KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL

Átírás

1 KOMÁROM-ESZTERGOM MEGYEI KORMÁNYHIVATAL MUNKAÜGYI KÖZPONTJA MUNKAÜGYI HÍRLEVÉL FEBRUÁR Tájékoztató a Fiatalok Európája elnevezésű képzési- és információs börzéről A Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja március 20-án rendezvényt szervez a végzős középiskolások, pedagógusok és szakemberek részére. Az esemény a hazai és külföldi munkavállalás és képzés, idegennyelvtudás-fejlesztés, karrier-tanácsadás köré szerveződik, összhangban az Európai Unió Európa 2020 stratégiájával. A fiatalok a stratégia kiemelt célcsoportja, így biztosítani kell számukra, hogy megismerjék az Európai Unió adta munka és tanulási lehetőségeket, hozzáférhetőbbé kell tenni a tagállamokban megnyíló lehetőségeket. A rendezvény célja, hogy javuljon a fiatalok oktatása és foglalkoztathatósága, csökkenjen a fiatal munkanélküliek jelenleg magas száma és növekedjen a fiatalok foglalkoztatási rátája, ismerjék meg diákok és tanárok egyaránt a mobilitás pozitív hatásait a képzés és elhelyezkedés terén. Az érdeklődők a rendezvényen átfogó ismereteket szerezhetnek: uniós állás-és tanulási lehetőségekről, az Európai Unió mobilitási programjairól, ösztöndíjakról, felmérhetik idegennyelvtudásukat, és segítséget kérhetnek karrier-tervezésben, európai önéletrajz-írásban is. A rendezvényre az ifjúsággal foglalkozó szervezetek legszélesebb körét kívánjuk meghívni: európai uniós szervezetek hazai képviselőit, kamarákat, karrier-irodákat és nyelviskolákat, illetve azokat, a megyében működő munkáltatókat, akik fontosnak tartják a pályakezdő fiatalok munkához jutását. Pákozdi Szabolcs igazgató

2 TARTALOM Tájékoztató a munkahelymegőrző támogatást kérelmező munkaadók részére 2 3. o. A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítésének évi támogatására indított központi munkahelymegőrző program Pályázati felhívás a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő o. beruházásainak támogatására A pályázat kódjele: NFA-2012-KKV Tájékoztató munkaadók részére a munkahelymegőrzés támogatásáról o Jogszabály-változások Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulásról 15. o. Tájékoztató Komárom-Esztergom megye munkaerő-piaci helyzetéről december 16. o. Munkáltatói fórumok Önkormányzati fórumok 17. o.

3 Tájékoztató a munkahelymegőrző támogatást kérelmező munkaadók részére A munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítésének évi támogatására indított központi munkahelymegőrző program A Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban NGM) az NGM/353/3 (2012) és az NGM/674/5 (2012) számú miniszteri döntések alapján a megyei (fővárosi) kormányhivatalok munkaügyi központjai (a továbbiakban: munkaügyi központok) részére, a munkaügyi központok által decentralizáltan megvalósítandó központi programot indított a munkaerő-piaci válsághelyzetek kezelésének, foglalkoztatási szerkezetátalakítás elősegítésének a évi támogatására. A programra 500 millió forint áll rendelkezésre. A program célja: vállalkozások foglalkoztatási kapacitásának megtartása, a csoportos létszámleépítések megelőzése, a meglévő munkahelyek megtartásának elősegítése, a munkáltatók átmeneti működési problémáinak kezelése, gazdasági szerkezetváltásának, foglalkoztatási struktúraváltásának segítése. A program révén a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze központi keretéből külön forráshoz juthatnak azok a munkaügyi központok, amelynek illetékességi területén működő, a kérelem benyújtását megelőző hónapban legalább 50 fő átlagos statisztikai állományi létszámmal rendelkező, adóváltozások következtében az elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében végrehajtó (a béremelésbe nem számíthatók be a béren kívüli juttatások) munkaadó év folyamán olyan csoportos létszámleépítést tervez végrehajtani, amely az adott térség vonatkozásában jelentősnek tekinthető, a térség munkaerőpiacát rendkívül hátrányosan érinti, és a munkaügyi központ munkahelymegőrzés támogatást indokoltnak tart. Munkaerő-piaci szempontból hátrányosabb helyzetben lévő térségekben működő munkaadókat érintve akkor, ha azok legalább 25 fő átlagos statisztikai állományi létszámú munkavállalót foglalkoztatnak. A program esetében ezek közé Somogy, Borsod- Abaúj-Zemplén, Heves, Nógrád, Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Békés megye települései tartoznak, ahol az alacsonyabb létszámot foglalkoztató vállalkozások is támogatáshoz juthatnak. A munkaügyi központ forrás-kiegészítésre irányuló kérelmet az NGM-hez tehát abban az esetben terjeszthet be, amennyiben olyan munkaadó munkahelymegőrzéséhez szándékozik támogatást nyújtani, amellyel közvetve legalább 25 fő munkavállaló munkahelyét hosszú távon meg lehet őrizni. A munkahelymegőrzés célú támogatás havi mértéke munkavállalónként a kötelező legkisebb munkabér összegének legfeljebb a 120 %-a (2012. évben Ft) lehet, és legfeljebb 6 hónap időtartamra nyújtható. A központi forrás-kiegészítés nem haladhatja meg a támogatáshoz szükséges forrás 75%-át. A munkaügyi központok a központi forrásra vonatkozó kérelmeiket február 14-től folyamatosan nyújthatják be az NGM-hez, melynek végső időpontja június 30-a. A munkaadó munkahelymegőrzést célzó kérelmét a program esetében is a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény (Flt.) 18. -ában, illetve a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Munkaerő-piaci Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (továbbiakban: Rendelet) 18/C. -ában foglaltak szerint a területileg illetékes munkaügyi központ helyi kirendeltségéhez nyújthatja be. A támogatás a Rendelet 27. -a ( 3) bekezdése alapján az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet 2. cikke szerinti csekély összegű (de minimis) támogatásként nyújtható. Csekély összegű (de minimis) állami támogatásnak minősül minden olyan állami (központi költségvetési, elkülönített állami pénzalapok, társadalombiztosítási alapok, a helyi és kisebbségi önkormányzatok illetve az Európai Unió közösségi forrásai) forrásból nyújtott támogatás, amelyről a jogszabály kimondja, hogy de minimis támogatásnak kell tekinteni. Egy vállalkozásnak bármilyen forrásból, fenti jogcímen odaítélt támogatások támogatástartalma három egymást követő év alatt nem haladja meg a ,- eurónak, közúti szállítás esetén ,- eurónak megfelelő forintösszeget. 2

4 Tájékoztató a munkahelymegőrző támogatást kérelmező munkaadók részére Nem nyújtható de minimis támogatás az Európai Közösség létrehozásáról szóló Szerződés I. számú mellékletében felsorolt mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó vállalkozásoknak, a halászathoz, akvakultúrához (vízi élőlényekkel (növények, állatok) kapcsolatos gazdálkodás, termelés, tenyésztés) kapcsolódó tevékenységet végző vállalkozásoknak. Nem nyújtható de minimis támogatás továbbá az exporttal kapcsolatos tevékenységek (különösen: az exportált mennyiségekhez közvetlenül kapcsolódó támogatás, értékesítési hálózat kialakításával, működtetésével vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokkal kapcsolatos támogatás) támogatásához, széniparban tevékenységet folytató vállalkozásnak, teherszállító járművek megvásárlására a kereskedelmi fuvarozás terén működő vállalkozásnak valamint a nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére sem. Nehéz helyzetben lévő vállalkozás meghatározását a 37/2011. (III.22.) Korm.rendelet 6. -a határozza meg. A támogatást kérőnek írásban kell nyilatkoznia a kérelem benyújtását megelőző három év alatt kapott de minimis támogatásokról. A munkaügyi központ forrásbiztosításra kérelmet csak abban az esetben terjeszthet be az NGM-hez, ha a munkaadó az alábbi speciális feltételeknek megfelel: ha a munkaadó a kérelem benyújtásának időpontjában létszámleépítéssel érintett telephelyén legalább 50 fő, illetve munkaerőpiaci szempontból hátrányosabb helyzetű térségekben legalább 25 fő átlagos statisztikai állományi létszámú munkavállalót foglalkoztat, és munkaviszony megszüntetésre irányuló szándékát jelzi a munkaügyi központ kirendeltsége felé, vagy ha a működési problémákkal küszködő, a fenti létszámleépítést jelző munkaadó létszámleépítéssel veszélyeztetett vagy felmondás alatt álló munkavállalójának munkaviszonya a munkáltató személyében bekövetkezett jogutódlás eredményeként nem szűnik meg, és a továbbfoglalkoztatásra átvett munkavállalók száma a 25 főt eléri vagy meghaladja, és kellő garancia van arra, hogy az átvett munkavállalók foglalkoztatását az új munkáltató hosszú távon is biztosítani képes, és a munkaadó az adóváltozások következtében elvárt béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállaló tekintetében végrehajtotta, a munkaadó nyilatkozik arról, hogy vállalja a munkavállalóknak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását (melynek megemeléséről a miniszter dönthet), és a munkaadó kérelméhez csatolja az üzleti tervét, valamint a támogatott időszakot követő továbbfoglalkoztatásra és a foglalkoztatás hosszabb távú stabilizálására vonatkozó kibontakozási stratégiáját (melyben részletezi a humánerőforrást érintő elképzeléseit: pl. munkaerőgazdálkodás, bérezés, képzés stb.). A munkaügyi központ, vagy annak kirendeltsége a kérelmező munkáltató pénzügyi likviditási helyzetét külső szakértővel köteles megvizsgáltatni. Az ezzel kapcsolatos díj a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprészét terheli. A jogalap nélkül felvett munkahelymegőrzés célú támogatás visszakövetelése az eljárás általános szabályai szerint történik. A Nemzetgazdasági Minisztérium a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprésze központi keretéből forrás-kiegészítést a munkaügyi központok részére, a munkahelymegőrző támogatás általuk szükségesnek vélt finanszírozásához legfeljebb 75 %-ban biztosítja. Ez azt jelenti, hogy a munkaadók közvetlenül nem nyújthatják be kérelmeiket a minisztériumhoz, ezért a területileg illetékes kirendeltséget keressék a munkahelymegőrző célú támogatást érintően, ahol a támogatás feltételeiről, a központi programban előírt külön kötelezettségekről tájékoztatást kaphatnak. Nemzetgazdasági Minisztérium 3

5 P Á L Y Á Z A T I F E L H Í V Á S a mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatására A pályázat kódjele: NFA-2012-KKV A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. törvény 18. -a, továbbá a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról, valamint a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból foglalkoztatási válsághelyzetek kezelésére nyújtható támogatásról szóló 6/1996. (VII. 16.) MüM rendelet (a t ovábbiakban: Rendelet) 18. és 18/A. -ai alapján - az NFA foglalkoztatási alaprész évi központi keretéből - a Nemzetgazdasági Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) pályázatot hirdet a mikro-, kis- és középvállalkozások (a továbbiakban: KKV) munkahelyteremtő beruházásainak támogatására. A pályázati program alapján - kizárólag hazai forrásból, a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a tovább iakban: NFA) - 10 milliárd Ft támogatási keretösszeg áll a pályázók rendelkezésére. Ezen keretösszegből KKV-nál várhatóan új munkahely létesíthető, továbbá legalább tízezer már meglévő munkahely megőrzése is segíthető azáltal, hogy a pályázat benyújtása előtti létszámra és az új létszámra együttvéve kell legalább két évig tartó foglalkoztatási kötelezettséget vállalni. A pályázat alapján csak induló beruházás támogatható. A pályázat célja: a Nemzeti Együttműködési Programban és a Magyar Munka Tervben foglaltak alapján a KKV-k fejlődésének, a gazdaságban betöltött szerepük, piaci pozícióik megerősítése, versenyképességük növelése, ezen vállalkozásoknál az új munkahelyek létrehozását eredményező beruházások támogatása; a vállalkozások számára többlettámogatás biztosítása a gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci szempontból kedvezőtlen helyzetű kistérségekben, településeken; a hátrányos helyzetű munkavállalók, ezen belül az álláskeresők foglalkoztatásának ösztönzése kiemelt összegű kiegészítő támogatással; a területi kiegyenlítő folyamatok elősegítése és a foglalkoztatás regionális különbségeinek mérséklése. A támogatás jogcíme: A Rendelet 18. (1) bekezdése alapján regionális beruházáshoz ka pcsolódó munkahelyteremtő támogatás, amely az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kormányrendelet) 1. sz. melléklete szerinti L. Beruházáshoz nyújtott támogatás az 1628/2006/EK bizottsági rendelet alapján támogatási kategóriának 1 felel meg. A pályázók köre: A pályázaton kizárólag Magyarországon székhellyel vagy az Európai Gazdasági Térség (EGT) területén székhellyel és Magyarországon telephellyel, fiókteleppel rendelkező KKV 2 -k vehetnek részt az alábbi jogszabályok szerint: a gazdasági társaságokról szóló évi IV. törvény szerinti gazdasági társaságok, a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény 70. -a szerinti egyes jogi személyek vállalatai, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló évi CXXXII. törvény szerinti fióktelepek, a szövetkezetekről szóló évi X. törvény szerinti szövetkezetek, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló évi CXV. törvény szerinti vállalkozók. Nem vehet részt a pályázaton az a szervezet/vállalkozás amely jogerős végzéssel elrendelt felszámolási, csőd-, végelszámolási vagy egyéb - a megszüntetésre irányuló, jogszabályban meghatározott - eljárás alatt áll, 1 A támogatás nyújtásának szabályait a Szerződés 87. és 88. cikkének a nemzeti regionális beruházási támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1628/2006/EK számú október 24-ei Bizottsági rendelet határozza meg. 2 A mikro-, kis- és középvállalkozások fogalmának meghatározása a pályázati útmutató 23. pontjánál. 4

6 amely a pályázatban feltüntetett beruházását a támogatásra való jogosultságról szóló írásbeli tájékoztatást megelőzően megkezdte, amelynek lejárt esedékességű, meg nem fizetett köztartozása van, kivéve, ha számára a hatóság fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett, amely az NFA (korábban: Munkaerő -piaci Alap, MPA) foglalkoztatási alaprészéből korábbi években igénybevett munkahelyteremtő támogatásból adódó kötelezettségét megszegve még nem számolt el, amely az NFA-ból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben a pályázatban megjelölt beruházáshoz munkahelyteremtő beruházási támogatásban részesült, amely az NFA-ból a pályázat benyújtásának hónapját megelőző három évben elnyert munkahelyteremtő támogatásokkal kapcsolatos kötelezettségeit határidőre nem teljesítette, amely nem felel meg a rendezett munkaügyi kapcsolatoknak a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról szóló 1/2012. (I. 26.) NGM rende letben meghatározottaknak, illetőleg a feltételek teljesülésének igazolására nem, vagy nem megfelelő módon kerül sor, amely nem felel meg az alacsony keresetű munkavállalók bérének emelését ösztönző egyes törvények módosításáról szóló évi XCIX. törvénnyel, az egyes adótörvények és azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló évi CLVI. törvénnyel (460. ), valamint a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges munkabéremelés évi elvárt mértékéről és a béren kívüli juttatás ennek keretében figyelembe vehető mértékéről szóló 299/2011. (XII. 22.) Korm. rendelettel bevezetett feltételeknek, tehát a pályázat b enyújtásának időpontjáig nem hajtotta végre az e törvény szerinti béremelést valamennyi folyamatosan foglalkoztatott munkavállalója esetében, amely a pályázat benyújtását megelőző féléves időszakban a beruházás helye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központja (a továbbiakban: munkaügyi központ) illetékességi területén a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény 94/A-94/G. -a szerinti csoportos létszámcsökkentést hajtott végre, vagy a pályázat benyújtásának időpontjában ilyen eljárást megkezdett, és azt nem kívánja megszüntetni. Pályázni csak olyan beruházással lehet az ország bármely településéből, amely esetében a pályázó: a beruházást legkésőbb november 30-ig befejezi, és a támogatás kifizetésére vonatkozó elszámolását benyújtja (ez a feltétel új épület, épületrész építésére vonatkozóan is érvényes), a beruházásban érintett telephelyen legalább 2 fő teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló számára létesít új munkahelyet (a részmunkaidőben foglalkoztatottak a teljes munkaidőben foglalkoztatottak arányos tört részének felelnek meg), építési beruházás esetén rendelkezik a beruházáshoz szükséges elvi hatósági engedélyekkel (a jogerős hatósági engedély a hatósági szerződés megkötésének feltétele), a benyújtásra kerülő pályázatában szereplő beruházását a befogadó munkaügyi központ által megküldött, a pályázó támogatásra való jogosultságáról szóló írásbeli tájékoztatás átvételét követően kezdi meg, üzleti tervében kellően alátámasztja a stabil piaci háttér meglétét, a tervezett foglalkoztatás megalapozottságát, a beruházás finanszírozási hátterét, meggyőzően bemutatja a tervezett tevékenység során bevezetésre kerülő technika, technológia korszerűségét, a szolgáltatás hasznosságát, a beruházással létrehozott kapacitásokat, szolgáltatásokat az eredeti foglalkoztatási célnak megfelelően a beruházás befejezésétől (üzembe helyezés időpontjától) számított 3 évig - folyamatosan fenntartja és működteti az érintett régióban. Ez a követelmény - amennyiben ezen időszak alatt a gazdasági tevékenység fenntartása biztosított az érintett régióban - nem akadályozza a technológiai változások miatt korszerűtlenné vált tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjét. A korszerűtlenné vált tárgyi 5

7 eszközök és immateriális javak cseréjét követő fenntartási időszakban a kedvezményezett a tárgyi eszközök és immateriális javak cseréjére támogatásban nem részesülhet, a beruházás befejezését követő 90 napon belül a tervezett létszámbővítést megvalósítja a fejlesztéssel érintett telephelyen, a tervezett létszámbővítés megvalósítását követően - amennyiben a teljes létszámfeltöltés a befogadó nyilatkozat átvételét követően megvalósult, legkorábban a hatósági szerződés aláírásának napjától 3 - a beruházásban érintett telephelyén a pályázat benyújtása előtti 12 hónapban meglévő, illetve ha a régióban több telephellyel rendelkezik a pályázó, a régióban lévő telephelyeinek a pályázat benyújtását megelőző 12 hónapban meglévő átlagos statisztikai állományi létszámára vonatkozóan, és a létszámbővítés eredményeként felvett többletlétszámára külön-külön és együttvéve legalább 2 éves - folyamatos (éves átlagos statisztikai állományi létszámát megtartva) foglalkoztatási kötelezettséget vállal. Amennyiben a pályázó az NFA foglalkoztatási alaprész központi kerete terhére meghirdetett korábbi munkahelyteremtő beruházási pályázat keretében foglalkoztatási kötelezettséget vállalt a régió területén, és ez a létszám nagyobb, mint a jelen pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlaglétszáma, az érvényben lévő foglalkoztatási kötelezettségét kell meglévő éves létszámnak tekinteni. a beruházás nettó - ÁFA visszaigénylési jogosultsággal nem rendelkező pályázó esetében bruttó - bekerülési költségének legalább 25 %-át saját forrásból biztosítja, amelybe az államháztartás alrendszereiből nyújtott támogatás nem számítható be, a támogatás odaítélése esetére - a beruházás befejezésének dátumától számított legalább 3 évig, továbbá az azt követő záróbeszámoló elfogadásának, jóváhagyásának napjáig tartó időtartamra - megfelelő fedezetet ajánl fel /Amennyiben a vállalkozás a pályázat benyújtását megelőző legalább 3 teljes naptári éven keresztül folyamatosan működött, és ebből legalább 2 évben az adózás előtti eredménye (egyéni vállalkozó esetén évi jövedelme) pozitív volt, továbbá azonnali beszedési megbízásra felhatalmazói nyilatkozatot tesz, 15 millió Ft, illetve ez alatti támogatási összeg esetén nem köteles fedezetet felajánlani (ez a feltétel tehát a január 1-jétől már működött vállalkozásokra vonatkozik). Ha a támogatási összeg a 15 millió Ft-ot meghaladja, az anyagi biztosíték kötelezettség a teljes támogatási összegre vonatkozik./ (a fedezet feltételeire vonatkozó részletes ismertetés még az Útmutató 16. pontjában és a 2. sz. mellékletben), rendelkezik a kötelezettségek teljesítését elősegítő anyagi biztosítékkal (ezzel legkésőbb a hat ósági szerződés megkötéséig rendelkezni kell, a pályázatban erről nyilatkozni szükséges /lásd: Nyilatkozatok 29. pont/), amely lehet az odaítélt támogatás összegének 120 %-át jelentő, feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény, vagy 150 %-át kitevő permentes (lásd még: 2. sz. melléklet III. Ingatlan jelzálogra vonatkozó egyéb rendelkezések fejezete), forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, vagy 200 %-os kapcsolt fedezet: legalább 50 %-át kitevő permentes (lásd még: 2. sz. melléklet III. Ingatlan jelzálogra vonatkozó egyéb rendelkezések fejezete), forgalomképes és nem lakás céljára szolgáló ingatlan, vagy 50 %-át jelentő feltétel nélküli és visszavonhatatlan bankgarancia, vagy biztosítási szerződés alapján kiállított készfizető kezességvállalást tartalmazó kötelezvény, vagy garanciaszervezet által vállalt kezesség, vagy garanciabiztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény és maximum 150 %-os, a beruházás keretében beszerzett tárgyi eszközökre (műszaki 3 A 6/1996. MüM rendelet szerint a kedvezményezett a munkavállalókat a beruházás befejezésétől számított 90 napon belül munkaviszony keretében alkalmazza. E rendelet azonban nem tiltja, hogy a beruházás befejezését megelőzően felvételre kerüljön az alkalmazni kívánt munkavállaló. Amennyiben a vállalkozás a teljes vállalt létszámot feltölti azelőtt, mielőtt még a hatósági szerződést aláírta volna, a teljes létszámfeltöltés a befogadó nyilatkozat átvételét követően valósulhat meg, de a hatósági szerződés aláírásának napja lehet a foglalkoztatási kötelezettség legkorábbi kezdő dátuma. 6

8 berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések) alapított ingó zálogjog (a munkaügyi központtal történő egyeztetés szerint), valamint a pályázatban megjelölt összegnél kevesebb támogatás megállapítása esetén kötelezettséget vállal arra, hogy a megvalósításhoz szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolja, és a pályázatban szereplő beruházást változatlan formában megvalósítja, vagy a beruházás megvalósítására vonatkozó tervét a rendelkezésre álló összegek figyelembevételével átdolgozza, és csökkentett formában valósítja meg, a pályázatban megjelölt projekthez más állami forrás igénybevétele esetén nyilatkozik, hogy annak esetleges csökkentett összegű odaítélésekor milyen más módon biztosítja a hiányzó forrást, a támogatás felhasználása során vállalja a közbeszerzésre vonatkozó jogszabály és ebből adódó kötelezettség betartását, amennyiben közbeszerzés a fejlesztését érinti (erről lásd: Útmutató, 32. pont), a beruházás befejezését követően - a beszerzési értéktől függetlenül - a mérlegében nyilvántartja, aktiválja a megvalósított fejlesztést, a támogatásból beszerzett tárgyi eszközöket és immateriális javakat. Elszámolható költségek: új műszaki berendezések, gépek, egyéb berendezések, felszerelések, valamint az immateriális javak közül a találmány, a szabadalom, a licenc és a know-how beszerzése során felmerülő - a számvitelről szóló évi C. törvény (a továbbia kban: Számviteli törvény) és 51. -a alapján elszámolható és igazolt - azon költségek, amelyek a Számviteli törvény 1. sz. mellékletében szereplő A. Befektetett eszközök mérlegsoron belüli I. Immateriális javak 2. és 4., valamint II. Tárgyi eszközök 1-3. mérlegtételek körébe tartozó eszközök beszerzésével, megvásárlásával kapcsolatban merülnek fel. Az elszámolható költséget szokásos piaci áron 4 kell figyelembe venni, ha az a kedvezményezett és a vele kapcsolt vállalkozási viszonyban lévő személy között a szokásos piaci ártól eltérő áron kötött szerződés alapján merült fel. A II. Tárgyi eszközök 1. Ingatlanok és a kapcsolódó vagyoni értékű jogok mérlegsorból az elszámolható költségek körében az új épület, épületrész felépítésével kapcsolatos építési költségek, valamint ezen ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő, jogszabályban nevesített (víz - és csatornahasználati, villamos-fejlesztési, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési) hozzájárulások vehetők figyelembe. Más építési költség nem számolható el. Immateriális javakhoz támogatás akkor nyújtható, ha azokat a kedvezményezett piaci feltételek mellett harmadik féltől vásárolja, és legalább három évig kizárólag a regionális támogatásban részesülő létesítményben használja, és eszköznyilvántartásba veszi, és a Számviteli törvény a szerinti értékcsökkenést alkalmazza. Az immateriális javak beszerzésének értéke nem haladhatja meg az eszközök bekerülési értékének 25 %-át. A pályázat benyújtásakor a külföldi pénznemben meghatározott értékek átszámításánál a benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos árfolyamot kell figyelembe venni. A támogatás alapján nem számolhatók el az alábbi költségek: a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz bekerülési értéke, ingatlan, földterület vásárlása, gépjárművek bekerülési értéke, szállítási ágazatban a szállító berendezések (gördülő eszközök) bekerülési értéke, 4 A szokásos piaci ár és a kapcsolt vállalkozások definíciójára az adózás rendjéről szóló évi XCII. törvény 1. -ban, 132/B. -ban és a ban foglaltak az irányadóak. 7

9 bérleti díjak, lízing költségek, az elszámolható költségek a Rendelet 18/A. (3) bekezdésében m eghatározott immateriális javak bekerülési értéke, ha azt a kedvezményezett nem kizárólag a támogatásban részesülő létesítményben használja, a korábban már használatba vett tárgyi eszköz bekerülési értéke, a munkaügyi központ által megküldött írásbeli tájékoztatás átvételét megelőzően felmerült költségek. Nem nyújtható regionális beruházási támogatás: a Rendeletben meghatározott nagyberuházáshoz, acélipari tevékenységhez, a hajóépítési ágazatba tartozó tevékenységekhez, szénbányászathoz, szintetikusszál-ipari tevékenységhez, halászati és akvakultúra tevékenységet szolgáló beruházásokhoz, továbbá halászati termékek feldolgozását és forgalmazását szolgáló beruházáshoz, mezőgazdasági termékek elsődleges termeléséhez, mezőgazdasági termékek feldolgozásához, forgalomba hozatalához a Bizottság 1628/2006/EK rendeletének 2. cikk (1) bekezdés p) és q) pontjában meghatározott kizárásos esetekben, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások részére. A támogatás formája: vissza nem térítendő. A támogatás mértéke: Alaptámogatásként, nem regisztrált álláskereső személy esetén 1,4 millió Ft/új munkahely. Az alaptámogatáson kívül az alábbi kiegészítő támogatásokra lehet pályázni, külön-külön, illetve halmozottan: a) amennyiben a beruházás hátrányos helyzetű kistérségekben 5, településeken valósul meg, új munkahelyenként 200 ezer Ft, vagy b) amennyiben a beruházás a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, továbbá a leghátrányosabb helyzetű kistérségekkel azonos elbánásban részesített településeken valósul meg, új munkahelyenként 300 ezer Ft 6, c) amennyiben a beruházás befejezését követően a munkaügyi kirendeltségeken nyilvántartásban lévő kiközvetített álláskeresők foglalkoztatására vállalkozik a pályázó, új munkahelyenként 500 ezer Ft, d) amennyiben a c) pontban meghatározott álláskeresők közül a helyi cigány kisebbségi önkormányzat, ennek hiányában a roma érdekképviseleti vagy a roma civil szervezet vagy az etnikai szószóló ajánlására a pályázó roma munkavállaló foglalkoztatását vállalja, új munkahelyenként 300 ezer Ft, e) amennyiben a beruházás szabad vállalkozási zónában 7 valósul meg, új munkahelyenként 400 ezer Ft. A pályázó így új munkahelyenként 2,5 millió Ft mértékű fajlagos támogatást igényelhet (az e) pon tban felsorolt kiegészítő támogatás összege nélkül), amennyiben a beruházás leghátrányosabb helyzetű 5 Amennyiben a pályázatok munkaügyi központok által történő értékelésének időtartama alatt a vonatkozó, jelenleg hatályos jogszabályok /240/2006. (XI. 30.) és 311/2007. (XI. 17.) Korm. rendeletek/ módosulnak, vagy új jogszabál yok lépnek hatályba, a korábbi és az új jogszabályok mellékletében szereplő hátrányos/leghátrányosabb helyzetű kistérségek és települések egyaránt kedvezményezetti körbe tartoznak. 6 A leghátrányosabb helyzetű kistérségből, településről érkező pályázatok esetében a területi preferencia, illetve kiegészítő támogatás összege 300 ezer Ft/új munkahely. A hátrányos helyzetű kistérségi 200 ezer Ft/új munkahely kiegészítő támogatás a 300 ezer Ft/új munkahely támogatáshoz nem adódik hozzá! 7 A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló évi XXI. törvény 5. j) pontja és 22. (1) és (2) bekezdése ala pján a térség fejlődése, a területfejlesztési célok érdekében a Kormány szabad vállalkozási zónákat hozhat létre. Külön jogszabályban pénzügyi és más kedvezményeket kell biztosítani. Amennyiben a pályázatok támogatásáról szóló javaslat felterjesztéséig a zónák kialakítása megtörténik, a zónák területén - külön igénybenyújtás esetén - további 400 ezer Ft kiegészítő támogatás is megítélhető. E kiegészítő támogatás igényléséről további információ az Útmutató 33. pontjában. 8

10 kistérségben/településen valósul meg, valamint a c) és a d) szempontnak is megfelel. Az e) pontban a szabad vállalkozási zónákra vonatkozó támogatási összeg - a területi kiegészítő támogatásokon túlmenően - további kiegészítő támogatásként szerepel. Tehát amennyiben pl. leghátrányosabb helyzetű kistérségben/településen és szabad vállalkozási zónában valósul meg a beruházás, a leghátrányosabb helyzet alapján új munkahelyenként adott 300 ezer Ft kiegészítő támogatáson kívül a szabad vállalkozási zóna státusért új munkahelyenként még további 400 ezer Ft kiegészítő támogatás ítélhető meg ezen pályázati konstrukció szerint, a lábjegyzetben említett jogszabályi feltételek megléte esetén. Ha bármilyen okból nem jön létre a vállalt regisztrált álláskeresők, a roma álláskeresők alkalmazása, az új munkahelyenként elnyerhető kiegészítő támogatást a pályázó nem veheti igénybe, illetve ha igénybe vette, a létszámnak megfelelő összeget vissza kell fizetnie. A pályázatban szereplő beruházási projekthez legfeljebb 120 millió Ft, a hátrányos/leghátrányosabb helyzetű kistérségekben, településeken megvalósuló beruházáshoz legfeljebb 240 millió Ft támogatás igényelhető. A projektenkénti támogatás összege a legalább 300 új munkahelyet eredményező beruházás esetén legfeljebb további 100 millió Ft-tal növelhető. Ez utóbbi, 100 millió Ft összegű kiegészítő támogatás a leghátrányosabb helyzetű kistérségekből, településekből pályázóknál már 200 új munkahely létesítése esetén elnyerhető. Hátrányos helyzetű kistérségek, települések: A hátrányos és leghátrányosabb helyzetű kistérségek, települések körét kormányrendeletek határozzák meg. E jogszabályok megnevezését a pályázati Útmutató 18. pontja tartalmazza. A kistérségi és település listák - a pályázati dokumentáció részeként - a Nemzetgazdasági Minisztérium internetes honlapján (kormányzati portálon: és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapjain (nfsz.munka.hu, érhetők el, illetve a munkaügyi központoknál tekinthetők meg. A támogatási intenzitás mértéke: A támogatás intenzitása - más állami támogatásokkal együtt - nem haladhatja meg az elszámolható beruházási költségeknek a Kormányrendelet 25. (1) bekezdésében meghatározott, régiónként eltérő %-os mértékét. A területi besorolás szerinti támogatási intenzitások - a szállítási ágazat és nagyberuházások kivételével - kisvállalkozások beruházásai esetében 20 százalékponttal, középvállalkozások esetében 10 százalékponttal növekednek. A területenként eltérő mértékű támogatási intenzitást a pályázati útmutató 21. pontja tartalmazza. A támogatás számításának alapja: A beruházás levonható és visszaigényelhető ÁFA nélküli összes költsége. A támogatás csak abban az esetben igényelhető a beruházás ÁFA-t is tartalmazó összköltsége után, ha a támogatott vállalkozásnak a támogatásból finanszírozott beruházásával kapcsolatban nincs ÁFA visszaigénylési jogosultsága. Pályázati dokumentáció: A támogatás nyújtásának részletes feltételeit, a pályázat elkészítéséhez szükséges információkat, valamint a kötelezően kitöltendő, a pályázattal benyújtandó dokumentumokat a pályázati felhívás, továbbá a pályázati útmutató és mellékletei együttesen tartalmazzák. A pályázati dokumentáció a Nemzetgazdasági Minisztérium (kormányzati portálon: és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (nfsz.munka.hu, honlapjáról letölthető, valamint a munkaügyi központokban és kirendeltségeiken - a kistérségi és települési listák kivételével - átvehető. A pályázat benyújtása: A pályázatot 2 példányban (1 eredeti és 1 másolat), külön -külön, egy darab zárt küldeményben, a lapokat lefűzve, rendezett, áttekinthető formában, magyar nyelven, a pályázati útmutató formai követelményeinél megadott sorrendben, az útmutató mellékleteiben szereplő szempontok alapján, kizárólag a pályázati dokumentációban lévő adatlapok kitöltésével lehet elkészíteni, amelyhez csatolni kell a pályázati útmutató mellékleteiben szereplő minták alapján összeállított nyilatkozatokat és dokumentumokat. A pályázat tartalmát (a csatolandó dokumentumok, nyilatkozatok kivételével) CD elektronikus adathordozón is be kell nyújtani. 9

11 Pályázatot személyesen nem, kizárólag az alábbiak szerint lehet benyújtani: A könyvelt postai küldeményként feladott, vagy gyorspostai/futárposta (garantált kézbesítési idejű be lföldi postai szolgáltatás) szállítás igénybevételével a pályázatot a beruházás helye szerinti munkaügyi központ részére lehet eljuttatni a február 8-tól március 30-ig terjedő időszakban. A munkaügyi központok címjegyzéke az Útmutató oldalán található. A feladás időpontjának a küldeményen szereplő - a pályázó által igazolható - postára adás dátuma számít. A pályázaton való részvétellel, a pályázat feltételeivel és elkészítésével kapcsolatban a beruházás helye szerinti munkaügyi központ pályázati referense ad információt (a mun kaügyi központ központi és/vagy referensi telefonszámát lásd az Útmutató oldalán). A beruházás megkezdése: A beruházást a jogosultsági feltételeknek való megfelelésről szóló, a munkaügyi központ írásbeli értesítésének átvételét követő naptól a pályázó saját kockázatára megkezdheti, azonban a támogatás oda nem ítélése, vagy csökkentett mértékben való odaítélése esetén kártérítési igénnyel a minisztériumhoz nem fordulhat. Társfinanszírozás: Amennyiben a pályázó a beruházásához más előirányzatból meghirdetésre kerülő pályázat keretében is támogatást igényel (a továbbiakban: társfinanszírozás), csak akkor nyújthatja be a p ályázatát, ha a többi előirányzat pályázati felhívása is megjelent, és biztosítható valamennyi pályázat egyszerre történő benyújtása ahhoz a szervezethez, amelytől a legnagyobb összegű támogatást igényli. Ebben az esetben a támogatási igényt befogadó szervezet fogja hivatalból a pályázatot az illetékes szervezethez továbbítani. Amennyiben más pályázat-kiíróhoz kell a pályázatot benyújtani, az oda történő benyújtás napja az irányadó. Társfinanszírozás esetén - amennyiben más pályázat-kiíróhoz kell a pályázatot benyújtani - a pályázó köteles a pályázat egy másolati példányát a munkaügyi központhoz a jelen felhívásban megadott benyújtási határidőn belül eljuttatni. Hiánypótlás: A formai szempontból hiányosnak minősülő pályázat esetében a munkaügyi központ egy alkalommal szólítja fel a pályázót arra, hogy a hiányosságot a felszólításról szóló értesítés átvételétől számított 8 napon belül pótolja. Formai hiányosságnak kizárólag a pályázati adatlapok, nyilatkozatok valamelyik rovatának üresen hagyása, vagy az űrlaphoz csatolandó valamelyik adatlap, nyilatkozat, dokumentum hiánya számít. A hiánypótlást követően is formailag hiányosnak minősülő pályázat érdemi elbírálás nélkül elutasítható. A jogosultsági feltételeknek nem megfelelő, azaz - az esetleges hiánypótlást követően is - formailag hiányos pályázatok esetében a munkaügyi központ a pályázót írásban értesíti arról, hogy a pályázat nem felel meg a jogosultsági feltételeknek, és ezzel egyidejűleg a pályázat elutasítására tesz javaslatot a támogatónak. Az értesítés átvételét követően hiánypótlás nem nyújtható be, illetve a pályázat nem módosítható. Támogatási javaslat, támogatásról szóló döntés: A munkaügyi központ a jogosultsági feltételeknek megfelelő pályázatra vonatkozó támogatási javaslat elkészítése során alkalmazandó szempontjait, valamint a javaslat elkészítésének eljárási rendjét - az érintett térség foglalkoztatási helyzetére tekintettel - alakítja ki. A támogatásról szóló döntés előkészítésénél és a miniszteri döntésnél az alábbi főbb szempontok és prioritások érvényesülnek: a nyilvántartásban lévő álláskeresők foglalkoztatásának aránya, a pályázat benyújtása előtt meglévő és az új munkahelyek száma, a beruházásban érintett térség, település hátrányos helyzete, kiemelten a leghátrányosabb helyzetű kistérségekben és településeken létrejövő és működő vállalkozások segítése, 10

12 a kistérség, település foglalkoztatási helyzete és munkanélküliségi mutatói, termelő tevékenység ellátása, a beruházásnak a térség munkaerőpiacára gyakorolt hatása. A határidőben benyújtott, formailag megfelelő pályázatok támogatásáról vagy a támogatási igény elutasításáról - a munkaügyi központ igazgatójának javaslata alapján - a nemzetgazdasági miniszter május 30-ig mérlegelési jogkörében dönt. A támogatásról, annak összegéről, illetve az elutasításról a munkaügyi központ igazgatója az e határidőtől számított 15 napon belül értesítő levélben tájékoztatja a pályázót. A támogatást igénylő a döntési javaslat pályázatára vonatkozó részét a munkaügyi központnál megtekintheti. A támogatásban részesített pályázó nevét/megnevezését, a beruházás helyét és a megítélt támogatás összegét - a pályázó külön hozzájárulása nélkül - a döntést követően a minisztérium a honlapján ( és a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat, a Nemzeti Munkaügyi Hivatal honlapjain (nfsz.munka.hu, teszi közzé. A támogatási javaslat elkészítését megelőzően a munkaügyi központ, továbbá a döntést megelőzően a minisztérium, vagy az általuk meghatalmazott személy/szervezet a pályázatban feltüntetett adatokat, információkat a pályázó központjában és telephelyein jogosult ellenőrizni. A rendelkezésre álló forrást meghaladó támogatási igény beérkezése esetén az igényeltnél kisebb összegű támogatás is odaítélhető, illetve a pályázat forráshiány miatt elutasítható. Kisebb összegű támogatás odaítélése esetén a pályázónak a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számított 8 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi fedezet különbözetét pótolva a beruházást változatlan formában, vagy a beruházási, üzleti, foglalkoztatási tervét a rendelkezésére álló források figyelembevételével átdolgozva valósítja meg. A támogatásról szóló hatósági szerződés megkötése, a támogatás folyósítása: A támogatás folyósítására a pályázónak a munkaügyi központtal hatósági szerződést (a tovább iakban: szerződés) kell kötnie, amelyre a döntésről szóló értesítés kézhezvételétől számítva 30 nap áll rendelkezésre. Amennyiben a kedvezményezett mulasztásából e határidőt követő 30 napon belül nem jön létre a szerződés, a támogatási döntés hatályát veszti. A szerződés megkötésének feltételeit, illetve a szerződés mintáját a pályázati útmutató melléklete tartalmazza. A támogatást a teljesítés igazolása mellett, a benyújtott eredeti számlák és a kifizetést igazoló dokumentumok alapján, forrás- és teljesítésarányosan a munkaügyi központ utólag folyósítja. 1 millió Ft vagy ezt meghaladó számlaérték esetén a pénzügyi bonyolítás csak átutalással történhet. A benyújtott számla alapján a beruházás elszámolható összköltségére a megállapított támogatási arány szerinti támogatás folyósítható, a szerződésben meghatározott összeg erejéig. A pályázók különösen indokolt esetben egy alkalommal támogatási előleget igényelhetnek. Ezen igényt már a pályázat benyújtásakor írásban jelezni kell. Az előleg folyósításáról a munkaügyi központ mérlegelési jogkörben dönthet. Az előleg összege legfeljebb a megítélt támogatás 20 %-a lehet, amelyet a munkaügyi központ a szerződés megkötését követő 30 napon belül utal a munkaadó részére. Az előleg elszámolásának szabályait a hatósági szerződés tartalmazza. Szerződésszegésnek minősül, ha: a) a szerződés hatályba lépésétől számított 3 hónapon belül a szerződés teljesítése nem kezdődik meg, illetve a kedvezményezett a támogatás igénybevételét nem kezdeményezi, és késedelmét ezen idő alatt írásban sem menti ki, 11

13 b) a szerződésből adódó írásbeli bejelentési kötelezettségeit nem, vagy 30 napon túli késedelemmel teljesíti, c) hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a támogatás igénylését, illetve a pályázat szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot szolgáltatott, vagy a pályázat során valótlan nyilatkozatot tett, illetőleg akár a szerződés kötésekor, akár az elszámolások során, vagy az ellenőrzéskor hamis adatokat szolgáltat, vagy valótlan nyilatkozatot tesz, d) a szerződésben vállalt kötelezettségeit nem teljesíti, illetve ezek közül a szerződés I. fejezetének 3., 5., 6. vagy 7. pontjaiban vállalt, számszerűen mérhető kötelezettségeit 75 % alatt teljesíti, e) a támogatás folyósítására vonatkozó pénzügyi elszámolását a szerződés I/4. pontjában szereplő határidőre nem nyújtja be, f) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 82. -ában foglaltak közül legalább egy bekövetkezik, g) a támogatásból beszerzett eszközöket a támogató hozzájárulása nélkül elidegeníti, bérbe adja, vagy apportálja, vagy megterheli, h) a támogatás eredményeként létrehozott kapacitásokat nem működteti, i) a támogatást nem rendeltetésszerűen használja fel, j) a szerződés III. fejezetében rögzített ellenőrzéseket akadályozza, k) a szerződés II. fejezet 6. pontjában foglaltak bekövetkezése (végrehajtási jog kapcsán másik megfelelő fedezetet nem tudott biztosítani). Amennyiben a kedvezményezett a szerződésben foglaltakat megszegi, a szerződés a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló évi CXL. törvény (Ket.) 77. (2) bekezdése alapján jogerős és végrehajtható határozatnak minősül. A kedvezményezett szerződésszegése esetén a támogató a támogatás további folyósítását megszünteti, és intézkedik a támogatás visszakövetelése iránt. A pályázat kidolgozása: A jelen pályázati felhívás alapján benyújtásra kerülő pályázatot az útmutatóban és annak mellékleteiben, valamint a pályázati adatlapokon, nyilatkozatokban és dokumentumokban meghatározott részletes feltételek figyelembevételével kell kidolgozni. A pályázati felhívás, az útmutató és mellékletei, valamint az adatlapok, a nyilatkozatok és dokumentumok egymástól elválaszthatatlan egységet képeznek, együttesen tartalmazzák a pályázat benyújtásához, a pályázattal kapcsolatos szükséges összes feltételt, követelményt. Budapest, február Nemzetgazdasági Minisztérium 12

14 Tájékoztató munkaadók részére a munkahelymegőrzés támogatásáról A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló évi IV. tv. 18., a 6/1996. (VII. 16.) MÜM rendelet 18/C., az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. és 88. cikkeiben foglaltaknak a csekély összegű (de minimis) támogatásokra való alkalmazásáról szóló december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet szabályozza a munkahelymegőrzés támogatás nyújtásának feltételeit. Támogatás állapítható meg azon munkaadó részére, aki: működésével összefüggő okból a munkavállaló munkaviszonyát rendes felmondással kívánja megszüntetni, és A munkaviszonnyal egy tekintet alá esik a biztosított bedolgozói jogviszony, továbbá a szövetkezeti tag munkaviszony jellegű munkavégzésre irányuló jogviszonya. a munkaviszony megszüntetésére irányuló szándékát a felmondás közlését legalább 30 nappal megelőzően a munkaügyi központ kirendeltségéhez írásban bejelenti, és ezzel egyidejűleg a támogatás iránti kérelmét a munkaügyi központ illetékes kirendeltségéhez benyújtja, a felmondással érintett munkavállalót a kérelem benyújtását megelőzően legalább hat hónapja foglalkoztatja, továbbá írásban nyilatkozik arról, hogy a foglalkoztatott létszám megtartására irányuló intézkedései nem vezettek eredményre, vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti foglalkoztatását, valamint azt követően legalább a támogatott foglalkoztatás időtartamával megegyező időtartamú továbbfoglalkoztatását, vállalja, hogy a támogatás folyósítása és a továbbfoglalkoztatási kötelezettség időtartama alatt a kérelem benyújtásának időpontjában (az Illetékes munkaügyi központ illetékességi területén lévő valamennyi) telephelyén meglévő átlagos statisztikai létszámát nem csökkenti, munkaviszony megszüntetésére a működési körében felmerülő okból rendes felmondással, illetőleg felmentéssel vagy közös megegyezéssel nem kerül sor. A statisztikai létszám kiszámításánál a tényleges létszámot kell figyelembe venni. A támogatás időtartama: A támogatás a rendes felmondással érintett munkavállaló foglalkoztatásához legfeljebb 6 hónapig, havonta utólag folyósítható. A munkahelymegőrző támogatás mértéke: A támogatás - mint vissza nem térítendő támogatás - mértéke a rendes felmondással érintett munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének százalékáig terjedhet. A támogatás a munkabér és járulékai százalékáig terjedő mértékben állapítható meg, ha az érintett munkavállaló: személyi alapbére, illetve a teljesítménybérezés alapjául szolgáló bére azonos a kötelező legkisebb munkabér összegével, vagy megváltozott munkaképességű személy, vagy A támogatás megállapítása során megváltozott munkaképességű az a személy, aki rehabilitációs járadékban részesül, továbbá a 177/2005.(IX.2.) Korm. rendelet 2. e.) pontjában meghatározottaknak megfelel. A támogatás havi mértéke munkavállalónként nem haladhatja meg a kötelező legkisebb munkabér 120 %-át ( Ft/hó/fő) Nem állapítható meg munkahelymegőrzés támogatása annak a munkaadónak akinek a korábban nyújtott munkahelymegőrző támogatáshoz kapcsolódó foglalkoztatási kötelezettsége fél éven belül szűnt meg; aki nem minősül köztartozásmentes adózónak [Ámr. 81. ] amely csőd-, felszámolási, végelszámolási eljárás alatt áll; 13

15 amelynek az 1998/2007/EK rendeletben meghatározott csekély összegű (de minimis) támogatásai elérték az EK rendeletben meghatározott mértéket, vagy az EK rendelet által tilalmazott ágazatokban tevékenykedik vagy nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül. Aki nem teljesítette teljes körűen az adótörvények módosításával összefüggő elvárt béremelést A támogatás igénylése: A támogatás iránti kérelmet a munkaadó székhelye, telephelye szerint illetékes kirendeltségén lehet benyújtani. Részletesebb felvilágosításért kérjük, forduljon a megyei munkaügyi központ kirendeltségeinek munkatársaihoz! 14

16 Jogszabály-változások A Magyar Közlöny évi 9. számában jelent meg "A nemzetgazdasági miniszter 1/2012.(I.26.) NGM rendelete a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeiről és igazolásának módjáról" A szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló évi CLV. törvény alapvetően módosította a szakképzési hozzájárulás kötelezettség teljesítésére vonatkozó szabályokat, ezzel kapcsolatban jelent meg a honlapon a: Tájékoztató a szakképzési hozzájárulás megállapításának, bevallásának megváltozott szabályairól. Rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség megállapítására, megfizetésére vonatkozó szabályok a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló évi CXCI. törvény 7. pontja, ezen belül a ok rendelkeznek a rehabilitációs hozzájárulásról. A munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a 25 főt meghaladja, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát ( kötelező foglalkoztatási szint). A rehabilitációs hozzájárulás mértéke évben Ft/fő/év. Ezzel kapcsolatban jelent meg a Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulás kötelezettség január 1-jétől érvényes szabályairól. a oldalon. Összefoglaló írásunk jobb oldalon olvasható! Tájékoztató a rehabilitációs hozzájárulásról 2012-ben a rehabilitációs hozzájárulás tekintetében is változás következett be. A 2011 decemberében elfogadott CXCI. törvény (Mmtv.) és 38. alapján a munkáltató rehabilitációs hozzájárulást köteles fizetni abban az esetben, ha a foglalkoztatottak átlagos statisztikai állományi létszáma meghaladja a 25 főt, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek átlagos statisztikai létszáma nem éri el az 5%-ot (nem teljesíti a kötelező foglalkoztatási szintet). A rehabilitációs hozzájárulás megfizetésére a munkaadó köteles. Ez alól kivételt képeznek a fegyveres szervek hivatalos állományú tagjaink a szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres szervek, valamint a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter felügyelete alá tartozó, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervek. A rehabilitációs hozzájárulás mértéke: Ft/fő. Éves összege a kötelező foglalkoztatási szintből hiányzó létszám, valamint a rehabilitációs hozzájárulás szorzataként számolandó. A munkáltató köteles az első három negyedévben a rehabilitációs hozzájárulásra előleget fizetni. Az előleg mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves rehabilitációs hozzájárulás fizetési kötelezettség huszonöt százaléka. Az előleg összegét a munkaadó állapítja meg, és a fizetési kötelezettség teljesítésével egyidejűleg vallja be. A negyedik negyedévre előleget nem kell fizetni. Megváltozott munkaképességű személynek tekintendő az a személy, akinek a munkaszerződése szerinti munkaideje eléri a napi négy órát és: egészségi állapota 60%-os vagy kisebb mértékű; egészségkárosodása legalább 40%-os mértékű; munkaképesség csökkenése %-os mértékű; vagy fogyatékossági támogatásban részesül; vakok személyi járadékában részesül; külön jogszabály szerint súlyos értelmi fogyatékosnak minősül és erre tekintettel a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adókedvezményre jogosult december 31-ig, illetve a december 31-én érvényes igazolás érvényességi ideje alatt; siket vagy súlyosan nagyot halló, és halláskárosodása audiológiai szakvélemény szerint a 60 decibel hallásküszöb értékét eléri vagy meghaladja december 31-ig, illetve a december 31-én érvényes igazolás érvényességi ideje alatt; súlyos mozgáskorlátozottak közlekedési kedvezményeiről szóló kormányrendelet szerint súlyos mozgáskorlátozottnak minősül december 31-ig, illetve a december 31-én érvényes igazolás érvényességi ideje alatt. A évi CXCI. törvény 33. szerint felülvizsgálattal érintett személyek esetében a felülvizsgálat alapján hozott jogerős döntést követő harmadik hónap első napjáig tekintendő az adott személy megváltozott munkaképességűnek. 15

17 Tájékoztató Komárom-Esztergom megye munkaerő-piaci helyzetéről december A nyilvántartott álláskeresők száma a tárgyhónapban, ugyanúgy, mint szinte minden év decemberében, ezúttal is növekedett, mégpedig 435 fővel (3,5 %). Létszámuk az év végi záró napon főt ért el, amihez az előző havinál 0,3 százalékponttal magasabb, 8,8 %-os relatív mutató tartozott. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a megye fő munkaerő-piaci mutatói kedvezően változtak, mivel a nyilvántartott álláskeresők száma ez idő alatt 11,3 %-kal, azaz fővel, a gazdaságilag aktív népességen belüli arányuk pedig 1,1 százalékponttal csökkent. A decemberi létszámemelkedés kizárólag a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak állományát érintette, akiknek száma 457 fővel (4,0 %) nőtt, miközben a pályakezdő álláskeresőké 22 fővel ( 2,4 %) mérséklődött. Utóbbiak csoportjába 907 fiatal, a munkaviszonyt vesztettekébe fő tartozott. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a munkaviszonyt vesztettként nyilvántartottak száma 11,4 %-kal (1.552 fő), a pályakezdőké kevésbé, de így is tizedével, kereken 100 fővel csökkent. A nyilvántartott álláskeresők számának tárgyhavi alakulását a belépő forgalom erősödése határozta meg, bár a kiáramlás enyhe mérséklődése is szerepet játszott benne. Decemberben összesen fő vált nyilvántartott álláskeresővé, 502 fővel (28,4 %) többen, mint egy hónappal korábban. Közülük fő munkaviszonya elvesztése miatt jelentkezett (91,5 %), pályakezdőként 194 fiatalt vettek nyilvántartásba. A belépők összlétszámában bekövetkezett növekedés csaknem teljes egészében a munkaviszonyt vesztettek beáramlásának megugrásából eredt, ami nagyrészt arra vezethető vissza, hogy megnőtt a szezonalításra érzékeny ágazatokból érkező álláskeresők száma és a közfoglalkoztatási programok befejeződését követően viszonylag nagy számban kerültek vissza a nyilvántartásba a támogatott foglalkoztatás e formájában résztvevők is. A nyilvántartott álláskeresők állományából az év utolsó hónapjában fő lépett ki, akiknek száma a novemberihez képest 101 fővel (5,2 %) tovább mérséklődött. Az év utolsó hónapjában 910 állásbejelentés érkezett megyénk kirendeltségeire, ami ugyan bő negyedével (188 ajánlat) meghaladta az előző havit, de így is meglehetősen gyenge munkaerő-keresletet jelzett. A decemberben benyújtott ajánlatok között 420 úgynevezett normál álláshely, 469 támogatott munkalehetőség és 21 főre vonatkozó, külföldi munkavállalók iránti igény szerepelt. A bejelentések számának emelkedése a téli közfoglalkoztatási programok indulásának köszönhető, aminek eredményeként az ezekhez kapcsolódó létszámigény a novemberi 3,7-szeresét érte el. A közfoglalkoztatás keretében decemberben így 412 álláskereső elhelyezkedésére nyílt lehetőség, míg a bér- és járulékjellegű támogatásokat 57 fő alkalmazásához igényelték a bejelentők. A korábbiakról érvényben maradt ajánlatokkal együtt decemberben állásbejelentés szerepelt kirendeltségeink kínálatában, melyek közül a hónap során 772 ajánlat érvényessége szűnt meg. A tárgyhónap folyamán ezeknek az álláshelyeknek a 26,4 %-át (204 munkahely) sik erült közvetítés útján betölteni. Az év végi záró napra így 790 érvényes állásajánlat maradt a megyei nyilvántartásban, ami 377 normál álláshelyből, 42 főre vonatkozó, külföldi munkavállalók iránti igényből, valamint 371 támogatott munkalehetőségből tevődött össze. 16

18 ÖNKORMÁNYZATI FÓRUMOK MUNKÁLTATÓI FÓRUMOK január végén, február elején önkormányzati fórumokon tájékoztattuk az önkormányzatokat a évi hosszabb időtartamú 6 órás közfoglalkoztatás feltételeiről, a településekre leosztott támogatható létszámokról és a rendelkezésre álló keretről. Az önkormányzati fórumok helyszínei és időpontjai: 1. Január órától Kisbéri PH tanácsterme 2. Január órától Tatai Kirendeltség tanácsterme 3. Január órától Esztergomi Kirendeltség tanácstanácsterme, órától csak Esztergom város polgármestere és Szociális Iroda vezetője és munkatársai részvételével (szintén az Esztergomi Kirendeltségen) 4. Január órától Dorogi Kirendeltség tanácsterme 5. Február órától Tatabányai Kirendeltség tanácsterme 6. Február órától Komáromi Kirendeltség tanácsterme 7. Február órától Oroszlányi Kirendeltség tanácsterme A fórumokra meghívást kaptak a kirendeltségek illetékességi területén működő önkormányzatok polgármesterei és a foglalkoztatást helyettesítő támogatással, ill. közfoglalkoztatás szervezésével kapcsolatos feladatokat ellátó munkatársaik. A megyei munkaügyi központ és kirendeltségei február hónapban Munkáltató Fórumokat tartanak a megye valamennyi kirendeltségi székhelyén és több településén az adott térség foglalkoztatói számára. A kistérségi központokban megtartásra kerülő fórumokon a munkahelyteremtés, munkahelymegőrzés, a foglalkoztatás bővítésének lehetőségei kerülnek ismertetésre a munkaügyi központ igazgatójának előadásában, míg a Munkavédelmi és Munkaügyi Szakigazgatási Szerv képviselője a munkabérek nettó értékének megőrzéséhez szükséges emelés szabályait, és annak ellenőrzését ismerteti. Ezeken a központi rendezvényeken részt vesznek a megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviselői is. A megyei rendezvények tervezett időpontjai és helyszínei, melyre várjuk az érdeklődő munkáltatókat: február óra Környe, Faluközpont február 20. Gyermely február óra Szomód, Művelődési Ház február óra Tardos, Közösségi Ház február óra Naszály, Művelődési Ház február óra Neszmély, Művelődési Ház február óra Bokod,. Polgármesteri Hivatal február óra Kecskéd, Művelődési Ház február óra Bakonybánk február óra Réde február óra Bakonyszombathely február óra Bakonysárkány február óra Ácsteszér február óra Császár február 27. Bajna február 20. Csolnok február 21. Dág február 24. Epöl február 22. Kesztölc február 21. Máriahalom február 23. Nagysáp február 21. Sárisáp február 28. Tokod február 29. Tokodaltáró február 21. Úny február 21. Annavölgy február óra Ács, Művelődési Ház február óra Bábolna, Polgármesteri Hivatal február óra Nagyigmánd, Művelődési Ház február 20. Nyergesújfalu, Polgármesteri H február 21. Süttő, Polgármesteri Hivatal február óra Lábatlan, Polgármesteri Hivatal február 23. Dömös, Pilismarót, PH 17