2011/2012. BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

Átírás

1 2011/2012 BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM Tájépítészeti kar

2

3 Készítette a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium 1118 Budapest Villányi út Főszerkesztő: Lenkai Anna Borbála A szerkesztésben részt vettek az alábbi szakkollégisták: Angyal Andrea, Arany Gergely, Máté Klaudia, Stefán Fruzsina A kiadvány kereskedelmi forgalomba nem kerülhet. Budapest, 2012.

4 2011/2012 tanévben végzett hallgatók diploma munkái támop-4.2.2/b-10/ A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

5 Bevezető, köszöntő A füzet, amit kezében tart a kedves Olvasó, tartalmát tekintve új, azt is mondhatnám, az első a maga nemében. A Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium hallgatói állították össze a Budapesti Corvinus Egyetem Tájépítészeti Karán a 2011/12-es tanévben elkészült és sikeresen megvédett szakdolgozatok és diplomatervek válogatását, amit ebben a kiadványban dokumentáltak. A Tájépítészeti Kar, 20 évvel ezelőtti megalakulása óta rendkívül gyorsan fejlődött. A kezdetekben 120, ma pedig több mint 750 hallgató tanul itt immár négy különböző szakon: a tájrendező és kertépítő mérnöki (BSc) alapképzési szakon, a tájépítészmérnöki (MSc), a településmérnöki (MSc) és a tájépítész és kertművész (MA) mesterképzési szakokon. A képzés színvonaláról és eredményeiről ad egyfajta keresztmetszetet a most végzettek munkáinak bemutatása, amelyek tehetségről, szorgalomról és kreativitásról tanúskodnak. Alkotó munkájukra, tehetségük kamatoztatására pedig nagy szüksége van az országnak, a nemzetnek. Bízom benne, hogy még ezekben a nehéz gazdasági időkben is megtalálják őket a feladatok, a megbízások, aminek a megoldására magas színvonalon felkészültek. Kívánok mindőjüknek sikeres szakmai pályafutást. Budapest, február 19. Jámbor Imre egyetemi tanár a Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium választott igazgatója 2

6 Budapesti Corvinus egyetem Tájépítészeti karának szervezeti vezetése Rektor Dr. Rostoványi Zsolt REktorhelyettesek Dr. Szántó Zoltán Oktatási Rektorhelyettes Dr. Palkovics László Tudományos Rektorhelyettes Dr. Bosnyák János Stratégiai Rektorhelyettes egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens tudományos munkatárs Dékán Dr. Csemez Attila Dékánhelyettesek Dr. Fekete Albert Oktatási dékánhelyettes Dr. Kollányi László Tudományos kutatási és nemzetközi dékánhelyettes Dr. Tóth Csaba Gazdasági referens hivatalvezető igazgatási ügyintéző tanulmányi ügyintéző tanulmányi ügyintéző tanulmányi ügyintéző kari rendszergazda Munkatársak Izsákné Hegedüs Gyöngyi Gyalusné Szalkai Ilona Fancsali Zsuzsanna Laczkóné Rimóczi Erzsébet Derzsy Béláné Gáspár Tamás 3

7 Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Tanszékvezető Dr. Mezősné Szilágyi Kinga Tanszékvezető-helyettes Dr. Balogh Péter István tanszéki munkatársak Dr. Jámbor Imre Dr. Czinkóczky Anna Dr. Fekete Albert Dr. Gerzson László Dr. Almási Balázs Dr. Szabó Krisztina Dr. Csepely-Knorr Luca Gergely Antal Karlócainé Bakay Eszter Varró Dorottya Katalin egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus egyetemi adjunktus egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd tanszéki mérnök Meghívott Előadók Lázár Tibor Sándor Tamás Rhorer Ádám Dr. Tóth Imre PhD hallgatók Hutter Dóra Oláh András Béla Szabó Gyöngyvér Szöbölödi Anita Takács Dániel Attila Zelenák Fruzsina TITKÁRSÁG Szebényi Gábor tanszéki ügyintéző 4

8 Tájvédelmi és tájrehabilitációs Tanszék egyetemi tanár egyetemi adjunktus címzetes egyetemi docens egyetemi docens egyetemi docens egyetemi adjunktus tanszéki mérnök egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd tanszéki mérnök Tanszékvezető Dr. Csima Péter tanszékvezető-helyettes Módosné Bugyi Ildikó Tanszéki munkatársak Dr. Misley Károly Dr. Illyés Zsuzsanna Dr. Kabai Róbert Gergely Attila Pádárné Török Éva Boromisza Zsombor Dublinszki-Boda Brigitta Tarcsai Andrea Meghívott előadók Shulz Margit Dima András Dr. Kiss Gábor vass Gábor PhD hallgatók nagy Enikő Molnár Zsófia Szigetvári Katalin igazgatási ügyintéző TITKÁRSÁG Moór Edit 5

9 Tájtervezési és területfejlesztési Tanszék Tanszékvezető Dr. Csemez Attila tanszékvezető-helyettes dr. Kollányi László Tanszéki munkatársak Dr. Sallay Ágnes Filepné Kovács Krisztina Mikházi Zsuzsanna Molnár József László dr. Szilvácsku Zsolt Jombach Sándor Dr. Láng István egyetemi tanár egyetemi docens egyetemi docens egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd tanszéki mérnök egyetemi tanársegéd akadémikus Meghívott oktatók Lomniczi Gergely Dr. Berczik Árpád Duhay Gábor Dr. Kerekes Sándor Dr. Kőszegfalvi György Dr. Madarassy László Medgyesy Balázs Dr. Tasnádi József PhD hallgatók Magyar Veronika Valánszki István Tóth Tádé Dániel Nagy Gergő Gábor Szabó Áron Titkárság Várszegi Rita tanszéki ügyintéző 6

10 Településépítészeti Tanszék egyetemi tanár Tanszékvezető Dr. Schneller István tudományos munkatárs egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd Tanszéki munkatársak Körmendy Imre Szövényi Anna valkai Csaba Polyák Beáta Meghívott oktatók Miklóssy Endre Menczingerné Dr. Bokor Andrea Dr. Meggyesi Tamás könczey Gábor Soós János András István koszorú Lajos Ladányi János PhD HALLGATÓK kanczlerné Veréb Mária Majoros Ágnes zsovák Orsolya tanszéki ügyintéző Titkárság Bihari Irén 7

11 Kertművészeti Tanszék Tanszékvezető Dr. Fatsar Kristóf tanszékvezető helyettes Dr. Máthé Katalin Tanszéki munkatársak Prof. Emeritus Dr. Mőcsényi Mihály Báthoryné Dr. Nagy Ildikó Réka Kecskés András Gecséné Tar Imola Eplényi Anna Oláh Brigitta Firnigl Anett Takács Katalin Szabadics Anita egyetemi tanár egyetemi adjunktus emeritált egyetemi tanár egyetemi adjunktus művésztanár, festőművész egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd egyetemi tanársegéd Meghívott oktatók Alföldy Gábor Belényesy Károly Dr. Csatári Bence Győr Attila dr. Kiss Sándor Dr. Kósa Géza Dr. Kováts Ildikó Majoros Nóra Dr. Osztroluczky Sarolta Sylvester Edina Dr. Szikra Éva PhD hallgatók Balatoni Bálint Czeglédi Csongor Kiszely Gergely Klagyivik Mária TITKÁRSÁG Suditsch Julianna 8 igazgatási ügyintéző

12 Kerttechnika és Műszaki Tanszék egyetemi docens egyetemi docens tudományos munkatárs egyetemi tanársegéd tudományos munkatárs egyetemi tanársegéd tanszékvezető Dr. Vukov Konstantin Tanszéki munkatársak Bárdné Dr. Feind Teréz Dr. Demjén István Sárospataki Máté Dr. Tóth Csaba vajda Szabolcs Meghívott oktatók Dr. Rózsa Szabolcs Szűcs László Dr. Tegze Judit PhD hallgató Varga Dániel 9

13 Okleveles Tájépítész Mérnökök (Egyetemi képzés) Angyal Andrea - Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diplomadíja Bognár Anna Evva Andrea Frischmann Judit Márton Lőrinc Mészáros Apolka Molnár Gábor Levente Pilissy Dóra Hedvig Vécsey Dávid Békefi Zsófia Margit Palkovics Zsófia Éva Okleveles Településmérnökök (Egyetemi képzés) Kovács Bence Kovács Kinga Judit Nagy Domokos Károly 10

14 Okleveles Tájépítész Mérnökök - Egyetemi képzés 11

15 Angyal Andrea Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Hellowood 2011 faépítészeti workshop Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Szarvas) Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium, szenior tag I.helyezés Én & a terem promo kisfilmpályázat Értelmileg akadályozott gyermekek iskolakertje Bárczi Gusztáv Óvoda, Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskola B, azaz komplex kutatási-tervezési típusú diplomatervem a XXI. sz. Európájának egyik legfontosabb, kérdéskörének, az esélyegyenlőség megoldásának egy szeletére próbál választ találni. A széles horizontú kérdés általános értelmezése után egy konkrét példán, a Bárczi Gusztáv Speciális Iskola kertjének tervezésén keresztül mutatom be az empirikus gyógypedagógiai alapokon nyugvó saját tájépítészeti válaszomat. A téma tájépítészeti feldolgozását indokolja, hogy a napjainkban alkalmazott fejlesztő programok, terápiák nagy része a mozgáson keresztül indítja újra a gyermekek idegrendszer fejlődését. Az iskolakertben való tartózkodás alapvető formája pedig a mozgás. Számos kutató vizsgálata mondja ki, hogy a fejlődő gyermek szervezetének szüksége van a szabad levegőn tartózkodásra a testi és szellemi fejlődéshez. Esettanulmányokat végeztem többek között a Villányi úti Pető Intézetben, a Mozgásjavító Általános Iskolában, a Csillagházban, a Vakok Intézetében különös tekintettel a kertjeikre. Majd megvizsgáltam a mintaterületem pedagógiai programjának szabadtérre adaptálható elemeit. Eredményként kialakítottam egy speciális tervezési elvrendszert, melyet az értelmileg akadályozott gyermekek számára tervezett iskolakert minden részletének kialakításakor figyelembe vettem. Konzulens: Kovács Zsuzsa, Dr. Fekete Albert 12

16 I.helyezés Harmóniában a növényekkel hallgatói ötletpályázat IBA Sommerschule 2010 Die Kleingartenlandschaft im demografischen Wandel, Schönebeck (Elbe), Németország nemzetközi workshop Nemzeti Múzeum elismerése Az építészet tere Budapest, Józsefváros Pollack Mihály tér hallgatói ötletpályázat I.helyezés Újítsd meg a Ráday Kultuccát hallgatói ötletpályázat Vállalkozói díj bartók ÖTLETZÁPOR hallgatói ötletpályázat Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diplomadíja 13

17 Bognár Anna Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Szentendrei HÉV- és buszállomás környezeti rehabilitációja A tervezési területem Szentendrén a HÉV- és buszállomást, továbbá a posta előtti teret foglalja magába. A festők városának csomópontja ez a 3,7 ha terület, ezért fontos, hogy beteljesítse a városkapu mivoltját. Jelenleg a funkciók nem megfelelő térbeli elhelyezkedése a fő probléma, amely azok negatív egymásra hatását eredményezi. A célom az, hogy a területet rendezettebbé és használhatóbbá tegyem. A területek közötti szerves kapcsolatot és áttekinthetőséget az egyes térelemek segítik. A Dumtsa Jenő tér és az állomás területe között felszíni kapcsolatot létesítettem, ahonnan a sétány egyértelműen vezet a belváros felé. A kapuként funkcionáló fásított köztérről a buszpályaudvar felé kettős fasorral ellátott út vezet. Az állomás területét rendeztem és megfelelő várakozó felületekkel gazdagítottam. A vendéglátói-szolgáltatói egység környezetében ahhoz formájában és funkciójában igazodó központi teret hoztam létre. A buszpályaudvar alaprajzi elrendezésének megváltoztatásával az könnyebben használhatóvá válik. Ez a mellette húzódó új funkciókkal ellátott zöldfelület előnyösebb kialakítását is segíti. A tervezési terület összességében a közlekedési csomópontok lehető legkönnyebb és legrövidebb úton való elérését és biztonságos használatát kívánja betewljesíteni, mindezt úgy, hogy méltó környezetet ad Pilis kapujának. Konzulens: Alföldiné P. Zsuzsa, Gergely Antal 14

18 III. helyezés Üllői út revitalizációja hallgatói ötletpályázat

19 Evva Andrea Rita Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Parco di Montelungo, Gela szabadtérépítészeti revitalizációja, szórakoztató és kultúrpark létesítése Diplomatervem témájának a parco di Montelungo-t választottam, amely a szicíliai Gela városának közparkja. A közel 16 ha - os terület a város ÉNy-i kapujánál található és közvetlen tengerparti kapcsolattal rendelkezik. Kiaknázatlan, de fekvése és adottságai miatt kiemelt figyelmet érdemel. A funkcióhiányos és elhanyagolt állapotú park kialakításánál a lakosság szokásait, hagyományait vettem figyelembe. Tervem alapkoncepciója az volt, hogy a természetet összekapcsoljam a várossal. A parkon két fő tengely vonul végig, az egyik a várost a parkon át a közeli hegyekkel köti össze, a másik Észak felől nyitja meg a területet. Ezek találkozásánál helyeztem el a központi teret, ahol a szabadtéri színpad és természetes kialakítású tó kapott helyet. Ettől É-ra alakítottam ki az aktív rekreációra alkalmas parkrészt. A fogadóteret vendéglátó egységekkel, játszótérrel bővítettem ki, melyhez a fiatalok terét is kapcsoltam. A meglévő Gattano patakot revitalizáltam, új hidakkal tettem átjárhatóvá. A park déli csendesebb területére kilátót terveztem és itt kapott helyet egy szabadtéri szoborpark is. A terület zonális felosztása a terek elhelyezésében és a növényalkalmazásában is megjelenik. A park nagy részét honos növényekkel ültettem be, éghajlati viszonyokat jól tűrő fajokat választottam. A kiemelt, városiasan kialakított területeken különleges fák, cserjék kaptak helyet. Az általam kidolgozott park revitalizációja a város vezetőségének tetszését is elnyerte. Konzulens: Karlócainé Bakay Eszter 16

20 III. helyezés Üllői út revitalizációja hallgatói ötletpályázat IBA Sommerschule 2010 Die Kleingartenlandschaft im demografischen Wandel, Schönebeck (Elbe), Németország nemzetközi workshop

21 Frischmann Judit I. helyezés Üllői út revitalizációja hallgatói ötletpályázat Az építészet tere Budapest, Józsefváros Pollack Mihály tér hallgatói ötletpályázat Tök Demonstrációs Park tervezése szakmai verseny Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Mátyásföldi Repülőtér rekreációs célú átalakítása Mátyásföldi Repülőtér volt Budapest első állandó és Mátyásföldi Hazánk első Repülőtér nemzetközi volt repülőtere. Budapest A XVI. első kerületi állandó Önkormányzat és Hazánk első tulajdonában nemzetközi repülőtere. lévő jelentős A XVI. kerületi Önkormányzat tulajdonában lévő zöldfelületű intézményterület hasznosítása napjainkban már nem méltó a történelmi és ökológiai jelentős zöldfelületű intézményterület hasznosítása napjainkban már nem méltó a jelentőségéhez. történelmi és ökológiai Eredeti méretéből jelentőségéhez. sokat Eredeti vesztett Repülőtér méretéből még sokat így is vesztett 42 hektáros Repülőtér területével még fővárosi így is jelentőségű 42 hektáros zöldfelület. területével fővárosi jelentőségű Célkitűzéseim zöldfelület. között szerepelt egy természet- és emberbarát Célkitűzéseim környezet között szerepelt megteremtése, egy természet meglévő értékek megőrzése, fejlesztése, valamint új és rekreá- - és emberbarát környezet megteremtése, meglévő értékek megőrzése, fejlesztése, ciót valamint szolgáló új funkciók és rekreációt kialakítása szolgáló és összehangolása. funkciók Fő kialakítása célcsoportok és összehangolása. és funkciók konkretizálása, Fő célcsoportok majd pozicionálása és funkciók konkretizálása, után következett majd a meglévők pozicionálása kihangsúlyozása után következett és az újak a integrációja. meglévők kihangsúlyozása és Kiemeltem az újak integrációja. a központi nyitott Kiemeltem szabad a teret, központi létrehoztam nyitott szabad külső- és teret, belső létrehoztam látványkapcsolatokat, külső- és belső aktív látványkapcsolatokat, aktív és passzív és passzív rekreációra alkalmas területeket, rangos rekreációra alkalmas területeket, rangos versenyek versenyek lebonyolítására is is alkalmas alkalmas sportpályákat, sportpályákat, modellező modellező repülőteret, repülőteret, kutyás edző- kutyás és játszóteret, edző- és játszóteret, lovas versenypályát, lovas versenypályát, nehezített terepútvonalat, nehezített akadálymentes terepútvonalat, és ökoburkolatú akadálymentes útvonal- és hálózatot ökoburkolatú és kulturális útvonalhálózatot szempontból is és jelentős kulturális díszes fogadótéregyüttest. szempontból is jelentős díszes fogadótéregyüttest. Célom, hogy a helyi közösségeknek, sportolóknak, Célom, hogy a helyi közösségeknek, egyesületeknek, sportolóknak, egyesületeknek, természet- és kutyabarátoknak, természet- és korosztálytól kutyabarátoknak, függetlenül korosztálytól olyan komplex függetlenül szabadteret olyan hozzak komplex létre, mely szabadteret egészséges hozzak életmódra létre, buzdít, mely összehozza egészséges az életmódra embereket buzdít, egymással összehozza és a természettel, embereket egész-napos egymással kikapcsolódásra és a természettel, alkalmas és egész- egye- az napos kikapcsolódásra alkalmas és egyedülálló dülálló élményt nyújt. élményt nyújt. Konzulens: Almási Balázs, Gergely Antal 18

22 IBA Sommerschule 2010 Die Kleingartenlandschaft im demografischen Wandel, Schönebeck (Elbe), Németország nemzetközi workshop I.helyezés Újítsd meg a Ráday Kultuccát hallgatói ötletpályázat bartók ÖTLETZÁPOR hallgatói ötletpályázat

23 Márton Lőrinc Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A Városmajori Parkkomplexum megújítása Az 1785-ben létesített Városmajor egykor elegáns és közkedvelt park volt, de mára rengeteg konfliktus terheli: intézmények létesültek a park területén, a történeti térszerkezet felbomlott, a park kevés attraktív funkcióval bír, valamint a növényállomány túlságosan besűrűsödött, és a fák felkopaszodtak. A tervezett park fő struktúráját a történeti tengelyek részleges rekonstruálása adja. Ez a rendszer fogja közre a park legértékesebb belső, védett területeit, ahol az építmények elbontásával és a növényzet erőteljes ritkításával egy nagy összefüggő hosszanti gyepes felület jön létre megmaradó koros szoliter fákkal. A magterületet a Városmajori Templom irányában egy nagyobb burkolt felület zárja. A középtengely ezt a területet két részre osztja: az északi reprezentatív közösségi térként, valamint az áthelyezett szabadtéri színpaddal rendezvénytérként funkcionál, míg a déli oldalon egy pihenőtér kapott helyet. A Maros utca menti sávban helyeztem el az aktív rekreáció céljára szolgáló funkciókat. Tervemben javaslom az építmények által erősen terhelt északi-nyugati területek egy részének újbóli parkosítását, melynek érdekében a Szilágyi Erzsébet fasor és a Városmajor utca között egy keresztirányú sétányt terveztem. A környező területek parkosításával a gimnázium megfelelő előtérhez jut. Konzulens: Karlócainé Bakay Eszter 20

24 21

25 Mészáros Apolka Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Gazdagrét közparkjának szabadtérépítészeti koncepcióterve Tervezési alapkoncepcióm volt a természetes domboldal és a művi lakótelep ellentmondásos viszonyának az újrafogalmazása oly módon, hogy az végül harmóniát eredményezzen minden téren. Formavilág, növényalkalmazás, funkció, anyaghasználat és kivitelezés terén is. A sétautak, valamint a közösségi terek a domborzatot követve nyerték el organikus formavilágukat, ugyanakkor a rajtuk keresztülhasító egyenes lépcsőkarok a lakótelep logikáját követve adtak ritmust, feszességet a park szerkezetének. Nyomvonaluk gondos mérlegelés eredménye, illeszkednek nemcsak a domborzathoz, a környező beépítés tengelyeihez, de a látványkapcsolatokra is külön hangsúlyt fektetnek. A tervezés során célom volt a funkcióknak egy olyan rendszerét megteremteni, amely bármely korosztály, társadalmi réteg számára rekreációs lehetőséget kínál a mindennapokban. Kiemelt részként kezeltem a központi zónát, mely kiépített teraszrendszerével, virágzó cserjefoltjaival köti össze az alsó és felső területeket. A két szélső zóna már kevesebb művi elemet tartalmaz, és növényalkalmazása is a könnyű fenntarthatóságot követi. A játszótér zóna kicsit zártabb, védettebb fekvése, dúsabb növényállománya a családosokra helyezi a hangsúlyt, az aktív zóna funkcionális és téri nyitottsága ugyanakkor a fiatal réteget célozza meg. Konzulens: Almási Balázs, Szöbölödi Anita, Fejős Gabriella 22

26 23

27 Vécsey Dávid Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Kincses Sziget, a Hajógyári-sziget közparkjának megújítása 2012 A Hajógyári-sziget közparkja Május 9. park néven létesült az 1970-es évek elején. Az addig mezőgazdasági művelésű terület Budapest egyik legjelentősebb közparkja lett. A terület növényállománya rendkívül értékes, részben védett. Ezért fontos volt, hogy az új koncepcióban a növényállomány a legkevésbé sérüljön. Így a funkciókat és a térszerkezetet ennek megfelelően alakítottam ki. Tervezésnél fontos volt az is, hogy a jelenlegi szigeti hangulat megmaradjon, de a potenciális felhasználóknak is megfeleljen. Ezért a szigetet hangulatilag három részre osztottam. A három zóna (aktív, átmeneti, passzív) a jellegben hasonló funkciókat tömöríti. Így az aktívban a zajosabb, nagyobb terhelésű, az átmenetiben csendesebb, a passzívban pedig a pihenőfunkciók kaptak helyet. A zónák hangulatilag az új növénykiültetésekkel és a kültéri elemekkel különülnek el egymástól. Látványban a nagytengelyek és az alacsonyabb rendű utak rendezik össze a területegységeket. A közpark újra koncepcionálásával, felújításával újra használhatóvá válnak az elhanyagolt felületek. A környékről és a város egyéb részeiről újabb látogatók várhatók így a szigetre, amely ennek köszönhetően nem csak kondicionáló, hanem újra nagy rekreációs szereppel bírhat Budapesten. Konulens: Andor Anikó, Balogh Péter István 24

28 I.helyezés Újítsd meg a Ráday Kultuccát hallgatói ötletpályázat

29 Békefi Zsófia Margit Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Sellye Város Turisztikai fejlesztésének lehetőségei Sellye gazdag természeti és kulturális értékei az idegenforgalomban meghatározó jelentőségűek lehetnének, mégis méltatlanul kihasználatlanok a bennük a rejlő lehetőségek. Témaválasztásom az iránti érdeklődésem indokolta, hogy az ország kormányrendelet szerint megállapított legelmaradottabb területén milyen lehetőségei vannak a területfejlesztés, tájhasznosítás vagy épp a turizmusfejlesztés előrelépéseinek. Sellye városa kiváló helyszín ez irányú vizsgálataimnak, hisz épp elmaradottságának köszönheti érintetlen természeti értékeit. Sellye a turizmusfejlesztéshez szükséges kiváló lehetőségekkel rendelkezik. Mind az országban egyedülállóan meleg mikroklímája, gazdag természeti és kulturális értékei, kedvező domborzati és vízrajzi adottságai, egyedülálló állat- és növényvilága ideális feltételeket teremt a legkülönfélébb turizmusformák erősítésére vagy épp megteremtésére. SWOT elemzés mellett egy saját módszeren alapuló tájesztétikai értékelést is végeztem, Sellye településkapui tekintetében. Diplomamunkám alapján kimutatható, hogy a város és ember közötti szerves kapcsolat megteremtésének záloga a turizmusban rejlő lehetőségek felismerése és azok tervszerű és hosszútávon fenntartható megvalósítása, működtetése vagy épp fellendítése. Konzulens: Dublinszki-Boda Brigitta 26

30 27

31 Palkovics Zsófia Éva Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék Zöldhálózat tervezési lehetőségek a Szekszárd Gemenc vonalon A Szekszárd Gemenc vonalára tervezett zöldhálózat kialakítását személyes indíttatás és a helyi igény alapján készítettem el. Munkám céljának megfogalmazásakor a gyermek- és fiatal felnőttkori élményeimen keresztül máig bennem élő emlékek inspiráltak. Elsődleges célom egy kerékpáros-gyalogos használatra alkalmas zöldhálózat kialakítása, az egymástól elszigetelt élőhelyek ismételt összekötése. 1.Tájvizsgálat A tervezési területbe a Szekszárd keleti oldalán véget érő kerékpárút, a Keselyűsi út, a Csörge-tó, a Gemenci-erdő, és az M9 Duna-híd (Szent Lászó-híd) tartozik. A területen karakteres elemként jelenik meg a Szekszárdi-dombság, a Gemenci-erdő, a Sió, a Duna és az M6-os autópálya. 2. Tájértékelés Értékelési módszerem alappillérei a területhasználatok, az ökológiai adottságok és a gazdasági/ társadalmi értékelés, a tájhasználati konfliktusok feltárása és a turisztikai adottságok értékelése, melyekhez értékelési szempontokat és jellemző mutatókat kapcsoltam, végül az alkategóriákat a mutatókon keresztül minősítettem és számszerűsítettem. 3. Tájépítészeti javaslatok A tájhasználati konfliktusok feloldása, védelmi és fejlesztési célú javaslatok, a tervezett zöldhálózat javasolt kerékpáros-gyalogos útvonalai, fejlesztései. V I Z S G Á L A T I T E R V L A P Csörge-tó, Kávária-kilátó Keselyűsi út menti szervízút Gemenci-erdő Konzulens: Dr. Sallay Ágnes, 28

32 Értékelési tervlap Játékos ismeretterjesztő tábla, pad, Keselyűsi szervizúton vezetett kerékpárút, szervizút fásítás Javaslati tervlap Kilátótorony, esőbeálló, metszetek és fásítás Keselyűsi út jelzőlámpás átkelőhely Gyalogos híd az M6 autópálya felett 29

33 Okleveles Tájépítész Mérnökök (Mester képzés) Bőhm Gábor Csillag Katalin Anna Dénes Katalin Gyenes Gábor Györök Orsolya Hess Alexandra Hidvégi Nóra Eszter Sellei Anna Erzsébet Szilassi Péter Vágvölgyi Erika Varga István Bence 30

34 Okleveles Tájépítész Mérnökök- Mester képzés 31

35 Bőhm Gábor Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Megvétel Zalaegerszeg Önkormányzata előtti tér rendezése hallgatói ötletpályázat V.helyezés Város&Víz hallgatói ötletpályázat I.helyezés Green City játszótér kari hallgatói ötletpályázat III.helyezés Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) A tatai Kossuth tér szabadtér-építészeti terve A Kossuth tér, Tata egykori piactere hosszú múltra tekint vissza. A ma látható térszerkezete a XVIII. sz. közepén alakult ki. Az 1960-as években a teret parkosították, ennek eredményét láthatjuk ma is. Az elmúlt évtizedekben a tér nem fejlődött, sőt, elhanyagoltan, kihasználatlanul áll az óváros szívében. A köztér a jelenlegi parkos formájában nem tud főtérként funkcionálni, nem lehet Tata városi központja. Koncepcióm megalkotásakor az vezérelt, hogy a Kossuth tér ismét bekapcsolódhasson a város pezsgő, rendezvényekben bővelkedő életébe. Történeti kutatásokat és a város többszöri látogatását követően a hely szellemét figyelembe véve kezdtem el a tervezést. Tervem elkészítése során célom volt a tér történeti múltjából megőrződött elemek és a jelenlegi értékek megtartása mellett egy olyan városi főtér kialakítása, mely képes a mai igényeknek és elvárásoknak megfelelni. A különleges értékekben bővelkedő tér kialakítása során tudatos tervezői szándékként választottam tervem visszafogott, a tér rég- és közelmúltjából fennmaradt elemekből táplálkozó, egységként történő kezelését. Ez az egység képes biztosítani a méltó hátteret a műemléki környezetnek és öszszefogni mindazokat a városközponti funkciókat, melyek megjelenésével a Kossuth tér ismét Tata élettel teli, nyüzsgő városi főterévé válhat. Konzulens: Almási Balázs 32

36 I.helyezés Építőkockák-városfejlesztési pályázat Sopron 2010 hallgatói pályázat III.helyezés Országos Felsőoktatási Környezettudományi Diákkonferencia (Sopron) II.helyezés Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) I..helyezés Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem által kihirdetett hallgatói pályázat Demonstrátori munkakör (BCE Kerttechnikai és Műszaki Tanszék) Köztársasági Ösztöndíj Köztársasági ösztöndíj A Tájépítészeti Kar Diplomadíja 33

37 I.helyezés Nagykovácsi Főutca hallgatói ötletpályázat III.helyezés Országos Tudományos Diákköri Konferencia (Terület- és Vidékfejlesztési Szekció) I.helyezés Green City játszótér kari hallgatói ötletpályázat III.helyezés Vácigreens köztéri installáció tervezése hallgatói ötletpályázat Csillag Katalin Anna Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A józsefvárosi Kálvária tér és környezetének szabadtérépítészeti rendezése A tervezési terület Budapest VIII. kerületében, a Középső- és Külső-Józsefváros határán fekszik, amelyet a Baross utca kinyílásából adódó városszerkezeti egységként jelöltem ki. Területem történeti szempontból különleges: egykor városkapuként, majd a XVIII. század közepétől másfél évszázadon át Pest vallási központjaként működött. Munkám célja az ebből adódó térszerkezet megragadása és e központi szerep újjáélesztése volt. A térszerkezeti adottságokat kapu-képző fasor tervével használom ki. A központi jelleg visszaidézése érdekében pedig számos közösségi funkció jelenik meg, melyek különböző programoknak és foglalkozásoknak adhatnak helyet, amellett, hogy az egyszerű pihenés és rekreáció felületei. A közintézményeket, vendéglátó és szociális helységeket koncentráló, tervezett déli gyalogos zóna szintén aktívan kiveszi majd a részét a tér életében. Az átközlekedésből adódó fenntartási nehézségeket a burkolt úthálózat és a zöldfelületek egyértelmű elválasztásával oldom meg. A jelen lévő társadalmi és szociális problémákat végig szem előtt tartottam, és a diplomamunka keretei között rendelkezésemre álló lehetőségeket maximálisan kihasználtam. Ide tartozik az érintettekkel való kommunikáció, a fiatal generációkra való összpontosítás, vagy a közösségi kivitelezés szerepének hangsúlyozása. Munkám jelentősége a problémákra adott válaszokban, a potenciális fejlődési irányok megfogalmazásában, és a terület térbeli, funkcionális és mentális újradefiniálásában rejlik. Konzulens: Dr. Jámbor Imre 34

38 I.helyezés Zalaegerszeg Önkormányzata előtti tér rendezése hallgatói ötletpályázat III.helyezés Építőkockák-városfejlesztési pályázat Sopron 2010 hallgatói pályázat Különdíj Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) A Tájépítészeti Kar Diplomadíja 35

39 Györök Orsolya Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A székesfehérvári Zichy liget szabadtérépítészeti terve Diplomatervezésem helyszíne a székesfehérvári Zichy liget. A 2 hektáros, leromlott állapotú, alulhasznosított park a belvároshoz legközelebb eső, nagykiterjedésű zöldterület, zöldfelületi rendszerben betöltött szerepe jelentős. A belvárostól egy forgalmas út elszigeteli, a nehézkes megközelítés miatt alacsony a park használóinak száma. Fő célkitűzésem, hogy a ligetet a belvárossal összekapcsoljam, a park a belváros folytatása, meghosszabbítása legyen. Az idejétmúlt park átformálásával, a növényállomány felújításával, modern műszaki megoldásokkal, funkciók telepítésével kívánom a parkot életre kelteni. Az 1970-es években kialakuló liget funkcióhiányos, mind műszaki megoldásait, mind növényállományát tekintve leromlott állapotú. A liget korszerűsítése időszerű, ugyanis a liget végében kezdődő Belváros megújítása is megvalósul a közeljövőben. A belvárossal való kapcsolat megteremtését a forgalmas csomópont térszín alá vezetésével oldottam meg. A parkot az átformálással kívánom használatra és szabadidő-eltöltésre alkalmassá tenni mind a helyi lakosok, mind az ide érkező látogatók számára. A park használati értékének növekedése a belváros értéknöveléséhez járul hozzá, és a belvárosi séták kellemes zárópontja lehet, ahol minden korosztály megtalálja az ideális kikapcsolódási lehetőségeket. Konzulens: Mezősné Dr. Szilágyi Kinga, Pataky Zsófia 36

40 IV.helyezés Green City játszótér kari hallgatói ötletpályázat A Kert- és Szbadtértervezési Tanszék Diplomadíja 37

41 Varga István Bence Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A pest megyei Flór Ferenc Kórház, Kistarcsa, szabadtér építészeti terve A Pest Megyei Flór Ferenc Kórház vizsgálata során bebizonyosodott, hogy az intézmény kertje jelen állapotában meglehetősen ingerszegény és sivár környezet képét mutatja felénk. Ugyanakkor a tervezési területet, mint egészségügyi létesítményt vizsgálva megállapítható, hogy szerkezeti-működési felépítése, elrendezése megfelelő, elsődleges feladatát tökéletesen képes ellátni. A cél egy olyan ideálterv elkészítése, amely a kórház kialakult és jól funkcionáló működési rendszerét tiszteletben tartja, tovább erősíti, - alapvonalaiban ehhez igazodik - ugyanakkor a külső terek felépítését és kapcsolatait újraértelmezi, a betegek, látogatóik, illetve az itt dolgozók igényeinek megfelelően kerülnek kialakításra. Kiemelt cél, hogy a beteg, a kórház épületéből kilépve, attól elvonatkoztathatóan, teljesen más impulzusok érjék, figyelmét, gondolatait a kert akaratlagosan és akaratlanul is más irányba terelje. A koncepcióterv céljai közé tartozik a gyógyító, terápiás jellegű kertrészek kialakítása, amelyet a beteg gondolatainak elterelésével, környezetbe csábításával, állandó kórházi hatások megszakításával kíván elérni. A cél érdekében a tervben változatos megjelenésű, karakterű, egyedi értékekkel bíró kertrészeket lehet megkülönböztetni a kórházkertben. Tudatosan több, aktívabb kikapcsolódásra invitáló elem került elhelyezésre a kert több pontján, amelyeknek szintén terápiás jelleget tulajdoníthatunk. Fontos, hogy a kórházkert ne csak az épületen kívüli, zöld tér legyen, hanem önállóan és rendszerben is értelmezhető, saját karakterrel, súlyponttal rendelkező szabad terek alkotta egység. Konzulens: Dr. Demjén István 38

42 Megvétel Nagykovácsi Főutca hallgatói ötletpályázat

43 Gyenes Gábor Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék A Biharugrai halastavak tájvédelmi tanulmányterve A folyószabályozások előtt az Alföldön, azon belül is a Kis-Sárréten a folyók, illetve az azok által okozott rendszeres elöntések alakították a táj arculatát, meghatározva a gazdálkodás módját is. A vízrendezések következtében a hajdani vízi világnak csak hírmondói maradtak meg. A nagy kiterjedésű vizes területek eltűntek. Helyüket a lecsapolások után legelők és szántók vették át. A halastavakon folytatott rendszeres gazdálkodás, és az itt kialakult élővilág között szoros kapcsolat van. A folyamatos gazdasági tevékenyég nem csak táplálékforrást biztosít, hanem fenntartja a tavak területén kialakult számos változatos élőhelyet is. Az itt alkalmazott fenntartási, karbantartási munkák megakadályozzák, ezeknek az élőhelyeknek a megszűnését. A diplomatervem célja kettős. Egyrészt olyan tájhasználati rendszer kidolgozása, amely keretein belül a tervezési területen lévő különböző tájhasználati formák összhangban vannak a természetvédelem érdekeivel. Másrészt a sajátos táji adottságok kihasználásával olyan turisztikai fejlesztések kidolgozása, amelyek révén a tervezési terület perifériális helyzetének hatásai mérsékelhetők, ezáltal a halastavak és környezetük turisztikai vonzereje is növekedhet. Viszont itt sem szabad megfeledkezni a természetvédelem meghatározó szerepéről, amely a turisztikai javaslatok kidolgozása során szintén megkerülhetetlen szempont. Konzulens: Gergely Attila 40

44 41

45 Sellei Anna Erzsébet Dolgozatomban a fényszennyezés témájával, annak tájvédelmi vonatkozásaival foglalkozom. Célom a Gerecsei Tájvédelmi Körzet példáján keresztül vizsgálni, hogy milyen tényezők befolyásolják a Csillagoségbolt-park cím elnyerésére való alkalmasságot. Mivel egyre kevesebb helyen található természetes éjszakai környezet, célom felhívni a figyelmet a fényterhelés csökkentésének jelentőségére. A dolgozat vizsgálati munkarészében ismertettem a témához kapcsolódó definíciókat. Kitértem a mérési módszerek, illetve az elektro- és világítástechnikai alapok leírására. Megfogalmazásra kerültek a fényszennyezés emberi egészségre gyakorolt hatásai és az élővilágot érintő következményei is. Ismertettem a Csillagoségbolt-park történetét. Egy külön vizsgálattal bebizonyítottam, hogy a fényszennyezés csökkentésére a létesítmények takarása megoldás lehet. A Gerecsei TK területén előre meghatározott pontokban megmértem a terület fényszennyezését digitális fényképezőgép segítségével. A fényképes méréseket kiegészítettem a tájvédelmi körzet területén található létesítmények lámpatestjeinek felmérésével. A vizsgálatokra támaszkodva készítettem el az értékelési munkarészt. A fényképes méréseket DCLUM szoftver segítségével, a világítási leltárt saját pontozásos módszerrel értékeltem. Megállapítható, hogy a Gerecsei Tájvédelmi Körzet alkalmas a Csillagoségbolt-park cím elérésére, bronz fokozattal. A területen található létesítmények nagy része nem jelent komoly fényszennyezést. Javaslataim fő motívuma egy Csillagoségbolt-park kialakítása a területen. Világítástechnikai, tájrendezési, kezelési, jogi és szabályozási, turisztikai és egyéb javaslataim elősegítik a fényszennyezés további csökkentését. Konzulens: Dr. Kabai Róbert, Dr. Kolláth Zoltán Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Csillagoségbolt-park kialakításának lehetősége a Gerecsei Tájvédelmi Körzet területén 42

46 I.helyezés Tudományos Diákköri Konferencia (Tájépítészeti Kar) IV.helyezés (témakörön belül I.helyezés) Építőkockák-városfejlesztési pályázat Sopron 2010 hallgatói pályázat A Tájépítészeti Kar Diplomadíja 43

47 Vágvölgyi Erika Tájvédelmi és Tájrehabilitációs Tanszék Budapest, Pestszentlőrinci Büdös-tó rehabilitációs tanulmányterve A lakott területhez közeli ipari és közlekedési területek között megmaradt zárványterület súlyosan leromlott állapota a kerülethez és a fővároshoz is méltatlan. Vonzereje a fakataszterrel is felmért értékes zöldfelületi állomány, kiterjedt sétányos parkfelületek, értékes állatvilág és a két geodéziailag is felmért tómeder. Legzavaróbb körülmény az illegális hulladékok látványa és bűze, a hajléktalan szállások jelenléte, a tómedrek feltöltődése és mára csak időszakos vízborítása. Rehabilitációs javaslat: - növényborítás rendezése - hulladékmentesítés - tómedrek vízmegtartása és vízegyensúly kialakítása kolmatációs eljárással - környezet- és zöldterületfejlesztés, rekreációs funkciók elhelyezése - zöldterületi övezeti átsorolás, közparkká minősítés, Nefelejcs pihenőpark néven Javaslataim igazodnak a felmért látogatói igényekhez is, melyek révén létrejöhet Pestszentlőrinc első élővíz kapcsolattal is rendelkező, több funkciós közterülete, mely értékes vízi- és erdei élőhely együttesként - későbbiekben - helyi védelemre is javasolható. Konzulens: Módosné Bugyi Ildikó 44

48 45

49 Hess Alexandra Tájtervezési és Területfejlesztési Tanszék A Szentendrei-Sziget zöldút fejlesztési lehetőségei - A sziget bekapcsolása a Duna menti zöldút kerékpárút hálózatba A Duna-menti zöldutas turizmus, beleértve a gyalogos, lovas és kerékpáros turizmust, jelentős hagyományokkal rendelkezik a Dunakanyar régióban. A folyó mindkét partján megjelentek a magas színvonalon kiépített zöldutak, melyeket azonban a Duna ahelyett, hogy összekapcsolna, jelenleg szétválaszt. A Szentendrei-sziget elhelyezkedéséből, lovas, evezős és kerékpáros hagyományaiból adódóan kiváló híd szerepet tölthetne be a két part között, valódi élő zöldúthálózatot képezve a régióban. Dolgozatom célja egy olyan zöldút és egyben fejlesztési stratégia kialakítása, mely a Szentendrei-sziget településeit bekapcsolja a Dunakanyar vérkeringésébe, fellendítve a helyi gazdaságot, és elősegítve az életminőség javulását. Javaslataimat a helyi adottságokra és erőforrásokra építettem, figyelembe véve a terület eltartóképességét és a fenntarthatósági alapelveket. A zöldút szakaszainak kidolgozásakor tekintettel voltam az ökoturisztikai igényekre és a zöldutas alapelvekre, emellett részletes értékleltárra alapozva határoztam meg a tanösvények pontjait. Javaslataimban konkrét és részletes projekteket dolgoztam ki, melyek az általánosnál mélyebb útmutatást adnak a fejlesztések végrehajtásához. Mindez, reményem szerint, hozzájárul a szigetlakók életszínvonalának növeléséhez, és az idelátogatók számának, élményeinek minőségi javításához, öszszességében a Szentendrei-sziget fejlődéséhez. Konzulens: Filepné Kovács Krisztina 46

50 A Tájépítészeti Kar Diplomadíja 47

51 Tájrendező és Kertépítő Mérnökök Annus Dóra Árvai Enikő Viktória Baji Hajnalka Balázsfi Enikő Bátovszki Ágnes Bechtold Róza Eszter Bérci Gergő Bondor Adrienn Bugnics Ida Bogáta Cser Júlia Csizmadia Katalin Csóka Györgyi Andrea Csorba Dániel Zoltán Dely László Dömök Krisztina Dupszki Péter Erdei Tímea Katalin Ertvein Andrea Farkas Dóra Fekete Fanni Andrea Fekete Orsolya Fritschek Ágnes Gálicz Eszter Geiszelhardt Mária Gombásné Magyar Csilla Éva Grabarics Kitti Gyertyán Fruzsina Hagyó Judit Hanák Júlia Lilla Harmati Ildikó Vivien Havassy Dániel Havassy Enikő Horváth Krisztina Illés Katalin Imeli Áron Gábor Iván Ágnes Jancsó Márton - Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diploma Díja Juhász Anett Károly Veronika Kató Eszter Kerekes Katalin Kétszeri Ádám Kiss Eszter Koncz Adrienn Korsós Renáta Kovács Lilla Szilvia Kreiss Fanni Krezinger Zoltán László Lenkai Anna Borbála Madarász Dóra Margitai Zsófia Matécsa Bálint Megyeri Zsófia Klára Móricz Orsolya Nagy Barbara Nagy Dorina Nagy József Nagyunyomi-Sényi Anna Nemcsák László Németh Orsolya Orosz Ádám Oszvald Bence Pap Renáta Papp Márton Petróczi Anikó Petróczi Nárcisz Princz-Jakovics Péter Rafaj János Máté Ronyecz Zsófia Schuszter Nándor Stefán Fruzsina Erzsébet Stranigg Zsuzsanna Strifler Bettina Szalay Péter Szegner Anna Székács Péter Szijártó Ágnes Szilágyi-Nagy Anna Szita György Szőke Tamás Szucsányi Anna Timár Benedek Tóth Szilvia Vajda Ágnes Krisztina Varga Fruzsina Katalin Városy Dóra Marianna Vőneki Bálint Levente Zsigmond György 48

52 49 Tájrendező és Kertépítő Mérnökök

53 Annus Dóra Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Villakertek a Városliget környékén Erzsébet- és Terézváros villakertjeinek változásai Az Andrássy út mint a Világörökség része közismert területe fővárosunknak, azonban többnyire csak építészeti-városépítészeti szempontból. Szakdolgozatomban az egykori villakertek értékeire hívom fel a figyelmet, mely értékek megőrzésének fontossága az épületek műemlékvédelmével azonos jelentőségű kellene, hogy legyen. Vizsgálatom tárgyát a Városligettől délnyugatra fekvő területek jelentik, a villakertek átalakulását az 1800-as évektől napjainkig vizsgálom. Elemzésem részét képezi az adott városrész településtörténeti összefoglalása, ill. a helyszíni vizsgálatokon alapuló egyéni megfigyelések, melyek kiértékelése után rövid- és hosszú távú javaslatokat fogalmaztam meg a jövőre vonatkozóan. Konzulens: Hutter Dóra 50

54 A Zalaegerszegi Városháza előtti tér megújítása című Hallgatói kertépítészeti ötletpályázaton II. helyezés Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Baji Hajnalka Természeti formákból levezethető analógiák alkalmazása a tájépítészetben A szakdolgozat a természetben előforduló formák, mintázatok, ritmusok, struktúrák, illetve az azokból levezethető analógiák vizsgálatával, azok definiálásával és csoportosításával foglalkozik. Egyfajta tematikus természeti motívumgyűjteménynek is tekinthető, melyhez alkalmazási lehetőségeket, főleg kortárs tájépítészeti alkotásokat rendeltem. A természeti geometriák és mintázatok vizsgálatával - főleg tájépítészeti vonatkozásban - Magyarországon átfogó módon még nem foglalkoztak, ezért szakdolgozatom tárgya újszerű, illetve praktikus lehet a mai magyar tájépítész szakma számára, hiszen inspirációt nyújthat az olvasónak, és átvehető ötleteket tartalmaz a tájépítészeti tervezés folyamatához. Konzulens: Eplényi Anna 51

55 Bugnics Ida Bogáta Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Az utcakép környezetpszichológiai elemzése a Villányi út példáján Fontosnak tartom, hogy a napi rutin helyszíneinek tervezése sose legyen öncélú esztétika alá rendelve, hanem használható, az emberi viselkedést figyelembe vevő funkciók, gondolatok, formák határozzák meg. Dolgozatom egy elemző módszer bemutatásával és alkalmazásával megkísérli igazolni, hogy a tájépítészetet gazdagítják a pszichológiai elemek. Az elemzést a szerepjáték módszerével végzem, azaz öt kitalált, hétköznapi karakter bőrébe bújva járom végig napi rutinjuk útvonalát. Minden szereplő napi rutinjának leírása után láthatjuk azt térképi ábrázolásban is. A javaslatok főleg kisebb mértékű, helyspecifikus beavatkozások, melyek erősítik a megtapasztalt térélményt, segítik a tájékozódást és a térhasználatot. Konzulens: Eplényi Anna 52

56 Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Gombásné Magyar Csilla Éva Zamárdi Balaton-part és szabadstrand fejlesztési koncepciója Zamárdi egyedi adottságú, két és fél km-es partszakaszának vizsgálatával és kívánatos funkcióinak meghatározásával olyan fejlesztési irányok kijelölése volt a célom, melyek révén mind a strand és a part, mind pedig a város esztétikai és funkcionális értelemben is minőségi fejlődést érhet el. A jelenlegi állapot részletes felmérése, a meglévő fejlesztési elképzelések és jogszabályi előírások számbavétele alapján részletes fejlesztési koncepciót fogalmaztam meg, elkészítettem egy koncepciótervet. Dolgozatomat lakossági fórum keretében nyilvánosan is bemutattam, amely komoly érdeklődést váltott ki, az önkormányzat dolgozatomból kiindulva, végéig elfogadja a terület végleges fejlesztési koncepcióját. konzulens: Szöböldi Anna 53

57 Grabarics Kitti Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Budapest Belvárosa köztérmegújításainak céljai, eredményei és hatásai Ahogy az emberi szervezetet a szív, úgy egy várost annak belvárosa élteti... E hasonlat nyomán született meg a Budapest Szíve Program, mely három szorosan összefüggő projektje által törekszik a városi élet forrásának teljes körű rehabilitálására. Szakdolgozatom átfogó visszajelzést kíván adni a projektek célkitűzéseinek megvalósulását illetően mind saját, mind pedig a Belvárost használók szemszögéből, s javaslatot arra, miként válhat a Belváros még inkább élhetővé, egységessé. Emellett a Belváros megújítási rendszerébe belehelyezve a három projektet, szeretnék rávilágítani a 10 évvel ezelőtti állapotokhoz képest végbement változásokra, valamint előrevetíteni a jövő célkitűzéseit. Konzulens: Szabó Gyöngyvér 54

58 Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Gyertyán Fruzsina Környezeti nevelés az óvodakertben Koncepcióterv a cinkotai Huncutka Óvoda kertjének az alakítására Az óvodakert különleges jelentőséggel bír egy kisgyermek számára. Mivel rendszeresen használja és érzelmileg kötődik hozzá, a fizikai környezet segítségével alakítható a világképe, hozzáállása; gazdagíthatóak az ismeretei ezért ez a környezet kifejezetten alkalmas a környezeti nevelés színteréül. A pedagógia és a környezetpszichológia segítségével megszabhatunk három fő tervezési irányelvet, ezek a multifunkcionalitás, a tapasztalatszerzés, és a fenntarthatóság. Magyarország nagyon le van maradva ezen a téren. Szakdolgozatomat ajánlom mindenkinek, aki gyermekközpontú terekkel foglalkozik, mert csak úgy tudunk igazán nekik való környezetet létrehozni, ha ismerjük speciális igényeiket, és megértjük sajátos világukat. Konzulens: Demjén István, Eplényi Anna 55

59 Hanák Júlia Lilla Kert- és Szabadtértervezési Tanszék A kaotikus geometria megjelenése a kortárs kert- és szabadtérépítészetben Szakdolgozatom célja az volt, hogy megértsem, miért alkalmaz egy kortárs tájépítész dezorganizált, kaotikus geometriát terveiben. Kutatásaim alapja Garrett Eckbo, amerikai tájépítész munkássága, aki Kandinszkij absztrakt képi világát ültette át kertterveibe, így nevezhető a kaotikus geometria előfutárának. További motivációs tényezőket keresve elemzek három kaotikus vonásokkal rendelkező szabadteret: a holland Interpolis Gardent, a hazai Millenáris Parkot és a Corvin Sétányt. Mindezt saját készítésű rajzokkal és festményekkel mutatom be. Zárásként egy ötlettervben igyekszem alkalmazni eredményeimet, kiemelve a kaotikus parkok legfőbb jellemzőjét: elgondolkodtató, és inspiratív hatásukat. Konzulens: Dr. Jámbor Imre 56

60 Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Harmati Ildikó Vivien A Hódmezővásárhelyi árvízvédelmi kőfal és környezetének tájépítészeti elemzése Szakdolgozatom a hódmezővásárhelyi árvízvédelmi kőfal és környezetének tájépítészeti elemzésével foglalkozik. Az alföldi városok között településépítészeti és tájépítészeti szempontból is egyedülállónak tekinthető e lineáris elem és története. A városi kőfal, - mely nevével ellentétben téglából épült - közel másfél évszázados múltra tekint vissza. Célom rámutatni arra, hogy e funkcióját vesztett fal és környezete érdemes arra, hogy újraértelmezzék. Ezt a történeti előzmények ismertetését követő, jelenlegi viszonyokat bemutató részletes helyszíni analízis támasztja alá. Öt külföldi példával állítom párhuzamba a helyszínt. Végül a szakdolgozat befejezéséül, olyan tájépítészeti javaslatokat teszek, melyek rámutatnak arra, hogy a kőfal és környezete használható térrendszerré, lineáris parkká válhat a dél-alföldi mezőváros szívében. konzulens: Eplényi Anna 57

61 Jancsó Márton Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Építőkockák városfejlesztési pályázat 2010, Sopron - 2.hely Újpalota Főtér ötletpályázat 2011, Budapest - megvétel Kossuth tér ötletpályázat 2011, Budapest XVIII - kiemelt megvétel Optikai illúziók a szabadtérépítészetben A Tájépítészeti Kar Diplomadíja Rerrich Béla Tájépítész Szakkollégium Diplomadíja A dolgozat az optikai illúziók szabadtérépítészeti lehetőségeit kutatja fel. Elsődleges célom volt ezen a tudományterületen valamiféle rendszert létrehozni. Emellett a feltevésem az volt, hogy ennek a témakörnek az ismerete fontos lehet egy szabadtérépítészettel foglalkozó szakembernek, hiszen olyan eszközt adhat kezünkbe, amely különböző térstruktúrabeli konfliktusokra egy különleges problémamegoldási módszert nyújt.ennek bemutatásához a tanulmány egészen az alapoktól konkrét tervezési feladatokig átveszi a témával kapcsolatos tudnivalókat. A dolgozat végére érve meggyőződésemmé vált korábbi feltevésem, miszerint ennek a témakörnek az ismerete egy igen ügyes és hatásos módja különböző térszervezési konfliktusok orvoslásának. konzulens: Almási Balázs 58

62 Kerekes Bence Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Színes fények (Mesterséges színes világítás szerepe, hatása, és ezek használata a szabadtérépítészetben) A funkcionalitáson túlmutató esztétikai világítás és az ember színlátó képességéből származtatott felvetések szolgáltak alapul a szakdolgozat témájának kialakításában. E két fogalomkör kombinációjának részletesebb tanulmányozása során választ kaphatok arra kérdésre, hogy van-e létjogosultsága a színes világításnak szabadtérépítészeti vonatkozásban, ennek milyen hatásai lehetnek, ezek növényi textúrákon hogyan mutatkoznak, és a látogatók elfogadnák-e, használnák-e azt a területet éjszaka, amelyben a megvilágítás a színes fények felhasználásának segítségével történik.a színes világítás alkalmazása objektumok, épületek esetében bevett, elterjedt. A szabadtérépítészeti, és elsősorban a növényi világítás vonatkozásában új, az ebben rejlő lehetőségekhez képest elenyésző mértékű felhasználás történt meg. Ezért a téma feldolgozása során bemutatásra került, hogy főképpen a növényi színes világítás milyen esztétikai többletvonzatot szolgáltathat. konzulens: Sárospataki Máté, Kecskés András 59

63 Orosz Ádám Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Vöröstó faluképi vizsgálata Dolgozatom célja Vöröstó faluképi bemutatása és a vizsgálathoz szükséges analitikus, jól értékelhető módszertan kidolgozása. A török idők alatt elnéptelenedett falu jelenlegi formáját az 1700-as sváb betelepítések során nyerte el, a Magyarországon egyedülálló szabályos településszerkezetnek és beépítésnek köszönhetően egységes falu- és utcaképi megjelenésű. A települést a külső tényezők, az utcakép alkotóelemei, valamint az elemek közti téri összefüggések vizsgálatával mutatom be, melyek a település esztétikai értékét együttesen befolyásolják. E vizsgálatok reményeim szerint hozzájárulhatnak a település életének megértéséhez, épített és szellemi értékeket őrző megújulásához. Konzulens: Gergely Antal 60

64 Kert- és Szabadtértervezési Tanszék Papp Márton A városi virágos rét (Virágos gyepfelületek alkalmazási és kompozíciós lehetőségei városi környezetben) A zöldfelületi rendszer extenzív fenntartású gyepei virágos gyepként történő kialakítása a természetes rétfelületek megidézését teszi lehetővé, melyek számos előnnyel bírnak a hagyományos gyepfelületekkel szemben. Nagyobb zöldfelületi tömeget képeznek, így biológiai aktivitásuk a növényállomány összetétele és a fenntartásuk jellegéből adódóan jelentősebb. Fenntartásuk költséghatékonyabb, s szépségük, esztétikai értékük naturalisztikus hatásukon túl kiemelkedő. Azonban működő és valóban gyönyörködtető állomány kialakításához előrelátó tervezés szükséges, mind a fajok összeválogatását, mind telepítésüket és fenntartásukat tekintve. A növényalkalmazás nyújtotta kompozíciós lehetőségek áttekintése teszi ki a dolgozat jelentős részét, mely a réti növényanyag esztétikai jellemzőinek általános számbavételét követően rendszerezi a térkompozíciós alapelemek alkalmazásából adódó funkcionális előnyöket, valamint a kialakítás formai lehetőségeit. A dolgozat elméleti hátteret nyújtani, feldolgozva a tervezés elméletét és folyamatát elsősorban a témát részletesebben kifejtő külföldi kortárs szerzők nyomán. Konzulens: Dr. Fekete Albert, Gergely Attila 61