Előterjesztés a Pollack Mihály Műszaki Kar megnevezésének módosítására. Javaslat: Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Előterjesztés a Pollack Mihály Műszaki Kar megnevezésének módosítására. Javaslat: Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar"

Átírás

1 Előterjesztés a Pollack Mihály Műszaki Kar megnevezésének módosítására Javaslat: Pollack Mihály Műszaki és Informatikai Kar 1. Bevezetés A Pollack Mihály Műszaki Kar nevének módosítását elsősorban az alábbiak: a jogelőd intézménynek (Pollack Mihály Műszaki Főiskola) és karunknak az informatikai infrastruktúra és szolgáltatások létrehozásában, működtetésében betöltött regionális szerepe; karunknak az infokommunikációs kultúra kialakításában döntő jelentőségű informatika (alkalmazott informatika) képzések kiterjesztése, művelése, elfogadtatása terén dokumentált eredményei; a műszaki informatika (jelenleg mérnök informatikus) graduális képzés országban elsőként (1987-ben) történő indítása, e képzés évi 300 főt meghaladó tényleges beiskolázási létszámra való felfuttatása (esetenként ~ fős hallgatói összlétszám), jelen ideig a 2000 főt meghaladó végzett mérnök-informatikusi (mérnök-tanári) létszám kibocsátása, a szak iránt a továbbiakban is megnyilvánuló keresettség; a karunkon folyó informatika képzések gesztor tanszékeinek (Műszaki Informatika Tanszék, Rendszer- és Szoftvertechnológia Tanszék) az információtechnológiák művelése, s az ezekhez kapcsolódó kutatási-fejlesztési-innovációs (K+F+I) tevékenységek során bizonyított produktumai indokolják. A felsorolt hivatkozási szempontok alátámasztására a névbővítési előterjesztés magyarázatául tekintsük át a jogelőd intézmény, a jelenlegi Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar, előbbiek mérnök informatikus (műszaki informatika) szakának az informatikai jelzővel szorosan összefüggésbe hozható eddigi tevékenységét, dokumentálható eredményeit, további céljait és stratégiáját. Az előterjesztésben támaszkodunk a MAB részére 2010 februárjában összeállított, az Informatika képzések párhuzamos vizsgálata c. Önértékelés-ben tett megállapításokra (elérhetőség: felhasználónév: auditor jelszó: pteaudit), továbbá a képzéseinkkel kapcsolatos publikációkra. Az előbbi akkreditációs értékelő jelentésben a karunk oktatóihoz köthető informatikai képzések, K+F+I tevékenységek részletes elemzése is megtalálható. 2. A jogelőd Pollack Mihály Műszaki Főiskola regionális szerepe[1] Az 1970-ben alapított PMMF a számítástechnika oktatását 1971-ben kezdte meg egy oktatási féléves, önálló tantárgy keretében, s az oktatás eszközhátterét az EMG-830-as Számítóközpont képezte. Intézményünkben került kialakításra R-22 számítógépbázisra telepítve 1978-ban a Déldunántúli Felsőoktatási Intézmények Regionális Számítóközpontja, s így a számítástechnika oktatása is jelentősen korszerűsödött ban R-40-nel történő gépcserére került sor, s a számítóközpont erőforrás-állománya OS-CRJE alapú távadat- feldolgozó hálózattal is bővült. Így lehetővé vált egy 8 munkaállomással üzemelő terminálterem kialakítása, s minden társintézmény részére bérelt telefonvonalon keresztül, kihelyezett terminálokon az R-40-es gép szolgáltatásainak igénybevétele. E 1

2 fejlesztés különösen kedvezően hatott a számítástechnika gyakorlati oktatására ban a Tudományszervezési és Informatikai Intézet az Automatizált Műszaki Tervezés -sel kapcsolatos kutatások-fejlesztések céljából egy SZM-4 számítógépet biztosított főiskolánk számítóközpontjának, majd 1988-ban egy használt TPA-1140 típusú számítógép beszerzésére és telepítésére került sor 14 terminállal ben főiskolánk is, mint HUNINET tagintézmény megkezdte a Pécsi Felsőoktatási Intézmények Informatikai Hálózatának részét képező intézményi lokális, ETHERNET alapú DEC-NET hálózat kiépítését 8, majd további 4 szegmenssel. A hálózatra kapcsolt munkaállomások között a PC-ken kívül a DEC-től intézményünknek ajándékozott CLUSTER-ba kapcsolt, 5 processzoros VAX-os rendszer is megtalálható volt, s a hálózati szerver funkciók ellátását végezte. Meglévő erőforrásainkat kihasználva az oktatást az MS- DOS alapú felhasználói ismereteken túlmenően UNIX és VMS alapú felhasználói ismeretekkel is bővítettük. A számítástechnikai beszerzések számítóközpontba történő koncentrálása kedvezőtlenül befolyásolta az intézmény szakmai intézeteinek ezirányú és egyéb fejlesztési lehetőségeit, továbbá a mikrogépek és különösen a PC-k megjelenésével a regionális számítóközpont szolgáltatására vonatkozó igény jelentősen visszaesett. Intézményünk a számítástechnika oktatását PC-bázisú erőforrásokra helyezte át, folyamatosan kerültek telepítésre off line, illetve ARC-NET, vagy ETHERNET alapú NOVELL hálózatban működő PC-k elsődlegesen az oktatásban érintett szakmai intézetekben ben az előbbi okok miatt indokolttá vált a Pollack-számítóközpont megszüntetése. A számítóközpont akkori munkatársainak többsége a főiskola állományában maradt oktatóként, üzemeltetőként, illetve egyesek a létrejövő JPTE-PMMF fúzióval kialakított Egyetemi Informatikai Szolgáltató Központba (EISZK) kerültek vezetőként, munkatársként. Az előbbiekben tárgyalt előzmények elsősorban műszaki karunk jogelőd intézményének, a Pollack Mihály Műszaki Főiskolának a regionális, a későbbiekben az intézményközi (intézményen belüli) úttörő és meghatározó szerepét, elvitathatatlan érdemeit igazolják. Megjegyzendő, hogy jelenleg is számos, a karunkról (informatika szakunkról) kikerült, mérnök informatikusként végzett szakember végez egyetemi szolgáltatási tevékenységet, látja el a PTE informatikai hálózatának üzemeltetését, s az intézmény egyes szoftverfejlesztési munkáit. 3. Az informatika képzések kategorizálása, a képzési célok egységesítési törekvései a szakindítások kezdetétől napjainkig [6] Az informatikai forradalom eredményeinek felhasználása világméretekben szélesedett ki és jelentősen kihatott a felsőoktatásra. Egyre inkább szükségessé vált az informatikai szolgáltatásokat értő módon használó szakemberekre és az informatikai rendszereket létrehozó, a szolgáltatásokat fejlesztő specialistákra is. Az informatikai módszerek és lehetőségek az általános műveltség részévé váltak, s ezzel együtt a felsőoktatás különböző tantárgyai is átalakultak. Hazánkban a 80-as évek végén megalakult a Műszaki Informatikai Szakbizottság, ebben bizottsági tagként intézményünk, s a karunkon folyó informatika képzés képviseletét szakunk szakfelelősei (szakvezetői) látták el. E szakbizottság a műszaki informatika szakma interdiszciplináris jellegére hivatkozva, - megemlítve, hogy ez látszólag ellentmond a specializáció csökkentési szándéknak 1990-ben szükségesnek 2

3 tartotta a többféle képzési forma együttélését, s három féle képzés-megjelölést deklarált, nevezetesen az alábbiakat: a. Klasszikus mérnök (üzemmérnök) képzés informatikai szakiránnyal (az informatikai módszereket és lehetőségeket egy adott szak felhasználói szempontjából összefoglaló tárgymodulok jelentek meg a képzésben). b. Mérnök-informatikus (üzemmérnök-informatikus) képzés klasszikus mérnöki szakiránnyal (Klasszikus képzési területekből kinőve, a hagyományos modulok mellett az informatikai rendszerek létrehozásához, továbbfejlesztéséhez szükséges professzionális ismereteket nyújtó szakmai törzsanyag jelent meg, melynek legalább felét-kétharmadát az informatika tette ki. E képzési forma kialakulása villamosmérnöki, gépipari, vegyipari automatizálási képzésekből alakult ki.) c. Önálló informatikai szakképzés mérnök-informatikus kibocsátással (Az információ szerzésének, továbbításának és feldolgozásának általános kérdéseivel foglalkozó tudományág és önálló iparág kialakulása a felsőoktatásban új szak létrehozását indokolta. Ebben a képzési formában a szakmai törzsanyag domináns részét az informatikai ismeretek teszik ki.) A felsőoktatási intézmények képviselőiből álló Szakbizottság 1990-ben valószínűsítette, hogy az a) képzési forma beolvad a klasszikus szakképzésbe, s az utóbbi, b), c) képzési formáknak fokozatosan kialakulnak a sajátos jegyei, indításukat 1991-től javasolta. A Szakbizottság állásfoglalásában rögzítette, hogy 1990 októberében nyilvánosságra hozza a b) és c) képzések egyetemi és főiskolai szintjének alapmodelljeit. E képzési célok intézményi elfogadtatása és egységes értelmezése csak néhány éves késéssel következett be. Jogelőd műszaki főiskolánkhoz hasonlóan éve pl. Győrött is a Széchenyi és a Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskolán ugyancsak szerteágazó, a hagyományos mérnökképzési főiskolai szakok (közlekedési, építési, gépészeti, távközlési) mellett az akkoriban új interdiszciplináris szakokkal (műszaki informatika, környezetmérnök) kiegészült képzés folyt (a 90-es évek elejétől kezdve az oktatási spektrum számos társadalomtudományi és más műszaki szakkal kibővült). Az egyetemmé válást megelőző időszakban a Széchenyi István Főiskolán műszaki területen Építési és Környezetmérnöki Fakultás, Informatikai és Villamosmérnöki Fakultás, valamint Közlekedési és Gépészmérnöki Fakultás működött, összesen 17 tanszékkel. A Széchenyi István Egyetem megalakulásának előkészítése kapcsán a Magyar Akkreditációs Bizottság olyan előterjesztést támogatott, amely a három szakmai intézetet egyetlen műszaki karba fogja össze. Érdemes értelmezni néhány kiragadott, esetlegesen követendő részletet a hivatkozott doktori iskola következő elérhetőségű akkreditációs dokumentumából: (http://mmtdi.sze.hu/images/dokumentumok/sze_mmtdi_elozmenyek.pdf Célok és feladatok) A műszaki tudományok területén a jelenlegi fejlődésben megfigyelhetjük a következő alapvető folyamatokat. Konvergencia alatt szoktuk idézni azt a jelenséget, amikor az egyes területek speciális megoldási módszereinek hasonlósága és analógiája alapján a közös elméleti alapok megértésére és alkalmazására helyeződik a hangsúly. Az eszközök és rendszerek folyamatosan növekvő intelligenciája az egyes (multidiszciplináris) részek és megoldások egyre magasabb szintű integrációjával valósul meg. Mind a tervezés, létrehozás, optimális működtetés magasszintű automatizálása figyelhető meg. Ezekben a folyamatokban alapvető szerepet játszik az a virtuális világ (szimuláció, vizualizáció, modellezés, számítógépes kísérlet), amelyet a digitális forradalom tesz lehetővé, vagyis az informatika eszköztárának szinte minden mérnöki területre történt aktív beáramlásával kialakuló új világ. A Magyar Tudományos Akadémia Interdiszciplináris Bizottsága arra a következtetésre jutott, hogy a hazai felsőoktatásban és tudományos életben a korábbinál lényegesen nagyobb hangsúllyal kell foglalkozni a XXI. Század első évtizedeiben a multi- (inter)-diszciplináris területekkel, ha már a diszciplináris és intézményi határokat olyan nehéz 3

4 megváltoztatni. Az EU egyes keretprogramjai is a szükséges prioritások kijelölése mellett szintén az interdiszciplináris megközelítést hangsúlyozták. A BME által 2005 júniusában a mérnök informatikus mesterképzési szak létesítésére kidolgozott akkreditációs anyagban (amellyel egyetértve karunk támogató nyilatkozatát, kapcsolódását 2005 június 20-án dokumentálta) rögzítésre kerültek a következő, a számunkra ugyancsak irányadó megállapítások: A mérnök informatikus mesterképzés fontos célja, hogy az elméleti megalapozás igényességével és a szakirányú képzés szakmai mélységével felkészítsen a magasszintű kutató-fejlesztő mérnöki tevékenységre és a legtehetségesebbek számára a doktori képzésre. A mérnök informatikus mesterszak rokon szakjai a programtervező informatikus és a gazdaságinformatikus mesterszakok lesznek. Az alapítási dokumentumok kidolgozásására létrejött szakmai közösségek egymással folyamatosan konzultáltak az egyes mesterszakok tartalmának meghatározásakor. Ez a munka és az egyes szakok képzési céljának eltérő volta a biztosítéka a három mesterszak különbözőségének. A karunkon 25 éve műkődő informatikai képzések (műszaki informatika főiskolai képzés, mérnök informatikus BSc képzés, mérnöktanári mesterképzés mérnök informatikus szakképzettséggel, Web programozó felsőfokú szakképzés, műszaki informatikai mérnökasszisztens felsőfokú szakképzés) stratégiai céljait, azok megvalósítását a mindenkori személyi és infrastrukturális adottságokhoz, korábban Műszaki Informatika Szakbizottság, majd a MAB elvárásaihoz való igazodás determinálta, de követtük a nagyobb támogatottsággal rendelkező, felkészültebb intézmények törekvéseit is. E fejlesztési célok megvalósítása esetenként nem esett egybe az önálló, határterületi mérnöki szak (műszaki informatika) kialakulásáig, felfutásáig a hagyományos mérnöki szakok, majd - a BSc képzés (MSc képzés iránti törekvés) beindulásával, s a műszakiról az informatika képzési területre átkerülve - a társkarok (KTK, TTK) rokonszakjainak érdekeivel, ugyanis alapvetően hiányzott az egyes partnerekkel a kölcsönös segítségnyújtáson alapuló együttműködés. Az intézményi kooperációban megvalósítható informatikai képzések kialakításához az eddigiek során informatika tanterveinket az informatika képzésben rejlő együttműködési lehetőségekre, az intézményi belső erőforrások jobb kihasználására való tekintettel - a következő változatokban dolgoztuk fel és fejlesztettük tovább, illetve kerestük az együttműködési lehetőségeket: A FEFA-III. 1202/03 számú, A műszaki informatika oktatás fejlesztése, az információtechnológiák és a számítógéppel támogatott rendszerek bevezetése c., a JPTE-BTK-val közös pályázat eredményeként beindult az egyetemi kimenetet jelentő mérnökinformatikus-kommunikátor szakos képzés. A TTK Fizika Tanszékével kidolgoztuk egy fizika tanár (egyetemi szintű) és mérnök-informatikus (főiskolai szintű) párosítású, közösen megvalósítandó, 2003-as indításra tervezett képzés tantervét. A HU Az oktatás és a gazdaság kapcsolatainak erősítése c. Phare program Az informatika (műszaki informatika) képzés távoktatási csomagjainak kidolgozása a JPTE Műszaki és Természettudományi Karain c. projektje keretében - a Műszaki Informatika Tanszék projektvezetésével - az informatikához kapcsolódó témakörökben többek között főiskolai szintű informatika (tanár), technika és műszaki informatika szakos graduális képzés távoktatásos segédanyagai kerültek kidolgozásra a két kar, ezen belül 5 oktatási egység mintegy oktatójának, munkatársának együttműködésével. E közös munka szükségességét a valódi távoktatás beindítása mellett az is indokolta, hogy a korábban két önálló intézmény (JPTE, PMMFK) közötti fúzió eredményeként felerősödött a hallgatói igény a karok és a szakok közötti átjárhatóságra, áthallgatásra. Mindez a kredit rendszerű, nyitottabb oktatást, az oktatócsomagok meglétét igényelte. A Közgazdaságtudományi Kar által kezdeményezett Információs szakreferens szakirányú képzésben a specializációt jelentő Műszaki Informatika modul tantárgyainak oktatásával jeleztük részvételi szándékunkat. 4

5 2004-ben a BSc-szintű Gazdasági informatikus szak megalapítása során a Rendszertechnika modul kidolgozásával szolgáltattunk tantárgyi programokat, s jeleztük szándékunkat e tantárgyak esetleges oktatására ben a TTK és a PMMK által közösen kidolgozott Anyagmérnök BSc-szak szakindítási kérelmében alkalmazott informatika tantárgyak (Műszerezés és automatizálás, Integrált szolgáltató rendszerek, Integrált termelésirányítási rendszerek) tantárgyi programjainak kidolgozásával, illetve ezek esetleges későbbi oktatásával tettünk javaslatot az együttműködésre. Kezdeményezés volt 2008-ban és 2009-ben a Közgazdaságtudományi Kar, a Természettudományi Kar és a PMMK informatikusképzésben érdekelt vezetői (szakvezetői) részéről a PTE-en, az informatikai képzési területen bevezetendő mesterképzések szakindításának összehangolására, a beinduló informatikus mesterképzések személyi és tárgyi feltételeinek biztosítására, az oktató munka koordinálására Informatikusképzési Koordinációs Központ (IKK) létrehozása. A 3 kar képviselői mintegy féléves tárgyalássorozat után előkészítették az IKK Szervezeti és Működési Szabályzatát, melyet ezt követően a KTK Kari Tanácsa, majd az Egyetem vezetése is elvetett. A közelmúltban a Közgazdaságtudományi Karon tervezett gazdaságinformatikus MSc képzéshez a PMMK elsősorban az informatikai tudományok egyes témacsoportjainak oktatásaihoz személyi segítséget ajánlott fel. A PTE-en létesítendő Matematika és Számítástudományi Doktori Iskola kiépítéséhez a PMMK törzstagokat, ténavezetőket delegált. A kar segíti a doktori iskola létrehozását kutatási témák kiírásában, tantárgyi tematikák kiírásában. A Pollack Mihály Műszaki Kar mérnök informatikus szaka számára a BME szak létesítési dokumentumában megfogalmazott célok kell, hogy irányadók legyenek. Miután a 2006-ban beindult mérnök informatikus BSc-képzés műveléséhez a szükséges tárgyi és személyi feltételekkel rendelkezünk, az előbbiekben megnevezett akkreditációs anyagban rögzített elvárásoknak megfelelően az igényes, kutató-fejlesztő mérnöki tevékenységre felkészítő mesterképzésünket természetesen elsősorban saját humán erőforrásainkra építve kell akkreditáltatnunk. E személyi feltételeket az utóbbi időszakban sikerült megerősítenünk a főállású minősített oktatók számának jelentős növelésével, továbbá várható számos fiatal oktatónk tudományos fokozatszerzése. Az MSc- szintű képzés feltételeinek megteremtése, a minőségbiztosítás úgy lehetséges, hogy szakunk oktatási, kutatási-fejlesztési irányainak meghatározásakor igazodunk a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz (ld. 5. fejezet); a regionális partnereinkkel (kutatóintézetek, termelő-, szolgáltató cégek) elnyert pályázatokat valósítunk meg; laboratóriumban, regionális partnereink telephelyén végzett K+F tevékenység során szerzett tapasztalataink, eredményeink beépülnek képzésünkbe, hallgatóink számára elkészített jegyzeteinkbe, oktatói segédanyagainkba; (alkalmazott) informatikai laborjainkban szakspecifikus, a követendő informatika alkalmazási területeknek megfelelő technikákat és technológiákat hozunk létre. Az előbbiekben vázolt kooperatív (előkészítő) tevékenységek konklúziói alapján számunkra egyértelműen leszűrhető: ott ahol a munka befejezéséért karunk (gesztor tanszékünk) volt a felelős, e munka sikerrel zárult. Összefoglalva tehát: eddigi ezirányú tapasztalataink, a mérnök informatikus szakra jelentkezők nagy száma, a mérnök informatikusok keresettsége azt indokolja, hogy képzésünk minőségbiztosítása érdekében karunk informatika-fejlesztési stratégiájának kialakítását az előbbiekben felvázolt teendők, a nagy költség- és személyi ráfordítással kialakítandó szakspecifikus technikákat és technológiákat igénylő mérnök informatikus MSc-szintű képzés műszaki szakokhoz való kapcsolódása, a kutatás-fejlesztési mérnöki tevékenységhez szükséges készségek elsajátíttatásának biztosítása 5

6 kell, hogy elsődlegesen meghatározzák. 4. A mérnök informatikus (műszaki informatika) képzés főbb ismérvei intézményben (karunkon)[2,3] Jogelőd főiskolánkon a műszaki informatika képzés hagyományos képzési területekből (gépész, építő, építész) kinőve, az ezeknek megfelelő megjelöléssel (gépész- és építőipari ágazat) indult 1987-ben. A Művelődési Minisztérium a PMMF műszaki informatika szakának a képzési költségek fedezetére éves szinten 700 eft-ot biztosított. E támogatás mivel nem jött létre önálló, nagyobb szervezeti egység, s az órák ellátása részben átoktatással történt - jelentős része a hagyományos szakokon csapódott le. Tulajdonképpen tehát e képzés klasszikus üzemmérnök szakképzést jelentett informatika szakiránnyal. Olyan stratégiát követtünk, amely a kezdeti személyi és tárgyi lehetőségekkel számolva előbb egy "informatizált" üzemmérnök képzést célzott meg. Ez hatást gyakorolt hagyományos alapszakjainkra is, s így egész üzemmérnök képzésünk korszerűsödött. Az ezirányú további törekvésekkel: az egyes üzemmérnöki szakok tanterveiben az interdiszciplináris ismereteket tartalmazó tantárgyi programok bevezetésével; az információtechnológiák és a számítógéppel támogatott rendszerek oktatásban történő fokozottabb alkalmazásával; új szakok (környezetmérnöki, településmérnöki) indításával; az akkorinál rugalmasabb, átjárhatóbb képzés megvalósításával az üzemmérnöki diploma európai egyenértékűségét megalapozni, a végzettek munkaerőpiaci pozícióit javítani kívántuk. Ugyanakkor a költségtámogatások elaprózása nem támogatta az új szak dinamikusabb fejlődését. Az intézményen belüli, a hagyományos szakokkal folytatott viták eredményeképpen, s külső behatásokra csak folyamatosan tisztázódtak az oktatandó (oktatható) műszaki informatika tananyag tárgykörei és arányai is májusában a Műszaki Informatika Szakbizottság által kidolgozott "Általános elvárások a műszaki informatika oktatásával szemben" című anyagra támaszkodva került sor az "Ipari folyamatok és géprendszerek" illetve az "Építési rendszerek" szakirányokkal 1992-ben beindított műszaki informatika szakunk tantervének rögzítésére. Tehát a korábbi, alapvetően gépész, építőipari ágazati képzésből merítve, az építő- és építőanyagipar, a vegyipar és rokon iparágai számára végzett, folyamatidentifikációval, folyamatirányítással, energetikai vizsgálatokkal, pótlólagos automatizálással kapcsolatos kutatási-fejlesztési munkáink tapasztalataira alapozva, célul tűztük ki olyan üzemmérnök-informatikusok kibocsátását, akik értenek az ipari folyamatok, géprendszerek, építési rendszerek informatikájához, azaz a műszaki objektumok tervezésénél, fejlesztésénél üzemeltetésénél alkalmazni tudják a műszaki informatika módszereit, ellátják a műszaki objektumok informatikai rendszerének előkészítési, üzemeltetési és irányítási feladatait. A soronkövetkező tanterv-korszerűsítések - a régió gazdálkodó egységeivel, felsőoktatási intézményeivel, kutatóintézeteivel való kapcsolódási lehetőségek biztosítása céljából, a létrehozott technikai, technológiai bázisra építve - a szakirányoknál nagy választási lehetőséget eredményeztek. A műszaki informatika szakma már igen szerteágazó működési területei közül 6

7 a számítógépes automatizálás (kibernetika-robotika, mechatronika, mérésadatgyűjtés, digitális jelfeldolgozás és irányítás, telemechanika stb.); a számítógéppel segített tervezés (gépészeti, építészeti tervezés; térinformatika, számítógépes grafika stb.); az általános számítástechnikai rendszerek és szolgáltatások installálásával, adaptálásával, fejlesztésével, üzemeltetésével kapcsolatos ismeretek oktatását sikerült megvalósítanunk. Az Európai Közösségben az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztése az élet minden területén döntő jelentőséggel bír. A Career Space (információs és kommunikációs technológiával foglalkozó cégek által alapított európai nemzetközi konzorcium) elvárásaihoz, a műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz igazodnunk kellett képzésünk korszerűsítésénél, a mesterképzésre való felkészülésnél [6]. Ugyanis egy, a műszaki informatikai (mérnök informatikus) képzést művelő, felsőoktatási intézmény kara (ennek oktatási egysége) csak úgy léphet előre, ha képzésében, tanterveiben követi a legújabb kutatási, fejlesztési irányokat, törekszik az egyes oktatási-kutatási részterületek műveléséhez alkalmas technikák és technológiák létrehozására, együttműködik a regionális célok megvalósításában a kutatási-fejlesztési műhelyekkel, valamint a régió termelői és szolgáltatói szférájával. E kutatási irányok az alábbiak: komplexitás-kezelés (az alkalmazások számának és sokféleségének növekedése, a fokozódó követelmények és piaci elvárások minél magasabb szintű elemekből, készen kapható komponensekből való építkezést igényelnek: formális modellezés és analízis, teljesítmény- és megbízhatósági vizsgálatok; mesterséges intelligencia alkalmazások (érzékelés, feladatmegoldás és cselekvéstervezés, tudásreprezentáció, bizonytalan tudás kezelése, fuzzy logika, esetalapú következtetés, az elosztott intelligencia, multiágens rendszerek); ember-gép kapcsolati algoritmusok (hang- és képfelismerés, a számítógépes képfeldolgozás és alakfelismerés, a számítógépes látás robotikai, orvosi informatikai és orvos-biológiai, térinformatikai és biztonságtechnikai alkalmazásai) ban megkezdett BSc-szintű mérnök informatikus képzésünkben az Autonom rendszerek információtechnológiája szakirányunknál is megcéloztuk a műszaki informatika e kiemelt kutatási irányaihoz való fokozott felzárkózást, nevezetesen az alábbi ismeretek: nagyméretű rendszerek specifikálásával, komplexitáskezelésével kapcsolatos ismeretek (identifikáció, modellezés, szimuláció, optimalizálás); mesterséges intelligencia alkalmazások (érzékelés megismerése, neurális hálók, fuzzy logikák, objektumorientált programozás); ember-gép kapcsolati algoritmusok (számítógépes képfeldolgozás és alakfelismerés, a gépi látás robotikai, térinformatikai, stb. alkalmazásai) beépítését egyes tantárgyi programokba. A rendszermérnök szakiránynál a többprocesszoros rendszerek programozásával, ezek mérnöki számítások során történő alkalmazásával foglalkozunk. E területek kell, hogy meghatározzák kutató-fejlesztő tevékenységeinket is. Informatika képzésünk során a szakirányok alakulását mutatja be a mellékelt ábra. 7

8 5. Pályázati munka, a kutatási-fejlesztési-innovációs (K+F+I) irányok rögzítése Dokumentálható, hogy az eddigiekben szakunkon túlnyomórészt az elnyert pályázatok támogatásából vált lehetővé ezen eszközigényes képzés bevezetése és művelése (hallgatóink döntő többsége a gyakorlatiasabb képzést hiányolja). Ezért oktatóink tudományos fokozat szerzésére irányuló törekvéseinek támogatása mellett elsődlegesként kezelendő a regionális kapcsolatok kibővítése és működtetése, a ténylegesen közös kutató-fejlesztő tevékenység megvalósítása. A kar (Műszaki Informatika Tanszék) által elnyert (~180 mft nominál összegben, mely a közös projektek teljes támogatásának ~50%-a) műszaki fejlesztési pályázatok, elkészült laborobjektumok (témavezető: Dr. Szakonyi Lajos tanszékvezető) listáját ld. a mellékelt táblázatban. sorszám téma megnevezése (megvalósult mérnöki alkotás) /86. sz. "Ipari folyamatok identifikálása" c. megbízásos munka (Megbízó: Tudományszervezési és Informatikai Intézet. Támogatás: 300 eft) 2. a 68/88. FFA sz. "Alkalmazott műszaki informatika szak laborfejlesztése" c. fejlesztési feladat (Megbízó: Művelődési Minisztérium FFA Bizottsága. Támogatás: eft) 3. Laborok informatikai eszközfejlesztése. (223/92. sz. OMFB mecenatúra pályázat. Támogatás: 600 eft.)megvalósult: Technológiai laborok hálózatfejlesztése 4. Folyamatidentifikációs mérések. (OTKA 097/92.sz. műszerpályázat.támogatás: 2.000eFt) Megvalósult: Moduláris felépítésű mérési adatgyűjtő és feldolgozó rendszer 5. Számítógépes folyamatirányítás gyakorlati oktatása. (384/91. sz. MKM pályázat. Támogatás: 200eFt) Megvalósult: Mérési adatgyűjtő rendszer bővítése. 6. Folyamatirányító számítógép kifejlesztése (FEFA-II sz. pályázat. Támogatás: 2.000eFt) Megvalósult: Folyamatirányító számítógép realtime operációs rendszerrel. 7. Objektumorientált informatikai rendszer kifejlesztése irányított erjesztésre. ( FEFA-III. 839 sz. pályázat.támogatás: 2.000eFt Megvalósult: Vizsgálati modellberendezésre telepített informatikai rendszer 8. Információtechnológiák és számítógéppel támogatott rendszerek bevezetése. (FEFA-III. 1202/03 sz.p. Támogatás: eft, kezdés éve zárás éve márc nov nov okt jan jan dec ben (éves beszámoló minden évben) febr. 25. együttműködő intézmény (gazdálkodó egység) PMMF SZKO Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int május JPTE BTK márc márc.31. Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int.( eft) JPTE BTK ( eft és 8

9 57 eusd.) Megvalósult: Számítógép-hálózat fejlesztés; automatika-, intelligens érzékelő-, folyamatirányító rendszer bővítés; fuzzy-rendszer kialakítása 9. Számítógépes folyamatirányítás.(megbízó: MKM K+F p. Támogatás: 220eFt) Megvalósult: Fuzzy-rendszer kialakítása 10. Musterjesztés technológiájának, irányítási stratégiájának kidolgozása fuzzy-logika alkalmazásával. (229/94 sz. MKM K+F p. Támogatás: 300eFt) Megvalósult: Technológiára telepített fuzzy-irányítási rendszer 11. A műszaki informatika szak távoktatásos képzésének fejlesztése. (FEFA- V. 2130/5 sz. p. Támogatás: 3.000eFt) Megvalósult: UNIX- szerver bővítés, UNIX -labor kialakítás 12. Az információtechnológiák kredit rendszerű nyitott oktatásának kidolgozása. (PHARE Program HU-94.05; APP/3/032 sz.p. Támogatás: 50 eecu) Megvalósult: A távoktatásos képzés oktatási dokumentumai, tantárgyi programok, távoktatási programcsomagok, multimédia fejlesztésére alkalmas eszközök. 13. Alkalmazott informatika laboratórium fejlesztése (MKM PFP-0650/1997. sz. p. Támogatás: 1.300eFt. Megvalósult: Musterjesztési vizsgálatok változó irányítási stratégiákkal 14. Műszaki informatika szak oktatástechnológiai fejlesztése, távoktatási csomagok kidolgozása. (MKM PFP -0514/1998. sz.p. Támogatás: 500eFt) Megvalósult: Távoktatásos képzés fejlesztése, minőségbiztosítási rendszerének kidolgozása 15. Az alkalmazott informatika képzés regionális fejlesztése (PHARE HU9705-H12 sz. p.) Támogatás: eft. Megvalósul: Informatikai rendszerek, tantárgycsomagok fejlesztése 16. Objektum-kutatáson alapuló térinformatikai modell kialakítása (OM IKTA /2000. sz. p. Támogatás: e Ft) Megvalósult: Térinformatikai szoftverrendszer. 17. Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat kialakítása. (ERFP- DD2001-HU-S-01 sz. PHARE Tükörprogram sz.p.) Támogatás: e Ft.) Megvalósult: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, MSc képzés feltételének megteremtése. 18. Dél-Dunántúli informatikai felsőoktatási hálózat továbbfejlesztése (ERFP-DD2002-HU-S-01, ill. ERFP-DD2002-HU-B-01 sz. PHARE Tükörprogram sz. p.) Támogatás: e Ft, ill e Ft. ) Megvalósult: Szakirányú képzés továbbfejlesztése, MSc képzés feltételének megteremtése. 19. IEP-2002 Informatikai Eszköz-Pályázat (OM KMÜFA IEP-00312/2002 sz. p.) Támogatás: e Ft.) Megvalósult: Munkaállomások, multimédiás terem. 20. Városi vízgőzhálózat számítógépes felügyeleti, szakértői, döntéstámogató rendszerének kidolgozása az energielosztás optimalizálása, az energiaveszteségek csökkentése céljából. (Nemzeti Fejlesztési Terv GKM GVOP /3.0 sz. p. ) Támogatás: eft) Megvalósult: Új információs és kommunikációs technológia regionális hasznosítása nov júl márc május aug május dec okt márc okt febr febr márc márc dec június február február december jún dec jún okt. (Projektfenntartás zárása 2012) 18 eusd) Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int. JPTE TTK PMMFK (Villamos, Építő Int.; Távoktatási Központ (+55 eecu) Déldunántúli Szőlészeti és Borászati Kutató Int. 13 Déldunántúli regionális partner MiniComp Kft. ( e Ft) Kaposvári Egyetem, PTE ( e Ft.) Kaposvári Egyetem, PTE ( e Ft.) Pécsi Távfűtő Kft. Az elnyert és megvalósított pályázatok, az elvégzett alkalmazott kutató-fejlesztő munka, nevezetesen új szak és szakirányok indításával járó (technikai bázis megtervezése, kialakítása; oktatásmódszertani, a multimédiát alkalmazó program- és tananyagfejlesztések); folyamatidentifikációs (műszaki-technológiai rendszerek modellezésével, irányításával, automatizálásával; mérési adatgyűjtéssel és jelfeldolgozással kapcsolatos); oktatás-módszertani (a kreditrendszer bevezetésével, távoktatásos programcsomagok kidolgozásával, multimédiás tananyagfejlesztéssel, regionális igények felmérésével kapcsolatos) [4,5,6]; nagyméretű rendszerek komplexitás-kezelését jelentő (számítógépes infrastruktúra bővítését célzó, anyag-energiaáram hálózat matematikai modellezésével, szimulációjával, szoftverrendszerének kidolgozásával kapcsolatos) [7,8] feladataink révén valósulhatott meg graduális képzésünk művelése. Ugyanis az elmúlt két és fél évtizedben szakunk össztámogatásának 50%-át e pályázatok támogatása, további 30%-át a MIT gesztorálásával 9

10 megvalósított önköltséges képzés bevételének 50%-a, a maradék 20%-át a költségvetésből származó támogatásösszeg (működési, beruházási) jelentette. E projektek eredményének, a regionális partnereinkkel való együttműködésnek tudhatjuk be kihelyezett szakmai gyakorlatok, szakdolgozat készítéssel kapcsolatos tevékenységek, speciális szakmai kurzusok biztosítását; közös kutatási-fejlesztési tevékenységek megszervezését; az oktatási intézménynél és a regionális termelő (szolgáltató, tervező, kivitelező stb.) cégeknél rendelkezésre álló infrastrukturális és humán erőforrások koordinált kihasználását; a műszaki informatika kiemelt kutatási irányainak követéséhez, egyes részterületek műveléséhez alkalmas oktatói és hallgatói laborok létrehozását. A jelenleg folyamatban lévő regionális, alkalmazott kutató-fejlesztő munkánkkal (ld. táblázat 20. sorszám) párhuzamosan készültek el a projekttel kapcsolatos (~40 db), ill. a kapcsolódó innovációs tevékenységeket bemutató (~50 db) konferencia-előadások, publikációk. Az innovatív informatikai alkalmazást jelentő feladat megoldása és regionális hasznosítása olyan konzorcium létrehozását igényelte, melyben az ipari partner biztosította az alkalmazott kutatáshoz szükséges hátteret, hogy a kutatás során megszerzett tudásanyag a már meglévő eljárásokban, szolgáltatásokban jelentős javulást eredményezzen. Tanszékünk rendelkezik ugyan professzionális informatikai ismeretekkel bíró szakemberekkel, de nem tartozik tulajdonába olyan műszaki objektum, mely komplexitásából adódóan igényelné az informatika eszközeit és módszereit. A műszaki informatikai ismeretek gyakorlatban való hasznosítása, a legújabb kutatási irányok követése és gyakorlati alkalmazása nagymértékben indokolta, hogy a partner biztosítsa a technológiai rendszer elérhetőségét az alkalmazott kutatás-fejlesztés művelésének, az infokommunikációs rendszer lehetőségének kiépítését számunkra. A regionális partnerekkel végzett projektmunka eredményei, s e munka során szerzett tapasztalataink alapján rögzíthetjük, hogy fontos a tanszék munkatársainak a regionális innovációs kutatásokban való részvétele, e tevékenységek további művelése. 6. A karon a mérnök informatikus szak tudományágában (informatikai tudományok) és az alkalmazott informatika területén működő tudományos műhelyek, kutatási területek A karon folyó informatika képzések gesztor tanszékein foglalkoztatott munkatársak részvételével a következő kutatási területeken folyt műhelymunka, készültek el műszaki produktumok, publikációk: 6.1. Nemlineáris Rendszerek (Preisach Laboratórium) kutatóműhely A műszaki informatika oldaláról közelítve a kutató laboratóriumban folyó kutatás a nemlineáris rendszerek vizsgálatával, szimulációs eljárásaival foglalkozik. A kutatás során egyrészt a nemlineáris viselkedést mutató anyagok többértékű, hiszterézis karakterisztikájának szimulációjára dolgoztunk ki különböző eljárásokat (pl. a gőz-víz fázisátmenet, a mechanikai igénybevételek hatása a mágneses anyagokra, a mágneses anyagok hangfrekvenciás zajainak vizsgálata, stb.), amelyek érvényességét a laboratóriumban lévő mérőberendezéseken igazoltunk. Másrészt a kutatómunka során kapott szimulációs eljárásoknak a mérnöki/műszaki területhez kapcsolódó alkalmazásaival foglalkozunk, ahol - a műszaki folyamatot, ill. eszközt egy-egy nemlineáris informatikai rendszernek tekintve, a gerjesztés-válasz nemlineáris kapcsolatát szimuláló eljárást a teljes rendszer/folyamat numerikus szimulációs eljárásába illesztve - a direkt, ill. indirekt válasz meghatározása a cél. Nem elhanyagolható a kutató laboratóriumban folyó nemlineáris rendszeranalízissel foglalkozó kutatás. Ennek során a műszaki/mérnöki rendszerek numerikus szimulációja, a kidolgozott hiszterézis modellek vizsgálata, valamint a végeselem módszer, illetve a véges differenciák módszerének a hiszterézis karakterisztikával való összekapcsolása során adódó nemlineáris parciális, ill. algebrai egyenletrendszer iterációjának stabilitásvizsgálata folyik. A kutatóműhellyel kapcsolatos további produktumok az Önértékelés 11. mellékletében találhatók meg. A kutató laboratórium tudományos eredményeit hazai és nemzetközi konferenciákon mutatjuk be, neves hazai és külföldi szakmai folyóiratokban publikáljuk. A kutatólaboratórium elismertségét mutatja a 10

11 2005-ben nemzetközi felkérésre szervezett 5th Hysteresis Modelling and Micromagnetics konferencia Magyarországon (Budapest, MTA székház, főszervező Dr. Iványi Miklósné, résztvevők 126 tudományos előadással); 2010-ben nemzetközi felkérésre megrendezésre kerülő rendezvény ( 5 th Interna-tional Workshop on MULTI-RATE PROCESSES & HYSTERESIS in Mathematics, Physics, Engineering and Information Sciences Pécs, Hungary, 31. May - 3. June 2010, Autonom Rendszerek Információtechnológiája kutató-fejlesztő műhely A műszaki informatika kiemelt kutatási irányaihoz igazodó, a felhasználói igényeket figyelembevevő tanterv-korszerűsítések akkor lesznek elismertek és támogatottak mind a hallgatóság, mind a szakma (régió gazdasága) részéről, ha a hallgatóknak átadott ismeretanyag munkába-állásukkor a közeli jövőben hasznosul. Az előbbiek érdekében, tehát a törzsanyagban szereplő ismereteket egy szűkebb alkalmazási területen elmélyítő szakirányú képzés megalapozásához, műveléséhez az oktatóknak - tudományos fokozatszerzésük mellett (amelynek tudományterülete nem feltétlen egybeeső az oktatandó tanulmányi területekkel) - az oktatott tantárgyak laboratóriumait létrehozva, az itt megszerzett gyakorlati ismereteket a gazdaságban, szolgáltatásban, iparban, innovációban hasznosítva, a megpályázott és elnyert kutatás-fejlesztési projekthez team-et alkotva, szakmai műhelyként kell együttműködni. Az oktatási és kutatási területek előbbiekben vázolt kapcsolódási kényszere művelt szakirányunk alapján indokolja az Autonom rendszerek információtechnológiája megnevezést. Az 5. fejezet táblázatában 20. sorszámmal jelölt (ld. továbbá az Önértékelés III. fejezete 3. pont) alkalmazott kutatás-fejlesztés sikeres megvalósítása mellett a szakmai műhelyként is működő tanszéki kollektíva (2008-ig 19 főállású oktató, közülük 10 PhD hallgató is) melyből 4 fő PhD tevékenységet folytatott saját tézisei kidolgozása érdekében az előzőekben jellemzett tudományos műhelyben a projekttel párhuzamosan szorosan kapcsolódó munkája indikátoraként szolgált számos szakmai fórum előadása, ~40 db, kiadványban megjelent konferencia-előadás anyaga és referált folyóirat-publikáció. E kutatómunkára alapozva a későbbiekben a projekt fenntartásának igazolásaként dokumentáltunk további publikációkat, elnyert PhDfokozatokat, bejelentett know-how-t és adatintegrált egyedi szoftverrendszert. Karunk egyetemi státuszának rövid 6 évére, s a szakspecifikus beruházási támogatások hiányára való tekintettel az ilyen jellegű, 10 fő PhD hallgató számára külföldi konferenciákon való előadás-részvétel mellett gyakorlati tapasztalatszerzést, innovációs lehetőséget jelentő K+F munkára is nagy szükség van a bevezetőben jellemzett célok teljesüléséhez (az alapképzés támogatásaként). A kutató-fejlesztő műhellyel kapcsolatos produktumokat az Önértékelés 12. mellékletében soroltuk fel Több-processzoros rendszerek informatikája és alkalmazása kutatócsoport A mérnök informatikus MSc KKK-ban kitűzött egyik fontos ismeretkör a több-processzoros rendszerek használata és programozása. A téma igen aktuális, hiszen szinte minden félévben újabb processzorok jelennek meg a gyártóktól (Intel, AMD, IBM), melyek egyre több core-t, számító egységet tartalmaznak. E számító egységek kihasználása külön programozási ismereteket igényel. A kutatócsoport különösen a több processzoros rendszerek mérnöki alkalmazására koncentrál, illetve azt vizsgálja, hogyan lehet programokat fejleszteni ezekre a rendszerekre. A sok processzoros számítógépes rendszerek kutatási irányt támogatja még az a tény, hogy a Pécsi Tudományegyetem terv szerint hamarosan megkezdi a Science Building kivitelezését. A Science Building az egyetem egy kiemelt projektje, mellyel egy erős K+F kutatóbázist szeretne kialakítani. Ezzel egyidőben az NIIF Intézet a TIOP projekt keretében vásárol szuperszámítógépeket, melyek a konvergencia-régiókban lévő nagy regionális központként működő egyetemeken lesznek elhelyezve (Pécs, Szeged, Debrecen). Pécsett a szuperszámítógép, - vagyis a több processzoros számítógépes rendszer - a Science Building épületkomplexumban kerül elhelyezésre, melyet az egyetem karai kutatásra és oktatásra is használhatnak. A téma aktualitását az is mutatja, hogy jelenleg több pályázat került beadásra ezen a területen: TéT pályázat, Framework 7 Marie Currie ITN pályázat, TÁMOP. A kutató-fejlesztő műhely viszonylag frissen alakult, de így is van néhány, a műhellyel kapcsolatos produktum, melyeket az Önértékelés 13. mellékletében soroltuk fel. 11

12 7. A mérnök informatikus szak szervezete feladatok és hatáskörök feltüntetésével A mérnök informatikus szak és annak két szakiránya hallgatói számára a nappali és a levelező tagozaton a főbb tanulmányi területek ismeretanyagát az organogramon jelölt tanszékek oktatói és munkatársai biztosítják. A szakvezetésben résztvevő vezetők főbb hatás- és felelősségi köre, feladataik, kapcsolataik a kar szervezetében ugyancsak az organogramon követhetők. A szak oktatóinak adatai beosztás és életkor Beosztás Oktatók száma 1949 és előtte Oktatók száma születési év szerint és utána Összes oktatóból AT(fő) egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens egy. adjunktus főisk. adjunktus egy. tanársegéd főisk. tanársegéd kutató doktorandusz tudományos segédmunkatárs egyéb (műszaki oktató) egyéb (professor 1 1 emerita; AE) egyéb (vendég oktató; V) Összesen A szak oktatóinak adatai beosztás és minősítettség Legmagasabb fokozata/címe Beosztás Személyek (személyek száma) száma PhD CSc. DSc. MTA tag egyetemi tanár főiskolai tanár egyetemi docens főiskolai docens 7 2 egy. adjunktus 10 főisk. adjunktus 1 egy. tanársegéd 2 főisk. tanársegéd kutató doktorandusz tudományos segédmunkatárs egyéb (műszaki oktató) 1 Habilitált személyek száma egyéb (professor emerita; AE) egyéb (vendégokt.; V) Összesen

13 gazdasági és humán ismeretek 13

14 8. A mérnök informatikus (műszaki informatika) szak (C)SWOT analízise 8.1. Szakműködés külső korlátai A szak stratégiai céljait, azok megvalósítását a mindenkori személyi és infrastrukturális adottságokhoz, korábban Műszaki Informatika Szakbizottság, majd a MAB elvárásaihoz való igazodás határozta meg. E fejlesztési célok megvalósítása esetenként nem találkozott kezdetben a hagyományos mérnöki szakok; majd - a műszakiról az informatika képzési területre átkerülve - a társkarok (KTK, TTK) rokonszakjainak érdekeivel. További korlátozó tényezőt jelent(ett) a 2004-ig tartó, nem a kutatás elsődlegességét érvényesítő főiskolai lét, melynek megszűntével, s az egyetemi karrá válással sem változott meg oktatóink esetén a heti óra/hét/fő terhelés, a tömegképzésben több tantárgy párhuzamos művelése, doktori iskola hiányában az oktatók más intézményben (BME, ELTE, Pannon Egyetem) történő fokozatszerzése, tevékenységük hasznosítása. Így egy más intézményben működő tudományos műhely elvárásainak való megfelelés és a saját, mielőbbi érvényesülés a fiatal oktatók többségénél a hajtóerő, s nem a szűkebb kutatási területtől sokszor távoleső ismeretanyag igényes oktatása szerény tudományos előképzettségű és képességű hallgatótömeg számára. Egy saját, a (műszaki) informatika kari sajátosságaihoz (gépész-, építő-, villamos- és folyamatmérnöki alapok rendszerszemléletű tárgyalása, nagyméretű műszaki-technológiai rendszerek és hálózatok információtechnológiája, hierarchikus és autonom rendszerek, sokprocesszoros számítógép-, mesterséges intelligencia-alkalmazások) igazodó doktori iskola létrehozása csökkenthetné a jelenlegi divergenciát a BSc képzés indokolta innovatív, gyakorlatiasabb, könnyen hasznosítható képzés és oktatók iránt támasztott, szűk területen folytatott tudományos tevékenység között Szakműködés erősségei A határterületi mérnöki szakok (műszaki informatika) nemcsak villamosmérnöki, hanem gépészmérnöki, vegyészmérnöki (folyamatmérnöki) és további hagyományos szakok automatikai, majd informatikai vonatkozású eredményei alapján jöttek létre alig húsz éve, tehát az idősebb oktatói korosztályban nincsenek végzettségüket tekintve mérnök informatikusok. Továbbá a képzésben meghatározó szakmai kompetencia az alkalmasság, készség megszerzése az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások létrehozási feladatainak ellátására, igény a mérnöki gyakorlati módszerek elsajátíttatása. Vélhetően e követelmények teljesítése nem a természettudományokban, hanem inkább a mérnöki tudományokban felmutatott tudományos produktumot és innovációs tevékenységet igényel oktatóinktól. Indokolt tehát, hogy speciális (szakirányú) céljainknak megfelelően ne homogén, azonos végzettségű és szakmai, tudományos érdeklődésű (minősítésű) kollegák alkotta szakmai, szervezeti egységben működjünk. A jelenlegi tömegképzés (nagyszámú tantárgy párhuzamos oktatása) lényegében két tanszék (MIT, RSZT) oktatóival is csak heterogén szakmai és tudományos háttérrel biztosítható. Továbbá igen nagy előnyt jelent - a regionális, alkalmazott kutató-fejlesztő munkában, az innovációban, a komplex, integrált rendszereknél, a speciális szakértelmet igénylő munkák elvállalásánál - a különböző alapképzettségű, az informatikát alkalmazó, s egy közösségbe tartozó szakemberek együttműködése. A szak működésének erősségét 14

15 jelzi, hogy például a 2007 novemberében megnevezett 10 fiatal, a PhD-képzésben különböző intézmények doktori iskoláiban résztvevő tanszéki kollega(nő)k közül 3 fő, további 2 fő egyéni fokozatszerzéssel nyerte el 2009-ig bezárólag a tudományos fokozatot, s biztatóak a többiek fokozatszerzési cselekményei is (ld. Önértékelés 3. melléklete 7. fejezet). A 6. fejezetben (az Önértékelés 11. és a 12. mellékletében) bemutatott tudományos műhelyek, illetve a kutatási területekhez kapcsolódó cikkek, konferencia-előadások, know-how, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében sikeresen megvalósított és fenntartott alkalmazott kutatás-fejlesztés is a gesztor tanszék(ek)hez köthető produktum számos konferencia megszervezése és lebonyolítása, valamint a mintegy 1000 fős hallgatóság kiszolgálása, gesztorálása mellett. A szak erősségének tudható be az Önértékelés VII. fejezete 7. pontjában, 11. melléklete Módszertani szempontok fejezetében jellemzett nagyszámú oktatási segédanyag Szakműködés gyengeségei A gyengeségek lényegében a külső korlátok nál elemzett okokra vezethetők vissza. A szakmai képviselet és a kívánatosnál szerényebb propaganda-tevékenység korábbi, nem kellő mértékét magyarázzák a következők. A biztató kezdet (a minisztérium szaknak biztosított támogatásából csupán 30% leosztása évekig a hagyományos szakok állandó rosszallásával) után a folyamatos tanterv-korszerűsítés, számos új tantárgyra való felkészülés mellett az infrastruktúra létrehozása (ld. Önértékelés 3. melléklete 5. fejezet), az oktatási feltételek biztosítása volt elsődleges. Csak ezután a kezdő, többségünkben a szakon mérnök informatikusként végzett, s a gesztor tanszéken alkalmazott, majd egyetemi továbbtanulásukban támogatott fiatalok beilleszkedésével, tapasztalatszerzésével, s az eközben jelentősen felduzzasztott hallgatólétszám zavartalan ellátásának stabilizálása után kezdődhettek meg a tudományos, kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységek. A gyakorlatilag zérus szintről való indulás, s az önerős fejlesztések mintegy két évtizede természetesen nem eredményezhet azonos tudásszintet, mint egy hagyományokkal, doktori iskolával rendelkező, bizonyos tudományterületre specializálódott, számos oktatójával homogén egységet alkotó oktatási és szakmai egység célirányos átszervezése utáni hasonló időszak Szakműködés fejlesztési előrelépési lehetőségei A továbbiakban is mérvadóak az Önértékelés 3. melléklete 2., 3., 4., 8. és 9. fejezetében leírtak. A működő gazdaság szakemberelszívó hatása nem ösztönözte a minőségi célok elérését, az igényes oktató és kutató-fejlesztő munka művelését. Az előbbiek indokolják annak szükségességét, hogy a jelenlegi BSc szakon oktatók továbbfejlődése érdekében, valamint a tehetségesebb, tervező munkára is alkalmas hallgatók képzésének biztosítása céljából - beinduljon egy igényesebb, a kutató-fejlesztő tevékenységgel együtt művelendő MSc színtű mérnök-informatikus képzés is, s karunkon ne csak a rövidtávú célokat kielégítő tömegképzést valósítsuk meg. Ezt támasztják alá az előbbiekben említett regionális partnereink felkért szakértőinek elsősorban az információs és kommunikációs technológiák (ICT) fejlesztésének fontosságát, az infokommunikációs technológiákhoz értő szakemberek növekvő hiányát, kiképzésük szükségességét, specializálódását hangsúlyozó képzésünkkel kapcsolatos észrevételei, javaslatai is. 15

16 8.5. Szakműködés veszélyeztető tényezői A mikrojelenségek vizsgálatát célzó, az egyedi, az eseti, a speciális, a még nem publikált elsődlegességét igénylő kutatási cselekmények (oktatók érvényesüléséhez alapvető követelmény), s az informatikai módszereket igénylő műszaki alkotások tervezési, fejlesztési és létrehozási feladataira való felkészítés (a mérnök informatikus alapképzésben meghatározó képzési kompetencia) közötti távolság egyre nő, s veszélyeztető tényezőt jelenthet, ha a kutatási eredmények általánosítására, hasznosításra nem kerül(het) sor. Ugyanis az előbbi elmaradásával, az informatika iránt vonzódó, de szerény természettudományos és műszaki alapokkal, előképzettséggel rendelkező hallgatóinktól, s a bolognai cél: az alapképzés megerősítése megvalósításától is egyre távolabb kerülünk. Az elmélet és annak gyakorlatban való felhasználása közötti áthidaló szerep betöltésére hivatott - az egyes szakterületek specialistáinak közreműködésével, a feladatok elosztásával, s a minél több érdeklődő, ambiciózus hallgató bevonásával végzett - innovatív műhelymunka. További veszélyekkel járhat, ha belátható időn belül nem indulhat el a tudományos fokozatot szerezett fiatal kollegák közreműködésével, s megszerzett tudásuk hasznosításával a vélhetően igényesebb, mérnök informatikus MSc képzés, vagy ha nem folytatódik a célirányos, informatikai alkalmazásokat jelentő kutató-fejlesztő munka. A jelenlegi egyetemi foglalkoztatási követelményrendszer elvárásai (habilitációhoz kötött docensi előrelépés) az oktatók egy részénél nem ösztönzőek a felsőoktatási szférában maradáshoz. Távozásuk, s pótlásuk elmaradása esetén valóban teljesülne a MAB, idősebb minősített oktatóink életkorával kapcsolatos aggodalma. 9. Minőségbiztosítás, minőségfejlesztés 9.1. A kar (mérnök informatikus szak) minőségbiztosítási céljai A kar az MSZ EM ISO 9001:2001 szabványon alapuló minőségirányítási rendszert (MIR) működtet a mindenkori dékánhelyettes felügyeletével. Az operatív tevékenységek szervezésére és irányítására a dékán minőségügyi vezetőt nevez ki, akit munkájában szakonként egy-egy, a szakfelelős által megbízott oktató segít. A mérnök informatikus szakon folyik rendszeres, szervezett minőségbiztosítási tevékenység, melynek céljai, s legfontosabb elemei a kari aktuális minőségcélokhoz (hallgatólétszám megtartása az alapképzésben és a felsőfokú szakképzésben; a doktori iskola megalapítása, bővítése újabb alprogrammal; a tudományos fokozat-szerzők számának növelése; a hallgatói elégedettség fokozása; a hallgatói tanulmányi elmaradások csökkentése) mint kimeneti jellemzőkhöz kell, hogy igazodjanak. Az oktatási folyamatot olyan több-bemenetű és kimenetű rendszernek tekinthetjük, melynek jellemzésére az állapotteres leírásnál használatos fogalmakat használhatjuk. A képzési folyamat bemeneti jellemzőit a képzési folyamat kezdetén meglévő induló feltételek (hallgató/oktató arány, felvételi ponthatár, egy hallgatóra jutó működési és beruházási támogatás, főállású oktatóra jutó heti óraszám, stb.). Az állapotjellemzők alatt a képzési folyamat elemei közötti kölcsönhatások - adott időpontra vonatkoztatott - viszonyait jellemző információkat értjük, melyek összessége minősíti a teljes képzési rendszer állapotát (a képzést szakma-specifikusan meghatározó minőség- és teljesítménymutatók). Az állapotjellemzők, illetve változásuk kell, hogy kövesse a MAB meghirdetett, dinamikusan változó és követendő céljellemzőit (vezető jellemzők), valamint az ezeknek alárendelt, s nem feltétlen egymással összehangolt intézményi, kari, elvárt céljellemzőket. 16

17 Az állapotjellemzők a képzési folyamatban (rendszerben) rejlő lehetőségek aktuális kihasználását jelzik, mintegy a telítettségi állapottal kapcsolatos intenzitásjellemzők. Kimeneti jellemzőkként pedig az állapotjellemzők közül akár önkényesen elkülönített, a kimeneten (képzés befejeztével) számszerűsíthető, minőségi mutatókat tekinthetjük (pl. végzettek záróvizsga átlageredményei, végzettek indulólétszámhoz viszonyított aránya stb.). Az előbbi rendszer- és folyamat-értelmezés szerint végeztünk felméréseket, állítottunk fel modelleket a képzési folyamat működésének, esetleges minőségirányításának leképezésére (ld. a minőségbiztosítás lehetőségeivel foglalkozó konferencia-előadás kiadványaként, Szakonyi L.: A műszaki informatika képzés paradoxonai. International Symposium Anniversary of Pollack Mihály College of Engineering. May 31-June 1, Pécs, Hungary.) A minőségbiztosítás, -fejlesztés elemei Minőségfejlesztés a bemenet körében A bemeneti jellemzőket a szakvezetés, a szak oktatói közvetlenül, rövid távon csak akkor befolyásol(hat)ják, amennyiben dominanciájuk érvényesül(het) a karvezetésben, a bemeneti jellemzőket befolyásoló döntéshozatalban. Hosszútávon, tehát nagy késleltetéssel természetesen a szak állapotjellemzői (azok időbeni változása), az állapotjellemzők egy részéből képezhető (a MAB explicit, illetve implicit formában meghirdetett dinamikus céljellemzőihez követő módon igazodó) kimeneti jellemzők a társadalmi visszacsatolás hierarchiaszintjén (tehát közvetve) módosít(hat)ják a bemeneti jellemzőket. Azonban az így értelmezett bemenet minőségbiztosítása alapvetően nem a szak kompetenciája. Szakképzésünk propagálása a középiskolák felkeresésével, az évenként két alkalommal lebonyolított nyílt napok tájékoztatóival, szóróanyagaival jelenthet némi közvetlen beavatkozást a bemenet - elsősorban mennyiségi mutatóinak - kialakulásánál. Az 9.1. pontban leírt minőségkövetési és biztosítási modell alkalmazásához az adott időpontban (pl. félévkezdéskor) rendelkezésre álló személyi (oktatók és segédszemélyzet) és infrastrukturális ellátottság mutatóival (ld. Önértékelés 3. melléklete 1. és 6. fejezetében személyi és laborfeltételek; ill. III. fejezete 5. pontjában infrastuktúra) kell számolnunk Minőségfejlesztés az oktatási-tanulási folyamatban A képzési folyamat minőségének biztosításához, az állapotjellemzők MAB-, intézményi-, kari szintű elvárásaihoz és alapvetően a szak által rögzített célokhoz (ld. Önértékelés II. fejezete) az oktatók esetében az Önértékelés III. fejezete 1. és 3. pontjában leírt kutatási és fejlesztési tevékenységek, az oktatók és hallgatók együttműködése során a 14. mellékletben részletesebben, az V. fejezetben kiemelten tárgyalt oktatási és oktatás-fejlesztési tevékenységek művelésével kell igazodnunk. Az eszköz- és infrastrukturális ellátottság minőségi célokhoz igazodó fejlesztése (ld. Önértékelés III. fejezete 5. pontban a további infrastrukturális fejlesztés igényei ) a BSc képzés megerősítését és az MSc képzésre való felkészülést szolgálja Minőségfejlesztés az oktatás-tanulás kimeneteit illetően Képzési tevékenységünk tényleges eredménye a bemeneti jellemzőket adottságként tekintve, a kívánt elvárásokhoz igazodva a képzés minőségének fenntartására, javítására fordított személyi, ill. tárgyi erőfeszítések, valamint fejlesztési, korszerűsítési lépések megtételekor elsősorban a végzősök produktumaiban, az ismeretanyag értékelhető elsajátításának időtartamában tükröződik vissza és döntő jelentőséggel bír. Természetesen az elhelyezkedési lehetőségek is a képzést minősítő kimeneti jellemzők, de ezek nyomon követése még kívánnivalót hagy maga után. Néhány számszerűsített kimeneti jellemzőt szemléltetnek a következőkben bemutatott diagramok és statisztikák. Az oktatók felkészültsége és egyéni törekvései (ld. tudományos fokozatszerzéssel kapcsolatos tevékenységek, publikációs listák, pályázati tevékenységek stb.) megfelelnek az elvárásoknak. A szak vezetése az önköltséges képzés bevételeiből, pályázati forrásokból támogatta e törekvéseket: a külföldi tanulmányutakat, a nemzetközi és külföldi konferenciákon, továbbképzéseken, tanfolyamokon való részvételt. Az oktatói teljesítmények mennyiségileg átlagon felüliek, minőségileg jók voltak. A hallgatói teljesítmények sajnálatos módon elmaradtak a kívánatostól. Ez elsősorban az oktatás tömegképzés jellegének tulajdonítható, ugyanis a szóbeli vizsgák, a kiscsoportos gyakorlati foglalkozások drasztikus csökkenésével erősen lecsökkent az oktató-hallgató közötti személyes kontaktusokra, szakmai munkakapcsolatokra épülő információcsere. 17

18 Az elmúlt évek záróvizsgáinak átlageredményeit a következő adatsor jellemzi, a táblázatban a végzősök felvételi ponthatárait is feltüntettük. Tanulmányok kezdete (év) Felvételi ponthatárok Záróvizsga éve Záróvizsga átlageredménye 3,56 3,35 3,22 3,20 3,23 3,15 3,06 3,06 2,93 2,94 A 2006-ban beiratkozott hallgatók kumulált kreditpontjai alapján, az eddigi előrehaladási ütemet figyelembe véve a hallgatók átlagosan 10 félévet töltenek az intézményben. Ezzel a becsült tartózkodási idővel kalkulálva a záróvizsgák eredményei jó korrelációt mutatnak az adott hallgatók beiratkozásakor aktuális felvételi ponthatárral (ld. ábra). 4 Záróvizsga átlagok, felvételi ponthatárok 100 Záróvizsga átlag Felvételi ponthatár Átlag Ponthatár Év (A statisztikák az Önértékelés IV. fejezete hallgatói adatai alapján készültek) A műszaki informatika szakra jellemző igen magas, tömegképzésre utaló hallgató/oktató arány, a hallgatói létszám ötszöröződése (az 1987-es szakindítás óta) nem ösztönözte a minőségi célok elérését, az igényes oktató és kutató-fejlesztő munka művelését. Az előbbiek teszik sürgetővé a mielőbbi informatikai (alkalmazott informatikai) MSc képzéseket (ld. továbbá 8.4. fejezet). Az I. és a II. évfolyamok (a beiratkozás éve mérvadó) október 15-i létszámadataival, s a tantárgyakat újra felvevőkkel, újrakezdőkkel is számolva a hallgatók évfolyamonkénti lemorzsolódása az egymást követő tanévekben a következő táblázat alapján becsülhető. Év Átlag I. évfolyam létszáma (fő) II. évfolyam létszáma (fő) Lemorzsolódás (fő) Lemorzsolódás (%) 29,4 38,4 15,7 16,2 18, ,7 22,6 19 Az előző statisztikánál többet mond a végzettek és a kezdők aránya (a számok a mérnök-tanárként is végzetteket tartalmazzák). E minőségi jellemző évenkénti alakulása ugyancsak jól követi a felvételi ponthatárok alakulását, mely minősíti hallgatóink többségének képességeit és tanulmányi teljesítményeit (ld. ábra). 18

19 Év Induló I. évfolyam létszáma (fő) Végzettek száma a mérnök-tanár szakosokkal (*30) (*67) (*72) (*92) (*72) (*51) (*35) (*74) (*73) együtt (* nélkül) fő Végzősök 65,0 77,0 75,1 70,2 52,8 41,1 22,0 23,9 26,5 28, ,8 aránya az induló létszámhoz viszonyítva (%) Felvételi pontszám Az alábbi ábrán a lemorzsolódás évenkénti alakulása követhető nyomon. 80 Végzősök aránya, felvételi ponthatárok Végzettek aránya [%] Végzettek aránya Ponthatár Felvételi ponthatár Év A végzett hallgatók százalékos aránya meredek zuhanást mutat a 2001 évtől kezdődően, és ez a tendencia a záróvizsga eredmények alakulásától eltérően - többé-kevésbé függetlennek tűnik a felvételi ponthatároktól. Ez azzal magyarázható, hogy a kreditrendszer bevezetésével - a középiskolában megszerzett felkészültségtől függetlenül - jóval kevesebb hallgató jut el a mintatantervben meghatározott idő alatt a záróvizsgáig, mint a megelőző - nem kredit rendszerű - képzés időszakában. Az ilyen irányba mutató trendek pontosabb, jobban megalapozott vizsgálata a hallgatók intézményi pályafutásának több szempontra kiterjedő, részletesebb adminisztrációját teszi indokolttá. A statisztikák készítésénél nem csupán az utolsó öt évet vettük figyelembe, hogy jobban becsülhetők legyenek bizonyos tendenciák. Az alábbi diagramok a BSc képzésben résztvevők göngyölt kreditpontjait tartalmazzák tagozatokra lebontva, hisztogram (empirikus eloszlás) formájában, melynek alapján nyomon követhető a hallgatók előrehaladása a képzési időszakban. 19

20 A hisztogramok kiértékelése alapján elmondható, hogy a hallgatóknak kevesebb, mint 10%-a jut el a mintatanterv szerint megszerzendő 210 kreditpontig a képzés első hét félévében, és a hallgatók által átlagosan megszerzett, mintegy kreditpont alapján több mint 10 félév átlagos tartózkodási idő prognosztizálható. A helyzet sokkal kedvezőbb a levelező tagozatos hallgatók esetében, ahol a lemaradás mértéke szignifikánsan alacsonyabb. A műszaki informatika szak a korábbiakban intézményünkben a legjobb hallgatói minőséget jelentette. A nagy létszámú évfolyamok beindításával e szint minden igyekezetünk (minősített oktatók felvétele és foglalkoztatása; az oktatók PhD fokozat megszerzésére irányuló törekvései; nagyszámú fakultációs tárgy meghirdetése; új, nyomtatott formában megjelenített, tanulásirányító programokkal, példatárral kibővített, 20

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása. www.arek.uni-obuda.hu

Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása. www.arek.uni-obuda.hu ÓBUDAI EGYETEM Az Alba Regia Egyetemi Központ bemutatkozása Alba Regia Egyetemi Központ Székesfehérvár Akkor.. és Most KANDÓ 1971 Óbudai Egyetem Alba Regia Egyetemi Központ 2013 Alba Regia Egyetemi Központ

Részletesebben

A Kar rövid bemutatása

A Kar rövid bemutatása A Kar rövid bemutatása Széchenyi István Egyetem (SZE-GYŐR) Műszaki Tudományi Kar Gazdaságtudományi Kar Állam és jogtudományi Kar Egészségügyi és Szociális Intézet Zeneművészeti Intézet A Műszaki Tudományi

Részletesebben

Mérnök informatikus (BSc)

Mérnök informatikus (BSc) Mérnök informatikus (BSc) Az informatika dinamikusan fejlődő, a mindennapokat szorosan átszövő tudomány. Ha érdekel milyen módon lehet informatika rendszereket tervezni, üzemeltetni, szakunkon elsajátíthatod

Részletesebben

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:

Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont

Részletesebben

Melléklet tartalomjegyzék

Melléklet tartalomjegyzék MELLÉKLETEK Melléklet tartalomjegyzék l. A 2006-os intézményi akkreditációs jelentés (szak önértékelés)... 1 2. MAB LB Intézményi akkreditáció ad hoc kollégiumi jelentése... 10 3. Szakkal kapcsolatos elemző-értékelő

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar MÉRNÖK INFORMATIKUS ALAPKÉPZÉSI (BACHELOR) SZAK INDÍTÁSÁRA IRÁNYULÓ KÉRELEM Kidolgozta: Műszaki Informatika és Villamos Intézet Műszaki Informatika Tanszék

Részletesebben

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet

Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar. Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet Óbudai Egyetem Neumann János Informatikai Kar Intelligens Mérnöki Rendszerek Intézet 1034 Budapest, Bécsi út 96/B Tel., Fax:1/666-5544,1/666-5545 http://nik.uni-obuda.hu/imri Az 2004-ben alakult IMRI (BMF)

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ÜZLETI TANÁCSADÓ szakirányú továbbképzési szak Az üzleti tanácsadás napjaink egyik kulcsfontosságú ágazata az üzleti szférában. A tercier szektor egyik elemeként

Részletesebben

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért

Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás

Részletesebben

Új MSc szakok indításának lehetőségei (javaslat a Dékáni Tanács 2010 jún. 30-i ülésére)

Új MSc szakok indításának lehetőségei (javaslat a Dékáni Tanács 2010 jún. 30-i ülésére) Új MSc szakok indításának lehetőségei (javaslat a Dékáni Tanács 2010 jún 30-i ülésére) 1 Szakképzésünk helyzetelemzése A szakok aktuális helyzetét, lehetőségeit nagymértékben determinálja a karon, az intézményben

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar ENERGIAGAZDÁLKODÁSI MENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az Energiagazdálkodási menedzser képzés az energiagazdaságtan alapfogalmainak és a globális és

Részletesebben

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar akkreditációs jelentés 2008/7/VIII/5. sz. MAB határozat

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar akkreditációs jelentés 2008/7/VIII/5. sz. MAB határozat A FELSŐOKTATÁSRÓL SZÓLÓ 2005. ÉVI CXXXIX. TV. EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSÁRÓL SZÓLÓ 79/2006. KORM. RENDELET 5. SZ. MELLÉKLETÉNEK A KARALAPÍTÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSAI, ILLETVE A MAB AKKREDITÁCIÓS

Részletesebben

Mérnök informatikus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei

Mérnök informatikus mesterképzési szak. képzési és kimeneti követelményei Mérnök informatikus mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményei 1. A mesterképzési szak megnevezése: mérnök informatikus (Engineering Information Technology) 2. A mesterképzési szakon szerezhető

Részletesebben

Kecskeméti Főiskola GAMF Kar. Tanulmányi tájékoztató. Mérnök informatikus alapszak

Kecskeméti Főiskola GAMF Kar. Tanulmányi tájékoztató. Mérnök informatikus alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Mérnök informatikus alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

A BME VIK FMD pályázatának specifikumai

A BME VIK FMD pályázatának specifikumai A BME VIK FMD pályázatának specifikumai Vajta László dékán, Henk Tamás FMD megbízott FMD átadás 2011. október 26. BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar Tartalom Adottságok: 1. Profil és hallgatóság 2.

Részletesebben

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv

Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Gazdálkodás- és Szervezéstudományi Doktori Iskola Képzési terv Kutatási tevékenység A Gazdálkodás- és Szervezéstudományok Doktori Iskola (továbbiakban: Doktori

Részletesebben

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI

A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI . 2007. A MŐSZAKI FELSİOKTATÁS HELYZETE ÉS KILÁTÁSAI a mőszaki képzés átalakulásának fıbb jellemzıi Dr. Palásti-Kovács Béla, BMF-BGK dékán mőszaki felsıoktatási szakértı, Oktatási és Kulturális Minisztérium

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011

A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 A Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar minőségfejlesztési terve 2010-2011 Készült: a Miskolci Egyetem Egészségügyi Kar 2009. évi Szervezeti önértékelése alapján, valamint a kari fejlesztési stratégia, a módosított

Részletesebben

JÓVÁHAGYÁS. szervezet. Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium

JÓVÁHAGYÁS. szervezet. Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium Projektvezető JÓVÁHAGYÁS Közreműködő szervezet Irányító Hatóság Név Dr. Szakonyi Lajos KPI Oktatási Minisztérium Beosztás Dátum Aláírás tanszékvezető főiskolai docens 2009. április 1A. PROJEKT AZONOSÍTÓ

Részletesebben

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék

Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Építőmérnökök képzése Dr. Kisgyörgy Lajos, BME Út és Vasútépítési Tanszék Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 o Építőmérnöki Kar o Gépészmérnöki Kar o Építészmérnöki Kar o Vegyészmérnöki

Részletesebben

Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben. Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23.

Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben. Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23. Kutatás-fejlesztési tevékenység az ELTE-Soft Kft-ben Dr. Gábori László ügyvezető HOUG felsőoktatási találkozó 2014.01.23. Előzmények 1999. OMFB Kooperációs Kutató Központ program, mely a tudomány, a kutatás,

Részletesebben

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21.

2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. 2010. A felsőoktatási tevékenységek színvonalának emeléséhez szükséges infrastruktúra fejlesztések támogatása 2010.10.21. Kedves Pályázó! Ezúton szeretném értesíteni az alábbi pályázati lehetőségről. Amennyiben

Részletesebben

A bajai főiskola jövőképe

A bajai főiskola jövőképe A régió felsőoktatásának jelene és jövője konferencia A bajai főiskola jövőképe Melicz Zoltán Eötvös József Főiskola, Baja A bajai főiskola Két karú intézmény Neveléstudományi Kar (1870-ben alapított,

Részletesebben

Építőmérnök képzés a Műegyetemen www.epito.bme.hu

Építőmérnök képzés a Műegyetemen www.epito.bme.hu Építőmérnök képzés a Műegyetemen www.epito.bme.hu Dr. Dunai László dékán, BME Építőmérnöki Kar Institutum Geometrico-Hydrotechnicum Alapítva 1782 1782. augusztus 30-án kelt, II. József által aláírt alapító

Részletesebben

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont

Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Vízgazdálkodási Tudásközpont és Kutatási Centrum - Szennyvíztisztítási Kutatóközpont Pannon Egyetem Előadó: dr. Rasztovits Zsolt Edgár dr. Domokos Endre Thury Péter ELŐZMÉNYEK Környezetmérnöki Intézet

Részletesebben

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI. MESTER (MSc) SZAK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM KÖZLEKEDÉSMÉRNÖKI ÉS JÁRMŰMÉRNÖKI KAR LOGISZTIKAI MÉRNÖKI MESTER (MSc) SZAK Budapest 2012 A felsőoktatási intézmény neve, címe: BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM Előterjesztő neve és beosztása: Szervezeti egység: Dr. Varga István dékán Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar E L Ő T E R J E S Z T É S A Szenátus 2013.

Részletesebben

2003. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE. Műszaki Informatika és Villamos Intézet

2003. PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE. Műszaki Informatika és Villamos Intézet S IQU IN Q UEEC C LESIE NS PÉCSI TUDOMÁNYEGYETEM Pollack Mihály Műszaki Főiskolai Kar Műszaki Informatika és Villamos Intézet A VILLAMOSMÉRNÖKI SZAK LEVELEZŐ TAGOZATOS TANTERVE 2003. 1 A szak megnevezése:

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar Az Egyetem oktatási egységei Műszaki Tudományi Kar (az egyetem hallgatóinak 2/3-a) Gazdaságtudományi Kar Állam- és Jogtudományi Kar Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés

Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés Minőségügyi rendszerek szakmérnök szakirányú továbbképzés (Szakirányú továbbképzési (szakmérnöki) szak) Munkarend: Levelező Finanszírozási forma: Költségtérítéses Költségtérítés (összesen): 375 000 Ft

Részletesebben

MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS. OKJ száma: 55 810 01 0010 55 010

MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS. OKJ száma: 55 810 01 0010 55 010 MŐSZAKI INFORMATIKAI MÉRNÖKASSZISZTENS felsıfokú szakképzés OKJ száma: 55 810 01 0010 55 010 Érvényes: A 2009/10-es tanévtıl kezdve felmenı rendszerben. Dr. Skrop Adrienn szakvezetı Dr. Friedler Ferenc

Részletesebben

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok:

Tanulmányok, végzettségek: Tanulmányok: ÖNÉLETRAJZ Személyes adatok: Név: Lengyelné Dr. Szilágyi Szilvia Születési hely és idő: Sárospatak, 1976. május 03. Jelenlegi munkahely: Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Analízis Tanszék

Részletesebben

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19.

A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek. Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. A Szilícium Mező Klaszter fejlesztésének eredményei, további tervek Tóth István Szilícium Mező Kft. 2010. február 19. I. A Szilícium Mező program rövid bemutatása II. Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat eredményei

Részletesebben

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk?

KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN

Részletesebben

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C

Prof. Dr. Varga Mihály. Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C Prof. Dr. Varga Mihály Gépészeti mechatronikai hálózati kutatás és képzési együttműködés projekt bemutatása, TÁMOP 4.1.1.C DUÁLIS KÉPZÉS A MŰSZAKI FELSŐOKTATÁSBAN szakmai fórum Felsőoktatási Centrum Zalaegerszeg,

Részletesebben

Műszaki menedzser alapszak

Műszaki menedzser alapszak Kecskeméti Főiskola GAMF Kar Tanulmányi tájékoztató Műszaki menedzser alapszak Kecskemét 2011 2012 A tantárgyleírásokat a KF GAMF Kar munkatársai állították össze. Szerkesztette: Dr. Kovács Beatrix főiskolai

Részletesebben

Statisztika oktatása és alkalmazása a mérnöki területen

Statisztika oktatása és alkalmazása a mérnöki területen Statisztika oktatása és alkalmazása a mérnöki területen 1,2 1:, Neumann János Informatikai Kar, Élettani Szabályozások Csoport 2: Budapesti Corvinus Egyetem, Statisztika Tanszék MTA Statisztikai Tudományos

Részletesebben

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK VÍZ- ÉS SZENNYVÍZKEZELŐ RENDSZER ÜZEMELTETŐ SZAKMÉRNÖK/SZAKEMBER SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK DR. SZAKÁCSNÉ DR. FÖLDÉNYI RITA EGYETEMI DOCENS TÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-0015 Felsőoktatási együttműködés

Részletesebben

MATEMATIKA - STATISZTIKA TANSZÉK

MATEMATIKA - STATISZTIKA TANSZÉK MATEMATIKA - STATISZTIKA TANSZÉK 1. A Kodolányi János Főiskolán végzett kutatások Tananyagfejlesztés A kutatási téma címe, rövid leírása Várható eredmények vagy célok; részeredmények Kutatás kezdete és

Részletesebben

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban

A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli trendjei a Nyugat-dunántúli régióban MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézet A Nyugat-dunántúli technológiai régió jövőképe és operatív programja Győr, 2004. szeptember 30. A tudásipar, tudáshasználat helyzete és lehetséges jövőbeli

Részletesebben

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31.

ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ. Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. ELTE Informatikai Kooperációs Kutatási és Oktatási Központ Az ELTE-Soft KMOP-1.1.2-08/1-2008-0002 jelű pályázat zárórendezvénye 2012.05.31. Stratégiai jellemzők Cél hazai szoftveripar versenyképességének

Részletesebben

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET

AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET AKKREDITÁCIÓS ÚTMUTATÓ SEGÉDLET Piros beszúrás, lila törlendő, zöld magyarázat. PI INTÉZMÉNYI AKKREDITÁCIÓS ELJÁRÁS JELENTÉSE (Második akkreditációs értékelés) 2007/10/XI/1. sz. MAB határozat KECSKEMÉTI

Részletesebben

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MECHATRONIKAI MÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mechatronikai mérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

Részletesebben

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK KONFERENCIA- ÉS RENDEZVÉNY-MENEDZSMENT SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019

TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 Társadalmi Megújulás Operatív Program Hallgatói és intézményi szolgáltatásfejlesztés a felsőoktatásban pályázat Kódszám: TÁMOP-4.1.1/A-10/1/KONV-2010-0019 A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai

Részletesebben

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK

MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK MARKETING MESTERKÉPZÉSI SZAK Az SZTE Gazdaságtudományi Kara által 2008 szeptemberében levelező tagozaton, 2009 szeptemberétől nappali tagozaton is indítandó Marketing mesterképzési szakra felvételt nyerhetnek:

Részletesebben

ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat. keretében kifejlesztett. digitális filmtechnika tananyag és a tervezett képzés. bemutatása

ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat. keretében kifejlesztett. digitális filmtechnika tananyag és a tervezett képzés. bemutatása Az ÉAOP-1.1.2-2008-0013 pályázat keretében kifejlesztett digitális filmtechnika tananyag és a tervezett képzés bemutatása A Szilícium Mező Regionális Informatikai Klaszter indulásakor került kialakításra

Részletesebben

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A

TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A Projektnyitó nap TIOP-1.1.1.-09/1-2010-0188 A pedagógiai módszertani reformot támogató informatikai infrastruktúra fejlesztése /tanulói laptop program/ A nyírábrányi Ábrányi Emil Általános Iskola Informatikai

Részletesebben

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel

EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés. Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel EUROMENEDZSER szakirányú továbbképzés Uniós és vezetési ismeretek kiváló MAB - minősítéssel Edutus Főiskola 2015 A képzés célja a változó európai feltételekhez igazodó legkorszerűbb ismeretanyag átadása

Részletesebben

A számítástechnika oktatásának kezdete az Óbudai Egyetem előd-intézményében a KKVMF-en II. (1976-) Sima Dezső. 2010. március 11.

A számítástechnika oktatásának kezdete az Óbudai Egyetem előd-intézményében a KKVMF-en II. (1976-) Sima Dezső. 2010. március 11. A számítástechnika oktatásának kezdete az Óbudai Egyetem előd-intézményében a KKVMF-en II. (1976-) Sima Dezső ITF 2010. március 11. Tagolás 1. A status quo (1976. júl. 15.) 2. Tánc a kés élén (1. felvonás)

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ. a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán 2014 februárjában induló ANYAGMÉRNÖK és KOHÓMÉRNÖK mesterszakokról

TÁJÉKOZTATÓ. a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán 2014 februárjában induló ANYAGMÉRNÖK és KOHÓMÉRNÖK mesterszakokról TÁJÉKOZTATÓ a Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Karán 201 februárjában induló ANYAGMÉRNÖK és KOHÓMÉRNÖK mesterszakokról A Miskolci Egyetem Műszaki Anyagtudományi Kara felvételt hirdet a 201 februárjában

Részletesebben

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása

Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Az NIIF Intézet és a ÚMFT TÁMOP 4.1.3 programok bemutatása Máray Tamás Mohácsi János 2008.03.26. ISO 9001 2008.03.26. NIIF Intézet 1 Tanúsított cég NIIF program Hazai kutatói hálózat: NIIF Program (több

Részletesebben

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök

Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Terméktervező Intézet Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök, illetve Ruhaipari termékfejlesztő szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési

Részletesebben

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök

Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kar Nyomtatott kommunikáció Szakmérnök levelező szakirányú továbbképzési szak képzési és kimeneti követelményei Budapest 2013 Nyomtatott kommunikáció

Részletesebben

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK. 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: MŰSZAKI MENEDZSER ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: műszaki menedzser 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése: végzettségi

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Mérnökinformatikus képzés a KF GAMF Karon ELŐADÁS CÍME

Mérnökinformatikus képzés a KF GAMF Karon ELŐADÁS CÍME Mérnökinformatikus képzés a KF GAMF Karon ELŐADÁS CÍME Helyi sajátosságok Célunk a gyakorlatorientált képzés nagyszámú jól felszerelt laboratórium max. 14 fős laborgyakorlatok jól képzett, széleskörű gyakorlati

Részletesebben

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK

REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK REGIONÁLIS ÉS TÉRSÉGI VIDÉKFEJLESZTÉSI SZAKTANÁCSADÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi és

Részletesebben

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros

Időtartam (-tól -ig) 2012-2013 Munkáltató neve és címe Miskolci Egyetem (Központi Igazgatás), 3515 Miskolc-Egyetemváros 1 Ö N É L E T R A J Z F O R M A N Y O M T A T V Á N Y SZEMÉLYES ADATOK Név DR. LUKÁCS JÁNOS Cím 3535 MISKOLC (MAGYARORSZÁG), ELŐHEGY U. 48/2. Telefon +36 46 565 111/14 11 Fax +36 46 561 504 E-mail janos.lukacs@uni-miskolc.hu

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER. szakirányú továbbképzési szak Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar EU PROJEKTMENEDZSER szakirányú továbbképzési szak Az EU projektmenedzser képzés a projektek sikeres előkészítésével, menedzselésével, végrehajtásával, és

Részletesebben

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig

A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal pályázati stratégiája Ötlettől a piacig Dr. Csopaki Gyula elnök 2009. május 27. Európai Minőségügyi Szervezet 1. K+F+I pozíciónk Európában EU27 - Egyesített innovációs

Részletesebben

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés

SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK. Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés SZAKLEÍRÁSOK, MINTATANTERVEK Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási szakképzés 2014/2015. tanév NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM Benedek Elek Pedagógiai Kar Sopron Szociális és ifjúsági munka felsőoktatási

Részletesebben

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE

A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE A KREDITALAPÚ MODULÁRIS RENDSZEREK, MINT A CURRICULUMFEJLESZTÉS ÚJ MINŐSÉGE III. Felsőoktatási Kreditfórum Dunaújváros 2004 jún. 3-4. Dr. Kadocsa László főiskolai tanár MODUL, MODULRENDSZER - Harvard Egyetem

Részletesebben

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA

Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA Széchenyi István Egyetem Győr SZÉCHE YI ISTVÁ EGYETEM 2008.ÉVI ALAPOKMÁ YA 1. Fejezet megnevezése: XX Oktatási Minisztérium 2. Széchenyi István Egyetem a) azonosító adatai PIR törzsszáma: 308900 az egyetem

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete. A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 31. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Karalapítási szabályzata Pécs 2007 A Pécsi Tudományegyetem (továbbiakban: Egyetem) Szenátusa a

Részletesebben

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001

Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Az akkreditációs rendszer kialakításának helyzete TÁMOP-6.2.5.A-12/1-2012-0001 Dr. Belicza Éva szakmai vezető / GYEMSZI egyetemi docens / SE EMK DEMIN, 2013. május 31. Miért? Mit? Ki? Hogyan? Mikor? Miből?

Részletesebben

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN

AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN AZ ELMÚLT HÁROM ÉV TAPASZTALATAI A DUÁLIS KÉPZÉS KIALAKÍTÁSA SORÁN II. DUÁLIS FELSŐOKTATÁSI KONFERENCIA A KECSKEMÉTI DUÁLIS MODELL 3 ÉVE 2015. OKTÓBER 15. A program a TÁMOP-4.1.1.F-13/1-2013-0019. azonosítószámú,

Részletesebben

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE

AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE AZ IKIR TANULSÁGAI ÉS KITERJESZTÉSE Minta projekt a gördülékenyebb együttműködés reményében 1. Intézményközi Információs Rendszer Adatkommunikációs központ Elektronikusan elérhető tájékoztató és adatszolgáltató

Részletesebben

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze.

Feladataink, kötelességeink, önkéntes és szabadidős tevékenységeink elvégzése, a közösségi életformák gyakorlása döntések sorozatából tevődik össze. INFORMATIKA Az informatika tantárgy ismeretkörei, fejlesztési területei hozzájárulnak ahhoz, hogy a tanuló az információs társadalom aktív tagjává válhasson. Az informatikai eszközök használata olyan eszköztudást

Részletesebben

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar Fasori Tehetséggondozó Program Eljárásrend Tartalom Tartalom...1 1. A program célja...1 2. Az FTP vezetése...1 3. A szakmai vezetők, az FTP koordinátor feladatköre...2

Részletesebben

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar TELEPÜLÉS- ÉS TERÜLETFEJLESZTÉSI MENEDZSMENT szakirányú továbbképzési szak A 21. században a település- és területfejlesztés fontossága várhatóan tovább növekszik.

Részletesebben

Várható eredmények vagy célok; részeredmények. 1. Az adatbázis-kezelés sajátosságainak megismertetése a hallgatókkal fakultatív alapon

Várható eredmények vagy célok; részeredmények. 1. Az adatbázis-kezelés sajátosságainak megismertetése a hallgatókkal fakultatív alapon INFORMATIKA TANSZÉK 1. A Kodolányi János Főiskolán végzett kutatások Tananyagfejlesztés Informatika Tanszék Információtechnológia alapjai tananyag fejlesztése MINDEN főállású kolléga részvételével + Dr.

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye

ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye ÜZLETI INFORMATIKA SZAKKÖZGAZDÁSZ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK képzési és kimeneti követelménye Tudományterület, tudományág: gazdaságtudományok Képzési forma: levelező A szakért felelős kar: Gazdálkodástudományi

Részletesebben

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8.

INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. INTÉZMÉNYI ÖNÉRTÉKELÉS TÁMOP 3.1.8. ISO 9000 FÓRUM XXII. NEMZETI KONFERENCIA Balatonalmádi, 2015. szeptember 17. ISOFÓRUM XXII. NK A MEGÚJULÓ KÖZNEVELÉS ÉRTÉKELÉSI KERETRENDSZERE Minősítés Tanfelügyelet

Részletesebben

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach. Konzorciumi partnerek

Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach. Konzorciumi partnerek Mesterséges Intelligencia Elektronikus Almanach Konzorciumi partnerek 1 Konzorcium Budpesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar Méréstechnika és Információs Rendszerek

Részletesebben

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor

Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor Gondolatok a PM módszertan korlátairól, lehetőségeiről amit a felsővezetőknek tudniuk kell! dr. Prónay Gábor 5. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2002. április 18. AZ ELŐADÁS CÉLJA néhány

Részletesebben

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok)

Dr. Mészáros Attila. 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) Szakmai önéletrajz Europass Önéletrajz Személyi adatok Vezetéknév / Utónév(ek) Cím(ek) 51. Szitásdomb u. 9021 Győr Telefonszám(ok) (36-96) 503-497 Mobil: (36-30) 413-0447 Fax(ok) E-mail(ek) Állampolgárság

Részletesebben

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK

HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK HALLGATÓI TÁMOGATÁSI RENDSZERBEN MŰKÖDTETHETŐ MULTIMÉDIÁS ALKALMAZÁSOK Dr. Martinkó József egyetemi docens Kaposvári Egyetem ÁTK Szakképzés-pedagógiai pedagógiai és Társadalomtudományi Tanszék 2006.08.24-25

Részletesebben

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA

INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA INFORMATIKAI VÁLLALKOZÁSOK LEHETŐSÉGTÁRA 2014-2020 Forrás: Operatív Programok, palyazat.gov.hu Tartalomjegyzék Bevezető 2 Az Operatív Programok szerkezete 3 Informatikai vállalkozásoknak szóló pályázatok

Részletesebben

Pannon Egyetem Mérnöki Kar

Pannon Egyetem Mérnöki Kar Pannon Egyetem Mérnöki Kar Mérnöki Kar Veszprémi Vegyipari Egyetem Veszprémi Egyetem Minıség és Pannon Egyetem Elismertség Mérnöki Kar A minıség biztosítéka a Kar: oktatói, kutatói nemzetközileg elismert

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról

Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Egyetemközi Távközlési és Informatikai Kooperatív Kutatási Központ () Egy K+F projekt vezető gondolatai az innovációról Lukovszki Csaba lukovszki@etik.bme.hu

Részletesebben

PTE PMMK Mérnök informatikus szak BSc

PTE PMMK Mérnök informatikus szak BSc Szakakkreditáció 2010. március 31. PTE PMMK Mérnök informatikus szak BSc 1 Organogram A szak helye a kar szervezetében (feladatok és hatáskörök feltűntetésével) Kari HÖK Dékán Kari Tanács Dékáni Tanács

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki

MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK. 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMISZERIPARI GÉPÉSZMÉRNÖKI ALAPKÉPZÉSI SZAK 1. Az alapképzési szak megnevezése: mezőgazdasági és élelmiszeripari gépészmérnöki 2. Az alapképzési szakon szerezhető végzettségi szint

Részletesebben

Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében

Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében Mit ad a képzőknek a projekt? Új irányok az alapellátók képzésében Budapest, 2013. 05.28. dr. Kósa Zsigmond A felsőoktatási képzőhelyek területei Képzők Egészségtudományi képzés Orvostudományi képzés A

Részletesebben

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő

Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő Negyedszázados múlt, tudatos jelen, fenntartható jövő és a TDK mozgalom Kósi Kálmán Környezetirányítási szakértő akkreditálás 2001. december (indítás 2002) A szak indítását elsősorban a gazdálkodói és

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes

Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes Innováció és stratégia Dr. Greiner István MISZ, általános elnökhelyettes 2013. február 07. Magyar Innovációs Szövetség Tevékenység: műszaki, technológiai innováció érdekképviselete, érdekérvényesítés innováció

Részletesebben

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN

PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN PÁLYÁZATI KIÍRÁSOK A KÖZÉP-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓBAN VERSENYKÉPES KÖZÉP- MAGYARORSZÁG OPERATÍV PROGRAM KALOCSAI KORNÉL NEMZETGAZDASÁGI MINISZTÉRIUM REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI PROGRAMOKÉRT FELELŐS HELYETTES ÁLLAMTITKÁRSÁG

Részletesebben

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása

A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása A Jövő Internet Nemzeti Kutatási Program bemutatása Dr. Bakonyi Péter és Dr. Sallai Gyula Jövő Internet Kutatáskoordinációs Központ Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Budapest, 2013. június

Részletesebben

Építőmérnök BSc MSc képzés. Dr. Lovas Antal Budapest, 2006. február 25.

Építőmérnök BSc MSc képzés. Dr. Lovas Antal Budapest, 2006. február 25. Építőmérnök BSc MSc képzés Dr. Lovas Antal Budapest, 2006. február 25. Institutum Geometrico Hydrotechnicum Alapítva 1782 Építőmérnöki Kar Gépészmérnöki Kar Építészmérnöki Kar Vegyészmérnöki Kar Villamosmérnöki

Részletesebben

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA

FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA FELVÉTELI BEMENETI KÖVETELMÉNYEK A MISKOLCI EGYETEM MESTERKÉPZÉSI SZAKJAIRA Teljes kreditértékkel Mesterszak beszámítható alapképzési szak GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR Marketing Nemzetközi gazdaság és gazdálkodás

Részletesebben

Smart City Tudásbázis

Smart City Tudásbázis Smart City Tudásbázis Projektpartner: Vezető partner és további projektpartnerek: TINA VIENNA (Vezető partner) Esetleg Bécs város kollégái és üzlettársai a kiválasztott tématerületeken Potenciális projektpartnerek

Részletesebben

NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola. Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program

NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola. Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program NY/NYKK - Nyelvtudományi Doktori Iskola Interkulturális nyelvészet doktori oktatási program Képzési idő: 6 félév Tagozat: nappali képzés munkarendje szerint. Finanszírozás: államilag támogatott, illetve

Részletesebben

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.

IBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30. Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás

Részletesebben

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN

A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN A KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓS FOLYAMATOKBAN ÉS AZOK FONTOSSÁGA A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM INNOVÁCIÓS TEVÉKENYSÉGÉBEN Pitó Enikő, KFI igazgató SZTE KKV-K SZEREPE AZ INNOVÁCIÓBAN REGIONÁLIS SZINTEN -FÓKUSZBAN

Részletesebben

Minőségfejlesztési kézikönyv

Minőségfejlesztési kézikönyv Minőségfejlesztési kézikönyv Kézikönyv a felsőoktatási intézmények minőségfejlesztési feladataihoz Minőségfejlesztés a felsőoktatásban TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 A felsőoktatás minőségfejlesztési helyzete

Részletesebben