Családi szocializáció a romák körében a felnőttkori szocializáció lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Családi szocializáció a romák körében a felnőttkori szocializáció lehetőségei"

Átírás

1 Családi szocializáció a romák körében a felnőttkori szocializáció lehetőségei Humán Contact 2001 Bt 2012.

2 Vezetői összefoglaló A kutatások áttekintésével megállapítható, hogy: a cigány családokban zajló szocializáció folyamatáról aktuális ismeretekkel nem rendelkezünk A cigánytársadalom a többségi társadalomhoz hasonlóan változik, a változás nem a hagyományos cigány-családkép és szocializáció eltűnését, felszámolódását jelenti, hanem az új változatok megjelenését és egyszerre-jelenlétét a tradicionális modellel. A legújabb kutatások eredményei alapján biztonsággal kijelenthető, hogy a hagyományos-romantikus cigány családkép már a múlté a szülői és gyermekszerepek is megváltoztak így a szakirodalomban fellelhető általános megállapítások a cigány családvilágok megváltozása, heterogenitása miatt nem relevánsak A cigány családokban zajló szocializáció folyamata azért tűnik elégtelennek a többségi társadalom szemszögéből, mert a világkép, az a megélhetési-boldogulási stratégia, amelyről a cigány családok úgy gondolják, hogy követniük kell a túléléshez az nem egyeztethető össze a többségi társadalom világképével. Viszont ezt közvetítik a felnövekvő generáció számára A mintaváltásnak ugyanúgy végbe kell mennie a szülő generációban is, mert ennek hiányában nem fogják a szülők az elvárt viselkedés-és magatartásmintákat közvetíteni a gyermek felé. Ha elfogadják a többségi társadalom normáit, akkor nem ellenhatásként jelenik meg a családi szocializáció az iskolai szocializációval szemben, hanem támogató közegként kiegészítve, megerősítve azt. A roma asszonyok jelentik a változás motorját különösen a kapacitásépítés és a kulturális átalakulás terén 1 mégis kevés program foglalkozik az anyák felnőttkori szocializációjával mint s kisebbségi csoportok integrációjának egyik lehetséges eszközével. A cigány családban a nő a társadalmi csoport konzervatív eleme, hiszen képes biztosítani a tradíciók továbbvitelét, de éppen ezért a változások előidézője is lehet 1

3 Bevezetés Boreczky Ágnes szavait idézve a szaporodó antropológiai cigánykutatások nyomán egyre láthatóbbá válik a cigányvilág korábban rejtett sokfélesége, és új perspektívába kerülnek olyan alapintézmények, mint a család (Boreczky, 2009:77). A cigánykutatások ritkán érintik a család, mint egység elemzését, 2009-ig átfogó, roma családok körében végzett család és szocializáció témáját középpontba állító komparatív vizsgálat nem készült 2. A családi szocializáció kutatói a gyermekek szocializációját helyezik a vizsgálati fókuszba és ezen belül is a családon belüli iskolai sikeresség/sikertelenség okait keresik. Forray R. Katalin és Hegedűs T. András Cigány gyermekek szocializációja című kiváló könyve a családot az iskolával való összefüggésében vizsgálja (1998), Fiáth Katalin a cigány tanulók sikertelenségének okait keresi a családi szocializációban (2001). Az antropológiai kitágítják az értelmezési kereteket, szaktudományuk holisztikus szemléletmódját követve a gyermeknevelést a kultúra koherens rendszerének egyik aspektusaként (Károlyi, 2009:146) írják le, ugyanakkor ők sem kifejezetten a szocializáció szempontjából írják körül a gyermeknevelést így az írásaikból a gyermeknevelésre vonatkozóan sok információhoz jutunk (gyermekek szabadságban nevelése, felnőtt társaságba történő korai bevonásuk stb). A gyermeknevelési elvekből már lehet másodlagos következtetéseket levonni a többségi társadalom szocializációs mintáihoz képesti hasonlóságokra és különbözőségekre ezek azonban a többségi társadalom elvárt mintáihoz képest határozzák meg és értékelik a családon belüli szocializáció milyenségét (leginkább kimenetét), és nem figyelnek oda a szocializáció folyamatára, a folyamatot meghatározó intézményekre (nagycsalád) és szereplőkre (anya). 2 Boreczky Ágnes: Cigánycsaládok a feltorlódó időben In: Cigányokról másképpen, 80.p.

4 A cigány asszonyok egészségszociológiai kutatások (Neményi 1999), valamint a nemi szerepértelmezések kapcsán a társas interakciók vizsgálatának alanyai - pedig mindezeken túl a családban betöltött szerepük miatt a szocializáció folyamatának generátorai is. Az Európai Unió hivatalos dokumentumai is elismerik, hogy a roma asszonyok jelentik a változás motorját különösen a kapacitásépítés és a kulturális átalakulás terén 3 mégis kevés program foglalkozik az anyák felnőttkori szocializációjával mint s kisebbségi csoportok integrációjának egyik lehetséges eszközével. A roma nők szerepe kulcsfontosságú a gyerekek oktatásában, a család egészségének, túlélési technikáinak alakulása szempontjából, ők gondoskodnak a férjükről, a gyerekekről, ők viselik gondját az időseknek, a betegeknek ismeri el a már idézett EGSZB állásfoglalás. A roma közösség integrációjában az anyák szerepe kulcsfontosságú. A tanulmányban a nyilvánosan elérhető (ám szűkös) romákra vonatkozó szocializációs tanulmányok alapján arra a kérdésre keressük a választ, milyen útjai lehetnek a kulturális transzmissziónak. 3

5 A szocializáció folyamata A szocializáció az a folyamat, amelynek során az egyén, a biológiai egyed társadalmi lénnyé válik (Somlai, 1997:14), azaz megtanulja a közösség társadalmi normáit, az ő viselkedését meghatározó érték-és szabályrendszert, jogait és kötelezettségeit. Somlai szerint a kulturális átörökítés folyamata (Somlai, 1997), Cseh-Szombathy szerint az alkalmazkodási készség kialakítását jelenti a társadalom valamint a csoport magatartási követelményeihez (Cseh- Szombathy 1979), a társadalomba bevezetés folyamata (Mojzesné 2002). A szerepelmélet szerint azon társadalmi szerepek elsajátításának folyamata, amelyeket az egyén az élete során betölt (Andorka, 2006); Kozma kiegészíti azzal, hogy a szocializáció őrzi meg és adja tovább a közösség kollektív tudását azzal (is), hogy az egyént mintegy hozzáilleszti ehhez a közösséghez (Kozma 1999). A politikai szocializáció során az egyén az őt körülvevő politikai rendszer milyenségét és elvárásait sajátítja el. Van eltérés az egyes tudományágak meghatározásában, a pszichológia a személyiség kialakulásának folyamatát, a környezetből kiemelkedő individuum kifejlődését nevezi szocializációnak; a szociológia azt a folyamatot, amely során a gyermek megtanulja, hogyan kell a társadalomban élni, elsajátítja a társadalom normáit, értékeit, magukévá teszik a társadalmi szerepeket. Az antropológusok számára az adott kultúra és szociális viselkedés elsajátításának folyamata, a rendszerszemlélet paradigmájában olyan emberi életet átszövő folyamat, amely során egyéni jegyekkel, társadalmi viszonyokkal gazdagodik személyisége, alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz, kulturális jelenségrendszerekhez (Nagy Tamás). A szocializáció kutatása több ezer éves hagyományra tekint vissza, a politikai szocializáció kérdésével már Platón is foglalkozott azonban sokáig vallási, etikai, pedagógiai kérdésként fogalmazódott meg a társadalmi tanulás folyamata. A társadalomtudományokban a 19. században jelenik meg a szocializáció kutatása, és a vizsgálatokban folyamatos hangsúlyeltolódás figyelhető meg: a polgári társadalom kora az értékek, kulturális és szociális mintázatok történelmi, tehát időszakos jellegére irányítja a figyelmet (Somlai, 1997:15). Miért fedezi fel a társadalomtudomány a szocializációt? Mert a modernitás korára megváltozott az emberek közötti egymásra utaltsági és függőségi viszonyok rendszere, az

6 egyéni habitus és személyiség szerkezete, fejlődése és mindezek társas-társadalmi világhoz való viszonya. A korai kutatások (kulturális és szociális antropológia, etnológia, pszichológia, szociológia) a társadalmi ellenőrzés és ellenőrző mechanizmusok hatékonyságát/diszfunkcionális működésének feltárását, az egyéni magatartásokban kimutatható társas hatás és kényszer jelenlétének feltárását/hiányát végezte el az 1930-as években. A második világháború után a perspektíva kitágult, gazdagodott a kultúra, társadalom és egyéniség egymásra hatásáról szóló elméleti irodalom. Új témák és hangsúlyeltolódások figyelhetők meg ebben az időszakban (kutatni kezdik az étkezés, szexualitás, öltözködés szokásainak változását, a szubkultúrák és devianciák szocializációra visszavezethető okait, a tömegkultúra és tömegmédiumok szocializációra gyakorolt hatásait lásd Somlai 1997). Az értékek változékonysága (mikor, mire nevel egy társadalom) és a választási lehetőség szabadsága új paradigmaként jelenik meg. Az eszmék és értékek elutasíthatók, megkérdőjelezhetők, nem érvényesek vagy szentek az általuk megkövetelt magatartásszabályok, az egyénnek lehetősége van azonosulni és megtagadni azokat, vagy egyszerűen vagy egyéni stratégiát választva a mintakövetéstől tartózkodik, visszahúzódik a társadalomban, vagy nyíltan elutasítja a fennálló normarendszert. A szociokulturális modernizáció a modernitás terméke és eredménye, amelyben a változás alapállapot. A közösség és egyén viszonya megváltozik: a közösségek rászorulnak tagjaik jóváhagyására, arra, hogy céljaikat és szabályaikat ne csak a hagyományok, hanem az egyéni döntések igazolják (Somlai, 1997:96). Hogyan egyeztethetőek össze a közösségi/társadalmi és egyéni célok és stratégiák? Erre a kérdésre ma Magyarországon kifejezetten nehéz válaszolni, mert pl. az egyetlen, kifejezetten politikai szocializációval foglalkozó tudományos munka 1987-ben (!) jelent meg. Folynak értékvizsgálatok a magyar társadalomban, amelyekből vonhatunk le következtetéseket a (politikai) szocializációra vonatkozóan, de nagymintás, többdimenziós adatfelvétel és annak eredményi nem állnak rendelkezésre. A szocializáció kutatóinak egyik meghatározó csoportja a folyamat középpontjába az egyént helyezi, egyénképe a liberális politikai antropológia és társadalomtudomány talaján nyuszik

7 ebben az értelmezésben az egyén befogadó, értékei mentén cselekvő entitás, aki a csoport felé közvetített értékei hatására és közülük szelektálva válik társadalmi lénnyé. A skála másik végpontján található kutatói értelmezés a rendszerek fontosságát hangsúlyozza, ebben a megközelítésben az egyén a szocializáció tárgya és aktora. A kettő között helyezkednek azon kutatások, amelyek valamely egyén körüli csoport szerepét (iskolai csoport, kortárs csoport, választott szubkultúra) hangsúlyozzák a szocializáció folyamatában (Kéri, 1987:24). Nagyon fontos a szocializáció folyamatában elkülöníteni a mikro-és makroszintű hatásokat, folyamatokat. Túlzottan általánosító kijelentéseket fogalmaznak meg akkor a kutatók, amikor a mikrokörnyezeti kutatások szocializációs tanulságait általánosítják (Kéri, 1987:28). A romakutatásokban ez a túláltalánosítás, ökológiai tévkövetkeztetés gyakran előfordul. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a központi, politikai irányítás felől érkező szocializációs szándékok hatása korlátozott lehet, mert azok csoportszinteken keresztül, megszűrve interiorizálódnak az egyéni szinten nagyon fontos tehát, hogy a közvetítő csoportok mennyire torzítják, formálják át a felülről érkező irányított mintakövetést. Figyelemmel kell lenni tehát a mikro-és makroszintű szocializációs folyamatok minőségi különbözőségeire, a csoportdinamikai hatásokra mert a társadalmi szintű cselekvések és jelenségek soha nem az egyéni cselekedetek matematikai összegei, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az egyéni cselekvések egy bizonyos köre kikövetkeztethetetlen a társadalmi magatartásmintákból és elvárásként megfogalmazott érték-és normakészletből (ezzel részletesen a társadalomlélektan foglalkozik). A szocializáció eredményként kialakul egy alkalmazkodási készség a társadalom, a csoport magatartási követelményeihez (Cseh-Szombathy, 1996:263), átörökítődik a társadalom kultúrája, amely meghatározza a társadalom tagjai számára, hogyan kell viselkedjenek a társadalmi érintkezésben, együttműködésben (Andorka, 2003:487).

8 A szociális tanulás színterei A szociális tanulás színtereit a szocializáció elődleges és másodlagos intézményeire szokás bontani. Elsődleges intézmények közé a család sorolható, másodlagos intézmények közé az óvoda, iskola, munkahely, egyéb egyén körüli intézmények. A szocializáció harmadlagos intézményei közé szokás sorolni ma már a kortárs csoportokat, tömegmédiát, a szabadidő helyszíneit és tereit is. A gyermekkor és a családban történő minta-kialakulás meghatározó az egész élet szempontjából, ezért nagyon nem mindegy, a primer szocializáció mire neveli az egyént. Mára egyértelműen látható, hogy a gyermekkori szocializációban is áthelyeződik a hangsúly a családi szocializációról az intézményes szocializációra mindez a család jellegének és a családi mintázatok, családvilágok jelentős átalakulásának a következménye. Elnőve az életút módosíthatja, újraírhatja a hozott szocializációs mintákat erről egyre több kutatás, tanulmány szól, ami azt is jelenti, hogy a gyermekkori szocializáció szerepe, hatása nem válik kevésbé fontossá, de módosulhat a felnőttkori tapasztalatok hatására. Megszűnt a felnőttkor lineáris képe. A modernitás, a globalizáció, az infókommunikációs technológiák robbanásszerű terjedése folyamatos újratanulást eredményez mind a magánszféra, mind a munkahelyek területén. A life long learning szellemében időszakonként karriert váltunk, korábbiaktól gyökeresen eltérő munkamilliőkbe, szervezetekbe kerülünk folyamatosan, interaktív módon tanuljuk újra magunkat. A mai felnőtt generáció megtanulta egy szocialista, egy kapitalista és egy válság utáni társadalom modelljét és elvárásait is. A szocializmusra az értelmetlen termelés, a rendszerváltás utáni első húsz évre a javak korlátlan felhalmozása és hajszolása volt jellemző, a válság után a fenntartható, nem növekedés-hanem értékközpontú fejlődés. A társadalmi elvárások és a közösség választott útjai új mintaelvárásokat fogalmaznak meg az egyén felé is amelyet az egyén felnőttkorban tanul meg és a családi mikroközösségen belül közvetíti le a felnövekvő generációk számára is. A szociális színterek, szocializációs közegek többfajta csoportosítása létezik. Giddens (2006) szocializációs közegeknek olyan csoportokat vagy társadalmi kontextusokat nevez, amelyekben a szocializációs folyamatok zajlanak, és amelyek a kulturális tanulás színterei. Véleménye szerint az egyén életének bizonyos szakaszaiban több szocializációs közeg is

9 szerepet játszhat, négyet emel ki közülük: család, a kortárscsoportok, az iskolák/munkahely és a tömegkommunikációs eszközök. Más felosztás elsődleges/másodlagos színterekről beszél, ahol a család mint informális kiscsoport az primer közeg, ahol mi-élmény mintázódik és kialakul a szokásrendszer, viselkedéskultúra; a másodlagos szocializáció színtere az iskola. Parsons elméletében a korai években a személyiség rendszerének alapvető szerkezetét a család alakítja ki, ez az elsődleges szocializáció és rendszer feladata; a másodlagos szocializáció (iskola, kortárs csoport, média) a társadalmi struktúra intézményes szereptanulása (Parsons Bales 1955). Vannak akik hármas, vagy még többes színtereit különböztetik meg a szocializációnak. A harmadik színtér a felnőttkorhoz kötődik (egyetemre járás, munkavállalás, munkahelyhez), és gyakran a választott pálya irányába történő szocializációt jelenti. Újabban a harmadlagos szocializációt a szabadidő terrénumára is kivetítik. Finomított modellben négy szakaszt különböztetnek meg, a harmadik szakaszt szétbontva a pályaszocializáció (közép- és felsőoktatás, illetve felkészülés a munkára) és a negyedleges szocializáció, a munkahelyek világára. A hetes felosztás szerinti tagolásban a szociális tanulás színterei a gyermekkori család, a felnőttkori család, az iskola, a kortárscsoportok, a tömegkommunikáció, a munkahely és az egyéb szocializációs közegek (pl. egyházi és civil közösségek) (Vukovich, in Nagy 2006) 4. Elsődleges szocializáció a család A társadalmi értékek és normák elsődleges közvetítője a közvetlen család, amely felelős az énazonosság és éntudat fejlődéséért, a nemi szerepek kialakításáért, a társas reakciók, társadalmi attitűdök kialakulásáért. Családvilágok átalakulása A család szerkezetének változását a korai családszociológiai munkák a modernitás térnyeréséből vezetik le. Az es évektől domináns értelmezés szerint a családok 4

10 modern szerkezete a kapitalizmus és polgárosodás hatására alakult ki, amely radikálisan megváltoztatta a családi funkciók és közös tevékenységek formáit, az együttélési típusokat, átalakuló szülő-gyermek viszonyrendszereket és kapcsolatokat. Parsons és Laslett munkáiban a modernitás és nukleáris család rokonfogalmakként szerepeltek (Boreczky, 2007:11). Lawrence Stone a családi élet fejlődésének három szakaszát vázolta fel és 1800 közötti formák között az első a nyitott ágazati család volt, amely mélyen beágyazódott közösségbe, nyitva volt a külső támogatás, ellenőrzés és beavatkozás előtt. A korlátozott patriarchális család átmeneti formaként leginkább a társadalom felső rétegeire volt jellemző, megőrizte a nyitott család tekintélyelvűségét, de átvezette az egyént a zárt, nukleáris családmodellbe, amelyre az erős családi intimitás, érzelmi individualizmus, otthonközpontúság, gyermeknevelés előtérbe kerülése jellemez (Giddens, 2003:382). Az 1980-as évekre a kritikai elméletek több ponton kérdőjelezték meg a nukleáris családra vonatkozó elméletek kiterjesztését minden társadalomra, és felismerték, hogy Európán belül sem egységes sem a változások üteme, sem nem egységes a kimenete. A családmodellek közötti területi különbségeket Laslett és Hajnal is hangsúlyozta (Laslett 1983, Hajnal ). A nukleáris kiscsalád modell kritikáját legkifejezőbben Berkner fogalmazta meg, amellyel szemben bevezette a módosított nagycsalád fogalmát: elismeri, hogy a korabeli kiscsaládok külön laktak egymástól, de a családot, mint intézményt igénylő helyzetekben együttműködtek egymással. Ruggles a nukleáris család létét inkább demográfiai okokra vezeti vissza, Gillis a többfajta családmodell egyidejű létezését bizonyítja. (Boreczky, 2007:13). Staples-Mirande etnikai metszetbe helyezi a nukleáris családról szóló diskurzust: azzal, hogy a kutatók általános formaként a nukleáris családot tekintik, az etnikai csoportokra jellemző bonyolultabb, nagyobb családformákat marginálisnak minősítik (Staples-Mirande, 1983). Az 1970-es években zajlik le Nyugat-Európában a második demográfiai átmenet (van de Kaa), amelyet gyűjtőnévként használnak az Európában furcsa új jelenségek leírására. A demográfusok átmenetről beszélnek kontúrtalan kezdő-és végponttal, egy viszonylag stabil népesedési helyzetből egy instabil állapotba érkezésről, amely átalakította a házasság és család megítélését, szerkezetét: házasságkötés számának csökkenése, házasságon kívüli együttélési formák gyors és robbanásszerű terjedése, párkapcsolatok stabilitásának csökkenése, válások arányának emelkedések, egyedülállók és egyszülős családok számának

11 növekedése, gyermekvállalási kedv és termékenység drasztikus csökkenése jellemzi ezt az időszakot (Kamarás, 2003:21). Hasonló folyamatok zajlottak/zajlanak le a kelet európai térségben is, ahol kettős átmenet zajlott egyszerre a kilencvenes évektől napjainkig: egy gazdasági-politikai és egy rátorlódó demográfiai. A változások következményei egynlőre beláthatatlanok és nem modellezhetőek, és a jelenkori elemzést is nehezíti, hogy folyamatos változás állapotát éljük. Ahogyan Melegh-Őri megfogalmazza: ahogyan a múlt nem volt differenciálatlan, a jövő sem lesz az, és hosszú távon fennmarad az a kulturális sokféleség, amely a lokális változatok sokaságát fenntartja (Melegh-Őri, 2003:516). Bármilyen elméleti keretből is indulnak ki az elemzések, az eredmény ugyanaz: növekedett a nukleáris családok száma, az egyszemélyes (főként időseket tartalmazó) háztartások aránya, nő a gyermektelen házasságok aránya. Eltérő családmodellek szinkronitása jellemző, a családi háztartások képe is radikálisan megváltozott a válások, a válást követő újraházasodások, adoptálások, az újfajta együttélési módozatok nyomán. Kérdés persze, hogy a polgári családmodell természetes állapota e a családfejlődésnek, vagy egy átmeneti kor átmeneti terméke (lásd Vaskovics 2000, Somlai 1996) előjel és értékítélet nélkül is megállapítható azonban, hogy a családszervezet pluralizálódott, elterjedtebbé váltak az individuális életformák és alternatív együttélési minták hatásukra megváltozott a család integratív funkciója is. A változások hatással voltak a nemi szerepek alakulására/átalakulására is; a női és férfi nemi szerepek is jelentősen módosultak és a folyamatos változások hatására egymáshoz képest állandóan átrendeződnek - ma is. A nemi és a családszerkezeti változásokból következően változó szülői szerepek módosulása ellenére még a legmodernebb társadalmakban is igaz az alaptétel: a gyermekek nevelése továbbra is főleg a nők (anyák, nagymamák) dolga. Átalakul a gyermek szerepképe is: a gyermek nem a családi javak termelője, hanem fogyasztója; felé egyszerre, egyidőben lehet jelen a negatív/pozitív gyermekkép, a közöny és törődés. A korai felnőtté válás illetve a meghosszabbodott gyermekkor nem zárják ki egymást (Boreczky, 2007:17). A családi intim szféra mikroszerkezeteinek leírására Somlai Péter a Hess-Handel szerzőpáros családvilágok fogalmát használja: minden család egy sajátos kapcsolatrendszer, egy-egy külön világ, szelekciós és értelmező rendszer rendkívüli szocializációs erővel. A családdal a

12 valóság egy új objektivációs kerete is megszületik: saját értelmezési dimenzióval, saját szabályozó és értelmezési normákkal, újraértelmezett szerepekkel (Somlai, 1997: ). Az időszociológiai vizsgálatok (Hall, 1959), a szubjektív és intergenerációs én kutatások Fivush-Bohanek-Duke, 2005), a családi reflektivitás integratív modellje (Duke, 2005), teljesen újraértelmezi a család fogalmát, szerepét. A családvilágok újraértelmezésével kitágul a szocializáció fogalma is. A szimbolikus család bevezetésével újraértelmezett szocializáció folyamatában elválik egymástól az egyént funkcionálisan is tartalmazó család és tágabb család, mint szimbolikus család családképe: utóbbi olyan állandóan változó családképet közvetít, mely a megjelenített életpályákon, életmódokon, mintán keresztül a társadalmi környezetre, a családi és egyéni jellegzetességekre egyaránt reflektáló bonyolult rendszert hoz létre. Ebben, a családi történetekből is megújuló tudáson és mítoszokon túl, térben és időben kiterjesztett szocializációs funkciók valósulnak meg (Boreczky, 2007:17). Giddens tétele még az volt, hogy a modern társadalmakban a szocializáció szűk családi körben történik (Giddens, 2003:101), ugyanakkor a legújabb kutatások rávilágítottak, hogy a szűk családi környezet nem egyedül a nukleáris családot jelenti, hanem a szimbolikus családi közösséget. Családi szocializáció A család egy jól, kevésbé jól, vagy rosszul működő önszabályozó rendszer, amely a gyermek számára szűrőt képez a társadalommal és a kultúrával szemben. A család a világra vonatkozó információk gyűjtőhelye (Caplan) 5, szelektálja a társadalmi normákat, amelyek a mikroközösségben válnak érvényes egyedi szabályrendszerré 6. A család kettős vezetésű kiscsoport: az apa a külső környezet felé képviseli a család egységét (instrumentális vezető), az anya expresszív-emocionális vezető, aki legfőbb feladata az érzelmi biztonság és harmónia kialakítása és fenntartása

13 A család mi -élményt ad, kialakítja az emberi kapcsolatok működtetésének alapvető modelljét, elsajátítja az első szociális szerepeket (gyermek, vezetett, partner stb), ezek és a hozzájuk kapcsolódó státuszok hierarchiáját, a kölcsönösség és együttműködések egyéb mintázatait. A család főbb szocializációs funkciói a gondozás; interakciós tér biztosítása, modellnyújtás; az én, én-rendszer és a belső kontrollfunkciók alapjainak kialakítása; a kommunikáció rendjének megalapozása 7. A családban rögzül az alapszemélyiség. Az alapszemélyiség kialakulásában meghatározó korai tapasztalatok, amelyek nagyon erősen és mélyen vésődnek be; a későbbi életútban szűrőként működnek. Ezért nagyon fontos a család, mint közvetítő közeg milyensége, az, hogy a család hogyan és milyen módon közvetíti a társadalmi normákat és elvárásokat, hogyan szűri meg őket fogadja el és közvetíti a kiscsoport felé, vagy utasítja el és rekeszti ki. Társadalmi ellenőrzés és a család A társadalmi ellenőrzés a hagyományos társadalmakban a társadalmi folyamatokba beépülve történt. A közösségi kontroll közvetlen volt az egyén fölött: az elvárásoknak való nem megfelelés, a normáktól való eltérés számonkérése és büntetése a kollektív csoport nyilvánossága előtt zajlott. Nem volt lehetőség közösségtől független, az ő szabályaitól esetlegesen eltérő intim szféra kialakítására egészen addig, amíg a család és háztartás nyilvános intézményből magánintézménnyé nem válik. Az ipari forradalom előtt a család reprezentációs egység volt, a modernizáció szünteti meg diffuzitását és vonta ki a társadalmi szabályozás ilyentén közvetlen és ellenőrzött módja alól (Somlai, 1996: ). A közösségi szabályok megfogalmazása a modern társadalmakban a család és a közvetett ellenőrző intézmények (iskola, munkahely) közvetítésével valósulnak meg. 7 %3A%2F%2Fwww.nyf.hu%2Fothers%2Fdocs%2Fpszicho%2Fszocialpszichologia4.doc&ei=_q-ST8yXNoOe- Qbw-e2sBA&usg=AFQjCNHFTompHlcqBaEhw0pQK-hG1qFexw&sig2=cdo9ZARCOT5tdLUN1AVctg

14 Másodlagos szocializáció intézményei iskola, munkahely A családvilágok változása, ennek hatására a család szocializációs szerepének csökkenése, a hagyományos nevelő funkciók visszaszorulása felerősítette és kibővítette az iskola, intézményrendszerek szocializációs funkcióit. Az iskolai szocializáció a szocializáció második színtere. Követi, kiegészíti a családi szocializációt, közege az iskolai osztály, ahol a gyermek egyszerre találja magát horizontális és vertikális szerepben is: a gyermektársak közege a társas szintet jelenti, a szülők mellé felzárkózik egy újabb vezető - a társadalmi rendszer elvárásait és normáit közvetítő irányító, formáló vezető, a pedagógus. Az iskola hagyományos funkciója az oktatás, személyiség-fejlesztés, emellé új, járulékos funkciók is kapcsolódnak: a családi szocializáció mulasztásaiból származó reedukatívkorrekciós, terápiás funkció; zavarfelismerés, szűrés; familiáris rekreációs ( családgondozó, családterapeuta); pszichoterapeutai funkció, amely a gyermek személyiségfejlődési, illetve magatartási zavarainak helyrehozását jelenti (Bagdy-Telkes, 1990) 8. Az osztály tulajdonképpen egy formálisan megszervezett (tagok akaratától függetlenül kialakított) kiscsoport, amely fő funkciói a munkamegosztásra való felkészítés, társadalmi mobilitás biztosítása, teljes életre szocializálás, személyiségfejlesztés, értékközvetítés (Ferge- Gazsó). Fontos feladata az iskolának a szülőkapcsolatok, a családhoz fűződő érzelmi viszony meglazítása. Itt az iskola nem kíván rivalizálni a családdal, nem kívánja a gyereket szembefordítani a családjával, egyszerűen csak újabb szerepeket kínál, újabb terepeket ad a funkciógyakorlásra, újabb érzelmi kapcsolatok kialakulásának ad teret. Másrészt feladata, hogy segítse a gyereket a kortárscsoportban való beválásban. A beválás sikere függ attól, hogy a tanuló megfogadja-e a formális és informális tájékoztatást, tanácsot 9. 8 users.atw.hu/deszocpol/kutatasi_modszertan.../kutatasi.terv.doc 9 3A%2F%2Fwww.nyf.hu%2Fothers%2Fdocs%2Fpszicho%2Fszocialpszichologia4.doc&ei=_q-ST8yXNoOe- Qbw-e2sBA&usg=AFQjCNHFTompHlcqBaEhw0pQK-hG1qFexw&sig2=cdo9ZARCOT5tdLUN1AVctg

15 Az iskola felkészíti a fiatalokat a későbbi életükben is jelentkező formális és informális csoportok működésére, az abban várhatóan betöltött szerepükre 10. Az iskola feladata a társadalmi normák közvetítése, a látens és járulékos feladata a családi szocializáció korrekciója tudatos nevelési és értékátadási hatáskörrel felruházott intézmény. Harmadlagos szocializáció Nagy Ádám 11 munkájában élesen elválasztja a kortárs csoport, tömegkommunikáció és a szabadidő felhasználásának és eltöltésének intézményeit az alapszocializációs intézményektől. Annak ellenére, hogy meghosszabbodik a formális ellenőrző intézményekben eltöltött idő (többet vannak a gyermekek iskolában) mindezzel párhuzamosan a családi modellek átalakulásának hatására nő az egyéni autonómia és megváltoztak a szabadidő-felhasználási szokások is. A social media (facebbok, twitter és egyéb közösségi portálok) személyiségformáló hatását ma kimutatni még nem lehet, de a hozzájuk kapcsolódó időfelhasználás dinamikusan nő. A fogyasztói kultúra előtérbe helyeződése, a plázahatás meghatározó az x generáció életében, az y generáció várhatóanvélhetően értékközösségben hívőbb mintázatot mutat életüket azonban az életmód, életstílus jobban jellemzi, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai változókkal generált modellek. A szabadidő értelmezhető annak az időnek, amely a munka, a mindennapi szükségletek és kötelezettségek (étkezés, ügyintézés, munkahely-iskola) teljesítése, kielégítése után megmarad ( visszamaradt idő megközelítés), illetőleg másfelől annak az időnek (és felhasználásának), amikor szabadidős tevékenységet végezhetünk ( tevékenység megközelítés). Van emellett különbség az objektív és a szubjektív szabadidő között: objektíven lehet szabadidő pl. a vasárnap, de ha valaki kötelességének érzi a kerti munkát ez időben, akkor szubjektív értelemben ez mégsem az (Gábor 2000; Gábor www; Azzopardi Furlong Stalder 2003). Szabadidőnek alapvetően a szubjektíve szabadidő értelmezhető,

16 vagyis amikor az egyén úgy gondolja, hogy független bármiféle külső kényszertől és ura saját helyzetének, tehát a szabadidő nem az időben és nem a cselekvésben, hanem magában a cselekvőben létezik! Így a szabadidő inkább személyes elkötelezettség, mintsem a körülmények kínálta lehetőség. A szabadidő a magánélet, a csoporthoz tartozás és a fogyasztás alkalma 12. Az ifjúsági szabadidő az autonómia, az önigazgatás és önmegvalósítás alkalma, amikor leginkább megmutatkozik a multiidentitás. Az itt felhasznált idő szempontjából a szocializáció harmadik dimenziója már az előzőekhez hasonló súllyal kezd megjelenni, Csepeli egyenesen úgy fogalmaz, hogy a család mellé, később annak ellen-mintájaként jelenik meg a kortárscsoport (Csepeli, 2006), és a hagyományos szocializációs intézmények hatásának gyengülésével párhuzamosan erősödik (Mátóné in Bábosik Torgyik 2009), a kortárscsoport mint interakciós terep súlya nő (Váriné in Somlai 1975). A kortárscsoportok lényegük szerint nem előre meghatározottan hierarchizált, egyenrangú csoportok. A kortárscsoport az egyetlen társas színtér, ahol a fiatal egyenlőségen alapuló viszonyokra számíthat, s ahol ennek megfelelően függősége a másiktól nem egyoldalú és nem kizárólagos, mint például szülője vagy tanára vonatkozásában (Csepeli 2006, 406) idézi Nagy. A család normái az engedelmeskedésen, tekintélyelvűségen alapulnak, addig kortárscsoport a kölcsönössége, megegyezésen (Erdei 2003)

17 A szociális szerep A szocializáció lényege, hogy olyan, társadalmi elvárásokon alapuló szerepeket, hozzájuk tartozó magatartási-és viselkedésmódokat tanuljunk meg, amelyekkel valóban integrált részei tudunk lenni a közösségnek. A nem megfelelő szerepek szerinti életvitel a deviancia, deviáns magatartás, amely nem erősíti, hanem bomlasztja a közösségi összetartozást. A szociális szerepek elsajátítása a modern társadalmakban felgyorsul, összetettebb és több szerepet kell megtanulnunk, párhuzamosan működtetnünk, összeegyeztetnünk az életünk során. A szerepelmélet az 1950-es évektől uralkodó elemzési keret a szocializáció kutatásában (is). A szocializációt úgy is lehet értelmezni, mint azt a folyamatot, amely során az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete során betölt (Andorka, 2003:491). A státusz-és szerepelméletek eredete a strukturalista-funkcionalista világkép, amelyben a társadalom nem más, mint társadalmi pozíciók rendezett halmaza, amelyet szerkezeti helyük, funkciójuk, betöltésük módja különböztetnek meg egymástól (Somlai, 1997:94). Az egyén szerepeken keresztül kapcsolódik ezekhez az élet minden területét átfogó pozíciókhoz, és a különböző pozíciók különböző szerepeket igényelnek az egyéntől is, melyek adott pozíciókhoz tartozó összessége a szerepkészlet. A szerepkészlet nem csak egyénfüggő, hanem környezet elvárásainak is kitett: a pedagógus szerepét nem pusztán ő határozza meg, hanem az igazgatója, a diákjai, a diákok szülei, az iskola intézményes környezete. A szerep definíció szerint bizonyos pozícióval összefüggő kulturális mintázatok összessége (Somlai, 1997: 94). Linton a szerepek két típusát különböztette meg: az öröklött és elért szerepeket. A nem, életkor, etnikum öröklött szerepeink;míg a foglalkozási szerep, a párkapcsolatokon belül kiharcolt pozícióhoz társuló szerep, az informális vezetői szerep az elért szerepeink közé tartozik. Az egyén többszörös csoporthoz-tartozásban létezik (multiple group-affiliation) vagyis a társadalomban párhuzamosan több szerepünk van, amivel a modern társadalomban szélesedett az egyén szabadságfoka, okaként és következményeként növekedett a társadalomszervezet differenciáltsága, megsokszorozódtak a társadalmi egyenlőtlenségek, szerepfeszültségek, szociális konfliktusok. Az egyén szabadsága, mobilitása, földrajzi mozgása, a társadalmi életúton belüli változásai a kapitalizmus, polgárosodás, szabadságjogok erős védelmének hatására megsokszorozódott, átszerkesztve a társadalmat,

18 előtérbe helyezve az elért szerepek, választott életformák, magatartásmódok és közösségek jelentőségét (Somlai, 1997:96). A szerep viselkedési minták, jogok s kötelességek összessége. A társadalomban elfoglalt pozíciót státusznak hívjuk; különböző státuszokhoz különböző szerepek kapcsolódnak. A társadalom szerveződésének alapja az, hogy a társadalomban meglevő státuszokhoz tartozó szerepekre kiválogatódnak az egyének, akik a státuszhoz kapcsolódó szerepelvárásoknak meg is felelnek mert azok nem teljesítése magának a pozíciónak az elvesztésével járhat.

19 Felnőttkori szocializáció és reszocializáció A szocializáció folyamatának nem csak a gyermekkorban, hanem felnőttkorban is van lehetősége, ereje, terepe. A felnőttkori szocializáció, reszocializáció ténye/lehetősége arra a felismerésre épül, hogy a gyermekkor végével nem ér véget a társadalmi tanulás, alkalmazkodás folyamata, az életformák időszakos átrendeződése a személy közvetlen környezetében (pl társadalmi státusz-váltás, családalapítás, nyugdíjaskor) felülírhatja a hozott szocializációs mintákat éppúgy, mint az új érdeklődés, megváltozott magatartásmódok és átalakult személyközi kapcsolatok (pl tartós betegség esetén). A reszocializáció jelentése: a gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére más normák és értékek léphetnek, vagy a gyermekkorban nem kellőképpen elsajátított normák megerősítést kaphatnak felnőttkorban (Andorka, 2003:492). Gyakran használják deviáns viselkedést mutató egyéneknél ezt a módszert, amelynek alapját az a 20. század második felében elterjedő felismerés jelenti, hogy pl. drog-és alkoholfüggők esetében sikeresebb lehet a büntetés helyett a gondozás, kezelés és oktatás hármasa (akár preventív jelleggel is), mint a jelenség kialakulásának utólagos, büntetésen alapuló kezelése. Eszköze a társas önszabályozás, önsegélyező csoportokon belüli személyiségfejlődés-és fejlesztés (Somlai, 1997:18), az együttes élmények megélésének elősegítésével támogatja a viselkedés-minta és értékváltást, nem pedig a szankciót helyezi a középpontba. A modern társadalmakban a szocializáció nem korlátozódik a felnövekvés életszakaszára. Fokozódik a szociális és a földrajzi mobilitás, a fejlődő technológia más és folyamatosan megújuló tudást, kompetenciákat igényel, a kultúrák együttélése és szubkultúrák intenzív, virulens megjelenése új típusú kérdések feltevése elé állítja a közösséget és a korábbiaktól rendre eltérő válaszokat indukál. A demokrácia alapfeltétele a változó világhoz való rugalmas alkalmazkodóképesség. A felnőttkori szocializáció során a már kialakult és stabilizálódott attitűdök, szerepek, normák, szokások a változó környezet miatt tovább formálódhatnak az aktuális elvárásoknak megfelelően.

20 Szocializáció az etnikai közösségekben Nemzetközi színtéren egyre növekvő irodalma van a szocializáció azon mechanizmusainak vizsgálatának, amely a valamely kisebbséghez tartozó szülők információ-és értékátadáshoz kapcsolódik. A vizsgálatok kitérnek arra, hogyan transzformálják a többségi közösség elvárásait a saját tapasztalataik fényében. A szocializáció ezen típusát racial and ethnic socialization 14 -nak hívjuk, és több, mint három évtizede kezdődött intenzív kutatása az amerikai afroamerikai közösség kapcsán. Az első kérdések arra vonatkoztak, a szülők tapasztalatai és értékátadása hogyan és mennyiben hat, mennyire meghatározó a gyermekek társadalmi szocializációjában, a folyamat szülők és gyermekek részéről milyen változóktól, feltételektől függ. A kutatási érdeklődés azért fordult a téma felé, mert számítások alapján 2035-re az amerikai beiratkozó iskolás gyermek fele színesbőrű lesz, közöttük túlsúlyban a hispán és afroamerikai kisebbség gyermeki találhatóak majd meg. Nagyon fontos, hogy az iskolai rendszerbe bekerülő gyermekeket milyen otthoni etnikai hatások érik, a speciálisan kisebbségi csoportokban zajló szocializációs minták kutatása még Amerikában is szűkösnek mondható. Az etnikai szocializáció kutatásában három fő irány látható: - Kutatják a szülők felől gyermekek felé áramló társadalmi-kulturális értékek és tudásáramlás folyamatát és jellegét feltáró elemzések - A fiatalok diszkriminációját (kirekesztését és kirekesztődését) az előítélet konstruáláson keresztüli kutatási ág - Integratív/asszertív szocializáció lehetőségét vizsgáló elemzések A kulturális szocializáció önálló területet képvisel, amelyben a kutatók arra keresik a választ, hogyan és mire tanítják a kisebbségi szülők gyermekeiket saját kisebbségük történelméből, kultúrájából, szokásrendszeréből és tradícióiból (Boykin & Toms, 1985; Hughes, Bachman, Ruble & Fuligni, 2006; Hughes & Chen, 1999; Thornton et al., 1990; Uman a-taylor & Fine, 2004). 14 A racial socialization-t inkább a fekete-fehér amerikaiak közötti kutatásokban, a többi etnikai és kisebbségi csoportot ethnic socialization megnevezeéssel vizsgálták az amerikai kutatók

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN

PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 PEDAGÓGUSOK SZEREPÉRTELMEZÉSE AZ ISKOLAI SZOCIALIZÁCIÓ FOLYAMATÁBAN Kurucz Orsolya Ágnes Nikitscher Péter A kutatásról

Részletesebben

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33

A tételsor a 27/2016. (IX. 16.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/33 A vizsgafeladat megnevezése: A vizsgafeladat ismertetése: A szóbeli vizsgatevékenység a szakmai és vizsgakövetelmények alapján összeállított, a vizsgázó számára előre kiadott komplex szóbeli tételsor alapján

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24.

A család mint érték értékteremtő család. Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus november 24. A család mint érték értékteremtő család Heti Válasz Figyelő konferencia: Kötelező öngondoskodás II. Vukovich Gabriella demográfus 2010. november 24. A család mint érték A magyar társadalom a családot és

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 36-06 A szociális segítés alapfeladatai 36-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 06. OKTÓBER. tétel Mutassa be a pedagógia fogalmát, célját, tárgyát, feladatát! (Témakör: Általános pedagógia)

Részletesebben

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ PEDAGÓGIA ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ 1 / 5 1. feladat 5 pont Határozza meg a szocializáció fogalmát! A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

Szocializá Szocia ció lizá Buda Béla (1986) meghatározása szerint: A szo cializáció tehát: tanulási folyamat

Szocializá Szocia ció lizá Buda Béla (1986) meghatározása szerint: A szo cializáció tehát: tanulási folyamat HOVA JUTOK INNEN? A DISZFUNKCIONÁLISAN MŰKÖDŐ CSALÁD, MINT ELSŐDLEGES SZOCIÁLIS SZÍNTÉR Emberi Erőforrások Minisztériuma Debreceni Javítóintézete Nagykanizsai Telephelye Előadó: VARGA VIKTÓRIA Buda Béla

Részletesebben

Családi életciklus. a szülői házból. családmag

Családi életciklus. a szülői házból. családmag Életmód a családban Családi életciklus 1. Szülői családdal töltött évek 2. Házasság, gyermekek születéséig 3. A gyermekek nevelése, távozásukig a szülői házból 4. Korosodó házaspárból álló családmag 5.

Részletesebben

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS

Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Esélyegyenlőség és társadalom ESÉLYEGYENLŐSÉG, MÉLTÁNYOS OKTATÁS Változó társadalom, globális trendek társadalmi mobilitás vagy a társadalmi struktúra újratermelődése (Bourdieau, Bernstein, Mollenhauer

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA BA ÉS HAGYOMÁNYOS (ÖTÉVES) KÉPZÉSBEN RÉSZT VEVŐ HALLGATÓK SZÁMÁRA DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. Családon belüli konfliktusok, válás 2. Családpolitika, családtámogatási

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

Munkaanyag ( )

Munkaanyag ( ) Munkaanyag (2016.07.02.) Ki a Kutatótanár: A Kutatótanár az a köznevelési intézményben dolgozó pedagógus, aki munkaköri alapfeladatain túl a Kutatótanári besorolásának öt éves időtartama alatt olyan kutatási,

Részletesebben

Általános rehabilitációs ismeretek

Általános rehabilitációs ismeretek Tantárgy összefoglaló Tantárgy megnevezése Tantárgy képzési céljai A képzés célok részletesebb kifejtése: Általános rehabilitációs ismeretek A tanuló elsajátítsa a rehabilitáció modern szemléletét, ismerje

Részletesebben

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016

Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés. Dr. Nyéki Lajos 2016 Multikulturális nevelés Inkluzív nevelés Dr. Nyéki Lajos 2016 Az iskolával szembeni társadalmi igények A tudásközvetítő funkció A szocializációs funkció A társadalmi integrációs (ezen belül a mobilitási)

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK SZOCIÁLIS ISMERETEK EMELT SZINTŰ SZÓBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉS ÉRTÉKELÉSÜK 1. tétel A feladat Mutassa be a társadalmi mobilitást és annak hatását a társadalom jellegére és működésére! Információtartalom

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ

Mentálhigiénés asszisztens / PEFŐ 1. a) Fogalmazza meg a szociális munka főbb dilemmáit, és saját munkaköréből támassza alá egy-egy példával! b) Határozza meg a neurózis és a pszichózis fogalmát! Soroljon fel jellemző tüneteket, tünetegyüteseket!

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/

Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/ Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában

Részletesebben

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól.

Szociális asszisztens / PEFŐ. Érvényes: tól. Érvényes: 2007. 01. 03-tól. 1 1. a) Mit értünk a szervezet fogalma alatt? Jellemezze a bürokratikus szervezetet! b) Mi a hospitalizáció és milyen hatással lehet a korai szeparáció a gyerekek szomatopszichés

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016

Nevelés a közösségben. Dr. Nyéki Lajos 2016 Nevelés a közösségben Dr. Nyéki Lajos 2016 A nevelés individuális és szociális felfogása Az individuális és a szociális felfogás jellemzői Történeti előzmények - Edward Flanagan: Boys Town, 1921 - Makarenko

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi A szocializáció szintjei A tágabb kontextus elsődleges szocializáció a család másodlagos szocializáció a különféle intézményi közegek harmadlagos szocializáció a szakmára/hivatásra felkészítés Jurij Bronfenbrenner

Részletesebben

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Újvidéki Tudományegyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. CSALÁDSZOCIOLÓGIA

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Pedagógia - gyógypedagógia

Pedagógia - gyógypedagógia 2 Pedagógia - gyógypedagógia 1. A pedagógia tudománya. A nevelés fogalma és alapvető jegyei 2. A nevelés szükségessége: a személyiség fejlődését befolyásoló tényezők (öröklés, környezet, nevelés) 3. Érték,

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké."

Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké. Valószínűleg kevés szakma létezik, amellyel szemben a társadalom olyan ellentmondásos követelményeket támaszt, mint a tanároké." Hivatás: Lelki megszólítottság meggyőződés Mesterség: Speciális arculat,

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA

SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA 1 SZAKDOLGOZATI TÉMAJAVASLATOK SZOCIOLÓGIA MESTERSZAKOS HALLGATÓK SZÁMÁRA I. KISEBBSÉGSZOCIOLÓGIA SZAKIRÁNYON: DR. SZABÓ-TÓTH KINGA 1. A kisebbségi identitás vizsgálata 2. Kisebbségi csoportok társadalmi

Részletesebben

CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON

CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON CSALÁDI MUNKAMEGOSZTÁS SZEMLÉLETI VÁLTOZÁSAI, A MAI MAGYARORSZÁGON KÉSZÍTETTE: TÁV 12 KONZULENS: URBÁN MARIANNA Hipotéziseim Az első feltevésem, hogy megváltozott a női szerepvállalás és a hagyományos

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban

1. A másik ember megértése 2. Az empátia fogalmának kialakulása és fejlődéstörténete a modern lélektanban TARTALOMJEGYZÉK 1. A másik ember megértése...11 Áttekinthető emberi világ...11 A rang és a formális viszonyok szerepe...12 A másik érdekessé válik...13 Új kommunikációs nehézségek...14 Az egyén szubjektív

Részletesebben

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden

Dr. Révész László egyetemi tanársegéd Sportpedagógiáról röviden Dr. Révész László egyetemi tanársegéd revesz@mail.hupe.hu Sportpedagógiáról röviden 1 Sportpedagógia Értelmezése: Tágabb: a sporttudomány egy sajátos, pedagógiai aspektusa/ nézőpontja, mely a neveléssel

Részletesebben

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET

MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET MISKOLCI MAGISTER GIMNÁZIUM ETIKA TANMENET Készítette: Varga Enikő 1 EMBER-ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA Célok és feladatok Az etika oktatásának alapvető célja, hogy fogalmi kereteket nyújtson az emberi

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár

A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága. Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának időbeli, társadalmi meghatározottsága Schadt Mária c. egyetemi tanár A női szerepek változásának iránya az elmúlt 50 évben A politikai, gazdasági és társadalmi változások következtében

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása

TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 TÖRTÉNELEM 5-7. A felső tagozatos történelemtankönyv bemutatása 2015. február

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER

A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS NOVEMBER A GLOKALIZÁCIÓ TEREI FARAGÓ LÁSZLÓ MTA KRTK RKI DTO MRTT VÁNDORGYŰLÉS 2014. NOVEMBER 27 28. A GLOBALIZÁCIÓ HATÁSA A TÉRRE (SZAKIRODALMI IDÉZETEK) A földrajz vége A távolság halála Térés idő összezsugorodása

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010

Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Bánlaki Ildikó 2010 Deviancia Elhajlás, (helyes) úttól való eltérés. Deviáns viselkedés Olyan viselkedésforma, amely a társadalom többsége által elfogadott normát, normákat sért. Társas együttélésünket

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus

Kommunikáció elmélete és gyakorlata. Zombori Judit, pszichológus Kommunikáció elmélete és gyakorlata Zombori Judit, pszichológus Önmenedzselés, karriertervezés Lehetőségek, technikák Mit értünk karrier alatt? Karrier = gyors, sikeres előmenetel, érvényesülés; Karriert

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS

JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS JAVÍTJUK A JAVÍTHATÓT DIAGNÓZIS A 21. SZÁZAD TÁRSADALMI KÉRDÉSEI ÉS KIHÍVÁSAI Budapest 2016. április 6. Előadó: Laki Ildikó Ph.D Szegedi Tudományegyetem Zsigmond Király Főiskola főiskolai docens Tartalmi

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban

SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata

Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Kecskemét Megyei Jogú Város Önkormányzata Egészségügyi és Szociális Intézmények Igazgatósága Támogató szolgálata Miért fontos? Elméleti keretrendszer nélkül a tevékenység céljai nem határozhatóak meg.

Részletesebben

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete

KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete BUDAPEST XXI. KERÜLET CSEPEL ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLET 36/2007.(XI.27.) Budapest XXI. Kerület Csepel Önkormányzata Kt. rendelete az önkormányzat közművelődési feladatairól szóló 37/1998.(XII.15.)Kt.

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben 3. előadás Viselkedés családon belüli kortársközegben A társadalom és a társadalmi változások minden korban befolyásolják a nevelés és az oktatás uralkodó felfogását, illetve gyakorlatát. A rendszerváltás

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás

3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 3. Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi kirekesztés, társadalmi befogadás 1. Társadalmi egyenlőtlenségek Fogalma: az egyének, családok és más társadalmi kategóriák helyzete a társadalomban jelentős

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte

A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA. AugustE Comte A SZOCIOLÓGIA ALAPÍTÓJA AugustE Comte A szociológia önálló tudománnyá válása a 19.század közepén TUDOMÁNYTÖRTÉNET: a felvilágosodás eszméi: Szabadság, egyenlőség, testvériség. Az elképzelt tökéletes társadalom

Részletesebben