EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR DOKTORI ISKOLA CSOMA KATALIN
|
|
- Irma Soós
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM PEDAGÓGIA ÉS PSZICHOLÓGIAI KAR NEVELÉSTUDOMÁNYI INTÉZET DOKTORI ISKOLA PhD ÉRTEKEZÉS TÉZISEI CSOMA KATALIN INFORMÁCIÓS ÉS KOMMUNIKÁCIÓS TECHNOLÓGIÁK A NYELVTANÁRKÉPZÉSBEN TÉMAVEZETŐ: Dr. KÁRPÁTI ANDREA DSc, egyetemi tanár BUDAPEST 2007
2 1 A témaválasztás indoklása Mint korábbi középiskolai nyelvtanár, illetve jelenlegi tanárképző tapasztaltam, hogy a XXI. században lépést tartani a tudomány és a technika fejlődésével általánosságban sem alábecsülendő dolog, ám ugyanezt szakmai vonatkozásban is megtenni egyenesen kihívás. Egyrészt változik a tanítandó nyelv, másrészt mind minőségileg, mind mennyiségileg változnak a tanítási módszerek, illetve az elérhető segédeszközök. A tanítás során a választási lehetőségek sora immáron szinte végeláthatatlan. Felmerül a kérdés tehát, hogyan igazodik el napjainkban az idegennyelv-tanári szakos hallgató illetve a praktizáló nyelvtanár a felkínált lehetőségek arzenáljában. Ezen értekezés célja megvizsgálni azokat a tényezőket, melyek a nyelvtanárok mindennapi tevékenységének módosulását előidézik, illetve hogy az idegennyelv-szakos tanárképzés illetve továbbképzés miképp segítheti az illető tanárok választásait és folyamatos továbbképzését. E komplex kérdés hátterének megértéséhez szükség van a nyelvoktatás és az oktatástechnológia történeti áttekintésére, a számítógép és az internet megjelenése által előidézett szociális környezeti illetve tanulási változások vizsgálatára, illetve tantervelméleti elemzésre. 2 A kutatás céljai A kutatás tehát alapvetően arra irányul, hogy feltárja azokat a technológiai változások által előidézett tényezőket, melyek az idegennyelv-szakos tanárképzés tantervét befolyásolhatják. A tantervi változtatások célja a nyelvtanár szakos hallgatók tudásának modernebbé és piacképesebbé tétele, illetve a nyelvtanítási eszközpaletta színesítése. Az idegennyelv-szakos tanárok technológiával segített munkájához való segítségnyújtáshoz a kutatás során a következő problémákat kívánom megvizsgálni: A technikai segédeszközök nyelvoktatási felhasználásának történelmi áttekintésével a jövőre mutató tendenciák felfedezése; A számítógép nyelvoktatásbeli használatának definiálása; A technológia alkalmazásával járó tanulói szerepváltozás bemutatása; A számítógép nyelvoktatásbeli használatával a tanári szerep változásának elemzése; A fenti tendenciák és a tanárképzés változása közötti esetleges összefüggések feltárása; A tanárok hozzáállása a számítógépek nyelvoktatásbeli használatához, a befolyásoló tényezők feltárása; A klasszikus értelemben vett kurrikulum-tervezés ideális időtartamának megállapítása. Az értekezésben ezek a problémák úgy kerülnek nagyító alá, hogy azokra megkíséreltem néhány megoldási, illetve válaszlehetőséget kidolgozni. Továbbá a hazai közoktatási intézményekben tevékenykedő nyelvtanároknak kívánok segítséget nyújtani disszertációmban ahhoz, hogy könnyebben eligazodjanak a technológiai, illetve az oktatásmódszertani lehetőségek között, és hamarabb megtalálhassák nyelvoktatási céljaikra a leginkább alkalmas eszközt. 1
3 3 A kutatás kérdései, a kutatás menete A kutatás menetében először a kutatás célját, területeit és alapvető kérdésfeltevéseit tisztáztam. A következő kérdésekre keresem a választ: 1. Hogyan definiálható a számítógép-használat az idegen nyelv-tanításban a pedagógusok tényleges tapasztalatai alapján? 2. Használnak-e a nyelvtanárok elektronikus eszközöket a munkájukban, s ha igen mely eszközöket, milyen célra és milyen gyakran? 3. Tanórán és / vagy tanórán kívül elterjedtebb-e az elektronikus oktatási eszközök használata? 4. Mennyire érzik magukat sikeresnek a nyelvtanárok az elektronikus eszközök használatakor? 5. Hogyan vélekednek a számítógép hasznos alkalmazási lehetőségeiről az idegennyelv-szakos pedagógusok? 6. Érdekelné-e a nyelvtanárokat továbbképzés IKT és nyelvoktatás terén? Mennyire reális elképzelés az, hogy az idegennyelv-szakos pedagógusok önállóan, vagy formális továbbképzés keretein belül folyamatosan kövessék az információs technológia változásait, illetve felkészülésükbe vagy óráikba folyamatosan beépítsék az újabb alkalmazásokat? 7. Összegző kérdés: milyen mely változások következtek be öt év alatt az idegennyelv-szakos pedagógusok felkészültsége és technológiához való hozzáállása tekintetében 2000 és 2005 között? 8. A háttérváltozók (életkor, végzettség, lakóhely, iskola felszereltsége) mutatnak-e valamilyen összefüggést az elektronikus eszközök használatával? Az eredményeket kontrasztív analízissel dolgoztam fel, feltárva az időközben bekövetkezett eltéréseket. Ezekre az eredményekre az ideális tanárképzési technológiai tantervi modellalkotásunkhoz van szükség. 4 A kutatás hipotézisei Fenti konkrét kérdéseim megválaszolásának kapcsán a szakirodalom mélyebb tanulmányozása és empirikus vizsgálataim előtt a következő globális kiindulási alapfeltevésekhez jutottam: I. hipotézis: a (nyelv)tudás mint fogalom illetve az olvasás, mint tevékenység tartalma a számítógépek és az internet elterjedése következtében módosult. A számítógéppel segített nyelvoktatás tartalma és módszerei minimális késéssel követik ezeket a változásokat. II. hipotézis: a nyelvtanárok számítógép-használata 5 év alatt sokkal intenzívebb és differenciáltabb lett. Az idegennyelv-szakos pedagógusok többi tanártársuknál intenzívebben és magasabb színvonalon használják a számítógépet mindennapi szaktantárgyi munkájukban. 2
4 III. hipotézis: az információs és kommunikációs technológiák (IKT) iskolai használatához szükséges sajátos módszertani, technikai és kommunikációs kompetenciák köre az idegen nyelvet oktatóknál vizsgálatokkal meghatározható, a képzettségi szint feltárható. IV. hipotézis: az IKT-kompetencia életkortól, nemtől és az iskolai, illetve otthoni informatikai infrastruktúrától függetlenül fejleszthető. 5 A kutatás módszerei A különböző kérdésköröket a vonatkozó kutatásmódszertani szakirodalom tanulmányozása után különböző kutatási módszerekkel közelítettem meg, melyek a következők voltak: hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása, összehasonlító tantervelemzés, kérdőíves felmérések (1.) és (2.), esettanulmány. 5.1 A hazai és nemzetközi szakirodalom feldolgozása Kutatásaim megkezdése előtt jelentős hangsúlyt fektettem arra, hogy a témámmal kapcsolatos magyar és nemzetközi szakirodalmat áttekintsem. Ezt elsősorban azért tettem, hogy: át tudjam tekinteni a témában folyó kutatásokat azzal a céllal, hogy azok eredményeit felhasználva további vizsgálatokat végezhessek, megállapítsam, melyek azok kutatási területek, amelyek további feltárást igényelnek és így saját kutatásaimnak is irányt szabnak. A hazai és nemzetközi szakirodalmi tájékozódás a disszertáció témájának megfelelően az alább felsorolt elméleti és gyakorlati kérdések feltárását célozta: alapfogalom-meghatározások: - információs és kommunikációs technológiák (IKT) - tanárképzés - multimédia - távoktatás - elektronikus írástudás - kurrikulum - mentorált innováció a multimédiával segített oktatás, oktatóprogramok előnyei, a multimédiával segített oktatás, oktatóprogramok hátrányai, a számítógép-használat csoportosítása, azon számítástechnikai és módszertani alapismeretek meghatározása, amelyeket az információs társadalom támaszt korunk idegennyelv-szakos pedagógusával szemben, az idegennyelv-szakos pedagógusok csoportosítása a számítógép használata szempontjából. A szakirodalmat áttekintő és elemző munkám során szembetaláltam magam a világhálón elérhető irodalmak hitelességi problémájával. Tudomásul kellett vennem, hogy a témakörömmel foglalkozó szakirodalom legnagyobb része csak az interneten érhető el és ennek következtében a helyek gyors változása miatt csak azért tudok felelősséget vállalni, 3
5 hogy a hivatkozásul megadott címek a dolgozat megírásakor még a megadott címeken elérhetőek voltak. 5.2 Kérdőíves felmérések Empirikus vizsgálataimat 2000-ben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskola Angol Nyelv és Irodalom Tanszékéről, 2005-ben pedig a Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolájának Idegen Nyelvi Intézetéből koordináltam. A felmérések céljai és tartalmi sajátosságai szorosan kapcsolódtak a kutatási célként megfogalmazott kérdéseim jelentős részéhez. A vizsgálat eredményei két pillanatfelvételen és egy régión alapulnak, ezért csak illusztrálják a nyelvtanárok gyakorlatát és véleményét, valamint tendenciákra nyújtanak rávilágítást. Két alkalommal végeztem kérdőíves felmérést. Első kérdőíves felmérésemet 1999 novemberétől 2000 februárjáig folytattam le Vas megye oktatási intézményeiben (általános iskolákban, gimnáziumokban, szakközépiskolákban illetve nyelviskolákban) oktató nyelvtanárok körében, a második hullámmal pedig 2005 tavaszán folytattam. Első kérdőívemet összesen 141 fő küldte vissza, melyből 140 db volt értékelhető; második kérdőívemet 106 fő töltötte ki. A felmérésekből nyert adatokat Microsoft Excel-ben és SPSS-ben dolgoztam fel, és ez alapján készültek a diagramok is. Az adatok elemzéséhez leíró statisztikai (átlag, szórás) és matematikai statisztikai (One-Way Anova szignifikancia vizsgálat, χ 2 próba, faktoranalízis) eszközöket alkalmaztam, melyek korrelációkat tártak fel. Visszatérve a kutatási kérdésekre, a felmérés alapján a válaszok a következők: A számítógép-használat az idegen nyelv tanításában a nyelvtanárok tényleges tapasztalatai alapján a következőképpen definiálható: a tanárok többsége mindennapi munkájához használja a számítógépet: szövegszerkeszt, internetről gyűjt anyagot, illetve ezik. Van egy vékonyabb réteg, aki nyelvtanulás-specifikusabb alkalmazásokat is használ, sőt, azokkal saját interaktív feladatokat is készít. Láthattunk példát olyan pedagógusra is, aki saját honlapján vagy blogján foglalkozik nyelvtanulással (pl. linkeket ad meg, vagy az elkészített feladatait ott publikálja). A nyelvtanárok többsége nyelvórán kívül használja az IKT-t, órán csak ritkán, ami főként annak tudható be, hogy a nyelvi órák részére korlátozott a digitális eszközök elérése az iskolákban. Annak ellenére, hogy a nyelvtanárok saját IKT-használatukat kortól függetlenül nem ítélik meg nagyon sikeresnek, a fiatalabb kollégák nagy lehetőségeket látnak a számítógép alkalmazásában. Mindnyájukat érdekelné formális továbbképzés a témában, hogy az ott strukturáltan elsajátított anyagot aztán beépítsék munkájukba, ugyanakkor a folyamatos önképzésre többségüknek saját véleményük szerint nem áll elegendő idő a rendelkezésére. A lakóhely és az IKT-használat között nem volt megállapítható összefüggés, a végzettség és az IKT-használat egyenes, az életkor és a használat, illetve az arról alkotott vélemény fordított arányosságot mutat. Az iskolatípust tekintve tanórán leginkább a középiskolákban használnak számítógépet és 2005 között mérhető változás történt a felhasználás elterjedtségét, gyakoriságát és differenciáltságát illetően is, ami optimizmusra ad okot. 4
6 5.3 Összehasonlító kurzuselemzés 2006-ban az angol szakos nyelvtanároknak jócskán volt választási lehetőségük, ha IKT terén tantárgyspecifikusan tovább akarták képezni magukat; a német nyelvtanárok is tudtak magyar vagy külföldi kurzusok közül is választani, bár jóval csekélyebb kínálatból; a franciatanárok számára már csak külföldön volt lehetőség; a többi nyelvet oktató tanár pedig csak általános oktatásinformatikai tanfolyamokon tudott részt venni magyar nyelven. A kevesebbet tanított nyelvek esetén az üzleti szférára nem lehet számítani IKT továbbképzés terén, mivel ez nekik messze nem lenne gazdaságos, ezért más megoldást kell keresni képzésükre, például a szaktanszékek vagy a pedagógus-továbbképző intézmények keretein belül. Az önképzési lehetőségeknek különösen az angol szakosok számára szinte végtelen a tárháza. A nyelvtanári IKT képzés szükségességét a fentiek alapján beláthatjuk, és a kérdőíves felmérés eredményei alapján azt is láthattuk, hogy a nyelvtanároknak van igénye az efféle továbbképzésekre. Tekintsük tehát át egy konkrét nyelvtanári IKT kurzus életútját, melyből láthatjuk a változásokat tartalmi és kronologikus szempontból is, melyek kurrikulumtervezés szempontjából előremutathatnak a jövőre nézve. 5.4 Esettanulmányok Tantervelemző munkám során a Berzsenyi Dániel Főiskola angol nyelv és irodalom illetve angol nyelvtanári szakok számítógéppel segített nyelvoktatás kurzusának 1992, évi illetve évi tantervét vizsgáltam meg. Ekkor azt elemeztem, hogy megjelennek-e és ha igen, hogyan az adott tantervben azon számítástechnikai és módszertani alapismeretek, amelyek átadása szükséges ahhoz, hogy képes legyen az idegennyelv-szakos pedagógus hatékonyan alkalmazni a számítógépet (segédprogramokat, oktatóprogramot, internetet esetleg multimédiás fejlesztőkörnyezetet használni) oktatási tevékenysége során. Ezenkívül fel kívántam tárni, hogy mi az ideális megközelítés, amely legalkalmasabb a sikeres számítógéppel segített nyelvoktatásra. A megfigyelések és a tapasztalatok alapján empirikus kutatásaimat a 2004/2005-ös tanévben az OECD Roma Informatikai projekt keretében végzett mentorált innováción végzett esettanulmánnyal zártam. A programban angol nyelvből három iskolából három tanár vett részt. Ennek kapcsán arról győződtem meg, hogyan valósulnak meg a gyakorlatban a kérdőíves felmérésben vizsgált felhasználási módok, illetve a mentorált innováció hatására hogyan fejlődnek a készségek. 6 A kutatás eredményei Itt pontokba szedve ismertetem részkutatási eredményeimet és azok alapján megfogalmazom téziseimet. 1. Szakirodalom-kutatás alapján megvizsgáltam a tudás fogalmának és a tudásalkotás folyamatának a változását kapcsolódva az IKT fejlődéséhez. Főbb elemek: - multimediális gondolkodás, - nem lineáris olvasás, - az elérhető anyagok kanonizálhatatlansága és hierarchizálhatatlansága miatt szükséges kritikus gondolkodás, - aktív tanulás, tudáskonstrukció, - önálló és távtanulás, - kollaboratív és kooperatív tanulás. 5
7 Ennek alapján I. tézisem a következő: A (nyelv)tudás mint fogalom illetve az írás és az olvasás mint tevékenység tartalma a számítógépek és az internet elterjedése következtében módosult. A számítógéppel segített nyelvoktatás tartalma és módszerei minimális késéssel követik ezeket a változásokat. 2. Feltártam más szerzők nyelvoktatásbeli számítógép-használat csoportosításának elveit, majd azok egy részének felhasználásával megalkottam saját csoportosítási rendszeremet. 1. Oktatást közvetítő eszköz a) Oktatás izolált terminálokon b) Oktatás hálózaton (intranet vagy internet: helyi- vagy világháló) 2. Oktatási folyamatot segítő eszköz a) szemléltetőeszköz b) mérőeszköz c) felkészülést segítő eszköz d) adminisztrációt segítő eszköz 3. Információforrást elérő médium 4. Kommunikációs médium Ezen csoportok a (tovább)képzési programok készítőinek (tantervfejlesztőknek) iránymutatást adnak arra, hogy mik azok a legfontosabb ismeretek, melyekre egy idegennyelv-szakos pedagógusnak szüksége lehet. Empirikus kutatásaim igazolták, hogy a pedagógusok nem csupán a technikai fejlődést követik újabb ismeretek elsajátításával, hanem az új megközelítéseket is érzékelik, melyeket az új technológiák hoznak magukkal. Összehasonlítva a és évi válaszokat, illetve az egyéb szakos tanárok körében, országos reprezentatív mintán végzett felmérések (FISZ, OM) eredményeit is tekintve megfogalmaztam II. tézisemet: A nyelvtanárok számítógép-használata 5 év alatt sokkal intenzívebb és differenciáltabb lett, mind a tanórán mind pedig tanórán kívül. Az idegennyelv-szakos pedagógusok többi tanártársuknál intenzívebben és magasabb színvonalon használják a számítógépet mindennapi szaktantárgyi munkájukban. 3. Felméréseimmel bizonyítottam, hogy idegennyelv-szakos pedagógusaink körében ugyan létezik egy réteg, amely rendelkezik tapasztalatokkal a számítógép pedagógiai alkalmazását illetően, ám ezek a tapasztalatok részben negatívak. Ennek okaiként a következők fogalmazhatóak meg: a) az idegennyelv-szakos pedagógusok nem kapnak (elegendő) tantárgyspecifikus informatikai képzést, b) az idegennyelv-szakos pedagógusok kevésnek és a tanóra anyagához nehezen illeszthetőnek tartják az általuk ismert oktatóprogramokat, c) még mindig kevés a nyelvoktatásra használható számítógép, d) kevés idegennyelv-szakos pedagógus rendelkezik az oktatóprogram eredményes bevonásához szükséges módszertani háttérismerettel, e) az iskolavezetés nem támogatja eléggé a pedagógusok innovációs kezdeményezéseit, f) túlságosan bonyolult az óraszervezés. 6
8 Kutatásom eredményeképpen igazoltam, hogy az idegennyelv-szakos pedagógusok következő csoportjai különíthetőek el oktatóprogramok fejlesztése és használata szempontjából: a) teljesen elzárkózik a számítógép használatától és azok oktatási anyagaitól, b) használná az elektronikus oktatási anyagokat, de nincs elég bátorsága, c) használná az elektronikus oktatási anyagokat, de nincs lehetősége, d) aktívan használja a digitális anyagokat, de nem vállalkozna azok fejlesztésére, e) aktívan használja a digitális anyagokat és azok fejlesztésére is vállalkozik (pl. saját honlap, blog, Hot Potatoes feladatok). Kísérletem adatainak elemzése rámutat arra, hogy a következő számítástechnikai alapismeretek azok, amelyeket az adott tanárképzési rendszerben minden idegennyelv-szakos pedagógusnak szükséges átadni ahhoz, hogy képes legyen hatékonyan alkalmazni a számítógépet oktatási tevékenysége során, internetet, multimédiás fejlesztőkörnyezetet, oktatóprogramot használni: a) az informatikai eszközök kezeléséhez szükséges gyakorlati ismeretek, b) a számítógépes oktatás alapvető módszertani ismeretei, c) tanulási technika-váltás. Kérdőíves felmérésem és szakirodalom-kutatási eredményeim felhasználásával sikerült felvázolnom az internet illetve különböző oktatóprogramok néhány olyan alkalmazási lehetőségét, melyeket az idegennyelv-szakos pedagógusok hasznosnak tartanak. a) az internet, mint kurrens nyelvi tartalom-alapú forrásanyag, b) online szótárak, c) papíron nem alkalmazható, interaktív nyelvi feladatok, d) a kritikus gondolkodás fejlesztése. Ezek alapján III. tézisem a következő: Jól körülhatárolhatóak és taníthatóak azok az ismeretek, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az idegennyelv-szakos pedagógus képes legyen munkájában számítógépet használni. 4. Empirikus vizsgálatom bebizonyította, hogy idegennyelv-szakos pedagógusaink között igen jelentős számban vannak azok, akik vállalkoznának digitális taneszköz használatára. Kutatásom alapján megállapítást nyert, hogy a számítógép-használat tényével a háttérváltozók közül a nyelvtanár iskolai végzettsége, az iskolatípus és a tanított nyelvi csoportok szintje állnak kapcsolatban. Kísérletem eredményei azt mutatták, hogy a számítógép nyelvoktatásbeli felhasználási ismereteket elsajátítani/elmélyíteni kívánó idegennyelv-szakos pedagógus a következő tanulási körülményeket várja el: a) az ismeretanyag legyen átfogó, b) az ismeretátadás legyen gyors, c) legyen személyes kontaktus, d) legyen megfelelő magyarázat az aktuálisan felmerülő kérdésekre, e) legyen a saját iskolájában hozzáférése a nyelvtanárnak, f) legyen megfelelő idő a gyakorlásra, g) hozzáértő, szakképzett tanár tartsa a képzést. 7
9 Ez alapján IV. tézisem a következő: Az IKT-kompetencia életkortól, nemtől és az iskolai, illetve otthoni informatikai infrastruktúrától függetlenül fejleszthető. A szakirodalom, a tanárképzésben zajló folyamatok és a tanárok véleménye alapján láthatjuk, hogy a számítógép és az IKT alkalmazásának nem a hasznossága vagy a fontossága, hanem a mikéntje a kérdés. A sikeres IKT-integrációhoz tehát különféle tanári kompetenciákra van szükség. Ezeket három fő csoportra lehet osztani: tanulástervezés-szervezés, tanulói szemléletalakítás, illetve a saját szakmai fejlődés elősegítése. Az IKT-val segített tanulást jelenleg a pedagógusnak magának kell megterveznie, az anyagot kiválasztania, a folyamatot lebonyolítania, facilitálnia, értékelnie, a tanulókat nyomon követnie, a számonkérést átgondolnia. Mivel az IKT-val segített tanulás teljesen más környezetben zajlik, mint a hagyományos osztálytermi munka, a hosszú távú sikeresség érdekében nem elég azt a tanulók számára megszervezni majd kivitelezni, hanem fontos, hogy a diákok tegyék magukévá a konstruktivista tanulást. A tanároknak kell kialakítaniuk az igényt a tanulói autonómiára és az önálló tudásszerzésre, a felelősségérzetet, illetve a tanulói bizalmat az elektronikus tartalmak iránt. Ugyanez elmondható a tanárokra is: szakmai fejlődésük hosszú távú fenntarthatósága érdekében fontos, hogy a tanárok maguk is gyakorolják a konstruktivista tanulást, a bizalmat az elektronikus tartalmak iránt. A tanártovábbképzési programok akkreditációjának átfutási ideje miatt lehetetlen, hogy azok a legújabb irányzatokat mutassák be, ezért egy erős szakmai érdeklődésű pedagógus leghatékonyabban online tudja a szakirodalmat követni. A tanárképző szakma nagyon fontos feladata, hogy fent tudjuk tartani a túlterhelt és sokszor a megélhetésért küzdő pedagógusokban az érdeklődést és az új megismerése iránti vágyat, melyhez az IKT nagyon színes eszköztárat kínál. Természetesen nem elvárás és nem is ésszerű gondolat az, hogy mindig minden új eszközt és technikát kipróbáljanak, de a technológia által előidézett tanulási paradigmaváltásokat hasznos lenne a pedagógusoknak is követni, és ezáltal a nyelvtanulást diákjaik számára is életközelibbé és vonzóbbá tenni. A pedagógusokat arra kell ráébreszteni, hogy munkájuk során a nyelvtanulási folyamat tervezésekor gondosan mérjék fel, hogy a saját oktatási környezetükben milyen körülmények között, milyen oktatási szituációkban és nyelvtanítási módszerek alkalmazása mellett érdemes az IKT-t használni. Amellett, hogy nincs két tanár, aki ugyanolyan környezetben dolgozik, szerencsére az IKT eszközei mellett lehetőség van a nyelvtanítási folyamat a korábbinál még differenciáltabb testre szabására, ami áldásos hatásai mellett hatalmas felelősséget ró a tanárra, mivel fontos döntések sorozata elé állítja. Először is ma már nem elég tanév elején tankönyvet választani: a digitális taneszközök áradatában mindig lehet olyan anyagokat találni, melyek egy adott nyelvtanulói csoport gyengeségein javíthatnak vagy éppen az erősségeire alapozhatnak. A tananyag tartalmi kiválasztása mellett a nyelvtanárnak digitális pedagógiai döntéseket is kell hozni: például, hogy kinyomtassa-e az anyagot, kivetítéssel használják-e vagy számítógépes laborban, egyéni munkával, esetleg a tanulók órán kívül, önállóan dolgozzanak vele? Nagyon fontos, hogy a tanárképzés ezekre a döntéshozási pillanatokra is felkészítse a pedagógusokat, hiszen az interneten percről percre újabb és újabb anyagok és technológiák jelennek meg, melyek rendszerező áttekintése lehetetlen feladat. A tanárok szelektálási és adaptálási készségeinek gyakorlás során való fejlesztésével tudjuk leghatékonyabban felkészíteni őket a digitális taneszközök alkalmazására amellett, hogy jó gyakorlatok bemutatása mellett az alkalmazást is tanulmányozhatják, majd saját kontextusukban gyakorolhatják. A jelenleg futó, főleg konkrét eszközökre és anyagokra koncentráló, továbbképzési centrumokban zajló továbbképzések elvégzése mellett a tanárok számára hasznos lehetne olyan iskolai környezetben folyó kurzusokba való bekapcsolódás, 8
10 melynek folyamán a tanárok saját környezetükben, saját kollégáikkal együttműködve, saját diákjaikkal, saját anyagaikon gyakorolhatnak. Az alap tanárképzésben megfontolásra érdemes lehet, hogy az egyes intézmények elszigetelt kezdeményezéseiket (pl. a módszertan blokk IKT elemei, hallgatók projektjei, óravázlatai, megfigyelései, szakdolgozati és egyéb kutatásai) a témában egy közös (online) rendszerbe integrálják, melynek egy része műhelymunkaszerűen, a gyakorlóiskolák bevonásával zárt rendszerben működhetne, az eredmények folyamatos publikálásával a praktizáló nyelvtanárok felé. Ezáltal az alapképzés integrálódhatna a továbbképzéssel, mindkét irányban megosztva a tapasztalatokat: a nyelvtanárok pedagógiai tapasztalataikat, illetve kipróbált IKT-tudásukat, a hallgatók pedig frissen szerzett IKT és módszertani ismereteiket oszthatnák meg. A nyelvtanárokat képző IKT-szakemberek érdekközösségben működhetnének, kurrikulumaikat, módszereiket kollaboratívan megoszthatnák egymással. Az angol nyelvtanárokat képző, több lehetőséggel rendelkező IKT-szakemberek megoszthatnák tapasztalataikat a többi nyelv tanárait képzőkkel. Ahogy Hirvela is kiemeli, hogy mivel a távoktatásban zajló, nyitott vagy zárt tanártovábbképzés még mindenki számára újdonságnak számít, ezért jó eséllyel vesznek azon részt tapasztaltabb és kevésbé tapasztalt kollégák, netán tanárképzésben részt vevő hallgatók is, így az a szerencsés helyzet áll elő, hogy a résztvevők nem csak magából a kurzusanyagból tudnak tanulni, hanem egymástól is [Hirvela 2006]. Amennyiben létrejönne a közös platform, a nyelvtanár-hallgatók szakok, sőt intézmények között is együtt tudnának működni, közös projekteken dolgozni, eredményeiket megosztani és megvitatni. A nyelvtanárok azon kis csoportját, melynek tagjai még soha nem használtak számítógépet és nem is kívánnak, akár intézményvezetői segítséggel is, de rá kellene bírni egy minimális digitális írástudási szint elérésére (szövegszerkesztés, ezés, internetről anyaggyűjtés), pusztán azért, mivel ez ma már egy szellemi foglalkozású munkavállalónál az általános műveltség olyan része, mely megkönnyítheti a mindennapi életet is. Annak a csoportnak, aki munkájában a számítógépet szövegszerkesztésen, ezésen és internetes anyaggyűjtésen túl nem használja másra, de mutat valamilyen affinitást az IKT felé, a felmérés szerint lenne igénye valamilyen formális továbbképzésre a pedagógiai alkalmazások területén is. Bátorítani kellene a témában érintett szervezeteket (nyelvtanárképző intézmények, pedagógiai intézetek, nyelvtanári szövetségek, célországok kulturális szervezetei), hogy akkreditáltassanak IKT és nyelv témában továbbképzéseket, melyek elvégzésével nem csak a tanárok tudása, hanem továbbképzési kreditjeik száma is gyarapodik. Hasonlóan technikai kérdés, hogy jó volna, ha elektronikus tananyagok is minősülhetnének tankönyvvé, felkerülve az ajánlati listára, ami további támpontot nyújthatna a tanároknak. Lehetséges, hogy hamarosan az e-learningből az e eltűnik: annyira általános lesz az elektronikus taneszközök használata, hogy a hétköznapi értelemben vett tanulás határai kitágulnak. A jövőre nézve nagy pedagógiai lehetőségeket látok a Web 2.0 eszközökben, különös tekintettel a szociális hálózatépítésre. Érdekes lenne nyelvpedagógiai szemszögből kutatni a virtuális környezetben zajló nyelvelsajátítást összehasonlítva a valódi autentikus környezetben való nyelvelsajátítással. 9
11 7 A szerzőnek a disszertáció témakörében megjelent publikációi Cikk szerkesztett könyvben: 2006 Angol nyelvtanítás informatikai eszközökkel az esélyteremtés jegyében. In: Esélyteremtés az oktatási informatika eszközeivel. Szerk. Kárpáti Andrea. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest: Számítógépek a nyelvoktatásban, a nyelvtanár-képzés és a modernizáció. In: Műhelytanulmányok. Szerk. Kövesi János. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Budapest: 2002, Tananyag szerkesztett könyvben: 2005 Hunya Márta, Németh Nóra és Csoma Katalin. Számítógéppel könnyebb: tantárgyi alkalmazások. In: EPICT. Szerk. Kárpáti Andrea. Eötvös Loránd Tudományegyetem. ELTE. Budapest: Főiskolai segédlet idegen nyelven: 1999 CALL at a Distance 1 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, CALL at a Distance 2 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, Thesis Preparation at a Distance 1 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, Thesis Preparation at a Distance 2 Study Guide. Distance Training Programme in ELT (ser.). Department of English Language and Literature, Berzsenyi Dániel College. Szombathely, Lektorált külföldi folyóirat cikk: 2004 Multimedia in EFL Teaching. CALL Review The Journal of the IATEFL Computer SIG. ISSN June Lektorált idegen nyelvű itthoni folyóiratcikk: 2003 Thoughts on Humanist Curriculum Theorizing. NovELTy. 2003/ Lektorált magyar nyelvű folyóiratcikk: 2001 Számítógépek a nyelvoktatásban és a nyelvtanár-képzés. Nyelvinfó 2001/ Internet az angol nyelvtanár-képzés módszertanóráján. Nyelvinfó 2001/ Nem lektorált idegen nyelvű itthoni folyóiratcikk: 1998 The Cultural Dimension in Teaching Non-cultural Subjects such as CALL and ELT Methodology. Resources Pool Newsletter. Budapest: The British Council, Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent lektorált cikk: 2004 Csoma, Katalin és Ravi Sheorey. Beliefs about Learning English as a Foreign Language in Hungary Paper presented at IATEFL-International Conference, Liverpool, April, Nemzetközi konferencia kiadványban megjelent nem lektorált elektronikus adathordozón megjelent cikk: 2001 A Representative Survey of Using Multimedia in EFL Teaching. Paper presented at IATEFL-SIG Conference. Nicosia, Cyprus: 5-6 May [digitális hangfelvétel] Hazai konferencia kiadványban megjelent lektorált idegen nyelvű cikk: 1998 Electronic Sources in the Language Classroom. Paper presented at 8 th Hungarian Applied Linguistics Conference. Szombathely: April Using Multimedia in Western Hungary. Paper presented at HUSSE Conference. Eger: January
12 Hazai konferencia kiadványban megjelent nem lektorált magyar nyelvű cikk: 2001 Internet az angol nyelvtanár-képzés módszertanóráján. Paper presented at MANYE Conference. Pécs: April Fordítás (magyar-angol): 1996 Maróti György-Klincsik Mihály: MAPLE 8 tételben. Szeged: Zenon,
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók
Az újmédia alkalmazásának lehetőségei a tanulás-tanítás különböző színterein - osztálytermi interakciók Borbás László Eszterházy Károly Egyetem, Vizuálisművészeti Intézet, Mozgóképművészeti és Kommunikációs
RészletesebbenKompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) 2015.04.09. NyME- SEK- MNSK N.T.Á
Kompetencia alapú oktatás (tanári kompetenciák) A kompetencia - Szakértelem - Képesség - Rátermettség - Tenni akarás - Alkalmasság - Ügyesség stb. A kompetenciát (Nagy József nyomán) olyan ismereteket,
Részletesebbenelemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
RészletesebbenBeszámoló IKT fejlesztésről
Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés Innovatív intézményekben TÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0010 Beszámoló IKT fejlesztésről Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Kecskemét Tartalomjegyzék
RészletesebbenOKTATÁSKUTATÓ ÉS FEJLESZTŐ INTÉZET TÁMOP 3.1.1 08/1-2008-002 21. századi közoktatás fejlesztés, koordináció. elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER
elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő méréshez nyújt információkat.
RészletesebbenÚjhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés
Újhartyáni Német Nemzetiségi Általános Iskola IKT helyzetelemzés Készítette: Imréné Lukácsi Ildikó IKT helyzetelemző, tanácsadó Cegléd, 2009. július Tartalomjegyzék Az IKT eszközök alkalmazására és a pedagógusok
RészletesebbenTakács Katalin - Elvárások két értékelési területen. Az értékelés alapját képező általános elvárások. Az értékelés konkrét intézményi elvárásai
Terület Szempont Az értékelés alapját képező általános elvárások Az értékelés konkrét intézményi elvárásai Alapos, átfogó és korszerű szaktudományos és szaktárgyi tudással rendelkezik. Kísérje figyelemmel
RészletesebbenII. Idegen nyelvek m veltségi terület. 1. Angol nyelv és kultúra tanára (általános iskolai)
MAGYAR KÖZLÖNY 2013. évi 15. szám 1005 II.Idegennyelvekmveltségiterület 1. Angolnyelvéskultúratanára(általánosiskolai) 1. Az 1. melléklet 2. pontjában foglaltakra tekintettel a szakképzettség oklevélben
RészletesebbenDr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban?
Dr. Szűts Zoltán Facebook a felsőoktatásban? A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században A tanulási-tanítási környezetről folytatott vitákba, és a felsőoktatásról
Részletesebben8 iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe. 2 kollokvium 3. 2 kollokvium 3. 1 gyakorlati jegy 2.
Pedagógia nappali alapszak Pedagógia alapozó képzés Félév és heti óraszám Számonkérés típusa Kredit 1 2 3 4 5 Bevezetés az oktatás és az iskola világába Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe
RészletesebbenDIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON
DIGITÁLIS KOMPETENCIA FEJLESZTÉSE TANÍTÁSI ÓRÁKON Juhász Gabriella A digitális kompetencia fogalma A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben
RészletesebbenTUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ
TUDATOS FOGYASZTÓ KOMPETENCIAFEJLESZTÉS A DIGITÁLIS NEMZETI FEJLESZTÉSI TERVBEN HORVÁTH VIKTOR FŐOSZTÁLYVEZETŐ Digitális Nemzet Fejlesztési Program 1631/2014. (XI. 6.) Korm. határozat a Digitális Nemzet
RészletesebbenEÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK
EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM TANÍTÓ- ÉS ÓVÓKÉPZŐ KAR A CSECSEMŐ- ÉS KISGYERMEKNEVELÉS GYAKORLATVEZETŐ MENTORA SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK A szakirányú továbbképzési szak létesítésének és indításának
Részletesebbenelemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER TANULÓI KÉRDŐÍV
TÁMOP 3.1.1-08/1-2008-0002 elemér ISKOLAI ÖNÉRTÉKELŐ RENDSZER az IKT 1 -eszközök és digitális pedagógiai módszerek iskolafejlesztő szemléletű használatához TANULÓI KÉRDŐÍV Ez a kérdőív az elemér 2 önértékelő
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika 1.4 Szakterület
RészletesebbenKompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben. IKT kompetenciák. Farkas András f_andras@bdf.hu
Kompetenciák fejlesztése a pedagógusképzésben IKT kompetenciák Farkas András f_andras@bdf.hu A tanítás holisztikus folyamat, összekapcsolja a nézeteket, a tantárgyakat egymással és a tanulók személyes
RészletesebbenA XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése
XXV. ORSZÁGOS KÖNYVVIZSGÁLÓI KONFERENCIA 2017. SZEPTEMBER 7-8. A XXI. század módszerei a könyvvizsgálók oktatásában avagy a digitális kompetenciák és digitális tanulás fejlesztése Madarasiné Dr. Szirmai
RészletesebbenHEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI
HEVES MEGYEI TIOK MUNKÁJA, ELÉRT EREDMÉNYEI Célkitűzés A tanulók képességeit olyan szintre fejleszteni, amelyek eredményesen szolgálják az élethosszig tartó tanulás folyamatát, valamint növelik a munkaerő-piaci
RészletesebbenFeladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.
INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást
RészletesebbenAlapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra. Továbbképzési tájékoztató 2017.
Alapszintű számítástechnikai ismeretek pedagógusoknak 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 575-2/2017. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2017.
RészletesebbenPROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN
PROJEKTTERV HÁLÓZATOK A HÉTKÖZNAPI ÉLETBEN A kitöltéshez mintaként szolgálnak a Digitális Témahétre készült mintaprojektek, melyek a Digitális Témahét honlapjának Tudásbázisában érhetők el. ALAPADATOK
RészletesebbenSzakmai önéletrajz. Végzettség: 2002 PhD (ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola) 1980 ELTE Bölcsészettudományi kar könyvtármagyar
Szakmai önéletrajz Név: Győri János Születési hely: Budapest, Magyarország Születési idő: 1956. 04. 01. Állampolgárság: magyar Jelenlegi munkahely: ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolája Jelenlegi beosztása:
RészletesebbenA jövő iskolája. Dr. Magyar Bálint. Oktatási miniszter. 2004. április 16. www.om.hu 1
A jövő iskolája Dr. Magyar Bálint Oktatási miniszter 2004. április 16. www.om.hu 1 Gyorsuló idő 5 évente a létező szakmák 5%-a kicserélődik Az infokommunikációs technológiai ismeretek nélkül űzhető szakmák
RészletesebbenTeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez
TeleInformatikai rendszer a gyógypedagógus tanárok továbbképzési anyagainak folyamatos gyűjtéséhez, feldolgozásához és terjesztéséhez Intézményi kérdőív Az iskola főbb adatai A. Az információs technológia
RészletesebbenMiben fejlődne szívesen?
Miben fejlődne szívesen? Tartalomelemzés Szegedi Eszter 2011. január A vizsgálat egy nagyobb kutatás keretében történt, melynek címe: A TANÁRI KOMEPETENCIÁK ÉS A TANÍTÁS EREDMÉNYESSÉGE A kutatás három
RészletesebbenDr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv április Az önértékelés összegzése
Dr. Radványiné Varga Andrea: Önfejlesztési terv 2016. április 6. Fejleszthető területek: 1. Az önértékelés összegzése 1. A tanulás és tanítás stratégiai vezetése és operatív irányítása 1.14. A teljes tantestületet
RészletesebbenA TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ LÁSZLÓ
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Közoktatási Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJÉNEK TAPASZTALATAI ÉS EREDMÉNYEI KOJANITZ
RészletesebbenPécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar
Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként
RészletesebbenDigitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek
Digitális írástudás kompetenciák: IT alpismeretek PL-5107 A továbbképzés célja: A program az alapvető számítógépes fogalmakban való jártasságot és a számítógépek alkalmazási területeinek ismeretét nyújtja
RészletesebbenTérinformatika amit tudni kell Márkus Béla
Térinformatika amit tudni kell Márkus Béla V. EURÓPAI FÖLDMÉRŐK ÉS GEOINFORMATIKUSOK NAPJA - 2016. március 17. Térinformatika amit tudni kell? Mit? Az előadás célja, támogatást adni e kérdés megválaszolásához.
RészletesebbenHallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK
Diplomás pályakövetés intézményi online kutatás, 2011 Hallgatók 2011 ELTE INTÉZMÉNYI KÉRDÉSEK 6.1. csak annak, aki az ETR adatai alapján az mesterképzésre, doktori képzésre jár az ELTE-n és idejárt alapképzésben
RészletesebbenINNOVATÍV ISKOLÁK FEJLESZTÉSE TÁMOP /
BESZÁMOLÓ A PÁLYÁZAT CÉLJA A gazdaság igényeinek megfelelő képzettséggel, képességekkel rendelkező munkavállalók neveléséhez való hozzájárulás. A társadalmi, gazdasági és technológiai változásokra való
RészletesebbenA TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE
A Nemzeti Alaptantervhez illeszkedő tankönyv-, taneszköz-, és Nemzeti Köznevelési Portál fejlesztése TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TARTALOMFEJLESZTÉS ÚJ MODELLJE Kojanitz László szakmai vezető A projekt
RészletesebbenA TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE
A NEMZETI ALAPTANTERVHEZ ILLESZKEDŐ TANKÖNYV, TANESZKÖZ ÉS NEMZETI KÖZNEVELÉSI PORTÁL FEJLESZTÉSE TÁMOP-3.1.2-B/13-2013-0001 A TANKÖNYVEK KIPRÓBÁLÁSÁNAK ESZKÖZRENDSZERE Kerber Zoltán A tankönyvek jóváhagyása
RészletesebbenNyelv és szakma - nemzetközi kitekintés és a hazai tapasztalatok
Nyelv és szakma - nemzetközi kitekintés és a hazai tapasztalatok Egy nyelvet beszélünk? Öveges Enikő 2011. november 21. 1 Kitekintés legalább egy idegen nyelv kötelező 18 éves korig (pl. Bulgária, Csehország:
RészletesebbenKompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP B.2-13/
Kompetenciafejlesztés a mérnöktanárképzésben TÁMOP-4.1.2.B.2-13/1-2013-0002 PROJEKT ZÁRÓKONFERENCIA 2015.10.13. Dr. Tordai Zita Óbudai Egyetem TMPK Háttér A tanári szerep és a tanárképzés változása Európában
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Agresszió- és konfliktuskezelés óvodapedagógusoknak 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/221/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1
RészletesebbenBuda András szakmai életrajza
Buda András szakmai életrajza Tudományos fokozat 2001 PhD nevelés és sporttudomány; száma:100/2001 Szakterület didaktika, e-learning, tanárképzés Munkahely Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományok Intézete
RészletesebbenTananyagfejlesztés. Ki? Miért? Minek? Kinek?
Tananyagfejlesztés Ki? Miért? Minek? Kinek? Témák Mi a tananyag? Különböző megközelítések A tananyagfejlesztés tartalmának, szerepének változása Tananyag a kompetencia alapú szakképzésben Feladatalapú
RészletesebbenDigitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba
Digitális kultúra, avagy hová lett az informatika az új NAT-ban? Farkas Csaba farkas.csaba@uni-eszterhazy.hu Áttekintés A digitális átalakulás nem választás kérdése: olyan elkerülhetetlen jelenség, amelyre
RészletesebbenDigitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben
Digitális kompetenciák fejlesztése a pedagógus-továbbképzésben Könczöl Tamás igazgató elearning Igazgatóság Sulinet etanulás Módszertani és Kompetencia Központ Educatio KHT. IKT - Információs és Kommunikációs
Részletesebbenelearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN
elearning TAPASZTALATOK ÉS TERVEK A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA
RészletesebbenA tantárgyelem kódja: KIT0401G. gyakorlat A tantárgyelem jellege: A tantárgyelem oktatásának ajánlott 5. félév
A mérföldkő megnevezése: A tantárgy megnevezése: A mérföldkő kódja: A tantárgy kódja: A tantárgyelem megnevezése: Számítástechnika az egészségügyben ápolóknak A tantárgyelem kredit-értéke: 1 A tantárgyelem
RészletesebbenACTA CAROLUS ROBERTUS
ACTA CAROLUS ROBERTUS Károly Róbert Főiskola tudományos közleményei Alapítva: 2011 3 (1) ACTA CAROLUS ROBERTUS 3 (1) Módszertan szekció Összefogalalás MATEMATIKA TANÍTÁSA ELŐKÉSZÍTŐ OSZTÁLYBAN BARANYAI
RészletesebbenA tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok
A tanulók hangja: A kérdés háttere és kutatási tapasztalatok Imre Anna Eszterházy Károly Egyetem - Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet 2018. Augusztus 30. Előfordul-e az Önök iskolájában, hogy kikérik a
RészletesebbenIII. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST FEBRUÁR 8.
III. ORSZÁGOS SZAKTANÁCSADÓI KONFERENCIA BUDAPEST 2018. FEBRUÁR 8. KIHÍVÁSOK ÉS ÚJDONSÁGOK A DIGITÁLIS SZAKTANÁCSADÁS TERÜLETÉN A KÖZNEVELÉS KERETRENDSZERÉHEZ KAPCSOLÓDÓ MÉRÉSI- ÉRTÉKELÉSI ÉS DIGITÁLIS
RészletesebbenTanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban
Menedzsment kultúra a felsőoktatásban III. Tanulás-szervezési innovációk a magyar felsőoktatásban Ollé János, tanársegéd ELTE PPK Oktatás-Informatikai Szakcsoport olle.janos@ppk.elte.hu 2008. május 9.
RészletesebbenSZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER. Fodorné Tóth Krisztina
SZÜKSÉGLETEK, TAPASZTALATOK, IGÉNYEK INTÉZMÉNYI SZINTŰ ELEKTRONIKUS TANULÁSTÁMOGATÁSI RENDSZER Fodorné Tóth Krisztina toth.krisztina4@pte.hu Helyzetkép és a PTE Intézményi szintű, jellemzően műszaki és
RészletesebbenÚj kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15.
Új kihívások a felnőttképzésben országos konferencia ELTE PPK 2012.10.15. Mellearn Szekció Korszerű felsőoktatás? Hiányok és jó gyakorlatok a felsőoktatásban Kraiciné Szokoly Mária A felsőoktatásban dolgozók
RészletesebbenDIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV
DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉSI RENDSZER 2013/2014. TANÉV ŐSZI FÉLÉV 1. Neme 2. Születési éve 3. Lakhelye 1 4. Melyik évben végzett? 5. Melyik szakon végzett? 2 6. Milyen tagozaton végzett? 7. Idegen nyelv ismerete
Részletesebben1. TANULÁS 1.1. Biztonságos eszközhasználat, felelős tartalomkezelés A felmérés eredményének összegzése 2-3- mondatban, egy bekezdésben.
INFORMATIKAI STRATÉGIA (SABLON JAVASLAT) (Jövőkép vagy küldetésnyilatkozat, lehet azonos a Pedagógiai programéval, ha abban is van IKT) Iskolánk a 21. századi élet és munkakörülmények közötti boldogulásra
RészletesebbenSZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK. A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban
SZOLNOK VÁROSI ÓVODÁK A Portfólió elemzés tapasztalatai a gyakorlatban Bozsóné Jakus Tünde 2014.11.17. Nekünk minden gyermek fontos Szeretem, vagy nem szeretem?? A portfólió értékelése nem magára a gyűjtemény
RészletesebbenA MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN
A MATEMATIKAI SZOFTVEREK ALKALMAZÁSI KÉSZSÉGÉT, VALAMINT A TÉRSZEMLÉLETET FEJLESZTŐ TANANYAGOK KIDOLGOZÁSA A DEBRECENI EGYETEM MŰSZAKI KARÁN Dr. Kocsis Imre DE Műszaki Kar Dr. Papp Ildikó DE Informatikai
RészletesebbenKorszerű óvodavezetés a köznevelés új rendszerében 30 óra
Korszerű óvodavezetés a köznevelés új rendszerében 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 43/204/2014. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1
RészletesebbenMŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN
MŰVELTSÉGTERÜLET OKTATÁSA TANTÁRGYI BONTÁS NÉLKÜL AZ ILLYÉS GYULA ÁLTALÁNOS ISKOLA 5. A OSZTÁLYÁBAN Készítette: Adorjánné Tihanyi Rita Innováció fő célja: A magyar irodalom és nyelvtan tantárgyak oktatása
RészletesebbenA KIPRÓBÁLÁS TANULSÁGAINAK FELDOLGOZÁSA
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A KIPRÓBÁLÁS TANULSÁGAINAK FELDOLGOZÁSA Kerber Zoltán TANTERV, TANKÖNYV, VIZSGA BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 18. A feldolgozás
RészletesebbenEredmény rögzítésének dátuma: Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése
Eredmény rögzítésének dátuma: 2016.04.20. Teljesítmény: 97% Kompetenciák értékelése 1. Pedagógiai módszertani felkészültség 100.00% Változatos munkaformákat alkalmaz. Tanítványait önálló gondolkodásra,
RészletesebbenHogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani?
Hogyan lehet a nappali tagozatos hallgatókat éjjel is tanítani? Dr. Létray Zoltán Egyetemi docens EIK igazgató Széchenyi István Egyetem Az előadás tartalma: E-learning rendszer bevezetése a Széchenyi István
RészletesebbenPortfólióvédés március 2. Bajnokné Vincze Orsolya. Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet
Portfólióvédés 2018. március 2. Bajnokné Vincze Orsolya Pedagógiai előadó Református Pedagógiai Intézet Hitvallásom Nem változtathatunk azon, ami már megtörtént, de hatást gyakorolhatunk arra, ami most
RészletesebbenThékes István. Publikációs lista. Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test.
Thékes István Publikációs lista Thékes, István (2014): The development of an English as a foreign language vocabulary test. (submitted to Journal of Linguistics and Language Teaching). Vígh Tibor, Sominé
RészletesebbenMULTIMÉDIÁS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA FŐISKOLAI OKTATÓK KÖRÉBEN
MultiMédia az Oktatásban 2007 konferencia Budapesti Műszaki Főiskola, 2007. augusztus 23-24. MULTIMÉDIÁS ESZKÖZÖK HASZNÁLATA FŐISKOLAI OKTATÓK KÖRÉBEN Lakatosné Török Erika Kecskeméti Főiskola, Gépipari
RészletesebbenA PORTFÓLIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A 2, 4 ÉS 5 FÉLÉVES TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN
A PORTFÓLIÓ ELKÉSZÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI A 2, 4 ÉS 5 FÉLÉVES TANÁRI MESTERKÉPZÉSBEN Hatályos: 2017. november 13-tól, az ELTE Tanárképzési és Tanár-továbbképzési Tanács 17/2017. (XI.13.) sz. határozata
RészletesebbenPANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER
PANGEA ERASMUS+ KA2 PROJEKT ANDRÁSSY GYÖRGY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA EGER AZ ANDRÁSSY KATOLIKUS KÖZGAZDASÁGI KÖZÉPISKOLA NEMZETKÖZIESÍTÉSI TÖREKVÉSEI - Miért volt indokolt iskolánkban a nemzetközi
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK 2018/ FÉLÉV. 1. hét Szervezési feladatok. Tematika, követelmények.
KÖVETELMÉNYEK 2018/19. 1. FÉLÉV A tantárgy kódja: BOV1114 A tantárgy neve: Matematikai nevelés és módszertana II. Kredit: 3 Kontakt óraszám: 2 óra/hét Féléves tematika: 1. hét Szervezési feladatok. Tematika,
RészletesebbenNéhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése
Néhány sikeres külföldi eeducation projekt áttekintése Kovács Krisztina Education Business Developer Közép-Kelet Európa, Közel-Kelet, Afrika 2004 Hewlett-Packard Development Company, L.P. The information
RészletesebbenCV - Dr. Nagy Enikõ. Informatika tanár, Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar, 2005.
CV - Dr. Nagy Enikõ Dr. Nagy Enikõegyetemi tanársegéd Gazdaságtudományi és Turisztikai Intézet Iroda: A épület, 315. irodatelefon: 74/528-300/1304Email: neniko@igyk.pte.hu Szakmai önéletrajz Név Nagy Enikõ
RészletesebbenALAPADATOK. KÉSZÍTETTE Balogh Gábor. A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek
PROJEKTTERV 1 ALAPADATOK KÉSZÍTETTE Balogh Gábor A PROJEKT CÍME Hálózati alapismeretek ÖSSZEFOGLALÁS Az első órán a tanulók megismerkednek a következő témákkal: hálózati alapfogalmak, a hálózatok használatának
RészletesebbenAZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK
AZ ISKOLAI PÁLYAORIENTÁCIÓS TEVÉKENYSÉGHEZ SZÜKSÉGES KOMPETENCIÁK FELSŐOKTATÁSI KIHÍVÁSOK ALKALMAZKODÁS STRATÉGIAI PARTNERSÉGBEN 12. MELLEARN KONFERENCIA BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM, 2016. ÁPRILIS 22. Hegyi-Halmos
RészletesebbenKULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN
Köznevelési reformok operatív megvalósítása TÁMOP-3.1.15-14-2012-0001 KULTÚRÁK EGYMÁSRA HATÁSA, INTERETNIKUS VISZONYOK A KÁRPÁT- MEDENCÉBEN GONDA ZSUZSA A kutatás-fejlesztés közvetlen céljai Szakmai-módszertani
RészletesebbenMultimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával
Multimédia anyagok szerkesztése kurzus hatékonyságnövelése web alapú projekt módszer alkalmazásával Béres Ilona Heller Farkas Főiskola Turcsányi-Szabó Márta ELTE-IK Média és Oktatásinformatika Tanszék
RészletesebbenVidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai
Vidékiné Reményi Judit PhD A szaknyelvoktatás és a digitális pedagógia kapcsolódási pontjai A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Az előadás áttekintése
RészletesebbenEötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola. Pedagógiatörténeti PhD-Program.
1 Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar Neveléstudományi Doktori Iskola (Vezető: Dr. Szabolcs Éva PhD egyetemi tanár) Pedagógiatörténeti PhD-Program (Vezető: Dr. Németh András CSc
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény Babes-Bolyai Tudományegyetem 1.2 Kar Pszichológia és Neveléstudományok Kar 1.3 Intézet Pedagógia és Alkalmazott Didaktika Intézet
RészletesebbenDigitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata
M e g ú j u l á s a k u l c s f o n t o s s á g ú t e r ü l e t e k e n! " M i n d e n k i m á s, e g y e d i é s f o n- t o s, Digitális tartalmak, taneszközök oktatási gyakorlatban való használata A
RészletesebbenA netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc
A netgeneráció kihívásai Bedő Ferenc www.zalai-iskola.hu www.edidakt.hu Előzmények Figyelemfelhívás pozitív optimizmus Don Tapscott Mark Prensky Helyzetértékelés negatív realitás Netgeneráció 2010. kutatás
RészletesebbenA Hamvas Béla Gimnázium. intézkedési terve. a 2016/2017. tanévre
A Hamvas Béla Gimnázium intézkedési terve a 2016/2017. tanévre Készítette: Dr. Radványiné Varga Andrea Oroszlány, 2016.06.30. 1 Fejlesztési projektek 1. A teljes tantestület motiválása a különböző pedagógiai
RészletesebbenNemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról
Nemzetközi perspektívából a statisztika oktatásáról statisztikai jártasság és oktatás problémák és kihívások Dr. Kovács Péter Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar pepe@eco.u-szeged.hu Tartalom
RészletesebbenA pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései
A pedagógusok iskolai végzettsége, szakképzettsége és továbbképzései SÁRBOGÁRDI MÉSZÖLY GÉZA ÁLTALÁNOS ISKOLA Sorszám: Tanított tantárgy: Végzettség: Továbbképzés: 1 tanító, rajz tanító, rajz szak 2 angol
RészletesebbenDr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola. Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola
Dr. Kozma Gábor rektor, Gál Ferenc Főiskola Dr. Thékes István ERASMUS koordinátor, Gál Ferenc Főiskola Az oktatói részvétel hatása az ERASMUS+ mobilitási program eredményességére, a nemzetköziesítésre
RészletesebbenA NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI
XXI. Századi Közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001 A NEVELÉSI-OKTATÁSI PROGRAMOK PEDAGÓGUSOKRA ÉS DIÁKOKRA GYAKOROLT HATÁSAI LIPPAI EDIT, MAJER ANNA, VERÉB SZILVIA,
RészletesebbenKompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei
Kompetencia alapú angol nyelvi tanító szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A szakirányú továbbképzési szak megnevezése: Kompetencia alapú angol nyelvi tanító 2. A szakképzettség
RészletesebbenA digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban
Csapó Benő http://www.staff.u-szeged.hu/~csapo A digitális korszak kihívásai és módszerei az egyetemi oktatásban Interdiszciplináris és komplex megközelítésű digitális tananyagfejlesztés a természettudományi
RészletesebbenA felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ. Csépe Valéria
A felsőoktatás társadalmi szerepe és az akadémiai- egyetemi világ Csépe Valéria 9. Magyar Nemzeti és Nemzetközi Lifelong Learning Konferencia Szeged, 2013. április 18-19. Témavázlat A magasabb iskolai
RészletesebbenD R. F A R K A S A N D R Á S
D R. F A R K A S A N D R Á S E G Y E T E M I D O C E N S SZEMÉLYI ADATOK ISKOLÁK MUNKAHELYEK Születési dátum: 1966.05.01 Születési hely: Zalaegerszeg Családi állapot: nıs [1985-1989] Berzsenyi Dániel Fıiskola
RészletesebbenTanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában
Tanulmányi standardok a tanulói fejlesztés szolgálatában Melyik állítás jellemzi inkább a pedagógusok szemléletét? 1. A pedagógusok szerepe: a. a tudás átadása b. a segítő együttműködés 2. A tanítás elsődleges
RészletesebbenDr. Cserhátiné Vecsei Ildikó
E-learning a felzárkóztatásért Dr. Cserhátiné Vecsei Ildikó KFRTKF Debrecen Előzmények Kreditrendszer bevezetése (csoport fogalma) Új szakok megjelenése (Pl. régi szakpár, új önálló szak illetve új szakképzés,
RészletesebbenProbléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán
Probléma alapú tanulás és trialogikus tudásmegosztás: Innovatív pedagógia, inspiráló képzések az ELTE Természettudományi Karán Kárpáti Andrea andrea.karpati@ttk.elte.hu HITELES, TAPASZTALT, INSPIRÁLÓ:
RészletesebbenTABLETTEL TÁMOGATOTT OKTATÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN: EREDMÉNYEK A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN
TABLETTEL TÁMOGATOTT OKTATÁS ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN: EREDMÉNYEK A TANULÓK ÉS A PEDAGÓGUSOK KÖRÉBEN Czékmán Balázs Puskás Ferenc Általános Iskola Debreceni Egyetem IKT MasterMinds TABLETEK AZ OKTATÁSBAN Mobiltechnológia
RészletesebbenKépzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban
Képzési igények a MELLearN Felsőoktatási Hálózatban Sass Judit (BCE) - judit.sass@uni-corvinus.hu Bodnár Éva (BCE) - eva.bodnar@uni-corvinus.hu Kálmán Anikó (BME) - drkalmananiko@gmail.com Célok, előzmények
Részletesebben2.3 A SZTENDERDEK 0-5. SZINTJEI. 0. szint. Készítették: Tókos Katalin Kálmán Orsolya Rapos Nóra Kotschy Andrásné Im
A TÁMOP 4.1.2-08/1/B pályázat 13. "Módszertani sztenderdek kidolgozása a pedagógusjelöltek pályaalkalmasságára és a képzés eredményességére irányuló kutatásokhoz" című alprojekt 2.3 A SZTENDERDEK 0-5.
RészletesebbenTovábbképzési tájékoztató 2018.
Együttnevelés: integráció, inklúzió 30 óra Akkreditált pedagógus-továbbképzés Alapítási engedély nyilvántartási száma: 23/145/2015. (e-learning képzés) Továbbképzési tájékoztató 2018. 1 KÉPZÉSI ALAPINFORMÁCIÓK
Részletesebben"A felelős egyetem módszertani aspektusai" Április 21. Budapest, MellearN konferencia
"A felelős egyetem módszertani aspektusai" 2017. Április 21. Budapest, MellearN konferencia Képzési és kimeneti követelmények (16/2016 EMMI) Illeszkedés az Európai Uniós irányelvekhez: kompetenciák tudás
RészletesebbenBihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó
Bihari Sándorné Pedagógiai intézményértékelési tanácsadó A képzési idő: 2 félév A képző: Kodolányi János Főiskola A szakirányú továbbképzési szakon végzettek ismerik: - a pedagógiai értékelés hazai és
RészletesebbenA felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje. Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem
A felsőoktatásban oktatók módszertani megújulással kapcsolatos attitűdje Dr. Bodnár Éva Budapesti Corvinus Egyetem Mi is változott? generáció változása változó elvárások az oktató úgy tanít, ahogyan őt
RészletesebbenA Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása
DIAGNOSZTIKUS MÉRÉSEK FEJLESZTÉSE (TÁMOP 3.1.9/08/01) Csapó Benő www.staff.u-szeged.hu/~csapo A Diagnosztikus mérések fejlesztése c. program átfogó bemutatása Oktatáselméleti Kutatócsoport Diagnosztikus
RészletesebbenNYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG
NYELVTANULÁS A VILÁGON SPANYOL MAGYARORSZÁG 2018 A spanyol mint idegen nyelv Magyarországon Magyarországon egy többen érdeklődnek a spanyol nyelvtanulás iránt. Általában második vagy harmadik idegen nyelvként
RészletesebbenA TANTÁRGY ADATLAPJA
A TANTÁRGY ADATLAPJA 1. A képzési program adatai 1.1 Felsőoktatási intézmény BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM 1.2 Kar FIZIKA 1.3 Intézet MAGYAR FIZIKA INTÉZET 1.4 Szakterület ALKALMAZOTT MÉRNÖKI TUDOMÁNYOK
RészletesebbenINTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN. Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ
ORACLE ilearning INTERNET ALAPÚ TÁVOKTATÁSI RENDSZER A ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEMEN Vörös Miklós Távoktatási Koordinációs Központ AKI MA HOMOKBA DUGJA A FEJÉT, HOLNAP CSIKORGATJA A FOGÁT. 2 AMIRŐL
RészletesebbenA Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete. Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon. Általános Iskola feladatellátási hely
A Pedagógiai Program TÁMOP 3.1.4-es projekt melléklete Piarista Általános Iskola, Gimnázium és Diákotthon Általános Iskola feladatellátási hely Fenntartási időszak: 2010-2015 Kötelezően megvalósított implementációs
RészletesebbenTÁMOP B.2-13/
Pedagógusképzést segítő hálózatok továbbfejlesztése a Dél-Dunántúl régióban A projekt támogatási összege: 493 405 276 Ft Megvalósítás időszaka: 2014. február 01. 2015. június 30. Kedvezményezett: Pécsi
Részletesebben