Családi szocializáció a romák körében a felnőttkori szocializáció lehetőségei

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Családi szocializáció a romák körében a felnőttkori szocializáció lehetőségei"

Átírás

1 Családi szocializáció a romák körében a felnőttkori szocializáció lehetőségei Humán Contact 2001 Bt 2012.

2 Vezetői összefoglaló A kutatások áttekintésével megállapítható, hogy: a cigány családokban zajló szocializáció folyamatáról aktuális ismeretekkel nem rendelkezünk A cigánytársadalom a többségi társadalomhoz hasonlóan változik, a változás nem a hagyományos cigány-családkép és szocializáció eltűnését, felszámolódását jelenti, hanem az új változatok megjelenését és egyszerre-jelenlétét a tradicionális modellel. A legújabb kutatások eredményei alapján biztonsággal kijelenthető, hogy a hagyományos-romantikus cigány családkép már a múlté a szülői és gyermekszerepek is megváltoztak így a szakirodalomban fellelhető általános megállapítások a cigány családvilágok megváltozása, heterogenitása miatt nem relevánsak A cigány családokban zajló szocializáció folyamata azért tűnik elégtelennek a többségi társadalom szemszögéből, mert a világkép, az a megélhetési-boldogulási stratégia, amelyről a cigány családok úgy gondolják, hogy követniük kell a túléléshez az nem egyeztethető össze a többségi társadalom világképével. Viszont ezt közvetítik a felnövekvő generáció számára A mintaváltásnak ugyanúgy végbe kell mennie a szülő generációban is, mert ennek hiányában nem fogják a szülők az elvárt viselkedés-és magatartásmintákat közvetíteni a gyermek felé. Ha elfogadják a többségi társadalom normáit, akkor nem ellenhatásként jelenik meg a családi szocializáció az iskolai szocializációval szemben, hanem támogató közegként kiegészítve, megerősítve azt. A roma asszonyok jelentik a változás motorját különösen a kapacitásépítés és a kulturális átalakulás terén 1 mégis kevés program foglalkozik az anyák felnőttkori szocializációjával mint s kisebbségi csoportok integrációjának egyik lehetséges eszközével. A cigány családban a nő a társadalmi csoport konzervatív eleme, hiszen képes biztosítani a tradíciók továbbvitelét, de éppen ezért a változások előidézője is lehet 1

3 Bevezetés Boreczky Ágnes szavait idézve a szaporodó antropológiai cigánykutatások nyomán egyre láthatóbbá válik a cigányvilág korábban rejtett sokfélesége, és új perspektívába kerülnek olyan alapintézmények, mint a család (Boreczky, 2009:77). A cigánykutatások ritkán érintik a család, mint egység elemzését, 2009-ig átfogó, roma családok körében végzett család és szocializáció témáját középpontba állító komparatív vizsgálat nem készült 2. A családi szocializáció kutatói a gyermekek szocializációját helyezik a vizsgálati fókuszba és ezen belül is a családon belüli iskolai sikeresség/sikertelenség okait keresik. Forray R. Katalin és Hegedűs T. András Cigány gyermekek szocializációja című kiváló könyve a családot az iskolával való összefüggésében vizsgálja (1998), Fiáth Katalin a cigány tanulók sikertelenségének okait keresi a családi szocializációban (2001). Az antropológiai kitágítják az értelmezési kereteket, szaktudományuk holisztikus szemléletmódját követve a gyermeknevelést a kultúra koherens rendszerének egyik aspektusaként (Károlyi, 2009:146) írják le, ugyanakkor ők sem kifejezetten a szocializáció szempontjából írják körül a gyermeknevelést így az írásaikból a gyermeknevelésre vonatkozóan sok információhoz jutunk (gyermekek szabadságban nevelése, felnőtt társaságba történő korai bevonásuk stb). A gyermeknevelési elvekből már lehet másodlagos következtetéseket levonni a többségi társadalom szocializációs mintáihoz képesti hasonlóságokra és különbözőségekre ezek azonban a többségi társadalom elvárt mintáihoz képest határozzák meg és értékelik a családon belüli szocializáció milyenségét (leginkább kimenetét), és nem figyelnek oda a szocializáció folyamatára, a folyamatot meghatározó intézményekre (nagycsalád) és szereplőkre (anya). 2 Boreczky Ágnes: Cigánycsaládok a feltorlódó időben In: Cigányokról másképpen, 80.p.

4 A cigány asszonyok egészségszociológiai kutatások (Neményi 1999), valamint a nemi szerepértelmezések kapcsán a társas interakciók vizsgálatának alanyai - pedig mindezeken túl a családban betöltött szerepük miatt a szocializáció folyamatának generátorai is. Az Európai Unió hivatalos dokumentumai is elismerik, hogy a roma asszonyok jelentik a változás motorját különösen a kapacitásépítés és a kulturális átalakulás terén 3 mégis kevés program foglalkozik az anyák felnőttkori szocializációjával mint s kisebbségi csoportok integrációjának egyik lehetséges eszközével. A roma nők szerepe kulcsfontosságú a gyerekek oktatásában, a család egészségének, túlélési technikáinak alakulása szempontjából, ők gondoskodnak a férjükről, a gyerekekről, ők viselik gondját az időseknek, a betegeknek ismeri el a már idézett EGSZB állásfoglalás. A roma közösség integrációjában az anyák szerepe kulcsfontosságú. A tanulmányban a nyilvánosan elérhető (ám szűkös) romákra vonatkozó szocializációs tanulmányok alapján arra a kérdésre keressük a választ, milyen útjai lehetnek a kulturális transzmissziónak. 3

5 A szocializáció folyamata A szocializáció az a folyamat, amelynek során az egyén, a biológiai egyed társadalmi lénnyé válik (Somlai, 1997:14), azaz megtanulja a közösség társadalmi normáit, az ő viselkedését meghatározó érték-és szabályrendszert, jogait és kötelezettségeit. Somlai szerint a kulturális átörökítés folyamata (Somlai, 1997), Cseh-Szombathy szerint az alkalmazkodási készség kialakítását jelenti a társadalom valamint a csoport magatartási követelményeihez (Cseh- Szombathy 1979), a társadalomba bevezetés folyamata (Mojzesné 2002). A szerepelmélet szerint azon társadalmi szerepek elsajátításának folyamata, amelyeket az egyén az élete során betölt (Andorka, 2006); Kozma kiegészíti azzal, hogy a szocializáció őrzi meg és adja tovább a közösség kollektív tudását azzal (is), hogy az egyént mintegy hozzáilleszti ehhez a közösséghez (Kozma 1999). A politikai szocializáció során az egyén az őt körülvevő politikai rendszer milyenségét és elvárásait sajátítja el. Van eltérés az egyes tudományágak meghatározásában, a pszichológia a személyiség kialakulásának folyamatát, a környezetből kiemelkedő individuum kifejlődését nevezi szocializációnak; a szociológia azt a folyamatot, amely során a gyermek megtanulja, hogyan kell a társadalomban élni, elsajátítja a társadalom normáit, értékeit, magukévá teszik a társadalmi szerepeket. Az antropológusok számára az adott kultúra és szociális viselkedés elsajátításának folyamata, a rendszerszemlélet paradigmájában olyan emberi életet átszövő folyamat, amely során egyéni jegyekkel, társadalmi viszonyokkal gazdagodik személyisége, alkalmazkodik a társadalmi erőkhöz, kulturális jelenségrendszerekhez (Nagy Tamás). A szocializáció kutatása több ezer éves hagyományra tekint vissza, a politikai szocializáció kérdésével már Platón is foglalkozott azonban sokáig vallási, etikai, pedagógiai kérdésként fogalmazódott meg a társadalmi tanulás folyamata. A társadalomtudományokban a 19. században jelenik meg a szocializáció kutatása, és a vizsgálatokban folyamatos hangsúlyeltolódás figyelhető meg: a polgári társadalom kora az értékek, kulturális és szociális mintázatok történelmi, tehát időszakos jellegére irányítja a figyelmet (Somlai, 1997:15). Miért fedezi fel a társadalomtudomány a szocializációt? Mert a modernitás korára megváltozott az emberek közötti egymásra utaltsági és függőségi viszonyok rendszere, az

6 egyéni habitus és személyiség szerkezete, fejlődése és mindezek társas-társadalmi világhoz való viszonya. A korai kutatások (kulturális és szociális antropológia, etnológia, pszichológia, szociológia) a társadalmi ellenőrzés és ellenőrző mechanizmusok hatékonyságát/diszfunkcionális működésének feltárását, az egyéni magatartásokban kimutatható társas hatás és kényszer jelenlétének feltárását/hiányát végezte el az 1930-as években. A második világháború után a perspektíva kitágult, gazdagodott a kultúra, társadalom és egyéniség egymásra hatásáról szóló elméleti irodalom. Új témák és hangsúlyeltolódások figyelhetők meg ebben az időszakban (kutatni kezdik az étkezés, szexualitás, öltözködés szokásainak változását, a szubkultúrák és devianciák szocializációra visszavezethető okait, a tömegkultúra és tömegmédiumok szocializációra gyakorolt hatásait lásd Somlai 1997). Az értékek változékonysága (mikor, mire nevel egy társadalom) és a választási lehetőség szabadsága új paradigmaként jelenik meg. Az eszmék és értékek elutasíthatók, megkérdőjelezhetők, nem érvényesek vagy szentek az általuk megkövetelt magatartásszabályok, az egyénnek lehetősége van azonosulni és megtagadni azokat, vagy egyszerűen vagy egyéni stratégiát választva a mintakövetéstől tartózkodik, visszahúzódik a társadalomban, vagy nyíltan elutasítja a fennálló normarendszert. A szociokulturális modernizáció a modernitás terméke és eredménye, amelyben a változás alapállapot. A közösség és egyén viszonya megváltozik: a közösségek rászorulnak tagjaik jóváhagyására, arra, hogy céljaikat és szabályaikat ne csak a hagyományok, hanem az egyéni döntések igazolják (Somlai, 1997:96). Hogyan egyeztethetőek össze a közösségi/társadalmi és egyéni célok és stratégiák? Erre a kérdésre ma Magyarországon kifejezetten nehéz válaszolni, mert pl. az egyetlen, kifejezetten politikai szocializációval foglalkozó tudományos munka 1987-ben (!) jelent meg. Folynak értékvizsgálatok a magyar társadalomban, amelyekből vonhatunk le következtetéseket a (politikai) szocializációra vonatkozóan, de nagymintás, többdimenziós adatfelvétel és annak eredményi nem állnak rendelkezésre. A szocializáció kutatóinak egyik meghatározó csoportja a folyamat középpontjába az egyént helyezi, egyénképe a liberális politikai antropológia és társadalomtudomány talaján nyuszik

7 ebben az értelmezésben az egyén befogadó, értékei mentén cselekvő entitás, aki a csoport felé közvetített értékei hatására és közülük szelektálva válik társadalmi lénnyé. A skála másik végpontján található kutatói értelmezés a rendszerek fontosságát hangsúlyozza, ebben a megközelítésben az egyén a szocializáció tárgya és aktora. A kettő között helyezkednek azon kutatások, amelyek valamely egyén körüli csoport szerepét (iskolai csoport, kortárs csoport, választott szubkultúra) hangsúlyozzák a szocializáció folyamatában (Kéri, 1987:24). Nagyon fontos a szocializáció folyamatában elkülöníteni a mikro-és makroszintű hatásokat, folyamatokat. Túlzottan általánosító kijelentéseket fogalmaznak meg akkor a kutatók, amikor a mikrokörnyezeti kutatások szocializációs tanulságait általánosítják (Kéri, 1987:28). A romakutatásokban ez a túláltalánosítás, ökológiai tévkövetkeztetés gyakran előfordul. Külön figyelemmel kell lenni arra, hogy a központi, politikai irányítás felől érkező szocializációs szándékok hatása korlátozott lehet, mert azok csoportszinteken keresztül, megszűrve interiorizálódnak az egyéni szinten nagyon fontos tehát, hogy a közvetítő csoportok mennyire torzítják, formálják át a felülről érkező irányított mintakövetést. Figyelemmel kell lenni tehát a mikro-és makroszintű szocializációs folyamatok minőségi különbözőségeire, a csoportdinamikai hatásokra mert a társadalmi szintű cselekvések és jelenségek soha nem az egyéni cselekedetek matematikai összegei, ugyanakkor azt is tudjuk, hogy az egyéni cselekvések egy bizonyos köre kikövetkeztethetetlen a társadalmi magatartásmintákból és elvárásként megfogalmazott érték-és normakészletből (ezzel részletesen a társadalomlélektan foglalkozik). A szocializáció eredményként kialakul egy alkalmazkodási készség a társadalom, a csoport magatartási követelményeihez (Cseh-Szombathy, 1996:263), átörökítődik a társadalom kultúrája, amely meghatározza a társadalom tagjai számára, hogyan kell viselkedjenek a társadalmi érintkezésben, együttműködésben (Andorka, 2003:487).

8 A szociális tanulás színterei A szociális tanulás színtereit a szocializáció elődleges és másodlagos intézményeire szokás bontani. Elsődleges intézmények közé a család sorolható, másodlagos intézmények közé az óvoda, iskola, munkahely, egyéb egyén körüli intézmények. A szocializáció harmadlagos intézményei közé szokás sorolni ma már a kortárs csoportokat, tömegmédiát, a szabadidő helyszíneit és tereit is. A gyermekkor és a családban történő minta-kialakulás meghatározó az egész élet szempontjából, ezért nagyon nem mindegy, a primer szocializáció mire neveli az egyént. Mára egyértelműen látható, hogy a gyermekkori szocializációban is áthelyeződik a hangsúly a családi szocializációról az intézményes szocializációra mindez a család jellegének és a családi mintázatok, családvilágok jelentős átalakulásának a következménye. Elnőve az életút módosíthatja, újraírhatja a hozott szocializációs mintákat erről egyre több kutatás, tanulmány szól, ami azt is jelenti, hogy a gyermekkori szocializáció szerepe, hatása nem válik kevésbé fontossá, de módosulhat a felnőttkori tapasztalatok hatására. Megszűnt a felnőttkor lineáris képe. A modernitás, a globalizáció, az infókommunikációs technológiák robbanásszerű terjedése folyamatos újratanulást eredményez mind a magánszféra, mind a munkahelyek területén. A life long learning szellemében időszakonként karriert váltunk, korábbiaktól gyökeresen eltérő munkamilliőkbe, szervezetekbe kerülünk folyamatosan, interaktív módon tanuljuk újra magunkat. A mai felnőtt generáció megtanulta egy szocialista, egy kapitalista és egy válság utáni társadalom modelljét és elvárásait is. A szocializmusra az értelmetlen termelés, a rendszerváltás utáni első húsz évre a javak korlátlan felhalmozása és hajszolása volt jellemző, a válság után a fenntartható, nem növekedés-hanem értékközpontú fejlődés. A társadalmi elvárások és a közösség választott útjai új mintaelvárásokat fogalmaznak meg az egyén felé is amelyet az egyén felnőttkorban tanul meg és a családi mikroközösségen belül közvetíti le a felnövekvő generációk számára is. A szociális színterek, szocializációs közegek többfajta csoportosítása létezik. Giddens (2006) szocializációs közegeknek olyan csoportokat vagy társadalmi kontextusokat nevez, amelyekben a szocializációs folyamatok zajlanak, és amelyek a kulturális tanulás színterei. Véleménye szerint az egyén életének bizonyos szakaszaiban több szocializációs közeg is

9 szerepet játszhat, négyet emel ki közülük: család, a kortárscsoportok, az iskolák/munkahely és a tömegkommunikációs eszközök. Más felosztás elsődleges/másodlagos színterekről beszél, ahol a család mint informális kiscsoport az primer közeg, ahol mi-élmény mintázódik és kialakul a szokásrendszer, viselkedéskultúra; a másodlagos szocializáció színtere az iskola. Parsons elméletében a korai években a személyiség rendszerének alapvető szerkezetét a család alakítja ki, ez az elsődleges szocializáció és rendszer feladata; a másodlagos szocializáció (iskola, kortárs csoport, média) a társadalmi struktúra intézményes szereptanulása (Parsons Bales 1955). Vannak akik hármas, vagy még többes színtereit különböztetik meg a szocializációnak. A harmadik színtér a felnőttkorhoz kötődik (egyetemre járás, munkavállalás, munkahelyhez), és gyakran a választott pálya irányába történő szocializációt jelenti. Újabban a harmadlagos szocializációt a szabadidő terrénumára is kivetítik. Finomított modellben négy szakaszt különböztetnek meg, a harmadik szakaszt szétbontva a pályaszocializáció (közép- és felsőoktatás, illetve felkészülés a munkára) és a negyedleges szocializáció, a munkahelyek világára. A hetes felosztás szerinti tagolásban a szociális tanulás színterei a gyermekkori család, a felnőttkori család, az iskola, a kortárscsoportok, a tömegkommunikáció, a munkahely és az egyéb szocializációs közegek (pl. egyházi és civil közösségek) (Vukovich, in Nagy 2006) 4. Elsődleges szocializáció a család A társadalmi értékek és normák elsődleges közvetítője a közvetlen család, amely felelős az énazonosság és éntudat fejlődéséért, a nemi szerepek kialakításáért, a társas reakciók, társadalmi attitűdök kialakulásáért. Családvilágok átalakulása A család szerkezetének változását a korai családszociológiai munkák a modernitás térnyeréséből vezetik le. Az es évektől domináns értelmezés szerint a családok 4

10 modern szerkezete a kapitalizmus és polgárosodás hatására alakult ki, amely radikálisan megváltoztatta a családi funkciók és közös tevékenységek formáit, az együttélési típusokat, átalakuló szülő-gyermek viszonyrendszereket és kapcsolatokat. Parsons és Laslett munkáiban a modernitás és nukleáris család rokonfogalmakként szerepeltek (Boreczky, 2007:11). Lawrence Stone a családi élet fejlődésének három szakaszát vázolta fel és 1800 közötti formák között az első a nyitott ágazati család volt, amely mélyen beágyazódott közösségbe, nyitva volt a külső támogatás, ellenőrzés és beavatkozás előtt. A korlátozott patriarchális család átmeneti formaként leginkább a társadalom felső rétegeire volt jellemző, megőrizte a nyitott család tekintélyelvűségét, de átvezette az egyént a zárt, nukleáris családmodellbe, amelyre az erős családi intimitás, érzelmi individualizmus, otthonközpontúság, gyermeknevelés előtérbe kerülése jellemez (Giddens, 2003:382). Az 1980-as évekre a kritikai elméletek több ponton kérdőjelezték meg a nukleáris családra vonatkozó elméletek kiterjesztését minden társadalomra, és felismerték, hogy Európán belül sem egységes sem a változások üteme, sem nem egységes a kimenete. A családmodellek közötti területi különbségeket Laslett és Hajnal is hangsúlyozta (Laslett 1983, Hajnal ). A nukleáris kiscsalád modell kritikáját legkifejezőbben Berkner fogalmazta meg, amellyel szemben bevezette a módosított nagycsalád fogalmát: elismeri, hogy a korabeli kiscsaládok külön laktak egymástól, de a családot, mint intézményt igénylő helyzetekben együttműködtek egymással. Ruggles a nukleáris család létét inkább demográfiai okokra vezeti vissza, Gillis a többfajta családmodell egyidejű létezését bizonyítja. (Boreczky, 2007:13). Staples-Mirande etnikai metszetbe helyezi a nukleáris családról szóló diskurzust: azzal, hogy a kutatók általános formaként a nukleáris családot tekintik, az etnikai csoportokra jellemző bonyolultabb, nagyobb családformákat marginálisnak minősítik (Staples-Mirande, 1983). Az 1970-es években zajlik le Nyugat-Európában a második demográfiai átmenet (van de Kaa), amelyet gyűjtőnévként használnak az Európában furcsa új jelenségek leírására. A demográfusok átmenetről beszélnek kontúrtalan kezdő-és végponttal, egy viszonylag stabil népesedési helyzetből egy instabil állapotba érkezésről, amely átalakította a házasság és család megítélését, szerkezetét: házasságkötés számának csökkenése, házasságon kívüli együttélési formák gyors és robbanásszerű terjedése, párkapcsolatok stabilitásának csökkenése, válások arányának emelkedések, egyedülállók és egyszülős családok számának

11 növekedése, gyermekvállalási kedv és termékenység drasztikus csökkenése jellemzi ezt az időszakot (Kamarás, 2003:21). Hasonló folyamatok zajlottak/zajlanak le a kelet európai térségben is, ahol kettős átmenet zajlott egyszerre a kilencvenes évektől napjainkig: egy gazdasági-politikai és egy rátorlódó demográfiai. A változások következményei egynlőre beláthatatlanok és nem modellezhetőek, és a jelenkori elemzést is nehezíti, hogy folyamatos változás állapotát éljük. Ahogyan Melegh-Őri megfogalmazza: ahogyan a múlt nem volt differenciálatlan, a jövő sem lesz az, és hosszú távon fennmarad az a kulturális sokféleség, amely a lokális változatok sokaságát fenntartja (Melegh-Őri, 2003:516). Bármilyen elméleti keretből is indulnak ki az elemzések, az eredmény ugyanaz: növekedett a nukleáris családok száma, az egyszemélyes (főként időseket tartalmazó) háztartások aránya, nő a gyermektelen házasságok aránya. Eltérő családmodellek szinkronitása jellemző, a családi háztartások képe is radikálisan megváltozott a válások, a válást követő újraházasodások, adoptálások, az újfajta együttélési módozatok nyomán. Kérdés persze, hogy a polgári családmodell természetes állapota e a családfejlődésnek, vagy egy átmeneti kor átmeneti terméke (lásd Vaskovics 2000, Somlai 1996) előjel és értékítélet nélkül is megállapítható azonban, hogy a családszervezet pluralizálódott, elterjedtebbé váltak az individuális életformák és alternatív együttélési minták hatásukra megváltozott a család integratív funkciója is. A változások hatással voltak a nemi szerepek alakulására/átalakulására is; a női és férfi nemi szerepek is jelentősen módosultak és a folyamatos változások hatására egymáshoz képest állandóan átrendeződnek - ma is. A nemi és a családszerkezeti változásokból következően változó szülői szerepek módosulása ellenére még a legmodernebb társadalmakban is igaz az alaptétel: a gyermekek nevelése továbbra is főleg a nők (anyák, nagymamák) dolga. Átalakul a gyermek szerepképe is: a gyermek nem a családi javak termelője, hanem fogyasztója; felé egyszerre, egyidőben lehet jelen a negatív/pozitív gyermekkép, a közöny és törődés. A korai felnőtté válás illetve a meghosszabbodott gyermekkor nem zárják ki egymást (Boreczky, 2007:17). A családi intim szféra mikroszerkezeteinek leírására Somlai Péter a Hess-Handel szerzőpáros családvilágok fogalmát használja: minden család egy sajátos kapcsolatrendszer, egy-egy külön világ, szelekciós és értelmező rendszer rendkívüli szocializációs erővel. A családdal a

12 valóság egy új objektivációs kerete is megszületik: saját értelmezési dimenzióval, saját szabályozó és értelmezési normákkal, újraértelmezett szerepekkel (Somlai, 1997: ). Az időszociológiai vizsgálatok (Hall, 1959), a szubjektív és intergenerációs én kutatások Fivush-Bohanek-Duke, 2005), a családi reflektivitás integratív modellje (Duke, 2005), teljesen újraértelmezi a család fogalmát, szerepét. A családvilágok újraértelmezésével kitágul a szocializáció fogalma is. A szimbolikus család bevezetésével újraértelmezett szocializáció folyamatában elválik egymástól az egyént funkcionálisan is tartalmazó család és tágabb család, mint szimbolikus család családképe: utóbbi olyan állandóan változó családképet közvetít, mely a megjelenített életpályákon, életmódokon, mintán keresztül a társadalmi környezetre, a családi és egyéni jellegzetességekre egyaránt reflektáló bonyolult rendszert hoz létre. Ebben, a családi történetekből is megújuló tudáson és mítoszokon túl, térben és időben kiterjesztett szocializációs funkciók valósulnak meg (Boreczky, 2007:17). Giddens tétele még az volt, hogy a modern társadalmakban a szocializáció szűk családi körben történik (Giddens, 2003:101), ugyanakkor a legújabb kutatások rávilágítottak, hogy a szűk családi környezet nem egyedül a nukleáris családot jelenti, hanem a szimbolikus családi közösséget. Családi szocializáció A család egy jól, kevésbé jól, vagy rosszul működő önszabályozó rendszer, amely a gyermek számára szűrőt képez a társadalommal és a kultúrával szemben. A család a világra vonatkozó információk gyűjtőhelye (Caplan) 5, szelektálja a társadalmi normákat, amelyek a mikroközösségben válnak érvényes egyedi szabályrendszerré 6. A család kettős vezetésű kiscsoport: az apa a külső környezet felé képviseli a család egységét (instrumentális vezető), az anya expresszív-emocionális vezető, aki legfőbb feladata az érzelmi biztonság és harmónia kialakítása és fenntartása

13 A család mi -élményt ad, kialakítja az emberi kapcsolatok működtetésének alapvető modelljét, elsajátítja az első szociális szerepeket (gyermek, vezetett, partner stb), ezek és a hozzájuk kapcsolódó státuszok hierarchiáját, a kölcsönösség és együttműködések egyéb mintázatait. A család főbb szocializációs funkciói a gondozás; interakciós tér biztosítása, modellnyújtás; az én, én-rendszer és a belső kontrollfunkciók alapjainak kialakítása; a kommunikáció rendjének megalapozása 7. A családban rögzül az alapszemélyiség. Az alapszemélyiség kialakulásában meghatározó korai tapasztalatok, amelyek nagyon erősen és mélyen vésődnek be; a későbbi életútban szűrőként működnek. Ezért nagyon fontos a család, mint közvetítő közeg milyensége, az, hogy a család hogyan és milyen módon közvetíti a társadalmi normákat és elvárásokat, hogyan szűri meg őket fogadja el és közvetíti a kiscsoport felé, vagy utasítja el és rekeszti ki. Társadalmi ellenőrzés és a család A társadalmi ellenőrzés a hagyományos társadalmakban a társadalmi folyamatokba beépülve történt. A közösségi kontroll közvetlen volt az egyén fölött: az elvárásoknak való nem megfelelés, a normáktól való eltérés számonkérése és büntetése a kollektív csoport nyilvánossága előtt zajlott. Nem volt lehetőség közösségtől független, az ő szabályaitól esetlegesen eltérő intim szféra kialakítására egészen addig, amíg a család és háztartás nyilvános intézményből magánintézménnyé nem válik. Az ipari forradalom előtt a család reprezentációs egység volt, a modernizáció szünteti meg diffuzitását és vonta ki a társadalmi szabályozás ilyentén közvetlen és ellenőrzött módja alól (Somlai, 1996: ). A közösségi szabályok megfogalmazása a modern társadalmakban a család és a közvetett ellenőrző intézmények (iskola, munkahely) közvetítésével valósulnak meg. 7 %3A%2F%2Fwww.nyf.hu%2Fothers%2Fdocs%2Fpszicho%2Fszocialpszichologia4.doc&ei=_q-ST8yXNoOe- Qbw-e2sBA&usg=AFQjCNHFTompHlcqBaEhw0pQK-hG1qFexw&sig2=cdo9ZARCOT5tdLUN1AVctg

14 Másodlagos szocializáció intézményei iskola, munkahely A családvilágok változása, ennek hatására a család szocializációs szerepének csökkenése, a hagyományos nevelő funkciók visszaszorulása felerősítette és kibővítette az iskola, intézményrendszerek szocializációs funkcióit. Az iskolai szocializáció a szocializáció második színtere. Követi, kiegészíti a családi szocializációt, közege az iskolai osztály, ahol a gyermek egyszerre találja magát horizontális és vertikális szerepben is: a gyermektársak közege a társas szintet jelenti, a szülők mellé felzárkózik egy újabb vezető - a társadalmi rendszer elvárásait és normáit közvetítő irányító, formáló vezető, a pedagógus. Az iskola hagyományos funkciója az oktatás, személyiség-fejlesztés, emellé új, járulékos funkciók is kapcsolódnak: a családi szocializáció mulasztásaiból származó reedukatívkorrekciós, terápiás funkció; zavarfelismerés, szűrés; familiáris rekreációs ( családgondozó, családterapeuta); pszichoterapeutai funkció, amely a gyermek személyiségfejlődési, illetve magatartási zavarainak helyrehozását jelenti (Bagdy-Telkes, 1990) 8. Az osztály tulajdonképpen egy formálisan megszervezett (tagok akaratától függetlenül kialakított) kiscsoport, amely fő funkciói a munkamegosztásra való felkészítés, társadalmi mobilitás biztosítása, teljes életre szocializálás, személyiségfejlesztés, értékközvetítés (Ferge- Gazsó). Fontos feladata az iskolának a szülőkapcsolatok, a családhoz fűződő érzelmi viszony meglazítása. Itt az iskola nem kíván rivalizálni a családdal, nem kívánja a gyereket szembefordítani a családjával, egyszerűen csak újabb szerepeket kínál, újabb terepeket ad a funkciógyakorlásra, újabb érzelmi kapcsolatok kialakulásának ad teret. Másrészt feladata, hogy segítse a gyereket a kortárscsoportban való beválásban. A beválás sikere függ attól, hogy a tanuló megfogadja-e a formális és informális tájékoztatást, tanácsot 9. 8 users.atw.hu/deszocpol/kutatasi_modszertan.../kutatasi.terv.doc 9 3A%2F%2Fwww.nyf.hu%2Fothers%2Fdocs%2Fpszicho%2Fszocialpszichologia4.doc&ei=_q-ST8yXNoOe- Qbw-e2sBA&usg=AFQjCNHFTompHlcqBaEhw0pQK-hG1qFexw&sig2=cdo9ZARCOT5tdLUN1AVctg

15 Az iskola felkészíti a fiatalokat a későbbi életükben is jelentkező formális és informális csoportok működésére, az abban várhatóan betöltött szerepükre 10. Az iskola feladata a társadalmi normák közvetítése, a látens és járulékos feladata a családi szocializáció korrekciója tudatos nevelési és értékátadási hatáskörrel felruházott intézmény. Harmadlagos szocializáció Nagy Ádám 11 munkájában élesen elválasztja a kortárs csoport, tömegkommunikáció és a szabadidő felhasználásának és eltöltésének intézményeit az alapszocializációs intézményektől. Annak ellenére, hogy meghosszabbodik a formális ellenőrző intézményekben eltöltött idő (többet vannak a gyermekek iskolában) mindezzel párhuzamosan a családi modellek átalakulásának hatására nő az egyéni autonómia és megváltoztak a szabadidő-felhasználási szokások is. A social media (facebbok, twitter és egyéb közösségi portálok) személyiségformáló hatását ma kimutatni még nem lehet, de a hozzájuk kapcsolódó időfelhasználás dinamikusan nő. A fogyasztói kultúra előtérbe helyeződése, a plázahatás meghatározó az x generáció életében, az y generáció várhatóanvélhetően értékközösségben hívőbb mintázatot mutat életüket azonban az életmód, életstílus jobban jellemzi, mint a hagyományos társadalmi-demográfiai változókkal generált modellek. A szabadidő értelmezhető annak az időnek, amely a munka, a mindennapi szükségletek és kötelezettségek (étkezés, ügyintézés, munkahely-iskola) teljesítése, kielégítése után megmarad ( visszamaradt idő megközelítés), illetőleg másfelől annak az időnek (és felhasználásának), amikor szabadidős tevékenységet végezhetünk ( tevékenység megközelítés). Van emellett különbség az objektív és a szubjektív szabadidő között: objektíven lehet szabadidő pl. a vasárnap, de ha valaki kötelességének érzi a kerti munkát ez időben, akkor szubjektív értelemben ez mégsem az (Gábor 2000; Gábor www; Azzopardi Furlong Stalder 2003). Szabadidőnek alapvetően a szubjektíve szabadidő értelmezhető,

16 vagyis amikor az egyén úgy gondolja, hogy független bármiféle külső kényszertől és ura saját helyzetének, tehát a szabadidő nem az időben és nem a cselekvésben, hanem magában a cselekvőben létezik! Így a szabadidő inkább személyes elkötelezettség, mintsem a körülmények kínálta lehetőség. A szabadidő a magánélet, a csoporthoz tartozás és a fogyasztás alkalma 12. Az ifjúsági szabadidő az autonómia, az önigazgatás és önmegvalósítás alkalma, amikor leginkább megmutatkozik a multiidentitás. Az itt felhasznált idő szempontjából a szocializáció harmadik dimenziója már az előzőekhez hasonló súllyal kezd megjelenni, Csepeli egyenesen úgy fogalmaz, hogy a család mellé, később annak ellen-mintájaként jelenik meg a kortárscsoport (Csepeli, 2006), és a hagyományos szocializációs intézmények hatásának gyengülésével párhuzamosan erősödik (Mátóné in Bábosik Torgyik 2009), a kortárscsoport mint interakciós terep súlya nő (Váriné in Somlai 1975). A kortárscsoportok lényegük szerint nem előre meghatározottan hierarchizált, egyenrangú csoportok. A kortárscsoport az egyetlen társas színtér, ahol a fiatal egyenlőségen alapuló viszonyokra számíthat, s ahol ennek megfelelően függősége a másiktól nem egyoldalú és nem kizárólagos, mint például szülője vagy tanára vonatkozásában (Csepeli 2006, 406) idézi Nagy. A család normái az engedelmeskedésen, tekintélyelvűségen alapulnak, addig kortárscsoport a kölcsönössége, megegyezésen (Erdei 2003)

17 A szociális szerep A szocializáció lényege, hogy olyan, társadalmi elvárásokon alapuló szerepeket, hozzájuk tartozó magatartási-és viselkedésmódokat tanuljunk meg, amelyekkel valóban integrált részei tudunk lenni a közösségnek. A nem megfelelő szerepek szerinti életvitel a deviancia, deviáns magatartás, amely nem erősíti, hanem bomlasztja a közösségi összetartozást. A szociális szerepek elsajátítása a modern társadalmakban felgyorsul, összetettebb és több szerepet kell megtanulnunk, párhuzamosan működtetnünk, összeegyeztetnünk az életünk során. A szerepelmélet az 1950-es évektől uralkodó elemzési keret a szocializáció kutatásában (is). A szocializációt úgy is lehet értelmezni, mint azt a folyamatot, amely során az egyén elsajátítja azokat a társadalmi szerepeket, amelyeket élete során betölt (Andorka, 2003:491). A státusz-és szerepelméletek eredete a strukturalista-funkcionalista világkép, amelyben a társadalom nem más, mint társadalmi pozíciók rendezett halmaza, amelyet szerkezeti helyük, funkciójuk, betöltésük módja különböztetnek meg egymástól (Somlai, 1997:94). Az egyén szerepeken keresztül kapcsolódik ezekhez az élet minden területét átfogó pozíciókhoz, és a különböző pozíciók különböző szerepeket igényelnek az egyéntől is, melyek adott pozíciókhoz tartozó összessége a szerepkészlet. A szerepkészlet nem csak egyénfüggő, hanem környezet elvárásainak is kitett: a pedagógus szerepét nem pusztán ő határozza meg, hanem az igazgatója, a diákjai, a diákok szülei, az iskola intézményes környezete. A szerep definíció szerint bizonyos pozícióval összefüggő kulturális mintázatok összessége (Somlai, 1997: 94). Linton a szerepek két típusát különböztette meg: az öröklött és elért szerepeket. A nem, életkor, etnikum öröklött szerepeink;míg a foglalkozási szerep, a párkapcsolatokon belül kiharcolt pozícióhoz társuló szerep, az informális vezetői szerep az elért szerepeink közé tartozik. Az egyén többszörös csoporthoz-tartozásban létezik (multiple group-affiliation) vagyis a társadalomban párhuzamosan több szerepünk van, amivel a modern társadalomban szélesedett az egyén szabadságfoka, okaként és következményeként növekedett a társadalomszervezet differenciáltsága, megsokszorozódtak a társadalmi egyenlőtlenségek, szerepfeszültségek, szociális konfliktusok. Az egyén szabadsága, mobilitása, földrajzi mozgása, a társadalmi életúton belüli változásai a kapitalizmus, polgárosodás, szabadságjogok erős védelmének hatására megsokszorozódott, átszerkesztve a társadalmat,

18 előtérbe helyezve az elért szerepek, választott életformák, magatartásmódok és közösségek jelentőségét (Somlai, 1997:96). A szerep viselkedési minták, jogok s kötelességek összessége. A társadalomban elfoglalt pozíciót státusznak hívjuk; különböző státuszokhoz különböző szerepek kapcsolódnak. A társadalom szerveződésének alapja az, hogy a társadalomban meglevő státuszokhoz tartozó szerepekre kiválogatódnak az egyének, akik a státuszhoz kapcsolódó szerepelvárásoknak meg is felelnek mert azok nem teljesítése magának a pozíciónak az elvesztésével járhat.

19 Felnőttkori szocializáció és reszocializáció A szocializáció folyamatának nem csak a gyermekkorban, hanem felnőttkorban is van lehetősége, ereje, terepe. A felnőttkori szocializáció, reszocializáció ténye/lehetősége arra a felismerésre épül, hogy a gyermekkor végével nem ér véget a társadalmi tanulás, alkalmazkodás folyamata, az életformák időszakos átrendeződése a személy közvetlen környezetében (pl társadalmi státusz-váltás, családalapítás, nyugdíjaskor) felülírhatja a hozott szocializációs mintákat éppúgy, mint az új érdeklődés, megváltozott magatartásmódok és átalakult személyközi kapcsolatok (pl tartós betegség esetén). A reszocializáció jelentése: a gyermekkorban elsajátított normák és értékek helyére más normák és értékek léphetnek, vagy a gyermekkorban nem kellőképpen elsajátított normák megerősítést kaphatnak felnőttkorban (Andorka, 2003:492). Gyakran használják deviáns viselkedést mutató egyéneknél ezt a módszert, amelynek alapját az a 20. század második felében elterjedő felismerés jelenti, hogy pl. drog-és alkoholfüggők esetében sikeresebb lehet a büntetés helyett a gondozás, kezelés és oktatás hármasa (akár preventív jelleggel is), mint a jelenség kialakulásának utólagos, büntetésen alapuló kezelése. Eszköze a társas önszabályozás, önsegélyező csoportokon belüli személyiségfejlődés-és fejlesztés (Somlai, 1997:18), az együttes élmények megélésének elősegítésével támogatja a viselkedés-minta és értékváltást, nem pedig a szankciót helyezi a középpontba. A modern társadalmakban a szocializáció nem korlátozódik a felnövekvés életszakaszára. Fokozódik a szociális és a földrajzi mobilitás, a fejlődő technológia más és folyamatosan megújuló tudást, kompetenciákat igényel, a kultúrák együttélése és szubkultúrák intenzív, virulens megjelenése új típusú kérdések feltevése elé állítja a közösséget és a korábbiaktól rendre eltérő válaszokat indukál. A demokrácia alapfeltétele a változó világhoz való rugalmas alkalmazkodóképesség. A felnőttkori szocializáció során a már kialakult és stabilizálódott attitűdök, szerepek, normák, szokások a változó környezet miatt tovább formálódhatnak az aktuális elvárásoknak megfelelően.

20 Szocializáció az etnikai közösségekben Nemzetközi színtéren egyre növekvő irodalma van a szocializáció azon mechanizmusainak vizsgálatának, amely a valamely kisebbséghez tartozó szülők információ-és értékátadáshoz kapcsolódik. A vizsgálatok kitérnek arra, hogyan transzformálják a többségi közösség elvárásait a saját tapasztalataik fényében. A szocializáció ezen típusát racial and ethnic socialization 14 -nak hívjuk, és több, mint három évtizede kezdődött intenzív kutatása az amerikai afroamerikai közösség kapcsán. Az első kérdések arra vonatkoztak, a szülők tapasztalatai és értékátadása hogyan és mennyiben hat, mennyire meghatározó a gyermekek társadalmi szocializációjában, a folyamat szülők és gyermekek részéről milyen változóktól, feltételektől függ. A kutatási érdeklődés azért fordult a téma felé, mert számítások alapján 2035-re az amerikai beiratkozó iskolás gyermek fele színesbőrű lesz, közöttük túlsúlyban a hispán és afroamerikai kisebbség gyermeki találhatóak majd meg. Nagyon fontos, hogy az iskolai rendszerbe bekerülő gyermekeket milyen otthoni etnikai hatások érik, a speciálisan kisebbségi csoportokban zajló szocializációs minták kutatása még Amerikában is szűkösnek mondható. Az etnikai szocializáció kutatásában három fő irány látható: - Kutatják a szülők felől gyermekek felé áramló társadalmi-kulturális értékek és tudásáramlás folyamatát és jellegét feltáró elemzések - A fiatalok diszkriminációját (kirekesztését és kirekesztődését) az előítélet konstruáláson keresztüli kutatási ág - Integratív/asszertív szocializáció lehetőségét vizsgáló elemzések A kulturális szocializáció önálló területet képvisel, amelyben a kutatók arra keresik a választ, hogyan és mire tanítják a kisebbségi szülők gyermekeiket saját kisebbségük történelméből, kultúrájából, szokásrendszeréből és tradícióiból (Boykin & Toms, 1985; Hughes, Bachman, Ruble & Fuligni, 2006; Hughes & Chen, 1999; Thornton et al., 1990; Uman a-taylor & Fine, 2004). 14 A racial socialization-t inkább a fekete-fehér amerikaiak közötti kutatásokban, a többi etnikai és kisebbségi csoportot ethnic socialization megnevezeéssel vizsgálták az amerikai kutatók

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA?

Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Bevezetés MI A SZOCIOLOGIA? Dr. Bartal Anna Mária egyetemi docens 11/24/10 1 11/24/10 2 Tananyag, követelmények kötelező irodalom: Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába.2006. Osiris kiadó Vizsga: 50

Részletesebben

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK

A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK A megismerés lehetőségei GYE RMEKKÉP ÉS EGYÉNI SA JÁTOSSÁGOK CZETŐ KRISZTINA A tudományos megismerés sajátosságai Tudatos, tervezett, módszeres információgyűjtés. Célja van: pl diagnosztikus cél fejlesztő

Részletesebben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben

Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Vaskovics László (Univesität Bamberg) Újabb tendenciák Európában a családi együttélésben Az előadás vázlata 1. A családfejlődési tendenciák iránya: konvergencia vagy divergencia? 2. Új tendenciák 1. Elhalasztott

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK?

MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? MIT ÜZEN A HAGYMAMODELL A KÉPZÉSI RENDSZERNEK? IFJÚSÁGÜGY=FIATAL+SZABADIDŐS KÖZEG +SZOLGÁLTATÁSALAPÚ KÖRNYEZET Fiatalok (NIS): intézményes felügyelet nélkül magáért felelősséget vállalótól; másokért is

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció Az újszülött gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy adott társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 36-06 A szociális segítés alapfeladatai 36-06/2 Szóbeli vizsgatevékenység Szóbeli vizsgatevékenység

Részletesebben

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla

A család a fiatalok szemszögéből. Szabó Béla A család a fiatalok szemszögéből Szabó Béla Témakörök A mai családok a számok tükrében Fiatalok családdal kapcsolatos attitűdjei Iskolai teljesítmény és a család Internet és család Összefoglalás, konklúziók

Részletesebben

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila

A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila A környezetvédelmi felelősségtudat kialakulása a társadalomban és a fenntartható fejlődés Kerényi Attila Debreceni Egyetem, Tájvédelmi és Környezetföldrajzi Tanszék Cím: 4010 Debrecen, Pf. 9., Tel: (52)

Részletesebben

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS

SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS SZOCIALIZÁCIÓ - IDENTITÁS Szocializáció A gyermekből a társas interakciók révén identitással rendelkező személy, egy társadalom tagja lesz Ebben fontos a család, a kortárscsoportok, az iskola, a munkahelyi,

Részletesebben

igények- módszertani javaslatok

igények- módszertani javaslatok Új tanulói generációk: sajátosságok, igények- módszertani javaslatok fókuszpontjai Dr. Daruka Magdolna BCE Tanárképző Központ a társadalomban végbemenő változások húzzák egy mindig egy kicsit maguk után

Részletesebben

Felnőttek, mert felnőttek

Felnőttek, mert felnőttek Zolnai Erika Felnőttek, mert felnőttek Értelmi sérült felnőttek szexuálpedagógiai támogatása KLTE S z o c í o Í ő í í í ű Tanszék Könyvtára Leli, KEZEM FOGVA ÖSSZ EfO & K > Kézenfogva Alapítvány Budapest,

Részletesebben

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei

A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei A helyi gazdaságfejlesztés elméleti megközelítésének lehetőségei 2014. október 16. Logikai felépítés Lokalitás Területi fejlődés és lokalizáció Helyi fejlődés helyi fejlesztés: helyi gazdaságfejlesztés

Részletesebben

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz

1. sz. melléklet. Orientáló mátrix. a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz 1. sz. melléklet Orientáló mátrix a TAMOP 5.1.1.-09/2 kódszámú pályázati útmutatóhoz Kistérség Projekt címe Összeg (mft) Baktalórántháza Játszva, tanulva, sportolva a társadalom hasznos tagjává válni Leírás

Részletesebben

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel

A házasság társadalom által elismert és jóváhagyott szexuális közösség két ember között. házaspárt házaspárt gyermekkel egy szülőt gyermekkel CSALÁDTÖRTÉNELEM Családnak nevezzük a szociológiában az olyan együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy leszármazás, más szóval rokoni, vérségi (kivételes esetben örökbefogadási)

Részletesebben

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat

UEFA B. Az edző, sportoló, szülő kapcsolat Az edző, sportoló, szülő kapcsolat A család (szülő)- sportoló kapcsolat A család fogalma: különnemű, legalább két generációhoz tartozó személyek csoportja, amely reprodukálja önmagát. A tagok egymáshoz

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231

TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 TÁMOP-2.1.3.C-12/1-2012-0231 Munkavállalók képzésének megvalósítása a Raben Trans European Hungary Kft.-nél Napjainkra az emberi erőforrás-fejlesztés, különösen a felnőttek oktatása és képzése egyre nagyobb

Részletesebben

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11

CSALÁDSZOCIOLÓGIA. Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Универзитет у Нобом Саду Учитељски факултет на мађарском наставном језику Суботица Штросмајерова 11 Újvidéki Tudományegyetem Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Szabadka Strossmayer utca 11. CSALÁDSZOCIOLÓGIA

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi

A tágabb kontextus. A szocializáció szintjei. Jurij Bronfenbrenner (1979) Fejlődési fülke. Kagitcibasi A szocializáció szintjei A tágabb kontextus elsődleges szocializáció a család másodlagos szocializáció a különféle intézményi közegek harmadlagos szocializáció a szakmára/hivatásra felkészítés Jurij Bronfenbrenner

Részletesebben

Az egészség és a kultúra

Az egészség és a kultúra Az egészség és a kultúra kapcsolata Az egészségkultúra fogalma, helye a kultúra rendszerében Az ember személyiségének kialakulása elképzelhetetlen szociális hatások nélkül, e hatások érvényesülésének folyamatát

Részletesebben

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4.

Sajátos nevelési igény az óvodában. Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. Sajátos nevelési igény az óvodában Szeretettel köszöntöm a konferencia résztvevőit! dr. Torda Ágnes Baja, 2009. november 4. A hat éves kor alatti gyermekeknek olyan gondozó és nevelőprogramokra van szüksége,

Részletesebben

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI)

Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában. Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Családi kohézió az idő szorításában A szülők és a gyermekek társas együttléte a mindennapok világában Harcsa István (FETE) Monostori Judit (NKI) Kutatási kérdések Hogyan változott a szülők és a gyermekek

Részletesebben

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket.

Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. A SZEGÉNYSÉG Szegénynek nevezzük az osztálytagolódás legalsó szintjén lévő, az alapvető szükségletek kielégítéséhez szükséges tényezők hiányában élő embereket. Szegénység térkép a világról 1889 - Charles

Részletesebben

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK

KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK Grezsa Ferenc KÖZÖSSÉG ÖNSEGÍTÉS ÖNSEGÍTŐCSOPORTOK (témavázlat) Belső használatra! lelki változást, fejlődést igazán csak a szeretet tud kiváltani bennünk. (Buda) Emberi közösség hiánya egzisztenciális

Részletesebben

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam

INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET. Osztályközösség-építő Program tantárgy. 9. évfolyam INCZÉDY GYÖRGY SZAKKÖZÉPISKOLA, SZAKISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKISKOLA TANMENET Osztályközösség-építő Program tantárgy 9. évfolyam Tanítási hetek száma: 36 Heti óraszám: 1 Éves óraszám: 36 Jóváhagyta: Boros

Részletesebben

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék

Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék Prof. dr. Szabó Lajos c. egyetemi tanár ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Munka Tanszék A demens ellátás hazai körülményei A demenciával élő idősek hazai ellátása alapvetően bentlakásos otthoni ellátásra

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA

KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY KAPCSOLATA Tudomány az iskola, tudományos a tanítás ott, de csakis ott, ahol tudósok tanítanak. Hozzátehetem, hogy tudósnak nem a sokat tudót, hanem a tudomány kutatóját nevezem.. Eötvös Loránd KÉPZÉS ÉS TUDOMÁNY

Részletesebben

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón

A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón A fiatalok közérzete, pszichés állapota az ezredfordulón Susánszky Éva, Szántó Zsuzsa Semmelweis Egyetem, Magatartástudományi Intézet Kutatási célkitűzések A fiatal felnőtt korosztályok pszichés állapotának

Részletesebben

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila

Betegség elméletek. Bánfalvi Attila Betegség elméletek Bánfalvi Attila A halál kihordásának módjai A halál utáni élet a halál mint átjáró A halál idejének elhalasztása csak az evilági élet reális Az emlékezetben való megőrződés Halál és

Részletesebben

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek

Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Neoanalitikus perspektíva 2.: Pszichoszociális elméletek Pszichoszociális elméletek Jellemzői: Pszichoanalitikus gyökerek Az Ego társas aspektusát hangsúlyozzák Pszichoszociális elméletek Csoportjai: Tárgykapcsolat-elméletek:

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka

KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR Szabadka KÖZGAZDASÁGI KAR SZOCIOLÓGIA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 2+2 Kreditpont: 6 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelvek: szerb, magyar A tantárgy

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN

Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Fejlesztőpedagógia alapjai A DIFFERENCIÁLÁS NEVELÉSELMÉLETI KÉRDÉSEI AZ ÓVODÁBAN Az előadás vázlata A közoktatás egyik legnehezebb, megoldásra váró problémája A differenciálás Az egyének differenciált

Részletesebben

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján

Általános képzési keretterv ARIADNE. projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján Általános képzési keretterv ARIADNE projekt WP 4 Euricse módosítva a magyarországi tesztszeminárium alapján A jelen dokumentumban a szociális gazdaság témakörében tartandó háromnapos vezetői tréning általános

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben

TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben TÁMOP 5.3.1 Munkába lépés Zárókonferencia Tréningek, klubfoglalkozások a projektben 2011. január 27. Kommunikációs és csoportépítő tréning 3x6 óra Célok: - a csoporttagok beilleszkedésének csoportba és

Részletesebben

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is.

Pszichológus etika. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. Pszichológus etika I. Személy voltunk nem pusztán elvehetetlen adottság, hanem egyszersmind embert próbáló feladat is. I. Az etika tárgya A jó fogalma II. Ki határozza meg, mi a jó? III. A hétköznapok

Részletesebben

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés)

Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) Szülői elégedettségi kérdőív 2014/15 (11 kitöltés) 1/12 Kitöltői adatok statisztikái: 1. Kérjük, gondolja végig és értékelje azt, hogy a felsorolt állítások közül melyik mennyire igaz. A legördülő menü

Részletesebben

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek

Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek Felsőoktatás: globális trendek és hazai lehetőségek A környezeti kihívások és válaszok A demográfiai változások, o Korábban a idények robbanásszerű növekedése o ezen belül jelenleg különösen a születésszám

Részletesebben

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez

Témakörök az idegen nyelvi érettségihez Témakörök az idegen nyelvi érettségihez TÉMAKÖR 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom Középszint A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet,

Részletesebben

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET

KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET III-IV. téma KÜLPIACI TÁRSADALMI, KULTURÁLIS KÖRNYEZET Készítette: Solymosi Antal Tudás-transzfer menedzser Pannon Egyetem, Georgikon Kar Keszthely, 2011. Fogalmi tisztázás: Mi a kultúra? Régen: - Szellemi

Részletesebben

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka

MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka MAGYAR TANNYELVŰ TANÍTÓKÉPZŐ KAR Szabadka BEVEZETÉS A SZOCIOLÓGIÁBA Szemeszter: (2) nyári Heti óraszám: 1+1 Kreditpont: 3 Előadó: Dr. Gábrity Molnár Irén, Egyetemi rendes tanár Tannyelv: magyar A tantárgy

Részletesebben

A felnőtté válás Magyarországon

A felnőtté válás Magyarországon A felnőtté válás Magyarországon Murinkó Lívia KSH NKI Helyzetkép 50 éves a KSH Népességtudományi Kutatóintézet 2014. január 20. Általános megállapítások a felnőtté válással kapcsolatban 1. Kitolódó életesemények,

Részletesebben

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu

Varga Attila. E-mail: varga.attila@ofi.hu Az ökoiskolaság, a környezeti nevelés helye a megújult tartalmi szabályozásban - Nemzeti alaptanterv és kerettantervek Varga Attila Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet E-mail: varga.attila@ofi.hu Nemzetközi

Részletesebben

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012.

Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM RENDÉSZETTUDOMÁNYI KAR BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK KRIMINOLÓGIAI CSOPORT Kriminológia tantárgy Oktatási Program Rendőrszervező szakképzés számára 2011/2012. Tanszék:

Részletesebben

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN

AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN A pedagógusképzés átalakításának országos koordinálása, támogatása TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0010 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE PEDAGÓGUSKÉPZÉSBEN KÉT VIDÉKI INTÉZMÉNYBEN Almássy Zsuzsanna

Részletesebben

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll

A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll Kultúra és szubkultúra A KULTÚRA FOGALMA A kultúra egy adott csoport által őrzött értékekből, a csoport tagjai által követett normákból illetve az álltaluk létrehozott anyagi javakból áll A kultúra magába

Részletesebben

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ GYERMEK AZ OSZTÁLYBAN (A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNY PEDAGÓGUS SZEMMEL) AZ INTEGRÁCIÓ JELENTŐSÉGE A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYHEZ IGAZODÓ DIFFERENCIÁLÁS LEHETŐSÉGEI AZ ISKOLAI OKTATÁSBAN,

Részletesebben

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM

OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 606 OSZTÁLYFŐNÖKI 5 8. ÉVFOLYAM OSZTÁLYFŐNÖKI 607 CÉLOK ÉS FELADATOK - Az osztályfőnöki munka célja a személyiségfejlesztés, az osztályközösség formálása, a különböző nevelési hatások integrálása.

Részletesebben

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető

Mindenki iskolája. Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling. Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Mindenki iskolája Nem az számít, hogy minek születik valaki, hanem az, hogy mivé nő fel. J.K. Rowling Kapcsáné Németi Júlia szakmai vezető Az esélyteremtés eszközei a befogadó pedagógiai gyakorlat megvalósításában

Részletesebben

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852

M1852. FELADATOK A szükségletek és erőforrások felmérésének feladatai a 1852 M FELADATOK Felméri az egyéni szociális szükségleteket, erőforrásokat, helyi cselekvési lehetőségeket; értelmezi az emberi szükségleteket és a szükségletkielégítés 4 hiányait Felismeri az egyéni, csoportos

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna

Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel. Dr. Bakonyi Anna Különleges bánásmód a különleges gyerekekkel Dr. Bakonyi Anna A környezeti háttér sokfélesége A csoporthoz tartozás összetevői: Szokások Műveltség Kultúra Nyelv Vallás Anyagi helyzet Infrastruktúra Külső-és

Részletesebben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben

3. előadás. Viselkedés családon belüli kortársközegben 3. előadás Viselkedés családon belüli kortársközegben A társadalom és a társadalmi változások minden korban befolyásolják a nevelés és az oktatás uralkodó felfogását, illetve gyakorlatát. A rendszerváltás

Részletesebben

A pedagógus mint személyiségfejleszto

A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto A pedagógus mint személyiségfejleszto zemélyiség: viselkedésnek, a gondolkodásnak és az érzelmeknek az a jellegzetes mintázata, amely meghatározza a személy környezetéhez

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében

AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében AGRESSZÍV, MERT NINCS MÁS ESZKÖZE Magatartászavaros gyerekek megküzdési stratégiáinak vizsgálata a Pszichológiai Immunkompetencia Kérdőív tükrében Készítette: Uicz Orsolya Lilla 2011. Erőszakos, támadó!

Részletesebben

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás

Inklúziós index. Tony Booth, Mel Ainscow: A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Tony Booth, Mel Ainscow: Inklúziós index A tanulás és részvétel támogatása az iskolákban Harmadik, bővített, átdolgozott kiadás Csepregi András Velence, 2015. 05. 14. A magyar változat Tény: az Educatio

Részletesebben

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák

A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák A turizmus következményeként jelentkező társadalmi és természeti problémák Tények és számok A turizmus a világon az egyik legdinamikusabban bővülő ágazat: 1990 és 2004 között 4,2%-os növekedés 2004: külföldre

Részletesebben

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI

KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI KÖRNYEZETTUDOMÁNY ALAPJAI FIZIKA ALAPSZAKOS HALLGATÓKNAK SZÓLÓ ELŐADÁS VÁZLATA I. Bevezetés: a környezettudomány tárgya, a fizikai vonatkozások II. A globális ökológia fő kérdései III.Sugárzások környezetünkben,

Részletesebben

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015)

Szülők és pedagógusok körében végzett. vezetői értékelés (2015) Szülők és pedagógusok körében végzett vezetői értékelés (2015) A közoktatási intézmények vezetőinek munkáját a megbízatásuk során két alaklommal kell az intézmény pedagógusainak és a tanulók szüleinek

Részletesebben

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013

Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 MISKOLC MEGYEI JOGÚ VÁROS ALPOLGÁRMESTERE KO. 1204/2007. Javaslat Miskolc Megyei Jogú Város közoktatásának feladatellátási, intézményhálózat működtetési és fejlesztési tervére 2007-2013 Összeállította:

Részletesebben

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ

stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migráns megküzdési stratégiák Nguyen Luu Lan Anh ELTE PPK Interkulturális Pszichológiai és Pedagógiai Központ Migránsok integrációja segítı szemszögbıl Konferencia 2012. 05. 24-25. 25. Menedék Migránsokat

Részletesebben

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5.

Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben. Szijártó Zsolt. 2011. december 5. Találkozás egy fiatalemberrel egy fejezet a magyar atomenergia diskurzusából (élet)történeti megközelítésben Szijártó Zsolt 2011. december 5. Egy idézet Most felém fordult. Elgörbült sz{jjal, gyűlölettel

Részletesebben

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában

Mobilitás Országos Ifjúsági Szolgálat. Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Formális és nem-formális képzési lehetőségek az ifjúsági munkában Bencze Györgyné Hajni VIII. Országos Tranzitfoglalkoztatási Konferencia 2009. május 29. Az ifjúsági munka foglalkozásszerű vagy önkéntes

Részletesebben

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001

PEDAGÓGUSKÉPZÉS TÁMOGATÁSA TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 A PEDAGÓGUS KOMPETENCIÁK 2014. március 3. Pedagógus kompetenciák a 326/2013. (VIII.31.) kormányrendelet szerint A pedagógiai szintleírások Szerkezete: Általános bevezető Az egyes fokozatok általános jellemzése

Részletesebben

S atisztika 2. előadás

S atisztika 2. előadás Statisztika 2. előadás 4. lépés Terepmunka vagy adatgyűjtés Kutatási módszerek osztályozása Kutatási módszer Feltáró kutatás Következtető kutatás Leíró kutatás Ok-okozati kutatás Keresztmetszeti kutatás

Részletesebben

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B

M1853. szakosított ellátások területén 4 Szociológiai alapfogalmak B 5 A szociológiai adatfelvétel módszerei B 6 A helyi társadalom szerkezete B M FELADATOK Közreműködik az egyéni gondozási, rehabilitációs 4 folyamat megtervezésében, megvalósításában Közreműködik a személyre szóló napi- és heti rend 5 kiakításában Szükség esetén segítséget nyújt

Részletesebben

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12.

Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére. Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Szocioterápiás eljárások az agresszió kezelésére Csibi Enikő Baja, 2014.04.10-11-12. Az agresszió Ranschburg Jenő: Szándékos cselekedet, melynek indítéka, hogy valakinek, vagy valaminek kárt, sérelmet,

Részletesebben

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása

A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása A minőségirányítási program végrehajtásának értékelése az adott évben végzett tevékenység bemutatása Bevezető Az intézmény figyelembe véve a Közoktatási törvényben meghatározottakat, valamint az intézmény

Részletesebben

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet

A család társas támogatása és a lelki egyensúly. Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet A család társas támogatása és a lelki egyensúly Dr. Purebl György egyetemi adjunktus, SE Magatartástudományi Intézet Vonatkoznak-e az alábbi állítások a XXI. század családjaira? Biztonságos kötődést és

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat)

Demográfiai turisztikai célcsoportok. Demográfiai turisztikai célcsoportok. Korszerkezet 2012.02.18. EU27 termékenységi ráta (Eurostat) 1 Demográfiai turisztikai célcsoportok Demográfiai turisztikai célcsoportok Kor Fiatalok 60+ Családi állapot Családosok Egyedülállók Korszerkezet Európára a népesség elöregedése jellemző 3 2.5 EU27 termékenységi

Részletesebben

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább

Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább Terepkutatás Míg a kérdıíves felérés elsısorban kvantitatív (statisztikai) elemzésre alkalmas adatokat szolgáltat, a terepkutatásból ezzel szemben inkább kvalitatív adatok származnak Megfigyelések, melyek

Részletesebben

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció

Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Program címe: Függetlenül szabadon Dohányzás prevenció Tanúsítvány száma: 6/2015. Tanúsítvány érvényességi ideje: 2017. július 23. Kérelmező neve: Független Egyesület (Nonprofit civil Szervezet) Program

Részletesebben

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM

EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM Szeresd az egészséged, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ő a jövő. őrizd a szüleid egészségét! merta múlton épül föl a jelen és a jövő. Bárczy Gusztáv 2 Tartalom 1. Egészséges

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat

dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat dr. Grezsa Ferenc: Devianciák ea. vázlat A devianciák értelmezése Társadalomtudományok 1 Tud.ág Kezdete Kutatója Tárgya Módszer Demográfia XVII. sz. közepe John Graunt népesedés statisztika Politikatudomány

Részletesebben

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le

A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk le NYELVTANULÁSI MOTIVÁCIÓ AZ ÁLTALÁNOS ISKOLÁSOK KÖRÉBEN: KIHÍVÁSOK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ VALÓ CSATLAKOZÁS ELŐTT ÉS UTÁN (T47111) A kutatási program keretében a következő empirikus adatfelvételeket bonyolítottuk

Részletesebben

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda

Audi Hungaria Iskola. Audi Hungaria Óvoda Küldetésünk: A gyermek személyiségének fejlesztése családias környezetben Alapítás: 2012-ben az Audi Hungaria Iskola Intézményegységeként Két, 25-25 fős vegyes korosztályú csoport Egész napos felügyelet

Részletesebben

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015

Pedagógiai alapfogalmak. Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógiai alapfogalmak Dr. Nyéki Lajos 2015 Pedagógia Az ókori görög nevelés fogalom a) agógé - fegyelmezés b) trophé ápolás a hetedik életévig c) paideia a szabad görög fiúgyermek testi és szellemi nevelése

Részletesebben

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14.

Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon. Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Házasság és család a 19-20. századi Magyarországon Őri Péter KSH Népességtudományi Kutatóintézet Pécs, 2015. május 14. Család, házasság, háztartás Család: társadalmi intézmény az egyén és környezete között

Részletesebben

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház

Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság. Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Az erőszak kialakulásának transzgenerációs modellje: a destruktív jogosultság Dr. Barát Katalin Szent Rókus Kórház Milyen tényezők játszanak szerepet a család agresszív légkörének kialakulásában / Strauss-

Részletesebben

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék

Output menedzsment felmérés. Tartalomjegyzék Összefoglaló Output menedzsment felmérés 2009.11.12. Alerant Zrt. Tartalomjegyzék 1. A kutatásról... 3 2. A célcsoport meghatározása... 3 2.1 Célszervezetek... 3 2.2 Célszemélyek... 3 3. Eredmények...

Részletesebben

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek -

Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Együtt könnyebb, avagy válság más szemmel - érdekek, értékek, közösségek - Kolozsvár, 2010. július 29. Kósa András László Közéletre Nevelésért Alapítvány Mit nevezünk válságnak? Definíció: rendkívüli helyzet,

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze

A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze CSALÁDTIPOLÓGIA A család fogalma együtt élő kiscsoportokat, amelynek tagjait vagy házassági kapcsolat, vagy rokoni, vérségi kapcsolat köt össze elsődleges szocializáció színtere Élethely szerinti: Falun

Részletesebben

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet

A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné fogalma (vázlat) Dr. Grezsa Ferenc KRE BTK Pszichológiai Intézet A mentálhigiéné főbb felfogásai (Buda, 2001) Klinikai pszichológiai nézőpont Segítő-pasztorális nézőpont (Bagdy) (Tomcsányi)

Részletesebben

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja?

ÉLETMŰHELY. Mi a program célja? ÉLETMŰHELY Mi a program célja? A kreatív gondolkodás és a kreatív cselekvés fejlesztése, a személyes hatékonyság növelése a fiatalok és fiatal felnőttek körében, hogy megtalálják helyüket a világban, életük

Részletesebben

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés

Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr. Közösségi tervezés Vidék Akadémia a vidék jövőjéért 2012. október 16-18., Mezőtúr Közösségi tervezés Sain Mátyás VÁTI Nonprofit Kft. Területi Információszolgáltatási és Tervezési Igazgatóság Területfejlesztési és Urbanisztikai

Részletesebben

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és

Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és Dr. Kaposi József Az LLL kifejezetten és kizárólag ökonómiai célú, tudáspiaci irányú tanulásról szól, túlmutat a szaktudáson, mivel összetett, soktényezős ismeret- és képességrendszert, az általános műveltség

Részletesebben

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG

AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Pedagógusképzés támogatása TÁMOP-3.1.5/12-2012-0001 AZ ÓVODAI NEVELÉS ORSZÁGOS ALAPPROGRAMJÁTÓL AZ EGYÉNI FEJLESZTÉSI TERVEKIG Kovács Erika Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet Az ONOAP jogszabályi környezete

Részletesebben

A tételsor a 37/2013. (V. 28.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/6

A tételsor a 37/2013. (V. 28.) EMMI rendeletben foglalt szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye alapján készült. 2/6 A vizsgafeladat ismertetése: A vizsgázó a szóbeli tételsorként megjelölt témák közül szabadon választhat. A választott témát a záródolgozatok tartalmi és formai szabályainak megfelelően készíti el, beépítve

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Mosolyt az arcokra! Tanoda

Mosolyt az arcokra! Tanoda Mosolyt az arcokra! Tanoda NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAM Készült: 2013. augusztus 08. Készítette: Nagy Anikó szakmai vezető I. Alapelvek 1 I.1. Tanodai célok megfogalmazása A Tanoda biztosítja minden gyermek

Részletesebben