MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 45. SZENDE ALADÁR

Átírás

1 MAGYAR NYELVÉSZ PÁLYAKÉPEK ÉS ÖNVALLOMÁSOK 45. SZENDE ALADÁR ELTE Fonetikai Tanszék

2 Sorozatszerkesztő: Bolla Kálmán Technikai szerkesztő: Földi Éva Munkatárs: Markó Alexandra Módos Péter ISBN Bolla Kálmán Kiadja az ELTE Fonetikai Tanszéke. Felelős kiadó: Dr. Bolla Kálmán. Hozott anyagról sokszorosítva. Amulett '98 Nyomdaipari Kft., Budapest. F.v.: Lajtai Ferenc. 2

3 SZENDE ALADÁR 3

4 4

5 SZENDE ALADÁR VALLOMÁSA PÁLYÁJÁRÓL Pályám alakulását olyan kiváló nyelvtudósok alakították a 30-as évek közepe táján, mint Gombocz Zoltán, Pais Dezső, Zsirai Miklós. Őket mint Eötvös Kollégista ismertem meg és elfogadtam vezetésüket. Mint Eötvös-kollégista tanúja voltam olyan kiváló későbbi nyelvészeknek a pályakezdésénél, mint Lotz János, Lőrincze Lajos, Kálmán Béla és sokan mások. Különösen Pais Dezsőnek a szemináriumi óráin tanultam meg azt, hogy a nyelv titkait ebben az időben a történetiségben kutassam. Úgy is indult a pályám. Pais Dezsőnek első doktorandusza voltam és neki köszönhetem, hogy disszertációm, amelynek címe A XVI. század nyelvszemlélete, a Magyar Nyelvtudományi Társaság kiadványai között megjelenhetett. Mikor azonban iskolához kerültem, akkor egy más jellegű meghatározottság irányította további munkámat. Szinte azt mondhatnám, hogy családi örökségképpen a pedagógusi hajlamokat is őriztem magamban. És így, amikor a tanítás mesterségébe fogtam, akkor úgy gondoltam, hogy a nyelv titkait a nyelvhasználatban kell keresnem. Kétágú törekvés irányította ettől kezdve a munkásságomat: egyrészt a nyelvművelés irányában, másrészt az iskolai nevelés irányában haladtam. A nyelvművelésnek a területén azokat a jelenségeket próbáltam megragadni, amelyek normabontóak voltak ugyan, de a normabontás okait óhajtottam elsősorban vizsgálni. Ebben a szellemben jelent meg Szóról szóra című vagy Miről vallanak a magyar szavak? című könyvem, egy fejezet a Szép magyar nyelv című kiadványban. Ebben a szellemben végeztem nyelvművelő munkát akkor, amikor a Közalkalmazott című lap vagy később a Munka című lap nyelvművelő rovatát vezettem. És részt vettem a nyelvművelés munkájában előadásokkal, cikkekkel. Főképpen azonban azáltal, hogy Lőrincze Lajos mellett a Magyar Nyelvőrt 1956 óta szerkesztem. A nyelvoktatás terén döntő volt az, hogy 1953-ban a budapesti Tanárképző Főiskolának a Nyelvészeti Tanszékére kerültem. S ekkor módom nyílt arra, hogy megírjam a nyelvtanítás módszertanának első olyan jegyzetét, amely a főiskolák számára készült és a főiskoláknak egységes jegyzetévé vált. Ez természetesen már elavult. Kezdetnek azon- 5

6 ban, legalábbis az én számomra, jelentős volt. Jelentős azért, mert ettől kezdve a nyelvoktatás megújításának az útjait kerestem. Ettől az időtől kezdve tankönyveket is írtam. Mikor azután ben az Országos Pedagógiai Intézet megalakult, módom nyílt arra, hogy vizsgálódásokkal, kísérletek szervezésével és vezetésével, a tanári továbbképzésben vállalt munkával elmélyítsem ezt a munkásságot, és olyan módszertani eredményekre jussak, amelyek azután egy következő korszakban igen hasznosnak bizonyultak. Az OPI keretein belül a nyelvoktatásnak olyan módszertani megújítását munkáltam, mint pl. a hagyományos értelemben vett nyelvkönyvek, nyelvtankönyvek mellett a munkafüzetnek a rendszeresítése, kísérleti kipróbálása napirendre került. A programozott oktatás általános érdeklődést kiváltó mozgalma idején a nyelvtanításnak a programozott módját is vizsgáltam. Több ilyen irányú kutatást is végeztem és ennek volt köszönhető, hogy a közoktatásban elsőnek bevezetett programozott nyelvtankönyvnek a szerzője lehettem. A felnőttoktatásban, a dolgozók iskolájának VIII. osztályában ma is ezt a programozott nyelvkönyvet használják. Természetesen az új tanterv, a ma érvényben lévő tantervnek az alapjait kimunkálva és ehhez tanári útmutatókat készítve, irányelveket megfogalmazva, tanári kézikönyveket gondozva munkáltam azt az irányzatot, hogy a hagyományos értelemben vett grammatizáló oktatás helyébe a nyelvhasználat-központú oktatás vonuljon be az iskolába. Eközben, ami a tankönyvszerzést illeti, nem egy esetben elégtelennek bizonyultak azok a nyelvtudományi eredmények, amelyeket a tankönyvszerzőnek már be kellett iktatnia a tankönyvek szövegébe. Ilyen esemény volt például az, amikor a középiskolák IV. osztálya számára a Stílus című tankönyvet meg kellett írnom. Noha az előmunkálatok megvoltak, de bizonyos tekintetben csak körvonalakban. Tartalommal kitölteni egy merész vállalkozással a tankönyvszerzőnek kellett. Az intézményes megújítás az Akadémiának különféle munkabizottságaiban kezdődött. Az alapokat kellett újból leraknunk, hogy valóban meg tudjuk alkotni azt a koncepciót, amely alapul szolgál a most készülő tantervnek. Ennek a pályaszakasznak a lényegét úgy tudnám meghatározni, hogy most már a nyelv titkait nem a nyelv történetiségében próbáltam keresni. Nem is a nyelvhasználatnak a problematikájában, hanem most már a nyelv titkait a nyelv mélységesen emberi mivoltában keresni. Így kapcsolódott össze a nyelvtanításnak a gyakorlata a pedagógiai elmélyüléssel és a nyelvművelő tendenciával is. Az a mozgás, amely a nyelvoktatás korszerűsítését célozta, az Akadémia berkeiből indult el. Rájöttünk arra, hogy a nyelvtudomány egyedül már nem teljesen illetékes a nyelvoktatás ügyében. Nekünk olyan tudományok, tudományszakok, tudományágazatok és határtudo- 6

7 mányoknak az eredményeire is kellett építenünk, amelyek eddig kevésbé hallatták szavukat az iskolai korszerűsítés irányában. Számos új és megszívlelendő eredményt nyújtott ugyanis a pszichológia, a nyelvtudomány és a pszichológia határterületén kialakuló pszicholingvisztika, a nyelvtudomány és a szociológia határterületén kialakuló szociolingvisztika. Tanúi voltunk annak, hogy a matematika iskolai oktatása rendkívül nagy lendületet vett. Ennek a mozgásnak a tanulságait is levontuk a magunk számára. Számos szakembernek a véleményét hallgattuk meg. Nemcsak az említett tudományágak kiváló munkásainak a véleményét, hanem filozófusokét, természettudósokét is, olyanokat, akik szemiotikával, kibernetikával foglalkoznak és így tovább. Az ő javaslataik, állásfoglalásaik alapján dolgoztuk ki azt a koncepciót `70-ben, amelynek a megfogalmazása alkotta az első nekiindulást a tantervek korszerűsítése irányában. Ennek alapján az anyanyelvi oktatás korszerűsítését három vonalon munkáltam. A nyelvszemléleti és pedagógiai szemléleti megújulás vonalán, azután az anyagkezelés vonalán, tehát a tantervi anyag strukturálásának a dolgában és végül, de nem utolsó sorban, a módszertani megújítás vonalán. Erről a háromról röviden azért kell említést tenni, mert együttvéve mutatja meg, hogy milyen irányban is halad az oktatás megújítása. Felhasználva természetesen mindazokat az eredményeket, amelyeket a nyelvművelés az idők folyamán produkált. A nyelvelméleti és tudományszemléleti megújítás abban áll, hogy a nyelvet nemcsak mint a társas közlekedés, a kommunikáció eszközét fogjuk fel, hanem az emberre mélységesen jellemző struktúrát, rendszert. Ahogy Kosztolányi mondja: olyan jelenségnek, amely mélyen beivódott az idegrendszerünkbe, idegeink dúcába. A nyelv az emberi személyiségre rendkívül erősen jellemző. Hiszen így is kell lennie. A nyelv elsajátításával a gyerek korai időszakától kezdve a nyelvvel együtt magatartást is elsajátít. A nyelv törvényeit még nem ismeri, de a nyelv használatában kialakul benne olyan működtető szabályrendszer, amely azután ösztönösen irányítja nyelvi megnyilatkozásait. Kiderült, főképpen a lélektani kutatások alapján, hogy a nyelv több, mint gondolatok kicserélésének eszköze. Úgy mondja egy pszichológusunk, hogy a nyelv humán lelki folyamatoknak nemcsak a közvetítő rendszere, hanem kiformálója is. Tehát voltaképpen a kommunikáció erőtereiben olyan nyelvi rendszer alakul ki az emberben, amely egyben meg is határozza szinte a gondolkodás módját. Azok a fogalmak, amelyek az anyanyelv segítségével kialakulnak az emberben, meghatározók az emberi személyiség számára. Ebből eredőleg, a második vonalat érintve szükségessé vált természetesen az iskolai tananyagnak az újjászervezése is. Ennek lényege az, hogy nem a grammatika felől közelítjük meg a nyelvoktatást, hanem a 7

8 kommunikáció felől, vagyis a nyelv élő használata felől. Azaz a nyelvet, mint az élő emberi cselekvésnek nemcsak a kísérőjét, hanem sokszor az emberi cselekvéssel együttjáró megnyilatkozást is tekintjük. Nem annyira tehát a nyelv rendszertani jelenségeinek a vizsgálatán kezdjük a tanítást, hanem a nyelvi magatartásnak, a kommunikációs eseményeknek a sodrába illesztjük bele a tanulót, és mint a nyelvi teljesítmények legnagyobb egységénél, a szövegnél kezdjük a tanulást és a tanítást. A harmadik vonalról, a nyelvoktatásnak a módszertani megújítását talán a leglényegesebbnek tarthatjuk és tartom magam is a korszerűsítés folyamatában. Ha igaz az, hogy az anyanyelv az emberi személyiség ilyen bensőséges birtoka és voltaképpen az ember tudja az anyanyelvét, akkor a nyelvoktatásnak azzal kell 180 fokos fordulatot elérnie, hogy ezt a tudást veszi alapul. A nyelvről való ismereteket tehát nekünk nem kívülről kell meggyökereztetni a tanulóban, hiszen a tanuló tudja az anyanyelvét, ha nem is olyan színvonalon, amilyen színvonalat a nyelvi normatívák megkívánnak. A lényeg tehát az módszertani szempontból, hogy nem bevinni kell a tanuló tudásanyagába az ismeretet, hanem a tanuló ösztönös, intuitív tudásából kibontani. Az irány tehát: nyelvtudás, nyelvhasználat és ebből kivonva az ismeret. Az ismeretek nem közömbösek természetesen sem mint grammatikai ismeretek, sem mint helyesírási ismeretek, sem mint nyelvhasználati ismeretek, sem mint stilisztikai ismeretek, hiszen ezek a nyelvhasználatot műveltebbé teszik. Átfogó célja az újításnak az, hogy az anyanyelvi műveltséget a tanulókban arra a szintre emelje, amely alkalmas arra, hogy az embert a társadalomban mint dolgozó embert, mint pályáját kedvelő, szerető embert és mint közéleti embert is támogassa, és helyt tudjon állni az élet különféle helyzeteiben. Erre a magas szintre el kell jutnunk azáltal, hogy a nevelésnek a klasszikus helyén, az iskolában, megteremtjük a nyelvi művelődés alapjait úgy, hogy a nyelvet a tanulókban élménnyé tesszük. Hogy a hagyományos módszereket, amelyeket nagyon jól ismer mindenki saját iskolai tapasztalataiból, felváltsa az alkotóképességre alapozó módszertan. Alkotásra kell alkalmat adnunk a tanulóknak. A nyelvi tényeket úgy kell feltárnunk, hogy a bennük lévő rejtett törvényszerűségeket felfedezzék, s ezáltal élményszerűvé váljék a nyelvi törvényszerűségeknek, szabályszerűségeknek a megismerése és azután ismerete. A módszertani megújításnak természetesen nagy személyiségfejlesztő jelentősége van. A pedagógia tudománya még nem teljes mértékben ismerte fel azokat a lehetőségeket, amelyek az anyanyelvoktatásban rejlenek. Minden tantárgy tanára nagyon jól tudja, hogy az ismeretek 8

9 közvetítésének, az ismeretek elsajátításának legfontosabb eszköze mégiscsak a nyelv. Az információkat a tanár a nyelv által adja a tanulóknak. Ennél fogva az anyanyelvi oktatás anyanyelvi neveléssé fejlesztve nem egyedül a magyartanárnak a dolga, hanem az iskola egészének a feladata. A nyelv magasabb fokú elsajátítása azért is szükséges, mert ezáltal az ember a társadalomnak hasznosabb tagjává válik. Ugyancsak a pszichológusok figyelmeztettek arra, hogy azáltal, hogy egy kevésbé tudatosult jelrendszert később tudatossá váló jelrendszer formájában használ az ember, azáltal a személyiség a társadalom számára értékesebbé válik. A nyelvi műveltségnek ilyen magasabb szintű elérésére irányul mostani működésem. A nyelvi tudatosság, a nyelv funkcióinak a tudatosulása révén az ember azáltal, hogy kifejezőképessége fejlődik, differenciáltabbá válik, egyben differenciáltabbá válik gondolkodásmódja, érzelmi élete is. A szociológusok figyelmeztettek arra, hogy az ember nemcsak anyagi javakban kíván fejlődni, hanem érzelmi életében is differenciáltabbá akar válni. Mélyebben óhajtja akarati életét, érzelmi életét fejleszteni. Nem közömbös tehát, hogy az anyanyelvi műveltségnek ilyen irányú fejlesztése eredményre fog-e vezetni, vagy nem. Ennek édekében alkottuk meg az új tanterveket, készítettük el azokat az útmutatókat, javaslatokat, módszertani irányelveket, amelyek alapján a tankönyvek készülnek. Ezeknek a tankönyveknek a megírásában magam is részt veszek. A videofelvétel március 4-én készült, szövegét Földi Éva jegyezte le. 9

10 SZENDE ALADÁR ÍRÁSAINAK VÁLOGATOTT BIBLIOGRÁFIÁJA A XVI. század nyelvszemlélete. MNyTK 40. Budapest Irodalmi nevelés szellemi honvédelem. Magyar Élet VIII. évf. augusztus, 5 9. Süss föl nap! Ifjúsági népköltési gyűjtemény I II. Budapest A ketesdi példa. Kovács Ágnes népmesegyűjteménye. (Kalotaszegi népmesék I II.) A Magyarságtudományi Intézet és a Franklin Társulat kiadása. Magyar Élet IX/ Pázmány Péter (Magyar nevelők I.). Magyar Élet IX/ Tizenkét fejezet a magyar irodalom történetéből. In: A Magyar Parasztszövetség közművelődési tanfolyama, I II. A Magyar Parasztszövetség kiadása, Budapest. I. kötet , , ; II. kötet 10 7, 39 48, 61 70, , , , , , A mondatelemzések kérdéséhez. Anyanyelvünk az iskolában I, A nyelvtantanítás módszertana. A Pedagógiai Főiskola jegyzete. Budapest Az "előkészítés" a vegyes típusú nyelvtanórán. Anyanyelvünk az iskolában III/ Küzdjünk a suksük nyelv ellen! Anyanyelvünk az iskolában II/ Az összetett mondat kérdései. In: Magyar nyelvhelyesség. Szerk. Deme László- -Köves Béla A határozott névelő elmélete és használata Sylvesternél. MNy LIII, Nyelvtani ismétlés az év elején a gimnázium II. osztályában. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanítása

11 1959. Nyelvi és stilisztikai gyakorlatok a tanító- és óvónőképző intézetek számára. Budapest. Társszerző: Takács Etel. Az alany stilisztikájához. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanítása II/ A művészi kifejezés tanulságai. In: Nyelvtan stílus szónoklás. Szerk. Terestyéni Ferenc. Budapest, Magyar nyelvtan a gimnáziumok számára. Társszerző: Szemere Gyula. Mutatványok a készülő gimnáziumi nyelvtankönyvből. MTan III, Társszerző: Szemere Gyula A közigazgatási nyelv egyik rétegéről. Nyr Hozzászólás Bencédy Józsefnek "Az anyanyelvi műveltség és az iskola" c. előadásához. (Elképzelés egy új gimnáziumi nyelvtankönyvről a határozószók korszerű tanítása során). In: Anyanyelvi műveltségünk. (A pécsi nyelvművelő konferencia anyaga). Szerk. Benkő Loránd. Budapest, A Közalkalmazott című szakszervezeti lap "Helyes magyarsággal" című rovatának írása A középiskolai nyelvművelés didaktikai arculatáról. MTan Vezérfonal az általános iskola új nyelvtani tantervét elemző munkaközösségi tanácskozásokhoz. MTan Magyar nyelvtan a felnőttoktatás I. osztálya számára. OPI Kísérleti tankönyvpótló jegyzet, 40 p. Újra kiadva "Magyar nyelvtan a felnőttoktatás 7. osztálya számára" címmel 1964-ben, bővítve, 90 p. Majd 1967-ben "Nyelvtan és fogalmazás a dolgozók általános iskolájának 7. osztálya számára", 96 p. Azután: 4., átdolgozott kiadása és "Nyelvtani feladatlapok"-kal kiegészítve 1976-ban, 144 p. Végül új kiadásban 1992-ben 134 p. Az akadémiai leíró nyelvtan második kötete. MTan A középiskolai magyar nyelvi képzés ügye az országos tantervi vita tükrében. MTan Az anyanyelvi képzés gondjai. Nyr A stílus a gimnáziumok IV. osztálya számára. Budapest. Magyar nyelvtan és fogalmazás a dolgozók iskolájának 8. osztálya számára. OPI kiadása kísérleti célból. Nyelvszemlélet és nyelvtanoktatás. MTan A felnőttoktatási tantervi reformról. MTan

12 1965. Magyar nyelvtan a gimnáziumok I. osztálya számára. Budapest. Társszerző: Szemere Gyula. (Több kiadásban.) Magyar nyelvtan a szakközépiskolák I. osztálya számára. (Több kiadásban) A stílus A gimnáziumok IV. osztálya számára. Kísérleti tankönyv. Budapest. Nyelvtankönyveink húsz éve és időszerű didaktikai problémái. MTan Szóról szóra. (Szavak és mondatok nyelvhasználatunkban). Budapest Programozott nyelvtantanítás a dolgozók általános iskolájában. Nyr Magyar nyelvtan a szakközépiskolák II. osztálya számára. Budapest. Magyar nyelvtani munkafüzet a szakközépiskolák II. osztálya számára. Budapest. A mondattan programozott feldolgozása a dolgozók általános iskolájában. MTan Miről vallanak a magyar szavak? Budapest. Társszerző: Fajcsek Magda. Magyar nyelvtan a gimnáziumok II. osztálya számára. Budapest. Társszerző: Szemere Gyula Útmutató a dolgozók iskolájának 7. osztálya számára készült nyelvtankönyvhöz. MTan A mai magyar nyelv. In: A szép magyar nyelv. Budapest, Helyes és szép beszédre nevelés az iskolában. In: Helyes kiejtés, szép magyar beszéd. (Az egri kiejtési konferencia anyaga) Útmutató a középiskolák IV. osztálya számára készült "A stílus" című tankönyv használatához. MTan Útmutató a dolgozók általános iskolájának 8. osztálya számára készült nyelvtankönyvhöz. MTan A stílus (a középiskolák IV. osztálya számára). Budapest A programozott tankönyv és a tanár. In: A programozott tanítás. Budapest, Tanári kézikönyv a magyar nyelvtan és irodalom tanításához a dolgozók általános iskolájának 7 8. osztályában. Budapest. Társszerző: Balogh Márta. Helyesírás lépésről lépésre. Budapest. Társszerző: Szabolcs Árpád. A magyar nyelvi nevelésről a kongresszus előtt. MTan Anyanyelvünk gazdagsága. In: A magyar nyelvért és kultúráért. Szerk. Imre Samu. Budapest, A nyelvtani munkafüzet problémái. MTan A magyar nyelv tanításáért és tanulásáért. A magyar nyelvért és kultúráért

13 Készülő magyar nyelvkönyveinkről. A magyar nyelvért és kultúráért Az anyanyelvoktatás korszerűsítésének problémái a közoktatásban. In: Nyelvészet és gyakorlat. Szerk. Benkő Loránd Szépe György. Budapest, Feheruuaru rea meneh hodu utu rea Migé zocoztiá volá Miről vallanak szavaink? In: Anyanyelvi őrjárat. Szerk. Ferenczy Géza. Budapest, Anyanyelvünk a középiskolában. Budapest. A Pedagógiai Munkabizottság jelentése. A magyar nyelvért és kultúráért Az előadás és magyarázat legfontosabb szabályai és módszerei. In: A munkahelyi vezetők továbbképzése. Budapest, Stilisztikai gyakorlatok a dolgozók középiskoláinak IV. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) A magyar nyelvművelés százéves öröksége. MTan Az értékelés szempontjai. A) Nyelvtan. MTan A magyarnak mint anyanyelvnek a tanítása Amerikában. Nyr Írásból élőszóba. A helyes szövegolvasás (kiejtés) tanításáról. A magyar nyelvért és kultúráért Milyen a magyar helyesírás? A magyar nyelvért és kultúráért Milyen a magyar helyesírás? A magyar nyelvért és kultúráért "Intenzív" nyelvtantanítás. MTan Az általános iskolai magyar nyelv tananyagának csökkentéséhez. MTan Módszertani útmutató az értékelés és az osztályozás korszerűsítéséhez a magyar nyelvtan tanításában. MTan Új utak az anyanyelvi képzésben. In: Nyelvtudományi vándorgyűlés. (Hódmezővásárhely, október ) Szerk. Szathmári István. MNyTK 133. Budapest, Össze ne tévessze! In: Anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Budapest, 86. p. Egy és több. In: Anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Budapest, 92. p. Technika és képszerűség. In: Anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Budapest, 242. p Milyen a magyar helyesírás? (III. közlemény). Nyelvünk és Kultúránk Milyen a magyar helyesírás? (IV. közlemény). Nyelvünk és Kultúránk Milyen a magyar helyesírás? (V. közlemény). Nyelvünk és Kultúránk Módszertani tájékoztató az általános iskolai magyar nyelvtan tanításának módosított tantervéhez. MTan (név nélkül) Az ös év elé. A) Nyelvtan. MTan (Név nélkül) 13

14 A magyar nyelvi tantervmódosítás módszertani következményei. MTan Az anyanyelvi oktatás tantervi megújítása. Pedagógiai Szemle A stílus "tanítása". In: Jelentéstan és stilisztika. Szerk. Imre Samu Szathmári István Szűts László. NytudÉrt Az anyanyelvi oktatás társadalmi jelentősége. Társadalmi Szemle Társszerző: Szépe György. Szemlélet és gyakorlat. In: Programozott tanítás és pedagógiai technológia. Szerk. Gecső Ervin Gyaraki F. Frigyes. Budapest, Társszerző: Kiss Árpád. Az anyanyelvi oktatás reformjának problémáiról. (A reform tudományos megalapozásáról). Zalai Tükör II Magyar nyelvi tantervek és nyelvészet. ModNyOkt Magyar nyelvoktatás a Balaton menti üdülőtáborokban. Nyelvünk és Kultúránk A magyar nyelv reformtantervi tervezetéről. MTan 1 6. Anyanyelvi kalauz a család számára. Budapest. Az előzetes tanterv társadalmi bírálatából levont tanulságok. Általános iskola 5 8. osztály. Magyar nyelv ; Gimnázium. Magyar nyelv Az anyanyelvi oktatás korszerűsítésének tervezete. In: Az anyanyelvi oktatás korszerűsítéséért. Szerk. Szépe György. Budapest, Társszerzők: Hernádi Sándor Szépe György Takács Etel Temesi Mihály. Beszédkultúránk időszerű kérdései. Nyr Eredmények és feladatok a balatoni gyermeküdülők magyartanításában. Nyelvünk és Kultúránk Új szófejtő szótárunk és az anyanyelvi oktatás megújítása. MTan A nyelvmegőrzés pedagógiája. Nyelvünk és Kultúránk A nyelvmegőrzés pedagógiája. Nyelvünk és Kultúránk A III. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak összefoglalása. Nyelvünk és Kultúránk A magyartanítás helyzete és feladatai a pedagógiai bizottság tanácskozásának tükrében. Nyelvünk és Kultúránk A magyar nyelvtan helye a közoktatásban. In: A magyar nyelv grammatikája. A magyar nyelvészek III. nemzetközi kongresszusának előadásai. NytudÉrt 104. Budapest, (Középiskolai) Tantervi útmutató. Magyar nyelv I IV. osztály. Budapest. "Választás" nyelvtanórán. In: Nyelvünk világa. Szerk. Kovalovszky Miklós. Budapest, Tájékoztató a szakközépiskola I. osztálya számára készült magyar nyelvi tankönyvről. MTan

15 Magyar nyelv I IV. osztály. In: A gimnáziumi nevelés és oktatás terve. Budapest, Magyar nyelv a szakközépiskola I. osztálya számára Magyar nyelvi feladatlapok. Budapest. Társszerző: Graf Rezső. (Több kiadásban) Le développement ŕ long terme de l'enseignement de la langue maternelle ŕ l'école. In: ALinguH Társszerző: Szépe György A dolgozók gimnáziuma magyar nyelvi távlati tervének kialakítása elé. MTan 1 6. Anyanyelvi oktatás és szövegtan. In: A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Szerk. Szathmári István Várkonyi Imre. MNyTK 154. Budapest, Új tankönyvünk (Ginter Károly Szende Aladár: Beszéljünk magyarul! 1979.) ajánlása. Nyelvünk és kultúránk Személyiségformáló anyanyelvoktatás. Nyr (??) 216 (??). Anyanyelvi nevelés. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, Társszerzők: Kovalovszky Miklós Szépe György. Archaizmus, archaizálás. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, Azonos alakú szavak. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, Eufemizmus, kakofemizmus. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, Fogalmazás és nyelvhelyesség. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, Hasonló alakú szavak. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, 808. p. Képes beszéd, szóképek. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, Közbevetés. In: Nyelvművelő kézikönyv I. Budapest, Társszerző: Elekfi László. Reform és folyamatos fejlesztés. In: Az új tantervek bevezetésének küszöbén. Az Országos Pedagógiai Intézet kiadása a Nyíregyházán június én megtartott Anyanyelvoktatási napok anyagából. Budapest, Magyar nyelv a szakközépiskola III. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) Miért irtjuk a névelőt? Édes Anyanyelvünk 1. B/ Magyarságtudat és nyelvi műveltség. Nyelvünk és kultúránk Emberközpontú nyelvművelés emberformáló anyanyelvoktatás. Nyelvünk és Kultúránk A pedagógiai munkabizottság beszámolója a IV. Anyanyelvi Konferencián. Nyelvünk és kultúránk Társszerző: Ginter Károly. Nyelv és kultúra egységében a magyarságtudatért. In: A IV. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak összefoglalása. Budapest, Nyelvünk értékei. In: A IV. Anyanyelvi Konferencia tanácskozásainak összefoglalása. Budapest, Nyelv és kultúra egysége gyermekek oktatásában. In: Magyar nyelv külföldieknek. (Az V. magyar lektori konferencia anyaga). Budapest, Köszöntjük Szemere Gyulát, hetvenéves munkatársunkat. Nyr

16 Szerkesztői bevezetés. In: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének változatai. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 5 9. Az anyanyelvi oktatás tantervi megújításának irányelvei. In: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének változatai. Szerk. Szende Aladár. Budapest, Társszerzők: Hernádi Sándor Szépe György Takács Etel Temesi Mihály. Irányelvek ajánlása az alsó tagozatos tanterv megalkotásához. In: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének változatai. Szerk. Szende Aladár. Budapest, Magyar nyelv a szakközépiskola IV. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) Bárczi Géza az iskolában és az iskoláról. In: Hagyományápolás és megújulás. Debreceni magyar nyelvészeti napok november Szerk. Sebestyén Árpád A korszerű anyanyelvi műveltség elsajátításának megalapozása. In: Irodalom és nyelvtudomány. A Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos közleményei 9/D Magyar nyelv a Dolgozók középiskolája III. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) Magyar nyelvi munkafüzet a Dolgozók középiskoláinak III. osztálya számára. Budapest. (Több kiadásban) Tájékoztató a IV. Anyanyelvi Konferencia javaslatairól. Nyelvünk és Kultúránk Társszerkesztő: Maróti Gyula. Egy új magyar nyelvi tananyagsorozat terve. Nyelvünk és Kultúránk Társszerkesztő: Ginter Károly. Feladatok a pedagógiai munka terén. Nyelvünk és Kultúránk A pedagógiai munkabizottság beszámolója az Anyanyelvi Konferencia augusztus i üléséről. Nyelvünk és Kultúránk Társszerző: Ginter Károly Anyanyelvünk az iskolában. Édes Anyanyelvünk p. A számítógépek iskolai alkalmazásának nyelvi gondjai. Nyr Köszöntjük a kilencvenéves Péchy Blankát. Nyr Útmutató "A szellemi népélet élő szövegfajtái és nyelvi fordulatai" című versenypályázati téma feldolgozásához. MTan A középiskolai tanulók stílusérzékének fejlesztése. Édes Anyanyelvünk p. A készülő új tankönyvsorozatról: Aranyablak. Nyelvünk és Kultúránk A tanítás általános szociológiai és módszertani problémái. Nyelvünk és Kultúránk

17 Beszámoló az V. Anyanyelvi Konferencián a pedagógiai szekció munkájáról. Nyelvünk és Kultúránk Társszerző: Ginter Károly. Neológia, neologizmus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Nominális és verbális stílus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Pongyola stílus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Provincializmus. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Stilisztika és nyelvművelés. Stilisztikai formák, képletek. Stílusárnyalatok. Stílus és stilisztika. Stílusrétegek. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Társszerző: Kemény Gábor. Szófaji átcsapás. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Szóhangulat. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Szókincsünk stilisztikai rétegeződése. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Zárt mondatszerkezetek megbontása. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Zeneiség. In: Nyelvművelő kézikönyv. Budapest, Mentálhigiéné és anyanyelvi nevelés. In: Beszéd és mentálhigiéné. Szerk. Hárdi István Vértes O. András. Budapest, Esztétikai szempontok a nyelvtanításban I. (Hanghatások). Nyelvünk és Kultúránk Esztétikai szempontok a nyelvtanításban II. (A szó varázsa). Nyelvünk és Kultú- ránk Esztétikai szempontok a nyelvtanításban III. (A szólások szemléltető ereje). Nyelvünk és Kultúránk Esztétikai szempontok a nyelvtanításban IV. (Közmondásaink szépségeiből). Nyelvünk és Kultúránk Szerkesztői tájékoztatás. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, 7 9. Személyiségformáló anyanyelvoktatás. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, Kísérlet az anyanyelv és az irodalom integrált oktatására a szakmunkásképző iskolában. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, Pedagógus-továbbképző tanfolyam tervezete magyar nyelvből. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, Társszerzők: Benkő Loránd Deme László Fábián Pál Fülöp Lajos Szathmári István. Tantervi előterjesztés az anyanyelvi nevelést fejlesztő program megtervezésének elveiről. In: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Budapest, Az anyanyelvi nevelés célja és feladatai. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk. Fülöp Lajos. Budapest, A befogadás képességének fejlesztése. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk. Fülöp Lajos. Budapest, A tantárgyi ágazatok tanításának eljárásai. In: Bevezetés a középiskolai anyanyelvi tantárgypedagógiába. Szerk. Fülöp Lajos. Budapest,

18 18

19 1987. Esztétikai szempontok a nyelvtanításban V. (A legkisebbek szövegeiből). Nyelvünk és Kultúránk Esztétikai szempontok a nyelvtanításban VI. (A meseszövegekről). Nyelvünk és Kultúránk Esztétikai szempontok a nyelvtanításban VII. (Szöveg és zene együttes élményhatásai). Nyelvünk és Kultúránk A magyar nyelv és kultúra kassai ünnepe (április 2 4.). Nyelvünk és Kultúránk Tekintetünkkel is beszélünk. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, Hangoskodás: Ököljog a beszédben. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, "Nem érdekel!" In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, Fiam. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, He?! In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, A tucat mint emberi mértékegység? In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, Blansírozástól a fiesztáig. In: Szépen magyarul szépen emberül. Szerk. Bachát László. Budapest, Mennyire jó a "nem túl jó"? Édes Anyanyelvünk p. A diákok nyelvhasználatáról. Édes Anyanyelvünk p A nyári üdülve tanító gyermektáborok hagyományos és új formáiról. Nyelvünk és Kultúránk A magyar nyelv és kultúra tanításának módszertanáról. Nyelvünk és Kultúránk Nyelvi rétegződés és anyanyelvi nevelés. In: A magyar nyelv rétegződése II. Szerk. Kiss Jenő Szűts László. Budapest, A szaktanár nyelvi tudata. Édes Anyanyelvünk p A Földrajzi nevek etimológiai szótára mint "taneszköz". Nyelvünk és Kultúránk Egy életprogram a magyar nyelv és kultúra szolgálatában (Nagy Károly három kötetének méltatása). Nyr Emlékezés Péchy Blankára. Nyr Nyelvismeret és magatartás. Édes Anyanyelvünk p. A Szolnoki Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár nyelvművelő mozgalma. Nyelvünk és Kultúránk Társszerző: Horváth Károly. Bagi Ferenc: A magyar nyelv mint környezeti nyelv tanítása. Nyelvünk és Kultúránk (Ism.) 19

20 A nyelvművelő. In: Péchy Blanka emlékezete. Szerk. Hercegi Károly. Budapest, Horváth Mátyás: Anyanyelvi nevelés a korai ifjúkorban. Nyelvünk és Kultúránk (Ism.) Új magyar nyelvtankönyv Jugoszláviában. Nyelvünk és Kultúránk A magyar olvasástanítás története. Nyelvünk és Kultúránk (Ism.) A nyelvi norma pedagógiai értelmezéséről és jelentőségéről. In: Az anyanyelv értékrendje és az iskola. Országos anyanyelv-oktatási napok Egerben. Szerk. Fekete Péter V. Raisz Rózsa. MNyTK 189. Budapest, Kollektív anyanyelvi tudat és pedagógiai gyakorlat. In: Első alkalmazott magyar nyelvészeti konferencia I. Nyíregyháza, Búcsú Tompa Józseftől. Nyr Élővé tenni nyelvünk múltját. In: Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Budapest, Javaslat a 6 18 éves korosztály magyar nyelvi tantervére. In: Tantervek, programok a magyar nyelv és irodalom tanításához. Szerk. Sipos Lajos. ELTE BTK XX. Budapest, Társszerző: Fülöp Lajos. Gyermektáborainkról. Nyelvünk és Kultúránk A színvilág nyelvi birtokbavétele. Nyelvünk és Kultúránk A Magyar Nyelvőr százhúsz évéről. Nyelvünk és Kultúránk Versenyben a szép magyar szóért. Mai versenyformák. Nyelvünk és Kultúránk A Kazinczy-verseny huszonhetedik országos döntője. Nyr A Magyartanítás új folyamáról. Nyr A Kazinczy Ferencről elnevezett szép magyar beszéd verseny az általános iskolákban. Útmutató. Budapest. A tankönyvi szöveg természetéről. In: Szemiotikai szövegtan 5. Szerk. Petőfi S. János Békési Imre Vass László. Szeged, Verseghy Nyelvművelő Verseny (Szolnok, június ) Nyr Új magyar tájszótár. Nyr Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Nyr A szakszerűség nyelvi vetülete a közoktatás tankönyveiben. Nyr Nyr "Rejtett tanterv" és anyanyelvi nevelés. In: A szöveg szerkesztése, megértése, kidolgozása és megszólaltatása. Országos anyanyelv-oktatási napok. Eger, Szerk. Fekete Péter Raisz Rózsa. MNyTK 196. Budapest, Lőrincze Lajos Nyelvünk és Kultúránk p. Verseghy Ferenc nyelvművelő verseny Szolnokon 1993-ban. Nyelvünk és Kultúránk A magyar nyelv tankönyve középiskolásoknak. Budapest. 20