Crisicum 8: (2014)

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Crisicum 8: 179 190. (2014)"

Átírás

1 Crisicum 8: (2014) A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája. Emlősadatok Újszeged, Szőreg, Deszk, Kübekháza, Újszentiván és Tiszasziget települések közigazgatási területeiről Kókai Károly Abstract The mammal fauna of the western part of the Tisza-Maros angle: The author had investigated the mammal fauna of the southern region between the Rivers Tisza and Maros at the south-east border of Hungary. The territories of six settlements were researched: Újszeged, Szőreg, Deszk, Újszentiván, Tiszasziget, Kübekháza. The biggest part of this region is agricultural, cultivated area. There are some planted forests ( hectares). Naturally forests are the riparian forests belong the Rivers Tisza and Maros. Medium sized natural grasslands are the Deszki-puszta and the Térvári-puszta. The methods of the mammals investigations were: observation, looking after the foot-prints, analysing the spittles of owls, using bat voices detector and sometimes trapping. 51 mammal species were found in the western part of the Tisza-Maros angle. It s a really high number of the mammal species in Hungary, mainly in the Hungarian plains. In Újszeged 35, in Szőreg 46, in Deszk 40, in Újszentiván 30, in Tiszasziget 31 and in Kübekháza 30 mammal species were detected. The most valuable of them are some mammal carnivores: the Wildcat (Felis silvestris), the Stoat (Mustela erminea), the Steppe polecat (Mustela eversmanni), the Otter (Lutra lutra) and some bat species: the Pond bat (Myotis dasycneme) and the greater/ lesser mouse eared bat (Myotis myotis/oxygnathus). Other interesting mammal species are (from the point of view of the fauna): the Kuhl pipistrelle (Pipistrellus kuhlii), the Pygmy pipistrelle (Pipistrellus pygmaeus), the European beaver (Castor fiber), the Yellow-necked mouse (Apodemus flavicollis), the Pygmy field mouse (Apodemus uralensis), the Golden jackal (Canis aureus), the Racoon dog (Nyctereutes procyonoides) and the Pine marten (Martes martes). Kulcsszavak (Keywords): emlős fauna (mammal fauna), Tisza folyó (River Tisza), Maros folyó (River Maros), ragadozó emlősök (mammal carnivores), denevérek (bats). 1. Bevezetés Az emlősök (Mammalia) a gerincesek (Vertebrata) egyik legfigyelemreméltóbb, de egyben legnehezebben kutatható osztálya. A magyar emlőskutatás publikációjában fontos Magyarország emlőseinek atlasza, továbbiakban Emlősatlasz (BIHARI Z.-CSORBA G.-HELTAI M. 2007) a vizsgált terület igen alacsony kutatottsági fokát mutatja. Ezen települések közigazgatási területén csak 6-11 emlősfaj előfordulását jelzi. Az újszeged egy részét és főleg Szegedet magába foglaló UTM négyzetből pedig emlősfajt jelez. Ez mindenképpen jóval alacsonyabb a valós állapotnál (Csongrád megye nagyobb részére szintén megállapítható ez a tény). Ezért is, továbbá mert magam is a térségben (Szőregen) lakom, választottam a fenti tájat az emlősfauna felmérése 179

2 Kókai Károly céljából. E cikk célja még, hogy része legyen egy, a teljes Dél-Alföldre kiterjedő emlős faunisztikai felmérésnek. 2. A vizsgált terület A tárgyalt terület közel ha, Csongrád megye déli csücskét alkotja. Nyugatról a Tisza folyó, északról a Maros folyó, délről az országhatár (mind a szerb, mind a román) határolja. Keletről a vizsgálat határát Deszk és Kübekháza községek keleti közigazgatási határán jelöltem ki. A két folyó sok emlősfajnál jól értelmezhető határvonalként, más fajoknál (pl. vidra, pézsmapocok, sok denevér faj) pont egy közvetítő vonalat és nem elválasztót alkot. A déli határ mesterséges voltát jól jelzi, hogy egykor nem is Csongrád, hanem Torontál vármegyéhez tartozott, hívják Torontál-síknak is. Tájegységileg pedig a Bánát, Bánság északi részét alkotja, természetföldrajzi, történelmi és kulturális kapcsolatai is sok szempontból inkább dél felé mutatnak Egykor a Bánát északi határvidéke, ma pedig Magyarország dél-keleti határa. Az említett 6 település közül Újszeged és Szőreg Szeged megyei jogú város része. De különtárgyalásuk mellett szól Újszeged világos elkülönülése Szegedtől a folyók révén, Szőreg, melyet csak 1972-ben csatoltak Szegedhez, pedig területileg jól elkülöníthető Újszegedtől. Természetvédelmi szempontból egy Natura 2000-es terület található a vizsgált területen (Deszki gyepek). Kisebb helyi jelentőségű (vagy még csak arra javasolt) védett természeti területek vannak, országos jelentőségű védett természeti területet nem találunk. Ebből a szempontból elég átlagos régiónak tekinthető Magyarországon. A terület élőhely típusai szempontjából legnagyobb részt a mezőgazdaságilag hasznosított terület adja. Durvább közelítéssel ez az élőhely típus két részre osztható. Az egyik, főleg a lakott területekkel közvetlenül határos részeken jellemző az intenzív kertkultúra: rózsa, gyümölcsös, zöldség- és fűszernövények. Érdekességképp megemlíthető, hogy ezen kertkultúrák közt kis nadrágszíj parcellákon klasszikus szántóföldi növények táblái is megtalálhatók. Különösen jellemzőek ezek a területek Szőreg, Deszk és Újszeged szélein, kevésbé Újszentiván és Tiszasziget mellett és szinte teljesen hiányzik Kübekháza közigazgatási területén. A nagytáblás szántóföldi kultúrák az ilyen vékony parcellás művelt részeken kívüli területeken helyezkednek el: napraforgó, kukorica, búza, árpa és nagyon kevés lucerna termesztése jellemző rajtuk. A legnagyobb összefüggő táblák Kübekháza és Szőreg területén helyezkednek el. Ennél ugyan jóval kisebb területet foglalnak el az erdők, de alföldi viszonylatban a Tisza-Maros szög még egészen jól erdősültnek számít. Legnagyobb és legértékesebb erdőket a folyók hullámtéri erdei adják. Sajnálatosan a vizsgált részen kicsit is szélesebb hullámtéri erdő csak Újszeged közigazgatási határain belül a Tisza Maros összefolyásnál és a deszki Maros hullámtér bizonyos szakaszain van, a többi helyen mindenütt 100 méter alatti a szélesség. Helyenként még megmaradtak az öreg odvas fákból álló fűz-nyár ligeterdők, pl. Újszeged déli és észak-keleti folyó szakaszán, ez utóbbi helyen még jó néhány kubikgödör is van. A Maros hullámtéren jelentősebb idős állományú fehér és szürkenyarasok találhatók. Tiszasziget hullámtéri szakaszán a füzes-nyaras erdő szélein idősebb állományú tölgyest találunk. Sajnos mindenütt sok az idegen özönfa, így az amerikai kőris és a zöld juhar, jelentős gyalogakác aljnövényzettel. Illetve több szakaszon nemes nyarakból álló ültetvények foglalják el az erdő helyét. A gáton kívüli erdők között jó néhány nagyobb, ha közöttit találunk (GASKÓ B ), főleg Szőregen (Tálagyi-erdő, Budzsákierdő, Szőregi-erdő, Kisréti-erdő), de másutt is van ilyen méretű (Tiszasziget-Újszentiván, Szűzgulyai-erdő). Ezen ültetett erdők között is vannak természetvédelmi szempontból értékesebbek, pl. a Budzsáki-erdő tölgyesei, vagy a Szőregi-erdő vizes talajú fűz-nyár ligetei, magas kórós 180

3 A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája tisztásokkal tagolva. Kisebb erdő is van néhány (Rábéi-erdő, Hódi-erdeje) és erdősávok fasorok (pl. temesvári vasúti töltés tölgyese). A gyepek, füves területek nagyon visszaszorultak az utóbbi 100 évben (HEGYI A ). Igazából csak két jelentősebb füves terület van: a Deszki-puszta és a Térvári-puszta Tiszasziget területén. Fő társulásuk az ecsetpázsitos rét. Kisebb 10 ha alatti gyepekből is csak kevés van, Újszentiván, Szőreg, Deszk és Tiszasziget területén, ezek egy része is vetett gyep, nem természetes eredetű társulás. A legelő állatok száma is tovább csökken, még az utóbbi 5 évben is: Szőregen és részben Deszken egy helyen van kevés húsmarha, másutt néhány hobbi célra tartott ló. A füves területek jórészt kaszáltak, de van, ahol még ezt sem végzik el és így gyomosodó parlagföldek kezdenek kialakulni. A vizes területek képezik a legkisebb részt a fő élőhely típusok között, ha a két folyó területét leszámítjuk, akkor arányuk nem éri el az 1 %-ot. Legjelentősebb az újszegedi Holt-Maros (ezt a keskenyebb holtágat a lakott területek élőhely típusban is megemlíthetnénk). Emlős élőhelyként előnyt jelent a parkosított vízpart és a számottevő arányban meghagyott vízi- és vízparti vegetáció. A második legjelentősebb vizes élőhely a Szőreg területén lévő felhagyott téglagyári tavak, másik nevén az Iván-kubik, területe nem haladja meg a 6 hektárt. Az egykor csupasz agyagos fenekű tavacskák ma gyékényes nádas vízinövény társulásokkal dúsan benőttek. Kisebb tavacskák illetve vizes gödrök (1-2 hektár alattiak) vannak Deszktől északra és Tiszaszigettől keletre. Jelentősebb vizes és vízparti élőhely a csatornák hálózata, főképp a Deszk-Szőreg- Kübekháza főcsatorna. Szárazabb időszakban mind a csatornák, mind az előbb említett kisebb tavacskák (még az Iván-kubik északi része is) hajlamosak csaknem kiszáradni. Tavaszi időszaki vízállások bár vannak, gyakran pár hét alatt elvesztik vizüket. A főleg Újszegedhez tartozó Tisza hullámtéren vannak kubikok is, vizük mennyisége a mindenkori áradások (az utóbbi években sokszor azok hiánya) függvénye. Negyedik fő élőhely típus a lakott területek. Elsőként az öregebb faállományt is tartalmazó parkosabb részeket emelném ki, mint jelentős élőhelyet. Ilyen Újszeged területén az Egyetem Füvészkertje, a Népliget és a már említett Holt-Maros partja, mindhárom jelentősebb területű és öreg faállománnyal is rendelkezik. Hasonló kategóriába sorolható Deszken a SZTE Mellkasi betegségek Kórházának parkja is. Kisebb területű, de értékes faállományú Újszentivánon a Tölgyespark és az újszegedi Kállay-liget. Az ember által létrehozott épületeknél, Újszegednek van lakótelepi része és városias nem betonból épült társasházas területe is, de nagyobbrészt kertváros. A többi település alapvetően megmaradt falusiasnak, itt a templomok, malmok, magtárak emelhetők ki, mint egyes emlőscsoportok (denevérek) szempontjából kedvelt helyek. A külterületi részek, bár vannak lakó- és gazdasági épületek, alapvetően nem nevezhetők tanyás területeknek, szemben Csongrád-megye más részeivel (pl. Homokhátság). A vizsgált területről emlősökkel, illetve emlősökkel is foglalkozó publikáció nagyon kevés van, ezekben viszont nagyon értékes adatokat is találunk (GASKÓ B ), (PAULOVICS P ) 3. Anyag és módszer Az emlősök közvetlen megfigyelése a legnehezebb dolog, inkább csak néhány nagyobb testű és/vagy nappali életmódú (pl. vörös mókus) fajról szolgáltat számottevőbb adatot, ennek ellenére jelen kutatások alatt néhány ritkább faj (molnárgörény, hermelin, nyuszt) megfigyelése is szolgáltatott információt. Jelentősebb ennél az egyes emlősfajok lábnyomainak megkeresése, vagy egyéb élettevékenységek (kotorék, fészek, táplálkozási nyom) megfigyelése. Megfelelő terepen és időben végezve a közepes és nagyobb méretű fajok elterjedését sikerült így felmérni. Jelentős információt szolgáltattak a megtalált állattetemek. Út melletti elütött állatok gyakoribbak voltak a 181

4 Kókai Károly belterületen vagy a települések közötti köves utakon (pl. nyuszt). A cickány adatok közel felét a ragadozók által megölt, de el nem fogyasztott tetemek meghatározása adta. Érdekes módon, ragadozók által megölt és viszonylag épen hagyott rágcsáló tetemek is nyújtottak új előfordulási adatokat (vöröshátú erdeipocok, pirók erdeiegér, közönséges erdeiegér). Természetvédelmi szempontból elítélendő a házi macskák nem önfenntartást szolgáló vadászata, de innen is jutottam új adatokhoz (pl. hörcsög). A kisemlősök elterjedésének vizsgálatában legfontosabb segítség a bagolyköpetek vizsgálata, főleg ha nem táplálékspecialista ragadozóról van szó (gyöngybagoly). Sajnos a vizsgált területnek csak egy részéről sikerült bagolyköpeteket szerezni. A jelen cikkben a következő fajoktól és helyekről származó bagolyköpet vizsgálatokat tudtam felhasználni. Gyöngybagoly (Tyto alba): két köpetelési hely, az egyik Szőreg belterülete (saját házam padlása), a másik szintén Szőreg (Kisrét) nagyon közel a kübekházi közigazgatási határhoz (ez a madárpár 12 kisemlős fajból zsákmányolt!). Kuvik (Athene noctua) köpetet sajnos csak kisebb mennyiségben tudtam vizsgálni két helyről: egyik Szőreg Újszentiván közigazgatási határán elhagyott épületből, másik Újszentiván belterülete. Erdei fülesbagoly (Asio otus) köpetet gyűjtöttem Kübekháza külterületéről (Vályogos) és belterületéről (óvoda előtti fák). A denevérek meghatározásához denevérhang detektort használtam (hasonlóan egyik adatközlőm DR. TÓTH CSABA is), ezen kívül igyekeztem a felméréseket alkonyatkor és hajnalban is végezni, így a vizuális megfigyelés és a hangdetektorozás biztosabb eredménnyel járt. Kisemlős csapdázást a standard emlősmonitoring eljárásnak megfelelően végezni nem volt lehetőségem, a birtokomban lévő néhány (max. 10 db) kisemlős csapdával csak néhány élőhelyen bizonyos fajokra koncentrált meghatározást végeztem (erdeiegér nemzetség faji szinten történő határozása). Néhány, de érdekes adat származik a hozzám, mint állatorvoshoz behozott a területen talált sérült vad emlősállatokból is. Természetesen a jelzett irodalmakban publikált emlősadatokat is felhasználtam e cikk megírásához. A vizsgált területről az első emlős előfordulási adataim 1985-ből származnak, az első bagolyköpet vizsgálatokat 1986-ban végeztem. Az emlősadatok mennyisége 2006-tól nőtt meg jelentősebben, mikor helyi lakos lettem. Az utolsó e cikkben említett emlős előfordulás szeptemberéből származik Eredmények A vizsgált területről, a Tisza-Maros szög nyugati feléről, 1985 és 2014 között 51 emlősfaj biztos előfordulását sikerült kimutatni (lásd táblázat). Ez a fajszám nemcsak régiós szinten, de magyarországi szinten is igen jelentősnek számít, még akkor is, ha vizsgálat területe közel ha. A leginkább fajgazdag településen, Szőregen 46 emlősfaj került elő ha területet számítva. Az Emlősatlasz szerint (BIHARI Z.-CSORBA G.-HELTAI M ) a faunisztikai kutatások alapján a legnagyobb fajszámú területek kategóriáját emlősfaj közé teszi. Természetesen vannak alkalmi emlős előfordulók is a területen, vagy olyanok, ahol az adott faj státusza nem egyértelmű. Négy faj sorolható e két kategóriába, ezeket a szöveges részben külön jelzem. A többi 47 faj vagy a vizsgált terület egészén, vagy legalább egy részén állandó előfordulásúnak vehető. Az 51 faj közül csak 2, a tavi denevér (Myotis dasycneme) és a közönséges vidra (Lutra lutra) fokozottan védett (bár más itt előforduló emlősfajok is megérdemelnék ezt a védettségi kategóriát.). A 49 további fajból 25 a védett emlős. A települések közigazgatási határain belül (vagy pont két település a határán) észlelt emlősfajok száma a következő: Újszeged: 35 faj, Szőreg: 46 faj, Deszk: 40 faj, Kübekháza: 30 faj, Újszentiván: 30 faj, Tiszasziget: 31 faj. Összegzésüket az 1. táblázat tartalmazza. 182

5 A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája Továbbiakban, a szöveges részben csak azokról a fajokról írok, melyeknek természetvédelmi, faunisztikai, vagy egyszerre természetvédelmi és emlős faunisztikai jelentősége is van Érdekesebb emlősfajok szöveges bemutatása Közönséges vízicickány (Neomys fodiens) Csupán két előfordulása ismert, mindkettő Újszeged közigazgatási határain belül: az egyik a Füvészkert egyik kis (1 méternél keskenyebb) csatornájának partjáról, a másik a hullámtéri erdőből a Tisza-Maros torok közeléből. A nagyszámú vizsgált gyöngybagoly köpetekből egy sem került elő, szemben a többi cickány fajjal. Az Emlősatlasz (BIHARI Z. et al ) szerint a vízicickány a vizes élőhelyek indikátor emlősfaja. Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) Magyarországon az első biztos megfigyelések egyike volt a PAULOVICS PÉTER által az Újszegedi Kállay-ligetben (nagyon közel van Szőreg határához) megfogott nőstény példány (PAULOVICS P ) Szőreg belterületén nyarán volt előfordulása. Ezért e két helyen jelöltem meg előfordulóként. Szegedről, a Tisza túloldaláról én (szaporodási idő!) került hozzám sérült fehérszélű törpedenevér nőstény. Paulovics Péter véleménye szerint szaporodó kolóniájának (vagy kolóniáknak) kell lenni Szegeden. Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) Alapvetően vízi, vízparti élőhelyekhez kötődő denevérfaj. A Tisza és Maros folyók hullámtéri és töltés melletti, azon kívüli részén, több helyen megtalálható (detektoros vizsgálatok). Csak Kübekházáról nincs adata, hiszen itt nincs is számottevőbb vizes élőhely. Megtalálható még Szőreg közigazgatási területén (az újszentiváni határhoz nagyon közel) az Iván-kubik területén is. Érdekes módon, úgy néz ki, a belterületi részeket inkább elkerüli ez a faj, szemben a másik vizes élőhelyet kedvelő denevérrel, a vízi denevérrel (Myotis daubentonii). Ahol együtt fordulnak elő, ott vízi denevérből mindig többet látni-hallani. Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus) Az Emlősatlasz (BIHARI Z. et al ) egy előfordulási pontot jelez Szeged városának megfelelő UTM négyzeten. Egészen 2013 év nyaráig ennél több információnk nem is volt e fajról, a tágabban vett térségből sem. Ekkor azonban DR. TÓTH CSABA (természetesen denevérhang detektorral) megtalálta az Újszegedhez tartozó Tisza hullámtéren, a várostól délre eső, alsó szakaszon. Jómagam szintén a Tisza hullámtéren egészen lent, a Szerb határ mellett (Tiszaszigethez tartozó területen) észleltem 2-4 példányt, szintén detektorral nyarán a Deszkhez tartozó Maros hullámtéren, közvetlenül a folyó partján, több helyen is sikerült vadászó szoprán törpedenevéreket észlelni. A szoprán törpedenevér testvér faja, a közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) ugyanakkor minden településen és azok határain meglehetősen közönséges, a legelterjedtebb denevérfaj a vizsgált területen. A szoprán törpedenevér további elterjedésének felkutatásához szisztematikusan az összes folyók menti élőhelyet végig kéne járni denevérhang detektorral. Tavi denevér (Myotis dasycneme) Az Emlősatlasz (BIHARI Z. et al ) szegedi UTM négyzetből és a Tisza-Maros szög keleti felét alkotó UTM négyzetből jelzi. PAULOVICS PÉTER a Maros folyó 11 fmkm-ről ír előfordulásáról (PAULOVICS P ), ez nagyjából a deszki és klárafalvi szakasz határa. 183

6 Kókai Károly ZSEBŐK SÁNDOR (ZSEBŐK S ) a Maros 3-17 fmkm közötti szakaszán végzett felmérés alapján írja le a denevérfauna tagjaként a tavi denevért, pontos előfordulási hely megjelölés nélkül, egy olyan megjegyzéssel, hogy a felsőbb szakaszon mindegyik denevérfajból több példányt észleltek. Jómagam az újszegedhez tartozó Tisza szakaszon a Bertalan-hídtól felfelé észleltem a fajt 2-3 példányban 2012-ben. Újszegedtől délre a folyón 2013-ban DR. TÓTH CSABA detektált néhány példányt. Egyik legérdekesebb előfordulása án volt a Holt-Maros mellől kellett ellátnom egy sérült példányt (később sajnos elpusztult). Később, 2014 májusában, ugyanitt élő, egészséges vadászó példányokat is észleltem. Megkerült továbbá, szintén 2014-ben a Deszk észak-keleti közigazgatási határához tartozó Maros szakaszon. Mivel a Holt-Maros egy szakaszon az újszőregi résszel határos (gyakorlatilag egy út választja csak el), ezért Újszeged mellett Szőreg faunájába is belevettük. A tavi denevérnek a lakott területen belül való előfordulása is felveti, hogy a faj nemcsak faodúkban, hanem épületek padlásán is megtelepedhet a Dél-Alföldön is. Közönséges denevér / Hegyesorrú denevér (Myotis myotis / Myotis oxygnatus) E két egymáshoz nagyon hasonlító, nagy testű denevér fajt nagy Myotisok megnevezéssel említik a hazai szakirodalmak. Pontos elkülönítésüket csak megfogva, kézben tartva lehet megtenni (amire nekem nem volt lehetőségem). Már 2012 nyarán felmerült a gyanú, hogy Szőregen, a római katolikus templomnál van néhány példány júliusában ugyanitt sikerült hangdetektorral felszerelkezve viszonylag közelről megfigyelnem 2-3 példányt belőlük. Jellegzetes volt, ahogy a nagytestű denevérek a templomdomb aljnövényzetébe le-lecsapva, tulajdonképpen a fű közül szerzik táplálékukat. Ugyanitt, ugyanekkor közönséges késeidenevéreket (Eptesicus serotinus) is sikerült megfigyelni, jól elkülönülve a nagy Myotis fajokhoz tartozó egyedektől. Augusztus végén már csak késeidenevérek vadászgattak a környéken. E két faj alföldi elterjedéséről a hazai szakirodalom nagyon megosztott. Az Emlősatlasz (BIHARI Z. et al ) szerint a közönséges denevér fordul csak elő kis számban az Alföldön, a hegyesorrú inkább csak a dombságok, hegységek peremén. Más denevéres könyv szerint (SZATYOR M ) pont fordítva, a hegyesorrú húzódik le az Alföld középső és akár déli területeire is, a közönséges nem (még az elterjedési pontok is ugyanazok, csak a másik fajt jelölik). A külföldi szakirodalmat (DIETZ et al 2007.) olvasva, talán inkább a második eset tűnik valószínűbbnek. Mindenesetre a Szőreghez legközelebbi nagy Myotis előfordulást Sándorfalvára jelölik (kb. 25 km-re), innen km-re jelzik a legközelebbre esőket. Bár a szőregi előfordulás körülményei alapján nem mondhatjuk ki, hogy szaporodó kolónia lenne (lehet, hogy csak néhány hím egyed), de így is komoly természetvédelmi jelentőséggel bír ez az előfordulás, a jövőben mindenképp figyelemmel kell kísérni a két nagytestű Myotis denevérfajok megjelenéseit a környéken. Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) A térségben mind a 6 vizsgált település közigazgatási határán belül előkerült. Legnagyobb számban különböző mesterséges fészekodvakban találtuk, Újszeged és Újszentiván területén énekesmadaraknak kitett B odúkban (DR. KASZA FERENC személyes közlés), Szőregen szintén (Szőregi Temető mellett, ALBERT ANDRÁS személyes közlés), Tiszaszigettől délre szalakóta odúban, Szőregen még denevér odúban (telelő példány), és épületből, garázsból is megkerült telelni készülő mogyorós pele (Szőregi-erdő mellett, KOCSIS MIKLÓS személyes közlése). Érdekes módon gyöngybagolyköpetből csak egy példányt találtam Szőreg és Kübekháza határán (Kisréti-erdő, Rábéi erdő). Legérdekesebb megtelepedése a szőregi Iván-kubik partján volt, itt egy olyan helyen, ahol nemhogy erdő, de még fasor sem található, költözött be egy pele egy mesterséges odúnkba. Csongrád-megye többi részében ugyanekkor nagyon kevés a publikált mogyorós pele adat, egyik ilyen kivétel a Maros fölső szakasza (PAULOVICS P.2001.). 184

7 A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája Eurázsiai hód (Castor fiber) 2014 szeptemberében Deszk keleti határához közel eső Maros partján láttam a hód nyomait. Mivel a vizsgált területen hódvárról nem tudok, ezért egyenlőre az alkalmi előfordulók közé sorolható a faj, még akkor is ha a Maros fölsőbb szakaszain, főleg a határ túloldalán rendszeresebbek az előfordulásai. Földi pocok (Microtus subterraneus) Bár természetvédelmi jelentősége nincs, de faunisztikai jelentősége van e rágcsálófajnak Az Emlősatlasz (BIHARI Z. et al ) Szegedről jelez egy előfordulást. Később megjelenő publikáció szerinti előfordulása van a szegedi Fehér-tóról (KÓKAI K.- BAKACSI G ). A térségben Szőreg és Kübekháza közti gyöngybagoly köpetelő helyen a zsákmányállatok közt 1 %-ban találtam. Vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus) Az Emlősatlasz (BIHARI Z. et al ) csak a Tisza-Maros összefolyás túlsó, észak-keleti feléről jelzi előfordulását, innen km-es sugarú körben semmiféle erdeipocok adatot nem mutat. Jómagam én a Maros gáton kívül attól távolabb, Szőreg Újszeged határán találtam egy frissen elpusztult fiatal példányt. Azóta sem került elő, sem bagolyköpetben, sem elhullva, sem erdőben felállított csapdában. Ezért a vöröshátú erdeipockot nem egyértelmű státuszú emlősfajba soroltam, Szőreg és Újszeged területén. Talán, ha sikerülne nagyobb mennyiségű macskabagoly (Strix aluco) köpetet szerezni, lehetne tisztázni a faj státuszát a térségben. Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) Szintén csak faunisztikai jelentősége van, természetvédelmi nincs. Az Emlősatlasz (BIHARI Z. et al ) egyetlen megkerülését jelzi a Dél-Alföldön, a Tisza mellől, a Sasérnek, Mártélyi TK-nak megfelelő területről. Jómagam a szőregi Budzsáki-erdő belső részén, középidős tölgyesben fogtam júniusban és júliusban. Érdekes módon ugyanitt, de az erdő széléhez közelebb eső részeken, már a közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) fordult elő. Kislábú erdeiegér (Apodemus uralensis) Az Emlősatlasz (BIHARI. et al ) szerint sztyepplakó reliktum faj, potenciális előfordulását a Tiszántúlra teszi, konkrét előfordulási adatot legközelebb a Körös-Tisza folyók összefolyásának tájékáról jelez. Publikálás alatt lévő kislábú erdeiegér adatunk van a szegedi Fehér-tóról, gabonatarlóról (KÓKAI K.- BAKACSI G ). A vizsgált térségben Tiszaszigettől délre, egy réti ecsetpázsitos kaszálón sikerült megfogni, melynek a közelében magaskórós-nádasos társulás volt. Vadmacska (Felis silvestris) GASKÓ BÉLA (GASKÓ B. 2007) VEPRIK RÓBERTRE hivatkozva jelzi előfordulását a Deszki-pusztáról. A Tisza déli felének hullámteréről két elpusztult vadmacskáról van adatunk, mindkettőt DR. KASZA FERENC találta és megmutatta nekem is. Mindenesetre a faji bélyegeket így a tetem vizsgálatával jobban meglehetett állapítani, mint egy élő egyed esetleges megfigyelésénél. A két adat, én a Tiszaszigethez tartozó hullámtéri szakaszon egy rókakotorék mellet 1 döglött pld án az Újszegedhez tartozó Hódi-erdeje mellett, a Tisza gát külső lábánál szintén egy elpusztult vadmacska. Sajnos mindhárom adat régi előfordulás (a Deszki-pusztáról jelzett is 10 évnél régebbi). Az utóbbi évekből csak esetleges információink vannak a fajról: pl júliusában a Szőregi-erdő tölgyek alkotta részén nagy méretű macskanyom megfigyelése. A vadmacska mint faj, országosan és helyileg is komoly veszélyben van, mindenképp megérdemelné a fokozottan védett státuszt. Ha sikerülne bebizonyítani folyamatos jelenlétét a vizsgált területen, akkor a vadmacskát tarthatnánk az egyik legfontosabb természeti értéknek az emlősök között. 185

8 Kókai Károly Aranysakál (Canis aureus) Vadászok ejtettek el egy példányt (váratlanul) a Kübekháza-Szőreg határon lévő Rábéi-erdőben 2010-ben án a Kamara-töltésen, Újszentiván és Szőreg határán sikerült egy sakált megfigyelni, CSEH JUDITtal közösen, fényes nappal és 2012 években, február végén, március elején próbáltam sakálhang lejátszásának segítségével állományt felmérni. Csak Szőreg Külső-ugar nevű részén volt egy-két nyaffintás szerű válasz a lejátszott hangra én a szőregi Kisréti-erdőben egy felnőtt nőstényt és egy hímet (melyek párban mozogtak) lőttek le vadászok (MÁROK TAMÁS személyes közlés). Valószínűleg állandó állományt alkotva él sakál a térségben, egymással összeérő territóriumokat azonban feltételezhetően nem alkot, mivel a hanglejátszásokra nem volt érdemi, területféltő válasz. Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) A nyolcvanas évek végén DR. KASZA FERENC találta meg nyomait a Tisza hullámtéren, az akkor még nagyon is zavartalan országhatár szakaszon. GASKÓ BÉLA (GASKÓ B ) figyelt meg a Szőreghez tartozó Tálagyi-erdő szélén egy példányt. Mivel ezeken kívül nincs előfordulása, az alkalmi előfordulók közé soroltam a fajt. A tágabban vett Dél-Csongrád megyében frissebb adata a szegedi Fertőn májusában KÓKAI ÁKOS találta meg a nyestkutya nyomait. Természetvédelmi szempontból nemkívánatos faj, csak faunisztikai érdekesség. Hermelin (Mustela erminea) A Szőreghez tartozó Budzsáki-erdő szélén DR. TÓTH CSABA megfigyelte a fajt. Jómagam szintén szőregi területen (Külső-tó), a főcsatorna partján találtam nyomait és lakott járatát is januárjában (kedvező, vékony hóviszonyok között) januárjában egy Deszk és Klárafalva közt húzódó csatorna parton is meglettek e faj nyomai. A tágabb értelemben vett térségben a szegedi Fehér-tó és Fertő a legbiztosabb és állandó előfordulási helye (KÓKAI K. - BAKACSI G ) Mivel a hermelin országosan és helyi szinten is erősen mozaikos elterjedésű (BIHARI Z. et al ) érdemes lenne a hideg téli hónapokban, 1-2 cm-es frissen hullott hóban végignyomozni az összes csatorna és tópartot és erdőszéleket, hátha újabb előfordulásait is sikerülne bizonyítani. A hermelin mindenképp a Tisza-Maros szög fontos emlőstani értékeihez tartozik. Molnárgörény (Mustela eversmanni) A vizsgált területen előfordulása jól igazodik a másik, immár nem hivatalos nevéhez: pusztai görény. GASKÓ BÉLA (GASKÓ B ) szintén VEPRIK RÓBERTre hivatkozva jelzi előfordulását a Deszki-pusztáról. Jómagam án láttam szőregi területen, erdőszélen lévő ecsetpázsitos réten, közel a Deszki-pusztához (csak a csatorna választja el a két területet). Különösen örvendetes, hogy a megfigyelés szaporodási időszakban történt. A molnárgörény előfordulásának értékét növeli, hogy a tágabban vett környéken a szegedi Fehértóról van csak adata (KÓKAI K. - BAKACSI G ), de 10 évnél régebbről. Ugyanakkor a Dél-Tiszántúl nagykiterjedésű védett pusztáin mindenütt megtalálható (KOTYMÁN LÁSZLÓ személyes közlés). Felmérését nehezíti, hogy nyomai megkülönbözhetetlenek a házi görényétől (Mustela putorius). A hermelinhez hasonló természetvédelmi értékkel bír. Nyuszt (Martes martes) Csak az utóbbi 5-6 évből van adatunk e fajról a térségben. Szőreg és Kübekháza határán ID. TÓTH CSABA talált egy elhullott és így biztosan azonosítható példányt. Erdő nem volt a megtalálás helyén, csak fasor. Jómagam a szőregi Budzsáki-erdő tölgyeseiben találtam meg télen, hóban, a nyusztra 186

9 A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája utaló, teljesen szőrrel borított nyomokat telén. Később DR. TÓTH CSABA meg is figyelte a nyusztot ugyanebben az erdőben. Érdekesség képen megemlíthető, hogy ALBERT ANDRÁS 2013 nyarán szintén a Budzsáki-erdőben, egy tölgyfára kihelyezett macskabagoly odúnkban figyelt meg, egy, az odú nyílásán kikandikáló nyusztot vagy nyestet (Martes foina). Sajnos rövidesen lódarazsak foglalták el ezt az odút, így nem tudtuk a kérdést megnyugtatóan eldönteni januárjában Újszentiván és Szőreg határában, egy nem szigetelt közép feszültségű oszlop alatt találtam egy elpusztult nyusztot. A tágabban vett környéken szintén van olyan nyuszt előfordulás, amely nem kapcsolható erdőhöz. PUSKÁS JÓZSEF talált Szatymaz közelében egy elütött példányt. Közönséges vidra (Lutra lutra) A két folyó (Tisza és Maros) jelenti a térségben a vidra fő élőhelyét és közlekedési folyosóit is. Ennek megfelelően csak Kübekháza és Újszentiván közigazgatási határain belül nem sikerült még bizonyítani az előfordulását, a másik négy település határain belül igen. Persze vannak a folyóknak olyan szakaszai, melyek nem igazán alkalmasak a vidra tartós megtelepedésére, pl. Szeged város, de még innen is van előfordulási adata (BAKACSI GÁBOR egy a szegedi Tisza parthoz közeli utcából mentett egy fiatal vidrát). A többi folyószakaszon viszont biztos előforduló és szaporodó a faj. A legkorábbi saját adatom a fajról a deszki Maros partról a nyolcvanas évek közepéről származik, egy lakott vidra járat megtalálása az alacsony téli vízállás mellett. A folyókon kívüli állandóbb egyedüli élőhelye a szőregi Iván-kubik (legalább is 2010 óta van innen adatom). A Deszk-Szőreg-Kübekháza főcsatorna partján is találtam több helyen vidranyomokat, de állandó élőhelyként ez a vizes terület valószínűleg nem alkalmas, hiszen szárazabb években nyáron, ősz elején majdnem teljesen kiszárad. Gímszarvas (Cervus elaphus) Inkább kóborló a térségben, valószínűleg nincs állandó, szaporodó állománya itt. Jómagam a Kisréti-erdőben találtam nyomait. DR. TÓTH CSABA a szőregi és deszki (gáton kívüli) erdőkben is észlelte jelenlétét. A folyók hullámtéri erdei valószínűleg közlekedő folyosóként szolgálnak a gímszarvasoknak, de erre csak a Maros folyóról van publikált adat (PAULOVICS P ). A vadászok szerint (ID. TÓTH CSABA személyes közlése) és a talált nyomok méretbecslése alapján is, inkább kóborló, valószínűleg fiatal gímbikák keresik fel a térséget. 5. Összefoglalás 1985 és 2013 között vizsgáltam Csongrád megye déli peremén, a Tisza-Maros szög nyugati felén, 6 település (illetve település rész) közigazgatási területének emlősfaunáját közel hektár területen. A vizsgáltba vont települések: Újszeged, Szeged-Szőreg, Deszk, Újszentiván, Tiszasziget, Kübekháza. A vizsgálati módszerek: közvetlen megfigyelés, nyom keresés, elpusztult példányok vizsgálata, bagolyköpetek vizsgálata, denevér hangdetektorozás és kisebb mértékben élvefogó csapdázás. A vizsgálat ideje alatt 51 emlősfajról (illetve egy esetben emlős faj párról ) sikerült biztos adatot szereznem, amely fajszám nemcsak helyi, de országos viszonylatban is jelentősnek számít. A településenkénti fajszámok a következőek: Újszeged 35 faj, Szőreg 46 faj, Deszk 40 faj, Újszentiván 30 faj, Tiszasziget 31 faj, Kübekháza 30 faj. Természetvédelmi szempontból legjelentősebb előfordulások a védett és fokozottan védett emlősragadozóknál és denevéreknél voltak. Az említésre érdemes ragadozók: a hermelin, a molnárgörény, a közönséges vidra és a vadmacska (ez utóbbiról csak 10 évnél régebbi adatok vannak). Értékes denevérek: a tavi denevér és a közönséges denevér/ hegyesorrú denevér fajpár. Kisebb természetvédelmi, de számottevő faunisztikai jelentőséggel bírnak, dél-alföldi viszonylatban 187

10 Kókai Károly a következő fajok: fehérszélű törpedenevér, szoprán törpedenevér, mogyorós pele, eurázsiai hód, földi pocok, vöröshátú erdeipocok, sárganyakú erdeiegér, kislábú erdeiegér, aranysakál, nyestkutya. 6. Köszönetnyilvánítás Legtöbb segítséget és emlősadatot három régi madarász társamtól DR. KASZA FERENCTŐL, DR. TÓTH CSABÁTÓL és ALBERT ANDRÁSTÓL kaptam. Elsősorban a tágabban vett térségből származó adatokkal segítettek két nemzeti park munkatársai: BAKACSI GÁBOR, KOTYMÁN LÁSZLÓ és PUSKÁS JÓZSEF. Helyi, szőregi lakosként és a természettel kapcsolatban lévő, civilként (vadász, földtulajdonos), adatokkal támogattak: ID. TÓTH CSABA és KOCSIS MIKLÓS. A nem helyiek közül köszönettel tartozom MÁROK TAMÁSNAK. Mindegyikőjüknek köszönöm e cikkhez nyújtott segítségüket. 7. Irodalom AULAGNIER, S.- HAFFNER, P.- MITCHELL-JONES, A.J.- MOUTOU, F.- ZIMA, J. (2009): Mammals of Europe, North Africa and Middle East. A and C Black Publishers Ltd., London ÁCS A. (1985): A bagolyköpet vizsgálatok alapjai. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Zalai helyi csoport, Zalaegerszeg BIHARI Z. (1996): Denevérhatározó és denevérvédelem. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest BIHARI Z.- CSORBA G.- HELTAI M. (2007): Magyarország emlőseinek atlasza Kossuth természettár, Kossuth Kiadó, Budapest CORBET, G.- OVEDEN, D. (1980): Pareys Buch der Saugetiere. Alle wildlebenden Saugtiere Europas, Hamburg und Berlin DIETZ, C.- HELVERSEN, O.- NILL, D. (2009): Bats of Britain, Europe and Northwest Africa. A and C Black Publishers Ltd., London GASKÓ B. (2008): Természettudományi tanulmányok. Studia Naturalia, Móra Ferenc Múzeum, Szeged KÓKAI K.- BAKACSI G. (2012): A szegedi Fehér-tó és Fertő halastavainak és közvetlen környéküknek emlősfaunája. (megjelenés alatt) PAULOVICS P. (1998): A fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii (KUHL, 1817.)) újabb előfordulása Szegeden. Denevérkutatás 3.sz: ,Budapest PAULOVICS P. (2001): Érdekes faunisztikai adatok a Marosról és hullámteréről. A Puszta, 18: SZATYOR M. (2000): Európa denevérei. Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, Pécs UJHELYI P. (1994): A magyarországi vadon élő emlősállatok határozója. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, Budapest ZSEBŐK S. (2005): Impulzusszámlálás, zajszintkezelés, digitális hangfeldolgozás. Magyar Denevérkutatók Baráti Köre , Budapest Author s address: Dr. Kókai Károly Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szeged, Csongrád Megyei Hcs 188

11 A Tisza-Maros szög nyugati felének emlősfaunája 1.táblázat A Tisza-Maros szög nyugati felében élő emlősfajok előfordulásai 1985 és 2014 között Table 1. Mammal species living in the western part of Tisza-Maros angle between 1985 and 2014 Fajnév Újszeged Szőreg Deszk Kübekháza Újszentiván Tiszasziget Keleti sün (Erinaceus roumanicus) Mezei cickány (Crocidura leucodon) Keleti cickány (Crocidura suaveolens) Erdei cickány (Sorex araneus) Törpe cickány (Sorex minutus) Közönséges vízicickány (Neomys fodiens) Közönséges vakond (Talpa europaea) Közönséges késeidenevér (Eptesicus serotnus) Fehérszélű törpedenevér (Pipistrellus kuhlii) Durvavitorlájú törpedenevér (Pipistrellus nathusii) Közönséges törpedenevér (Pipistrellus pipistrellus) Szoprán törpedenevér (Pipistrellus pygmaeus) Rőt koraidenevér (Nyctalus noctula) Szürke hosszúfülű-denevér (Plecotus austriacus) Tavi denevér (Myotis dasycneme) Vízi denevér (Myotis daubentonii) Közönséges/hegyesorrú denevér (Myotis myotis/oxygnathus) Mezei nyúl (Lepus europaeus) Vörös mókus (Sciurus vulgaris) Mogyorós pele (Muscardinus avellanarius) Eurázsiai hód (Castor fiber) Mezei pocok (Microtus arvalis) Földi pocok (Microtus subterraneus) Közönséges kószapocok (Arvicola amphibius) Vöröshátú erdeipocok (Myodes glareolus) Pézsmapocok (Ondatra zibethicus) Mezei hörcsög (Cricetus cricetus) 189

12 Kókai Károly Fajnév Újszeged Szőreg Deszk Kübekháza Újszentiván Tiszasziget Pirók erdeiegér (Apodemus agrarius) Sárganyakú erdeiegér (Apodemus flavicollis) Közönséges erdeiegér (Apodemus sylvaticus) Kislábú erdeiegér (Apodemus uralensis) Törpeegér (Micromys minutus) Házi egér (Mus musculus) Güzüegér (Mus spicilegus) Vándorpatkány (Rattus norvegicus) Vadmacska (Felis silvestris) Vörös róka (Vulpes vulpes) Aranysakál (Canis aureus) Nyestkutya (Nyctereutes procyonoides) Hermelin (Mustela erminea) Molnárgörény (Mustela eversmanni) Eurázsiai menyét (Mustela nivalis) Házi görény (Mustela purorius) Nyest (Martes foina) Nyuszt (Martes martes) Európai borz (Meles meles) Közönséges vidra (Lutra lutra) Vaddisznó (Sus scrofa) Európai őz (Capreolus capreolus) Gímszarvas (Cervus elaphus) Dámszarvas (Dama dama) Összes emlősfaj

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól

Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól Doboz és vidéke emlőstani viszonyairól CSIZMAZIA GYÖRGY Az erdélyi Szigethegységből (Munti Apuseni) kifutó Fehér-Körös az aradi, a Fekete-Körös pedig a bihari síkságra érkezik először és vízereivel, mint

Részletesebben

A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹

A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹ A CSANÁDI-PUSZTÁK EMLŐSFAUNÁJA Kókai Károly¹, Kotymán László² & Mészáros Csaba¹ ¹ Magyarmadártani és Természetvédelmi Egyesület ² Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság Bevezetés A Csanádi-puszták Békés

Részletesebben

A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján

A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Natura Somogyiensis 13 203-209 Ka pos vár, 2009 A Gyűrűfű Természetvédelmi Terület emlősei a Magyar Biodiverzitás Napi felmérések alapján Lanszki József 1 & Zsebők Sándor 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata alapján A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 03: 105 112 Ka pos vár, 2014 Kisemlősök faunisztikai felmérése Külső-Somogy északnyugati részén, gyöngybagoly Tyto alba (Sc o p o l i, 1769) köpetek vizsgálata

Részletesebben

Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata

Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata ÁLLATTAI KÖZLEMÉYEK (004) 9(): 0. Somogyi lápok talajszinten élı emlıs faunáinak vizsgálata LASZKI JÓZSEF Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Ökológiai Munkacsoport, 740 Kaposvár, Pf. 6., E mail: lanszki@mail.atk.u-kaposvar.hu

Részletesebben

GÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika

GÖRFÖL TAMÁS. Kulcsszavak: Völgység, Hegyhát, Tolna megye, faunisztika DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 12-17. (2008) Adatok a Völgység és a Hegyhát (Tolna megye) denevérfaunájához (Chiroptera) Data to the bat (Chiroptera) fauna of Völgység and Hegyhát (Tolna

Részletesebben

Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához

Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához ÁLLATTANI KÖZLEMÉNYEK (2008) 93(1): 29 37. Adatok három vizes élıhely (Gemenc, Béda és a balatoni Nagyberek) kisemlısfaunájához LANSZKI JÓZSEF 1, MÓROCZ ATTILA 2 és DEME TAMÁS 2 1 Kaposvári Egyetem, Állattudományi

Részletesebben

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest

Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 7-11. (2008) Csonkafülű denevér (Myotis emarginatus) előfordulása Gemencen The occurrence of Geoffroy s bat (Myotis emarginatus) in the Gemenc forest GÖRFÖL

Részletesebben

Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 203 215 Kaposvár és környékének (Somogy megye) kisemlõs faunája, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján PURGER J. JENÕ ABSTRACT:

Részletesebben

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 45-49. (2008) A Bükk és Mátra erdei élőhelyein gyűrűzött denevérek megkerülési adatai Recaptures of bats ringed in the forest habitats of Bükk and Mátra Mountains

Részletesebben

Somogy megye emlõs faunája (Mammalia)

Somogy megye emlõs faunája (Mammalia) Natura Somogyiensis 1 481-494 Kaposvár, 2001 Somogy megye emlõs faunája (Mammalia) LANSZKI JÓZSEF & PURGER J. JENÕ LANSZKI J. & PURGER J. J.: The mammal fauna of Somogy county (Mammalia) Abstract: In Somogy

Részletesebben

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta.

VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET. A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. VIGYÁZZ RÁ! VÉDJÜK az erdei DENEVÉREKET A kiadvány megjelenését a Földművelésügyi Minisztérium Zöld Forrás programja támogatta. Az emberiség tájformáló tevékenysége nyomán számos természetes élőhely, így

Részletesebben

A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján

A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2005 29: 195 202 A Hevesi-sík kisemlõs faunája bagolyköpetek vizsgálata alapján KOVÁCS ZSÓFIA ESZTER & CSERKÉSZ TAMÁS ABSTRACT: (Small mammal fauna of the Hevesi

Részletesebben

Bereczky Attila Szilveszter berattila@freemail.hu. Bevezetés. Anyag és módszer

Bereczky Attila Szilveszter berattila@freemail.hu. Bevezetés. Anyag és módszer Épületlakó denevérfajok és gyöngybaglyok egyedszámváltozása és helyzete a Sajó-Hernád-sík, Taktaköz, Borsodiártér és Harangod kistájakon 24-29 között Bereczky Attila Szilveszter berattila@freemail.hu The

Részletesebben

Magyarországi vadak etológiája

Magyarországi vadak etológiája Magyarországi vadak etológiája VI. Előadás Menyétfélék és a borz Menyétféle ragadozók (Mustelidae) Világszerte elterjedt, fajokban gazdag csoport. Rövid lábú, talponjáró, hosszú testű ragadozók. Erős szagú

Részletesebben

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei

A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei A Gyergyói-medence: egy mozaikos táj természeti értékei szerkesztők Markó Bálint és Sárkány-Kiss Endre Kolozsvári Egyetemi Kiadó Kolozsvár, Románia

Részletesebben

ADATOK A TISZAI ALFÖLD

ADATOK A TISZAI ALFÖLD A Puszta. / p.. ADATOK A TISZAI ALFÖLD KISEMLŐSFAUNÁJÁHOZ BAGOLYKÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN ENDES MIHÁLY, DEBRECEN HARKA ÁKOS, TISZAFÜRED * BEVEZETÉS A kisemlősök hazai elterjedése mindenekelőtt Schmidt Egon

Részletesebben

Hárságyi Dorottya Biológus MSc

Hárságyi Dorottya Biológus MSc Hárságyi Dorottya Biológus MSc Endemikusnak vagy bennszülöttnek az élőlények azon fajait és egyéb rendszertani egységeit nevezzük, amelyek természetes állapotban csak egy adott elterjedési terület (area)

Részletesebben

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására

A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Natura Somogyiensis 27 107-114 Ka pos vár, 2015 A Pogány-völgyi rétek Natura 2000 terület kisemlős közösségeinek vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus) előfordulására Lanszki

Részletesebben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben

Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Erdei denevérfajok kutatásának felhasználhatósága a gyakorlati természetvédelemben Dobrosi Dénes független kutató Ökológia és természetvédelem című műhelytalálkozó, NEKI Budapest, 2015.07.08. Kis patkósorrú

Részletesebben

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról

Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról GBTE-33/2009. Jelentés a Gerecse-hegység barlangjaiban a 2008. évben végzett denevérfaunisztikai kutató munkáról Kapja: Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség (9021

Részletesebben

A közterület, mint élettér

A közterület, mint élettér A közterület, mint élettér Városökológiai esettanulmányok és konklúziók Tóth Mária PhD biológus, főmuzeológus Magyar Természettudományi Múzeum, Állattár Az urbanizálódó fauna (Urban wildlife) Jellegzetességek:

Részletesebben

ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN

ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Molnár Lídia Acta Siculica 2010, 145 153 ADATOK AZ ERDEI FÜLESBAGOLY (ASIO OTUS L.) TÉLI TÁPLÁLKOZÁSÁHOZ SEPSISZENTGYÖRGYÖN KÖPETVIZSGÁLATOK ALAPJÁN Az erdei fülesbagoly (Asio otus L.) táplálékának vizsgálata

Részletesebben

Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához

Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához Natura Somogyiensis 25 205-212 Ka pos vár, 2014 Újabb adatok Nyugat-Külső-Somogy kisemlős faunájához Herczeg Róbert 1 & Horváth Győző 1 1Pécsi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Ökológiai Tanszék

Részletesebben

1. Általános célkitűzések

1. Általános célkitűzések III. PROJEKT Magyarország élőhelyei Cél: Az élővilág állapotváltozásának táj szintű monitorozása. Emlősök: Denevérek országos szintű monitorozása Szerkesztett változat, Szerk: Váczi Olivér OKTVF Forrás:

Részletesebben

14/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan V.

14/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan V. 14/b tétel GERINCES RENDSZERTAN V. EMLŐSÖK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: EMLŐSÖK (MAMMALIA) REND: ROVAREVŐK» CSALÁD: SÜNFÉLÉK Erősen fejlett a bőrizomzatuk,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-5. TOKAJ-HEGYALJA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Épületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében

Épületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében Épületlakó denevérfajok felmérése és monitoringja Baranya megyében Závoczky Szabolcs DunaDráva Nemzeti Park 7625 Pécs, Tettye tér 9. Abstract Survey and monitoring of housedwelling bat species in Baranya

Részletesebben

Integrált apróvadgazdálkodás

Integrált apróvadgazdálkodás A róka (Vulpes vulpes) Ragadozógazdálkodás A ragadozó gazdálkodás elméleti alapjai Aldo Leopold (1933) a vadgazdálkodás megalapozása A számunkra érdekesértékes vadászható, vagy védett faj állománysűrűsége.

Részletesebben

2012 év madara - az egerészölyv

2012 év madara - az egerészölyv 2012 év madara - az egerészölyv Az egerészölyv a leggyakoribb ragadozó madarunk, sík- és hegyvidéken egyaránt előfordul, így a laikusok által úton-útfélen látott sasok általában ennek a fajnak a képviselői.

Részletesebben

LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365

LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365 LANSZKI10.qxd 2007.10.29. 13:45 Page 365 Natura Somogyiensis 10 365-372 Kaposvár, 2007 Kisemlõsök vizsgálata, különös tekintettel az északi pocok (Microtus oeconomus ssp. mehelyi (Éhik, 1928) elterjedésére

Részletesebben

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B)

Report on the main results of the surveillance under article 11 for annex II, IV and V species (Annex B) 0.1 Member State HU 0.2.1 Species code 1358 0.2.2 Species name Mustela putorius 0.2.3 Alternative species scientific name 0.2.4 Common name házigörény 1. National Level 1.1 Maps 1.1.1 Distribution Map

Részletesebben

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében

Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Derogációs jelentés a vadon élő természetes élőhelyek és a vadon élő állat- és növényvilág védelméről szóló 92/43/EGK irányelv 16. 2) cikke értelmében Magyarország 2004 Derogation N : H/1/2004 Year: 2004

Részletesebben

Microtus arvalis mezei pocok. Fotó: Cserkész Tamás

Microtus arvalis mezei pocok. Fotó: Cserkész Tamás Microtus arvalis mezei pocok Fotó: Cserkész Tamás Arvicola amphibius - kósza pocok korábban: Arvicola terrestris vízi v. kósza pocok Fotó: Czabán Dávid (Pitymys subterraneus földipocok) Rattus rattus házi

Részletesebben

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai

A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai A Putnoki-dombság földalatti denevérszállásai Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract: The underground bat roosts in

Részletesebben

A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI

A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal A TERMÉSZETVÉDELEM VADGAZDÁLKODÁSI VADÁSZATI KONCEPCIÓJA ÉS A KONCEPCIÓ VÉGREHAJTÁSI FELADATAI 2004. 2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés.. 4

Részletesebben

Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014.

Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014. Emlősök Állatrendszertan Természetvédelmi mérnök szak levelező BSc Herényi Márton SZIE Állattani és Állatökológiai Tanszék 2014. Osztály: Mammalia - Emlősök Alosztály: Prototheria Rend: KLOAKÁSOK (MONOTREMATA)

Részletesebben

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE

KETTŐS KÖNYVVITELT VEZETŐ EGYÉB SZERVEZETEK KÖZHASZNÚ EGYSZERŰSÍTETT ÉVES BESZÁMOLÓJÁNAK MÉRLEGE 1 8 2 8 0 5 5 1 1 0 6 adószáma cégjegyzék száma ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET MEGNEVEZÉSE: Vásárhelyi Természetvédelmi Egyesület ALAPÍTVÁNY/EGYESÜLET CÍME: 6800 Hódmezővásárhely Kölcsey u 1 A KETTŐS KÖNYVVITELT

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK Borsod-Abaúj-Zemplén MEGYÉBEN Barati Sándor (Zöld Akció Egyesület) Hudák Katalin (Miskolc Megyei Jogú város Polgármesteri Hivatala) Pannónia Szálló, 2014. febr.

Részletesebben

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV

VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV VADGAZDÁLKODÁSI ÜZEMTERV Vadgazdálkodási egység: Telephelye: Kelt:,.. A tervet készítette Vadgazdálkodási egység vezetõje A FÔ FEJEZETEK MUTATÓJA Ennek a lapnak a helyére kerül

Részletesebben

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE

KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE KÉRDŐÍV FELNŐTT LAKOSSÁG RÉSZÉRE A közönséges ürge nyílt rövidfüvű területeken lakó rágcsáló. Fokozottan védett fajnak számít, elsősorban azért, mivel ritka, értékes nagytestű ragadozó madaraink, mint

Részletesebben

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1

Bihari Zoltán 1, Balogh Péter 2 és Pető Noémi 1 Természetvédelmi Közlemények 15, pp. 46-56, 2009 A nyugati földikutya (Spalax leucodon Nordmann, 1840) hazai állománynagysága és a faj térhasználata a legeltetés függvényében a Hajdúbagosi élőhely példáján

Részletesebben

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása

A megtelepedés okai. Városi vadgazdálkodás. A megtelepedés okai. A megtelepedés okai. A városokban előforduló fajok csoportosítása A megtelepedés okai Városi vadgazdálkodás IV. előadás: A városi területeken előforduló fajok Alkalmazkodás az emberi civilizáció egyébként zavaró, káros körülményeihez Az urbanizálódás szelekciós tényező

Részletesebben

A felszín ábrázolása a térképen

A felszín ábrázolása a térképen A felszín ábrázolása a térképen Rajzold le annak a három tájnak a felszínét, amelyről a tankönyvben olvastál! Írd a képek alá a felszínformák nevét! Színezd a téglalapokat a magassági számoknak megfelelően!

Részletesebben

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II.

10/b tétel. Dr. Forgó István Gerinces rendszertan II. 10/b tétel GERINCES RENDSZERTAN II. KÉTÉLTŰEK TÖRZS: GERINCESEK (VERTEBRATA) ALTÖRZS: ÁLLKAPCSOSAK (GNATHOSTOMATA) OSZTÁLY: KÉTÉLTŰEK (AMPHIBIA) REND: FARKOS KÉTÉLTŰEK» CSALÁD: SZALAMANDRAFÉLÉK Testük

Részletesebben

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló -

Természetismeret 3. osztály - 3. forduló - MERJ A LEGJOBB LENNI! A TEHETSÉGGONDOZÁS FELTÉTELRENDSZERÉNEK FEJLESZTÉSE A GYOMAENDRŐDI KIS BÁLINT ISKOLA ÉS ÓVODÁBAN AZONOSÍTÓ SZÁM: TÁMOP-3.4.3-08/2-2009-0053 PROJEKT KEDVEZMÉNYEZETT: KIS BÁLINT ÁLTALÁNOS

Részletesebben

Érdekes adatok a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) alföldi állományának vonulásáról

Érdekes adatok a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) alföldi állományának vonulásáról Crisicum I. pp. 243-249. Érdekes adatok a nagy patkósorrú denevér (Rhinolophus ferrumequinum) alföldi állományának vonulásáról Dobrosi Dénes Abstract Some interesting data about the migration of the Greater

Részletesebben

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE

AZ ADATOK ÉRTELMEZÉSE Territóriumtartó fajok Ezeknél a fajoknál az ún. territóriumtérképezés klasszikus módszerét alkalmazzuk. Ez abból áll, hogy a mintaterületünkről részletes, 1:10.000 vagy 1:25.000 méretarányú térképet kell

Részletesebben

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN

A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN A HULLATÉK-ANALÍZIS ÉS A GYOMORTARTALOM ELEMZÉS ÖSSZE- HASONLÍTÁSA VÖRÖS RÓKA TÁPLÁLKOZÁS VIZSGÁLATA SORÁN Szôcs Emese¹, Lanszki József², Heltai Miklós¹ és Szabó László¹ ¹Szent István Egyetem, Vadbiológiai

Részletesebben

Kulcsszavak: épületlakó denevérfajok, gyöngybagoly, populáció, védelem.

Kulcsszavak: épületlakó denevérfajok, gyöngybagoly, populáció, védelem. DENEVÉRKUTATÁS Hungarian Bat Research News 4: 59-73. (2008) Épületlakó denevérfajok populációdinamikai vizsgálata gyöngybaglyok jelenlétében, a Szatmár-Beregi Tájvédelmi Körzet területén The changes of

Részletesebben

Domborzati és talajviszonyok

Domborzati és talajviszonyok Domborzati és talajviszonyok Domborzat VIZSGÁLAT TERMÉSZETI ADOTTSÁGOK Sárpilis az Alföld, mint nagytájhoz, a Dunamenti - Síkság, mint középtájhoz és a Tolna - Sárköz nevezetű kistájhoz tartozik. A Sárköz

Részletesebben

Survey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis

Survey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis Natura Somogyiensis 24 293-304 Ka pos vár, 2014 Survey of the small mammal fauna in north-western Somogy county (Hungary), based on Barn Owl Tyto alba (Scopoli, 1769) pellet analysis Jenő J. Purger Department

Részletesebben

A Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia)

A Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia) FOLIA HISTORICO NATURALIA MUSEI MATRAENSIS 2000 24: 361 403 A Zempléni-hegység emlõsfaunája (Mammalia) BIHARI ZOLTÁN - PETROVICS ZOLTÁN - SZENTGYÖRGYI PÉTER ABSTRACT: (Mammals of the Zemplén Mountains)

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák Implementation of nature conservation rescue center and animal health monitoring system with cross-border cooperation c. projekt Animal Health - HU-SRB/0901/122/169 Vízimadár monitoring a Kiskunsági Nemzeti

Részletesebben

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ

2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-17 HORTOBÁGY-BERETTYÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Tiszántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

X. MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIAI KONFERENCIA. Műhelytalálkozó. Helyszín: Mórahalom, Aranyszöm Rendezvényház. Időpont: 2016. április 1-3.

X. MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIAI KONFERENCIA. Műhelytalálkozó. Helyszín: Mórahalom, Aranyszöm Rendezvényház. Időpont: 2016. április 1-3. X. MAGYAR TERMÉSZETVÉDELMI BIOLÓGIAI KONFERENCIA Műhelytalálkozó Zászlóshajók, karizmák és esernyők: mit tehet az emlőskutatás a természetvédelemért Helyszín: Mórahalom, Aranyszöm Rendezvényház Időpont:

Részletesebben

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz.

PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV. Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV 1 PUSZTAMAGYARÓD TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERV Szerkezeti terv elfogadva a 51/2009. (VI.30.) sz. határozattal Szabályozási terv és Helyi Építési Szabályzat jóváhagyva a

Részletesebben

1996. évi LV. törvény

1996. évi LV. törvény 1996. évi LV. törvény a vad védelmérıl, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 79/2004. (V. 4.) FVM rendelettel [Vastag betővel az 1996. évi LV. törvény

Részletesebben

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők.

Városi vadgazdálkod. lkodás. jellemzői. Az alapadatgyűjt. Az alkalmazott módszerek m. Rádiótelemetria, vagy különböző vizuális jelölők. Városi vadgazdálkod lkodás III. előadás: Adatgyűjtési, kutatási módszerek városi területeken Az alapadatgyűjt jtés s jellemzői Az adatgyűjtés célja: Előforduló fajok listájának elkészítése Relatív vagy

Részletesebben

Földalatti denevérszállások a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység területén

Földalatti denevérszállások a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység területén Földalatti denevérszállások a Rudabányai- és a Szalonnai-hegység területén Boldogh Sándor Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, 3758 Jósvafő, Tengerszem oldal 1. E-mail: sandorboldogh@yahoo.com Abstract

Részletesebben

Az alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények

Az alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények Az alpesi denevér (Hypsugo savii Bonaparte, 1837) Magyarországon a faj hazai adatainak áttekintése, új eredmények (VI. Magyar Denevérvédelmi Konferencia, Mártély 2007. október 12-14.) Görföl Tamás 1 Dombi

Részletesebben

Hat év felmérő munkájának eredményei és tapasztalatai Zemplénben és Abaújban

Hat év felmérő munkájának eredményei és tapasztalatai Zemplénben és Abaújban Hat év felmérő munkájának eredményei és tapasztalatai Zemplénben és Abaújban Géczi István 3980 Sátoraljaújhely, Esze T. u. 73. Abstract Results and experiences of 6 years' work in Zemplén and Abaúj From

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk

Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Gyakorlati madárvédelem a ház körül 1. Természetes élőhelyek és mesterséges odúk Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 2011. Természetes élőhelyek A változatos növényzetű környezet egész

Részletesebben

Négy település példás egysége

Négy település példás egysége Négyéves mandátumuk lejártához közelítve arról érdeklődtünk néhány szegedi önkormányzati képviselőtől, miben fejlődött, változott a körzetük, s milyen tervekkel néznek a jövőbe. Arra ügyeltünk, hogy különböző

Részletesebben

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45

Egy terület, két világrekord. Írta: Hírszerkesztő 2009. február 06. péntek, 07:45 Aki a Nyírerdő Zrt. Guthi Erdészetének telephelyét megilletődöttség nélkül végig tudja járni, az igencsak elvetemült aszfaltkoptató lehet! Merthogy van itt istálló, tucatnyi gyönyörű, sárga gidránnal és

Részletesebben

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei

A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei A természetismeret II. kurzus teljesítésének követelményei Oktató Dávid János főiskolai docens Elérhetőségek: E-mail: davidjanos@gmail.com Tel.: 82/505-844 belső mellék: 5706 Szoba: Új tanügyi épület 126.

Részletesebben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben

Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben T E R M É S Z E T V É D E L E M Terepi adatgyűjtés mobil eszközökkel a természetvédelemben Dr. Takács András Attila Takács Gábor Biró Csaba Tartalom Bevezetés háttér információk GPS Természetvédelmi feladatok

Részletesebben

A vadászoktatás új generációja

A vadászoktatás új generációja ILLAK VADÁSZTÁRSASÁG Az Illak Vadásztársaság megalakulását és vadászterület kialakítását az 1996. évi LV. törvény (vadászati törvény) tette lehetıvé. Mőködését 1997. márciusában kezdte meg 16 fı alapító

Részletesebben

Emlősök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása

Emlősök: az északi pocok (Microtus oeconomus) fogás-jelölés-visszafogáson alapuló monitorozása I. PROJEKT. Védett és veszélyeztetett fajok megfigyelése Cél: A védett fajok állapotának nyomon követése, a nemzetközi adatszolgáltatási kötelezettség kielégítése (egyezmények, OECD) Emlősök: az északi

Részletesebben

Helyi Esélyegyenlőségi Program

Helyi Esélyegyenlőségi Program ÁROP-1.1.16-2012-2012-0001 Esélyegyenlőség-elvű fejlesztéspolitika kapacitásának biztosítása Helyi Esélyegyenlőségi Program Szajol Község Önkormányzata 2013. június Türr István Képző és Kutató Intézet

Részletesebben

A kék vércse és vetési varjú költőállományának helyzete a Partiumban és a Bánságban

A kék vércse és vetési varjú költőállományának helyzete a Partiumban és a Bánságban www.milvus.ro Marosvásárhely XI. évfolyam, 2-4 sz. 2009. április - december Kék vércse pár (Falco vespertinus) Fotó: Lóki Csaba A kék vércse és vetési varjú költőállományának helyzete a Partiumban és a

Részletesebben

A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján

A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján A szegedi salátaboglárka (Ficaria verna) populációinak vizsgálata morfológiai jellemzők alapján Szegeden sok helyen nyílik ez a kedves virág tavaszonként. Megtalálhatjuk parkokban, csendes kisutcákban,

Részletesebben

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök

Téma Óraszám Tanári bemutató Tanulói tevékenység Módszertan Óratípus Eszközök Tartalom 5. évfolyam... 1 Tájékozódás a térképen, térképismeret... 1 Az időjárás és az éghajlat elemei... 2 A földfelszín változása...2 Környezetünk élővilága... 3 6. évfolyam... 4 Tájékozódás a térképen

Részletesebben

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER

BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER Nemzeti Biodiverzitásmonitorozó Rendszer 1998-2001 Környezetvédelmi Minisztérium Természetvédelmi Hivatal BEVEZETÉS A NEMZETI BIODIVERZITÁS-MONITOROZÓ RENDSZER A Nemzeti Biodiverzitás-monitorozó Rendszer

Részletesebben

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag

ÖRVÉNYES. TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Jóváhagyásra előkészített anyag ÖRVÉNYES Jóváhagyásra előkészített anyag Megbízó Örvényes község Önkormányzata Huszár Zoltán polgármester 8242 Örvényes, Fenyves utca 1. Tel.: 87/449-034 Tervező Völgyzugoly Műhely Kft. 2083, Solymár,

Részletesebben

Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése

Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése FOLIA 1993 HISTORICO NATURALIA M U S E I MATRAENSIS 18: 163-189 Az Északi-középhegység denevérfaunisztikai felmérése BIHARI ZOLTÁN-GOMBKÖTŐ PÉTER ABSTRACT: Contribution to the faunistical knowledge of

Részletesebben

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009

UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra 2007-2009 Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen

Részletesebben

Kisemlősök faunisztikai felmérése Somogy megye északkeleti részén, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Kisemlősök faunisztikai felmérése Somogy megye északkeleti részén, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján A Kaposvári Rippl-Rónai Múzeum Közleményei 01: 81 90 Ka pos vár, 2013 Kisemlősök faunisztikai felmérése Somogy megye északkeleti részén, gyöngybagoly Tyto alba (Scopoli, 1769) köpetek vizsgálata alapján

Részletesebben

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA

TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA TISZAVÁRKONY KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVE A TELEPÜLÉSSZERKEZET LEÍRÁSA Tér és Terület Bt Településrendezési terv 2 Településszerkezet A település szerkezetét alakító legfőbb természeti elem a Tisza

Részletesebben

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban

A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban A természetvédelmi szempontok kezelése a Vidékfejlesztési Programban Kihívások és lehetséges megoldások Tóth Péter Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Virágzó Vidékünk Európa Nap- Hogyan tovább

Részletesebben

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter

FÜLÖP. Elhelyezkedés. Földrajz, természeti adottságok. Történelem. Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter FÜLÖP Terület: 55,87 km 2 Lakosság: 1793 fő Polgármester: Hutóczki Péter Elérhetőség: Fülöp Község Önkormányzata 4266 Fülöp, Arany J. u. 19. Tel./Fax: 52/208-490 Fülöp község címere Elhelyezkedés Fülöp

Részletesebben

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban.

41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban. Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 41. ábra. Zárt erdőterületek a Duna-Tisza közén 1783-ban Zárt és nyílt erdőterületek, ligetek, cserjések a Duna- Tisza közén 1783-ban. 42. ábra. Kultúrtájak kiterjedése a Duna-Tisza közén a 18. és a 20.

Részletesebben

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA

FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL FERTŐSZENTMIKLÓS GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYE 10. VÁROSA GYŐR 2008. Központi Statisztikai Hivatal, 2008 ISBN 978-963-235-218-3 Felelős szerkesztő: Nyitrai József igazgató További

Részletesebben

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN

HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN HELYI JELENTŐSÉGŰ TERMÉSZETVÉDELMI TERÜLETEK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYÉBEN Lajtmann József Győri Nemzetközi Kereskedelmi Központ 2014. január 14. VÉDETT TERMÉSZETI TERÜLETEK SZÁMA MAGYARORSZÁGON ORSZÁGOS

Részletesebben

Gördülő Tanösvény témakör-modulok

Gördülő Tanösvény témakör-modulok Gördülő Tanösvény témakör-modulok E: Élőhelyek és életközösségeik E.1. Lombhullató erdők és élőviláguk tölgyesek bükkösök E.2. Tűlevelű erdők és élőviláguk E.3. E.4. E.5. E.6. lucfenyvesek Patakvölgyi,

Részletesebben

AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék

AZ ARANYSAKÁL ŐSHONOS RAGADOZÓNK: Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet. Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék Szent István Egyetem Vadvilág Megőrzési Intézet Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi Tanszék ŐSHONOS RAGADOZÓNK: AZ ARANYSAKÁL Szabó László, Heltai Miklós, Lanszki József Ki Ő??? Változatos elnevezés: -csikasz,

Részletesebben

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket.

Ezeket kifejezetten az út mentén élő állatok számára alakították ki, hogy megkönnyítsék az átkelésüket. KÖRNYEZET- ÉS TÁJGAZDÁLKODÁS Vadátkelők az utakon A forgalmas országutak gyakran áthághatatlan akadályt jelentenek az állatok számára. A megfelelő átkelési rendszer magába foglalja mindazokat a létesítményeket,

Részletesebben

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ

KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 1-11 SIÓ alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA. alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása KONZULTÁCIÓS ANYAG 2-2 SZAMOS-KRASZNA alegység vízgyűjtő-gazdálkodási tervhez közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT

BUDAPEST HATVAN VASÚTI FŐVONAL REKONSTRUKCIÓS PROJEKT MEGALAPOZÓ VIZSGÁLAT 1. HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ 1.1 Településhálózati összefüggések A település az Aszódi Járáshoz tartozik. A település Aszód és Gödöllő vonzáskörzetébe tartozik. 1.2 A területfejlesztési

Részletesebben

Kisalföldi homokpuszta

Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Kisalföldi homokpuszta LIFE08 NAT/H/000289 Takács Gábor Fertő-Hanság Nemzeti Park Igazgatóság A projektterület Milyen lehetett az ember előtt? Győrtől Esztergomig húzódó homokvidék

Részletesebben

Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén

Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén Natura Somogyiensis 24 287-292 Ka pos vár, 2014 Az északi pocok (Microtus oeconomus) új adata a Kis-Balaton II. ütemén 1 Lanszki József & 2 Magyari Máté 1Kaposvári Egyetem, Természetvédelmi és Környezetgazdálkodási

Részletesebben

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában

Ragadozók. Emlős ragadozók Magyarországon. Ragadozók kladogramja. Konfliktusok a ragadozókkal 2013.10.29. Ragadozók szerepe az ökoszisztémában Ragadozók Emlős ragadozók Ragadozó gazdálkodás A ragadozók (Carnivora) az emlősök (Mammalia) osztályának egyik rendje. Latin nevük Carnivore, a Carne (hús) és a Vorare (felfal) szóösszetétel eredménye,

Részletesebben

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem

Örökségvédelmi hatástanulmány. Művi értékvédelem Örökségvédelmi hatástanulmány Művi értékvédelem A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (továbbiakban Tv.) 66. (2) bekezdése alapján kötelező az örökségvédelmi hatástanulmány elkészítése

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS KÖZSÉG TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIAI TERV SAJÓECSEG KÖZSÉG SAJÓPÁLFALA KÖZSÉG SAJÓSENYE KÖZSÉG SAJÓVÁMOS

Részletesebben

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET

TERMÉSZET EMBER KÖRNYEZET JAVÍTÓKULCS 1. forduló 7 8. osztály 1. feladat Milyen fajneveket rejtenek az összekeveredett betűk? 1. LÁPI PÓC 6. SZARKA 2. ARANYSAKÁL 7. SÜVÖLTŐ 3. BARKÓSCINEGE 8. NAGY PELE 4. TENGELIC 9. LÉPRIGÓ 5.

Részletesebben

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG)

VI/12/e. A CÉLTERÜLETEK MŰKÖDÉSI, ÜZEMELTETÉSI JAVASLATAINAK KIDOLGOZÁSA A TÁJGAZDÁLKODÁS SZEMPONTJÁBÓL (NAGYKUNSÁG) MEGVALÓSÍTÁSI TERV A TISZA-VÖLGYI ÁRAPASZTÓ RENDSZER (ÁRTÉR-REAKTIVÁLÁS SZABÁLYOZOTT VÍZKIVEZETÉSSEL) I. ÜTEMÉRE VALAMINT A KAPCSOLÓDÓ KISTÉRSÉGEKBEN AZ ÉLETFELTÉTELEKET JAVÍTÓ FÖLDHASZNÁLATI ÉS FEJLESZTÉSI

Részletesebben