Befejezett kutatási projektek

Átírás

1 Vernacular religion on the boundary of Eastern and Western Christianity: continuity, changes and interactions (Népi vallás a keleti és nyugati kereszténység határán: folyamatosság, változások és kölcsönhatások) European Research Council (Európai Kutatási Tanács) Advanced Grant Futamidő: , 2 millió Euro Vezető kutató: Pócs Éva, DSc Az Advanced Grant az Európai Bizottság és az Európai Kutatási Tanács közös, egyéni alapkutatásokat támogató ösztöndíja, amely ma Európában az egyik legrangosabb szakmai elismerést és anyagi támogatást jelenti, amelyet a Bizottság adhat. A pályázat célja egy Pócs Éva professor emeritus vezetésével működő önálló kutatócsoport anyagi feltételeinek biztosítása 5 éven keresztül. A kutatásra több mint 2 millió eurót nyert el a csoport, amelynek a fele a csoport 14 (többségében fél munkaidős) tagjának a fizetése, másik fele a kutatáshoz szükséges felszerelést, terepmunkát, konferenciákat, publikációkat finanszírozza. A leendő csoporttagok a PTE nyugdíjas oktatói, PhD hallgatói vagy jelenleg állás nélküli fiatal kutatók, valamint 4, budapesti, kolozsvári egyetemekről és kutatóintézetekből ide szerződő kutató. A kutatás célja a népi vallás néhány kulcsjelenségének antropológiai, történeti és folklorisztikai vizsgálata Közép-Kelet-Európa egy vallási határzónájában, A latin és bizánci kereszténység európai kezdetei óta kulturális és vallási kapcsolatok, párhuzamok és ellentétek állandóan változó konstellációi jellemzőek. Ezeknek a helyi vallásokban való múltbeli és jelenbeli lecsapódásait és folklorisztikus reprezentációit tervezi a csoport vizsgálni, az eltérő felekezetek határzónájában, illetve vegyes vallású hagyományos falusi közösségekben (magyar, román, szerb, horvát és vegyes etnikumú falvakban). A tervezett kutatás kulcskérdései: felekezetközi kölcsönhatások, együttműködés, ellentétek és konfliktusok, a vallás, mint identitásformáló tényező, a hivatalos vallás és a laikus vallásosság viszonya, a vallásos világkép és a vallási normák szerepe a múltbeli és mai közösségekben, a hagyományos vallásos világkép modernizálódása és globalizálódása, az ezoterikus, spirituális New Age vallásosság megjelenése. A jelenkutatás kereteiben az egész vallási mezőre kiterjedő vizsgálatokat is tervez a csoport, négy közösségben. Néhány kiemelt kulcstémát (a szentkultusz, természetfeletti kommunikáció, gyógyítás, demonológia és boszorkányság) tág időbeli kontextusban, történeti aspektusú, archivális anyagon végzett vizsgálatoknak is alávetve terveznek kutatni, eltérő társadalmi környezetekben, különböző idősíkokban a kora középkortól napjainkig. A pályázat során megvalósul a vizsgálatba bevont történeti forrásokból egytérinformatikai alapokon nyugvó archívum és történeti dokumentumtár, amely rendezi és közzéteszi a történeti források anyagát. Elkészül 13 szerzőtől 16 önálló könyv, 6 közös tanulmánykötet illetve konferenciakötet, valamint 8 forráskiadvány. A tanulmányok és könyvek nagyobb része nemzetközi érdeklődésre is számot tarthat, ezek angol nyelvű kiadását is finanszírozza a pályázat. Szimbolikus tájak és etnikus kapcsolatok Oroszországban OTKA K81267 Futamidő: , EFt Témavezető: Nagy Zoltán, PhD Résztvevő kutatók: Mészáros Csaba, Mácsai Boglárka 1. oldal (összes: 6)

2 A pályázat fókuszában a "táj mint etnikus marker" problematikája áll, tematikusan az etnicitás, az etnikai identitás, valamint a posztszovjet átalakulások lokális adaptációja témához kapcsolódva. A kutatás célterülete Oroszország, azon belül három egymástól markánsan eltérő terület: a hantik által is lakott szibériai Tomszkaja Oblasty, az ugyancsak szibériai Szaha Köztársaság, valamint Baskortosztán. Elméleti alapállásunk az etnicitás-elméletek konstruktivista, instrumentalista áramlatához kapcsolható, mellyel megragadhatónak érezzük az etnicitás változékonyságát és sokszintűségét, intézményi beágyazottságát. Módszertanilag a hosszú távú terepmunkán alapuló empirikus vizsgálatok értelmezése mellett köteleztük el magunkat. Kutatásunktól, az Oroszországhoz tartozó igen eltérő régiók azonos módon való párhuzamos kutatásától, összevetésétől azt várjuk, hogy kirajzolódnak a táj szimbolikus használatának általánosságai és területi különbségei, illetve azok kapcsolata a helyi politikai, adminisztratív, ideológiai, demográfiai és gazdasági szituációval; valamint ezáltal megragadhatóak lesznek a posztszovjet átalakulás hatásai a lokális közösségekre és az etnikus identitás(ok)ra. Ezek a vizsgálatok - általánosabb szinten - segítik megérteni azokat az etnikus mozgásokat, amik egy multinacionális, posztszocialista régióban történnek/történhetnek, és hozzájárul az etnicitás, az etnikus identitás, a nacionalizmus és a nemzetépítés folyamatainak jobb megértéséhez. Egyén és közösség változó terekben: gazdasági stratégiák, lokális megoldások, mindennapi életvilágok etnográfiája és antropológiája OTKA K Futamidő: , EFt Témavezető: Kuti Klára, PhD Résztvevő kutatók: Prof. Dr. Kisbán Eszter, Fábos Nóra (doktorandusz), Fuksz Márta (doktorandusz), Hauptman Gyöngyi (muzeológus), Hesz Ágnes, PhD (egy. tanársegéd), Máté Gábor (egy. tanársegéd) A kutatás elméleti keretei, céljai: Az európai etnológia és a kulturális antropológia módszertana segítségével elemezni azokat a folyamatokat, melyek a jelenkori vidéki társadalomban élők gazdasági stratégiáit, ill. a lokalitáshoz fűződő kapcsolatukat meghatározzák. Ennek keretében a lokalitás újraértelmezése, tudományos, politikai és gazdasági agensek diskurzusának értelmezése; hagyományőrzésre és -alkotásra építő lokális kultúrák és a vidékfejlesztési paradigmák kontroverz hatása a kisközösségekre; a lokalitás megjelenése az egyéni életvilágokban, a területiség és a tér mentális leképezése, a lokális identitás konstrukciója; az egyedi élet kulturális és társadalmi dimenziói, az élettörténeti fordulópontokat követő adaptáció, életstratégia értelmezése, társadalomtörténet az élettörténetben; egyéni és közösségi gazdasági stratégiák történeti és jelenkori kutatása, a háztartásgazdaság színterei, a polgárosodás színterei; A kutatás gyakorlati jelentősége: hangsúlyozni a Pécsi Tudományegyetem mint regionális kutatóműhely szerepét a DélDunántúli Régió társadalmának kutatásában, lehetőséget teremteni néprajz szakos egyetemi hallgatók, doktoranduszok számára a kutatás fejlesztés folyamatába való bekapcsolódásra; erősíteni a diszciplína által nyújtható speciális ismeretek hasznosíthatóságát, a pályakezdők munkaerőpiaci pozícióit, elhelyezkedési lehetőségeit. 2. oldal (összes: 6)

3 Ökofalvak néprajzi-antropológiai vizsgálata Magyarországon. OTKA F Futamidő: , 4,3 millió ft Vezető kutató: Dr. Farkas Judit A kutatási projekt célja a magyarországi ökofalvak néprajzi-antropológiai vizsgálata; a témában, vagy a témához közelálló területeken kutató magyar kutatók munkakapcsolatának kialakítása; egyetemi hallgatók bevonása a vizsgálatba. Az ökofalvak számos jellemzőjük révén az aktuális gazdasági és társadalmi folyamatok jelentős résztvevőivé válhatnak (az uniós előírások hatására is előtérbe kerülő természetbarát és energiatakarékos technológiák, a biogazdálkodás növekvő szerepe és támogatottsága stb.), ugyanakkor az ökofalvak a néprajz klasszikus témáit is új megvilágításba helyezik, és azokat újfent a jelenkutatás tárgyává teszik. Így vizsgálat tárgyává válhat a falvak szerveződése, mindennapjai, gazdasági és szellemi élete; az ökoszemlélet és a hagyományos falusi kultúra párhuzama, a hagyományos paraszti kultúrából ismert építőanyagok és építési technikák használata, a helyi növény- és állatfajtákra és extenzív gyümölcsösökre való visszatérés, a tájba illő művelési módok alkalmazása, és a kismesterségek életben tartása; az ökofalvak társadalmi szerepvállalása, közösségmodellje, vallási orientációja, táplálkozáskultúrája stb. Az ökofalvak vizsgálata a tudományos eredmények mellett gyakorlati haszonnal is jár. Aktualitása miatt egy ilyen típusú kutatás hozzá tud szólni akár döntéshozó szinten is azokhoz a problémamegoldási kísérletekhez, amelyek sürgető társadalmi-gazdasági problémák (fenntartható fejlődés, környezettudatos gazdálkodás, alternatív energiák és technológiák használata stb.) megoldását célozzák. OTKA sz. kutatási pályázata Népi vallás, néphit, vallásos folklór, század Futamidő: Kutatási költség: Ft/év Résztvevők: Pócs Éva témavezető Szacsvay Éva, Tóth G. Péter szenior kutatók Hesz Ágnes, Kis-Halas Judit, Iancu Laura, Kajári Gabriella, Landgraf Ildikó, Csonka-Takács Eszter kutatók egyetemi hallgatók A kutatás alábbi három ága két előző projekt kutatásainak egyesítésével jött létre, új helyszíneknek és forrásoknak, valamint a kutatók egy új korosztályának bevonásával. 1. A vallás, mentalitás és hiedelmek századi forrásainak feltárása és feldolgozása. Kulcsponti témák: boszorkányság és boszorkányüldözés, prédikációk, látomásirodalom, századi babonairodalom; az egyházi és laikus kultúra közlekedő csatornái. Várható eredmény minimálisan négy forráskiadvány és két tanulmánykötet publikálása. 2. A vallási élet és hiedelemvilág, rítusrendszerek, valamint a vallásos folklór hosszú terepmunkán alapuló komplex, társadalmi hátterű kutatása, nagy hangsúllyal a közösségek szellemi életének modernizációs folyamatokkal, európai integrációval kapcsolatos átalakulásaira, (gyimesi és délmoldvai falvakban), továbbá új vallási jelenségek, kegyhelyek, vallásos közösségek alakulására Magyarországon és a romániai magyarság körében (Gyimes, Dél-Baranya, Sükösd, Bács m., Szőkefalva, volt Kis-Küküllő megye). Témánként egy-egy kötet, valamint szöveggyűjtemények publikálása több vallásos/mágikus műfajból. 3. A Magyar Néphit Archívum mintegy adatán alapuló néphit adatbázis rendszerezésének, mutatózásának, katalogizálásának befejezése, a kutatás rendelkezésére bocsátása (elektronikus 3. oldal (összes: 6)

4 katalógusok, mutatók publikálásával), egyidejűleg több rész-tematika összefoglaló feldolgozása (tanulmányokban, illetve önálló kötetekben). OTKA sz. publikációs pályázata Pócs Éva (szerk.) Mágikus és szakrális meficina c. könyv kiadása Az 56 íves kötet 42 tanulmányt tartalmaz, fekete-fehér képekkel és 32 oldal színes képmelléklettel. A könyv hetedik tagja a Balassi Kiadó "Tanulmányok a transzcendensről" c., nagy szakmai sikereket elért, egyetemi oktatásban is használt könyvsorozatának. Alapja a "Valllásetnológiai fogalmak tudományközi megközelítésben" c. interdiszciplináris konferenciasorozat utolsó alkalma, a szeptemberében a PAB és a PTE Néprajz Kulturális Antropológia tanszéke által rendezett konferencia. Ennek témái a vallásantropológia és az etnomedicina találkozási pontjain elhelyezkedő vallásetnológiai fogalmak voltak, amelyeket az előadások tanulmány-változatai változatos nézőpontokból közelítenek meg. A könyv szerzői a témák legjobb magyar és részben nemzetközi szakemberei, akik a könyv nyolc fejezetében a folklorisztika, antropológia, vallástudomány és pszichológia megközelítésében mutatják be legújabb kutatási eredményeiket. Structuring the European Reserch Area Human resources and Mobility ; Marie Curie Host Fellowships for Transfer of Knowledge (TOK) From Hungarian Ethnography to European Ethnology and Cultural Anthropology (FP , 4 év, Euro) A pályázat lehetőséget ad a PTE Néprajz Kulturális Antropológia Tanszék számára, hogy külföldi szakemberek segítségével fejlessze kutatási és oktatási tevékenységét. Cél a magyar néprajz és a kulturális antropológia ötvözésével bekapcsolódni az európai tudományos életbe. A meghívott előadók (15 kutató) között francia, brit, skandináv, német, olasz, román és amerikai kutatók vannak, akik hosszabb-rövidebb időre vállalnak oktatási tevékenységet a tanszéken. Az oktatás fejlesztése mellett a pályázat kifejezett célja volt, hogy a vendégoktatók és a tanszék saját oktatói együttműködésével közös kutatási projektek jöjjenek létre, amelyben a hallgatók is részt tudnak venni. A pályázat első három éve során négy közös kutatási projekt indult el, illetőleg körvonalazódott májusában Szabó Mátyás szervezésében két oktató és 10 hallgató két hetes svédországi tanulmányi kiránduláson vett részt, melynek célja a jelenkori svéd társadalom tanulmányozása volt. Szintén 2006 nyarán William Christian és Pócs Éva vezetett terepgyakorlatot az alakuló szőkefalvi (Románia) Mária-kegyhelyre az ekkor megkezdett kutatást néhány hallgató azóta is folytatja. A 2007/2008-as tanév második szemeszterében Vidacs Bea és Kuti Klára számos hallgatóval együtt végzett terepkutatásokat globalizáció és fogyasztás témakörben, melyben a Nagyatádi Városi múzeum is együttműködött. Végezetül 2008 nyarán Nagy Zoltán, Vargyas Gábor, Dobó Attila, Tatiana Minniachmetova és két hallgató Baskortosztánban (Udmurtia) végzett terepmunkát. A mindennapi élet antropológiája: a globalizáció és a fogyasztói társadalom hatása a mindennapi életvilágokra. Egy kisváros társadalma, tárgykultúrája és életmódja 4. oldal (összes: 6)

5 (Nagyatád) Kutatásvezető: Kuti Klára (vendégkutatókkal közösen: Vidacs Bea, Hauptmann Gyöngyi):A kutatás elméleti keretét az életmód, mentalitás és fogyasztási szokások vizsgálata adja. Gyakorlati célkitűzése kettős: egyrészt egy kisváros társadalmi változásának vizsgálata a 20. század második felétől kezdődően; másrészt terepgyakorlat biztosítása a PTE BTK Néprajz Kulturális Antropológia tanszékének hallgatói számára. A kutatás különös hangsúlyt fektet az életmód vizsgálatán belül a tárgyi környezet elemzésére: az építkezés stílusai, térrendező elve, háztörténetek elemzése; továbbá a gazdálkodási struktúra megváltozására: a nagyüzemi mezőgazdaság átalakulása a rendszerváltás során; a mezőgazdasági kistermelés szerepe az egyéni megélhetésben a rendszerváltás előtt és utána; a háztartások munkaerőgazdálkodása az önállóan végzett munka és a szolgáltatások igénybevétele tükrében; a táplálkozási szokások megváltozása: a közüzemi étkezés szerepe és jelentősége az egyén és a csoport életében; az ünnepi étkezések jellegének megváltozása a legújabban kialakuló vállalkozások (party-szervizek, éttermek stb.) hatására; az élelmiszertermelés és beszerzés forrásainak változása a változó élelmiszerkereskedelni hálózatban. Pócs Éva: Vallás és néphit a legújabb korban (OTKA T49175, 3 év, 11MFt.) A pályázat keretében két kutatás folytatódik: 1. A magyar néphit enciklopédiája 1996-tól folyamatosan. A több, mint egy évtizede folyó munkálatok célja az eddig megjelent vagy archívumban található hiedelemgyűjtések rendszerezése, digitalizálása, és a rendszerezett anyag alapján a magyar néphit enciklopédikus feldolgozása. Az anyag rendszerezése és digitalizálása eddig mintegy 30 hallgató részvételével történt. 2. Vallási élet kutatása Gyimesben 2002 óta folyamatosan. A kutatás célja a három gyimesi község vallási életének komplex vizsgálata antropológiai módszerekkel (hosszú állomásozó, vagy többször ismételt terepmunka, résztvevő megfigyelés), melyben központi szerepet kap a vallás jelenkori társadalomban betöltött funkciójának, a vallásos gyakorlat változásának valamint az egyházi és a helyi gyakorlatok egymásra hatásának tanulmányozása. A Pócs Éva vezetésével folyó kutatásokban eddig számos hallgató és doktorandusz vett részt, eredményeik több publikációban és egy hamarosan megjelenő tanulmánykötetben olvashatók. A pályázat témájához kapcsolódóan eddig két szakdolgozat és egy doktori disszertáció készült el, további két phd dolgozat a közeljövőben kerül benyújtásra, és számos szakdolgozat van készülőben. Építészeti, néprajzi vizsgálatok a horvátországi Baranyában A több intézmény és szervezet (Magyar Egyesületek Szövetsége, PTE Pollack Mihály Műszaki Kar Építészeti Intézete, PTE Néprajz - Kulturális Antropológia Tanszék) együttműködésével végzett projekt keretében 2007-ben komplex építészeti-néprajzi felmérés kezdődött, amelyben nemcsak az építészet technológiai oldalára koncentrálnak a kutatók, hanem annak humán vetületére, a ház- és családtörténetekre is komoly hangsúlyt helyeznek. Eddig két felmérőtábor keretében folytak a vizsgálatok az érintett tanszékek oktatóinak és hallgatóinak együttes munkájával. A felmérések eredményeit eddig kiállítások formájában prezentáltuk, de további kiállítások szervezése, valamint tanulmánykötetek összeállítása is szerepel a közeljövő tervei között. A projekt része továbbá a pélmonostori Tájház felújítása és múzeumként való berendezése, amely munkálatokba a Szentendrei Szabadtéri Múzeum is bekapcsolódik. 5. oldal (összes: 6)

6 Kisbán Eszter: Magyar táplálkozáskultúra Európában az ezredfordulón: Néprajzi vizsgálat (három generáció) (OTKA Tsz: ; 4 év, 10 MFt) A Kisbán Eszter által elnyert, pályázat célja a jelenkori magyar táplálkozáskultúra vizsgálata volt a néprajztudomány módszereivel. Kiemelt kutatási témák: napjaink helyzete és törekvései, a fiatal felnőtt generáció étkezési szokásai, az egészségtudatos étkezés változatai, a hagyományos táplálkozáskultúra elemeinek (élelmiszertartósítás, főzés, ételek) új funkciói a társadalom szerveződésében és a kulturális rendszerként működő turizmusban. A kutatásban hallgatók is részt vettek, a témában egy szakdolgozat született. Andrásfalvy Bertalan: "iskolateremtő egyéniségek" OTKA pályázata (TS , "Antropogén ökológiai változások a Kárpát medencében", 3 év, 60 MFt) Az Andrásfaly Bertalan vezetésével futott pályázat célja mindazon ökológiai változások vizsgálata volt, amelyek a földhasználat és az életmód változásainak következtében a Kárpát medence felszínét a mai formájára alakították. A pályázat eredményei: egy megvédett, illetve két hamarosan megvédendő szakdolgozat, két kiállítás, egy kiállítás-vezető kiadvány, két tudományos konferencia, egy tanulmánykötet, ill. a Vásárhelyi féle es Duna-mappáció CD-ROM kiadása is. Forrás webcím: 6. oldal (összes: 6)