FOGÓLÁBÚAK - MANTODEA Imádkozó sáska Mantis religiosa

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "FOGÓLÁBÚAK - MANTODEA Imádkozó sáska Mantis religiosa"

Átírás

1 ÁLLATTANI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A TÉRSÉGBEN (FEHÉR UTÁN 2001) Keszthely térségében az alábbi ritka fajok a Keszthelyi-hegységben és a Balaton-partján, valamint a nagyobb vízfolyások és növénytársulásokban még napjainkban is megtalálhatók. (A térségi zoológiai lista terjedelme miatt, az elıforduló és leírt védett fajokat felsorolásszerően közöljük.) Puhatestőek törzse - Mollusca Csigák - Gastropoda Éti csiga Helix pomatia Ízeltlábúak törzse- Arthropoda ROVAROK - INSECTA SZITAKÖTİK - ODONATA Díszes légivadász Coenagrion ornatum Réti rabló Lestes dryas Kisasszony-szitakötı Calopteryx virgo Lápi acsa Anaciaeschna isosceles Mocsári szitakötı Libellula fulva Pataki szitakötı Orthetrum brunneum FOGÓLÁBÚAK - MANTODEA Imádkozó sáska Mantis religiosa BOGARAK-COLEOPTERA Aranyos bábrabló Calosoma sycophanta Aranypettyes bábrabló Calosoma auropunctatum Bırfutrinka Carabus coriaceus Szarvasbogár Lucanus cervus Kis szarvasbogár Dorcus parallelepipedus Gyászcincér Morimus funereus LEPKÉK - LEPIDOPTERA Fecskefarkú lepke Papilio machaon Kardoslepke Iphiclides podalirius Kis apollólepke Parnassius mnemosyne Tölgyfa-csücsköslepke Satyrium ilicis Nagy tőzlepke Lycanea dispa Nappali pávaszem Inachis io Atalanta lepke Vanessa atalanta Kis rókalepke Aglais urticae Gyászlepke Nymphalis antiopa

2 KÉTÉLTŐEK - AMPHIBIA Gerincesek törzse - Vertebrata BÉKÁK - ANURA Levelibéka-félék - Hylidae Zöld levelibéka - Hyla arborea (Linné, 1758) Valódi békák családja - Ranidae Mocsári béka - Rana arvalis HÜLLİK GYÍKOK - SAURIA Nyakörvös gyíkok - Lacertidae Fürge gyík - Lacerta agilis KÍGYÓK SERPENTES Valódi siklófélék - Colubridae Vízisikló - Natrix natrix MADARAK - AVES VÖCSÖKALAKÚAK - PODICIPEDIFORMES Vöcsökfélék családja - Podicipedidae Kis vöcsök - Podiceps ruficollis GÓLYALAAKÚAK - CICONIIFORMES Gémfélék családja - Ardeidae Bölömbika - Botaurus stellaris Gólyafélék családja Ciconiidae SÓLYOMALAKÚAK - FALCONIFORMES Vágómadár-félék családja - Accipitridae Egerészölyv - Buteo buteo Darázsölyv Pelmis apivolus Réti sas Heliaetus albicilla (Szebike fölött!) TYÚKALAKÚAK - GALLIFORMES Fácánfélék családja - Phasianidae Fácán - Phasianus colchicus Harkályfélék családja - Picidae Nagy fakopáncs - Dendrocopos major ÉNEKESMADÁR-ALAKÚAK - PASSERIFORMES Pacsirtafélék családja - Alaudidae Mezei pacsirta - Alauda arvensis Fecskefélék családja - Hirundidae Füsti fecske - Hirundo rustica

3 Sárga billegetı - Motacilla flava Rigófélék családja - Turdidae Vörösbegy - Erithacus rubecula Házi rozsdafarkú - Phoenicurus ochruros Feketerigó - Turdus merula Énekes rigó - Turdus philomelos Énekes nádiposzáta - Acrocephalus palustris Mezei poszáta - Sylvia communis Barátposzáta - Sylvia atricapilla Cinegefélék családja - Paridae İszapó - Aegithalos caudatus Kék cinege - Parus caeruleus Széncinege - Parus major Varjúfélék családja - Corvidae Szajkó - Garrulus glandarius Szarka - Pica pica Vetési varjú - Corvus frugilegus Holló Corvus corax Dolmányos varjú - Corvus corone cornix Seregélyfélék családja - Sturnidae Seregély - Sturnus vulgaris Verébfélék családja - Passeridae Házi veréb - Passer domesticus Mezei veréb - Passer montanus Pintyfélék családja - Fringillidae Erdei pinty - Fringilla coelebs Zöldike - Carduelis chloris Tengelic - Carduelis carduelis Meggyvágó - Coccothraustes coccothraustes EMLİSÖK - MAMMALIA ROVAREVİK - INSECTIVORA Sünfélék Erinaceidae Keleti sün - Erinaceus concolor Vakondfélék - Talpidae Közönséges vakond - Talpa europea Cickányfélék - Soricidae Erdei cickány - Sorex araneus Denevérfélék Közönséges denevér - Myotis myotis Korai denevér - Nyctalus noctula

4 Pisze denevér - Barbastella barbastellus NYÚLALAKÚAK - LAGOMORPHA Mezei nyúl - Lepus europeus Pelék Gliridae Nagy pele - Glis glis Egérfélék - Muridae Közönséges erdeiegér - Apodemus sylvaticus Kislábú erdeiegér - Apodemus microps Sárganyakú erdeiegér - Apodemus flavicollis Pirókegér - Apodemus agrarius Háziegér - Mus musculus Földi pocok - Pitymys subterraneus Mezei pocok - Microtus arvalis Néhány értékesebb állatfaj elıfordulása és leírásuk (FEHÉR 2001 után): Sünfélék - Erinaceidae Keleti sün - Erinaceus concolor : Magyarországon általánosan elterjedt, dús aljnövényzető erdıkben, bokrosokban él, de kertekben és parkokban is elıfordul. Táplálékát fıként férgek (földigiliszta), puhatestőek (csigák) és rovarok alkotják, de a kistermető gerincesek (hüllık, madárfiókák, kisemlısök) sincsenek tıle biztonságban. Dögöket, tojást és gyümölcsöket is fogyaszt. Az év nagy részében magányosak, csak a párzási és utódnevelési idıszak alatt viselik el fajtársaik jelenlétét. Térségbéli elterjedése: A környék településein mindenfelé elıfordul, ahol számára megfelelı életteret talál (erdık, bokrosok). Nagyon gyakran esik áldozatául a közutakon közlekedı gépjármőveknek. Vakondfélék - Talpidae Közönséges vakond - Talpa europea : Európában nagy területen elterjedt, nagy változékonyságot mutató faj. Areája Közép- Ázsiában Mongóliáig terjed. Hazánkban általánosan elterjedt és ismert faj, mely elsısorban réteken, legelıkön, egyéb fıként főfélékkel borított területeken fordul elı nagyobb számban. Saját maga által mesterien elkészített alagútrendszerében él és táplálkozik. A párzási idény kivételével magányosan él. Téli álmot nem alszik. Védett, eszmei értéke: Ft. Térségbéli elterjedése: Mindenfelé megtalálható, ahol járatai elkészítésére megfelelı minıségő és vastagságú talajréteg áll rendelkezésére. Nem képes járatokat ásni a gyér talajú dolomithegyeken, valamint sziklás területeken, de a homokra, kavicsra települt gyepeken sem. Cickányfélék - Soricidae Erdei cickány - Sorex araneus: Csaknem egész Európában és Ázsiában elıfordul. Hazánk legszélesebb körben elterjedt cickányfaja. Nedves talajú, dús növényzető, rovarokban gazdag területeken él. Egész évben aktív, téli álmot nem alszik. Napszakos aktivitására jellemzı, hogy alkonyat után és napfelkelte elıtt mozog a legtöbbet.

5 Térségbéli elterjedése: Mindenhol megtaláljuk, ahol kellı mennyiségő táplálék áll rendelkezésére. Különösen kedveli a dús növényzető, nedvesebb területeket. Törpe cickány - Sorex minutus : Eurázsiai elterjedéső faj. Nemzetségtársainál kisebb mérető cickányfaj, legkisebb hazai emlısünk. Általában a domb- és hegyvidéki területeket részesíti elınyben, síkvidéken kisebb számban fordul elı. Az erdei cickánnyal azonos élıhelyeket, dús növényzető területeket kedvel. Térségbéli elterjedése: Az elızı fajhoz hasonlóan általánosan elterjedt. Mezei cickány - Crocidura leucodon : Közép- és Délkelet-Európában, valamint Elı-Ázsiában él. Hazánkban elsısorban kultúrterületek közelében (szántóföldek, mezık, erdıszélek, kertek) fordul elı jelentısebb számban. Télire lakott területekre is behúzódik. Térségbéli elterjedése: A gyér növényzető területeket részesíti elınyben, a vizsgált területeken általánosan elıfordul. Keleti cickány - Crocidura suaveolens : Kelet- és Dél-Európában, Elı-Ázsiában, valamint Afrika egy részén elterjedt. Lakott területekhez feltőnıen vonzódik. Elınyben részesíti a száraz, de vegetációval borított térségeket. Hazánkban különösen a Tiszántúlon gyakori. Térségbéli elterjedése: Az elızı fajjal azonos élıhely-igénye következtében elıfordulása is hasonló, de annál kisebb egyedszámban van jelen. DENEVÉREK - CHIROPTERA Simaorrú denevérek - Vespertilionidae Nagyfülő denevér - Myotis bechsteini : Európa mérsékelt területein elıforduló denevér, elterjedésének centruma a Kárpát medencében található. A horgasszırő denevérhez hasonlóan tipikusan erdei faj. Szaporodó kolóniái fák odvaiban találhatók. Telelésre ugyancsak faodvakat, alkalmanként barlangokat használ. Fokozottan védett! Pénzben kifejezett eszmei értéke Ft. Térségbéli elterjedése: Megtaláltuk a Tátikán, a Büdös-kútnál a Szent Miklósforrásnál (Vállus), a Bükk-tetın (Bazsi), a Karikás-tetın (Sümegprága), a Holló-kınél (Kovácsi-hegy), a Csóka-kınél (Cserszegtomaj), a Meleg-hegyen (Rezi). Közönséges denevér - Myotis myotis : Nyugat- és Közép- és Dél-Európában elterjedt denevér. Viszonylag gyakori faj, bár az utóbbi években több ismert lelıhelyérıl eltőnt. Az Északi-khg.-ben gyakran barlangokban alkot szülıkolóniákat. A legnagyobb csoportosulások elérhetik a két-három ezres példányszámot Nyugat-magyarországi viszonyok között egyes barlangokat kizárólag az ıszi párzási idıszak, valamint a telelés során keres fel. Gyakran alkot a hegyesorrú denevérrel közös kolóniákat. A keveredés mértéke országrészenként, kolóniánként eltérı arányú, megállapítását nehezíti a két faj nehéz elkülönítése, valamint a szülıkolóniák zavarásra való érzékenysége. A maximális kolónianagyság az 500 példányt nem haladta túl. Eszmei értéke Ft.

6 Térségbéli elterjedése: Hálózások alkalmával elıkerült a Bükk-tetırıl (Bazsi), a Karikás-tetırıl (Sümegprága), a Holló-kıtıl (Kovácsi-hegy), a Tátikáról, a Szent Miklós-forrástól, a Büdös-kúttól. Ismerjük kolóniáját Keszthelyen, magános példányát találtuk a Festetics kastélynál. (Fehér 2001) Korai denevér - Nyctalus noctula: Írország, Skócia és Észak-Skandinávia kivételével egész Európában széleskörben elterjedt. Erdıvel borított területeken a leggyakoribb denevérfaj mind hazai, mind európai viszonylatban. A számára megfelelı élıhelyeket rövid idı alatt benépesíti, így kolóniái - melyek hagyományosan odvas fák üregeiben találhatók - egyre gyakrabban telepednek meg épületekben (elsısorban panelházak erre alkalmas üregeiben) is. A hidegre nem kifejezetten érzékeny, gyakran téli napokon is elıbújik rejtekhelyérıl. A nappali órákban is szem elé kerülhet. Pénzben kifejezett eszmei értéke Ft. Térségbéli elterjedése: Hálóval fogtuk a Vindornyai-lápon (Vindornyaszılıs), a Csetény-pataknál (Vállus), a Vári-völgyben (Vállus), a Bükk-tetın (Bazsi), a Karikástetın (Sümegprága), a Tátikán, Büdös-kúton, a Zsidi patakon (Zalaszántó). A keszthelyi Kertváros egyik kidılt diófa odvából került elı 18 példánya. Kései denevér - Eptesicus serotinus (Schreber, 1774) : Európában az 55. szélességi fokig található meg. Legáltalánosabban elterjedt épületlakó denevérfajunk, mely padlások szők zugaiban telepedik meg elıszeretettel. A közönséges denevérnél gyakrabban megkerül, összegyedszáma mégis kisebb, mivel általában kisebb mérető közösségeket alkot. Az emberi környezethez legjobban alkalmazkodott faj, a zavarást - a többi denevérfajhoz képest - viszonylag jól tőri. A telelıhely hımérsékletére nem érzékeny, így fagyoknak kitett sziklarepedésekben, épületek hasadékaiban, barlangok bejárathoz közeli részeiben telel. Szülıkolóniáinak átlagos nagysága példány körül mozgott, de ennél lényegesen nagyobb (70-80 pd.) kolóniák is elıfordulnak. Pénzben kifejezett eszmei értéke Ft. Térségbéli elterjedése: A Tátikán, a Bükk-tetın (Bazsi), Szebike-tetın (Várvölgy), a Vári-völgyben és a Sárosi-tónál (Vállus), a Meleg-hegyen (Rezi), a Zsidi-patakon (Zalaszántó). Ismerjük kolóniáit Keszthelyen, Sümegcsehin, Zalaszántón, Válluson, magános példányait a Bazsi templomban. NYÚLALAKÚAK - LAGOMORPHA Mezei nyúl - Lepus europeus: Gyakorlatilag az egész világon elterjedt, északon Svéd- és Finnország déli részéig felnyomul. Az üregi nyúllal ellentétben magányosan él, csak a szaporodási idıszakban ("bagzás") mutatkozik kisebb csoportokban. Utódai az üregi nyúllal ellentétben szabadban születnek és fészekhagyók. A nedves idıjárást rosszul bírja, ilyenkor gyakrabban üti fel a fejét egy-egy járványos bélgyulladás (kokcidiózis). A myxomatózisra nem érzékenyek. Vadgazdaságilag jelentıs apróvad, melyet a modern monokultúrás mezıgazdaság erısen visszaszorított. Térségbéli elterjedése: A vizsgált területen ritkán látható, de kis számban minden település környékén él.

7 RÁGCSÁLÓK - RODENTIA Mókusfélék - Sciuridae Mókus - Sciurus vulgaris: Európa csaknem egész területén elterjedt, fıként nappal aktív állat. Élıhelyeit az erdıterületek jelentik a síkságoktól a hegyvidékig. Elsısorban különbözı fásszárúak terméseit fogyasztja (fenyımag, gesztenye, makk), de az állati táplálékot (madártojásokat) sem veti meg. Általában évente kétszer hoz világra 4-5 kezdetben csupasz és vak kölyköt. Természetes ellenségei a nyest és nyuszt, valamint a héja. Védett, eszmei értéke Ft. Térségbéli elterjedése: A faj egyedszáma a térségben az 1999-es évek elején tapasztalt minimumhoz képest erısödni látszik. Több ízben megfigyeltük példányait a Keszthely környéki erdıkben, a Farkas ágyán, valamint a Tusakosnál. Pelék Gliridae Nagy pele - Glis glis: Európai elterjedéső faj, kelet felé Kis-Ázsián keresztül a kaukázusig nyomul. Élıhelyei a hegy- és dombvidéki lombos erdık, különösen a tölgyeseket és bükkösöket részesíti elınyben. Általában faodvakban él, de megtelepedik erdıhöz közeli épületek tetızetében is. Erdészházak, présházak, pincék padlásain jelenléte általános jelenség. Védett állat, eszmei értéke: Ft. Térségbéli elterjedése: A térség erdeiben általánosan elterjedt, gyakran még a mesterséges madárodvakba, szılıhegyek pincéibe, nemritkán falubeli épületek padlásterébe is beköltözik. Egérfélék - Muridae Közönséges erdeiegér - Apodemus sylvaticus ; Kislábú erdeiegér - Apodemus microps ; Sárganyakú erdeiegér - Apodemus flavicollis: Eurázsiai elterjedéső fajok. Hazai viszonylatban elterjedésük nem tisztázott, mely nagyrészt annak tudható be, hogy a három faj elkülönítése csonttani bélyegek alapján mai tudásunk szerint nem lehetséges. Elterjedésük ismerete igényelné a csapdázás szélesebb körő alkalmazását. Térségbéli elterjedése: Mindenhol megtalálhatók, ahol erdık, vagy akár kisebb facsoportok, bokrosok fellelhetık. Pirókegér - Apodemus agrarius: Közép- és Kelet-Európában, valamint Ázsiában elterjedt faj. A Kárpát-medencében általánosan elıfordul, fıként kultúr-területeken, azok közelében érzi jól magát. Az Apodemus genus fajai közül leginkább nappali életmódú. Térségbéli elterjedése: Mind természetes élıhelyeken, mind mezıgazdasági területeken általánosan jelen lévı faj. Törpeegér - Micromys minutus: A legkisebb európai rágcsáló, egyike hazánk legkisebb emlıseinek. Eurázsiai faunaelem, hiányzik a Földközi-tenger vidékérıl, valamint magasabban fekvı területekrıl. Magyarországon általánosan elterjedt kisrágcsáló. Rendkívül ügyesen mászik, a kapaszkodásban hosszú, mozgékony farka is segíti.

8 Fészkét a rágcsálók között egyedülálló módon főszálakból, egyéb növényi maradványokból a növényzet közé átlagosan cm magasra építi. Térségbéli elterjedése: Általánosan elterjedt faj, tartózkodási helyei a kórós, magas növényzettel fedett szegélyterületek. Földi pocok - Pitymys subterraneus: Európában és Kis-Ázsiában élı kisemlısünk. Hazai elterjedése SCHMIDT (1967) szerint tisztázatlan, a Dunántúlon és Észak-kelet Magyarországon elterjedt. Nyílt erdıkben, mezıgazdasági területek közelében elıforduló rágcsáló, élete javát a föld felszíne alatt tölti. Bagolyköpetekben általában kis példányszámban, de rendszeresen fellelhetı. Térségbéli elterjedése: A bagolyköpet vizsgálatok szerint a legtöbb településen jelen van, de alacsony egyedszámban (Például a Keszthelyen a fenékpusztai madarász tábornál győjtött vizsgálati anyagban 302 mezei pocok mellett mindössze 7 földi pocok került elı.) Mezei pocok - Microtus arvalis: Jelentıs populációs ingadozásokat (gradációkat) mutató széles körben ismert mezıgazdasági kártevı. Elsısorban éjjel aktív, de gradációk idején nappal is mozog területén. A mezıgazdaságilag mővelt szántóföldek kiváló élıhelyeket jelentenek a faj számára. Térségbéli elterjedése: Általánosan jelen van a mezıgazdasági és természeti területeken is. Nyest - Martes foina: A Földközi-tenger szigeteinek kivételével egész Európában elıfordul. Nagyon változatos táplálékot fogyaszt, a baromfi ólakban is komoly károkat okozhat. A nem is olyan régen még ritka, ezért védett nyest jó példája az alkalmazkodóképességnek. Valószínőleg védelme is szerepet játszott lakott területek közelében való nagyfokú térhódításában, olyannyira, hogy védettségét feloldották, szabadon vadászható. Sajnos egyre több esetben megfigyelhetı, hogy számos védett és gyakran fokozottan védett állatfaj természetes ellenségeként a természetvédelemnek is gondokat okozhat (sólymok, gyöngybagoly). Térségbéli elterjedése: A térség szinte összes élıhelyén megtaláltuk nyomait. Az adatokból látható, hogy ökológiai és zoológiai értelemben is igen gazdag a környék. A fajok nagyszámú elıfordulása mutatja az értékes életterek meglétét. Ezek késıbbi rehabilitációja igen fontos a biodiverzitás megırzésében.

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Kis-Sváb-hegy (Martinovics-hegy) Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:26:02 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XII. ker. A terület kiterjedése: 6.6898

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Halastó és térsége Utoljára módosítva: 2013-12-17 18:09:07 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez

Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez Fol. Hist. nat. Mus. Matr. 4. 1976-77. Újabb jegyzetek a Mátra- és Bükk-hegység madárvilágának ismeretéhez KÉVE, András Természettudományi Múzeum, Budapest ABSTRACT: (Further Data to the knowledge of the

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Várfürdő és Almássy-kastélypark Utoljára módosítva: 2013-09-14 08:50:22 Megye: Békés Községhatár: Kétegyháza A terület kiterjedése: 14.2 hektár Védetté

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Putnoki Kányás-tető és Ősbükkös Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:11:38 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Putnok A terület kiterjedése: 39.2 hektár

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ferenc-hegy Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:39:31 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, II. ker. A terület kiterjedése: 6.5697 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Dombóvár Város Önkormányzata Képviselőtestületének 42/2015. (XII. 18.) önkormányzati rendelete Dombóvár város helyi jelentőségű természeti területeinek és értékeinek védelméről Dombóvár Város Önkormányzatának

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Róka-hegyi bánya Utoljára módosítva: 2013-10-09 07:40:58 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, III. ker. A terület kiterjedése: 9.0848 hektár Védetté

Részletesebben

Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata

Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata ÁLLATTAI KÖZLEMÉYEK (004) 9(): 0. Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata LASZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai Munkacsoport, 740 Kaposvár, Pf. 6., E mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu

Részletesebben

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint

Részletesebben

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló

XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor. Táborzáró beszámoló MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIX. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 214. 1 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország

Részletesebben

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán *

Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * Készítette: Palkó Csaba Szürke marhától a szürke marháig Fenékpusztán * * 1. kép Bevezetés Egyedülálló nemzeti kincsünk a Balaton. (2. kép) A tó környezetében már ritka a természetes partszakasz. Az egyik

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Csörnöc-patak menti égeres láprét Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:20:46 Megye: Vas Községhatár: Nádasd A terület kiterjedése: 79.385 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN

ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Molnár Lídia Acta Siculica 2010, 145 153 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) táplálékának vizsgálata

Részletesebben

Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 203 215 Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENÕ ABSTRACT:

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft.

Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány. Szöveg: Bank László. Lektor: Dr. Szép Tibor. Nyomda: Borgisz-Print Kft. Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány FECSKEVÉDELMI PROGRAM www.baranyamadar.hu A TERMÉSZET SZOLGÁLATÁBAN İszi fecskegyülekezés (Fotó: Losonczi Lajos) Kiadó: Baranya Természeti Értékeiért Alapítvány

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári kockásliliom élőhely Utoljára módosítva: 2013-11-09 06:32:50 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 73,14 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján

A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 195 202 A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján KOVÁCS ZSÓFIA ESZTER & CSERKÉSZ TAMÁS ABSTRACT: (Small mammal fauna of the Hevesi

Részletesebben

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához:

Kikötésekkel járult hozzá az előzetes vizsgálati dokumentációban rögzítettek elfogadásához: NYUGAT-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG 9700 Szombathely, Vörösmarty u. 2., 9701 Pf.: 183 Kérjük válaszában hivatkozzon iktatószámunkra! Szám: Ea.: 3658-3/14/2012./I.

Részletesebben

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban

Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Énekesmadarak, szokatlanul nagyszámú gyülekezése a Montág-pusztán 2007-2010 közötti időszakban Engi László -MME Csongrád Megyei Csoport- Bevezetés Jelen dolgozatban azon énekesmadarak gyülekezését kívánom

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Ikervári Zsidahó dűlő Utoljára módosítva: 2014-09-02 12:13:03 Megye: Vas Községhatár: Ikervár A terület kiterjedése: 61,4216 hektár Védetté nyilvánítás

Részletesebben

Hárságyi Dorottya Biológus MSc

Hárságyi Dorottya Biológus MSc Hárságyi Dorottya Biológus MSc Endemikusnak vagy bennszülöttnek az élőlények azon fajait és egyéb rendszertani egységeit nevezzük, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület (area)

Részletesebben

A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján

A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Natura Somogyiensis 13 203-209 Ka pos vár, 2009 A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Lanszki József 1 & Zsebők Sándor 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Adalékok a Mátra madáréletéhez

Adalékok a Mátra madáréletéhez Adalékok a Mátra madáréletéhez Fol. Hist.-nat. Mus. Matr. 9. 1984. CSÁK László Fülpösdaróc ABSTRACT: (Data to the birdlife of the Mátra.) The author gives an account of the presence of 64 bird species

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK ZALA MEGYÉBEN Gál Szabolcs Zalaegerszeg, 2014. január 21. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS JELENTŐSÉGŰEK: Nemzeti park: 10 db Tájvédelmi

Részletesebben

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4.

Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Biodiverzitás és természetvédelem a környezettudatos testvérvárosban, BIOTOWNS Cod HURO/0901/128/1.3.4. Környezeti nevelés a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceumban Mottó: Védeni csak azt tudjuk, amit

Részletesebben

ÍZELÍTŐ A TANÖSVÉNY ÁLLATVILÁGÁBÓL I. Ízeltlábúak

ÍZELÍTŐ A TANÖSVÉNY ÁLLATVILÁGÁBÓL I. Ízeltlábúak ÍZELÍTŐ A TANÖSVÉNY ÁLLATVILÁGÁBÓL I. Ízeltlábúak Kéneslepke (Colias hyale) Kéneslepke Kéneslepke A hím alapszíne sárga, a nőstényé sárgásfehér. Gyakran lucernatáblák felett figyelhetjük meg, de a lóhere

Részletesebben

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN

MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN A Puszta 2002 1/19. pp. 229-237. MADÁRPUSZTULÁS AZ ORSZÁGUTAK MENTÉN ENGI LÁSZLÓ MAGYAR MADÁRTANI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI EGYESÜLET, SZEGED 2001 Gyerekkoromban, 12 évesen kezdtem madarászni. Fő közlekedési

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Égeres növénytársulás a Majális parkban Utoljára módosítva: 2013-10-08 20:04:21 Megye: Borsod-Abaúj-Zemplén Községhatár: Miskolc A terület kiterjedése:

Részletesebben

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép.

(2) A Rendelet 4. melléklete 6.3. pontjában a 0123/1 szövegrész helyébe 075 szöveg lép. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyőlésének 23/2011. (X.04.) önkormányzati rendelete a Szeged város helyi jelentıségő természeti területeinek és emlékeinek védelmérıl szóló 35/2009. (XI. 11.)

Részletesebben

Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014.

Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014. Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014. Osztály: Mammalia - Emlősök Alosztály: Prototheria Rend: KLOAKÁSOK (MONOTREMATA)

Részletesebben

Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 105 112 Ka pos vár, 2014 Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Füvészkert Utoljára módosítva: 2013-10-08 17:51:05 Megye: Csongrád Községhatár: Szeged A terület kiterjedése: 17.3354 hektár Védetté nyilvánítás év: 1989

Részletesebben

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel

Természetmadárvédelem. gyerekszemmel Természetmadárvédelem gyerekszemmel Tiszakécske Párkereső 1 izhá csaka 2 sitéve júvar 3 héref aglyó 4 artipcsekef 5 dajármég 6 nakadrilyás b d e 7 tulipán( t betűcsere = vízimadár ) a c f g Madártotó képben

Részletesebben

MME 4. sz. Gömör-Tornai HCS. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság XXIV. Bódva-völgyi Madárvonulás-kutató és Természetvédelmi Tábor Táborzáró beszámoló 29. 1. Bevezetés A Bódva-völgy Észak-Magyarország egyik

Részletesebben

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei

Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület. Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület Marcal-medencét érintő kutatásainak eredményei Készítette: Pápa és Környéke Természetvédelmi Egyesület 2012. Ez a tanulmány a következő személyek kitartó és

Részletesebben

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft

Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Nagy kócsag A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Nagy kócsag Státusz: nem veszélyeztetett Magyarországon fokozottan védett! Eszmei értéke: 100 000 Ft Rendszertan Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok

Részletesebben

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról

A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról Fol. Hist.-nat Mus. Matr., 17: 199-208, 1992 A Sajó-Hernád-sík és a Sajó-völgy gerinces faunájáról VIZSLÁN Tibor - SZENTGYÖRGYI Péter ABSTRACT: (Vertebral Fauna of the Sajó-Hernád Plain and the Sajó Valley)

Részletesebben

SCHMIDT-GÉMES Kisemlısök BÚVÁRZSEBKÖNYVEK

SCHMIDT-GÉMES Kisemlısök BÚVÁRZSEBKÖNYVEK SCHMIDT-GÉMES Kisemlısök BÚVÁRZSEBKÖNYVEK SCHMIDT-GÉMES Kisemlısök BÚVÁRZSEBKÖNYVEK MÓRA FERENC KÖNYVKIADÓ ÍRTA SCHMIDT EGON RAJZOLTA GÉMES PÉTER A BORÍTÓT URAI ERIKA TERVEZTE MÁSODIK KIADÁS SCHMIDT EGON,

Részletesebben

A gyomai Erzsébet-liget története és természeti értékei

A gyomai Erzsébet-liget története és természeti értékei A gyomai Erzsébet-liget története és természeti értékei Deli Tamás A liget történetének legfontosabb állomásai 69 A liget története a XIX. század végéig, 1891-ig nyúlik vissza, amikor Gyoma nagyközség

Részletesebben

Mivel táplálkozik a vörös vércse (Falco tinnunculus LINNAEUS, 1758) Budapesten?

Mivel táplálkozik a vörös vércse (Falco tinnunculus LINNAEUS, 1758) Budapesten? DOI: 10.20331/AllKoz.2015.100.1-2.111 ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2015) 100(1 2): 111 134. Mivel táplálkozik a vörös vércse (Falco tinnunculus LINNAEUS, 1758) Budapesten? ZOMBOR KATALIN 1 és TÓTH MÁRIA 2 1

Részletesebben

A védetté nyilvánítás célja

A védetté nyilvánítás célja EGYSÉGES SZERKEZETBEN (a 17/2011. (VII.29.) ör. számú rendelettel módosítva) Kalocsa Város Önkormányzata Képviselő-testületének 5/2010. (III.26.) rendelete az Érsekkert helyi jelentőségű védett természeti

Részletesebben

1. Általános célkitűzések

1. Általános célkitűzések III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. Emlősök: Denevérek országos szintű monitorozása Szerkesztett változat, Szerk: Váczi Olivér OKTVF Forrás:

Részletesebben

A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken

A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken A kismarosi Duna-part és holtág (Kis-Duna) természeti értékeinek megırzése Kisemlısök faunisztikai vizsgálata a Duna (Kismaros) menti élıhelyeken Fiatal Ökológusok Természetvédelmi Egyesület 2009 Bevezetés

Részletesebben

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 4. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus)

A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) A patkánysiklók élete a természetben. (Pantherophis obsoletus) Írta: Thurn Tamás Köszönet a képekért: http://www.herp-pix.org http://www.edu.ge.ch/co/renard/coursfacbio/welcome.htm Ez a csodálatos hüllő

Részletesebben

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN

ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN ÉLŐHELYVÉDELEM ÉS HELYREÁLLÍTÁS A BALATON-FELVIDÉKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG TERÜLETEIN Vizes élőhelyek és lápok megőrzése és állagjavítása a veszprémi Miklád én című alprojekt összefoglaló Természetvédelmi

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

A védetté nyilvánított természeti terület

A védetté nyilvánított természeti terület KOMLÓ VÁROS ÖNKORMÁNYZATI KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 18/2004. (VI.28) sz. rendelete A SIKONDAI TERÜLETEK VÉDETTÉ NYILVÁNÍTÁSÁRÓL (a 9/2012. (V.11.) számú önkormányzati rendelettel egységes szerkezetbe foglalt

Részletesebben

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN)

VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) VIZEINK VÉDELME (A BÜKKI NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG MŐKÖDÉSI TERÜLETÉN) Századunk elsı évtizedében szélsıséges klimatikus viszonyokat tapasztaltunk. Szembesültünk a meteorológiai tényezık (pl. csapadék,

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

A magyar bagoly-táplálkozástani irodalom annotált bibliográfiája

A magyar bagoly-táplálkozástani irodalom annotált bibliográfiája Crisicum 2. pp.221-254. A magyar bagoly-táplálkozástani irodalom annotált bibliográfiája Kalivoda Béla Abstract The annoted bibliography of the Hungarian literature on owl food: The publication is established

Részletesebben

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek

A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek Egy kis segítség. A Mecsek középhegység Magyarországon, a Dél- Dunántúlon, Pécstől északra. Legmagasabb pontjai:zengő (682 m), /A középkorban Vas-hegynek hívták, mai nevét arról kapta, hogy a régiek szerint

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H.

Csömör Nagyközség. Készítette: Fekete Regina 14.H. Csömör Nagyközség Készítette: Fekete Regina 14.H. Tartalomjegyzék Csömör Nagyközség település bemutatása Csömör keletkezése A község képe és helyrajza Csömör fekvése A domborzati viszonyok Természetvédelmi

Részletesebben

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE

EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE EPÖL KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATÁNAK 7/2000./IX.1./ SZ. ÖKT RENDELETE egyes helyi jelentőségű területek védetté nyilvánításáról. Epöl Község Önkormányzatának Képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló

Részletesebben

ADATOK A TISZAI ALFÖLD

ADATOK A TISZAI ALFÖLD A Puszta. / p.. ADATOK A TISZAI ALFÖLD KISEMLŐSFAUNÁJÁHOZ BAGOLYKÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN ENDES MIHÁLY, DEBRECEN HARKA ÁKOS, TISZAFÜRED * BEVEZETÉS A kisemlősök hazai elterjedése mindenekelőtt Schmidt Egon

Részletesebben

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult

Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult A madárbarát Magyarországért! Madárbarát Kert Halmos Gergő Magyarország legszebb konyhakertje Karcag 2013. november 15. Az MME 1974-ben alakult 1 10000 tag 32 MME csoport Magyarországon 2 BirdLife Partnership

Részletesebben

Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához

Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 29 37. Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához LANSZKI JÓZSEF 1, MÓROCZ ATTILA 2 és DEME TAMÁS 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹

A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹ A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹ ¹ Magyarmadártani és Természetvédelmi Egyesület ² Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bevezetés A Csanádi-puszták Békés

Részletesebben

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI

A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A KÁRPÁT-MEDENCE ÉGHAJLATÁNAK ALAKÍTÓ TÉNYEZİI A LEGALAPVETİBB ÉGHAJLAT-MEGHATÁROZÓ TÉNYEZİ: A FÖLDRAJZI FEKVÉS. A Kárpát-medence az északi félgömbi mérsékelt övezet középsı sávjában, a valódi mérsékelt

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Naplás-tó és környéke Utoljára módosítva: 2013-10-15 07:27:59 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, XVI. ker. A terület kiterjedése: 149.7194 hektár Védetté

Részletesebben

Természeti értékeink Tápiógyörgyén

Természeti értékeink Tápiógyörgyén Természeti értékeink Tápiógyörgyén 1 Madarak a ház körül Madarak a ház körül Mennyire kell érteni a madarakhoz? Településünk nem csak nekünk, embereknek jelent lakóhelyet, számos madár alkalmazkodott a

Részletesebben

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat

I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ I.1. Határozattal jóváhagyandó településfejlesztési koncepció I.2. Megalapozó vizsgálat I. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. Jövőkép Kunadacs a Kiskunsági Homokhátságon

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

Cikta tanösvény Nagydorog, Szenes-legelı

Cikta tanösvény Nagydorog, Szenes-legelı Cikta tanösvény Nagydorog, Szenes-legelı Tanuljunk a természetben! Kirándulásra hívjuk meg az iskolásokat, turistákat, családokat, természetbarátokat tanösvényünkre, a Dunántúl egyik utolsó homokpuszta

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

A Zempléni-hegység és a Bodrog ártér erdeiben, valamint településeken kialakított odútelepek leggyakoribb madár- és kisemlős fajai

A Zempléni-hegység és a Bodrog ártér erdeiben, valamint településeken kialakított odútelepek leggyakoribb madár- és kisemlős fajai A Zempléni-hegység és a Bodrog ártér erdeiben, valamint településeken kialakított odútelepek leggyakoribb madár- és kisemlős fajai A gyakorlati természetvédelem évszázados múltra visszatekintő módja mesterséges

Részletesebben

1996. évi LV. törvény

1996. évi LV. törvény 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel [Vastag betővel az 1996. évi LV. törvény

Részletesebben

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz

Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz Lampert Bálint Ötlettár Madarak és Fák napi programhoz A természetvédelmi törvény 43. (3) szerint Minden év május 10-e a Madarak és Fák Napja. E nap megemlékezéseinek, rendezvényeinek a lakosság különösen

Részletesebben

a változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is

a változó és a folyami üzemmód szerint is 1. Visszaduzzasztás kialakulása a változó és a folyami üzemmód szerint is 2001. szeptember 17-én, Zágrábban az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló ENSZ egyezmény alkalmazásának aktuális kérdéseiről szóló magyar-horvát szakértői találkozón megállapodás

Részletesebben

A Bükk rejtélyei vetélkedısorozat III. forduló

A Bükk rejtélyei vetélkedısorozat III. forduló I. feladat (15 pont) 1) Milyen megyék területét érinti leginkább a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság mőködési területe? a) Heves megye, BAZ megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye b) Heves megye, Nógrád megye,

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011.

Gyakorlati madárvédelem a ház körül. 4. Téli madáretetés. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Gyakorlati madárvédelem a ház körül 4. Téli madáretetés Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Mikor etessünk? Téli madáretetés - a tartós fagyok beálltával, ezek megszűntéig (novembertől

Részletesebben

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program

Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Erdei életközösségek védelmét megalapozó többcélú állapotértékelés a magyar Kárpátokban SH-4/13 Svájci-Magyar Együttműködési Program Motivációink Védett erdei életközösségeink hosszú távú megőrzése csak

Részletesebben

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP

ÖKOLÓGIAI ÁLLAPOT-FELMÉRŐ ADATLAP Helyi jelentőségű védett természeti terület neve: Felsőrákosi-rétek Utoljára módosítva: 2014-02-15 19:21:45 Megye: Budapest Községhatár: Budapest, X. ker. A terület kiterjedése: 164 hektár hektár Védetté

Részletesebben

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez

Biodiverzitás és védelme Svájc esete. Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Biodiverzitás és védelme Svájc esete Pro Natura és fı javaslatai/követelései a biodiverzitás védelméhez Városok terjeszkedése Beépített terület (km2) Surface construite Surface construite + 277% száz

Részletesebben

- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából

- Magyarország. Rend: Veneroidea. Bursaphelenchus xylophilus - Az első rész tartalmából. A második rész tartalmából. A harmadik rész tartalmából Invázi ziós állatok - Magyarország Az első rész tartalmából Rovarok az erdőben Bursaphelenchus xylophilus - fenyőfon fonálféreg A második rész tartalmából Rovarok az erdőn kívül A harmadik rész tartalmából

Részletesebben

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ

VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ VAGYONKEZELÉSI KONCEPCIÓ KÖRÖS-MAROS NEMZETI PARK IGAZGATÓSÁG 2007. 2 HELYZETELEMZÉS: A Körös-Maros Nemzeti Park mozaikos felépítéső, 5 tájegységben, 13 területi egységbıl áll. Teljes területe 50 956 hektár,

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. old. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95.

Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. old. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95. Schmidt Egon: Bagolyköpetek. Madártávlat, 1996. (3. évf.) 2. sz. 16. Schmidt Egon: Téli megfigyelések a budapesti Népligetben, 1994/95. Madártani tájékoztató, 1995. 1. sz. jan-jún 28-29. Schmidt Egon:

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8...

1. 2. 3.. 4... 5.. 6.. 7... 8... Környezetismeret-környezetvédelem csapatverseny 2014/2015. 1.a.) Mit láttok a képeken? Írjátok alá a nevüket! 2. évfolyam I. forduló 1. 2. 3.. 4.... 5.. 6.. 7... 8... b.) Alkossatok két csoportot a képekből,

Részletesebben

Láptalajok. telkesített láptalajok

Láptalajok. telkesített láptalajok Nyugat-Magyarorsz Magyarországi gi Egyetem, Erdımérn rnöki Kar Termıhelyismerettani Intézeti Tanszék Láptalajok felláp síkláp telkesített láptalajok Láptalajokról általában Az ország legkisebb elterjedéső

Részletesebben

Vadászat, vadgazdálkodás II.

Vadászat, vadgazdálkodás II. Vadászat, vadgazdálkodás II. Természetvédelmi mérnök szak levelező tagozat, III. évfolyam 2007/08 tanév 2. félév Apróvadfajok: emlősök Vadászható (szept. 1 dec. 31). Mezei nyúl Hazánkban a nagy, összefüggő

Részletesebben

Lepidoptera ordo. Familia: Üvegszárnyú lepkék Sesiidae

Lepidoptera ordo. Familia: Üvegszárnyú lepkék Sesiidae Lepidoptera ordo Két pár, pikkelyekkel borított szárnyuk van. Szájszervüket, mely egy órarugószerően felcsavarodó, két részbıl álló henger, pödörnyelvnek nevezzük. Mőködését tekintve szívó típusú szájszerv.

Részletesebben

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL

Részletesebben

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában

Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Szakvélemény Fehérnyárak vizsgálata Tompa város központi közparkjában Készült Tompa Város Polgármesteri Hivatal megbízásából 2009. június Készült 2 eredeti példányban. Ez a számú példány. Tartalom 1. Elızmények

Részletesebben

A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái

A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái A Dörögdi-medence természeti területeinek Natura 2000 szempontú felmérése, természeti értékek megőrzésének stratégiái Vidékfejlesztési Minisztérium 2012. évi Zöld Forrás támogatásával (PTKF/1588/2012)

Részletesebben

Somogy megye emlõs faunája (Mammalia)

Somogy megye emlõs faunája (Mammalia) Natura Somogyiensis 1 481-494 Kaposvár, 2001 Somogy megye emlõs faunája (Mammalia) LANSZKI JÓZSEF & PURGER J. JENÕ LANSZKI J. & PURGER J. J.: The mammal fauna of Somogy county (Mammalia) Abstract: In Somogy

Részletesebben

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába

A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába A madárvédelmi irányelv végrehajtása a közoktatási intézmények bevonása az irányelv magyarországi alkalmazásába Készítette: Gombos Erzsébet V. éves biológia környezettan szakos hallgató Témavezető: Schmidt

Részletesebben

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS

NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS NAGYVÁROSI ÁLLATTARTÁS DR. FODOR KINGA állatorvos, egyetemi adjunktus SZENT ISTVÁN EGYETEM ÁLLATORVOS-TUDOMÁNYI KAR 2011. április 27. DEFINÍCIÓK Nagyváros a lakosság száma 100 000 feletti de ebben az értelemben

Részletesebben

14/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan V.

14/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan V. 14/b tétel GERINCES RENDSZERTAN V. EMLŐSÖK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: EMLŐSÖK (MAMMALIA) REND: ROVAREVŐK» CSALÁD: SÜNFÉLÉK Erősen fejlett a bőrizomzatuk,

Részletesebben

6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A

6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A 6.1.3. BOTANIKAI ÉRTÉKEK ÉS ELİFORDULÁSUK KESZTHELY KÜLTERÜLETEIN ÉS A TÉRSÉGBEN (FEHÉR UTÁN 2001) Boglárkafélék családja - Ranunculaceae Erdei szellırózsa - Anemone sylvestris: Mészkedvelı faj, mészkedvelı

Részletesebben