Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása. Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása

Átírás

1 Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Az államháztartáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Készítette: Sándorné Új Éva évi CXCV. törvény 2014.IV.01. hatályos állapota /2011. (XII.31.) Korm. rendelet (Ávr.) évi CLXXXIX. törvény Mötv.) A kormányrendelet tartalma Az állami tulajdonú gazdasági társaságok állami feladatellátásának központi költségvetési szerv által történő átvétele a társaság cégneve, székhelye, cégjegyzékszáma, főtevékenysége, adószáma átvevő költségvetési szerv az a személyt, aki az államot képviseli, az a személy, aki a szervezeti átalakítással, az átadásátvétellel összefüggő feladatok végrehajtásáért felelős Alapfeladatként történő átvétel (átvételi felelős), vagy az átvételi felelős kijelölésére jogosult minisztert, az állami feladat átvételének időpontját.

2 ÁHT 11/A (1a) A társaság vezető tisztségviselőinek átadással kapcsolatos kötelezettségei Helytállási kötelezettség A társaság e törvény alapján történő megszüntetésekor a megszűnő társaságot terhelő kötelezettségekből származó követeléssel összefüggésben a Ptk. szerinti tagi helytállási kötelezettség nem áll fenn. Felmérés (jog, követelés, kötelezettség) Leltározás Bevallás Átadás - átvétel Írásbeli tájékoztatás Bejelentések adatszolgáltatások Munkáltatói intézkedések A társaság vagyonának átadás A vagyon bekerülési értéke Pénzeszköz átadása A társaság vagyonának átadása A vagyon bekerülési értéke Az általános forgalmi adó A vagyonkezelői jog A számviteli beszámoló Az állami tulajdonba kerülő vagyonelemek bekerülési értéke megegyezik az eszköznek a társaság könyveiben szereplő bruttó értékével. Az általános forgalmi adóról szóló évi CXXVII. törvény 17. (3) bekezdésh)pontjában foglalt átalakítással esnek egy tekintet alá. Az átvételt követően nyilvántartásba kell venni az adott vagyonelemhez kapcsolódóan a társaság által korábban elszámolt értékcsökkenést és értékvesztést.

3 A társaság megszűntetését kizáró okok 1 A társaság megszűntetését kizáró okok 2 végelszámolás alatt áll, vagy vonatkozásában csődeljárás elrendeléséről szóló bírósági végzést közzétettek, vagy az ellene indított felszámolási eljárást jogerősen elrendelték, vagy ha a külföldi székhelyű társaság személyes joga szerinti hasonló eljárás van folyamatban, vagy aki személyes joga szerint hasonló helyzetben van, vagy egy évnél régebben lejárt Art. változás adó-, illeték-, vámfizetési vagy társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségének nem tett eleget Kivéve, ha a tartozások megfizetésére halasztást kapott. A számviteli beszámoló Az állami feladatok átvétele Az átvevő költségvetési szerv az állami feladat átvételének időpontjától számított harminc napon belül gondoskodik a társaság -az állami feladat átvételét megelőző napra, mint mérlegfordulónapravonatkozó, a számvitelről szóló évi C. törvény szerinti tevékenységet lezáró számviteli beszámolójának elkészítéséről, könyvvizsgálatáról, letétbe helyezéséről és közzétételéről, valamint 30 nap a záró adóbevallások elkészítéséről és azok illetékes adóhatóságnak történő benyújtásáról Új költségvetési szerv által Már működő költségvetési szerv által

4 Új költségvetési szerv általi feladatátvétel Az új központi költségvetési szerv nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának annyival kell megelőznie az állami feladat átvételének időpontját, hogy az állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb az állami feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek. A kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. Már működő központi költségvetési szerv általi feladatátvétel Alapítói okirat módosítása az állami feladat folyamatos ellátása biztosított legyen, és az átvevő költségvetési szerv legkésőbb az állami feladat átvételének időpontjától megkezdhesse a működését, továbbá hogy a foglalkoztatottak jogviszonyával kapcsolatos intézkedések kellő időben megtörténjenek. A kincstár törzskönyvi nyilvántartás vezetésével kapcsolatos eljárása során az ügyintézési határidő tíz nap. A költségvetési szerv által átvett munkavállalók munkajogviszonyának változása Az állami feladat átvétele miatt bekövetkező jogállásváltozás esetén, ha a munkavállaló a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény, a honvédek jogállásáról szóló törvény vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó átvevő költségvetési szervhez kerül, a munkaviszonya az állami feladat átvételének időpontjában közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, hivatásos szolgálati vagy szerződéses szolgálati jogviszonnyá alakul át. A munkavállaló nyilatkozata A munkavállaló a kinevezési okmány átvételét követő tizenöt napon belül aláírja a kinevezési okmányt, vagy nyilatkozik arról, hogy továbbfoglalkoztatásához nem járul hozzá, vagy nem nyilatkozik, ebben az esetben munkaviszonya jogállásváltozás nélkül a jogállásváltozás időpontját követő harmincadik napon megszűnik.

5 Az átlátható szervezet A nemzeti vagyonról szóló évi CXCVI. törvény 3. -aszerinti átlátható szervezet. Költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója átlátható szervezetnek minősül. (Áht. 50. (1)) Központi költségvetési kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. (Áht. 41. (6)) A költségvetési főfelügyelő A költségvetési főfelügyelő Áht. 39. A költségvetési főfelügyelő Az államháztartásért felelős miniszter költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt rendelhet ki.: a Kormány irányítása alá tartozó fejezetet irányító szervhez, a Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szervhez, valamint az elkülönített állami pénzalapok és a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai kezelő szerveihez Az államháztartásért felelős miniszter a költségvetési főfelügyelő, felügyelő kirendelésére vonatkozó döntését az érintett fejezetet irányító szerv vezetőjével és a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszterrel előzetesen egyezteti. A Határozott időtartamra szóló megbízásáról és a megbízás visszavonásáról az államháztartásért felelős miniszter gondoskodik. Szakmai irányítását az államháztartásért felelős miniszter végzi A munkáltatói jogokat a kincstár vezetője gyakorolja. A kincstár elnöke e jogkörök gyakorlásában nem utasítható.

6 A költségvetési főfelügyelő (Ávr( Ávr (1) A költségvetési főfelügyelő Áht. 39. jogosult a kijelölt szerv tekintetében érvényes titoktartási követelmények szerinti nyilatkozatok megtételét követően a kijelölt szerv kezelésében levő, közpénz felhasználásával összefüggő adatot megismerni, az azokat tartalmazó iratokba vagy egyéb adathordozókba betekinteni A minősített adatnak, továbbá üzleti vagy más titoknak minősülő adatokat is. Intézkedéseket tehet takarékos, szabályszerű, eredményes működés érdekében előzetesen véleményezi a kötelezettségvállalásra irányuló eljárásokat a nagy összegű kötelezettségvállalások tekintetében kifogással élhet Intézkedési dokumentumok - Pénzügyi ellenjegyzés Az intézkedés felfüggesztése intézkedések dokumentumait azok tervezett kiadmányozását -előzetes pénzügyi ellenjegyzést igénylő intézkedés esetén annak pénzügyi ellenjegyzését - legalább három munkanappal megelőzően meg kell küldeni a költségvetési főfelügyelőnek, felügyelőnek. Ha a költségvetési főfelügyelő, felügyelő három munkanapon belül a tervezettel kapcsolatban nem nyilatkozik, az intézkedés kiadmányozására, pénzügyi ellenjegyzésére sor kerülhet. Indokolt esetben a költségvetési főfelügyelő, felügyelő a javaslatot tehet az intézkedés felfüggesztésére. Ilyen esetben a javaslatot és annak indokolását három munkanapon belül eljuttatja a kijelölt szerv vezetőjének, a fejezetet irányító szerv vezetőjének, és az államháztartásért felelős miniszternek. A fejezetet irányító szerv vezetője az államháztartásért felelős miniszterrel haladéktalanul egyeztetést kezdeményez, ha az indokolással nem ért egyet. Az intézkedés mindaddig nem hajtható végre, amíg az érdemi egyeztetés nem történt meg.

7 A költségvetési főfelügyelő A költségvetési főfelügyelő, felügyelő tevékenységéről havonta írásban beszámol a fejezetet irányító szerv vezetőjének és az államháztartásért felelős miniszternek A költségvetési főfelügyelőt, felügyelőt akadályoztatása esetén az államháztartásért felelős miniszter által kijelölt költségvetési főfelügyelő, felügyelő teljes jogkörrel helyettesíti A költségvetési főfelügyelő, felügyelő működésével összefüggő kiadásokat az államháztartásért felelős miniszter irányítása alatt álló fejezetben kell biztosítani. Az önkormányzati biztos Az önkormányzati biztos Áht. 71. az irányító szerv a költségvetési szervhez önkormányzati biztost bíz meg, ha a helyi önkormányzat által irányított költségvetési szerv harminc napon túli, lejárt esedékességű elismert tartozásállományának mértéke két egymást követő hónapban eléri az éves eredeti kiadási előirányzatának 10%-át vagy a százötven millió forintot,. Önkormányzati rendelet önkormányzati biztos megbízását a törvényben meghatározottnál kisebb mérték, rövidebb időtartam, lejárat esetén is kötelezővé teheti. Az önkormányzati biztos szerződése Az önkormányzati biztossal a polgármester megbízási szerződést köt és megbízólevéllel látja el. A megbízólevél tartalmazza: a költségvetési szerv megnevezését, székhelyét, a megbízatás időtartamát, az önkormányzati biztos feladatait, jogkörét, gazdasági társaság esetén a személyesen eljáró alkalmazott, tag megjelölését

8 A települési önkormányzatok gépjárműadóval kapcsolatos kötelezettségeinek kincstári ellenőrzése Áht. 83/A. A belföldi gépjárművek után beszedett adónak a települési önkormányzat és a központi költségvetés közötti -a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű -megosztását a kincstár ellenőrzi. A kincstár ellenőrzéséhez a települési önkormányzat a Kormány rendeletében meghatározott adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása vagy késedelmes teljesítése esetén az önkormányzati hivatal a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot fizet, amelyet a kincstár határozatban szab ki. A gépjárműadóval kapcsolatos kötelezettségeinek kincstári ellenőrzése Ha a kincstár az ellenőrzés során megállapítja, hogy a települési önkormányzat a gépjárműadóval kapcsolatos fizetési kötelezettségét nem vagy nem a központi költségvetésről szóló törvénynek megfelelően teljesítette, a Ket. 94. (1) bekezdés b) pontja alapján hivatalból megindított eljárás keretében kötelezi a települési önkormányzatot a különbözet és az ehhez kapcsolódó kamat megfizetésére. Ha a települési önkormányzat, illetve az önkormányzati hivatal a kincstár határozatában foglaltaknak a határozat közlését követő tizenöt napon belül nem tesz eleget, a meg nem fizetett összeg erejéig a kincsár a határozat bírósági felülvizsgálatára tekintet nélkül beszedési megbízást nyújt be a települési önkormányzat fizetési számlájával szemben. Az állami kezességvállalás szabályainak változása A törvényi rendelkezés alapján keletkezett állami kezességvállalás Egyedi állami kezességvállalás Az állami kezesség a Polgári Törvénykönyv szerinti kezességnek megfelelő, az állam nevében vállalt kötelezettség. A kincstári nyilvántartással kapcsolatos szabályok módosulása 104. (1) A kincstár nyilvántartást vezet a költségvetési szervekről, a helyi önkormányzatokról, a nemzetiségi önkormányzatokról, a társulásokról, a térségi fejlesztési tanácsokról, jogszabály alapján a költségvetési szervek gazdálkodására vonatkozó szabályokat alkalmazó egyéb jogi személyekről (törzskönyvi jogi személy).

9 A törzskönyvi okirat 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet ( Ávr.) a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásba vétele, törzskönyvi nyilvántartásba vett adatai változásának bejelentése és a törzskönyvi jogi személy törzskönyvi nyilvántartásból való törlése során a kérelemhez csatolandó valamennyi okirat -a vezetői kinevezésről, megbízásról szóló okirat kivételével -, valamint a Kincstárnak a törzskönyvi nyilvántartás vezetése során keletkezett döntése és más okirata. A törzskönyvi nyilvántartás tartalma Ávr167/A. törzskönyvi azonosító számát (PIR szám), alaptevékenységét is kifejező, azonos vagy hasonló tevékenységet ellátó másik törzskönyvi jogi személy nevétől különböző egyedi megnevezését székhelyét, 400 főtevékenységét az államháztartási szakágazatok rendje, valamint közfeladatát, alaptevékenységeit a kormányzati funkciók rendje szerint, törzskönyvi nyilvántartásba történő bejegyzésének és törlésének időpontját, vezetőjének vagy a vezetői jogok gyakorlására ideiglenesen jogosult személynek a nevét, kinevezésének, megbízásának módját, időpontját, időtartamát, KSH statisztikai számjelét, nettó finanszírozási körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, központosított illetmény-számfejtési körbe tartozását, annak kezdő és záró időpontját, valamint a Kincstár központosított illetményszámfejtést végző igazgatóságának kódját stb. A törzskönyvi jogi személynek a Kincstár honlapján közzéteendő, azon elérhető és kereshető adatai a törzskönyvi jogi személy megnevezése, székhelye, PIR száma, a törzskönyvi jogi személy alaptevékenységének államháztartási szakágazata és fő TEÁOR kódja, a törzskönyvi jogi személy adószáma, statisztikai számjele, a törzskönyvi jogi személy államháztartási egyedi azonosító száma, az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv esetében annak fejezetrend szerinti besorolása; az államháztartás önkormányzati alrendszerébe tartozó törzskönyvi jogi személy esetében a megye szám, pénzügyi körzet száma és neve stb. Az új Ptk. szerinti kamat késedelmi kamat követelés tartozás

10 A kamat évi V. törvény A Ptk. szerinti késedelmi kamat számítása (3) Pénztartozás után -ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik- kamat jár. A kamat mértéke megegyezik a jegybanki alapkamattal. Idegen pénznemben meghatározott pénztartozás esetén a kamat mértéke az adott pénznemre a kibocsátó jegybank által meghatározott alapkamat, ha ilyen nincs, a pénzpiaci kamat. A kamat számításakor az érintett naptári félév első napján érvényes kamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére. A késedelmi kamat számításakor a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes idejére, nem pedig a késedelemmel érintett naptári félévet megelőző utolsó napon érvényes kamat. A kamatfizetési kötelezettség akkor is beáll, ha a kötelezett késedelmét kimenti. A Ptk. szerinti késedelmi kamat számítása A követelések és tartozások Ezt a változtatást átvezeti a Kttv a, illetőleg az Mt ais. Az Mt a, illetve a Kttv. 149/A. -apedig lehetővé teszi, hogy a közszolgálati tisztviselő, illetve a közalkalmazott és a munkáltató megállapodjon, hogy pénztartozás után szerződéses kamatfizetésére kerüljön sor, feltéve, hogy annak mértéke nem haladja meg az új Ptk. 6:47. -aszerinti mértéket (azaz a jegybanki alapkamat mértékét). Elszámolási sorrend A követelések és tartozások jogosulti, kötelezetti pozícióiban egyoldalú jognyilatkozat vagy megállapodás révén bekövetkező személyváltozás azaz az engedményezés és a tartozásátvállalás jogintézményét az új Ptk. újraszabályozza. Ptk. értelmében semmis a jogosult személyéhez kötött követelések engedményezése tehát, mivel a munkajogban a munkavállaló (közalkalmazott, közszolgálati tisztviselő) személyesen köteles a munkát elvégezni, a munkáltató az ezzel kapcsolatos Követelését az új Ptk. alapján engedményezéssel másra nem ruházhatja át.

11 A követelések és tartozások A követelések és tartozások A harmadik személy részére történő teljesítés módjait a munkajog maga szabályozza, speciális jogintézmények létrehozásával például kirendelés, munkaerő-kölcsönzés. Az engedményezés és a tartozásátvállalás jogintézményéhez kapcsolódóan a Kttv (10) (11) bekezdése, valamint az Mt (2) (3) bekezdése egyaránt leszögezi továbbá, hogy mindkét jogi aktusra csak pénzkövetelés esetén van lehetőség. Emellett a törvények azt is kategorikusan kizárják, hogy a közalkalmazott, a közszolgálati tisztviselő saját munkáltatója harmadik személyekkel szemben fennálló pénztartozásait vállalja át [Kttv (11) bekezdés, Mt (3) bekezdés]. Változatlan marad az a rendelkezés, hogy a levonásmentes illetményrész nem engedményezhető [Kttv (10) bekezdés, Mt (2) bekezdés], azaz az engedményező nyilatkozat legfeljebb az illetménynek arra a részére terjedhet ki, amely a bírósági végrehajtásról szóló évi III. Törvény 62. (1) bekezdése értelmében még a követelések behajtásának tárgya lehet (vagyis az öregségi nyugdíj legalacsonyabb összegét meghaladó rész). Ez általában a nettó illetmény 67 százaléka, kivételesen (például tartásdíjból, jogalap nélkül felvett munkavállalói munkabérből eredő követelések esetén) 50 százaléka. Az önállóan működő, önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv kategóriák kivezetése a jogrendszerből A feladatok besorolása A költségvetési szervek gazdálkodási szempontok szerinti csoportosításánál megszűnt az önállóan működő, és önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervi kategória. Szabályok az Ávr-ben Ezek a besorolások az Alapító Okiratban nem jelenhetnek meg. Az alapítónak, illetve átalakításnál, átszervezésnél az irányító szervnek kell dönteni arról, hogy a költségvetési szerv rendelkezhet-e saját gazdasági szervezettel, vagy sem.

12 Az új előírás szerint a költségvetési szerv gazdálkodási tevékenységei a költségvetési tervezés, az előirányzatok módosításának,átcsoportosításának és felhasználásának végrehajtása, a finanszírozási, adatszolgáltatási, beszámolási és a pénzügyi, számviteli rend betartása A költségvetési szerv működtetése, a használatában lévő vagyon használata, védelme. Egy feladatra csak egy költségvetési szerv jelölhető ki. A tevékenységek besorolása A kormányzati funkciókról, a szakfeladatokról és a szakágazati rendről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet Ez az új NGM rendelet a költségvetési szervek tevékenységét (közfeladatait, szakmai alaptevékenységét) kormányzati funkciók szerinti rendbe sorolja be. Ezeket a megjelöléseket minden költségvetési szervnek az alapító okiratában fel kell tüntetni. Ez a besorolás nem azonos a korábbi szakfeladatok szerinti besorolással. A tevékenységek besorolása A tevékenységek kormányzati funkciók szerinti besorolása mellett egyes területeken megmaradt a szakfeladatonkénti elszámolás, melyet az NGM rendelet 2. vagy 4. számú melléklete külön is megjelöl. Kötelező a szakfeladatonkénti költség és eredményszemléletű bevétel elszámolása a szabad kapacitás kihasználását célzó, nem haszonszerzés céljából végzett alaptevékenységeknél és a vállalkozási tevékenységnél.

13 Alapító okiratok tekintetében Az adatszolgáltatás új rendszerének Ávr.. szerinti szabályai A főtevékenység szerinti besorolás Államháztartási szakágazatba A költségvetési szerv közfeladatai, szakmai alaptevékenységei Kormányzati funkció szerint Új szabály,hogy a kincstári költségvetési jelentést a költségvetési szerveknek a Kincstárral az I. negyedévet követően havonta egyeztetniük kell, ahol szükséges ott a javításokat az érintett félnek a könyveiben át kell vezetni. A költségvetési szerveknek az általuk egyeztetett költségvetési jelentést a Kincstár részére vissza kell küldeniük és ki kell egészíteni az adott időszakra vonatkozó követelés és kötelezettségvállalási adatokkal [Ávr (4) bekezdés]. Készpénzkezelési szabályok A készpénzkezelési szabályok Az Áht-banfoglaltak szerint a bevételek beszedésekor, a kiadások teljesítésekor lehetőség szerint készpénzkímélő fizetési módokat kell alkalmazni. A kiadások készpénzben történő teljesítésére csak jogszabályban szabályozott esetekben kerülhet sor. A kiadásokat értékpapírral nem lehet teljesíteni.

14 Készpénzkifizetést korlátozó szabályok Az Ávr. a továbbiakban kizárólag a központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek készpénzes kifizetéseire ír elő konkrét korlátozó szabályokat. Ideértve ennek alapján: a köztestületi és a társadalombiztosítási költségvetési szerveket is közfoglalkoztatásban résztvevők bére Társadalombiztosítási ellátások Intézményi ellátottak pénzbeli juttatásai Készletbeszerzés Kiküldetés-reklám Immateriális javak beszerzése, létesítése Informatikai eszközök beszerzése, létesítése Egyéb tárgyi eszközök beszerzése, létesítése Egyéb külső személyi juttatások rovatain elszámolandó, százezer forint értéket el nem érő kiadások stb. Kapcsolódó előzetesen felszámított áfa Kapcsolódó a foglalkoztatottaknak elszámolási kötelezettséggel adott előlegek. Központi költségvetési szerv megszűnő korlátozás A központi költségvetési szerveknél megszűnt az a korlátozás, hogy a készpénzes bevételeiket nem fordíthatják közvetlenül készpénzes kiadásaik teljesítésére. KIADÁS A központi alrendszerbe tartozó költségvetési szervek készpénzes bevételeikből teljesíthetik tehát készpénzes kifizetéseiket Ezeket a bevételeket a Kincstárba be kell jelenteni a megfelelő rovatrendi besoroláshoz kapcsolódó ERA számon. Az önkormányzati körbe tartozó költségvetési szervek Az utalványrendelet Az önkormányzati körbe tartozó költségvetési szerveik esetében az Ávr. a konkrét kifizetési jogcímekre nem tartalmaz előírásokat, az Áht. Viszont jogszabályhoz köti a készpénzes kifizetési jogcímek meghatározását. Az Áht. a felhatalmazó rendelkezések között a helyi önkormányzat részére megadta azt a felhatalmazást, hogy rendeletben állapítsa meg a kiadások készpénzben történő teljesítésének eseteit. Erre az Ávr. külön tiltó rendelkezéseket nem tartalmaz. Kontírozás Kötelező lett Változott Tartalmi elemek Utalványrendelet szükségessége Nem változott Az Ávr.-benmeghatározott kivétellel az utalványozásra jogosult személyekre, azok kijelölésére továbbra is az Ávr banfoglalt szabályokat kell alkalmazni.

15 Az utalványozás (deviza is) A központi költségvetés tervezésének Ávr.. szerinti szabályai Készpénzes fizetés Nem készpénzes fizetés Az Áht. a központi költségvetés tervezésével kapcsolatban mindössze két határidőt tartalmaz. Az érvényesített pénztárbizonylatra rávezetett írásbeli rendelkezéssel lehet. Külön írásbeli rendelkezéssel lehet. Ezen belül külön az Aht. szintjen nem kerülnek lebontásra a fejezetekre es a költségvetési szervekre vonatkozó határidők. Ezeket az államháztartásért felelős miniszter által kiadott tervezési részletes ütemtervben kell majd meghatározni. Április 30. Szorosan az új tervezési szabályokhoz kapcsolódik a középtávú tervezésre vonatkozó előírásokban bekövetkezett változás. A fejezetet irányító szerv vezetőjének az Ávr.-benfoglaltak szerint adatot kell szolgáltatnia a fejezet költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervéről. Az Ávr. részletezi az új tervezési szabályoknál a középtávú tervezés fejezeti feladatait. Középtávú tervezés Ávr. Az Áht.-banmeghatározott középtávú tervezési feladatához kapcsolódik az Ávr.-nekaz az előírása, hogy a fejezetet irányító szervnek március 31-éig kell az államháztartási miniszternek megküldenie a költségvetési évet követő három évre vonatkozó szakmai és költségvetési tervét, amely tartalmazza különösen a közfeladatokban tervezett változásokat, az ehhez szükséges törvénymódosításokat az ezzel összefüggésben tervezett bevételi és kiadási főösszeget. Az így összeállított szakmai és költségvetési tervben részletesen indokolni kell, ha az adott költségvetési év vonatkozásában a tervezett bevételi vagy kiadási főösszeg eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegektől.

16 Április 30. A kormányhatározat utáni teendő A Kormány április 30-áig egyedi határozatban megállapítja a központi költségvetés bevételeinek és kiadásainak, valamint költségvetési egyenlegének a költségvetési évet követő három évre tervezett összegét. A Kormánynak ebben a határozatban indokolnia kell, ha egy adott év vonatkozásában eltér a megelőző évben az adott évre meghatározott főösszegek valamelyikétől. A fejezetet irányító szervnek a fejezetre vonatkozó három éves költségvetési adatokat tartalmazó [Áht. 29. (1) bekezdés] kormányhatározatban megállapított bevételi és kiadási főösszeget a kormányhatározat közzétételétől számított 30 napon belül a fejezetre vonatkozó kiadási és bevételi előirányzatokra le kell bontania és tájékoztatni kell az államháztartásért felelős minisztert. Az állami támogatás a költségvetési támogatás szabályai Az Áht. a gazdálkodás sajátos szabályai részben új előírásként rögzíti, hogy a költségvetési támogatás abban az esetben biztosítható, ha a támogatási igény benyújtója jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén átlátható szervezetnek minősül. Állami támogatás:az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. cikke szerinti támogatás Az ezzel kapcsolatos adatokat a támogatónak 5 évig meg kell őriznie, valamint nyilvántartást is kell ezekről az adatokról vezetnie, melynek főbb paramétereit az Áht. 54/A. -a rögzíti. Pályázati úton nyújtott Támogatások Egyedi kérelem alapján nyújtott A kapcsolódó szabályok több ponton jelentősen megváltoztak

17 Változások a kedvezményezett oldaláról A szabálytalan felhasználásoknál bevezetésre került az ügyleti kamat. A támogatások ellenőrzésénél a jövőben vizsgálni kell az ellenőrző szervezeteknek az átláthatósági nyilvántartás vezetését, és ennek közzétételét Kormányzati ellenőrzés változása a támogatásoknál Az Áht.-banrögzített kormányzati ellenőrzési feladatok kiegészültek a működési célú költségvetési támogatások nyújtásánál azzal az előírással, hogy az ilyen kedvezményezettek teljes működését és gazdálkodását is vizsgálni kell. Az előfinanszírozás, utófinanszírozás fogalmának kivezetése az államháztartási szabályokból Az eddigi szabályozás elő-vagy utófinanszírozással nyújtható költségvetési támogatást különböztetett A támogatások nyújtásának gyakorlatában, az előleg és az előfinanszírozás megkülönböztetésének nem volt lényegi jelentősége, valamint az elő-és utófinanszírozás azon az alapon való elválasztása, hogy a folyósítás a támogatás felhasználásáról szóló beszámoló benyújtása előtt, vagy után történt, a folyósítás szempontjából technikailag nem bírt jelentőséggel, ezért a fogalmak kivezetésre kerültek az államháztartási szabályokból. A támogatás folyósítása a köztartozás fennállása esetén A köztartozás fennállásáról és annak összegéről az állami adóhatóság a Kincstár, illetve a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv elektronikus úton történő megkeresésére adatot szolgáltat. Az állami adóhatóság heti rendszerességgel tájékoztatja a Kincstártaz államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek köztartozás-állományáról. A kedvezményezettet a köztartozással csökkentett összeg illeti meg, a visszatartott költségvetési támogatásnak megfelelő összegű köztartozás az átutalással megfizetettnek minősül.

18 Hatályon kívül helyezés Az önkormányzatok A módosítását megelőzően az Ávr. a 76. (3) bekezdés értelmében a jövőben nem biztosítható költségvetési támogatás annak, aki az előző években a támogató által azonos célra biztosított költségvetési támogatás felhasználásával jogszabályban vagy a támogatói okiratban, támogatási szerződésben foglalt kötelezettségét megszegte és még nem számolt el. Hatályon kívül helyezték A költségvetési támogatás nyújtásának feltétele - Ávr.. VI. fejezet A saját forrás igazolása Ávr január 1-jétől méltányosabb feltételek előírását tartalmazza. A korábbi szabály a saját forrás rendelkezésére állásának igazolását írta elő. Az új szabályozás értelmében a jogszabály, pályázati kiírás, vagy a támogató rendelkezésétől függően a saját forrás rendelkezésre állása kedvezményezetti nyilatkozattal is igazolható. Csökkentek a költségvetési támogatás igénylésével, a pályáztatási eljárással, a támogatás folyósításával, felhasználásának ellenőrzésével összefüggő adminisztrációs terhek, másrészt a költségvetési támogatások folyósítása gyorsult. Régi szabály A korábbi szabály a saját forrás rendelkezésére állásának igazolását írta elő. Új szabály A pályázati kiírás, vagy a támogató rendelkezésétől függően a saját forrás rendelkezésre állása kedvezményezettinyilatkozattal is igazolható.

19 A biztosíték nyújtásának szabályai (A helyi önkormányzatoknak a központi költségvetésről szóló törvény Áht. 14. (3) bekezdése szerinti fejezetéből biztosított költségvetési támogatások esetén az Áht. 83. (5) bekezdése alapján adott felhatalmazáson felül más biztosítékot nem lehet előírni. A kikötött biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a költségvetési támogatás folyósítását megelőzően kell biztosítani. A biztosítéknak a támogatási jogviszony alapján fennálló kötelezettségek megszűnéséig rendelkezésre kell állniuk. A támogatások részletekben történő folyósítása A módosítás újraszabályozta az Ávr át, mely az előfinanszírozással nyújtott támogatások részletekben történő folyósításának kötelezettségét írta elő. A módosítás szerint a támogató ezentúl nem a 3 millió Ft-ot, hanem az 5 millió Ft-ot meghaladó támogatásokat a támogatott tevékenység során felmerülő költségekhez igazodva, részletekben folyósítja. Ezen kívül megszűnik az előleg 30 napos felhasználási kötelezettsége, értelemszerűen a 30 napos felhasználási kötelezettséghez kötődő kamatfizetési szankció is hatályon kívül helyezésre került A helyi önkormányzat Mötv.. 111/A. -aszerinti kötelezettségeinek nem teljesítése esetére előírt szankciók CLXXXIX. törvény A helyi önkormányzat Mötv.. 111/A. -aszerinti kötelezettségeinek nem teljesítése esetére előírt szankciók ha a helyi önkormányzat a költségvetési évre vonatkozóan nem rendelkezik elfogadott költségvetéssel, nem fogadja el a költségvetési évet megelőző évre vonatkozó zárszámadását, államháztartási beszámolási kötelezettségének vagy vagyonnyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget, akkor a részére járó egyes támogatások folyósítása az államháztartásról szóló törvényben meghatározottak szerint felfüggesztésre kerül. a helyi önkormányzatokat megillető támogatások folyósításának felfüggesztése csak a költségvetési és zárszámadási rendeletek és az ezekhez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettségek elmulasztása esetén történik meg, és azok pótlásáig áll fenn. Az önkormányzatot megillető támogatások folyósítása akár a költségvetési évet követő évben is visszamenőleg az önkormányzati fejezeti tartalék terhére egy összegben megtörténhet.

20 A helyi önkormányzat Mötv.. 111/A. -aszerinti kötelezettségeinek nem teljesítése esetére előírt szankciók A támogatás folyósításának felfüggesztésére vonatkozó alapvető rendelkezések így a Mötv.-ben szerepelnek továbbra is, viszont a pénzügyi jellegű részletszabályok, így a felfüggesztés idejére, tárgyára (pl. a fi nanszírozásra való utalások) vonatkozó előírások az Áht.-ban. Az évközi egyéb államháztartási adatszolgáltatások elmulasztásához pedig nem a támogatások folyósítása felfüggesztésének jogkövetkezménye társul, hanem bírságfizetési kötelezettség került megállapításra. Adózáshoz kapcsolódó jogi szabályozás változása Készítette: Sándorné Új Éva 2014 A Személyi Jövedelemadó 2014 Az előző évre vonatkozóan, az adóévet követően kifizetett jövedelem A munkáltató által kifizetett munkaviszonyból származó jövedelem, illetve az adóköteles társadalombiztosítási ellátás akkor tekinthető az előző évben megszerzettnek, ha az az előző évre vonatkozik és a kifizetése január 10-éig megtörténik. Az új szabály 2014.március 15-én lépett hatályba. A 2013-as évre járó, január 10-e után, de még január 15-e előtt kifizetett jövedelmek december 31-én megszerzettnek minősülnek. 80