Az EU vidékfejlesztési politikájának kialakulása

Átírás

1 A vidékfejlesztés lehetısége: Új Magyarország Vidékfejlesztési Program A a Készült Bondor István, főosztályvezető50. Georgikon Napokon elhangzott előadása,nemes Gusztáv cikke (Közgazdasági szemle XLVII. évf., június ( o.), Weisz Miklós előadása és az ÚMVP alapján Az EU vidékfejlesztési politikájának kialakulása Az Európai Unió mezıgazdasági politikája (Közös Agrárpolitika, KAP) 1957 óta folyamatosan átalakul. Míg korábban a munkahelyek és a megfelelı mennyiségő élelmiszer biztosítása volt a fı cél, késıbb az élelmiszeripari termékek minısége iránti igény, a környezet védelme, a vidéki táj képének és az adott vidéki térség kulturális hagyományainak, értékeinek a megırzése került elıtérbe. A nyolcvanas évek elejéig a mai értelemben vett vidékfejlesztési politika nem létezett az Európai Gazdasági Közösségben. Politikai nézıpontból a vidék fı funkciója a megbízható élelmiszer-ellátás biztosítása volt. A nyolcvanas évekre egyértelmővé váltak az intenzifikálás káros következményei: a jelentıs környezetszennyezés, a növekvı gazdasági és szociális költségek, a mezıgazdaság foglalkoztatási szerepének csökkenése, valamint olyan külsı tényezık, mint az agrárgazdaság bevonása a GATT-tárgyalások soron következı fordulóiba. Ezek a támogatási rendszer és általában az agrárpolitika gyökeres reformját követelték meg. Elsı lépésként új programokat vezettek be a hátrányos adottságú területek (less favoured areas LFA) fejlesztése érdekében, és a környezetvédelem általában véve nagyobb hangsúlyt kapott az agrárpolitikán belül. A nyolcvanas évek során a regionális különbségek területén is kedvezıtlen tendenciák mutatkoztak az Európai Gazdasági Közösségen belül. Megállt az a lassú közeledés, amely a tagországok és a régiók között addig végbement, és egyes területeken a különbségek újra a hetvenes éveket megelızı mértékőre növekedtek A következı lépést a dél-európai országok csatlakozása jelentette (1981., illetve január 1.). Ez volt az elsı olyan bıvítés, amelynek során az EGK megelızı méreteihez képest nagyon jelentıs, elmaradott területek és nagyszámú szegény népesség nyert bebocsátást az EGK-ba. A regionális egyenlıtlenségek ennek következtében nagymértékben növekedtek, ami tovább emelte a területi politika fontosságát. A problémák kezelésére bevezetett integrált mediterrán programok már hangsúlyozottan a vidék komplex, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi egyensúlyának elérésére törekedtek 1

2 A vidék fogalma A vidéki jelleget kistérségi (mikroregionális) szinten az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK) határozza meg, melyet a 97/2005. (XII.25) OGY határozat hagyott jóvá. A kistérségek három fı kategóriája az urbanizáció mértéke szerint került meghatározásra. Városi kistérségek Ahol a népsőrőség meghaladja a 120 fı/ km 2 értéket. Ezekben a kistérségekben kevés olyan falusi település van, amelyet a városok ne befolyásolnának, a földrajzi elhelyezkedésük egymástól izolált. Az ilyen kistérségek fejlesztése során az egyéb strukturális alapok és beruházások mellett a vidékfejlesztésnek csak kiegészít szerepe van. Ezeknek a településeknek a népessége és a népsőrősége is növekszik. A városi kistérségek kategóriája azonban nem jelent magas fejlettségi szintet! Lásd ország északkeleti részének városait érintı gazdasági válságjelenségek. Vidéki kistérségek városi központtal A népsőrőség kevesebb mint 120 fı/ km 2. A központ egy olyan település, melynek a lakossága meghaladja a fıt. Az ilyen kistérségek fejlesztése kettıs, város- és vidékfejlesztési eszközök ötvözésével történik. A városfejlesztést össze kell egyeztetni a vidéki települések igényeivel. Dominánsan vidéki kistérségek A kistérség népsőrősége 120 fı/ km 2 alatt van, a központ egy olyan település, melynek a lakossága nem éri el a fıt. Általában távoli vidékek, messze a városközpontoktól. A vidékfejlesztésnek jelentıs szerepe van ezen térségek felemelkedésében. A gazdaság szerkezetében az elsıdleges ágazat szerepe a legfontosabb. A mezıgazdaság és az erdészet használja a legnagyobb földterületet. Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv és Program 2

3 Nemzeti fejlesztési irányok meghatározása ÚMVP Európai Mezıgazdasági és Vidékfejlesztési Alap (EMVA) SAPARD 2004-ig Elıcsatlakozási Agrár és Vidékfejlesztési Program 54,5 milliárd Ft 1. Tengely Versenyképesség 2. Tengely Környezet + Földhasználat 3. Tengely Gazdasági diverzifikáció + Életminıség 4. Tengely LEADER AVOP Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program NVT milliárd Ft 48% 31% 12% 5% Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 192 milliárd Ft Nemzeti fejlesztési irányok meghatározása Új Magyarország Vidékfejlesztési Program forrásai I. tengely: Mezıgazdaság, élelmiszer-feldolgozás és erdészet versenyképességének javítása II. tengely: Környezet és vidék állapotának javítása Összes közkiadás: több mint 5,1 milliárd euró I. tengely (közel 2,4 Mrd EUR) 48% II. tengely (több mint 1,6 Mrd EUR) 35% III. tengely: Életminıség javítása a vidéki területeken és a diverzifikáció ösztönzése IV. tengely: LEADER III. tengely (közel 700 M EUR) IV. tengely (közel 300 M EUR) 17% 5,5% I. tengely átfogó nemzeti prioritás A szántóföldi termeléssel foglalkozó egységek fejlesztése az állattartási és a feldolgozó ágazat korszerősítésével, valamint az energianövények és a kertészet diverzifikálásával. I. tengely fıintézkedései a pénzügyi erıforrások sorrendjében A gazdaságok és a termelés szerkezetátalakítása A beruházások támogatása Infrastrukturális támogatások Az információk és a tudás elterjesztésének elısegítése Életkor-szerkezetváltás 3

4 Az I. tengely célja A termelés modernizációja azáltal, hogy a gazdálkodókat szerkezeti változások végrehajtására is ösztönzik, melynek eredményeképpen elsısorban minıségbeli javulás várható. A modernizáció összetett módon kerül kezelésre az intézkedések harmonizálása révén, annak érdekében, hogy ellensúlyozhatók legyenek a jól meghatározott gyengeségek, valamint kihasználhatóvá váljanak az erısségek. Az összetett megközelítésen keresztül a mezıgazdaság és az erdészet technikai fejlesztését támogatják az emberi erıforrás fejlesztését szolgáló intézkedések (képzés, tájékoztatás, fiatal gazdálkodók támogatása, gazdaságátadás); ezen felül a gazdálkodókat korszerőbb és kiterjedtebb tanácsadási rendszer is segíti. Az intézkedések támogatják a gazdálkodók közötti együttmőködéseket (termelıi csoportokban) az erısebb piaci pozíció elérése érdekében. A program lehetıségeket biztosít a gazdaságilag nem életképes gazdaságok számára arra, hogy stabilizálják és megváltoztassák termelési struktúrájukat. Elıtérbe kerülnek a mezıgazdasági és erdészeti termékek értékét növelı és minıségét javító fejlesztési tervek, valamint az infrastrukturális fejlesztés és technikai korszerősítés. I. TENGELY mezőgazdaság és erdészet versenyképességének javítása Az intézkedések javítják a gabonatermelési feleslegek megfelelı csatornákba való terelését azáltal, hogy korszerősítési lehetıségek létrehozásával ösztönzik a bioenergia-termelést (bioüzemanyag) és az állattartást. A mezıgazdaság és az erdıgazdálkodás nagyobb szerephez juthat a bioenergia-termelésben. A bioüzemanyag-gyártáson túl az energetikai célú erdıgazdálkodás, valamint a biogáztermelés is támogatott tevékenységnek minısül. Célok: mezıgazdaság és élelmiszer-feldogozás versenyképességének fokozása a fenntartható agrár- és élelmiszergazdaság megteremtése, megkezdett szerkezetátalakítás és korszerősítés tovább folytatása korstruktúrájának javítása, az emberi erıforrás szakképzettségének javítása az ismeretszerzés támogatása, tudásalapú vidéki társadalom megteremtése Eszközök: beruházási és fejlesztési támogatások infrastruktúra fejlesztése szakképzés és szaktanácsadás Összes közkiadás: több mint 2,3 Mrd EUR I. Tengely 2007-ben meghirdetett intézkedései I. Tengely 2008-ban meghirdetett intézkedései Gépek, technológiai berendezések beszerzése Állattartó telepek korszerősítése Szaktanácsadói szolgáltatások igénybevétele Termelıi csoportok Fás és lágy szárú energiaültetvények telepítése Ültetvények korszerősítése és telepítése Mg-i energiafelhasználás megújuló energiaforrásokból Fiatal mezıgazdasági termelık elindítása Mezıgazdasági termelık gazdaságátadása kertészet korszerősítése kertészeti gépek, technológiai berendezések beszerzése öntözés, melioráció és területi vízgazdálkodás létesítményeinek fejlesztése növénytermesztés létesítményeinek korszerősítése élelmiszeripar korszerősítése 4

5 II. tengely általános célkitőzése a környezet és a tájképi jelleg javítása a tájgazdálkodás támogatásával. II. Tengely nemzeti prioritások A Natura 2000 mezıgazdasági területeinek, valamint más, kiemelkedı természeti értéket képviselı területeknek a megóvása KAT Mennyiségi és minıségi vízgazdálkodás Az erdészeti erıforrások növelése és fenntartható kezelése Energetikai célú biomassza-felhasználás Talajvédelem Fı intézkedések a tengelyben Az agrár-környezetgazdálkodási és erdıkörnyezetgazdálkodási támogatás A kedvezıtlen adottságú területek és a hagyományos mezıgazdasági táj megırzése Beruházási támogatás a környezetvédelmi elıírások betartása és a vízgazdálkodás érdekében Az erdıtelepítés támogatása, A jó minıségő víz egyensúlyi mennyiségének biztosítása A talajvédelem erısítése A II. tengely lényege A racionálisabb földhasznosításhoz és a környezetvédelemhez kapcsolódó intézkedések formálisan két alrendszert alkotnak. A kompenzációs típusú támogatási rendszerek révén egy sikeres agrár-környezeti program folytatódik, melynek részeként a Natura 2000 területek is bevonásra kerülnek a támogatási rendszerbe. Ezen intézkedések révén a gazdálkodókat arra ösztönzik, hogy csökkentsék a környezeti terheléseket, tartsák fenn a biológiai diverzitást, valamint járuljanak hozzá az élıvizek védelméhez. Számos ıshonos állatfaj tartása nem gazdasági szempontból, hanem az ezen fajok által biztosított értékes genetikai alap okán érdeke a gazdálkodóknak, és keresztezési célokra is használhatók. Ezek megırzése érdekében támogatást kapnak mindazok, akik vállalják ezen állatfajok tartását. A kedvezıtlen adottságú régiók támogatása fontos szerepet játszik a külterjes mezıgazdasági termelés életben tartásában, ezáltal támogatva a tájvédelmet és a foglalkoztatás kérdését is. 5

6 II. Tengely Környezet és vidék állapotának javítása A földhasználattal kapcsolatos intézkedések képezik ezen tengely másik alrendszerét. A hatékonyság szempontjából tekintve a földhasználat megváltozása (a termelés hatékonyságának érdekeit szolgálva, amennyiben a mezıgazdasági használat visszaesett a kedvezıtlenebb adottságú termıhelyeken, valamint az erdısítés) különös hangsúlyt kap, azonban különösen a nem mezıgazdasági földterületeken való erdıtelepítés és az agrár-erdészeti rendszerek esetében fontos a biodiverzitás fenntartásának szemszögébıl is. Célok: Környezetkímélı gazdálkodási módszerek megerısítése és elterjesztése Gazdaságos és környezetbarát erdıgazdálkodás elısegítése Eszközök: Kompenzációs támogatások Többlet kötelezettségek ellentételezése Közjólét és fenti eszközök egyéb módon való segítése Összes közkiadás: több mint 1,6 Mrd EUR II. Tengely Környezet és vidék állapotának javítása II.tengely Már meghirdetett támogatási jogcímek Környezetkímélı gazdálkodási módszerek megerısítése és elterjesztése, a magyar mezıgazdaság hagyományosan alacsony környezetterhelésének megırzése Gazdaságos és környezetbarát erdıgazdálkodás elısegítése, telepítési és általános erdészeti támogatás formájában Állatjóléti elıírások, az állattenyésztés szerepének erısítése jövedelempótló támogatás révén Mezıgazdasági földterület fenntartható hasznosítását célzó intézkedések - Kedvezıtlen adottságú területek kompenzációs támogatása - Natura 2000 gyepterületek támogatása Erdészeti területek fenntartható használatát célzó intézkedések - Mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése - Az erdészeti potenciál helyreállítása intézkedés Kedvezıtlen Adottságú Területek (KAT): kompenzáció juttatása a kedvezıtlen adottságú területen gazdálkodók számára II. Tengely késıbbiekben meghirdetésre kerülı támogatási jogcímek II. Tengely késıbbiekben meghirdetésre kerülı támogatási jogcímek Mezıgazdasági földterület fenntartható hasznosítását célzó intézkedések Erdészeti területek fenntartható használatát célzó intézkedések - Agrár-erdészeti rendszerek elsı létrehozása mezıgazdasági földterületeken - Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések - İshonos és veszélyeztetett mezıgazdasági állatfajták genetikai állományának tenyésztésben történı megırzése - Genetikai erıforrások megırzése - Nem mezıgazdasági földterületek elsı erdısítése - Erdı-környezetvédelmi kifizetések - Az erdészeti potenciál megelızı intézkedések - Nem termelı beruházások erdıterületeken - Nem termelı beruházások mezıgazdasági területeken 6

7 III. tengely Fı célkiőzése a vidéki térségeken az életminıség javítása, valamint a gazdasági tevékenység diverzifikálásának ösztönzése. A vidéki gazdaság fejlesztése a III. tengely keretén belül döntı súlyt képvisel, a legjelentısebb fejlesztendı területnek minısül. Intézkedések A diverzifikáció, a mikro-vállalkozások és a turizmus természeti és kulturális örökségre épülı támogatása Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása és falumegújítás A helyi kapacitásépítés támogatása A III. tengely céljainak összefoglalása A program lehetıvé teszi vidéki vállalkozások átfogó módon történ fejlesztését, ideértve a mőszaki fejlesztést, tanfolyamok és tanácsadó szolgáltatás igénybevételét, valamint a minıségi elıírásoknak való megfelelés biztosítását. Elısegíti új vállalkozások létrehozását, emeli a termékek és a szolgáltatások minıségét és hozzáadott értékét, valamint ösztönzi a vállalkozók integrációinak létrejöttét. Az életminıség javításának célja elsısorban a vidéki térségeken hiányzó szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosítása, melyeket integrált közösségi szolgáltatóhelyeken és a helyi szükségletekhez igazított megoldásokkal valósítanak meg a költséghatékonyság biztosítása érdekében. A kulturális és rekreációs lehetıségek bıvítése, a vidéki örökség megırzése és fenntartható használata nem csak a falusi turizmus fejlesztését jelenti, hanem elengedhetetlen feltétele a vidéki lakosság életminıség-javításának is. III. Tengely Életminıség javítása a vidéki területeken, a diverzifikáció ösztönzése Célok: Új munkahelyek létrehozása, a jövedelemszerzési lehetıség és képesség erısítése a vidéki vállalkozások fejlesztése által Az életminıség javítása a falumegújítás elısegítésével Az alapszolgáltatásokhoz való hozzáférés javítása kistelepülési integrált közösségi és szolgáltató terek létrehozásával I. Horizontális intézkedések: Tanyabusz Kistérségi Közlekedési szolgáltatások ösztönzése IKSZT Integrált Közösségi Szolgáltató Tér II. Helyi Vidékfejlesztési Stratégiában integráltan megvalósuló intézkedések Mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása Turisztikai tevékenységek ösztönzésének támogatása Falumegújítás és fejlesztés Vidéki örökség megırzése Összes közkiadás: több mint 690 millió EUR 7

8 III. Tengely intézkedései Gazdaságfejleszt gfejlesztésre sre vonatkozó intézked zkedések Nem mezıgazdasági tevékenységgé történı diverzifikálás; A turisztikai tevékenységek ösztönzése; A mikrovállalkozások létrehozásának és fejlesztésének támogatása III. Tengely intézkedései Az életmin letminıség, élett lettér r javítását t valamint a komplex fejlesztéseket seket szolgáló intézked zkedések 1. A vidéki gazdaság és lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások (IKSZT, Tanyabusz 9/2008. (I. 24.) FVM rendelet) 2. Falumegújítás és fejlesztés 3. A vidéki örökség megőrzése 4. Képzés és tájékoztatás; 5. Készségek elsajátítása, ösztönzés és a helyi fejlesztési stratégiák kidolgozása és végrehajtása (HVK-HVI). Cél: IV. Tengely - LEADER a helyi partnerségi kapacitásépítés a köz- és a magánszféra partnerségének elımozdítása az együttmőködés és az innováció elımozdítása a helyi irányítás javítása helyi vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása (HVS) Helyi Vidékfejlesztési Iroda koordinációs és támogató tevékenység támogatása helyi szintő humán kapacitások és együttmőködések bıvítése a vidékfejlesztési stratégiák megvalósítása, és a LEADER csoportok felkészítése érdekében IV. tengely Általános célkitőzése, amely egyúttal megfelel az A helyi kapacitásfejlesztés foglalkoztatási és diverzifikációs célból elnevezéső EU Stratégiai Iránymutatás célkitőzésének, mind a négy tengely esetében a LEADER megközelítés alkalmazása mellett valósul meg. A LEADER az Európai Unió vidékfejlesztési politikájának egy sajátos módszere. Nemcsak program, hanem metodika, amelynek segítségével a vidéken élık meghatározhatják a térségük hosszú távú fejlesztési prioritásait, hogy azokat megvalósítva javítsák a vidéki életminıséget. Az említett térség a LEADER - térség, amelynek helyi identitását" az ott lakók közösen élik meg. A helyi identitást meghatározhatja valamely történelmi, földrajzi vagy gazdasági elem, vagy azok együttese. A LEADER egy eszköz, módszerként értelmezhetı, partnerségen alapul, amely partnerség komponensei a közszféra, vállalkozói szféra és a civil szféra képviselıibıl áll. Cél tehát a helyi partnerségek megerısítése, alulról jövı vidékfejlesztési politika elımozdítása. Térség alatt önszervezıdı területeket értünk, amelyek összefüggı homogén egészet alkotnak. A térségek tehát nem szorulnak a statisztikai-tervezési határok (kistérségek, megyék, régiók) közé, így határaik elasztikusak. A LEADER - módszer segíti a vidéki szereplıket abban, hogy a térségük potenciálja hosszú távon erısödjön. Biztosítja a helyi szereplıknek, hogy bekapcsolódhassanak a mindennapjaikat meghatározó fejlesztési folyamatokba. 8

9 IV. Tengely - LEADER A LEADER programon belül a legnagyobb hangsúlyt a III. tengely célkitőzései kapják, mindazonáltal külön erıfeszítést kell tenni a helyi akciócsoportoknak az I. és II. tengely célkitőzései felé való orientálására. A helyi közösségek megalakulásától a LEADER helyi akciócsoportok elismeréséig: 1. A helyi közösségek megalakulása, nyilvántartásba vételi eljárás 2. Az elızetesen elismert vidékfejlesztési akciócsoportok kiválasztása 3. LEADER helyi akciócsoportok és Helyi Vidékfejlesztési Közösségek kiválasztása Elızetesen elismert helyi közösség 63 helyi közösség január 21-én kezdte meg a HVS kidolgozását 26 helyi közösség március 11-én kezdte meg a HVS kidolgozását 7 helyi közösség áprilisban kezdte meg a HVS kidolgozását A helyi közösségek jellemzıi ÚMVP helyi közösség : Helyi közösség átlagos lakosságszáma: fı Helyi közösség átlagos településszáma: 31 db Legnagyobb helyi közösség: fı (Hajdú-Bihar) Legkisebb helyi közösség: fı (Tolna) AVOP LEADER + : Legnagyobb akciócsoport: fı Legkisebb akciócsoport: fı Átlagos népesség szám: fı Átlagos akciócsoport-méret (településszám): 12,5 9