Expozé: évi költségvetési vélemény Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezése

Átírás

1 Expozé: évi költségvetési vélemény Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat véleményezése Domokos László, az Állami Számvevőszék elnöke parlamenti expozéja november 19. Tisztelt Elnök úr! Tisztelt Miniszter Úr! Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Állami Számvevőszék törvényi kötelezettségét teljesítve összeállította véleményét a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatról. Mindenekelőtt engedjék meg, hogy felhívjam a figyelmüket arra, hogy nem egy számvevőszéki jelentést, hanem egy véleményt mutatunk ma be. Véleményünket egyfajta sorvezetőnek szánjuk a kormánynak és Önöknek, a végül szavazó parlamenti képviselőknek. Ez azt jelenti, hogy az ÁSZ a múlt héten nyilvánosságra hozott Véleményével az országgyűlési vita megkezdését támogatja. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartom jelezni, hogy az ÁSZ a költségvetési tervezés egy adott állapotáról nyilatkozott, hiszen a költségvetés jóváhagyási folyamata decemberben zárul. Az ellenőrzés célja éppen az, hogy az ÁSZ hozzájáruljon ahhoz, hogy az Országgyűlés a még hiányzó törvények megalkotásával, illetve módosító javaslatok elfogadásával, a reálisan felmerülő kockázatokat kezelni tudó, minél inkább megalapozott költségvetést fogadjon el a decemberi zárószavazáskor.

2 Fontos leszögezni, azt is, hogy az ÁSZ költségvetési véleménye nem makrogazdasági elemzés. A kormányzat által felvázolt makrogazdasági pályát elfogadjuk, a gazdasági növekedésre, az inflációra, illetve a gazdasági fejlődésre vonatkozó egyéb mutatókat nem minősítjük. A törvényjavaslatban tükröződő gazdaság- és társadalompolitikai prioritásokról ugyancsak nem mondunk véleményt, ez szintén nem feladatunk. Tisztelt Országgyűlés! Az Állami Számvevőszék a évi központi költségvetési törvényjavaslat kiadásainak 82,7%-át, bevételeinek pedig 88,9%-át ellenőrizte. Megállapítottuk, hogy a törvényjavaslat megfelel az Alaptörvénynek és a Stabilitási törvénynek, az államadósságszabálynak, valamint az államháztartásról szóló jogszabályok előírásainak, és rendelkezik a tartalékokról is. Meggyőződtünk arról, hogy a tervezésnél alkalmazott módszerek, háttérszámítások, hatástanulmányok, valamint az állami feladatrendszer és szabályozók javasolt módosításai a törvényjavaslatot általában megalapozták. A Tájékoztatóban megfogalmazott követelmények teljesültek, a Nemzetgazdasági Minisztérium által a keretszámokkal egyidejűleg adott további információk, paraméterek figyelembevétele megtörtént. A törvényjavaslat és a kormányzati programok részét képező tervek között biztosított volt az összhang. A kiadási előirányzatok a jelzett kockázatokkal elegendőek a közfeladatok ellátásához. Az EU tagság pénzügyi, gazdasági hatásait számításba vették a tervezés során. A Kincstári Egységes Számla folyamatos likviditásának biztosítására a jövő évi finanszírozási elképzelések számszakilag kimunkáltak, alátámasztottak. 2

3 A tervezet szerint az államadósság-mutató a évi 76,3%-ról jövőre 75,4%-ra csökken. Ezáltal a GDP-arányos államadósság mérséklésének az Alaptörvényben meghatározott kötelezettsége teljesül. Az államadósság-szabály abban az esetben is teljesülhet, ha a költségvetési törvényjavaslatban meghatározott GDP összege a tervezettnek megfelelően alakul és az államadósság közel 260 milliárd forinttal magasabb lesz. Az európai uniós módszertan (EDP) szerint számított 2,4%-os GDParányos hiánycél 0,6 százalékponttal alatta marad az uniós és hazai jogszabályokban rögzített követelménynek, azaz tartalmaz 200 milliárd forint implicit tartalékot. Ennek ellenére kockázatot jelent mindkét mutató az államadósság és a hiány alakulására, ha a makrogazdasági folyamatok, például a külső feltételek, a nemzetközi konjunktúra előnytelenül alakulnak. Sőt, még egyébként kedvező folyamatok, például a tervezettnél alacsonyabb infláció is megnehezíthetik a hiánycél tartását. Az európai uniós források beérkezésének késlekedése, vagy elmaradása további kockázatot hordozhat. Tisztelt Képviselők! A véleményünk összeállítása során arra kerestük a választ, hogy a törvényjavaslat megalapozott-e, az abban szereplő előirányzatok alátámasztottak-e, a bevételek teljesíthetők-e. Megvizsgáltuk, hogy a Kormány elvégezte-e a szükséges háttérszámításokat és rendelkezésre állnak-e a megfelelő jogszabályok, illetve előkészítették-e azok módosításait. Az ÁSZ ezen felül vizsgálja a hiánycél tarthatóságát és az államadósság-szabály betartását, illetve a kockázatok kezelését, a tartalékolási gyakorlatot is. 3

4 A törvényjavaslatot a számvevőszéki véleményezéshez készített megújított és nyilvános módszertan alapján értékeltük, amely tartalmazza a bevételi és kiadási előirányzatok minősítéseinek szempontjait. A bevételi és kiadási előirányzatok megalapozottságának, a bevételi előirányzatok teljesíthetőségének megítélése a rendelkezésre álló dokumentumok, információk alapján dokumentum-elemzési módszerrel történt. Az ellenőrzés hatékonyságának növelése, valamint az ellenőrzöttek leterheltségének csökkentése érdekében, a költségvetési törvényjavaslat módosított benyújtási határidejére tekintettel az ellenőrzésre kijelölt úgynevezett meghatározó előirányzatok kiválasztásának módszertana kiegészítésre került. A kiegészítés alapján az ÁSZ az ellenőrzött előirányzatok körét lényegességi, illetve kockázati alapon határozta meg annak szem előtt tartásával, hogy a kiválasztott előirányzatok 80%-ot meghaladó mértékben fedjék le a költségvetés kiadási, illetve bevételi főösszegét. Meghatározó a bevételi, illetve a kiadási előirányzat, ha annak összege a központi alrendszer bevételi, illetve kiadási főösszegének 0,5%-át eléri, valamint, ha az ÁSZ a megelőző három év valamelyikében kockázatosnak jelezte. Lényegességi kritérium alapján meghatározó előirányzat az 1 milliárd forintnál magasabb összegű felülről nyitott előirányzat, akkor, ha az előző három évben a terv-tény adatok között a kiadások 10%-kal túl-, a bevételek 10%-kal alulteljesültek. 4

5 A minősítés során a bevételek esetében az alátámasztottságot és teljesíthetőséget, míg a kiadásoknál az alátámasztottságot és azt kell figyelembe venni, értékelni, hogy a tervezett előirányzat biztosítja-e a közfeladat ellátását. Az alátámasztottság hiánya ellenére a bevételi előirányzat lehet teljesíthető, és a kiadási előirányzat tervezett összege biztosíthatja a közfeladat ellátását. Teljesíthető a bevételi előirányzat, ha az előző évi tendenciákkal és a várható értékkel a kialakított előirányzat összhangban van. A kiadásoknál vizsgálni kell, hogy az előirányzat számításokkal alátámasztott-e, és a vonatkozó paraméterek, mutatószámok figyelembevételével történt-e a kialakításuk. A költségvetési törvényjavaslat akkor megalapozott, ha a minősített előirányzatok összegének 80%-a megalapozott, valamint teljesül az államadósság-szabály követelménye. A módszertan szerinti minősítés kategóriái a következők: 1. megalapozott (teljesíthető és alátámasztott előirányzat); 2. részben megalapozott (teljesíthető és részben alátámasztott előirányzat); 3. nem megalapozott (nem teljesíthető és nem alátámasztott előirányzat). A nyilvános módszertana alapján az ÁSZ az ellenőrzött kiadási előirányzatok 93,38%-át megalapozottnak, 6,58%-át részben megalapozottnak és 0,04%-át nem megalapozottnak minősítette. A bevételi előirányzatok 71,9%-a megalapozott, 26,9%-a részben megalapozott és 1,2%-a nem megalapozott. 5

6 Az adóbevételek megalapozottsága tekintetében kiemelendő, hogy nem megalapozott adóbevételi előirányzatot a tavalyi évhez hasonlóan a törvényjavaslat nem tartalmaz. A fennmaradó kockázatokra tekintettel a vizsgált költségvetési adóbevételek 51,3%-a megalapozott, 48,7%-a részben megalapozott. Ebbe a körbe olyan adónemek tartoznak, mint: a kisvállalkozások tételes adója, kisvállalati adó, ÁFA, megtett úttal arányos útdíj. Az egyes adóbevételek esetében jelentkező kockázatok általunk becsült összegét nem lehetett összeadni, azt különkülön kell értékelni. A Véleményünkben jelzett részben megalapozott minősítések elsősorban azzal függnek össze, hogy a törvényjavaslat benyújtásának időpontjában ezúttal sem álltak rendelkezésre teljes körűen a költségvetést megalapozó jogszabályok. Tisztelt Képviselők! A évi központi költségvetés tervezett kiadási főösszegének 57,6%- a (9946,3 milliárd forint) felülről nyitott kiadási előirányzat, amely a tervezett hiánycél betartása szempontjából kockázatot jelenthet. A felülről nyitott előirányzatok évi tervezése nem minden esetben felel meg a Tájékoztatóban megadott szempontoknak, két esetben a tervezett előirányzat alatta marad a várható évi teljesítésnek. A kockázatokat csökkenti ugyanakkor, hogy a évi felülről nyitott előirányzatok 36,2%-a kapcsolódik a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz és az Egészségbiztosítási Alaphoz, melyeknél a évi várható adatok alapján kicsi a valószínűsége a túlteljesítésnek. Az előző évi tapasztalatok alapján a felülről nyitott az előirányzatoknak a teljesítése nem haladta meg jelentősen az eredeti előirányzatot. 6

7 A központi költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatai, köztük olyan jelentős előirányzatok, mint a vállalkozások folyó támogatásai, a lakástámogatások, a szociálpolitikai menetdíj támogatás megalapozottak. Itt szeretném felhívni a figyelmet, hogy a korábbi évek strukturális kiadásokat csökkentő kormányzati és parlamenti intézkedései ben is megtakarításokat jelentenek a központi költségvetés számára. A Nemzeti Családi és Szociálpolitikai Alap összesen 646 milliárd forintos kiadási előirányzatának 86,2%-a került ellenőrzésre. Ez az Alap finanszírozza a korhatár alatti ellátásokat is. Ezek 2015-re tervezett összege 134,4 milliárd forint, amely 23,5%-kal marad el a évi tervezett értékhez képest. A korhatár alatti ellátások előirányzat 2014-hez viszonyított mérséklését a jogosultak számának jelentős csökkenése indokolja, tekintettel a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011-ben elfogadott törvény hatásai 2015-ben jelentős költségvetési megtakarítást eredményeznek. Az adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet évi tervezett előirányzatai teljes körűen tartalmazzák a várható kiadásokat (1196 milliárd forint) és a bevételeket (82,6 milliárd forint). A fejezet kiadási előirányzata a tranzakciós illeték kivételével részletes számításokkal alátámasztott. A kamatbevételek teljesíthetőek, figyelembe véve a makrogazdasági előrejelzéseket. A tervezett tranzakciós illeték összege részben megalapozott, kockázatossága nem számszerűsíthető, mivel azt számításokkal nem alapozták meg, a bázis adatok alapján a finanszírozási terv figyelembevételével prognosztizálták. 7

8 A fejezet további kiadási és bevételi előirányzatai alátámasztottak, a kiadások összege elégséges a közfeladat ellátásához, a bevételek teljesíthetőek, így az előirányzatok megalapozottak és nem kockázatosak. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek tervezett összege 237,1 milliárd forint, az általunk ellenőrzött évi bevételi előirányzatok összege 216,8 milliárd forint. Ebből 21,6%-ot megalapozottnak, 78,4%-ot nem megalapozottnak és nem teljesíthetőnek minősítettünk. Az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek jogcímen évre tervezett 169 milliárd forint előirányzat összegét és a bevétel forrását képező tételeket dokumentált módszertan, számítás, hatástanulmány nem támasztja alá, ezért az előirányzat nem megalapozott és kockázatos. Ugyanakkor ez mégsem jelent tényleges kockázatot a központi költségvetés végrehajtásának hiányadata számára, amennyiben érvényesül az a tervezett szabály, hogy kiadási kötelezettségvállalás nem történhet ezen összegre, ameddig a bevétel nem realizálódik. A fejezetek a tervezőmunka során több ütemben is áttekintették következő évi feladataikat, hogy azok forrás- és létszámigényét felmérjék, és ahhoz fedezetül szolgáló bevételeiket reális alapon kalkulálják. A fejezetek a szervezeteik számára takarékos, reális tervezést írtak elő, és felhívták a figyelmet a kapacitásokkal, a forrásokkal való szigorúbb, racionálisabb, hatékonyabb gazdálkodást eredményező belső átszervezések átgondolására. A költségvetési szervek és a szakmai kezelésű előirányzatok az uniós programokból támogatott kiadások nélkül évre tervezett 4469,2 milliárd forintos kiadási előirányzata 18,4%-kal haladja meg az előző évit és ezzel a központi alrendszer kiadásainak 38%-át jelenti. 8

9 A évi fejezeti bevételek 1726,1 milliárd forintos összege alig 1%-os növekedést jelent az előző évhez képest, amivel 10,8%-át adja a költségvetés bevételeinek. A fejezeti kiadások esetében a fejezetek ellenőrzött előirányzatainak 87,4%-a megalapozott, 12,5% részben, 0,1% nem megalapozott volt. A bevételeknél a fejezetek előirányzatainak 83,5%-a volt megalapozott, míg a részben megalapozottak aránya 16,5%. A évi költségvetésben a költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatokon megtervezett kiadások és bevételek takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodással teljesíthetők. A 2007 és 2013 közötti uniós programozási periódusban finanszírozott Nemzeti Stratégiai Referenciakeret programjainak jövő évi tervezése a "maradék" vagyis a még hátralevő kifizetések/bevételek betervezését jelentette, tekintettel arra, hogy a programok keretében biztosított támogatások kifizetésére december 31-ig nyílik lehetőség. A törvényjavaslat a 2015-re 1838,1 milliárd forint kiadást irányzott elő, amelyhez 1262 milliárd forint Európai Uniós forrást (bevételi előirányzatot), valamint 576,2 milliárd forint költségvetési támogatást tervezett. A Nemzeti Stratégiai Referenciakeret kiadási előirányzatai megalapozottak, ugyanakkor a kiadási előirányzatok teljesíthetőségét (a kifizetések megfelelő ütemű előrehaladását) az ÁSZ abban az esetben látja biztosítottnak (nem kockázatosnak), ha a ben bevezetett szigorú monitoring rendszer működése a 2015-ben is megvalósul. 9

10 Az ÁSZ véleménye szerint az előző évek tapasztalatai alapján a bevételi előirányzat teljesülése kockázatos a megalapozott tervezés ellenére, mivel a jövőbeni ellenőrzések (auditok) megállapítása következtében a Bizottsági kifizetéseket felfüggeszthetik, illetve szankciókat vethetnek ki a megvalósítás alatt álló projektekre. Az esetlegesen felfüggesztett kifizetések feloldása pedig nem prognosztizálható. Jelenleg az Európai Bizottság felé hét program benyújtása van folyamatban, az első pályázatokat meghirdették, összesen több mint 100 milliárd forint értékben, amelyek az Operatív Programok elfogadásáig a hazai költségvetést terhelik. Az Európai Strukturális és Beruházási Alapokból 2015-re tervezett 345,7 milliárd forint kiadási és 288,9 milliárd forint (uniós) bevételi előirányzatok egyaránt kockázatosak és részben megalapozottak, mivel a jogszabályi környezet uniós hátterét jelentő rendeletek kivételével a források felhasználásának előírásait meghatározó hazai jogszabályok, és az előirányzatok kialakítását dokumentáló stratégia nem álltak rendelkezésre az ellenőrzési időszakban. Az ÁSZ Vélemény véglegezésekor megjelent hazai jogszabály ellenére a kockázatosak és részben megalapozottak minősítés az Európai Strukturális és Beruházási Alapoknál nem változik, mivel az Operatív Programok Európai Bizottság általi időbeli elfogadása továbbra sem ismert. Ugyanez állapítható meg az Európai Területi Együttműködés programok 2015-re tervezett 5,6 milliárd forint kiadási, és 3,9 milliárd forint bevételi előirányzatoknál, amelyek részben megalapozottak és kockázatosak, mivel a programok Európai Bizottság általi elfogadása még nem történt meg, a hazai jogszabályok nem kerültek kiadásra. 10

11 Tisztelt Országgyűlés! A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2015-re tervezett előirányzata 4937,2 milliárd forint, amely a évi törvényi előirányzatot (4848,8 milliárd forint) 1,8%-kal haladja meg. A 2015-re tervezett bevételeket befolyásolja, hogy a szociális hozzájárulási adó Nyugdíjbiztosítási Alap és Egészségbiztosítási Alap közötti felosztásának aránya változott. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 2015-re tervezett előirányzatai a bázis év teljesítési adatait figyelembe véve teljesíthetőek. A Nyugdíjbiztosítási Alap kiadási és bevételi főösszege 3024,6 milliárd forint a évi előirányzatnál 2 %-kal magasabb. A bevételek 99%-át a szociális hozzájárulási adó és a biztosítotti nyugdíjjárulék jelenti. Az Nyugdíjbiztosítási Alap bevételei megalapozottak és az előző évek tendenciái alapján teljesíthetőek. Az alap kiadásainak, ezen belül a nyugellátás előirányzatának tervezésénél 1,8%-os fogyasztói árnövekedéssel számoltak a nyugdíjemelés meghatározásánál. A kiadások megalapozottak, és a tervezett kiadás összege elegendő a közfeladat ellátásra. Az Egészségbiztosítási Alap kiadási és bevételi főösszege 1912,6 milliárd forint, a évi eredeti előirányzatnál 1,5%-kal magasabb. A bevételi oldalon jelentős változás a szociális hozzájárulási adó megosztási arányának 3,7%-ról 14,09%-ra történő emelése, amelynek következtében a évi 78,1 milliárd forint törvényi előirányzat (83,6 milliárd forint várható teljesítés mellett) 335,3 milliárd forintra emelkedik ben ezzel párhuzamosan a költségvetési hozzájárulások 37,7%-kal (347,5 milliárd forint), 575,2 milliárd forintra csökkennek. Az Egészségbiztosítási Alap bevételei megalapozottak és az előző évek tendenciái alapján teljesíthetőek. A kiadások szintén megalapozottak. 11

12 A helyi önkormányzatok évi finanszírozása a megváltozott önkormányzati feladatellátáshoz igazodóan történik. Az önkormányzatok támogatására a központi költségvetés a 2015-re 690,5 milliárd forint támogatást biztosít. A évi költségvetési törvényben jóváhagyott előirányzat 703,6 milliárd forint volt. A tervezett előirányzatok változtatása jogszabályokkal, dokumentált számításokkal alátámasztott, ezért megalapozott. Az önkormányzatok központi költségvetési támogatásának csökkenése a közoktatási feladatok állami átadásához kapcsolódik. A közoktatási intézmények finanszírozására az önkormányzatoktól átvett források nem fedezték az átvett intézmények fenntartását, ezért már 2014-ben évközben egy 20 milliárd forintos korrekcióra került sor. Ez az évközi korrekció épült be a évi előirányzatokba. A központi költségvetési tartalékok összege 332,9 milliárd forint. A rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló tartalék 100 milliárd forintos előirányzata megalapozott. Az Országvédelmi Alap 60 milliárd forint összegű előirányzatát részben megalapozottnak minősítettük. Nem azért, mert ezt az összeget eleve keveselljük, hanem azért, mert megítélésünk szerint ennek a tartaléknak kell fedeznie a makrogazdasági kockázatokból eredő bevétel-kieséseket (például a tervezettnél kisebb infláció következményét), kiadás-növekedéseket (például a tervezettnél magasabb kamatszintből eredő többleteket). A reálisan számba vehető kockázatok hatásai azonban nem feltétlenül adódnak össze. Például nem valószínű, hogy ha az infláció alacsonyabb lesz a tervezettnél, akkor a kamatszint meghaladja a becsült értéket. Ezért gondos elemzést, mérlegelést igényel, hogy a számszerűsíthető kockázatok kezelésére mekkora tartalékot célszerű elkülöníteni. 12

13 A törvényjavaslat indokolása viszont nem tartalmazza, hogy a 60 milliárd forintos előirányzat meghatározásnál milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számoltak. Természetesen az ÁSZ nem azt várja el, hogy a költségvetés a szélsőségesen kedvezőtlen fejlemények bekövetkezésére is rendelkezzen elegendő tartalékkal, hiszen ez olyan mértékű tartalék létrehozását tenné szükségessé, amely ellehetetlenítené az államháztartás egyéb területeinek a szükséges fejlesztését, illetve a gazdasági növekedést is fékezné. Fontos kiemelni, hogy az adórendszerben sem lesznek lényeges változások, azaz nem kell azzal a kockázattal számolni, amelyek az új adók bevezetésével óhatatlanul együtt járnak. Folytatódik a gazdaság kifehérítésének folyamata is. Az intézkedések becsült költségvetési egyenlegjavító hatása az online pénztárgép használatának kiterjesztésének esetében 25 milliárd forint, az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző rendszer bevezetésének esetében 60 milliárd forint. További többletbevétel várható az újonnan alakult vállalkozásoknak havonta kell majd áfa bevallást tenni, valamint, hogy az éves szinten 50 millió forint feletti értékesítéssel vagy beszerzéssel rendelkező vállalkozások számára a korábbi éves helyett negyedéves ÁFA bevallási kötelezettséget ír elő a törvény. A kérdés csak az, hogy ez folyamat eredményez-e összességében újabb 300 milliárd forintos adóbevétel növekedést. Ebben nem lehetünk biztosak, ezért az ÁSZ e tekintetben kockázatokat jelzett. 13

14 A zárszámadási ellenőrzéseink azt mutatják, hogy a kormányzat egyre inkább képes a kiadások kézbentartására, és az olyan strukturális intézkedések, mint a korhatár előtti nyugdíjazások lehetőségének megszüntetése, illetve lényeges korlátozása, vagy a gyógyszertámogatási rendszer átalakítása már érzékelhető megtakarításokat hoznak az államháztartás kiadási oldalán, erősítve a költségvetés fenntarthatóságát. Részben az Alaptörvény új közpénzügyi előírásai, részben az uniós keretek szigorodásának eredményeként javult a költségvetési tervezés átláthatósága, színvonalasabbá vált a fejezeti szintű irányítása a folyamatnak. Végezetül a központi költségvetés finanszírozásának tervezésénél az egyik legnagyobb bizonytalansági tényezőnek az egyéb finanszírozandó tételek közt megjelenő EU transzferek egyenlege számít, amely szintén évek óta problémát jelent. A prognózisok rövid időn belül bekövetkező, akár 100 milliárd forintos változása jelentős kockázatot jelent az államadósság-kezelés számára, mivel kikényszerítheti a finanszírozási tervtől való eltérést akár kedvezőtlen piaci körülmények között is. Az ÁSZ a költségvetési vélemény nyilvánosságra hozatala után is nyomon követi a jövő évi központi költségvetés megalkotását, folyamatosan támogatja a Költségvetési Tanács munkáját, annak érdekében, hogy a Költségvetési Tanács a parlamenti zárószavazás előtt megalapozott döntést hozhasson az államadósság-szabály teljesüléséről. Köszönöm megtisztelő figyelmüket! 14