NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM

Átírás

1 NEMZETKÖZI GAZDASÁGTAN 4. A NEMZETKÖZI KERESKEDELEM Bacsi Nemz gazdtan 4 1 KERESKEDELMI ELMÉLETEK - A TÉMA JELENTİSÉGE A nemzetközi kereskedelem mozgatóerıi A világgazd-ban és világkeresk-ben zajló változások magyarázata Eszköz: modellek Nemzetközi kereskedelem: szinte minden korban Haszon uralkodók, politikai vezetık részt akarnak belıle: beavatkozás Bacsi Nemz gazdtan 4 2 1

2 MIÉRT KERESKEDÜNK? A KERESKEDELEM OKAI A termelési tényezık egyenlıtlen eloszlása: nem lehet mindent termelni otthon (banán, kávé, narancs...) Ízlésbeli és kulturális különbségek Fejlettségbeli különbségek eltérı technikaitechnológiai képességek és hatékonyság Olcsó munkaerı Skálahozadék, méretgazdaságosság Az egyes országok eltérı gazdaságpolitikájuk, pénzügyi rendszerük miatt eltérı szerepeket játszanak a nemzetközi gazdasági kapcsolatokban Bacsi Nemz gazdtan 4 3 A KERESKEDELEMBİL SZÁRMAZÓ HASZON FORRÁSA? Merkantilisták: kereskedelembıl, ennek révén arany, ezüst felhalmozása (17.szd.) Tehát: export gazdagít, import szegényít aktív kereskedelempolitika; a kereskedelem termelési elıfeltételeinek fontossága (1.szd.) (pl. Colbert, Franciaország, XIV. Lajos) Fiziokraták: cél a minél több felhalmozható jószág, a természet javainak szaporítása; prioritás a mezıgazdaság, ipar és kereskedelem nem növeli a gazdagságot; zárt gazdaság, külkereskedelem értelme az otthon nem termelhetı cikkek megszerzése és ellentételezése (1. szd.) (Quesnay, Turgot) A 1. szd. dilemmája: nyitott vagy zárt gazdaság, azaz exportorientált vagy importhelyettesítı gazdaságpolitika? Tapasztalat: nyitott gazdaság mellett nemcsak az exporttöbblettel rendelkezık gazdagodnak! A. Smith (1. szd. második fele): az érték forrása a munka; hatékonyság alapján történı munkamegosztás; abszolút elıny szabadverseny és szabadkereskedelem. Oka: abszolút elınyök - Egy ország szakosodjon arra, amiben abszolút elınye van (amit olcsóbban termel, mint mások) D. Ricardo: a munkatermelékenység relatív eltérései szerinti munkamegosztás, komparatív elıny Friedrich List: a szabadkereskedelem elleni érv: növendék iparágak Bacsi Nemz gazdtan 4 4 2

3 Ki mit termel?, téli rózsát (februárban) Dél-Amerikából importál. Miért? Van kereslet az -ban rózsára februárban Tud-e az rózsát termelni februárban? Igen, de drágán 1 millió szál téli rózsa erıforrásigénye az -ban = 1 ezer számítógép erıforrásigényével (1 m téli rózsa alternatív költsége 1 ezer számítógép) 1 millió szál téli rózsa erıforrásigénye Dél-Amerikában = 3 ezer számítógép erıforrásigényével termelés Dél-Amerika Együtt Téli rózsa (millió szál) Számítógép (ezer darab) Bacsi Nemz gazdtan 4 5 Abszolút elınyök szerinti munkamegosztás - Eltérı ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében Alapfeltevés: Az egyetlen termelési tényezı a munkaerı, két ország két terméket termel 1 óra alatt termelhetı mennyiség A ország (Kanada) B ország (Honduras) X termék (Búza, t) 1 Y termék (Banán, t) 2 3 Munkaóraigény 1 tonna termékre X termék (Búza, t) Y termék (Banán, t) 1 t búza alternatív ktg-e banánban A ország (Kanada) 1/ 1/2 1/4 B ország (Honduras) 1 1/3 3 Abszolút elıny: amit olcsóbban (kisebb ráfordítással) tud elıállítani a másik országnál. Kanada búzára, Honduras banánra szakosodik! Bacsi Nemz gazdtan 4 6 3

4 Abszolút elınyök szerinti munkamegosztás elınyei A ország (Kanada) B ország (Honduras) Munkaóraigény 1 tonna termékre X termék (Búza, t) 1/ 1 Y termék (Banán, t) 1/2 1/3 1 t búza alternatív ktg-e banánban 1/4 3 Fogyasztási lehetıség szakosodás és csere nélkül ( 2 ó munkaóra esetén) Kanada: búza+ 2 banán és Honduras = 1 búza + 3 banán, Együtt = 9 búza + 5 banán Szakosodás után, cserével: (Fogyasztási igény változatlansága mellett) Termelés: Kanada= 16 búza és Honduras = 6 banán, együtt: 16 búza+ 6 banán Cserearány: Kanadának 1 búza értéke = ¼ banán, Hondurasnak 1 búza értéke 3 banán Mindkettıjük számára elfogadható: 1 búza = ½ banán, vagy = 1 banán, vagy = 2 banán (Kanada ennyiért elad, Honduras ennyiért vesz búzát) Kanada: 16 búzából búzát elfogyaszt, búzát tud elcserélni (4 banánra) Honduras: 6 banánból 3 banánt elfogyaszt, 3 banánt tud elcserélni (1,5 búzára) Honduras elad 2 banánt 1 búzáért, így marad 4 banán + 1 búza (jobb, mint volt!) Kanada elad 1 búzát 2 banánért, így marad neki: búza + 2 banán (jobb mint volt!) Az összkibocsátás nıtt, mindkét ország fogyasztási lehetıségei nıttek! Bacsi Nemz gazdtan 4 7 Komparatív elınyök elve: (D. Ricardo) Alapja: Eltérı relatív ráfordítási költségek két ország azonos terméke esetében Egy óra alatt elıállított termék A ország () B ország (Franciao.) X (Számítógép) T AX = T BX = 2 /2 = 4 Y () T AY = 6 T BY = 3 6/3 = 2 Termelékenység aránya (TA A,X / T A,Y ) /6 =1,3333 Term.arány: T A 2 / 3 =,6667 Abszolút elıny A országnál: T A >1 valamely termékre. Az 1 ó alatt több számítógépet () állít elı, mint Franciaország (2), és szintén több sajtot Azaz: 1 számítógép elıállításához kevesebb erıforrást (1/ óra) használ, mint Franciaország (1/2 óra), és ugyanez igaz a sajtra is.: mindkét termékre abszolút elınye van. Komparatív elıny: Franciaországban 1 sajt alternatív költsége 2/3 számítógép, -ban /6 számítógép. Azaz a sajttermelés relatíve olcsóbb Franciaországban, mint az -ban, tehát: Franciaországnak komparatív elınye van sajttermelésben. Másképpen: ugyanannyi termelési tényezıvel a számítógéphez viszonyítva relatíve több sajtot állít elı Franciaország (3/2), mint az (6/). B országnak Y- ban komparatív elınye van, ha: T BY T BX > T AY Azaz: T AX > T AY T BY T BX T AX, T BX T BY, T AY T AX Bacsi Nemz gazdtan 4 > 4

5 Termelési lehetıségek határa Ország A ország () X () T AX = Y () T AY = 6 Termelékenység aránya (TA A,X / T A,Y ) /6 =1,3333 B ország (Franciao.) T BX = 2 T BY = 3 2 / 3 =,6667 Term.aránya: T A /2 = 4 6/3 = 2 Franciaország Az -nak sajtban és szgépben is abszolut elınye van Franciaországgal szemben! A (Szg=4, = 3) Az erıforrások 4 egy lehetséges megosztása a két termék közt: 2 (a termelési B (Szg=1, sajt =1,5) lehetıségek határgörbéjén) az A pontot, Franciao. A B pontot választja Bacsi Nemz gazdtan 4 9 A kereskedelembıl származó többlet Franciaország Cserearány - a csere mellett megszerezhetı jószágkosarak egyenese meredekségét határozza meg (nemzetközi cserearány, mindkét partner eszerint kereskedik egymással!) 4 B A Csere mellett megszerezetı jószágkosarak Az termelési lehetıségek határ-egyenese meredeksége az ún. belsı cserearány, azaz a termelékenységi arány a két termék közt az - ban (Franciaországra ugyanígy) Franciaország specializálódik, megosztja az erıforrásait, majd kereskednek Bacsi Nemz gazdtan 4 1 5

6 Komparatív elınyök több termék esetén: (1 munkaóra alatti termelés) X Y Z Összesen A ország 4 4++=27 B ország = 42 Term.arány: T A 4/9=,44 /=,53 /1=,3 T A (össz) = 27/42 =,64 Term.arány: T B /T A 9/4=2,25 /=1,75 1/=1,2 T B /T A (össz) = 42/27 =1,556 T A <1 az összes termékre, tehát B-nek abszolút elınye van. Komparatív elıny A nál: Minden olyan termék,melyre T A > T A (össz) Példánkban: A országnak mindenben abszolút hátránya van, de komparatív elınye van a Z termékben! Bacsi Nemz gazdtan 4 11 A komparatív elınyök elvének következményei 1.téveszme: A szabadkereskedelem csak akkor hasznos egy ország számára, ha gazdasága elég erıs ahhoz, hogy helytálljon a külföldi versenyben. Téves: A kereskedelem haszna a komparatív, és nem az abszolút elınyöktıl függ! 2. téveszme: A külföldi verseny tisztességtelen és más országokra ártalmas, ha alacsony béreken alapul (nyomormunka-érv) Téves: A magasabb termelékenységő ország magasabb béreket tud fizetni de a komparatív elınyök számára nem a bérszint, hanem a termelékenység a döntı! A kereskedelem pedig az alacsonyabb termelékenységő ország számára is elınyösebb, mint az önellátás. 3. téveszme: A külkereskedelem az alacsonyabb bérszíntő ország kizsákmányolásához és jólétének romlásához vezet. Téves: Mi az alternatíva? Az alacsonyabb bérszintő ország rosszabbul jár, ha nem exportál. Bacsi Nemz gazdtan

7 A komparatív elınyök elvének hiányosságai: 1. Egy termelési tényezı, két ország, két termék 2. Tökéletes verseny és teljesen szabad csere 3. Teljes szuverenitást tételez fel 4. Technikai fejlıdést és méretgazdaságosságot nem nézi 5. Statikus, és lineáris transzformációs kapcsolatot tételez fel Bacsi Nemz gazdtan 4 13 A Heckscher Ohlin elmélet két svéd közgazdász: Eli Heckscher (1977 Nobel díjas) és Bertil Ohlin modellje Két termelési tényezı szerinti ellátottságot vizsgál A munka (szellemi tıke) és tıke (technológia vagy természeti tényezık) ellátottságbeli eltérései, mint komparatív elıny, a külkereskedelem forrása Szakosodás alapja: a munkaintenzív termékre a munkaerıvel jobban ellátott, a tıkeintenzív termékre a tıkével jobban ellátott ország szakosodik Egyéb adottságok, technika és termelékenység azonos a két országban A tényezıárak igazodnak a kereslet-kínálati viszonyokhoz, a tényezıt az az ágazat használja, amelyik többet hajlandó érte fizetni. Bacsi Nemz gazdtan

8 Példa a Heckscher-Ohlin elméletre: Tényezıellátottság Tıke (K) Munkaerı (L) Relatív tényezıellátottság (K/L) A ország 4 6 4/6=66,6 B ország 2 2 2/2=1 A/B 4/2=2 6/2=3 Az A ország viszonylag gazdag munkaerıben, B ország tıkében. A ritkább tényezı ára magasabb, mint a bıséges tényezıé. Eszerint az A országban a tıke, a B országban a munkaerı lesz drágább! A modell nem a tényezıigény, hanem a tényezı árak szerinti szakosodást ajánlja! Az A ország a munkaintenzív termékre, B ország a tıkeintenzív termékre szakosodjon. Az ilyen szakosodás megnöveli: Az A országban a munkaerı A B országban a tıke iránti keresletet Következmény: a tényezıárak kiegyenlítıdése Az A országban a munkaerı A B országban a tıke ára emelkedik Bacsi Nemz gazdtan 4 Termékek erıforrásigénye: Eredeti állapot: Tényezı igény X termék Y termék Relatív tényezıigény (K/L) X Y Tényezı árak Arány A ország m.e / =1,5 3 / 4 =, B ország - tıke /5 =, 6/9 =, ,33 A / B arány 1,6 3,444,5,5,666 Szakosodás: A ország a munkaigényes Y termékre, B ország a tıkeigényes X termékre szakosodik. Következmény: A országban megnı a munkaerı kereslete és ára Tényezı igény X termék B országban megnı a tıke kereslete és ára Y termék Relatív tényezıigény (K/L) X Y Tényezı árak Arány (L/K) A ország / =1,5 3 / 4 =, B ország /5 =, 6/9 =, A / B arány 1,6 3,444,5,75, Leontieff-paradoxon: A jó tıkeellátottságú ipari exportja munkaigényesebb, mint ipari importja! (194-es évek de: az 197-es évekre ez a hatás megszőnt) Bacsi Nemz gazdtan 4 16

9 Függelék: További példa komparatív elınyökre és csere-arányokra Ország, 1 ó alatt megterm mennyiség A ország () X () 1 Y () 1/5 =2 B ország (Franciao.) 5 5 / =,333 Term.aránya: T A 1/5=2 5/ =, Termelékenység aránya (T X / T Y ) Franciaország Az -nak húsban, Franciaországnak borban van abszolút elınye! A (hús= 45, bor =27,5) B (hús= 25, bor =75) Az erıforrások megosztása a két termék közt: (a termelési lehetıségek határgörbéjén) az A pontot, Franciao. A B pontot választja Bacsi Nemz gazdtan 4 17 A kereskedelembıl származó többlet Kereskedelem nélkül termelés fogyasztás Kereskedelembıl származó többlet Franciao. Együtt Cserével (1 ó termelése) termelés 27, ,5 Kereskedelem (csere) mellett (1:1 cserearány esetén) , ,5 fogyasztás (csere után) Kereskedelembıl származó többlet ,5 Franciao Együtt ,5 Ha az húsra, Franciaország borra specializálódik, mindketten jobban járnak! Bacsi Nemz gazdtan 4 1 9

10 A kereskedelembıl származó többlet / Franciaország B 5 A Csere mellett megszerezetı jószágkosarak Nemzetközi cserearány - a partner eszerint kereskedik egymással Belsı cserearány - termelékenységi arány a két termék közt (a termelési lehetıségek határának meredeksége) Bacsi Nemz gazdtan 4 19 Egy óra alatt elıállított termékmennyiség A ország () Példa - az egyik országnak mindenbıl abszolút elınye van: X (Számítógép) Y () /6 =1,3333 B ország (Franciaország) / 3 =,6667 Term.aránya: T A /2 = 4 6/3 = 2 6 Belsı cserearány (T X / T Y ) Kereskedelem nélkül 1 óra alatt Franciao. Együtt termelés Fogyasztás (igények) Kereskedelembıl származó többlet belsı cserearánya: 6 sajt = szgép, azaz 1 szgépet 6/ =,75 sajtért cserél Franciao. belsı cserearánya: 3 sajt = 2 szgép, azaz 1 szgép = 3/2 (= 1,5) sajt Mindkettıjük számára kedvezı: bármely,,75-1,5 közti cserearány Bacsi Nemz gazdtan 4 2 1

11 Kedvezı: (,75-1,5) közti (sajt/számítógép) cserearány Kereskedelem (csere) mellett (1 szgép = 1 sajt cserearány esetén) Termelés Fogyasztás (csere után) Kereskedelembıl származó többlet 1 óra alatt 65 5 Franciao. 3 Együtt Bacsi Nemz gazdtan Franciaország szgép szgép Csere mellett megszerezetı jószágkosarak Bacsi Nemz gazdtan