ÍZELÍTŐ A TANÖSVÉNY ÁLLATVILÁGÁBÓL I. Ízeltlábúak

Átírás

1 ÍZELÍTŐ A TANÖSVÉNY ÁLLATVILÁGÁBÓL I. Ízeltlábúak Kéneslepke (Colias hyale) Kéneslepke Kéneslepke A hím alapszíne sárga, a nőstényé sárgásfehér. Gyakran lucernatáblák felett figyelhetjük meg, de a lóhere virágait is gyakran látogatják. Április és október között 2-3 nemzedéke van. Petéit a lucernára rakja, ezeken láthatjuk a zöld hernyókat, amelyek letelepedésre alkalmas helyet keresnek maguknak, s így telelnek át. A déli tájakról a lepkék rendszerint észak felé vándorolnak. Citromlepke (Gonepterix rhamni) Citromlepke Citromlepke Csúcsosan végződő szárnyai citromsárgák. Főként erdők közelében fekvő nyílt területeken szárnyal. Évente egy nemzedéke van. A telet dermedt állapotban egy ágon függve tölti. Petéiből kikelt hernyói 3-7 hétig fejlődnek, zöld színűek.

2 Zöld lombszöcske (Tettigonia viridissima) Hatalmas termetű (legnagyobb méretű szöcskefaj), fűzöld színű rovar, jellegzetesen hosszú és vékony csápokkal, erős ugrólábakkal, a nőstény hosszú tojócsővel rendelkezik. Kedvelt élőhelyei a lombok, fák, de a gyomok között is megtalálható. Mivel beleolvad a környezetébe, jelenlétét csak hosszan tartó, hangos éneke árulja el. Ezt a hím elülső szárnyai egymáshoz dörzsölésével érik el. Rovarokkal táplálkozik. Zöld lombszöcske Imádkozó sáska (Mantis religiosa) Az imádkozó sáska átlagosan 7-14 cm hosszú, jól felismerhető hosszú nyakáról és jellegzetesen meghajlított mellső lábairól, amelyek tüskések és igazi fogókészüléket alkotnak. Leggyakrabban zöld vagy barna színű, alakjának és testtartásának köszönhetően jól beleolvad a környezetébe. Az imádkozó sáska gyakran megtalálható a meleg száraz, bokros-füves területeken. Párzása nyár végén történik, a frissen kikelt állatok nagyon hasonlítanak a kifejlett imádkozó sáskára. Tápláléka elsősorban rovarokból áll, de néha kisebb gerincesek is áldozatul esnek a ragadozó ájtatos manónak. A régiek úgy hitték, hogy megmutatja a Imádkozó sáska hazafelé vezető utat az eltévedt gyereknek.

3 Erdei béka (Rana dalmatina) II. Kétéltűek Petecsomó Ebihal Erdei béka Kedvelt élőhelyei a ritkás lomberdők és a nedves, füves területek. Nappal és éjjel egyaránt aktív, alkalmazkodott a szárazföldi élethez, de mindig víz közelében él. Több mint 2 m távolságra és 1 m magasra tud ugrani. A nőstény többnyire március-április körül rakja le petecsomónként akár ezret is tartalmazó petéit. Ezek a víz alá merülve sodródnak. Barna varangy (Bufo bufo) Barna varangy Barna varangy nászruhában A legnagyobb hazai varangyfaj. Az állat általában túlnyomórészt barna színű, szürkés vagy feketés foltokkal; testét olajzöld szemölcsök borítják. A háton és a mellen található mirigyekben két különböző mérgező váladék termelődik, amelyek elriasztják egyes ellenségeit. Egy átlátszó, védő harmadik szemhéj, a pislogóhártya segítségével a béka a víz alatt is lát. Akár 10 centiméter hosszúra is megnövő, ragadós, rózsaszínű nyelvét képes lasszószerűen előre- és visszalendíteni. Elsősorban szürkületkor és éjszaka mozog, de nedves és meleg időben nappal is táplálék után jár. Férgeket, rovarokat, meztelen csigákat zsákmányol. A telet gyökerek között, kövek alatt tölti.

4 III. Hüllők Fürge gyík (Lacerta agilis) Fürge gyík Fürge gyík nászruhában Rövid lábú, vaskos fejű, - neve ellenére - viszonylag lassú mozgású gyík. Itthon ez a leggyakoribb gyíkfaj, melegkedvelő, szívesen napozik köveken, vakondtúrásokon. Kis hasadékokban telel, rovarokkal, pókokkal táplálkozik. A nőstény az átmelegedett talajba rakja tojásait, melyek kb. 8 hét múlva kelnek ki. Kockás sikló (Natrix tessellata) Kockás sikló feje Kockás sikló A kockás sikló egy eurázsiai kígyófaj, mely közeli rokonával, a vízisiklóval ellentétben valóban vízhez kötött életet él és tápláléka nagy részét is innen szerzi. A változó testhőmérsékletű kockás sikló ősszel száraz, meleg helyre vonul telelni, ahonnan április közepén bújik elő. A meleg időszakban szinte sosem hagyja el a vizet, amelyben és amelyen egyaránt kiválóan úszik. Órákig képes levegővétel nélkül mozdulatlanul várakozni víz alatti rejtekhelyén, hogy azután lecsapjon áldozatára.

5 Zsákmányát elsősorban halak, kisebb mértékben békák, ebihalak és gőték képezik. Az emberek oktalan félelmükben gyakran végeznek vele, illetve a vizek szennyezése és a vizes élőhelyek pusztulása negatívan befolyásolja a faj állományát. Természetes ellenségei elsősorban a gázlómadarak, illetve fiatalabb korában a különféle ízeltlábúak és békák. Magyarországon, mint minden hazai kétéltű és hüllő, a kockás sikló is védett, eszmei értékét forintban szabták meg. IV. Madarak Szárcsa (Fulica atra) Szárcsa Szárcsa etetés közben Szárcsa Parti növényzettel rendelkező álló- és lassú folyású vizek, halastavak madara. Fejével szüntelenül bólogatva úszik, kis fejesugrást követően merül a víz alá. Felrepülés előtt hosszasan szalad a vízen, amit közben szárnyaival hangosan paskol. Táplálékát a vízinövények, puhatestűek, rovarok jelentik. Fészkét a parti növényzet között vagy a vízen rakja, a tojások kb. 25 nap alatt kelnek ki. A kicsik a fészket néhány nap múlva elhagyják, de szüleik hosszabb ideig gondozzák őket.

6 Nagy fakopáncs (Dendrocopos major) Nagy fakopáncs Nagy fakopáncs etetés közben Többnyire fák törzsén és ágain, villanyoszlopokon figyelhetjük meg, a földre ritkán száll le. Erős csőrével lyukat vés a fába, a kéreg alatt élő hernyókat keresgélve, majd ragadós nyelvével szedi ki táplálékát. A fatörzsről is összeszedi a bogarakat és a gyümölcsöket is megeszi. Saját maga által vájt, szűk bejárat után kiöblösödő odú csupasz aljzatára rakja 6 tojását, melyeken napig kotlik. A fiókái fészeklakók, 20 napos korukban repülnek ki. Hazánkban védett, eszmei értéke Ft. Füsti fecske (Hirundo rustica) Füsti fecske Füsti fecske repülés közben Füsti fecske etetés közben Kedveli a vizek környékét, röpte gyors, gyakran vitorlázik, rovarzsákmányát a levegőben kapja el. Az ősz közeledtével mind kevesebb rovar repked a levegőben, így egyre inkább a vízpartok környékén keresgél. Amikor eső közeleg, a rovarok is földközelben maradnak, ezért jelzik az alacsonyan szálló fecskék az időjárásváltozást. Augusztus-szeptemberben a fecskék kisebb-nagyobb csoportokba verődnek a háztetők gerincén és a villanydrótokon, készülve az előttük álló hosszú utazásra. A vándorlás során a csapatokban vonuló madarak óriási távolságokat képesek megtenni és nagyobb nádasokban éjszakáznak. Istállók gerendáin, épületek beljesében építi csésze alakú fészkét. A 4-6 fióka 15 napi kotlás után kel ki.

7 Kék cinege (Parus caeruleus) Kék cinege Frissen kikelt Kék cinegék Kék cinege téli etetéskor Gyakori parkokban, folyóárterek fái között. Miközben rovarokat keresgél, artistákat megszégyenítő ügyességgel tornászik az ágak között. A faj igen hasznos kis rovarpusztító, kedvelt táplálékát lepkehernyók, pókok, poloskalárvák, lószúnyogok, bársonylegyek képezik. Állandó madár, telente kényszerűségből magvakat fogyaszt; ilyenkor rendszeresen felkeresi a madáretetőket, akár más madárfajok társaságában is. Harkályok vájta vagy mesterséges odúban nap alatt kelti ki tojásait. Ezután a hím eteti őket. Nyest (Martes forina) V. Emlősök Nyest profilból Nyest A sziklás, nyíltabb területeket kedveli. Gyakran megjelenik a városokban, sőt megtelepedhet az épületekben is. Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. A vemhességi ideje 2-9 hónap.

8 Vörös róka (Vulpes vulpes) Vörös róka Vörös róka a kicsinyével Erdőkben, bokros mezőségeken él. Szürkületi és éjszakai életmód jellemzi. A fiatalok napközben a kotorék előtt játszanak. Látása, hallása és szaglása kitűnő. Főleg apró rágcsálókkal táplálkozik, de gerinceseket is zsákmányol nyúl- ill. lúdnagyságig. A gyümölcsöt sem veti meg. A szuka kb. 50 napi vemhesség után hozza világra 3-5 kölykét. Korai denevér (Nyctalus noctula) Korai denevér Korai denevér repülés közben Korai denevér alvási szokása Általában vörös színezetű, fülfedője jellemzően vese alakú, ez biztos ismérve. Inkább a sík vidékeket, széles folyamvölgyeket kedveli. Nappali ideiglenes búvóhelyéül legszívesebben a fák hasadékait, harkályok odvait, istállókat, elhagyott erdészlakokat szemeli ki. Ha rejtekhelye fák odvában van, ez arról ismerhető fel, hogy az odú bejárata sima és zsíros, s valami sajátságos, kellemetlen szagot áraszt. Téli alvásuk színhelyéül is hasonló búvóhelyeket keresnek, de leginkább mégis épületekbe, templom-padlásokba, lakatlan, ódon várkastélyokba, s más hasonló helyekre szállásolják el magukat, ahol aztán százával, cserépzsindely módjára egymásra rétegződve függenek. A hazai denevérfajok többsége veszélyeztetett mind természetes, mind mesterséges, újonnan elfoglalt élőhelyén. Veszélyeztetettségük oka elsősorban nappali alvóhelyeik lezárása, odvas fák kivágása. További veszélyt jelent, hogy táplálkozási helyeik átalakulnak, a monokultúrás növénytermesztés jelentősen csökkenti a denevérek által fogyasztott rovarok faj- és egyedszámát. Magyarországon 1901 óta valamennyi denevérfaj védett!

9 Európai őz (Capreolus capreolus) Európai őzbak Európai őzsuta Európai őzgida Az őz az erdős sztyeppék és a kis erdőfoltokkal tarkított mezőgazdasági területek szarvasféléje. Főleg szürkületi életmódú. Az őz nyáron jellemzően magányosan, vagy kis családi csoportokban él, pl. suta a gidáival, ősztől tavaszig azonban kisebb-nagyobb csapatokat formálnak. Nagyon jól fut, úszik, hallása kitűnő. Füvekkel, lágyszárú növényekkel, gyümölcsökkel, gombákkal táplálkozik. Többnyire 1-2 gida születik, nyitott szemmel, szőrösen jönnek a világra, 2-3 hónapig szopnak, 1 év után önállóak. FELADATOK 7-12 ÉVES GYEREKEKNEK a Monostori Erődöt körülvevő dr. Gyurkó János tanösvényen Térkép: A térképen látható útvonalat követve találod meg azokat a pontokat, ahol a feladatokat végre kell hajtanod.