Frissítve: szeptember :33 MKOGY Hatály: közlönyállapot (1997.XI.15.) Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóró

Átírás

1 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 1. oldal évi CV. törvény a személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény módosításáról 1 1. (1) A személyi jövedelemadóról szóló évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 2. -ának (5) bekezdése helyébe a következő (5) Ha nemzetközi szerződés e törvénytől eltérően rendelkezik, annak szabályait kell alkalmazni. Ilyen szerződés hiányában a viszonosság elvét lehet alkalmazni, amelynek kérdésében a pénzügyminiszternek a külügyminiszterrel egyeztetett állásfoglalása az irányadó. A nemzetközi szerződésben nem szabályozott egyéb adókötelezettségekre e törvény szabályait alkalmazni kell. (2) Az Szja tv. 2. -a a következő (7) bekezdéssel egészül ki: (7) Az olyan, nem magánszemélytől (társaságtól, cégtől, szervezettől stb.) származó vagyoni érték esetében, amelynek juttatóját az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabályok alapján nem terheli adókötelezettség, a magánszemélynek kell - a (6) bekezdésre is figyelemmel - az e törvény szerinti adókötelezettségeket teljesítenie azzal, hogy ilyen esetben az adókötelezettség meghatározásához a vagyoni érték szerzési jogcímét kell alapul venni. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni akkor is, ha az előzőekben említettek magánszemély számára cégautó magánhasználatát biztosítják azzal, hogy egyebekben a 70. rendelkezései az irányadók. 2. (1) Az Szja tv. 3. -ának 15. pontja helyébe a következő [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] 15. Társadalombiztosítási ellátás: a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény, a kötelező egészségbiztosításról szóló törvény, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, valamint a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló törvény alapján folyósított ellátás. (2) Az Szja tv. 3. -ának 17. pontja helyébe a következő [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] 17. Egyéni vállalkozó: az a magánszemély, aki az egyéni vállalkozói igazolványa alapján vállalkozási tevékenységet végez, az igazolványában feltüntetett vállalkozási tevékenysége tekintetében, továbbá ettől függetlenül is a) az a magánszemély, aki külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást, orvosi, klinikai szakpszichológusi, továbbá magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magántevékenységet folytat; b) az egyéni vállalkozásról szóló törvény hatálybalépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősülő magánszemély, valamint a jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemeltető magánszemély; c) az egyéni ügyvéd (ügyvéd) és az egyéni szabadalmi ügyvivő; d) a közjegyző; 1 A törvényt az Országgyűlés az november 11-i ülésnapján fogadta el.

2 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 2. oldal e) a bírósági végrehajtásról szóló törvény szerinti önálló bírósági végrehajtó; (3) Az Szja tv pontja b) alpontja felvezető szövegének a helyébe a következő [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] b) Őstermelői igazolvány az őstermelői tevékenységből származó bevételek nyilvántartására alkalmas, hitelesített, kormányrendelet által előírt eljárási rendben kiadott, illetve érvényesített igazolvány, amely tartalmazza (4) Az Szja tv pontja a következő c) ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] c) vetőmagbértermelés, bérnevelés, bérhizlalás, kihelyezett állattartás esetén őstermelői tevékenységből származó bevétel a termék vagy állat teljes átvételi (bruttó) ára azzal, hogy a jövedelem megállapításakor a termék vagy állat kihelyezési értéke költségként érvényesíthető. (5) Az Szja tv. 3. -ának 21., 22., 23. és 24. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] 21. Bér: a belföldi illetőségű munkáltatóval létesített munkaviszonyból származó jövedelem - ide nem értve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, valamint ide nem értve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által fizetett munkáltatói hozzájárulást, az adóköteles társadalombiztosítási ellátás, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján folyósított adóköteles ellátás - kivéve a nyugdíjat és az azzal azonosan adózó jövedelmeket -, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény alapján folyósított munkanélküli járadék, pályakezdők munkanélküli segélye, átképzési és képzési támogatás, a fegyveres erőknél tartalékos katonai szolgálatot teljesítő magánszemély illetménye. 22. Munkaviszonyból származó jövedelem: az, amelyet a nem önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezések szerint állapít meg a magánszemély vagy a munkáltató a munkaviszonyra tekintettel kifizetett és igazolt bevételből.

3 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 3. oldal 23. Nyugdíj: a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény, továbbá a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény alapján folyósított nyugellátás - ideértve a korkedvezményes és a korengedményes nyugdíjat, az előnyugdíjat és az egyes nyugdíjak felülvizsgálatáról, illetőleg egyes nyugdíj-kiegészítések megszüntetéséről szóló törvény 2. (2)-(3) bekezdésének alapján folyósított pótlékot is, valamint a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának megszüntetéséről és a Magyar Alkotóművészeti Alapítvány létesítéséről szóló kormányrendelet 1. (2)-(5) bekezdésében meghatározott nyugellátásokat és az egyházi nyugdíjalapból kifizetett nyugdíjat -, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadéka, a mezőgazdasági szövetkezeti tag özvegyének özvegyi járadéka, a szakszövetkezeti tag részére járó növelt összegű öregségi járadék, a munkaképtelenségi járadék, a megváltozott munkaképességű dolgozók rendszeres szociális, átmeneti és egészségkárosodási járadéka, a nyugdíjas bányász részére a nyugdíjas bányászok szénjárandóságának pénzbeli megváltásáról szóló kormányrendelet alapján vagy e kormányrendeletben meghatározott személyeknek és összeghatárig a volt munkáltató által folyósított pénzben megváltott szénjárandóság, valamint a nyugdíjas magánszemély tagsági pótléka. Nyugdíjnak minősül a külföldről származó, nyugdíj címén folyósított jövedelem, továbbá a nemzeti helytállásért folyósított pótlék, a politikai üldözésre tekintettel a nyugdíjfolyósító szervezet által törvény vagy kormányrendelet alapján folyósított ellátás, valamint az olimpiai bajnoki járadékról szóló törvény szerinti járadék és a Kiváló és Érdemes Művészi járadékról szóló törvény alapján folyósított Kiváló, illetve Érdemes Művészi járadék. 24. Ösztöndíj: az a tanulói (hallgatói) juttatás, amelyet jogszabály alapján a közoktatási, a szakképzési, a felsőoktatási intézmény vagy helyi önkormányzat nyújt a közoktatási, szakképzési vagy a felsőoktatási intézmény tanulója részére, ideértve a felsőoktatási intézmény hallgatójának jogszabály alapján a szakmai gyakorlat idejére adott költségtérítést, továbbá a jogszabályban meghatározott feltételek szerint juttatott lakhatási támogatást is, a szakképző iskolai tanulónak a jogszabályban meghatározott tanulószerződés alapján nyújtott kötelező pénzbeli juttatást is, valamint a szakképző iskolával tanulószerződés nélkül létesített tanulói jogviszony esetén a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára nyújtott díjazás kötelező összegét is, illetve az a sportolói juttatás, amit a sportról szóló évi LXIV. törvény alapján létrehozott Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány nyújt. (6) Az Szja tv. 3. -ának 29. és 30. pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] 29. Ingatlan: a föld és a földdel alkotórészi kapcsolatban álló minden dolog, kivéve a földingatlan tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). 30. Ingó vagyontárgy: az ingatlannak nem minősülő dolog, kivéve a fizetőeszközt, az értékpapírt és a föld tulajdonosváltozása nélkül értékesített lábon álló (betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). (7) Az Szja tv. 3. -ának 34. pontja helyébe a következő [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:]

4 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 4. oldal 34. Értékpapír: minden olyan okirat, adat, amelyet a Ptk., vagy a kibocsátás helyének joga értékpapírnak tekint, továbbá a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft. üzletrész, a szövetkezetekről szóló törvény szerinti részjegy, célrészjegy és más vagyoni hozzájárulás a szövetkezeti tagsági kölcsön kivételével, valamint más, tagsági jogot megtestesítő vagyoni részesedés. (8) Az Szja tv. 3. -ának 44. pontja helyébe következő [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] 44. Azonos munkakör: a 9006/1996. (SK 12.) KSH közleménnyel kiadott, január 1-jén hatályos Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere szerint azonosnak minősülő munkakör. (9) Az Szja tv. 3. -a a következő 49., 50., 51., 52., 53., 54., 55., 56. és 57. ponttal egészül ki: [E törvény alkalmazásában az egyes fogalmak jelentése a következő:] 49. Magánnyugdíjpénztár: a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény hatálya alá tartozó szervezet. 50. Adóköteles biztosítási díj: a kifizető által kötött olyan biztosítás díja, amely alapján a biztosító szolgáltatása magánszemélyt biztosítottként vagy kedvezményezettként illet meg, ide nem értve a kifizető által kötött biztosítás 1. számú melléklet szerint adómentes díját. 51. Termőföld: a termőföldről szóló évi LV. törvény 3. a), f) pontjaiban meghatározott földterület. 52. Közcélú adományra vonatkozó igazolás: a közcélú adomány jogosultja által kiállított olyan igazolás, amely tartalmazza a kiállító és a magánszemély (ideértve az egyéni vállalkozót is) megnevezését, nevét, székhelyét, lakóhelyét, telephelyét, adószámát, a közcélú adomány összegét és a támogatott célt, továbbá - közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet esetében - a közhasznúsági fokozatot és a bejegyzésről rendelkező bírósági határozat számát, illetőleg a vonatkozó kérelem bírósági ügyszámát. 53. Termőföld haszonbérbeadása: a termőföld magánszemély tulajdonosa vagy haszonélvezője által egy vagy több évre, írásban kötött megállapodás alapján, bérleti díj ellenében mező-, erdőgazdasági, illetve halászati hasznosításra történő földterület-bérbeadás. 54. A 13. számú melléklet alkalmazásában a beruházás értékét a beruházás megkezdésének napjától az adókedvezményre jogosító üzembe helyezés napjáig - az e törvény 11. számú mellékletében foglalt rendelkezések figyelembevételével - elszámolt beszerzési, előállítási érték alapján kell megállapítani. 55. Falusi vendégfogadás: a magánszemély által nem egyéni vállalkozóként, saját tulajdonában lévő falusi lakóház magánszemély egyéni vagy családi üdülése keretében részben vagy egészben történő üzletszerű hasznosításával folytatott, legfeljebb tíz ágyra kiterjedő szállásadó, étkeztetési és szabadidő program szolgáltató tevékenység (beleértve a háztartás, a gazdaság működésének bemutatását is). Nem minősül falusi vendégfogadásnak az étkeztetés, az italmérés, a szabadidő program szolgáltatás, ha nem szállásadás (üdülés) keretében történik. 56. Falusi lakóház: a kiemelt gyógyhelynek, gyógy- és üdülőhelynek nem minősülő községben, már kialakult tanyás térségben lévő lakóház (családi ház) a hozzá tartozó épületekkel, helyiségekkel, területtel.

5 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 5. oldal 57. Falusi vendégfogadás bevétele, a magánszálláshelyek idegenforgalmi célú hasznosításáról szóló kormányrendelet szerint meghatározott magánszállásadás bevétele (beleértve a szállásadás keretében nyújtott étkeztetés, italmérés, szabadidő program szolgáltatás bevételét is): önálló tevékenységből származó olyan bevételek, amelyek a 4. (4)-(5) bekezdése alkalmazásában részben sem minősülnek vagyontárgy hasznosításából származónak. 3. Az Szja tv. 7. -a a következő h), i), j) k) és l) pontokkal egészül ki: [A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a következő bevételeket:] h) a hatóság által jogszabály alapján elengedett köztartozást; i) azt az összeget, amelyet a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései szerint társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg; j) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint tagdíj fizetésére kötött támogatási megállapodás alapján a magánszemély helyett más fizet meg; k) azt az összeget, amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései szerint a munkáltató a magánszemély tagdíjának kiegészítéseként egyoldalú kötelezettségvállalás alapján a magánnyugdíjpénztárba fizet; l) azt az összeget, amelyet a pedagógus a szakvizsgájához, továbbképzéséhez, átképzéséhez törvény alapján költségvetési támogatásból kap költségtérítésként, természetbeni juttatásként, ide nem értve azt az összeget, amelyet anyagi ösztönzés címén kap. 4. (1) Az Szja tv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Nem kell bevallani azt a bevételt, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, továbbá a 0 százalékos adómérték alá eső jövedelmet, valamint az egyes külön adózó jövedelmek közül az ingó vagyontárgy(ak) értékesítéséből származó jövedelmet, ha annak összege kevesebb évi 100 ezer forintnál, valamint azokat, amelyek után az adót a kifizető megállapította és levonta, de be kell vallani - ha e törvény másként nem rendelkezik - az utóbbiak közül az osztalékból és árfolyamnyereségből származó jövedelmet. A termőföld bérbeadásából származó jövedelmet az adózás rendjéről szóló törvény vonatkozó rendelkezései alapján kell bevallani. (2) Az Szja tv ának (5) bekezdése helyébe a következő

6 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 6. oldal (5) Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az adóévben csak nyugdíja és/vagy azzal azonosan adózó jövedelme van és/vagy olyan jövedelme van, amelyet a (3) bekezdés rendelkezései szerint nem kell bevallani, és/vagy olyan bevétele van, amelyet a jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni, és/vagy 10 ezer forintot el nem érő osztalékjövedelme van, feltéve, hogy abból a kifizető az adót levonta és/vagy adóbevallási kötelezettségének - ha annak feltételei a mezőgazdasági kistermelőre vonatkozó rendelkezések szerint fennállnak - egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával tesz eleget. Nem kell adóbevallást adnia annak a magánszemélynek, akinek az előzőekben említettek mellett, vagy attól függetlenül kizárólag magánnyugdíjpénztár szolgáltatásaként van az adóévben jövedelme és a magánnyugdíjpénztárnak nyilatkozatot ad, hogy a törvény rendelkezései szerint nincs adófizetési kötelezettsége. A magánnyugdíjpénztár a nyilatkozatokról adatot szolgáltat az adóhatóságnak. 5. Az Szja tv a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő [(2) Az (1) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával lehet eljárni - figyelemmel a (3) bekezdésben foglaltakra - akkor, ha] a) a magánszemélynek kizárólag egy munkáltatótól származik önálló vagy nem önálló tevékenységből bevétele, egyéb jövedelme, valamint akkor is, ha kizárólag a munkáltatójától szerez osztalék, árfolyamnyereség címén jövedelmet, továbbá akkor is, ha az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által jóváírt támogatói adományt kizárólag a munkáltatója fizette be; 6. Az Szja tv a helyébe a következő 20. (1) A magánszemély csökkentheti az erdő véghasználattal érintett kitermelt vagy lábon álló faállományának értékesítéséből származó bevételét az erről szóló rendeletben megállapított, a befejezett célállományra igényelhető normatív erdőfelújítási támogatási érték legfeljebb 80 százalékának megfelelő - az Erdőfelügyelőség által erre a célra nyitott, elkülönített számlára befizetett - összeggel. (2) A magánszemély az erdőfelújítás teljesítésének arányában kiutalt normatív támogatás összegéből és a visszautalt összegből akác és lágy lombos célállomány esetében az erdőfelújítás kezdő évét követő ötödik év végéig, egyéb fafajtáknál a nyolcadik év végéig költségként az igazolt kiadásokat számolhatja el, valamint a kiutalt normatív támogatás mértékéig terjedő összeget igazolás nélkül vonhatja le. A fennmaradó - az előzőekben említett határidőn túl visszautalt - összeg teljes egészében bevételnek számít. 7. (1) Az Szja tv ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) A nem önálló tevékenység bevételének számít minden olyan vagyoni érték, amelyet a magánszemély e tevékenységével összefüggésben pénzbeli formában vagy természetbeni munkabérként rendszeresen vagy esetenként kap, ideértve a munkáltató által fizetett adóköteles biztosítási díjat, továbbá ideértve az önkéntes kölcsönös biztosító pénztártag magánszemély esetében a munkáltatói tag által az adóévben befizetett munkáltatói hozzájárulást, valamint ideértve a nem önálló tevékenységgel összefüggésben költségtérítés címén kapott összeget. A nem önálló tevékenység bevételének nem része a természetbeni juttatás értéke, valamint a kamatkedvezmény címén szerzett jövedelem. (2) Az Szja tv a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő [(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,]

7 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 7. oldal a) amelyet a munkáltatótól az alkalmazottja, a társas vállalkozástól a társas vállalkozás tevékenységében személyesen közreműködő tagja üzemanyag-megtakarítás címén kap a munkáltató, a társas vállalkozás által üzemeltetett gépjármű használatára tekintettel, azzal, hogy üzemanyag-megtakarításnak minősül az az összeg, amely nem több, mint a gépjármű által futott, útnyilvántartással (menetlevéllel) igazolt kilométer alapján az üzemanyag fogyasztási norma és az APEH által közzétett üzemanyagár figyelembevételével kiszámított összegnek a munkáltató által, a társas vállalkozás által számla (számlák) alapján elszámolt összeget meghaladó része, ideértve azt az esetet is, amikor a munkáltató, a társas vállalkozás a saját kezelésében lévő töltőállomáson biztosítja az alkalmazottjának, a tagjának az üzemanyag felvételét és az üzemanyag felhasználása során megtakarítás mutatkozik a fogyasztási normához képest; (3) Az Szja tv ának (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: [(2) A jövedelem megállapításánál nem kell figyelembe venni azt a bevételt,] c) amelyet a munkáltatótól belföldi kiküldetési rendelvény alapján költségtérítés címén kap a magánszemély, feltéve, hogy annak összege nem haladja meg a jogszabályban meghatározott mértéket. 8. (1) Az Szja tv ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (1) Egyéb jövedelem az önálló és a nem önálló tevékenységből származó bevétel körébe nem sorolható minden olyan bevétel - az e -ban említett kivétellel - teljes egészében, amelynek adózására e törvény külön rendelkezést nem tartalmaz. Egyéb jövedelem pl. a nyugdíj, a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár által a magánszemély javára jóváírt támogatói adomány a jóváíráskor, a kifizető (de nem a munkáltató) által fizetett adóköteles biztosítási díj, valamint a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a kifizető által átvállalt kötelezettség, a kifizető által elengedett tartozás. (2) Az Szja tv a a következő (5)-(6) bekezdéssel egészül ki: (5) Egyéb jövedelemnek minősül a vásárolt (engedményezett) követelésből származó, a követelés vásárlási (engedményezési) ellenértékét meghaladó bevétel egésze. (6) Az a vagyoni érték, amelyet olyan, nem magánszemély (társaság, cég, szervezet stb.) juttat természetben, amelyet az adott juttatás tekintetében a belföldi jogszabály alapján nem terhel adókötelezettség, a szokásos piaci érték alapulvételével egyéb jövedelemnek minősül, kivéve, ha szerzési jogcíme e törvény alapján megállapítható. 9. Az Szja tv a helyébe a következő 33. (1) A számított adót adójóváírás csökkenti, amely egyenlő az adóévben megszerzett bér 20 százalékával, de legfeljebb jogosultsági hónaponként 4200 forinttal. (2) Jogosultsági hónapnak az a hónap számít, amelyre a magánszemélyt bér illette meg az adóévben. Az a hónap, amelyben többször és/vagy több kifizetőtől illette meg bér a magánszemélyt, egy jogosultsági hónapnak számít. Egy adóévben legfeljebb 12 jogosultsági hónap vehető figyelembe. 10. Az Szja tv. a 33. után a következő címmel és 33/A. -sal egészül ki: A nyugdíjjárulék és a magánnyugdíjpénztári tagdíj engedménye

8 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 8. oldal 33/A. A számított adót csökkenti a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján a) nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, b) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százaléka. 11. Az Szja tv a helyébe a következő 34. (1) A számított adót csökkenti: a) annál a nyugdíjas magánszemélynél, akinek a nyugdíja nem adómentes, a nyugdíj, és/vagy b) a gyermekgondozási segély, ideértve az ahhoz kapcsolódó jövedelempótlékot, és/vagy c) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott gyermeknevelési támogatás, és/vagy d) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény alapján kapott ápolási díj, és/vagy e) az ösztöndíj, és/vagy f) az egészségügyi és szociális intézmény keretében szociális gondozásért, továbbá a lelki segélyszolgálatért kapott összeg, de együttesen legfeljebb évi 36 ezer forint, és/vagy g) a szabadságvesztés-büntetése idején munkát végző magánszemély e tevékenységéből származó jövedelme, és/vagy h) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény alapján fizetett nevelőszülői díj összegének az adótábla szerint kiszámított adója. (2) A számított adót - legfeljebb annak mértékéig - csökkenti a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összeg adótábla szerinti legmagasabb adókulccsal megállapított adójának 50 százaléka. 12. Az Szja tv a és annak címe helyébe a következő cím és A társadalombiztosítási, a magánnyugdíjpénztári és az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári befizetések kedvezményei 35. (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti annak az összegnek a 25 százaléka, amelyet a) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján társadalombiztosítási ellátásra kötött megállapodás szerint a nyugellátásra jogosító szolgálati idő, illetőleg a nyugellátásra jogosító szolgálati idő és nyugdíjalapot képező jövedelem szerzése céljából a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély valamely más magánszemély javára fizet meg; b) amelyet a magánnyugdíjról és a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvény rendelkezései alapján tagdíj fizetésére kötött megállapodás szerint a magánszemély saját maga javára, illetőleg a nem egyéni vállalkozó magánszemély támogatási megállapodás szerint valamely más magánszemély javára fizet meg.

9 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló évi 9. oldal (2) Az összevont adóalap adóját csökkenti az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba az adóévben a magánszemély tag befizetése és/vagy a magánszemély tag munkáltatójának munkáltatói hozzájárulása, valamint a magánszemély egyéni számláján az adóévben jóváírt támogatói adomány együttes összegének a) kiegészítő nyugdíjpénztár esetében az 50 százaléka, b) kiegészítő egészségpénztár esetében a 25 százaléka, c) kiegészítő önsegélyező pénztár esetében a 25 százaléka, de együttesen legfeljebb 100 ezer forint. (3) A (2) bekezdés rendelkezésében meghatározott összeg további 30 ezer forinttal növelten érvényes - legfeljebb nyugdíjbavonulása évéig - azon magánszemély esetében, aki január 1-je előtt tölti be a jogszabályok alapján reá vonatkozó öregségi nyugdíjkorhatárt. (4) Az összevont adóalap adóját csökkenti a magánnyugdíjpénztárba a magánszemély saját tagdíját kiegészítő befizetésnek - ide nem értve a munkáltató által egyoldalú kötelezettségvállalás alapján e címen fizetett összeget - az 50 százaléka. (5) Az (1)-(4) bekezdés szerinti kedvezményeket az adózás rendjéről szóló törvény előírásai szerint kiadott igazolás alapján lehet igénybe venni, amely értelemszerűen tartalmazza az adóévben a magánszemély által befizetett összeget, illetőleg a munkáltató által befizetett hozzájárulást, illetőleg a magánszemély egyéni számláján jóváírt támogatói adomány összegét. A munkáltatói befizetések esetében (kivéve, ha az támogatói adomány), a munkaviszonyból származó jövedelem megszerzésére vonatkozó szabályt kell értelemszerűen alkalmazni. 13. Az Szja tv a a következő (4) bekezdéssel egészül ki: (4) A hallgató választhatja a befizetett tandíj kedvezményének elhalasztott igénybevételét a következők szerint. a) Abban az esetben, ha a hallgató hallgatói jogviszonya fennállásának bármely évében a (3) bekezdésben felsorolt magánszemélyek egyike sem veszi igénybe az (1) bekezdésben meghatározott adókedvezményt, akkor a hallgató - a c) pontban megjelölt igazolás alapján - nyilvántarthatja az adóévben (adóévekben) befizetett tandíj összegét abból a célból, hogy a hallgatói jogviszonyának első ízben történő megszűnése évét követően a tandíjfizetés évére vonatkozó rendelkezések szerint egyébként igénybe vehető adókedvezményt legfeljebb öt egymás utáni évben tetszőleges elosztásban érvényesítse. b) A tandíj kedvezményének elhalasztott igénybevétele - figyelemmel a c) pont rendelkezésére is - arra az adóévre befizetett tandíj után érvényesíthető, amely adóévben hallgatói munkadíjkedvezményt a hallgató nem vett igénybe. c) A tandíj kedvezményének elhalasztását, valamint a kedvezmény összegét az (1) bekezdésben meghatározott igazolásra az azt kiállító felsőoktatási intézmény rájegyzi. 14. Az Szja tv a helyébe a következő 41. (1) Az összevont adóalap adóját csökkenti - a másolat megőrzése mellett kiadott igazolás alapján - a közcélú adomány kedvezménye, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár(ak)ba a nem pénztártag magánszemély-támogató által befizetett pénzbeli adomány 30 százaléka, kivéve bármelyiket, ha azt az egyéni vállalkozó a vállalkozói adóalap megállapításánál levonta.

10 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év10. oldal (2) A közcélú adomány a közhasznú szervezetekről szóló törvényben meghatározott tevékenységet (tevékenységeket) folytató közhasznú szervezet, kiemelkedően közhasznú szervezet közhasznú tevékenységének céljára, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára az adóévben befizetett (átadott) pénzösszeg a (3) bekezdésben említettek kivételével. (3) Nem minősül közcélú adománynak és nem jogosít a kedvezmény igénybevételére az olyan igazolt összeg, amellyel összefüggő jogügylet vonatkozó dokumentumai (így különösen az alapító okirat, tájékoztató, reklám stb.) és körülményei (szervezés, kapcsolódó feltételek) valós tartalma alapján akár közvetve is megállapítható, hogy annak befizetése csak látszólagos, vagy a befizetés csak látszólagosan szolgálja a közcélú adomány fogalmába sorolt célokat, vagy az adókedvezménnyel elérhető vagyoni előny megszerzése mellett az adományozó magánszemély vagy annak közeli hozzátartozója további vagyoni előnyben részesül. Ilyen esetekben az igazolás kiállítása valótlan adat feltüntetésének minősül. (4) A közcélú adomány kedvezménye a) a kiemelkedően közhasznú szervezet esetében a befizetett összeg 35 százaléka, legfeljebb azonban az összevont adóalap a rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 30 százaléka; b) a közhasznú szervezet, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás esetében a befizetett összeg 30 százaléka, legfeljebb azonban az a) pontban említett adó 15 százaléka, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén is legfeljebb a 35 százaléka. 15. Az Szja tv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az (1) bekezdésben említett jogcímen levont összeget az adóhatóságnak be kell jelenteni és 20 százalékkal növelten 15 napon belül meg kell fizetni, ha a magánszemély a 7. számú mellékletben foglaltak szerint a rendelkezési jogát a szerződéskötést követő 10 éven belül gyakorolja. 16. Az Szja tv ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az (1) bekezdésben foglalt korláton belül a rendelkezéseiben említett csökkentő tételek együttes összege nem lehet több, mint az összevont adóalap a rendelkezései figyelembevételével módosított adójának 50 százaléka, valamint az osztalék, az árfolyamnyereség adója együttesen, azzal, hogy az árfolyamnyereség adóját csökkenteni kell a 67. (6) bekezdése szerint figyelembe vett árfolyamveszteség 20 százalékával. 17. Az Szja tv ának és az azt megelőző címnek a helyébe a következő Rendelkezés a befizetett adó meghatározott részének felhasználásáról 45. A magánszemély nyilatkozatban rendelkezhet az összevont adóalapja adójának a kedvezmények levonása után fennmaradó része (befizetett adó) meghatározott részéről, amelynek átutalásáról az APEH külön törvényben meghatározott mértékben, kedvezményezett(ek) javára és eljárás szerint gondoskodik. 18. (1) Az Szja tv a (2) bekezdésének b) pontja helyébe a következő [(2) A (1) bekezdés alkalmazása során az adóelőleg kiszámításához a jövedelmet a következőképpen kell figyelembe venni:]

11 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év11. oldal b) Ha a kifizető jogszabály szerint igazolás nélkül elszámolható e törvény által elismert költség fedezetére szolgáló költségtérítést vagy olyan költségtérítést (is) fizet, amellyel szemben a magánszemély annak felhasználásáról a kifizetőnek nyilatkozik, akkor a költségtérítésből a jogszabály rendelkezése szerint meghatározott összeget, vagy a magánszemély költségnyilatkozata szerinti összeget az adóelőleg megállapításánál nem kell jövedelemként figyelembe venni. E pont szerinti költségnyilatkozatot az APEH által e célból a Magyar Közlönyben közzétett formában és tartalommal lehet tenni. (2) Az Szja tv ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: (3) Ha a magánszemély igazolja, hogy egyéni vállalkozó vagy mezőgazdasági őstermelő, akkor az e tevékenységekre tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. (4) Nem kell adóelőleget levonni a nyugdíjból és az azzal azonosan adózó jövedelmekből, valamint - ha a magánszemély nyilatkozatot ad, hogy a törvény rendelkezései szerint az adóévben nem lesz adófizetési kötelezettsége - a magánnyugdíjpénztár által szolgáltatásként kifizetett összegből. Ilyen nyilatkozat hiányában a magánnyugdíjpénztári szolgáltatás címén kifizetett összeg adóelőlegének mértéke 10 százalék. (3) Az Szja tv ának (8) bekezdése helyébe a következő (8) Ha a (2) bekezdés alkalmazása során a magánszemély bármely bevételéből az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség meghaladja az adóbevallásban elszámolt igazolt költséget, akkor az év során az adóelőleg(ek) megállapításánál a magánszemély nyilatkozata alapján figyelembe vett költség és az adóbevallásban elszámolt igazolt költség különbségének 12 százalékát költségkülönbözet címén külön adóként kell megfizetnie, amely összeget az adóbevallásában fel kell tüntetnie, valamint az adófizetésre vonatkozó szabályok szerint kell befizetnie. Nem kell alkalmazni ezt a rendelkezést akkor, ha a költségkülönbözet nem több az adóelőleg(ek) megállapításánál figyelembe vett költség 5 százalékánál. 19. Az Szja tv a (5) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő d) és e) ponttal egészül ki: [(5) A munkáltató, a bér kifizetője az adóelőleg levonásánál figyelembe veszi:] c) a havi adójóváírást, amely - figyelemmel az adójóváírásra vonatkozó rendelkezésekre is - az adott havi rendszeres és nem rendszeres bér 20 százaléka, de legfeljebb havi 4200 forint; d) a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló törvény rendelkezései alapján havonta da) nem megállapodás szerint fizetett nyugdíjjárulék, db) a magánnyugdíjrendszer keretében - nem megállapodás alapján és nem kiegészítésként - fizetett tagdíj együttes összegének a 25 százalékát; e) a bérfizetést megelőzően a magánnyugdíjrendszer keretében a magánszemély tagdíját kiegészítő igazolt, saját (tőle levont) befizetés után járó kedvezményt. 20. Az Szja tv ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

12 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év12. oldal (6) Az egyéni vállalkozó a vállalkozói kivét adóelőlegét legalább az év elejétől kivett összeg adótábla szerinti adójának és az év során már ilyen címen megfizetett adóelőlegnek a különbözeteként, az elszámolás negyedévét követő hónapban az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint fizeti meg. 21. Az Szja tv. 49/A. -ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (2) Az egyéni cégként bejegyzett egyéni vállalkozó, ha a tevékenységének megszüntetése nélkül egyszemélyes korlátolt felelősségű társasággá vagy részvénytársasággá alakul át, továbbá az egyéni ügyvéd (ügyvéd), ha tevékenységének megszüntetése nélkül tevékenységét ügyvédi irodában folytatja, az átalakulás napján (az ügyvédi irodába történő átlépés napján) e törvény és az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései szerint adóbevallást ad be, és ezzel egyidejűleg az adót megfizeti, azzal, hogy az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályokat nem kell alkalmaznia, azonban vállalkozói adóalapját és vállalkozói osztalékalapját az e fejezetben és a 10. számú mellékletben a tevékenység megszüntetésére előírt szabályok alkalmazásával és ezen szabályok alkalmazása nélkül is meg kell állapítania és a vállalkozói osztalékalapok különbözetét, mint vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelmet kell nyilvántartania. 22. (1) Az Szja tv. 49/B. -ának (5) bekezdése helyébe a következő (5) A vállalkozói bevételt növeli: a) a számla/számlák (egyszerűsített számla/számlák, számlát helyettesítő okmány/okmányok) áfa nélküli értékének 20 százaléka, ha külön jogszabályban meghatározott módon számított értéket meghaladó kiadást igazoló számla/számlák szerint az ellenérték kifizetése készpénzben történt; nem kell ezt a rendelkezést alkalmazni akkor, ha a számla/számlák kibocsátója - az egyéni vállalkozót kivéve - magánszemély; b) a gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján kamarai tagdíj címén az egyéni vállalkozó által az adóévben megfizetett összeg 50 százaléka, de legfeljebb tízezer forint. (2) Az Szja tv. 49/B. -ának (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (8) Az e rendelkezése szerint megállapított jövedelemből levonható a VIII. fejezetben említett közcélú adomány az erre vonatkozó igazolás alapján és feltételek teljesülése esetén a következők szerint: a) a kiemelkedően közhasznú szervezetnek történő befizetésnél a befizetés 150 százaléka, de legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően, b) a közhasznú szervezetnek, illetőleg a közérdekű kötelezettségvállalás címén történő befizetésnél a befizetett összeg, de legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig terjedően, illetőleg az a) pont szerinti esettel együttes előfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően, valamint az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárba a nem pénztártag egyéni vállalkozó támogató által befizetett összeg legfeljebb a jövedelem 20 százalékáig, illetőleg az a) és b) pont szerinti esettel (esetekkel) együttes előfordulás esetén is legfeljebb a jövedelem 25 százalékáig terjedően. (3) Az Szja tv. 49/B. -ának (10)-(11) bekezdése helyébe a következő (10) A vállalkozói személyi jövedelemadót - legfeljebb annak összegéig - csökkentik

13 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év13. oldal a) a 13. számú melléklet rendelkezései szerint megadott módon és feltételekkel, valamint az átmeneti rendelkezések szerint a vállalkozói adókedvezmények azzal, hogy vállalkozói adókedvezményre jogosító ugyanazon beruházáshoz kapcsolódó adókedvezmények közül - választás szerint - ugyanabban az adóévben csak az egyik érvényesíthető; b) a gazdasági kamarákról szóló törvény előírása alapján kamarai tagdíj címén az egyéni vállalkozó által az adóévben megfizetett összeg 50 százaléka, de legfeljebb tízezer forint. (11) A (10) bekezdés a) pontjának rendelkezését az egyéni vállalkozó azzal a korlátozással alkalmazhatja, hogy a vállalkozói személyi jövedelemadónak legalább a 30 százalékát meg kell fizetnie, kivéve, ha 100 százalékos adókedvezményre való jogosultsága van. 23. (1) Az Szja tv. 50. (1) bekezdése a) pontjának 2. és 3. alpontja helyébe a következő rendelkezések lépnek: [a) az átalányadózás megkezdését közvetlenül megelőző adóévben] 2. a) (2) bekezdés a)-k) pontjában említett tevékenység(ek)ből, valamint az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján vendéglátó tevékenység(ek)ből származó egyéni vállalkozói bevétele az évi 3 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg, vagy 3. az évi 15 millió forintot (annak az 1. pont rendelkezése alapján az időarányos részét) nem haladta meg, ha az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott kiskereskedelmi tevékenységet (kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését); (2) Az Szja tv a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő [(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:] a) KSH Ipari Termékek Jegyzékében, Építményjegyzékében, a Mezőgazdasági és Erdészeti Termékek Jegyzékében szereplő ipari és mezőgazdasági termékelőállítás, építőipari kivitelezés; (3) Az Szja tv a (2) bekezdésének h)-i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a következő j) és k) ponttal egészül ki: [(2) Az egyéni vállalkozó átalányadózására jogosító tevékenységek a következők:] h) az iroda-, számítógép javítás és karbantartás (SZJ 125); i) a fényképészet, videofelvétel-készítés (SZJ 1444); j) egyéb szolgáltatás (SZJ 20) felsorolásból: mosás, vegytisztítás, textilfestés, fodrászat, szépségápolás; k) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján folytatott vendéglátó tevékenység, kiskereskedelmi tevékenység (kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését). 24. Az Szja tv ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

14 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év14. oldal (2) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 7 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha az adóév egészében az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendelet alapján kiskereskedelmi tevékenységet folytat, kivéve az említett jogszabály 1. számú melléklete szerinti 10. Iparcikk jellegű vegyes kiskereskedelmi üzletből a 115. Szórakoztató játékautomaták terme üzemeltetését. (3) Az átalányadózás szerint adózó egyéni vállalkozót a bevételből az (1)-(2) bekezdésben meghatározott mértéken túl további 6 százalékpont vélelmezett költséghányad levonása illeti meg, ha a (2) bekezdés szerinti kiskereskedelmi tevékenysége (külön-külön vagy együttesen) az üzletek működéséről és a belkereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló kormányrendeletben foglaltak közül az adóév egészében kizárólag a következők működtetésére terjed ki: üzletköri jelzőszám - élelmiszer jellegű áruház élelmiszer jellegű vegyes üzlet élelmiszerüzlet zöldség és gyümölcs szaküzlet hús, húskészítmény, baromfi szaküzlet hal és halkészítmény szaküzlet kenyér és pékáru szaküzlet vegyiáruk üzlete drogéria festékek, gyanták és lakkok szaküzlete mezőgazdasági, méhészeti szaküzlet, 74. termény- és takarmánybolt 25. (1) Az Szja tv ának (1) bekezdése helyébe a következő (1) Az ingatlan, a vagyoni értékű jog átruházásából származó - a 63. (5) bekezdésének rendelkezését is figyelembe véve megállapított - bevételből le kell vonni az átruházó magánszemélyt terhelő következő igazolt költségeket, kivéve azokat, amelyeket valamely tevékenységéből származó bevételével szemben költségként elszámolt: a) a megszerzésre fordított összeget, és az ezzel összefüggő más kiadásokat; b) az értéknövelő beruházásokat; c) az átruházással kapcsolatos kiadásokat. (2) Az Szja tv ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a következő (4)-(5) bekezdéssel egészül ki: (3) Ha a megszerzésre fordított összeg a (2) bekezdés rendelkezései szerint nem állapítható meg, akkor a bevételt annak 75 százalékával kell csökkenteni. (4) Az ingatlan átruházásából származó jövedelem, ha az átruházás a megszerzés évében vagy az azt követő öt évben történik, az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg (e bekezdés alkalmazásában: számított összeg). Ezt követően a jövedelmet úgy kell megállapítani, hogy a számított összeget csökkenteni kell, ha az átruházás - a megszerzés évét követő évet első évnek tekintve -, a) a hatodik évben történik, a számított összeg 10 százalékával,

15 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év15. oldal b) a hetedik évben történik, a számított összeg 20 százalékával, c) a nyolcadik évben történik, a számított összeg 30 százalékával, d) a kilencedik évben történik, a számított összeg 40 százalékával, e) a tizedik évben történik, a számított összeg 50 százalékával, f) a tizenegyedik évben történik, a számított összeg 60 százalékával, g) a tizenkettedik évben történik, a számított összeg 70 százalékával, h) a tizenharmadik évben történik, a számított összeg 80 százalékával, i) a tizennegyedik évben történik, a számított összeg 90 százalékával, j) a tizenötödik évben vagy később történik, a számított összeg 100 százalékával. (5) A vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelem az (1)-(3) bekezdés rendelkezései szerint kiszámított összeg, azzal, hogy nem számít bevételnek az január 1-je előtt szerzett vagyoni értékű jog átruházásából származó vagyoni ellenérték. 26. (1) Az Szja tv ának (1) bekezdése a következő g) és h) ponttal egészül ki: (E törvény alkalmazásában kamat:) g) a tőkeértéknövelő (a hozamot vagy annak egy részét tőkésítő), nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír tőkeérték-növekménye is; h) a b) és a g) pontban nem említett hitelviszonyt megtestesítő értékpapír névértéknél alacsonyabb (diszkont) jegyzési ára és a névértéke között, illetőleg tőkeérték-növekmény címén kamat helyett elért bevétel is azzal, hogy ebben az esetben az e) és f) pont rendelkezését alkalmazni kell. (2) Az Szja tv ának (2) bekezdése helyébe a következő (2) Az (1) bekezdésben felsorolt eseteken kívül, illetőleg az ott meghatározott korlátokat meghaladóan kamat és/vagy árfolyamnyereség címén megszerzett bevétel a magánszemély egyéb jövedelmének számít, kivéve a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott értékpapír nyilvános forgalmazásban elért árfolyamnyereségét. (3) Az Szja tv ának (5) bekezdése helyébe a következő (5) E alkalmazásában: a) nyilvános forgalomba hozatalnak minősül az értékpapír nyilvános ajánlattétel útján történő kibocsátása, illetve a korábban zártkörűen forgalomba hozott értékpapír eladásra történő felajánlása nyilvános ajánlattétel útján; b) zártkörű forgalomba hozatalnak minősül az értékpapírnak az a) pontban foglaltaktól eltérő módon történő forgalomba hozatala, így különösen az értékpapír egyedileg előre meghatározott befektető részére történő kibocsátása a befektetőnek az értékpapír átvételére vonatkozó előzetes szándéknyilatkozata alapján; c) nyilvános forgalmazás az értékpapírnak bárki számára azonos feltételekkel történő forgalmazása; d) zárt forgalmazás az értékpapírnak a c) pontban foglaltaktól eltérő adásvétele, illetőleg ettől függetlenül is, előre meghatározott személyek körében történő forgalmazása. (4) Az Szja tv a a következő (6)-(7) bekezdéssel egészül ki: (6) Az (1) bekezdés g) pontjában említett tőkeérték-növekmény adójának mértéke az értékpapír kibocsátásakor a kamatra érvényes adómértékkel egyezik meg. Az adót az értékpapír lejáratát követően kifizetett megnövelt tőkeértékből a kifizető állapítja meg, vonja le, és fizeti be.

16 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év16. oldal (7) Az (1) bekezdés g) pontjában említett tőkeérték-növekmény helyett elért árfolyamnyereség nem számít bevételnek. 27. (1) Az Szja tv a (2) bekezdésének c) pontja helyébe a következő [(2) Az (1) bekezdés a) pontjában említett osztalék után az adót a következők szerint kell megállapítani:] c) a magánszemélynek osztalék címén kifizetett összegből a b) pontban meghatározott összeget meg nem haladó rész után 20 százalék, a további rész után 35 százalék az adó mértéke. (2) Az Szja tv ának (3)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (3) Az (1) bekezdés a) pontjában említett esetben az osztalék adóját a kifizető az osztalék-kifizetés napján állapítja meg és vonja le az osztalék megállapításának időpontjában érvényes adómérték szerint. (4) Az osztalékelőleg adója 20 százalék, amelyet az (2), illetőleg (6) bekezdés szerint megállapított adóval szemben, mint adóelőleget kell elszámolni. Osztalékelőlegnek kell tekinteni a kifizető által az osztalékra jogosult magánszemély részére a várható osztalékra tekintettel kifizetett, a kifizetőnél - a levont adóval csökkentve - követelésként nyilvántartásba vett összeget. (3) Az Szja tv ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (6) Az ügyvédi iroda tagja esetében a (2) bekezdés rendelkezése oly módon alkalmazható, hogy az a) pontban említett vagyoni betét arányában meghatározott érték helyett az osztalékfizetés időpontjában fennálló taglétszám alapulvételével egy tagra jutó értéket kell figyelembe venni, vagy választható, hogy az osztalékból az arra jogosult tagnak az ügyvédi iroda által személyes közreműködés ellenértékeként az osztalék megállapításának évét megelőző adóévben kifizetett összegből az osztalék megállapítása évének első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított részt meg nem haladó összeg után 20 százalék, az ezt meghaladó összeg után 35 százalék az adó mértéke. A választásra az adott ügyvédi iroda valamennyi tagja együttesen jogosult azzal, hogy ilyen döntés esetén ennek az ügyvédi irodának tagjai a választás évében és az azt követő két adóévben kizárólag a választott módon állapíthatják meg az ügyvédi irodától származó osztalék utáni adót. (7) A vállalkozói jövedelem szerinti adózást alkalmazó egyéni vállalkozó 20 százalék adót fizet a vállalkozói osztalékalap azon része után, amely nem haladja meg a vállalkozói jövedelem kiszámításánál költségként elszámolt vállalkozói kivétnek az adóévet követő év első napján érvényes jegybanki alapkamat kétszeresével számított összegét. Az ezen felüli rész után az adó mértéke 35 százalék. Az ily módon megállapított összes adót az egyéni vállalkozónak legkésőbb a személyi jövedelemadó-bevallása benyújtására előírt határidőig kell megfizetnie. 28. Az Szja tv. 67/A. -a helyébe a következő

17 Magyar joganyagok évi CV. törvény - a személyi jövedelemadóról szóló év17. oldal 67/A. (1) Tőzsdei határidős ügyletből származó bevételnek számít a magánszemély nem egyéni vállalkozói minőségében tőzsdei határidős termékre kötött határidős ügyletének bevétele, valamint az olyan határidős ügyletnek a bevétele, amely két határidős ügyletből áll, és a tőzsdei és az elszámolóházi szabályzatok alapján egy ügyletnek minősül (a továbbiakban: összetett tőzsdei ügylet). Az összetett tőzsdei ügyletből származó bevételt a következők szerint kell megállapítani: az ügyletet alkotó részügyletek bevételét és veszteségét egymással szembeállítva nettó módon kell meghatározni. Amennyiben az összetett tőzsdei ügylet egyik eleme úgy zárul le, hogy ennek következtében az összetett tőzsdei ügylet megszűnik, akkor az összetett tőzsdei ügylet bevételét erre az időpontra vonatkozóan kell megállapítani, azzal, hogy a le nem zárt ügyletet ettől az időponttól kezdve önálló tőzsdei határidős ügyletnek kell tekinteni. A tőzsdei opciós ügylet bevételének a nem egyéni vállalkozó magánszemély tőzsdei opciós kiírásból, vagy tőzsdei opciós termék adásvételéből származó bevételét kell tekinteni. (2) A tőzsdei határidős - ideértve az összetett tőzsdei ügyletet is -, opciós ügyletből származó jövedelem az adóévben elért (1) bekezdés szerinti valamennyi bevételnek az (1) bekezdésben említett ügylet során az adóévben elszenvedett valamennyi veszteséggel, az ügylettel kapcsolatos díjakkal, jutalékokkal csökkentett része. (3) E alkalmazásában az adó mértéke 20 százalék. (4) Az adót a kifizető a kifizetés (jóváírás) napján állapítja meg és vonja le a magánszemély bevételéből és azt az adóhatóságnak befizeti. A magánszemély a kifizető(k)től kapott igazolás alapján az így levont adót és a (2) bekezdés szerint megállapított jövedelmet és annak adóját bevallja, a különbözetet az adóbevallásában visszaigényli, illetőleg ha bármely ok miatt a kifizetéskor az adó levonása nem történt meg és emiatt a jövedelemre megállapított adó meghaladja a kifizető által befizetett összeget, a különbözetet az adóbevallásra nyitvaálló határidőig kell befizetnie. (5) Az összetett tőzsdei ügylet esetében a kifizetés napja az ügylethez kapcsolódó utolsó elszámolás napja, azzal, hogy az ügylet lejárata, vagy annál korábbi lezárása előtt keletkezett és kifizetett nyereségből a kifizető visszatartja az adó fedezetét, amelyet az utolsó elszámoláskor a levonandó adó összegébe beszámít. 29. Az Szja tv ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: (5) Az (1) bekezdés alkalmazásában a társas vállalkozásba adózatlanul befektetett jövedelem különösen a Munkavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) keretében szerzett részvény (üzletrész), valamint az év előtt hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvények szerint ingyenes értékpapírnak minősülő vagyoni érték elidegenítése, megszüntetése során elért bevétel azon része, amely meghaladja az ellenérték fejében szerzett értékrészt, továbbá a gazdasági társaságokról szóló törvény és a szövetkezetekről szóló törvény alapján a jegyzett tőke csökkentése után az értékpapír tulajdonosának kifizetett ellenérték, ha az értékpapír tulajdonosa a befektetett vagyoni értéket meghaladó rész után bármely okból nem fizetett adót. 30. (1) Az Szja tv ának (1) bekezdése helyébe a következő