A bibliográfia. A bibliográfiai hivatkozás

Átírás

1 A bibliográfia. A bibliográfiai hivatkozás

2 Mi a katalógus? A katalógus a könyvtárban található könyvek (dokumentumok) rendszerezett felsorolása. Az indirekt tájékoztatás eszköze.

3 Mi a bibliográfia? Egy adott témával kapcsolatos dokumentumok rendszerező jegyzéke. A megjelent dokumentumok számbavételének az eszköze.

4 A bibliográfia feladata Azonosítás Bibliográfiai számbavétel (Mi jelent meg?) Rendszerező, tájékoztató szerep (keresni is lehet benne) Reprezentatív feladat (pl. egy intézmény kiadványai)

5 A bibliográfia fajtái Általános szakbibliográfia Kurrens retrospektív Egyetemes regionális nemzeti Személyi ajánló Filmográfia diszkográfia repertórium ÖNÁLLÓ REJTETT

6 Az önálló bibliográfia szerkezete Bevezetés: a bibliográfia létrehozásának a célja, használatának a módja Rövidítések, szimbólumok feloldása A dokumentumok jegyzéke Mutatók

7 A rejtett bibliográfia szakkönyvek, cikkek végén jelenik meg, és arról tájékoztat, hogy a szerző milyen műveket használt fel műve megírásához, illetve melyek azok a művek, amelyeket a szerző a témában való tájékozottsághoz további olvasmányként ajánl. Hólabda módszer

8 A hivatkozás Mások szellemi alkotásainak felhasználása: A) szó szerinti idézés idézőjellel hivatkozás B) tartalmi idézés hivatkozás Miért? Szerzői jog Mondanivalód hitelességét alátámasztja. Visszakereshető az adat.

9 GALAMBOS BARBARA A MESE LÉLEKTANI HATÁSAI AZ ÓVODÁS KORÚ GYERMEKEK SZÁMÁRA Konstantin Filozófus Egyetem, Nyitra, A mesék származása, keletkezése Általánosan elmondhatjuk, hogy a mese egyidős az emberiséggel, az egyes történelmi korszakok tükröződnek benne. (Nyitrai, 2009, 9) Vlagyimir Propp szavaival élve a mese kompozíciós egysége nem az emberi psziché valamilyen sajátosságában rejtőzik, nem a művészi alkotás sajátosságában, hanem a múlt történeti valóságában. (Propp, 2006, 352) Boldizsár Ildikó a magyar népmesék mesemotívumait a samanisztikus őshagyományra vezeti vissza, mivel a magyar ősvallás tartalmazott samanisztikus elemeket. A mese és a samanizmus kapcsolatát a mesehősök és a sámánok hasonlóságában látja. Egyes szakemberek szerint a varázsmesék bizonyos csoportja beavatási jellegű, ami a mesebeli elvégzendő nehéz feladatokat és próbatételeket tekintve magyarázható. (Boldizsár, 2010, 73, 76-77, 82, 88) Propp szerint a másik komplex ciklust a halálról alkotott elképzelések alkotják. A különféle szertartások eltűnésével azonban átalakult a mese szüzséje is, és a mindennapi életből vett részletekkel, valamint a tisztán művészi elbeszélés elemeivel gazdagodott. Ilyen a mai formában ismert mese is. (Propp, 2006, , 358) Felhasznált szakirodalom: BOLDIZSÁR, Ildikó. (2010.): Meseterápia: Mesék a gyógyításban és a mindennapokban. 1. kiadás. Magvető Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft., Budapest NYITRAI, Ágnes. (2009.): A mese, a mesélés fejlesztő hatása. In: Fejlesztés mesékkel: Az anyanyelv, a gondolkodás fejlődésének segítése mesékkel 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Budapest o. PROPP, Vlagyimir. (2006.): A varázsmese történeti gyökerei. L Harmattan Kiadó, Párizs. Forrás: Galambos Barbara (2011): A mese lélektani hatásai az óvodás korú gyermekek számára. Konstantin Filozófus Egyetem. Nyitra. URL: atasai.pdf (Letöltés: márc. 16.)

10 A hivatkozás fajtái A Harvard módszer A dolgozat szövegében szó szerinti idézés esetén Idézett szöveg (Idézett szerző neve, megjelenés éve, idézett oldal száma) Pl. Aki lapot szerkeszt, televíziós vagy rádiós szerkesztő, annak el kell döntenie, hogy kihez, kikhez akar szólni. (Hajas, p. 40.)

11 A hivatkozás fajtái A Harvard módszer A dolgozat szövegében szó szerinti idézés esetén Pl. Hajas (2000) a művében leírja:

12 A hivatkozás fajtái A Harvard módszer Hivatkozás az irodalomjegyzékben A dogozatod végén irodalomjegyzéket kell készítened, amelyben betűrendben fel kell sorolnod azokat a dokumentumokat, amelyekre az alkotásodban szó szerint vagy tartalmilag hivatkozol.

13 Pl. Hivatkozás önálló könyvre Szerző (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye. Neumann János (2006): A számítógép és az agy. Netacademia Oktatóközpont, Budapest. Hivatkozás szerkesztett könyvre Szerzők (évszám, szerk.): Cím. Kiadó, kiadás helye. Pl. Benedek András (2008, szerk.): Digitális pedagógia IKT-környezetben. Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Intézet, Budapest.

14 Hivatkozás könyvfejezetre Szerző (évszám): Tanulmány címe. In: Szerkesztő neve (szerk.): Könyv címe. Kiadó, kiadás helye. A tanulmány első és utolsó oldala. Pl. Fónagy Zoltán (2005): A bomló feudalizmus gazdasága. In: Gergely András (szerk.): Magyarország története a 19. században. Osiris Kiadó, Budapest. p

15 Folyóiratban megjelent tanulmány, cikk Szerző (évszám): Tanulmány címe. In: Folyóiratcím, évfolyam száma. Szám. A tanulmány első és utolsó oldalszáma. Pl. Molnár Gyöngyvér (2011): Az információskommunikációs technológiák hatása. In: Magyar Tudomány, 172. évf. 9. sz. p

16 Az interneten megjelenő tanulmány bibliográfiai hivatkozása Szerző (évszám): Cím. Kiadó, kiadás helye. URL: (A letöltés dátuma) Pl. Szabó Katalin (é. n.): Kommunikáció felsőfokon. Budapesti Corvinus Egyetem. Nemzetközi Tanulmányok Intézet. URL: (Letöltés: )

17 Plágium Mások szellemi tulajdonának eltulajdonítása.

18 Felhasznált irodalom: Dancsó Tünde, Korom Pál (2015): Informatika a gimnáziumok számára. Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó, Budapest. Horváth Tibor (2001): Tájékoztatás-elmélet. EKF Médiainformatika Intézet, Eger. Oktatási Hivatal (é. n.): Sulinet Tudásbázis. Informatika URL: a-9-12-evfolyam/konyvtari-informatika ( ) Szabó Katalin (é. n.): Kommunikáció felsőfokon. Budapesti Corvinus Egyetem. Nemzetközi Tanulmányok Intézet. URL: ( )