EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR DOKTORI ISKOLA CSOMA KATALIN

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR DOKTORI ISKOLA CSOMA KATALIN"

Átírás

1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET DOKTORI ISKOLA PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI CSOMA KATALIN INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK A NYELVTANÁRKÉPZÉSBEN TÉMAVEZETŐ: Dr. KÁRPÁTI ANDREA DSc, egyetemi tanár BUDAPEST 2007

2 1 A témaválasztás indoklása Mint korábbi középiskolai nyelvtanár, illetve jelenlegi tanárképző tapasztaltam, hogy a XXI. században lépést tartani a tudomány és a technika fejlődésével általánosságban sem alábecsülendő dolog, ám ugyanezt szakmai vonatkozásban is megtenni egyenesen kihívás. Egyrészt változik a tanítandó nyelv, másrészt mind minőségileg, mind mennyiségileg változnak a tanítási módszerek, illetve az elérhető segédeszközök. A tanítás során a választási lehetőségek sora immáron szinte végeláthatatlan. Felmerül a kérdés tehát, hogyan igazodik el napjainkban az idegennyelv-tanári szakos hallgató illetve a praktizáló nyelvtanár a felkínált lehetőségek arzenáljában. Ezen értekezés célja megvizsgálni azokat a tényezőket, melyek a nyelvtanárok mindennapi tevékenységének módosulását előidézik, illetve hogy az idegennyelv-szakos tanárképzés illetve továbbképzés miképp segítheti az illető tanárok választásait és folyamatos továbbképzését. E komplex kérdés hátterének megértéséhez szükség van a nyelvoktatás és az oktatástechnológia történeti áttekintésére, a számítógép és az internet megjelenése által előidézett szociális környezeti illetve tanulási változások vizsgálatára, illetve tantervelméleti elemzésre. 2 A kutatás céljai A kutatás tehát alapvetően arra irányul, hogy feltárja azokat a technológiai változások által előidézett tényezőket, melyek az idegennyelv-szakos tanárképzés tantervét befolyásolhatják. A tantervi változtatások célja a nyelvtanár szakos hallgatók tudásának modernebbé és piacképesebbé tétele, illetve a nyelvtanítási eszközpaletta színesítése. Az idegennyelv-szakos tanárok technológiával segített munkájához való segítségnyújtáshoz a kutatás során a következő problémákat kívánom megvizsgálni: A technikai segédeszközök nyelvoktatási felhasználásának történelmi áttekintésével a jövőre mutató tendenciák felfedezése; A számítógép nyelvoktatásbeli használatának definiálása; A technológia alkalmazásával járó tanulói szerepváltozás bemutatása; A számítógép nyelvoktatásbeli használatával a tanári szerep változásának elemzése; A fenti tendenciák és a tanárképzés változása közötti esetleges összefüggések feltárása; A tanárok hozzáállása a számítógépek nyelvoktatásbeli használatához, a befolyásoló tényezők feltárása; A klasszikus értelemben vett kurrikulum-tervezés ideális időtartamának megállapítása. Az értekezésben ezek a problémák úgy kerülnek nagyító alá, hogy azokra megkíséreltem néhány megoldási, illetve válaszlehetőséget kidolgozni. Továbbá a hazai közoktatási intézményekben tevékenykedő nyelvtanároknak kívánok segítséget nyújtani disszertációmban ahhoz, hogy könnyebben eligazodjanak a technológiai, illetve az oktatásmódszertani lehetőségek között, és hamarabb megtalálhassák nyelvoktatási céljaikra a leginkább alkalmas eszközt. 1

3 3 A kutatás kérdései, a kutatás menete A kutatás menetében először a kutatás célját, területeit és alapvető kérdésfeltevéseit tisztáztam. A következő kérdésekre keresem a választ: 1. Hogyan definiálható a számítógép-használat az idegen nyelv-tanításban a pedagógusok tényleges tapasztalatai alapján? 2. Használnak-e a nyelvtanárok elektronikus eszközöket a munkájukban, s ha igen mely eszközöket, milyen célra és milyen gyakran? 3. Tanórán és / vagy tanórán kívül elterjedtebb-e az elektronikus oktatási eszközök használata? 4. Mennyire érzik magukat sikeresnek a nyelvtanárok az elektronikus eszközök használatakor? 5. Hogyan vélekednek a számítógép hasznos alkalmazási lehetőségeiről az idegennyelv-szakos pedagógusok? 6. Érdekelné-e a nyelvtanárokat továbbképzés IKT és nyelvoktatás terén? Mennyire reális elképzelés az, hogy az idegennyelv-szakos pedagógusok önállóan, vagy formális továbbképzés keretein belül folyamatosan kövessék az információs technológia változásait, illetve felkészülésükbe vagy óráikba folyamatosan beépítsék az újabb alkalmazásokat? 7. Összegző kérdés: milyen mely változások következtek be öt év alatt az idegennyelv-szakos pedagógusok felkészültsége és technológiához való hozzáállása tekintetében 2000 és 2005 között? 8. A háttérváltozók (életkor, végzettség, lakóhely, iskola felszereltsége) mutatnak-e valamilyen összefüggést az elektronikus eszközök használatával? Az eredményeket kontrasztív analízissel dolgoztam fel, feltárva az időközben bekövetkezett eltéréseket. Ezekre az eredményekre az ideális tanárképzési technológiai tantervi modellalkotásunkhoz van szükség. 4 A kutatás hipotézisei Fenti konkrét kérdéseim megválaszolásának kapcsán a szakirodalom mélyebb tanulmányozása és empirikus vizsgálataim előtt a következő globális kiindulási alapfeltevésekhez jutottam: I. hipotézis: a (nyelv)tudás mint fogalom illetve az olvasás, mint tevékenység tartalma a számítógépek és az internet elterjedése következtében módosult. A számítógéppel segített nyelvoktatás tartalma és módszerei minimális késéssel követik ezeket a változásokat. II. hipotézis: a nyelvtanárok számítógép-használata 5 év alatt sokkal intenzívebb és differenciáltabb lett. Az idegennyelv-szakos pedagógusok többi tanártársuknál intenzívebben és magasabb színvonalon használják a számítógépet mindennapi szaktantárgyi munkájukban. 2

4 III. hipotézis: az információs és kommunikációs technológiák (IKT) iskolai használatához szükséges sajátos módszertani, technikai és kommunikációs kompetenciák köre az idegen nyelvet oktatóknál vizsgálatokkal meghatározható, a képzettségi szint feltárható. IV. hipotézis: az IKT-kompetencia életkortól, nemtől és az iskolai, illetve otthoni informatikai infrastruktúrától függetlenül fejleszthető. 5 A kutatás módszerei A különböző kérdésköröket a vonatkozó kutatásmódszertani szakirodalom tanulmányozása után különböző kutatási módszerekkel közelítettem meg, melyek a következők voltak: hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása, összehasonlító tantervelemzés, kérdőíves felmérések (1.) és (2.), esettanulmány. 5.1 A hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása Kutatásaim megkezdése előtt jelentős hangsúlyt fektettem arra, hogy a témámmal kapcsolatos magyar és nemzetközi szakirodalmat áttekintsem. Ezt elsősorban azért tettem, hogy: át tudjam tekinteni a témában folyó kutatásokat azzal a céllal, hogy azok eredményeit felhasználva további vizsgálatokat végezhessek, megállapítsam, melyek azok kutatási területek, amelyek további feltárást igényelnek és így saját kutatásaimnak is irányt szabnak. A hazai és nemzetközi szakirodalmi tájékozódás a disszertáció témájának megfelelően az alább felsorolt elméleti és gyakorlati kérdések feltárását célozta: alapfogalom-meghatározások: - információs és kommunikációs technológiák (IKT) - tanárképzés - multimédia - távoktatás - elektronikus írástudás - kurrikulum - mentorált innováció a multimédiával segített oktatás, oktatóprogramok előnyei, a multimédiával segített oktatás, oktatóprogramok hátrányai, a számítógép-használat csoportosítása, azon számítástechnikai és módszertani alapismeretek meghatározása, amelyeket az információs társadalom támaszt korunk idegennyelv-szakos pedagógusával szemben, az idegennyelv-szakos pedagógusok csoportosítása a számítógép használata szempontjából. A szakirodalmat áttekintő és elemző munkám során szembetaláltam magam a világhálón elérhető irodalmak hitelességi problémájával. Tudomásul kellett vennem, hogy a témakörömmel foglalkozó szakirodalom legnagyobb része csak az interneten érhető el és ennek következtében a helyek gyors változása miatt csak azért tudok felelősséget vállalni, 3

5 hogy a hivatkozásul megadott címek a dolgozat megírásakor még a megadott címeken elérhetőek voltak. 5.2 Kérdőíves felmérések Empirikus vizsgálataimat 2000-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Angol Nyelv és Irodalom Tanszékéről, 2005-ben pedig a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Idegen Nyelvi Intézetéből koordináltam. A felmérések céljai és tartalmi sajátosságai szorosan kapcsolódtak a kutatási célként megfogalmazott kérdéseim jelentős részéhez. A vizsgálat eredményei két pillanatfelvételen és egy régión alapulnak, ezért csak illusztrálják a nyelvtanárok gyakorlatát és véleményét, valamint tendenciákra nyújtanak rávilágítást. Két alkalommal végeztem kérdőíves felmérést. Első kérdőíves felmérésemet 1999 novemberétől 2000 februárjáig folytattam le Vas megye oktatási intézményeiben (általános iskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban illetve nyelviskolákban) oktató nyelvtanárok körében, a második hullámmal pedig 2005 tavaszán folytattam. Első kérdőívemet összesen 141 fő küldte vissza, melyből 140 db volt értékelhető; második kérdőívemet 106 fő töltötte ki. A felmérésekből nyert adatokat Microsoft Excel-ben és SPSS-ben dolgoztam fel, és ez alapján készültek a diagramok is. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikai (átlag, szórás) és matematikai statisztikai (One-Way Anova szignifikancia vizsgálat, χ 2 próba, faktoranalízis) eszközöket alkalmaztam, melyek korrelációkat tártak fel. Visszatérve a kutatási kérdésekre, a felmérés alapján a válaszok a következők: A számítógép-használat az idegen nyelv tanításában a nyelvtanárok tényleges tapasztalatai alapján a következőképpen definiálható: a tanárok többsége mindennapi munkájához használja a számítógépet: szövegszerkeszt, internetről gyűjt anyagot, illetve ezik. Van egy vékonyabb réteg, aki nyelvtanulás-specifikusabb alkalmazásokat is használ, sőt, azokkal saját interaktív feladatokat is készít. Láthattunk példát olyan pedagógusra is, aki saját honlapján vagy blogján foglalkozik nyelvtanulással (pl. linkeket ad meg, vagy az elkészített feladatait ott publikálja). A nyelvtanárok többsége nyelvórán kívül használja az IKT-t, órán csak ritkán, ami főként annak tudható be, hogy a nyelvi órák részére korlátozott a digitális eszközök elérése az iskolákban. Annak ellenére, hogy a nyelvtanárok saját IKT-használatukat kortól függetlenül nem ítélik meg nagyon sikeresnek, a fiatalabb kollégák nagy lehetőségeket látnak a számítógép alkalmazásában. Mindnyájukat érdekelné formális továbbképzés a témában, hogy az ott strukturáltan elsajátított anyagot aztán beépítsék munkájukba, ugyanakkor a folyamatos önképzésre többségüknek saját véleményük szerint nem áll elegendő idő a rendelkezésére. A lakóhely és az IKT-használat között nem volt megállapítható összefüggés, a végzettség és az IKT-használat egyenes, az életkor és a használat, illetve az arról alkotott vélemény fordított arányosságot mutat. Az iskolatípust tekintve tanórán leginkább a középiskolákban használnak számítógépet és 2005 között mérhető változás történt a felhasználás elterjedtségét, gyakoriságát és differenciáltságát illetően is, ami optimizmusra ad okot. 4

6 5.3 Összehasonlító kurzuselemzés 2006-ban az angol szakos nyelvtanároknak jócskán volt választási lehetőségük, ha IKT terén tantárgyspecifikusan tovább akarták képezni magukat; a német nyelvtanárok is tudtak magyar vagy külföldi kurzusok közül is választani, bár jóval csekélyebb kínálatból; a franciatanárok számára már csak külföldön volt lehetőség; a többi nyelvet oktató tanár pedig csak általános oktatásinformatikai tanfolyamokon tudott részt venni magyar nyelven. A kevesebbet tanított nyelvek esetén az üzleti szférára nem lehet számítani IKT továbbképzés terén, mivel ez nekik messze nem lenne gazdaságos, ezért más megoldást kell keresni képzésükre, például a szaktanszékek vagy a pedagógus-továbbképző intézmények keretein belül. Az önképzési lehetőségeknek különösen az angol szakosok számára szinte végtelen a tárháza. A nyelvtanári IKT képzés szükségességét a fentiek alapján beláthatjuk, és a kérdőíves felmérés eredményei alapján azt is láthattuk, hogy a nyelvtanároknak van igénye az efféle továbbképzésekre. Tekintsük tehát át egy konkrét nyelvtanári IKT kurzus életútját, melyből láthatjuk a változásokat tartalmi és kronologikus szempontból is, melyek kurrikulumtervezés szempontjából előremutathatnak a jövőre nézve. 5.4 Esettanulmányok Tantervelemző munkám során a Berzsenyi Dániel Főiskola angol nyelv és irodalom illetve angol nyelvtanári szakok számítógéppel segített nyelvoktatás kurzusának 1992, évi illetve évi tantervét vizsgáltam meg. Ekkor azt elemeztem, hogy megjelennek-e és ha igen, hogyan az adott tantervben azon számítástechnikai és módszertani alapismeretek, amelyek átadása szükséges ahhoz, hogy képes legyen az idegennyelv-szakos pedagógus hatékonyan alkalmazni a számítógépet (segédprogramokat, oktatóprogramot, internetet esetleg multimédiás fejlesztőkörnyezetet használni) oktatási tevékenysége során. Ezenkívül fel kívántam tárni, hogy mi az ideális megközelítés, amely legalkalmasabb a sikeres számítógéppel segített nyelvoktatásra. A megfigyelések és a tapasztalatok alapján empirikus kutatásaimat a 2004/2005-ös tanévben az OECD Roma Informatikai projekt keretében végzett mentorált innováción végzett esettanulmánnyal zártam. A programban angol nyelvből három iskolából három tanár vett részt. Ennek kapcsán arról győződtem meg, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a kérdőíves felmérésben vizsgált felhasználási módok, illetve a mentorált innováció hatására hogyan fejlődnek a készségek. 6 A kutatás eredményei Itt pontokba szedve ismertetem részkutatási eredményeimet és azok alapján megfogalmazom téziseimet. 1. Szakirodalom-kutatás alapján megvizsgáltam a tudás fogalmának és a tudásalkotás folyamatának a változását kapcsolódva az IKT fejlődéséhez. Főbb elemek: - multimediális gondolkodás, - nem lineáris olvasás, - az elérhető anyagok kanonizálhatatlansága és hierarchizálhatatlansága miatt szükséges kritikus gondolkodás, - aktív tanulás, tudáskonstrukció, - önálló és távtanulás, - kollaboratív és kooperatív tanulás. 5

7 Ennek alapján I. tézisem a következő: A (nyelv)tudás mint fogalom illetve az írás és az olvasás mint tevékenység tartalma a számítógépek és az internet elterjedése következtében módosult. A számítógéppel segített nyelvoktatás tartalma és módszerei minimális késéssel követik ezeket a változásokat. 2. Feltártam más szerzők nyelvoktatásbeli számítógép-használat csoportosításának elveit, majd azok egy részének felhasználásával megalkottam saját csoportosítási rendszeremet. 1. Oktatást közvetítő eszköz a) Oktatás izolált terminálokon b) Oktatás hálózaton (intranet vagy internet: helyi- vagy világháló) 2. Oktatási folyamatot segítő eszköz a) szemléltetőeszköz b) mérőeszköz c) felkészülést segítő eszköz d) adminisztrációt segítő eszköz 3. Információforrást elérő médium 4. Kommunikációs médium Ezen csoportok a (tovább)képzési programok készítőinek (tantervfejlesztőknek) iránymutatást adnak arra, hogy mik azok a legfontosabb ismeretek, melyekre egy idegennyelv-szakos pedagógusnak szüksége lehet. Empirikus kutatásaim igazolták, hogy a pedagógusok nem csupán a technikai fejlődést követik újabb ismeretek elsajátításával, hanem az új megközelítéseket is érzékelik, melyeket az új technológiák hoznak magukkal. Összehasonlítva a és évi válaszokat, illetve az egyéb szakos tanárok körében, országos reprezentatív mintán végzett felmérések (FISZ, OM) eredményeit is tekintve megfogalmaztam II. tézisemet: A nyelvtanárok számítógép-használata 5 év alatt sokkal intenzívebb és differenciáltabb lett, mind a tanórán mind pedig tanórán kívül. Az idegennyelv-szakos pedagógusok többi tanártársuknál intenzívebben és magasabb színvonalon használják a számítógépet mindennapi szaktantárgyi munkájukban. 3. Felméréseimmel bizonyítottam, hogy idegennyelv-szakos pedagógusaink körében ugyan létezik egy réteg, amely rendelkezik tapasztalatokkal a számítógép pedagógiai alkalmazását illetően, ám ezek a tapasztalatok részben negatívak. Ennek okaiként a következők fogalmazhatóak meg: a) az idegennyelv-szakos pedagógusok nem kapnak (elegendő) tantárgyspecifikus informatikai képzést, b) az idegennyelv-szakos pedagógusok kevésnek és a tanóra anyagához nehezen illeszthetőnek tartják az általuk ismert oktatóprogramokat, c) még mindig kevés a nyelvoktatásra használható számítógép, d) kevés idegennyelv-szakos pedagógus rendelkezik az oktatóprogram eredményes bevonásához szükséges módszertani háttérismerettel, e) az iskolavezetés nem támogatja eléggé a pedagógusok innovációs kezdeményezéseit, f) túlságosan bonyolult az óraszervezés. 6

8 Kutatásom eredményeképpen igazoltam, hogy az idegennyelv-szakos pedagógusok következő csoportjai különíthetőek el oktatóprogramok fejlesztése és használata szempontjából: a) teljesen elzárkózik a számítógép használatától és azok oktatási anyagaitól, b) használná az elektronikus oktatási anyagokat, de nincs elég bátorsága, c) használná az elektronikus oktatási anyagokat, de nincs lehetősége, d) aktívan használja a digitális anyagokat, de nem vállalkozna azok fejlesztésére, e) aktívan használja a digitális anyagokat és azok fejlesztésére is vállalkozik (pl. saját honlap, blog, Hot Potatoes feladatok). Kísérletem adatainak elemzése rámutat arra, hogy a következő számítástechnikai alapismeretek azok, amelyeket az adott tanárképzési rendszerben minden idegennyelv-szakos pedagógusnak szükséges átadni ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan alkalmazni a számítógépet oktatási tevékenysége során, internetet, multimédiás fejlesztőkörnyezetet, oktatóprogramot használni: a) az informatikai eszközök kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek, b) a számítógépes oktatás alapvető módszertani ismeretei, c) tanulási technika-váltás. Kérdőíves felmérésem és szakirodalom-kutatási eredményeim felhasználásával sikerült felvázolnom az internet illetve különböző oktatóprogramok néhány olyan alkalmazási lehetőségét, melyeket az idegennyelv-szakos pedagógusok hasznosnak tartanak. a) az internet, mint kurrens nyelvi tartalom-alapú forrásanyag, b) online szótárak, c) papíron nem alkalmazható, interaktív nyelvi feladatok, d) a kritikus gondolkodás fejlesztése. Ezek alapján III. tézisem a következő: Jól körülhatárolhatóak és taníthatóak azok az ismeretek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az idegennyelv-szakos pedagógus képes legyen munkájában számítógépet használni. 4. Empirikus vizsgálatom bebizonyította, hogy idegennyelv-szakos pedagógusaink között igen jelentős számban vannak azok, akik vállalkoznának digitális taneszköz használatára. Kutatásom alapján megállapítást nyert, hogy a számítógép-használat tényével a háttérváltozók közül a nyelvtanár iskolai végzettsége, az iskolatípus és a tanított nyelvi csoportok szintje állnak kapcsolatban. Kísérletem eredményei azt mutatták, hogy a számítógép nyelvoktatásbeli felhasználási ismereteket elsajátítani/elmélyíteni kívánó idegennyelv-szakos pedagógus a következő tanulási körülményeket várja el: a) az ismeretanyag legyen átfogó, b) az ismeretátadás legyen gyors, c) legyen személyes kontaktus, d) legyen megfelelő magyarázat az aktuálisan felmerülő kérdésekre, e) legyen a saját iskolájában hozzáférése a nyelvtanárnak, f) legyen megfelelő idő a gyakorlásra, g) hozzáértő, szakképzett tanár tartsa a képzést. 7

9 Ez alapján IV. tézisem a következő: Az IKT-kompetencia életkortól, nemtől és az iskolai, illetve otthoni informatikai infrastruktúrától függetlenül fejleszthető. A szakirodalom, a tanárképzésben zajló folyamatok és a tanárok véleménye alapján láthatjuk, hogy a számítógép és az IKT alkalmazásának nem a hasznossága vagy a fontossága, hanem a mikéntje a kérdés. A sikeres IKT-integrációhoz tehát különféle tanári kompetenciákra van szükség. Ezeket három fő csoportra lehet osztani: tanulástervezés-szervezés, tanulói szemléletalakítás, illetve a saját szakmai fejlődés elősegítése. Az IKT-val segített tanulást jelenleg a pedagógusnak magának kell megterveznie, az anyagot kiválasztania, a folyamatot lebonyolítania, facilitálnia, értékelnie, a tanulókat nyomon követnie, a számonkérést átgondolnia. Mivel az IKT-val segített tanulás teljesen más környezetben zajlik, mint a hagyományos osztálytermi munka, a hosszú távú sikeresség érdekében nem elég azt a tanulók számára megszervezni majd kivitelezni, hanem fontos, hogy a diákok tegyék magukévá a konstruktivista tanulást. A tanároknak kell kialakítaniuk az igényt a tanulói autonómiára és az önálló tudásszerzésre, a felelősségérzetet, illetve a tanulói bizalmat az elektronikus tartalmak iránt. Ugyanez elmondható a tanárokra is: szakmai fejlődésük hosszú távú fenntarthatósága érdekében fontos, hogy a tanárok maguk is gyakorolják a konstruktivista tanulást, a bizalmat az elektronikus tartalmak iránt. A tanártovábbképzési programok akkreditációjának átfutási ideje miatt lehetetlen, hogy azok a legújabb irányzatokat mutassák be, ezért egy erős szakmai érdeklődésű pedagógus leghatékonyabban online tudja a szakirodalmat követni. A tanárképző szakma nagyon fontos feladata, hogy fent tudjuk tartani a túlterhelt és sokszor a megélhetésért küzdő pedagógusokban az érdeklődést és az új megismerése iránti vágyat, melyhez az IKT nagyon színes eszköztárat kínál. Természetesen nem elvárás és nem is ésszerű gondolat az, hogy mindig minden új eszközt és technikát kipróbáljanak, de a technológia által előidézett tanulási paradigmaváltásokat hasznos lenne a pedagógusoknak is követni, és ezáltal a nyelvtanulást diákjaik számára is életközelibbé és vonzóbbá tenni. A pedagógusokat arra kell ráébreszteni, hogy munkájuk során a nyelvtanulási folyamat tervezésekor gondosan mérjék fel, hogy a saját oktatási környezetükben milyen körülmények között, milyen oktatási szituációkban és nyelvtanítási módszerek alkalmazása mellett érdemes az IKT-t használni. Amellett, hogy nincs két tanár, aki ugyanolyan környezetben dolgozik, szerencsére az IKT eszközei mellett lehetőség van a nyelvtanítási folyamat a korábbinál még differenciáltabb testre szabására, ami áldásos hatásai mellett hatalmas felelősséget ró a tanárra, mivel fontos döntések sorozata elé állítja. Először is ma már nem elég tanév elején tankönyvet választani: a digitális taneszközök áradatában mindig lehet olyan anyagokat találni, melyek egy adott nyelvtanulói csoport gyengeségein javíthatnak vagy éppen az erősségeire alapozhatnak. A tananyag tartalmi kiválasztása mellett a nyelvtanárnak digitális pedagógiai döntéseket is kell hozni: például, hogy kinyomtassa-e az anyagot, kivetítéssel használják-e vagy számítógépes laborban, egyéni munkával, esetleg a tanulók órán kívül, önállóan dolgozzanak vele? Nagyon fontos, hogy a tanárképzés ezekre a döntéshozási pillanatokra is felkészítse a pedagógusokat, hiszen az interneten percről percre újabb és újabb anyagok és technológiák jelennek meg, melyek rendszerező áttekintése lehetetlen feladat. A tanárok szelektálási és adaptálási készségeinek gyakorlás során való fejlesztésével tudjuk leghatékonyabban felkészíteni őket a digitális taneszközök alkalmazására amellett, hogy jó gyakorlatok bemutatása mellett az alkalmazást is tanulmányozhatják, majd saját kontextusukban gyakorolhatják. A jelenleg futó, főleg konkrét eszközökre és anyagokra koncentráló, továbbképzési centrumokban zajló továbbképzések elvégzése mellett a tanárok számára hasznos lehetne olyan iskolai környezetben folyó kurzusokba való bekapcsolódás, 8

10 melynek folyamán a tanárok saját környezetükben, saját kollégáikkal együttműködve, saját diákjaikkal, saját anyagaikon gyakorolhatnak. Az alap tanárképzésben megfontolásra érdemes lehet, hogy az egyes intézmények elszigetelt kezdeményezéseiket (pl. a módszertan blokk IKT elemei, hallgatók projektjei, óravázlatai, megfigyelései, szakdolgozati és egyéb kutatásai) a témában egy közös (online) rendszerbe integrálják, melynek egy része műhelymunkaszerűen, a gyakorlóiskolák bevonásával zárt rendszerben működhetne, az eredmények folyamatos publikálásával a praktizáló nyelvtanárok felé. Ezáltal az alapképzés integrálódhatna a továbbképzéssel, mindkét irányban megosztva a tapasztalatokat: a nyelvtanárok pedagógiai tapasztalataikat, illetve kipróbált IKT-tudásukat, a hallgatók pedig frissen szerzett IKT és módszertani ismereteiket oszthatnák meg. A nyelvtanárokat képző IKT-szakemberek érdekközösségben működhetnének, kurrikulumaikat, módszereiket kollaboratívan megoszthatnák egymással. Az angol nyelvtanárokat képző, több lehetőséggel rendelkező IKT-szakemberek megoszthatnák tapasztalataikat a többi nyelv tanárait képzőkkel. Ahogy Hirvela is kiemeli, hogy mivel a távoktatásban zajló, nyitott vagy zárt tanártovábbképzés még mindenki számára újdonságnak számít, ezért jó eséllyel vesznek azon részt tapasztaltabb és kevésbé tapasztalt kollégák, netán tanárképzésben részt vevő hallgatók is, így az a szerencsés helyzet áll elő, hogy a résztvevők nem csak magából a kurzusanyagból tudnak tanulni, hanem egymástól is [Hirvela 2006]. Amennyiben létrejönne a közös platform, a nyelvtanár-hallgatók szakok, sőt intézmények között is együtt tudnának működni, közös projekteken dolgozni, eredményeiket megosztani és megvitatni. A nyelvtanárok azon kis csoportját, melynek tagjai még soha nem használtak számítógépet és nem is kívánnak, akár intézményvezetői segítséggel is, de rá kellene bírni egy minimális digitális írástudási szint elérésére (szövegszerkesztés, ezés, internetről anyaggyűjtés), pusztán azért, mivel ez ma már egy szellemi foglalkozású munkavállalónál az általános műveltség olyan része, mely megkönnyítheti a mindennapi életet is. Annak a csoportnak, aki munkájában a számítógépet szövegszerkesztésen, ezésen és internetes anyaggyűjtésen túl nem használja másra, de mutat valamilyen affinitást az IKT felé, a felmérés szerint lenne igénye valamilyen formális továbbképzésre a pedagógiai alkalmazások területén is. Bátorítani kellene a témában érintett szervezeteket (nyelvtanárképző intézmények, pedagógiai intézetek, nyelvtanári szövetségek, célországok kulturális szervezetei), hogy akkreditáltassanak IKT és nyelv témában továbbképzéseket, melyek elvégzésével nem csak a tanárok tudása, hanem továbbképzési kreditjeik száma is gyarapodik. Hasonlóan technikai kérdés, hogy jó volna, ha elektronikus tananyagok is minősülhetnének tankönyvvé, felkerülve az ajánlati listára, ami további támpontot nyújthatna a tanároknak. Lehetséges, hogy hamarosan az e-learningből az e eltűnik: annyira általános lesz az elektronikus taneszközök használata, hogy a hétköznapi értelemben vett tanulás határai kitágulnak. A jövőre nézve nagy pedagógiai lehetőségeket látok a Web 2.0 eszközökben, különös tekintettel a szociális hálózatépítésre. Érdekes lenne nyelvpedagógiai szemszögből kutatni a virtuális környezetben zajló nyelvelsajátítást összehasonlítva a valódi autentikus környezetben való nyelvelsajátítással. 9

11 7 A szerzőnek a disszertáció témakörében megjelent publikációi Cikk szerkesztett könyvben: 2006 Angol nyelvtanítás informatikai eszközökkel az esélyteremtés jegyében. In: Esélyteremtés az oktatási informatika eszközeivel. Szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest: Számítógépek a nyelvoktatásban, a nyelvtanár-képzés és a modernizáció. In: Műhelytanulmányok. Szerk. Kövesi János. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest: 2002, Tananyag szerkesztett könyvben: 2005 Hunya Márta, Németh Nóra és Csoma Katalin. Számítógéppel könnyebb: tantárgyi alkalmazások. In: EPICT. Szerk. Kárpáti Andrea. Eötvös Loránd Tudományegyetem. ELTE. Budapest: Főiskolai segédlet idegen nyelven: 1999 CALL at a Distance 1 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, CALL at a Distance 2 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, Thesis Preparation at a Distance 1 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, Thesis Preparation at a Distance 2 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, Lektorált külföldi folyóirat cikk: 2004 Multimedia in EFL Teaching. CALL Review The Journal of the IATEFL Computer SIG. ISSN June Lektorált idegen nyelvű itthoni folyóiratcikk: 2003 Thoughts on Humanist Curriculum Theorizing. NovELTy. 2003/ Lektorált magyar nyelvű folyóiratcikk: 2001 Számítógépek a nyelvoktatásban és a nyelvtanár-képzés. Nyelvinfó 2001/ Internet az angol nyelvtanár-képzés módszertanóráján. Nyelvinfó 2001/ Nem lektorált idegen nyelvű itthoni folyóiratcikk: 1998 The Cultural Dimension in Teaching Non-cultural Subjects such as CALL and ELT Methodology. Resources Pool Newsletter. Budapest: The British Council, Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent lektorált cikk: 2004 Csoma, Katalin és Ravi Sheorey. Beliefs about Learning English as a Foreign Language in Hungary Paper presented at IATEFL-International Conference, Liverpool, April, Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent nem lektorált elektronikus adathordozón megjelent cikk: 2001 A Representative Survey of Using Multimedia in EFL Teaching. Paper presented at IATEFL-SIG Conference. Nicosia, Cyprus: 5-6 May [digitális hangfelvétel] Hazai konferencia kiadványban megjelent lektorált idegen nyelvű cikk: 1998 Electronic Sources in the Language Classroom. Paper presented at 8 th Hungarian Applied Linguistics Conference. Szombathely: April Using Multimedia in Western Hungary. Paper presented at HUSSE Conference. Eger: January

12 Hazai konferencia kiadványban megjelent nem lektorált magyar nyelvű cikk: 2001 Internet az angol nyelvtanár-képzés módszertanóráján. Paper presented at MANYE Conference. Pécs: April Fordítás (magyar-angol): 1996 Maróti György-Klincsik Mihály: MAPLE 8 tételben. Szeged: Zenon,

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Beszámoló IKT fejlesztésről

Beszámoló IKT fejlesztésről Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék

Részletesebben

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á

Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,

Részletesebben

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER

OKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.

Részletesebben

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés

Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok

Részletesebben

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)

II. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai) MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben

Részletesebben

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?

Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról

Részletesebben

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON

DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu

Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes

Részletesebben

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1

A jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1 A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák

Részletesebben

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?

Tananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek? Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú

Részletesebben

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar

Szakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:

Részletesebben

A TANTÁRGY ADATLAPJA

A TANTÁRGY ADATLAPJA A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület

Részletesebben

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek

Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja

Részletesebben

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez

TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia

Részletesebben

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN

KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani

Részletesebben

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV

elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő

Részletesebben

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.

Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók

Részletesebben

ACTA CAROLUS ROBERTUS

ACTA CAROLUS ROBERTUS ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI

Részletesebben

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával

Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék

Részletesebben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben

Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN

elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA

Részletesebben

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése

Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information

Részletesebben

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról

Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom

Részletesebben

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban

Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények

Részletesebben

Thékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test.

Thékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test. Thékes István Publikációs lista Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test. (submitted to Journal of Linguistics and Language Teaching). Vígh Tibor, Sominé

Részletesebben

D R. F A R K A S A N D R Á S

D R. F A R K A S A N D R Á S D R. F A R K A S A N D R Á S E G Y E T E M I D O C E N S SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Születési dátum: 1966.05.01 Születési hely: Zalaegerszeg Családi állapot: nıs [1985-1989] Berzsenyi Dániel Fıiskola

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete

Részletesebben

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?

Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István

Részletesebben

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése

A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesítése Kaposi József A szempontok felsorolása a 8/2013. (I. 30.) EMMI rendelet( a tanári felkészítés közös követelményeiről és az egyes tanárszakok képzési és kimeneti követelményeiről) 2. számú mellékletéből

Részletesebben

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban

Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.

Részletesebben

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet

Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Vaszary János Általános Iskola és Logopédiai Intézet Informatikai stratégia Tata, 2011. Informatikai stratégia - 2 - Tartalom 1. Számítógépes hálózatok... - 3-2. Internet kapcsolat... - 3-3. Interaktív

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása

A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései

A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol

Részletesebben

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc

A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás

Részletesebben

A tanári mesterképzés portfóliója

A tanári mesterképzés portfóliója A tanári mesterképzés portfóliója TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0009 Szakmai szolgáltató és kutatást támogató regionális hálózatok a pedagógusképzésért az Észak-Alföldi régióban Dr. Márton Sára főiskolai tanár

Részletesebben

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ

INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL

Részletesebben

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről

A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló pályaorientációs tevékenységről Magyar Pedagógiai Társaság - Pályaorientációs Szakosztály A tanárok és a pályaorientáció - Életút-támogató pályaorientációra való felkészítés a tanárképzésben A pedagógusok ismeretei az iskolákban megvalósuló

Részletesebben

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei

A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Projekt azonosító: TÁMOP-4.1.2.D-12/KONV-2012-0013 A munkaerőpiac nyelvi kompetenciákkal kapcsolatos elvárásai - az online megkérdezés eredményei Készítették: Dr. Földi Katalin Dr. László Éva Dr. Máté

Részletesebben

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei

Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség

Részletesebben

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül

Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Kulcskompetenciák kereszttüzében Az idegennyelv-tanulás és az ICT kapcsolata egy olasz multimédiás tananyagon keresztül Istókovics Nóra KE-CSPFK Művelődésszervező szak Az előadás célja: Az ICT fontosságának

Részletesebben

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL

AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 AZ ISKOLAI EREDMÉNYESSÉG DIMENZIÓI ÉS HÁTTÉRTÉNYEZŐI INTÉZMÉNYI SZEMMEL Bander Katalin Galántai Júlia Országos Neveléstudományi

Részletesebben

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n?

Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? Miért válaszd az egészségfejlesztés-tanár mesterszakot a JGYPK-n? A tanári pálya iránt érdeklődő felvételizőként valószínűleg gondoltál már arra, hogy ehhez a hivatáshoz nemcsak a tudás közvetítése, hanem

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai 1.1. Program megnevezése Webszerkesztés, a web programozás alapjai 1.2.. A modul sorszáma 1 1.3. A modul megnevezése Web

Részletesebben

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán

Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Kárpáti Andrea andrea.karpati@ttk.elte.hu HITELES, TAPASZTALT, INSPIRÁLÓ:

Részletesebben

A tanuló és a tanulás

A tanuló és a tanulás A tanuló és a tanulás Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés Ez a mutató azt tárja fel, hogy milyen lehetőségei vannak a tanulóknak a tanulás során az IKT-eszközök használatára, és azt is

Részletesebben

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely

A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs

Részletesebben

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,

Részletesebben

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai

Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése

Részletesebben

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI

Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek. Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulásfejlesztés, hálózati tanulás, tanuló szervezetek Baráth Tibor, igazgató SZTE KÖVI Tanulás - a pályázat koncepciója Változó kapcsolat a munka világa és az iskola Ipari társadalom Tudástársadalom

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév

AKKREDITÁLT TOVÁBBKÉPZÉSEK 2013/2014. tanév őszi félév A NymE Szakmai Szolgáltató Intézményegysége a következő akkreditált pedagógus továbbképzéseket kínálja az óvodák és iskolák pedagógusai számára a 2013/2014. tanév 1. félévére. Az itt feltüntetett képzéseken

Részletesebben

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab!

AZ ISKOLAI DIGITÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE. 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma. Top állások IT TUDÁS NÉLKÜL. 0 darab! AZ ISKOLAI DIGÁLIS OKTATÁS MEGÚJÍTÁSI TERVE GLOBÁLIS TREND: MINDEN MUNKAHELY DIGÁLIS MUNKAHELY LESZ 2014, USA: TOP 25 legkeresettebb és legjobban fizetett szakma környezetben dolgozó szakértői állások

Részletesebben

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN

MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása

Részletesebben

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása

II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11.

Részletesebben

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things...

és vállalkozz nagy tettekre... attempt great things... EURO Szakiskola és Szakközépiskola, Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium EURO Vocational School and Secondary Technical School, Bilingual Baptist Secondary Grammar School és vállalkozz nagy tettekre...

Részletesebben

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére

Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Különös közzétételi lista a nevelési oktatási intézmények részére Szilvási Nevelési-Oktatási Központ Szilvási Általános Iskola A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi

Részletesebben

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések

TANM PED 108/a, illetve PEDM 130/1 Kutatásmódszertan és PEDM 135/c1 Kutatásmódszertan, TANM PED 108/a1 Oktatásstatisztikai elemzések Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Intézet 1075 Budapest, Kazinczy u. 2 27. Tel.: 461 4552, fax.: 461 452 E mail: nevelestudomany@ppk.elte.hu A kurzus címe:

Részletesebben

Integrált Video Kommunikációs Rendszer

Integrált Video Kommunikációs Rendszer SZEMFÜLESONLINE Integrált Video Kommunikációs Rendszer A rendszer működése, Technikai áttekintés A Szemfüles Integrált Video Kommunikációs Rendszer (IVKR) egyidejűleg ötvözi a jelenleg ismert információs

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL TÁJÉKOZTATÓ FELNŐTTKÉPZÉSI SZOLGÁLTATÁSOKRÓL Tisztelt Jelentkező! A felnőttképzésről szóló jogszabályok lehetővé teszik a képzésre jelentkezők és résztvevők számára, hogy felnőttképzési szolgáltatásokat

Részletesebben

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria

A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai

Részletesebben

Igazgató: Szabó Győzőné

Igazgató: Szabó Győzőné JÁSZ-NAGYKUN- SZOLNOK MEGYEI PEDAGÓGIAI INTÉZET PEDAGÓGIAI SZAKMAI ÉS SZAKSZOLGÁLAT, SZOLNOK PEDAGÓGIAI SZAKMAI SZOLGÁLTATÁS OM azonosító szám: 102312 OKÉV nyilvántartási szám: 16-0058-04 5000 Szolnok,

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz.

Továbbképzés megnevezése Szervező neve Alapítási eng. sz. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Melléklet B. Tanulói tevékenységek támogatása interaktív IKT eszközökkel A digitális tábla alkalmazása a tanítás-tanulás folyamatában ÖNKONET Szolgáltató és Tanácsadó

Részletesebben

Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése

Informatikai, munkaszervezési és -tervezési, technológiai alaptevékenységek végzése II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

Német nyelv évfolyam

Német nyelv évfolyam Német nyelv 4-8. évfolyam 4. évfolyam Éves órakeret 92,5 + 37 Heti óraszám: 2,5 + 1 Témakörök Óraszám Az én világom, bemutatkozás 10 Én és a családom: a család bemutatása 12 Az iskolám: az osztályterem

Részletesebben

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0

A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A Gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat c. tanegység részletes követelményei v. 1.0 A gyakorlóiskolai tanítási-nevelési gyakorlat két fő tartalmi részből áll: (a) általános jellegű, csoportos és

Részletesebben

IKT a tudás és tanulás világában:

IKT a tudás és tanulás világában: IKT a tudás és tanulás világában: A kutatási program nemzetközi relevanciája Kárpáti Andrea A témák nemzetközi relevanciája 1. A kulturális örökség digitális átalakulása Közvetítők IKT műveltsége Új adathordozók

Részletesebben

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó

Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és

Részletesebben

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye

Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Siket diákok egyéni különbségeinek vizsgálata az idegennyelv-tanulásban: Egy kérdőíves kutatás néhány eredménye Csizér Kata, Kontra Edit és Piniel Katalin ELTE OTKA K105095 Egyéni különbségek az idegennyelv-tanulásban

Részletesebben

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL

FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL Hargita Megye Tanácsa RO-530140 Csíkszereda, Szabadság tér 5. szám Tel.: +4-0266-207700, Fax: +4-0266-207703, info@hargitamegye, www.hargitamegye.ro FELMÉRÉS A ROMÁN NYELV OKTATÁSÁRÓL A román nyelv és

Részletesebben

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám:

Váci Mihály Kulturális Központ Cím: Telefon: Fax: Web: E-mail: Nyilvántartásba vételi szám: TÁJÉKOZTATÓ Digitális írástudás fejlesztése /D009 A képzés során megszerezhető kompetenciák A képzésben résztvevő: képessé válik a legfontosabb számítástechnikai kifejezések megnevezésére, megérti a számítógép

Részletesebben

1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979.

1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979. Dr. Czeglédy István PhD publikációs jegyzéke 1. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre I. OOK. Nyíregyháza, 1979. 2. Analízis gépi kollokviumi tételsor BCO-2 oktatógépre II. OOK. Nyíregyháza,

Részletesebben

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE

ZALA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT PEDAGÓGIAI INTÉZETE SZAKMAI ÖNÉLETRJAZ SZEMÉLYES ADATOK Név Kern Zoltán Cím 8700 Marcali, Lengyelkert 11/b Telefon 06/30/3392530 E-mail Kernzoltan56@t-online.hu Születési hely Lad Születési idő 1956.10.11. MUNKAHELY MUNKAKÖR

Részletesebben

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú

HEFOP/2005/ Felkészülés a kompetenciaalapú HEFOP/2005/3.1.3. Felkészülés a kompetenciaalapú oktatásra Esélyegyenlőség biztosítása a kompetencia-alapú tudást megalapozó oktatás bevezetésével a Ferencvárosban A projekt célja A Ferencvárosi Általános

Részletesebben

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével

IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével IKT-val támogatott tanórák, ismeretszerzés hatékony tervezése tematikus linkgyűjtemény segítségével Jó gyakorlatunk célja módszertani képzés, szakmai konzultáció illetve bemutató órák keretében megmutatni

Részletesebben

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal

3 + 1 SZEMPONT. gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal 24 SÁNDOR Jenő 3 + 1 SZEMPONT A COACH-KÉPZÉS KIVÁLASZTÁSÁHOZ Először is lépjünk egyet hátra: mi a coaching? E gy jó coach többek között arról ismerszik meg, hogy mielőtt a hogyannal foglalkozna, világos

Részletesebben

A projekt szakmai megvalósítása

A projekt szakmai megvalósítása TÁMOP-2.2.5.B-12/1-2012-0010 pályázat Az új típusú szakképzés bevezetése a Lukács Sándor Mechatronikai és Gépészeti Szakképző Iskolában A projekt szakmai megvalósítása 1.Együttműködés partnerszervezetekkel

Részletesebben

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat

TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat TÁMOP 3.1.4/08/2 azonosítószámú Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben című pályázat A pályázat célja: a sikeres munkaerő - piaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen

Részletesebben

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI

A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A FEJLESZTÉS PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK AZ EGÉSZ NAPOS ISKOLÁK SZÁMÁRA

Részletesebben

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu

PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu PÁPA VÁROS POLGÁRMESTERE 118. 8500 PÁPA, Fő u. 12. Tel: 89/515-000 Fax: 89/515-083 E-mail: polgarmester@papa.hu E L Ő T E R J E S Z T É S a Képviselőtestület 2012. szeptember 27-i ülésére Tárgy: Beszámoló

Részletesebben

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás metodológiai alapjai Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógiai kutatás jellemző sajátosságai A pedagógiai kutatás célja a személyiség fejlődése, fejlesztése során érvényesülő törvényszerűségek,

Részletesebben

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ

Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ Pénzügyminisztérium ÚTMUTATÓ a záródolgozat (portfólió) elkészítéséhez és védéséhez 55 345 03 0000 00 00 Közösségi-civil szervező szakképesítés 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti

Részletesebben

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás

Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Közbeszerzési Műszaki Specifikáció Feladat Meghatározás Kompetencia alapú oktatás feltételeinek fejlesztésére a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Önkormányzat fenntartásában lévő egyes oktatási intézményeiben

Részletesebben

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához

A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához Az intézményben a szakos ellátottság teljes körű. A Nemzeti alaptanterv műveltségterületeinek és

Részletesebben

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből

Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Oktatói weboldalak vizsgálata hallgatói szemszögből Hallgatói és oktatói igények összevetése NETWORKSHOP KONFERENCIA 2013. március 26-28. Kvaszingerné Prantner Csilla Eszterházy Károly Főiskola csilla@ektf.hu

Részletesebben

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z

S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z S Z A K M A I Ö N É L E T R A J Z SZEMÉLYES ADATOK Vezetéknév / Utónév) Cím SUSKÓ JÁNOS Békéscsaba Kőris utca 7.2.7. 5600 Hungary Telefon Mobil: (+36-20)488-2331 E-mail suskoj@vipmail.hu, suskoj@gmail.com

Részletesebben

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ

BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ BUDA MARIANN SZAKMAI ÖNÉLETRAJZ I. KÉPZETTSÉG, KÉPESÍTÉS mentálhigiénikus 1995 KLTE kutató-fejlesztı szakpedagógus 1987 KLTE matematikus és matematika szakos 1979 KLTE középiskolai tanár II. OKTATÁSI TEVÉKENYSÉG

Részletesebben

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói

Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Baranyai Pedagógiai Szakszolgálatok és Szakmai Szolgáltatások Központja adatai és mutatói Szakszolgálati feladatellátásunk a számadatok tükrében Baranya Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és

Részletesebben

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő

A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái. Tanulóbarát környezet re épülő 1 A pedagógiai program, helyi tanterv függeléke A kompetencia alapú oktatás elterjesztése A tagiskolák összesítő táblái Célok Feltételek, szükségletek Mikor? Elvárt eredmény Tevékenységek Tevékenykedtetés-

Részletesebben

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal!

Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen a I. A program általános tartalma fejezet 11. pontjában írtakkal! II. ADATLAP - Programmodul részletes bemutatása Valamennyi programmodulra külön-külön kitöltendő 1. A programmodul azonosító adatai Ügyeljen arra, hogy a programmodul sorszáma és megnevezése azonos legyen

Részletesebben

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna.

A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás. Dr. Majoros Anna. A Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet tevékenysége az életen át tartó tanulás Dr. Majoros Anna igazgatóhelyettes Erősségek Az intézet hírneve Nyitottság innovációra Vezetői

Részletesebben

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai

Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés, a tanfelügyelet standardjai A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal.

Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. ELTE Reader Olvass. Tanulj. Vidd magaddal. Az ELTE Eötvös Kiadó a tudományegyetem intézményi könyvkiadója. Könyvkiadóként keressük azokat a lehetőségeket, amelyek a digitális publikálásban rejlenek. Egyetemi

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL

BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL BESZÁMOLÓ A HEFOP 3.1.3/05/01 A KOMPETENCIA-ALAPÚ OKTATÁS ELTERJESZTÉSE CÍMŰ PÁLYÁZAT ESEMÉNYEIRŐL A kompetencia-alapú oktatás megvalósítása a fényeslitkei és tiszakanyári iskolákban HEFOP-3.1.3-05/1.-2005-10-0312/1.0

Részletesebben

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015

A pedagógia mint tudomány. Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia mint tudomány Dr. Nyéki Lajos 2015 A pedagógia tárgya, jellegzetes vonásai A neveléstudomány tárgya az ember céltudatos, tervszerű alakítása. A neveléstudomány jellegét tekintve társadalomtudomány.

Részletesebben

ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG KÉPZÉSI FORMÁK. Hat évfolyamos képzés. Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Hegedűsné Lellei Andrea. Vinczéné Farkas Györgyi

ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG KÉPZÉSI FORMÁK. Hat évfolyamos képzés. Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Hegedűsné Lellei Andrea. Vinczéné Farkas Györgyi ANGOL MUNKAKÖZÖSSÉG Munkaközösségünkhöz 11 kolléga tartozik. Bajczi Tünde Drubina Éva Hegedűsné Lellei Andrea Kiss Gergely Ladinszki István Palicz Éva Pesti Pálma Price Andrew Szányelné Ősz Andrea Vasváry

Részletesebben

Az Almási Utcai Általános Iskola az informatika tükrében

Az Almási Utcai Általános Iskola az informatika tükrében Az Almási Utcai Általános Iskola az informatika tükrében Az Almási Utcai Általános Iskola egy az ország társadalmigazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, dél-keleti határszéli régiójában

Részletesebben