HURO/0901/158/2.3.1 PROJEKT ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ÉS A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI RÉGIÓBAN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "HURO/0901/158/2.3.1 PROJEKT ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ÉS A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI RÉGIÓBAN"

Átírás

1 HURO/0901/158/2.3.1 PROJEKT ÜZLETI LEHETŐSÉGEK ÉS A VÁLLALKOZÓI TEVÉKENYSÉG FÖLDRAJZI MEGOSZLÁSA A MAGYAR-ROMÁN HATÁRMENTI RÉGIÓBAN 1

2 Tartalomjegyzék BEVEZETŐ A vállalkozás elméleti megközelítése... 5 ROMÁN TÉRSÉG 2. A VÁLLALKOZÓI AKTÍVITÁS A román határmenti térségre vonatkozó cégjegyzéki műveletek Cégalapítási műveletek, eljárások és a vállalatok típusai A műveletek dinamikája Éves bemeneti áramlások Bemenetek a kereskedői típusok alapján A befektetett tőke forrásai Aktívan műküdő cégek és ezek tevékenysége Aktívan műküdő cégek Az üzleti szektor krízis és újraélesztés között A cégek dimenziói Aktívan műküdő cégek profilja a nemzetgazdaságiágnak megfelelően A vállalkozások általanos gazdasági teljesítménye, megyék és nemzetgazdaságiág szerint, 2008-ban A vállalatok megoszlása az értékesítés volumene alapján Az értékesítés összehasonlító szerkezete tevékenységcsoportok szerint Szempontok a határmenti térségben foglalkoztatott munkaerőről Gazdasági növekedés és a vállalkozások Vállalkozási intenzítás Gazdasági növekedés a határmenti térségben A vállalkozás - gazdasági növekedés korrelációja A VÁLLALKOZÁSOK LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA AZ EU-BAN A vállalkozói szellem promoválása és az üzleti környezet javulása Az EU támogatja a vállalkozást és a KKV-ket A KKV-k finanszírozási igényének támogatása Small Business Act A NEM-PÉNZÜGYI VÁLLALATOK GAZDASÁGA ROMÁNIÁBAN ÉS A KKV-K TÁMOGATÁSA Az üzleti szektor fontossága Romániában KKV-k piaca, lehetőségek és korlátok KKV-k piaca A Romániai KKV-k piaci lehetőségei A KKV-k működésének nehézségei Finanszírozási források és könnyítések vállalkozás kezdeményezéshez és fejlesztéshez A banki hitelhez való hozzáférés Könnyítések

3 MAGYAR TÉRSÉG 5. Vállalkozói aktivitás Bevezető Vállalkozói aktivitás Új vállalkozások Működő vállalkozások A vállalkozások gazdasági teljesítménye Foglalkoztatottság a határmenti térségben A MAGYARORSZÁGI NEM PÉNZÜGYI VÁLLALATOK ÉS KKV-K TÁMOGATÁSA Az üzleti szektor fontossága Magyarországon Nemzeti szintű vállalkozásfejlesztés Magyarországon 73 KÖVETKEZTETÉSEK 7. ÜZLETI SZEKTOR NEMZETKÖZI VERSENYKÉPESSÉGÉRE VONATKOZÓAN ROMÁNIÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON FELHASZNÁLT IRODALOM MELLÉKLETEK 3

4 BEVEZETŐ Az utolsó évtizedekbeli üzleti környezet radikális változásai, a cégek átszervezésének alkalmát illetve fejlesztési lehetőségét vonta maga után. Ezen változások két, a mai globális gazdasági rendszert meghatározó, folyamat miatt következtek be: egyrészt, a gazdasági globalizáció, és másrészt, a regionális integráció utódaként. A globalizáció azon vállalatok tevékenységének az eredménye, amelyek jövőbeli fejlesztési stratégiákat gondolnak ki és határoznak meg, ezen stratégiák által kiterjesztve tevékenységüket a nemzeti határokon túl, köszönhetően a csökkenő kereskedelmi akadályoknak és szállítási költségeknek, növelve az új technológiák használati lehetőségeit, illetve a kereskedelmi piac liberalizációjának és a növekvő nemzetközi forgalomnak (áruk, szolgáltatások, ötletek, technológiák, tőke, munkaerő). Ennek eredménye az üzleti lehetőségek felgyorsulása az egyre nagyobb cégek közötti versenyből adódóan. Ugyanakkor, a regionális integráció elmélyülése révén, az államok közötti kereskedelmi megállapodások gyors szaporodásának köszönhetően, a piacok méretileg kiterjedtek, legalábbis regionális szinten, piacok melyek keretén belül a cégek beavatkozhatnak anélkül hogy a régi vám- és nem vámjellegű akadályok költségeit el kellene viselniük. Így nyilván egyre több cég keresi ezen terjedelmesebb piacokat, annak érdekében, hogy méretgazdaságosságot érjen el, új termékeket fejlesszen ki, csökkentse a termelési költségeket, újabb piacokat meghódítson meg, stb. A mai társadalomban egyre fontosabbak lesznek, általában, a vállalkozások, és különös képpen a kis- és középvállalkozások (KKV-k), azon fő gazdasági szereplők, melyek a foglalkoztatási lehetőségek szolgáltatója és kulcsfontosságú elemük a helyi és regionális közösségek jólétének. A vállalkozói kapacitás fő meghatározója a gazdasági növekedésnek illetve a javuló munkaerő-termelékenységnek 1 vagy a munkahelyek biztosításának. Az európai Bizottság szemléletmódjának megfelelően, a vállalkozás magábafoglal egy sor gondolkodásmódot és folyamatot, melyek a gazdasági tevékenység létesítése és fejlesztése érdekében szükségesek 2. Ezen tanulmány keretén belül, a magyar-román határonátnyúló üzleti környezetben, az általános cél az, hogy a cégek működésének, ezek kezdeményezésének motivációi és a vállalatok létrehozásának és fenntartásának jogi követelményei elemzésőnek alapján, kiemeljük a vállalkozási feltételeket és lehetőségeket bármely potenciális vállalkozó számára. Az elemzés az üzleti tevékenység mutatóira épül, a vállalkozói aktívitás nemzeti és a európai Úniós keretbe való elhelyezése alapján, a gazdasági fejlődés folyamatába. A mindkét országbeli vállalkozói környezet, üzleti feltételek és lehetőségek témájú tanulmány elkészítésének érdekében, az elemzés középpontjában számos irány fellelhető: - a két ország nemzeti üzleti környezetéről szóló rövid monográfia, a határmenti megyékre fókuszálva (újonnan alapított vállalkozások, vállalkozói sűrűség, változások a válalkozások földrajzi eloszlásában, stb.), így azonosítva az aktívitások állapotát, haladását és doméniumát; - kiemeli a vállalkozások szerepét a gazdasági fejlődés folyamatában; - a potenciális érdekelt magyar-román határmenti térségbeli kedvezményezett vállalkozók tájékoztatása és ismereteinek javítása érdekében, a jogi és intézményes, nemzeti és közösségi keretről, a vállalkozói tevékenység létrehozásáról, fejlesztéséről és támogatásáról (beleértve az új vállalkozások regisztrációs és engedélyezési eljárásait és költségeit, stb.). 1 Grilo Isabel, Irigoyen Jesús Maria (2005) "Entrepreneurship in the EU: to wish and not to be" 2 European Commission (2005) "Entrepreneurship in Europe" 4

5 1. A vállalkozás elméleti megközelítése A vállalkozás, általános jelentése, egy kettős dimenzióval bíró üzleti tevékenység: egyrészt, az új szervezetek létrehozása, és másrészt, egy létező szervezetet érintő tett (szerkezetátalakítás, modernizáció, rehabilitáció). A vállalkozói eljárás komplexitása a szakirodalomban is tükröződik, a szakértők, üzletemberek, nemzeti és nemzetközi szervezetek, stb., széles körben vitatják a témát. Jelenleg, nem létezik egy, a kutatók által általánosan elfogadott, egységes meghatározása. A tudományos szakirodalomban, a válalkozás meghatározása és tartalma különböző nézőpontokból van tárgyalva. Kezdetben, a vállalkozás meghatározásának kifejezésére, a schumpteri ideákól kiindulva, azon személyre vonatkozott aki új kombinációkat ültet el az üzleti életben. Cole 3 A. szempontjából, az a nézet ellfogadott mely középpontjába a gazdasági szereplők fontossága és viselkedésmódja van állítva, annak érdekében hogy változást eredményezzen. Egy széles körben használt meghatározás az új válalkozások létrehozását részesíti előnyben 4. Verheul, Wennekers, Audretsch és Thurik 5 a vállalkozás leírásának érdekében több típusú tényezőt (gazdasági, pszichológiai, szociológiai) használnak, amelyek irányítják az egyént a foglalkozási választásukban, hogy munkáltatóként dolgozzanak, vagy a döntésükben hogy egzedül önmagukat foglalkoztassák. Komplementárisan, Hessels, Gelderen és Thurik 6 magyarázzák az okokat amiért az emberek munkaadókká válnak, illetve saját egyedüli munkavállalójukká lesznek. Hisrich R., a válalkozást valami új érték létrehozásának folyamataként, a szükséges idő és energia elosztás megállapítása és a hozzátartozó pénzügyi, szellemi és szociális kockázatok elfogadása után élvezi fogja az eredményeke, a monetáris és személyes függetlenség elégedettségét jutalomként 7 határozza meg. Davidsson 8 szerint a vállalkozás nemmás mint új gazdasági tevékenységek létrehozása. Hessels Jolanda, Isabel Grilo, Roy Thurik, Peter van der Zwan kihangsúlyozzák, hogy ez az újonnan kifejlesztett koncepció a vállalkozás (Davidsson szerint új gazdasági tevékenység ) felismerésére épült, melyre úgy lehet tekinteni, mint a folyamat, amely magában foglal (Grilo és Thurik által leírt) több (egymást követő) elkötelezettségi szintet, illetve a cég létrehozásának szándékát és a jelenlegi start-up tevékenységét 9 takarja. A kisvállalkozások növekvő jelentősége nemcsak a kutatók figyelemét keltette fel, hanem az intézményekét is, a vállalkozói tevékenység megértése és nyomon követése érdekében. 3 Cole Arthur (1959), in Jones Geoffrey, Wadhwani R. Daniel (2006) Entrepreneurship and Business History: Renewing the Research Agenda 4 Gartner, William, Carter, Nancy (2005). Entrepreneurial Behavior and Firm Organizing Processes, in Zoltan Acs and David Audretsch (eds.), Handbook ofentrepreneurship Research: An Interdisciplinary Survey and Introduction. Boston: Kluwer Academic Publishers. 5 Verheul, I., Wennekers S., Audretsch D, Thurik A.R. (2002), An eclectic theory of entrepreneurship, in D.B. Audretsch, A.R. Thurik, I. Verheul and A.R.M. Wennekers (eds.) Entrepreneurship: Determinants and Policy in a European-US Comparison, Boston/ Dordrecht: Kluwer Academic Publishers. 6 Hessels, J., Gelderen. M. van, Thurik, R. (2008), Entrepreneurial aspirations, motivations and drivers, Small Business Economics 31 7 Hisrich, R.D., Peters, M.P. (1995) Entrepreneurship. Chicago: Irwin 8 Davidsson, P., (2006) Nascent entrepreneurship: empirical studies and developments. Foundations and Trends in Entrepreneurship 2(1) 9 Hessels Jolanda, Grilo Isabel, Thurik Roy, van der Zwan Peter (2010), Entrepreneurial exit and entrepreneurial engagement, J Evol Econ, DOI /s

6 Az OECD és az Eurostat által meghatározott vállalkozás az emberek által végzett vállalkozói tevékenységhez kapcsolódó jelenség, amely érték kreálását vonza maga után, a gazdasági tevékenység létrehozására illetve bővítésére vonatkozó intézkedések nyomán, új termékek, folyamatok és piacok azonosítása és felfedése érdekében. A GEM két főfogalmat bevezetett azon motívációk leírására ami az embereket oda vezeti hogy vállalkozóvá váljanak, ezek a vállalkozás szükségszerűsége és lehetősége 10. A vállalkozás forgatókerekeként számontartott lehetőség, úgy van meghatározva, mint azon egyedülálló üzleti lehetőségeket létezése, melyek nyomán a saját alkalmazotjává váljon. Ezen lehetőség gazdasági ég gazdaságon kívüli tényezők eredménye lehet. Például, az esetleges magasabb pénzügyi előnyhöz való hozzáférés. Ami a vállalkozás szükségességének koncepcióját illeti, az egy először kényelmetlenséget okozó helyzetetből adódik, melyet azon döntés követ, hogy legyen egyetlen alkalmazottá váljon (például amikor a munkáltatónak nincsenek megfelelő kilátásai vagy anyagi háttere. Jelenleg, a vállalkozás széles körű értelme van elterjedve, amely magában foglalja az új társaságok létrehozását és a már meglévő cégek bővítését új gazdasági tevékenységekkel. Ezekhez a tevékenységekhez asszociált nyereség sokféle és sajátos jellegű: - munkahelyteremtés - önfoglalkoztatás - az anyagi haszonszerzés - termelési és értékesítési tevékenységek kifejlesztése minden területen, olyan helyeken ahol bőséges források találhatók, de a kicsit kedvezőtlenebb adottságú övezetekben is - versenygés a változatosabb és jobb minőségű javak és szolgáltatások létrehozása és a piaci és fogyasztó igényekhez adaptálása révén - új technológiák támogatása és használata a termelékenység növelése és a termékek jobbátétele érdekében, stb. - a személyzet motiválása a felelősségtudatuk erősítése érdekében - független fix fizetés elérése - pénzügyi támogatás lehetősége - készségek és a vállalkozói, vezetői, szakmai kompetenciák fejlesztése, stb. A vállalkozás szerkezeti bonyolultsága maga után von egy bizonyos módszertant a vállalkozásra vonatkozó aspektusok mérésére vagy az elért és potenciális nyereség értékelésére, a kereskedő, természetes vagy jogi személy, országos vagy területi szintjén. Elméletileg, bármely területen, ezek meg kellene tartsák hasonlóságukat, megőrzve a nagyságrendi arányokat, megjegyezve hogy a helyi (földrajzi, kulturális, gazdasági, társadalmi) hatások erőteljesen befolyásolják a vállalkozói tevékenységet. Nemzeti szinten, a rendelkezésre álló hivatalos statisztikák, egy sor, a vállalkozói tevékenységre vonatkozó mutatót integráltak, amely lehetővé teszi a nemzetek illetve az egyes regionális dimenziók/ tevékenységek közötti összehasonlíthatóságot. A nemzeti statisztikai adatokat a különböző intézmények és a nemzetközi szervezetek, mint például az Eurostat, OECD, Világbank, stb., adataival egészítik ki. A vállalkozásokra vonatkozó mutatók rendszere integrálja elsősorban a vállalkozói munkát, ezek megteremtésétől (beleértve a szándékot és az eljárások kialakítását hogy hogyfelállítsa és megnyissa vállalkozását), a belső fejlesztés elkötelezettségét és nemzetközi stratégiák kidolgozását vagy esetleg a tevékenység (akár ideiglenes vagy állandó) megszakítását. Továbbá, ezek a mutatók tükrözik nem csak a cégek számát, de a vállalkozás teljesítményét, az alkalmazottak számát, a forgalom elért értékét, azzal a 10 GEM (2001) Global Report, 6

7 céllal hogy kiemelje és értékelje a vállalkozások szerepét a gazdasági növekedés elérésében, a munkahelyteremtésben és általában a gazdasági és társadalmi fejlődésben. Ennek eredményeként, a vállalkozásokra vonatkozó statisztikai mutatók a strukturális mutatók, a gazdasági teljesítmény és a pénzügyi mutatók, a meghatározó tényezőkre vonatkozó és a gazdasági növekedési folyamatra referáló hatás indikátorok körő vannak csoportosítva. Ennek érdekében a tanulmány első fejezete általános információkat vizsgál a magyar-román határonátnyúló területek együttműködése, a vállalkozói tevékenység elemzése (különböző szempontok szerint), a szükséges üzleti feltételek és eljárások indítására és fenntartása (összehasonlítva a két nemzeti övezetben). A kezdetektől fogva, szeretnénk megemlíteni egy bizonyos fokú relativitást a releváns statisztikai adatok gyűjtésére vonatkozó lehetőségekkel kapcsolatban, mely összehasonlítható az érintett közigazgatási struktúrákon belül, nevezetesen a Magyarországi keleti megyéiben és Románia nyugati részén fekvő megyéiben. Lényegében, a megközelítés nehézége a részlegesen elérhető mutatók több dimenziójára vonatkozik, illetve regionális adatok csupán 2008-ig való rendelkezésre bocsátására. 7

8 ROMÁN TÉRSÉG 8

9 2. A VÁLLALKOZÓI AKTÍVITÁS 2.1 A román határmenti térségre vonatkozó cégjegyzéki műveletek Cégalapítási műveletek, eljárások és a vállalatok típusai A vállalkozások jelenlegi helyzete és dinamikája a gazdasági társaságok regisztrációs, megjegzzési illetve cégtörlési műveleteit tartja számon. A regisztráció új vállalkozások bejegyzése a cégnyilvántartásba, amelynek küvetkeztében jogi személyi státust kölcsönöz a kereskedőnek. A kereskedőkre vonatkozó megjegyzés a meglévő társaság tevékenységeire vonatkozó változások felvételét jelöli, mint például: a székhely vagy a tőke értékének metamorfózisát, az egyesülés, felszámolás, feloszlatás eseteit, stb. A kereskedők törlése azon művelet, mely alatt a gazdasági társaság a cégnyilvántartásból eltávolításra kerül, elveszeti jogi személyiségét, feloszlatás vagy felszámolás eredményeként. A következők kategóriájú személyek hordoznak bejelentési és cégnyilvántartási kötelezettséget: természetes személyek kategóriája, amely magában foglalja a következő szervezeti formákat: magánszemélyek (PF Msz, PFA MV) és a családi szövetkezetek (regisztrált egyéni és családi vállalkozások, AF CsV), amelyek tipikusan kereskedelmi dokumentumok alapján önálló gazdasági tevékenységet folytatnak, munkáltatóhoz való munkaviszony bevonása nélkül, önfoglalkoztató minőséggel. jogi személyek reprezentáljak a: gazdasági társaságok, nemzeti vállalatok és társaságok, a nemzeti kutatási és fejlesztési intézmények, autonóm közüzemi vállalatok (RA, szövetkezetek, mezőgazdasági kooperatívák, egyesületek, társulatok, gazdasági érdekcsoportok, európai gazdasági érdekcsoportok, európai társaság, európai szövetkezetek, gazdaségi társaságok leányvállalatai melyek a létesítő vállalat létrehozásának jogi rendszerét, működtetését és nyilvántartásának jogi formáját örökölték. Jogi formájú gazdasági társaságok Az 1990 november 17.-i, es számú Hivatalos Közlönyben megjelent 31/1990 számú törvény alapján, a jogi személyek üzleti tevékenységüket különféle formákban bontakoztathatják ki: közkereseti társaság (SNC Kkt.) a következő jellemzőkkel: o legalább két partneres egyszerű szervezeti forma; o nincs minimum letéti tőke követelménye; o a partnerek korlátlan felelőssége: az elfogadott kötelezettségeket a vállalat és a partnerek korlátlan és egyetemleges felelőssége és vagyona biztosítja (azaz a társak egész vagyona). betéti társaság (SCS Bt.), a következő jellemzőkkel: o két típusú társ létezése: kültag és beltag; o nincs minimum letéti tőke követelménye; o o a társaságot csak a beltagok ügyvezethetik; a beltagok anyagi felelőssége korlátlan és egyetemleges (vagyis a társaság kötelezettségeiért elsősorban a társaság felel vagyonával és amennyiben a 9

10 társasági vagyon nem fedezi a követeléseket, a beltagok saját vagyonukkal korlátlanul és egyetemlegesen garantálnak), míg a kültagok csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. közös vállalat (SCA Kv.) melynek létrehozása és működtetése hasonló a részvénytársaságéhoz. részvénytársaság (SA Rt.), amelynek tőkéje részvényekre oszlik és az alábbi jellegzeteségekkel rendelkezik: o legalább 2 részvényes létezése; o o minimális alaptörsztőkéje lej; a társaság kötelezettségeinek garantálása a társaság vagyonával történik, illetve mindenik részvényes a saját részvény kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki (a törzstőkehez való hozzájárulás arányának megfelelően); o tulajdonosi részvények könnyedén átruházhatóak a tőzsdén. korlátolt felelősségű társaság (SRL - Kft.), amelynek sajátosságai: o a minimális törzstőke 200 lej; o társak száma: 1 és 50 között; o a társaság kötelezettségeiért csupán a vállalat vagyonával garantálhatnak, a tagok csak a bevitt hozzájárulásukkal felelnek (azaz a birtokolt részesedés értékéig). A korlátolt felelősségű társaságok (a részvénytársaságok mellett) a leggyakrabban használt típus az összes potenciális vállalati formából. A jogi személyek megalakításának módja után vannak más típusú kereskedők: - autonóm közüzemi vállalatok (RA Köz.v.): gazdasági szereplő, jogi személy akinek a vagyona, teljesen vagy nagyrészt, nemzeti vagy a helyi szinten, az állam vagy állami magántulajdonban levő nyilvánosan hozzáférhető aktívokból áll; - szövetkezet (SC Sz.): természetes és/ vagy jogi személyek önálló szövetsége, melyet a szabadon kinyilvánított beleegyezés alapján hoznak létre, annak érdekében, hogy a szövetkezetitagok gazdasági, társadalmi, kulturális érdekeltségüket tükrözi, a tagjai által közös tulajdonban lévő és a szövetkezeti elveknek megfelelően demokratikusan ellenőrzött vállalkozás; - egyéb jogi személyek (APJ EJSz), akiknek szükséges regisztrálniuk a cégnyilvántartásba: a a nemzeti kutatási és fejlesztési intézmények, a gazdasági érdekcsoportok, az európai gazdasági érdekcsoportok, az európai társaság, az európai szövetkezetek, mezőgazdasági szövetkezetek, egyesületek és társulatok. A gazdasági vállalkozások megalapításának és regisztrációjának lépései (SRL Kft. vagy SA Rt.) a következőek: a) a jogi forma kiválasztása A cégalapítás pillanatában nagy jelentőségel bír a jogi forma kiválasztása. A fent említett első három típusú cég alig használt formák, mivel nem nyújtanak garanciát a bankok és a többi üzletipartner szemében. Egy gazdasági társaság létrehozása és működtetése az irányadó kereskedelmi és pénzügyi normatív előírások által van szabályozva. Ezek közül a legfontosabbak: 31/1990 számú törvény a gazdasági társaságokra vonatkozóan, módosított; 26/1990 számú törvény a Cégjegyzéki Hivatalra vonatkozóan, módosított; 76/2001 számú módosított sűrgőségi kormányrendelet, a vállalkozások regisztrációs és engedélyezési adminisztratív formalitásainak egyszerűsítése érdekében; 10

11 573/2002 számú kormányrendelet a kereskedők működésének engedélyezési proceduráira vonatkozóan; 650/2002 számú törvény (99/2000 számú kormányrendelet jóváhagyása), 333/2003 számú kormányrendelet illetve módszertani normák a termékek és szolgáltatások piaci forgalmazásáról; 99/1999 számú törvény a gazdasági reform felgyorsításáról szóló intézkedésekről; 82/1991 számú törvény a számvitelről, módszertani normákról és végrehajtási utasításokról; 414/2002 számú törvény a nyereségadóra vonatkozóan; 111/2003 számú törvény a mikrovállalkozások adózásáról; 345/2002 számú törvény az általános forgalmi adóról (ÁFA); 87/1994 számú törvény az adócsalás elleni küzdelemet illetően; 410/2002 számú törvény a fiskális erkölcsi bizonyítványra vonatkoző szervezésről és működéséről; 2011-es Munka Törvénykönyve. b) dosszié összeállítása a társaság nyilvántartásbavétele és engedélyezése érdekében, azaz a vállalat elnevezésének elhatározása, a választott tevékenységikör pontos leírása és az alapítási okirat kitöltése után. A dossziéhoz szükséges dokumentumok listája: a vállalat és/ vagy logó rendelkezésre állásának igazolása; alapítási okirat, amely pontosan meghatározza a fő és másodlagos tevékenységiköri leírást a TEOÁR ʼ08 (CAEN Rev. 2) szerint, a dátum tanúsításával; a törsztőke elhelyezésének igazolása: i) készpénzbeni hozzájárulás - bankszámlára, ii) természetbeni hozzájárulások - szakértői jelentés alapján; a cég székhelyének igazolása: tulajdonosi vagy bérleti szerződés; mindenik társ jogi erkölcsi bizonyítványa (a rendőrség által kibocsátott); Pénzügyminisztériumi Főigazgatóság által kibocsátott költségvetési erkölcsi bizonyítvány; a társak személyének igazolásáról és tanulmányaikról szóló okmányok másolatai; a bírósági illetékek és bélyegzők kifizetésének igazolása; c) A teljes dosszié benyújtása a Cégjegyzéki Hivatal Egységes Irodájába cégbírósági jóváhagyás céljából. A gazdasági társaság jogi személlyé válik a Cégjegyzéki Hivatal nyilvántartásába való regisztáció nyomán. A fenti lépések után, a vállalkozó megkapja a bejegyzési és működési engedélyt, az egyedi regisztrációs kódot, a mellékletekkel együtt, melyek a társaság működéséhez szükségesek A műveletek dinamikája 1990 és 2010 között, nemzeti szinten művelet volt regisztrálva, a határmenti régióban (az elemzett négy megyében) pedig , ami az összérték 10,34%-át jelenti. A határmenti területeken, az új vállalkozások létrehozása ( új cég) mintegy 10,8%-át képviseli a teljes nemzetileg bejegyzetteknek ( új cég nyilvántartásba való számbavétele). 11

12 2.1 táblázat: között regisztrált műveletek száma Új cégek regisztrációja Megjegyzés Törlés % % % Románia , , ,00 Arad , , ,50 Temes , , ,10 Bihar , , ,70 Szatmár , , ,80 RO határmenti terület , , ,15 Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, A Magyarországgal határos térségben, az újonnan létrehozott cégeknek több mint egyharmadát Temes megyében létesítették, és a legkevesebbet (15,8%-a) Szatmár megyében. A cégek több mint 55%-át Temes és Arad megyében, illetve 44%-át Bihar és Szatmár megyében teremtették meg. Az es időszakban, a nemzeti cégjegyzékbe bejegyzett összes művelet volt, mely magábafoglalt regisztrációt (ami 14,32%-ot reprezentál), megjegyzést (avagy 80,12%) és törlést (ami 5,56%-ot képvisel). 2.2 táblázat: A vállalatok különböző műveleteinek százalékmegosztása a teljes műveletekben, megyei szinten, között Új cégek regisztrációja Megjegyzés Törlés Szám % Szám % Szám % Románia , , ,6 Arad , , ,9 Temes , , ,1 Bihar , , ,0 Szatmár , , ,6 RO határmenti terület , , ,47 Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, A vállalkozásbejegyzések átlaga a négy határmenti megyében hasonló az országos átlaghoz, sőt kissé magasabb mindenik területen, míg a megjegyzések és cégtörlések helyzete ugyanaz területi szempontból. Azonkívül, mindhárom komponens aránya, a határmenti megyék esetén nagyon közel volt az országos éves arányhoz, illetve 14,99% a cégregisztrációk esetén, mintegy 79,54% a megjegyzéseknél és 5,47% a cégtörölések alkalmával. Az Országos Cégjegyzéki Iroda (NTRO) legfrissebb adatai azt mutatják, hogy az idei év (2011) 11 első négy hónapjában, több mint vállalat felfüggesztette fel tevékenységét, amely 67,9%-kal kevesebb mint 2010-ben (a 2010-es év első négy hónapjában, országos szinten összesen tevékenység felfüggesztés lett bejegyezve, míg a folyó évben volt csupán tevékenység felfüggesztését számolták be). Emellett, több mint vállalatot töröltek, és körülbelül vállalat vált fizetésképtelenné. 11 Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, 12

13 Összehasonlítva a 2010-es évvel, amikor az első 4 hónapban, az egész ország szintjén önkéntes cégfeloszlatás volt bejegyezve, ebben az évben et regisztráltak mint feloszlatott vállalkozást, ami 65,8%-os csökkenést jelent. Továbbá, haa 2010-es év első négy hónapjában, összesen önkéntes cégtörlést regisztráltak az egész országban, ebben az évben, az önkéntes cégtörlést 0,3%-os növekedést jelentett. 2.1 ábra: A regisztrált műveletek számának dinamikája a négy megyében, között Arad megye Temes megye Regisztráció Megjegyzés Törlés Regisztráció Megjegyzés Törlés Szatmár megye Bihar megye Regisztráció Megjegyzés Törlés Regisztráció Megjegyzés Törlés Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, Több magyarázat található a felfüggesztés előnyben részesítése a feloszlatás rovására irányuló tendenciára: a) Felfüggesztés: - a vállalatok felfüggesztésének költségei sokkal alacsonyabbak, mint a felosztlatott cégek esetén, mivel a felfüggesztés költségei lej között szituálódik, és magábafoglalja a cégjegyzéki megjegyzések regisztrációs jogi díjai, a partnerek/ részvényesek döntése közzétételének költségeit, a tevékenység felfüggesztésének jóváhagyását a Hivatalos Közlönyben, illetve egyes helyzetekben, az asszisztáló tanácsadók jogdíjait akik átsegítik a társaságot az eljáráson; 13

14 - a felfüggesztés esetén, ha a gazdasági viszonyok megváltoztak vagy ha új az üzleti lehetőségeket merültek fel, a társaság folytahatja tevékenységét akármelyik pillanatban; az ideiglenes tevékenység felfüggesztés maximum 3 egymást követő évre kérhető és szerezhető meg. A társaság tevékenysége bármikor folytatható, anélkül, hogy kötelező lenne a tulajdonos által meghatározott tevékenységmegszakítási határidő betartása; - a tevékenység felfüggesztése többször kérhető egy válalkozás életében, mivel nincsenek ennek ellenkezőjét előíró jogszabályi rendelkezések; - a felfüggesztés ideje alatt, a vállalkozás mentesülhet kimutatások benyújtása alól is. b) A feloszlatás: a végső döntést jelenti Éves bemeneti áramlások Átlagosan, 2002 és 2010 között, a román határmenti térségben évente mintegy új cég lett bejegyezve, ami 12,14%-át képviseli a számú országos éves átlagnak. Az átlag adatok nagy különbséget mutatnak a négy megyét illetően, Temes és Bihar megyében a bejegyzések több mint kétszeresét a Szatmár megyeieknek (Temes 5.063/ év, Bihar 4.284/ év, Arad 3.333/ év; Szatmár 2.024/ év). 2.3 táblázat: Cégregisztrációk száma nemzeti és megyei szinten, (április) Románia, országos Arad Temes Bihar Szatmár határmenti terület - Ro % határmenti terület - összes , , , , , , , , , első ,85 4 hónap Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, Az es időintervallumban, román vállalat volt bejegyezve és 2005 között, a regisztrációsráta körülbelül 15-20%-kal nőtt évente ( cégről a 2001-es év végén, cégre 2005 végén, amikor a legtöbb vállalat létezett), jelezve a kedvező feltételeket a vállalkozások fejlesztéséhez. 14

15 2.2 ábra: Evoluția înmatriculărilor în Románia și județele de frontieră, , număr Ro határmenti területek Románia Arad Temes Bihar Szatmár Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, A válság hínökeként, 2006-ban, ezek száma lecsökkent re, a cégtörlések száma messze meghaladta az újonnan bejegyzett társaságokét. A következő két év a növekedés jegyében telt, viszont anélkül, hogy újra elérjék a 2005-ben jegyzett maximumot. Az üzleti életet mélyen érintette a globális válság, amikoris az újonnan bejegyzett cégek száma ra csökkent, több mint vállalatal 2008-hoz képest. A 2010 második felében, a pozitív növekedés újrakezdésének köszönhetően, az új vállalatok létrehozása emelkedő irányzatot mutat, nyilvánvaló tendencia a 2011-es első négy hónapjában és feltételezhetően folytatódó előrejelzés továbbra is Bemenetek a kereskedői típusok alapján A legtöbb cégbejegyzést társasági típusú jogi személyek képviselik ( nemzeti szinten és a határmenti térségben, azaz a között bejegyzett román Kft.-k 10,73%-a, illetve 69,91%-a a négy megyében bejegyzetteknek), illetve magánszemélyek (29,68%-a a négy megyében bejegyzetteknek és 10,89%-a a 1990 és 2010 között országos szinten bejegyzett magánszemélyeknek). 2.4 táblázat: Az új kereskedők száma, vállalkozástípus szerint, Összes MSz Cégek Kkt. Bt. Kft. Rt. Összes Köz.v. Sz. EJSz Szám % Szám Szám Szám Szám Szám Szám Szám Szám Szám Románia , Arad , Temes , Bihar , Szatmár , RO határmenti , terület Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului, Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, feb april. 2011, 15

16 A vállalkozás létrehozásának leggyakoribb jogi formája a korlátolt felelősségű társaság (Kft.). Egy vállalat létrehozásának érdekében, társulhalnak román illetve külföldi, magánszemélyek és/ vagy jogi személyek. A cég részvényeseinek minimális száma 2, de legtöbb 50 (egyedüli kivétel a korlátolt felelősségű társaság, ahol a magán- vagy a jogi személy nem lehet az egyedüli részvényese csak egyetleb korlátolt felelősségű társaságnak). A korlátolt felelősségű társaság létrehozásának költségei eltérőek, az alaptőke értékétől, a partnerek számától, valamint a vállalat tevékenységkörétől függően. A minimális jegyzett törzstőke a korlátolt felelősségű társaságok létrehozása esetén 200 lej, ami tagok hozzájárulása pénzbeli törzsbetétként, amely egyenlő arányban elosztva nem lehet kevesebb, mint 10 lej. Ehhez járulnak a különböző megfizetendő cégalapítási díjak: erkölcsi bizonyítvány díja 20 lej (sürgőségi) cégnév foglalás 44 lej, cégnyilvántartási díj, a Hivatalos Közlönyben való közzétételi díj, az illetékbélyeg értéke, két összesen 30 lej értékű okmánybélyeg (15 lej/bélyegző) közjegyzői díj az alapítólevél hitelesítéséért, aláírási címpéldányátért, a jövendő tagok büntetlen előéletéről és a részvényesi illetve az ügyvezető-ügyintézői funkcióhoz törvény által előírt jogszabályi feltételeknek való megfelelés. Minden, a Cégnyilvántartáshoz fizetendő díj összértéke mintegy 300 lej, illetve a a közjegyzői díjak összege mintegy 400 lej (a közjegyzőtől függően). Összességében, a korlátolt felelősségű társaság létrehozásának költségei, legalább lejt takarnak A befektetett tőke forrásai Szinte az összes létező vállalat, a magánszektor tartozik, mind országos és megyei szinten. Így a új társaságból, magántőkéjű, avagy a 99,58%-a; a többségben állami tőkével működő bejegyzett vállalatok 0,18 %-a (3.809 közüzemi vállalat és cég), illetve a vegyes tőkével rendelkezőek - 0,42% (8.674 cég). 2.5 táblázat: A vállalatok száma a jegyzett tőke forrása (állami vagy magán) szerint 2010-ben Többségben Magántőke állami tőke Összes MSz Cégek Sz. EJSz Köz.v. Cégek Cégek Szám % Szám Szám Szám Szám Szám Szám Szám Vegyes tőke Rangsor szám az összes cégből Románia , X Arad , Temes , Bihar , Szatmár , RO határmenti terület , Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, A 2010-es év végén, a teljes határmenti területen, a magántőke 99,40%-ot képviselt, a 345 állami vállalat 0,15%-ot jelképezet, illetve a vegyes tőkével létesítettek 0,45%-ot. Mind a négy megyében, a magántőke több mint 99% -át összegzi a 2010 végén felállított cégjegyzésekből. 16

17 2.3 ábra: A magántőke, az állami és a vegyes tőke aránya, regisztrációs típusok alapján, 2010 végén, nemzeti és határmenti területek szintjén b) Románia Többségben állami tőke, 0,18% Köz.v. 36,57% Cégek 63,43% Vegyes tőke 0,42% Cégek 100% Többségben állami tőke, 0,15% b) Határmenti terület Köz.v. 37,39% Cégek 62,61% Vegyes tőke 0,45% Cégek 100% Cégek 69,77% Cégek 70,08% Msz. 29,87% Magántőke 99,40% Msz 29,54% Sz.. 0,099% EJSz. 0,27% Magántőke 99,34% Sz. 0,10% EJSz. 0,26% Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, A magáncégek fölénye a négy megye közös jellemzőjeként, azonban különböző arányokkal, 58 80% között mozog. Hasonlóképpen, a megyék között különbségek lelhetők fel, a vállalalkozási formákat, a bejegyzett cégeket és magánszemélyeket (üzemeltetőket általában) illetően, megjegyezve, hogy a vegyestőkéjű vállalatok mind cégek. 2.6 táblázat: A tőke típusa alapján (állami vagy magán) regisztrált cégek aránya, 2010 Összes Magántőke aránya, % Állami többségű tőke MSz Cégek Sz. EJSz Köz.v. Cégek Szám % % % % % % Románia ,54 70,08 0,09 0,27 36,57 63,43 Arad ,25 59,29 0,12 0,27 41,10 58,90 Temes ,78 79,92 0,09 0,34 35,51 64,49 Bihar ,25 70,02 0,10 0,21 39,22 60,78 Szatmár ,79 62,81 0,11 0,24 33,33 66,67 RO határmenti terület ,87 69,76 0,10 0,28 37,39 62,61 Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, Ekképpen: - Temes megyében, a magáncégek közel 80%-át és magánszemélyek közel 20%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának; - Bihar megyében, a magáncégek közel 70%-át illetve a magánszemélyek közel 30%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának; 17

18 - Arad megye, a magáncégek közel 59%-át és magánszemélyek közel 40%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának; - Szatmár megyében a magáncégek több mint 62%-át, míg a magánszemélyek közel 37%-át teszik ki a magántőkéjű vállalkozások nyilvántartásának. Arad és Szatmár megyében a magánszemélyek megoszlása dupla a Temes és Bihar megyeiekhez képest. A nagy számú egyéni válalkozások (vállalkozói igazolvánnyal rendelkező magánszemélyek) létezése a munkáltató alkalmazott minőség ténnyével magyarázható, ami azt jelenti, hogy biztosítani kell az állami nyugdíjrendszer és más társadalombiztosítási jogaikat, az egészség- és munkanélküli-biztosítást. Másrészt, bizonyos kiadások levonhatóak, mint az: egészségügyi költségek: a bevétel 6,5%-a; a nyugdíj költségek: az akkreditált személy által meghatározzott összeg 29%-a (de legalább az országos átlagkereset egy negyede); illetve a székhely karbantartási költségeit is levonhatóak. Egyéb előny az egyéni vállalkozásokkal kapcsolatban az hogy képes leírni bizonyos személyes kiadásokat (mint az élelmiszer, ruházat, gyógyszer), amelyek csökkentik az állami adók értékét. Hátrányként van számontartva a kiterjesztés abszurduma, mivel nem alkalmazhatnak másokat egyéni munkaszerződés alapján azon tevékenységekhez amelyekre engedélyt kapott.viszont az egyéni válalkozók, civil megegyezés alapján alkalmazhatnak másokat, ez egy előnyösebb variáns mint a munkaszerződés, mivel jóval alacsonyabb adót fog fizetni az államnak és így lehet jelentős megtakarítást érhet el a bérek terén. 2.4 ábra: A magántőke, az állami és a vegyes tőke aránya, regisztrációs típusok alapján, 2010 végén, a négy megye szintjén a) Arad b) Temes SC/ Sz., 0.12% RA/ Köz.v., 0.06% Állami vállalatok, 0.08% APJ/ EJSz, 0.33% Privát vállalatok, 58.82% Vegyes vállalatok, 0.66% PF/ MSz, 39.93% Állami vállalatok, 0.09% RA/ Köz.v., 0.05% APJ/EJSz, 0.21% Vegyes vállalatok, 0.47% SC, 0.09% Privát vállalatok, 79.42% PF/ MSz, 19.66% c) Bihar d) Szatmár RA/ Köz.v., 0.06% Állami vállalatok, 0.09% APJ/ EJSz, 0.23% Vegyes vállalatok, 0.47% SC/Sz, 0.09% RA/ Köz.v., 0.06% Állami vállalatok, 0.12% APJ/ EJSz, 0.27% Vegyes vállalatok, 0.38% SC/Sz, 0.11% Privát vállalatok, 69.78% PF/ MSz, 29.26% Privát vállalatok, 62.47% PF/ MSz, 36.59% Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, 18

19 2.2 Aktívan műküdő cégek és ezek tevékenysége Aktívan műküdő cégek Jogi szempontból, egy aktívan műküdő cég, a cégnyilvántartásba törvényesen bejegyzett illetve nem valamely olyan állapotban fellelhető, mely nyomán ideiglenesen vagy véglegesen elveszítse ezen minőségét (felosztás, felszámolás, törlés). A román aktív piaci szereplők kötelesek a pénzügyi mérleg egy példánytát benyújtani. Ezzel szemben, a pénzügyileg inaktív cég fizetésképtelenségi eljárás alatt áll. Pénzügyileg inaktívak azok a cégek amelyek egy naptári szemeszter alatt nem tettek le semmiféle nyilatkozatot negyedév, és azok, amelyek kérésére, az illetékes adóhatóság, nem hagyott jóvá eltérő kötelezettségeket a deklaratív adóintézkedésekre nézően. Az inaktív státus a Hivatalos Közlönyben megjelenő lista publikációja után lép hatályba. A cég reaktíválása akkor lehetséges, ha az adózó eleget tett kötelezettségeinek a válalkozás nyilatkozatait illetően vagy ha jóváhagyták az eltérő nyilatkozati rendszert. A gyakorlatban, nagyon kevés azon inaktív adófizetők száma mely kérvényezi a reaktívációt. A minimális adó bevezetése és a gazdasági válság miatt nagyszámú veszteséges cég feltételei mellett, az aktív vállalkozások számának csökkenéséhez vezetett. Sok vállalkozó üzleti tevékenység hiányában megszűntette cégét, azon meggondolásból hogy ne fizesse a 2009 májusában bevezetett minimális adót 12. Ezek, egy 5%-os adót voltak kötelesek fizetni a bejelentett jövedelemük után, megkülönböztetve a forgalmuk értékátől függően, legalább 500 eurót évente, de legfeljebb a maximális eurós határig. Ezen helyzet (az aktív vállalatok számának csökkenése) kialakulásához hozzájárult a gazdasági válság is, mert rövidrezárta a tőkeáramlásokat, késleltette a kifizetéseket és sok kereskedő pénzügyi fegyelemhiánya miatt, számos életképes üzleti tevékenységgel rendelkezőek is bezárjanak táblázat: Aktívan működő cégek (jogi szempontból), az év végén Összes Egyéni válalkozó Jogi személyek Szám % Szám % Szám % Románia Arad Temes Bihar Szatmár RO határmenti terület Románia Arad Temes Bihar Szatmár RO határmenti terület Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, 12 Az Adó törvény alapján, a 34/2009 sűrgősségi miniszteri rendelet 18. cikkelye szerint, minden adófizető, ajogi személyek kivéve az adótörvény 13. cikk c)-e) bekezdése, 15. és 38. cikke, a 18. cikk (1) bekezdése, melyek aktivítási jellege az éjszakai bárok, éjszakai klubok, diszkók, kaszinók és sportfogadás, beleértve azon jogi személyeket melyek ilyesforma jövedelmet szereznek társuló szerződés alapján, és melyek esetében fent említett tevékenységekre esedékes jövedelemadó kevesebb, mint 5%-a a bevételnek. 19

20 2009 június 30-án Romániában aktív gazdasági társaság volt, melyek száma az év végére ra csökkent. Az összeomlás folytatódott, 2010 július 31-én már csak nyilvántartott megengedett tevékenységgel rendelkező cég és egyéni válalkozás volt bejelentve ben, összesen vállalat jelentette be inaktívitásukat, ebből magánszemély (60,25%-a a 2010-ben inaktívnak kijelentetteknek) és a jogi személy (39,75%-a a 2010-ben inaktívnak kijelentetteknek). A külföldi tőkével rendelkező cégek kisebb mértékben szenvedtek a recessziótól, a származási országbeli anyavállalatok jobb helyzetének köszönhetően, mivel így alig vagy egyáltalán nem érintette őket. 2.5 ábra: Aktívan működő cégek száma, az év végén Arad Temes Bihar Szatmár Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010,, ben Temes megyében, cég volt bejelentve pénzügyileg inaktívnak, vagyis 8,81%-kal csökkent az aktív gazdasági válalkozások száma. Temes megye a második helyen áll az inaktív cégek száma alapján Romániában, mivel csupán Bukarest előzi meg. Szatmár megyében, habár 2010-ben több mint gazdasági vállalkozást alapítottak, cég volt inaktívnak nyilvánítva, az aktívak száma18,18%-kal csökkenve 2009-hez képest ben az előző évhez képest, Bihar megyében, az aktív vállalatok száma zal csökkent (9,1%-kal kevesebb aktív válalkozás), amíg Arad megye esetén, válalkozást nyilvánítottak tevékenységi szempontból inaktív cégnek (24,18%-kal kevesebb aktív gazdaági vállalkozás), csökkentve ezzel az aktívitási mutatójukat. A növekvő adóteher tekinthető azon döntő tényezőnek mely miatt a kisvállalkozások átmenetileg vagy véglegesen bezártak, illetve egy részük folyatatta tevékenységét vállalkozó magánszemélyként. A vállalkozó magánszemélyekre kiszabott állami adók kisebbek 13, mint egy gazdasági társaság esetén. A gazdasági társaságnak fedeznie kell a bérek és a nagyszámú adók (beleértve a 16%-os társasági adó) értékét. A költségvetési év végén, jutalékosztás esetén, a cég köteles egy szintén 16%-os adót kifizetni, illetve hasonlóan ugyanazt az értéket mindenik részvényes Dura Florin, Micile afaceri migrează pe PFA-uri, Gazeta de Nord Vest, 9 februarie Ennek értelmében, egy 1000 lej értékű bruttó fizetés, ami 741 lej nettó, kifizetése érdekében a cég összesen 1279 lejt költ, lej, amelyből az állam tulajdona 538 lej, míg egy magaánvállalkozószemély egy azonos összegért, csupán 365 lejt ad az államnak és 635 lej maradt a kezében. Tehát, más szóval, az államnak 22,15%-ot fizet és a többi 77,85%-kal marad. Az államnak kifizett összeg különbsége, egy magánszemély és a vállalat esetében, az azonos összegre vonatkoztatva, 279 lej. 20

21 2.6 ábra: A természetes és jogi személyek aránya, megyékre lebontva, ,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% 79,95% 69,20% 60,86% 60,56% 39,14% 39,44% 30,80% 20,05% Arad Temes Bihar Szatmár Vállalkozó magánszemélyek Jogi személyek Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010, A 2009-es évhez képest, 2010-ben a regionális evolúció a vállalatok tevékenységére vonatkozóan specifikus gyenge pontokat fedett fel, a nehezebb pénzügyi feltételek mellett végén Temes megyében aktív kereskedést regisztráltak a 2009-es val szemben, illetve 2011 első négy hónapja után, ezek száma re emelkedett, vagyis elérte az országos összszám 4,1%-át. Arad megyében, a 2009-es évben aktív kereskedést (2,6%-os részesedés a nemzeti teljes összértékből), 2010-ben ezek száma ra csökkent, majd től enyhe növekedésnek indult elérve a aktív kereskedőt (2,3% az összesből). Bihar megyében, az aktív kereskedések fejlődése hasonló volt, azaz csökkent a 2009-es évben ról re 2010-ben, majd ismét növekedni kezdett 2011 első négy hónapjában elérve a at (avagy az országos 3,3%-át). Szatmár megyében, a aktív kereskedésből ben, 2010-re a számuk alig érte el a ot, majd 2011 április végére ra emelkedett (az összérték 1,5%-át kitéve). 2.7 ábra: Aktív kereskedések, természetes és jogi személyek aránya, megyékre lebontva, 2009 és Arad Temes Bihar Szatmár 2009 Vállalkozó magánszemélyek 2010 Vállalkozó magánszemélyek Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010, 21

22 2.2.2 Az üzleti szektor krízis és újraélesztés között 2008-as pénzügyi válság negatívan érintette az összes nemzeti gazdaságot és mindenik tevékenységi területét. A világkereskedelem nagyon gyorsan csökkent, ami maga után vonzotta az árutermelés és szolgáltatások korlátozását. Mindezek alapján, a vállalkozásokba vetett bizalom mélyen megrendült, és a II. Világháború óta példa nélküli recesszióba lépett. Egész iparágak nagymértékben csökkentették aktívitásukat, 2008 második felétől fogva. Rövid távon, a gyártás, az építő és a közlekedési iparágak forgalma is jelentősen alacsonyabb lett. Részben, a kiskereskedelemek illetve számos személyi szolgáltatás nem szenvedett annyira meredek csökkenést. Ezek áruk és szolgáltatások többsége a KKV-k által készültek, ezért, amennyire csak lehetséges, ezek túlélési stratégiákat kényszerültek elfogadni és implementálni, a csőd elkerülése illetve a tevékenység megszüntetése a cégnyilvántartásból való törléssel egyetemben. A válasz a nemzetközi szervezetek, illetve a nemzeti államok részéről érkezett, természetesen különbözőképpen a recesszió mértéktől és a gazdaság lehetőségeitől függően. Kiterjedt gazdasági és pénzügyi intézkedések léptek érvénybe a vállalkozások fenntartása, és ahol lehetséges volt, a munkahelyek megőrzése érdekében. Románia már hosszú recessziós perióduson ment keresztül. A statisztikai adatok szerint a recesszióból való kitörés csak 2011 első negyedévében történt meg. A gazdasági fejlődésre utaló optimista jelek (leküzdeni a recesszió stádiumát) és az adó csökkentése felő irányuló intézkedések (2010 október 1-től eltörölték a minimális adót 15 ) oda vezettek, hogy a vállalkozó újragondolják az üzlet újraindításának lehetőségét, amint azt a megnövekedett cégbejegyzések száma mutatja a folyó év (2011) első négy hónapjában, a tavalyi évhez képest (2010). 2.8 ábra: A vállalkozói aktívitás javulása, a 2011-es év első 4 hónapja után , 4 hónap , 4 hónap , 4 hónap , 4 hónap 2010, 4 hónap 2011, 4 hónap 2010, 4 hónap 2011, 4 hónap Arad Arad Bihar Bihar Szatmár Szatmár Temes Temes Regisztráció Megjegyzés Törlés Forrás: Oficiul Național al Registrului Comerțului (ONRC), Situaţia statistică privind nr. total de comercianţi activi din punct de vedere juridic, 2009 și 2010,, 15 Az 571/2003 vonatkozó adótörvény módosításáról és kiegészítéséról szóló, 2010 szeptember 29.-i, 87/2010 számú sürgősségi rendelet, mely megjelent a 2010/09/30-i Hivatalos Közlöny I. részének 669 számában 22

23 Minden hónapban elteltével a gazdasági ébredés és a tevékenység fellendülésének jelei egyre inkább nyilvánvalóak, azonban különböző mértékben az ország megyéiben és a gazdasági tevékenységektől függően. Így tehát, ha 2010 első négy hónapbanjában, a cégfelfüggesztési műveletek száma az egekbe szökött, a folyó év ugyanezen időszakában, mind a négy megyében nyilvánvalóvá vált a felfüggesztések csökkenése Például a Temes megyei Cégjegyzék hivatalos adatau szerint, az idei év (2011) első három hónapjában csupán 224 vállalkozás függesztette fel gazdasági tevékenységét, míg 2010-ben az ezeknek megfelelő három hónapban összesen 821. A jelenlegi jogirendszer egyszerűsítse és az új politikai keret alkalmazása szükségességének érdekében az európai Bizottság a kis- és középvállakozásokra nézve kötelezővé tette az egyszerűsített adózási rendszer kivitelezését a mikrovállalkoázok részére, és ennek következtében 2011 január 1-től kisvállalkozások számára a jövedelemadó ismételt bevezetését. A 117/2010 számú Sürgősségi Kormányrendelet értelmében, az 571/2003-as adótörvénykönyv illetve a pénzügyi szabályozások módosítására vonatkozóan 16, a IV. cím, 1 cikkely szempontából Mikrovállalkozások forgalomadójára egy sor változást és kiegészítést jelentettek be. Figyelembe véve a 117-es Sürgősségi Kormányrendeletet, a nyereség után adózó mikrovállalkozások áttérhettek a jövedelemadóra a következő pénzügyi évtől, amennyiben az előző pénzügyi évben december 31-ig megfeltételtek a fentemlített feltételeknekt, és nem fizettek több mint eurós jövedelemadót. A társasági forgalomadókulcsa 3%-os a mikrovállalkozások részére A cégek dimenziói Az Európai Unió által meghatározott mikro-, a kis- és középvállalkozások (KKV-k) olyan gazdasági társaságok, amelyek 250-nél kevesebb személyt foglalkoztatnak, és amelyek éves forgalma nem haladja meg az 50 millió eurót, és/vagy éves mérlegfőösszege nem haladja meg a 43 millió eurót. A vállalkozások méretétől függően, a KKV-k három kategóriába sorolhatóak: mikro- (kevesebb mint 10 alkalmazott), kis- (10-49 fős alkalmazottszám) és közepes méretű vállalkozások ( közötti számú munkavállaló). A 346/2004-es számú törvény alapján, a kis- és középvállalkozások létrehozásának és fejlesztésének ösztönzése érdekében, az utólagos módosításokkal és kiegészítésekkel, 2008-ban a gazdasági társaságok és KKV-k helyzete megyei szinten a következő volt: 2.8 táblázat: A vállalkozások eloszlása megyék és méret osztályok alapján, szám és %, 2008 Összes KKV, szám Mikrovállalkozások Mikrovállalkozások % az összesből Arad Temes Bihar Szatmár Románia hatátmenti terület Forrás: Nicolescu O., Haiduc I. C., Nancu D-ru (coord.), (2010), "Carta Albă a IMM-urilor din România, 2010", București, Editura Olimp, /2010-es sűrgősségi miniszteri rendelet, a Hivatalos Közlöny 891/2010 számának I. részében megjelentetve 23

24 Szinte minden induló vállalkozás a KKV-k csoportjába tartozik (99,5% felett), melyekből a mikrovállalkozások aránya meghaladja a 87,5%-ot minden megyében. 2.9 ábra: A vállalkozások eloszlása megyék és méret osztályok alapján, ,73% ,82% ,13% ,22% ,00% 89,00% 88,00% 87,00% 86,00% 85,00% 0 Arad Temes Bihar Szatmár 84,00% KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % Forrás: Nicolescu O., Haiduc I. C., Nancu D-ru (coord.), (2010), "Carta Albă a IMM-urilor din România, 2010", București, Editura Olimp, 2007 A 2008-as án szintjén, az adatok abszolút értékben jelentős különbségeket mutatnak a megyék között: mikrovállalkozások (akár 9 alkalmazottig, éves forgalma és vagyon 2 millió euróig): a határmenti térségben lévő vállalatok 88,34%-a; Arad megyében a mikrovállalkozások 87,7%-ot képviselnek a megyében jegyzett összes vállalkozás számából, illetve 19,91%-át a teljes határmenti terület (a négy megye) mikrovállalkozásainak; Temes megyében, a mikrovállalkozások a megye cégeinek 88,8%-át jelentik, azaz a Magyarországgal határos térség mikrovállalkozásainak 36,7%-át; Bihar megyében, a mikrovállalkozások 89,1%-a a megye összes vállalkozásának, amelyből 30,41% határmenti területen érintett; Szatmár megyében, a mikrovállalkozások 86,2%-át teszi ki a megyei cégeknek, ami a Magyarországgal határos területen levő mikrovállalkozások 13,26%-át fedi Aktívan műküdő cégek profilja a nemzetgazdaságiágnak megfelelően Egy gazdasági társaság tevékenységének tárgya a nemzeti tevékenységágak osztályozása alapján történik TEOÁR (CAEN) kód 17. A nemzeti gazdasági tevékenységeinek statisztikai osztályozását a 656/1997-es Kormányrendelet hagyta jóvá, melyet a román Nemzeti Statisztikai Intézet is használ, illetve amelyik összhangban van a nemzetközi statisztikai és hivatalos dokumentumokban használt osztályozásokkal. A tevékenységek egységesség osztályozési elve mintájára, ezek szekciókra, diviziókra, csoportokra és osztályokra vannak bontva. A 2008-as évtől, a TEOÁR '08 (CAEN Rev.2) változata lett operacionális a tevékenységek besorolása érdekében, de megyei szinten, a rendelkezésre álló adatok a TEOÁR '03-at (CAEN Rev.1-et) használják és csupán 2008-ig állnak rendelkezésre. 17 Jóváhagyva a 656/1997-es számű kormány határozatban 24

25 Általában, a vállalkozások létrehozásához, megszervezéséhez, irányításához és tevékenységének lebonyolításához szükséges kisebb mennyiségű tőke, nagyrészben a kiskereskedelmi tevékenység területére orientálta a vállalkozókat ig jelentős beruházások történtek az ingatlan- és az építőiparban, ám a 2008 végi válság negatívan érintette ezeket a szektorokat. A 2.9-es táblázat és a 2.10-es ábra a tevékenységek szóródását és a vállalatok méret szerinti megoszlását mutatja a TEOÁR '03 (CAEN Rev.1) osztályokban, mind a négy megyében, a 2008-as évben. A tevékenységágak, megyék, a vállalatok méretkategóriáinak specifikus aspektusai, 2008-ra vonatkozóan: - a feldolgozóipar 12,71%-a aktív egységeket koncentrál a négy megyében, vagyis at az összesből, melyekből vállalkozás illetve 71,41%-a mikrovállalkozás, 19,41%-a kisvállalkozás, 7,65%-a közepes méretű vállalat, és csak 1,51%-a nagyvállalat; - a kereskedelem (nagy-és kiskereskedelem, valamint gépjárművek, motorkerékpárok, személyi és háztartási termékek javítása és karbantartása) nagy számú céget koncentrált (36,64%-a a négy megyében megtalálható összes egységnek, melyből , azaz 90% felett, mikrovállalkozás); - KKV-k kereskedelemi tevékenységekre szakosodtak, a nagy- és kiskereskedelemre, illetve az ingatlanügyletek, bérbeadás és különösen a vállalatoknak szánt üzleti szolgáltatásokra. Ezen típusnak van a legnagyobb részesedése az aktív vállalkozásokból. Így, Szatmár megyében az aktív kereskedelmi vállalkozások mintegy 46,6%-ot (4.076 egység) tesznek ki a megyei összértékből, Arad megyében 52,2%-ot (6.735 egység), Bihar megyében 55,1%-ot ( egység), míg Temes megyében az arányuk meghaladja a 60%-ot ( egység); - az ingatlan tranzakciók (azon tevékenységek melyek nem hoznak létre új termékeket és ezért nem járulnak hozzá a nemzeti jólét növekedéséhez, de amely drámai mértékben emelkedett 2008-ra, majd ugyanilyen látványosan csökkent 2009 és 2010-ben), 2008-ban céget jelentett, ami közel 19,14%-a az aktív vállalkozásoknak a határmenti térségben, amelynek 95,15%-a (vagyis egység) mikrovállalkozás; - az egészségügyi és szociális szolgáltatások alulreprezentáltak; - a közlekedési szolgáltatások aktív vállalkozás számolt (8,39%-a az összes aktív egységek a négy megyében), több mint 90%-a mikrovállalkozásoknak; - A vendéglátóipari ágazatban és helyreállítása az aktív helyi egységek által 3219-ben 2008 (5%-a az aktív működő cégeknek a négy megye), 89,19%-a mikro-vállalkozások; - a aktív építőipari egység (a négy megye szintjén 10,26%-át jelenti az aktív vállalkozásoknak), 84,70%-a mikrovállalkozás, 12,40% kisvállalkozás és 3%-a közép- és nagyvállalat; - az aktív bányászati egységek száma és aránya alacsony, a KKV-k a legkevésbé képviselik ezt az ágazatot. 25

26 2.9 táblázat: A helyi aktív vállalkozások eloszlása, tevékenységikör (ipar, építés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások) és méret osztályok alapján, egységek száma, 2008 Tevékenységi szekciók a TEOÁR 03 (CAEN Rev.1) szerint Összesen Din care: pe clase de mărime, dpă numărul de salariați KKV-k Száma Arad megye Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások Temes megye Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások Szatmár megye Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások Bihar megye Összes Bányászat, kőfejtés Feldolgozóipar Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás Építőipar Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Szállítás, raktározás, posta, távközlés Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások Oktatás Egészségügyi és szociális ellátás Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások * Kis- és nagykereskedelem, autók és motorok, személyes és háztartási javak javítása és karbantartása Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime

27 Megyei szinten, a vállalatok méret osztályok szerinti eloszlása, a TEOÁR (CAEN) tevékenységeket szétfejtve, a következő képpen mutatkozik: 2.10 ábra: Az aktív vállalkozások TEOÁR (CAEN) tevékenységikörökre szétfejtve, a négy megyében, 2008, szám és % 1) Bányászat, kőfejtés 2) Feldolgozóipar % 59 70,83% 61,53% 52,83% Arad Temes Bihar Szatmár 80,00% 70,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% 0,00% ,18% ,61% ,76% ,84% Arad Temes Bihar Szatmár 74,00% 73,00% 72,00% 71,00% 70,00% 69,00% 68,00% 67,00% KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % I 3) Villamosenergia-, gáz-, gőz-, vízellátás 4) Építőipar ,43% ,67% ,14% 9 61,54% ,00% 60,00% 50,00% 40,00% 30,00% 20,00% 10,00% ,65% 86,24% ,70% ,92% ,00% 86,00% 85,00% 84,00% 83,00% 82,00% 0 Arad Temes Bihar Szatmár 0,00% 0 Arad Temes Bihar Szatmár 81,00% KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % 5) Kereskedelem (nagy- és kiskereskedelem), javítás reparații 6) Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás ,57% ,81% ,94% ,00% 2672 Arad Temes Bihar Szatmár 92,50% 92,00% 91,50% 91,00% 90,50% 90,00% 89,50% 89,00% 88,50% 88,00% 87,50% ,75% 89,11% ,34% ,84% Arad Temes Bihar Szatmár 92,00% 91,50% 91,00% 90,50% 90,00% 89,50% 89,00% 88,50% 88,00% 87,50% KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % 27

28 7) Szállítás, raktározás, posta, távközlés 8) Ingatlanügyletek, gazdasági szolgáltatások ,32% 92,02% ,47% ,07% Arad Temes Bihar Szatmár 92,50% 92,00% 91,50% 91,00% 90,50% 90,00% 89,50% 89,00% 88,50% 88,00% 87,50% ,93% 94,88% 94,79% ,37% Arad Temes Bihar Szatmár 96,50% 96,00% 95,50% 95,00% 94,50% 94,00% 93,50% 93,00% 92,50% 92,00% KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % 9) Oktatás 10) Egészségügyi és szociális ellátás ,74% 90,65% 85,11% 38 84,61% Arad Temes Bihar Szatmár 96,00% 94,00% 92,00% 90,00% 88,00% 86,00% 84,00% 82,00% 80,00% 78,00% ,64% ,05% 93,33% ,69% Arad Temes Bihar Szatmár 97,00% 96,00% 95,00% 94,00% 93,00% 92,00% 91,00% 90,00% KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % 11) Egyéb kollektív, szociális és egyéni szolgáltatások 12) A négy határmenti megye, TEOÁR tevékenységeinek eloszlása ,0% ,75% 92,77% 92,50% ,70% Arad Temes Bihar Szatmár 93,00% 92,80% 92,60% 92,40% 92,20% 92,00% 91,80% 91,60% 91,40% 91,20% 91,00% ,71% 10,26% 36,64% 35,0% 30,0% 25,0% ,0% 19,14% 15,0% ,0% ,39% 5,0% 5% 4,81% 0,0% KKV-k Mikrovállalkozások száma Mikrovállalkozások % Egység Arány (%) Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime

29 2.3 A vállalkozások általanos gazdasági teljesítménye, megyék és nemzetgazdaságiág szerint, 2008-ban A vállalatok megoszlása a teljesítményük alapján (értékesítés volumene) Az forgalom szerinti árbevételi adatok területi szinten részlegesek, egyes megyékre vonatkozóan csupán egyetlen évre vonatkozó összegzés található, ami nem teszi lehetővé a vállalatok gazdasági teljesítménye alakulásának területi elemzését. A aktív határmenti térségbeni vállalkozás forgalom volumene 2008-ban is egyenlőtlenül oszlott el a négy megye illetve az aktív egységek típusának szintjén. Az aktív helyi vállalkozásokra vonatkozó adatokat, a forgalmat és a beruházásokat illetően, megyei szinten, a TEOÁR (CAEN) tevékenységek alapján, Megyei Statisztikai Igazgatóságok készítik, ezáltal különbségek vannak a Nemzeti Cégjegyzéki Hivatal (ONRC) által nyújtott adatokhoz képest, még a teritoriálisan fel nem osztott statisztikai tevékenységek tekintetében is. Ezért, a mutatók és megyék összehasonlíthatóságának biztosítása érdkében, az adatok is ugyanabból a forrásból, nevezetesen a Megyei Statisztikai Igazgatóságoktól származna. Ezen okok miatt a nemzeti jelentések pusztán jelzésértékűek, amely egy nehézen megítélhető képet mutatnak az számok korrektségét illetően. Így, ezen érvek alapján, az aktív helyi vállalkozások átlagos forgalma lej 18 volt 2008-ban táblázat: A forgalomszám eloszlása a megyékben, 2008 Megye Forgalomszám, millió lej Egységek száma % a négy megyében Aktív vállalkozás átlag forgalomszáma, lej Arad , Temes , Bihar , Szatmár , Határmenti terület , Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime A négy megye teljes forgalom volumenének mintegy 42%-a Temes megyében lett létrehozva, mely 36,48%-át összegzi a helyi aktív gazdasági társaságoknak. Ennek az ellenkezője Szatmár megye, ahol a 2008-as forgalom csupán 11,6%-a a zónának, tekintettel arra, hogy 13,60%-át birtokolja a helyi aktív válalkozáasoknak. Egy övezet vagy megye gazdasági teljesítményét különösen képpen az egy vállakozásra jutó átlagos forgalommal lehet mérni. Eszerint egy helyi aktív vállakozásra jutó átlagos forgalom lej Szatmár megyében, ami 85%-a a Temes megyében elért aktív vállakozásra jutó átlagos forgalom értékének. Bihar megye a második helyet foglalja el a négyből, mint a cégnyilvántartásba regisztrált vállakozások, aktív gazdasági társaságok, a forgalomérték öszzvolumene, de az egy vállakozásra jutó átlagos forgalomértéke, lej, a legkisebb a négy megyéből. 18 Az ilyen módon megkapott adatok értéke sokkal magasabb, mint a 2010-es KKV-k Kartájában közzétettek. 29

30 2.3.2 Az értékesítés összehasonlító szerkezete tevékenységcsoportok szerint A 2.11-es táblázat bemutatja a 2008-ban bejegyzett TEOÁR (CAEN) tevékenységeket illetve a forgalom értékét, megyénként: 2.11 táblázat: A helyi aktív vállalkozások foegalomértéke, tevékenységikör (ipar, építés, kereskedelem, egyéb szolgáltatások) alapján, 2008, (millió lej) Bihar Temes Arad Szatmár Összes Forgalom Szám Forg./ Forgalom KKV Forg./ Forgalom KKV Forg./ Forgalom KKV Forg./ Forgalom KKV Forg./ mil lej KKV KKV mil lej szám KKV mil lej szám KKV mil lej szám KKV mil lej szám KKV Összes , , , , ,3526 Bányászat, , , , , ,8333 kőfejtés Feldolgozóipar , , , , ,3426 Villamosenergia-, gáz-, hőellátás Vízellátás, 24 31, , , , ,654 szennyvíz gyűjtés, kezelés, hulladékgazdálkodás Építőipar , , , , ,44 Kereskedelem* , , , ,47 Szállítás, raktározás Információ-, , , , , , ** ** 87 távközlés Szálláshelyszolgáltatás, vendéglátás , , , , ,3223 Ingatlanügylete k, gazdasági szolgáltatások , , , , ,3421 Oktatás , , , , ,1330 Egészségügyi és szociális ellátás , , , , ,2378 Egyébb szolgáltatások , , , , ,4965 * Kis- és nagykereskedelem, autók és motorok, személyes és háztartási javak javítása és karbantartása ** A kommunikáció beleértve a szállítás kategóriába Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime Elsődleges és számított adatok elemzése szempontjából, a gazdasági teljesítmény fejtegetése a forgalom szempontjából számos aspektust emel ki, mint például: - az egész térség négy tevékenységiágazatban, mindenik szektor esetében ezek forgalma nagyobb mint millió lej, mintegy 81,95% a megyék teljes forgalomából. 30

31 2.11 ábra: A forgalomérték összehasonlító struktúrája tevékenységikör alapján a határmenti területeken, 2008, % 4,85% 1,20% 2,04% 31,04% 39,96% 2,21% 10,95% 7,75% Feldolgozóipar Energetikai ipar Építőipar Szállítás Kereskedelem Ingatlanügy Vendéglátás Egyéb Forrás: Direcții Regionale de Statistică (județele Arad, Bihor, Cluj, Satu-Mare, Timiș), Statistici județene, Activitatea întreprinderii, Unităţile locale active din industrie, construcţii, comerţ şi alte servicii, pe activităţi şi clase de mărime három tevékenységiszektorban az egységre eső forgalomértéke meghaladta a 2 millió lejt: a bányászat és kőfejtés, a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás, - a fent emített három tevékenységiágazat (bányászat, és kőfejtés, a feldolgozóipar és a villamosenergia-, gáz-, hő- és vízellátás) mellett, a kis- és nagykereskedelmi vállalatok egységre eső formgalma enyhén magasabb vagy közel van az övezet össztevékenység átlagához, - a forgalom legnagyobb összvolumene (teljes övezet) azon tevékenységiágazatoknak köszönhető ahol a forgalom 1,25-1,47 millió lej (közlekedés, építőipar, kereskedelem), valamint amelyekhez hozzáadódik a feldolgozóipar is, - a kereskedelemben és általában a szolgáltatások terén, a tevékenység forgalmának polarizációja specifikusan nagy, - mindenik megyében a legnagyobb forgalom a kis- és nagykereskedelemben, az ingatlanügyletekben, az építőiparban, e tekintetben meg kell említenünk, hogy ez a szituáció, a gazdaság további evolúciójának eredményeként, 2009-ben a legnagyobb csökkenést szenvedte el és némi fellendülést 2010-ben - nincs összhang a vállalkozások száma és ezek forgalomának aránya között. 31

32 2.4 Szempontok a határmenti térségben foglalkoztatott munkaerőről Románia lakossága mintegy 21 millió, kis mértékben csökkenő irányzattal, az előrejelzéseket szerint és a különböző forgatókönyveknek megfelelően, továbbra is ez marad a tendencia óta Románia lakossága folyamatosan csökkent, beleértve az utóbbi éveket, a negatív születési arány és a népesség külföldre valő migréciója következményeképpen. A Magyarországgal határmenti területek lakossága meghaladta a 2 milliót 2010-ben, az ország teljes népességének 9,7%-át képviselvén. Megyékre lebontva, 1990 után a helyzet ugyanazt a negatív irányzatot követte, kivételt képezvén Temes megye, ahol a népesség 2,95%- kal nőtt 2006-tól elkezdve a múlt év végéig (2010), az ipari pólus vonzerejének eredményeként. A lakosság megyénkénti megoszlása viszonylag kiegyensúlyozott, Arad és Temes megye az ország lakosságának 5,25%-át reprezentálják illetve a magyar határmenti terület lakosságának 54,22%-át ( lakos); 2010-ben Bihar és Szatmár megyék lakosságának aránya az ország teljes népességhez viszonyítva 4,46% volt, 45,78%-a a Magyarországgal határos területek lakosságának ( lakos). Migrációs ráta pozitív tendenciákat mutat, Arad és Temes megyében, míg más részeken negatív értékeket, habár különböző mértékben, de ez a természetes népfogyatkozásra referálva, kedvezőtlen alakulását jelképez. A román oldalon, a lakosság régiók közötti migrációjának jelensége tipikus. Nyugat és észak-nyugat Románia népességére jellemző a kulturális sokszínűség, a román közösség kohabitálva a magyar, német, roma és szerb közösségekkel. A 2002-es népszámlálás során rögzített adatok szerint, a kisebbségek 11,7%-a él a nyugati régióban. Ami a népsűrűséget illeti, hogy jelentősen eltérő; háromban a négy határonátnyúló megyéből (Temes, Bihar és Szatmár) a népsűrűség viszonylag homogén, lakos/km 2, de jóval alacsonyabb mint az EU-27-ben (118 személy/km 2 ) ben, a legalacsonyabb népsűrűség mindössze 52,37 személy/km 2 volt Arad megyében. A nemek megoszlását illetően meglehetősen kiegyensúlyozott az összes megyében, egy enyhe női arányfölény vehető észre (48,3% férfiak és 51,7% nők esetén). Átlagosan, a lakosság 54,7%-a él városi területeken a határmenti térségben, megyénként a városi környezet lakóinak aránya változó, a 62,2%-os Temes megyéitől, 47,4%-ig Szatmár megyében, ahol a vidéki népesség aránya magasabb (mintegy 52,6%). A lakosság korstruktúrája a demográfiai öregedésre jellemző folyamat jegyeit viseli, elsősorban az alacsonyabb születési ráta miatt, mely maga után vonza az abszolút és relatív fiatal népesség (0-14 év) csökkenését és idősödő népesség (60 év felett) növekedését táblázat: A lakosság korstruktúrája, személy év év 60 év Összesen Románia (2008) Arad (2009) Temes (2008) Bihar (2010) Szatmár (2008) Forrás: Institutul Național de Statistică (INS), Statistica populației, 2011, 19 Mivel az adatok az életkorcsoportok szerint csak különböző években állnak rendelkezésre, illetve az ország egész területén 2008-ig, megyék összehasonlítása eltéréseket regisztrálhat 32

33 A lakosság korfája, az életkor és nemek közötti különbségeket tükrözi. Így a fiatal lakosság alacsony száma leszűkítette a korpiramisának alapját is. Ezen változások demográfiai és gazdasági hatásai átalakulásokat jelenthet a különböző alcsoportokban (iskolai népesség munkavállalási korú népesség csoportjában). Országosan mindössze 15,8% volt 14 év alatti és 19,55% a 60 év feletti lakosság. Átlagban, a négy megyében, a lakosság 14-16%-a a 0-14 éves korosztály és 16,8-20,6%-a a 60 év felettiek generációja. A foglalkoztatott lakosság magábafoglal minden olyan 15 év feletti személyt, akik gazdasági tevékenységet végzett, árukat vagy szolgáltatásokat állított elő, legalább egy órával a referencia-időintervallum előtt, annak érdekében, hogy bevételhez jusson, bérek, természetbeni fizetés vagy egyébb juttatások formájában táblázat: A foglalkoztatott lakosság az év végén, ezer személy Románia 8725,9 8747,0 8410, Arad 211,6 208,2 199,7 197,5 199,9 204,1 Temes 335,5 334,4 317,3 316,7 320,9 328,0 Bihar 278,1 275,6 269,1 267,5 268,6 269,9 Szatmár 150,6 150,9 146,4 145,6 146,8 148,2 Román határmenti terület 975,8 969,1 932,5 927,3 936,2 950,2 Forrás: Comisia Națională de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, Foglalkoztatási ráta a foglalkoztatott népesség és a teljes év közötti népesség százalékban kifejezett arányát mutatja. Mivel a hivatalos statisztikák csak a fejlesztési régiók szintjén áll rendelkezésre, valamint a megyei szinten levőek amelyek kiszámolhatóak (a foglalkoztatottak számát a teljes populációhoz mérve) nagyon különböző eredményeket és irreális magyarázatokat produkálnak, ezért továbbá az Eurostat regionális mellékelteire fogunk hagyatkozni táblázat: Foglalkoztatási ráta, régiókra lebontva, , % Románia 58,8 58,8 59,0 58,6 58,8 Nyugati régió 58,6 59,6 59,3 58,6.. Kelet-nyugati régió 57,1 57,0 56,4 55,2.. Forrás: Eurostat, 2011 A foglalkoztatási ráta Romániában alacsony más európai országokhoz viszonyítva. A fejlesztési régiók szintjén, a nyugati régió közel van az országos értékhez, míg az észak-nyugati régióban lényegesen alacsonyabb a mutató. ILO munkanélküliségi ráta az ILO 20 szerinti munkanélküliek számát és az aktív népesség arányához viszonzítja százalékban kifejezve. 20 ILO munkanélküliek, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kritériumai alapján, azok a személyek akik legalább 15 évesek vagy idősebb, akik ugyanabban az időben megfelelnek az alábbi feltételeknek: (i) nincs mukahelyük és nem vesznek részt tevékenységekben jövedelemszerzés érdekében, (ii) az elmúlt négy hétben lépéseket tettek a munkakeresésére és annak megtalálása érdekében, (iii) ha azonnal munkát találnának, munkába lépnének a következő 15 napban. 33

34 2.15 táblázat: Munkanélküliségi ráta, megyékre leosztva, , % Románia 4,0 4,4 7,9 6,9 5,5 5,0 4,8 4,5 Arad 2,3 3,0 6,8 5,2 5,0 4,8 4,5 4,3 Temes 1,6 1,6 4,4 3,7 3,2 2,8 2,6 2,3 Bihar 2,4 3,0 5,9 5,8 5,7 5,5 5,1 4,8 Szatmár 2,6 3,0 6,5 6,0 5,7 5,5 5,3 4,9 Forrás: Comisia Națională de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, Az átlagosan foglalkoztatottak számaának dinamikus ellemzése nyomán, könnyen megfigyelhetjük, hogy mind nemzeti és területi szinten, csökkent a foglalkoztatottak száma, a trend úgy tűnik, hogy előreveti a elkövetkezendő éveket. Ez pedig teljesen természetes, az összlakosság és a foglalkoztatott lakosság számának csökkenése mellett. Ezen mutatóra vonatkozó rendelkezésre álló adatok a Nemzeti Prognosztikai Bizottságtól származnak, az exkluzívan megyei szintű előrejelzéseket viszont nem lehet közvetlenül az aktív múködő vállalatok számához illetve ezek forgalmához társítani. Azonban, általános áttekintést nyújtanak a vállalatok aktív munkahelyteremtő szerepéről táblázat: Alkalmazottak, megyékre leosztva, , személy Foglalkoztatt Alkalmazot Foglalkoztatt Alkalmazot Foglalkoztatt Alkalmazot Foglalkoztatt Alkalmazot Foglalkoztatt Alkalmazot Foglalkoztatt Alkalmazot lakosság lakosság lakosság lakosság lakosság lakosság Románia 8725,9 4885,3 8747,0 5046,3 8410,7 4774, , , ,0 Arad 211,6 120,4 208,2 124,4 199,7 110,9 197,5 106,2 199,9 106,5 204,1 107,7 Temes 335,5 209,8 334,4 216,7 317,3 203,0 316,7 194,7 320,9 197,3 328,0 200,3 Bihar 278,1 163,3 275,6 167,3 269,1 158,9 267,5 152,2 268,6 152,7 269,9 153,3 Szatmár 150,6 75,2 150,9 77,1 146,4 75,6 145,6 72,3 146,8 72,6 148,2 73,0 RO 975,8 568,7 969,1 585,5 932,5 548,3 927,3 525,4 936,2 529,1 950,2 534,3 határmenti terület Forrás: Comisia Națională de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, Romániában az alkalmazottak egy alacsony része a teljes foglalkoztatott lakosságból 21, mintegy 54,69% volt 2010-ben, negatív fejlődésben léve az 55,96%-os 2007-es szinthez késpest. Csak 2008-ban volt magasabb, 2009 óta hanyatlásnak indult tendencia van előrejelezve re vonatkozóan is. Az országos átlaghoz képest, a négy hatátmenti megyében az alkalmazottak aránya is számottevően eltérő, 2010-ben elérve a legmagasabb szintet, 61,5%-ot Temes, 53,8%-ot Arad, 56,9%-ot Bihar és csupán 49,6%-ot Szatmár megyében. Ha alapul az aktívan működő regisztrált vállalkozások számának növekedését vesszük 2008-ig, ez negatív dinamikát konferál illetve az egységenként átlagban foglalkoztatottak számának romlását. Ezen csökkenést részben a magánés 2009-t követően közszféra átszervezésével lehet magyarázni. Tény, az hogy a es hatalmas létszámcsökkentés az egyike volt a közigazgatási érdekében hozott gazdasági tevékenység racionalizálási intézkedéseinek. 21 A foglalkoztatott lakosság magábafoglalja mind a munkavállalókat és az önálló vállalkozókat akik termelőtevékenységet folytatnak. Az alkalmazottak száma magábafoglalja a láthatatlan gazdaságban dolgozó személyeket is. 34

35 A rendelkezésre álló adatok szűkössége a foglalkoztatottak számára vonatkozóan a vállalkozási típusok szerint, nem teszik lehetővé egy aktuális, hatékony és mérvadó elemzés elkészítését regionális szinten a munkaerő-használat hatékonyságára vonatkozóan. Ezért az értékelések a 2008-as évre vonatkoznak, mind nemzeti és regionális szinten. KKV-k 2010-es Kartája szerint, 2009-től kezdődően a KKV-k a munkahelyek csökkentésével szembesültek. Így 2009 végén a KKV-k által alkalmazottak száma embert volt, míg 2008-ban , ami munkahely veszteséget jelent. A 2.17 táblázat adatainak összehasonlító elemzéséből következtetésképpen kiderült, hogy a KKV-k szektorában az éves átlagban foglalkoztatottak aránya, az érintett megyékben, nagy mértékben összefügg a KKV-k demográfiai eloszlásával földrajzi szempontból minden megye szintjén táblázat: Az aktívan működő vállalkozások összehasonlító struktúrája, jogi személyek és éves átlag alkalmazottszám, megyékre leosztva, 2009 és 2010, ezer Megye Aktív Alkalmazott/ Aktív Alkalmazottak Alkalmazott vállalkozások aktív vállalkozáso száma ak száma száma vállalkozások k száma Alkalmazott/ aktív vállalkozások Románia ,2 4, ,0 5,177 Arad ,9 4, ,2 5,155 Temes ,0 5, ,7 5,410 Bihar ,9 4, ,2 5,017 Szatmár ,6 4, ,275 RO határmenti ,3 4, ,4 5,221 terület Forrás: kalkulációk, a megadott információk alapján Oficiului Național al Registrului Comerțului (ONRC), Operațiuni în registrul central al comerțului. Sinteze statistice, februarie aprilie 2011, și a Comisiei Naționale de Prognoză (CNP), "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011 A fenti táblázat azt mutatja, hogy egyes megyékben közvetlen pozitív korreláció áll fenn a mutató megyei értékének specifikus aránya (fajsúlya) a teljes lakosság illetve a megye összes aktív gazdasági társaságszámát tekintően. Temes megyében, az aktív egységek mutatójának részaránya (3,78%) meghaladja a megye helyzetét a megyei lakosság részesedése a teljes lakosságra vonatkozó mutató szempontjából (3,14%). Ez azt a tényt húzza alá, hogy a megyében létrehozott KKV-k a úgy lettek kialakítva hogy kielégítse a széles körű fogyasztói keresletet, mely sokkal nagyobb mint a rezidens lakosságé, illetve hogy a földrajzilag szomszédos megyékben élő, sőt az ország más területein levő, lakosságnak megfeleljen. Sőt, ezen aspektus azt jelzi, hogy a Temes megyében található KKV-k törekszenek a multi-regionális és nemzeti piac felé, amely megfelel a fogyasztói kereslet migrációs elvének, különösen a nagyértékű és komplex termékek és szolgáltatások esetén. A határmenti térségben kínált munkahelyek száma 2009-hez képest 2010-ben 4,18%-kal csökkent, enyhén jobban mint a 3,65%-os országos átlag csökkenés. Pozitívumként megemlíthető a vállalkozások megerődödésének szempontjából, hogy 2010-ben összehasonlítva a 2009-es évvel, minden megyében az aktívan működő cégek által átlagban foglalkoztatottak száma 20-25%-kal emelkedett, a gazdasági válság a kisebb vállalkőzások eltűnését jelentette a piacról. 35

36 2.5 Gazdasági növekedés és a vállalkozások Vállalkozási intenzítás KKV-k jellege és tevékenységének mértéke szervesen a helyi piachoz kapcsolódik, ezért a legtöbb ezen a szinten vagy regióban fordul elő. iiyenformán, az 1000 lakosra jutó KKV-k száma az a mutató, mely a KKV-k sűrűségét illusztrálja, rendkívül fontos a regionális piacok méretének jellemzésére és a Romániai 22 KKV-k szektorának evolúciójának mélységét fejezi ki az ország gazdasági régiói és megyék közötti egyenlőtlenségekkel egyetemben. Az alábbi táblázatba a megyei vállalkozói intenzitást mutató értékei vannak befoglalva: 2.18 táblázat: Aktív kereskedők sűrűsége, az 1000 lakosra jutó jogi személyek aránya, a határmenti megyékben, ( ) Lakosság Aktív kereskedők száma Magán Aktív Jogi JSz/ 1000 vállalko Lakosság kereskedők személy lakos zó száma Magán vállalkozó Jogi személy JSz/ 1000 lakos Románia , ,47 Arad , ,53 Temes , ,39 Bihar , ,40 Szatmár , ,77 RO határmenti terület , ,75 Forrás: Fundația Post Privatizare (FPP), Raportul anual privind sectorul IMM din România, Evoluții între dificultăți și provocări A táblázatba rendezett adatok az 1000 lakosra jutó aktív gazdasági jogi személyek számát mutatja, 2009 és 2010-ben, a Románia Magyarországgal való határmenti terület megyéi szerint. Ezek az alábbi szempontokat emelik ki: - a román határmenti átlag meghaladja a mutató országos átlagát, illetve hogy ha az országos átlag intenzitás 29,47, a nyugati határnál 33,75 volt 2010-ben; - a a négy megye között a mutatóra vonatkozóan az eltérés nagy amplitúdójú, a legalacsonyabb 22,77 aktív vállalkozás minden 1000 lakosra Szatmár megyében és a maximális 42,39 aktív gazdasági társaság minden 1000 lakosra Temes megyében, intervallumszintek között mozog; - annak ellenére, hogy a teljes határmenti területen, a népesség 2010-ben 2009-hez képest 954 lakossal csökkent, és habár az egy főre eső GDP (bruttó hazai érték) magasabb volt ben, az aktív vállalatok számának drasztikus csökkenése az intenzitás átlag csökkenéséhez vezett a 37,60 -ről 33,75 re 2010-ben; - az különbség, ami elválasztja maximális intenzitású Temes megyét és a minimális intenzitású Szatmár megyétől, 2010-ben 2009-hez képest, csökkent; - nem szabad elfelejteni, hogy a legtöbb ilyen jogi személyek KKV-k (kb. 99%), és 80%-uk mikrovállalkozás. 22 Fundația Post Privatizare (FPP), Raportul anual privind sectorul IMM din România, Evoluții între dificultăți și provocări 36

37 2.5.2 Gazdasági növekedés a határmenti térségben A 2000 és 2008 közötti intervallum kedvező volt a vállalkozói szellem fejlesztésére. Egy viszonylag hosszú ideig tartó gazdasági növekedés után, a válság első efektusai, a kiszámíthatatlan és nagyon nehezen kezelhető makrogazdasági keret negatív evolúciója, rohamosan befolyásolta a vállalkozások fejlődését, különösen a KKV-ét. Románia, a többi európai országgal egyetemben, megtapasztalták a globális válság komoly hatássát, az üzleti szektor mindkét országban egyértelműen visszaszorulóban van. Így, a 10 éve tartó pozitív gazdasági növekedés, a román gazdaság először regisztrált, drasztikus csökkenést, a 2008-ban +8%-os ritmusról leesett -7,1%-ra 2009-ben ben drasztikus intézkedések közepette, a gazdasági növekedés fokozatos és lassú fellendülést tapasztalt, de továbbra is negatív maradt az év végéig után, az adatok azt mutatják, visszatérést mutatnak a román cégek tevékenységét illetően, az exportok segítvén a tartós növekedést, a legdinamikusabban fejlődő szektor a válság teljes ideje alatt táblázat: A GDP valós növekedése, között, százalékos változások (%) Románia 7,9 6,3 7,3-7,1-1,3 1,5 4,0 4,5 4,7 Arad 8,2 5,4-3,3-5,3 1,4 1,7 4,0 4,5 4,6 Temes 16,0 3,3 2,8-4,4 1,4 1,7 4,0 4,6 4,6 Bihar 7,0 6,8 3,8-9,5-1,3 0,9 3,5 4,0 4,3 Szatmár 6,1 0,1-1,3-7,6-1,1 0,7 3,7 4,2 4,2 Forrás: Comisia Națională de Prognoză, "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011; "Proiecția principalilor indicatori macroeconomici pentru perioada ", mai és 2008 között, Romániában regisztrált GDP (bruttó hazai érték) növekedési rátája igen magas volt, kelet-európai országok motorjaként viselkedve. A határmenti térségben elhelyezkedő két fejlesztési régió, vagyis a nyugati- és észak-nyugati régiók, között a GDP jelentős növekedését rögzítették, majd 2008-al kezdődően a növekedés üteme jelentősen csökkent, sőt negatív értéket ért el az észak-nyugati régióban. A elemzett megyék ebben a tekintetben különböző evolúciót mutatnak: Temes és Bihar megye a GDP pozitív növekedését, míg a másik két megye, Arad és Szatmár, negatív arányok ért el es kezdettel, a gazdasági válság erőteljesen nyilvánult meg Romániában, a folyó évbeni GDP növekedési ritmusának jelentős csökkenésével (-6,6% a nyugati régióban, -6,1%-os az észak-nyugati régióban) járó aspektus. A határmenti térségbeni mindenik megye a GDP negatív értékeivel szembesült -4,4% Temes és -9,5% Bihar megyékben óta a növekedés ismét pozitív értékű, miután egy sor konkrét intézkedést fogadtak el és hajtottak végre az Európai Unióban és Románábana, annak az érdekében hogy enyhítsék a válság hatásait a gazdasági környezetben ben, a nyugati-régió pozitív GDP növekedési ütemet rögzített, elsősorban Arad és Temes megyék evolúciójának köszönhetően, míg az északnyugati régió növekedését nagyban befolyásolta a Bihar és Szatmár megyék által rögzített negatív értékek. A periódusra vonatkozó prognózis némi fellendülést mutat, Romániában és a két régióban, folytatott gazdasági tevékenységet illetően, de a növekedés jóval alacsonyabb szintű lesz mint a globális gazdasági válság előtt. 37

38 Romániában, az egy főre jutó GDP körülbelül euróra nőtt 2006 és 2010 között, azonos növekedés tükröződik a nyugati régióban (1.064 euró) és az észak-nyugatiban (931 euró) is táblázat: GDP/ lakos a es periódusban, euróban Románia 4525,6 5780,3 6491,9 5466,8 5684,8 8256* 9009* 9880* 10895* Arad Timis Bihar Szatmár *Az országos becslések, a CNP által végzett számítások a romániai GDP összértékére és az árfolyam-előrejelzésére vonatkozóan, valamint a IMF népességi adatok előrejelzése alapján történt számítások eredménye. A megyei szintű adatok a Nemzeti Prognosztikai Hivatal (CNP) statisztikái Forrás: Comisia Națională de Prognoză, "Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în PROFIL TERITORIAL până în 2014", martie 2011, International Monetary Fund "World Economic Outlook", April 2011, Az egy főre jutó GDP különbségek jelentősek a négy határmenti térségben levő megyében. Így, a Temes megyében, ebben az időszakban, a legmagasabb növekedés ( euró) lett regisztrálva, míg ennek az ellenkezője az észak-nyugati megyékben (Bihar: +845 euró, Szatmár: +313 euró). Az azonnali közvetlen időszakban ( ), az egy főre jutó GDP növekedése várható, körülbelül euróval a nyugati régióban, illetve euróval az észak-nyugati régióban, ezen szempontból a két végletet jelöli Temes megye (3.037 eurós növekedés) illetve Szatmár megye (csupán eurós növekedés). Ennek értelmében, a gazdasági válság, mélyen visszarántotta és fordítottan érintette 2009-ben a GDP-növekedését a korábbi évekhez képest jórészt olyan tényezők miatt, mint például: - a belföldi fogyasztás jelentős visszaesése, - a beruházások csökkenése, beleértve a külföldi közvetlen beruházásokat, - a külkereskedelmi tevékenység drasztikus leesése, - viszonylag nagy infláció (akárhogy magasabb, mint az előző években). A GDP csökkenése elsősorban és nagyrészben az üzleti szektornak köszönhető, láthatóan befolyásolta egy sor drasztikus adó- és pénzügyi intézkedés, mint a minimális adó bevezetése a vállalatok bruttó nyeresége után. A begyűjtött költségvetési források elégtelen értéke hasonló intézkedésekhez vezetett, beleértve a nem nyereséges cégek irányába, ennek tulajdonítható a mikro- és kisvállalkozások tevékenységének nagyszámú korlátozása A vállalkozás - gazdasági növekedés korrelációja A szakirodalom pozitív kapcsolatot mutat a vállalkozás és a gazdasági teljesítmény között, kiemelve a vállalkozás szerepét a gazdasági növekedésben: a vállalkozás innovativitást és munkahelyteremtés jelent és így közvetlenül pozitív hatással van a gazdasági növekedésre. A vállalkozók egyéni okok miatt kezdenek üzleti tevékenységekbe. Ezek hatással vannak a gazdaság egészére. Annak érdekében hogy kiemeljük az összefüggés jelentőségét, a gazdasági területi fejlődés és a vállalkozói tevékenység között, két mutatót használtunk: GDP/ befektetett tőke és a vállalkozói intenzitást, megyénként, három éves periódusra. Az egy főre 38

39 jutó GDP-re vonatkozó adatokat az Országos Prognosztikai Bizottság biztosítja, illetve a vállalkozói intenzitás értékeit minden évre és megyére számítások, az 1000 lakosa eső aktív cégek aránya, alapján határoztuk meg. Gyakran használatos a többszörös korrelációs együttható négyzete, amely az úgynevezett determinációs együttható (R 2 ), az alábbi képlet határozza meg: R 2 n i 1 n i 1 A determinációs együttható azt fejezi ki, hogy a modellben szereplő független változók együttesen milyen mértékben határozzák meg a függő változót, illetve együttesen a függő változó varianciájának milyen arányát magyarázzák. Ezen feltételek mellett, a modellben nem szerepelő véletlen tényezők hatása az 1 - R 2 (determinációs együttható inverze). A determinációs együttható mindig pozitív és értékeit a [0,1] értelmezési tartományból veszi: - ha az R 2 értéke megközelíti az 1-et, azt jelenti, hogy a faktoriális tényezők részesedése a függő változó varianciájában nagy, azaz szoros összefüggés észlelhető; - ha az R 2 értéke közelít 0-hoz, azt jelenti, hogy a független tényezők varianciája kevésbé befolyásolják az eredmény változó varianciáját és fejlődését, így az összefüggés gyenge sőt egyes esetekben nem is létezik. Az alábbi táblázatban a determinációs együttható három évben szerepel, feltüntetve az esetleges összefüggést a két független változó között. 39 y y i i y y 2.21 táblázat: A vállalkozási intenzitás egy főre jutó GDP korrelációja Megye Mutató Arad GDP/fő Vállalkozási intenzitás 33,8 31,55 27,53 Temes GDP/fő Vállalkozási intenzitás 42,6 54,60 42,39 Bihar GDP/fő Vállalkozási intenzitás 39,7 39,19 35,40 Szatmár GDP/fő Vállalkozási intenzitás 26,9 27,81 22,77 R 2 0,7635 0,8158 0,7204 Forrás: kalkulációk a kapott információk alapján, CNP, Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în profi teritorial până în 2014, Egy erős korreláció figyelhető meg a vállalkozási intenzitás és az egy főre jutó GDP között, a három vizsgált évben, a legmagasabb értéket (R 2 = 0,763) 2008-ban és a legalacsonyabb (R 2 = 0,578) 2009-ben érvén el. Ahogy az várható volt, a vállalkozói intenzitása ország jelentős és pozitív hatással van a gazdasági növekedésre, különösen fontos a 2008-as évben, visszatérve 2010-ben. A 2009-es gyengébb teljesítmény az addicionális adóteher bevezetése és a kisebb beruházások eredménye. Az adatok elemzése azonban azt mutatja, hogy a megyék szintjén tartós különbségek vannak a három analizált évben, melyeket csak továbbsúlyosbított a válság. Ezáltal, a vállalkozási intenzitás hatása a növekedésre, kondicionálva van a kezdeti jövedelem szintjétől, 2 2

40 Intenzítás, Intenzítás, Intenzítás, melyekre vonatkozóan nagy különbségek vannak a megyék között. Például azt mondhatnánk, hogz Szatmár megye esetén, a vállalkozói intenzitása nem elegendő, vagy kevésbé befolyásolja a gazdasági növekedés helyi feljavítását ábra: A vállalkozási intenzitás és az egy főre jutó GDP korrelációja, között y = 0,0033x + 13,917 R² = 0,7635 SzM (4513; 26.9) BH (6292; 39.7) TM (8983; 42.6) AR (6664; 33.8) y = 0,0067x + 0,6871 R² = 0,8158 BH (5157; 39.19) SzM (3880;27.81) AR (5727; 31.55) TM (7729; 54.6) egy főre jutó GDP, egy főre jutó GDP, y = 0,0041x + 7,7139 R² = 0,7204 SzM (3940; 22.77) BH (5354; 35.40) TM (8218;42,39) AR (6119; 27.53) egy főre jutó GDP, Forrás: kalkulációk a kapott információk alapján, CNP, Proiecția principalilor indicatori economico-sociali în profi teritorial până în 2014, Ugyanaz az elemzés, de a GDP növekedési ütemát alapul véve, kismértékű összefüggés alakulását mutatja a valós GDP és a növekedés között, 2009-ben és 2010-ben, a gazdasági válság következtében a determinációs együttható ezekben az években nagyon alacsony. Nem ugyanaz mondható el a vállalkozói intenzitás és a GDP növekedési ütemének korrelációjáról. Ennek oka, hogy a GDP növekedési üteme eltérő fejlődést mutathat az egy főre jutó GDP-vel szemben. Ha az egy főre jutó GDP növekszik, lehetséges hogy a GDP növekedési üteme csökken, illetve akkor ha az egy főre jutó GDP csökken, a növekedési ráta emelkedhet. Ennek eredményeként, az a helyzet bukkan fel, amelyben az intenzitás és az egy főre jutó GDP korrelációja jelentős, miközben a GDP növekedési rátájával való összefüggése jóval gyengébb. 40

41 3. A VÁLLALKOZÁSOK LÉTREHOZÁSÁNAK ÉS FEJLESZTÉSÉNEK TÁMOGATÁSA AZ EU-BAN 3.1 A vállalkozói szellem promoválása és az üzleti környezet javulása KKV-k képviselik az európai vállalatok több mint 99%-át, azaz 23 millió céget, így a növekedés, az innováció, a foglalkoztatás és a társadalmi integráció fő laboratóriuma. Egy vállalkozás indításához, illetve egy ösztönző, kreatív, prohibitív akadályok nélküli környezetben való tevékenység folytatásáért, az Európai Bizottság és a tagállamok megfelelő politikákat és intézkedéseket fogadtak el, a vállalkozói szellem támogatása és az üzleti környezet javítása érdekében. A vállalkozói szellem ösztönzése A KKV-k, és nagyrészben a mikrovállalkozások, életképességüket a vállalkozónak köszönhetik, a sikeres üzleti ötlet mellett, kockázatot, illetve a létrehozásához és működéséhez szükséges költségeket vállalva. Még az üzlet elindítása előtt, a vállalkozói hajlandóságot különböző tényezők elbátortalaníthatják: leggyakrabban a pénzeszközök hiánya, a befektetők, piacok és értékesítési csatornák azonosításának és hozzáférésének akadálya, a nehézkes adminisztratív követelmények, a képzett humán erőforrások hiánya, nemzeti vagy helyi, kulturális és társadalmi tényezők kedvezőtlen konjunktúrához kapcsolódnak. Ezen túlmenően, a társadalmi csoportok és az etnikai kisebbségek, a hátrányos helyzetű csoportok (beleértve a fiatalokat és nőket) képviselői, az üzlet megnyitása után további akadályokkal szembesülnek. Ennek követketében, ezenfajta akadályok leküzdése és a kockázatvállalás, szükségessé teszi egy vállalkozói kultúra kialakítását, az első lépés ennek kidolgozásának az érdkében az iskolai és az ifjúság oktatásától indul. Az Európai Bizottság szintjén és a tagállamokkal együttműködve, a potenciális vállalkozók ösztönzésére egy komplex eszköztár lett kifejlesztve, hogy saját vállalatot kreáljanak. A különböző területeket érintő tevékenységek és intézkedések (mint például a sikeres tapasztalatok terjesztése, a jógyakorlatok azonosítása és megosztása, a promováló kampányok - mint például a KKV-k európai hete, a vállalkozói munka imázsának javítása, stb.) célja a vállalkozás útjába eső számos hazai és külföldi akadály legyőzése. Egy kedvezőbb üzleti környezet kiépítése érdekében, mind a meglévő KKV-k és a potenciális vállalkozók számára, az Európai Bizottság egy sor a vállalkozásokat támogató elvet fogadott el és a megvalósításukért számos mechanizmust implementált (hálózatok, vállalkozásokat támogató intézkedések), különös figyelmet szentelve a vállalkozások egyedi formáinak (női vállalkozók, céhek és a szociális vállalkozások). Valamennyi a KKV-k és a vállalkozói szellem javára hozott intézkedéseket, a Small Business Act for Europe (SBA) egyedülálló és teljes keretbe csoportosítja, illetve amelyet, az Európai Bizottság mellett, a tagállamok is vállalták hogy gyakorlatbaültessék. Az üzleti környezet javítása: a vállalkozás elindítása, ügyvezetése és növekedése A KKV-k hatás a nemzeti gazdaságra nemcsak ezek létrehozását, hanem a vállalat növekedésének és terjeszkedésének folyamatát, annak érdekében, hogy egy minimális méretet elérjen, a következőképpen: - a tevékenységkörben készségek és kompetenciákkal rendelkező személyzet felvétele, - új technológiákhoz való hozzáférés és a know-how alkalmazása, - pénzügyi befektetésekhez való hozzáférés, - információ- és szakértői véleményhez való hozzáférés (új piacok feltárása érdekében), - termék- és szolgáltatáscsaládok fejlesztése és diverszifikálása, - piacok kiterjesztése, - a forgalmi volumen növekedése. 41

42 3.2 Az EU támogatja a vállalkozást és a KKV-ket A KKV-k finanszírozási igényének támogatása A vállalkozások létrehozása és az üzletfejlesztés finanszírozása két komponensű: egyrészt, az új pénzügyi problémákról és mechanizmusokról szóló információk megszerzése, és másrészt, a hazai és nemzetközi műveletek finanszírozásához szükséges kiegészitő pénzeszközökhöz való hozzáférés. Ezen pénzügyi alapok megszerzése, további költségeket és nehézségeket generál, mivel a pénzügyi intézmények magas kockázati szintűnek érzékelik, illetve egyes esetekben specializált pénzügyi eszközök használatát követelik meg bizonyos típusú tranzakciókra szabva. A cégfejlesztési stratégiák implementálása pénzügyi erőfeszítéseket igényelnek a vállalkozások részéről. A vállalkozói tevékenység pénzügyi problémáinak megoldása, sok energiát és időt igényel a kapcsolódó aspektusok révén: árfolyamkockázat, különösen a külföldi kifizetések garantálása, vagy a hazai és külföldi ügyfeleknek nyújtott hitelkönnyítések nehézségei. Az EU-ban, a megfelelő finanszírozási formához való hozzáférés a legfőbb akadálya amivel szemben találják magukat a kis- és középvállalatok. A befektetők és a bankok gyakran távol maradnak az újonnan létrehozott KKV-ktől vagy azoktól amelyeknek nincs tapasztalatuk, mivel kockázatosabbak. Az Európai Bizottság által kifejlesztett eszközök a KKV-k finanszírozásának támogatása ezek különböző igényeire terjed ki, a születőben levő vagy a már megállapodott cégek függvényében. Ezek az eszközök a következőek: - több implemntált program célja az Európai KKV-k pénzügyi környezetének javítása; - pénzügyi eszközök létrehozása, mint például a hitelgaranciák. A KKV-k garanciakeretének támogatása (SME Guarantee Facility) garanciát nyújt a hitelek után, ösztönözve a bankokat, hogy jobban támogassák a KKV-ket hiteleken keresztül, beleértve a mikrohiteleket és a fejlesztéshez szükséges tőkefinanszírozást, ezáltal csökkentve a bankok kockázatoknak való kitettségét; - a pénzügyi intézményeken (bankokon) keresztüli kiutalás, kockázati tőke befektetési alapok formájában az innovatív és gyors növekedésű, a korai illetve növekedési szakaszban található KKV-k (High Growth and Innovative SME Facility) számára. Például, küzütt, több mint 744 millió euró lett kirendelve KKV-nek a Versenyképességi és Innovációs Keretprogramban, majd a közötti időszakra vonatkozó összeg több mint 1 milliárd euróval emelkedett. A Bizottság becslései szerint, az összeg lehetővé teszi a pénzintézetek számára mintegy 30 milliárd eurónyi újabb finanszírozást több Európai KKV-nek, mert átlagosan az EU költségvetéséből elköltött minden egyes euró lehetővé teszi a magánbefektetőknek 6 euró kockázatitőke nyújtását, vagy a bankoknak 50 eurós kölcsönök formájában; - a hitelbiztosítás szintén hatékony előmozdítója a KKV-k export operációinak kiterjesztésére, mivel pénzkifizetési mulasztások esetén, politikai és kereskedelmi kockázatok miatt, az összeg nagy részét (akár az exportérték 95%-ig) fedezi. Az exporthitel biztosítása legfeljebb 180 napra érvényes, az egy évre szóló hosszabbítási lehetőséggel. KKV-ket arra ösztönzik, hogy elkezdjék a külföldi értékesítéseket, a külföldi vásárlóknak nyújtott exporthitel garantálásával. Habár ez nem jeleni az export finanszírozását, mégis közvetve, a KKV-k melyek a banki finanszírozás megszerzésének nehézségeivel szembesülnek az export megrendeléseknél, 42

43 megengedik mindenik biztosított exportőrnek hogy lemondjon a kártérítési jogáról egy bank vagy más pénzügyi intézmény javára mint pótlólagos biztosíték; - az újonnan létrehozott, innovatív és az új piacokon növekedő vállalkozások támogatási díjrendszere azokat a vállalkozásokat célozza meg, melyek új vagy meglévő termékeket fejlesztenek, így az új piac igényeinek meg tudnak felelni, amelynek céljaból hogy megkönnyítse a koncepció életképességének finanszírozási szakaszát a KKV-k becsült forgalma alapján, megkönnyítve ezzel bármely tevékenység kezdetét. A KKV-k finanszírozási forrásainak elérése szorosan összefügg a vállalkozásfejlesztés szakaszával és a KKV-k számára, abban az időben, a piacon elérhető finanszírozási források kínálatával. A fejlesztés és az innováció felé orientált finanszírozási források fajtái összetettek, és megfelelő szabályozási és intézményi keret létrehozását követeli meg. Így, a finanszírozáshoz való hozzáférés különösen fontos tényező a KKV-szektor fejlődésében és növekedésében, főleg a pénzügyi és gazdasági válság után, befolyásolván ezek befektetési kapacitását az üzlet gazdasági elindítása végett Small Business Act KKV-k és a vállalkozások támogatására vonatkozó tevékenységek, egyedülálló és átfogó keretetét Az európai KKV-kről szóló törvény, Small Business Act (SBA) képviseli, amelynek implementéciójáért a tagállamok és Európai Bizottság kötelezettséget vállaltak. A Bizottság tevékenysége magábafoglalja a tagállamok és régiók segítését abban hogy a vállalkozáspolitikákat dolgozzanak ki, javítsák a KKV-k helyzetét teljes életciklusuk során és segítsék őket az új piacok elérése és a bevált gyakorlatok azonosítása és cseréje érdekében (vagyis a politika összes főelemére nézve). A 2008 júniusában elfogadott SBA a Bizottság akaratát tükrözni, mely elismeri a a KKVk létfontosságú szerepét az európai gazdaság számára. Először és elsőnek állapítja meg az átfogó globális politikai kereteket az Európai Unió és a tagállamai számára. A célja az hogy javítsa a vállalkozás általános megközelítését, hogy visszafordíthatatlanul hozzákösse a Gondolkodjunk először a KKV-kra elvét, mind a jogalkotási folyamatban és a közigazgatási magatartásban, illetve a KKV-k növekedésének előmozdításáért, segítvén őket a fennmaradó problémáik leküzdésében amelyek továbbra is akadályozzák a fejlődésüket. A Small Business Act for Europe minden független vállalatra vonatkozik, melyek kevesebb mint 250 alkalmazottal rendelkeznek, és nem haladja meg forgalmuk és/ vagy a főmérlegük egy bizonyos küszöbértékét, illetve a vállalkozások számának 99%-át érinti. A időintervallum alatt, a Európai Bizottság és a tagállamok kifejlesztettek egy sor olyan intézkedést melyek az adminisztratív terhek enyhítésére és csökkentésére (adók, stb.), elősegítéve a KKV-k finanszírozási eszközökhöz való hozzájutását vagy azok nemzetközivé válását különböző piacokon februárjában, felülvizsgálaták a SBA-t, így áttekintést nyervén az üzlet gyakorlati előrehaladásáról a SBA végrehajtása terén, hogy megfeleljen a gazdasági válság kihívainak. Konkrétabban, a Small Business Act (SBA) a legfőbb állami politikai kezdeményezés a kis-és középvállalkozásokat érintően, magában foglalván tíz elvet, orientálván a KKV-ra vonatkozó állami politikák megtervezését és végrehajtásátaz EU-ban és a tagállamokban. 43

44 4. A NEM-PÉNZÜGYI VÁLLALATOK GAZDASÁGA ROMÁNIÁBAN ÉS A KKV-K TÁMOGATÁSA 4.1 Az üzleti szektor fontossága Romániában A mai társadalomban egyre fontosabbak a kis- és középvállalkozások (KKV-k), melyek a foglalkoztatási lehetőségek szolgáltatói és kulcselemei a helyi és regionális közösségek jólétének. Hasonlóan az EU átlagához, Romániában a kis- és középvállalkozások szinte az összes vállalkozást magébafoglalja, illetve a számuk több mint 99,6%-át. A KKV-k legnagyobb részét mikrovállalkozások alkotják, habár arányuk az összes Romániai vállalat számához képest jóval alacsonyabb az EU átlagnál. 4.1 táblázat: Romániai KKV-k: alapérték, nem-pényügyi vállalatok gazdasága, 2008 becslések 23 Vállalkozások Cégek Munkapiac Értéktöbblet méret osztályok Románia EU-27 Románia EU-27 Románia EU-27 szerint Szám Százalék Szám Szám P Százalék Százalék Miliárd є Százalék Százalék Mikrovállalkozások ,1% 91,8% ,2% 29,7% 11 12,1% 21,0% Kisvállalkozások ,4% 6,9% ,8% 20,7% 12 14,1% 18,9% Közepes méretű ,1% 1,1% ,6% 17,0% 14 15,9% 18,0% vállalkozások KKV-k ,6% 99,8% ,6% 67,4% 37 42,2% 57,9% Nagy vállalkozások ,4% 0,2% ,4% 32,6% 51 57,8% 42,1% Összes ,0% 100,0% ,0% 100,0% ,0% 100,0% Az adatok a nem pénzügyi üzleti gazdaságra vonatkoznak (TEOÁR/CAEN/NACE C-I, K). EIA Business and Policy Research becsléseihez tartoziknak, az Eurostat 2006-os vállalkozások szerkezeti statisztikái alapján. Forrás: Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, 2009 A KKV-k foglalkoztatáshoz és a hozzáadott értékhez való hozzájárulásuk ellemzése, Európai Bizottság SBA elveinek megfelelő elemzése szerint úgy tűnik, hogy a román KKV-k kisebb fontosságú szerepet játszanak a helyi gazdaságban, mint ezen cégek megfelelői, átlagban a többi EU-s tagállam keretén belül ábra: KKV-k száma, mutató, 2002 = ábra: KKV-k alkalmazottai, mutató, 2002 = becslés becslés becslés becslés Románia EU-27 Románia EU-27 Forrás: átvéve Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România,

45 Így a KKV-k hozzájárulása a munkaerő foglalkoztatásához 63,6% Romániában a 67,4%- os EU-hoz; a hozzáadott érték szempontjából a hozzájárulás 42,2%, jóval az uniós átlag (57,9%) alatt. A szakértői értékelések szerint, a helyzet nagyrészt mikrovállalkozások rosszabb teljesítményének tulajdonítható, az Európai társaikkal viszonylatban. Habár a Romániai kis- és középvállalkozások szektora még mindig elmarad eredményeiben az európai átlagtól, azonban jelentős javulást ért el között. Így, ebben az időszakban a KKV-k száma felemelkedett 46%-kal, egy lenyűgöző növekedési ütemmel, az EU átlag 13%-hoz képest. Ugyanebben az időszakban a KKV-k foglalkoztatása is gyorsabban nőtt (31%) az EUátlagánál (12%). 4.3 ábra: KKV-k által kreált hozzáadott érték, mutató, 2002 = becslés becslés Románia EU-27 Forrás: átvéve Comisia Europeană, Întreprinderi și Industrie, Fişa informativă SBA pentru România, 2009 Bár még mindig az EU átlaga alatt, abszolút értékben, a kis- és középvállalkozások a által hozzáadott érték Romániában a leglátványosabb fejlődést tapasztalata, 2008-ban ötször magasabb volt mint 2002-ben. Ugyanakkor az átlagos hozzáadott érték az EU-tagállamokban 28%-kal nőt. 4.2 KKV-k piaca, lehetőségek és korlátok KKV-k piaca Azon piacokon ellemzés amelyeken a KKV-k termékeiket forgalmazzák, azt mutatja, hogy a legnagyobb arányban, cégek csak a helyi és a nemzeti piacon működnek, és közel cégek fele (48,29%-a) csak a leglimitáltabb területen, a helyi piacon tevékenykednek. A kis- és középvállalkozások, amelyek üzleteiket továbbfejlesztették Románia határain átívelően, 2009-ben, csak a negyede volt a vállalkozások teljes számának (25,33%), illetve ezek 17,17%-a irányul az Európai Unió közöspiaca felé, 5,50% forgalmazott termékeket/ szolgáltatásokat más európai országokban, illetve a vállalatok 2,66%-a sikerült az kontinensen kívüli országokban lábat vetni. 45

46 4.4 ábra: KKV-k leosztása azon piacok alapján melyeken aktíválnak 50,00% 45,00% 40,00% 35,00% 30,00% 25,00% 20,00% 15,00% 10,00% 5,00% 0,00% 48,29% 17,17% 5,50% 2,66% Csak helyi piac EU belsőpiac Egyéb európai Európán kívüli országok piaca országok piaca Forrás: a kapott információk alapján felépítve CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp, 2007 Ha nemzetközi szinten, az ötlet, hogy a vállalkozás kis mérete akadályozza az exportokat, nincs megerősítve minden piacon, Romániában a szakemberek szerint ez a korlátozott földrajzi eloszlás a helyi piacokon, a kis méret hatása, mely nem biztosítja számukra a szükséges gazdasági hatalmat hogy más piacokra is behatolhassanak táblázat: A KKV-k termelésének rendeltetése a koruk alapján, % Szám Termelés rendeltetése 0-5 ani 5-10 ani ani Peste 15 ani 1. Csak a helyi piac 47,35 43,91 54, A helyi és nemzeti piacok 81,62 78,26 87,21 82,46 3. EU belsőpiac 17,55 20,43 12,21 17,19 4. Egyéb európai országok piacán 5,57 6,96 4,65 4,91 5. Európán kívüli országok piaca 3,06 2,17 1,74 3,16 Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp, 2007 A legtöbb vállalat, mely már próbált nemzetközi stratégiákat implementálni, 5-10 év közöttiek, illetve arányuk nem több mint 30% a vállalkozások összességében. A nemzetközi piacokban legkevésbé érdekeltek a éves vállalkozások, körülbelül cégek 18,6%-a. 4.3 táblázat: A KKV-k termelésének rendeltetése a méretosztályuk alapján Szám Termelés rendeltetése Micro-întrep. Întrep. mici Întrep. mijlocii 1. Csak a helyi piac 55,11 38,37 26,73 2. A helyi és nemzeti piacok 87,48 74,81 63,37 3. EU belsőpiac 11,94 24,03 35,64 4. Egyéb európai országok piacán 3,45 6,20 17,82 5. Európán kívüli országok piaca 2,01 3,88 3,96 Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din România 2010, Editura Olimp CNIPMMR (2010), "Carta Albă a IMM-urilor din România 2010", Editura Olimp 2007, București. 46

47 Méretüktől függően, megerősíthető a tény, hogy egy nagyobb léptékű (kiterjedésű) vállalat biztosítja az exportokhoz szükséges forrásokat. Körülbelül 43%-a közepes vállalkozások és forgalomazzák termékeiket az országban, illetve egy jelentős részük, több mint 57%-uk, megkockáztatta a külső piacokon való fejlődést. Közülük mintegy 62% az EU belsőpiacán, tevékenységük a Románia külkereskedelmi kontjába lett regisztrálva. 4.4 táblázat: A KKV-k termelésének rendeltetése tevékenységikör alapján Szám A termelés Ipar Építőipar Kereskedelem Szállítás Vendéglátás Szolgáltatások rendeltetése 1. Csak a helyi piac 40,96 35,90 59,55 56,76 72,73 40,99 A helyi és 72,59 2. nemzeti piacok 88,46 88,85 85,14 90,91 81,98 3. EU belsőpiac 25,90 11,54 10,51 14,86 9,09 17,57 4. Egyéb európai országok piacán 8,73 3,85 3,50 2,70 6,06 4,95 5. Európán kívüli országok piaca 4,22 0,00 2,55 0,00 0,00 2,70 Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp 2007 Az ipar és a szolgáltatások területe azok a tevékenységkörök, amelyek termékeit a KKVk a külső piacokon (összesen közel 44%) értékesítették, az összes többi EU tagállamban ben, a turizmus és a kereskedelmi szolgáltatások voltak a legalacsonyabb részesedésűek az exportra szánt termelésből. Az egységes piac megteremtése az áruk és szolgáltatások számára, az egyik fő hajtóereje az európai gazdaságnak, mely nagymértékben azon üzleti lehetőségekre bazíroznak melyek megengedik a vállalkozásoknak hogy termékeiket és szolgáltatásaikat az EU-ban forgalmazzák. Az EU elsődleges célja a piacok jobb integrálása, illetve az áruk, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad mozgása előtti akadályokat felszámolja. Manapság, az európai exportőröknek számos diszkriminatív rendelkezés, melyekhez a hagyományos kereskedelmi akadályok, mint a kvótákkal és vámadókkal, kell szembenézniük. A nemzetközi vállalkozások és a versenyképesség közvetlen kapcsolatának erejéntől fogva, az EU segíti a KKV-k fejlesztését és támogatja ezek nemzetközi tevékenységet, és megkönnyíti a nemzetközi piacokra való belépésüket. Az európai vállalatok szabadon létrehozhatóak és szolgáltatásaikat az EU egész területén kínálhatják. A L'Europe à vous - Európa Önökért portál hozzáférést biztosít az összes szolgáltatáshoz és szükséges információhoz a ami vállalkozások mobilitását és életciklusát illeti A Romániai KKV-k piaci lehetőségei KKV-k üzleti lehetőségeik a vállalkozások tevékenységének, mind belső hazai szintű és nemzetközi piacokra való elterjeszkedésüket érinti. A vizsgálat szerint, amely a Romániai KKVk szektorának elemzéséről készült, a Magán Kis- és Középvállalkozások Nemzeti Tanácsa által összeállított 2010-es Fehér Charta alapján, Romániában a KKV-k számára 2010 fő direktívájának a belföldi értékesítés növekedését tartják. A válság feltételei mellett, ez egy védekező stratégiá, amelynek célja a kisebb kockázatú feltételek melletti forgalmazás, még egy viszonylag magasabb fokú bizonytalanság elfogadása közepette. Azonban, az új piacok 47

48 penetrációja, a KKV-k 46,94%-a számára üzleti lehetőséget jelent, de az export növekedését mindössze 9,97%-uk vette tekintettbe. 4.5 ábra: Romániai KKV-k számára elérhető üzleti lehetőségek gyakorisága 70,00% 68,01% 60,00% 50,00% 46,94% 51,38% 40,00% 33,27% 30,00% 26,40% 20,00% 10,00% 0,00% Új technológiák Új üzleti Új piacokra Új termékek A nemzeti piaci használata partnerségek való belépés asszimilációja forgalom megkötése növekedése Forrás: a kapott információk alapján felépítve CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp, 2007 Egyéb fontos lehetőséget jelent az új termékek asszimilációja a KKV-k 51,38%-a véleményének alapján, az új üzleti partnerségek megkötése (33,27%), az új technológiák használata (26,40%), stb. Az emelkedett a belföldi értékesítés, az új technológiák és a növekvő export gyakoribbak a 15 évesnél idősebb KKV-k körében. Az új piacok való behatolás gyakran lehetőségeként nyilvánul meg az 5 év alatti cégek számára, amelyek még a létrehozásuk percében elhatározták a további külföldi terjeszkedésüket. Ez gondolkoásmód változásokat jelent a nemzetközi forgalmazást illetően, a kockázatkerülés csökkenését, és a cégek versenyképességének és teljesítményének javítását a külkereskedelmi műveletek fontosságának és szerepének tudatossulásával. Ezen üzleti lehetőségek intenzitásának megnyilvánulása (1-3 lépcsős skálán mérve), a hazai eladások növelése átlagosan 2,07-et, zt követte az export növekedés 1,60-os pontszáma, míg az új piacokat meghódítása 1,40 pontot regisztrált. 48

49 4.6 ábra: Az üzleti lehetőségek megnyilvánulásának intenzítása A nemzeti piaci forgalom növekedése 2,07 Exportok növekedése Egyéb Új technologiák használata Új piacokra való belépés Granton keresztüli támogatásszerzés Új termékek asszimilációja Új üzleti partnerségek megkötése 1,6 1,59 1,47 1,4 1,36 1,34 1,31 0 0,5 1 1,5 2 2,5 Forrás: a kapott információk alapján felépítve CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din Románia 2010, Editura Olimp, 2007 A KKV-k méret szerinti besorolása, elsősorban azt a tényt mutatja, hogy a nagyságuk növekedésének mértékében, egyre inkább nő azon KKV-k aránya melyek az export növelésének üzleti lehetőségeit, az új technológiák alkalmazását és a finanszírozási projektek szükségességét jelzik. Ez azzal a ténnyel magyarázható, hogy a vállalatok növekvő mérete kísérője a gazdasági erejük növekedésnek, ami amplifikálja a termékek/ szolgáltatások nemzetközi piacokon való potenciális értékesítését és korszerűsítési kapacitása/ visszanemtérítendő alapok biztosítása közepette. A belföldi értékesítés növekedése és az új termékek asszimilációja fordítottan arányos gyakorisággal találhatók a KKV-k nagyságával, ennek értelmében, az új piacokra való behatolás gyakran szerepel (49,26%) a középvállalkozások érdeklődési körében, valamint az üzlet partnerség fejlesztése a mikrovállalkozások (33,89%) esetében. 4.5 táblázat: Az üzleti lehetőségek megkülönböztetése a KKV-k méretosztályának alapján, % Szám 2009-es üzleti lehetőségek KKV-k dimenziói Mikrovállalkozások Kisvállalkozások Nagyvállalkozások 1. Belföldi értékesítés növekedése 69,79 67,62 59,56 2. Export comunem és érték növekedésre 6,32 14,61 22,06 3. Az új technológiák 22,21 34,10 35,29 4. Új piacokra való belépés 46,95 46,42 49,26 5. Új termékek asszimilációja 54,11 47,56 40,44 6. Üzleti partnerség 33,89 28,94 33,09 7. Grantokon keresztüli támogatás 14,74 17,48 23,53 Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din România 2010, Editura Olimp

50 4.2.3 A KKV-k működésének nehézségei KKV-k számos nehézséggel szembesülnek a jelenlegi időszakban. A különböző országokban kidolgozott számos tanulmány által kiemelt akadályok összessége megtalálható a romániai KKV-k terében és környezetében. Az ellemzett külső és belső korlátokra vonatkozóan, a romániai KKV-k 2010-es Fehér Charta adatai, egy, a szakirodalomban kevésbé ismert tényt tár fel, nevezetesen, hogy a román KKV-v számára a legnagyobb kihívást a külső akadályok jelentik, amelynek átlaga 32,55%. 4.7 ábra: KKV-k legnagyobb kihívásainak gyakorisága A nemzeti kereslet csökkenése Túlzott adóterhek Bürokrácia Infláció Korrupció A hitelekhez való nehézkes hozzájutás Magán számlák késedelmes begyűjtése Túlzott ellenőrzés Hitelek magas költségei Magas mukaköltségek Alkalmazottak elkötelezettsége, képzése A nemzeti pénznem relatív instabilitása Importtermékek által kreált verseny Rossz minőségű infrastruktúra Állami számlák késedelmes begyűjtése Csökkent export utáni kereslet Tanácsadás és training Acquis-k smerete és elfogadása Egyéb 66,20% 54,61% 47,07% 36,70% 36,09% 30,51% 26,80% 26,13% 25,86% 20,34% 19,06% 18,25% 18,11% 15,35% 12,32% 6,94% 3,50% 2,90% 1,35% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% Forrás: CNIPMMR (2010), Carta Albă a IMM-urilor din România 2010, Editura Olimp 2007 A külső korlátok átlaga által a következő problémák konfigurációja adja: a csökkent hazai kereslet a KKV-k 66,20%-a szerint, a túlzott adók (54,61%), a bürokrácia (47,07%), az infláció (36,70%), a korrupció (36,09%), a túlzott ellenőrzés (26,13%), a nemzeti pénznem relatív instabilitása (a KKV-k 18,25%-a szerint), az importált termékek által kreált verseny (18,11%), rossz minőségű infrastruktúra (15,35%), csökkent export utáni kereslet (6,94%). Eközben, a belső korlátok átlagosan 18,41%-ot jelentenek: a hitelekhez való nehéz hozzáférés (30,51%), számlák késedelmes begyűjtése a magánvállalatoktól (26,80%), a hitelek magas költségei (25,86 %), a növekvő bérköltségek (20,34%), a személyzet foglalkoztatása, képzése és megtartása (19,06%), az állami intézmények általi számlák ki nem fizetése (12,32%), a cégnek szükséges tanácsadások és képzések csökkenése (3,50%), közösségi acquis-k ismerete 50

51 és elfogadása (2,90%). Tehát, a belső korlátok átlaga, csak fele a külsőkének, bemutatva az üzleti környezet nagybani befolyását a vállalkozások nemzetközivé válásának döntésére vonatkozóan. Az egyéb nehézségeket kategóriájában a következőket állapították meg: a tisztességtelen verseny, nehezen hozzáférhető konkrét információk uniós finanszírozási források eléréséhez, a lakosság életszínvonal csökkenése, anyagok és felszerelések magas költségei, a törvényhozói közeg instabilitása, a likviditási hiány, késedelmes ÁFA visszatérítés, stb. Vállalkozói fejlődés, különösen a KKV-k formájában, az elmúlt 20 évben fontosá vált. A román kormány, mint a többi orsgzágok kormányai, általában olyan politikát adoptált, melyek alapján növelni szeretné a vállalkozói tevékenységet az országban. Ez az összetett üzleti környezettel foglalkozik, elsődleges fontosságúnak tartja az információhoz való hozzáférési módok diverszifikációját, illetve a finanszírozási forrásokhoz és a különböző könnyítésekhez, mindezek egyedi lehetőségekké válnak a vállalkozásindítás során. 4.3 Finanszírozási források és könnyítések vállalkozás kezdeményezéshez és fejlesztéshez Ami a KKV-k finanszírozáshoz való hozzáférését illeti, a KKV-k finanszírozási forrásainak reprezentációja a következőket foglalja magába: - a kezdeményezők saját forrásai, majd utóbb vállalati erőforrások az operatív teljesítményük alapján; - a társak privát hitelei; - kereskedelmi hitelek (szállítói hitel, a szolgáltatás nyújtása és értékétnek tényleges begyűjtése közötti hosszabb időintervallum, és a vevő hitel, az előlegek mechanizmusából adódóan); - banki hitelek a jelenlegi műveletek és a beruházások érdekében; - leasing, faktoring; - a mikro-pénzügyi vállalatok mikrohitelei; - a nemzeti, európai vagy nemzetközi, kétoldalú vagy többoldalú, projekt alapján versenyfeltételek között és szakosodott intézmények segítségével nyert visszanemtérítendő támogatások; - a tőkepiacra kibocsátátott értékpapírok (részvények, kötvények); - magántőke illetve a törsztőke és más pénzügyi magánbefektetők (üzleti angyalok), illetve intézményes befektetők (kockázati tőkealapok) finanszírozása; - garancia termékeket, amelyek célja, hogy támogassa és elősegítse a vállalatok hozzáférését a finanszírozási források kükönböző kategóriáihoz, banki forrásból és/ vagy uniós programok visszanemtérítendő támogatásaiból az állami támogatásokra vonatkozó jogszabályok kategóriájából A banki hitelhez való hozzáférés A KKV-k helyzetének feljavítása érdekében, szükséges az hogy hozzáférjenek az új piacokhoz és információkhoz, de ugyanakkor a finanszírozáshoz is, könnyebben, jobb feltételek mellett (kisebb költségek árán) és a hitelezési eszközök diverszifikációja révén. Romániában 2004-ig, a KKV-k hozzáférése a kereskedelmi bankok által kínált finanszírozáshoz limitált volt, ami ahhoz a magatartásához vezethető vissza mely a kölcsön összegéhez mérve nagy tranzakciós költségeket jelentett, illetve és ezen kategóriába tartozó jogi 51

52 személyek magas hitel kockázatait. Ezért, a KKV-nek a bankrendszer által kibocsátott hitelek 2002-ben 53,8%-át majd 2003-ban 34,2%-át képviselik a lejben és devizában adott hiteleknek. A román banki szektor fejlődésével egyetemben, a KKV-k hitelezésének elutasítási aránya esett, a finanszírozáshoz való hozzáférés fokozatosan javult minél közelebb került időben Románia csatlakozása az Európai Unióhoz. Legnagyobb bankhiteli kereslet és a kínálat a KKV szektor irányában között történt, 2009-es trend a devizahitelek beplafonozódását és a nemzeti valuta stagnálását jelöli meg. A román bankok nagyrésze, beleértve a nagyokat is, a KKV-k finanszírozása szakosodott, függetlenül a méretüktől vagy a tulajdonformájuktól, kiemelve a folyamatos felfelé irányuló dinamikát, mind egészében és a hitel valutatípusának megfelelően is. A időintervallumban, a versenyképességi és innovációs keretprogram költségvetése 1,1 milliárd euróra nyúlt vagyis mintegy EU-beli KKV-nek biztosított új hiteleket. Ebből a szempontból a Romániában létrehozott KKV-nek tudniuk kell, milyen jogaik vannak és lehetőségeik nyílnak előttük ben a korai stádiumú vállalkozói tevékenység arány Romániában 5,02% volt, ban 3,98% és 2007-ben 4,02%. A bemutatott eredmények a Global Entrepreneurship Monitor (GEM), nemzetközi kutatási projektben adataira épültek. Ebben a kutatási hálózatban, 2010-ben 59 ország vett részt azzal a céllal hogy részletes és nemzetközileg összehasonlítható információkat kapjanak a vállalkozásról. A korai stádiumú vállalkozói aktívitás (TEA) aránya Romániában 2010-ben 4,29% 26 volt, illetve szintén 4,29%, korai fázisú (kevesebb mint 3,5 éve létező) vállalkozások aránya a felnőtt (18 és 64 év közötti) lakosság körében. Ez a szint rendkívül alacsonynak tekinthető a hasonló fejlettségű országokhoz képest. Ha megnézzük a Romániával hasonló fejlettségű országokat, a kis-és közepes jövedelműeket, azt láthatjuk, hogy a korai stádiumú vállalkozói aktívitás ebben az országcsoportban az egyik legalacsonyabb a világon és csak Oroszországot haladjuk meg ben Könnyítések One Stop Shop egyedülálló pénztárablak A kis- és középvállalkozások számára nyújtott publikuts szolgáltatások minőségének és hatékonyságának javításáér 28, a Gazdasági Minisztérium által június 2-án 2011 indított One Stop Shop egyedülálló on-line pénztárablak, mely használatával a vállalkozók képesek lesznek beszerezni a vállalkozás elindításához vagy felszámolásához szükséges dokumentumokat és ahol adót tudnak fizetni, vagy a bevallásokat beadni. Az európai alapokból finanszírozott projekt célja a vállalkozók segítse hogy időt takarítsanak meg az online portálon keresztül, amelyen információkat és szolgáltatásokat találhatnak az üzlet beindítása, lefolytatása, akár a lezárása vagy átadása érdekében. A One Stop Shop időt és pénzt takarít meg. Összhangban a KKV-król és az általános üzleti környezetről (mint például az Európai Unió polgárai) szóló európai politikákkal, az iroda online megrendezése középpontjában a romániai KKV-k érdekeltségi területeit érintő legújabb fejlemények állnak, ingyenes és teljes hozzáférést kínálván a 26 Lehel Zoltan Györfy, Facultatea de Știinte Economice și Gestiunea Afacerilor, Universitatea Babeș Bolyai 27 Lehel Zoltan Györfy, Facultatea de Știinte Economice și Gestiunea Afacerilor, Universitatea Babeș Bolyai 28 Alapján a projekt, Az adminisztrációs eljárások egyszerűsítése a KKV-k számára a One Stop Shop bevezetésével összköltségei 1,2 millió euró, amelynek 85%-át az Európai Szociális Alap biztosítja. 52

53 vállalkozások létrehozásához vagy műküdtetéséhez Romániában illetve az üzletek külföldi terjeszkedéséhez szükséges különböző erőforráshoz 29. A fiatal vállalkozóknak biztosított könnyítések 30 Az üzletiéletben kezdő fiatal vállalkozók 31, kizárólagosan a éves kórhatárok közöttieknek, egyedüli társ minőségében vagy legfeljebb öt kezdő vállalkozó társulása, magánjellegű gazdasági szerkezetekben való részvételét támogató komplex stratégiák és programok elfogadásával. Így vált üzemképesső 2011 februárjában A fiatalok vállalkozói készségének fejlesztése és a könnyített finanszírozáshoz való hozzáférés - START program, amelynek célja, hogy: a) a fiatalok vállalkozói készségeinek tudás alapú és optimális erőforrás-gazdálkodás fejlesztése, a piaci globalizáció és az Európai Uniós integráció követelményeihez való gyors alkalmazkodás; b) az újonnan alapított (start-up) vállalkozások elindításának és továbbfejlesztésének támogatása a finanszírozáshoz való hozzáférés megkönnyítése révén; c) az új mikrovállalkozások létesítésének stimulálása, a potenciális finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének növelése révén; d) a fiatalok finanszírozási forrásokhoz való hozzáférésének megkönnyítse. A felkínált lehetőségek közé tartoznak: - viszzanemtérítendő anyagi támogatások engedélyezése (maximum 50% a beruházási projekt értékéből, de nem több mint eurónak megfelelő lej), - az állami garanciák felkínálása, akár 80% a kérvényezett hitel összegéből, a kedvezményezett általi hitelkérelmek az üzleti tervek implementálása érdekében, de nem több, mint euró (eurónak megfelelő lej) 32, - a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási költségek mentesség legfeljebb 4 alkalmazottak számára 33, - az Országos Egészségbiztosítási Háznak, a munkáltató által fizetendő költségek (CAS) mentesítése, legfeljebb 4 dolgozó jövedeleme után - de nem több, mint az egyes alkalmazottak által az előző évben elért átlagos bruttó bér. Ez nem azt jelenti, hogy nem kaphat magasabb bért! - a kezdő vállalkozók, a mikrovállalkozások létrehozzásakor, mentesülnek a cégnyilvántartásba való bejegyzés regisztrációsdíjától. A vonzó program, ösztönözni az üzletiéletben újonc fiatalokat, mert átveszi a vállalkozás megnyitásával összefüggő veszélyek nagy részét és finanszírozza a potenciális sikert elérhető elképzeléseket, de ugyanolyan mértékben védelmet is nyújt annak érdekében, hogy megakadályozza az állam által a kedvezményezett rendelkezésre tett erőforrások elfecsérlését. 29 A MECMA egyedülálló pénztárablak leíása alapján 30 A program finanszírozási forrásokai az állami költségvetésből történik, vissza nem térítendő pénzügyi támogatás (AFN) nyújtásával, legalább 1100 kisvállalkozás részére. Mikrovállalkozás aktívitási doméniuma több mint 5 TEOÁR tevékenységi csoportban történik, kivéve a következő tevékenységeket: a pénzügyi közvetítés, biztosítás, ingatlan tevékenységek, szerencsejáték és fogadások, termelési vagy marketing fegyver, lőszer, robbanóanyagok, dohány, alkohol, nemzeti szabályozás alatt álló növények és anyagok, illetve az EU állami támogatásokra vonatkozó szabályai alól kizárt tevékenységek. Emellett, a fiatal vállalkozó köteles alkalmazni legalább két munkavállalót finanszírozási kedvezmények megszerzésének idején és újra befekteti az előző évi nyereség legalább 50%-át. 31 melyekek megszűnt a részvényesi vagy társi minőségük bármely cégben és egy jó üzleti tervük van, mellyel magas pontszámot szerzezhetnek meg az on-line jelentkezési aplikációban 32 a KKV-k számára létesített Nemzeti Hitelgarancia Alapon keresztül. 33 maximálisan az előző évi egyes munkavállalók gazdaságra eső átlagos bruttó bérének megfelelője 53

54 MAGYAR TÉRSÉG 54

55 5. VÁLLALKOZÓI AKTIVITÁS 5.1 Bevezető Jelen tanulmányban az a célunk, hogy a NEWENTERPRISING projekt keretén belül felmérjük azt, hogy a fejlesztési területen a vállalkozások milyen jellemzőkkel bírnak a határ két oldalán. A magyar-román pályázati konstrukció szempontjából ugyan a teljes magyar-román határszakasz fejlesztési területnek tekintendő, azonban jelen projekt szempontjából magyar oldalon csak Békés és Csongrád megye tartozik a fejlesztési területhez, hiszen jelen projekt keretében kizárólag ezen megyékre kívánunk megfogalmazni következtetéseket, és hajtunk végre akciókat. Emiatt a határmenti térséget jelen tanulmányban Békés és Csongrád megye szimbolizálja 34. Békés megye Magyarország délkeleti részén fekszik. Északról Hajdú-Bihar megye határolja, délről és keletről a román határ, amely mintegy 140 km hosszú. A megye jellemzően óriásfalvakból áll, jelenleg 75 közigazgatásilag önálló településsel rendelkezik (19 város, 56 község). A megye székhelye Békéscsaba, amely megyei jogú városi ranggal is rendelkezik. A Dél-alföldi régió 5 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közül 2 található meg a megyében, ezek a Mezőkovácsházai kistérség és a Sarkadi kistérség A megye központja Békéscsaba, és Gyula között elhelyezkedő repülőtérről induló járatokkal Európa bármely pontja, illetve Afrika északi része is elérhető. A megye közlekedési hálózata viszonylag megfelelő, a 44-es főút majd az M5-ös autópálya vonalán lehet eljutni a fővárosba, ahonnan nemzetközi vasútvonal is közlekedik a megyén keresztül Románia fővárosába, Bukarestbe. Bár a közutak mennyiségében a megye nem szenved hiányt, ezek minősége rossz. És bár az úthálózatot folyamatosan javítják, a közúthálózatról elmondható, hogy korszerűtlen. A megye közlekedési viszonylatait az is nagymértékben rontja, hogy nem található benne autópálya szakasz, így elkerülhetetlen a megye korszerűtlen főútjainak használata Csongrád megye a Dél-alföldi régió közepén helyezkedik el. Nyugatról Bács-Kiskun megye határolja, keletről Békés megye, délről Románia és Szerbia. (http://www.csongradmegye.hu). A megyét érintő közlekedés igen fejlett. Érinti az M5-ös autópálya, amely Röszkénél éri el a határt, idén épült meg az M43-as autópálya is amely Nagylaknál éri el a román határt. Igen fontos főút az 5-ös út is, amely mentén szintén eljuthatunk a fővárosba. Vasúti közlekedés tekintetében sem szenved a megye hiányt. 5.2 Vállalkozói aktivitás Napjainkra a közgazdaságtan egyik legdinamikusabban fejlődő területe a vállalkozáskutatás. Az elmúlt két évtizedben a kutatók számos mérőszámot, mutatót fejlesztettek ki és teszteltek a vállalkozások mérésére, ugyanakkor jelenleg sincsen egy általánosan, szakmai konszenzussal elfogadott változat. A gazdaság fejlődéséhez és a gazdasági növekedéshez viszont kétségtelenül hozzájárulnak a vállalkozások. Ez alatt természetesen nem a vállalkozások számának mindenáron történő emelésére helyeznénk a hangsúlyt, hanem a magas minőségű, nagy növekedési potenciálú vállalkozásindításra. 34 Fontos ugyanakkor megjegyezni, hogy több esetben a Dél-alflöldi régió adataival is számolunk, mint a két megyét (és Bács-Kiskun megyét) magába foglaló NUTS2 szintű területi egységgel. 55

56 A jelenleg legáltalánosabban használt mutatók egyike a Global Entrepreneurship Monitor (GEM) által alkalmazott korai-fázisú vállalkozói index, valamint az önfoglalkoztatási vagy a vállalati tulajdonosi ráta. Az önfoglalkoztatási ráta: azt mutatja, hogy a felnőtt lakosság hány százaléka preferálja az önfoglalkoztatói, a saját vállalkozói pozíciót az alkalmazotti státusszal összehasonlítva, a tulajdonosi ráta pedig azt szemlélteti, hogy a felnőtt lakosság hány százalékának van vállalati tulajdonrésze (kivéve a tőzsdén jegyzett cégeket és befektetési alapokat) (Szerb Ács 2010, 3.o.). A korai-fázisú vállalkozói index (TEA) pedig azt mutatja, hogy egy adott ország éves, munkaképes korban levő lakosainak hány százaléka van a cégalapítás fázisában, vagy tulajdonosa egy 3,5 évnél fiatalabb cégnek (Szerb - Ács 2010, 4.o.). A GEM-kutatás 1997-ben indult útjára az egyesült államokbeli Babson College és a London Business School vezetésével. Kezdetben 9 ország részvételével zajlott, 2002-re már 37-re emelkedett a tagok száma. A GEM alapvető célja azóta is, hogy feltérképezze hogyan hat a vállalkozói aktivitás a nemzeti és nemzetközi gazdasági fejlődésre, illetve mit tehet a kormányzat, hogy bátorítsa a vállalkozói tevékenységet (Szerb Ács Varga Ulbert Bodor 2004). A GEM koncepcionális modellje igyekszik a gazdasági növekedésre ható összes tényezőt magába foglalni. Főbb sajátosságai a következők (Szerb Ács Varga Ulbert Bodor 2004): függő változó a gazdasági növekedés, a gazdasági folyamatok feltételezetten egy relatíve stabil politikai, társadalmi és történeti kontextusban zajlanak, valamint a gazdasági növekedésnek két fontos mechanizmusa létezik, amely egymással és a lassan változó külső környezeti tényezőkkel is szoros kapcsolatban áll. Ez utóbbin belül megkülönböztethető a már létező, megállapodott cégek (elsősorban nagyvállalatok által vezérelt) generálta növekedés és az új és a növekvő vállalkozások generálta növekedés ábra A GEM koncepcionális modellje, a létező és az új vállalkozásokra ható környezeti tényezők és a gazdasági növekedés kapcsolata Általános nemzeti keretfeltételek Létező nagyvállalatok (Elsődleges gazdaság) Szociális, kulturális, politikai tényezők Mikro, kis- és közepes vállalkozások (Másodlagos gazdaság) Gazdasági növekedés (GDP, munkahelyteremtés) Vállalkozói keretfeltételek Vállalkozási lehetőségek Vállalkozói kapacitás: képességek motiváció Vállalkozás hullámzás, új cégek születése,, régiek megszűnése Forrás: Szerb Ács Varga Ulbert Bodor (2004) 56

57 Ahogy azt a 2. ábra is mutatja, a modell arra keresi a választ, hogy vannak-e nemzetközi, kulturális különbségek az egyes országok között a vállalkozói aktivitás területén, illetve hogy a vállalkozói aktivitás milyen módon befolyásolja a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést. Valamint az sem elhanyagolható szempont, hogy a már létező vállalatok vállalkozói aktivitása lényegesebb-e, vagy az újonnan alapítottaké. Szerb és Ács (2010) ezért egy olyan vállalkozói index kifejlesztésére vállalkoztak, amely az eddigi kísérletekhez képest teljesen más, mégis megfelel a felállított alapvető elvárásoknak. Az általuk képzett mutatónak a Globális Vállalkozói Index (GEI) elnevezést adták. A mutató összesen 31 változót, 14 indikátort és 3 al-indexet tartalmaz. Minőségi különbségként érdemes megjegyezni, hogy egyaránt tartalmaz egyéni és intézményi változókat is. Az alapkövetelmények egy új és komplex mutatóval szemben a következők voltak: legyen multidimenzionális, fejezze ki a vállalkozás komplex természetét; mennyiségi és minőségi különbségeket is kifejező indikátorokat is tartalmazzon; valamint egyéni és intézményi, környezeti feltételeket számszerűsítő változókat is foglaljon magába. A követelményeknek megfelelően a Globális Vállalkozói Index a vállalkozói attitűdök, a vállalkozói aktivitás és a vállalkozói aspiráció kombinációjaként jött létre. Kialakítása négy szinten történt: szuperindex (első szint), 3 al-index (második szint), 4-5 indikátor (harmadik szint), indikátoronként 2-3 változó (negyedik szint). Vállalkozói attitűdök alatt Szerb és Ács (2010) egy ország lakosságának vállalkozással kapcsolatos általános attitűdjeit értette. Ez alatt gondoltak többek között: a lehetőségek észlelési képességére, a vállalkozásalapítás-indítási készségek meglétére, a vállalkozó személyes ismeretére, a társadalmi státuszának értékelésére, és a vállalkozás létrehozásával kapcsolatos kockázatviselési hajlamra. Vállalkozói aktivitás alatt a magas minőségű új vállalat-alapítást értették. Olyan minőségi elemeket vettek figyelembe (a TEA-val ellentétben), mint a termék / szolgáltatás egyediségét, a vállalkozó iskolázottsági fokát, a potenciális verseny erősségét, a lehetőség-motiválta vállalkozásindítást, a magas és közepes technológiai szektorba tartozást. A vállalkozói aspirációnál pedig a vállalkozó stratégiai erőfeszítésére gondoltak: magas növekedés, új termék bevezetése, nemzetköziesedés, új technológia alkalmazása, formális vagy informális kockázati tőkefinanszírozás. Az egyéni változókat a GEM reprezentatív felnőtt lakossági felmérésből vették, az adatokat pedig országos szinten aggregálták. Az egyes vállalkozói indikátorok képzésekor a GEM-felmérés egyéni változóit szorozták össze a megfelelő intézményi változóval 35, ugyanis az egyes változók nem egyenként, hanem egymással szoros kölcsönhatásban fejtik ki hatásukat 36. Az indikátorok kombinálására is egyedi módszert alkalmaztak. Bevezették a szűk keresztmetszetek miatti büntetés (PFB) fogalmát, amelynek segítségével az egyes alindexeken belüli indikátorokat a legalacsonyabb indikátor értékéhez igazították. A módszer nagy előnye, hogy figyelembe veszi a szűk keresztmetszeteket, tehát az egyes indikátorok közötti különbségek mértékét az egyes országok szintjén. A metódus analitikai és nem statisztikai alapokra épül, így a mintaszám nagyságára nem érzékeny. A három al-index egymással meglehetősen szoros kapcsolatban áll, amennyiben ezek nem kiegyenlítettek, akkor nem érvényesülhetnek a vállalkozás pozitív hatásai, ezért van szükség PFB-re. A GEM felmérés as adatait felhasználva Szerb és Ács (2010) ábrázolták a GEI indexet az egy főre jutó GDP függvényében az 5. ábrán jól látszik, hogy a függvény nagyjából 35 Az intézményi változókat nem GEM-forrásból válogatták. 36 A változók kombinálására más szerzők eddig a súlyozást alkalmazták, vagy az egyszerű átlagolást. 57

58 lineárisan növekszik. Mivel a USD egy főre jutó GDP tartományba mindössze 8 ország tartozik egymás közti igen nagy szóródással, ennek tudható be, hogy az ábra nem az életciklus görbének megfelelő S alakot mutatja. De a GEI index-el kifejezett vállalkozás a fejlettség függvényében mégsem a TEA index U vagy az önfoglalkoztatás L alakját veszi fel ábra A GEI index az egy főre jutó GDP függvényében (harmadfokú polinom illesztés) Globális Vállalkozói Index értékei 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 Forrás: Szerb Ács (2010) R 2 = 0,79 0, Egy főre jutó GDP vásárlóerőn számolva (PPP) átlag A GEI index azonban csak az egyes államok relatív helyezését mutatja és önmagában nem alkalmas arra, hogy vállalkozáspolitikai ajánlásokat tegyünk. Magyarország esetét vizsgálva azonban, ha az indexet lebontjuk a három al-indexre, akkor már tehetünk következtetéseket. A 5.3. ábra-csoporton látható, hogy a legkisebb lemaradásunk az aktivitás területén van, míg a legnagyobb az aspirációk esetében, elsősorban tehát ezen a területen kell lépéseket tennünk. Az al-indexek további 14 indikátorból épülnek fel: vállalkozói attitűdök: lehetőség-felismerés, vállalkozásindítási képesség, kockázatvállalás, hálózatosodás, kulturális támogatás, vállalkozói aktivitás: lehetőségkezdés, technológiai szektor, humán minőség, versenyelőny, vállalkozói aspirációk: új termék, új technológia, magas növekedés, nemzetköziesedés, kockázati finanszírozás.. 58

59 5.3. ábra Magyarország vállalkozói teljesítménye a GEI és a három al-index eseteiben Globális Vállalkozói Index értékek 0,90 Vállalkozói Attitűdök al-index értékek 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 Magyarország 0,20 0,10 R 2 = 0,79 0, Egy főre jutó GDP vásárlóerőn számolva (PPP) átlag 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 Magyarország 0,30 0,20 0,10 R 2 = 0,56 0, Egy főre jutó GDP vásárlóerőn számolva (PPP) átlag 1,20 Vállalkozói Aktivitás al-index értékek 0,80 Vállalkozói Aspirációk al-index értékek 1,00 0,70 0,60 0,80 0,50 0,60 0,40 Magyarország 0,40 0,20 R 2 = 0,67 0, Egy főre jutó GDP vásárlóerőn számolva (PPP) átlag 0,30 0,20 0,10 Magyarország R 2 = 0,69 0, Egy főre jutó GDP vásárlóerőn számolva (PPP) átlag Forrás: Szerb Ács (2010) Az indikátorok vizsgálatakor nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozói attitűdök között a lehetőség-felismerés okozza leginkább az alacsonyabb értéket. A magyar emberek kevésbé ítélnek egy üzleti lehetőséget jónak, mint a más nemzetűek. Gondok vannak a hálózatosodással, viszont vállalkozásindítási képességek terén kifejezetten kedvező a helyzet. A vállalkozói aspirációk tekintetében viszont az országok utolsó harmadához tartozunk. Az indikátorok értékei kritikán aluliak, talán csak a nemzetköziesedés az ami, kicsit kilóg a sorból. Vállalkozói aktivitás területén viszonylag jó helyezést értünk el, azonban kevés az olyan vállalkozás, amit közepes vagy magas szintű technológiát alkalmazó szektorban alapítottak. A negyedik szinten a változók szintjén azt kell megvizsgálni, hogy alapvetően egyéni vagy intézményi tényezők okozzák-e a lemaradást. A fejlettségi fázisok a versenyképességi vizsgálatoknak megfelelően: USD egy főre jutó GDP alatti országok: erőforrás-alapú országok, USD tartományba eső országok: hatékonyság-orientált országok Magyarország is ide tartozik, USD felett: innováció-vezérelt országok. Az erőforrás- és a hatékonyság-vezérelt nemzetek közötti különbségek elsősorban az intézményi fejlettségnek tudható be, míg a hatékonyság- és az innováció-vezérelt államok közötti különbségeknél az egyéni tényezők játszanak fontos szerepet. 59

60 Magyarországon a mérések alapján sajnos elmondható, hogy a lemaradás az egyéni változók területén sokkal nagyobb, mint az intézményi rendszer tekintetében. Nem csupán a fejlett országoktól szakadunk le, hanem a közepesen fejlett országoktól is. Arra következtetésre juthatunk, hogy nem igazán azok vállalkoznak Magyarországon, akiknek leginkább kellene (Szerb Ács, 2010). Szerb és Ács két módszertani újítást is bevezetett. Egyrészt kombinálták az intézményi és az egyéni változókat, másrészt egy olyan analitikai metódust mutattak be, amely képes a szűk keresztmetszetek okozta teljesítménycsökkenést számszerűsíteni. Az eredményekből jól kitűnik, hogy felzárkózásunkhoz, gazdasági fejlődésünkhöz a potenciális vállalkozókat kellene felkészíteni a viszonylag fejlett intézményi rendszerünk adta lehetőségek jobb kihasználására. Az egyéni tényezők megváltoztatása azonban, mint tudjuk nem egyszerű és nem is rövid távú folyamat. 5.3 Új vállalkozások Az új vállalkozások tekintetében először célszerű áttekinteni az országos tendenciákat, majd ezt követően térünk rá a határmenti térségre vonatkozó adatok ismertetésére és tendenciák elemzésére. A Központi Statisztikai Hivatal (2011a) nyilvántartása szerint Magyarországon az új vállalkozások száma 2009-ben mind a társas, mind az egyéni vállalkozások esetében elmaradt a évi értékektől ben valódi új vállalkozás 37 jött létre. Az újonnan indult vállalkozások aránya az összes működő vállalkozáson belül 9,2% volt, mely egy százalékponttal kevesebb az előző év adatánál. Ez az adat vállalkozási formákra lebontva azt a képet adja, hogy a társas vállalkozásoknál az új vállalkozások aránya 9,6%, mely 0,7 százalékponttal alacsonyabb a évinél. Az egyéni vállalkozásoknál ez az arány 8,6%. Az előző évhez hasonlóan a korlátolt felelősségű társaságok esetében a legmagasabb az induló vállalkozások aránya (14,3%), és a közkereseti társaságoknál a legalacsonyabb (1,3%). A korlátolt felelősségű társaságok új vállalkozásainak magas aránya vélhetően az alaptőke csökkentésével magyarázható. Létszám-kategóriák szerint áttekintve az új vállalkozások szinte kizárólag kisvállalkozások (99,9%). Ezen belül a működésük első évében fő foglalkoztatottal rendelkező vállalkozások aránya mindössze 1,1%. Az új vállalkozások legnagyobb arányban a pénzügyi, biztosítási tevékenység (19,8%), továbbá a mezőgazdaság (10,7%) nemzetgazdasági ágakban jöttek létre (fő tevékenység szerint kategorizálva). Ez az arány az ipar (5,6%) és az egészségügy (6,6%) ágazatokban a legalacsonyabb. Amennyiben területi aspektusokat is bevonunk a vizsgálatba, úgy azt találjuk, hogy arányaiban a legtöbb új vállalkozás 2009-ben Észak-Magyarországon (9,7%) és Észak-Alföldön (9,6%) jött létre. Az új vállalkozások négytizedét Közép-Magyarországon találjuk, a többi régióban 8,4 12,1%-uk kezdte meg működését (5.1. táblázat). 37 Valódi új vállalkozás: amely az előző két évben nem számított működő vállalkozásnak és nincs jogelődje. 60

61 5.1. táblázat Valódi új vállalkozások száma területi egységek szerint ( ) Megye, régió Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Alföld és Észak Összesen Forrás: KSH (2011b) A határmenti térséget vizsgálva azt találjuk, hogy egyrészt a valódi új vállalkozások száma elmarad az országos átlagtól, másrészt pedig hogy annak dinamikája nem tér el szignifikánsan sem az országos átlagtól, sem a regionális átlagtól (5.4. ábra) ábra Az új vállalkozások dinamikája a határmenti térségben Forrás: KSH (2011b) 5.4 Működő vállalkozások Jelen fejezetben az előzőhöz hasonlóan először az országos tendenciákat tekintjük át, majd ezt követően fókuszáljuk eredményeinket a határmenti térségre. A KSH (2011a) vállalkozásdemográfiai felmérése 38 szerint Magyarországon összességében 2008-ról 2009-re a működő vállalkozások száma közel 2%-kal csökkent. A működő vállalkozások száma 2009-ben 689 ezer volt, 375 ezer társas és 314 ezer vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egyéni vállalkozás. A társas vállalkozások között a legnépszerűbb gazdálkodási forma a korlátolt felelősségű társaság volt, számuk 2009-ben meghaladta a 222 ezret. A betéti társaságok, mint a másik legkedveltebb gazdálkodási forma száma 137 ezerre csökkent. 38 Módszertani szempontból igen fontos kiemelni, hogy a vállalkozások demográfiája felmérés az Eurostat harmonizált adatgyűjtése, összehasonlítható adatokat biztosít az Európai Unió és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagállamainak vállalkozásairól. Ezáltal ezen eredmények remekül alkalmazhatóak határmenti kutatások során. 61

62 Látható tehát, hogy míg Magyarországon a jogi személyiségű gazdasági társaságok száma emelkedik, addig a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságoké csökken. Ennek oka egyértelműen a külső környezeti tényezők változásából ered, hiszen a korlátolt felelősségű társaságok és a részvénytársaságok esetében 2007-től jelentősen csökkentették az alapításukhoz szükséges alaptőke összegét, így népszerűségük értelemszerűen megnőtt (a korlátolt felelősség, mint előny ugyanis változatlanul megmaradt) szeptember 1-jétől az alaptőke a korlátolt felelősségű társaságok esetében 3 millió forintról 500 ezer forintra, míg a zártkörűen működő részvénytársaságoknál 20 millió forintról 5 millió forintra csökkent. Az egyéni vállalkozások száma az elmúlt években kismértékben visszaesett, 2009-ben a csökkenés mértéke kissé megugrott. A csökkenés okaként megemlíthetjük, hogy a gazdasági válság hatásai érzékenyebben érintették a kevésbé tőkeerős egyéni vállalkozásokat. Területi aspektusban vizsgálódva azt találjuk, hogy a dél-alföldi régióban az ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma elmarad az országos átlagtól. A Dél-Alföld a régiók rangsorának utolsó harmadában foglal helyet ezen mutató szerint, csak Észak-Alföld és Észak- Magyarország van mögötte (5.5. ábra) ábra Ezer lakosra jutó működő vállalkozások száma régiónként, 2009 Forrás: KSH (2011a) A jelen fejezet első bekezdésében leírt dinamika regionális szinten is nyomon követhető. hogy ig növekedett Magyarországon a működő vállalkozások száma, majd ez a tendencia megfordult, és csökkenni kezdett. Amennyiben a Dél-alfölldi régiót vizsgáljuk, úgy megállapíthatjuk, hogy a 2005 előtti növekedés üteme jelentősen elmarad az országos ütemtől, azonban a csökkenés dinamikája meghaladja azt, ami igen kedvezőtlen folyamatokra utal regionális szinten (5.6. ábra). 62

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia

A KKV-k helyzete. 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A KKV-k helyzete 2011. október 27. Magyarok a piacon-forrásteremtés KKV-knak Heti Válasz Kiadó konferencia A vállalkozások száma Európában Tőzsdén jegyzett 7 000 100 % Nagy Közepes Kis Mikro Egyszemélyes

Részletesebben

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK -

JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - 2. számú Melléklet JOGI SZEMÉLYEK NEVÉRE FOLYÓSZÁMLÁK MEGNYITÁSÁHOZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK - IRÁNYMUTATÓ DOKUMENTUM-JEGYZÉK - I. ROMÁNIAI JOGI SZEMÉLYEK A. Részvénytársaságok és egyes állami vállalatok

Részletesebben

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása

Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási formák, vállalkozások létrehozása Vállalkozási tevékenység lényege A vállalkozás azt jelenti: - hogy a gazdasági élet szereplője (vállalkozó) - saját vagy idegen tőke (pl:kölcsön) felhasználásával

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus

54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus Informatikus A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Járulékok, biztosítási kötelezettség

Járulékok, biztosítási kötelezettség Járulékok, biztosítási kötelezettség 1. Kérdés: Egy Magyarországon bejegyzett betéti társaság beltagja - aki a társaság tevékenységében személyesen közreműködik - román állampolgár, Romániában van munkaviszonyból

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2014/30 2014. március 21. Tartalom Bevezetés...1 A regisztrált vállalkozások...1 Új regisztrációk...3...3 Végelszámolások...4 Csődeljárások...4

Részletesebben

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése

Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Vállalkozások 1. Feladatlapok értékelése Pontozás Osztályozás A.) Vállalkozások általános jellemzői (40 pont) I. A vállalkozások közös jellemzői (25 pont) II. A vállalkozások csoportosítása (15 pont) B.)

Részletesebben

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) 1990- ben alakult azzal a céllal, hogy szakmai és pénzügyi támogatása révén elősegítse

Részletesebben

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K

Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K Á LTA L Á N O S F E LT É T E L E K A HITELPROGRAM CÉLJA a hazai mikro- és kisvállalkozóknak kíván az indulásukhoz, a vállalkozásuk fejlesztéséhez indokolt, szükséges, megalapozott és elégséges forrásokat

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető

Németországi cégalapítás. Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Németországi cégalapítás Előadó: Bokodi Tibor ügyvezető Általános EU szabadságelvek Letelepedési jog szabadsága Szolgáltatásnyújtás szabadsága Tőke szabad áramlásának szabadsága Áruk szabad áramlásának

Részletesebben

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai

Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése és pénzügyi kimutatásai (MAGYAR SZÁMVITELI SZABÁLYOK ALAPJÁN) 1997. december 31. Az MKB Értékpapír és Befektetési Rt. üzleti jelentése A teljeskörû

Részletesebben

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás

Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony, egyéni és társas vállalkozás, szabadfoglalkozás Munkaviszony Közalkalmazotti jogviszony Egyéni vállalkozás Társas vállalkozás Megbízási szerződés: 1. Alapjogszabály

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben)

Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Megoldás a gazdasági környezetünk tantárgyhoz készült feladatlaphoz (Vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése témakörben) Készítette Szeidel Julianna 1. Mely állításokkal ért egyet a vállalkozásokkal

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek:

Pályázat benyújtásához. A jelen nyilatkozatot nem kell kitöltenie a következő szervezeteknek: Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Pályázat benyújtásához I.

Részletesebben

A vállalkozások általános jellemzői

A vállalkozások általános jellemzői A vállalkozások általános jellemzői Üzleti vállalkozás: olyan emberi tevékenység, melynek alapvető célja egyéni, szervezeti és társadalmi igények kielégítése nyereség elérésével. Akkor beszélünk vállalkozásról,

Részletesebben

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén

Támogató döntéssel, támogatási szerződéssel/okirattal rendelkező pályázók esetén Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. (1) 1. pontjának való megfelelésről Támogató döntéssel, támogatási

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók

Gazdaságfejlesztési Operatív Program. d) SZJA hatálya alá tartozó egyéni vállalkozók Pályázat Program neve: Program kódja: Gazdaságfejlesztési Operatív Program GOP-2012-2.2.4 Támogatás szakmai iránya: Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahely teremtési képességének támogatása Megvalósítandó

Részletesebben

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012

A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 2013/26 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu VII. évfolyam 26. szám 2013. március 28. A regisztrált gazdasági szervezetek száma, 2012 Tartalom 1 Bevezetés 1 A regisztrált vállalkozások

Részletesebben

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek

Az I. pont alá nem tartozó jogi személyek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek Nyilatkozat az államháztartásról szóló 2011 évi CXCV törvény 41 (6) bekezdés, 50 (1) bekezdés c) és a nemzeti vagyonról szóló 2011 évi CXCVI törvény 3 (1) 1 pontjának való megfelelésről I Törvény erejénél

Részletesebben

Vállalkozási ismeretek 6.EA

Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozási ismeretek 6.EA Vállalkozás fogalmának kibontása új és értékes dolog --> valami új létrehozásra kerül folyamat --> nem egyeszeri lépéssort követ időt és erőfeszítést igényel --> alapötlettől

Részletesebben

Kiegészítő Melléklet a Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. 2012. évi Egyszerűsített éves beszámolójához ÁLTALÁNOS RÉSZ Vállalkozás elnevezése: Art Motives Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt

Részletesebben

Kiegészítő melléklet

Kiegészítő melléklet Adószám: Cégbíróság: Cégjegyzék szám: 23749720-2-41 FŐVÁROSI BÍRÓSÁG CÉGBÍRÓSÁGA 01-09-976467 KÖVETKEZŐ OPCIÓ STATÉGIAI TANÁCSADÓ KFT 1028 Budapest, ÚJSOR UTCA 1 2011 Fordulónap: Beszámolási időszak: 2011.

Részletesebben

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31.

Kiegészítő melléklet az Egyszerűsített éves beszámolóhoz 2010.01.01.-2010.12.31. Adószám: 18617450-1-11 Bírósági bejegyzés száma: PK.65050/2008 Ister-Granum Korlátolt Felelősségű Európai Területi Együttműködési Csoportosulás 2500 Esztergom, Széchenyi tér 1. Kiegészítő melléklet az

Részletesebben

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret

Beadási határidő A pályázat benyújtására 2015.július 9-től 2017. július 10-ig van lehetőség. Rendelkezésre álló keret Tájékoztató A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.1) és A mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése (GINOP 1.2.2) pályázathoz Beadási

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/

PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ. Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon. Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ PÁLYÁZATI ÉRTESÍTŐ Ipartelepítés a Közép-Dunántúlon Fiatalok vállalkozóvá válásának támogatása /Közép-Magyarországi régióban/ Telephelyfejlesztés a területi kohéziórét /Dél-Dunántúl/ 2. oldal 3. oldal

Részletesebben

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés

Pénzügy menedzsment. Hosszú távú pénzügyi tervezés Pénzügy menedzsment Hosszú távú pénzügyi tervezés Egy vállalat egyszerűsített mérlege és eredménykimutatása 2007-ben és 2008-ban a következőképpen alakult: Egyszerűsített eredménykimutatás (2008) Értékesítés

Részletesebben

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok

10 éve foglalkozom kis- és középvállalkozások tanácsadásával. Rendszeresen tartok előadást adóváltozásokról, az aktuális adójogszabályok Pénzügy Bemutatkozás Az OFA Kooperáció program pénzügyi szakértője vagyok. Végzettségemet tekintve gazdasági mérnök és mérlegképes könyvelő. Ezen kívül 2003-ban a BGF Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karán

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

START Tőkegarancia Zrt.

START Tőkegarancia Zrt. START Tőkegarancia Zrt. ÚJ TERMÉK A KKV-K SZÁMÁRA EU-S TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELÉNEK ELŐSEGÍTÉSÉRE Az értékteremtő befektetés garanciája Szakmai Nap - 2007. június 26. Pályázati források a KKV-k részére

Részletesebben

Kiegészítő melléklet a 2010. január 1. december 31. egyszerűsített éves beszámolóhoz. I. Általános információk

Kiegészítő melléklet a 2010. január 1. december 31. egyszerűsített éves beszámolóhoz. I. Általános információk BOM egyesület Kiegészítő melléklet a 2010. január 1. december 31. egyszerűsített éves beszámolóhoz I. Általános információk A BOM Egyesület közhasznú szervezetként működik. A Fővárosi Bíróság 11.945. sorszám

Részletesebben

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében

Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Az MNB eszköztárának szerepe a külgazdaság fejlesztésében Fábián Gergely Igazgató, Pénzügyi rendszer elemzése igazgatóság Magyar Nemzeti Bank 2015. szeptember 4. Az előadás tartalma Az exportáló KKV-k

Részletesebben

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG

A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG A/3. A JOGI SZEMÉLYEK JOGÁVAL ÉS A GAZDASÁGGAL KAPCSOLATOS JOGANYAG TÉTELEK ÉS AZ ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI (A Ptk. 3:1. -3:48., az egyes jogi személyek átalakulásáról,

Részletesebben

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében.

I. A Pályázó vállalkozás tulajdonosainak vizsgálata az államháztartáshoz kapcsolódás tekintetében. A pályázó vállalkozás minősítése a kis-és középvállalkozás kedvezményezett helyzetének megállapításához a Bizottság 800/2008/EK rendelete (2008.08.06) valamint a KKV meghatározásáról szóló 2003/361/EK

Részletesebben

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról

Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete. A helyi iparűzési adóról Nagyfüged Község Önkormányzatának 13/2007 (XII.17.) sz. Rendelete A helyi iparűzési adóról - a módosításokkal egységes szerkezetben - Nagyfüged Község Önkormányzata az önkormányzatokról szóló 1990. évi

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre)

AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK. Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) AJÁNLOTT SZAKDOLGOZATI TÉMAKÖRÖK Pénzügy - Számvitel szak részére (2012/13. Tanévre) Közgazdasági, Pénzügyi és Menedzsment Tanszék: Detkiné Viola Erzsébet főiskolai docens 1. Digitális pénzügyek. Hagyományos

Részletesebben

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok A fejezet megnevezése, székhelye: Az irányító szerv:...... fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus............ A fejezet megnevezése,

Részletesebben

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html

Mohl Gergely. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely Introitus (-) 2009. február 3.-4. www.uni-corvinus.hu/szamvitel/mg.html Mohl Gergely egyetemi tanársegéd Pénzügyi Számvitel Tanszék E300 gergely.mohl@uni-corvinus.hu Fogadóóra: szerda 8 00-9

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

ADATLAP A MINISZTERI KERETBŐ L TÁMOGATOTTAK RÉSZÉRE

ADATLAP A MINISZTERI KERETBŐ L TÁMOGATOTTAK RÉSZÉRE 2015. február 12-étől érvényes adatlap (V1) Azonosító: AN NEMZETI KULTURÁLIS ALAP IGAZGATÓSÁGA 1388 Budapest, Pf.: 82. Telefon: 327-4300 e-mail: info@nka.hu, honlap: www.nka.hu ADATLAP A MINISZTERI KERETBŐ

Részletesebben

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról

Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E. A helyi iparűzési adóról 1 Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testületének 14/2013. (XII.02.) Kt. számú R E N D E L E T E A helyi iparűzési adóról Szápár Község Önkormányzat Képviselő-testülete a a Magyarország helyi önkormányzatairól

Részletesebben

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN)

GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL (EGYSÉGES SZERKEZETBEN) GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 14/2004. (V. 1.) RENDELETE A HELYI IPARŰZÉSI ADÓRÓL Egységes szerkezetben: 2010. december 13. A 2011. január 1-jétől hatályos szöveg. 2 GYÖNGYÖSTARJÁN KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK

Részletesebben

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon

Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja a munkaerőpiacon PÁLYÁZAT Program neve: Támogatás szakmai iránya: Program kódja Megvalósítandó cél: Társadalmi Megújulás Operatív Program Esélyegyenlőségi célcsoportok a gazdaságban megváltozott munkaképességűek integrációja

Részletesebben

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén,

180. sz. Ajánlás. munkavállalók igényeinek védelmét munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén, 180. sz. Ajánlás a munkavállalók igényeinek védelméről munkáltatójuk fizetésképtelensége esetén A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Általános Konferenciája, Amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgató

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 2013.02.07-2013.12.31. egyszerűsített éves beszámolójához. 2013. március 31. KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a Mérték Médiaelemző Műhely Közhasznú Nonprofit Kft. 213.2.7-213.12.31 egyszerűsített éves beszámolójához 213. március 31. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A

Részletesebben

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról

Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról 1 Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestületének 10./2002. /XII.12./ Ök. sz. Rendelete a helyi adókról Mezőfalva Nagyközség Önkormányzata Képviselőtestülete a helyi adókról szóló többször módosított

Részletesebben

MAG Magyar Gazdaságfejlesztési Központ A 2007-2013-as programozási időszak eredményei, tapasztalatai, előretekintés Müller Ádám, SA Pénzügyi és Monitoring igazgató-helyettes Szombathely,2014.04.10. Felülről

Részletesebben

BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés)

BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés) BEJELENTÉS (bejelentkezés, változás-bejelentés) [az állandó jellegű iparűzési tevékenység, a vállalkozók kommunális adójában fennálló adóköteles tevékenység megkezdéséről, a bejelentett adatok változásáról,

Részletesebben

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary

A válság nem hozta meg a várt tisztulást. Kárpáti Gábor COFACE Hungary A válság nem hozta meg a várt tisztulást 2010 10 20 Kárpáti Gábor COFACE Hungary Coface kompetencia a kockázatcsökkentésben Coface a világ egyik vezető hitelbiztosítója, követeléskezelője és céginformációs

Részletesebben

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban)

Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) Bátai Szolgáltató KFT. 2013. évre vonatkozó Egyszerűsített éves beszámoló KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLETE (Az adatok ezer Ft-ban) 1. Általános háttér információ A Bátai Szolgáltató Kft. (továbbiakban: Társaság),

Részletesebben

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében

Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Kutatás a Sun Microsystems Kft. részére Környezet-tudatosság a közép- és nagyvállalatok körében Lőrincz Vilmos 2007 GKIeNET Kft. A felmérésről Bázis: az 50 fő feletti magyar vállalatok, mintegy 5300 cég

Részletesebben

Éves beszámoló és könyvvezetés

Éves beszámoló és könyvvezetés Éves beszámoló és könyvvezetés (Számvitel III.) 2008. Szeptember 15-16. Tantárgyfelelős: Róth József (315-ös szoba) Telefon: 482-5040 e-mail: szamvitel-3@uni-corvinus.hu Honlapunk: www.uni-corvinus.hu/szamvitel

Részletesebben

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK

VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK VÁLLALKOZÁSFEJLESZTÉSI KÖRKÉP - FINANSZÍROZÁSI FORRÁSOK SOK KICSI SOKRA MEGY? A kkv szektor a magyar gazdaság meghatározó eleme: 1,7 millió bejegyzett vállalkozás, de csak 690 ezer működő, ennek 99,8 %-a

Részletesebben

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7

54 345 06 0000 00 00 Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő. Személyügyi gazdálkodó és fejlesztő T 1/7 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe

Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban 60% közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe Még van pénz a Jeremie Kockázati Tőkealapokban % közelében a Start Zrt. Jeremie Kockázati Tőkeindexe A Start Zrt. negyedévente adja közre a Start Jeremie Kockázati Tőke Monitor című jelentését, amelyben

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Rövid kivonat a Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért elnevezésű pályázatról

Rövid kivonat a Telephelyfejlesztés és ipartelepítés a területi kohézióért elnevezésű pályázatról Tartalomjegyzék: 1. Legfontosabb tudnivalók... 2 1.1. Támogatási intenzitás:... 2 1.2. A támogatás összege:... 2 1.3. Telephelyfejlesztésre pályázhatnak:... 2 1.4. Ipartelepítésre pályázhatnak a vállalkozás

Részletesebben

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja:

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára. Dokumentumazonosító információk. Rendelet tárgykódja: Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: 16/2008.(XII.16.) Rendelet típusa: Módosító Rendelet címe: A helyi iparűzési adóról Módosított rendelet azonosítója:

Részletesebben

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról

Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének. 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete. az iparűzési adóról Álmosd Község Önkormányzat Képviselő-testületének 15/2007. (XI. 30.) számú rendelete az iparűzési adóról A képviselő-testület a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. (1) bekezdésében

Részletesebben

1, Cégalapítás lépései:

1, Cégalapítás lépései: HASZNOS TUDNIVALÓK Tartalom 1, CÉGALAPÍTÁS LÉPÉSEI: 2 2, CÉGMÓDOSÍTÁS 2 3, CÉGBÍRÓSÁG 2 A Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 Pest megyei Bíróság, mint Cégbíróság elérhetőségei: 2 4, BUDAPESTI

Részletesebben

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ

KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ KIEGÉSZITŐ MELLÉKLET TÁMASZ IDŐSEK OTTHONA BALATONFŰZFŐ NONPROFIT KORLÁTOLT FELELŐSSÉGŰ TÁRSASÁG 2012. ÉVI EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁHOZ Általános rész: A vállalkozás megnevezése: TÁMASZ Idősek Otthona

Részletesebben

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31

Magyar Kockázati és Magántőke Egyesület. 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 1013 Budapest, Pauler utca 11. 2011.01.01-2011.12.31 A számviteli törvény szerinti egyéb szervezetek Egyszerűsített éves beszámolója Kelt: Budapest 2012.április 21. egyéb szervezet vezetője Statisztikai

Részletesebben

Adótudatosság a versenyképesség érdekében

Adótudatosság a versenyképesség érdekében Adótudatosság a versenyképesség érdekében Szalayné Ostorházi Mária főigazgató Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága 2013. november 20. 1 Miről lesz szó? Kutatás eredményei

Részletesebben

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben)

Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról. (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestületének 9/2007. (XI.27.) rendelete a helyi iparűzési adóról (egységes szerkezetben) Akasztó Község Képviselőtestülete a helyi adókról szóló 1990. évi C. törvény (a továbbiakban

Részletesebben

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása

A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása A szlovák és magyar határmenti munkaerő migrációs folyamatok, a munkaerő-áramlásból származó potenciális lehetőségek feltárása HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitó rendezvénye Komárno, 2014.10.29. Kopint

Részletesebben

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések

a helyi iparüzési adóról. I. fejezet Általános rendelkezések SIROK KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 2004. évi 13., 2003. évi 16., 2002. évi 16. 2000.évi 18., 1999. évi 18. és 1998. évi 16. számu rendeletekkel módositott 1997. évi 18. /1997.december 23./ rendelete a helyi iparüzési

Részletesebben

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10.

A JEREMIE program. EU pályázatok felül- és alulnézetben. 2007. május 10. A JEREMIE program EU pályázatok felül- és alulnézetben 2007. május 10. JEREMIE Program JEREMIE = Joint European Resources for Micro to Medium Enterprises Az Európai Bizottság és az EIB/EIF közös kezdeményezése.

Részletesebben

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS

A) ELEMI KÖLTSÉGVETÉS Fejezeti jellemző adatok Önkormányzati jellemző adatok A fejezet megnevezése, székhelye: Az irányító szerv: 02 0200...... fejezet cím/alcím megye pénzügyi körzet településtípus............ A fejezet megnevezése,

Részletesebben

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője)

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET. atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. egyszerűsített éves beszámolójához. 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET a atlatszo.hu Közhasznú Nonprofit Kft. 2014 egyszerűsített éves beszámolójához 2015. május 29. a vállalkozás vezetője (képviselője) I. ÁLTALÁNOS RÉSZ A cég teljes neve: Alapítás időpontja:

Részletesebben

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013

Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 Melyik vállalatok nőnek gyorsan békés időkben és válságban? Muraközy Balázs MTA KRTK KTI Közgazdász Vándorgyűlés, Gyula, 2013 1 Munkatermelékenység és GDP/fő, 2011 Forrás: OECD 2 Vállalati sokféleség és

Részletesebben

2010/2011. teljes üzleti év

2010/2011. teljes üzleti év . teljes üzleti EGIS Gyógyszergyár Nyilvánosan Működő Részvénytársaság nem auditált, konszolidált, IFRS ! Az EGIS Csoport -től -ban elemzi az export értékesítés árbevételét Oroszországi szabályozás változott

Részletesebben

CSENTERICS ügyvédi iroda

CSENTERICS ügyvédi iroda CSENTERICS ügyvédi iroda ZÁRTKÖRŰEN MŰKÖDŐ RÉSZVÉNYTÁRSASÁG ALAPÍTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ADATOK, INFORMÁCIÓK 1.1. A társaság teljes magyar elnevezése: 1.2. A társaság külföldi elnevezése nem kötelező elem (szerződésminta

Részletesebben

A számviteli törvényben:

A számviteli törvényben: MSC szak A számviteli törvényben: Kettős előírás: a beszámoló - letétbe helyezése - közzététele (nyilvánosságra hozatala) 1992-től kezdődően jelent meg eleinte sok félreértelmezés Minden kettős könyvvitelt

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%.

Értékelés. 100% = 100 pont A VIZSGAFELADAT MEGOLDÁSÁRA JAVASOLT %-OS EREDMÉNY: EBBEN A VIZSGARÉSZBEN A VIZSGAFELADAT ARÁNYA 40%. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2010. (IV. 22.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe

B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe B-Innovative - Entrepreneurship for Better Business in Europe 1. előadás: Vállalkozások indítása Kecskemét, 2012. december 17. A B-Innovative projekt az Európai Bizottság támogatásával valósul meg öt európai

Részletesebben

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat

Pályázati azonosító: Átláthatósági nyilatkozat Jelen nyilatkozat kitöltési segédlete az NKA portálon (www.nka.hu) a Főoldalon megtalálható. Támogatott neve: Pályázati azonosító: pály név pály az Átláthatósági nyilatkozat az államháztartásról szóló

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés

Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés Európai Agrárpolitika és Vidékfejlesztés A vidékfejlesztés koncepciója és a fejlesztésekhez rendelhető források Gáti Attila Egy kis történelem avagy a KAP kialakulása Mezőgazdaság Élelmiszerellátás Önellátás

Részletesebben

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan

NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan NYILATKOZAT A Növekedési Hitelprogram I. Pillérjére vonatkozóan A(z).. (székhely: cégjegyzékszám:.., céget nyilvántartó bíróság a., mint Cégbíróság, adószám:.., statisztikai számjel:.., a továbbiakban:

Részletesebben

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése

ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP. 2013. féléves jelentése Az ERSTE NYÍLTVÉGŰ INGATLAN BEFEKTETÉSI ALAP e 1. Az Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap (továbbiakban: Alap) rövid bemutatása Az Alap neve Erste Nyíltvégű Ingatlan Befektetési Alap Az Alap rövidített

Részletesebben

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában

A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában A kutatás-fejlesztés minősítése a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalában dr. Németh Gábor igazgató Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Innovációs és Tájékoztatási Központ Dunaharaszti, 2012. március 22.

Részletesebben

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések

Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba. 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések www.startgarancia.hu SAJTÓKÖZLEMÉNY Közel 4,9 milliárd forint befektetés érkezett 60 társaságba 2007-ben több mint nyolcszorosára nőttek a KKV-kba irányuló befektetések Budapest, 2009. május 4. A Start

Részletesebben

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés

önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés Fülöpszállás Község Képviselő-testületének 21/2004. (X.28. )számú önkormányzati rendelete a helyi iparűzési adóról Bevezető rendelkezés A helyi adóról szóló 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) l..

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

4.6. A pénzügyminiszter 2009/3418-as sz. rendelete (2009/915-ös sz. H. K.) az ÁFA-kedvezményt szabályozza külkereskedelmi áruszállí-

4.6. A pénzügyminiszter 2009/3418-as sz. rendelete (2009/915-ös sz. H. K.) az ÁFA-kedvezményt szabályozza külkereskedelmi áruszállí- PÁSZTOR CSABA A Hivatalos Közlöny I. részének 2009/763 2009/927. számaiban megjelent gazdasági, pénzügyi törvénykezési újdonságok a következõ témaköröket ölelik fel: 1. adózás, adóbevallás; 2. állóeszközök

Részletesebben

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA

2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA 40 2. MELLÉKLET KIS- ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK MEGHATÁROZÁSA Kis- és középvállalkozás fogalma (részletesen lásd általános csoportmentességi rendelet I. melléklet) A vállalkozástípus meghatározása az alkalmazotti

Részletesebben