A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása és tevékenysége Ukrajna a legnagyobb szomszéd. Dr. Kota György Szolnok, november 9..

Átírás

1 A Magyar-Ukrán Kereskedelmi és Iparkamara megalakulása és tevékenysége Ukrajna a legnagyobb szomszéd Dr. Kota György Szolnok, november 9..

2 Történeti áttekintés Vegyeskamarai rendszer alapjainak megteremtése Magyar-román, majd magyar-horvát vegyeskamarák megalapítása : magyar-szerb és magyarukrán kamarák előkészítése

3 Célok A két ország közötti gazdasági kapcsolatok további élénkítése a hazai gazdaság bekapcsolása a fejlődő ukrán gazdaságba, mely a kis- és középvállalkozások számára is új piacokat jelent a szervezet beruházási, értékesítési tanácsadással, aktuális gazdasági információkkal segíti tagjait és az egyéb piaci szereplőket kiigazodni a két ország közötti eltérő jogi és gazdasági környezetben

4 A magyar-ukrán vegyeskamara Alakuló Közgyűlés: június 3., Nyíregyháza, 40 alapító tag Módosítások, okmányok ismételt benyújtása, fellebbezés Megismételt alakuló Közgyűlés április 23. (22 alapító tag) A munka időközben elkezdődött

5 Bejegyzés Jogerős végzés: szeptember 3. Iroda: október 1. óta Nyíregyházán, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kamara épületében Infrastruktúra: jó

6 Tisztségviselők Elnök: Dr. Szentpéteri Beralan (Vorskla Steel Hungary Kft.) Alelnökök: Bihall Tamás (BOKIK), Gelb Sándor (Hungaro Invest Kft.) Kincstárnok: Dunai Péter (MKIK) Ügyvezető: Dr. Kota György

7 Ukrajna általános adatok Hivatalos megnevezés: Ukrajna Államforma: köztársaság Főváros: Kijev Terület: km² Népesség: ezer fő Nemzetiségi megoszlás: ukrán (77,8%), orosz (17,3%), belorusz (0,6%), moldáv (0,5%), krími tatár (0,5%), bolgár (0,4%), magyar (0,3%), román (0,3%), lengyel (0,3%), egyéb (2%) Hivatalos nyelv: ukrán Klíma: mérsékelt kontinentális Államfő: Viktor Janukovics (2010. február 25.) Miniszterelnök: Mikola Azarov (2010. március 11.) Hivatalos pénznem (kód): hrivnya (UAH) Jelentősebb városok: Harkov, Dnyepropetrovszk, Donyeck, Odessza, Lvov

8 Az ukrán GDP szerkezete Az ukrán GDP szerkezete ( %) 2009 Egyéb szektorok 23,9 Ipar 26,6 Egészségügy 4,0 Oktatás 6,1 Közlekedéshírközlés 12,9 Kereskedelem 15,4 Mezőgazdaság 8,2 Építőipar 2,9 Forrás: Ukrstat

9 A magyar-ukrán áruforgalom alakulása

10 Magyar kivitel Kivitelünkben a gépek-berendezések aránya 54%, értéke 1033,3 M USD. Jelentős hányadot képviselnek a feldolgozott termékek 676,2 M USD-vel, és 35% súllyal. Agrárkivitelünk (164,0 M USD) a magyar exporton belül 8,5%-ot képvisel. A nyersanyagok (11,2 M USD) és energiahordozók (40,2 M USD) exportja rendre 0,5% ill. 2,1% -os arányt jelent.

11 Magyar behozatal Behozatalunkban a gépek és berendezések (370,3 M USD) súlya 56%, a feldolgozott termékek (137,4 M USD) részesedése 21%. Az importált ukrán nyersanyagok értéke (114,5 M USD) több mint duplájára emelkedett, arányuk a behozatalban 17%. Ez a kohászati kooperáció (Dunaferr) helyreállására utal. Jelentősen csökkent (-57%) viszont az energiahordozók behozatala (34,7 M USD) ui. az Ukrajnából származó áramimport versenyképessége gyengült, s a szektort egyébként is az áttekinthetetlenség jellemezte. Agrárimportunk Ukrajnából változatlanul elenyésző: 4,1 M USD.

12 Makrogazdasági folyamatok 2010-ben 4,2%-kal bővült az ukrán GDP, értéke nominálisan 1095 Mrd hrivnyát ért el. (Az UNB éves átlagárfolyamán átszámolva 137 milliárd USD). Az egy főre eső GDP hrivnyát tett ki. A gazdasági növekedés főbb tényezői 2010-ben a következők voltak: kedvező külső gazdasági konjunktúra, amely élénkítette a gépipar (+34,5%) és a kohászat (+12,3%) növekedését; a lakosság stabilan növekvő jövedelme nyomán bővülő fogyasztói kereslet, a kiskereskedelmi forgalom növekedése elérte a 7,8%-ot, a könnyűiparé a 7,8%-ot, a szolgáltatásoké a 2,9%-ot; a közfinanszírozás növekedése élénkítette a beruházási keresletet, ill. a II. félévtől pozitívba fordult a dinamika az építési szektorban (éves szinten 5,4%-ra csökkent az ágazat visszaesése)

13 Cégalapítás Gazdasági társaságok alapításának feltételeit és módját, a működés jogszabályi háttérét, törvényi előírásait több dokumentum rögzíti, melyek közül a legfontosabb a Gazdasági Kódex ( Господарський Кодекс України 436/2003) és a Társasági Törvény ( Про господарські товариства 1576/1991).

14 Cégalapítás 2 Gazdasági társaságok alatt a részvénytársaságok, a korlátolt felelősségű társaságok, az ú.n. pótlólagos felelősségű társaságok, a közkereseti társaságok és a betéti társaságok értendők.

15 Adózás (új adókódex szerint) Az eddigi 29 központi adónem 18-ra, a helyi adóké 14-ről 5-re csökken A társasági adó 2011-április 1-től a korábbi 25%-ról 23%-ra, 2012-ben 21%- ra, 2013-ban 19%-ra csökken, végül ben eléri a 16%-os mértéket.

16 Adózás 2 Az ÁFA mértéke 20% marad december 31- ig, majd 2014 januárjától 17%-ra csökken Az ÁFA visszatérítés automatikus rendben történik (ez eddig nem valósult meg) 2011 januárjától kétkulcsos SZJA bevezetése: a minimálbér (ez jelenleg 960 hrivnya) 10 szereséig 15%, a fölött 17%. 5%-os kamatadó bevezetése - de csak 2015-től. Az éves gépjárműadót eltörlik, azt a jármű első üzembe helyezésekor fizetendő egyszeri díj váltja föl.

17 Elérhetőség: 4400 Nyíregyháza Széchenyi u Web: Minden érdeklődőt szeretettel várunk!