ÚJ UTAK, ESZKÖZÖK. Budapest, december 3. Közösségi Pszichiátria VII. Konferenciája

Átírás

1 ÚJ UTAK, ESZKÖZÖK A REHABILITÁCIÓBAN 2008 Budapest, december 3. Közösségi Pszichiátria VII. Konferenciája

2 Szerkesztő: Lechnerné Vadász Judit Szerzők: Szauer Csilla Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány 1139 Bp., Papp Károly u Lechnerné Vadász Judit munkaügyi és rehabilitációs szakértő; Nagyné Zölde Mónika Közép-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Tatabányai Kirendeltség és Szolgáltató Központ 2800 Tatabánya, Ságvári Endre u Horváth Anikó Katalin Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szolgáltatási és Rehabilitációs Főosztály 7400 Kaposvár, Fő út Dr. Harangozó Judit, Bulyáki Tünde Semmelweis Egyetem, Közösségi Pszichiátriai Centrum Ébredések Alapítvány 1089 Bp., Kálvária tér 5. Szabó Attila Komárom-Esztergom megyei Önkormányzat Mentalhygiénés és Rehabilitációs Intézménye, 2800 Tatabánya-Síkvölgy Fehér Miklós Kézenfogva Alapítvány 1039 Bp., Lónyai u Zétényi Ákos Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ Szolgáltatási és Rehabilitációs Főosztály, 7621 Pécs, Zrínyi u. 1.

3 A KOMPLEX REHABILITÁCIÓ IRÁNTI IGÉNY AZ EURÓPAI UNIÓ FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁJÁBAN Szauer Csilla Minden emberi lénynek joga, hogy anyagi és szellemi jólétre törekedve szabadon, méltósággal és egyenlő esélyekkel élje az életét. 1 Bevezetés Az ENSZ a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló Egyezménye és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv, amelyet Magyarország az elsők között ratifikált, kimondja, hogy a világban élő 600 millió fogyatékos embert ugyanazok az emberi, gazdasági, szociális és kulturális jogok illetik meg, mint társadalmaink bármely más állampolgárát. Az utóbbi évtizedek emberi jogi, ezen belül fogyatékosügyi mozgalmai által hosszú utat tett a szakmapolitikai gondolkodás a fogyatékos emberekkel szembeni paternalista filozófiától a számukra, a saját életük önrendelkező irányításához szükséges jogaik biztosításáig. A régi szemlélet, amely jórészt a szánalomra és a fogyatékos emberek vélt tehetetlenségére épül, ma már elfogadhatatlan. A hangsúly a fogyatékos emberek társadalmi beilleszkedését segítő rehabilitációról áttevődik a társadalom átalakításának globális filozófiájára, amely minden személy beleértve a fogyatékos embereket is szükségleteinek befogadására és ellátására irányul. A fogyatékos emberek esélyegyenlőséget, valamint egyenlő hozzáférést követelnek minden társadalmi erőforráshoz, azaz a befogadó oktatáshoz és munkaerőpiachoz, az új technológiákhoz, az egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz, a fogyasztási javakhoz, a termékekhez és a szolgáltatásokhoz. 1 Philadelphia Deklaráció (ILO, 1944) 3

4 A fogyatékos emberek munkaerőpiaci helyzete Az Európai Unió munkavállalási korú lakosságának 16%-a valamilyen fogyatékossággal él. Ez több mint 45 millió 16 és 64 év közötti embert jelent; minden hatodik európai munkavállalót. 2 Az emberi jogi modell a társadalmi befogadás kulcsaként, ahogyan ez korábban említésre került, a foglalkoztatási kérdések megoldását definiálja. Külön erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy javuljon a fogyatékos emberek hozzáférése a munkahelyekhez, lehetőleg a nyílt munkaerőpiacon. Ez az egyik fontos módja a fogyatékos emberek társadalmi kirekesztettsége elleni harcnak, valamint önálló életvitelük és méltóságuk elősegítésének. 3 A CERMI tanulmánya 4 szerint az Európai Unióban élő fogyatékos embereket mégis számos tényező gátolja meg abban, hogy a munkaerőpiac aktív szereplői legyenek. Gyakran kerülnek szembe diszkriminációval a munkavállalás során. Foglalkoztatási rátájuk alacsonyabb, mint a nem fogyatékos munkavállalóknak. Munkanélküli rátájuk pedig kétszer magasabb, mint az átlag népességé. Amennyiben a fogyatékos emberek munkanélkülivé válnak, ez jelentősen hosszabb ideig tart, mint nem fogyatékos társaik esetében. A munka, amit vállalnak, általában alulfizetett és nem igényel szakképesítést. A fogyatékos nők pedig többszörös hátrányban vannak a munkavállalás során a nem fogyatékos férfiakhoz képest is. Ezt a meglehetősen negatív helyzetet az eredményezi, hogy a fogyatékos munkakeresők többsége nem rendelkezik piacképes tudással és végzettséggel, nem motivált a munkavállalásra, és igen kevés a hozzáférhető információ, amely az integrációt támogatja. Sok munkáltató előítéleten alapuló negatív attitűddel fordul a fogyatékos munkavállalók 2 Európai Közösségek, A fogyatékkal élő emberek társadalmi befogadása Európa esélyegyenlőségi stratégiája, ONCE (2002): Madridi 4 CERMI (2002): Backgrouns paper for the workshop on employment and training. CERMI 4

5 felé, nem bízik abban, hogy ezek az emberek képesek teljes értékű munkavégzésre. Ráadásul a munkahely hozzáférhetőségének biztosítását felesleges költségnek gondolják. 5 Európai megoldások a munkaerő-piaci pozíció erősítésére Az Európai Unió decemberében elfogadott Alapvető Jogok Chartája mellett a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EC Európai Tanács irányelv adja meg a fogyatékos emberek foglalkoztatásának jogi kereteit a tagállamok számára. Emellett az Európai Unió Fogyatékosügyi Stratégiája 6 az az alapdokumentum, amely fogyatékos emberek társadalmi és munkaerő-piaci integrációjának elősegítését célzó konkrét feladatokat határozza meg a időszakra. A dokumentumok az emberi jogi aspektus mellett komoly gazdasági érdekre is reagálnak a fogyatékos emberek foglalkoztatási kérdéseinek előtérbe helyezésével, mégpedig a jelenleg inaktív csoportok aktivizálására, a jelenleg kihasználatlan gazdasági potenciál mozgósítására. Ezáltal hozzájárulnak a Lisszaboni Stratégiában előirányzott versenyképes, tudásalapú Európa megteremtéséhez. A fogyatékos emberek munkaerő-piaci integrációját támogató preferált eszközök 7 az alábbiak: komplex rehabilitáció kiemelten a foglalkozási rehabilitáció hatékonyságának javítása, munkaerő-piaci programok ráfordításainak növelése, 5 European Commission (2001): The employment situation of people with disablilities in the European Union. European Communities. 6 European Commission (2003): COM(2003) 650 final Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, Equal opportunities for people with disabilities: A European Action Plan. European Commission, és a European Commission (2005): COM(2005) 604 final Communication from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions, Situation of disabled people in the enlarged European Union: the European Action Plan European Commission 7 Dr Gere Ilona dokumentumai alapján 5

6 főáramú aktív programok bővítése, hatékonyságuk, hozzáférhetőségük növelése, személyre szabott megközelítés erősítése (mainstreaming), foglalkoztathatóság javítása, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat szerepének átértékelése, befogadó munkahelyek számának növelése, alternatív foglalkoztatási formák bővítése. Az európai trendek alapján a hazai fejlesztés célkitűzései a következők lehetnek : 8 A minősítés rendszerének korszerűsítése; A komplex rehabilitáció folyamatának, eszközeinek korszerűsítése, mindenki számára hozzáférhetővé tétele; Partneri együttműködések erősítése (szociális szféra, civil szervezetek stb.); Foglalkoztatást ösztönző rendszer kiépítése; Főáramú aktív programok hozzáférhetőségének és hatékonyságának javítása; Munkahelyek befogadóbbá tétele; Fogyatékos emberek foglalkoztathatóságának javítása; Munkaerő-piaci szolgáltatások körének és kapacitásának bővítése, hálózatosodás; Alternatív foglalkoztatási lehetőségek (szociális gazdaság); Közép és felsőfokú rehabilitációs szakemberek képzése. 8 Dr. Gere Ilona dokumentumai alapján 6

7 A REHABILITÁCIÓS JÁRADÉK-LEHETŐSÉG AZ AKTÍVABB ÉS INTEGRÁLTABB SZAKMAI KÖZGONDOLKODÁSRA Előzmények: Lechnerné Vadász Judit Az emberek biztonságérzetének megrendülése, tömeges állásvesztés először szinte minden egészségkárosodott, többnyire ellátásra jogot szerzett embert kisodort a munka világából. A gazdaság szerkezete átalakult, a korábbi nagy foglalkoztatók kis szervezetekre bomlottak, megszűnt 1,5 millió munkahely. Az inaktivitásba kerülés társadalmi és politikai támogatottsággal bírt. A munka világa, az egészségügyi szolgáltatás, a szociális segítség egyaránt az inaktivitást ösztönözte. A 75/1997 OGY határozat a hiányzó feltételek megteremtésének feladatait meghatározza, de a komplex intézkedés sorból a foglalkoztatáspolitika előre menekül: 1997-ben kísérlet, 1998-tól felépülő rendszerbe állított szolgáltatás a foglalkozási rehabilitáció a főáramú munka- erőpiaci szolgáltatást nyújtó munkaerő-piaci szervezetben. A szolgáltatás igényli és generálja maga köré mindazt, amit a szerves fejlődés természetesen biztosított volna: szolgáltatásokat (foglalkozásegészségügyi szolgálattal való közös munka, a mentorszolgáltatás felfedezése, országos módszertana, rehabilitációs információs centrumok (RIC) hálózat, kapcsolatépítő konferenciák, civil szervezetek jó gyakorlatainak támogatása, szolgáltatásaik vásárlása) Ami nem sikerült: a rehabilitáció orvosi megalapozását általános gyakorlattá tenni, a gyógyászati segédeszköz ellátásban a rehabilitáció szükségleteit érvényesíteni.. A foglalkoztatás fő színterét azonban továbbra is csoportosan, erre szakosodott vállalkozások kiemelt támogatás ellenében teremtették meg. 7

8 : átalakuló foglalkoztatás támogatási filozófia több eleművé váló támogatási rendszer, átmenettel. Elemei: munkaadók akkreditációja; minőségi feltételeket érvényesítő (kvalifikáció arányában emelkedő összegű) támogatás; ezen belül: lehetőség a munkahelyen segítő személy támogatással történő alkalmazására; támogatás kiterjesztése egyéni vállalkozásra, mikro és kisvállalkozásra, nonprofit szervezetre; piaci és szociális foglalkoztatás szétválása; a legegyszerűbb munka rehabilitáció esetén is a munkahelyek minimális feltételeinek megkövetelése, munkabér megállapítása, biztosítási jogviszony; a támogatási rendszerrel összhangban változó a munkahely korszerűsítést, adaptációt, akadálymentesítést is támogatni képes rehabilitációs munkahelyteremtés, az egy munkaadónál kevés, nagy valószínűséggel integrált munkahely relatív előnye a versenyszabályok alól mentesített de minimis * támogatás keretében. A változás 2008.január 1-jétől sokelemű paradigma váltás történt: az egészségkárosodás értékelésében, a rehabilitációs szolgáltatás nyújtásában, az ellátáshoz való hozzájutásban és az ellátás melletti munkavégzés szabályozásában. Megjelent a minősítésben a szakmai rokkantság értékelése. A változások célja: megtörni azt a társadalmi felfogást, ami az egészségkárosodást önmagában társadalmi kirekesztést eredményező és ezért passzív ellátásra jogosító jelenségként kezeli, az aktív életben maradást, vagy az oda való visszatérést pedig magán stratégiákra bízza. A rehabilitációs járadék a rokkantsági nyugdíj elé belépő új ellátás, elsőként a rokkantsági nyugdíj kategóriák közül az aktív korúak számára megállapított III. csoportos rokkantsági nyugdíj helyett kerül bevezetésre, azoknak a rokkantsági nyugdíjat igénylő és arra jogosult személyeknek, akiket a komplex minősítés során komplex segítő folyamat eredmé- *de minimis (csekély összegű) támogatás: az Európai Unió csoportmentességi intézkedései közé tartozó, a versenyt nem befolyásoló mértékű, 3 év alatt legfeljebb Euro összegű támogatás 8

9 nyeként rehabilitálhatónak ítél a Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet komplex bizottsága. A rehabilitációs járadékos a jogalkotó szándéka szerint egy jó rehabilitációs eséllyel rendelkező, az életkora szerint szükséges szolgálati idővel egyben munka tapasztalattal jó személyi adottságokkal rendelkező megváltozott munkaképességű személy, aki munkaerő piaci program résztvevőjeként, az Állami Foglalkoztatási Szolgálat koordinációjával,szolgáltatás segítségével a szakértői bizottság által meghatározott max.: 3 év alatt eséllyel visszavezethető a munkaerőpiacra. A minősítés új irányelvei alapján fokozatosan, a feltételek megteremtése függvényében valamennyi egészségkárosodás miatt ellátást igénylő esetében a rehabilitációs esélyek mérlegelése meg fog történni. Elsőként a rehabilitálható személyek esetében a rendszeres szociális járadék folyósításának vált feltételévé a munkaügyi központokban álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel. A legfeljebb 10 évvel az öregségi nyugdíjkorhatár előtti személyek rehabilitációra nem kötelezhetőek. az ellátások folyósítása mellett munkát vállalók számára csak a kereset összegét korlátozó, rövidebb munkaidővel, vállalkozói jogviszonnyal nem befolyásolható korlátozás került bevezetésre. A korlát 6 hónap átlagában történő túllépése vezet az ellátás szüneteltetéséhez, illetve megszüntetéséhez, de feléledési szabályok alapján a kereső tevékenység megszűnésével az ellátás egy adott időn belül feléled. Az I-II csoportos aktív korú rokkantak számára január 1-jétől nincs kereseti korlátozás. Az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésével a kereseti korlátozás megszűnik. Az új feltételek átmeneti szabályokkal ben lépnek hatályba a december 31-én már ellátásban levők számára. Ahhoz, hogy az új feltételek az érintettek számára új esélyt jelenthessenek, nem csak a minősítésben van orvosoknak, foglalkozási és szociális szakértőknek közös feladata. 9

10 A jól megválasztott rehabilitációs program mindazok közt élő munkakapcsolatot igényel, aki az érintett egészségi állapotát, szociális helyzetét, személyiségét, fennálló foglalkoztatási viszonyait jól ismerik. A rehabilitációs járadékosok esetében a terv készítésbe való bevonásuk jogilag szabályozott lehetőség. Nagyon fontos lenne különösen a pszichiátriai problémákkal élők esetében a biztosan elkerülendő körülmények ismerete, a munka világa számára adott, személyiségi jogokat nem sértő információk ismerete. A rehabilitáció sikerének minősítője a megfelelő, tartós munkahely. Az új minősítésnek el kell érnie, hogy a munkaköri alkalmasság értékelése során a rehabilitált személyek alkalmazásának legyenek meg a feltételei (munkaszervezés, akadály mentesítés speciális munkavédelmi feltételek stb.) és a munkaadók ismét fogadják el a rehabilitált, feladatára alkalmas megváltozott munkaképességű munkavállalót. A komplex rehabilitáció a kapcsolódó szakmák szolgáltatásainak fejlődését kell generálja: aktivitást segítő gyógyító orvosi megoldások (nappali ellátások, egy napos sebészet, orvosi rehabilitáció, fenntartó kezelések, minőségi gyógyászati segédeszköz ellátás) komplex minősítés és a foglalkozások egészségügyi előírásainak összehangolása, szociális rehabilitáció, szociális foglalkoztatás, tranzit foglalkoztatás lehetősége, akadálymentes tömegközlekedés és közszolgáltatás, egyenlő hozzáférésű közoktatás és felnőttképzés, stb. Ha kell, egyetlen ember rehabilitációjáért összefogva. És végül egy bíztató adat: a Befektetések Társadalmi Megtérülését mérni tudó módszer(sroi)segítségével Magyarországon a Támogatott Foglalkoztatás(személyre szabott teljes körű rehabilitáció tartós foglalkoztatás) modellre végezték el a kísérleti vizsgálatot: ilyen feltétellel 1 Ft rehabilitációba fektetett forrás 5 év alatt 4,77 Ft-ot eredményez. Ezért a célért érdemes összefogni. 10

11 A MINŐSÍTÉS ÉS A BIZOTTSÁGI MUNKA ÚJ ELEME A FOGLALKOZTATÁSI SZAKÉRTŐ Nagyné Zölde Mónika A munkaügyi szervezet 1998 óta végez foglalkozási rehabilitációs tevékenységet a megváltozott munkaképességű ügyfélkör munkaerő-piaci (re)integrációja, a réteg foglalkoztatottságának növelése érdekében. Az egészségkárosodáson alapuló ellátások rendszerének átalakítása előtt a megváltozott munkaképességű személyek kizárólag önkéntes alapon, a valós rehabilitációs esélyek mérlegelése, és meghatározása nélkül jelentek meg regisztrált állományunkban. Ez ugyan feltételezte az erős motiváltságot, de a célcsoport minősítése nem szolgált objektív adatokkal a tartós, szakmai munkaképességnek megfelelő munkavégzést eredményező foglalkozási rehabilitációs szolgáltatásokhoz. A rehabilitációs járadékos rendszer jogszabályi háttere nevesíti a folyamatos, támogatás nélküli foglalkoztatást a sikeres rehabilitáció kritériumaként, ami szükségessé tette a rehabilitálandó személy interdiszciplináris megközelítésű vizsgálatát és minősítését, melyben több szakterület értékelési szempontjai egyszerre szerepelnek az egészségkárosodott személy rehabilitálhatóságáról kialakított közös, személyre szóló szakvéleményben. A foglalkoztatási szakértő feladata az új minősítési eljárásban, hogy szakmai javaslatot tegyen a kérelmező személyek foglalkozási rehabilitálhatóságáról, a foglalkozási rehabilitációs szükségletekről, a rehabilitáció lehetséges irányairól, valamint a rehabilitációhoz szükséges időtartamról, így érvényesítve a végleges szakvéleményben a foglalkoztatási szempontokat. A komplex minősítési eljárásban a vizsgált személy foglalkoztatási előzményeit, munkaerő-piaci helyzetét, személyes adottságait, lehetőségeit, foglalkozási rehabilitációs szükségleteit és a rehabilitációt követő munkaerő-piaci esélyeit mérlegeli. 11

12 Szakmai véleményének kialakítása első lépéseként előzetes profilt állít fel a kérelmezőről,a rendelkezésére álló iratok (nyilatkozat és a felkészülés során beszerezhető egyéb információk,például: életút napló adatai, munkaviszonyban állók esetén foglalkozás-egészségügyi vélemény) alapján. Véleménye kialakítása során nem tekinthet el azonban a kérelmező egészségi állapotából adódó munkavégzést kizáró és korlátozó tényezőktől sem. Az egészségi állapot szükséges mértékű ismeretéhez sok esetben nem elegendő a kérelmező iratanyaga, a szakmai munkaképesség megítélésében az előadó orvos-szakértő véleménye, segítsége is kérhető, ami állandó együttműködést feltételez a bizottság orvos-szakértő tagjaival. Az előzetes profil felállítása során nagy valószínűséggel tisztázódik, hogy az adott kérelmező esetében szükséges-e rehabilitáció, a kérelmező eredeti munkakörében, gyakorolt foglalkozásában, illetve képzettségének megfelelő más munkakörben csak rehabilitációval, vagy anélkül is foglalkoztatható, szükséges-e külön eljárás a rehabilitáció irányának meghatározására, ha igen, akkor az adott személy egészségi állapota, eddigi munkatapasztalata milyen rehabilitációs irány(ok) megjelölését teszik lehetővé, szükséges-e új szakképzettség megszerzése a rehabilitáció irányaként megjelölt foglalkozás(ok), foglalkozási alcsoport(ok), illetve csoport(ok) gyakorlásához, és melyek azok a rehabilitációs szükségletek, amelyek kielégítése szükséges a sikeres rehabilitációhoz? A kérdések megválaszolásában a foglalkoztatási szakértő támaszkodhat a Foglalkozások egészségi tényezői szoftver használatára, ami nem csak az egészségi állapot szerint kizáró és korlátozó tényezőket rendeli az egyes FEOR számokhoz, hanem leírja röviden a munkatevékenység jellegét, a szükséges képességeket, készségeket. Továbbá segítséget nyújtanak a Foglalkozási Információs Tanácsadókban meglévő szakmaismertető mappák is, ahol részletesebben megtalálhatók a szakmák leírásai és jellemzői (szükséges iskolai végzettség, ellátandó főbb feladatok, tevékenységek, betölthető munkakörök stb.). 12

13 Az előzetes profilt a kérelmezővel történt személyes beszélgetés megerősítheti, vagy módosíthatja. A célzott kérdésekre épülő személyes beszélgetés során a foglalkoztatási szakértő a rehabilitálhatóság olyan személyes feltételeit vizsgálja, mint a kérelmező eddigi életpályája, szakmai gyakorlata, végzettsége, szakképesítése, személyes adottságai, motivációja, foglalkoztatására irányuló elképzelései, szűkebb és tágabb társadalmi környezete munkavállalást támogató, vagy éppen gátló tényezői. A rehabilitálhatóság személyes jellemzőinek megítélésénél, a munkaügyi szervezet humán szolgáltatásai során már eddig is alkalmazott módszer- és eszközkészlet áll a foglalkoztatási szakértő rendelkezésére. A foglalkoztatási szakértőnek szakmai véleménye véglegesítéséhez szüksége van a térség foglalkoztatási jellemzőinek, tendenciáinak, szakképzési lehetőségeinek, a munkáltatók alkalmazási szokásainak ismeretére, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat objektív megítélésére. Ebben a munkaügyi szervezet, azon belül is elsősorban a munkaügyi kirendeltségek közvetítő, munkáltatói kapcsolattartó kollégáinak információira, a munkaerő-piaci prognózisokra, illetve az ÁFSZ adatbázisára, internetalapú programjaira támaszkodhat. A vizsgálódási területek közül nagy jelentősége van a térség várható munkaerő-piaci változásairól, mozgásáról szóló információknak, hiszen a munkaerőpiac negatív tendenciáinak befolyásoló hatására, még rendkívül jó kérelmezői kondíciók mellett is nagyobb kockázatú a sikeres rehabilitáció. A kérelmezőről rendelkezésre álló információk, a különböző szakterületek véleménye, csak együttesen kezelhetők, melynek alapja a szakértők egységes szemléletmódja, a rehabilitáció azonos kritériumok szerinti értelmezése. A vélemények egyeztetésének, ütköztetésének formális színtere a bizottsági ülés, ahol a bizottság tagjai döntenek a végleges szakvélemény tartalmáról. A foglalkoztatási szakértő, ahogy szakmai véleményének kialakítása során, úgy a bizottsági ülésen is az egészségkárosodott személy, és a munkaerő-piac jellemzőinek együttes vizsgálatával, és minősítésével biztosítja a rehabilitálhatóság foglalkoztatási szempontjainak érvényesülését. 13

14 AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT REHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉRŐL AZ ÁLLAMI FOGLALKOZTATÁSI SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE A REHABILITÁCIÓS JÁRADÉKOS SZEMÉLYEK EREDMÉNYES REHABILITÁCIÓJÁÉRT Horváth Anikó Katalin Az egészségkárosodott személyek ellátórendszerének, az új szakértői szerv, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet által végzett minősítések átalakulása mellett az Állami Foglalkoztatási Szolgálat rehabilitációval összefüggő feladatai, s azon belül a megváltozott munkaképességű munkavállalókat és munkaadóikat érintő támogatási és szolgáltatási rendszere is módosult. A szervezet már 10 éves foglalkozási rehabilitációs tevékenysége kibővült a rehabilitációs járadékosok komplex rehabilitációjával kapcsolatos feladatokkal, amely más, illetve másként működő, új partnereket beléptető kapcsolatrendszert igényel. A rehabilitációs járadék január 1-jétől, mint egy új keresetpótló juttatás azzal a céllal került bevezetésre, hogy az egészségkárosodást szenvedett egyént a megmaradt és fejleszthető képességeire épülő rehabilitáció megteremtésével visszavezesse a munkaerőpiacra. A sikeres rehabilitáció komplex módon, a rehabilitáció valamennyi szegmensének (orvosi, foglalkoztatási, szociális, képzési és egyéb tevékenységek) együttműködésével valósulhat meg. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat a képző szervezetekkel formalizált, rendszeres kapcsolatot tart fenn, a szociális szolgáltatókkal való együttműködés a munkaerő-piacról tartósan kiszorult személyek (rendszeres szociális segélyes) munkába helyezésre irányult, az egészségügyi szolgáltatókon belül pedig csak a foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyekkel állt (szerződéses) kapcsolatban e változásokat megelőzően. 14

15 E kapcsolati hálóba új partnerként léptek be az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet központi regionális és helyi szervei (I. és II. fokú szakértői bizottságok). A rehabilitációs járadékban részesülő személy együttműködésre köteles a regionális munkaügyi központnak a járadékos személy lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes kirendeltségével, amelyből következik, hogy az ellátást megállapító és folyósító (nyugdíjbiztosítási igazgatási szervek) szervekkel jogszabályban is meghatározott rendszeres kapcsolattartást szükséges kialakítani. Az orvosi rehabilitációt végző szolgáltatók az érintett egyén szükségletei függvényében válik partnerévé a regionális munkaügyi központoknak. Milyen módon valósulhat meg a komplex rehabilitáció? 1. Komplex szakértői minősítéssel (orvosok, foglalkoztatási és szociális szakértők). A szakértői szerv nem rendelkezik foglalkoztatási szakértőkkel, ezért regionális munkaügyi központok foglalkozási rehabilitációs munkatársai régiónként 7-7 fővel kapcsolódtak be a bizottságok munkájába. A komplex minősítések nagy száma, illetve a helyettesíthetőség megvalósítása miatt néhol már e létszámot meghaladóan kerültek kijelölésre foglalkoztatási szakértők. 2. Kereső tevékenységet végző igénylők esetében a foglalkozás-egészségügyi alapszolgáltatás orvosának bevonása a munkavégzés körülményeire, kockázati viszonyaira, az egyén továbbfoglalkoztatására vonatkozó tájékoztatás érdekében. 3. A rehabilitációs szükségleteket (orvosi, szociális foglalkozási) kielégítő szolgáltatók bevonása a kirendeltség által vezérelt rehabilitációs folyamatba. 4. Az egészségkárosodott személy munkahelyi környezetének, munkafeltételeinek átalakítása az egészségi állapot fenntartása érdekében. (Az utóbbi három pontra vonatkozó tapasztalatok a beáramló rehabilitációs járadékos személyek alacsony száma miatt nem állnak rendelkezésre.) 15

16 A rehabilitációs járadékos személyekkel való együttműködés 1. Az együttműködés magában foglalja a kirendeltséggel történő rehabilitációs megállapodás megkötését, a mellékletét képező rehabilitációs tervben foglaltak teljesítését. E kötelezettség teljesítésére a regionális nyugdíjbiztosítási igazgatóság hívja fel határozatában a járadékos személyt. 2. A rehabilitációs megállapodás és terv az ügyféllel együttműködve kerül véglegesítésre úgy, hogy az ORSZI szakértői bizottság szakvéleménye alapulvételével meghatározzák a rehabilitáció konkrét irányát, a rehabilitációs szolgáltatások (orvosi, szociális és foglalkoztatási) körét. 3. A tervezés és a megvalósítás időszakban a kirendeltség saját, illetve az általa támogatott szolgáltatók szolgáltatásait is igénybe veheti, továbbá külső szolgáltatókhoz (pl.: foglalkozás-egészségügy), az orvosi rehabilitáció szükségessége esetén egészségügyi intézményhez, házi orvoshoz irányítja a rehabilitációs járadékban részesülőt. Az egészségügyi és szociális szolgáltatásokra az egészségügyi, egészségbiztosítási jogszabályok, illetve a szociális jogszabályokban meghatározottak szerint jogosult az egészségkárosodott személy. 4. A szolgáltatók feltárásában és megkeresésében a munkaügyi központok által megbízott rehabilitációs mentorok is közreműködhetnek. 5. Kereső tevékenységet végző járadékos esetében a munkáltató szerepe a leghangsúlyosabb, hiszen együttműködése esetén a munkahelyen valósulhat meg az ügyfél rehabilitációja. A rehabilitációs terv kialakítása és végrehajtása tehát feltételezi, hogy a szakértői szerv minősítése (jogszabálynak megfelelő) kellő alapot adjon a rehabilitáció konkrét irányának meghatározásához, az érintett személy rehabilitációjához szükséges szolgáltatások még a rehabilitációra nyitva álló (maximum 3 év) időtartam alatt rendelkezésre álljanak, úgy, hogy legfeljebb a járadék időtartamát követően a munkaerő-piacra való visszajutása biztosított legyen, továbbá a munkáltatói érdekeltségi rendszer ösztönözze e munkavállalói kör foglalkoztatását. 16

17 Szolgáltatások és támogatások a sikeres rehabilitációért 1. Kirendeltség saját, illetve az általa támogatott szolgáltatók munkaerő-piaci szolgáltatásai (pszichológia, mentori, munkatanácsadás stb.) 2. Külső szolgáltatók (foglalkozás-egészségügy), szakértők (orvos, szociális, rehabilitációs mérnök stb.) szolgáltatásainak bevonása, esetenként támogatás nyújtásával. 3. Képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése. 4.Vállalkozást indításához, illetve vállalkozáshoz való csatlakozás támogatása. 5. Foglalkoztatóknak nyújtott szakértői szolgáltatások, az új munkahelyek és meglevő munkahelyek korszerűsítését biztosító beruházási jellegű támogatások, illetve bértámogatások és munkagyakorlat szerzést biztosító támogatások. A fentiek finanszírozása az MPA, TÁMOP, TIOP és költségvetési előirányzatok forrásaiból történik. A rehabilitációs járadékosok foglalkozási rehabilitációját a TÁMOP 111 program keretében kell biztosítaniuk a regionális munkaügyi központoknak. Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat támogatási rendszere a megváltozott munkaképességű munkavállalók munkaerőpiacra való bekerülésének szolgálatában A rehabilitációs járadék, az új tartalmú szakértői minősítés bevezetésével egyidejűleg a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.), illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásokról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet olyan tartalmú módosítására került sor, amely megnyitotta meghatározott támogatásokhoz való hozzáférését a rehabilitációs járadékos személyek számára is. E változások eredményeként az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) támogatásainak célcsoportjává az álláskeresők, illetve az őket foglal- 17

18 koztatni kívánó munkáltatókon túl a rehabilitációs járadékban részesülők, s munkáltatóik váltak. A megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához nyújtható költségvetési támogatásáról szóló 177/2005. (IX. 2.) Korm. rendelet módosításával a rehabilitációs járadékos személyeket foglalkoztató munkáltatók is jogosulttá váltak a munkába-helyezési támogatásra. Kit tekint az ÁFSZ álláskeresőnek? Álláskereső (az Flt. 58. (5) bekezdés d) pontja alapján) az a személy, aki 1. a munkaviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel rendelkezik, és 2. oktatási intézmény nappali tagozatán nem folytat tanulmányokat, és 3. öregségi nyugdíjra nem jogosult, valamint rehabilitációs járadékban nem részesül és 4. az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő jogviszony kivételével munkaviszonyban nem áll és egyéb kereső tevékenységet sem folytat, és 5. elhelyezkedése érdekében az állami foglalkoztatási szervvel együttműködik, és 6. akit az állami foglalkoztatási szerv álláskeresőként nyilvántart. Az álláskereső együttműködés keretében kéri az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételét, vállalja az aktív munkahelykeresést, meghatározott változások bejelentését és a meghatározott időpontban, de legalább háromhavonta való jelentkezést, továbbá a megfelelő munkahelyre szóló állásajánlat elfogadását. A fenti feltételekkel rendelkező valamennyi (egészségkárosodásával összefüggő ellátásban részesülő is, kivéve rehabilitációs járadékban részesülő) megváltozott munkaképességű munkavállaló 1 álláskeresőként nyilvántartásba vehető. 1 Flt (5) m) megváltozott munkaképességű személy: aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek. Ettől eltérően a 41/A. alkalmazása szempontjából a megváltozott munkaképességű személy fogalmát külön jogszabály határozza meg, 18

19 A rehabilitációs járadékban részesülő személy speciális együttműködőként tart kapcsolatot a regionális munkaügyi központ illetékes kirendeltségével. Álláskeresők, rehabilitációs járadékos személyek legjelentősebb támogatásai 1. Foglalkoztatást elősegítő képzésben történő részvétel támogatása: Támogatható az álláskereső, a rehabilitációs járadékban részesülő személyeknek felajánlott vagy elfogadott képzése. Képzési támogatásként keresetkiegészítés vagy keresetpótló juttatás (kivéve rehabilitációs járadékos) állapítható meg, valamint a képzéssel kapcsolatos költségek részben vagy egészben megtéríthetőek. 2. Az álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatás: a munkaügyi központ által legalább három hónapja álláskeresőként nyilvántartott, vagy aki rehabilitációs járadékban részesül, és aki önmaga foglalkoztatását egyéni vállalkozás keretében, gazdasági társaság személyesen közreműködő tagjaként, illetve mezőgazdasági őstermelőként oldja meg, a következő támogatások nyújthatók: 3 millió Ft-ig terjedő tőkejuttatás visszatérítendő vagy vissza nem térítendő formában, és legfeljebb hat hónap időtartamra, havonta a kötelező legkisebb munkabér összegéig terjedő támogatás, a vállalkozói tevékenység folytatásához és megkezdéséhez szükséges szaktanácsadás költségei. 3. Költségtérítés: az álláskereső részére a munkahelykereséssel kapcsolatos (ideértve a foglalkoztatási szerv által kezdeményezett foglalkozás-egészségügyi szakvélemény beszerzéséhez szükséges utazást is), a tömegközlekedési eszköz igénybevételével felmerült indokolt helyközi utazási költséget megtérítésre kerülnek. 19

20 Munkáltatóknak nyújtott támogatások 1. Foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás (bértámogatás): hátrányos helyzetű, továbbá megváltozott munkaképességű személyek munkaviszony keretében történő foglalkoztatásához a munkabér és járuléka legfeljebb ötven százalékának, a megváltozott munkaképességű személy esetében legfeljebb hatvan százalékának megfelelő összegű támogatás nyújtható legfeljebb egyévi időtartamra. Megváltozott munkaképességű személy: aki rehabilitációs járadékban részesül, továbbá az álláskereső, akinek az orvosszakértői szerv által megállapított munkaképesség-csökkenése, egészségkárosodása eléri a 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet által meghatározott mértéket. 2. A megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásának támogatása: pályázati eljárás keretében támogatás nyújtható a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását elősegítő beruházáshoz, valamint beruházásnak nem minősülő bővítéshez, egyéb fejlesztési célú kifizetéshez. Pályázat nyújtható be: a) munkahely létesítésére, b) a termelő, szolgáltató létesítmények a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatásával összefüggő átalakítására, beleértve akadálymentesítést, c) a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatásához szükséges eszközök, berendezések beszerzésére, átalakítására, d) a megváltozott munkaképességű munkavállaló foglalkoztatása érdekében a munkahely és a munkaeszközök korszerűsítésére, e) beruházásra, amely a megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatása érdekében beruházással egybekötötten munkahely létesítésére, korszerűsítésére és fejlesztésére, továbbá létesítmény építésére, szerelésére, bővítésére, illetőleg átalakítására, biztonságosabbá tételére, valamint munkaeszközök beszerzésére, átalakítására és biztonságosabbá tételére irányul. Megváltozott munkaképességű személy: akinek az orvosszakértői szerv által megállapított munkaképesség-csökkenése, egészségkárosodása eléri a 6/1996.(VII. 16.) MüM rendelet által meghatározott mértéket. 20