkednek el azok a számértékek, amit felvesz a képlet változó cellája, azaz ezekre az értékekre számolódnak ki az elsı sor képletei. Ha a menüpontot meghívjuk, akkor az adattábla nevő panelt kapjuk, ahol az oszlopértékek bemeneti cellájának kell megadni a képletben használt változó cella címét. 10 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

11 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 A változó cella címének az adattáblán kívül kell elhelyezkednie, de lehet az adattábla bal felsı cellája is. A sorok és oszlopok szerepe felcserélhetı! A kétváltozós adattábla csak egy képletet tartalmaz, az adattábla bal felsı sarkába beírva. A képletben két változó cellának kell szerepelnie. A többi cellacím csak konstanst tartalmazhat. A változó cellák címe az adattáblán kívül helyezkedhet el. Az adattábla elsı sora az egyik változó által felveendı számértékeket tartalmazza (a legelsıt kivéve, ahol a képlet van). Az adattábla elsı oszlopa a másik változó által felveendı számértékeket tartalmazza (a legelsıt kivéve, ahol a képlet van). Ha a menüpontot meghívjuk, akkor az adattábla panel sorértékek bemeneti cellájának azt a változó cella címét kell megadni, amely az elsı sorban szereplı számok értékével fog behelyettesítıdni. Az oszlopértékek bemeneti cellája a másik változó lesz, ez veszi fel az elsı oszlop számértékeit. Az adattáblában késıbb módosíthatjuk a képletet (de más változó cellát nem adhatunk meg) vagy a számértékeket, amire az adattábla automatikusan átszámítódik (ha nincs letiltva, ilyenkor az F9-re számolódik át). 18. Mi a célérték-keresés, az esetvizsgáló és a solver? Mindhárom menüpont az eszközök menüben található. Az esetvizsgáló a jelentéskezelı kérdésnél van ismertetve. A célérték-keresés lényege az, hogy egy képletnél a képlet értékét adjuk meg, és kíváncsiak vagyunk arra, hogy ezt a változó cella milyen értékénél éri el, tehát visszafelé számolunk! A célérték keresése panelen a célcella rovatban kell megadni a képlet helyét, a célértéknél a képlet értékét, a módosuló cella rovatban pedig a képletben szereplı változó cella címét. A keresett érték a táblázatban tekinthetı meg a változó cellánál. A solver menüpont segítségével célérték-keresést (több változóra), lineáris, nem lineáris, egész értékő és bináris értékő (0/1) programozási feladatokat oldhatunk meg igen egyszerő technikával. A táblázatunkat elıtte megfelelıen ki kell töltenünk a szükséges adatokkal és képletekkel. A legfontosabb a változó cellák meghatározása. Ide célszerő találomra beírni a feltételezett végeredményt. A második legfontosabb lépés a célképlet megszerkesztése. Ez több cellán keresztül, több lépésben is történhet, de a végeredmény szerepeljen egy cellában is (pl. az összes nyereség)! Ha valamire feltételt akarunk állítani, akkor azokat a cellákat is érdemes kitölteni (lehetıleg táblázat formájában), amire a feltételt majd vonatkoztatni akarjuk (pl. az összes költség értéke). Ezek után meghívhatjuk az eszköz menü solver menüpontját. A solver paraméterek panelen célcellának jelöljük ki a célképletünket tartalmazó cellát. Meghatározhatjuk, hogy a célcella képlete maximum, minimum vagy egy konkrét értéket vegyen majd fel. Módosuló cellának a változó cellákat jelöljük ki (gyakran elfogadható az ajánlat nyomógombbal felkínált terület is). A korlátozó feltételek részben a hozzáadás nyomógombbal egyenként felvehetjük a korlátokat. A korlát mindig egy cellára vagy cella tartományra vonatkozik (bal oldali rubrika). A korlát lehet <=, =, >=, egész érték vagy bináris érték. A jobb oldali rubrikába kell írni a korlát szám szerinti értékét. A korlátokat szerkeszthetjük és törölhetjük is. A megoldás nyomógombbal elindíthatjuk a számításokat. A számítások végén 3 féle jelentést is kérhetünk a végeredményen (amit a táblázatban mutat) kívül: eredmény, érzékenység és határok jelentés. Értelmezésük valamint a solver paraméterek panel beállítások nyomógombjának lehetıségei már inkább matematikai modellezési ismereteket igényelnek, ezért ettıl eltekintünk. Több mintapéldát találunk a Program Files\Microsoft Office\Office\Examples\Solver\solvsamp.xls munkafüzetben, amit érdemes betölteni és tanulmányozni. 19. Hogyan alkalmazhatjuk Excelben az őrlapok eszköztárt? Az őrlapok eszköztárt az eszköztárak helyi menüjén, vagy a nézet menü eszköztárak menüpontján keresztül lehet bekapcsolni. Őrlap objektumok segítségével könnyebbé és látványosabbá tehetjük adatbeviteli munkánkat. Csak azokat a párbeszédpanel elemeket vesszük, amelyek programozási ismeretek nélkül is használhatók. Az őrlapok eszköztár programozási ismeretek nélkül is használható ikonjai: Felirat: celláktól függetlenül helyezhetı el vele szöveg. Csoportpanel: több választókapcsolót foghatunk össze egy csoportba (ha már több létrehozott választókapcsolót akarunk kijelölni, akkor a Ctrl-t használjuk a kijelöléshez). A csoport bármelyik választókapcsolójának helyi menüjébıl kiválasztva a vezérlıelem formázást, ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben, egy cellához rendelhetjük a csoport minden választókapcsolóját. A cellacsatolás cellájában egy sorszámot kapunk, attól függıen, hogy a csoport hányadik választókapcsolóját választottuk ki. Ha ebbe a cellába beírunk egy számot, akkor az, az adott sorszámú választókapcsolót kiválasztja. Több csoportpanelt is létre lehet hozni. Gomb: nyomógombhoz makrót rendelhetünk (a helyi menüjén keresztül is). Jelölınégyzet: helyi menüjébıl kiválaszthatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben egy cellához rendelhetjük. A cellacsatolás cellájában egy logikai értéket kapunk, attól függıen, hogy bejelöltük vagy nem a jelölınégyzetet. Ha ebbe a cellába beírunk egy logikai értéket (vagy számot, a 0 a hamis és minden más igaz), akkor az a jelölınégyzetet megfelelıen beállítja. Választókapcsoló: helyi menüjébıl kiválaszthatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben egy cellához rendelhetjük. Ezzel minden választókapcsoló ehhez a cellához lesz csatolva. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 11

12 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Ha ez nem jó nekünk, akkor a csoportpanel ikonnal csoportokat kell képezni. A cellacsatolás cellájában egy sorszámot kapunk, attól függıen, hogy hányadik választókapcsolót választottuk ki. Ha csak egy választókapcsolót használnánk, akkor a csatolt cellában mindig 1 lenne. Ha ebbe a cellába beírunk egy számot, akkor az, az adott sorszámú választókapcsolót kiválasztja. Listapanel: helyi menüjébıl kiválaszthatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben egy cellához rendelhetjük. Meg kell még adni ugyanitt a bemeneti tartományt, amelyben a lista elemei vannak felsorolva. Ez a táblázat egy tartománya. A cellacsatolás cellájában egy sorszámot kapunk, attól függıen, hogy hányadik elemet választottuk ki a listából. Ha ebbe a cellába beírunk egy számot, akkor az, az adott sorszámú listaelemet választja ki a listából. Kombi panel: a listapanelhez hasonló a mőködése, csak kevésbé helyigényes. A lista csak akkor gördül le, ha a lefelé mutató háromszögre kattintunk. Görgetısáv: helyi menüjébıl kiválaszthatjuk a vezérlıelem formázást, és ott a vezérlés panelen a cellacsatolás beviteli mezıben egy cellához rendelhetjük. Megadható még itt a minimális érték, maximális érték, léptetési távolság, ugrási távolság és az aktuális érték. A cellacsatolás cellájában egy számot kapunk, amelyet a görgetısávval változtathatunk. Ha ebbe a cellába beírunk egy számot, akkor az a görgetısáv csúszkáját megfelelıen beállítja. Léptetı: Ugyanaz, mint a görgetısáv, de nincs meg a görgetısáv csúszka területe, csak a sáv alján és tetején a léptetı háromszög. Programkód szerkesztése: kijelölt őrlap objektum esetén megnézhetjük a Visual Basic programkódját és változtathatunk rajta. Rácsvonal be/ki: a táblázat rácsvonalait kapcsolja be-ki. (Eszközök menü beállítások menüpont megjelenítés panel cellarácsok jelölınégyzetének felel meg.) 20. Hogyan alkalmazhatjuk Excelben a rajzolás eszköztárt? A rajzolás eszköztárt az eszköztárak helyi menüjén, vagy a nézet menü eszköztárak menüpontján keresztül, vagy a rajz ikonnal lehet bekapcsolni. Ugyanezt a rajzolás eszköztárt használhatjuk az Office többi alkalmazásában is. Rajzolás segítségével a celláktól független rajzokat hozhatunk létre, amelyek objektumként formázhatók, mozgathatók, méretezhetık. Mozgásuk és méretezésük köthetı cellákhoz is a helyi menü vagy a formátum menü alakzat formázása menüpontjában a jellemzık panelen. A rajz eszköztár ikonjai: Rajz: Több (Shift segítségével) kijelölt rajzobjektumot csoportba foglalhatunk, illetve megszüntethetjük a csoportot. Meghatározhatjuk az objektumok egymás takarási sorrendjét (elırehozás, hátraküldés, elıbbre hozás, hátrébb küldés). Rácspontokhoz köthetjük elhelyezkedését (rácshoz, alakhoz). Mozgathatjuk (fel, le, balra, jobbra). Több elem egymáshoz való elhelyezkedését állíthatjuk be (balra, középre, jobbra, fent, középen, lent, vízszintes eloszlás, függıleges eloszlás). Forgathatjuk (tetszıleges forgatás, balra, jobbra), tükrözhetjük (függıleges, vízszintes). Összekötı vonalakat átirányíthatjuk (az alakzatok ikon összekötık elemével létrehozott összekötéseket rövidíti le). Csomópontokat szerkeszthetünk vonalaknál, nyilaknál (végpontokat mozgathatunk, új törési pontokat rakhatunk le, meglévıket távolíthatunk el a Ctrl gomb segítségével). Átalakíthatjuk alakzatunkat (egyszerő alakzatok, nyilak, folyamatábra, csillagok és szalagok, képfeliratok). Megadhatjuk az alapértelmezett alakzatot (ezzel a formai beállítással szerkeszti meg az újonnan beszúrandó alakzatot). Objektum kijelölés: több objektumot is kijelölhetünk, ha egérrel körbekerítjük az érintett elemeket. Tetszıleges forgatás: egy objektumot a sarkainál megfogva tetszılegesen lehet forgatni. Alakzatok: sokféle kész alakzatot kínál fel: vonalak, összekötık, egyszerő alakzatok, nyilak, folyamatábra, csillagok és szalagok, képfeliratok. Vonal: egyszerő vonal húzható vele. (Shift lenyomásával 15 fokonként lehet a dılést beállítani.) Nyíl: egyszerő nyíl húzható vele. (Shift lenyomásával 15 fokonként lehet a dılést beállítani.) Téglalap: egyszerő téglalap rajzolható vele. (Shift lenyomásával szabályos négyzet.) Ellipszis: egyszerő ellipszis rajzolható vele. (Shift lenyomásával szabályos kör.) Szövegdoboz: celláktól függetlenül helyezhetı el vele szöveg. WordArt beszúrása: különleges elrendezéső szöveg helyezhetı el vele. A megadott szövegre rákattintva a WordArt eszköztára is megjelenik: WordArt beszúrás, szöveg szerkesztése, alakzat módosítása, alakzatok beállítása, szabad forgatás, egyforma magas a kis és nagybető, függıleges írás, szöveg igazítása, betőközök állítása. Beállítható még a kitöltési szín, vonal színe, bető színe, vonal vastagága, szaggatott vonal típusok, nyíl stílusok, vetett árnyék és a három dimenzió. 21. Milyen típusú diagramokat hozhatunk létre, és hogyan? Számos diagram típust tudunk készíteni, amelyeket az Excel 14 alaptípusba sorol (oszlop, sáv, grafikon, kör, pont (XY), terület, perec, sugár, 3D felület, buborék, árfolyam, henger, kúp, piramis) és számos (20 féle) még 12 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

13 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 általunk bıvíthetı felhasználói típust is felkínál. Mindegyik alaptípuson belül még további 2-7 lehetıséget találunk, így összesen mintegy 100 féle diagram közül válogathatunk. A kombinált diagram segítségével tovább emelhetı ez a szám, mivel akár minden adatsornak más-más diagram típust adhatunk (a két és háromdimenziós típusok egymással nem kombinálhatók)! A diagramokat két fı csoportra is fel szokták osztani: kétdimenziós vagy háromdimenziós. A diagram szerkesztése igen egyszerő feladat, ha tudjuk milyen típust akarunk. A diagram megszerkesztése elıtt azonban a táblázatunkba be kell írni az alapadatokat. Ezt célszerő táblázat formájában megtenni. Az elsı oszlopban legyenek az adatpontok nevei (kategóriák, amelyek az X tengelyre kerülnek), az elsı sorban az adatsorok nevei (egy függvény neve, amely a jelmagyarázathoz kerül), még a keresztezıdésekben a tényleges adatok. Ettıl persze el lehet térni, de így egyszerőbb a szerkesztés. Ki kell jelölnünk a diagram adatait, majd az ikonsor diagram varázsló ikonjára kell kattintani, vagy a beszúrás menü diagram menüpontjára. A diagram varázsló 4 lépésben vezet végig a diagramkészítésen. Az 1. lépésben a 14 alap diagram típus altípusaiból, illetve a felhasználói típusokból választhatunk. Az egyes diagramtípusok alkalmazásáról a varázsló leírást ad, illetve meg is mutatja a diagram képét. A tovább nyomógombbal lehet mindig a következı lépésre lépni. A 2. lépésben az adattartományunkat adhatjuk meg, ha rosszul jelöltük volna ki a legelején. Szükség esetén ezt adatsoronként is megadhatjuk, külön az adatsor nevének, értékeinek és X tengely feliratának helyét (ha nem összefüggı területen lennének az adataink, vagy több sorban és oszlopban lennének a megnevezések, amelyben számok szerepelnek és így adatértéknek vett). Itt adhatjuk meg, hogy egy függvény pontjai (adatsora) oszlopban vagy sorban található. Ha úgy vittük fel az adatokat, ahogy a bevezetıben le van írva, akkor az oszlopokat kell választani. A 3. lépésben sok mindent megadhatunk. Címet adhatunk a diagramnak, nevet a tengelyeknek. Dönthetünk a tengelyek megrajzolásáról, rácsvonalak elhelyezésérıl, a jelmagyarázat helyérıl. Feliratot, értéket, százalékot vagy buborékméretet rendelhetünk az adatpontokhoz. Az adattáblánkat kiírathatjuk a diagram alá. A 4. lépésben megadhatjuk, hogy erre a munkalapra vagy egy önálló diagramlapra készítse el a diagramot. Munkánkat könnyíti, hogy az aktuális diagram képe rögtön látható, és a vissza nyomógombbal visszaléphetünk az elızı lépésre. A kész gombbal a diagram készítés végét jelezhetjük. Az elkészült diagramot objektum módjára méretezhetjük, mozgathatjuk, másolhatjuk. 22. Milyen lehetıség van a diagramok formázására? Diagramot formázni úgy a legegyszerőbb, ha egy-egy diagram elemen kettıt kattintunk. A kiválasztott elemrıl megjelenik egy beállító ablak, amin szinte mindig állíthatjuk a mintázatot és a betőtípusokat (font), de ezeken kívül az elemtıl függıen egyéb dolgokat is. A diagram elemei: adattábla, diagramcím, diagramterület, értéktengely (Y), értéktengely fı vezetırácsok, értéktengely segéd vezetırácsok, értéktengely-cím, jelmagyarázat, kategóriatengely (X), kategóriatengely fı vezetırácsok, kategóriatengely segéd vezetırácsok, kategóriatengely-cím, rajzterület, adatsor és adatfelirat adatsoronként. 3 dimenziós diagramnál még a következık lehetnek: adatsor tengely (3. tengely), diagram falak, padlószint, sarkok. A diagram elemek kijelölésében segít a diagram ikontár diagram objektum ikonja. Utána a formátum menü elsı menüpontjával, vagy az eszköztár 2. ikonjával is lehet formázni az így kiválasztott elemet. (Egyszerőbb kétszeri rákattintással formázni.) Meghívható újra a diagram varázsló, amivel átformázhatjuk a diagramunkat. Ha a diagram ki van jelölve, akkor a menü is megváltozik. Jól használható a helyi menü is. Bekapcsolható a nézet menü eszköztárak menüpontjában a diagram eszköztár is. Lényeges lehet a tengelyek formázása, ahol a következıket adhatjuk meg: mintázat, skála (tengely helye, osztásközök, minimum, maximum, stb.), betőtípus, szám, igazítás. Az adatsorunkat (egy függvényt) is formázhatjuk. Állítási lehetıségek: mintázat, tengely (két tengelyt hozhatunk létre), Y hibasávok (mérési pontatlanság jelzésére), feliratok (adatpontokhoz), sorrend, beállítások (átfedés, köz, adatsorvonal, esésvonal, stb.). A helyi menüjébıl még nem vettük a trendvonal felvételét, amin keresztül 6 féle (lineáris, logaritmikus, polinomiális, hatvány, exponenciális, mozgóátlag) trendet illeszthetünk az adatsorunkra. Ha egy adatsorra elıbb egyet kattintunk, majd egy pontjára még egyet, akkor a diagramon mozgatni lehet a pontot (a táblázatban változik a hozzátartozó cella értéke)! Ha ezután kétszer kattintunk rá, akkor csak ennek az egy pontnak a mintázatát, feliratát és beállítását lehet szabályozni! Háromdimenziós diagramoknál szabályozhatjuk a térhatást a helyi menü térhatás utasításával. Látványosabb azonban, ha az egyik sarokpontot megfogjuk egérrel és mozgatjuk. Az egyes adatsorok típusát egyenként is beállíthatjuk (ha elıtte kijelöltük az adatsort) a helyi menü minták menüpontjával, vagy a diagram ikontár minták ikonjával! Így majdnem tetszıleges kombinált diagramok hozhatók létre (a 2 és 3 dimenziós diagramok egymással nem kombinálhatók). Egy szépen megszerkesztett diagram formáját felhasználói diagramként menthetjük le a diagram menü (kijelöltnek kell lenni a diagramnak) minták menüpontja felhasználói típusok paneljén, ha ott kiválasztjuk a felhasználó által készített választógombot, majd a megjelenı hozzáadás nyomógombra kattintunk. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 13

14 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Adatterület diagramterületre való ráhúzásával is hozhatunk létre új függvényt a diagramban. Ha a jobb egérgombbal történik a húzás, akkor több lehetıséget kínál még fel: a cellák legyenek új adatsorok vagy új adatpontok, az Y értékek sorokban vagy oszlopokban helyezkednek-e el, adatsornevek (Y feliratok) az elsı sorban vannak-e, kategóriák (X értékek) az elsı oszlopban vannak-e, meglévı kategóriák cseréje kell-e. 23. Ismertesse a térkép használatát a diagramkészítésben! Az Excel lehetıséget kínál diagramok térképen való elkészítéséhez a beszúrás menü térképek menüpontjával, vagy a térkép ikonnal. A térkép alkalmazásának feltétele, hogy a kategóriatengely (X tengely) adatainak a Magyar nyelv szabályai szerint érvényes ország névnek (vagy USA szövetségi államnévnek) kell lenniük. Az ország nevek mellett egy vagy több adatsort szerepeltethetünk. Több adatsort csak a kördiagram és az oszlopdiagram képes használni. A térképen való diagramkészítés hasonlóan indul, mint a hagyományos diagramkészítés. Ki kell jelölni az ábrázolandó területe, majd a térkép ikonra kell kattintani. Ezután meg kell adni a területet, ahová a térképet rajzolni akarjuk (elég egy pontra kattintani, vagy egy téglalapot kell kijelölni). Két térképet kínál fel, világtérkép és Európa térkép (ez késıbb bıvíthetı a térkép helyi menüjébıl a térképsablon mentése menüponttal), amibıl egyet kell kiválasztanunk. A kiválasztás után megrajzolja a térképet és megjelenik a Map-vezérlı. A térképen kettıt kattintva elıhívhatjuk a Map-vezérlıt (ha nem aktív éppen a térkép, ha aktív és nem látszik a vezérlı, akkor a Mapvezérlı mutatása/elrejtése ikonnal). A Map-vezérlın megadhatjuk, hogy milyen adatot milyen formában ábrázoljon. A vezérlı felsı részén vannak felsorolva az oszlopnevek (adatsor nevek). Ezekbıl a jobb alsó részre lehet húzni több sorba is az oszlop névvel jelzett részbe. Ezzel adjuk meg, hogy melyik adatsort ábrázoljuk. A vezérlı bal alsó részén diagramformákat találunk. Ezeket is a jobb alsó részbe lehet húzni több sorba is a formátum névvel jelzett részbe. Az elsı 4 formátum (értéktónus szürke színskálát alkalmaz tartományolva, kategóriatónus színes színskálát alkalmaz, pontsőrőség, fokozatjel jel nagysággal dolgozik) csak egy adatsort képes ábrázolni, a formátumnak megfelelıen, pl. beszínezi a térképen az országot. A kördiagramot és az oszlopdiagramot belerajzolja az ország területére. Ezeknél egy sorba több adatsor nevet is húzhatunk. A térkép eszköztáron még sok mindent beállíthatunk. A markoló ikonnal mozgathatjuk a térképet. A térkép középpontja ikonnal a térkép középpontját változtathatjuk meg. A térképfeliratok ikonnal a térképre ország neveket, városokat, repülıtereket helyezhetünk el (a térkép helyi menüjének térképelemek menüpontjából még több lehetıség közül választhatunk). A szöveg felvétele ikonnal szövegeket helyezhetünk el. A felhasználói tőzıtérkép ikonnal kitőzıket helyezhetünk el, és el is nevezhetjük az így elkészített térképet, amelyet betölthetünk egy másik térkép elkészítése után, ha tőzıtérképet kívánnánk létrehozni. A teljes megjelenítés ikon egy világtérképpé alakítja térképünket. A térkép újrarajzolása ikonnal megszüntethetjük a térkép torzítását, ha a markolóval elmozgattuk. A térkép frissítése ikonnal frissíthetjük a térképet, ha a táblázatban megváltoztattuk a térkép alapadatait. A Mapvezérlı mutatása/elrejtése ikon elrejti vagy mutatja a vezérlıt. A nagyítás/kicsinyítés ikonnak a térképet nagyíthatjuk, kicsinyíthetjük. Érdemes még átnézni a térkép helyi menüjének és a megváltozott fımenü lehetıségeit is, bár e lehetıségeket nagyobb részben már megismertük. 24. Milyen lehetıség van az adatok statisztikai elemzésére? Az Excel igen bıséges eszköztárat kínál fel az adatok statisztikai elemzésére: Egytényezıs varianciaanalízis Kéttényezıs varianciaanalízis ismétléssel Kéttényezıs varianciaanalízis ismétlés nélkül Korrelációanalízis Kovarianciaanalízis Leíró statisztika Exponenciális simítás Kétmintás F-próba a szórásnégyzetre Kétmintás t-próba egyenlı szórásnégyzeteknél Kétmintás t-próba nem egyenlı szórásnégyzeteknél Kétmintás párosított t-próba a várható értékre Kétmintás z-próba a várható értékre Hisztogram Mozgóátlag Véletlenszám-generálás Rangsor és százalékos rangsor Regresszióanalízis Fourier-analízis Mintavétel Ezek a lehetıségek az eszközök menü adatelemzés parancsában összefoglalóan megtalálhatók. Ha nem jelenik meg a menüpont, akkor az eszközök menü bıvítménykezelı menüpontjának Analysis ToolPak választókapcsolóját be kell kapcsolni. Az egyes funkciókat nincs mód részletesen tárgyalni, mivel megértésükhöz inkább matematikai ismeretekre van szükség. Ha ez az ismeret rendelkezésünkre áll, akkor az adatelemzés menüpont megjelenı panelablakait kitölthetjük. Szükség esetén segítséget kérhetünk a súgó nyomógombbal. 14 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

15 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 A fent megnevezett funkciók jó része a beszúrás menü függvények menüpontjában is megtalálható, mint függvény (függvényt a szerkesztıléc fx jelő gombjával is beszúrhatunk). Trend jellegő feladatokat másként is kezel az Excel. Pár alapadat segítségével lineáris és exponenciális trendadatokkal tölthetünk fel egy kijelölt területet (a terület elején kell lennie az alapadatoknak) az automatikus kitöltés helyi menüjével (a jobb egérgombbal kell a kitöltıkockát megfogni), vagy a szerkesztés menü kitöltés menüpontjának sorozattal paranccsal. Diagramokban (sáv, oszlop, pont vagy grafikon típushoz) is létrehozhatunk trendvonalakat. Elıtte ki kell jelölni a megfelelı adatsor pontjait a diagramon. Ezután a helyi menü trendvonal felvétele menüpontjával 6 féle (lineáris, logaritmikus, polinomiális, hatvány, exponenciális, mozgóátlag) trendvonalat illeszthetünk pontjainkra. Elıírhatjuk az R-négyzet és a regressziós egyenlet kiírását is a diagramra. Megadhatjuk az X=0 pontban a trendvonal Y tengellyel történı metszési értékét. Prognosztizálást is kérhetünk adott pontszámig elıre vagy vissza. 25. Mi a tömbképlet és a tömbállandó? Hogyan használhatók? Tömbképletrıl akkor beszélünk, ha egy számításnak nemcsak egy eredménye van, hanem több. Ilyenkor a számítást csak úgy lehet elvégezni, ha a számítás megkezdése elıtt egy akkora területet jelölünk ki, amekkora szükséges a végeredmény megjelenítéséhez. Fontos még, hogy a beírásunkat a végén a Ctrl+Shift+Enter együttes leütésével fejezzük be! A kijelölt területen minden cellába ugyanaz a beírás került {} jelek között. Az egyes cellák a hagyományos módon nem javíthatók. Bármely cellája javítható, de a Ctrl+Shift+Enter-rel kell befejezni a javítást, aminek a hatására az egész területen átvezetıdik egyformán a javítás. Törölni csak az egész területet egyszerre lehet. Sok beépített függvény használható így. Egyszerő számításoknál is segíthet a tömbképlet. Legyen az A oszlop elsı 10 sorában a termékek egységára, míg a B oszlopban az eladott darabszám. A C oszlopban egy tömbképlettel kiszámíthatjuk a termékek eladási értékeit: jelöljük ki a C oszlop elsı 10 celláját; írjuk be az = jelet; egérrel jelöljük ki az A1:A10 területet; írjuk be a * jelet; egérrel jelöljük ki az B1:B10 területet; üssük le a Ctrl+Shift+Enter-t. Beírással is beírhatjuk: =A1:A10*B1:B10, de itt is a Ctrl+Shift+Enter-rel kell befejezni. Ha csak a mindösszesenre lenne szükségünk, akkor egy üres cellába a következı képletet kellene bevinni: =SZUM(A1:A10*B1:B10). Itt is a Ctrl+Shift+Enter-rel kell befejezni a bevitelt. Tömbállandóról akkor beszélünk, ha vektorokkal, mátrixokkal akarunk dolgozni, de az adatokat nem írjuk külön-külön cellákba. Legyen az elızı példa, de ne legyen beírva az adat az A és B oszlopokba. A feladat az összesen érték kiszámítása legyen. A beírandó képlet: =SZUM({ }*{ }). Tehát csak annyi történt, hogy a cellatartomány helyett {} jelek között felsoroltuk a számokat ponttal elválasztva. Ha a pontot tizedespontként használjuk a Windowsban, akkor pontosvesszıt használjunk helyette. A példában megadott ponttal elválasztott számsorozatot egy sorvektornak tekinti az Excel. Ha a számokat pontosvesszıvel választjuk el, akkor oszlopvektorként kezeli. Mátrixot a következıként adhatunk meg ezek szerint: {1.2.3;4.5.6}. Ennek két sora és három oszlopa van. 26. Ismertesse az adatnyilvántartás (tábla használat) alapjait! Az Excel adatnyilvántartásnak (gyakori egyéb elnevezései: tábla, adattábla, lista, adatbázis) tekinti az olyan táblázatot, amelynek az elsı sora a mezık neveit tartalmazza, míg az összes többi sor a rekordokat (adatsort). Az így felépített táblázatunkat rögtön használhatjuk adat-nyilvántartási feladatok elvégzésére, ha az aktív cella a nyilvántartás területén belül van! Ekkor táblának tekinti az aktív cella körüli területet a legelsı üres oszlopig, illetve sorig. Ha ez nekünk nem felel meg, akkor ki kell jelölnünk a tábla területét. Az ismételt kijelöléstıl meg tudunk szabadulni, ha egyszer elnevezzük (beszúr menü név menüpont név megadása paranccsal) a területet Adatbázis névvel! (Más adatbázis-kezelıkbıl egy táblát beolvasva, automatikusan elnevezi a területet Adatbázis névvel!) Adatainkat sorba rendezhetjük, karbantarthatjuk, kereshetünk benne rekordokat, kigyőjtést hajthatunk végre, részösszegeket számolhatunk, kimutatást készíthetünk, Access-el feldolgozhatjuk, Access táblákat, őrlapokat, jelentéseket használhatunk vagy külsı (pl. Web) lekérdezést hajthatunk végre. Táblánkat cellák kitöltésével is karbantarthatjuk, de lényegesen egyszerőbb az adatok menü őrlap menüpontjával. Ekkor egy adatbeviteli őrlapot kapunk, amelyben megnézhetjük, átírhatjuk, törölhetjük, felvihetjük rekordjainkat. Az őrlapon egyszerre csak 1 rekord látszik a mezınevekkel együtt. Mozogni a görgetısávon vagy az elızıt illetve következıt nyomógombbal lehet. A szőrı nyomógombbal megszőrhetjük a rekordokat, de ekkor csak a nyomógombokkal mozoghatunk. A görgetısáv nem veszi figyelembe a szőrési feltételt. Szőrésnél minden mezıre megadhatunk egy feltételt. A feltételnél az adott mezınév ablakába a relációs jelet és a reláció jobb oldalát kell beírni (pl.: <=10000, > , <>fogas*). Szöveges mezıknél használható a * és? karakter. Az egyenlıség relációs jel elhagyható és ilyenkor a * jelet mindig a szó végére képzeli. Ha pontosan megegyezı karaktersort keresünk, akkor az = jelet ki kell írni. A kis- és nagybetők közt nem tesz különbséget. Ha a szőrı feltételben a karakteres mezıre olyan kritériumot adunk, amelyben csak számok vannak, akkor célszerő a feltétel szám részét dupla idézıjelek közé tenni (vagy csillaggal lezárni a számsort, ha a feltétel megengedi). Sok adatbázis-kezelı rendszer adatállományait (pl. DBF) is megnyithatjuk és kezelhetjük Excel-el. A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 15

16 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Több külsı adattábla (pl. dbase, Access, Excel, FoxPro, Paradox, szöveg - ODBC - Opening Database Connectivity nyitott adatbázis kapcsolat) használatát teszi lehetıvé a Microsoft Query (adatok menü, külsı lekérdezés menüpont új lekérdezés almenüje). Mőködése az Access-hez hasonlítható, csak a végén az összeállított lekérdezést átadhatja az Excel-nek. Számos adatbázis-kezelı függvényt is kínál az Excel. 27. Ismertesse a sorba rendezés és az autoszőrı lehetıségeit! Elınyös lehet számunkra, ha sorba tudjuk rendezni rekordjainkat. Erre szolgál az adatok menü sorba rendezés menüpontja. (Egyszerőbb rendezésre alkalmas a rendezés csökkenı illetve növekvı sorrendbe ikon.) Egy lépésben 3 mezı szerint rendezhetünk. Mindegyiknél megadhatjuk a rendezés irányát is. Ha nem volt a táblánk elsı sorában mezınév megadva, akkor a nincs rovatfej választókapcsolót kell bekapcsolnunk (ekkor nem mezıneveket, hanem oszlopokat kell megadni mint rendezési szempontot). Az egyebek nyomógombbal megadhatjuk a rendezés sorrendjét (Saját magunk is definiálhatunk sorrendet bármire az eszközök menü beállítások menüpontjában az egyéni listák panelen. Ezek közül lehet itt választani.), a kis- és nagybetők közötti különbségtételt és a rendezés irányát: felülrıl lefelé (normál esetben), balról jobbra (elfordított táblánál). Több rekord egyidejő kiszőrésére használható az adatok menü szőrı menüpontja. Itt található az autoszőrı almenüpont. A parancs meghívása után minden mezınév mellett megjelenik egy lenyitható listapanel nyíl. Mégegyszer meghívva, megszőnik az autoszőrés. A listapanelt lenyitva választhatunk a mezıtartalom elıfordulási értékeibıl, illetve a mind, helyezés, egyéni, üres, nem üres kategóriákból. A kiválasztott érték szerint szőri a táblánkat a tábla területén! Az egyéni kategóriával a szőrésnél (az őrlap menüpont szerinti szőrésnél) megismert módhoz hasonlóan rögtön két relációs feltételt is megadhatunk. A két feltételt és illetve vagy logikai mőveleti jellel főzhetjük egybe. Mivel ezt minden mezıre megadhatjuk (és logika mővelettel köti ıket össze), így igen sok lekérdezési igényünket megoldhatjuk. A helyezés kategóriával az elsı (utolsó) valahány tételt (%-ban is megadható) jeleníthetjük meg. Az üres vagy nem üres kategóriák csak akkor jelennek meg, ha van üresen hagyott cella abban az oszlopban a táblán belül. 28. Ismertesse az irányított szőrı lehetıségeit! Az adatok menü szőrés menüpontja tartalmazza az irányított szőrı beállító panelablakát. Ehhez azonban elıtte a lekérdezési szempontokat egy külön táblázatterületen létre kell hoznunk. Ezt szőrıtartománynak nevezzük. A szőrıtartomány elsı sora a szőrendı mezık nevét tartalmazza (lehet az összes mezı is, akár szőrı feltétel nélküli is). A többi sorába a szőrı feltételeket lehet megadni. A sorokat vagy kapcsolattal főzi össze, míg az oszlopokat és kapcsolattal. Egy mezıt többször is szerepeltethetünk a szőrıtartományban. Így tetszıleges számú és illetve vagy kapcsolatot tudunk akár egy mezıre is megadni. A szőrı feltételeket itt is hasonlóan írjuk be mint eddig, csak itt a cellákba kell beírni (relációs jellel kezdıdik és az összehasonlító értékkel folytatódik). Szöveg esetén a pontos egyezıséghez a következıképpen kel megadni a feltételt: = =Varga. Ellenkezı esetben a *-al mindig kiegészíti a feltételt és így a Varga kezdetőeket győjtené ki. Ha még ennyi sem elég a lekérdezési igényünk kielégítésére, akkor kifejezéseket kell alkalmaznunk szőrıfeltételnek. Ekkor viszont a szőrı feltétel feletti mezınév nem lehet érvényes mezı neve. Valamilyen más szöveget kell beírni, ami nem mezınév, vagy üresen kell hagyni. A szőrıfeltétel ilyenkor érvényes logikai kifejezés (igaz vagy hamis az eredménye) kell, hogy legyen. Hivatkoznia kell valamelyik mezıre vagy a nevével (ilyenkor a beírás után egy párbeszédablakban megkérdezi, hogy a név melyik cellára vonatkozik, a megfelelı mezınevet tartalmazó cellát kell megadni) vagy a legelsı adatrekord megfelelı oszlopában lévı cellacímmel (relatív hivatkozással). Pl., ha az egységár az A2-es cellában kezdıdik, a darab a B2-es cellában, akkor megadhatunk egy olyan kritériumot, hogy azokat a rekordokat akarjuk látni, amelyiknek a raktárkészlete nagyobb Ft-nál: =A2*B2> Az irányított szőrés paneljén megadhatjuk, hogy az autoszőréshez hasonlóan helyben szőrjön vagy más helyre. Ilyenkor meg kell adni a hova másolja rovatot is. Ha csak egy üres cellát adunk meg, akkor minden mezıt kigyőjt oda, ha mezıneveket tartalmazó sort, akkor csak az adott mezıket győjti ki. Ilyenkor viszont a kigyőjtési hely alatti összes cellát kitörli figyelmeztetés nélkül! Ha több sort is megadtunk, akkor csak azokat törli. Ha ez kevés a kigyőjtéshez, akkor megkérdezi, hogy törölheti-e a többit sort is a kijelölés alatt. Meg kell adni a listatartomány (tábla) és a szőrıtartomány helyét is. A csak egyedi rekordok kapcsoló bekapcsolásával az egyforma rekordokból csak egyet győjt ki. 29. Ismertesse a részösszegek számításának lehetıségét! Táblákon alapul és az adatok menüben található. A részösszegek menüpont egy elızıleg már rendezett táblában különbözı statisztikai funkciókat végezhet el a rendezettségi mezı megváltozása esetén. Pl. egy raktárforgalmi táblát anyagonként összegezhetünk, átlagolhatunk, stb. A megjelenı panelen a csoportosítási alapnál mindig a rendezettség mezıjét kell megadni. A melyik 16 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

17 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 függvénnyel részen választhatjuk ki a statisztikai funkciót. Az összegzendı oszlopok részen jelölhetjük ki a statisztikai funkció végrehajtására szánt oszlopokat. A részösszegek lecserélése választókapcsolót ha kikapcsoljuk, akkor több statisztikai mőveletet is megjeleníthetünk, ha egymásután többször végrehajtjuk a részösszegek menüpontot. Szabályozhatjuk még az oldaltörés és az összegek elhelyezkedését is. A részösszegek a táblánkban jelennek meg, amit a mindet töröl nyomógombbal lehet megszüntetni. A megjelenítés úgynevezett vázlatszint formában történik, ami lehetıvé teszi a táblázat bal oldalán lévı + és - jelő nyomógombokkal az egyes rész szintek kinyitását, bezárását. Ezen rész feletti számozott nyomógombok a szintek egyidejő nyitását és zárását szabályozzák. Ilyen vázlatszint formát más táblázatból is képes létrehozni az Excel az adatok menü tagolás és részletek menüpontjával, ha a táblázat az elızıekhez hasonló részösszegeket tartalmaz, akár több szinten is! 30. Ismertesse a kimutatás-készítést (PivotTable)! Adattáblán alapul és az adatok menüben található. Nagyon hasonló az Access kereszttáblás lekérdezéséhez. A kimutatás-készítés egy rendkívül hasznos szolgáltatás. Táblánkból egy új táblázatot (kimutatást) készíthetünk. A kimutatás készítésnél megadhatjuk, hogy melyik mezı értékei szerepeljenek a sorokban, melyik az oszlopokban, melyik a táblázat belsejében és melyik legyen az oldalváltás alapja. Mindezt a kimutatás varázsló segítségével igen gyorsan és egyszerően megvalósíthatjuk. Az 1. lépésben megadhatjuk a forrás alapját. Ez lehet Excel lista vagy adatbázis, külsı adatforrás (Microsoft Query-vel), több tartomány vagy másik kimutatás. A 2. lépésben, ha Excel listát választottunk, megadhatjuk a tábla tartományát. A 3. lépés a leglényegesebb. Itt egy fiktív kimutatást láthatunk, amelynek a jobb oldalán a táblánk mezınevei láthatók. Ezek a mezınevek egérrel megfoghatók, és a kimutatás kívánt helyére vontathatók. Egy-egy részhez több mezı is megadható. Ha valamelyik mezınévre kettıt kattintunk, akkor további részletek is megadhatók a kimutatásmezı panelen. Ezek közül talán az adatterületen található statisztikai funkció kiválasztása a legfontosabb. Jól használható a sor, oszlop vagy oldal terület kimutatásmezıjének irányított nyomógombja is, ahol rendezés, megjelenítés (pl. elsı 5, utolsó 9) állítható be. A 4. lépésben meg kell adnunk a kimutatás elkészítésének helyét. Az elkészített kimutatásban még mindig sok mindent változtathatunk. Egérrel megfoghatók a kimutatás kulcsmezıi vagy akár a részadatok is, és átvontathatók máshová. Kettıt rákattintva a mezınévre, 3. lépés kimutatásmezı panelablakát kapjuk meg. Az egér jobb gombjával a kimutatás helyi menüje hívható meg. Felhasználható a lekérdezés és kimutatás eszközsora is. Újból meghívható a kimutatás menüpont, amely rögtön a kimutatáskészítés legfontosabb lépését adja a 3.-at (az aktuális cellának elıtte a kimutatásban kell állnia). Kimutatásunk adatait sorba rendezhetjük az adat menü sorba rendez menüpontjával, ami most kicsit más mint a tábla sorba rendezésénél. Szükség esetén a kimutatásunk egyes sorait vagy oszlopait újabb szinten csoportba foglalhatjuk az adatok menü tagolás és részletek menüpont részcsoport utasításával, vagy egy csoportbontást megszüntethetünk a csoportbontás utasításával (a kimutatás eszköztárból is meghívható). A részletek megjelenítése utasítással az adott sor, oszlop vagy adatérték elemi adatait is meg lehet mutatni. Ügyes terület kijelölési lehetıségeket is felkínál (felirat, adatok, felirat és adatok). A helyi menü segítségével számított mezıket (adatterületen), tételeket (sorban vagy oszlopban) hozhatunk létre, megadhatjuk a tételek kiszámítási sorrendjét, megtekinthetjük a képleteinket, megjelenítési beállításokat szabályozhatunk és még sok egyéb, már leírt dolgot megtehetünk. Az adatterület kimutatás mezı paneljének egyebek nyomógombjával sok adatmegjelenítési formából választhatunk (normál, eltérések, göngyölített összeg, %-os megoszlások, index). 31. Milyen testreszabási lehetıségeket nyújt az Excel? Számos lehetıséget kínál erre az Excel. A leglényegesebb talán az eszközsorok ki- és bekapcsolási lehetısége, illetve az eszközsorok szabad kialakítási és elhelyezési lehetısége. Az eszközsorokat a nézet menü eszköztárak menüpontjában lehet ki- és bekapcsolni. Egy eszközsort, ha megfogunk ott, ahol nincs ikon, akkor bárhová elmozgathatjuk. Az ikonok elrendezését is szabályozhatjuk. Ehhez meg kell hívni a nézet menü eszköztárak menüpontjának testreszabás parancsát (az eszköztárak helyi menüjébıl vagy az eszközök menübıl is meghívható). Ekkor mozgathatóvá válnak az eszközsorokon lévı ikonok, valamint a parancsok panelen lévık. Az ikonokat bárhová elmozgathatjuk. A panelra visszahúzva eltüntethetjük az ikont. Amíg a panel nyitva van, addig bármelyik eszköztár ikonját a helyi menüjén keresztül beállíthatunk (ikon képe, neve, stb.). A parancsok panel beépített menük kategóriát kiválasztva a beépített menüt is átállíthatjuk. Visszaállítani a menü helyi menüjének alaphelyzet parancsával lehet! Makrók készítésével is bıvíthetjük lehetıségeinket (lásd ott). Számos lehetıséggel bıvíthetjük menürendszerünket, függvénykészletünket az eszközök menü bıvítménykezelı menüpontjával. A bıvítmények a Program files\microsoft Office\Office\Makro mappában vannak XLA kiterjesztéssel. A fájl menün keresztül is megnyithatók, de ilyenkor csak addig használhatók, amíg ki nem lépünk az Excelbıl. Sablont készíthetünk egy gyakran használatos munkafüzet szerkezetrıl, aminek a formáját és tartalmát késıbb bármikor betölthetjük. A sablon készítése a fájl menü mentés másként menüpontjával történik. Itt változtatnunk A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 17

18 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ kell a fájl típusán sablonlap típusra (kiterjesztése automatikusan XLT). A sablon használata e sablon megnyitását jelenti egyszerő fájlként. Ilyenkor nem maga a sablon töltıdik be, hanem a másolata! A mindig megnyitandó munkafüzeteinket az Excelt tartalmazó könyvtár alatti XLSTART könyvtárban helyezhetjük el. Az ide helyezett sablonokat viszont az új munkafüzet menüpont hívásánál kínálja fel, mint választékot. Hálózatnál használható jól a másodlagos indítókönyvtár, amit az eszközök menü beállítások menüpont általános paneljén adhatunk meg. Sok lehetıséget találunk még az eszközök menüpontban: helyesírás ellenırzés, automatikus mentés beállítása, közös használat, változások követése, munkafüzetek egyesítése, védelem (jelszavas írásvédelem a formátum menü cellák menüpont védelem lapján zároltnak jelölt celláknak, füzet szerkezetének védelme, illetve munkafüzet közössé tétele és védelme), munkalap-vizsgálat (elıd, utód, hibás cellák mutatása). A beállítások menüpont sok lapját (áttérés, egyéni listák, diagram, szín, megjelenítés, számolás, szerkesztés, általános) érdemes egyszer áttanulmányozni. Gyakran kell ezek közül a számolás lapon található csak kérésre nevő választókapcsoló bekapcsolási lehetısége. Ilyenkor nem történik meg minden beírás után az automatikus táblázat újraszámolás (ami nagy táblánál már idıigényes), hanem csak az átszámol nyomógombra vagy az F9 billentyő leütésére. 32. Mi a makrózás lényege? Az Excel programozási eszköze a Visual Basic programnyelv. Azonban a Visual Basic nyelvet nem kell ismerni ahhoz, hogy programokat írjunk benne, ha ismerjük a makrózás lehetıségeit. A makrózás lehetıvé teszi, hogy a menüparancsokon és billentyőzeten keresztül végrehajtható funkciókat le lehessen rögzíteni egy makróba. Aztán késıbb, ha szükség van még egyszer ugyanazt az utasítássorozatot végrehajtani, akkor elég a makrót elindítani. A makró program felvételét az eszközök menü, makró menüpont, új makró rögzítése parancsával lehet elindítani. A makrórögzítés panelen meg kell adnunk a makró program nevét. Megadhatjuk még a makró helyét (ebbe a munkafüzetbe, új munkafüzetbe, egyéni makró-munkafüzetbe: personal.xls munkafüzet az XLSTART mappában) és egy parancsbillentyőt, amivel elindíthatjuk a makrót. Ezek után kezdıdik a makró rögzítése, ami azt jelenti, hogy amit a táblázatban teszünk, azt megjegyzi egészen a makró program rögzítésének leállításáig. Leállítani az eszközök menü makró menüpontjának rögzítés vége parancsával vagy a megjelent rögzítés vége ikonnal lehet. Az elkészített makrónkat elindítani a Ctrl és a megadott parancsbillentyő egyidejő leütésével, vagy az eszközök menü makró menüpont makrók utasításával lehet. A megjelent panelen kiválaszthatjuk a nevét és az indítás gombbal futtathatjuk. A lépésenként gombbal lépésenként hajthatjuk végre. A szerkeszt gombbal a Visual Basic nyelvő programot nézhetjük meg és szerkeszthetjük. A törlés gombbal törölhetjük. Az egyebek gombbal módosíthatjuk a parancsbillentyőt. Az elkészített makrót ikonhoz vagy menüponthoz is hozzárendelhetjük az eszközök menü testreszabás menüpontján keresztül. Mindkét esetben a parancsok panelen kell lenni. Ikonhoz rendelés esetén a makró kategória egyedi gomb ikonját kell kihúzni az eszközsorra, még menüponthoz rendelés esetén az új menü kategória új menü gombot kell a menü megfelelı pontjára húzni. Ezután az elhúzott ikon vagy menüpont helyi menüjében maróhoz rendelhetjük, nevet adhatunk neki és még számos egyéb dolgot megtehetünk. A makró indítása egy objektumhoz is hozzárendelhetı, ha az objektum helyi menüjében a makróhozzárendelés parancsot meghívjuk. 18 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.

19 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Excel 97 Néhány gyakorló feladat (A táblázatok elkészítésénél mindenhol képletet alkalmazzunk, ahol csak lehet és mindenhol másoljunk, ahol az lehetséges! A képletekben a cella vagy tartománymegadást egérrel végezzük el úgy, hogy a munkalapon kijelöljük a szükséges cellákat! Más formátumokkal is érdemes kísérletezni!) T A N U L M Á N Y I E R E D M É N Y E K Évf.\Oszt. A B C D Átlag Szórás ,75 0, ,75 0, ,25 0, ,25 0,8292 Átlag: 3,00 3,00 3,50 2,50 3,00 0,6311 Szórás: 0,0000 1,4142 1,1180 1,1180 0,9126 1,1180 Árváltozás a 2. félévtıl. Termék neve Régi ár Új ár Tervezett eladási mennyiség Árbevétel Árbevétel %-os megoszlása 1. termék Ft Ft 20 kg ,14% 2. termék Ft Ft 18 kg ,86% 3. termék Ft Ft 16 kg ,14% 4. termék Ft Ft 14 kg ,00% 5. termék Ft Ft 12 kg ,43% 6. termék Ft Ft 10 kg ,43% Áremelés: 20% Összes árbevétel: Új árak átlaga: Ft Maximális régi ár: Ft Minimális új ár: Ft Rendelések teljesítése. Cikk neve Megrendelt darab Leszállított darab Teljesítés %-a Egységár Nettó érték (ÁFA nélkül) Bruttó érték (ÁFÁ-val) Ing ,00% Kabát ,36% Nadrág ,00% Cipı ,38% Szoknya ,14% ÁFA kulcs: 25% Végösszeg: Átlagos teljesítés (%): 76,78% Maximális egységár: A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette. 19

20 Excel 97 : : radigyorgy@gmail.com, : 30/ Éves nyereség-kimutatás ezer Ft-ban Sorszám Negyedév: Összesen Megoszlás 1. Nettó árbevétel ,00% 2. Anyagköltség ,41% 3. Bérköltség ,71% 4. Értékcsökkenési leírás ,79% 5. Egyéb költség ,55% 6. Összes költség: ( ) ,46% 7. Nyereség: (1-6) ,54% Forgalom értékek ezer Ft-ban Élel- Ruházati Mőszaki Összesen Elızı havi miszer cikkek áruk százaléka január február ,250% március ,882% április ,556% május ,263% június ,000% Összesen: ,250% Százalék: 22,523% 33,333% 44,144% 100,000% - Fogyasztási arányok 1990-ben egyéb 13,2% megtakarítás 5,3% lakás 21,1% élelmiszer 31,6% ruházkodás 15,8% mőszaki cikkek 13,2% 20 A jegyzetet a PSZF-SALGÓ Kft. megbízásából Rádi György adjunktus készítette.