A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium

Átírás

1 A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium PEDAGÓGIAI PROGRAMJA P. Holczinger Ferenc SJ igazgató

2 TARTALOM A. RÉSZ - NEVELÉSI PROGRAM 11 I. BEVEZETŐ 11 A PEDAGÓGIAI PROGRAM TÖRVÉNYI HÁTTERE 11 AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK TÖRVÉNYI ALAPJAI: AZ ALAPÍTÓ OKIRAT 12 AZ JEZSUITA NEVELÉS RÖVID TÖRTÉNETE 13 KÜLDETÉSNYILATKOZAT 15 AZ ISKOLAI KONTEXTUS: TÁRSADALOM, VALLÁS, KULTÚRA 16 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI ALAPELVEI - ÉRTÉKEK 18 AZ ISKOLAI NEVELŐ-OKTATÓ FOLYAMAT PEDAGÓGIAI ALAPELVEI 18 KERESZTÉNY ÉS KATOLIKUS 18 JEZSUITA 18 A JEZSUITA NEVELÉS ÉRTÉKEI 19 A VILÁG EREDENDŐ JÓSÁGA 20 CURA PERSONALIS SZEMÉLYES TÖRŐDÉS 20 MAGIS - KIVÁLÓSÁG 21 ALKALMAZKODÁS ÉS ÁTJÁRHATÓSÁG 21 AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA PARADIGMÁJA 22 SAJÁTOS NEVELÉSI FELADATOK 24 KAPCSOLATTARTÁS A SZÜLŐI OTTHONNAL 25 EMBERKÉPÜNK 27 A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS SZINTEREI A NEVELŐ-OKTATÓ MUNKÁBAN: 28 A DIÁKOK DEMOKRATIKUS ÉLETRE NEVELÉSÉNEK A SZINTEREI 30 III. ERKÖLCSI-PEDAGÓGIAI ELVÁRÁSOK 32 NEVELŐK TANÁROK 32 AZ IGNÁCI PEDAGÓGUS PROFILJA 33 SZEMÉLYESEN TÖRŐDIK DIÁKJÁVAL 33 REFLEKTÍV GONDOLKODÓ 33 MODELL - POZITÍV PÉLDA A DIÁKOK SZÁMÁRA 33 KÖZÖSSÉGÉPÍTŐ, EGYÜTTMŰKÖDIK KOLLÉGÁIVAL, A SZÜLŐKKEL ÉS MINDAZOKKAL, AKIK ÉRDEKELTEK A DIÁKOK FEJLESZTÉSÉBEN. 34 LOYOLAI SZENT IGNÁC LELKISÉGE ÉS SZEMLÉLETE ALAPJÁN VÁLLALJA AZ ISKOLA KÜLDETÉSÉNEK A TELJESÍTÉSÉT. 34 A JEZSUITA DIÁK 35 2

3 A VÉGZŐS JEZSUITA DIÁK PROFILJA 35 NYITOTT A FEJLŐDÉSRE 35 INTELLEKTUÁLIS TUDÁSSAL RENDELKEZIK 36 VALLÁSOS 37 SZERETI EMBERTÁRSAIT 37 ELKÖTELEZTE MAGÁT AZ IGAZSÁGOSSÁG MEGVALÓSÍTÁSÁRA 38 IV. A TELJES EMBER: MŰVELTSÉG, KULTÚRA 39 V. VALLÁSI ÉS NEMZETI ÜNNEPEK 40 VALLÁSI ÉLET: SPIRITUALITÁS ÉS EGYHÁZ 40 ÜNNEPEK 40 VI. KIVÁLÓSÁG: AZ ISKOLA KÖVETLMÉNYRENDSZERE 41 ALAPELVEK 41 POZITÍV ELISMERÉS ÉS FEGYELMI ELJÁRÁS 41 A VIZSGÁK ÉRTELME ÉS RENDJE 42 OSZTÁLYOZÓVIZSGA 43 ALAPOZÓ VIZSGÁK 43 A VIZSGÁK BESZÁMÍTÁSA 44 VII. TEHETSÉGGONDOZÁS, ILLETVE BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG 44 TEHETSÉGGONDOZÁS 44 ELMÉLETI CÉLJAINK 45 AZ INDIVIDUALIZÁLT TANÍTÁS 46 A KOOPERATÍV TANULÁS 46 A FELFEDEZTETŐ TANULÁS 46 A CSELEKVÉSES TANULÁS 46 A MOTIVÁLÓ KÖRNYEZET MEGTEREMTÉSE 47 SZERVEZETI KERETEK 48 EMELT SZINTŰ OKTATÁS 49 A TANÓRÁN KÍVÜLI TEVÉKENYSÉGEK 49 VERSENYEK ÉS SPECIÁLIS FOGLALKOZÁSOK 50 BEMUTATKOZÁSI ALKALMAK 50 ELŐKÉSZÍTŐK 50 TANULÓPÁROK 51 3

4 AZ ISKOLÁBA VALÓ BEILLESZKEDÉST TÁMOGATÓ PROGRAMOK 51 SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYEK 52 VIII. A JEZSUITA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE 52 EGYHÁZI ISKOLÁKKAL 52 EGYHÁZKÖZSÉGEKKEL, IFJÚSÁGI SZERVEZETEKKEL 53 JEZSUITA ISKOLÁKKAL 53 KÜLFÖLDI KAPCSOLATOK 53 IX. AZ ISKOLA TANÓRAI ÉS TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSAI 53 TANÓRAI TANÍTÁS ÉS TANULÁS HATÉKONYSÁGÁNAK A KRITÉRIUMAI 53 A PEDAGÓGUS SZEREPEI ÉS INTÉZMÉNYI FELADATAI 57 AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA 59 TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK, CSOPORTBONTÁSOK, EMELT SZINTŰ KÉPZÉS 63 A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK 63 SZAKKÖRI FOGLALKOZÁSOK 64 TANÓRAI KERETEN KÍVÜLI TEHETSÉGGONDOZÁS 64 TANÓRAI KERETEKEN KÍVÜLI ZENEISKOLAI OKTATÁS ÉS NÉPTÁNC TANÍTÁS 64 SZERETETSZOLGÁLAT 64 ÉVES MUNKATERV TOVÁBBI PROGRAMJAI 64 SZÜNIDEI PROGRAMOK 65 A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK MEGVALÓSÍTÁSA AZ INTÉZMÉNYBEN TEHETSÉGGONDOZÁS FORMÁJA 65 DIÁKTANÁCSADÁS ÉS A FELZÁRKÓZTATÁST SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉGEK 65 A FELVÉTELI 65 JOGVISZONY LÉTESÍTÉSE 65 A FELVÉTELI VIZSGA 66 A MAGASABB ÉVFOLYAMRA LÉPÉS 66 A TANULÓI JOGVISZONY MEGSZŰNÉSÉRŐL 67 SPECIÁLIS JOGVISZONY 67 A TANULÓ JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI 67 ÁTVÉTEL MÁS ISKOLÁBÓL X. ELETMÓD ÉS EGÉSZSÉGNEVELÉSI PROGRAM 67 ÁLTALÁNOS SZOCIALIZÁCIÓ 68 EGÉSZSÉGNEVELÉS 68 4

5 EGÉSZSÉGES TÁPLÁLKOZÁS 68 TESTI HIGIÉNÉ 69 MENTÁLHIGIÉNIA 69 SZEXUÁLIS NEVELÉS ÉS CSALÁDTERVEZÉS 69 BALESET-MEGELŐZÉSRE, 69 A MINDENNAPI EGÉSZSÉGFEJLESZTŐ TESTEDZÉS TERÜLETEI 70 TÖMEGSPORT 70 ÚSZÁS 70 EGÉSZSÉG ÉS EDZETTSÉGI MÉRÉSEK 70 SZŰRÉSI ÉS FELMÉRÉSI RENDSZERÜNK 71 GYÓGYTESTNEVELÉST-GYÓGYÚSZÁS 71 EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDOD SZOLGÁLÓ EGYÉB TEVÉKENYSÉGI FORMÁK 71 PARTNEREINK 73 JEZSUITA DIÁKSPORT EGYESÜLET JDSE 73 SZAKSZOLGÁLATOK 73 XI. KÖZNEVELÉSI SPORTIKOLAI PROGRAM 73 SZÁNDÉKNYILATKOZAT, A PROGRAM BEVEZETÉSE 73 JOGI ÉS TARTALMI SZABÁLYOZÁS 73 XII. KÖRNYEZETI NEVELÉS 75 A TERMÉSZET FOGALMA 75 A PROGRAM KÍSÉRŐI ÉS A PROGRAM HATÁSA 75 A TERMÉSZETI NEVELÉS TEVÉKENYSÉGEINEK RENDSZERE 76 A KÖRNYEZETI NEVELÉS ALAPTEVÉKENYSÉGEI 76 TÚRÁK, TEREPBEJÁRÁSOK 76 ERDEI ISKOLA PROGRAM 77 HULLADÉKGAZDÁLKODÁSSAL KAPCSOLATOS OKTATÁSI, NEVELÉSI PROGRAMOK 77 MÉRÉSI ALPROGRAM 79 ENERGIATAKARÉKOSSÁG 79 KÖRNYEZET ÉS TEHETSÉGGONDOZÁS 79 KURTABÉRCI ÖKO-HÁZ 80 ISKOLAI ARBORÉTUM ÉS TANÖSVÉNY KIALAKÍTÁS 80 A CSALÁD ÉS A LAKÓHELY MEGSZÓLÍTÁSA 80 A PROGRAM FEJLESZTÉSE 81 5

6 XIII. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI MÉRÉS ÉS ÉRTÉKELÉS, ÉS AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉS IRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATAI 81 A DIÁKOK TERHELÉSE 81 ELLENŐRZÉS, ÉRTÉKELÉS, MINŐSÍTÉS 81 OSZTÁLYZÁS 82 AZ OTTHONI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI ÉS SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSA 82 AZ ÉRTÉKELÉS MÓDJAI 83 A MAGASABB ÉVFOLYAMBA LÉPÉS FELTÉTELEI 84 ÉRETTSÉGI VIZSGA 86 XIV. TEHETSÉGGONDOZÓ KÖNYVTÁR-PEDAGÓGIAI PROGRAM 86 XV. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁT SEGÍTÓ ESZKÖZÖK 86 B. RÉSZ HELYI TANTERV 87 BEVEZETÉS 87 A VÁLASZTOTT KERETTANTERV MEGNEVEZÉSE 90 A KÖZNEVELÉSI SPORTISKOLAI PROGRAM KERETTANTERVE 92 XVI. AZ OKTATÁSBAN ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI 95 A TANKÖNYVELLÁTÁS CÉLJA ÉS FELADATA 95 A TANKÖNYVFELELŐS MEGBÍZÁSA 95 A TANKÖNYVTÁMOGATÁS IRÁNTI IGÉNY FELMÉRÉSE 96 TANKÖNYVEK ÉS TANESZKÖZÖK 97 XVII. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS 97 XVIII. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI 98 XIX. SZAKKÖRÖK, DIÁKKÖRÖK 99 XX. VÁLASZTHATÓ ÉRETTSÉGI VIZSGATÁRGYAK: 99 XXI. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK 99 A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE 99 6

7 XXII. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK, MAGATARTÁSÁNAK ÉS SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSI ELVEI 100 A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ELVEI 100 A SZORGALOMJEGYEK MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ELVEI 101 A JUTALMAZÁS, FEGYELMEZÉS ISKOLAI ELVEI 101 XXIII. A CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSÉNEK ELVEI 102 XXIV. AZ ALKALMAZOTT SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK 103 XXV. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉS ÉS KÖRNYEZETNEVELÉSI ELVEI 103 XXVI. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK 104 ESÉLYEGYENLŐSÉG 104 DIÁK-TANÁCSADÁS (DT) 104 XXVII. A TANTÁRGYI RÉSZ CÉLJAI 105 CÉLOK, FELADATOK 105 AZ ERKÖLCSI NEVELÉS 106 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG 107 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 108 PÁLYAORIENTÁCIÓ 109 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS 109 A TANULÁS TANÍTÁSA 110 KULCSKOMPETENCIÁK, KOMPETENCIAFEJLESZTÉS 111 ANYANYELVI KOMMUNIKÁCIÓ 111 IDEGEN NYELVI KOMMUNIKÁCIÓ 112 MATEMATIKAI KOMPETENCIA 113 TERMÉSZETTUDOMÁNYOS ÉS TECHNIKAI KOMPETENCIA 113 DIGITÁLIS KOMPETENCIA 114 SZOCIÁLIS ÉS ÁLLAMPOLGÁRI KOMPETENCIA 115 KEZDEMÉNYEZŐKÉPESSÉG ÉS VÁLLALKOZÓI KOMPETENCIA 116 ESZTÉTIKAI-MŰVÉSZETI TUDATOSSÁG ÉS KIFEJEZŐKÉPESSÉG 117 A HATÉKONY, ÖNÁLLÓ TANULÁS 117 EGYSÉGESSÉG ÉS DIFFERENCIÁLÁS 118 AZ ISKOLA TANTÁRGYI RENDSZERE 120 C. RÉSZ KOLLÉGIUMI PEDAGÓGIAI PROGRAM 121 7

8 I. BEVEZETÉS 121 A PEDAGÓGIAI PROGRAM KIALAKÍTÁSÁRÓL 122 II. A KOLLÉGIUM MÜKŐDÉSE 123 A KOLLÉGIUM JELLEMZŐI 123 A NEVELŐTESTÜLET 124 TÁRGYI FELTÉTELEK 124 A FELVÉTEL RENDJE A KOLLÉGIUMBA 125 III. A KOLLÉGIUM FUNKCIÓRENDSZERE 126 ALAPFUNKCIÓK 126 OKTATÁSPOLITIKAI ÉS SZOCIÁLPOLITIKAI FUNKCIÓ 126 SZOCIÁLIS FUNKCIÓ 126 KOLLÉGIUM PEDAGÓGIAI FUNKCIÓK 126 IV. A KOLLÉGIUM NEVELÉSI CÉLJA ÉS FELADATAI: A FEJLESZTÉS 127 NEVELÉSI CÉL 127 KONKRÉT NEVELÉSI FELADATOK 127 V. A KOLLÉGIUMI NEVELÉS ÉRTÉKRENDSZERE 128 VI. A KOLLÉGIUM FELADATRENDSZERE 131 A TANULÁS TANÍTÁSA (GONDOLKODÁSI KULTÚRA FEJLESZTÉSE) 131 NEVELÉSI FELADAT A SZEMÉLYES ÖNÁLLÓ TANULÁSI KÉPESSÉG KIALAKÍTÁSA, INTELLEKTUÁLIS ÉLMÉNYHEZ SEGÍTÉS 131 A KOLLÉGIUM FELADATA A TEHETSÉGGONDOZÁSBAN: 132 A KOLLÉGIUM FELADATA A FELZÁRKÓZTATÁSBAN 132 OBJEKTÍV FELTÉTELEK: 132 SZUBJEKTÍV FELTÉTELEK: 133 ERKÖLCSI NEVELÉS 134 A KOLLÉGIUM FELADATA AZ ERKÖLCSI NEVELÉSBEN 134 VALLÁSOS ÉLETRE NEVELÉS 135 NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS 135 ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS 137 AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE 138 CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS 140 TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS 142 8

9 NEVELÉSI FELADAT 142 SPORT ÉS TESTEDZÉS NEVELÉSI FELADATA 143 FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG 144 FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG 144 PÁLYAORIENTÁCIÓ A FELNŐTT LÉT SZEREPEIRE VALÓ FELKÉSZÍTÉS FONTOS ELEME 146 GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS 147 MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS 148 VII. A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSE 149 HAGYOMÁNYAINK 149 ESEMÉNYEINK: 149 VIII. A KOLLÉGIUM KAPCSOLATRENDSZERE 150 IX. A KOLLÉGIUM KÖVETELMÉNYRENDSZERE 151 DIÁKJAINKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK: 151 A KOLLÉGIUMI NEVELŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYE 152 A MUNKACSOPORTOKKAL ÉS A MUNKAKÖZÖSSÉG VEZETŐJÉVEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK 153 A CSOPORTNEVELŐKKEL SZEMBEN TÁMASZTOTT KÖVETELMÉNYEK 153 CSOPORTFOGLALKOZÁS SZERVEZÉSÉNEK RENDJE 154 X. A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK SZERKEZETE 155 A KOLLÉGIUM ÁLTAL KÖTELEZŐEN BIZTOSÍTANDÓ FOGLALKOZÁSOK 156 TANULÁST SEGÍTŐ FOGLALKOZÁSOK 156 EGYÉNI FEJLESZTÉST MEGVALÓSÍTÓ CSOPORTOS FOGLALKOZÁSOK 157 A TANULÓKKAL VALÓ TÖRŐDÉST BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK 157 A SZABADIDŐ ELTÖLTÉSÉT BIZTOSÍTÓ FOGLALKOZÁSOK 158 IDŐBEOSZTÁS 159 A KOLLÉGIUMI FOGLALKOZÁSOK MINTATERVE 160 XI. A KOLLÉGIUM ELLENŐRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZERE 162 MAGATARTÁS, VISELKEDÉS 162 AKARATI TÉNYEZŐK 162 ÉRTELMI TÉNYEZŐK 162 TESTI ÉS LELKI ÁLLÓKÉPESSÉG 163 ELLENŐRZÉSI FORMÁK 163 9

10 1. SZÁMÚ MELLÉKLET MELLÉKLET AZ 59/2013. (VIII. 9.) EMMI RENDELETHEZ A TANULÁS TANÍTÁSA AZ ERKÖLCSI NEVELÉS NEMZETI ÖNTUDAT, HAZAFIAS NEVELÉS ÁLLAMPOLGÁRSÁGRA, DEMOKRÁCIÁRA NEVELÉS AZ ÖNISMERET ÉS A TÁRSAS KULTÚRA FEJLESZTÉSE A CSALÁDI ÉLETRE NEVELÉS TESTI ÉS LELKI EGÉSZSÉGRE NEVELÉS FELELŐSSÉGVÁLLALÁS MÁSOKÉRT, ÖNKÉNTESSÉG FENNTARTHATÓSÁG, KÖRNYEZETTUDATOSSÁG PÁLYAORIENTÁCIÓ GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI NEVELÉS MÉDIATUDATOSSÁGRA NEVELÉS

11 A. RÉSZ - NEVELÉSI PROGRAM I. BEVEZETŐ Az Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium a jezsuita nevelésben felhalmozódott tapasztalatok alapján alakítja ki a gimnáziumra vonatkoztatott konkrét nevelési tervet, figyelembe véve az intézmény célkitűzéseit, az adott régió sajátosságait és a korszerűség kritériumait. Ez a pedagógiai program rendi jellegénél fogva figyel a Ratio Studiorum irányelveire, illetve annak 400. évfordulóján, az 1986-ban kiadott "A Jezsuita nevelés jellegzetességei", illetve 1993-ban megjelent "Ignáci pedagógia" útmutatásaira (magyar nyelven Budapest, 1998.). A pedagógiai program törvényi háttere A jezsuita gimnázium és kollégium pedagógia programjának törvényi háttere a következő: 2011/CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról, 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről. 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról. 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a kollégium nevelés országos alapprogramjának kiadásáról. A Nevelési Program és a tantervek kialakításakor a szent ignáci munkamódszer elemeit követjük. A helyzetismeretből adódó tapasztalatra épül a megfontolás, mely pedig aztán a cselekvéshez, majd a kiértékelésen át újra a konkrét helyzethez vezet el. A tervezés ennek értelmében Miskolc és a régió sajátos adottságaiból indul ki, ahol intézményünkkel a keresztény nevelés terén szolgálatot vállaltunk. A jogszabályban meghatározottak szerint az pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, a Diákönkormányzat (DÖK) és Szülői Munkaközösség (SZMK) véleményének kikérésével. A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó, a működtető egyetértése szükséges. 11

12 A jelen Pedagógiai Program megtekinthető a titkárságon munkaidőben, valamint elérhető az intézmény honlapján. Az iskola működésének törvényi alapjai: az Alapító Okirat Elnevezése: FÉNYI GYULA JEZSUITA GIMNÁZIUM ÉS KOLLÉGIUM Székhelye: MISKOLC, FÉNYI GYULA TÉR Levelezési címe: 3529 MISKOLC, FÉNYI GYULA TÉR (Pf. 199) Telefon: (46) , ; Fax: (46) OM azonosítója: KSH szám: Működési eng. sz.: /1994. (1950-5/1997.; /1998 ; B-OKT/884-5/2011.) Típusa: 8 és 4 évfolyamos gimnázium és kollégium Alapfeladata: Felkészítés a gimnáziumi érettségire, és a felsőfokú intézményben történő továbbtanulásra. Képzési szerkezete: Általános középfokú oktatás: nyolc és négy évfolyamos, nappali tagozatos Körzete: Országos beiskolázású Munkarendje Nappali Igazgató megbízási Az intézmény igazgatóját a tartományfőnök bízza meg, felette a rendje munkáltatói jogokat gyakorolja. Az intézmény felügyeleti szervei: Neve JÉZUS TÁRSASÁGA MAGYARORSZÁGI RENDTARTOMÁNYA (JTMR) Címe: 1085 Budapest, Horánszky utca 20. Postafiók: JTMR 1447 Budapest, Pf. 462 Telefon: +36 (1) Fax: +36 (1) provincialis@jezsuita.hu Honlap Adatnyilvántartás, tanácsadás, kapcsolattartás: MKPK Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet. Európai jezsuita iskolahálózat: A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium tagja a Jesuit European Committee for Primary and Secondary Education (JECSE) bizottságnak ( 12

13 Az jezsuita nevelés rövid története A Jezsuita Rend alapítói a XVI. században a párizsi egyetem diákjaiként találkoztak. Társulásuk alapját vallási értékek és célok képezték. A Rendet megalapító Formul Instituti Societatis Iesu pápai okiratból kitűnik, hogy bár Loyolai Szent Ignác első társai egyetemi végzettséggel rendelkeztek, a kor legrangosabb felsőfokú intézményében szereztek fokozatot, a Jézus Társasága eredeti célja nem határozta meg oktatási intézmények működtetését. Mégis, mert hatékony apostoli eszközt láttak az iskolában, a lehetőség hamarosan felkeltette az érdeklődésüket. Alapvetően minden eszközt készek voltak megragadni, ami megfelelt a mindenben szeretni és szolgálni az Isteni fölséget 1 a "lelkek szolgálata" által célt. Előbb azon fiatalok számára kívántak középfokú oktatást szervezni, akik be akartak lépni az új Társaságba. A Rendalkotmány IV. része két típusú iskolát határozott meg. A kollégiumokban, mint középfokú oktatási intézményekben humán tárgyakat, nyelveket, és keresztény tanítást nyújtották. Ilyen intézményt az esetek nagy részében egyetemek közelében alapítottak. Az egyetemek képezték a másik iskolatípust, amit a rend is létesített. Ilyen felsőfokú oktatási intézményre ott volt szükségük, ahol a városban hiányzott vagy valamilyen oknál fogva nem elégítette ki a rendi elvárásokat. Az első jezsuita tanárok és iskolaszervezők eredményei felkeltették a városi előkelőség figyelmét. Többen kérték, hogy gyermekeik csatlakozhassanak a jezsuita diákokhoz. Így gyors növekedésnek indult a jezsuiták középfokú iskolarendszere. Kifejezetten laikus diákok számára 1548-ban a délitáliai Messinaban alapítottak kollégiumot. Innen számolják a jezsuiták a több mint 450 éves tapasztalatukat az iskolai nevelésben. A rendalapító haláláig, 1556-ig a Jézus Társasága 40 iskolát tartott fenn és működtetett 2. Magyar földön Nagyszombat fogadta be 1556-ban az első kollégiumot, amely 1561-re vált teljessé. A továbbiakban számot kellene adni a jezsuita nevelés és oktatás több mint 450 évének. Újabban a Szent István Társulat által kiadott Az első jezsuiták című történelmi műve foglalja össze a jezsuita iskolatörténetet (John W. O'Malley, 2006). A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium működtetését a Jézus Társaságának Magyar Rendtartománya 1994-ben vette át. Követve a jezsuita rend tradícióját és elveit a rendszerváltás éveiben a magyar jezsuiták azt vizsgálták, hogy a poszt-kommunista Magyarországon hol lehet nagyobb szükség a szolgálatukra, illetve hol teremhet több szellemi és lelki gyümölcsöt az apostoli munkájuk. Így született meg az a döntés, hogy Miskolcon, az Avason elvállalják Dr. Seregély 1 Ld. Lelkigyakorlatok, (23) 2 Robert Schwickerath, SJ., Jesuit Education, Its History and Principles Viewed in the Light of Modern Educational Problems, Woodstock College (Reprint 2010) p Továbbiakban: R. Schwickerath 13

14 István, egri érsek hívását, aki azt vizionálta, hogy az ország egyik legnagyobb lakótelepén kiépül egy egyházi lelki és kulturális központ. A jezsuitákkal együtt templom, plébánia, gimnázium és kollégium, valamint a kultúrát és az egészséges életmódot támogató infrastruktúra jelent meg az avasi lakótelepen, a hegy oldalába ékelődve. Az innovatív eszmékre nyitott kis létszámú tantestület a nyugati emigrációból visszatért jezsuita szerzetesek vezetésével, miután megvizsgálta a helyi közösségek kontextusát, pedagógiai programjába a nyolc évfolyamos gimnáziumi tantervet alkalmazta. Az intézmény felmenő rendszerben fejlődött, a neveléshez és az oktatáshoz szükséges infrastruktúra többnyire a szükségletekre válaszolva épült ki. Amint a iskolai honalapon közzétett időszakra készült fejlesztési koncepció előrevetíti, további létesítmények felépítése várható a jelzett időszakban. A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium követve a jezsuita nevelés közel ötszáz éves hagyományát, tanulván a jelenkor nyugati rendi iskolák tapasztalatából és gyakorlatából, valamint a helyi igényeket figyelembe véve fogalmazta meg a küldetését. Missziós iskolaként határozza meg önmagát, amely elsősorban a keresztény gyermekeket és fiatalokat kivájna nevelni és oktatni, hogy alapos tudással és a kornak megfelelő képességekkel rendelkezzenek, lelkiismeretes, valamint együttérző emberekké váljanak. Kapui azonban nyitottak mindazok felé, akik elfogadják az evangéliumi értékeket és hajlandók aktívan részt vállalni abban a fejlődési folyamatban, amelynek célja az Istentől kapott képességek kibontakoztatása. P. Nemesszeghy Ervin iskola alapító igazgatója következőképpen emlékszik vissza a miskolci gimnázium és kollégium alapítására: "Amikor augusztus 31-én először kértük a Szentlelket az útjára kész iskolánk jövőjére, abban a tudatban tettük, hogy mi már akkor beléptünk a 21. századba és bennünk máris elkezdődött a harmadik évezred. Egy gazdag, de szenvedéssel telt múltból egy meg gazdagabb is boldogabb jövőbe léptünk át, hiszen akkori elsős diákjaink mar a harmadik millenniumban, 2002-ben fognak érettségizni. Kevés diáknak is nevelőnek jut osztályrészül, hogy új iskolát alapítson. Egy fiatalos öröm, lelkesedés, tettre kész bizalom és optimizmus töltött el minket. A fogadás nagyszerű volt. Szülők, diákok, tanárok mertek vállalkozni, hogy útnak indulnak velünk akkor, amikor röviddel az előtt meg az sem volt biztos, hogy iskolánk megnyílik. Miskolc varosa, az egész ország felfigyelt ránk és fogadott el egyszerre. Az önkormányzat, a sajtó, a többi iskola, az egyetem, a közoktatási minisztérium, de elsőnek az egri egyházmegye, élén az érsekkel, Dr. Seregély Istvánnal, aki építette az iskolát és minket oda meghívott - mind szívügyének tekintette, hogy augusztus 31-en zászlót 14

15 bontsunk ( ). El nem évülő hala és köszönet mindegyiknek, hiszen váratlanul ért minket. Mindez mar a 21. század érkezése, adventje volt." Küldetésnyilatkozat A Fényi Gyula Jezsuita Gimnázium és Kollégium Jézus Krisztus evangéliuma és Loyolai Szent Ignác szellemi-lelki hagyatékából, valamint korunk tudományos alapon megfogalmazott neveléselméleteiből merítve fogalmazza meg pedagógiáját, nevelési hitvallását és következésképpen cselekvését, így a küldetését. Küldetésünk olyan diákok nevelése, akik többek, mint a kornak megfelelő és kiválóan képzett személyek. Olyan hiteles keresztény jellemek, akik ismerik önmagukat, szabadok, tudnak dönteni és képesek önzetlen szeretettel másokért élni, Jézus Krisztus "út, igazság, élet" - példája nyomán. A jezsuita nevelés legvégső célja a teljes személyiség kifejlesztése, amely cselekvésben nyilvánul meg --, olyan cselekvésben, amelyet átitat Jézus Krisztus, az Isten Fia, a másokért élő ember lelke és jelenléte. 3 Célunk, hogy a jezsuita diák az érettségire az alábbiakban különösképpen is érett fiatalként hagyja el intézményünket: teljesen és harmonikusan képzett személy, intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további fejlődés irányában, vallásos, szereti embertársait, elkötelezett az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában. Küldetésünk teljesítése során úgy dolgozunk, hogy a jezsuita gimnázium és kollégium a felelős szabadság tere legyen, ahol az intézmény minden szintjén hisznek az emberben, törődnek vele és tisztelik; meghallgatják, elismerik, méltányosan és igazságosan bánnak vele; ahol a közös tanulás, a sport, a művészetek és a szeretetszolgálat által mindenki megtalálja a közösséget társaival, és a megfelelő kihívást a személyes fejlődéshez. Ez az erkölcsi törekvés az iskola és kollégium szabályrendszerének a szellemét képezi. - JÉZUSHOZ VEZETJÜK diákjainkat, hogy megismerjék, szeressék és kövessék őt. - KIHÍVÁS ELÉ ÁLLÍTJUK őket, hogy kiváló tanulmányi eredményt érjenek el, képzettek legyenek, szeressenek tanulni és felébredjen bennük az egész életen át tartó tanulás vágya. 3 A JEZSUITA NEVELÉS JELLEMZŐI ÉS AZ IGNÁCI PEDAGÓGIA, Budapest JTMR o. 15

16 - MELLETTÜK ÁLLUNK és bátorítjuk őket, hogy nyitottá váljanak a növekedésre, és így szellemileg felkészült, hívő emberekké váljanak, akik elkötelezettek a béke, az igazságosság és a szeretet szolgálatára a helyi közösség, a nemzet és az emberiség nagy családja érdekében egyaránt. A jezsuita gimnáziumban és kollégiumban küldetésünk sikeres teljesítésének a kulcsa a nevelő közösség tagjainak a képessége visszatükrözni a hiteles krisztusi jellemet, és akik így nyitottak a fejlődésre, kompetensek, önzetlenül szeretnek, vallásosak, elkötelezettek az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában. A vezetők felelőssége megtenni mindent azért, hogy az intézmény a pedagógusok és az iskolai munkát segítő munkatársak számára olyan hely legyen, ahol hisznek az emberben, törődnek vele és tisztelik; meghallgatják, elismerik, méltányosan és igazságosan bánnak vele; ahol a közös tanulás, a sport, a művészetek és a szeretetszolgálat által mindenki megtalálja a közösséget társaival, és a megfelelő kihívást a személyes fejlődéshez. Így remélhető, hogy az iskolában és kollégiumban dolgozók nagylelkűen vesznek részt küldetésünk teljesítésében. Az iskolai kontextus: társadalom, vallás, kultúra A világ, amelyben élünk szekularizált, amelyben sok diákunk, sőt sokszor már szülei sem kaptak vallásos nevelést. A szülők egyfelől az intézménytől várják e hiány pótlását, másrészt számolni kell azzal, hogy a vallásos nevelés során az iskola magára marad. Társadalmunkban erősödik a fogyasztói szemlélet, amely a szélesedő szociális különbségek ellenére fokozottan rákényszerít az önzésre és manipulált fogyasztói szokásokra. Az iskola és a kollégium tanítsa meg diákjainkat együtt élni a világban tapasztaltakkal anélkül, hogy feladnák értékeiket és identitásukat. Meg kell teremteni annak feltételeit, hogy a diákok megtapasztalhassák, nem értéktelenebbek másoknál, és hogy életük érték, amelynek transzcendens távlatai vannak. Korunkban nyomasztó az igazságtalanság, városainkban hajléktalanok ezrei élnek az utcákon, és a növekvő számban leszakadók állandó reménytelenségre vannak ítélve. Célunk, hogy azok, akik jezsuita nevelésben részesülnek, legyenek ebben a társadalomban a pozitív változás elkötelezett hívei és előmozdítói, mint hitből és másokért élő, felkészült és együtt érzően elkötelezett férfiak és nők, az igazságosság és béke emberei. Korunk társadalma a kultúra válságát éli át. A hagyományos keresztény kultúra sok eleme még a keresztények körében is talaját vesztette. Ezért különösen fontos a régi értékekből táplálkozó új keresztény kultúra megteremtése. Ezért a diák ismerje meg és tanulja meg tisztelni a hagyományt, annak eredetét, jelentését s kultúrában betöltött szerepét. Találkozzon az Egyház kultúrateremtő szerepével, a nagy művészek, tudósok hithez való viszonyával és a szellem fejlődésére gyakorolt 16

17 hatásával. Tanulja meg minden olyan egyházi kultúrán kívül eső kulturális eredmény megbecsülését, mely valóban emberi értéket hordoz. Az egészséges életmód kialakulását a diákok körében számos veszély fenyegeti. Az emberi kapcsolatok fellazulása és sebzettsége, a materialista szemléletből fakadó értékválság, illetve az erkölcsi relativizmus, az individualizmus, a lelki betegségek, a terjedő alkohol- és más tudatmódosító szerek fogyasztása mind kiszolgáltatottá teszik korunk emberét, különösen a gyerekeket és a fiatalokat. Az iskolának és a kollégiumnak nevelő munkája során hangsúlyt kell fektetnie a prevencióra. Minden pedagógusnak erkölcsi és jogi kötelessége megtenni mindent azért, hogy a diákok időben szakszerű segítséget kapjanak egészséges fejlődésük céljából. A művészet, a sport, illetve az aktív életforma tevékenységei, a hitéleti- és a közösségi programok alkalmas keretet nyújthatnak a tanulók egészséges életmódjának kialakulásában. A jezsuita rend azzal, hogy nem a korábban felosztatott intézményei folytatására törekedett, hanem új iskolát Miskolcon vállalt, tudatos döntést hozott. Ezzel elfogadja az Egri Főegyházmegye nagylelkű meghívásából adódó szolgálatot, mely hazánk egyik válságterületére hív. A város és a régió elsősorban szociális szempontból elnehezült helyzete, továbbá a kulturális és vallási hagyományok nagyfokú hiányából olyan missziós kihívás előtt állunk, amely méltó a rend nevelési tradícióihoz. Intézményünk fontosnak tartja, hogy meghatározott szempontok szerint szerepet vállaljon a város oktatási és nevelési programjaiban. Az intézmény komplex szerepet tölt be az evangelizációban. Ezt a feladatot erősíti fel annak a ténye, hogy intézményünk az Avas-déli plébániával együtt került kialakításra és ellátása ugyanazon Jezsuita Rendre lett bízva. Feladata, hogy növendékein és tanári kollégiumán keresztül tevékenyen vállaljon feladatot a város és régió gazdagításában. Ebben elsősorban támaszkodik sajátos hitvalló nevelési szerepkörére. Ez legyen olyan, mely színvonalával, légkörével, kulturális programjaival és szociális feladat-vállalásával hatással van tágabb iskolai és társadalmi környezetére. Az iskola és a kollégium különlegesen is szolgálatot szeretne vállalni a regionális iskolarendszer érdekében, egy modellt-alkotó intézménnyé válva, mely segítője és motorja lehet más oktatási intézmények munkájának is. A szülők, az Egyház, a társadalom és a felsőfokú oktatási intézmények elvárásai határozza meg a célt, mely felé intézményünk oktatói-nevelői munkája halad. Ezen elvárásoknak megfelelően gimnáziumunk igényes oktatást nyújt, melynek célja felkészíteni diákjainkat a továbbtanulásra. 17

18 II. AZ ISKOLA NEVELÉSI ALAPELVEI - ÉRTÉKEK Az iskolai nevelő-oktató folyamat pedagógiai alapelvei Keresztény és katolikus Társadalmunkban, amelyet a kulturális pluralizmus jellemez, az Egyház nagy jelentőséget tulajdonit annak, hogy biztosítsa a keresztény gondolkodás jelenlétét. Az Egyháznak így sajátos feladata a nevelés, "mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség, legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek, a hívők számára fel kell mutatnia Krisztus életét és állandó szorgoskodással segítenie kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak." 4 A Katolikus Iskola című 1997-ben kiadott egyházi dokumentum szellemében valljuk, hogy a katolikus iskolában a nevelés és oktatás szoros egységben áll annak érdekében, hogy a fiatalokat a szabadság felelős használatára nevelje, hogy érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt, megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot, felülemelkedjenek a középszerűségen és egyre jobban elkötelezzék magukat Isten és az emberek szolgálatára. A keresztény nevelés alapja és példaképe az evangélium Jézusa. Ennek megfelelően az iskola azzal válik katolikussá, ha az iskolai közösség minden tagja osztozik a keresztény világlátásban és vállalja a növendékek keresztény szellemű formálását. Jezsuita Az jezsuita nevelés hagyományát követve azt kívánjuk, hogy a gyerekekkel naprakészen felkészült szakemberek foglalkozzanak. A Jézus Társasága történetében a jezsuita kollégiumokban a kezdetektől jól képzett, fogadalommal elkötelezett rendtagok oktatták és nevelték a leendő rendtagokat majd a hozzájuk csatlakozó városi diákságot. A Ratio Studiorum (Societas Jesu) a 16. század végére pontosan meghatározta a kollégiumok tantervét, és az alkalmazandó tanítási és tanulási stratégiát. Világos célokat, minőségi ismérveket, alaposan átgondolt tanítási módszereket és a tanári együttműködésnek a kereteit nyújtotta a Ratio. Ez egészen a 20. század közepén mérvadó volt a jezsuita iskolákban. Elmondható, hogy a rend iskolái egy nevelési és oktatási rendszerben működtek. 4 Gravissimum Educationis 3. 18

19 Napjainkban a Jézus Társasága iskolái számára A jezsuita nevelés jellemzői (Society of Jesus) és Az ignáci pedagógia (Society of Jesus) című dokumentumokban határozta meg a mai kornak megfelelő nevelési elveket, értékeket és a saját oktatáselméletét. A hangsúly a rendszerben való működésről átkerül a hálózat képzésre. A jezsuita iskolák a helyei sajátosságokra építenek, a helyi szükségletekre és kihívásokra hivatottak válaszolni. Olyan tanítási és tanulási stratégiákat alkalmazását javasolja Az ignáci pedagógia című dokumentum, amelyek releváns tanulási tapasztalatra adnak lehetőségek. Ezen tapasztalat során a diákok intellektuális, lelki, érzelmi, szociális és erkölcsi fejlődése egyaránt elérhető. A teljes ember fejlesztésében elengedhetetlen a reflektív gondolkodás állandó alkalmazása. A reflexió gyakorlatát Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos módszereiből származtatva alkalmazzuk az iskolai munkánk során, a pedagógiai kutatások viszont mérésekkel hitelesítették a reflektív gondolkodás szükségét a nevelői és oktatói feladatellátásban. Ez a gyakorlat kulcsszerepet tölt be a motiváció erősítésében. A reflexió során fogalmazza meg, tudatosítja a tanuló, illetve a tanár, hogy milyen élmények érték; milyen kognitív, érzelmi, lelki, illetve fizikai változásokon ment keresztül. Az autonóm élethez nem elegendő intellektuális és a lelki élmény. Szükséges, hogy a tanuló kipróbálhassa magát, tudásával és képességeivel új problémák megoldásával. A további műveltetési gyakorlatok során a tanulók magabiztos tudásra és képességekre tegyenek szert. A személyre szabott kihívások a tapasztalat szerint jelentősen hozzájárulnak a tanuló fejlődéséhez. A tanítás és tanulás folyamata akkor válik teljessé, ha diákok képesek saját eredményességüket objektív kritériumok szerint értékelni. A tanár részéről ez azt kívánja, hogy okosan alkalmazza a formatív és a szummatív mérés és értékelés módszereit. Így adhat eszközöket a tanuló számár, amelyek segítségével maga válik saját továbbfejlődése mozgatójává. A jezsuita nevelés értékei - Ad majorem Dei gloriam - Mindent Isten nagyobb dicsőségére, - Megtalálni Istent mindenben: az igazság keresésének, a kutatásnak a szabadsága, - A tanulás: mélyíti az emberséget, közösségi emberi tevékenység. - Cura personalis - személyes törődés minden egyes személyben Isten gyermekét tisztelve és szeretve, - Másokért élő ember: igazságosan és az igazságosságért cselekvő hit, - Magis Kihívásokon elfogadása, kiválóságra és a teljesebbre törekedve, - Reflexió és a szellemek megkülönböztetése: az akarat nevelése a felelősségteljes szabadság kiteljesedése céljából. Minden emberi cselekedetnek morális (erkölcsi) vetülete van. - A szív, az értelem és lélek egysége: a teljes emberi személy nevelése integrálni az emberi élet minden dimenzióját. 19

20 - Közösség minden egyén kiteljesedése a közösségi élet aktív cselekvőjeként. A világ eredendő jósága Loyolai Szent Ignác számára minden jó forrása Isten, ezért mindenben, ami jó, a jelenlévő Istent tiszteljük, és tiszteletünket mi sem teszi teljesebbé, mint a szolgáló szeretet, amely által biztosan Istenhez jutunk. Az ignáci lelkiség teljesen Istenre irányuló apostoli lelkiség, amelynek ima és tevékenységi tere az egész világ, törekvése mindenben megtalálni és megdicsőíteni Istent. E cselekvésben szemlélődő lelkiség képessé teszi az embert a mindennapok megszentelésére. Az ember arra van teremtve, hogy Istent, a mi Urunkat dicsérje, tisztelje és szolgáljon neki, és ez által lelkét üdvözítse. (Lgy. 23) A jezsuita nevelés eszményként a világ eredendő jóságát veszi alapul. Bízva az emberi élet értelmességében célja, hogy az emberi közösség minden egyes tagját isten-adta adottságainak legteljesebb kifejlődéséhez segítse. Ennek szellemében maximális képességfejlesztésre törekszik intellektuális, képzeleti, érzelmi, kommunikációs és fizikai síkon. Eszménye a másokért való életben kiteljesedett személyiség, aki az emberi közösség részeként kiemelkedő alkotói tevékenységre képes. A vallásos nevelés az egész képzést áthatja, és tudatosan mozdítja elő a hit és a kultúra közötti párbeszédet. Cura personalis személyes törődés "A jezsuita nevelés követi az intellektuális, érzelmi és lelki növekedés fejlődési szakaszait, és segít minden egyes növendéket abban, hogy mindezeken a területeken fokozatosan fejlődjön az érettség felé. Így tanterve inkább a személyre összpontosul, mint a tananyagra. Minden növendék... az egyéni képességeinek és személyisége sajátosságainak megfelelő ütemben fejlődjön, és érjen el eredményeket. A szabadság felelős használatának fokozatos elsajátítását megkönnyíti a diákok és tanárok közötti személyes kapcsolat... A cura personalis (személyes törődés) alapvető jellegzetessége marad a jezsuita nevelésnek. 5 " A helyi adottságoknál leirtanak megfelelően a jezsuita gimnázium és kollégium Miskolcon nagy súlyt helyez a diákok környezetének ismeretére és elsősorban a családi háttér alapján a szülőkkel való kapcsolattartásra. Ezek alapján alakítja ki a Program feladatait az egyéni kisérés terén, illetve erősíti a tanárok saját elkötelezettségének növekedését a tanári lelki napok és pedagógiai fórumok útján. 5 A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #

21 Magis - Kiválóság A lelki élet alapritmusa - a jezsuita szemlélet szerint - folyamatos jóról jobbra haladás, vagyis az úgynevezett magis: Mert gondolja meg mindenki, hogy annyira halad majd előre minden lelki dologban, amennyire kivetkőzik önszeretetéből, önakaratából és önérdekéből. (Lgy. 189). Ennek a lelkiségi szemléletnek megfelelően alkalmazzuk a jezsuita nevelésben a kiválóság kritériumát az iskolai élet minden területére. "A cél a személy minden dimenziójának lehető legteljesebb kifejlesztése; ehhez kapcsolódik az értéktudat és a mások szolgálatára való elkötelezettség kifejlesztése. Ez az elkötelezettség a szegények szükségleteit helyezi előtérbe, és kész az önérdekről való lemondásra az igazságosság előmozdítása érdekében." 6 A kiváló képzés olyan típusú és szintű nevelés biztosítása a diákok számára, amely legjobban megfelel a helyi társadalom szükségleteinek. A magis mint a 'több és jobb' célul történő kitűzése nem jelent összehasonlítást, sem egy abszolút színvonalhoz mért előrehaladást, hanem minden személy egyéni képességeinek lehető legteljesebb kifejlesztését. Iskolánk így nem a kiválóak iskolája, hanem a mindenkiből legtöbbet kihozó kiváló iskola kíván lenni. A jezsuita nevelés egyik hagyományos célja az elkötelezett keresztény vezetők képzése. Ez nem egy társadalmi-gazdasági elit nevelését jelenti, hanem a szolgálatban kiváló emberek képzését. E szolgálat Isten iránti hitbeli elkötelezettségen alapszik. Alkalmazkodás és átjárhatóság A nemzeti köznevelésről szóló törvény, illetve a végrehajtását szolgáló további jogszabályok, a közoktatás tartalmi egységét hívatott megteremteni, elősegítve ezzel az iskolák közötti átjárhatóságot is. Egy igényes, kétszintű érettségire, illetve a továbbtanulásra felkészítő iskola, mely ki akarja használni a nyolc év folyamatosságából adódó lehetőségeket, természetesen nem lehet minden iskolatípussal "átjárható". Iskolánk felelőssége tehát, hogy világos követelményrendszere mind a belépési, mind a kilépési pontoknál a diák számára legjobb megoldáshoz segítsen, mégpedig időben. Gimnáziumunk programja kiemelt feladatának tartja, hogy érvényesüljön a koncentráció elve, vagyis az, hogy egymásra épüljenek, és egymásra hivatkozzanak az egyes tantárgyak; továbbá az, hogy folyamatosan érzékeljék és szabályozzák a szaktanárok a gyermekek terhelési szintjét. Hasonlóképpen nagy hangsúly helyezünk a szubszidiaritás elvére, vagyis megteremtjük a diákok 6 A Jezsuita Nevelés Jellemzői, #107.ff. 21

22 öntevékenységének a kereteit, hogy személyiségükben kialakuljon az igény és készség az önálló tanulásra, megalapozva az egész életen át tartó tanulás követelményének való megfelelést. Az ignáci pedagógia paradigmája Az ignáci pedagógia paradigmája a tapasztalat, reflexió és cselekvés állandó összjátéka 7. Ezt a folyamatot nevezi a jezsuita nevelési irodalom ignáci módszernek, amely valójában egy ciklikus tanulást tesz lehetővé. Ezt a módszert Loyolai Szent Ignác alkalmazta azok esetében, akiket vezetett a lelki fejlődésben. A huszadik század közepén újra hangsúlyt kap a tapasztalatreflexió-cselekvés összjátéka, főleg a személyesen kísért lelkigyakorlatozók esetében. Közben a tanítás és tanulás pszichológiáját kutatók által, a pedagógiában megjelentek az aktív tanulás erejéről szóló elméletek. Sok mással együtt David A. Kolb (1984) alkotott hatásos elméletet a tapasztalati tanulásról 8. Az jezsuita nevelés hagyományát követve azt kívánjuk, hogy a gyerekekkel naprakészen felkészült pedagógusok foglalkozzanak. A Jézus Társasága történetében a jezsuita kollégiumokban a kezdetektől jól képzett, fogadalommal elkötelezett rendtagok oktatták és nevelték a leendő rendtagokat majd a hozzájuk csatlakozó városi diákságot. A Ratio Studiorum (Societas Jesu) a XVI. század végére pontosan meghatározta a kollégiumok tantervét, és az alkalmazandó tanítási és tanulási stratégiát. Világos célokat, minőségi ismérveket, alaposan átgondolt tanítási módszereket és a tanári együttműködésnek a kereteit nyújtotta a Ratio. Ez a dokumentum a XX. század közepéig mérvadó volt a jezsuita iskolákban. Elmondható, hogy a rend iskolái egy nevelési és oktatási rendszerben működtek. 7 A jezsuita nevelés jellemzői, 100. o. 8 David A. Kolb, Experiential Learning: Expereince as the Source of Learning and Development, Prentice Hall, New Jersey 1984) 22

23 Napjainkban a Jézus Társasága iskolái számára A jezsuita nevelés jellemzői és Az ignáci pedagógia című dokumentumokban határozta meg a mai kornak megfelelő nevelési elveket, értékeket és a saját oktatáselméletét. A jezsuita iskolák a helyei sajátosságokra építenek, a helyi szükségletekre és kihívásokra hivatottak válaszolni. Olyan tanítási és tanulási stratégiákat alkalmazását javasolja az ignáci pedagógia, amelyek releváns tanulási tapasztalatra adnak lehetőségek. Ezen tapasztalat során a diákok fejlődnek intellektuálisan, lelkileg, érzelmileg, szociálisan és erkölcsi jellemükben. A teljes ember fejlesztésében elengedhetetlen a reflektív gondolkodás állandó alkalmazása. A reflexió gyakorlatát Loyolai Szent Ignác lelkigyakorlatos módszereiből származtatva alkalmazzuk az iskolai munkánk során, a pedagógiai kutatások viszont mérésekkel hitelesítették a reflektív gondolkodás szükségét a nevelői és oktatói feladatellátásban. Ez a gyakorlat kulcsszerepet tölt be kompetencia elmélyítésében és a motiváció erősítésében. A reflexió során fogalmazza meg, 23

24 tudatosítja a tanuló, illetve a tanár, hogy milyen élmények érték; milyen kognitív, érzelmi, lelki, illetve fizikai változásokon ment keresztül. Az autonóm élethez nem elegendő intellektuális és a lelki élmény. Szükséges, hogy a tanuló kipróbálhassa magát, tudásával és képességeivel új problémák megoldásával. A további műveltetési gyakorlatok során a tanulók magabiztos tudásra és képességekre tegyenek szert. A személyreszabott kihívások a tapasztalat szerint jelentősen hozzájárulnak a tanuló fejlődéséhez. A tanítás és tanulás folyamata akkor válik teljessé, ha diákok képesek saját eredményességüket objektív kritériumok szerint értékelni. A tanár részéről ez azt kívánja, hogy okosan alkalmazza a formatív és a szummatív mérés és értékelés módszereit. Így adhat eszközöket a tanulónak, melyek segítségével maga a diák saját továbbfejlődésének a mozgatójává válik. Az jezsuita nevelésben az "ignáci paradigma" azt követeli a tanároktól, hogy legyenek nyitottak minden olyan nevelési és oktatási stratégiák alkalmazására (lásd a fenti ábrákat), amelyek alkalmasak a jezsuita iskola céljaink megvalósítására, a teljes emberi személyiség formálására, illetve a személy képességeinek a kibontakoztatására. A hatásszervezést, illetve az alkalmazott nevelésmetodikát illetően - céljainkat és módszereinket tekintve - kötelességünk az innováció, hogy diákjaink koruknak megfelelő felkészültségre tegyenek szert. Erkölcsi értékrendünket illetően pedig teljes mértékben a keresztény szellemet, hagyományt követjük. Ideálunk emberképünk és személyiségértelmezésünk szerint - Jézus Krisztus, Isten fia, a másokért élő ember, akinek ma is érvények a programja: az ember szabadságának kiteljesítése a szeretet és az igazságosság gyakorlása által a bűnnel szemben. Szent Ignác szemlélete, illetve lelkisége pedig arra sarkal bennünket, hogy ragadjunk meg minden olyan oktatási és nevelési stratégiát, amely segít felismerni a szolgaságba vezető erőket, de lehetővé teszik az emberi személy üdvösségét, vagyis kibontakozását a szeretetben. Sajátos nevelési feladatok Igazságos kapcsolat Istennel, embertársakkal, a kultúrával és a teremtett környezettel. Ennek megfelelően a sajátos nevelési feladatok a következők: - Egészséges életre nevelés - Környezettudatosságra nevelés - Mozgáskultúrára nevelés: testnevelés- és sport értékének az integrálása. Ez megvalósul a testnevelés keretei és a Jezsuita Diáksport Egyesület keretei között. 24

25 - Lelki életre nevelés - Közösségi életre és szociális érzékenységre nevelés - Felelősségteljes szabadságra nevelés az elköteleződésre való képesség fejlesztése, - A tanulási képességek fejlesztése - életen át tartó tanulásra felkészíteni a diákokat - Reflexió gyakorlatának elsajátítása, - Széles érdeklődés fenntartása, tanulási/intellektuális élmények nyújtása, és kreativitásra nevelés releváns tapasztalatok által a kultúra számos területén: vallás, művéset, zene, sport, tudomány, irodalom, történelem, technológia, utazás, stb. - A keresztény kultúra ismerete - Kritikus gondolkodásra nevelés - Természettudományos gondolkodás fejlesztése - Családi életre nevelés - Nemzeti identitás és az európai értékek. Kapcsolattartás a szülői otthonnal Az elsődleges felelőse az iskola igazgatója, az osztályfőnökök és a kollégiumi nevelők. A formális kapcsolattartáson kívül lásd SZMSZ kulturális programokon és kötetlen alkalmakon találkoznak az szülőkkel az iskola vezetője, illetve a pedagógusok. "A jezsuita iskola tanárai és vezetői szorosan együttműködnek a szülőkkel, akik szintén tagjai a nevelői közösségnek. Az iskola és az otthon között gyakori érintkezés és folyamatos párbeszéd folyik. A szülőket tájékoztatjuk az iskolai tevékenységekről; buzdítjuk a szülőket, hogy keressék fel gyermekeik tanárait és beszélgessenek velük gyermekeik előrehaladásáról. Alkalmakat adunk nekik, hogy növekedjenek szülői szerepük gyakorlásában, és arra is, hogy tagjai legyenek iskolai tanácsadó testületeknek. Ily módon és egyéb hasonló módokon segítjük a szülőket, hogy eredményesebben gyakorolják szülői nevelői jogaikat és kötelességeiket otthon és a családban; a szülők pedig a maguk részéről segítik az iskolában folyó nevelési munkát. Kívánatos, hogy a szülők, amennyire csak lehet, megértsék, értékeljék és elfogadják az iskolára jellemző ignáci világnézetet. Kívánatos, hogy az iskola és a család ugyanazokat az értékeket mozdítsák elő. Amikor a gyermekek először iratkoznak be az iskolába, szüleiket tájékoztatjuk, hogy a jezsuita nevelés az igazságosságot megvalósító hit szolgálatára kötelezte el magát. Folyamatos képzési programokat helyezünk a szülők rendelkezésére, hogy jobban megértsék ezt a célt, és határozottabban elkötelezzék magukat mellette." (A jezsuita nevelés jellemzői) 25

26 A szülőt megilleti a szabad iskolaválasztás joga. Ahhoz, hogy a szülő eldönthesse, hogy mely intézmény a legalkalmasabb a gyermeke adottságainak és képességeinek kibontakoztatásához, a gimnázium minden évben ismerteti munkáját az érdeklődőkkel. Ennek kerete a beiskolázás előtti nyílt nap. A szülő joga, hogy az kérésére a hátrányos helyzetű tanulót minden évben otthonában keresse fel az osztályfőnök, és közösen határozzák meg a tanuló tovább menetelét. A szülő kötelessége: - gondoskodni a gyermek fejlődéséhez szükséges feltételekről, - tankötelezettség teljesítéséről, - kísérje figyelemmel a gyermek fejlődését, előmenetelét, - tartson rendszeres kapcsolatot gyermeke pedagógusaival, - segítse elő a tanuló beilleszkedését a közösségbe, a közösség életszabályainak elsajátíttatásával, - szerezzen érvényt gyermeke jogainak, - tisztelje a pedagógusok, alkalmazottak emberi méltóságát és jogait. Iskolánk és kollégiumunk tanulói szüleinek részére évente négy alkalommal szülői értekezletet tartunk. Rendkívüli szülői értekezletet a gimnáziumi igazgató, a kollégiumi igazgatója, az osztályfőnök és a SzMK vezetője hívhat össze. Évente három alkalommal szaktanári fogadóórákon adunk tájékoztatást a gyermekek fejlődéséről, magaviseletéről és tanulmányi előmeneteléről. Valamennyi pedagógus köteles a tanulóra vonatkozó írásos bejegyzést az osztálynapló mellett az ellenőrző könyvben is feltüntetni. A félévi és év végi értékelést legalább egy hónappal megelőzően az osztályfőnök vagy a szaktanár írásban értesítse a szülőt, ha a gyermeke fejlődésének érdekében intézkedést tart szükségesnek. A szaktanár vagy az osztályfőnök szükség esetén behívhatja a szülőket/gondviselőket az iskolába. A szülői munkaközösség: A szülők jogainak érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői munkaközösséget hozhatnak létre. Munkájukat saját Működési Szabályzatuk alapján végzik, melyet önálló Melléklet tartalmaz. A szülőknek véleményezési joguk van az az SZMSZ és a Házirend dokumentumok esetében. Az Iskolaszék: Az Iskolaszék a nevelőtestület, a fenntartó, az iskola vezetősége és a szülők legmagasabb szintű szerveződése. Az Iskolaszék külön működési rend szerint működik, melyet maga határoz meg. Az iskolaszék döntési jogkörébe tartozik működési rendjének és munkaprogramjának elfogadása, tisztségviselőinek megválasztása, továbbá azok az ügyek, melyeket a nevelőtestület vagy 26

27 iskolavezetés ráruház. Javaslattételi és véleményezési joggal rendelkezik az intézmény működését érintő valamennyi kérdésben. Emberképünk "A jezsuitáknál végzett növendéktől azt reméljük, hogy teljesen és harmonikusan képzett személy lesz, aki intellektuális tudással rendelkezik, nyitott a további fejlődés irányában, vallásos, szereti embertársait és elkötelezte magát az igazságosság megvalósítására Isten népének nagylelkű szolgálatában''. Kolvenbach atya céljainkat így is fogalmazta: célunk olyan szolgáló vezetők képzése, akik Jézus Krisztus példáját követik, szakértelemmel rendelkeznek, lelkiismeretesek és elkötelezetten együttérzők''. Competentia - Coscientia Conpassio. Az ilyen cél megkívánja az ember teljes és mélyebb képzését, egy olyan nevelési folyamatot, amely megköveteli a kiválóságot, vagyis a diák törekvését, hogy kiváló legyen, képességeit megvalósítsa. E kiválóság magába foglalja az értelmi, tudományos kiválóságot és még sok egyebet. A jezsuita nevelés olyan emberi kiválóságot követel meg, melynek példája az evangéliumok Krisztusa, egy olyan kiválóságot tehát, amely tükrözi a megtestesülés misztériumát és valóságát, tiszteletben tartja minden ember méltóságát és az egész teremtés szentségét. A történelemben sok esetet találunk arra, hogy a nevelés terén a kiválóságot leszűkített értelemben vették. Értelmi téren rendkívül képzett olyan embereket neveltek, akik ugyanakkor érzelmileg fejletlenek és erkölcsileg éretlenek maradtak. Lassan rájöttünk, hogy maga a nevelés nem teszi szükségszerűen jobb emberré vagy kereszténnyé az egyént vagy a közösséget. Nem fogadjuk el többé azt a naiv nézetet, hogy a nevelés, bármilyen is az és bármilyen a célja, szükségszerűen erényessé tesz. Ezért egyre világosabb, hogy ha a jezsuita nevelés révén erkölcsi erővé akarunk válni a társadalomban, nemcsak értelmi síkon, hanem erkölcsi síkon is nevelnünk kell. Ezzel nem azt akarjuk mondani, hogy lélekölő besulykolást gyakoroljunk, sem azt, hogy bevezessünk az élettől elvont elméleti tantárgyakat. Olyan kutatási keretet kell teremtenünk, amely arra képesít, hogy birkózzunk korunk fontos problémáival és az élet bonyolult értékeivel; és olyan tanárokra van szükség, akik hajlandók és képesek irányítani ezt a kutatást. Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjúkorig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példaképként, mind pedig értékekben. A fontosabb emberi és egyben keresztény értékek a következők: - a hitre, reményre, szeretetre nevelés, - a helyes önértékelés, amely sem nem túlozza, sem le nem becsüli értékeit, 27

28 - az értékek felismerése, megbecsülése és a kiállás mellettük, - a józan, megfontolt ítélőképesség, - a mások felé való nyitottság, befogadóképesség, - a saját akaratunkról való lemondás mások érdekében, - a szelídség, - az alázat, - a türelem, - az alaposság, - a mértékletesség, - a bűnbánat, amely mentes kell, hogy legyen a kóros önmarcangolástól, és a megbocsátás, - a belső csendre, elmélyülésre való igény, - hűség Istenhez és embertársainkhoz, - felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt. Mindezeket a szeretetparancs hármas egysége fejezi ki: szeretni Istent, embertársainkat úgy, mint saját magunkat. Akikben ezek a tulajdonságok megerősödnek, azok fogékonyak lesznek a szentre, az igazra, a jóra és a szépre. Nevelésünk nagy feladata, a mai világban tapasztalható hamis értékeket leleplezése, és tanulóink természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassuk keresztény szellemmel. Tesszük ezt azzal a tudattal, hogy a mi feladatunk elvetni az ige magvait, a növekedés viszont Isten műve. A személyiségfejlesztés szinterei a nevelő-oktató munkában: - Tanítási órák és foglalkozások (különös hangsúllyal az osztályfőnöki órák) - Tanulmányi projektek (pl. tudományos diákkörök ) - Nemzetközi projektek - Szabadidős programok - Lelki programok (Lelkigyakorlat, Reggeli áhítat, Examen, zarándoklatok, stb.) - Diáktanácsadás - személyes törődés a diákokkal - Mentálhigiénés szakemberrel történő beszélgetés lehetősége - Szeretetszolgálat (közösségi szolgálat) - Ökológiai projektek - "Debate" - Vita - programok - Testnevelés és sport programok A személyiségfejlesztésben fontos szerepet tölt be a művészeti nevelés (elsősorban a magyar, ének, tánc-, néptánc- rajz- és médiaoktatás). A tanórákon kívül lehetőség van részt venni az énekkar és a diákszínpad, ill. a képzőművészeti szakkörök tevékenységében. A másokért- élő-ember nevelési ideálját kitűző programunk fontos megvalósulási területe a közvetlen közösségfejlesztés. E fejlesztés elemei között kiemeljük még az alábbiakat: - A tanulókban elősegítjük a hon-és népismeret, valamint a kirándulások útján a harmonikus, pozitív és élményjellegű kapcsolat kialakulását a természeti és társadalmi környezettel. 28