ÁLLAM I SZÁMVEVÓSZÉK

Átírás

1 ÁLLAM I SZÁMVEVÓSZÉK Szempontok a Költségvetési Tanács részére véleménye kialakításához Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat zárószavazásához december J óváhagyom: elnök

2 Az elemző munkát vezették: Dr. Pulay Gyula felügyeleti vezető Dormán István Zoltán ellenőrzésvezető Az elemző munkát végezte: Balázs Melinda számvevő főtanácsos Federics Adrienn számvevő tanácsos Fodor Edit számvevő Huszár Anna számvevő tanácsos Steinbacher Anett számvevő Várhegyi Anett számvevő Vörös Katalin számvevő főtanácsos 2

3 Tartalom ÖSSZEGZÉS A bázisévi és a évi költségvetési folyamatok makrogazdasági kockázata Bevételi, kiadási kockázatok Adósság és adósságszabály érvényesülése a évi költségvetésben

4 ELŐSZÓ Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló évi CXCIV. törvény (Gst.) 25. -a értelmében a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalása során a Tanács az Országgyűlés elnökének a házszabályi rendelkezésekben meghatározottak szerinti tájékoztatása alapján vizsgálja a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat az Alaptörvény 36. cikk (4) és (5) bekezdésének (a továbbiakban: államadósság-szabály) való megfelelését. Elemzésünk célja, hogy a év első 11 havi költségvetési és makrogazdasági folyamatokat, az Országgyűléshez benyújtott Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása lezárultával elfogadásra javasolt módosításokat, valamint a költségvetési törvényjavaslat benyújtása óta elfogadott jogszabálymódosításokat, és megtett intézkedések hatásait értékeljük, elsősorban abból a szempontból, hogy azok miként befolyásolják az államadósság-szabály érvényesülését. Célunk a Költségvetési Tanács (KT) évről szóló törvényjavaslat zárószavazása előtti munkájának támogatása. Az elemzés a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM), a Magyar Államkincstár (Kincstár), a Központi Statisztikai Hivatal (KSH), az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK Zrt.) adatszolgáltatásán alapul. A költségvetési törvényjavaslathoz benyújtott módosító javaslatok költségvetési hatásait az NGM megalapozó számításai alapján értékeltük. Az Országgyűlés Költségvetési bizottsága az általa támogatott módosító javaslatok figyelembevételével kialakította a Magyarország évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat elfogadásra javasolt változatát (a továbbiakban: Törvényjavaslat), és azt december 5-én nyilvánosságra hozta. Elemzésünk a módosító javaslatok benyújtásától kezdve a december 5-ig közzétett módosítások feldolgozásával azt értékeli, hogy e Törvényjavaslat elfogadása esetén az adósságszabály teljesülésének milyen kockázatai vannak. A jövő évi költségvetéshez benyújtott és elfogadott módosító javaslatok 410 soron változtattak az előirányzatok összegén (252 kiadási soron növelte és 115 kiadási soron csökkentette, valamint 24 bevételi soron növelte és 19 bevételi soron csökkentette az előirányzatokat), amelyek az előirányzatok több mint 10%-át érintve összességében mind a kiadást, mind a bevételt közel 68 Mrd Ft értékben csökkentették. ÖSSZEGZÉS A Törvényjavaslat a évi adósságmutató tekintetében az október 30-án benyújtott törvényjavaslathoz képest nem tartalmaz változást: ,4 Mrd Ft államadóssággal és ,6 Mrd Ft GDP-vel számol, amely 75,4%-os államadóssági-mutatót eredményez. A december 31-ére várt mutató értéke is változatlan: 76,3%. A Törvényjavaslat új makrogazdasági prognózist nem tartalmaz. Ezért elemzésünkben azt értékeltük, hogy a törvényjavaslat benyújtása óta ismertté vált gazdasági folyamatok és előrejelzések miként befolyásolták az eredeti kormányzati prognózissal kapcsolatos bizonytalanságokat, kockázatokat. A évi kedvező makrogazdasági folyamatok következtében a gazdasági növekedés mértéke a tervezett 2%-ot várhatóan jelentősen meghaladja, és eléri a 3,2%-ot. A növekedés ágazati szinten kiegyensúlyozott volt, főbb tényezői a beruházások és a fogyasztás 4

5 volumennövekedése volt, amelyet az uniós kifizetések gyorsulása, a Növekedési Hitelprogram folytatása, valamint a kormányzat jövedelemadózásra, rezsicsökkentésre, a devizahitelesekre, és a pedagógusok bérére vonatkozó intézkedései támogattak. A nettó export GDP-hez való hozzájárulása csökkent a korábbi évekhez képest. A gazdasági növekedéssel párhuzamosan az infláció csökkent, illetve az év egészét tekintve várhatóan 0% közelében lesz, elsősorban a rezsicsökkentés következtében. A évi költségvetés tervezése során figyelembe vették a évi gazdasági folyamatok alakulását. A Törvényjavaslat az október 30-án benyújtottal megegyezően évre a évi várható 3,2%-os adatnál némileg alacsonyabb 2,5%-os GDP növekedéssel számol, amelyet az ideihez hasonlóan a beruházások és a fogyasztás bővülése támogat legnagyobb mértékben, a nettó export dinamikája változatlanul csökken. A beruházási pálya alakulására legnagyobb mértékben ható uniós kifizetések évben már lényegesen nem emelkednek, azonban az MNB által finanszírozott Növekedési Hitelprogram új forrást nyújt a gazdaság részére. Mindezen hatások eredőjeként a beruházások évi magas szintjéhez képest várt további volumennövekedés (4,3%) kockázatot jelenthet. A fogyasztás növekedését évben támogatják a devizahitelesek megsegítését szolgáló már elfogadott, illetve tervezett intézkedések. A évben elért adatokhoz képest, amelyek a év bázisát képezik, a tervévben a várható növekedés üteme nem éri el az ideit, amellyel a kormányzati prognózis összhangban van. A tervévben várt növekedésre elsősorban a beruházások tervezett növekedésének megvalósulása, valamint a nettó exporton keresztül a külgazdasági folyamatok alakulása jelenthet kockázatot. A évi adóbevételek megalapozottság szerinti aránya az ÁSZ évi központi költségvetésről szóló Véleményében foglaltakhoz képest a bázis oldali kockázatok mérséklődéséből és az időközben elfogadott adótörvény-módosításokból adódóan javult. Az ÁSZ Véleményben kockázatként jelzett ún. internetadó bevezetésével kapcsolatos indítványt visszavonták, a megtett úttal arányos útdíj díjnövekedését megalapozó jogszabálytervezet elfogadásáról a kormány döntött (a tervezett 40 Mrd Ft bevétel növekedés helyett 20 Mrd Ft-tal számolnak), de az erre vonatkozó törvényjavaslatot az Országgyűlésnek még nem nyújtották be. A évi általános forgalmi adó (ÁFA) vonatkozásában továbbra is fennáll Mrd Ft-os elmaradás kockázata a bázisoldali kockázat várható csökkenése ellenére is. A feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem érdekében tervezett Elektronikus Közúti Árumozgásokat Ellenőrző rendszer (EKÁER) év januári bevezetéséhez rendelkezésre álló határidő rendkívül szoros, csak abban az esetben tartható, ha valamennyi feltétel adott és a szükséges eszközbeszerzések határidőben megtörténnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a vonatkozó közbeszerzések még folyamatban vannak, a kapcsolódó, az elektronikus fuvarlevél részletszabályait meghatározó végrehajtási rendelettervezet társadalmi egyeztetés alatt áll. A Törvényjavaslathoz benyújtott kettő képviselői módosító indítvány az ÁFA bevételi előirányzatot 0,7 Mrd Ft-tal megemelte. Az összeg а Szépművészeti Múzeum, illetve а hozzá tartozó Magyar Nemzeti Galéria évben megrendezendő kiállításaihoz felmerülő költségek fedezetére nyújt többletforrást, ugyanakkor nincs mögötte ÁFA bevételt növelő intézkedés. A Véleményben a központi költségvetést meghatározó közvetlen kiadási előirányzatokat 100%-ban megalapozottnak minősítettük. A fejezetet érintően a évi benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz képest jelentősen 15,9 Mrd Ft-tal csökkent a lakástámogatások előirányzata, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénz- 5

6 eszköz jogcím kiadási kerete 7,1 Mrd Ft-tal nőtt, a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alapon belül egy új jogcímet alakítottak ki a járási szociális feladatok ellátására (61,9 Mrd Ft). A járási szociális feladatok ellátásának finanszírozási forrását egyrészt 49,0 Mrd Ft összegben a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből csoportosították át, a 12,9 Mrd Ft összegű különbözet a globális fedezet elve alapján került betervezésre több előirányzatot érintően. Az említett számszaki módosítások nem változtattak a megalapozott minősítésen. A Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet esetében a Véleményben a évre tervezett 690,5 Mrd Ft kiadási összeg teljes keretét megalapozottnak minősítettük. A benyújtott évi törvényjavaslathoz képest történő számszaki változás eredményeképpen a fejezet kiadási kerete 649,3 Mrd Ft összegre (41,2 Mrd Ft-tal) csökkent. A csökkenést főként a 49,0 Mrd Ft összegű önkormányzati szociális segélyezés feladatellátásának a Nemzeti Családés Szociálpolitikai Alaphoz tartozó jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások alcím járási szociális feladatok ellátása jogcímre történő átcsoportosítása okozza. A bekövetkezett változások ellenére a fejezet kiadási előirányzatai megalapozottak, mivel a feladat-átcsoportosítás számításokkal alátámasztott. A Törvényjavaslat október 30-ai benyújtásához képest újabb kockázatokat nem azonosítottunk a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok körében, a korábban felvetett bizonytalansági tényezők (a felülről nyitott kiadási előirányzatok kockázata; a kis összegű, de nem, vagy részben megalapozott előirányzatok jelenléte; egyes fejezetek többletforrás igényei, melyek finanszírozására a tartalékok nyújthatnak fedezetet) továbbra is fennállnak. Az újonnan bekerült előirányzatok esetében az alátámasztottság megítéléséhez nem állnak rendelkezésre információk, így tovább nőtt azon előirányzatok köre, ahol a tervezett összegek alátámasztottságát helyszíni ellenőrzéssel nem tudtuk kontrollálni. (Kormányablak program megvalósítása 7,9 Mrd Ft, Nemzeti Kastélyprogram 0,7 Mrd Ft stb.) Az ÁSZ Véleményben jeleztük az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételekkel kapcsolatos évre tervezett 169,0 Mrd Ft előirányzat összegének megalapozatlanságát és kockázatosságát, ami részben a több fejezetet is érintő Beruházási Alap kiadási tételeinek forrását szolgálná. A Törvényjavaslatban a Beruházási Alap kiadási összege 186,6 Mrd Ft-ról (14,9 Mrd Ft-tal) megemelkedett 201,5 Mrd Ft-ra, amelynek az említett forrás oldala (169,0 Mrd Ft), valamint a különbözet (32,5 Mrd Ft) a törvényjavaslat alapján nem azonosítható. A Törvényjavaslatban szereplő beruházások (részleges/teljes) megvalósításának kockázatát jelentené a bevételek (esetleges) elmaradása. A benyújtott költségvetési törvényjavaslat véleményezése során 25 új előirányzat minősítését végeztük el az EMMI fejezetnél, melyek kockázati szempontú megítélése a Törvényjavaslat alapján némileg enyhült, mivel ezek az előirányzatok kisebb összegben szerepelnek, vagy meg sem jelennek a Törvényjavaslatban. A Törvényjavaslatban a évi központi költségvetés tervezett kiadási főösszegének 57,6%-a (9946,3 Mrd Ft) felülről nyitott kiadási előirányzat (1,0 Mrd Ft-tal magasabb a évhez képest), amely a tervezett hiánycél betartása szempontjából növelheti a kockázatot. A kockázat mértékét jelenleg nem lehet megítélni, az az előirányzatok teljesítésétől függ. A Törvényjavaslatban a fejezeti tartalékok összege 14,8 Mrd Ft, ami felhasználható egyes fejezeti kiadási előirányzatok évközi növelésére. 6

7 A költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatokon megtervezett kiadások az előző törvényjavaslathoz képest összességében 11,8 Mrd Ft-tal nőttek a központi alrendszer mérlege szerint, amely a kiadások alig 0,2%-át kitevő, nem jelentős változtatások, így a kiadásokra vonatkozó minősítésünk nem változik, azok továbbra is takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodással teljesíthetők lesznek. A Törvényjavaslat a XIX. fejezetben megjelenő uniós forrásokat és azok felhasználását csekély mértékben változtatta meg. A módosítás következtében kockázat nem jelentkezik, ugyanakkor az októberben jelzett kockázatok (az előre nem számszerűsíthető Bizottsági kifizetések felfüggesztése, a 11,9 Mrd Ft-os Norvég Alapból származó támogatások bizonytalansága, operatív programok Bizottság általi elfogadása 1 ) a támogatások felhasználását rögzítő hazai jogszabály megjelenése ellenére sem csökkentek. Az ÁSZ Véleménye szerint az Állami vagyonnal kapcsolatos kiadási előirányzatok 76,7%- a megalapozott, 23,3%-a részben megalapozott. A benyújtott törvényjavaslathoz képest jelentős változás az MVM Zrt. tőkeemelése jogcímcsoporton történő 32,0 Mrd Ft össszegű csökkenés. Az ÁSZ becslése szerint a évre tervezett kiadási előirányzatot (NFA nélkül számítva 160,3 Mrd Ft) az évközi módosítások ellenére (198,9 Mrd Ft) is meghaladja a évi várható teljesítés 156,8 Mrd Ft-tal. A évre tervezett 162,1 Mrd Ft összegű Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások teljesíthetősége kockázatos, mert a évi tapasztalatok alapján a évben is jelentős mértékű alultervezettség valószínűsíthető. Az ÁSZ Véleményében az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek évre tervezett előirányzatainak 21,6%-át megalapozottnak, 78,4%-át nem megalapozottnak minősítette. Az egyéb bevételek tekintetében az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételekkel kapcsolatos évre tervezett 169,0 Mrd Ft előirányzat teljesíthetősége változatlanul kockázatos, mivel az összeg forrását nem határozták meg, illetve teljesíthetőségét számítások és hatástanulmányok nem támasztják alá. Az előirányzat összege részben biztosítja a Beruházási Alap évre tervezett kiadásait. A Beruházási Alap kiadási előirányzatai esetében új kötelezettséget vállalni az államháztartásért felelős miniszter előzetes egyetértésével, véleményével lehet. Az egyetértés vagy vélemény kialakításánál a miniszternek figyelemmel kell lennie az állami vagyon értékesítéséből származó bevétel éven belüli időbeli teljesülésére, ugyanakkor a kötelezettségvállalások költségvetési fedezetét maga a kiadási előirányzat rendelkezésre állása teszi lehetővé. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak várható egyenlege év végén 198,0 Mrd Ft-ban prognosztizálható, amely a Nyugdíjbiztosítási Alap 160,0 Mrd Ft és az Egészségbiztosítási Alap 38,0 Mrd Ft I-XI. havi egyenlegéből tevődik össze. A évre a társadalombiztosítási alapok tervezett kiadási és bevételi előirányzata egyaránt 4935,4 Mrd Ft, amely a évi módosított kiadási előirányzatot (4866,8 Mrd Ft) 1,4%-kal haladja meg. A társadalombiztosítási alapoknál keletkező többlet a járulékbevételek, hozzájárulások, ezen belül a szociális hozzájárulási adó időarányost meghaladó teljesítésének következménye, ennek alakulását egyrészt a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás bővülése, másrészt az új adónemek (KATA, KIVA) tervezetthez képest elmaradó igénybevétele együttes hatása befolyásolta. A két alap évi bevételét befolyásoló tényező, hogy a szociális hozzájárulási adó a Ny. Alap és az E. Alap közötti felosztásának arányát a évi 96,3 3,7%-ról 85,46 14,54%-ra változtatták. Az E. Alap bevételi forrása kiegészült egy új előirányzattal, a 11,5 Mrd Ft összegű dohányipari vállalkozások rendkívüli egészségügyi 1 Novemberben már nyolc operatív program benyújtására kérte fel a Kormány a minisztereket. 7

8 hozzájárulásával, amelynek alapja a évben elért nettó árbevétel lesz. A társadalombiztosítási alapok évre tervezett előirányzatai a bázis év teljesítési adatait figyelembe véve teljesíthetőek. A évi költségvetési törvényjavaslatban a központi alrendszer 877,4 Mrd Ft hiánnyal számol, amelyből az elkülönített állami pénzalapok hiánya 50,9 Mrd Ft, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak egyenlege nulla forint. A központi alrendszer tervezett hiánya a évi várhatónál alacsonyabb értékben lett meghatározva, mivel a évi várhatóhoz képest az államháztartás központi alrendszerének bevételét 329,2 Mrd Ft-tal (pl. ÁFA, SZJA, különadó bevételeket) magasabb, kiadását pedig 55,1 Mrd Ft-tal (pl. az államháztartás alrendszereinek támogatását, a kamatkiadásokat) alacsonyabb összegben tervezték meg. Ennek következtében a évi várható (1151,5 Mrd Ft) hiánytól 274,1 Mrd Ft-tal alacsonyabb a évre tervezett hiány összege. A XLI. Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet egyenlege javult azzal, hogy az ÁKK Zrt ben nem köteles tranzakciós illetéket fizetni, ami 56,0 Mrd Ft kiadás csökkenést jelent. Az ÁKK Zrt. tranzakciós illeték fizetési kötelezettségének megszűnésével együtt jár a költségvetés pénzügyi tranzakciós illeték bevételének ugyanekkora összeggel való csökkenése. A kormányzati szektor Gst. szerinti korrigált államadóssága a költségvetési törvényjavaslat tervezetéhez készített számítások alapján év végére várhatóan eléri a ,4 Mrd Ft-ot. Az államadósság év végére tervezett értéke a költségvetési törvényjavaslat alapján év végére prognosztizáltat 3,9%-kal meghaladóan ,4 Mrd Ft lesz. Az államháztartás központi alrendszerének évre tervezett adóssága az ÁKK Zrt. által kezelt (24 427,4 Mrd Ft), az állam nevében keletkeztetett egyéb (280,2 Mrd Ft), valamint a központi alrendszerekhez tartozó egyéb szervezetek (a központi költségvetési szervek, az ELKA és a TB-alapok 5 Mrd Ft) adósságából tevődik össze. A központi alrendszerhez tartozó szervezeteknél lévő államkötvény/kincstárjegy (5 Mrd Ft) összegének figyelembevételével a központi alrendszer Gst. szerint korrigált adóssága ,7 Mrd Ft. Az államháztartás önkormányzati alrendszerének tervezett adóssága, egyben Gst. szerint korrigált adóssága év végén 200,0 Mrd Ft. A kormányzati szektorba sorolt egyéb szervezeteké pedig 192,7 Mrd Ft. A évre tervezett Gst. szerint korrigált államadósság együttes összege ,4 Mrd Ft, amelyet az államháztartás alrendszereinek egymással szemben fennálló kötelezettségei kiszűrése ,4 Mrd Ft-ra csökkent. Az előző évhez mérten a évi tervezett államadósságon belül az államháztartás központi alrendszerének ÁKK Zrt. által kezelt forintadóssága (1075,9 Mrd Ft-tal) nő a legnagyobb mértekben, az önkormányzati alrendszer tervezett adósságnövekedése 160,0 Mrd Ft. A forintadósság növekedése többek között azzal indokolható, hogy a évi finanszírozási terv nemzetközi devizakötvény-kibocsátást nem tartalmaz. Az önkormányzati alrendszernél tervezett adósságnövekedést legnagyobb részt két önkormányzat EIB hitel felvételi szándéka, illetve 2015-re tervezett (35,0 Mrd Ft) lehívása, a 3-as metró járműfelújításával összefüggésben tervezett (30,0 Mrd Ft) hitellehívás, valamint a évre tervezett tartalékkeret (50,0 Mrd Ft) létrehozása okozza. A Törvényjavaslat összhangban van az Alaptörvényben foglalt államadósság-szabállyal, az államadósság GDP-hez viszonyított arányát (államadósság-mutató) a évben 75,4%-ban tervezték meg, ami csökkenést jelent a évre prognosztizált 76,3%-hoz képest. Az 2 Az önkormányzatoknál lévő államkötvény/kincstárjegy 45,0 Mrd Ft. 8

9 államadósság-mutatók számítása során mind a hiányt és az ebből származó adósságot, mind a GDP adatokat a 479/2009/EK rendelet szeptember 1-től hatályos előírásának megfelelően az ESA2010 elszámolási rendszer alapján határozták meg. Az államadósság-mutató számlálóját (az év utolsó napján várható, illetve tervezett államadósságot) és nevezőjét (az évben várható, illetve tervezett GDP-t) mind a viszonyítási évben, mind a költségvetési évre a Gst. előírásának megfelelően számították ki. Az államadósság-szabály a Törvényjavaslatban szereplő feltételeket tekintve (változatlan árfolyammal számolva) 2015-ben teljesülhet, azonban többek között feltételezi a befektetői érdeklődés erősödését (amely hozzájárulna az államadósság finanszírozási mozgásterének bővüléséhez), a évek közötti uniós költségvetési ciklushoz kapcsolódó elszámolásokat követő források Törvényjavaslat szerinti beérkezését, a tervezett bevételek teljesítését, valamint takarékos költségvetési gazdálkodást. Az államadósság-szabály számításaink szerint az államadósság-mutatóra ható egyéb tényezők változatlansága mellett akkor is teljesülhet, ha a Törvényjavaslatban meghatározott GDP összege a tervezettnek megfelelően alakul és az államadósság közel 260,0 Mrd Ft-tal magasabb lesz. A központi tartalékokat a módosítások több ponton érintették. A módosító indítványok egy része fejezetek közötti nullszaldós átcsoportosításokat tartalmazott. Az implicit tartalék ellenére kockázatok jelent, hogy az Országvédelmi Alap (OVA) tervezett összegét a Törvényjavaslat az eredeti előirányzathoz mérten a felére csökkentette. A évi OVA előirányzatot a KT javaslatára a benyújtott költségvetési törvényjavaslatban a tervezett 40,0 Mrd Ft-ról 60,0 Mrd Ft-ra emelték, majd a Költségvetési bizottság összegző módosítója alapján az előirányzatot felére, 30,0 Mrd Ft-ra csökkentették. Továbbra sem áll rendelkezésre adat azzal kapcsolatban, hogy az előirányzat kialakítása során milyen jellegű és mértékű kockázatokkal számolt a Kormány. A 30,0 Mrd Ft-os OVA előirányzat az előzetes számításaink szerint nem elegendő a évre általunk feltárt kockázatok kezelésére, azaz a megjelölt 2,4%-os hiánycél és az államadósság-mutató 0,9 százalékpontos csökkenésének biztonságos teljesítéséhez, az államadósság-mutató csökkenését, azaz az államadósságszabály teljesülését azonban nem veszélyezteti, tekintettel a korábban bemutatott implicit tartalékokra. 1. A bázisévi és a évi költségvetési folyamatok makrogazdasági kockázata A tervezett 2,4%-os GDP arányos hiánycél összhangban van-e a törvényjavaslat tervezetben bemutatott gazdasági folyamatokkal? A Törvényjavaslatban rögzített makrogazdasági mutatók megegyeznek a 2014 októberében benyújtott törvényjavaslatban bemutatott makrogazdasági mutatókkal. A Törvényjavaslatban bemutatott gazdasági folyamatokat jellemzően a bázisévi és a évi makrogazdasági kockázatokra figyelemmel állították össze. Véleményünk szerint a évi költségvetési tervezésnél bázisévi kockázatok a makrogazdasági folyamatok oldaláról nem valószínűsíthetők. Ugyanakkor a évi, vártnál magasabb növekedés magasabb bázist jelent a évi folyamatok során, ami a növekedés tervezett 2,5%-os ütemére, ezen belül is elsősorban a beruházások 4,3%-os volumennövekedésére hatással lehet (pl. az uniós kifizetések mennyiben támogatják a beruházási növekedést). 9

10 A évi költségvetési tervezés alapját képező makropálya 2%-os GDP növekedés feltételezésével készült, ezzel szemben a év első félévi adatai alapján a GDP átlagosan 3,8%-kal bővült, éves szinten pedig várhatóan 3,2% lesz. A magyar gazdaság az elmúlt év második felétől beindult növekedése csökkenő intenzitással, de folytatódott. A GDP I. félévi növekedése szinte minden ágazatban jelentkezett, ami a kedvező belső gazdasági környezetnek (uniós források lehívása, bővülő belpiaci felvevőképesség), az alacsony bázisnak és a kormányzati intézkedések gazdaságélénkítő hatásának, valamint a Növekedési Hitelprogramnak egyaránt betudható. A évi gazdasági folyamatok következtében a Törvényjavaslat összeállításához figyelembe vett bázisadatokban az év során jelentős változások voltak. A évi várható adatok és a évre tervezett GDP növekedési és inflációs adatok változását a költségvetési tervezés egyes fázisaiban a következő táblázat szemlélteti: Makrogazdasági feltételezések a költségvetési tervezés egyes fázisaiban KP* (2014. ápr.) TT** (2014. jún.) Tv.jav. (2014. okt.) KP* (2014. ápr.) 1. számú táblázat TT** (2014. jún.) GDP növekedése 2,3 3,0 3,2 2,5 2,8 2,5 - Háztartások fogyasztása 1,8 1,7 1,6 2,0 2,1 2,1 - Közösségi fogyasztás 3,1 3,2 2,0-1,5-1,0 0,0 - Bruttó állóeszköz felhasználás Tv.jav. (2014. okt.) 6,2 10,9 10,3 4,1 3,9 4,3 - Export 5,8 6,8 7,0 6,8 7,1 6,9 - Import 6,2 7,7 7,6 6,5 6,9 7,1 Bruttó bér- és keresettömeg 4,8 8,6 7,5 4,7 4,7 4,8 Infláció 0,8 0,3 0,0 2,9 2,5 1,8 Forrás: ÁSZ adatgyűjtés *Konvergencia Program; **Tervezési Tájékoztató A évi GDP-növekedést az NGM összességében 0,9 százalékponttal felfelé korrigálta elsősorban a bruttó állóeszköz-felhalmozás, valamint az export-import tekintetében várt adatokra alapozva. A várható infláció mértékét jelentősen, 0,8% százalékponttal csökkentette. A makropálya módosításait a KSH 2014 július-szeptemberi adatmérései alátámasztják, amelyek szerint mind a bruttó állóeszköz-felhalmozás, mind az export és az import az első félévben az eredetileg tervezettnél gyorsabban bővültek, illetve ezzel párhuzamosan az infláció csökkenése következett be. A kormányzat évre a évihez képest alacsonyabb, 2,5%-os GDP növekedést prognosztizált a felhasználás oldali összetevők módosítása mellett. A Törvényjavaslat alapját képező évi makropálya évhez hasonlóan a nettó export dinamikájának csökkenését vetíti előre, a bázisértékhez képest kisebb, de még mindig jelentős beruházási dinamika (4,3%) és változatlan közösségi fogyasztás, valamint növekvő lakossági fogyasztás mellett. A kormányzati prognózis összhangban van a I. félévi folyamatokkal. Mindezzel együtt a nettó export növekedési ütemét a tervezetthez képest jobban csökkentheti a külgazdasági folyamatok kedvezőtlen alakulása, a bevezetett szankciók következtében az 10

11 Oroszországba irányuló (élelmiszeripari) termékforgalom csökkenése, illetve a főbb uniós exportpartnerek GDP növekedésének prognosztizálthoz képesti elmaradása. A Törvényjavaslat alapját képező makropálya szerint a gazdasági bővülés fontos elemét képező bruttó állóeszköz-felhalmozás bázisévihez képest kisebb növekedési ütemét alátámasztja egyrészt a bázisadat magas értéke, másrészt az uniós forrásból finanszírozott beruházások fokozatos kifutása, valamint az új programozási időszak indulásával együtt járó mérsékeltebb kifizetés. A beruházási kockázatokat csökkenti az MNB Növekedési Hitelprogramja, amely 2015-ben folytatódik azt követően, hogy a Monetáris Tanács szeptember 2-án a program második szakasza keretösszegét 500 Mrd Ft-ról 1000 Mrd Ft-ra megemelte. Az infláció évben 1,8%-kal nőhet az idei változatlan árakkal szemben, mivel a bázisból a rezsicsökkentés hatása kifut, illetve a évi jó mezőgazdasági termelésből adódó alacsony élelmiszerárak is jövőre emelkedésnek indulhatnak. Az infláció évi megszűnését követően a évben újra növekvő árak a fogyasztás bővülésére visszafogó hatást jelenthetnek. A évben a központi alrendszer kiadási főösszegének 6,0%-át, a GDP 3,1%-át elérő, az államadóssághoz kapcsolódó nettó kamatkiadások mértéke az NGM által kialakított árfolyam (310,1 Ft/euró) alapján került megállapításra. A kamategyenleget, ezen keresztül a hiányt az árfolyam tervezetthez képesti gyengülése érzékenyen érintheti az államadósság több mint harmadát kitevő devizaadósságra fizetett kamatokon keresztül. (Az árfolyamok gyengülése az államadósság-mutató tervezett csökkenését nem veszélyezteti az adósságadatok változatlan árfolyamon történő összehasonlítása következtében.) Mindezen túl a kamatkiadások alakulására folyamatosan hatással van a befektetői érdeklődés, ezzel párhuzamosan a CDS felárak alakulása. A CDS felárak elmúlt egy évi csökkenésének folytatódása mellett a nettó kamatkiadások egyenlege a tervezett szinten alakulhat. A Törvényjavaslatban az új, 2014 szeptemberében bevezetett módszertan alapján a korábbiakhoz képest magasabb GDP adattal tervezett évi ESA hiány 2,4%-on alakulhat. 2. Bevételi, kiadási kockázatok A benyújtott évi költségvetési törvényjavaslatban jelzett bevételeket hogyan írják felül az eddig elfogadott jogszabály-módosítások? A költségvetés közvetlen bevételei A benyújtott költségvetési törvényjavaslatnál jelzett bázis oldali kockázatok, a kedvező makrogazdasági paraméterek, az általános forgalmi adó (ÁFA) gyorsabb ütemű növekedésének köszönhetően mérséklődtek (60-70 Mrd Ft-ról mintegy 0-5 Mrd Ft-ra csökkent). A kockázatok mérséklését és a hiánycél elérését támogató Országvédelmi Alap 100 Mrd Ft-os előirányzatának egy részét év végén felhasználták, a kockázatok kezelésére 52,3 Mrd Ft maradt fent, ugyanakkor a kedvező bázisévi folyamatoknak köszönhetően ez a hiánycél teljesülét nem veszélyezteti. 11

12 2. számú táblázat A központi alrendszer bázisévi pénzforgalmi hiányára vonatkozó becslés a bevételi oldalon Ssz. A évi hiány alakulására ható főbb hiánynövelő (-) és hiánycsökkentő (+) tényezők megnevezése Eltérés a évi előirányzattól (ÁSZ becslés) Mrd Ft-ban évi módosított hiány előirányzat: -1151,5 2. Központi alrendszer várható főbb bevételi elmaradásai: -143,0 Ebből: Hitelintézeti járadék -3,0 2.1 Energiaellátók jövedelemadója -26,0 2.2 Kisadózók tételes adója (KATA) -36,0 2.3 Kisvállalati adó (KIVA) -32,0 2.4 Általános forgalmi adó -5,0 2.5 Jövedéki adó -25,0 2.6 Megtett úttal arányos díj -6,0 2.7 Egyéb uniós bevétel -10,0 3. Központi alrendszer várható főbb többletbevételei: 106,0 Ebből: 3.1 Társasági adó 10,0 3.2 Egyszerűsített vállalkozói adó 30,0 3.3 Pénzügyi szervezetek különadója 4,0 3.4 Személyi jövedelemadó 50,0 3.5 Távközlési adó Lakossági illeték 9,0 4 Központi alrendszer egyes kiemelt bevételei és kiadásai 327,0 egyenlegének várható eltérései: Ebből: 4.1 Adósságszolgálattal kapcsolatos bevételek és kiadások 132,0 egyenlege 4.2 Nyugdíjbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak 170,0 egyenlege 4.3 Egészségbiztosítási Alap bevételeinek és kiadásainak egyenlege 25,0 5. Hiány összegére ható bevételi változások összesen (2+3+4): Forrás: ÁSZ számítás, december 290,0 A benyújtott jövő évi tervezett adómódosításokat a évi központi költségvetési törvényjavaslatról szóló ÁSZ Véleményben figyelembe vettük. Az Országgyűlés által ezt követően elfogadott évi adótörvények és az azokkal összefüggő más törvényeket módosító jogszabályok jelentős szerkezeti átalakításokat nem tartalmaznak, a költségvetési

13 törvényjavaslat október 30-i benyújtása óta a lényegesebb adóbevételi változások a következők: 3. számú táblázat A törvényjavaslat benyújtása óta meghozott döntések Általános forgalmi adó előirányzatának megemelése (képviselői módosító indítvány, mögötte bevételnövelő intézkedés nincs). A távközlési adó kiterjesztésével (internetadó) kapcsolatos módosító indítvány visszavonásra került és megszűnik a társasági adó távközlési adóból történő levonásának lehetősége. A pénzügyi tranzakciós illeték bevétel összege 56,0 Mrd Ft-tal csökken, ugyanakkor e változás csökkenti az állam adósságszolgálati járulékos kiadásait is. A személyi jövedelemadóban a kedvezőbb bérkiáramlás miatt magasabb bázis várható. A devizahitelek forintosítása eredményeként az árfolyamgát rendszere 2015 áprilisától megszűnik. A reklámadó mértéke az évi 20 Mrd Ft feletti reklámbevétel után már nem 40%, hanem 50%. A Törvényjavaslatban megjelenő megtett úttal, arányos útdíjjal kapcsolatos 40,0 Mrd Ft-os díjnövekmény bevétel helyett a Kormány által már tárgyalt előterjesztés csak 20,0 Mrd Ft-tal számol (az intézkedést alátámasztó részletek az elemzés elkészítéséig még nem ismertek). Dohányipari vállalkozások évi egészségügyi hozzájárulásának bevezetése. Átalakult az élelmiszerlánc-felügyeleti díj szabályozása, a megemelt élelmiszerlánc-felügyeleti díjból 6,4 Mrd Ft bevétel származik. Az adótörvénnyel és a költségvetési törvényjavaslattal összefüggő módosítók adó bevételeket érintő költségvetési kihatása Az intézkedések, illetve a számítások felülvizsgálatának hatása 0,685 Mrd Ft -12,8 Mrd Ft A pénzügyi tranzakciós illetékbevételek 56,0 Mrd Fttal csökkennek, ugyanakkor költségvetési egyenlegre gyakorolt hatása nincs. +5,0 Mrd Ft A hitelintézeti járadék összege 9,6 Mrd Ft-tal csökken. Ezzel párhuzamosan az elszámolás módja miatt a lakástámogatásra fordított kiadások összege a benyújtott költségvetési törvényjavaslathoz képest 19,3 Mrd Ft-tal csökkennek. +0,6 Mrd Ft -20,0 Mrd Ft +11,5 Mrd Ft Az államháztartás szintjén egyenleg-semleges hatású, mert a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal saját bevételét képezi és a működésére fordítható, ezzel párhuzamosan a támogatása megszűnik. Kb. -80,6 Mrd Ft 13

14 A fent jelzett intézkedések adóbevételekre gyakorolt hatását a következő ábra szemlélteti: 1. számú ábra Az adó és adójellegű bevételek alakulása Mrd Ft , ,0 3200,1 3132, , , , , , , , , , ,7 1125,8 1210, , , , , , telj telj telj telj várh terv okt terv dec. 5. Lakosság befizetései Fogyasztáshoz kapcsolt adók Gazdálkodó szervezetek befizetései Forrás: Zárszámadás kötetek , NGM, ÁSZ szerkesztés A módosítások új elemmel, a dohányipari különadóval növelték az ágazati adók súlyát: 2. számú ábra Mrd Ft Különadók alakulása Dohányipari vállalk. eü. hozzájárulása Reklámadó Közműadó E útdíj 600 Biztosítási adó 500 Pénzügyi tranzakciós illeték 400 Baleseti adó 300 Népegészségügyi termékadó év telj év telj év telj év telj évi várh évi előir. Távközlési adó Energiaellátók jövedelemadója Egyes ágazatokat terhelő különadó Hitelintézeti járadék Forrás: Zárszámadás kötetek , NGM, ÁSZ szerkesztés Összességében az ÁSZ évi központi költségvetésről szóló Véleményében foglaltakhoz képest a megalapozottság aránya a bázis oldali kockázatok mérséklődéséből és a fentiekben ismertetett döntésekből adódóan javult. Azonban a évi ÁFA előirányzat teljesíthetősége 14

15 esetében jelzett kockázatokat a bázisoldali kockázat várható csökkenése mellett továbbra is fenntartjuk. Továbbra is jelezzük, hogy a feketegazdaság, illetve az adócsalások elleni küzdelem miatt tervezett EKÁER év januári bevezetéséhez rendelkezésre álló határidő rendkívül szoros, csak abban az esetben tartható, ha valamennyi feltétel adott és a szükséges eszközbeszerzések határidőben megtörténnek. Ezzel kapcsolatban megjegyezzük, hogy a vonatkozó közbeszerzések még folyamatban vannak, a kapcsolódó, az elektronikus fuvarlevél részletszabályait meghatározó végrehajtási rendelet-tervezet társadalmi egyeztetés alatt áll. A próbaüzem hiányára és a fentiekre tekintettel ezen intézkedés kapcsán várt, egész éves 60,0 Mrd Ft többlet egy részével számolunk csak. Az online pénztárgép bekötésének tényleges hatása a évi tény makrogazdasági paraméterek, valamint a teljesült bevételek függvényében lesz számszerűsíthető, a kötelezettek körének további kiszélesítése még nem ismert, az ebből várt 25,0 Mrd Ft-os többlet egy része kockázatot hordoz. Bizonytalanságot jelent a kisvállalkozásokat segítő adók kapcsán feltételezett létszámbővülésből fakadó ÁFA bevételi többlet is. Mindezek alapján az ÁFA-nál összességében 45,0 Mrd Ft-os elmaradás valószínűsíthető, ami a teljes ÁFA bevételhez viszonyítva alacsony kockázatot jelent. A költségvetés közvetlen kiadásai Az ÁSZ Véleményben foglaltak alapján a központi költségvetés meghatározó közvetlen kiadási előirányzatai 3 megalapozottak számú táblázat A központi alrendszer bázisévi pénzforgalmi hiányára vonatkozó becslés a kiadási oldalon Ssz. A évi hiány alakulására ható főbb hiánynövelő (-) és hiánycsökkentő (+) tényezők megnevezése Központi alrendszer várható kiadási megtakarításai (+) és többlet kiadásai (-): Ebből: ÁSZ előrejelzésének eltérése a évi előirányzattól Mrd Ft-ban -140,0-139,0 1.1 Lakásépítési támogatás 30,0 38,0 1.2 Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások -195,0-205,0 1.3 Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap 25,0 28,0 Forrás: ÁSZ számítás, december A évi I-XI. hónapban felhasznált 115,7 Mrd Ft összegű lakásépítési támogatás a teljes évi költségvetési előirányzatnak (159,2 Mrd Ft) mindössze 72,7%-át teszi ki, amely alapján az éves kiadási előirányzat időarányos részéhez képest 30,2 Mrd Ft megtakarítás keletkezett. Az 3 A vállalkozások folyó támogatásai, a lakástámogatások, a szociálpolitikai menetdíj támogatás, az egyéb költségvetési kiadásokból a felszámolásokkal kapcsolatos kiadások, az egyéb vegyes kiadások, az átmeneti hulladékközszolgáltatással kapcsolatos kiadások, az állam által vállalt kezesség és viszontgarancia érvényesítése előirányzatok. A kormányzati rendkívüli kiadások közül az 1947-es párizsi békeszerződésből eredő kárpótlás, a garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz címen belül a járulék címen átadott pénzeszköz, a rokkantsági, rehabilitációs ellátások részbeni fedezetére átadott pénzeszköz és a kiadások támogatására pénzeszköz-átadás, az Alapok támogatása cím tekintetében a munkahelyvédelmi akciótervvel összefüggő hozzájárulás NFA-nak, valamint a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap támogatása kiadásainak előirányzatai az ÁSZ Vélemény alapján megalapozottak, számításokkal alátámasztottak. 15

16 ÁSZ becslése szerint december hónapban tovább nőhet a megtakarítás összege 38,0 Mrd Ftra. A lakásépítési támogatásra vonatkozóan, a benyújtott évi költségvetési törvényjavaslathoz képest a módosító indítványok hatására jelentősen, 15,9 Mrd Ft-tal csökkent a lakástámogatások előirányzatának kerete, amely egyrészt a devizahitelek forintosításának árfolyamgát konstrukciót érintő részének csökkenéséből, illetve a lakástámogatások egyéb jogcímeinek várható többletteljesítéséből adódik. A csökkenés következtében a évre rendelkezésre álló előirányzat 128,9 Mrd Ft. Az ÁSZ Véleményben a kiadási előirányzat megalapozott, amely minősítést a változás nem befolyásolta. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap kiadásai 714,5 Mrd Ft-os eredeti előirányzatából I-XI. hónapban 630,1 Mrd Ft felhasználás történt, amely az éves előirányzat 88,2%-át képezte. A kiadások esetében összesen 24,9 Mrd Ft megtakarítás keletkezett az időarányos előirányzathoz viszonyítva, amelyet döntően a Családi támogatások 20,8 Mrd Ft alulteljesülése okozta. Az ÁSZ becslése szerint évben a Családi támogatások esetében 22,0 Mrd Ft, a korhatár alatti ellátások tekintetében 0,5 Mrd Ft megtakarítás várható. A Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Alap egészét tekintve az előirányzatból 25,0-28,0 Mrd Ft várhatóan nem kerül felhasználásra december 31-ig. Az ÁSZ Vélemény a családi támogatások évi 422,4 Mrd Ft összegű, valamint a korhatár alatti ellátások 134,4 Mrd Ft összegű előirányzatát számításokkal alátámasztottnak, megalapozottnak minősítette. A Törvényjavaslatban szereplő keretösszeg a két jogcím tekintetében nem változott. A Nemzeti Család-és Szociálpolitikai Alaphoz tartozó Jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások alcím esetében azonban új jogcím került kialakításra (járási szociális feladatok ellátása), amely feladatra a IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetből 49,0 Mrd Ft került átcsoportosításra. A feladat ellátására összesen 61,9 Mrd Ft áll rendelkezésre, a 12,9 Mrd Ft összegű különbözet a globális fedezet elve alapján került betervezésre több előirányzatot érintően. A XLII. A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai fejezet Garancia és hozzájárulás a társadalombiztosítási ellátásokhoz címhez tartozó rokkantsági, rehabilitációs ellátások fedezetére átadott pénzeszköz jogcím tekintetében a benyújtott törvényjavaslathoz képest változást jelent, hogy a jogcím kiadási kerete 7,1 Mrd Ft-tal nőtt. Ennek oka, hogy a évi CXXII tv. (adótörvény) módosítása következtében a Nemzeti Foglalkoztatási Alap és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai közötti megtérítésre vonatkozó szabályok megváltoztak, így szükségessé vált a kapcsolódó előirányzatokkal összefüggő korrekciók átvezetése. A Helyi önkormányzatok támogatásai I-XI. havi teljesítési adatai alapján a évre tervezett 715,9 Mrd Ft összegből 622,3 Mrd Ft (86,9%) teljesült, amely az időarányostól 33,9 Mrd Ft-tal, 4,8 százalékponttal marad el, amelyet a központosított előirányzatok és a kiegészítő támogatások alacsony igénybevétele okozott. Az ÁSZ Véleményben a évre tervezett kiadási összeg 690,5 Mrd Ft teljes keretét megalapozottnak minősítettük. A benyújtott törvényjavaslathoz képest történő számszaki változás eredményeképpen a fejezet kiadási kerete 649,3 Mrd Ft összegre csökkent. A csökkenést főként a fejezet 3. alcímében 4 a Költségvetést megalapozó tv. csomag T/2141 alapján elfogadott 49,0 Mrd Ft összegű önkormányzati szociális segélyezés feladatellátásának a Nemzeti Család- és Szociálpolitikai 4 A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 16

17 Alaphoz tartozó jövedelempótló és jövedelemkiegészítő szociális támogatások alcím járási szociális feladatok ellátása jogcímre történő átcsoportosítása okozta. A fejezet évi kiadási keretét növeli az adósságkonszolidációban nem részesült önkormányzatok évre jutó támogatásából a más elsősorban uniós forrásból nem finanszírozható támogatás pénzügyi alapjai rendelkezésre állásának 6,0 Mrd Ft összegű biztosítása. Fejezeten belüli átcsoportosításra az Önkormányzatok egyedi döntés alapján történő segélyezési feladatai esetében került sor (T/2141. számú módosító javaslat alapján). Ennek keretében 5,0 Mrd Ft összegben történt átcsoportosítás a települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása alcímről a helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai alcímre. A IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezetben bekövetkezett változások ellenére a fejezet kiadási előirányzatai megalapozottak. 5. számú táblázat IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet előirányzat változásáról szóló kimutatás ELŐIRÁNYZAT-VÁLTOZÁSOK (Mrd Ft-ban) IX. Helyi önkormányzatok támogatásai fejezet jogcímek eredeti, benyújtott törvényjavaslat szerint III.1. és III.2 jogcímek esetében önkormányzati szociális segélyezés feladatellátás átkerült a járásokhoz (Költségvetést megalapozó tv csomag T/2141 alapján) Fejezeti tartalék növelése: Önkormányzatok segélyezési feladatai, egyedi döntés alapján (T/2141 alapján) Konszolidációban nem részesültek támogatásának lehetősége, megalapozva a fejezeti tartalékban Egyéb jogcímek ÚJ ELŐI- RÁNYZAT Helyi önkormányzatok működésének általános támogatása 152,2 0,0 0,0 0,0-1,2 151,0 A települési önkormányzatok egyes köznevelési feladatainak támogatása 165,9 0,0 0,0 0,0-0,4 165,5 A települési önkormányzatok egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekétkeztetési feladatainak támogatása 244,1-49,0-5,0 0,0 2,0 192,1 A települési önkormányzatok kulturális feladatainak támogatása 30,5 0,0 0,0 0,0 0,3 30,8 A helyi önkormányzatok kiegészítő támogatásai 97,7 5,0 6,0 1,2 109,9 IX. fejezet összesen 690,4-49,0 0,0 6,0 1,9 649,3 17

18 Költségvetési fejezetek bevételei és kiadásai A évi novemberi teljesítési adatok ismeretében megállapítható, hogy a költségvetési szervek kiadásai 10,8%-kal haladták meg az egész évre elfogadott eredeti előirányzatot, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai az éves eredeti előirányzat 88,2%-án állnak. A bázisalapú tervezés kockázataként jelentkezik, hogy a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai együtt november végén 5%-kal, 225 Mrd forinttal, nagyobbak, mint az egész évre tervezett összeg. Ennek fedezetét a tervezettnél magasabb bevételek teremtik meg. A költségvetési szervek bevételei a november végi adatok szerint 129,1%-os teljesülést jeleznek, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok bevételei pedig 283,6%-on állnak. A bevételek alakulásában a költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok körében mindig nagy szerepet kap az előző évi maradvány-felhasználás, ami mögött tényleges bevétel nincs. A központi alrendszer mérlegadatai szerint a maradvány-felhasználás a évi eredeti bevételi előirányzat negyedét teszi ki. 5 A évre tervezett intézményi saját bevételek közel azonos szinten kerültek tervezésre a évivel, a szakmai fejezeti kezelésű előirányzatokon mintegy 10 Mrd Ft-tal kisebb bevételre számítanak, amely terv a várható adatok ismeretében továbbra sem hordoz kockázatot. A költségvetési törvényjavaslat fejezetekben megjelenő ún. meghatározó előirányzatainak alátámasztottság és teljesíthetőség szempontjából történő elemzése során megállapítottuk, hogy az ellenőrzött fejezeti körben rendkívül sok és jelentős szervezeti és szerkezeti változás következett be a éves kiindulási állapothoz képest (új és megszűnő előirányzatok, költségvetési szervek, fejezetek közötti átrendeződés, feladatbővülés, feladatszűkülés), ami több esetben is csak technikai jellegű módosítás volt. Pl.: a Paksi atomerőmű beruházás 28,2 Mrd Ft kiadása fejezeten belül új címre, a Tulajdonosi joggyakorlással kapcsolatos bevételek és kiadások közé került átcsoportosításra, a Bíróságok fejezeti tartaléka 460,7 M Ft-tal csökkent és fejezeten belül a dologi kiadásokat növelte meg. A változások egy jelentős része az év végéhez közeledve realizálódott, így tovább nőtt azon előirányzatok köre, ahol a tervezett összegek alátámasztottságát helyszíni ellenőrzéssel nem tudtuk kontrollálni. Ezekről várhatóan a zárszámadás során nyerhetünk pontosabb képet (pl. Kormányablak program megvalósítása 7,9 Mrd Ft). Az 1663/2014. (XI. 20.) Korm. határozat a Nemzeti Kastélyprogramról rendelkezik, melynek keretében a Program részét képező kulturális-turisztikai fejlesztések előkészítéséhez a évben szükséges 679,0 M Ft többletforrásnak a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ költségvetésébe történő betervezéséről kellett gondoskodni. A Program több év költségvetését is érinti, amelynek csak egy része a évben idecsoportosított összeg. Az 1689/2014. (XI. 26.) Korm. határozat döntött a Kőrösi Csoma Sándor Program és a Mikes Kelemen Program évi megvalósításáról, melynek évre szükséges 1,5 Mrd Ft-os 5 Ez a költségvetési szerveknek és fejezeti kezelésű előirányzatokkal való gazdálkodásnak azon sajátosságából is adódik, hogy jelentős el nem költött összegek kerülnek át előirányzat-maradványként" a következő év költségvetésébe, növelve ezzel az adott év bevételeit és kiadásait. Ez a görgetett maradvány kockázatot jelent a költségvetés tervezése szempontjából. A évi költségvetést érintően a rendelkezésre álló adatok alapján a kockázat pontosan nem számszerűsíthető, de várhatóan megközelíti a évi várható adatot. 18

19 forrását a ME fejezet költségvetése tartalmazza, azonban részletes indokolás nem áll rendelkezésünkre. Az ÁSZ Véleményben jeleztük az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételekkel kapcsolatos évre tervezett 169,0 Mrd Ft előirányzat összegének megalapozatlanságát és kockázatosságát, ami részben a több fejezetet is érintő Beruházási Alap kiadási tételeinek forrását szolgálná. A Törvényjavaslatban a Beruházási Alap kiadási összege 186,6 Mrd Ft-ról (14,9 Mrd Ft-tal) megemelkedett 201,5 Mrd Ft-ra, amelynek az említett forrás oldala (a 169,0 Mrd Ft), valamint a különbözet (mintegy 32,5 Mrd Ft) a Törvényjavaslat alapján nem azonosítható. A Törvényjavaslatban szereplő beruházások (részleges/teljes) megvalósításának kockázatát jelentené a bevételek (esetleges) elmaradása. A Beruházási Alap új beruházásai között szerepel két iskola (az izsáki iskola beruházásra 4,5 Mrd Ft, a dunakeszi iskola beruházásra 4,7 Mrd Ft került nevesítésre), amelyekről részletes indokolás nem áll rendelkezésre. Az előző költségvetési törvényjavaslat véleményezése során 25 új előirányzat minősítését végeztük el az EMMI fejezetnél, melyek kockázati szempontú megítélése a Törvényjavaslat alapján némileg enyhült, mert azoknál a részben megalapozott és/vagy kockázatos minősítésű előirányzatok összege csökkent a Törvényjavaslatban. Az ÁSZ Véleményben nem tekintettük megalapozottnak és alátámasztottnak az EMMI fejezetben 0 Ft összeggel megtervezett, a fejezet tájékoztatása szerint uniós forrás felhasználásával megvalósítandó két projekt (viszonylag kis összegű) előirányzatát, amelyek közül az egyik kikerült a Törvényjavaslatból, a másik (20/55/16 cím) esetében megtörtént a beruházáshoz a forrás-hozzárendelés. Nem megalapozott minősítést kapott az ÁSZ Vélemény készítésekor az EMMI 20/4/12 Erzsébet program támogatása 5,0 Mrd Ft előirányzata, mivel az ellenőrzés részére az előirányzat megalapozottságának, illetve a feladat elvégezhetőségének megítéléséhez dokumentum nem került átadásra. A mostani törvényjavaslatban az összeg 4,5 Mrd Ft-tal, az előzőhöz mérten csökkentett összegben szerepel. A kiemelt esetektől eltekintve a kiadási és bevételi előirányzatok továbbra is biztosítják a feladatok ellátását, az előírt alapkövetelmények végrehajtását. A költségvetési szerveknél és a fejezeti kezelésű előirányzatokon megtervezett kiadások előző törvényjavaslathoz képest 11,8 Mrd Ft-tal nőttek összességében, amely a kiadásaik alig 0,2%-át kitevő, nem jelentős módosulás, így a kiadásokra vonatkozó minősítésünk nem változik, azok továbbra is takarékos, fegyelmezett költségvetési gazdálkodással és a hiánycél érdekében megtenni kényszerülő intézkedésekkel (maradványtartás, zárolás) lesznek teljesíthetők. Vannak bizonyos feszültségpontok, bizonytalansági tényezők a évi kiadások teljesítésében, amit 14,8 Mrd Ft tartalék enyhíthet, mivel az kötött feltételekkel ugyan felhasználható egyes fejezeti források növelésére. Az OGY mintegy 0,5 Mrd Ft összeg helyett 9,5 M Ft-os, a Bíróságok 1,5 Mrd Ft összeg helyett 1,1 Mrd Ft-os, az Ügyészség változatlanul 0,7 Mrd Ft-os tartalékot képzett, ami az előző évinél alacsonyabb összeg. Jelentős az összes fejezeti tartalék fele az ME fejezet tartaléka 4,9 Mrd Ft összegben, de a KKM és az EMMI tartaléka is lényegesen magasabb a többi fejezethez képest, 1,0 Mrd Ft, illetve 1,2 Mrd Ft összegben. A XLIII. Az Állami vagyonnal kapcsolatos kiadások fejezetben 4,0 Mrd Ft tartalékkal számoltak. Nem képzett tartalékot a BM, a NAV, az NFM, az UF, a KSH és az MTA fejezet. Az uniós előirányzatok alakulása évben A szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok uniós kiadásaiból a kedvezményezettek részére teljesített kifizetések mértéke november végéig összesen 1846,5 Mrd Ft volt, amely az 19

20 időarányoshoz képest közel egyhavi lemaradást mutat (85,9%). Az uniós támogatással megvalósuló kifizetésekből 1616,4 Mrd Ft-ot a Nemzeti Stratégai Referenciakeret (NSRK) programjai tettek ki, amelyekhez az EU forrásoknak csak 67,5%-a érkezett be az évközi intézményi átszervezésekből és szabálytalanságokból adódó támogatás-felfüggesztések miatt. A forrásvesztés elkerülése, illetve a projektek megvalósításának biztosítása érdekében a hazai költségvetésnek az eredetileg tervezetthez képest (327,9 Mrd Ft) szinte közel duplájával kellett felülről nyitnia az NSRK előirányzatokat (641,6 Mrd Ft) a november 28-i Kincstári adatok alapján. A Törvényjavaslat a XIX. fejezetben megjelenő uniós forrásokat (1724,8 Mrd Ft-ot) és azok felhasználását (2563,1 Mrd Ft-ot) csak csekély mértékben változtatta meg (a központi alrendszer főösszegét nullszaldósan érintette). Az Európai Területi Együttműködés transznacionális és interregionális programjai az ETE Határmenti Programok kivételével átsorolásra kerültek a XV. fejezetbe közel 0,9 Mrd Ft értékben. A módosítás következtében kockázat nem jelentkezik, ugyanakkor az októberben jelzett kockázatok (az előre nem számszerűsíthető Bizottsági kifizetések felfüggesztése, a 11,9 Mrd Ft-os Norvég Alapból származó támogatás bizonytalansága, az operatív programok Bizottság általi elfogadása) a több európai uniós alapból származó támogatások felhasználását rögzítő hazai jogszabály közzététele ellenére sem csökkentek. A XLII. fejezetben megjelenő 54,3 Mrd Ft nagyságú Egyéb uniós bevételek és a 295,6 Mrd Ft összegű Hozzájárulás az EU költségvetéséhez előirányzatokat módosító javaslatok nem érintették. A központi költségvetés felülről nyitott előirányzatai Az ÁSZ Véleményben már jeleztük, hogy a évi központi költségvetés tervezett kiadási főösszegének 57,6%-a (9946,3 Mrd Ft) felülről nyitott kiadási előirányzat, amely a tervezett hiánycél betartása szempontjából kockázatot jelent. A Törvényjavaslatba újabb felülről nyitható előirányzatok kerültek be 1,0 Mrd Ft összegben (Szociális hozzájárulási adókedvezmény megtérítése, TÁMOP 1.2 Foglalkoztatást ösztönző normatív támogatások). Az ÁSZ Vélemény azt tartalmazta, hogy a felülről nyitott előirányzatokra az elmúlt években nem volt jellemző a túllépés. A kockázat meglétét mutatja ugyanakkor az, hogy ebben az évben felülről nyitott előirányzat túllépésének engedélyezésére már két esetében is sor került. A 1694/2014. (XI. 26.) Korm. határozat döntött a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezet Autópálya rendelkezésre állási díj fejezeti kezelésű előirányzat túllépésének jóváhagyásáról, engedélyezte az Autópálya rendelkezésre állási díj jogcímcsoport legfeljebb 2,8 Mrd Ft összeggel történő túllépését; az 1717/2014. (XII. 5.) Korm. határozat az EMMI fejezeten belül rendelkezett a Közoktatási célú humánszolgáltatás és kiegészítő támogatás jogcímcsoport előirányzat 6,4 Mrd Ft-tal történő túllépésének jóváhagyásáról. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai A évre a társadalombiztosítási alapok tervezett előirányzata 4935,4 Mrd Ft, amely a évi módosított előirányzatot (4866,8 Mrd Ft) 1,4%-kal haladja meg. A társadalombiztosítási alapok évre vonatkozó bevételeit befolyásoló tényező, hogy a szociális hozzájárulási adó az Ny. Alap és az E. Alap közötti felosztásának aránya a évi 96,3 3,7%-ról a törvényjavaslatban eredetileg szereplő 86,92 13,08%-ról a módosító javaslatok hatására 85,46 14,54%-ra változik. 20