TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL"

Átírás

1 O r m á n s á g S z í v e A l a p í t v á n y K i e m e l t e n K ö z h a s z n ú S z e r v e z e t Székhely: 7838 Vajszló, Rákóczi u. 10.; Elnök: Gönczi Péter Adószám: ; Számlaszám: Web: Telefon: 72/ ; Mobil: 06-20/ ; Bíróság: Pk /2006/4 MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTÉRIUMA A MAGYAR EU-ELNÖKSÉG PRIORITÁSAIHOZ KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK MEGVALÓSÍTÁSA (A pályázat kódszáma: KÜM/ /211/Adm) Ormánság az EU-ban c. projekt TÁJÉKOZTATÓ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készítette: Ormánság Szíve Alapítvány 2011

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. Bevezetés Rövid összefoglaló... 4 Az Európai Unió... 4 Földrajzi elhelyezkedés... 5 Intézményrendszer... 6 Történelem... 6 Robert Schuman Az Európai Unió megalakulása... 8 Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) tagjai... 8 A három közösség Az Európai Unió - a kezdetektől a napjainkig : Béke Európában az együttműködés kezdetei : A hatvanas évek a gazdasági fellendülés időszaka : Bővülő közösség a csatlakozók első köre : Európa átalakulóban a berlini fal leomlása : Határok nélküli Európa től napjainkig: A további bővülés évtizede Brüsszeli szerződés Párizsi szerződés Római szerződés Egyesítő szerződés Maastrichti szerződés Amszterdami szerződés Nizzai szerződés Lisszaboni szerződés Európai Unió Alapjogi Chartája Az Európai Tanács Az Európai Unió Tanácsa Európai Közösségek Bírósága Az Európai Unió jelképei Az európai zászló Az Európai Unió Himnusza Európa nap Egység a sokféleségben : Az Európai Unió jelmondata Az Euró Pénzáramlás az euroövezetben

3 Készpénz: egy nélkülözhetetlen és takarékos fizetési eszköz A második eurobankjegy-sorozat Az Európai Unió országai Az Európai Unió tagállamai Az Európai Unió tagjelölt országai és a potenciális jelöltek Tagjelölt országok Potenciális jelöltek A magyar EU-elnökség A soros elnökség A magyar elnökség prioritásai és programja A Magyar Elnökségi Félév Célok A hatos jogszabálycsomag Európa Változó Európa Regionális politika Területfejlesztés Bővítés Keleti Partnerség Az európai romapolitika kialakítása Duna Régió Stratégia A kulturális sokszínűség és az Önkéntesség Európai Éve A gyermekszegénység elleni küzdelem Az elnökség struktúrája Kibővített EU-államtitkárság a Külügyminisztériumban Megerősített brüsszeli Állandó Képviselet Kormánybiztos a magyar elnökség operatív szervezésére Kormánybiztos az EU Duna-stratégiájára A brüsszeli Állandó Képviselet Az elnökség költségvetése Forrás

4 1. Bevezetés Rövid összefoglaló Az Európai Unió (angolul European Union (EU) egy túlnyomórészt Európában található, 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. A regionális integráció iránt elkötelezett szervezetet november 1-jével hozta létre a Maastrichti szerződést az Európai Gazdasági Közösség alapjain. A csaknem 500 milliós népességű unió a világ nominális GDP-jének mintegy 30%-át állítja elő (2008-ban 18,4 billió dollár értékben). Az EU egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és tőke szabad áramlását. Közös politikát folytat a kereskedelem, mezőgazdaság, halászat, valamint a regionális fejlesztés területén. Tizenhét tagállamban közös fizetőeszközt is bevezettek, az eurót; ezek az országok alkotják az eurózónát. Az EU egy korlátozott külpolitikai szerepre is szert tett; képviselete van a Kereskedelmi Világszervezetnél, a G8-nál, a G20-nál és az ENSZ-nél. Igazságügyi és belügyi területen is alkot szabályokat, beleértve a schengeni övezetet alkotó tagállamok között a határőrizet felszámolását. Nemzetközi szervezetként az unió működésében a nemzetek-fölöttiség és a kormányköziség jegyei keverednek. A döntéseket egyes területeken a tagállamok közötti tárgyalások alapján hozzák, míg más területek független, nemzetek feletti intézmények felelősségi körébe tartoznak, ahol nem szükséges a tagállamok teljes egyetértése. AZ EU fontos intézményei és szervei között található az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Tanács, az Európai Bíróság és az Európai Központi Bank. Az Európai Parlament tagjait öt évre választják a tagállamok állampolgárai, akik egyben európai uniós állampolgárok is. Az Európai Unió gyökerei a hat állam által 1951-ben létrehozott Európai Szén- és Acélközösségig, illetve az 1957-es Római szerződésig nyúlnak vissza. Azóta területileg jelentősen kibővült, és intézményeinek hatáskörét is fokozatosan kiterjesztették. Magyarország május 1-jén vált az Unió tagjává. Az Európai Unió Az Európai Unió vagy EU részben kormányközi (intergovernmentális), részben pedig nemzetekfölötti (szupranacionális) integráció, amely jelenleg 27 európai országból áll. Az Európai Unió ezen a néven 1992-ben jött létre az Európai Unióról szóló szerződéssel (ismertebb nevén a Maastrichti Szerződéssel); ez a szerződés november 1-jén lépett hatályba. Az EU számos jellegzetessége létezett azonban már 1992 előtt is; elődjeinek története az 1950-es évekre nyúlik vissza. Négy fő intézménye van: az Európai Unió Tanácsa, az Európai Parlament, az Európai Bíróság és az Európai Bizottság. Mindegyiknek külön elnöke, külön szerepe és külön felelőssége van. Az EU tevékenysége a politika minden területét felöleli, az egészségügytől a gazdaságpolitikán át a külügyekig és a védelmi kérdésekig. Hatalmának jellege azonban a különböző területeken más és más, attól függően, hogy a tagállamok mennyi hatalmat 4

5 ruháztak rá. Ennek megfelelően az EU bizonyos területeken egyfajta föderációra (például a pénzügyek, az agrárpolitika, a kereskedelem és a környezetvédelem terén), más területeken konföderációra (például a szociális és gazdaságpolitika, a fogyasztóvédelem és a belügyek terén), megint más területeken pedig nemzetközi szervezetre (például a külügyek terén) hasonlít. Az EU egyik legfontosabb tevékenysége az egységes piac létrehozása és fenntartása, melynek elemei a vámunió, a közös pénznem (amelyet a 27 tagállam közül eddig 15 vett át), a közös agrárpolitika és a közös halászati politika június 23-án a tagállamok képviselői sikeresen megállapodtak a reformszerződés tervezetéről, amely a korábban egyes országokban elutasított alkotmányszerződést volt hivatott kiváltani, s amelyet várhatóan 2009-ben fogadnak el a tagállamokban, ezáltal ismét lehetőséget nyújtva a szorosabb integrációra. Földrajzi elhelyezkedés Az Európai Unió túlnyomó része Európa nyugati és középső részén terül el, az Unió azonban magába foglal számos Európán kívüli területet is (ezek neve legkülső régiók), több tagállamának egykori gyarmatosításai folytán. Az Európai Uniónak jelenleg 20 országgal van közös szárazföldi határa: (nyugatról keletre) Suriname, Brazília, Holland Antillák, Marokkó, Andorra, Norvégia, Monaco, Svájc, Liechtenstein, Vatikán, San Marino, Horvátország, Oroszország (a Kalinyingrádi területen is), Szerbia, Albánia, Macedónia, Gibraltár, Ukrajna, Moldova, Fehéroroszország, Törökország. Határosnak tekinthető még Észak-Ciprus, amely csak de jure része az EU-nak (az újraegyesítési tárgyalások folyamatban vannak).[2] Mindezen felül az EU-nak további 5 állammal van közös tengeri határa: Saint Lucia, Antigua és Barbuda, Dominika, Mauritius és Marokkó. Némiképp bonyolítja az Európai Unió jellegét, hogy tagállamainak legtöbb állampolgára automatikusan uniós polgár is. Ezt azt jelenti, hogy a brit (a Man szigetek, Guernsey és Jersey lakosaitól eltekintve), francia, holland és dán (a Feröer szigetiek kivételével) állampolgárok egyaránt uniós polgárok, még ha olyan államok területein is születtek, amelyek kívül esnek az Európai Unió különféle szerződésekben megállapított határain. A Francia Nemzeti Földrajzi Intézet (IGN) szerint az EU földrajzi középpontja Németországban, a Hessen tartományban fekvő gelnhauseni járás Meerholz nevű településén, a 9 fok 9 perc keleti hosszúság és az 50 fok 9 perc 21 másodperc északi szélesség metszéspontjában van, amely a 259 méter magas Niedermittlauer Heiligenkopf nevű kisebb hegy lábánál található március 28-án az EU keleti határa némiképp módosult, ugyanis Lettország lemondott a Pitalovói járásról Oroszország javára. A területet még 1944-ben csatolta magához a Szovjetunió, amit a balti állam 1991-es függetlenné válása óta vitatott, azonban brüsszeli nyomásra kénytelen volt átadni az oroszoknak. Észtország határai is változhatnak a közeljövőben, mert az állam területének közel 5%-ára tart igényt Oroszország. 5

6 Intézményrendszer Az EU-nak nincs hivatalos fővárosa, intézményei több város között vannak elosztva: Brüsszel az Európai Bizottság és a Európai Unió Tanácsa (más néven Miniszterek Tanácsa) székhelye, és itt kerül sor az Európai Parlament bizottsági ülésére és kisebb üléseire (mini sessions). Az EU legfrissebb bővítése óta Brüsszelben tartották az Európai Tanács összes csúcsértekezletét. A fentiek alapján ezt a várost tekintik az EU de facto központjának. Strasbourg az Európai Parlament székhelye, és itt kerül sor az évi 12, egyhetes plenáris ülésre (plenary sessions). Ez a bölcsője a "kibővült Európa" történelmi intézményeinek is (Európa Tanács, Emberi Jogok Európai Bírósága), melyekkel az EU együttműködik. Az Európai Bíróság és az Európai Parlament titkársága, valamint az Európai Befektetési Bank Luxembourg városában található. Az Európai Központi Bank Frankfurtban helyezkedik el. Az Európai Unió innovációs központja Budapesten található. Történelem Az Európa különféle nációit egyesítő törekvések a modern nemzetállamok megszületése előtt számos alkalommal megjelentek a kontinens történelme folyamán. Háromezer éve Európa kelta uralom alatt állt, majd a mediterrán központú Római Birodalom foglalta el és hajtotta uralma alá. Ezek a korai "európai uniók" erőszakból születtek. Nagy Károly frank birodalma és a Római Birodalom több száz évre egyesített jókora területeket laza közigazgatással. Később, az 1800-as évek napóleoni vámuniója és Németország 1940-es évekbeli hódításai rövidebb életűek voltak. Európa nyelveinek és kultúráinak heterogén jellege folytán e törekvések rendszerint erőszakos katonai leigázás révén valósultak meg, ami instabilitáshoz és végső soron kudarchoz vezetett. A tagok együttműködésén és egyenlőségén alapuló békés egyesítés gondolatát elsőként többek közt a pacifista Victor Hugo vetette fel 1851-ben. Az első és a második világháború katasztrófája után a részt vevő országok jóval nagyobb indíttatással szánták el magukat a (későbbi) Európai Unió megalapítására: elsősorban Európa újjáépítésének vágya vezérelte őket, valamint hogy kizárják annak a lehetőségét, hogy valaha is újból hasonló háború törhessen ki. Ezzel a megfontolással hozta létre végül (Nyugat-)Németország, Franciaország, Olaszország és a Benelux államok az Európai Szén- és Acélközösséget, amely az 1951 áprilisában aláírt párizsi szerződés keretében született meg, és 1952 júliusában lépett hatályba. Az első teljes vámunió eredetileg Európai Gazdasági Közösség (EGK; informálisan Közös Piac) néven volt ismert, amelyet a római szerződés hozott létre 1957-ben, és január 1- jén valósult meg. Neve később Európai Közösségre változott, ami jelenleg az Európai Unió első pillére. Az EU kereskedelmi testületből gazdasági és politikai együttműködéssé fejlődött. A részleteket lásd Az Európai Unió története címszó alatt. 6

7 Az Európai Unió jogi alapja tagállamainak számos egymást követő szerződéséből jött létre. Az évek során ezeket jelentősen bővítették: minden újabb szerződés kiegészítette a megelőzőeket. Az első ilyen szerződés az 1951-es (1952-ben hatályba lépett) párizsi szerződés volt, ami létrehozta az Európai Szén- és Acélközösséget eredetileg hat európai ország között. Ez a szerződés azóta hatályát vesztette, funkcióit a rá következő szerződések vették át. Az 1957-es római szerződés azonban jelenleg is hatályos, bár számos bővítésen ment keresztül, melyek közül legjelentősebb az 1992-es maastrichti szerződés, amely elsőként alkotta meg ezen a néven az Európai Uniót. A római szerződés következő kiegészítéséről a tíz új tagállam csatlakozási szerződése részeként egyeztek meg, amely május 1-jén lépett hatályba. Robert Schuman Robert Schuman, jogász, politikus, 1948 és 1952 között francia külügyminiszter, az európai egység egyik atyja. A francia-német határvidéken fekvő Elzász-Lotaringia tartományból származó Schuman a náci Németországban szerzett tapasztalatai ellenére vagy talán éppen azok nyomán felismerte, hogy az egységes Európa létrehozásának feltétele a Németországgal való tartós megbékélés ben Németországba deportálták, két év múlva megszökött, és csatlakozott a francia ellenállási mozgalomhoz. Jean Monnet-val együtt dolgozta ki a híres Schuman-tervet, amelyet május 9-én tárt a nyilvánosság elé. Ezt a napot tartják ma az Európai Unió születése napjának. A terv lényege a hadiipari felszerelések előállításához nélkülözhetetlen szén- és acéltermelés feletti közös ellenőrzés kialakítása volt. Schuman terve mögött az az elgondolás húzódott meg, hogy a szén- és acéltermelés feletti kizárólagos ellenőrzés hiányában senki sem lesz képes háborút indítani. Schuman értesítette a tervről Adenauer német kancellárt, aki azonnal felismerve abban az európai béke kulcsát, igent mondott rá. Rövidesen Olaszország, Belgium, Luxemburg és Hollandia is csatlakoztak az elképzeléshez. A hat állam 1951 áprilisában, Párizsban írta alá az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó megállapodást. A közös európai projekt ezzel egyfajta békekezdeményezésként indult útjára. Schuman a közös európai védelmi politika mellett is síkra szállt között az Európai Parlament elnöke. 7

8 2. Az Európai Unió megalakulása Az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK) tagjai A II. világháborút követően az európai egység gondolata népszerű volt, mivel sokan a nacionalizmus visszatérésének gátjaként tekintettek rá. Nyugat-Európában az európai népek egyesítésében annak eszközét is látták, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió növekvő befolyásával szemben Európa visszanyerheti nemzetközi szerepét. Ebbe az irányba az egyik konkrét lépés az Európai Szén- és Acélközösség létrehozása volt, amelyre visszafogott céljai (tagállamai addig állami irányítású szén- és acéliparának közös irányítás alá rendelése) mellett Európa egyesítésének első lépéseként tekintettek. A Közösség kezdeményezői és támogatói között volt Jean Monnet, Robert Schuman, Paul Henri Spaak és Alcide de Gasperi. Az április 19-i Párizsi szerződést aláíró alapító tagjai Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Nyugat-Németország és Olaszország ben ez a hat ország aláírta a Római szerződést, amely kibővítette az Európai Szén- és Acélközösség keretében zajló együttműködést, és megalapította az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) létrehozva egy vámuniót, valamint az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) azatomenergia fejlesztésében való együttműködésre ben elfogadták az Egyesülési szerződést amely 1967 júliusában összevonta az ESZAK, az EGK és az Euratom addig párhuzamosan működő itézményeit, amelyeket együtt az Európai Közösségek névvel illettek. Viszont a szerződéssel csak az intézményeket vonták össze önálló jogalanyiságukat a szervezetek megőrizték ban a Közösségeket kibővítették Dánia, Írország és az Egyesült Királyság csatlakozásával. Norvégia is tárgyalásokat folytatott az egyidejű csatlakozásról, de a lakosság népszavazáson elutasította a tagságot ben megtartották az első közvetlen, demokratikus választásokat az Európai Parlamentbe. Görögország 1981-ben, Spanyolország és Portugália pedig 1986-ban csatlakozott ben aláírták a Schengeni egyezményt, amely lehetővé tette az útlevélvizsgálat nélküli határátlépést a legtöbb tagállam és néhány nem-tagállam között ban kezdték használni az Európai zászlót az Európai Közösségek jelképeként, és ebben az évben írták alá az Egységes Európai Okmányt. A vasfüggöny lebontása lehetővé tette az unió keleti irányú bővítését ben, a vasfüggöny lebontása után a korábbi Kelet-Németország a Közösségek tagja lett az újjáegyesített Németország részeként. Mivel a kelet-közép-európai bővítés is napirendre került, megállapították a tagjelöltek által teljesítendő koppenhágai kritériumokat. Az Európai Unió hivatalosan a Maastrichti szerződés november 1-jei hatályba lépésével jött létre ben Ausztria, Svédország és Finnország csatlakozott az újonnan létrehozott unióhoz ben 12 tagállamban a nemzeti fizetőeszközöket leváltotta az euró; azóta az eurózóna 17 országra bővült, legutóbb Észtország január 1-jei csatlakozásával

9 ben került sor az EU történetének eddigi legnagyobb bővítésére, amikor Málta, Ciprus, Szlovénia, Észtország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország csatlakozott az unióhoz január 1-jén Románia és Bulgária lettek az unió legújabb tagjai, Szlovénia pedig bevezette az eurót. Ugyanazon év decemberében az európai vezetők aláírták a Lisszaboni szerződést, amely a francia és holland választók szavazatain elbukott Európai Alkotmányt volt hivatott felváltani. A szerződés sorsa is bizonytalanná vált a júniusi ír népszavazási kudarc után, de a október 2-i megismételt szavazáson a választók kétharmada támogatta a szerződést, és miután utolsóként Csehország is ratifikálta a szerződést, elhárultak az akadályok az életbe lépése elől. Július 23-án Izland benyújtotta hivatalos tagfelvételi kérelmét. Arthur Seyß-Inquart, Ausztria majd Hollandia német birodalmi biztosa azt mondta: "Az új Európában, mely a népei közti szolidaritás és együttműködés alapján fog állni, a határok megszűntével beköszönt a bőség kora". A Vichy-i központú, náci kollaboráns Pétain-féle Franciaország minisztere, Jacques Benoist-Mechin véleménye azt volt, hogy "a franciáknak föl kell hagyniuk a nacionalizmussal, és becsülettel el kell foglalniuk helyüket az európai közösségben". A korai '40-es évek ezen pán-európai képzelgései sosem váltak valóra, mivel a németek elvesztették a háborút. Sem Hitlernek, sem olyan vezető politikusainak, mint Göbbelsnek nem voltak olyan tervei, hogy egy európai konföderáció révén gyakoroljanak a németek abszolút hatalmat a kontinensen. Noha az elképzelés sokak vádjai szerint a nácizmus árnyékát veti az egyesült európai gondolatra, maga a koncepció már jóval a nácik hatalomra kerülése előtt fölmerült, és olyan elmék, mint Keynes, majd Winston Churchill, vagy egyes náciellenes mozgalmak is előre vetítették. Nagy-Britanniában a Federal Union néven ismertté vált csoport 1938 novemberében alakult meg, és hangot adtak azon elképzelésüknek, hogy a háború után jöjjön létre az európai föderáció ban Jean Monnet, az algíri székhelyű szabad Franciaország kormánya Nemzeti Felszabadítási Bizottságának tagja kijelentette: "Európában nem lesz béke, ha az államokat a nemzeti szuverenitás alapján alkotják újra Európa országai túl kicsik ahhoz, hogy garantálják népeiknek a szükséges mértékű gyarapodást és társadalmi fejlődést. Az európai államoknak egy föderációban kell egyesülnie." Monnet-et ma az európai egység egyik atyjának tekintik. A háború végeztével a későbbi Európai Unió létrehozására irányuló lendületet az újjáépítés iránti óhaj és egy következő háború megakadályozása táplálta. Ennek érdekében többen egy föderáció, vagy egy európai kormány létrehozását szorgalmazták. Churchill zürichi beszédében (1946. szeptember 19.) hitet tett az USA mintájára megalkotott Európai Egyesült Államok létrehozása mellett, noha ebben Nagy-Britanniának nem szánt szerepet. Részben e beszéd hatására az 1948-as hágai kongresszus döntése nyomán 1949-ben megalakult az Európa Tanács. Noha sokan többet vártak tőle, az ET - a britek közbenjárására - csupán kormányközi alapon működő, korlátozott hatáskörű szervezet lett. 9

10 A három közösség Az első lépés az EU megalakulása felé az Európai Szén- és Acélközösség ( European Coal and Steel Community, a Montánunió) megszületése volt ben jött létre, alapító tagjai a Benelux-államok, Nyugat-Németország, Franciaország és Olaszország voltak. Azzal a céllal született, hogy a tagállamok megosszák egymás közt szén- és acéltartalékaikat, megelőzendő egy újabb háború kirobbanását. A francia köztisztviselő, Jean Monnet tervének beteljesülése volt az ESZAK létrejötte. Az ötletet Robert Schuman, Franciaország külügyminisztere karolta föl, aki május 9-én javasolta egy európai szervezet létrehozását, hangsúlyozva, hogy egy ilyen kezdeményezés elengedhetetlen a tartós béke érdekében. A Schumannyilatkozatként ismertté vált javaslatot tekintjük a mai Európai Uniót megalapozó első, konkrét lépésnek. Schuman tettének emlékére május 9. Európa Napja. A briteket is meghívták, de azok a nemzeti szuverenitásukra hivatkozva nem csatlakoztak, így hat állam vetette meg az EU alapjait. A Montánuniót követően kísérlet történt a tagállamok részéről (a NATO hathatós támogatásával) egy Európai Védelmi Közösség ( European Defence Community, EDC), és egy Európai Politikai Közösség ( European Political Community, EPC) létrehozására. A politikai szövetségre tett javaslat az európai államok föderációját jelentette volna, a védelmi közösség keretén belül pedig önálló európai haderőt hoztak volna létre, közös irányítással, így Nyugat-Németország biztos felügyelet alatt újra fölfegyverkezhetett volna, és egyensúlyként szolgált volna a szovjet fenyegetéssel szemben. Az elképzelés azonban nem volt hosszú életű, mivel a francia Nemzetgyűlés nem ratifikálta az EDC-szerződést, így elvetették az ötletet. Az EDC-szerződés kudarca után az EPC gondolata csendben lekerült a napirendről. A két intézmény koncepciója tovább élt a későbbiekben, ha fölhígítva is: elég, ha az Európai Politikai Együttműködésre (amit szintén EPC-nek hívnak), a Közös Kül- és Biztonságpolitika pillérére, amit a maastrichti szerződés hozott létre, valamint a jelenleg formálódó Európai Gyorsreagálású Erőkre gondolunk. Az EDC és az EPC kudarca után a hat alapító tagállam kísérletet tett integrációjuk mélyítésére, és az1957-es római szerződésekkel megalapították az Európai Gazdasági Közösséget ( European Economic Community, EEC), valamint az Európai Atomenergia- Közösséget (Euratom). Az EGK javaslata abban állt, hogy a hat tagállam lépjen vámunióra. A szerződés alapja az ún. négy alapvető szabadság : a javak, a szolgáltatások, a tőke és a munkaerő szabad áramlása lett. Az Euratom a közös és békés atomenergia-politikák összeegyeztetésére alakult. Az január 1-jén életbe lépett EGK lett a három közösség (tehát a Montánunió, az EGK és az Euratom) közül a legjelentősebb. Később átnevezték Európai Közösséggé. A mai EU két párhuzamos folyamat révén alakult ki. Először is a szerkezeti fejlődés és az intézményi változások révén szorosabb kapcsolat alakult ki az államok között, és több hatáskör került nemzetekfölötti szintre, amit az Unió mélyítésének hívunk. A másik folyamat az EK bővítése 6-ról 27 tagúra, amit az Unió szélesítésének neveznek. 10

11 3. Az Európai Unió - a kezdetektől a napjainkig : Béke Európában az együttműködés kezdetei A II. világháborút követően megkezdődik Európa újjáépítése. Az Európai Unió történelmi gyökerei a második világháborúig nyúlnak vissza. Az európaiak eltökélt szándéka, hogy hasonló öldöklés és pusztítás a jövőben ne fordulhasson elő. Európa azonban nem sokkal a háborút követően kettészakad, és megkezdődik a negyven évig tartó hidegháború. A nyugateurópai nemzetek 1949-ben létrehozzák az Európa Tanácsot, ami az első lépést jelenti az együttműködés irányában, hat ország azonban ennél többet szeretne május 9. Robert Schuman francia külügyminiszter az együttműködés elmélyítésére irányuló tervet terjeszt elő. Ennek nyomán ünnepeljük minden május 9-én az Európa-napot Az Európai Unió alapító atyái Konrad Adenauer Sir Winston Churchill Alcide de Gasperi Walter Hallstein Jean Monnet Robert Schuman Paul Henri Spaak Altiero Spinelli április 18. A Schuman-terv alapján hat ország szerződést ír alá arról, hogy nehéziparukat azaz a szén- és acélipart közös irányítás alá helyezik. Ily módon egyikük sem képes fegyvereket gyártani, amelyeket mint a múltban a másik ellen fordíthatna. Ez a hat ország: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Alapító tagállamok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Az űrversenyben a Szovjetunió felülkerekedik az Egyesült Államokon, miután 1957-ben útnak indítja az első műholdat, a Szputnyik 1-et. A Szputnyik km-es magasságban kering a Föld körül ben a Szovjetunió ismét diadalmaskodik, amikor Jurij Gagarin személyében elsőként indít embert a világűrbe; az űrhajó átmérője mindössze 2,6 méter március 25. A hat ország a szén- és acélközösséget létrehozó szerződés sikerén felbuzdulva együttműködését egyéb gazdasági ágazatokra is kiterjeszti. Aláírják a Római Szerződést, és ezzel létrehozzák az Európai Gazdasági Közösséget (EGK), más néven a Közös Piacot. Az elgondolás lényege, hogy a személyek, az áruk és a szolgáltatások szabadon mozoghassanak a határokon keresztül. 11

12 : A hatvanas évek a gazdasági fellendülés időszaka 1961 augusztusában a keletnémet kommunista hatóságok falat építenek Berlinben, hogy megakadályozzák a keletnémet lakosságot abban, hogy a szabadabb élet reményében nyugatra szökjön. Némelyeknek mégis sikerül; másokat az őrök menekülés közben agyonlőnek. Írország 1961 júliusában, Dánia 1961 augusztusában, Norvégia 1962 áprilisában jelentkeztek EGK-tagságra ben a három csatlakozni kívánó országban népszavazást tartottak. Ezek eredménye a következő volt: Írországban a lakosság 83,1%-a támogatta a tagságot. (Május 10.) Norvégiában csak a népesség 46,5%-a volt az EK-tagság mellett. (Szeptember 25.) A dánok 63,3%-a támogatta az ország EK-tagságát. (Október 2.) A norvégok így nem csatlakoztak az EK-hoz. Ez 20 évvel később is megismétlődött, amikor az ország Ausztriával, Svédországgal és Finnországgal együtt csatlakozott volna az Unióhoz július 30. Az EU bevezeti a közös mezőgazdasági politikát, amely az EU-tagországok közös ellenőrzése alá helyezi az élelmiszer-termelést. Így a gazdák azonos árat kapnak terményükért. Az EU szükségleteinek elegendő élelmiszert termel, a gazdák is jól keresnek. Ennek nemkívánatos mellékhatása a túltermelés és az ebből származó terménytöbblet felhalmozódása. Az 1990-es évek óta kiemelt cél a többlet csökkentése és az élelmiszer minőségének javítása július 20. Az EU aláírja első jelentős nemzetközi szerződését tizennyolc korábbi gyarmati afrikai ország támogatására ben immáron 78 afrikai, karibi és csendes-óceáni (AKCS) országgal tart fenn különleges partnerségi viszonyt. Az EU nyújtja a világon a legtöbb fejlesztési támogatást a rászoruló országoknak. A támogatás feltétele, hogy a kedvezményezettek tiszteletben tartsák az emberi jogokat július 1. Az áruforgalmat terhelő vámok megszüntetésével első ízben válik lehetővé a tagországok közötti szabad kereskedelem. A hatok felszámolják az egymás országaiból behozott áru után fizetendő vámot, s ezzel elsőként lehetővé teszik a határokon átnyúló szabad kereskedelmet. Ezzel párhuzamosan azonos vámtételeket alkalmaznak a harmadik országokból behozott árukra is. Megszületik a világ legnagyobb kereskedelmi csoportja. Rohamosan bővül a kereskedelem mind a hatok, mind pedig az EU és a világ többi része között júliusában az első holdra szállással az amerikaiak visszaszerzik elsőségüket az űrben : Bővülő közösség a csatlakozók első köre április 24. Az EU már 1970-ben tervezte a közös valuta bevezetését. Az EU-tagok a monetáris stabilitás megőrzése érdekében úgy döntenek, hogy egymás valutái viszonylatában az árfolyam-ingadozást szűk korlátok közé szorítják. Ez az 1972-ben megállapított árfolyammechanizmus jelenti az első lépést az euro bevezetése felé, ami harminc évvel később valósul meg. 12

13 Az 1970-es években a környezetszennyezés elleni küzdelem is megélénkül. Az EU a szennyező fizet elvét első alkalommal bevezetve jogszabályokat fogad el a környezet védelmére. Megalakul a Greenpeace és más hasonló lobbicsoportok január 1. A hatok Dánia, Írország és az Egyesült Királyság hivatalos belépésével kilencekké bővülnek. Tagállamok: Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, Németország és Olaszország. Új tagállamok: Dánia, Egyesült Királyság, Írország december 10. Az EU vezetői a szolidaritás kifejezésére létrehozzák az Európai Regionális Fejlesztési Alapot. Az alap célja az utak és távközlési hálózatok javítására, beruházások ösztönzésére és munkahelyteremtésre fordítandó források átcsoportosítása a gazdagabb térségekből a szegényebb térségekbe. Később az ilyenfajta tevékenységből származik az EU teljes kiadásainak egyharmada június Az EU-állampolgárok első alkalommal választják közvetlenül az európai parlamenti képviselőket, ezt megelőzően ugyanis a képviselőket a nemzeti parlamentek delegálták. A Parlamentben a képviselők nem nemzeti küldöttségekbe tömörülnek, hanem páneurópai politikai csoportok (szocialista, konzervatív, liberális, zöldek stb.) szerint foglalnak helyet. A Parlament befolyása folyamatosan növekszik. Portugáliában a Salazar-rezsim 1974-es megbuktatása, Spanyolországban pedig Franco tábornok 1975-ös halála véget vet a két utolsó jobboldali diktatúrának Európában. Mindkét ország hitet tesz a demokratikus kormányzás mellett, ami fontos mérföldkő a későbbi EUtagságra való jogosultság szempontjából. Az 1970-es évek szélsőséges csoportjai által elkövetett számos terroristacselekmény egyike a korábbi olasz miniszterelnök, Aldo Moro meggyilkolása 1978-ban. Az áldozatok között vannak vezető ügyvédek, üzletemberek, politikusok, valamint az 1972-es müncheni olimpiai játékokon lemészárolt tizenegy izraeli sportoló : Európa átalakulóban a berlini fal leomlása január 1. Görögország csatlakozásával az EU-tagok száma tízre nő. Görögország azóta jogosult a tagságra, mióta 1974-ben megbuktatták a katonai rezsimet, és helyreállították a demokráciát. Tagállamok: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország. Új tagállam: Görögország február 28. A számítógép és az automatizálás megváltoztatja az életmódunkat és a munkamódszereinket. Az EU, hogy az innováció területén továbbra is megőrizhesse helyét az élbolyban, 1984-ben elfogadja az Esprit programot, az elsőt azon számos kutatási és fejlesztési program sorában, amelyekre azóta támogatást nyújtott. 13

14 1986. január 1. Spanyolország és Portugália belépésével az EU tagjainak száma tizenkettőre emelkedik. Tagállamok: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország. Új tagállamok: Portugália és Spanyolország február 17. Annak ellenére, hogy 1968-ban megszűntek a vámkezelési illetékek, még mindig nem akadálytalan az EU belső határain átnyúló kereskedelem. A legfőbb korlátokat a nemzeti szabályozásokban rejlő különbségek jelentik. Az 1986-os Egységes Európai Okmány bevezetésével hatéves, széles körű program indul az akadályok felszámolására. Az Okmány egyben nagyobb beleszólást biztosít az Európai Parlamentnek, valamint bővíti az EU hatáskörét a környezetvédelem területén június 15. Az EU elindítja az Erasmus-programot azoknak az egyetemi hallgatóknak a támogatására, akik legfeljebb egy évig egy másik európai országban kívánnak tanulmányokat folytatni. Azóta több mint 2 millió fiatal élt az Erasmus és az ahhoz hasonló programok nyújtotta lehetőségekkel. Lengyelországban és Magyarországon indulnak el azok a folyamatok, amelyek a kommunizmus összeomlásához vezetnek Közép- és Kelet-Európában. A korszakos esemény jelképe a berlini fal ledöntése volt 1989-ben. A keletnémet kormány a keletnémet állampolgárok tömeges nyugatra vándorlása láttán kitárja a kapukat. Németország több mint negyven év elteltével újra egyesül, és 1990 októberében a keleti rész is csatlakozik az EUhoz : Határok nélküli Európa A balkáni térségben 1991-ben Jugoszlávia a szétesés küszöbén áll. Harcok kezdődnek először Horvátországban, majd Bosznia-Hercegovinában, ahol szerbek, horvátok és muzulmánok vívnak véres polgárháborút egymással. Az Európai Unióról szóló szerződés, melyet február 7-én írtak alá Maastrichtban, november 1-jén lépett hatályba február 7. Maastrichtban aláírják az Európai Unióról szóló szerződést. A Szerződés kiemelkedő mérföldkövet jelent az EU történetében, hiszen amellett, hogy egyértelmű szabályokat tartalmaz a leendő egységes valutára vonatkozóan, lefekteti a közös kül- és biztonságpolitika alapelveit, és szabályozza a bel- és igazságügy területén a szorosabb együttműködés kereteit. A Szerződés értelmében az Európai Közösség elnevezés helyébe hivatalosan Európai Unió lép. Az akadályok lebontásával a személyek, áruk, szolgáltatások szabadon mozoghatnak az EU tagországai között január 1. Létrejön az egységes piac, és megvalósul a négy alapszabadság, az áruk, a szolgáltatások, a személyek és a tőke szabad áramlása óta több mint 200, az 14

15 adópolitikára, az üzleti szabályozásokra, a szakképesítésekre és az átjárható határok előtti egyéb akadályokra kiterjedő jogszabályról született megállapodás. Néhány szolgáltatás tekintetében késlekedést mutat a szabad mozgás megvalósulása január 1. Ausztria, Finnország és Svédország is csatlakozik az EU-hoz. A 15 tagország területe immáron Nyugat-Európa csaknem egész területét magában foglalja októberében Németország újraegyesülésével a volt Kelet-Németország az EU részévé vált. Tagállamok: Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. Új tagállamok: Ausztria, Finnország és Svédország március 26. Hét országban hatályba lép a Schengeni Megállapodás: Belgiumban, Franciaországban, Hollandiában, Luxemburgban, Németországban, Portugáliában és Spanyolországban. Ezen országok között bármilyen állampolgárságú utazó útlevél-ellenőrzés nélkül lépheti át a határt. Azóta már más országok is csatlakoztak a schengeni útlevélmentes övezethez június 17. Az Amszterdami Szerződés aláírása. Az Amszterdami Szerződés a Maastrichti Szerződés eredményeire építve terveket fogalmaz meg az EU-intézmények reformjára, arra, hogy Európa miként tudna az eddiginél erőteljesebben hangot adni véleményének a világban, valamint arra, hogy a korábbiakhoz képest több forrást fordítsanak foglalkoztatásra és állampolgári jogokra december 13. Az EU vezetői megállapodnak arról, hogy csatlakozási tárgyalásokat indítanak tíz közép- és kelet-európai országgal: Bulgáriával, Csehországgal, Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával, Magyarországgal, Romániával, Szlovákiával és Szlovéniával. A csoporthoz hozzáveszik a két földközi-tengeri szigetet, Ciprust és Máltát is. A Szerződés 2000-ben Nizzában elfogadott módosításai, nevezetesen az EU-n belüli szavazási szabályok átalakítása zöld utat enged a bővítésnek. Dolly bárány ban skót tudósoknak sikerül egy hatéves anyajuhból vett egyetlen sejtből bárányt klónozni, ami áttörést hoz a géntechnológiában. Dolly édesanyja tökéletes mása január 1. Útjára indul az euró. Tizenegy országban (majd 2001-ben Görögországban is) bevezetik az eurót, egyelőre csak számlapénzként, kereskedelmi és pénzügyi ügyletek lebonyolításánál. Az euro-készpénz csak később kerül forgalomba. Az euro-zónába tartozó országok: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország. Dánia, Svédország és az Egyesült Királyság egyelőre úgy dönt, hogy nem vesz részt a valutaunióban től napjainkig: A további bővülés évtizede szeptember 11-én eltérített repülőgépek ütköznek a New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba és a washingtoni Pentagon épületébe. Közel háromezer ember veszti 15

16 életét. Az EU-tagországok határozottan kiállnak az Egyesült Államok mellett a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelemben január 1-jén az euro több mint 300 millió európai közös fizetőeszközévé vált január 1. Forgalomba kerülnek az euro-bankjegyek és érmék. Igazi szervezési bravúrt jelent az új készpénz gyártása és terjesztése tizenkét országban. Több mint 80 milliárd euro-érmét vernek. A bankjegyek minden országban azonosak, míg az érméken az értéket jelölő oldal egységes, a hátoldalon pedig valamilyen nemzeti jelkép látható. Minden érme szabad forgalomban van: így mi sem természetesebb, mint hogy finn vagy más országban vert euro-érmével váltunk jegyet a madridi metróra március 31. Az EU kül- és biztonságpolitikája keretében békefenntartási feladatokat vállal a Balkánon, először Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaságban, majd Bosznia és Herczegovinában. Mindkét esetben EU-vezetésű csapatok lépnek a NATO egységeinek helyébe. Ami a belügyeket illeti, az EU úgy dönt, hogy 2010-re kialakítja a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget, és az ezzel járó előnyöket biztosítja valamennyi állampolgára számára május 1. Nyolc közép- és kelet-európai ország Csehország, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia csatlakozik az EU-hoz, s ezzel véget ér Európának a nagyhatalmak jaltai, hatvan évvel korábbi megállapodása nyomán előállt megosztottsága. Ciprus és Málta is EU-taggá válik, Bulgária és Románia belépése pedig 2007-ben várható. További tagjelöltek még Horvátország és Törökország. Tagállamok: Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Luxemburg, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország. Új tagállamok: Ciprus, Cseh Köztársaság, Észtország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Szlovákia és Szlovénia. Tagjelölt országok: Bulgária, Románia és Törökország október 29. A 25 EU-tagország aláírja az európai alkotmány létrehozásáról szóló szerződést. Az Alkotmányszerződés célja a huszonöt, később még több tagországot számláló EU-n belül a demokratikus döntéshozatal és irányítás egyszerűsítése, illetve korszerűsítése. Emellett egy új tisztség, az európai külügyminiszteri poszt létrehozását is tartalmazza. Az Alkotmányszerződés hatálybalépéséhez azt mind a huszonöt országnak meg kell erősítenie februárban hatályba lép a globális felmelegedés korlátozását és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését célzó nemzetközi egyezmény, a Kiotói Jegyzőkönyv. Az EU mindvégig következetes és vezető szerepet vállal az éghajlatváltozás hatásainak csökkentésére irányuló törekvésekben. Az Egyesült Államok nem írja alá a Jegyzőkönyvet január 1. Két további kelet-európai ország Bulgária és Románia csatlakozik az Unióhoz. Ezzel a tagállamok száma 27-re nő. Tagjelölt ország Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország. 16

17 Tagállamok: Ausztria, Belgium, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svédország, Szlovákia és Szlovénia. Új tagállamok: Bulgária és Románia. Tagjelölt országok: Horvátország, Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság és Törökország december 13. Az EU 27 tagállama aláírja az eddigi szerződéseket módosító Lisszaboni Szerződést. A Szerződés célja, hogy demokratikusabbá, hatékonyabbá és átláthatóbbá tegye az EU-t, ezáltal biztosítva, hogy az Unió képes legyen megbirkózni az olyan globális kihívásokkal, mint az éghajlatváltozás, a biztonság és a fenntartható fejlődés. Brüsszeli szerződés A 1948-as Brüsszeli szerződést az Egyesült Királyság, Franciaország, Belgium, Hollandia és Luxembourg közötti megállapodás gazdasági, szociális és kulturális együttműködésről, valamint kollektív önvédelemről. A szerződés lényegében kiterjeszti az előző évben Nagy- Britannia és Franciaország között született Dunkerque-i szerződésben vállalt kötelezettségeket. A szerződés fő célja a tagállamok kölcsönös védelme egy esetleges német agresszióval, illetve a Szovjetunió fenyegetésével szemben. A szerződést 50 évre kötötték, és alapjául szolgált az Észak-atlanti Szerződéses Szervezetnek (NATO), valamint a Nyugateurópai Uniónak (WEU). A szerződést Truman elnök is támogatta. A brüsszeli szerződés volt az első, a tagállamok közötti kölcsönös védelmet is magában foglaló szerződés a második világháború utáni Európában és az aláírók szándékai szerint biztosította volna a nyugat-európai államok védelmét a kommunizmus terjeszkedésével szemben. A kollektív védelem mellett kulturális és szociális együttműködést is előirányoztak, illetve szó volt egy "Tanácsadó testület" (Consultative Council) felállításáról is. A háború utáni Európa országai közötti védelmi együttműködése terén a brüsszeli szerződés a Nyugat-európai Unió (WEU), illetve később a NATO előfutára volt. Utóbbitól annyiban különbözött, hogy csak európai országok vettek részt benne, illetve elsősorban a kiújuló német fenyegetéssel szemben védelem volt a szerződés célja. Ezzel szemben egy évvel később a NATO-t már az Egyesült Államok és Kanada részvételével hozták létre, miután az európai politikusok belátták, hogy a kontinens kettéosztottsága tartós lesz, biztonságukat pedig a kommunizmus terjedése jobban fenyegeti szeptemberében a brüsszeli szerződést aláíró országok egy katonai intézmény, a Nyugati Unió Védelmi Szervezete (Western Union Defence Organization) felállításáról döntöttek. A WU védelmi bizottsága a miniszterelnökök szintjén működött, illetve megalakult a WU egyesített vezérkara is, amelynek a közös védelmi hadműveleteket kellett irányítani. A brit Bernard Montgomery tábornokot nevezték ki a szárazföldi, tengeri és légierős parancsnokok bizottsága elnökének, amely a franciaországi Fontainebleau-ben kezdte meg működését. A szárazföldi haderőnem parancsnoka Jean de Lattre de Tassigny francia 17

18 tábornok, a légierő parancsnoka Sir James Robb brit tábornok és a haditengerészeti erők parancsnoka Robert Jaujard francia ellentengernagy lett október 23-án londoni és párizsi konferenciák után Olaszországot és Nyugat- Németországot is felvették a Nyugati Unióba, amelyet egyúttal átneveztek Nyugat-európai Uniónak. A szerződés gazdasági, szociális és kulturális előírásai nem valósultak meg, a védelmi vonatkozásai pedig a NATO megalakulásával jelentéktelenné váltak. Párizsi szerződés A párizsi szerződést április 18-án írta alá Belgium, Franciaország, Hollandia, Luxemburg, az NSZK és Olaszország, ezzel létrehozva az Európai Szén- és Acélközösséget, amely később az Európai Unió egyik alkotóeleme lett. A szerződést Jean Monnet francia közgazdász dolgozta ki, az ötletet támogatta a német származású francia külügyminiszter, Robert Schuman. A szerződés július 23-án lépett életbe, és július 23-án járt le, pontosan 50 évig volt érvényben július 23-án, az ESZAK megszűnésével kötelezettségei és jogai az Európai Közösségre szálltak. A szerződés nagy szerepet játszott a II. világháború utáni Európa békés egyesítésében. A háborúban egymással szemben álló országok dolgoztak közösen a szénbányászat és az acéltermelés, a készletek ellenőrzésében. Franciaország és Németország között Elzász- Lotaringia szén és vasérc készleteiért dúló hosszú háborúskodásnak lett ezzel vége. Római szerződés A római szerződés az a nemzetközi szerződés, amelyet hat nyugat-európai állam írt alá március 25-én Rómában, ezzel létrehozva az Európai Gazdasági Közösséget. A szerződés eredeti neve Szerződés az Európai Gazdasági Közösség létrehozásáról. A maastrichti szerződés kivette a közösség és a szerződés nevéből a gazdasági jelzőt. Tehát a szerződés neve hivatalosan Szerződés az Európai Közösség létrehozásáról. Ugyanazon a napon egy másik szerződést is aláírtak, ez az Európai Atomenergia Közösséget hozta létre. A két szerződést együttesen római szerződéseknek is nevezik. Mindkettő január 1-jén lépett hatályba. Az eredeti szerződést többször is módosították későbbi megállapodások. A maastrichti szerződés 1993-as életbe lépése újabb lépés volt az európai integráció felé, ennek ellenére az Európai Unió intézményei döntéseinek többsége számára a római szerződés szolgáltatja a jogi alapot, ez maradt a közösségi jog legfőbb forrása. 18

19 Egyesítő szerződés Az egyesülési (vagy fúziós) szerződést (angolul: Merger Treaty) április 8-án Brüsszelben írta alá a hat alapító tagállam (Franciaország, Németország, Olaszország, Hollandia, Belgium és Luxemburg) és július 1-jén lépett hatályba. A szerződés keretében összevonták az Európai Szén- és Acélközösség (ESZAK), az Európai Gazdasági Közösség (EGK) és az Európai Atomenergia Közösség (Euratom) addig párhuzamosan működő intézményeit, amelyekre ettől az időponttól az Európai Közösségek meghatározás használatos. Érdemes azonban megjegyezni, hogy a három közösség önálló jogalanyisága megmaradt. Az ESZAK Főhatósága, az EGK és az Euratom Bizottságai beolvadtak egy közös Bizottságba, valamint a három szervezet Tanácsai is egy közös Tanáccsá váltak. A Közgyűlés és a Bíróság kezdettől fogva közös intézmények voltak, és ezen az Egyesülési Szerződés sem változtatott. A szervezetek hatáskörét tekintve míg az ESZAK és az Euratom működési területe pontosan lehatárolt, minden más kérdésben az EGK kompetens. Úgy is fogalmazhatunk, hogy az EGK a közös piac működését biztosító általános hatáskörű szervezet. (Megjegyzés: Az ESZAK-ot létrehozó szerződést 50 évre kötötték, ennek értelmében július 23-án érvényét vesztette.) Maastrichti szerződés A maastrichti szerződést (hivatalosan Szerződés az Európai Unióról) február 7-én írták alá Maastrichtban az Európai Közösség (EK) tagjai és november 1-jén lépett hatályba, a Delors Bizottság idején. Az Európai Unió megalakulásához vezetett, a pénzügyi és politikai unióról szóló különböző tárgyalások eredménye volt. A szerződés tartalmazta az euró bevezetésének körülményeit, és itt jelenik meg az Unió három pilléres szerkezete. Az Európai Unió három tartópillére az Európai Közösségek (European Communities), a közös kül- és biztonságpolitika (Common Foreign and Security Policy, CFSP) és a bel- és igazságügyi együttműködés (Justice and Home Affairs, JHA). Az első pillért az Európai Gazdasági Közösség, az Európai Szén- és Acélközösség és az Euratom alkotja. A második pillér alapja az Európai Politikai Együttműködés (European Political Cooperation, EPC), amelyet jelentősen kibővített a szerződés. A harmadik pillér elhozta a jogszabályok, az igazságszolgáltatás, a menedékjog, a bevándorlás összehangolását. Eredetileg az Európai Közösség főként a gazdasági és kereskedelmi ügyekkel foglalkozott. Az Európai Bizottságnak és az Európai Bíróságnak jelentős hatalom összpontosult a kezében, ezért függetlenek a tagállamok kormányaitól. Az Európai Parlamentnek, amelyet közvetlenül az Európai Közösség tagállamainak állampolgárai választanak, szintén számottevő politikai ereje volt. A fennmaradó ügyekben a tagállamok kormányai döntöttek. Ezt a rendszert közösségi módszernek hívták vagy szupranacionalimusnak. Sokan szerettek volna az Európai Közösségnek beleszólást adni a külpolitikába, a hadügyekbe és büntetőjogba. Azonban több tagállam túl kényesnek ítélte ezeket a területeket ahhoz, hogy 19

20 a közösség szabályozza és a közösség vezetésének nagyobb ereje legyen, mint az egyes államok kormányainak. Tehát egy kormányközi rendszert kell szerintük alkalmazni a nemzetek feletti helyett. Más államok féltették az államok feletti, független intézményeket (Európai Bizottság, Európai Bíróság, Európai Parlament). A három pilléres szerkezet elválasztja egymástól a gazdasági területeken meglévő hagyományos közösségi felelősséget és az új külügyi, katonai (második pillér) és bűnügyi hatásköröket (harmadik pillér). A szerződés az Európai Gazdasági és Monetáris Unióval kapcsolatban megállapította a főbb dátumokat: december 31-éig létre kell hozni az Európai Központi Bankot, a Központi Bankok Európai Rendszerét, el kell dönteni, hogy mely tagállamok vezetik be az eurót, és rögzíteni kell az árfolyamokat január 1-jén számlapénzként megjelenik az euró, közös monetáris politika gyakorlása január 1-jén euró fizikailag is megjelenik a pénzforgalomban február 28-áig a nemzeti valuták kivonása a forgalomból A szerződés megszabta az euró bevezetésének feltételeit is. Ezek az úgynevezett maastrichti konvergenciakritériumok: A tagország inflációja legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország inflációjának átlagát Az államháztartás hiánya nem lehet nagyobb a GDP 3%-ánál Az államadósság nem lehet nagyobb a GDP 60%-ánál A valuta árfolyamának 2 éves periódusban stabilnak kell lennie egy meghatározott sávon belül (ERM) A hosszú távú kamatszint 2 százalékpontnál jobban nem haladhatja meg a három legkisebb inflációval rendelkező ország kamatszintjeinek átlagát Az eurót bevezető országok alkotják az eurózónát. A szerződés életbe lépése [szerkesztés] A maastrichti szerződést február 7-én írták alá hollandiai Maastrichtban, ahol a végső tárgyalások folytak 1991 decemberében. A szerződés november 1-jén lépett életbe és azóta többször kiegészítették, módosították. A szerződés ratifikálása óriási nehézségek elé nézett néhány tagállamban. Egy franciaországi népszavazáson csak alig 51,05% támogatta, és Dániában elutasította az eredeti szerződést. Az Egyesült Királyságban a parlament végezte a ratifikációt, de a szerződés ellenzői majdnem legyőzték John Major kormányát. Sokak szerint ez a kormány bukását jelentette volna. Amszterdami szerződés október 2-án aláírt amszterdami szerződés az európai integráció alapvető szerződéseinek egyike. A Európai Unió (EU) tagállamai 1996-ban kormányközi konferenciát hívtak össze a maastrichti szerződés felülvizsgálására. Az EU megteremtésével túlságosan nagy lépést tett az európai integráció, és szükség volt az intézményrendszer hatékonyságának 20

21 és demokratikus működésének újragondolására. Az EU keleti bővítése akár új tagot jelenthetett. Az amszterdami szerződés fontos előrelépéseket hozott a közös kül- és biztonságpolitika területén (közös stratégiák, konstruktív tartózkodás). A legjelentősebb haladást a bel- és igazságügyi együttműködés közösségiesítésében érték el. A menekültügyi és bevándorlási politikát, a külső és belső határellenőrzést, valamint az igazságügyi együttműködést polgári jogi ügyekben átemelték az Unió három pillére közül a harmadikból az elsőbe. A schengeni egyezményt beemelték az EU intézményi keretébe. A harmadik pillér fennmaradó részében pedig megerősítették a rendőri és bűnügyi együttműködést. Szintén említésre méltó, hogy Amszterdamban sikerült elérni a foglalkoztatási politika közösségi szintre emelését. A döntéshozatali és intézményi reformok területén azonban a szerződés csalódást keltett, a lényeges döntéseket ezen a területen lényegében véve elnapolták ez az ún. amszterdami maradék (később egy kormányközi konferencia, a nizzai szerződés, az Európai Konvent és egy újabb kormányközi konferencia foglalkoznak még a kérdéssel). Nizzai szerződés A Nizzai Szerződést február 26-án írták alá az Európai Unió akkori tagállamai, és február 1-jén lépett hatályba. Kiegészítette a Maastrichti Szerződést (az Európai Unióról szóló szerződést) és a Római szerződést (Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződést). A Nizzai Szerződés megújította az Unió intézményrendszerét, hogy az a tervezett bővítések után is működőképes legyen. Ezt az Amszterdami Szerződéssel akarták biztosítani, de annak megkötésekor nem jártak sikerrel. A hatályba lépés egy ideig kétséges volt, miután az ír népszavazás 2001 júniusában elutasította. A népszavazást egy évvel később megismételték, ahol a szavazók elfogadták a szerződést. A Nizzai Szerződés megváltoztatta a szavazás rendszerét a Tanácsban. Az új rendszerben a szavazás sikerességéhez szükséges: a tagországok legalább felének (egyes kérdésekben kétharmadának) a szavazatok legalább 74%-ának a népesség legalább 62%-ának az egyetértése. A Szerződés az Unió bővítése után 732-re emelte képviselői helyek számát az Európai Parlamentben, csökkentette az Európai Bizottság tagjainak számát. Elrendelte, hogy amint az Európai Unió tagállamainak száma eléri a 27-et, a biztosok száma kevesebb legyen a tagállamok számánál. A módosítás 27. tagállam csatlakozása utáni első Bizottság hivatalba lépésének időpontjától lép érvénybe. A Szerződés tartalmazott intézkedéseket az Európai Szén- és Acélközösséget létrehozó szerződés lejártának pénzügyi következményeivel kapcsolatban. 21

22 Lisszaboni szerződés Típusa: Korábbi szerződéseket kiegészítő szerződés Megszövegezve: október Aláírás dátuma: december 13. Aláírás helye: Lisszabon, Portugália Aláírók: Az Európai Unió tagállamai Életbelépés: december 1. Nyelvek: Az EU 23 hivatalos nyelve A lisszaboni szerződés, teljes nevén a Lisszaboni Szerződés az Európai Unióról szóló szerződés és az Európai Közösséget létrehozó szerződés módosításáról, amelyet Lisszabonban, december 13-án írtak alá, az Európai Unió (EU) működését tette hatékonyabbá az alapszerződések korábbi változatai módosításával. A szerződés kinyilvánított célja volt, hogy lezárják az amszterdami szerződéssel és a nizzai szerződéssel megkezdett folyamatot, amely arra irányul, hogy megerősítse az Unió hatékonyságát és demokratikus legitimitását, valamint javítsa egységes fellépését. A lisszaboni szerződéssel bevezetett főbb változtatások közé tartozott a minősített többségi szavazások számának növelése az EU Tanácsában, az Európai Parlament megnövelt szerepe a döntéshozásban, a pillérrendszer megszüntetése, új tisztségek létrehozása (az Európai Tanács elnöke és az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője) egy egységes álláspont képviseletének megkönnyítésére. A szerződés két jelenlegi és egy jövőbeli kivétellel jogilag kötelezővé tette az Alapjogi Chartát. A szerződéssel eredetileg csökkentették volna az EUbiztosok számát 27-ről 18-ra, de ezt végül az íreknek adott garanciákban visszavonták. Az Európai Unió intézményeinek módosításáról szóló tárgyalások 2001-ben kezdődtek, és először az Európai Alkotmányt eredményezték, mely elbukott a francia és holland népszavazásokon. A lisszaboni szerződést december 13-án írták alá Lisszabonban (miután Portugália volt a Tanács soros elnöke), és a tervek szerint 2008 végéig minden tagállamban ratifikálni kellett volna, hogy a 2009-es európai parlamenti választásokig január 1-jén életbe léphessen. (Az életbe lépés, csúszás esetén, az összes ratifikációs okmány Rómában való elhelyezése utáni hónap első napján vált lehetővé.) Azonban ezt a június 12-én megtartott ír népszavazás, valamint a cseh törvényhozás, a lengyel elnök és egy német alkotmánybírósági ítélet elhúzódása nem tette lehetővé. Ezután Írország vezetői az uniós politikusokkal összhangban úgy döntöttek, hogy október 2-án megismétlik a referendumot, miután garanciákat adtak Írországnak az adópolitika nemzeti szuverenitásának, a hagyományos ír semlegességnek, valamint az etikai (családjogi, oktatási, vallási stb.) kérdések kapcsán. Ezen a referendumon az igenek több mint kétharmados többséget szereztek, és az ír ratifikáció október 23-ára le is zárult. A cseh törvényhozás két háza 2009 első felében megszavazta a szerződést, szeptemberre a németek is ratifikálták, és a lengyel elnök, aki az ír igen -től tette függővé kézjegyét, szintén aláírta azt. Az életbe lépés előtt már csak Václav Klaus cseh államfő állt, akinek három feltétele volt - az ír népszavazás pozitív eredménye, cseh kivétel az Alapjogi Charta alól és az 22

23 alkotmánybíróság ítélete, melyben az egész szerződést vizsgálva, azt a cseh alkotmánnyal összeegyeztethetőnek találta. Ez történt meg legkésőbb, november 3-án. A cseh elnök még aznap aláírta a szerződést. A lisszaboni szerződés december 1-jén lépett életbe. Az EU működésének felülvizsgálata, különösen a 2004-es, tíz taggal való kibővülés után egyre esedékesebbé vált, ezt jelezte a nizzai szerződés mellé fűzött nyilatkozat 2001-ben. A nizzai megállapodások lehetővé tették az EU bővítését 27 tagra, a szavazási rendszer megújításával. A Laekeni Nyilatkozat, amelyet 2001-ben hirdettek meg, elindította az alkotmányozási folyamatot. Felállította az Európai Konventet, amelyet a korábbi francia elnök, Valéry Giscard d'estaing vezetett, és szerepe volt, hogy egy európai alkotmányt dolgozzon ki a tagállamok közti párbeszéd menedzselésével. Az Európai Alkotmány végső szövegét 2004 nyarán, egy EU-csúcson fogadták el, Írország EU-elnöksége alatt. Az Alkotmányt, amelyet minden tag elfogadott, egy ünnepség keretében írták alá november 29-én. Mielőtt életbe lépett volna ezt november 1-jére tervezték át kellett esnie a ratifikációs folyamaton. Ez minden országban mást jelentett, függően hagyományaitól, alkotmányának előírásaitól, és a politikai szándékoktól. Az Alkotmányt 2005-ben a népszavazás formáját választó Franciaország és Hollandia visszautasította. Miközben a tagországok többsége parlamenti úton ratifikálta az okmányt (bár Spanyolország és Luxemburg népszavazáson hagyta jóvá), a ratifikációhoz szükséges lett volna minden tagállam hozzájárulása, ezzel világossá vált, hogy nem tud életbe lépni. Ezután az EU vezetői egy időre pihentették az ügyet, és átgondolták a hogyan tovább kérdését. Ez végül a tervezett Európai Alkotmány kudarcát jelentette első félévében Németország látta el az EU elnökségét, és bejelentette, hogy a pihentetés véget ért. Márciusban, ötven évvel a Római szerződés aláírása után elfogadtatta a Berlini Nyilatkozatot a tagállamokkal. Ez deklarálta, hogy a tagállamok célja, hogy a 2009-es európai parlamenti választást már egy új szerződés alapján bonyolítsák le tehát 2009 közepére már lépjen is életbe egy új szerződés. (Ez a választás végül az első ír népszavazás kurdarca miatt mégis a régi rendszer szerint folyt le.) Még a Berlini Nyilatkozat előtt európai politikusok tömörülése, az ún. Amato-csoport, melyet Barroso bizottsága is támogatott, nem hivatalosan azon dolgozott, hogy átírja az Alkotmányszerződést június 4-én a csoport francia nyelven közzétette munkáját az Alkotmány 448 bekezdésének szavát 70 bekezdésre és szóra redukálták. A Berlini Nyilatkozatban az EU vezetői nem hivatalos menetrendet dolgoztak ki az új szerződéssel kapcsolatban: Menetrend június Az Európai Tanács csúcstalálkozója Brüsszelben; mandátum a Kormányközi Konferenciára július 23. Kormányközi Konferencia Lisszabonban az új szerződés szövegéről szeptember 7-8. Az EU külügyminiszereinek értekezlete a szerződésről 23

24 2007. október A Tanács csúcstalálkozója Lisszabonban; végső megállapodás a reformszerződés szövegéről december 13. Ünnepélyes aláírás Lisszabonban január 1. Az életbe lépés eredetileg tervezett időpontja december 1. A lisszaboni szerződés életbe lépése június 21-én összeült a soros EU-csúcs. Ezen a tagállamok állam- és kormányfői elhatározták, hogy megegyeznek egy új szerződésről, hogy az helyettesítse a visszautasított Alkotmányt. A találkozóra a német EU-elnökség keretében került sor, és Angela Merkel német kancellár mint az EU soros elnöke vezette a tárgyalásokat. Néhány más feladat után (mint például az egyezség Ciprus és Málta eurózónába való felvétele ügyében) elkezdődtek a tárgyalások az új szerződés részleteiről. Ezek egészen június 23. reggeléig folytak. Ekkorra értek el megegyezést a négyzetszám-alapú szavazatszám bevezetését követelő Lengyelországgal. Végül a tagállamok 16 oldalban adtak mandátumot egy Kormányközi Konferencia összehívására. Ez javasolta az alkotmányos utalások nagy részének és a szimbólumoknak az elhagyását. Ezen kívül egyezség született az eredeti Alkotmány bizonyos részeinek (például a külügyeknek) a kiegészítéséről. A Lengyelország és az Egyesült Királyság felől érkező nyomás ellenére az Európai Unió Alapjogi Chartáját is hozzáfűzték a szöveghez, de a két ország felmentést kapott alóla. A szerződés rugalmasabbá teszi a kimaradási klauzulákat ("opt-out") az EU-ban, és az új, az Alkotmányban található szavazási rendszert sem alkalmazzák 2014 előtt. A júniusi csúcson a szerződést, mint "Reformszerződés"-t emlegették, világossá téve az alkotmányos vonások jelentős csökkentését. A megegyezés szerint a Reformszerződés kiegészíti mind az Európai Közösség létrehozásáról (Római szerződés), mind az Európai Unióról(Maastrichti Szerződés) szóló szerződéseket, hogy ezzel tartalmazni tudja az Alkotmány elemeit, anélkül, hogy egy dokumentumot alkotna belőlük. Az Európai Közösségről szóló szerződést pedig átnevezik az Európai Unió működéséről szóló szerződésre. Emellett megállapodtak, hogy az Alkotmánnyal ellentétben, amelyiknek részét alkotta az Alapjogi Charta, a Reformszerződés csak egy utalást tesz majd rá, ám így is kötelezővé teszi jogilag. A csúcs után Lengyelország szeretett volna újranyitni pár témát. Júniusban Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök kijelentette, hogy a II. világháború elmaradta esetén Lengyelországnak sokkal több lakosa lenne. Egy másik ügyben a keményen lobbizó Jan-Peter Balkenende holland miniszterelnök harcolt ki nagyobb szerepet a nemzeti parlamenteknek az uniós jogalkotásban. Portugália, amely júliusban átvette a soros elnökséget, támogatta és folytatta Németország kezdeményezését a Kormányközi Konferencia összehívására. A júniusi tárgyalások és a 16 oldalas megegyezéstervezet alapján július 23-án ült össze a testület, egy rövid ünnepség keretében. A portugál elnökség "Az Európai Unióról szóló és az Európai Közösség létrehozásáról szóló szerződéseket kiegészítő szerződéstervezet" címmel közzétett egy 145 oldalas dokumentumot, amihez még egy 132 oldalas szöveg is hozzátartozott, 12 jogi protokollal és 51 nyilatkozattal. A szerződés kivitelezésének kezdetén ezt a tervezetet az Európai Tanács honlapján is elérhetővé tették. 24

25 A Konferencián a kormányok képviselőin és az egyes országok által küldött jogi szakembereken kívül részt vett az Európai Parlament három küldöttje: a néppárti Elmar Brok, a szociáldemokrata Enrique Baron Crespo és a liberális Andrew Duff. A Konferencia megnyitása előtt a lengyel kormány kifejezte szándékát a júniusi megállapodás módosítására, különösen a szavazási rendszer területén, de a többi tagállam által rájuk gyakorolt nyomás miatt visszavonták e szándékukat, mert el akarták kerülni, hogy a tárgyalásokon a szerződés egyedüli akadályoztatójaként tekintsenek rájuk. Az Európai Tanács októberi csúcstalálkozóján, amelyet a soros EU-elnök és portugál miniszterelnök José Sócrates vezényelt le, a minden tagországból jelen lévő jogi szakértők segítségével végső megállapodásra jutottak a szerződéstervezetről. A Tanács ülése alatt világossá vált, hogy a Reformszerződés a Lisszaboni Szerződés nevet kaphatja, mert aláírására nagy valószínűséggel a soros elnök Portugália fővárosában, Lisszabonban fog sor kerülni. Az Európai Tanács október i, lisszaboni ülésén még néhány dolgon változattak a szerződés aláírásának biztosítása érdekében. Lengyelország kicsit erősebb megfogalmazást kapott a szavazási súlyok mértékének a ioanninai kompromisszumnak az újraelosztásáról, emellett lehetőséget egy állandó főügyész jelölésére az Európai Bíróságban. A lengyelek az állandó főügyész jelölésére úgy kaptak lehetőséget, hogy azok számát nyolcról tizenegyre emelték. A Tanács októberi csúcstalálkozóján Portugália javasolta, hogy a Reformszerződést Portugália fővárosában, Lisszabonban írják alá. A kérést elfogadták, és ezzel a szerződés uniós hagyományok szerint lisszaboni szerződés néven vonult be a köztudatba. Az aláírási ceremónia megszervezésével a portugál elnökséget bízták meg. A szerződést december 13-án írták alá az EU tagállamainak képviselői a lisszaboni Szent Jeromos-kolostorban. A portugál kormány, mint a soros EU-elnökség betöltője, a XV. századi, Lisszabonban található Jeromos-kolostorba szervezte az ünnepséget, ahol Portugália 1985-ös csatalakozási szerződését is aláírták. A 27 állam képviselői az aláírással fejezték be hivatalosan a szerződés tárgyalását. Ez volt az első alkalom, hogy a három fő EU-intézmény vezetői is aláírtak egy uniós szerződést. Gordon Brown brit miniszterelnök nem vett részt az ünnepségen, pár órával később írta alá a szerződést. Ennek oka, hogy brit képviselők előtt vett részt egy bizottsági meghallgatáson. Európai Unió Alapjogi Chartája Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak. Hét fejezetben, 54 cikkelyen keresztül határozták meg az Európai Unió alapvető értékeit. A Chartát a december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. Ezeket a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi, mely március 1-jétől működik Bécsben. Az ügynökség célja továbbá az, hogy az európai 25

26 polgárokat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket. A korábbi, Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont nevű intézmény feladatait veszi át, de tevékenységét más területekre is kiterjeszti. A Charta fontosabb elemei több ország törvényeibe beépültek, így néhány hazaiban is megtalálhatóak. Azonban a fontosabb elemek Martonyi János ígérete ellenére a 2011-ben elfogadandó Alkotmányba nem kerültek bele. I. fejezet: Méltóság 1. cikk: Az emberi méltóság 2. cikk: Az élethez való jog 3. cikk: A személyi sérthetetlenséghez való jog 4. cikk: A kínzás és az embertelen vagy megalázó bánásmód és büntetés tilalma 5. cikk: A rabszolgaság és a kényszermunka tilalma II. fejezet: Szabadságok 6. cikk: A szabadsághoz és biztonsághoz való jog 7. cikk: A magán- és a családi élet tiszteletben tartása 8. cikk: A személyes adatok védelme 9. cikk: A házasságkötéshez és a családalapításhoz való jog 10. cikk: A gondolat-, a lelkiismeret- és a vallásszabadság 11. cikk: A véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadsága 12. cikk: A gyülekezés szabadsága és az egyesülés szabadsága 13. cikk: A művészet és a tudomány szabadsága 14. cikk: Az oktatáshoz való jog 15. cikk: A foglalkoztatás megválasztásának szabadsága és a munkavállaláshoz való jog 16. cikk: A vállalkozás szabadsága 17. cikk: A tulajdonhoz való jog 18. cikk: A menedékjog 19. cikk: Védelem a kitoloncolással, a kiutasítással és a kiadatással szemben III. fejezet: Egyenlőség 20. cikk: A törvény előtti egyenlőség 21. cikk: A megkülönböztetés tilalma 22. cikk: A kulturális, vallás és nyelvi sokféleség 23. cikk: A férfiak és a nők közötti egyenlőség 24. cikk: A gyermekek jogai 25. cikk: Az idősek jogai 26. cikk: A fogyatékkal élő személyek beilleszkedése IV. fejezet: Szolidaritás 27. cikk: A munkavállalók joga a vállalkozásnál a tájékoztatáshoz és konzultációhoz 28. cikk: A kollektív tárgyaláshoz és fellépéshez való jog 29. cikk: A munkaközvetítői szolgáltatások igénybevételéhez való jog 30. cikk: Az indokolatlan elbocsátással szembeni védelem 26

27 31. cikk: Tisztességes és igazságos munkafeltételek 32. cikk: A gyermekmunka tilalma és a fiatalok munkahelyi védelme 33. cikk: A család és a munka 34. cikk: A szociális biztonság és a szociális segítségnyújtás 35. cikk: Egészségvédelem 36. cikk: Az általános gazdasági érdekű szolgáltatásokhoz való hozzáférés 37. cikk: Környezetvédelem 38. cikk: A fogyasztók védelme V. fejezet: A polgárok jogai 39. cikk: Aktív és passzív választójog az európai parlamenti választásokon 40. cikk: Aktív és passzív választójog a helyhatósági választásokon 41. cikk: A megfelelő ügyintézéshez való jog 42. cikk: A dokumentumokhoz való hozzáférés joga 43. cikk: Az ombudsman 44. cikk: A petíciós jog 45. cikk: A mozgás és a tartózkodás szabadsága 46. cikk: A diplomáciai és konzuli védelem VI. fejezet: Igazságszolgáltatás 47. cikk: A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog 48. cikk: Az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog 49. cikk: A bűncselekmény és a büntetések törvényességének és arányosságának elvei 50. cikk: A kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma VII. fejezet: Általános rendelkezések 51. cikk: Alkalmazási kör 52. cikk: A biztosított jogok hatálya 53. cikk: A védelem szintje 54. cikk: A joggal való visszaélés tilalma Az Európai Tanács Az Európai Tanács (közkeletű rövidítéssel EiT) az Európai Unió (EU) állam- és kormányfőinek, valamint az Európai Bizottság elnökének a találkozója, az EU csúcsszerve. Az 1974-től létrejött rendszeres találkozók sorát intézményesítették, eredetileg évente kétszer ülésezett, de az utóbbi években több találkozó is volt az EU-t érintő kulcsfontosságú témákról. A tagállamok miniszterelnökei (Franciaország és Finnország esetében államfői) évente legalább két alkalommal találkoznak, kialakítják az Európai Közösséggel kapcsolatos általános politikai irányvonalat, meghozzák a legfontosabb elvi döntéseket, rendezik az alsóbb fórumokon meg nem oldott vitás kérdéseket. Az Európai Tanács nem jogalkotó szerv, politikai döntéseit konszenzusos alapon hozza meg. Az elfogadott közös politikának a közösség különböző szintű jogalkotó fórumai adnak hivatalos formát a szerződésekben lefektetett eljárásoknak megfelelően. Az Európai Tanács rövid, többnyire kétnapos ülései nem nyilvánosak, döntéseit zárónyilatkozatban teszik közzé. 27

28 Hagyományosan az Európai Tanács csúcstalálkozóinak az Európai Unió Tanácsának elnökségét ellátó ország adott otthont végén megállapodás született arról, hogy e találkozókat Brüsszelben kell megrendezni (nizzai szerződés). A döntés fő oka az volt, hogy a változó helyszín különös tekintettel az egyre szükségesebb alapos biztonsági intézkedésekre túlságosan nagy költségekkel járt, amit a sajtó és a közvélemény rendszeresen kifogásolt ("utazó cirkusz"). Ezért tartják az EiT félév-záró hivatalos üléseit, azóta mindig Brüsszelben, ahol az állandó jellegű helyszínen jelentősen kisebbek a költségek. A hasonlóan félévi rendszerességgel (a félév derekán) megrendezett "informális", de ugyancsak nagy jelentőségű (általában egy-egy kiemelt témával foglalkozó) EiT-üléseket az elnökséget adó országok továbbra is megrendezhetik saját országukban. Az Európai Unió Tanácsa Az Európai Unió Tanácsa az Európai Parlamenttel közösen alkotja az Európai Unió (EU) törvényhozó szervét. Minden tagállam kormányának a miniszterét tartalmazza. Az Európai Unió Tanácsát a hivatalos uniós dokumentumok helyenként Tanácsként említik és gyakran hivatkoznak rá Miniszterek Tanácsa néven (a még el nem fogadott európai alkotmányban már az utóbbi néven szerepel). Székhelye Brüsszel, azonban meghatározott időközönként Luxembourgban ül össze. Informális találkozókat a soros elnökséget adó országban is tartanak. Elnöke a Tanács elnökségét ellátó országot képviselő miniszter. Az elnökséget jelenleg félévente másik ország látja el. A tanács főtitkára a közös kül- és biztonságpolitikai feladatokkal megbízott főképviselő (High Representative for CFSP). Munkájukat az Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) és számos, tematikus munkacsoport segíti. Jogilag a Tanács egy önálló személyiség, de gyakorlatilag több különböző Tanácsra van osztva, mindegyiknek saját működési területe van és a tagországok megfelelő miniszterei vesznek részt bennük. Jelenleg 9 ilyen testület van: Általános ügyek és külső kapcsolatok (GAERC): A legfontosabb testület, külügyminiszterek vesznek részt a havonta egyszer megtartott ülésein. Az utóbbi időben külön ülésezik a két témában. A GAERC irányítja az Európai Tanács soron következő üléseinek előkészítését is. Gazdasági és pénzügyek tanácsa (Ecofin): Gazdasági és pénzügyi miniszterekből áll. Mezőgazdaság és halászat: Az egyik legrégebbi testület, havonta találkoznak a mezőgazdasági és halászati miniszterek valamint a mezőgazdaságért, halászatért, ételbiztonságért, állat- és közegészségügyért felelős biztosok. Bel- és igazságügyi tanács (JHA): Bel- és igazságügyminiszterek alkotják. Foglalkoztatás-, szociálpolitikai, egészségügyi és fogyasztóvédelmi tanács (EPSCO): Foglalkoztatási, munkaügyi, szociális, egészségügyi, gazdasági miniszterek tanácskozása. Versenyügy: 2002 júniusában keletkezett a belső piac, az ipar és a kutatás tanácsainak összevonásával. Az európai ügyekért, iparért és tudományos kutatásért felelős miniszterek alkotják. 28

29 Közlekedés, távközlés és energia: Szintén 2002 júniusában keletkezett 3 szerv összevonásából. Kéthavonta ülésezik. Környezet: Környezetvédelmi miniszterek tanácskoznak évente négyszer. Oktatás, ifjúság és kultúra (EYC): Oktatási, kulturális, ifjúsági és kommunikációs miniszterek alkotják, akik évente 3-4 alkalommal találkoznak. A Tanács egyhangúlag vagy minősített többséggel hozhat döntéseket. Az alkalmazott rendszer a konkrét ügytől függ: az alapító szerződések határozzák meg, milyen típusú döntésekhez milyen módszer kell. A csupán minősített döntést kívánó esetekben is kívánatos egyhangú döntésre törekedni, ha ez lehetséges. Európai Közösségek Bírósága Az Európai Bíróság (más néven Az Európai Közösségek Bírósága vagy Az Európai Unió Bírósága) az Európai Unió (EU) legfelsőbb igazságszolgáltatási szerve, székhelye Luxembourg. Ítélkezik az európai jog értelmezésének ügyeiben, főként alábbi esetekben: Az Európai Bizottság követelése, amikor egy tagállam nem hajt végre egy uniós direktívát vagy más jogi követelményt. Magánszemélyek nem fordulhatnak közvetlenül az Európai Bírósághoz. Ha magánszemélyeknek jogi vitája támad az Európai Unió egyik intézményével, akkor előbb egy alacsonyabb rangú szervhez, az úgynevezett Elsőfokú Bírósághoz (A lisszaboni szerződéssel neve Törvényszék-re változott) kell fordulniuk. Ha az ítélet számukra kedvezőtlen, akkor fellebbezhetnek a döntés ellen az Európai Bíróságon. Az Európai Bizottság és más uniós intézmények alkalmazottai szintén az ún. Közszolgálati Törvényszékhez fordulhatnak az őket érő jogsérelem esetén. Tehát gyakorlatilag az Európai Bíróság kétszintű bíróság. Ez a megoldás tehermentesíti a legfelsőbb szintet, viszont fellebbezés esetén meghosszabbítja a döntési folyamatot. Az Európai Bíróság 27 bíróból és 8 főtanácsnokból áll, akiket 6 éves időtartamra választanak meg. Olyan jogászok közül választják ki őket, akiknek függetlenségéhez nem férhet kétség, és akik megfelelnek az országukban a legmagasabb bírói tisztségekbe történő kinevezéshez szükséges feltételeknek, vagy elismert szakértelemmel rendelkező jogtudósok, a bírákat és főtanácsnokokat a tagállamok kormányai közös megegyezéssel nevezik ki. Minden EU tagállam egy bírót jelölhet, így a számuk mindig megegyezik a tagállamok számával. A bíróságban páratlan számú bírónak kell lennie, ezért ha páros a tagállamok száma, akkor még pótlólag választanak bírákat. A 8 tanácsnok közül ötöt a legnagyobb tagállamok jelölnek: Németország, Franciaország, az Egyesült Királyság, Olaszország, Spanyolország. A másik hármat a többi huszonkét állam felváltva, betűrendben jelölheti. A tanácsnokok az Európai Bíróság teljes jogú tagjai, de mivel nem bírák, nem vesznek részt az ítéletről szóló tanácskozáson. A feladatuk a bíróság számára egy jogi megoldás előterjesztése a rájuk bízott ügyben. Az előterjesztés nem köti a bíróságot, de a bírák általában követni szokták. A Bíróság magyar tagja Juhász Endre, elnöke: Vasziliosz Szkurisz Az Elsőfokú Bíróság magyar tagja Czúcz Ottó, elnöke Bo Vesterdorf. 29

30 4. Az Európai Unió jelképei Az európai zászló Ez tehát az európai zászló, amely nem csupán az Európai Unió jelképe, hanem Európa népeinek szélesebb értelemben vett egységét és identitását is szimbolizálja. Az aranysárga csillagok által alkotott kör az európai népek közötti szolidaritást és a harmóniát jelképezi. A csillagok száma és a tagállamok száma között nincs összefüggés. Azért szerepel 12 csillag a zászlón, mert a 12-es szám ősidők óta a tökéletesség, a teljesség és az egység jelképe. Éppen ezért az Unió bővítéseitől függetlenül a zászló nem változik. A zászló története 1955-ig nyúlik vissza, amikor még csak a mai Európai Unió csak az Európai Szén- és Acélközösség elődje létezett mindössze 6 tagállammal. A különálló és több tagállamot számláló Európa Tanácsot azonban évekkel korábban hozták létre azzal a feladattal, hogy küzdjön az emberi jogokért és támogassa az európai kultúrát. Az Európa Tanács sokáig gondolkozott azon, hogy milyen jelképet válasszon magának. Végül viták sorozata után fogadta el a ma is használatos, kék alapon kör alakban elhelyezkedő 12 aranysárga csillag tervét. Számos nép hagyományvilágában a 12-es szám a tökéletesség szimbolizálása mellett utal az év hónapjaira és az óralap számaira is. A kör pedig egyebek között az egység szimbóluma. Megszületett tehát az európai zászló, az európai népek közötti ideális egység jelképe. Az Európa Tanács a későbbiekben szorgalmazta, hogy a többi európai uniós intézmény is fogadja el a zászlót saját jelképének, majd 1983-ban az Európai Parlament megszavazta a zászló európai uniós jelképpé emelését. Végül 1985-ben a zászlót valamennyi uniós tagország állam- és kormányfője az Európai Unió - akkoriban Európai Közösségek - hivatalos emblémájaként fogadta el. A zászlót 1986 eleje óta használja valamennyi európai intézmény. Az európai zászló az Európai Bizottság, az Unió végrehajtó szervének egyetlen jelképe, míg a többi intézmény és testület az európai zászló mellett egyéb saját jelképpel rendelkezik. 30

31 Az Európai Unió Himnusza Ez a himnusz nem csupán az Európai Unió, hanem a tágabb értelemben vett Európa himnusza is. A dallam Ludwig van Beethoven 1823-ban komponált IX. szimfóniájából származik. A szimfónia utolsó tételében Friedrich von Schiller 1785-ös versét, az Örömódát zenésítette meg Beethoven. A vers Schiller idealista látomását fejezi ki az emberek között kialakuló testvériségről - s e látomást Beethoven is osztotta ben az Európa Tanács (amelynek nevéhez köthető az európai zászló megalkotása is) himnuszának fogadta el Beethoven Örömódáját. A híres karmestert, Herbert von Karajant kérték fel, hogy írjon három hangszeres kíséretet - zongorára, fúvós hangszerekre és szimfonikus zenekarra. Szavak nélkül, a zene egyetemes nyelvén, e himnusz az Európában hirdetett szabadság, béke és szolidaritás ideáljait fejezi ki ben az Európai Unió állam- és kormányfői az Európai Unió hivatalos himnuszának fogadták el. Célja nem az, hogy átvegye a tagországok nemzeti himnuszának helyét, hanem az, hogy megünnepelje a tagországok által osztott közös értékeket és egységüket a sokszínűségben. Az európai himnusz meghallgatása: Európa nap május 9-én Robert Schuman előterjesztette Európa újjászervezésére vonatkozó javaslatát, mely elengedhetetlen feltétele volt a békés kapcsolatok fenntartásának. Ezt a "Schuman-nyilatkozat" néven ismert javaslatot tekintjük a mai Európai Unió megszületéséhez vezető első lépésnek. Május 9. mára európai szimbólummá vált (Európa Nap), amely az EU zászlójához, himnuszához és az egységes valutához (az euro) hasonlóan az Európai Unió politikai egységét jelképezi. Az Európa Nap alkalmából olyan rendezvények és fesztiválok kerülnek megrendezésre, melyek Európát közelebb viszik a polgárokhoz, az Unió népeit pedig egymáshoz. Valószínűleg Ön is megfigyelte már például a naptárakban, hogy május 9-ét Európa napjaként jelölik, és talán el is gondolkozott azon, mit jelenthet ez az ünnepnap. Európában feltehetően csak nagyon kevesen tudják, hogy május 9-én történt a mai Európai Unió létrehozásához vezető első lépés megtétele. Ezen a napon Párizsban, egy egész Európát elnyelő harmadik világháború veszélyének fenyegető árnyékában, Robert Schuman francia külügyminiszter a sajtó előtt felolvasta azt a nyilatkozatot, melyben felhívta Franciaországot, Németországot és más európai államokat, 31

32 hogy egyesítsék szén- és acéltermelésüket, ezzel megteremtve az "európai szövetség első konkrét alapjait". Javaslatának lényege egy nemzetek felett álló európai intézmény volt, melynek feladata a szénbányászat és az acélgyártás irányítása, vagyis azoké az ágazatoké, melyek akkoriban mindennemű katonai hatalom alapját képezték. Javaslatával azokhoz az országokhoz fordult, melyek a háború folyamán majdnem elpusztították egymást, s ennek következtében kénytelenek voltak viselni a konfliktus anyagi és erkölcsi következményeit. Mivel tehát az egész folyamat ezzel a nappal vette kezdetét, az EU vezetői 1985-ben, a milánói csúcstalálkozón úgy határoztak, hogy "Európa Napja" május 9-én kerüljön megünneplésre. Minden ország, amely demokratikus úton dönt az Európai Unióhoz történő csatlakozásáról, elfogadja annak alapvető, a békét és a szolidaritást hirdető értékeit. Ezek az értékek szabnak irányt a gazdasági és társadalmi fejlődésnek, mely a környezetvédelemre és a régiókra vonatkozó kérdéseket is szem előtt tartva a polgárok számára megfelelő életminőséget biztosít. Bár Európa, mint egység, évszázadok óta létezik, régen azonban szabályok és intézmények hiányában az egységét létrehozó tényezők nem voltak elégségesek ahhoz, hogy megakadályozzák a tragikus történelmi fordulatok bekövetkeztét. Európa integrációja nem egy nap, de nem is néhány évtized alatt fog megvalósulni. Hiányosságokat még nagy számban találhatunk, és nyilvánvaló tökéletlenségekre is van példa. A második világháborút követően útnak indított terv még mindig nagyon friss. Régen az Európa egyesítésére irányuló minden erőfeszítés egy csoportnak a többi feletti gyakorolt dominanciáján alapult. Ezek az egyesítési kísérletek azért nem lehettek tartósak, mivel a meghódítottaknak egyetlen törekvésük volt: visszanyerni szabadságukat. A mostani cél ettől alapvetően különbözik: olyan Európát akarunk építeni, amely tiszteletben tartja az ott élő valamennyi nép szabadságát és identitását. Európa csak a népeit egyesítve tudja saját kezébe venni sorsa alakulását és pozitív szerepet játszani a világban. Az Európai Unió polgárai szolgálatában áll. Miközben az európai polgárok megtartják saját jellegzetes értékeiket, hagyományaikat és nyelvüket, fontos, hogy otthonosan érezzék magukat az "európai hazában". Egység a sokféleségben : Az Európai Unió jelmondata. A jelmondat arra utal, hogy az Unió egyesíti az európaiakat, hogy annak keretein belül együtt fáradozzanak a közös célért: a békéért és a jólétért, illetve, hogy az Európában honos különféle kultúrák, hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst. 32

33 Az Európai Unió hivatalos jelmondata magyar nyelven Egység a sokféleségben. A jelmondatot az Unió mind a 23 hivatalos nyelvére lefordították, a különféle nyelvi változatoknak egyenlő súlyuk van. A jelmondat latin változatát is szokták használni: In varietate concordia. Az EU jelmondata Európa egyik legújabb szimbóluma, a kék alapon sárga csillagokat ábrázoló zászló és az európai himnusz mellett. Érdekessége, hogy ezt nem a korábbi közösségi szervezetektől örökölte az EU, hanem 2000-ben szavazáson választották ki. Az Európai Bizottság definíciója alapján a jelmondat arra utal, hogy "az Unió egyesíti az európaiakat, hogy annak keretein belül együtt fáradozzanak a közös célért: a békéért és a jólétért, illetve, hogy az Európában honos különféle kultúrák, hagyományok és nyelvek sokféleségükkel gazdagabbá teszik a kontinenst." A jelmondatot először 2000 májusában javasolták egy nem-hivatalos pályázat eredményeként, amelyben az Unió akkori tagállamainak ("EU-15"): Ausztria, Belgium, Dánia, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Portugália, Spanyolország, Svédország és az Egyesült Királyság) diákja vett részt. LaPrairie-projekt ( ) áprilisában a francia Ouest-France napilap munkatársa, Patrick La Prairie javasolta, hogy rendezzenek egy versenyt, amelyben egy jelmondatot keresnek a 15 uniós tagállam részére, a középoktatásban tanuló diákok részvételével. A versenyt eredetileg Robert Schuman emlékére szervezték, aki 50 évvel korábban beszédében javasolta egy nemzetek feletti közösség létrehozását (az európai országok szén és acéliparának ellenőrzése végett), amelyből végül kialakult az Európai Unió május 4-én közel 500 európai tanuló gyűlt össze az Európai Parlament brüsszeli üléstermében, hogy részt vegyenek a Grand Jury által kiválasztott jelmondat kihirdetésén. A zsűri tagjai voltak többek között Franz Vranitzky volt osztrák kancellár, Susanna Agnelli volt olasz külügyminiszter, Dirk Frimout belga űrhajós, Uffe Ellemann-Jensen volt dán külügyminiszter, Gilbert Trausch luxemburgi történész, Rita Süssmuth volt német szövetségi parlamenti elnök, Mary Henry ír felsőházi képviselő, Roy Jenkins és Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnökei. A győztes jelmondat az Unité dans la diversité (angolul: Unity in diversity) volt, amelyet mind a 11 hivatalos nyelvre lefordítottak, illetve ehhez még hozzáadták a latin fordítást: In varietate concordia. A jelmondatot luxemburgi iskolások javasolták és Delors volt bizottsági elnök javaslatára az "Europe" szót helyezték elé. A parlamenti ülést követően, a közösségi szerződéseknek megfelelően, a jelmondatot jóváhagyás céljából a 15 tagország államfői elé terjesztették, akik a június i Santa Maria da Feira-ban tartott tanácsülés során azt jóváhagyták. 33

34 5. Az Euró január 1-jei bevezetésével az euro több mint 300 millió európai lakos közös fizetőeszköze lett. Az első három évben számlapénzként, tehát csupán számviteli célra használták, például elektronikus fizetés során. Készpénzként csak január 1-jén vezették be, ekkor váltotta fel rögzített átváltási árfolyamon a nemzeti bankjegyeket és érméket, így például a belga frankot és a német márkát. Az eurobankjegy és az euroérme ma már az Európai Unió 27 tagállama közül 17-ben, továbbá az euroövezet országaihoz tartozó vagy kapcsolódó tengerentúli kirendeltségeken, területeken és szigeteken törvényes fizetőeszköz. Ezek alkotják az euroövezetet. A mikroállamok (Monaco, San Marino, Vatikánváros) az Európai Közösséggel kialakított hivatalos megállapodás alapján szintén euróval fizetnek. Andorra, Montenegró és Koszovó hivatalos megállapodás nélkül ugyancsak átvette a közös pénzt. Pénzáramlás az euroövezetben Az eurobankjegyek (és euroérmék) övezeten belüli forgalma jelentős, ami elsősorban a turizmusnak, az üzleti utaknak és a határon kívüli vásárlásnak tudható be. A nemzeti bankjegyek, igaz jóval korlátozottabb mértékben, de az euro bevezetése előtt is átvándoroltak a határon, majd főként a kereskedelmi banki rendszeren keresztül haza kellett őket juttatni a kibocsátó központi bankhoz. Az euro esetében nem szükséges ilyen visszaküldés. Viszont mivel nagy mennyiségű eurobankjegyet visznek ki és költenek el a kibocsátó országon kívül az övezet más országaiban, a központi bank feladata a bankjegyek olyan újraelosztása, amely megakadályozza az egyik helyen a hiány, máshol pedig a többlet keletkezését. A bankjegyátadás központilag összehangolt, és az EKB finanszírozza. Készpénz: egy nélkülözhetetlen és takarékos fizetési eszköz A készpénzes fizetés csak egy a sokféle fizetési mód közül. Továbbra is fontos szerepet játszik, annak ellenére, hogy a kártyás fizetés, a közvetlen terhelés és más készpénzmentes fizetési formák egyre jobban terjednek. A készpénzes fizetés sajátosságai a következők: kis összegű fizetés esetében ez a legolcsóbb: a készpénzes fizetés átlagos teljes tranzakciónkénti költsége kisebb, mint az ennek megfelelő elektronikus fizetésé; rendkívüli helyzetben a legfontosabb fizetési mód a jelenlegi fizetési infrastruktúrában; nem kirekesztő", mivel készpénzes fizetéshez nincs szükség sem bankszámlára, sem kizárólagos hozzáférésre, valamint azok is fizethetnek vele, akik nem tudják használni az elektronikus fizetési formákat; a készpénzhasználat révén a fogyasztók jobban nyomon tudják követni, hogy mennyit költenek; és a csalással/hamisítással szemben biztonságosnak bizonyult. 34

35 Az EKB Kormányzótanácsa 2001 áprilisában úgy döntött, hogy az euróra történő áttérés után az eurobankjegyeket decentralizáltan, pooling rendszerben állítják elő. Így 2002 óta az euroövezet nemzeti központi bankjai teljesítik az eurobankjegyek bizonyos címleteire vonatkozó teljes éves előállítás meghatározott részét. A megállapított rész előállítási költségeit az adott bank viseli. A logisztikai és a stratégiai készlet biztosítja, hogy a nemzeti központi bankok bármikor kezelni tudják az esetleges keresletingadozást, függetlenül attól, hogy az övezeten belül vagy azon kívül lép-e fel. A logisztikai készletet rendesen a következő célra használják fel: a forgalomból kivont hibás (gyenge minőségű) bankjegy cseréje; az előre látott forgalomnövekedésből származó igény kielégítése; a szezonális keresletingadozás kielégítése; és a központi bankok közötti bankjegyszállítás optimalizálása. A második eurobankjegy-sorozat Már folynak a második eurobankjegy-sorozattal kapcsolatos előkészületek. A második sorozat biztonsági elemei is, akárcsak a mostaniak, jól láthatók, de nehezen hamisíthatók lesznek. Ugyanakkor még magasabb színvonalú technológiával készülnek, hogy a hamisítók számára már elérhető nyomdai és sokszorosítási technikával szembeni lépéselőny megmaradjon. A tervek szerint a második sorozat első címletét a következő néhány év során bocsátják ki. Ezt követi majd bizonyos időközönként a többi címlet, egészen a mostani sorozat teljes cseréjéig. Az új bankjegyeket is a lakosság számára könnyen felismerhető korok és stílusok Európában témájú grafikákkal díszítik. A jogszabályok mind az EKB, mind az euroövezet országainak központi bankjai számára lehetővé teszik az eurobankjegyek kibocsátását. A gyakorlatban azonban csak a nemzeti központi bankok foglalkoznak fizikailag is kibocsátással és bevonással. Az EKB-nak nincs pénztára, nem végez készpénzes műveletet. Az euroérmék esetében viszont az euroövezet országai a törvényes kibocsátók. A pénzérmékkel kapcsolatos kérdéseket övezeti szinten az Európai Bizottság koordinálja. Bővebb felvilágosításért látogasson el az Európai Bizottság honlapjára. Az EKB feladata, hogy felügyelje a nemzeti központi bankok tevékenységét, és kezdeményezze az övezeten belüli készpénzszolgáltatások további harmonizációját. Az országos készpénzforgalmi rendszereket ugyanakkor a központi bankok üzemeltetik, amelyek a bankjegyeket és az érméket a bankokon és kisebb részben a kiskereskedelmen keresztül hozzák forgalomba. Az EKB nem tud ilyen műveletet végezni, mivel nem rendelkezik a szükséges speciális részlegekkel (forgalmazási és bankjegyfeldolgozó egységek, páncéltermek, stb.). 35

36 6. Az Európai Unió országai Az Európai Unió tagállamai Az EU területe néhány, alább részletezett kivételtől eltekintve 27 tagállamának területéből tevődik össze. Földrajzi kiterjedése nem egyezik meg Európáéval, mivel a kontinens egyes részei például Svájc, Norvégia, Oroszország európai része, Izland az unión kívül találhatók. A tagállamok egyes területei nem képezik az unió részét annak ellenére, hogy földrajzilag Európában találhatók (például két brit koronafüggőség, aman sziget és a Csatorna-szigetek, valamint a Dániához tartozó Feröer). Az EU-tag Ciprus közelebb esik Törökországhoz, mint az európai kontinenshez, és gyakran Ázsia részének tekintik. Néhány uniós tagállamhoz tartozó, de Európán kívüli terület szintén nem része az EU-nak (mint Grönland, Aruba, a Holland Antillák, illetve az összes Európán kívüli Brit tengerentúli terület). Egyes tengerentúli területek azonban tagjai az uniónak annak ellenére, hogy nem Európában találhatók (ilyenek az Azori-szigetek, a Kanári-szigetek, Madeira, Lampedusa, Francia Guyana, Guadeloupe, Martinique, Réunion, valamint Ceuta és Melilla). Ezenkívül jóllehet jogilag az EU része az uniós jog fel van függesztve Észak-Cipruson, amely gyakorlatilag a csak Törökország által elismert Észak-Ciprusi Török Köztársaság ellenőrzése alatt áll. Az Alpokban található Mont Blanc az EU legmagasabb pontja. Az EU területe km², amelyet mindössze hat ország területe múl felül. Legmagasabb pontja a 4807 m magas Mont Blanc az Alpokban. Az unió tájképét, éghajlatát és gazdaságát erősen meghatározza km hosszú partvonala, amelyet hosszúságában csak Kanadáé halad meg. A tagállamoknak összesen 21 nem tagállammal van szárazföldi határa, összesen km hosszúságban (csak európai adat), ami az ötödik leghosszabbnak számít a világon. A Francia Nemzeti Földrajzi Intézet (IGN) szerint az EU földrajzi középpontja Németországban, a Hessen tartományban fekvőmain-kinzig járás Meerholz nevű településén, az é. sz , k. h pontban van, amely a 259 méter magasniedermittlauer Heiligenkopf nevű kisebb hegy lábánál található. Legtávolabbi pontok (Az Európán kívüli területeket és szigeteket nem számítva.) legészakibb pont Nuorgam, Finnország legdélibb pont Punta de Tarifa, Spanyolország legnyugatibb pont Cabo da Roca, Portugália legkeletibb pont Rizukarpaso, Ciprus. 36

37 Európai Unió Leírás Zászló Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Csehország Ausztria független állam. A Közép-Európában fekvő ország területének több mint kétharmadát a Keleti-Alpok láncai szövik át. Nyolc országgal van közös határa: Németországgal (észak-nyugaton), a Cseh- és Szlovák köztársasággal ( északkeleten), Magyarországgal (keleten), Szlovéniával és Olaszországgal (délen), Svájccal és a Lichtensteini hercegséggel (nyugaton). Éghajlata meglehetősen változatos, mivel nyugaton az óceán felől érkező légáramlatok, keleten pedig a kontinentális hatások befolyásolják. Így éghajlati szempontból az ország 3 fő egységre osztható: a pannon-kontinentália, az alpikus, valamint kiterjedését tekintve legjelentősebb, az átmeneti klíma területe. Az évi középhőmérséklet 8-9 C, amely alól ismét csak a magasabban fekvő települések és az elzárt völgyek a kivételek. Belgium Nyugat-Európa kis területű, ám sűrűn lakott országai közé tartozik. Általánosságban véve alacsonyan fekszik, a tengert leszámítva, mesterséges határai vannak. Északon Hollandia és az Északi tenger, keleten Németország, illetve Luxemburg, délen és délnyugaton Franciaország határolja. Éghajlata óceáni, sok csapadékkal. Az átlagos évi középhőmérséklet 11 C. Bulgária a Fekete-tenger partján fekvő állam Délkelet- Európában. Nemzetközi tagsága: EU, ENSZ, EBESZ, Feketetengeri Gazdasági Együttműködés, Nemzetközi Valutaalap, WTO, NATO. Az ország január 1. óta az Európai Unió tagja. Ciprus a Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigete. Mediterrán éghajlatú ország, az évi középhőmérséklet 20 C. A görög és a török résznek külön kormánya és törvényhozása van. Többször próbálkoztak nemzetközi szinten az újraegyesítéssel, azonban ez mindeddig sikertelen maradt május elsején az Európai Unióhoz csak a görög rész csatlakozott. Csehország Közép-Európában helyezkedik el. Ausztria, Németország, Lengyelország és Szlovákia határolja. Az ország keleti része Morvaország, a nyugati Bohémia.A Cseh Köztársaság alapvetően három történelmi régióra osztható: a történelmi Csehországra (Čechy, a régi magyar nyelvben Bohémia), Morvaországra (Morava) és Cseh-Sziléziára (České Slezsko), amelyek azonban már nagyon régóta együtt fejlődtek. 37

38 Európai Unió Leírás Zászló Dánia Dánia a skandináv országok egyike és egyben Európa legrégibb monarchiája.az ország a Balti tenger torkolatánál fekszik.hagyományai alapján Dánia agrárország, bár az elmúlt évtizedekben a gazdaság szerkezete összetettebbé vált, és ma már az ipar és a kiterjedt szolgáltató szektor dominál. Egyesült Királyság Nagy-Britannia részei: Anglia, Skócia Wales. Az Egyesült Királyság pedig: Nagy-Britanni és Észak-Írország. A két fő szigeten található területein kívül mintegy 1000 kisebbnagyobb sziget is az Egyesült Királyság részét képezi. Észtország Az Észt Köztársaság észt nyelven Eesti vagy Eesti Vabariik. Fővárosa Tallinn. Észtország Európa északkeleti részén, Lettország és Oroszország között található, a Balti-tenger és a Finn-öböl határolja. A kontinentális területen kívül a Baltitenger mintegy 800 szigete tartozik Észtországhoz. Finnország Finnország Skandinávia keleti felén, a 60. és 70. szélességi fok között helyezkedik el. Kontinentális és atlanti éghajlatú ország, területének negyede az északi sarkkör határán túlnyúlik. A Finn Köztársaság (finnül: Suomi, svédül: Finland) észak-európai ország, délnyugatról a Balti-tenger, délkeletről a Finn-öböl és nyugatról a Botteni-öböl határolja. Szárazföldön határos Svédországgal, Norvégiával és Oroszországgal, tengeren pedig Észtországgal. A délnyugati partvidék közelében fekvő Åland szigetcsoport magas szintű autonómiát élvez. Franciaország Az ország fővárosa Párizs ( lakos, március 8., népszámlálás). Az ország hivatalos, teljes elnevezése franciául Republique Francaise, rövidített francia nyelvű neve France. Nyugat-Európa legnagyobb kiterjedésű országa. Hatszögre emlékeztető formája miatt a franciák Hexagone néven is emlegetik. Szomszédos országok: Belgium, Luxemburg, Németország, Svájc, Olaszország, Monaco, Andorra és Spanyolország. Tengeri határa az Északi-tenger, a La Manche-csatorna, az Atlanti-óceán és a Földközi-tenger. Az anyaország 22 régióra és 96 megyére oszlik. (minden francia megye számot is kapott, amely egyben az ötjegyű postai irányítószám első tagja és a gépkocsik rendszámtábláján az utolsó két számjegy.) 38

39 Európai Unió Leírás Zászló Görögország Hollandia Írország Lengyelország Lettország Litvánia A délkelet-európai államot kiterjedt szárazföldi terület, valamint néhány nagyobb és számos kisebb sziget alkotja. A Balkán-félszigeten helyezkedik el. Sokan az európai civilizáció szülőhelyének tekintik.görögország Európa, Ázsia és Afrika találkozásánál fekszik. Itt megtalálhatóak miind az ókori Görögország, a Római Birodalom, a Bizánci Birodalom valamint a török utalom négy évszázadának emlékei. Görögország a demokrácia, a nyugati filozófia, az olimpiai játékok, a nyugati irodalom, a történettudomány, a politikatudomány, a nagyobb tudományok és a matematika alapjainak és a nyugati dráma bölcsője. Hollandia, a Föld legsűrűbben lakott országa, Nyugat-Európa középső részén, az Északi-tenger partján helyezkedik el. Keleten Németországgal, délen Belgiummal határos, északon és nyugaton az Északi-tenger mossa partjait. Területének túlnyomó része 100 m-nél alacsonyabb, a belföldi jégtakaró, illetve a folyóvizek által formált síkság. Több mint 1/4-e a tenger szintje alatt fekvő mélyföld, amelyet részben mesterséges gátak, illetve a szél által felhalmozott dűnesorok védenek a tenger hullámitól. Írország (angolul Ireland, írül Éire) Európa észak-nyugati részén és harmadik legnagyobb szigetén, az Ír-szigeten található állam. A sziget északi része (hat megye) brit fennhatóság alá tartozik, ezt nevezik Észak-Írországnak. A sziget többi része a tulajdonképpeni Írország. A Lengyel Köztársaság közép-európai állam a Balti-tenger partján, amely a szárazföldön nyugaton Németországgal, délen Csehországgal és Szlovákiával, keleten Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Litvániával, északon Oroszországgal határos. Területe km², népessége fő. Fővárosa Varsó (lengyelül Warszawa). Hivatalos nyelve a lengyel. Észtország és Litvánia között található, Nyugat és Észak- Nyugat felől a Balti-tenger határolja, Keletről Oroszország és Fehéroroszország. Területének 10%-a a tengerszint alatt fekszik, ennek ellenére "Balti Svájc"-nak is nevezik. Határainak teljes hossza 1,150 km. Litvánia litvánul "Lietuva", ill. "Lietuvos Respublika" (ez utóbbi, a "Litván Köztársaság" az ország hivatalos elnevezése) km2-nyi területével a Baltikum legnagyobb országa.európa északkeleti részén fekszik, északon Lettország, keleten és délen Belorusszia, délnyugaton Oroszország Kalinyingrádi enklávéja (területe - oblaszty) és Lengyelország, nyugaton a Balti-tenger határolja. Fővárosa Vilnius ("Vilna"). 39

40 Európai Unió Leírás Zászló Luxemburg Magyarország Málta Németország Olaszország Portugália Luxemburg Európa északnyugati részén fekszik. A világ hatodik legkisebb állama, Magyarország területének kb. az egy harmincötöd része. Északon és nyugaton Belgiummal, délen Franciaországgal, keleten pedig Németországgal határos. Keleti határát az Our, a Sûre és a Mosel folyó alkotja. Mérsékelt éghajlata átmenet az óceáni és a kontinentális klíma között. A nyár és a tél enyhe, a júliusi középhőmérséklet 17 C, a januári 8 C, a csapadék bőséges. Magyarország Európa közepén, a Kárpát-medence középső és nyugati felén található. Az Egyenlítőtől és az Északi Sarktól nagyjából egyenlő távolságra helyezkedik el. A mérsékelt égöv közepe táján fekszik, éghajlata elsősorban kontinentális, azaz a nyár meleg, a tél hideg. Évi középhőmérséklete 10 C. Az országnak 19 megyéje, egy fővárosa (Budapest) és 23 megyei jogú városa van. A vármegyerendszert az első uralkodó, Szent István szervezte meg. Az EU-csatlakozás követelményeinek megfelelően régiókat is kialakították. Málta a világ egyik legsűrűbben lakott országa. A Földközitengeren fekvő Máltai Köztársaság három nagyobb szigetből áll: Málta, Gozo és Comino. Európa és Afrika között fekszik a Földközi-tenger közepén, a legfontosabb hajóutak metszéspontjában. Németország, hivatalos nevén Német Szövetségi Köztársaság, független ország, vezető ipari állam Európa északi-középső részén. Kilenc országgal határos: északon Dániával, keleten Csehországgal és Lengyelországgal, délen Svájccal és Ausztriával, nyugaton pedig Franciaországgal, és a Benelux országokkal. Olaszország az Alpok koszorújától délre, az Appenninfélszigeten terül el. Hozzá tartozik Szicília, Szardínia és még 60 apróbb sziget. Olaszország azon hat állam egyike, amelyek március 25-én aláírták az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó Római Szerződést. Alapító tagként Olaszország elsődleges célja, hogy az integráció politikai elmélyítése mellett megtalálja az utat a másik három nagy tagállamhoz (Egyesült Királyság, Németország, Franciaország) való felzárkózáshoz. Portugália Dél Európában, a Pireneusi (Ibériai) félsziget nyugati részén, az Atlanti-óceán partján terül el. Északról és keletről Spanyolország határolja. Az ország közigazgatási beosztása: tizennyolc kerület, két autonóm terület; Azori és a Madeira szigetek. 40

41 Európai Unió Leírás Zászló Románia Spanyolország Svédország Szlovákia Szlovénia Románia (románul România) kelet-közép-európai állam, fővárosa Bukarest. Északkeletről Ukrajna és Moldova határolja, nyugatról Magyarország és Szerbia, délről Bulgária, míg keleten a Fekete-tengerrel határos. Az ország január 1-jétől az Európai Unió tagja. Spanyolország Dél Európában, Franciaországtól délre, a Pireneusi (Ibériai)-félszigeten fekszik, nyugatról az Atlantióceán, Portugália, délen a Gibraltári-szoros, keletről a Földközi-tenger határolja. A nagy kiterjedésű ország klímája változatos: hegyvidéki, meleg nyarú kontinentális és mediterrán. Svédország a Skandináv-félsziget keleti oldalán található, szomszédjai Norvégia és Finnország. A negyedik legnagyobb területű ország Európában. Az északi és a déli országrész között jelentős a hőmérsékletkülönbség. Nyári átlagosan 15 fokot mérnek, januárban -1 fokot. Szlovákia Európa közepén fekszik, szomszédai Csehország, Magyarország, Lengyelország, Ausztria és Ukrajna. A kontinentális éghajlatú ország észak-keleti határa a Magas- Tátra. Fővárosa és egyben legnagyobb városa Pozsony május 1-je óta az Európai Unió tagja. Az Alpok délkeleti lábainál fekszik. Ausztria, Magyarország, Horvátország és Olaszország határolja. Az Alpok délkeleti lábainál fekszik. Ausztria, Magyarország, Horvátország és Olaszország határolja. Szlovénia, a korábbi jugoszláv tagköztársaság 1991 óta független állam, május 1. óta tagja az Európai Uniónak január 1-jén csatlakozott az euróövezethez. 41

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci

Az európai országok. Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci Az én Európám Készítette:Lipcsei Márk 7.a. Az európai országok Ausztria,Belgium,Bulgária,Ciprus,Cseh ország,dánia,egyesült Királyság,Észtország,Finnország,Franci aország,görögország,hollandia,írorszá g,lengyelország,lettország,litvánia,lu

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27.

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE 2006.09.27. ELŐZMÉNYEK 1795 KANT 1849 VIKTOR HUGO 1930 ORTEGA Y GASSET 1923 COUDENHOVE-CALERGI 1929-1930 BRIAND 1. VILÁGHÁBORÚ NÉPSZÖVETSÉG 1943 CHURCILL 2. VILÁGHÁBORÚ

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA

HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA HATÁRON ÁTLÉPŐ GÉPJÁRMŰVEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSÉNEK IGAZOLÁSA A PSZÁF tájékoztatója a Magyar Köztársaság területére belépő külföldi telephelyű gépjárművek, valamint a magyar forgalmi rendszámú

Részletesebben

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert

Az én Európám. Készítette: Majláth Norbert Az én Európám Készítette: Majláth Norbert Európa Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a Jegestenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger,

Részletesebben

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén

VÁZLATOK. II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai. közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában: Alpokban, Kárpátok vidékén VÁZLATOK II. Közép-Európa társadalomföldrajzi vonásai Népek, nyelvek, vallások Európa benépesedésének irányai: Ázsia, Afrika alpi típusú emberek közepes termet, zömök alkat Kis-Ázsia felől Közép-Európában:

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete

Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete NATO ismertetése Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete Angolul North Atlantic Treaty Organisation, rövidítve NATO. 28 észak-amerikai és európai ország szövetsége, amelyet a II. világháború után 1949.április

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 2000. június 1. 2000. szeptember 1. Az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek védelméről szóló Római Egyezmény (1998. évi XLIV. törvény az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók és a műsorsugárzó szervezetek

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6.

Szerződő fél Ratifikáció/Csatlakozás Hatályba lépés dátuma. Albánia Csatlakozás: 1993. december 2. 1994. március 6. WIPO Szerzői Jogi Szerződés (2004. évi XLIX. törvény a Szellemi Tulajdon Világszervezete 1996. december 20-án, Genfben aláírt Szerzői Jogi Szerződésének, valamint Előadásokról és a Hangfelvételekről szóló

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége

Az Európai Unió és a fiatalok. Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Az Európai Unió és a fiatalok Szőcs Edit RMDSZ Ügyvezető Elnöksége Milyen céllal jött létre az Unió? az európai államok egységességének ideája nem újszerű gondolat Kant világpolgár Victor Hugo Európai

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. AA2003/AF/TR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY AA2003/AF/TR/hu 1 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, AZ ÉSZT KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE,

Részletesebben

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia

2006.12.26. Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Elgépiesedő világ, vagy humanizált technológia Az emberi szenvedés kalkulusai Az utóbbi 15 évben lezajlott a kettős átmenet A társadalmi intézményrendszerekbe vetett bizalom csökken Nem vagyunk elégedettek

Részletesebben

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN

TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA TÜKRÉBEN Budapesti Gazdasági Főiskola KÜLKERESKEDELMI FŐISKOLAI KAR NEMZETKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ SZAK Levelező tagozat Európai Kapcsolatok szakirány TÖRÖKORSZÁG UNIÓS CSATLAKOZÁSA AZ EURÓPAI UNIÓ KÜL- ÉS BIZTONSÁGPOLITIKÁJA

Részletesebben

Tesztsor. 3. Hány monarchikus államformájú (királyság, nagyhercegség stb.) tagországa van EU-nak? (1 pont)

Tesztsor. 3. Hány monarchikus államformájú (királyság, nagyhercegség stb.) tagországa van EU-nak? (1 pont) BEKK Európai Uniós Vetélkedő BEKK 2014 Tesztsor 1. Melyik város jelenleg az Európai Unió fővárosa? (1 pont) 2. Mi az Európai Unió hivatalos nyelve? (1 pont) 3. Hány monarchikus államformájú (királyság,

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ TÖRTÉNETE EU agrárpolitika 2. óra Nappali tagozatok 3/12/2014 AZ EURÓPAI EGYSÉG GONDOLATÁNAK MEGJELENÉSE Immanuel Kant Victor Hugo Ortega y Gasset Richard Coudenhouve-Kalergi Európai

Részletesebben

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG

15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG Központi Statisztikai Hivatal 15+10 RÓMÁTÓL ATHÉNIG statisztikai elemzés Budapest, 2004 Központi Statisztikai Hivatal, 2004 ISBN: 963 215 717 6 Készült a Tájékoztatási fõosztály Nemzetközi tájékoztatások

Részletesebben

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról

Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról Munkaidő-szab{lyoz{s Európ{ban A Policy Solutions közpolitikai h{ttérelemzése az Európai Unió egyes tag{llamainak munkaidő-szab{lyoz{s{ról 2011. augusztus Vezetői összefoglaló A munkaidőre vonatkozó szabályozás

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok)

(Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) 2006.4.27. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja L 114/1 I (Kötelezően közzéteendő jogi aktusok) AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 629/2006/EK RENDELETE (2006. április 5.) a szociális biztonsági rendszereknek

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

Európáról dióhéjban. Földrészünk, Európa

Európáról dióhéjban. Földrészünk, Európa Európáról dióhéjban Mi az Európai Unió? Európai = Európában található. Unió = egyesíti az országokat és az embereket. Vizsgáljuk meg közelebbről is a kérdést! Mi az, ami közös az európaiakban? Hogyan jött

Részletesebben

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai

Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai Az uniós jogrend, az uniós jog forrásai 2012. ősz Dr. Lattmann Tamás Az uniós jog természete Közösségi jog : acquis communautaire (közösségi vívmányok) része a kötelező szabályok összessége Európai Bíróság

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

Belföldi EMS Gyorsposta

Belföldi EMS Gyorsposta Belföldi EMS Gyorsposta Az EU területére megállapított zónadíjak ÁFA-t tartalmaznak. Az EMS küldemények EU-n kívüli szállításának díja csak a belföldi szakaszra vonatkozólag tartalmaz ÁFA-t. A táblázatban

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés

DOI azonosító: 10.17625/NKE.2013.013. Doktori (PhD) értekezés Doktori (PhD) értekezés Tari Tamás 2012 NEMZETI KÖZSZOLGÁLATI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Tari Tamás: A magyar rendőrség tevékenysége a schengeni térséghez történő csatlakozás terén 2004-2010 között

Részletesebben

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban

Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban 21/63 Összeállította: Központi Statisztikai hivatal www.ksh.hu IV. évfolyam 63. szám 21. május 26. Nemzetközi vándorlás az Európai Unió országaiban A tartalomból 1 Bevezetõ 1 Az Európai Unió országaiban

Részletesebben

Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország

Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió: 500 millió ember 28 ország Az Európai Unió tagállamai Tagjelölt és potenciálisan tagjelölt országok Az alapító atyák Úttörő gondolatok a béke és a jólét szolgálatában Konrad Adenauer Alcide

Részletesebben

Mobilitásgarancia füzet

Mobilitásgarancia füzet Mobilitásgarancia füzet Minőségi használt autók. Garanciával. Mobilitásgarancia Fontos tudnivalók Kérjük, figyelmesen olvassa el a klubkártya használatáról szóló jelen fejezetet, mielőtt szolgáltatásainkat

Részletesebben

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 )

MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) 2008.5.9. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja C 115/361 MEGFELELÉSI TÁBLÁZATOK ( 1 ) Az Európai Unióról szóló szerződés Korábbi számozás az Európai Unióról szóló Új számozás az Európai Unióról szóló I.

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK

BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK BULGÁRIÁNAK ÉS ROMÁNIÁNAK AZ EURÓPAI UNIÓHOZ TÖRTÉNŐ CSATLAKOZÁSÁRÓL FOLYTATOTT TÁRGYALÁSOK Brüsszel, 2005. március 31. (OR. en) AA 1/2/05 REV 2 CSATLAKOZÁSI SZERZŐDÉS: TARTALOMJEGYZÉK JOGI AKTUSOK ÉS

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről

Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA. a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2011.1.31. COM(2011) 23 végleges Ajánlás: A TANÁCS HATÁROZATA a Monacói Hercegséggel kötött monetáris megállapodás újratárgyalására vonatkozó rendelkezésekről INDOKOLÁS Az Európai

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM

BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM BUDAPESTI KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI ÉS ÁLLAMIGAZGATÁSI EGYETEM AZ EURÓPAI PARLAMENT POLITIKAALAKÍTÓ SZEREPE, AZ EURÓPAI UNIÓ DÖNTÉSHOZATALÁN BELÜL ELFOGLALT HELYE AZ EGYÜTTDÖNTÉSI ELJÁRÁS VIZSGÁLATA ALAPJÁN

Részletesebben

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki

Azon ügyfelek számára vonatkozó adatok, akik részére a Hivatal hatósági bizonyítványt állított ki Amerikai Egyesült Államok Ausztrália Ausztria Belgium Brunei Ciprus Dánia Egyesült Arab Emírségek Egyesült Királyság Finnország Franciaország Görögország Hollandia Horvátország Irán Írország Izland Izrael

Részletesebben

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6.

Richter Csoport. 2014. 1-9. hó. 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Richter Csoport 2014. I-III. negyedévi jelentés 2014. november 6. Összefoglaló 2014. I-III. III. negyedév Konszolidált árbevétel: -2,8% ( ), +1,2% (Ft) jelentős forgalom visszaesés Oroszországban, Ukrajnában

Részletesebben

Az európai integráció kialakulásának története

Az európai integráció kialakulásának története Az európai integráció kialakulásának története 1958 197319862004 19811995 Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Forrás: A növekedés útja, az EU gazdasága. www.europa.eu.int Az EU

Részletesebben

MI AZ EURÓPA TANÁCS? AZ EURÓPA TANÁCS TAGÁLLAMAI

MI AZ EURÓPA TANÁCS? AZ EURÓPA TANÁCS TAGÁLLAMAI www.coe.int MI AZ EURÓPA TANÁCS? Az 1949-ben létrehozott Európa Tanács politikai szervezet, amelynek célja a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság védelme mind a 47 tagállamában. A Franciaországban,

Részletesebben

Európa. Népessége: 731.000.000 fő Népsűrűsége: 70 fő/ km² Területe: 10508000 km² Országainak száma: 74

Európa. Népessége: 731.000.000 fő Népsűrűsége: 70 fő/ km² Területe: 10508000 km² Országainak száma: 74 Európa Európa Földünk egyik kontinense, amelynek határai nyugaton az Atlanti-óceán, északon a tenger, keleten az Urál hegység, az Urál folyó és a Kaszpi-tenger, délkeleten a Kaukázus és a Fekete-tenger,

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

PSZE SZAKMAI NAP EURÓRA VÁRVA

PSZE SZAKMAI NAP EURÓRA VÁRVA PSZE SZAKMAI NAP EURÓRA VÁRVA Szarka Imre Budapest, 2009.05.21. Tartalom Az EU kialakulásának lépései a kezdetektől Az EU közelmúltja és jelene Az euró története Felkészülés az átállásra Az EU kialakulásának

Részletesebben

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája?

Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai egészségbiztosítási kártyája? MEMO/11/406 Brüsszel, 2011. június 16. Egészség: Készülünk a nyaralásra mindig Önnél van az európai kártyája? Nyaralás: álljunk készen a váratlan helyzetekre! Utazást tervez az EU területén, Izlandra,

Részletesebben

Az Európai Unió története

Az Európai Unió története Az Európai Unió története 1945-1959 1959 Béke Európában az együttm ttműködés s kezdetei EU gyökerei a II. világh gháborúig nyúlnak vissza Az európaiak eltökélt lték, hogy hasonló öldöklés és s pusztítás

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban

A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban A CTOSZ álláspontja az EU Bizottság cukor reform tervével kapcsolatban Budapest, 24. szeptember hó A Cukorrépatermesztők Országos Szövetsége Elnökségének 24. szeptember 17-i határozata: Az EU Bizottság

Részletesebben

MagyarOK 1.: munkalapok 2

MagyarOK 1.: munkalapok 2 1. Bemutatkozás munkalap Egészítse ki a szavakat! Maria Fernandes v _. Portugál vagyok. Portugáliában é _. Portói vagyok, de Lisszabonban é _. 54 (Ötvennégy) é _ vagyok. Spanyolul és portugálul b _. Most

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI AKTUSOK, AMELYEKET A 2003. ÁPRILIS 16-I CSATLAKOZÁSI OKMÁNY MÓDOSÍTOTT Az EGT-megállapodás

Részletesebben

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ

Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ www.coe.int europa.eu.int Európa Tanács Európai Unió Egész Európa jelképe AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ AZ EURÓPAI ZÁSZLÓ TIZENKÉT

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek

EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-tezaurusz Dokumentumok és testületek EU-dokumentum EK jogi aktus kötelező közösségi jogi aktus EU-határozat EU-irányelv EU-rendelet nem kötelező közösségi jogi aktus EU-ajánlás EU-vélemény EU-alkotmány

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában

Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége www.mszosz.hu Szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye Európában A munkavállalói érdekképviseletek a legtöbb országban kedvezményeket élveznek a működésüket

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20.

EOS Cégcsoport. Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül. Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. EOS Cégcsoport Követelés kezelési lehetőségek az EU-n belül és kívül Somodi Bernadett Értékesítési vezető Budapest, 2014.02.20. Tartalomjegyzék Az EOS világszerte Mire van szükségem, ha az export piacra

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete

Az Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmányai és a Fakultatív Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Az Emberi Jogok i és a Jegyzőkönyvek megerősítésének helyzete Tagállam Első Afganisztán 1983.01.24.a 1983.01.24.a Albánia 1991.10.04.a 1991.10.04.a 10.04.a 10.17.a Algéria 1989.09.12. 1989.09.12. 1989.09.12.a

Részletesebben

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA

Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Belső Biztonság AZ EURÓPAI SZOCIALISTÁK PÁRTJÁNAK PARLAMENTI FRAKCIÓJA Mindenkinek szüksége van arra, hogy biztonságban érezze magát akkor, amikor napi ügyeit intézi. Az európai állampolgárok majdnem hatvan

Részletesebben

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet

5. A NATO. Vázlat. Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 5. A NATO Nemzetközi szervezetek joga 2010. október 07. Vázlat 1. A NATO létrejötte 2. Tagság 3. Stratégia 4. Szervezet 1 1. A NATO létrejötte Vörös hadsereg Európa katonailag (+ gazdaságilag) gyenge USA-t

Részletesebben

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az

Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az Európai jog Bevezetés: az EU ma Az EU története: az integráció mint gazdasági és jogi folyamat Az EU intézményei A hatáskörök megosztása az Európai Unióban Az uniós jog jellemzői Az Európai Unió: 27 ország

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Nemzetközi kommunikáció szak Üzleti EU szakirány Levelező tagozat Az Európai Unió közös kül- és biztonságpolitikájakülönös tekintettel Magyarország

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1

404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY. AF/EEE/XPA/hu 1 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 9 ZÁRÓOKMÁNY AF/EEE/XPA/hu 1 2 von 9 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Schlussakte Ungarisch (Normativer

Részletesebben

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ

A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ 404 der Beilagen XXII. GP - Staatsvertrag - Anhänge Ungarisch (Normativer Teil) 1 von 89 A. MELLÉKLET A megállapodás 3. cikkében hivatkozott lista I. RÉSZ AZ EGT-MEGÁLLAPODÁSBAN HIVATKOZOTT AZOK A JOGI

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH)

A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális. Ficsor Mihály (MSZH) A szabadalmi rendszer jövője j Európában (közösségi szabadalom, szupranacionális bíráskodás, Londoni Megállapodás) Ficsor Mihály (MSZH) A szellemi tulajdon biztonsága: új eszközök és törekvések MIE-továbbképzés

Részletesebben

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3.

Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. Határtalan adózás ott fizetsz ahol keresel? IX. Elektronikus Kereskedelem Konferencia 2012. május 3. E-kereskedelem: hol kell adóznom, kell adóznom? E-kereskedelmi tevékenység adózása komplex terület,

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

Az európai integráció történelmi fejlődése

Az európai integráció történelmi fejlődése Az európai integráció történelmi fejlődése KÉSZÍTETTE: SZOVÁTI SZABOLCS Tartalomjegyzék 1. Európa, mint fogalom 3 2. Az integráció folyamata 3 3. Az egység gondolata konkretizálódik 5 Sir Winston Churchill

Részletesebben

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e

NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK. 29/1995.(VII.1.) számú. r e n d e l e t e NYÍREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS KÖZGYŰLÉSÉNEK 29/1995.(VII.1.) számú r e n d e l e t e a vásárokról és piacokról (egységes szerkezetben a 17/1997. (III.1.) sz., 46/1997. (VI.1.) sz., 30/1998. (VII.1.) a

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

Tények és benyomások az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa (CLRAE) 11 plenáris ülésszakáról (Strasbourg, 2004 május 25-27)

Tények és benyomások az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa (CLRAE) 11 plenáris ülésszakáról (Strasbourg, 2004 május 25-27) Tények és benyomások az Európa Tanács Helyi és Regionális Hatóságok Kongresszusa (CLRAE) 11 plenáris ülésszakáról (Strasbourg, 2004 május 25-27) Mellékletek: 1.) Az Európa Tanács jelenlegi tagállamai 2.)

Részletesebben

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal

Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal 23. Egység a sokféleségben beszélgetés Ján Figel európai biztossal Egység a sokféleségben - 2008 a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Éve A KultúrPont Iroda munkatársa a 2008: a Kultúrák Közötti Párbeszéd

Részletesebben

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2

Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Kitöltési útmutató az E-adatlaphoz V1.2 Változás jegyzék Módosítás dátuma Módosítás jellege Érintett oldalak 2014.10.03 Változás 4. oldal 2014.12.10 Kiegészítés 3. oldal 2. ú melléklet Leírás NYOMT_AZON

Részletesebben

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998

TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK. Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 TIT HADTUDOMÁNYI ÉS BIZTONSÁGPOLITIKAI EGYESÜLET BIZTONSÁGPOLITIKAI FÜZETEK Dr. Héjja István MAGYARORSZÁG EURO-ATLANTI CSATLAKOZÁSA BUDAPEST 1998 A TIT Hadtudományi és Biztonságpolitikai Egyesület kiadványa

Részletesebben

A DIPLOMÁCIAI KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNYA

A DIPLOMÁCIAI KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNYA A DIPLOMÁCIAI KONFERENCIA ZÁRÓOKMÁNYA AZ EURÓPAI KÖZÖSSÉGNEK AZ EUROCONTROL A LÉGIKÖZLEKEDÉS BIZTONSÁGÁVAL KAPCSOLATOS EGYÜTTMŰKÖDÉSRE VONATKOZÓ, 1960. DECEMBER 13-I, TÖBBSZÖR MÓDOSÍTOTT, ÉS AZ 1997. JÚNIUS

Részletesebben

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA

PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A 2015/2016. ÉVI ERASMUS+ TANULMÁNYI ÉS SZAKMAI GYAKORLATI CÉLÚ HALLGATÓI MOBILITÁSRA 1. A pályázati felhívás célja: A pályázni jogosult hallgatói számára Erasmus+ külföldi részképzés

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben