JOGALKOTÁS, ÉPÍTETT KÖRNYEZET, KAMARA szemelvények háttérdokumentumokból

Átírás

1 JOGALKOTÁS, ÉPÍTETT KÖRNYEZET, KAMARA szemelvények háttérdokumentumokból augusztus 1-től hatályos a Szakmagyakorlási kódex [266/2013.(VII.11.)Korm. r.]. Az Építési törvény [1997. évi LXXVIII. tv.], az Eljárási kódex [312/2012.(XI.8.)Korm.r.] és a Kivitelezési kódex [191/2009.(IX.15.)Korm.r.] többszöri módosításával teljessé vált az a jogi feltételrendszer, amely alapvetően befolyásolja épített környezetünk minőségének változásait. Ezzel időszerűvé vált, hogy az építész közvélemény megismerje azokat a háttérdokumentumokat, amelyek szükségesek a történtek megértéséhez, különös tekintettel a Magyar Építész Kamara (a továbbiakban MÉK) szerepére most csak az épített környezet minősége szempontjából (csak érintve a műemlékvédelem és a helyi védelem vonatkozásait, mert épített környezetünk túlnyomó részét a nem védett épületek és területek határozzák meg). Ezúttal igyekszem személyes véleményemet visszafogni, tényközlésekre és főleg a háttérdokumentumok közreadására szorítkozni (terjedelmi okból a teljesség igénye nélkül), mert a kamarai tagságnak joga van ezek megismerésére. A dokumentum-mellékleteket általában időrendben sorszámoztam, de nem mindig így hivatkozom rájuk. A mellékelt ekből elhagytam a fejléceket, mert nem tehettem publikussá mások címét, de a tartalmakat kihagyás nélkül adom közre. Kézenfekvő a gondolat, hogy politikai megrendelések, pártpolitikai koncepciók végrehajtásáról van szó. A tények azonban ennek ellentmondanak, mert egy olyan koncepció lényegét tekintve egyenes vonalú végigvitelét látjuk, amely 2007-ben öltött (jogszabályi) testet először, és amely töretlenül folytatódott a 2010-es kormányváltás után is bizonyára nem függetlenül az építésügyi szabályozás kulcspozícióját elfoglaló személy(ek) változatlanságától augusztusában szembesült a MÉK vezetése először e koncepcióval az új eljárási rendelet tervezete, ezen belül különösen az engedélyezési kötelezettség drasztikus fellazítása kapcsán. Az Eltér István vezette elnökség azonnal határozottan reagált, Magyar Máriának, az Építésügyi Szabályozási Osztály vezetőjének írt első levelét ( ) még több hasonló hangvételű követte. Idézet az első levélből: Igen sajnálatos lenne, ha napjainkban az épített környezet hatósági védelme még a 70-es évek házgyári-nagypanelos építéssel, falusi kockaházakkal, igénytelen társasházakkal jellemezhető tömegépítési korszakának szintjét sem érné el. Idézet a án kelt levélből: nem csupán nem reflektál az épített környezet védelmét illető nyomatékos kifogásainkra, hanem még egy lapáttal rá is tett az eddigiekre épített környezetünk szabad prédává válásának érdekében. A tiltakozás csak részeredményeket hozhatott a kamarai véleményezési jog korlátozottsága és az erőviszonyok miatt. Ilyen részeredmény volt, hogy a rendeletbe [37/2007.(XII.13.)ÖTM r.] bekerült (sajnos csak a bejelentési kötelezettségek közé és csak az első rendeletmódosításig) ez a mondat: 23. az épület egy teljes homlokzati felületét érintő építési tevékenység (pl. átalakítás, felújítás, teljes felület színezése, teljes felületképzés megváltoztatása, teljes építészeti karakter megváltoztatása ; valamint 1

2 később visszakerült az alaprajz és homlokzat benyújtási kötelezettsége (utóbbit még védett épület homlokzati módosításánál is elhagyhatónak tartották!) augusztusában sok hónapos munka után, számos európai társkamara, hazai és külföldi kolléga együttműködésével a MÉK Jogi Munkabizottsága kiadta az ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS, AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELME MAGYARORSZÁGON ÉS TOVÁBBI TIZENNÉGY UNIÓS ORSZÁGBAN című dokumentumot (1. melléklet). Ez nyilvánvalóvá tette, hogy az építési engedélyezési kör fellazítása példátlan Európában, számos hazai jogszabállyal és nemzetközi kötelezettségvállalással ütközik márciusában nyílt levelet kapott Bajnai Gordon miniszterelnök (2. melléklet). Aláírói: Budapesti Városvédő Egyesület, Budapest Világörökségéért Alapítvány, Kós Károly Egyesülés, Magyar Urbanisztikai Társaság, Nagy Budapest Törzsasztal, ÓVÁS! Egyesület, Városés Faluvédők Országos Szövetsége, Országos Főépítészi Kollégium, MTA Építészettörténeti, - elméleti és Műemléki Bizottsága, Tétényi Éva, mint az Architect s Council of Europe Végrehajtó Bizottságának tagja. Tájékoztatásul megkapták: a köztársasági elnök, az országgyűlési bizottságok elnökei, az illetékes miniszterek, az önkormányzati szövetségek elnökei és valamennyi parlamenti párt elnöke (köztük Orbán Viktor is). A levél (amelynek melléklete a MÉK Jogi Munkabizottságának 1. melléklet szerinti elemzése volt) részletesen taglalja az épített környezetnek az eljárási rendelet általi veszélyeztetését, élesen rámutatva arra, hogy mindennek semmi köze a vonatkozó kormányprogramhoz, az engedélyezési kör fellazítását felelőtlen szándékból varrták hozzá a gyorsítás kabátjához júliusában Makovecz Imre levelet írt az új miniszterelnöknek, Orbán Viktornak (3. melléklet). A levél kulcsmondata: Megdöbbenéssel értesültem azonban arról, hogy a jogszabály-alkotási káoszért közvetlenül felelősöket átmentették a kormányváltás után, sőt, még előléptetést is kezdeményeztek. A levelet támogató aláírások magukért beszélnek, annak ellenére, hogy a kinevezési és szabadságolási időszak egybeesése miatt az aláírások begyűjtése csak nagyon korlátozott lehetett. A levél nem érte el célját. Ha figyelembe vesszük, hogy a kormányváltás után szinte minden lényeges kormányzati poszton váltás történt, hogy Makovecz Imrének igen nagy tekintélye volt Orbán Viktornál, hogy nem képzelhető el a támogató aláírókkal szakmai rangban akár csak összehasonlítható súlyú másik csoport, akkor joggal vethető föl a kérdés: ki vagy kik emeltek szót e levéllel szemben, hogy nem lett foganatja? A választ nem tudjuk, de tény, hogy a fölkérés ellenére sem szerepeltek az aláírók között a MÉK és a MÉSZ akkori elnökei. A minisztériumi illetékesek változatlansága (sőt előléptetése) ellenére a bírálatok mégsem maradtak teljesen visszhangtalanul júliusának végén MISSZIÓ: A LIPCSEI CHARTA ÉRVÉNYESÍTÉSE címmel építéspolitikai stratégiai dokumentum érkezett a MÉK-hez a minisztériumból véleményezésre. Ez volt az első alkalom, hogy a minisztérium felfedezte a Lipcsei Chartát, amelyre (egyebek mellett) a fent említett kamarai és egyéb dokumentumok hivatkoztak, mint az épített környezet minőségét illető nemzetközi kötelezettségre. A minisztériumi dokumentumból nyilvánvaló volt, hogy ez a hivatkozás csak álca, amelyet ráhúztak a 2007-től folyamatos jogalkotási koncepcióra. A véleményezésre rendelkezésre álló rendkívül rövid időben (Noll Tamás elnök távollétében) a MÉK Jogi Munkabizottsága alapvetően más stratégiai dokumentum-tervezetet készített, amelynek szerkezete, tartalmi sorrendje azonban szükségképpen igazodott a véleményezendő minisztériumi dokumentumhoz. 2

3 A tervezetet véleményezésre megkapták az elnökség tagjai, a területi kamarák elnökei, a tagozati elnökök, a MÉK Jogi és Szakmapolitikai Munkabizottságainak tagjai. A 4. mellékletből (kísérőlevélből) kiderül, hogy e nagyon rövid, szabadságolási időszakban kiknek a véleménye került be a végleges dokumentumba. A MÉK CHARTA-STRATÉGIA (5. melléklet) Ertsey Attila alelnök, a MÉK Szakmapolitikai Munkabizottságának elnöke és Körmendy János elnökségi tag, a MÉK Jogi és Szakmapolitikai Munkabizottságának elnöke aláírásával ment ki. (Később Noll Tamás aláírásával megjelent az Építész Közlöny februári számában.) A MÉK CHARTA-STRATÉGIA anyagához mellékeltünk három levelet azok közül a válaszok közül, amelyek Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara (a továbbiakban BÉK) elnöke tavaszi felhívására fővárosi építéshatósági vezetőktől érkeztek, és amelyek megerősítették azon értesüléseinket, hogy a gyorsítás és egyszerűsítés címén történt kaotikus jogszabályalkotási folyamat súlyos gondot okoz a hatóságoknak is (6. melléklet). A MÉK stratégiai válaszára tudomásom szerint soha válasz, reagálás nem érkezett a minisztériumból (legalábbis a MÉK Jogi és Szakmapolitikai Munkabizottságaihoz, amelyekben dolgoztam, nem jutott el), és annyira nem volt téma a MÉK vezetésén belül sem, hogy elveit magam sem tudtam érvényre juttatni az Ertsey Attila vezette Szakmapolitikai Munkabizottságban, holott ő nem csupán aláírója volt a dokumentumnak, hanem aktívan részt is vett kidolgozásában januárjában az építésügyi jogszabályalkotás véleményezésére megalakult az Országos Építésügyi Fórum (a továbbiakban OÉF) a minisztérium szervezésében. Lehetőségeit eleve behatárolták azok a szervező személyek, akik a 2007-től folyamatos minisztériumi koncepció megvalósítását vezényelték, hatékonyságát pedig erősen korlátozta a résztvevő szervezetek túlzott száma. A MÉK képviseletét (témakörökre bontva) többen látták el, ki-ki egyéni tudása és ambíciója szerint, de e képviselők koordinációja, egységes MÉK-stratégia képviselete nem történt meg, amire a MÉK Felügyelő Bizottsága én kelt levelének (13. melléklet) ez a mondatrésze is utal: ismét kiemeljük a MÉK átfogó stratégiájának hiányát Az OÉF-képviselők tevékenysége úgy a Jogi, mint a Szakmapolitikai Munkabizottság előtt homályban maradt fél éven keresztül (a MÉK alapszabálya aa pontjának megsértése!), és csak ezt követően kaptunk néhányan betekintési lehetőséget az OÉF zártkörű fórumjellegű elektronikus rendszerébe. A tapasztaltak alapján júniusban elértük, hogy a MÉK elnöksége fölkérje a Jogi Munkabizottságot a koordinációra. A nyár folyamán elkészült a SZÁMVETÉS ÉS VÍZIÓ című átfogó stratégiai dokumentum tervezete meghatározó mértékben az egy évvel korábban széles körben megvitatott CHARTA-STRATÉGIA alapján, de annál lényegesen logikusabb szerkezetben. A tervezet 2,5 hónap alatt hétszer került a Jogi Munkabizottság elé, mindannyiszor Noll Tamás elnök bevonásával. A közös célokra és az erőviszonyokra (a minisztériumi túlsúlyra) tekintettel eleve úgy készült a tervezet, hogy az a két országos szakmai kamara, tehát a MÉK és a Magyar Mérnöki Kamara (a továbbiakban MMK), valamint az Országos Főépítészi Kollégium közös dokumentuma lehessen. A két társszervezettel történt egyeztetések érdemi kompromisszumot nem tettek szükségessé, csupán a preambulumba kellett befogadnunk a közös aláírás érdekében az MMK részéről érkezett, nem igazán oda való szövegrészeket november 14-én aláírásra került a SZÁMVETÉS ÉS VÍZIÓ című közös szakmapolitikai dokumentum (7. melléklet), és azonnal fölkerült az OÉF honlapjára. Ez volt az a döntő pillanat, 3

4 amikor talán fordulatot lehetett volna elérni a minisztériumi irányvonallal szemben, tekintettel arra is, hogy ekkor már néhány hónapja Nagy Ervin volt az országos főépítész. A dokumentum első és döntő fontosságú nyilvános megmérettetése november 22-én lett volna az OÉF ülésén, amelyen a MÉK-et Mónus János képviselte. A koradélutánra meghirdetett ülés kezdete előtt néhány órával Magyar Mária főosztályvezető telefonon számon kérte Noll Tamástól, hogy mit írt alá, aki azonnal döntött aláírásának visszavonásáról, és a dokumentumnak az OÉF-honlapról való levételéről a két társaláíró megkérdezése nélkül. Amint ezt Ertsey Attila elsőként minősítette: Az ő nyikkanására levenni a honlapról egy olyan levelet, amit 3 szervezet aláírt, harakiri, amellett vicces. Ezzel én nem tudok egyetérteni, mint módszerrel, mert ez kézivezérlés, és a kezet Magyar Máriának hívják. Mónus Jánost megszégyenítették az OÉF-ülésen, amint ez még aznap Noll Tamásnak és Körmendy Jánosnak írt leveleiből (8. melléklet) kiderül. Noll Tamásnak a visszavonásról történt értesítését, majd az ezt követő levélváltásokat (köztük Ertsey Attila előbb idézett levelét) és a később kialakult éles vitát teljes terjedelmében a 9. melléklet tartalmazza, amely több tekintetben is figyelemre méltó. A vita egy későbbi pontján Ertsey Attila Noll Tamás mellé állt, kifogásolva a (Noll Tamás részvételével 2,5 hónapon keresztül hétszer tárgyalt) SZÁMVETÉS ÉS VÍZIÓ dokumentumot többek között előkészítetlenségéért, stirálisan és tartalmilag kaotikus voltáért, tagadva, hogy e dokumentum érdemi javaslatait tekintve az általa egy évvel korábban aláírt CHARTA- STRATÉGIA dokumentumon alapul. A stirális és tartalmi kifogással szemben álljon itt a Jogi Munkabizottság jogász tagjának, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Építész Kamara titkárának, dr. Barta Judit egyetemi docensnek tömör véleménye (10. melléklet): hozzátenni nem tudok, elvenni pedig nem szabad. Rajta kívül még két jogász vett részt a 2,5 hónapos egyeztetési folyamatban: dr. Gáts Andrea, a Jogi Munkabizottság szakértője, a Somogy Megyei Építész Kamara titkára és dr. Bányai Ferenc, a MÉK főtitkára, de pozitívan ítélte meg a dokumentumot utóbb a MÉK Felügyelő Bizottsága is (13. melléklet). Ertsey Attila állításával szemben a két dokumentum szoros összefüggését tételesen bemutatja a 11. melléklet, amelyet Mónus Jánossal közösen készítettünk, és amely a BÉK keltezésű körlevelének 0. számú mellékletében olvasható. Itt említem meg, hogy mindkét dokumentumot ismertette Körmendy János a területi kamarák elnökeinek értekezletén (TET), a SZÁMVETÉS ÉS VÍZIÓ dokumentumot történetesen egy nappal az aláírás visszavonása előtt, amelynek kiküldött napirendjén Noll Tamás aláírásával szerepelt, az ismertetéshez Noll Tamás hozzá is szólt, de szó sem volt az aláírás visszavonásáról! án a BÉK Elnöksége és Felügyelő Bizottsága levélben kérte a MÉK Felügyelő Bizottságának vizsgálatát (12. melléklet). A vizsgálat eredményét a 13. melléklet tartalmazza. Ennek 3. és 4. pontjaiban említett végleges és nyilvánosságra hozható stratégia soha sem került a Jogi Munkabizottság elé, és e nélkül született meg az Eljárási kódex 2012 novemberében, amelyről rövid elemzést írtam a Jogi Munkabizottság számára (14. melléklet). Az épített környezet védelmében, az engedélyezési kör fellazítása ellenében csak igen szerény eredményeket lehetett így elérni, pedig ez előtt már a MÉSZ-nek is a közérdeknek elkötelezett elnöke lett Sáros László személyében. Noll Tamás aláírás-visszavonásának súlyos mellékhatása volt, hogy az MMK megtagadta az együttműködést az ugyancsak az OÉF keretében folyó OTÉK-módosításban, az egyedül fellépő MÉK ezáltal javaslatainak csak mintegy 5%-át tudta érvényesíteni, pedig a hónapokon keresztül folyó, néha éjfélig elnyúló bizottsági munkánk (Liszkay Krisztina briliáns rendszerszemlélete alapján) végre a helyére tehette volna ezt is. 4

5 2013 tavaszán általános felháborodást váltott ki a Szakmagyakorlás kódex véleményezendő tervezete, amely mindaddig nem került a MÉK Jogi Munkabizottsága elé (a MÉK alapszabálya aa pontjának megsértése! Az előkészítő egyeztetéseken a MÉK-et Makovényi Ferenc alelnök képviselte.) A Jogi Munkabizottság elnökének fölkérésére általános jellegű véleményt írtam (15. melléklet), e mellett a különösen érintett belsőépítész és kertész tagozatok is elkészítették saját elemzésüket. Ahhoz képest, hogy milyen színvonalú és tartalmú volt az eredeti tervezet, a megszületett rendelet (köszönhetően egy kis csapat szinte emberfölötti tempójú tűzoltó munkájának ezúttal is Liszkay Krisztina vezényletével) viszonylag elviselhető lett. De csak viszonylag, mert még inkább bebetonozta a jogosult tervező nélkül végezhető építési tevékenységek lehetőségét (16. melléklet). Egy kérdés volt, amiben kezdettől fogva teljes egyetértés volt kamarán belül, és amelyért Noll Tamás is teljes mellszélességgel kiállt: az építész teljes tervezési-megvalósítási folyamatban (évezredek óta hagyományos) meghatározó szerepének helyreállítása. De a Szakmagyakorlási kódex is csak látszateredményt, üres címet hozott: a tervező műszaki ellenőr semmivel sem több annál, mint ami eddig is megvolt, hiszen a műszaki ellenőri jogosultsággal rendelkező tervezőt eddig is megbízhatták egyidejűleg mindkét tevékenység végzésével, és naplózhatott Tervezői és műszaki ellenőri bejegyzés címmel (mint teszem én is évtizedek óta). Az alapprobléma az maradt, hogy az építési tevékenységek nem csekély részében egyáltalán nem kötelező tervező, főépítész, hatóság közreműködése magában hordozva épített környezetünknek nem csak esztétikai romlását, de esetenként életveszélyt kockáztató változtatásait is. Eur.Ing. Halmos György építész Mellékletek 1. MÉK uniós összehasonlító elemzés_2009.aug.pdf 2. Nyílt levél Bajnai Gordonnak_2010.márc.pdf 3. Makovecz Imre levele Orbán Viktornak_2010.júl.pdf 4. MÉK Charta-stratégia szétküldő_ pdf 5. MÉK Charta-stratégia_2010.aug.pdf 6. Főv. hatósági vélemények_201.máj-jún.pdf 7. Számvetés és vízió_2011.nov.pdf 8. Mónus János levele_ pdf 9. Vízió-visszavonási levélvita_2011.nov-dec.pdf 10. Dr. Barta Judit véleménye_ pdf 11. A Számvetés és vízió és a Charta-stratégia összevetése_ pdf 12. BÉK-levél a MÉK Felügyelő Bizottságának_ pdf 13. MÉK FEB levél_ pdf 14. Az Eljárási kódex rövid értékelése_hgy_ pdf 15. Vélemény a Szakmagyakorlási kódex tervezetéről_hgy_ pdf 16. Vélemény a Szakmagyakorlási kódexről_hgy_ pdf 5