A Dráva mente Somogy megyei szakaszának kisemlős (Mammalia) faunája, gyöngybagoly, Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Átírás

1 Dunántúli Dolg. Term. tud. Sorozat Pécs, 1998 A Dráva mente Somogy megyei szakaszának kisemlős (Mammalia) faunája, gyöngybagoly, Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. Jenő PURGER, J. Jenő: Small mammal fauna of the region of Dráva river in country Somogy (Hungary), obtained by bam owl, Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis. Abstract. In the region near Drava river in country Somogy, from 35 localities 2180 bam owl pellets were collected, containing 7530 prey remnants. Mammals comprised 98,5% and birds, amphibians and insects made up 1,5%. From remainders of mammals 42,79% were insectivores (Soricidae: 42,76%, Talpidae 0,03%), 0,13% bats (Vespertilionidae) and 57,08% rodents (Arvicolidae 35,94%, Muridae 20,79% and Myoxidae 0,35%). Bevezetés A Dráva mente Somogy megyei szakaszának kisemlős faunájáról az eddig megjelent munkák alapján (GRESCHIK 1924, ÉHIK 1928, JABIR et al. 1985, KALOTÁS 1989, SCHMIDT 1969, 1976, CSORBA & DEMETER 1991, FENYÓSI 1993, 1994,) nem alkothattunk teljes képet. Az első adatot GRESCHIK (1924) munkájában találjuk, aki a gatyásölyv (Buteo lagopus) táplálékmaradványait vizsgálva, egy 1909-ben gyűjtött barcsi anyagból kimutatta a közönséges erdeiegeret (Apodemus sylvaticus). ÉHIK (1928) 1925-ben Háromfánál megfogta a csalitjáró pockot (Microtus agrestis), és a begyűjtött példányt a Magyar Természettudományi Múzeum Emlőstani Gyűjteményében őrzik (CSORBA, DEMETER 1991). SCHMIDT (1969, 1976) a Péterhidán gyűjtött gyöngybagoly (Tyto alba) köpetekből kimutatott kisemlósök adatait jelentette meg. JABIR et al. (1985) pedig a Csokonyavisontán és Háromfán gyűjtött házi patkányok (Rattus rattus) adatait közölte le. KALOTÁS (1989) Gyékényesen gyűjtött macskabagoly (Strix aluco), FENYÓSI (1994) pedig Drávatamásin, Drávagárdonyon, Kasályosdombón és Darányon gyűjtött gyöngybagoly köpeteket vizsgált, és közölte le a köpetekből előkerült kisemlősök listáját. A Barcsi TK területén költő egerészölyvek (Buteo buteo) tápláléklistájának megjelentetésével (FENYÓSI 1993) szintén kisemlős adatokhoz jutottunk. Az eddigi kutatások rövid áttekintéséből kiderül, hogy a felsorolt munkák a térség igen kis részeire vonatkoznak, és a kutatók célja nem minden esetben az emlősfauna feltárása volt. Sokszor a ragadozómadár vagy bagoly fajok táplálkozásbiológiájára összpontosítottak. Ennek ellenére a Dráva mente Somogy megyei szakaszán lefektették a kisemlősfauna kutatások alapjait. A bevezetőből kiderül, hogy eddig a Dráva mente teljes Somogy megyei szakaszára kiterjedő emlőstani kutatások nem folytak. Ezért munkánk elsősorban a vizsgált terület kisemlős faunájának alapállapot feltárására irányult, a Duna-Dráva Nemzeti Park faunájának jobb megismerése érdekében. Az emlősfauna felmérését a terület részletes átkutatása során begyűjtött gyöngybagoly köpetek tartalmának vizsgálatával végeztük, hangsúlyt fektetve a védett fajok jelenlétére, és a fajok közötti mennyiségi viszonyokra.

2 490 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. ábra. A vizsgált terület elhelyezkedése Magyaroszág UTM rendszerű hálótérképén. Flg. 1. Situation of the investigated area on the UTM grid map of Hungary. Anyag és módszer A kisemlós fauna felméréshez a gyöngybagoly köpetek begyűjtésének és vizsgálatának a módszerét alkalmaztuk (SCHMIDT 1967, MIKUSKA et al. 1979). Lényege az, hogy a baglyok költő és pihenőhelyein rendszerint nagy mennyiségű köpet gyűjthető, melyekben az épségben megmaradt koponyák, állkapcsok és fogak alapján az egyes emlősfajok jól elkülöníthetők egymástól. A kapott eredmények pedig visszatükrözik a vizsgált terület kisemlós faunáját (Schmidt 1967). A köpetek begyűjtését a 10x10 km-es UTM rendszerű hálótérkép 11 négyzetének megfelelő területen (1., 2. ábra), 35 lelőhelyen végeztük (1. táblázat). A köpetek két minta kivételével (07.* Csurgó, 20.* Visonta) 1996-ban lettek begyűjtve (1. táblázat). A vizsgált terület bejárását és a köpetek gyűjtését Bécsy László (BL), Fenyósi László (FL), Horváth Zoltán (HZ) és Purger Jenő (PJ) végezte (1. táblázat). A köpetek begyűjtése során ban csak a sötét mellű, Tyto alba guttata alfajhoz tarozó baglyokat láttuk, de Bécsy Lászlónak a visontai (Csokonyavisonta = Csokonya + Visonta) református templom padlásán (1994) a fehér mellű alfaj Tyto alba alba példányait is sikerült megfigyelnie.

3 2. ábra. A köpetlelőhelyek (1-35) elhelyezkedése a vizsgált területen. - Flg. 2. Pellet collecting sites (1-35) of the investigated area.

4 492 DUNÄNTUU DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 1. táblázat. Â különböző lelőhelyeken gyűjtött köpetek és az előkerült zsákmányállatok száma. Tab. 1. Number of pellets and their prey contents, collected in different localities. No. Lelőhely UTM Dátum Gyújtók Köpet Zsákmány Locality Date Collectori Pellet Prey 01. Őiülos (istálló) XM HZ.PJ Somogybükkösd (kat temp.) XM HZ.PJ Porrogszentkixály (lef temp.) XM HZ.PJ Vázsonypuszta (magtár) XM HZ.PJ Gyékényes (tel temp.) XM HZ.PJ Szenta (istálló) XM HZ.PJ )7.' Csurgó (réf. temp.) XM HZ Csurgó (ref temp.) XM HZ.PJ Berzence (ref, temp.) XM HZ.PJ Beizence (istálló) XM HZ.PJ 36 Я 10, Somogyudvarhdy (szeszgyár) XM HZ.PJ 12 nv 11. Tarany (magtár) XM FLPJ It Tarany (istálló) XM FL.PJ Heresznye (istálló) XM FLHZ.PJ Bolhó (kat temp.) XM FLHZ.PJ Bakháza-Pálodipuszta (istálló) XM FLHZ.PJ , Háromfa (kat temp.) XMS FL, HZ, PJ Háromfa (pajta) XM FL,HZ,PJ Rinyaújnép (daráló) XM FL.HZ.PJ Rinyaújlak (re temp.) XMÏ FLHZ.PJ " Visonta (ret temp.) XM BL п Visonta (ret temp.) XM FL HZ, PJ Csokonya (ref temp.) XM FLHZ.PJ Babócsa (kastély) XM FL HZ, PJ S Péterhida (malom) XL FL Somogytamóca (irodaház) XL FLHZ.PJ , Drávaerdó (istálló) XL HZ.PJ Fánimajor (istálló) XL FLPJ Bdcsapuszta (kastély) XL FLHZ.PJ Drávatamási (pajta) XL FLPJ Istvándi (re temp.) YL FLPJ Dariny (ref temp.) YL FLPJ Kastélyosdombó (pajta) YL FLPJ 49 ИЗ 32. Drávagárdony (ref temp.) YX FLPJ Potony (határőrbázis) YL FLPJ Lakócsa (kat temp.) YL FLPJ H 33. Szentborbás (istálló) YL FLPJ Ofizesen/Total

5 PURGER, J. J.: A DRÁVA MENTE SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁNAK KISEMLŐS (MAMMALIA) FAUNÁJA 493 Mivel a köpetek túlnyomó részének a korát nem lehetett biztosan meghatározni, csak az egész köpeteket gyűjtöttük be és dolgoztuk fel. Szétbontásukat száraz technikával végeztük (SCHMIDT 1967, MIKUSKA et al. 1979). A kisemlósök meghatározása a koponya, az alsó állkapocs és a fogazat csonttani bélyegei alapján történt (Ács 1985, KRYSTUFEK 1985,1991, MÄRZ 1972, NIETHAMMER, KRAPP 1978,1982,1990, SCHMIDT 1967, ÚJHELYI 1989, ZÖRÉNYI 1990, YALDEN 1977, YALDEN, MORRIS 1990). A Sylvaemus szubgénuszba tartozó fajok meghatározásánál TVRTKOVIĈ (1979) módszerét követtük, és a sérülések miatt meghatározhatatlan példányok Apodemus sp.-ként szerepelnek a táblázatokban (2., 3. táblázat). A Neomys génuszba tartozó két faj (N. anomalus, N. fodiehs) elkülönítését TVRTKOVIC et al. (1980) által leírt módon végeztük. A Mus és Rattus génuszba tartozó, a csonttani bélyegek alapján nehezen határozható vagy sérült példányok Mus sp. és Rattus sp.-ként kerültek a fajlistákra (2., 3. táblázat). Az emlósfajok magyar neveit BÁLDI et al. (1995) munkája alapján használtunk. Az anyagból előkerült madarak nem lettek fajra meghatározva. A kétéltű- és rovarmaradványokanyok meghatározásánál pedig PAUNOVIĈ (1991) és MÓCZÁR (1984) határozóját használtuk. Eredmények A Dráva mente Somogy megyei szakaszán, a 11 UTM négyzetnek megfelelő terület (1., 2. ábra) részletes átkutatása során 35 lelőhelyről kerültek elő gyöngybagoly köpetek. A lelőhelyek helyszínei 14 esetben (40%) templomtornyok és padlások, 9 esetben (26%) istállók, a többi 12 esetben (34%) pedig más jellegű épületek voltak (1. táblázat). Összesen 2180 gyöngybagoly köpetet gyűjtöttünk be, melyekből 7530 zsákmányállat maradványai kerültek elő (1. táblázat). Egy köpetben átlagosan 3,45 zsákmányállat volt. A köpetekben a kisemlősök domináltak (98,5%). A madár, kétéltű és rovarmaradványok pedig a zsákmányállatoknak mindössze 1,5%-át tették ki (2a., 2b. táblázat). A madarak zöme énekesmadár (Passerifomes) volt. Kétéltű maradványok csak egy köpetben voltak, mégpedig egy barna ásóbéka (Pelobatesfuscus) koponyamaradványai a Taranyról származó anyagban (2a. táblázat). Rovarmaradványokat három esetben találtunk. A berzencei 9-es mintából lótücsök (Gryllotalpa gryllotalpa), a bolhói 14-es mintából nagy lisztbogarak (Tenebrío molitor), a somogytarnócai 24-es mintából pedig sárgaszegélyű csíkbogár (Dytiscus marginalis) maradványai kerültek elő (2a., 2b. táblázat). Az emlősök 42,79%-a a rovarevők (Insectivora), 0,13%-a a denevérek (Chiroptera), 57,08%-a pedig a rágcsálók (Rodentia) rendjébe sorolható. A gyöngybaglyok emlős táplálékának 42,76%-át a cickányfélék (Soricidae), 0,03%-át a vakondfélék (Talpidae), 0,13%-át a simaorrú denevérek (Vespertilionidae), 35,94%-át a pocokfélék (Arvicolidae), 20,79%-át az egérfélék (Muridae), 0,35%-át pedig a pelefélék (Myoxidae) családjába tartozó fajok egyedei alkották (2a., 2b., 3. táblázat). A köpetekből előkerült emlősök családonkénti százalékos megoszlása az egész vizsgált területen hasonlónak mondható (3. ábra).

6 494 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 2a. táblázat. A köpetmintákból (1-17) előkerült zsákmányállatok száma. Tab. 2a. Number of prey in pellets of barn owl in samples Ziákmány/Prey « Sorex araneus I 46 1 S IS 3« Sorex minutus J S 3 t в il Neomysfodiens 0 ű i 'J 0 1 Neomys anomalus s a ] 1 4 в в Crocidura suaveolens I 6 3 с i Í Crocidura leucodon Й ti 0 il ie 32 «3 S 2 S3 22 Talpa europaea 0 ft 0 в 11 a «о 0 fii ft 1 0 Ili Myotismy otis ft ft 0 fi 0 0 a 0 fil а ft о 1 0 PUcotus austriacus a 0 i a 0 a 0 fi a в 0 0 В «a Eptesicus serotinus s 0' 0 0 û a a « а Ó a CUthrionomys glareolus I a -s i 2 2 ü 0 2Ŭ 2 ArvicoUi terrestris i û a Microtus agrestis с 7 î Ü ï 0 s 6 MicrotusarvaUs и Pitymys subterraneus ApodemusJlaricoUis о i 4 a Apodemus sylvaticus С 0! 0 4 î a 6 t а 5 1 Apodemus ip в 0 a Apodemus agrárius 3 s a Micromys minutus I H î Rattus nonegicus в С' n fil E 0 1 a 0 fi: ft ft 0 I! 2 Rattus «p..il ft s 0 fil 3 i 1 fil 1 0 ft S g e 0 2 ы Mus ip. í. e с 0 2 II) il il 53 i) 13 A, 23 4 i Ili! 1 II 1 i Myoxusglis (i (s 0 е if! в fii 0 fi 0 1 fi 0 a e i 0 0 Muscardinus avellanarius I 0 с a i с 0 2 s Avei a 1 и 1 s 4 4 В Amphibia a a 0 1 s 0 û lined a 0 0 fi i Ôiizesen/Total

7 PURGER, J. J.: A DRÁVA MENTE SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁNAK KISEMLÖS (MAMMALIA) FAUNÁJA 495 2b. táblázat. A köpetmintákból (18-35) előkerült zsákmányállatok száma. Tab. 2b. Number of prey in pellets of barn owl in samples Zfákmány/Trey « S Sorex araneus Sorex minutus ! } 3 W а Neomysfodiens Neomys anomalus Crocidura suaieolens s Ĉ Crocidura leucodon Talpa europaea о' С 0 Myotis nattereri 0 1 Й С е и Plecotus austriacus в о 0 1 е Clethrionomys glareolus 0 7 Э? D Arvicola lerrestris е Microtus agrestis с г 8 Microtus arvalis Pitymys subterraneus 0 3 : Apodemusflavicollis Apodemus sylvaticus Apodemus «p г Apodemus agrárius 3 59 lé Micromys minutus W Rattus norvegica s 0 2 g щ Rattus ip. 0 a Mus ip Muscardinus aveuanarius Avet Injecta О О Öiszesen/Total

8 496 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) 3. táblázat. Az emlősfajok mennyiségi megoszlása a vizsgált UTM négyzetekben. Tab. 3. Quantitative distribution of mammal species in the investigated UTM grids. Ziákmány/Prey XM42 XMS2 XM62 XM61 XM71 XM70 XM80 XL89 XL99 YL09 YL08 ÖIIZ. Sor ex araneus n Sorex minutus Ü Neomysfodiens U Neomys anomalus и К Crocidura suaveolens 1 53 si б Crocidura leucodon s Talpa europaea a Myotis myotis (1 I) 8 (1 0 e 'i fi 0 a 0 1 Myotis natterer i Plecotus austriacus Eptescus serotinus 0 0 (1 0 0 It б 0 fi Cteth rion omys glareolus 0 с и 102 Articola terrestris «1 2 il 2 2 В 3 0 m Microtus agrestis s Microtus arvalis IM Pitymys subterraneus ? ApodemusflavicoUis ? J 10 )7 (4 Apodemus sylv oticus 0 5 M S S Apodemus ip Apodemus agrárius 3 S И 3333 Micromys minutus í Rattus norvegicus С Rattus»p. e G 2 1 ti Mus ip. с i MyoxusgUs s a G (i 1 Muscardinus aveuanarius Onze«en/Total S

9 PURGER, J. J.: A DRÁVA MENTE SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁNAK KISEMLÓS (MAMMALIA) FAUNÁJA 497 XM42 XMÎ2 XM62 XM61 XM71 XM70 XM80 XL89 XL99 YL09 YL08 3. ábra. Az emlősök családonkénti százalékos megoszlása a vizsgált UTM négyzetekben. Fig. 3. Percentage distribution of the mammal families in the investigated TJTM grids. Következtetések A Dráva mente szinte teljes Somogy megyei szakaszának kisemlós faunája hasonló összetételű (3. ábra, 3. táblázat), ami valószínűleg összefüggésbe hozható a folyó mentén húzódó hasonló jellegű élőhelyekkel. A fennálló eltérésekhez bizonyára több tényező is hozzájárult. Nem ismerjük például a köpetek keletkezésének pontos idejét. A különböző területeken élő gyöngybaglyok táplálkozási szokásait, vadászati stratégiáit. Elemezve az 1. táblázatban közölt adatokat kiderül az is, hogy az egyes UTM négyzetekből gyűjtött minták nagysága igen eltérő. Arovarevők(Insectivora) rendjén belül a cickányfélék (Soricidae) domináltak. Közülük a keleti cickány (Crocidura suaveolens) volt a leggyakoribb zsákmány, és egyedei minden UTM négyzet területén gyűjtött mintából előkerültek (3. táblázat). Az ossz emlőszsákmány 18,96%-át e faj egyedei tették ki. A mezei cickány {Crocidura leucodon) és az erdei cickány (Sorex araneus) is jelentős helyet foglal el a gyöngybaglyok tápláléklistáján, mivel egyedeik 10 UTM négyzet területéről is előkerültek (3. táblázat), és az ossz emlőstáplálék 17,65%-át tették ki. A törpecickány {Sorex mintutus) és a két vízicikány faj {Neomys fodiens, Neomys anomalus) a gyöngybaglyok táplálkozása szempontjából nem mondhatók jelentősnek. Életmódjuk valamint szórványos előfordulásuk miatt ritkábban eshettek a baglyok zsákmányául. Hasonló okok miatt a vakondfélék (Talpidae) isritkánkerülnek elő köpetekből. Jelen esetben is csak két mintában voltak vakond {Talpa europaea) maradványok (2a., 2b. táblázat). Mind a 7 rovarevő faj szerepel a védett emlősfajok listáján, és védelmük érdekében az élőhelyek jelenlegi állapotának fenntartását kell biztosítani. A denevérek (Chiroptera) az ossz emlőszsákmány 0,13 %-át képezték. A köpetekből előkerült és a védett emlősfajok listáján is szereplő négy denevérfaj, a simaorrú denevérek (Vespertilionidae) családjába tartozik. Maradványaik négy lelőhelyről kerültek elő (2a., 2b. táblázat). A horgasszőrű denevér {Myotis nattereri) odú-, a közönséges denevér {Myotis

10 498 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) myotis), a szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) és a nagy késeidenevér (Eptesicus serotinus) pedig a padláslakó denevérekhez sorolható (BIHARI 1996). Mivel a denevérek lakhelyei sok esetben hasonlóak, vagy megegyeznek a gyöngybaglyok pihenő és költőhelyeivel, előfordul, hogy a baglyok zsákmányává válnak. A rágcsálók (Rodentia) közül a pocokféléknek (Arvicolidae) kiemelkedő szerepük van a gyöngybaglyok táplálkozása szempontjából. Ez elsősorban a mezei pocok (Microtus arvalis) dominációjának köszönhető, mivel az ossz emlőstáplálék 31,49%-át e faj egyedei alkották. Az erdei pocok (Clethrionomys glareolus), kósza pocok (Arvicola terrestris) és földi pocok (Pitymys subterraneus) előfordulása szórványosnak tekinthető. Annak ellenére, hogy maradványaik nem került elő minden UTM négyzet területéről (3. táblázat), nagy a valószínűsége annak, hogy az egész Dráva mentén előfordulnak, csak ritkábban esnek a baglyok zsákmányául. Csak egy pocokfaj, a csalitjáró pocok {Microtus agrestis) van a védett fajok listáján. Mivel vizsgálataink szerint a Dráva mentén 10 UTM négyzetből is előkerült, és a minták alapján a második leggyakoribb pocokfajnak tekinthető (3. táblázat), szinte biztosra vehető, hogy az egész vizsgált területen előforduló fajról van szó. Az egérfélék (Muridae) közül a sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) és a közönséges erdeiegér {Apodemus sylvaticus) szinte az egész vizsgált területen jelen voltak, de mivel a zártabb (erdős, bokros) élőhelyeket részesítik előnyben, valószínű e miatt ritkábban estek a gyöngybaglyok zsákmányául. A pirók erdeiegér {Apodemus agrárius) és a törpeegér {Micromys minutus) az emlóstáplálék 11,84%-át tették ki és minden UTM négyzetnek megfelelő területről ki lettek mutatva (3. táblázat). A vándorpatkányok {Rattus norvegicus) többnyire fiatal példányai kerültek elő a mintákból. A házi egér (Mus musculus) és a güzü egér (Mus spicilegus) is előfordul a vizsgált területen, de a csonttani bélyegek alapján elkülönítésük nehézségekbe ütközik, ezért csak Mus sp.-ként szerepelnek a fajlistákon (2a., 2b., 3. táblázat). A pelefélék (Myoxidae) minden Magyarországon előforduló faja szerepel a védett fajok listáján. A Somogyudvarhelyen gyűjtött mintából egy nagy pele (Myoxus glis) koponyamaradványai kerültek elő, ami azért mondható jelentősnek mivel a Dráva mentéről, sőt mondhatnánk Magyaroszág dél-nyugati területéről se nincsenek előfordulási adataink (BAKÓ 1996). Ehhez még hozzá kell tenni azt is, hogy a Dráva horvátországi oldalán is hiányoznak a nagy pele előfordulási adatok jóformán a Száva folyóig (PETROV 1992). Ennek ellenére nagy a valószínűsége annak, hogy a nagy pelét a gyöngybaglyok Somogyudvarhely közelében zsákmányolták, mivel a csontok költőhelyről gyűjtött, friss köpetekből kerültek elő. A mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) magyarországi elterjedésének ismerete sem mondható kielégítőnek (BAKÓ 1996), ezért eredményeink hozzájárulnak e védett faj elterjedésének jobb megismeréséhez is. Köszönetnyilvánítás Szeretném megköszönni Bécsy Lászlónak, Fenyősi Lászlónak és Horváth Zoltánnak a köpetek begyűjtésnél, Dr. Csorba Gábornak a denevérek meghatározásánál, Bihari Zoltánnak pedig az emlóstani irodalom összegyűjtésénél nyújtott segítségét. A vizsgálatokat és a cikk megírását az Alapítvány a Magyar Felsőoktatásért és Kutatásért" pályázata (AMFK 564/96) támogatta.

11 PURGER, J. J.: A DRÁVA MENTE SOMOGY MEGYEI SZAKASZÁNAK KISEMLÓS (MAMMALIA) FAUNÁJA 499 Irodalom ÁCS A. (1985): A bagolyköpetvizsgálatok alapjai. - A Magyar Madártani Egyesület Zalai Helyi Csoportjának kiadványa, Zalaegerszeg. BAKÓ B. Z. (1996): Adatok a magyarországi pelefajok morfológiájához, elterjedéséhez és ökológiájához. - Diplomadolgozat. JPTE, ТТК, Pécs. BÁLDI A., CSORBA G., KORSÓS Z. (1995): Magyarország szárazföldi gerinceseinek természetvédelmi szempontú értékelési rendszere. - Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest. BIHARI Z. (1996): Denevérhatározó és denevérvédelem. - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Könyvtára 10. Budapest. CSORBA, G., DEMETER, A. (1991): Annotated list of type specimens of recent mammals in the Hungarian Natural History Museum. - Miscnea zool. hung. 6: ЕШК J. (1928): Néhány adat Magyarország emlősfaunájának ismeretéhez. - Annls. hist.-nat. Mus. natn. hung. 25: FENYÓSI L. (1993): Adatok az egerészölyv (Buteo buteó) táplálkozásához. - Madártani Tájékoztató 1: 17. FENYÓSI L. (1994): Adatok a gyöngybagoly {Tyto alba) Somogy megyei táplálkozásához. - Madártani Tájékoztató 2: GRESCHŰC J. (1924): Gyomor- és köpettartalom vizsgálatok. Adatok hazánk apró emlőseinek faunájához. - Aquüa 30-31: JABIR, H. A., BAJOMI, D., DEMETER, A. (1985): New record of the black rat (Rattus rattus L.) from Hungary, and a review of its distribution in Central Europe (Mammalia). - Annls. hist.-nat. Mus. natn. hung. 77: KALIVODA B. (1994): A magyar bagoly-táplálkozás - vizsgálati irodalom bibliográfiája és emlőstani elemzése. - Diplomadolgozat, ELTE, TTK, Budapest. KALOTÁS ZS. (1989): Adatok a macskabagoly {Strix aluco) táplálkozásához. - Madártani Tájékoztató 1-2: KRYSTUFEK, B. (1985): Mali sesalci. - Naŝa rodna zemlja 4. Prirodoslovno druŝtvo Slovenije, Ljubljana. KRYSTUFEK, B. (1991): Sesalci Slovenije. - Prirodoslovni muzej Slovenije, Ljubljana. MÄRZ, R. (1972): Gewöll- und Rupfungskunde. - Akademie Verlag, Berlin. MIKUSKA, J., TVRTKOVIĈ, N., DZUKIC, G. (1979): Sakupljanje i analiza gvalica ptica kao jedna od vaznih metoda upoznavanja faune naŝih si sara. - Arh. biol. nauka, Beograd 29 (3-4): MÓCZÁR L. (szerk.) (1984): Állathatározó. - I. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest. NIETHAMMER, J., KRAPP, F. ed. (1978): Handbuch der Säugetiere Europas. - Band 1. Nagetiere I. Akademische Verlagsgesellschaft, Wiesbaden. NIETHAMMER, J., KRAPP, F. ed. (1982): Handbuch der Säugetiere Europas. - Band 2/1. Nagetiere II. Akademische Verlagsgesellschaft, Wiesbaden. NIETHAMMER, J., KRAPP, F. ed. (1990): Handbuch der Säugetiere europas. - Band 3/1. Insektenfresser, Herrentiere. AULA - Verlag, Wiesbaden. PAUNOVIĈ, M. (1991): Vodozemci iz prollosti i sadasnjosti. Odredjivanje skeletnih dijelova. - Mala znanstvena knjiznica Hrvatskog Prirodoslovnog Drultva, Zagreb. PETROV, B. M. (1992): Mammals of Yugoslavia. Insectivora and Rodents. - Nat.Hist.Mus. Suppl. 37, Belgrade. PURGER J. J. (1997): A Dráva-mellék Somogy megyei szakaszának kisemlós faunája, gyöngybagoly, Tyto alba köpetek vizsgálata alapján. - A Dráva Természeti Értékeit Kutatók Konferenciája, Pécs, március Az előadások összefoglalója, p. 23. SCHMIDT E. (1967): Bagolyköpet vizsgálatok. Magyar Madártani Intézet. Budapest. SCHMIDT E. (1969): Adatok egyes kisemlősfajok elterjedéséhez Magyarországon, bagolyköpetvizsgálatok alapján. (Előzetes jelentés). - Vertebrata Hungarica 11 (1-2): SCHMIDT, E. (1976): Kleinsäugerfaunistische Daten aus Eulengewöllen in Ungarn. - Aquila 82: TVRTKOVIĈ, N. (1979): Razlikovanje i odredjivanje morfoloŝki sliĉnih vrsta podroda Sylvaemus Ognev & Vorobiev 1923 (Rodentia, Mammalia). - Rad JAZU, Zagreb 383: TVRTKOVIĈ, N.. DJULIĈ, В.. MRAKOVĈIĈ, M. (1980): Distribution, species characters, and variability of Southern water-shrew, Neomys anomalus Cabrera, 1907 (Insectivora, Mammalia) in Croatia. - Biosistematika, Belgrade 6(2): ÚJHELYI P. (1989): A magyarországi vadonélő emlősállatok határozója (Küllemi és csonttani bélyegek alapján). - A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Könyvtára 1. Budapest. ZöRÉNYl M. (1990): A bagolyköpetekből várható hazai emlősfajok határozókulcsa. - Babits füzetek 1. Babits Mihály Művelődési Központ, Szekszárd. YALDEN, D. W. (1977): The Identification of remains in Owl Pellets. - An Occasional Publication of the Mammal Society No. 2. Reading. YALDEN, D. W., MORRIS, P. A. (1990): The Analysis of Owl Pellets. - An Occasional Publication of the Mammal Society No. 13. London.

12 500 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 9. (1998) Small mammal fauna of the region of Dráva river in country Somogy (Hungary), obtained by barn owl, Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis Jenő J. PURGER In the region near Drava river in country Somogy (XM42, XM52, XM62, XM61, XM71, XM70, ХМ 80, XL89, XL99, YL09 and YL08 according 10x10 km UTM grid) from 35 localities during 1994, 1995 and 1996, barn owl pellets were collected. Localities were church towers and balks in 14 cases (40%), stables in 9 cases (26%), and other buildings in 12 cases (34%). In total of 2180 barn owl pellets 7530 were prey remnants (3,45 was the prey per pellet ratio). Small mammals were dominating (98,5%). Remnants of birds, amphibians and insects consisted 1,5% of total prey. Mammal prey consisted of Soricidae (Sorex araneus, Sorex minutus, Neomys fodiens, Neomys anomalus, Crocidura suaveolens, Crocidura leucodon) 42,76%, Talpidae (Talpa europaea) 0,03%, Vespertilionidae (Myotis myotis, Myotis nattereri, Plecotis austriacus, Eptesicus serotinus) 0,13%, Arvicolidae (Clethrionomys glareolus, Arvicola terrestris, Microtus agrestis, Microtus arvalis, Pitymys subterraneus) 35,94%, Muridae (Apodemus flavicollis, Apodemus sylvaticus, Apodemus agrárius, Micromys minutus,rattus norvégiens and specimens belonging to genus Apodemus, Rattus, and Mus) 20,79%, and Myoxidae (Myoxus glis, Muscardinus avellanarius) 0,35%. Author's address: Jenő J. PURGER Janus Pannonius University Department of Ecology and Zoogeography H-7601 Pécs Ifjúság útja 6.