Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének szeptember 08-i ülésére beterjesztett anyagok. I/C. kötet. Tartalomjegyzék

Átírás

1 Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlésének szeptember 08-i ülésére beterjesztett anyagok I/C. kötet Tartalomjegyzék Tájékoztató a Közlekedéstudományi Intézet KHT. Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban című tanulmányáról 1

2 I/C. kötet 1. oldal Iktatószám: /2005. Címzett: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tárgy: Tájékoztató a Közlekedéstudományi Intézet KHT. Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban című tanulmányáról Az anyagot készítette: Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatal Műszaki Iroda Az anyagot látta: Dr. Korsós Ágnes jegyző Véleményezésre megküldve: Valamennyi Bizottságnak Sokszorosításra érkezett: augusztus 29. Napirend kapcsán meghívandó személyek:

3 I/C. kötet 2. oldal Száma: /2005. Tárgy: Tájékoztató a Közlekedéstudományi Intézet KHT. Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban című tanulmányáról Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Közgyűlése Tisztelt Közgyűlés! Tájékoztatom a Tisztelt Közgyűlést a Közlekedéstudományi Intézet KHT. Gépjárművek levegőszennyeződését csökkentő intézkedések felmérése magyar városokban című tanulmányáról. A mellékelt felmérést a Közlekedéstudományi Intézet KHT. a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium megrendelésére készítette el. Célja a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentésére közép- és hosszú távú stratégia kialakítása és kedvezőbb környezeti állapot eléréséhez szükséges kormányzati intézkedések kezdeményezése. Az Európai Unió korábban évben a CANTIQUE Project keretében készített hasonló felmérést arra vonatkozóan, hogy a közép- és kelet-európai városok mennyire készültek fel a közlekedés területén az Unió levegőtisztaság-védelmi követelményeinek teljesítésére, a környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, továbbá milyen javaslataik vannak ezen a téren és milyen akadályait látják az intézkedések megvalósításának. Jelen felmérésre a korábbi felmérés megismétléseként került sor év elején. A városok közlekedési és levegőtisztaság-védelmi helyzetének jellemzése az alábbiakra terjedt ki: gépjárműállomány és levegőminőség elemzésére, közlekedés által okozott levegőszennyezés csökkentésére tett intézkedésekre. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelmi Főosztálya a felmérésnél használt kérdőívet 33 város önkormányzatának küldte meg, a felkértek közül 32-en válaszoltak. A most megküldött felmérés a kérdőívekre adott válaszok feldolgozásával készült el. Az elkészített anyagot a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Környezetvédelmi Főosztálya tájékoztatásul és további felhasználás céljával küldte meg az önkormányzatoknak, abban bízva, hogy a kiadványa jól hasznosítható gyakorlati ötletekkel szolgál a városok környezetbarát közlekedésfejlesztéséhez. Kérem a Tisztelt Közgyűlést a jelen tájékoztatás szíves elfogadására. A melléklet, terjedelmére tekintettel az Önkormányzati Csoporttól igényelhető. Hódmezővásárhely, szeptember 08. Tisztelettel: Dr. Lázár János sk. polgármester

4 I/C. kötet 3. oldal MELLÉKLET

5 I/C. kötet 4. oldal

6 I/C. kötet 5. oldal

7 I/C. kötet 6. oldal

8 I/C. kötet 7. oldal Bevezetés Az Európai Unió 2000-ben az ún. CANTIQUE Project keretében készített felmérést arról, hogy a közép- és kelet-európai városok mennyire készültek fel a közlekedés területén az Unió levegőtisztaság-védelmi követelményeinek teljesítésére, a környezetvédelmi intézkedések megvalósítására, milyen javaslataik vannak e téren, illetve milyen akadályokat látnak az Európában különböző helyeken már alkalmazott forgalomszervezés, helyi tömegközlekedést előnyben részesítő stb. megoldások alkalmazását illetően. A polgármesteri hivatalok munkatársai az akkori felméréshez értékes adatokat, véleményeket, javaslatokat adtak. A Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) számára igen fontos, hogy folyamatában ismerje a jelentős lélekszámú és forgalmú hazai városok a közlekedési környezetvédelem terén tett és a következő években végrehajtani tervezett intézkedéseit, és véleményét a környezeti állapotuk javítására vonatkozó, - közlekedéssel összefüggő - lehetőségekről, problémákról. Az ismeretek segítenek abban, hogy a minisztérium a közlekedés okozta környezetterhelés csökkentésére közép és hosszabb távú stratégiát alakítson ki, kezdeményező szerepet játszhasson a kedvezőbb környezeti állapot eléréséhez szükséges kormányzati intézkedések meghozatalában. Ezért év elején a GKM Környezetvédelmi Főosztálya megismételte a korábbi felmérést. A felméréshez a évben használt EU kérdőív némileg módosított, terjedelmében is korlátozott változata került felhasználásra (1. sz. melléklet), amely még így is meglehetősen sok beavatkozási területet ölel fel, eléggé tág lehetőséget nyújt a környezetvédelmi szervezési intézkedések terén. A városok közlekedési és levegőtisztaság-védelmi helyzetének jellemzése kiterjedt a gépjárműállomány és a levegőminőség elemzésére. Ezt követően a kérdőív a közlekedés által okozott levegőszennyezés csökkentésére tett intézkedésekre (a járműállomány korszerűsítése; üzemeltetési, a szolgáltatás minőségét javító intézkedések; forgalomszabályozási megoldások; környezetkímélő, nem motorizált közlekedési módok segítése; a gépjárműhasználat befolyásolása; területhasználat, városrendezés; közlekedést helyettesítő megoldások; a közlekedési eszközök megválasztásának befolyásolása a csúcsforgalom csökkentésére) kérdezett rá.. A felméréshez használt, városoknak megküldött táblázatos formában adott kérdőív segítséget kívánt nyújtani a válaszadáshoz azzal, hogy áttekintést adott a közlekedés környezeti ártalmainak mérséklését szolgáló lehetőségekről. Az első kérdéscsoport a város forgalmával, gépjárműállományával és környezeti állapotával kapcsolatos alapvető információkra kérdezett rá. Az ezekre adott válaszok lehettek statisztikán alapuló, vagy becsült adatok. A második és harmadik kérdéscsoport a helyi tömegközlekedés preferálására, környezeti teljesítményének javítására irányult. Negyedikként jelent meg a forgalom befolyásolása, a forgalomszabályozás és irányítás, ami szinte azonos jelentőségű a gépjárműállomány minőségével. Ide került egy alcsoportként a nem motorizált közlekedés és a városi áruszállítás szervezése.

9 I/C. kötet 8. oldal Végül az utolsó kérdéscsoport az EU-ban "divatos", valóban nagyon fontos, de Magyarországon kevésbé használt "mobilitás management", azaz a közlekedési igények befolyásolása volt, ami általában hosszabb távú terveket és beruházásokat igényel. A kérdőív felsorolta mindazon tipikus intézkedéseket, amelyeket a városi közlekedés levegőszennyezésének csökkentésére Európában alkalmaznak. A kérdés ezekkel kapcsolatban a következő volt: melyeket valósítottak meg a felmérésbe bevont városokban, milyen költséggel és eredménnyel; melyek alkalmazását tervezik, mekkorára becsülik a megvalósítás költségét, milyen eredményt várnak; hosszú távon melyeket tartanak ígéretesnek, és mik az alkalmazásukat jelenleg nehezítő, kizáró körülmények (jogi, financiális, intézményi stb.). Bár a felsorolás bőséges volt, mégsem teljes. Nem tért ki olyan intézkedésekre, mint az elkerülő utak építése vagy "városi fizető utak" rendszere, a parkolójegy tömegközlekedésre való igénybevétele, hétvégi családi tömegközlekedési jegyek, és nyilván még számos ötlet létezhet. A válaszokban vártuk ilyen, vagy hasonló ötletek ismertetését is, ha megvalósították, vagy tervezik. Az egyes kérdésekre adott válaszoknál lényeges különbséget jelentett, hogy a helyi tömegközlekedést önkormányzati (többségi) tulajdonú vállalat, vagy VOLÁN társaság végzi. Hasonlóképpen lényeges eltérések vannak mind a környezet állapotát, a levegőminőséget, valamint a lehetséges és értelmes intézkedéseket illetően a település nagyságától, földrajzi és egyéb helyzetétől függően. Volt, ahol tényleges adat, és volt, ahol csak becsült adat állt rendelkezésre. A GKM a kérdőívet 33 város önkormányzatának küldte meg. A felkértek közül 32-en válaszoltak. A válaszok feldolgozása megtörtént. Az anyag összeállítása a év utáni adatok felhasználásával történt.. A kiértékelés alapján látható, hogy a városok többsége jelentős erőfeszítéseket tett a megnövekedett gépjárműforgalom által okozott levegőszennyezettség csökkentése érdekében. Vannak területek, ahol a települések jó eredményeket értek el (forgalomcsillapított terület, illetve gyalogos zóna, sétáló utca, kerékpáros úthálózat, stb.), és vannak, ahol még mindig nem történtek jelentős változások (alternatív tüzelőanyagok, ill. javított üzemanyag minőség alkalmazása, lépcsőzetes munkakezdés, stb.). Az eredményes együttműködés a nagyobb városok környezetvédelmi szervezeteivel, a helyi tapasztalatok, gondok, észrevételek és javaslatok megismerése segíti a közúti gépjárművek környezetvédelmi kérdéseivel összefüggő kutatás-fejlesztést, a szabályok előkészítését, koordinálását. A tanulmány első terjedelmesebb részében az önkormányzatok által adott adatokat és válaszokat rendeztük egybe a kérdőív pontjainak sorrendjében. A második részben az egyes témák által a felmérésbe bevont településekre jellemző összegzést és tapasztalatokat adjuk közre.

10 I/C. kötet 9. oldal I. A jelenlegi és jövőben várható közlekedési és levegőtisztaság-védelmi helyzet jellemzése Gépjárműállomány 1. A gépjármű állomány nagysága Ajka városban db járművet tartottak nyílván évben. Baja: Bács Volán Rt. eszközállományára vonatkozóan:103 db. Békéscsaba: én db volt a gépjármű állomány nagysága. Budaörs: Minden járműfajta együtt: db (2004), várhatóan növekszik. Cegléd: A gépjármű állomány nagysága: db. Debrecen: Debrecen közigazgatási Debrecen város területén területén Lakos Személygépkocsi: Tgk Busz Dunaújváros: db. Eger: évben db (becsült érték). A tendencia növekvő. Érd: db (tényleges adat). Győr: db (2002). Gyöngyös: db gépjármű. Gyula: db, ebből db katalizátor nélküli. A Volán aktuális jármű-állománya 38 db, ez az adat várhatóan azonos szinten marad. Hajdúböszörmény: db, növekvő tendencia. Hódmezővásárhelyen a gépjárműállomány nagysága közel db. Kaposvár: lakosra vetítve 2002-ben 281 db; 2003-ban 296 db. Kecskemét: db gépjármű. Miskolc: Az adóztatott gépjárművek száma db (2004). Mosonmagyaróvár: db (2004). Nagykanizsa: - Nyíregyháza: db (2003) Orosháza: 2003-ban db. Összevetve az előző évivel, kismértékben növekvő tendenciát mutat. Ózd: Adattal nem rendelkeznek. Pécs: személygépkocsi (személygépkocsi:): db, tehergépkocsi (tgk): db, busz: 608 db ( állapot szerint). Salgótarján: évben: db (megyei adat). Sopron: A gépjármű állomány nagysága januárjában db. Ebből tehergépkocsi db. Személygépkocsi mintegy db, a szám növekvő tendenciát mutat. Szeged: Összes gépjármű 2002-ben db, 2003-ban db, 2004-ben db (adóhivatal adatai) Székesfehérvár: 2002-ben db, 2003-ban db, 2004-ben db. Szekszárd: év: db (nő). Szolnok: január 1-én: gépjárművek: db től számítva átlag 3,5%-os évi növekedés a gépjárműállomány egészét tekintve. Szombathely: A gépjárműállomány nagysága:

11 I/C. kötet 10. oldal ÉV db Tatabánya: - Vác: A gépjármű állomány nagysága (tény adat). Veszprémben a gépjármű állomány nagysága az adóhivatal tájékoztatása szerint: Megnevezés Darab szám személygépkocsi tehergépkocsi autóbusz 185 vontató 92 motorkerékpár 341 pótkocsi 693 utánfutó 661 lakókocsi 41 Összesen: A jövőben egyértelmű növekedés várható. 2. A gépjárműállomány életkora Ajka: Nincs adat (n.a.) Baja: Bács Volán Rt. eszközállományára vonatkozóan: év. Békéscsaba: Nincs ilyen jellegű adat. Budaörs: Nincs információ. Cegléd: A gépjármű állomány életkora: átlag 9 év. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Személygépkocsi 11 év, autóbusz 13 év (becsült éték). Érd: 8 10 év (becslés). Győr: n.a. Gyöngyös: n.a. Gyula: A Volán gépjármű-állományának átlagos életkora az összes jármű figyelembe-vételével: 9,2 év. Hajdúböszörmény: n.a. Hódmezővásárhely: A gépjárműállomány átlag életkora kb. 10 év, amely folyamatosan csökkenő tendenciát mutat. Kaposvár: Személygépkocsik: 12,3 év 2002-ben; tehergépkocsik: 13,2 év 2002-ben. (megyei statisztika) Kecskemét: 6-8 év (becsült). Miskolcon az állomány életkorát illetően a nyilvántartó program nem tud keresést végezni, becslés alapján azonban valószínűsíthető, hogy Miskolcon az országos átlagnál valamivel több az idősebb jármű. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: n.a.

12 I/C. kötet 11. oldal Orosháza: Csak becsült adatokat tudtak közölni. Személygépkocsik esetében 8-9 évre becsülik az átlagéletkort, mely lassan javul. Tehergépkocsik esetében ez 7-8 év. Ózd: Az autóbuszok átlagos életkora 13,6 év. Pécs: 8,6 év. Salgótarján: évben: személygépjármű: 13 év, tehergépjármű: 10 év (megyei adat). Sopron: Az életkor növekvő. Szeged: n.a. Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: n.a. Szolnok: n.a. Szombathely: n.a. Tatabánya: n.a. Vác: A gépjármű állomány átlagos életkora 12 év. Veszprémben ilyen jellegű adatbázissal az önkormányzat adóhivatali csoportja nem rendelkezik. Becslések szerint az átlag életkor 8-10 évre tehető. 3. Üzemanyag fajta szerinti megoszlás Ajka: n.a. Baja: Bács Volán Rt. eszközállományára vonatkozóan:benzin: 2,91%, diesel: 97,09%. Békéscsaba: n.a. Budaörs: n.a. Cegléd: Üzemanyag fajta szerinti megoszlás: 60% benzin 40% diesel. Debrecen: n.a. Dunaújváros: n.a. Eger: Benzin 69 %, diesel 30 %, gáz 1 % (becsült éték). Érd: Benzin-diesel, 60 %-40 % (becslés). Győr: n.a. Gyöngyös: benzines (katalizátoros), benzines, diesel üzemű gépjármű. Gyula: A Volán 100 %-ban diesel-olajat használ. Hajdúböszörmény: n.a. Hódmezővásárhely: Üzemanyagfajta szerinti megoszlásuk: 88,3%-a benzin, 11,1%-a diesel, 0,6%-a egyéb (pl.: PB gáz). Kaposvár: Személygépkocsi 2003-ban: 88% benzin, 11% gázolaj, 1% egyéb üzemű. Tehergépkocsi 2003-ban: 79% gázolaj, 20% benzin, 1% egyéb (megyei statisztika). Kecskemét: Benzines üzeműek: db. diesel üzeműek: db (becsült). Miskolc: Üzemanyagfajta szerinti megoszlás nem állapítható meg a nyilvántartó szoftver segítségével, ez az adat valószínűleg megfelel az országos átlagnak. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: személygépkocsi: 87,1%, benzin, 12,3% diesel, 0,6% egyéb üzemű (2003). Tehergépkocsi: 83,3% diesel, 16,2% benzin, 0,5% egyéb (2003). Orosháza: gépjárművek üzemanyag fajta szerinti megoszlása benzin 73%, diesel 26%, egyéb 1%. Ózd: n.a. Pécs: Benzines: (46%), diesel: 7.441, (14%). Többiről nincs pontos adat. Salgótarján: Benzin: 80 %, diesel: 19 %, egyéb: 1 % (megyei adat). Sopron: Az újonnan üzembe helyezett személygépkocsik zöme benzin üzemű csakúgy, mint a forgalomból kivont személygépkocsik. Szeged: n.a.

13 I/C. kötet 12. oldal Székesfehérvár: n.a. Szekszárd: n.a. Szolnok: (környezetvédelmi osztálykódok szerint) benzin üzemű (78%): - nem katalizátoros vagy nem szabályozott katalizátoros: db - szabályozott katalizátoros: db db diesel üzemű (22%): - EURO db - EURO db - EURO 4 39 db - EURO 5 1 db db Tatabánya: n.a. Vác: Az üzemanyag fajta szerinti megoszlása: 70% benzin, 30% diesel. Veszprémben benzin, diesel, gázolaj üzemű járművek ilyen jellegű csoportosítását az adócsoport nem vezeti. Rendelkezésre bocsátott adatai: Megnevezés Darab szám tiszta gázüzemű 29 szabályozott katalizátoros nem szabályozott katalizátoros 334 katalizátor nélküli 8769 Összesen: Járműfajta szerinti megoszlás Ajka Személygépkocsi: 8244 db Tehergépkocsi: 927 db Autóbusz: 149 db Vontató: 45 db Motorkerékpár: 179 db Pótkocsi: 391 db Utánfutó. 270 db Lakókocsi: 13 db Baja: BácsVolán Rt. eszközállományára vonatkozóan busz: 94,18%, tehergépkocsi: 1,94%, személygépkocsi: 2,91%, nehéz tehergépkocsi: 0,97%. Békéscsaba: 10-15% tehergépkocsi. Budaörs: személygépkocsi: db, tehergépkocsi: db, busz: 13 db, vontató: 57db, motorkerékpár (mkp.): 259 db, pótkocsi: 475, utánfutó: 276 db, lakókocsi: 34 db. Cegléd: személygépkocsi: 55%, kistgk.: 15%, nehéz-tehergépkocsi: 20%, autóbusz 10%. Debrecen határát átlépő járművek megoszlása: személygépkocsi + mikrobusz 81 %, kis- és középteher + szóló busz 11 %, nehéz teher + pótos + csuklós autóbusz: 8 %.

14 I/C. kötet 13. oldal Dunaújváros: személygépkocsi: 81,1%, tehergépkocsi: 9,5%, autóbusz: 0,7%, vontató 0,7%,, mkp.: 1,0%, pótkocsi 3,7%, utánfutó 3,1%, lakókocsi 0,2%. Eger: n.a. Érd: személygépkocsi: 65 %, kistehergépkocsi: 20 %, nehéz tehergépkocsi: 12 %,, autóbusz : 3 % (becslés). Győr: Nincs utáni adat. Gyöngyös: Személygépkocsi db, tehergépkocsi db, autóbusz 185 db, vontató 139 db, motorkerékpár130 db. Gyula: A Volán járművei közül 37 db autóbusz (97,4 %) és 1 db nehéz tehergépkocsi (2,6 %). Hajdúböszörmény: személygépkocsi: 69,7%, tehergépkocsi: 10,5%, busz: 0,3%, vontató: 1,5%, mkp. 1,6%, pótk. 6,9 %, utánf.: 9,4%, lakókocsi: 0,1% Hódmezővásárhely: Járműfajta szerinti megoszlásuk: 73,4%-a személygépkocsi:., 10%-a nehéz tgk., 12%-a kis tgk., 0,5%-a autóbusz. Kaposvár ban 83% személygépkocsi; 0,5% autóbusz; 3,5% motorkerékpár; 13% teherszállító és különleges célú gépjármű (megyei statisztika). Kecskemét: Tehergépjármű: db, személygépjármű: db, busz: 328 db, vontató: 315 db. Miskolc: Személygépkocsi 78,6%, autóbusz 1,3%, tehergépjármű 12,3%, motorkerékpár 0,9 %, egyéb 6,9%. Mosonmagyaróvár: személygépkocsi 79,0%, autóbusz 0,2%, tehergépjármű 11,0%, motorkerékpár 1,6%, egyéb 8,2%. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: Személygépkocsi 81,8%, nagy tehergépjármű 1,8 %, kis tehergépjármű 11,9%, autóbusz 1,0 % (2003). Orosháza: személygépkocsi % tehergépkocsi % pótkocsi, félp., utánfutó % autóbusz 18 0,2 % motorkerékpár % lakókocsi 10 0,1 % lassú járművek, egyéb 445 3,7 % Ózd: n.a. Pécs: személygépkocsi: (85,4%), tehergépkocsi: (12%), busz: 608 (0,01%) db. Salgótarján: személygépjármű: 88%, kis tehergépjármű: 6%, nehéz tehergépjármű: 5%, busz 1% (becsült adat). Sopron: személygépkocsi: 55 %, kistehergépkocsi: 15 %, tehergépkocsi: 10 %, busz: 20 % (becsült adat). Szeged: 2002-ben személygépkocsi: 76,5%, autóbusz, tehergépjármű: 21,3 %, egyéb 2,2%. Székesfehérvár: személygépkocsi: 2002: db, 2003: db, 2004: db, tgk. 2002: db, 2003: db, 2004: 5.761db, busz 2002: 244 db, 2003: 140 db, 2004: 471db. Szekszárd: személygépkocsi: 86%, tehergépkocsi: 12%, busz: 2% (becsült adat). Szolnok: személygépkocsi db, autóbusz, 313 db, tehergépkocsi: db, egyéb 403 db. Szombathely: Járműfajta szerinti megoszlás: szgk: kistgk: nehéztgk: busz: 79% 9% 2% 1% Tatabánya: n.a. Vác: A járműfajta szerinti megoszlás: 86% személygépkocsi, 13,5% tehergépkocsi, 0,5% busz.

15 I/C. kötet 14. oldal Veszprémben a járműfajta szerinti megoszlás a következő: Megnevezés % személygépkocsi 79,1 tehergépkocsi 12,1 autóbusz 0,8 vontató 0,4 motorkerékpár 1,5 pótkocsi 3,0 utánfutó 2,9 lakókocsi 0,2 Összesen: 100,0 A Balaton Volán Személyszállítási Rt. Veszprém Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint a járműállomány darabszáma én: Jármű fajta db szám Átlagéletkor Üzemanyag %-os részarány helyi autóbusz 54 15,5 év diesel 34.4 % helyközi autóbusz 91 10,5 év diesel 57,9 % személygépkocsi 8 5,5 év benzin/diesel 5,1 % kis tehergépkocsi 2 5,5 év diesel 1,3 % tehergépjármű 2 24,0 év diesel 1,3 % Összesen: ,0 % 5. Személyszállítási teljesítmény megoszlás Ajkán a személyszállítás 85 % -át a személygépkocsival történő szállítás teszi ki. A tömegközlekedés 10 %. A maradék 5 % egyéb szállítóformával történik. Baja: tömegközlekedés 40%, gépjármű 40%, kerékpár 20%. Békéscsaba: tömegközlekedés 30%, személygépkocsi 55%, kerékpár 15% (becsült adat). Budaörs: tömegközlekedés: 39%, személygépkocsi közlekedés: 61%, kerékpár közlekedés 0% (2004, nem becsült adat). Cegléd: Személyszállítási teljesítmény megoszlás: tömegközlekedés 10%, személygépkocsi 65%, kerékpár 25%. Debrecen: n.a. Dunaújvárosban becsült adatok szerint a tömegközlekedés és a magán közlekedés (személygépkocsi, kerékpár) aránya %. A hivatásforgalmi közlekedésben a kerékpáros közlekedés aránya magasnak mondható, pontos adat azonban nincs. Az arányok közötti csökkenő tendencia van a tömegközlekedés kárára, ez azonban nem jelentős mértékű. Hosszú sávon a kerékpáros és a tömegközlekedés lenne a kedvező, ehhez azonban jelentős mértékű beruházások kellenének (kerékpárút-hálózat bővítése, autóbusz közlekedés jelentős racionalizálása, stb.). Eger: tömegközlekedés 60 %, személygépkocsi 35 %, kerékpár 5 % (becsült). Érd: tömegközlekedés 60 %, személygépkocsi 40 % - kerékpár elenyésző (becslés). Győr: személygépkocsi 45,1 %, busz 39,9 %, kerékpár 15,0 %.

16 I/C. kötet 15. oldal Gyöngyös: tömegközlekedés 15 %, személygépkocsi 80%, kerékpár 5%. Gyula: tömegközlekedés 0.16 %, személygépkocsi %, kerékpár %. Mivel a kerékpárok száma becsült adat, a százalékos részarány is tájékoztató jellegű. Hajdúböszörmény: tömegközlekedés. 2%, személygépkocsi 40%, kerékpár 48% (becslés). Hódmezővásárhely: személyszállítási teljesítmény megoszlás: személygépkocsi: 40%, tömegközlekedés: 20%, kerékpár: 40%. Kaposvár: tömegközlekedés 30%, személygépkocsi 69%, kerékpár 1 % (becslés). Kecskemét: tömegközlekedés 47%, kerékpár 11%, személygépkocsi 42% (becsült). Miskolc: Tömegközlekedés: a miskolciak 42%-a, a környéken élők 15%-a naponta használja a tömegközlekedést (napi utas). A fennmaradó arányt szinte teljes mértékben a személygépkocsi teszi ki, hiszen a kerékpárral közlekedők aránya elenyésző (becslés), inkább sport céljából bicikliznek az emberek. Mosonmagyaróvár: n.a. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: személygépkocsi, utas kerékpáros személygépkocsi, vezető 9% 11% 19% egyéb 5% 26% tömegközlekedés 30% gyalogos Orosháza: n.a. Ózd: Tömegközlekedés 60%, személygépkocsi 40%, kerékpár elhanyagolható mértékű (becsült adatok). Pécs: tömegközlekedés kb. 60%, egyéni kb. 40%. Salgótarján: n.a. Sopron: A személyszállítási részarány: tömegközlekedés 40%, személygépkocsi 55%, kerékpár 5% (becsült adat). Szeged: A szegediek helyváltoztatása (modalitás) közösségi közlekedéssel 35 % egyéni gépjárművel 22 % gyalog, kerékpáron 43 % (A Transman Kft. által 2000-ben végzett háztartásfelvétel adatai szerint )

17 I/C. kötet 16. oldal Az egyes közlekedési ágak közötti %-os megoszlás Szegeden, 2000-ben. év Közösségi Magántulajdonú Kerékpár Gyaloglás közlekedés motoros gépjárművek ,8 53,6 1,5 4,0 Székesfehérvár: autóbusz: 55%, személygépkocsi: 45%, a kerékpárosok részesedése elenyésző, 1 ezrelék alatti. Szekszárd: Nincs adat. Szolnok: Nem rendelkeznek adatokkal, becslés alapján a közlekedő létszám az alábbi: - tömegközlekedés: 50-70% - személygépkocsi: 30-50% - kerékpár: 1-3% Szombathely: Személyszállítási teljesítmény megoszlás (becsült adat): Tömegközlekedés Személygépkocsi Kerékpár 35% 40% 25% Tatabánya: Tömegközlekedés 55%, egyéb 45%. Vác: A személyi szállítási teljesítmény megoszlása: 90% személygépkocsi, 7% tömegközlekedés, 3% kerékpár. Veszprémben a Balaton Volán Személyszállítási Rt. Veszprém Megyei Igazgatóságának tájékoztatása szerint az autóbuszok 95%-ával tömegközlekedési szolgáltatást végeznek, helyi és helyközi viszonylatban. A maradék 5% marad a különjárati, ill. szerződéses tevékenységekre. 6. Személygépkocsik száma Ajka: db (2004.) Baja: n.a. Békéscsaba: db (becsült adat). Budaörs: db. Cegléd: db. Debrecen: db. Dunaújváros: db. Eger: évben a személygépkocsik száma: db. Érd: (tényleges adat). Győr: nincs utáni adat. Gyöngyös: db. Gyula: db, ez az Adócsoport nyilvántartásában levő összes gépjárművek 77 %-a. Hajdúböszörmény: db. Hódmezővásárhely: n.a. Kaposvár: db (statisztika). Kecskemét: személygépkocsi állomány: db. Miskolc: db (2004). Folyamatos növekedés tapasztalható. Mosonmagyaróvár: db. Nagykanizsa: n.a. Nyíregyháza: db 2003-ban és között 15,3 %-kal nőtt.

18 I/C. kötet 17. oldal Orosháza: db. Ózd: n.a. Pécs: db. Salgótarján: évben: db. Sopron: személygépkocsik száma darab. Szeged: 2002-ben db, 2003-ban db, 2004-ben db (adóhivatal adatai). Székesfehérvár:- 2002: db, 2003: db, 2004: db Szekszárd: db. Szolnok: személygépkocsi: db. Szombathely: Személygépkocsik száma: db. Tatabánya: n.a. Vác: A személygépkocsik száma: (tény adat). Veszprém: db (2004). Levegőminőség 7. A levegőminőségre vonatkozó általános (jellemző) adatok Ajka város levegője szennyezett. Az Önkormányzat mindent megtesz (fásítás, az utak locsolása) a levegő minőségének javítása érdekében novemberétől novemberéig nem történt meg a tájékoztatási és riasztási küszöbérték túllépése. A Közép-Dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség Veszprémi Mérőállomása által küldött évi átlag adatok tájékoztató jelleggel, ami csak a mérőállomásra vonatkozik: NO SO O év NOX NO CO PM10 uq/m 3 uq/m 3 2 uq/m 3 2 uq/m 3 3 uq/m 3 uq/m 3 uq/m 3 január 24,6 3,3 19,5 6,3 46, ,5 február 27,6 5,7 18,6 4, ,4 35,3 március 15,3 0,9 13,9 7 76,9 418,29 35,1 április 10,9 0,9 9,6 8 76,3 279,08 26,8 május 11,4 1,1 9,8 19,3 74,6 277,54 23,5 június 8,9 0,8 7,6 18,7 72,8 196,78 18,6 július 5,6 1,4 3,4 15,3 73,1 185,04 23 augusztus 5,5 1 3,9 12,4 80,7 202,03 23,8 szeptember 9,4 1,2 7,5 6,8 60,1 297,77 25,9 Baján a levegőminőségi értékelés szerint jó a levegőminőség a város centrumában. SO 2 átlag: 0,55 µg NO 2 átlag: 27,58 µg Ülepedő por átlag: 3,01 g/m 2 Békéscsaba: a szennyezettség mértéke változó. Budaörsön a nagy forgalmú területek (autópálya, 1.sz. főút) szennyezett, többi terület jó minőségű. Cegléden a levegő minőségére vonatkozó általános (jellemző) adatok jók.

19 I/C. kötet 18. oldal Debrecen város légszennyezettsége az egészségügyi határértékek alapján közepesnek mondhatók. Az alap-légszennyezettség éves értéke Debrecen belterületén: ug/m3 Debrecen Kén-dioxid (SO2) 14,6 Szén-monoxid (CO) 197,4 Nitrogén-dioxid (NO2) 32,2 Szilárd (TSPM) 6,7 Szerves vegyületek (CH) 4,0 Fűtési félév (ff) és nem fűtési félév (nff) immissziós adatai ff ff 2002n ff 2003 nff SO2 ug/m3 6,15 4,49 2,39 2,06 NO2 ug/m3 20,81 48,96 28,66 37,98 Ülepedő por g/m2*30nap 4,77 4,04 5,46 6,2 Szálló por ug/m3 59,32 76,38 61,5 94,67 A fenti adatok alapján a kén-dioxid légszennyezés a városban alacsony volt, az ülepedő por szennyezés kis mértékben, a nitrogén-dioxid szennyezés jelentősen emelkedett. Szálló por mérés Debrecen városban egy mérőponton volt, és itt is jelentős emelkedés volt tapasztalható. Dunaújváros: n.a. Eger: Nagy forgalmú helyeken imissziós koncentrációra vonatkozó adatok nincsenek. Érd: n.a. Győr: évben Győr-városban a RIV mérőpontok közelében a levegő minősége: kén-dioxid: kiváló, nitrogén-dioxid: jó, ülepedő por: jó. A évi minősítés minden vizsgált szennyező komponens esetében megegyezik a évivel. Az órás és 24 órás határérték túllépéseket összevetve év kedvezőbb, melyet az elmúlt év meteorológiai viszonyai és a közlekedés korszerűsítése (Szent István út átépítése, zöld hullám kialakítása) együttesen eredményezett. Gyöngyös: n.a. Gyula: PM10 (10 mikronnál kisebb átmérőjű részecske) koncentráció 2004-ben az egyes hónapokban eltérő volt (szennyezett, megfelelő, jó), NO 2 általában, SO 2 mindig kiváló volt 2004-ben. Hajdúböszörmény. Mérsékelten szennyezett. 24 órás NO x koncentráció: 25,55 µg/m³. Hódmezővásárhely: n.a.

20 I/C. kötet 19. oldal Kaposvár: Kén-dioxid (µg/m³) SO 2 nem fűtési félév fűtési félév ,39 5, ,31 3, ,7 2, , ,6 - Forrás: ÁNTSZ, Somogy Megyei Intézete A nitrogén-dioxid koncentráció ami nagy részben közlekedési kibocsátásnak vehető egyetlen RIV állomáson (Fodor J. tér) év közötti időszakban évente a mérések 11.5%-ában haladta meg a 24 órás határértéket (85,0 µg/m3). Egyes időjárási helyzetekben felhős, szélcsendes időben komoly határérték-túllépések tapasztalhatók, a maximális 24 órás értékek 2,4-szeresével lépte túl a határértékeket. Az átlagimmisszió is jelentős, a határérték 54%-a. Mindez a közlekedés hatását jelzi. Nitrogén-dioxid (µg/m3) NO 2 nem fűtési félév fűtési félév , ,91 38, ,27 33, , ,5 - Forrás: ÁNTSZ Somogy Megyei Intézete A többi mérőpont közül háromnál fordult elő határérték-túllépés, amelyek gyakorisága 1,5% alatti. Ezek a mérőpontok kevésbé forgalmas utak mentén találhatók. Összességében elmondható, hogy Kaposváron a nitrogén-dioxid szennyezettség alakulása csökkenő tendenciát mutat, míg a kén-dioxid szennyezettség igen alacsony értéken stagnál.

21 I/C. kötet 20. oldal Szálló por (TSPM: összes lebegő portartalom) tekintetében a közlekedés nem elsősorban kibocsátóként fontos, ugyanis sokkal nagyobb mennyiségű az a por, amit a közlekedés fölkavar. Szálló por esetében az éves határérték 50 µg/m3, 24 órás határérték 100,0 µg/m3. Szálló port egy helyen, a 61-es út mellett mérnek. Az átlagimmisszió értéke magas: 95,49 µg/m3, tehát erősen megközelíti még a 24 órás határértéket is. Érdemes ezt összevetni azzal, hogy az ülepedő por átlaga ugyanazon a mérőponton kevesebb, mint ötöde a határértéknek. Ez arra utal, hogy azon a helyen valami a levegőben tartja a port. A gyakori határérték-túllépés mellett jól látszik a szeles időszakokban mért kiugróan magas érték: a vizsgált időszak alatt a maximális érték a határértéket 3,6-szeresen túllépte (357,00 µg/m3), az esetek 5%-ban pedig 2,5-szeres túllépések is előfordultak. Az ötfokú skálán Kaposvár város levegője a szálló por esetében 4. osztályúnak minősíthető. A szálló por igen magas értékéért nemcsak a közlekedés lehet felelős. Több budapesti mérés azt mutatja, hogy a szálló por értéke a forgalomtól távolabbi helyeken is eléri a forgalmas utak melletti értékek kétharmadát. Ha ezt Kaposvárra is feltételezzük, akkor a város egész területén a határérték rendszeres túllépésével számolhatunk. (A szálló por sokféle forrásból eredhet: építkezések, csupaszon lévő földfelületek, de olyan hétköznapi okból is, mint például az utakra felhordott és a forgalom által koptatott sár.) Az ülepedő por mennyisége egy mérőponton 20%-ban túllépte a megengedett határérték (16 g/m 2 *30 nap) mennyiségét. Az ülepedő por havi átlagértéke a határérték 50 %-a alatt marad a vizsgált időszakban. Ülepedő por (g/m 2 30 nap) Ülepedő por nem fűtési félév fűtési félév ,8 2, ,58 4, ,03 4, ,7 6, , ,532 Forrás: ÁNTSZ, Somogy Megyei Intézete A szén-monoxid kibocsátásban több üzem is kiveszi a részét, legjelentősebbek a Kapos Atlasz Gépgyár Kft., Béke-Füredi Fűtőmű, Magyar Cukor Rt. gyára. A kibocsátás emelkedésének fő oka - a bevallási adatok elemzése alapján - hogy az évek folyamán javult a bevallási fegyelem. Ez a többi szennyező anyag tekintetében is elmondható. Kaposváron a levegő minőségének romlásában a legfőbb szerepet a közlekedés játssza, mivel a városon átmenő 61. sz. és 67. sz. főút nagy forgalmával egészségügyi, oktatási és egyéb intézményeket, valamint lakóterületeket érint. A belváros levegőminőségével kapcsolatban előrelépést jelentettek a forgalomszervezési intézkedések. Pl. a évben elkészült Bethlentéri körforgalom előnyös hatásaként a gépjárművek szervezettebb mozgásából adódóan kevesebb a szennyezőanyag kibocsátás.