Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi kar Munkajogi és Agrárjogi Tanszék

Átírás

1 Miskolci Egyetem Állam-és Jogtudományi kar Munkajogi és Agrárjogi Tanszék Vadászati-és vadgazdálkodási jog, valamint ezek kapcsolata a polgári jog és a büntető jog területével ( szakdolgozat ) Készítette: Simon Sándor Konzulens: Dr. Olajos István Egyetemi docens Miskolc,

2 TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS VADÁSZATI JOG TÖRTÉNETE A VAD ÉS A VADÁSZATI JOG A VAD TULAJDONJOGA VADÁSZATI JOG ÉS HASZNOSÍTÁSA VADÁSZATRA JOGOSULT VADÁSZTERÜLET VADÁSZTERÜLET NAGYSÁGA, TOPOGRÁFIAI ADATOK, NYILVÁNTARTÁSA A VADÁSZATI JOG GYAKORLÁSA, HASZNOSÍTÁSA A VADÁSZATI JOG HASZONBÉRLETE VADÁSZATI JOG KÉNYSZERÉRHASZNOSÍTÁSA FÖLDTULAJDONOSI KÖZÖSSÉG A VAD -ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME A JOGOSULT KÖTELEZETTSÉGE TILTOTT VADÁSZATI ESZKÖZÖK VADÁSZATI IDÉNYEK A VADÁSZAT SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEI VADÁSZVIZSGA ÁLLAMI VADÁSZJEGY ÉS A KÖTELEZŐ FELELŐSSÉG BIZTOSÍTÁS FEGYVERTARTÁSI ENGEDÉLY A FEGYVER VÁSÁRLÁSA, TARTÁSA-ÉS TÁROLÁSA A VAD, A VAD ÁLTA, A VADBAN ESETT, ÉS A VADÁSZATI KÁR VAD ÉS A VAD ÁLTAL OKOZOTT KÁR ÉS AZOKÉRT VALÓ HELYTÁLLÁS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYTERMESZTÉSBEN VESZÉLYES ÜZEMEK TALÁLKOZÁSA, AVAGY A VAD ÉS A KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS VADÁSZATI KÁR FOGALMA ÉS A HELYTÁLLÁSI KÖTELEZETTSÉG A VADBAN ESETT KÁR VADGAZDÁLKODÁS BÜNTETŐJOGI VONZATAI A SZEMÉLY ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK KÖZFELADATOT ELLÁTÓ SZEMÉLY ELLENI ERŐSZAK, VALAMINT AZ EMBERÖLÉS MINŐSÍTETT ESETE FOGLALKOZÁS KÖRÉBEN ELKÖVETETT VESZÉLYEZTETÉS KÖZEGÉSZSÉG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK KÖRNYEZETKÁROSÍTÁS VAGYON ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK LOPÁS JOGTALAN ELSAJÁTÍTÁS KÖZBIZTONSÁG ELLENI BŰNCSELEKMÉNYEK VISSZAÉLÉS LŐFEGYVERREL LŐSZERREL ÁLLATKÍNZÁS ÚJ JOGI SZABÁLYOZÓK ÉVI V. TÖRVÉNY A POLGÁRI TÖRVÉNYKÖNYVRŐL ÉVI C. TÖRVÉNY A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYVRŐL VADÁSZATI TÖRVÉNY MÓDOSÍTÁSÁNAK TERVEZETE JOGSZABÁLYJEGYZÉK, FELHASZNÁLT IRODALOM.68 2

3 A vadászat vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás Széchenyi Zsigmond 1. BEVEZETÉS A fenti idézet a mai napig helytálló, de tartalma mára már ennél jóval többet jelent. Magába foglalja nemcsak a vadászatot mint sportot és szakmát, hanem ezek és ezekkel járó események jogi szabályozását is. A vadászati jog önálló jogágként még nem szerepel jogrendszerünkben, de számos büntető, polgári jogi, közigazgatási és mára már nemzetközi jogi normában is lépten nyomon találkozhatunk vele. A vadászat, akárcsak a bűn, egyidős az emberrel. Valamikor a kezdetek kezdetén elsősorban a vadászat jelentette az ember túlélésének kulcsát. A földön kevés ember élt, a vad sok volt, így nem volt rá szükség, hogy jogi eszközökkel a vadászatot, valamint a vadgazdálkodást szabályozzák. Már csak azért sem, mert akkor az ember még nem volt mohó és gyarló. Csakis akkor és annyi vadat ejtett, amely szükségleteit kielégítette. Az évek, évszázadok előrehaladtával viszont már megjelentek a vadászattal kapcsolatos szokásjogok, melyek lassan jogszokássá, majd jogi normává fejlődtek. Már az ókori Rómában ha csak csekély mértékben is találkozunk a vad és tulajdonjogának jogi szabályozásával. Ugyanis az emberiség felismerte: ha nem szabályozzák a vadászattal és vadgazdálkodással kapcsolatos tevékenységeket, akkor igen hamar eltűnik a vad az erdőkből. Mint ahogy az mára némely távoli országban egyes vadfajok vonatkozásában sajnos be is következett. Magyarországon már évszázadokkal ezelőtt igen jelentős lépéseket tettek igen nagyszerű emberek a vadászati jog kellő mértékű szabályozására és figyelemmel kísérve az ezen a területen a mai napig tartó intenzív jogszabályalkotást azt mondhatjuk el, hogy egyre többen és egyre jobban és itt elsősorban a mindenkor regnáló kormányra gondolok - kötelezettségüknek érzik a vad-és élőhelyének védelmét. 3

4 Nagyon sok jogszabály, és nemzetközi egyezmény létezik, melyek az állat-és növényvilág védelmével foglalkozik, és melyek a vadászati-és vadgazdálkodási jogot gyakorló szakember számára fontosak. Mivel tanulmányaimat jogi karon és nem valamely agrárkaron folytatom, így szakdolgozatomban elsősorban a vadászati-és vadgazdálkodási jognak a polgári jog és büntető joggal való kapcsolatát fejteném ki. Természetesen ez nem azt jelenti, hogy nem kívánok említést tenni egyéb fontos jogi szabályzókról, de elsősorban a polgári és büntetőjogi vetületeire helyezem a hangsúlyt. Ezen szakdolgozat júniusában készült el. Sajnálatos módon technikai problémák miatt benyújtására és megvédésére 2014-ben kerül sor. Így szükségesnek tartom kiegészítését, hiszen az elmúlt 1 évben új Büntető törvénykönyvünk és új Polgári Törvénykönyvünk lett, melyek jelentősen érintik szakdolgozatom témáját. Nem beszélve a Vadászati Törvény tervezett változtatásáról, mely a kárfelelősség kérdésében tartalmaz további, igen jelentős változásokat. Mindezekre szakdolgozatom befejező részében térek majd ki. 4

5 2. VADÁSZATI JOG TÖRTÉNETE Kevés olyan tudományról mondhatjuk el, hogy a tankönyvirodalma oly nagy múltra tekinthetne vissza, mint a római jogé. 1 Az ókori római jogtudósok olyan polgári jogi alapokat raktak le, melyek a mai polgári jogunkban igen jelentős mértékben fellelhetőek. Ugyanakkor azt is tényként mondhatjuk el, hogy bár a római jogban a vadakat, halakat és a madarakat mint dolgokat, és ezek megszerzését rendszerezték, a rómaiak nem ismerték a középkori vadászati jogot és ennélfogva kevés a vaddal és vadászattal kapcsolatos fogalomra, vagy szabályozásra lelhetünk az igen bő római jogi irodalomba. A vadakat, a halakat, valamint a madarakat res nullius, vagyis senki tulajdonába nem tartozó, uratlan vagyon csoportjába sorolták. A vadak tulajdonjoga ekkor még nem az államot illette. Occupatioval azaz uratlan dolgok birtokbavétele tulajdonszerzési szándékkal a vad felett az szerezte meg a tulajdonjogot, aki azt elfogta és birtokba vette. Ha a vadállat elszabadul és visszanyeri természetes szabadságát, megszűnik a rajta fennállott tulajdon és a vad újból uratlanná, tehát okkupálhatóvá válik. 2 A megsebzett vad sem azt illette, aki megsebezte, hanem aki azt elfogta. Az ókori Rómáról szóló írásokban ugyan fellelhetők már a kedvtelésből, csupán sportból tartott vadászatok, de mindezek ellenére konkrét jogi szabályozást e jogterületen sehol sem találunk. Talán azért van ez így, mert akkor még nem tartották szükségesnek és nem is tette semmi azt szükségessé. Mindenesetre érdekes, hogy elsősorban a magánjogot kellőképpen kimunkáló római jog miért hanyagolta ezen kérdés szabályozását. De úgy érzem, hogy az ókori Róma bukása óta eltelt idő alatt e téren végbement bőséges jogi szabályozás kellőképpen kiküszöbölte a római jog ezen hiányosságát. 1 FÖLDI András - HAMZA Gábor: Római jog története és instituciói Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, oldal továbbiakban FÖLDI-HAMZA 2 FÖLDI-HAMZA loc. cit 325. oldal 5

6 Magyarország vadászati jogának szabályozásáról már igen korán találkozunk fennmaradt emlékekkel. Még ha voltak is időszakok, mikor a vadászattal kapcsolatos jogalkotás szünetelt mégis csak azt mondhatjuk, hogy elődeink jelentős joganyagot hagytak ránk. Természetesen ezen jogszabályok teljesség igényével történő bemutatására ezen szakdolgozat keretei között nem vállalkozhatom, így csak a legfontosabbak emelem ki és ejtek róluk pár szót. Első, talán legfontosabb írásos emlékünk a vadászati jog jogi szabályozásával kapcsolatban a Szent László féle törvény: Decretorum liber primus 12. fejezete. Ezen fejezet vallási okokból és mindenkire vonatkozóan tiltotta meg a mondott ünnepnapokon történő vadászatot. Ennek megszegését ebek és lovak elvételével büntette. Az elvett lovat ökrön meg lehetett váltani. Az egyházi személyekre speciális rendelkezéseket tartalmazott, mikor azt írja, hogy veszítse el egyházi rendjét, míglen eleget teend vétkéért. Ezt követően sokáig nincs újabb jogi szabályozása a vadászatnak, hacsak nem tekintjük annak II. Endre évi dekrétumának Aranybulla 15. cikkét, mely elrendelte, hogy a solymárok nemesek falvaira szállani ne merészeljenek. A fejlődés későbbi szakaszában a feudális Magyarországon rendi átalakulások mentek végbe, mely során új rétegek ( félszabadok, várjobbágyok, szabadparasztok, stb.) jöttek létre. Ezek egy idő után eltűntek és beolvadtak más osztályokba. II. Ulászló évi törvényének 5. dekrétumának 18. cikke tartalmazta, hogy a parasztoknak vadászni és madarászni tilos. Megtiltotta a jobbágyoknak és parasztoknak a szarvas, őz, nyúl, vadkan, fácán és császármadár vadászatát. Ennek indoka azt volt, hogy a parasztok és jobbágyok közül sokan a vadászat miatt abbahagyták a földművelést, valamint megszegték az ünnepnapi tilalmakat. A következő törvényünk igazából a Dózsa féle parasztfelkelésnek köszönhető. II. Ulászló évi 7. dekrétumában megtiltotta egyes embereknek a fegyverviselést. Bár kimondottan ez elsősorban a parasztfelkeléssel volt kapcsolatba hozható, de hatást gyakorolt a vadászatot folytatható személyek körére. A szakirodalomban a vadászati jog történetével kapcsolatban találkozhatunk Werbőczi Hármaskönyvével 1514-ből. Igazából több neves szakember vitatja a vadászati joghoz való kötődését, ugyanis a vadászatról sehol nem tesz benne említést. Ezekben az időkben jelentős szerepet töltöttek be a szabad királyi városok, hiszen a városok határára mint privilégium illette meg őket a vadászati jog. 6

7 A vad védelmével kapcsolatosan megalkotott jogszabályok közül elsőként talán Szent György város évi statutumának IV. kötetében, annak is a 783. oldalán találkozhatunk. Vadászaton kívül tiltotta a kutyák erdőbe való vitelét. Az első igazi a vadászati jogot teljesen átfogó szabályozás 1729-ben született meg III. Károly dekrétumában a 22. cikben. Ezt követte II. Ulászló ötödik dekrétumának 28. cikke, majd az évi dekrétum 22. cikke Itt érdemes megemlíteni II. József augusztus 21-ei vadászati szabályzatát. Ezen szabályzat bár nem volt hosszú életű, de igen jelentős alapokat rakott le a későbbi jogalkotás szempontjából. Példának okáért szabályozta, hogy a földesurat saját vadászterületén kizárólagos vadászati jog illeti meg a következő év, melyben is II. Ferenc kiadott dekrétuma a vadászatról és a madarászatról november 29-ei pátens az Osztrák Polgári Törvénykönyvről már olyan kérdéseket rendez, mint hogy a vadászati jog kapcsolódhat-e tulajdonjoghoz, valamint szintén szabályozta a vadászati és madarászati tevékenységet is. Vad által okozott kár csökkentése iránti hatósági intézkedést tartalmaz az évi VI. törvény. Bár ezen törvény is rövid életű, de itt találkozhatunk a ragadozó vad elpusztítása végett hivatalból elrendelendő vadászat intézményével. Az utolsó tőkés rendszerű törvényünk a vadászatról az évi XX. törvény. 20. század első jelentős jogi szabályozója a 4904/1918. (XI.6.) ME. sz. rendelet, mely a nagyvad által okozott kár megtérítéséről rendelkezett. Ezen rendelet 4 évig volt hatályban. A vadászati jog nagymértékű átírását tette szükségessé az évi VI. törvény a földreformról. Ezen törvény megszüntette a nagybirtokrendszert és a parasztságot is földhöz jutatta. Ennek hatására jelentős módosításokat kellett végrehajtani a hatályos vadászati jogot szabályozó jogszabályokban. Ezt tették meg a 4640/1945. (VII.14.) ME. sz. rendelettel. Ezen rendelet szabályozta például a vadászterület nagyságát, tilalmi időket, tiltott vadászati eszközöket. A vadászati jog innentől kezdve az államra szállt át. Mivel a korábbi törvények nem kellő képen szabályozták a vad által okozott kár megtérítése során követendőket, így ennek orvoslására megszületett a 138/1950. (V.13.) MT. sz. rendelet. 7

8 Ezt követően rohamos jogfejlődési időszak következett évi IV. törvényünk a Polgári Törvénykönyv. Módosításokkal a mai napig hatályos törvénykönyvünk már kezdetek kezdetén tartalmazta a vadászattal kapcsolatos alapvető tételeket. A korabeli időkből talán az utolsó említést érdemlő törvényünk az évi VII. törvény az Erdőkről és a vadgazdálkodásról. 3 3 DR. ZOLTÁN Ödön Vadászat Magyar Jogi rendje Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó Budapest oldal 8

9 3. A VAD ÉS A VADÁSZATI JOG 3.1 A VAD TULAJDONJOGA Vt. 9. (1) A vad az állam tulajdonában van. Az évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról elég egyértelműen és kategorikusan megfogalmazza, hogy a vad az állam tulajdonában van. Ez az alaptézis. Ugyanis a törvény értelmében a vadászterületen elejtett, elfogott vad ide értve annak trófeáját is a szárnyas vad, a hullatott agancs, az elhullott vad teteme, továbbá a szárnyas vad gyűjtött tojása a jogosult tulajdonába kerül. Itt a laikusban joggal merül fel a kérdés: ha egyszer a vad az állam tulajdonában van, akkor miért van arra szükség, hogy a törvényben már rögtön a 9. (2). bekezdésében a jogalkotó bevezet egy új fogalmat és már jogosultról beszél. Úgy ahogy korábban írtam az állam tulajdonjoga a vad felett csupán az alaptézis. Mikor jogosultról beszélünk az alatt nem mást értünk, mint a vadászterületen vadászatra jogosult természetes vagy jogi személy. Vagyis amennyiben vadászterületen történik a vad elejtése, a szárnyas vad tojásának begyűjtése, a hullajtott agancs feltalálása, abban az esetben a vadászterületen vadászatra jogosult tulajdonába kerül. És lássuk be: a tulajdonos megállapítása igenis fontos akár egy büntető, akár egy közigazgatási, akár egy polgári peres eljárásba. Hiszen ennek megfelelően kerülhet valaki sértetti, ügyféli, valamint peres féli pozícióba. A nem vadászterületen elhullott vad teteme, valamint a hullatott agancs annak a tulajdonába kerül, amelyiknek a vadászterületéről a vad oda került. 4 Nos ennek megállapítása a gyakorlati életben igen nehéz, nemhogy sokszor lehetetlen. Ki és milyen módon, eszközökkel állapítja meg azt, hogy a vad, vagy a trófea mely vadászterületről került oda? A jogalkotó, hogy ezen függő állapotot feloldja akként rendelkezett, hogy kétség esetén a vad tulajdonosának a fellelés helye szerinti legközelebbi vadászterület jogosultját kell tekinteni évi LV. törvény a vad védelméről, a vadgazdálkodásról, valamint a vadászatról 9. (3). bekezdés 9

10 Megítélésem szerint a jogalkotó bármennyire is szerette volna tökéletesen lefedni ezen esetekben a tulajdonos megállapítását ez mégsem sikerült teljes mértékben. Ugyanis számolni lehet olyan speciális esetekkel is, mikor az elhullott vad teteme, a hullatott agancs esetlegesen vadászterületek határán található, vagy pediglen kettő vagy esetleg több vadászterülettől egyenlő távolságban lelhető fel. Nyilván valóan ez ritka, és általában a jogosultak között vitát eredményezni nem szokott, de egy esetleges jogi eljárásban igencsak megnehezítené a jogalkalmazó dolgát, hiszen nincs egyértelmű rendelkezés ilyen esetekre. Éppen ezért véleményem szerint a jogalkotónak a törvény ezen kérdést szabályozó részében ilyen speciális esetekre tekintettel szabályozni kellett volna a tulajdonjogot és nem másként, mint ebben az esetben az államot jelöli meg mint tulajdonos. A tulajdonjog megállapítása szempontjából nagyon fontos a vad elejtés és vad elfogás fogalmának a meghatározása. Hiszen mint azt korábban láttuk a vadászterületen elejtett vad a vadászterületen vadászatra jogosult tulajdonába kerül. Mi a helyzet akkor, ha a megsebzett vad időközben más vadászterületre vált át, vagy pedig a vad elfogásának megkezdése és befejezése más-más vadászterületen történik. A jogalkotó erre is gondolt, mikor igen körültekintően definiálta ezen fogalmakat az alábbiak szerint: Vt. 9. (5) A gímszarvas, a dámszarvas, a muflon, a vaddisznó, illetve az őz elejtésének minősül az első halálos lövés leadása. (6) Az (5) bekezdésben nem említett vad elejtésének minősül a vad helybenmaradását eredményező lövés leadása, illetve ragadozó madárral történő elfogása. (7) A vad elfogásának minősül annak mozgásképtelenné tétele útján élve történő birtokbavétele. Láthatjuk, hogy a jogalkotó kategóriákat alkot egyes vadfajok tekintetében. A nagyvadak elejtésének minősíti az első halálos lövés leadását. Tehát ha két vadászterület határánál történt vadászat során az egyik vadászterületen a vadász csupán megsebesíti a vadat azaz nem halálos lövést ad le -, akkor a másik vadászterületen halálos lövést leadó vadász gyakorlatilag tulajdonjogot szerez a területen vadászatra jogosultnak. Minden más egyéb vadfaj vonatkozásában elejtésnek minősül a vad helyben maradását eredményező lövés. Ekkor a vad tulajdonjogára különösebb vita nem alakulhat ki, hiszen a vadászterületek viszonylag jól 10

11 behatárolhatóak. Ugyanez mondható el a vad élve történő elfogásáról is, hiszen amely vadászatra jogosult területén van felállítva az élőállat befogó annak tulajdonában kerül a vele elfogott vad is. 3.2 VADÁSZATI JOG ÉS HASZNOSÍTÁSA VADÁSZATRA JOGOSULT Az adott területen vadászatra jogosult meghatározása és megállapítása jogi szempontból nagyon fontos. Ugyanis azt kell észrevennünk, hogy fő szabály szerint a vad az állam tulajdonában van, de minden az élő vaddal kapcsolatos következményeket az állam a vadászatra jogosultra hárít. És ezáltal válik nagyon fontossá a vadászatra jogosult megállapítása, hiszen egy polgári peres eljárásban félként, vagy pedig büntetőeljárásban sértettként csakis a vadászatra jogosult jelenhet meg. 5 Gondoljunk csak a vad által okozott, vagy az élő vaddal kapcsolatban elkövetett bűncselekményekre ( pld. lopás ). A Vtv. a vadászatra jogosultak 3 fő csoportba rendszerezi: - Önálló vadászati jog esetén a földtulajdonost kell vadászatra jogosultnak tekinteni - Társult vadászati jog esetén vadászatra jogosultnak a vadászterület tulajdonosainak közösségét kell tekinteni. - Vadászati jog haszonbérbe adásánál viszont a haszonbérlő lesz a vadászatra jogosult Vadászati jogosultság azonban még önmagában nem teremt lehetőséget a vadászatra. Ahhoz, hogy a vadászatra jogosult ezen jogával élhessen a Nemzeti Élelmiszerbiztonsági Hivatalban a továbbiakban (NÉBIH), mint országos hatáskörű vadászati hatóságnál ezen jogosultságát nyilvántartásba kell vetetnie. És ezen kívül még számos egyéb tényezőnek is meg kell valósulnia ahhoz, hogy az adott területen valóban a vadászatra jogosult vadásszon, vadásztathasson ( pld. vadászterület nagyságának törvényi minimuma ). 5 2/2005.BJE. számú jogegységi határozat szerint a jogosulatlan vadászattal elkövetett lopás és rongálás bűncselekményének sértettje az adott vadászterületen vadászatra jogosult 11

12 Visszatekintve csupán pár tíz évet a hazai jogalkotásában láthatjuk, hogy a rendszerváltás előtt az állam sokkal szorosabban a kezében tartotta a vadászati jogosultságot ezzel kisebb mozgásteret engedve. Tehát nem a mai földtulajdonhoz kötődő vadászati jog elvet vallotta. Az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló az évi 28. számú törvényerejű rendelettel módosított évi VII. törvény expressis verbis kijelenti: a vadászati jog az ország egész területén az államot illeti. A törvény értelmében a vadászatra jogosultak azok a szervezetek voltak, melyek útján az állam a vadászati jogot saját ( üzemi ) kezelésében hasznosítja, továbbá amelyeknek azt haszonbérbe adja, vagy átengedi. Ennek értelmében a vadászatra jogosultak voltak az: - állami szervezetek ( állami vadgazdaság, állami erdőgazdaság, stb.) - vadásztársaságok - Magyar Vadászok Országos Szövetsége (MAVOSZ) Megállapítható tehát, hogy a vadászatra jogosultak köre szűkebb a vad elejtésére, a vadászatra jogosultak körénél. Vadászhatnak és a vadat elejthetik ugyanis a bérkilövők, valamint a vadászjeggyel és vadászati engedéllyel rendelkezők is, ezek azonban nem jogosultjai magának a vadászati jognak VADÁSZTERÜLET VADÁSZTERÜLET NAGYSÁGA, TOPOGRÁFIAI ADATOK, NYILVÁNTARTÁSA Vadászterület az, melyen a vadászati jog jogosultja legálisan vadászhat, illetve vadásztathat. Korábban a vadászterületeket két nagy csoportra osztották: nagyvadas és apróvadas vadászterületekre. Ez a különbségtétel január 01. napjával megszűnt, ma csak vadászterület van, ami azt jelenti, hogy minden vadászterületen minden vadászható vadra, tehát mind nagyvadra, mind pedig apróvadra lehet vadászni, hacsak kivételes tilalom nem áll fenn. 7 6 DR. ZOLTÁN op.cit oldal 7 DR. ZOLTÁN loc.cit oldal 12

13 Ez a szabályozás mindmáig érvényes hazai jogunkban, tehát most sem teszünk különbséget apróvadas és nagyvadas vadászterület között. Ahhoz hogy hatásos vadgazdálkodást és vadászatot folytathassunk a vadászterület vonatkozásában szükséges bizonyos törvényi feltételek-minimumok meghatározása. Ennek értelmében Vtv.8. (1) Vadászterületnek minősül hasznosítási formájától függetlenül az a földterület, valamint vízfelület, amelynek kiterjedése a háromezer hektárt eléri, és szemközti határvonalainak távolsága legalább háromezer méter, továbbá, ahol a vad a) a szükséges táplálékot megtalálja, b) természetes szaporodási feltételei, valamint c) természetes mozgásigénye, búvóhelye, nyugalma adott. Ezen definícióból jól látható, hogy több konjuktív feltételnek is teljesülnie kell ahhoz, hogy egyáltalán vadászterületről beszélhessünk. Első és legfontosabb a háromezer hektáros térmérték megléte. Azonban ezen térmértéket tiszta értéken kell számolni, tehát minden olyan felépítmény, építmény és ingatlan nem tartozik bele, melyek rendeltetésüknél fogva nem szolgának és nem is szolgálhatnak vadászterületként. Ezeket tételesen felsorolja a Vtv.: település közigazgatási belterülete, lakóingatlanul szolgáló bekerített kültéri ingatlan, tanya, major, temető, nem mező, - erdő, -vagy vadgazdálkodási célból bekerített hely, repülőtér, közút és vasút. Ezek kivétele a vadászterületből azért vált szükségessé, mert ezeken a vad nyilvánvalóan nem talál táplálékot, nem tud szaporodni, nyugalma-és búvóhelye nem biztosított. És ezek megléte szükséges és elengedhetetlen a hatásos vadgazdálkodáshoz, mely nyilván valóan a törvényi minimum területen folytatható. Ugyanakkor ezek közül mégis akad egy kivétel: külterületi ingatlan. Ugyanis amennyiben vadgazdálkodásra alkalmas és az ingatlanon a vadászati tevékenység biztonságos feltételei adottak, úgy abban az esetben a vadászati hatóság a földtulajdonos kérelmére figyelembe vehető területnek minősítheti. Ugyanakkor a Vtv. lehetőséget biztosít a vadászati hatóságnak a vadászterület legkisebb kiterjedésétől való eltérésre 500 hektárig, amennyiben az így kialakított területen a vadászati jog szakszerűen gyakorolható, illetőleg hasznosítása egyébként biztosított. Különleges rendeltetésű vadászterületnél viszont a vadászati hatóságot megilleti annak a joga, hogy a területi minimumtól korlátlanul eltérjen. Különleges rendeltetésű vadászterületnek a fogalmát a Vtv.-ben foglaltakon kívül több szakirodalomban is fellelhetjük. Különleges vadászterületnek minősíthető a génrezervátum, az oktatási-kutatási célú vadászterület, a védett természeti terület, valamint a kiemelt honvédelmi célt szolgáló 13

14 terület. A különleges rendeltetésű vadászterületekre a vadászati és a vadvédelmi előírásokat a miniszter állapítja meg. Génrezervátumokat apróvadas és nagyvadas területeken egyaránt szükséges kijelölni. Minden egyéb vadászterület vadgazdálkodási rendeltetést kap. Második igen fontos kitétel, hogy a vadászterület szemközti határvonalainak távolsága legalább a 3000 métert eléri. Ezen megfogalmazás önmagában kissé becsapós. Ugyanis nyilvánvalóan a vadászterület nem egy szabályos négyzet, hanem szabálytalan alakzatú. Tehát szükséges annak meghatározása, hogy mikor minősül 3000 méter alattinak a szemközti határvonalak távolsága: ez abban az estben van, ha a szemközti határvonalak több mint 1000 méter hosszan függetlenül a domborzati viszonyoktól - nem éri el a 3000 méter távolságot. Vadászterület határvonala lehet önálló helyrajzi számú ingatlan határvonala, önálló helyrajzi számú nyomvonalas létesítmény, erdőrészlet vagy erdőtag határ, továbbá közigazgatási határ. A vadászterület határvonalát a vadászati hatóság határozatában állapítja meg. (terület kijelölés eljárása) A Vtv. tételesen felsorolja mindazon szempontokat, melyeket a vadászterület határvonalának a megállapításánál elengedhetetlenül figyelembe kell venni. Ezek az alábbiak: - a vadászterület rendeltetésére; - a vadászterületté minősíthető föld tulajdoni, használati viszonyaira; - a vad mozgási körére, életfeltételeire, védelmére, valamint az élőhely ökológiai adottságaira; - az érintett földrészletek művelési ágára; - a területen mező-, erdő- vagy vadgazdálkodási tevékenységet folytató szervezet belső szervezeti felépítésére; - a biztonságos vadászat lehetőségére; - az erdőterv betartásának lehetőségére; - államhatár esetében a szükséges védőtávolságra, továbbá arra, hogy - zárványterület ne keletkezzen; - a háromezer hektár vagy azt meghaladó természetvédelem alatt álló területek a védelmükhöz szükséges övezettel együtt lehetőleg önálló vadászterületet képezzenek; - a háromezer hektárnál kisebb területű természetvédelem alatt álló területek lehetőleg egy vadászterületre essenek. Mint látjuk ezen szempontok jelentős része inkább mezőgazdasági semmint jogi szempont. Mivel szakdolgozatom célja elsősorban a vadászat-és vadgazdálkodás kapcsolatának bemutatása a büntető-és polgári joggal mint jogággal, így a határvonalak megállapításánál figyelembe veendő szempontok részletes tárgyalásától most eltekintek. 14

15 A vadászati hatóság a vadászterületekről nyilvántartást vezet, melynek funkciója többes. Egyrészről pontosítja, és jogvita esetén kétséget kizáróan hitelesen igazolja, a vadászterületek kiterjedését és határát, másrészről pedig nagyon fontos adatok kaphatunk az egyes vadászterületeken folytatott vadgazdálkodási-vadászati tevékenységről, valamint a fellelhető vadállomány számáról. A vadászati hatóság által vezetett nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - vadászterület azonosítására alkalmas adatokat; - a vadállományra vonatkozó becslési, elejtési és trófeabírálati adatokat; - a vadászterületet érintő hatósági határozatokat; - a vadaskertre, valamint a vadasparkra vonatkozó adatokat A VADÁSZATI JOG GYAKORLÁSA, HASZNOSÍTÁSA Mint korábban már láttuk a vadászati jog a földtulajdonos, földhasználó személyéhez kötődik. De ugyanakkor elmondhatjuk azt is, hogy nem mindig a földtulajdonos gyakorolja ezen jogosítványát, hanem szükség szerűen más természetes személyre vagy jogi személyre engedményezi azt. Így tehát beszélhetünk saját hasznosításról és haszonbérletről. Ennek igen nagyszerű szemléltetését Dr. Jáger László Vadászati Jog című értekezésében a 10. oldalon láthatjuk, mely a vadászati jog gyakorlását az alábbi táblázatban rendszerezi: hasznosító tulajdonos tulajdonos más személy egy tulajdonos: önálló vadászati jog állam Fogalmilag kizárt, hogy az állam maga hasznosítsa a vadászati jogot. Az állam az egyéi vadászati jogot haszonbérbeadással vagy vagyonkezelői szerződéssel hasznosítja. egyéb tulajdonos 8 Vadászati jogot a tulajdonos maga hasznosítja. a tulajdonos a vadászati jogot haszonbérbe adja. több tulajdonos: állami, önkormányzati és magántulajdon vegyesen A tulajdonosok a vadászati jogot maguk hasznosítják. Az tulajdoni formák egyenrangúsága következtében az állami tulajdonra nem vonatkoznak speciális szabályok 9 társult vadászati jog A vadászati jogot a tulajdonosi közösség haszonbérbe adja. 8 Elméletileg nem lehet kizárni azt az esetet, hogy más tulajdonosnak van 3000 hektárt meghaladó földtulajdona A földtörvény hatálybalépését megelőzően nem voltak olyan tulajdoni megkötések, mint pl. a jelenleg hatályos előírás 300 ha/ 6000 AK maximális földtulajdon. 9. Egy-két kivételtől eltekintve, mint pl. a jegyző az állami tulajdon esetén nem járhat el képviselőként 15

16 A VADÁSZATI JOG HASZONBÉRLETE A vadászati jog haszonbérlete alaptéziseiben nem különbözik a polgári jogban tanult haszonbérlettől. Éppen ezért a Vtv.-ben nem rendezett kérdésekben a polgári jog haszonbérletre irányadó szabályait kell alkalmazni. A vadászati jog haszonbérleténél is két szereplővel találkozhatunk: az egyik a bérbeadó a másik a bérbevevő. Mint a fenti táblázatból látható a bérbeadói oldalt a földtulajdonosi közösség képezi. Bérbevevő viszont csak a Vtvben maghatározott szervezet lehet. - vadászjeggyel rendelkező tagokból álló egyesület (a továbbiakban: vadásztársaság); - a vadásztársaságok érdekképviseleti szerve; - a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulat, feltéve, ha a vadászterület legalább 25%-át mezőgazdasági, erdőgazdálkodási vagy természetvédelemmel összefüggő gazdasági tevékenység céljából használja. Ebből jól látszódik, hogy pld. természetes személy, egyház, önkormányzat nem jelenhet meg a bérlői oldalon. A 25%-os területkorlát korábban 50% volt, illetve az Uniós csatlakozásig a kizárólagos belföldi tulajdon is előírás volt. 10 Nagyon fontos megemlíteni, hogy egy haszonbérlő kivéve a mezőgazdasági, illetve erdőgazdálkodás ágazatba sorolt, Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, szövetkezet, továbbá az erdőbirtokossági társulatot - csupán egy vadászterület vadászati jogára köthet érvényesen haszonbérleti szerződést. A vadászati jog haszonbérbe adását írásba kell foglalni és a vadászati hatósághoz nyilvántartásba vétel céljából be kell nyújtani. A Vtv. taxatíve felsorolja azokat a tartalmi elemeket, melyeknek a haszonbérleti szerződésben szerepelni kell, melyek nélkül a szerződés érvényesen nem jön létre. Ezek a következők: - becslés alapján a haszonbérbe adás időpontjában a vadászterületen élő vadállomány faj- és darabszámát; - a vadászterületen található vadgazdálkodási és vadászati létesítmények leírását, azok tulajdoni, illetőleg használati viszonyait, a létesítési, illetőleg fenntartási költségek viselését; - a haszonbérlő kötelezettségvállalását arról, hogy a haszonbérleti szerződés időtartama alatt a vadállományt a jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervnek megfelelő szinten tartja; 10 Dr. JÁGER László Vadászati Jog január oldal továbbiakban: Dr. Jáger 16

17 - a szerződésben foglaltak teljesítésének biztosítására szolgáló mellékkötelezettségek vállalását; - a haszonbérleti díj mértékét. A haszonbérleti szerződést határozott időre, a vadászterületre vonatkozó vadgazdálkodási üzemterv időtartamára kell megkötni. A vadászati jogra kötött haszonbérleti szerződést annak aláírásától számított 60 napon belül a haszonbérlőnek a vadgazdálkodási üzemtervvel egyidejűleg nyilvántartásba vétel végett a vadászati hatóságnak be kell nyújtania. A vadászati hatóság a benyújtott haszonbérleti szerződés és vadgazdálkodási ütemterv alapján hagyja azokat jóvá, valamint dönt a haszonbérlő nyilvántartásba vételéről is. A vadászati hatóság megtagadja a nyilvántartásba vételt, ha -a vadászterületen az egy vadászra jutó vadászterület hányad nem éri el a 100 hektárt - a vadgazdálkodási üzemtervben foglaltak ideértve annak természetvédelmi előírásait is nem felel meg a követelményeknek - továbbá a haszonbérleti díj mértékét nem a Vtv. 17. (2). Bekezdésében foglaltak szerint állapították Mindannak ellenére, hogy a vadászati jogra kötött haszonbérleti szerződést határozott időre kötik lehetőség vannak annak szankciós jelleggel történő felmondására. Erre abban az esetben kerül sor, ha a haszonbérlő a haszonbérleti szerződésben vállalt, valamint az e törvényben írt kötelezettségeit a teljesítésre megfelelő határidőt tartalmazó felszólítás ellenére sem teljesíti, és ezáltal a vadászati jog szakszerű hasznosítását a mező-, illetőleg erdőgazdálkodás, a mesterséges vizekben folytatott halászat, valamint a természetvédelem érdekeit súlyosan veszélyezteti, a vadászati jogot alhaszonbérletbe adja. Nem minősül alhaszonbérbe adásnak a vendégvadászat, valamint a bérvadászat. Mint a fentiekből jól kitűnik a vadászati jog haszonbérbe adása egy igen speciális jogviszony, mely számos jogvita esetében előjön. Ugyanis semmi másról nincs szó, mint a tulajdonos a terület használatát-hasznosítását időlegesen másnak engedi át. Joggal merül ekkor a kérdés, hogy ebben az esetben ki van kárfelelősi pozícióban egy esetleg károkozás ( vadkár, vad által okozott kár ) esetében. Mivel a vadászati törvényünk ezen kérdést gyakorlatilag nem szabályozza, így a Polgári Törvénykönyvünkre, annak is a kötelmi jogi részében található haszonbérletet szabályozó részében foglaltakra vagyunk kénytelenek támaszkodni. Ezen 17

18 szabályok egy része kógens, egy része pedig diszpozitív. Természetesen egy jogvita esetén először a kógens jogi szabályozókat kell figyelembe venni, majd azt követően jöhetnek csak a diszpozitív szabályozók. Ezen kettő közé lehetne tenni a haszonbérleti szerződésben foglaltakat, majd a sort zárhatja az egyéb általános szabályok, mint a jóhiszeműség elve VADÁSZATI JOG KÉNYSZERÉRHASZNOSÍTÁSA A vadászati jog kényszerhasznosítása bár létező jogintézmény igen ritkán fordul elő Magyarországon. Ez részben köszönhető annak, hogy a magyar nép mindig is egy vadászatot kedvelő nép volt, valamint ezen területben rejlő vagyoni hasznokat is igen hamar felismerték gondoljunk csak a külföldi vendégek bérvadászatára, melyek jelentős összegű eurót hoznak a vadászatra jogosult konyhájára és így igen ritkán fordul elő, hogy a vadászati hatóságnak a vadászterület kényszerhasznosítását kell elrendelni. Szinte lehetne azt is mondani, hogy sok vadászatra jogosult csakis ebből él meg. A Vtv. részletesen szabályozza, hogy melyek azok az esetek, mikor az illetékes vadászati szakhatóság a vadászati jog kényszerértékesítése mellett dönthet. Ezen intézkedésre csupán ultima ratio-ként kerülhet sor akkor, mikor a földtulajdonos, valamint a vadászatra jogosult felszólítást követően - nem tesz eleget a vadászati jog gyakorlási vagy hasznosítási kötelezettségének, valamint a vad élőhelyének védelmére előírt kötelezettségeit megszegi és ezzel a területen élő vadállomány fennmaradását közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti. A vadászati jog kényszerhasznosítása a más által történő hasznosításra tett intézkedésen kívül igen komoly feladatot ró a vadászati hatóságra is. Ilyenkor a hatóság quasi vadászatra jogosultként jelenik meg és ezáltal mindazok a kötelezettségek terhelik és jogosultságok megilletik, mintha eleve maga lett volna a vadászatra jogosult. Ennek megfelelően a vadászati hatóságnak meg kell állapítania a vadászterület határát, megállapítja a vadászterület vadgazdálkodási üzemtervét, valamint éves vadgazdálkodási tervét, gondoskodik az időszerű vadgazdálkodási és vadvédelmi munkák elvégzéséről, és ha kell hatósági vadászatot rendel el. Mindezek kívül tevékenységében elsősorban arra kell törekednie, hogy a vadászati jogot minél előbb haszonbérletbe adja, hiszen ez biztosítja a vadászterület ökológiai egyensúlyát. Ennek érdekében felszólítja a földtulajdonost, valamint társult vadászati jog esetén a tulajdonosi közösséget, hogy a vadászati jogot adja haszonbérbe, vagy pedig a vadászati hatóság által kiírt pályázat útján az azt megnyerővel a vadászati hatóság által megállapított határidőig kösse meg. Ennek elmaradása elsősorban bírságot van maga után, másodsorban pedig feljogosítja a vadászati hatóságot, hogy a leendő haszonbérlővel kötendő szerződésben a haszonbérbeadó helyett 18

19 mint törvényes képviselő - eljárjon és a szerződést aláírja. A vadászati jog kényszerhasznosítását elrendelő hatósági határozatot nyilvánosan is közzé kell tenni FÖLDTULAJDONOSI KÖZÖSSÉG A társult vadászati jog legtipikusabb esete a földtulajdonosi közösség ( köznapi használatban: a vadásztársaság). Ebben az esetben földtulajdonosok sok esetben személyes részvétel nélkül képviselő útján vesznek részt a döntéshozatali eljárásokban. A földtulajdonosi vadászati közösség létrejötte a vadászati közösség gyűlésén dől el, ahol a földtulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában részesülnek szavazati jogban és ahol döntésüket ezen tulajdoni hányadra alapítva szótöbbséggel hozzák meg. A földtulajdonosok ezen tulajdoni hányadaik arányában illetik meg jogok, terhelik kötelezettségek, valamint részesülnek annak hasznaiból. A földtulajdonosok vadászati közösség létrejöttének másik igen fontos ismérve, hogy a vadászterület határai kijelölésre kerülnek. A földtulajdonosok mint azt korábban írtam nem személyesen vesznek részt a vadászati közösség mindennapi képviseletében, hanem képviselőik útján. A földtulajdonosi vadászközösség képviselőjét be kell jegyeztetni a vadászati hatóság nyilvántartásába, aki ezen bejegyzés nyomán kiállított hatósági igazolás alapján külön meghatalmazás nélkül szerezhet a közösségnek jogokat, vagy vállalhat kötelezettségeket, képviseli a hatóságot. A képviselő megválasztása és léte elengedhetetlen a földtulajdonosi vadászati közösségben olyannyira, hogy annak megszűnését követően a Vtv. alapján hatvan napon belül új képviselőt kell választani. A képviselőnek a fentieken kívül igen jelentős jogosítványa, hogy a földtulajdonosi gyűlést összehívhatja. Erre nyilván valóan abban az esetben kerül sor, ha valamely olyan kérdésben kell dönteni, mely a képviselő hatáskörét meghaladja és a tulajdonostársak jóváhagyása is szükséges. Van azonban jogszabályban szabályozott kötelező eset is. Nevezetesen a vadászterület határaink megállapítása céljából a vadgazdálkodási üzemterv lejártát megelőzően legkorábban 1 évvel, legkésőbb 60 nappal. Nagyon fontos, hogy a földtulajdonosi gyűléseken a földtulajdonosoknak nem kötelező a személyes részvétel. Helyettük megjelenhet képviselőjük is, aki helyettük és nevükben jár el. A képviseletet írásba kell foglalni, melyben szerepelnie kell a tulajdonos nevének, tulajdoni hányadának, képviselő személyes adatainak, az ingatlan fekvése szerinti település nevének, helyrajzi számnak, valamint a terület nagyságának 19

20 hektárban. A földtulajdonosok vadászati közössége köteles működési szabályzatot készíteni, melyben szabályozni kell a vadászati jog hasznosításának gyakorlásának módját, feltételeit, valamint a vadászati jog haszonbérbe adásának esetében a haszonbérleti díj elszámolásának rendjét. A laikus emberek mikor vadásztársaságról hallanak azokra az emberekre természetes személyekre gondolnak, akik a vadászat céljából földjeiket egységbe tömörítik. Igazából nagyon kevés embernek jut eszébe, hogy a vadászat alá vonható termőföldeknek nem csak természetes személy lehet a tulajdonosa, hanem jogi személy vagy akár az állam is. Sőt 2012-ben az állam termőföldek vásárlásába kezdett és tervezi ezen vásárlások folytatását -, melynek megfelelően ezen termőföldeken a vadászatra jogosult maga az állam lesz. Hacsak az állam nem adja haszonbérbe, akkor bizony neki is képviseltetnie kell magát a közgyűlésen. Mindezek apropóján könnyen előfordul, hogy egy vadásztársaságban egyszer csak az állam is megjelenik, mint földtulajdonos. És ekkor nem árt tisztában lenni, hogy ki is a képviseletére jogosult. A Vtv. 11. (3). bekezdése erre egyértelmű útmutatást ad, mely szerint Vtv.11. (3) 19 Társult vadászati jog esetén törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a Magyar Államot tulajdonjoga alapján megillető vadászati jog hasznosításával kapcsolatos jognyilatkozatokat az állam nevében tulajdonosi jogokat gyakorló szerv a miniszterrel, valamint védett természeti területek esetében a természetvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben teszi meg. A tulajdonosi jogokat gyakorló szerv e jog gyakorlását az állami tulajdonban levő termőföld, illetve erdő esetében az állami vagyon kezelőjére átruházhatja. Mint látjuk ebben az esetben az államot a tulajdonosi jogokat gyakorló szerv, vagy ezen szerv által átruházva az állami vagyonkezelő képviseli. Természetesen az, hogy az állam tulajdonos adott földterületen nem teremt neki olyan többlet jogosultságokat, amelyek az egyébként természetes személy földtulajdonosoknak ját. És ugyanez vonatkozik a kötelezettségekre is. Mielőtt továbblépnék a következő fejezetre érdemes itt még szót ejteni egy olyan személyről, aki a közgyűlésen mint quasi tag jelenik meg, tag nevében eljárhat, jognyilatkozatokat tehet, kötelezettségeket vállalhat. Ezen személy nem más, mint termőföl fekvése szerinti települési önkormányzat jegyzője. Bár nem olyan sok esetben lehetséges, de 20

21 ezen keveseket a Vtv. is rögzíti. A termőföld tulajdonosa helyett a közgyűlésen akkor járhat el a jegyző, ha a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál kisebb földtulajdonnal rendelkezik, és e képviseletével más természetes vagy jogi személyt nem bízott meg a kialakítandó vadászterületen harminc hektárnál nagyobb földtulajdonnal rendelkezik, de a határozathozatalon nem jelent meg, és képviseletéről sem gondoskodott Ezen esetek igen ritkának mondhatóak, hiszen a termőföld tulajdonosok éppen azért hozzák létre a földtulajdonosi közösséget, hogy annak működésében aktívan részt vegyenek. Természetesen vannak olyan esetek, mikor erre nem kerül sor ( pld. a tag huzamosabb ideig külföldön tartózkodik, vagy kórházi kezelés alatt áll és képviseletére nem hatalmazott meg senkit), és ekkor a társaság működése a döntéshozatali képesség hiány amiatt veszélybe kerülhet. Ezen esetekben jelenthet hatékony megoldást a Vtv. ezen rendelkezése, hiszen a jegyző mint tulajdonos vagy képviselő jelenik meg a közgyűlésen hozzájárulva annak törvényes és szakszerű működéséhez. 21

22 4. A VAD -ÉS ÉLŐHELYÉNEK VÉDELME 4.1 A JOGOSULT KÖTELEZETTSÉGE A vad-és élőhelyének védelme mára már kiemelkedő fontosságúvá vált. Ez nyilvánul meg a köznapi szóhasználatban is ismert vadgazdálkodásban. Még korábban a vadásztársaságok a vadászok vadászati igényeinek kielégítéseire jöttek létre, addig mára már a vadgazdálkodás az állammal egyetemlegesen - minden vadászatra jogosult kötelezettségévé vált. Ezen kötelezettsége elsősorban a nemzeti jogszabályokban nyilvánul meg, de ugyanakkor nemzetközi természetvédelmi egyezmények is számos helyen kötelezővé teszik. Mindezek egyre inkább a vad jogait hangsúlyozzák a vadászéval szembe. De egyáltalán mi is a vadgazdálkodás? Mi takar ezen fogalom valójában? Ennek definícióját Dr. Heltay István az alábbiak szerint adta meg: A vadgazdálkodás a vadon élő állatfajok és ezek élőhelyeinek kezelésére, befolyásolására irányuló tevékenységek összessége és rendszere. 11 Ez egy komplex fogalom, mely elsősorban nem másban ölt testet mint a vadászatra jogosult által készített és pontosan végrehajtott vadgazdálkodási és vadászati tervekben. Itt kívánom megjegyezni, hogy jómagam nem csak ezen tervek elkészítését és végrehajtását tekintem a vad-és élőhelye védelmének szempontjából relevansnak, hanem ide sorolom a tiltott vadászati eszközök használatának kiszűrését, az egyes fajok vonatkozásában a vadászati idények pontos meghatározását. Ezen tervek és egyben a vadgazdálkodás célja - : - a vadállomány fenntartása - a vadállomány ésszerű hasznosítása - az élőhelynek megfelelő számú vadállomány kialakítása - a vadgazdálkodási tevékenység megfelelő összehangolása az erdőgazdálkodással és a a természetvédelemmel A terveket 3 csoportba lehet sorolni, melyek közül az első elkészítése a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium kötelezettsége, még az utolsó kettő pedig a vadászatra jogosulté. Ami viszont közös vonás bennük: hogy a bennük foglaltak végrehajtása, vagy végre nem hajtása a vadászatra jogosult feladata. 11 DR. HELTAY István Vadásziskola Hubertus Vadkereskedelmi Kft oldal továbbiakban: Dr. Heltay 22

23 1. Körzeti vadgazdálkodási terv 2. Vadgazdálkodási üzemterv 3. Éves vadgazdálkodási terv A körzeti vadgazdálkodási terv kidolgozása mint ahogy említettem az illetékes szakminisztérium feladata. Mivel szakdolgozatom jelen pontja csupán a vadászatra jogosult kötelezettségeit tartalmazza a vad-és élőhelyének védelme vonatkozásában, így a körzeti vadgazdálkodási tervet csupán nagyvonalakban ismertetem. Ezen vadgazdálkodási terv 10 évre szól, ezen időtartamra határozza meg a vadgazdálkodási körzetre vonatkozó vadgazdálkodás célját. A vadászatra jogosult a körzeti vadgazdálkodási terv alapján készíti el a vadgazdálkodási üzemtervet és az éves vadgazdálkodási tervet. A körzeti vadgazdálkodási tervet az érintettek véleményének kikérése után kell elkészíteni. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy azt a jogosultak megismerhessék. A vadgazdálkodási üzemtervet a vadászatra jogosult készíti el a körzeti vadgazdálkodási terv alapján, melyet az I. fokú vadászati hatósághoz terjeszt be jóváhagyás céljából. A vadgazdálkodási üzemterv is 10 évre szól. A vadgazdálkodási üzemtervnek tartalmaznia kell: - a vadászterület azonosító adatait - a vadászterületen található vadállomány jellemzőit - az élőhely általános jellemzését - a vadállomány szabályozás helyi viszonyainak megfelelő irányelveit - egyes vadfajok vonatkozásában fenntartandó legkisebb létszámot - a vad-és élőhelyével védelmével, valamint a természet és tájvédelemmel kapcsolatos kötelezettségeket - a vad takarmányozására tartalmazó előírásokat A vadgazdálkodási üzemterv egy adott terület adottságait alapul véve készül figyelemmel az ott élő vadállományra és környezetére. Amennyiben a 10 éves időtartam alatt a vadászatra jogosult személyében jogutódlás következik be, úgy abban az esetben az új jogosult köteles az előző jogosult által benyújtott és jóváhagyott vadgazdálkodási üzemtervben foglaltakat végrehajtani. Éves vadgazdálkodási terv elkészítése szintén a vadászatra jogosult feladata. Ennek során figyelemmel kell lennie a körzeti vadgazdálkodási tervre és a vadgazdálkodási üzemtervre. 23

24 Az éves vadgazdálkodási tervet jóváhagyás céljából minden év február 15-éig kell benyújtani a vadászati hatósághoz. Az éves vadgazdálkodási tervnek tartalmaznia kell: - vadfajonként az élőhelyet még nem veszélyeztető legkisebb létszámot - vadfajonként az adott évben elejthető, elfogható vadlétszámot - az elejtendő vad mennyiségét fajonként - nagyvadfajok esetén ivaronként és minőség szerinti részletességgel - az adott vadászterületen mesterségesen tenyésztett és szabadon engedett vadfajok számát - a vadhús értékesítési és kompetencia juttatáskénti tervét - a vadkárelhárítási tevékenységet A fentiekből jól látszódik, hogy mindhárom terv típus egymásra épül. Ennek megfelelően egymást kiegészítve gondoskodnak a vad-és élőhelyének védelméről. Azt is jól láthatjuk, hogy mindhárom terv végrehajtása a vadászatra jogosult kötelezettsége és felelőssége. 4.2 TILTOTT VADÁSZATI ESZKÖZÖK A vadászat nem esztelen mészárlás. Eleve vadászat során a vaddal szemben a vadász előnyben van, hiszen nem vitathatatlan egy vadászfegyver fölényes ereje. De még így is a vadászat sikeressége sokban múlik a vadász szerencséjén, a vad éberségén, és tapasztalatán. Jól láthatjuk, hogy valóban a vad hátrányban van a vadásszal és ezen hátránya fokozható a tiltott vadászati eszközök használatával is. A tiltott vadászati eszközök taxatíve felsorolását a Vtv ában találjuk meg. E szerint tiltott vadászati eszköznek minősül: - mérgezett hegyű és robbanó fejű nyílvessző - számszeríj - a törvény előírásainak meg nem felelő vadászíj, illetve nyílvessző - a lőfegyverre szerelt hangtompítós eszköz - a gímszarvasra, dámszarvasra, muflonra, valamint őzre történő vadászat esetén a sörétes vadászlőfegyver - hurok, horog, madárlép, verem - a működése vagy felhasználási körülményei folytán nem szelektív háló Jómagam ezen tiltott vadászati eszközöket két nagyobb csoportba sorolnám: egyikbe az erkölcsi-etikai jellegű eszközök, még a másikba a biológiai-élettani eszközök tartoznak. Első 24

25 csoportba a számszeríjat, a nem megfelelő vadászíjat, hangtompítót, hurkot, horgot, madárlépet, vermet és a nem szelektív hálót sorolnám. Megítélésem szerint a vadnak lehetőséget kell biztosítani a megmenekülésre, melyre ezen eszközök használata során sokkal kevesebb esélye van a vadnak. Második csoportba a mérgezett hegyű és robbanó nyílvesszőt, nagyvadakra ( kivéve vaddisznó) tilalmazott sörétes vadászlőfegyvert teszem. Még laikusként sem nehéz elképzelni, hogy az állatok ezen eszközökkel történő vadászása mekkora fájdalmat-kínlódást okoz, nem adva lehetőséget a méltó elmúlásra. Nyilván valóan a jogalkotó is hasonló megfontolásokból indult ki akkor, mikor ezen eszközöket jogilag is tilalmazta és büntetni rendelte. Tiltott vadászati eszközök alkalmazása nemhogy igen jelentős polgári jogi vagy büntető jogi szankciót is maga után vonhat, hanem az ezen eszközökkel vadászatot folytató vadászt akár örök életre a vadászattól el is tilthatják. Nyilván az orvvadászok azok akik elsősorban ilyen tiltott eszközökhöz folyamodnak, így rájuk csupán a jelentős büntetés lehet csak hatással. 4.3 VADÁSZATI IDÉNYEK A vad védelmének másik igen hatásos eszköze az egyes vadfajok vonatkozásában meghatározott vadászati idények. Ez azt jelenti, hogy a vadászati éven belül ( mely az év március első napján kezdődik és a következő év februárjának utolsó napján ér véget ) adott vadfajt csupán ezen időszakban lehet elejteni. Az időszakon kívüli elejtés jelentős bírságot vonhat maga után. A vadászati idényen kívül a vadállományt kímélni kell. A vadászati idények bevezetésének elsődleges célja mint ahogy azt a vadászvizsgára felkészítő tanfolyamon elmondták alapvetően az, hogy a vad szaporodási időszakában kímélve legyen ezzel biztosítva a populláció fennmaradását. Mint ahogy azt a későbbiekben látni fogjuk ez azért nem teljesen fedi a valóságot, hiszen vannak olyan vadfajok, melyek egész évben korlátozás nélkül lőhetőek. Vadászati idényt mindig az adott szakminiszter állapítja meg és teszi nyilvánossá. Jelen szakdolgozat készítésekor a vadászati idényeket a 72/2012. (VII.24.) VM rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. E szerint az alábbi vadászati idények vannak: 25

26 Nagyvadfajok Gímszarvasbika, golyóra érett szeptember 1. október 31. Gímszarvasbika, selejt szeptember 1. január 31. Gímszarvas tehén, ünő Gímszarvas borjú szeptember 1. január 31. április 1. - június 30. Őzbak április 15. szeptember 30. suta, gida október 1. február utolsó napja Muflonkos juh, jerke, bárány egész évben szeptember 1. - fegruár utolsó napja egész évben Vaddisznó Szikkaszarvasbika, tehén, ünő borjú szeptember 1. - december 31. Zerge vadászati idény nélkül Apróvadfajok Mezei nyúl október 1. - december 31. Üregi nyúl szeptember 1. január 31. Fácánkakas Fácántyúk október 1. február utolsó napja október 1. - január 31. Fogoly október 1. - december 31. Nyári lúd október 1. - december 31. Vetési lúd, Nagy lilik, Kanadai lúd Nílusi lúd október 1. január 31. Tőkésréce Szárcsa Erdei szalonka augusztus 15. január 31. szeptember 1. - január 31. vadászati idény nélkül Örvös galamb, Balkáni gerle augusztus január 31. Egyéb apróvadfajok Róka, Aranysakál, Nyest, Nyestkutya Pézsmapocok, Mosómedve Borz, Házigörény, Dolmányos varjú Szarka, Szajkó egész évben július 1. - február utolsó napja 26