A fövényre épített ház A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai
|
|
- Gabi Tamás
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI A fövényre épített ház A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai Írta: ALBERT SÁNDOR Szeged 2011
2 2
3 Jobb megvitatni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk, mint eldönteni anélkül, hogy megvitatnánk. (Joseph Joubert) Ha a fordítás túlélése az elméletétől függene, akkor már jóval Cicero előtt kihalt volna. (Louis G. Kelly) I. A kitűzött kutatási feladat, a vizsgálat célja, a könyv felépítése 1. A nyelvről és a tudományról való gondolkodás (a nyelvfilozófia és a tudományfilozófia) óriási fejlődésen ment át az elmúlt néhány évtizedben, de a fordításelmélet ezeket az eredményeket, úgy tűnik, mindez ideig nem építette be kellő mélységben saját vizsgálódásaiba. A fordítással foglalkozó hatalmas és egyre növekvő szakirodalmat tanulmányozva ezért érezzük úgy, hogy miközben a fordításról szóló elméleti beszéd, a traduktológia szüntelenül gyarapodik, gazdagodik és szélesedik, addig az az alap, amelyre ennek az elméleti diszkurzusnak épülnie kellene, vagyis a leírás, a traduktográfia szintje alig van kidolgozva, és az is összemosódik a meglehetősen közhelyszerű fordításkritikával. Nincs tehát elkülönítve egymástól a leírás (a graphos), a kritika (a kritiké) és a róla szóló beszéd (a logos) három szintje. Pedig Kornis Gyula már 1922-ben figyelmeztetett arra, hogy a leírás és a magyarázat kellő viszonya elengedhetetlen föltétele a tudomány fejlődésének. A tudományok fejlődését sokszor hátráltatta az a tévedés, hogy a magyarázatra való törekvés megelőzte maguknak a magyarázandó tényeknek pontos elemzését és leírását. Nemzetközi konferenciák résztvevőjeként sokszor megdöbbentett, mennyire meg vannak győződve némely előadók saját elméleteik helyességéről, és még a szakmailag elismert filozófusok is milyen gyakran keverik össze a megismerés tárgyának ontológiáját a tárgy megismerésének ontológiájával. Úgy tűnik, mintha nem lennének kellőképpen átgondolva ennek az egész fordítástudománynak vagy fordításelméletnek nevezett diszciplínának a filozófiai alapjai; egyre csak növekszik az épület, de mintha hiányoznának alóla az alapok. Innen a fövényre épített ház metaforikus (bibliai) képe. 2. A könyv ezt a hiányosságot szeretné ha nem is felszámolni, de legalább csökkenteni. Legfontosabb célja, hogy hozzájáruljon a fordításelmélet(ek) tudományés nyelvfilozófiai alapjainak lerakásához. Egyfelől olyan kérdéseket vet fel, amelyekkel munkája során szinte minden gyakorló fordító szembekerül, s amelyekre csak egy tudományfilozófiailag megalapozott fordításelmélet képes választ adni, másfelől és talán ez a fontosabb megpróbálja bemutatni: hogyan érdemes gondolkodni, beszélni, 3
4 írni, teoretizálni a fordításról. Tagadhatatlan, hogy a fordításelmélet(tel való foglalkozás) kezdettől fogva felvet egy sor tudományfilozófiai, tudományelméleti jellegű kérdést, és az is könnyen igazolható, hogy minden fordításelmélet implicit módon mindig magában foglal más elméleteket és diszciplínákat is: filozófiát, szemiotikát, hermeneutikát, nyelvelméletet, irodalomelméletet, kommunikációelméletet, stilisztikát, beszédaktus-elméletet stb. A könyvben a fordításnak ezeket az aspektusait csak nagyon érintőlegesen tárgyalom, hiszen a fordításelméleti szakirodalom túlnyomó többsége éppen az ilyen megközelítések vizsgálatával foglalkozik. 3. A könyv három fő részből áll. Az első, teoretikus fejezet (A fordítás elmélete a tudományfilozófia felől) a fordítástudomány általános tudományelméleti problémáinak vizsgálatával foglalkozik. Ebben a részben esik szó a diszciplína elnevezéséről, a fordításdefinícókról, a különböző fordításelméletekről, a fordításelmélet és a fordítási gyakorlat viszonyáról stb. A második fejezetben (A fordítás elmélete a nyelvfilozófia felől) a fordításelmélet néhány nagy kategóriáját vizsgálom nyelvfilozófiai szempontból: a fordíthatóság/fordíthatatlanság témakörét, a nyelvészet és a fordítás(elmélet) alapvető oppozícióit, az ekvivalenciát, a fordítási hiba megjelenését, fajtáit és okait, a módszer kérdéseit stb. A könyv harmadik fejezetében (A filozófiai diszkurzus fordítása) egy speciális teoretikus diszkurzustípus, az ún. filozófiai diszkurzus fordítási kérdéseit elemzem. A filozófiai diszkurzus kiválasztása nem véletlen, hanem nagyon is tudatos megfontolás eredménye: négy évtizedes fordítói és kontrollszerkesztői munkám lényegében ehhez a szövegtípushoz kapcsolódik; egyetlen regény és néhány novella kivételével különböző kiadók megbízásából mindig társadalomtudományi (filozófiai, nyelvészeti, történelmi, irodalomelméleti, szociológiai, szemiotikai, pszichoanalitikus stb.) szövegeket fordítottam és kontrollszerkesztettem. 4. Mi indokolja egy ilyen, a fordítás tudományelméleti és nyelvfilozófiai kérdéseit tárgyaló könyv megírását? A fordítás általános problémáival foglalkozó mű jelenleg nem túl sok van forgalomban Magyarországon, bár az utóbbi években számuk örvendetesen növekszik. A két alapmű Dr. Tarnóczi Lóránt Fordítókalauza és Szabó Ede A műfordítás című könyve több mint negyven évvel ezelőtt jelent meg, egyiket sem adták ki újra ben a Scholastica Kiadó jelentette meg Klaudy Kinga A fordítás elmélete és gyakorlata című könyvét (azóta két kötetben, átdolgozva és kibővítve többször is kiadták), amelynek első része kitűnő bevezetést nyújt a fordítás általános problémáiba, bemutatva a fordítástudomány jelenlegi helyzetét és fő kutatási irányzatait. Bevezető jellege miatt azonban nem foglalkozik részletesebben azokkal a tudományelméleti problémákkal, amelyek tárgyalását ez a könyv tekinti feladatának. A Balassi Kiadó Pont fordítva című sorozatának több kötete főleg a 2007-ben megjelent Kettős megvilágítás ugyancsak érinti az általam vizsgált témakört. Évtizedek óta forgalomban van a nemzetközi könyvpiacon néhány folyamatosan újrakiadott angol, francia, német és orosz nyelvű bevezetés vagy összefoglaló mű is, de ezek túlnyomó része a fordítástudomány egy korábbi állapotát bemutató, az ún. művelt és érdeklődő nagyközönség számára készült, meglehetősen általános jellegű munka. Pedig tapasztalataim szerint a fordítás tudományfilozófiai kérdései iránt még a gyakorló fordítók körében is óriási az érdeklődés, nem beszélve az alkalmazott 4
5 nyelvészekről, az idegennyelv szakos pedagógusokról és egyetemi hallgatókról, az irodalmárokról, filozófusokról és más elméleti szakemberekről. 5. A könyvben mindvégig a fordításról és nyelvről (langage), nyelvekről (langues) esik szó, ezért célszerűnek látszott előzetesen néhány tematikai megszorítást tenni. Ismeretes, hogy Roman Jakobson egy, a 60-as évek közepén írott cikkében különbséget tett az egy nyelven belüli fordítás (átfogalmazás, rewording), a nyelvek közötti fordítás (tulajdonképpeni fordítás, translation proper) és a szemiotikai rendszerek közötti fordítás (átalakítás, transmutation) között. A hétköznapi nyelvhasználat fordításon csak a nyelvek közötti (interlingvális) vagyis egyik nyelvről a másikra történő fordítást érti. A könyvben mindvégig én is ebben az értelemben beszélek a fordításról: a forrásnyelv és a célnyelv tehát minden esetben két, egymástól különböző nyelv, két különböző jelrendszer, ezért egyáltalán nem foglalkozom a Jakobson által említett két másik fordításfajtával. Fordításon minden esetben írásban történő nyelvi tevékenységet értek, nem tárgyalom sem a (szóbeli) tolmácsolás, sem a filmfeliratozás speciális problémáit, noha mindkettőnek vannak a fordítással közös sajátosságai. A különbségek azonban mégis jóval nagyobbak. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a jó tolmács általában nem jó fordító, aminek oka éppen a két tevékenység eltérő mivoltában rejlik. Míg a fordítási művelet nagyfokú figyelemösszpontosítást követel a fordító részéről, addig a tolmácsolás, éppen ellenkezőleg, a figyelem megosztását kívánja meg. A fordítónak elvileg korlátlan idő áll rendelkezésére ahhoz, hogy az adott szöveghelyre a legjobb megoldást megtalálja, a tolmácsnak viszont sokszor a pillanat tört része alatt kell valamilyen elfogadható (ha nem is feltétlenül a legjobb) megoldást produkálnia stb. A napjainkban a kutatás előterébe került filmfeliratozásnak ahol a forrásnyelvi szöveg szóbeli, a célnyelvi pedig írott olyan speciális ritmikai, hangsúlybeli, pragmatikai és más problémái vannak, amelyek elemzése szétfeszítette volna a könyv kereteit. Mindvégig emberi fordításról írok; a gépi fordítással kapcsolatos kérdéseket alig-alig érintem. Meggyőződésem szerint ugyanis a gépi fordításnak alapvetően másféle problémái vannak, mint az ún. emberi fordításnak. Míg az emberi fordítás esetében óriási szerepe van a fordítás ún. humán tényezőinek, a gépi fordítás esetében ezekkel a tényezőkkel egyáltalán nem kell számolnunk. A gép villámgyorsan dolgozik az emberhez képest, soha nem fárad el, ezerszer is könnyedén megismétli ugyanazt a műveletet, nem kell megértenie és értelmeznie a szöveget, a célnyelvi szöveg megszerkesztéséhez nem kell felhasználnia a világra vonatkozó háttérismereteit, lényegében nem is (szöveget) fordít, hanem nyelvi egységeket (szavakat, morfémákat, szintagmákat stb.) kódol át egyik nyelvi rendszerből a másikba. A fő különbség azonban mégis az, hogy ha egy gép százszor lefordítja ugyanazt a szöveget, akkor a célnyelvi szövegek mind a száz esetben az utolsó írásjelig meg fognak egyezni, ha viszont egy ember fordítja le százszor egymás után ugyanazt a forrásnyelvi szöveget, akkor a célnyelvi szövegek soha nem lesznek sem teljesen egyformák, sem teljesen különbözőek. Egyáltalán nem tárgyalom az ún. iskolai vagy tanfordítás (francia terminológiával: version és thème) módszertani, pedagógiai, didaktikai kérdéseit, mivel a róluk szóló szakirodalom ma már szinte áttekinthetetlen. Fordításon mindvégig szövegfordítást (francia elnevezéssel: traduction) értek, nem az egyes nyelvi-nyelvtani jelenségek 5
6 megtanítását, begyakoroltatását szolgáló vagy elősegítő kétnyelvű grammatikai gyakorlatokat (exercices grammaticaux bilingues), sem a nyelvtudás fejlesztését vagy felmérését célzó tanfordítást. A fordítás valamennyi problémáját az irodalmi és a teoretikus szövegtípus (discours littéraire, discours théorique) által felvetett problémák felől közelítem meg, nem foglal-kozom a szakfordítás (orvosi, műszaki, jogi, adminisztratív, közigazgatási, Európai Uniós szövegek) speciális kérdéseivel, amelyekkel a hivatásos fordítóknak és a fordítóirodák munkatársainak napi gyakorlatuk során folyamatosan meg kell küzde-niük, és amelyek középpontjában főleg a gazdasági-pénzügyi, jogi, kereskedelmi stb. terminológiával kapcsolatos kérdések állnak. II. A kutatás leírása; módszerek, eredmények 6. A tudományok mindig ismeretelméletekre támaszkodnak, ezért minden tudománynak saját magának kell megkonstruálnia tulajdon ismeretelméletét és kidolgoznia terminológiáját. Az első episztemológiai jellegű kérdés tehát nagyjából az alábbi módon fogalmazható meg: kijelölhető-e, körülírható-e a társadalomtudományokon belül egy olyan részterület, amelyet fordításelméletnek vagy fordítástudománynak nevezhetünk, lehet-e tematizálni e részterület problémáit, konceptualizálni fogalmait, meg lehet-e határozni tulajdonképpeni tárgyát, ki lehet-e dolgozni céljait, módszereit, fogalomrendszerét, terminológiai apparátusát? Hogy ezekre a kérdésekre valamilyen választ adhassunk, ahhoz előzőleg azt kell tisztáznunk, mit értünk elméleten és milyen tevékenységet jelölünk a fordítás szóval. 7. A nyelvújítás során keletkezett elmélet szó a modern tudományfilozófiában a modell, hipotézis szinonimája. Ahhoz, hogy egy felfogás, nézet, vélekedés vagy tan(ítás) számot tarthasson az elmélet elnevezésre, szigorú kritériumrendszernek kell megfelelnie (objektivitás, belső koherencia, ellentmondás-mentesség, ellenőrizhetőség vagy cáfolhatóság, a megfigyelő intuíciójának kizárása, kimerítő jelleg, ismételhetőség stb.) A fordításelméletek ebben a megközelítésben nem tekinthetők elméleteknek, hiszen szinte semmiben nem képesek eleget tenni az elméletek felállításával kapcsolatos követelményeknek. Ha azonban visszanyúlunk a teória szó eredeti, görög jelentéséhez, amely megfigyelést, nézést, a dolgok szemlélését jelentette (hasonlóan a latin contemplatio-hoz), akkor, ebben az értelemben, a fordításelméletek tekinthetők elméleteknek. 8. A fordítás(elmélet) körüli bizonytalanságot jól tükrözi a diszciplína elnevezésével kapcsolatos bizonytalanság. Úgy gondolom, hogy sem a fordításelmélet, sem a fordítástudomány (science of translating, translation theory, science de la traduction, théorie de la traduction stb.) szó nem alkalmas a fordítással kapcsolatos beszéd, elmélkedés, teoretizálás jelölésére, bár a fordításelméleti szakirodalom ezek mindegyikét (sokszor szinonimákként) használja. A Wissenschaft szó sokkal szélesebb szemantikája miatt a legpontosabban talán a német Übersetzungswissenschaft és a francia traductologie elnevezés fejezi ki legjobban azt, hogy mivel kellene a fordításról szóló elméleti beszédnek 6
7 (philosophising, reasoning, théorisation) foglalkoznia: a fordítás tudománya traduktológia, vagyis a fordításról (trans-ducere) való gondolkodás, elmélkedés, beszéd (logos). 9. A fordításnak több száz definíciója létezik. A különböző szerzők a fordítást másodlagos kommunikációként, interkulturális közvetítésként, valamiféle átvitelként, önmagára való reflexióként, nyelvi tevékenységként, a meggyőzés és manipulálás lehetséges eszközeként, energiaként, sőt újabban még a pszichoanalízis terminusaival is definiálják. A különböző fordításdefiníciók által használt terminológia nyelvi elemzéséből könnyen kimutatható, milyen nagyfokú affinitást tanúsít a fordítás (elmélete) a legkülönbözőbb diszciplínák, teóriák, irányzatok, megközelítések iránt. Minden nehézség nélkül integrálja, magába olvasztja az általános és alkalmazott nyelvészet, a kontrasztív nyelvészet, a kommunikáció- és információelmélet, a logika, a pszichológia, a szövegelmélet, a szemiotika, a filozófia, a generatív nyelvelmélet és más diszciplínák (újabban a politikatudomány, a kognitív tudományok, a pszichoanalízis és a posztmodern irodalomelmélet) szakkifejezéseit, felhasználja elemzési módszereiket, megközelítési módjukat, elméleti eredményeiket. A sok és sokféle definíció a tudományfilozófiában az elmélethiány jele. A fordításnak azért van ilyen sok definíciója, mert a fordításnak (még) nincs kialakult, mindenki által elfogadott, egységes elmélete. A megismerni akart tárgyat (objet de connaissance) egyébként is lehetetlen a priori pontosan definiálni, hiszen a pontos definíció azt előfeltételezi, hogy a vizsgálandó tárgyat már ismerjük. Számos filozófus figyelmeztet rá, hogy a jelenség igazi természetét sokszor tulajdon definíciónk fedi el előlünk. Ha ugyanis a megismerni akart jelenség vizsgálatának kezdetekor azt a célt tűzzük magunk elé, hogy pontos definíciót adjunk rá, akkor fennáll az a veszély, hogy a vizsgálat során igyekszünk majd e definícióhoz tartani magunkat, gondolkodásunkat megpróbáljuk mintegy hozzáigazítani saját definíciónkhoz, így gondolkodásunk, érvelésünk kereteit már ki is jelöli saját definíciónk. A definíció hiánya egyébként nem akadálya a fordításról való elméleti diszkurzusnak, hiszen a fizika is kiválóan használja a különböző atommodelleket anélkül, hogy az atom fogalmát az elméleti fizika pontosan definiálta volna. 10. Meggyőződésem, hogy a fordításról való teoretizálásnak a fordítás gyakorlatára kell támaszkodnia, a gyakorlatot, a praxist kell kiindulási pontnak tekintenie, mindenekelőtt ezt kell leírnia és erre reflektálva kell megfogalmaznia állításait. Ha ugyanis nem ezt teszi, ha elszakad a gyakorlattól és saját maga állítja elő problémáit, akkor óhatatlanul normatív tudomány, megtanulandó szabályrendszer, tan, dogma vagy ami még rosszabb terméketlen metateória válik belőle. Pedig a fordításnak (éppúgy mint az olvasásnak, a megértésnek és az értelmezésnek) nincsenek leírt, kodifikált szabályai. Ha lennének ilyen szabályok, akkor ezek betartásával bárki bármit le tudna fordítani. A fordítás elméletének és gyakorlatának a viszonyát a legjobban talán a francia réflexion pratique / pratique réflexive szópár fejezi ki. Ez azt jelenti, hogy a fordításról való mindenfajta elméleti tevékenységnek a gyakorlatra kellene irányulnia, a gyakorlatot kell kiindulási pontnak tekintenie, míg a fordítás gyakorlatának mindig nyitottnak kell maradnia a fordítással kapcsolatos elméleti kérdésekre, soha nem szabad eleve kizárnia és elutasítania az elméleti dimenziót, az elmélet megalkotásának igényét (de legalábbis tartalmaznia kellene az ehhez való hozzájárulás szándékát). Az 7
8 ilyen, gyakorlatra irányuló és arra reflektáló elméletet görög szóval praxeológiának nevezzük. A fordítás elmélete tehát praxeológia, a gyakorlatról (praxis) való elmélkedés, gondolkodás, érvelés, beszéd (logos). Ilyen értelemben nevezte a fordítás elméletét a francia Jean-René Ladmiral reflexív, gondolkodásbeli diszciplíná -nak (une discipline de réflexion). 11. Soha nem szabad elválasztani egymástól a fordítás elméletét és gyakorlatát, ha beszélni, írni, értekezni akarunk a fordításról. Természetesen a fordításról való mindenfajta teoretizálás implicit módon magában foglal valamiféle filozófiát (felfogást, elméletet, elgondolást stb.) a nyelvről, egyik célja pedig annak kimutatása lenne, hogy a fordításelmélet által felvetett kérdések többsége zárt, ún. apokritikus kérdés, a válaszok pedig, amelyeket ad rájuk, nem kielégítő álválaszok csupán. Ezért a fordításról való bármifajta teoretizálást problematologikus (nyitott), nem pedig apokritikus (zárt) módon lenne szabad végezni. A probléma terminus a tudományelméletben nem valamiféle pejoratív kicsengésű, negatív jelentéstartalmú szó, mintegy a nehézség szinonímája, éppen ellenkezőleg: minden tudomány arra törekszik, hogy kérdéseit problémákká alakítsa át, felvetéseit problematizálni tudja. A tudományfilozófia szerint egy fel(ve)tett kérdést kétféle módon lehet megválaszolni: problematologikusan és apokritikusan. A problematologikus válaszok soha nem adnak végső, lezárt, egyedül üdvözítő megoldást a feltett kérdésekre, hanem csak egy lehetséges megoldást kínálnak, nyitva hagyva az utat más megoldások számára; az apokritikus válaszok viszont kikötik a megoldásokat, elzárják az utat a további kérdések felvetése elől és normatív felfogást tükröznek. Csak a nyitottság és a saját fordításkoncepciónkkal szembeni kritikus távolság (franciául ezt dimension critique-nek hívják) akadályozhatja meg a fordításelméletet abban, hogy visszasüllyedjen abba a káros normativitásba, amelyen a fejlődés érdekében mindenképpen túl kell lépnie. A rosszul feltett álkérdések és az apokritikus válaszok a fordításelméletből dogmát, merev, zárt és szigorú tudományt csinálnának, a szó legrosszabb értelmében. A fordításelmélet nem valamiféle felsőbb fórum vagy instancia, amelyhez a fordító döntései helyességét illetően tanácsért, válaszért vagy jóváhagyásért fordulhat. Csak arra képes, hogy szisztematikus keretek közé helyezze a fordítás folyamatát, megpróbálja leírni mechanizmusrendszerét, feltárni azokat a hermeneutikai útvonalakat, amelyeket bejárva egy-egy konkrét esetben egy-egy fordító eljuthatott az általa legjobbnak vélt célnyelvi megfelelő kiválasztásáig vagy felkutatásáig, megkísérelve rekonstruálni azt a megértő-értelmező folyamatot, amely ott rejlik minden fordítási tevékenység mögött. 12. A fordítás(elmélet) alapvető oppozíciói nem azonosak a(z elméleti) nyelvészet fő oppozícióival. Az elméleti nyelvészet ugyanis egy absztrakt/konkrét dichotómia köré szervezi meg fogalmait és terminusait: a langue/parole, kompetencia/performancia, fonéma/beszédhang, lexéma/szóalak stb. antinómák jól tükrözik ezt az oppozíciórendszert. A fordítás(elmélet) alapvető oppozíciói azonban teljesen más természetűek: olyanok, mint langue/discours, formális megfelelés/szövegekvivalencia, lexikális jelentés/diszkurzív értelem stb., ahol az oppozíció alapja egy adott/létrehozott dichotómia. A fordító számára bizonyos értelemben adva van a nyelv, a szójelentés, a formális megfelelés stb., de fordítói tevékenysége során ezekből ő hozza létre a szöveget (discours), ő teremti meg a szövegszintű ekvivalenciát és a diszkurzív értelmet. Ez utóbbiak kialakítása 8
9 során nagy mértékben eltávolodhat az előbbiektől: szöveget és értelmet fordít, nem pedig szavakat és szójelentéseket. Itt jól kitűnik a különbség a gépi és az emberi fordítás között: a gép nyelvi egységeket visz át egyik nyelvi rendszerből (kódból) a másikba; a gép nem olvas, nem fordít, nem értelmez, hanem átkódol. Némiképp leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a gép a nyelvet fordítja, az ember pedig a szöveget. Az, hogy a fordító hogyan alakítja át a lexikális (szó)jelentéseket diszkurzív (szöveg)- ekvivalenciákká, a fordításelmélet és a kognitív pszichológia egyik legnagyobb, máig megoldatlan rejtélye, amelynek hátterében a nyelvészek egy része nem kis csodálkozással fedezi fel a nyelvi jel megdöbbentő instabilitását. 13. A fordításnak mindig voltak visszatérő, örökzöld témái, amelyekhez nemcsak a fordításelmélet szakemberei, de költők, írók, nyelvészek, filozófusok is hozzászóltak. Az egyik ilyen örök téma a fordíthatóság/fordíthatatlanság oppozíciója, amely amióta fordítás egyáltalán létezik, két táborra osztja és olykor meglehetősen szélsőséges álláspontok hirdetésére készteti a fordítás lehetségessége vagy lehetetlensége mellett érvelőket. Meggyőződésem szerint itt egy inkább mesterségesen létrehozott elméleti/gyakorlati oppozícióval állunk szemben: miközben az elméleti nyelvészek, a szemiotikusok, az esztéták, a fordításelmélet szakemberei stb. tudományos érvekkel igyekeznek alátámasztani a fordítás lehetetlenségét, addig a gyakorló fordítók konkrét fordítások tömegét állítják elő, sőt éppenséggel a fordíthatatlannak tartott művekről készül a legtöbb fordítás. A fordíthatatlanság a nyelv, a langue sajátossága: a különböző nyelvek számos ok miatt valóban fordíthatatlanok egymásra. Minden nyelvben vannak fordíthatatlan szavak, kifejezések, idiómák, szójátékok, mondatok stb. A fordító azonban soha nem nyelveket, hanem mindig szövegeket fordít, amelyek egyszerre fordíthatók és fordíthatatlanok, pontosabban: különböző mértékben fordíthatók. A fordíthatóság nem a nyelv, hanem a szöveg, a discours inherens jegye, de ez a jegy még a szöveg szintjén sem éles ellentétet, hanem kontinuumot alkot! A különböző szövegek valóban nem mind egyformán jól fordíthatók, de ha egy nyelvi egység szöveg, akkor valamilyen mértékben mindig fordítható. Úgy is mondhatnánk: a fordításnak mintegy előfeltétele a nyelv szöveggé való átalakítása, szövegesítése (mise en discours de la langue). Még a lefordíthatatlannak tartott szójátékok, szóviccek is amelyek létezésmódja, ontológiai státusa maga a nyelv tartalmaznak a fordítás során átvihető nyelvi elemeket. Azt is tudomásul kell vennünk, hogy minden fordítás elkerülhetetlen veszteségekkel jár, és ezeknek csak egy részét tudja a fordító valamilyen módon kompenzálni. A fordításon soha nem szabad számon kérni az eredeti szöveg tulajdonságait, a fordítást fordításként kell olvasni és elfogadni. 14. A fordítás (a célnyelvi szöveg) soha nem fogja pontosan ugyanazt mondani, mint a forrásnyelvi, ezt nem is lehet elvárni tőle. Ahogyan a francia fordításelmélet nagy öregje, Georges Mounin már több mint fél évszázaddal ezelőtt megmondta, a fordítással szemben felhozható összes érv összefoglalható ebben az egyben: a fordítás nem az eredeti szöveg. A hermeneutikai kutatások meggyőzően kimutatták, hogy egy szöveg olvasásának, megértésének, értelmezésének, fordításának soha nincs egy végső, lezárt, befejezett állapota. A célnyelvi szöveg nem úgy jön létre, hogy a fordító mintegy kivonja a szöveg tartalmát a forrásnyelv öntőformájából, és ezt a nyelv nélküli tiszta tartalmat átteszi a célnyelv öntőformájába. Ez a fordításelmélet- 9
10 írók egy részének körében igen népszerű elképzelés számos nyelvfilozófiai problémát rejt, amelyek elemzésével részletesen foglalkozom a könyvben. Álláspontom szerint egy szövegnek (mint strukturált nyelvi egységnek) nincs, nem lehet egyetlen másodpercig sem valamilyen nyelvi hordozó nélküli, tiszta állapota. Ha van is ilyen, az (még) nem nyelv és nem szöveg, tehát nem is fordítható. A fordítás folyamata egyszerűen nem úgy zajlik le, ahogyan a nyelvészek és szemiotikusok egy része elképzeli. Fordítás közben a fordító nem fosztja meg az üzenetet szavaitól, nem helyezi át a tiszta gondolat régióiba, és nem ennek a nyelv nélküli, éteri, tiszta gondolatnak keres célnyelvi öntőformát. A fordító szavakat, kifejezéseket, mondatokat fordít, egyiket a másik után, a szótár által megadott formális megfelelőket diszkurzív értelemmé alakítja át, célnyelvi valóságokat keresve a forrásnyelvi valóságoknak. Mindez nyilvánvalóan függ a szöveg jellegétől is, hiszen máshogy fordítunk egy verset, máshogy egy szakszöveget és máshogy egy filozófiai szöveget. Azt is tudjuk, hogy a fordító soha nem fordítja egyszerre az egész szöveget, mindig csak egyes szavakat, mondatokat, szószerkezeteket, felkiáltásokat, indulatszavakat, szakkifejezéseket fordít le, és ezek állnak össze a fordítási aktus végén célnyelvi szöveggé. Azt senki nem fogja garantálni (és nem is lehet), hogy a célnyelvi szöveg ugyanazt fogja-e mondani, jelenteni, ugyanazt a hatást fogja-e kelteni, stb., mint a forrásnyelvi szöveg! Azt pedig végképp nem lehet megjósolni, hogy a célnyelvi szöveg olvasója is ugyanazt a tartalmat, üzenetet fogja olvasni csak más nyelven, mint a forrásnyelvi szöveg olvasója. Tudomásul kell vennünk: a fordításnak ennek a rendkívül bonyolult nyelvi-mentális-pszichikai stb. tevékenységnek mindig volt és mindig lesz is egy, az emberi tudatosság számára elérhetetlen, leírhatatlan, megmagyarázhatatlan (metafizikai, irracionális stb.) része. 15. Létezik egy teoretikusan és empirikusan is viszonylag jól körülhatárolható szövegtípus, amelyet elméleti vagy teoretikus diszkurzusnak nevezhetünk; e szövegtípus fordításának megvannak a maga specifikus (szemantikai, szintaktikai, lexikális, stilisztikai) problémái. A teoretikus diszkurzus egyik fajtája, megnyilvánulási módja a filozófiai diszkurzus. Minden filozófiai szöveg, filozófiai mű (a kettő nem esik feltétlenül egybe) a filozófiai diszkurzust reprezentálja, felfogható a filozófiai diszkurzus egy-egy konkrét megjelenési formájának, és megfordítva: a filozófiai szövegek halmaza, összessége alkotja a filozófiai diszkurzust. Egy francia nyelvű filozófiai szöveg például egyfelől a francia nyelv filozófiai változata, másfelől a filozófiai írásmód (philosophical writing, écriture philosophique) francia változata. Minden filozófiai szöveg és fordítása felfogható egy nyelv valamilyen aktuális állapotának lenyomataként, egyszersmind ennek a filozófiai írásmódnak a lenyomataként, végül pedig úgy is, mint a szerző (fordító) tudásának, ismereteinek, enciklopédiájának, pillanatnyi mentális és pszichikai tényezőinek lenyomata. Ilyen értelemben minden (filozófiai) szöveg egy nyelv és egy szerző (fordító) virtuális lehetőségeinek aktualizációja. 16. A teoretikus diszkurzus talán legfontosabb sajátossága az, hogy nagy számban találhatók benne olyan speciális szavak, szakkifejezések, fogalmak, terminus technicusok (filozofémák), amelyek jelöltje, referense a befogadó számára első olvasásra meglehetősen homályos. Ebben a diszkurzustípusban még a legártatlanabb hétköznapi szavak is felvehetnek speciális jelentést és válhatnak az adott szerző diszkurzu- 10
11 sának speciális terminusaivá. Heidegger például egy kicsit más értelemben használja a fecsegés, a gond vagy a gondozó szavakat, mint a hétköznapi nyelv. Freud teoretikus (pszichológiai) diszkurzusában a fordítók számára sok fejtörést okozott a német es személyes névmás pontos célnyelvi megfelelőjének megtalálása (az első Freud-fordításokban ősvalami -ként szerepel, újabban ösztön én -nek fordítják). Hasonló a helyzet a lacani pszichoanalitikus diszkurzusban szereplő francia ça névmással. Mindez azt bizonyítja, hogy a teoretikus diszkurzus bármely szava lehet egy szövegben terminus értékű, ezért megértése, értelmezése és fordítása különleges körültekintést igényel. A fordítónak a fordítási művelet során ugyanis nem e szó lexikális jelentését kell átvinnie vagy megteremtenie a célnyelvben, hanem speciális heideggeri (freudi, lacani, stb.) értelmét. 17. De hogyan, milyen módszerrel, milyen eszközökkel tudják a fordítók ezt a speciális értelmet feltárni? A teoretikus diszkurzus szakterminusait azért nehéz pontosan megérteni és lefordítani, mert egy-egy ilyen szakkifejezés (filozoféma) hosszú, sokszor évekig-évtizedekig tartó reflexív-gondolkodó-absztraháló folyamat végterméke, és soha nem egymagában, hanem mindig egy sor más, hasonló filozofémával együtt jelenik meg a szerző filozófiai gondolkodásában: speciális rendszert alkotnak. Az is könnyen belátható, hogy egy-egy ilyen filozoféma mindig az adott nyelvhez köthető, valamiképpen az adott nyelven történő gondolkodás eredménye. Diszkurzív értelmét a szó lexikális jelentése, az adott szerző filozófiai diszkurzusában szereplő többi filozoféma értelme (egyfajta bonyolult cross-reference révén), a szerző gondolatrendszerének, filozófiájának ismerete, valamint egy sor nyelven kívüli tényező együttesen adja meg: az ilyen szemantikai be- és átszűrődések révén értelme egyre finomodik és gazdagodik. Egyáltalán nem biztos, hogy a fordítónak a célnyelvben rendelkezésére áll egy hasonló jelentésgazdagságú megfelelő, és az sem biztos, hogy minden esetben képes lesz ilyet létrehozni. A célnyelvi megfelelő megtalálása, kialakítása a fordító részéről roppant bonyolult hermeneutikai (megértő-értelmező) tevékenység eredménye. 18. A filozófiai diszkurzus fordítójának a megfelelő célnyelvi ekvivalens megtalálása során kétféle megkötöttséggel kell egyidejűleg megbirkóznia. Az egyik magából a nyelvből, a célnyelv morfológiai struktúrájából ered, a másik pedig a diszkurzusból, az adott szerző filozófiai nyelvezetéből, a filozófiai szemantikából származik. A megkötöttségek tehát egyszerre formai (morfológiai) és tartalmi (szemantikai) természetűek. Az interpretációs különbségek a hangsúlyok máshová helyezése e kétféle megkötöttség valamelyikének előtérbe állításából fakadnak. A célnyelvi szövegek azért térnek el egymástól, mert a különböző fordítók más és más hermeneutikai utat jártak be a megfelelő célnyelvi ekvivalens megtalálása vagy létrehozása során. 19. Minden (filozófiai) szöveget alapvetően kétféle koncepcióval lehet fordítani, s ez még akkor is így van, ha tudjuk: a konkrét fordítási gyakorlatban ez a kétféle koncepció nem válik szét ilyen élesen és a gyakorlatban számos variánsukkal találkozhatunk. A szöveg közelében (close to text), az ún. sourcier-felfogás szerint fordítók igyekeznek a forrásnyelvi szövegnek minél több jegyét, lehetőleg az összeset átvinni a célnyelvi szövegbe, s ezáltal sokszor ők maguk teszik a célnyelven érthetetlenné saját 11
12 fordításaikat. (Ők persze értik saját fordításukat, de csak az eredetin keresztül, az eredeti szöveg azonban a célnyelvi szöveg olvasójának nem áll mindig rendelkezésére.) Ezzel szemben a cibliste-felfogás (far from text) hívei elsősorban a befogadó érdekeit képviselik, ami azzal a veszéllyel jár, hogy a szöveg szépen gördül a célnyelven, csak éppen nem tartalmaz semmit a forrásnyelvi szövegre (ha úgy tetszik: a szerzőre) jellemző szignifikáns jegyekből. A Lét és idő különböző nyelvű fordítóinál ez a kétféle koncepció viszonylag jól megfigyelhető. François Vezin új francia fordítása például homlokegyenest más felfogásban készült, mint Emmanuel Martineau-é. Ezért az előbbi eredménye egy még a francia anyanyelvűek számára is teljesen érthetetlen, de abszolút heideggeri (stílusú) Heidegger-szöveg, míg az utóbbié egy szépen gördülő, jól olvasható, könnyen érthető, de inkább Szent Ágostonra, mint Heideggerre emlékeztető francia szöveg. 20. Meggyőződésem, hogy Martin Heidegger filozófiai írásmódjának, stílusának inherens jegye az általa alkalmazott speciális szóösszerakás, szóképzés, a fonémákig levitt etimologizálás, a számos neologizmus, az az egész nyelvezet, amelyet azzal a céllal alakított ki, hogy a hagyományos metafizika építményét lerombolja. A fordítónak erre tekintettel kell lennie, és amennyire képes rá, meg kell próbálnia ezt a nyelvet újrateremteni a célnyelven. A fordításelmélet szakembereinek állításaival szemben a fordító ilyenkor nemcsak parole, hanem langue-szinten is dolgozni kényszerül. Természetesen munkáját nagy mértékben befolyásolja anyanyelvének szerkezete, morfoszintaktikai struktúrája, de hogy lehet kompromisszumos megoldást találni, azt jól bizonyítja például a Lét és idő két olasz nyelvű fordítása. 21. Ahhoz, hogy a fordításelmélet kilépjen abból a zárt körből, amelyben mindeddig mozgott, elsősorban az szükséges, hogy konkrét problémáit filozófiai kérdésekké alakítsa át. A könyv lényegében erről a próbálkozásról szól. Ha a fordítás összes problémáját a jelentéstől és a megértéstől az ekvivalencián keresztül egészen a fordíthatóságig filozófiai kérdéseknek tekintjük, akkor úgy is beszélhetünk, gondolkodhatunk, írhatunk róla, hogy ezekre a kérdésekre nem kell feltétlenül valamilyen választ, megoldást adnunk. A fordítástudomány nem tudomány és nem elmélet, hanem élő, eleven, mindennapi gyakorlat. A fordításnak nincs igazi elmélete, mint ahogyan semmiféle gyakorlati tevékenységnek nincs elmélete (ha a fordítást egy olyan nagyon gyakorlati tevékenységhez hasonlítjuk, mint a favágás, akkor érdemes elgondolkodnunk: vajon van-e a favágásnak elmélete?). Ettől függetlenül lehet, érdemes, sőt kell is beszélni, írni, elmélkedni, gondolkodni róla. Lehet kérdéseket feltenni, lehet általánosságokat mondani, lehet különböző fordítói fogásokat, technikákat leírni, lehet teorémákat, ún. tantételeket megfogalmazni vele kapcsolatban. Csak egyet nem lehet: nem szabad megengedni, hogy a fordításelmélet a szó rossz értelmében vett normatív tudomány, megtanulni való ismeretanyag, holt dogma legyen, aminek semmi köze nincs a tényleges gyakorlathoz. Ha a fordításelmélet szakemberei letesznek ilyen irányú törekvéseikről, akkor a fordításról való filozófiai diszkurzus alkalmas lehet arra, hogy a megismeréstudomány folyamatosan megújuló, mindig új eredményeket hozó területévé váljon. 12
13 III. A könyv tárgyköréhez kapcsolódó fontosabb publikációk 1. Théories de la traduction. Máté Györgyi (szerk.): Alkalmazott nyelvészeti doktori kurzusok, 2001/1. szám. PTE BTK Francia Tanszék, Pécs, Übersetzung und Philosophie. (Aus dem ungarischen übersetzt von László Valaczkai). Editions Preasens, Wien, Fordítás és filozófia. A fordításelméletek tudományfilozófiai problémái & Filozófiai szövegek fordítási kérdései. Tinta Könyvkiadó, Budapest, * 4. Quelques aspects de traduction philosophique. Acta Romanica. Tomus XIII. Szeged, 1988, Aspekte zur Philosophie der Übersetzung. Germanistisches Jahrbuch, IX. Jahrgang, Budapest, 1990, Traduction linguistique et sciences complémentaires. Studi Italiani di Linguistica Teorica ed Applicata, No. 3/1990, Megjegyzések az ekvivalenciáról egy metafora fordításának ürügyén. In: Petőfi S. János & Békési Imre (szerk.): Szemiotikai szövegtan. 4. kötet. JGYTF Kiadó, Szeged, 1992, The Traps of Formal Correspondence. Perspectives: Studies in Translatology. 1993/1., Museum Tusculanum Press, Copenhagen, 1993, Correspondance lexicale et équivalence textuelle (analyse comparative d un verbe dans le dictionnaire et dans le discours). Cahiers d Études Hongroises. No.5/1993, Filozófiai szövegek fordítási kérdései. In: Petőfi S. János Békési Imre Vass László (szerk.): Szemiotikai szövegtan 6., JGYTF Kiadó, Szeged, 1993, Est-il possible de définir les critères d une bonne traduction? In: Translation The Vital Link. Proceedings of the XIII FIT World Congress. Volume 1. The Chameleon Press Ltd., London, 1993, Lehet-e objektív kritériumokat adni egy fordítás értékeléséhez? Átváltozások, 2. (1994), Conditions d une activité théorique sur la traduction. In: Studi Italiani di Linguistica Teorica ed Applicata, No. 27. (1998),
14 14. Passage des noms abstraits d un discours à l autre: problématique de la traduction. In: Nelly Flaux Michel Glatigny Didier Samain (éds.): Les noms abstraits: histoire et théories. Presses Universitaires du Septentrion, Lille, 1996, Some Aspects of the Philosophy of Literary Translation. In: Kinga Klaudy José Lambert Anikó Sohár (eds.): Translation Studies in Hungary. Scholastica, Budapest, 1996, Traduire l intraduisible: les paradoxes de la traduction. In: Jean Perrot (éd.): Polyphonie pour Iván Fónagy (Volume d hommage au 75e anniversaire de Iván Fónagy). Paris, Édition L Harmattan, 1997, Traduire des langues ou traduire des cultures? In: Judit Karafiáth & György Tverdota (éds.): Acclimater l autre. La traduction littéraire et son contexte culturel. Éditions Balassi, Budapest, 1997, Théorie de la traduction et philosophie du langage. Revue d Études Françaises, No. 3 (Linguistiques, poétiques, musiques). ELTE Kiadó, Budapest, 1998, A fordításelméletek tudományfilozófiai alapjairól. Fordítástudomány, I. évf. 1. szám [1999], Filozófiai szövegek fordítása (1. rész). Fordítástudomány, II. évf. 2. szám [2000], Filozófiai szövegek fordítása (2. rész). Fordítástudomány, III. évf. 1. szám [2001], A fordítás paradoxonjai. In: Andor József Szűcs Tibor Terts István (szerk.): Színes eszmék nem alszanak... Szépe György 70. születésnapjára. I. kötet, Lingua Franca Csoport, Pécs, 2001, Réflexions sur l intraduisibilité à propos de la traduction d un haiku japonais. In: Analele universitaţii din Craiova, Seria Ştiinţe Filologice, An VII [2003], Editura Universitaria, Craiova, 2003, Les paradoxes de la traduction. In: Thomas Szende & Györgyi Máté (éds.): Frontières et passages. Actes du colloque franco hongrois sur la traduction. Peter Lang SA., Bern, Berlin, Bruxelles, Frankfurt/M., New York, Oxford, Wien, 2003, A contresens fogalma a fordításelméletben. Fordítástudomány, V. évf. 1. szám [2003], Réflexions philosophiques sur la notion de «contresens». Acta Romanica, Tomus XXII, Szeged, 2003,
15 27. A fordíthatatlanság mint fordításelméleti kategória. In: Gervain Judit Pléh Csaba (szerk.): A láthatatlan megismerés. Gondolat Kiadó, Budapest, 2004, «Mindig el tudja dönteni...». Szubjektív megjegyzések nyelvvel kapcsolatos döntéseink objektivitásáról. In: Navracsics Judit Tóth Szergej (szerk.): Nyelvészet és interdiszciplinaritás. I. kötet, Generalia Szeged, Veszprém, 2004, La traduction: phénomène d interculturalité. In: Analele universitaţii din Craiova / Annales de l Université de Craiova, Série Langues et littératures romanes, numéro spécial Variétés linguistiques et culturelles, An VIII [2004], Editura Universitaria, Craiova, 2004, Lefordíthatók-e a beszéd szupraszegmentális elemei? In: Dobos Csilla Kis Ádám Lengyel Zsolt Székely Gábor Tóth Szergej (szerk.): Mindent fordítunk, és mindenki fordít : Értékek teremtése és közvetítése a nyelvészetben. SZAK Kiadó, Bicske, 2005, Un type spécial de contresens : apparition d une tautologie dans le texte-cible. In: Krisztina Károly and Ágota Fóris (eds.): New Trends in Translation Studies: In Honour of Kinga Klaudy. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2005, A fordíthatóság és fordíthatatlanság határán. Fordítástudomány, VII. évf. 1. szám [2005], Le traducteur comme sociologue. In: Analele universitaţii din Craiova / Annales de l Université de Craiova, Série Langues et littératures romanes, numéro spécial Langue et littérature françaises: nouvelles méthodes de recherche, An IX, vol. I [2005], Editura Universitaria, Craiova, 2005, Un moyen de s évader de la «prison» de la langue: traduire (réflexions philosophiques). In: Yann Foucault et Judit Karafiáth (éds.): Prisonnier de sa langue, libre dans sa langue. Édition Universitas, Budapest, 2006, Egy fordíthatatlan főnév és fordításai (társszerző: Szentváry-Lukács Mariann). Fordítástudomány, VIII. évf. 2. szám [2006], Le traducteur travaille-t-il sur le plan de la langue ou sur celui du discours? In: Analele universitaţii din Craiova / Annales de l Université de Craiova, Série Langues et littératures romanes, numéro spécial Le discours français : perspectives linguistiques et littéraires, An X [2006], Editura Universitaria, Craiova, 2006, Comment traduire un mot polysémique? Acta Romanica, Tomus XXVI, Szeged, 2009,
16 38. Még egyszer egy fordíthatatlan főnév a saudade fordításáról. In: Szíjj Ildikó (szerk.): Philologiae Amor. Tanulmányok, esszék és egyéb írások Pál Ferenc tiszteletére. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2009, Mennyire «új» egy fogalom és mit kezdjen vele a fordító? In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Quo vadis philologia temporum nostrorum? Korunk civilizációjának nyelvi képe. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2009, A fordító mint kommentátor és manipulátor. In: Simigné Fenyő Sarolta (szerk.): A meggyőzéstől a manipulációig. Miskolci Egyetemi Kiadó, Miskolc, 2009, Elméletek-e a fordításelméletek? In: Lendvai Endre (szerk.): Translatologia Pannonica I., Pécsi Tudományegyetem BTK, Fordítástudományi Kutatóközpont Szláv Filológia Tanszék, 2009, A szöveghűségről filológiai megközelítésben. In: Bárdosi Vilmos (szerk.): Világkép a nyelvben és a nyelvhasználatban, Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010, Tanuljanak meg németül...! In: Bárdosi Vilmos & Kiss Gábor (szerk.): Szótárak, szólá-sok, nevek vonzásában Köszöntő könyv Fábián Zsuzsanna tiszteletére. Tinta Könyvkiadó, Budapest, 2010, Hogyan fordítsuk a fordíthatatlant? In: Lendvai Endre (szerk.): Translatologia Pannonica II., Pécsi Tudományegyetem BTK, Fordítástudományi Kutatóközpont Szláv Filológia Tanszék, 2010, A kifejezhetetlen lexikalizálódása: a tudom-is-én-micsoda. In: Bartha-Kovács Katalin és Szécsényi Endre (szerk.): A tudom-is-én-micsoda fogalma. Források és tanulmányok. L Harmattan, Budapest, 2010, Van-e egy fordításnak nyelv nélküli állapota? In: Translatologia Pannonica III., Pécs, 2011, L étrangéité en traduction philosophique. Az Olomouc-i nemzetközi nyári egyetemen július 4-én megtartott előadás írásos változata (megjelenik a konferencia anyagát tartalmazó kötetben; megjelenés alatt). 16
I. rész A fordításelméletek tudományfilozófiai problémái (Elméleti-módszertani alapvetés)
BEVEZETÉS 11 I. rész A fordításelméletek tudományfilozófiai problémái (Elméleti-módszertani alapvetés) 12 A FORDÍTÁSELMÉLETEK TUDOMÁNYFILOZÓFIAI PROBLÉMÁI A fordításdefiníciókról Egy szerzetes azt kérdezte
RészletesebbenA fövényre épített ház A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai
ALBERT SÁNDOR A fövényre épített ház A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai Áron Kiadó Budapest, 2011 2 «Jobb megvitatni egy kérdést anélkül, hogy eldöntenénk, mint eldönteni anélkül,
Részletesebben1 SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN 2 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 64. SZÛCS TIBOR A MAGYAR VERS KETTÕS NYELVI TÜKÖRBEN: NÉMET ÉS OLASZ FORDÍTÁSOKBAN
RészletesebbenFRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak
FRANCIA-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Alapképzésben szerzett fokozat és szakképzettség birtokában bölcsészettudomány képzési területen
RészletesebbenIsmeretkörök : 1. Az etika tárgyának definiálása 2. Etikai irányzatok 3. Erkölcsi tapasztalat 4. Moralitás: felelősség, jogok, kötelességek 5.
Etika Bevezető Oktatási cél: A kurzus célja az etika körébe tartozó fogalmak tisztázása. A félév során olyan lényeges témaköröket járunk körbe, mint erény erkölcsi tudat, szabadság, lelkiismeret, moralitás,
RészletesebbenSZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK
SZÓTÁRAK ÉS HASZNÁLÓIK LEXIKOGRÁFIAI FÜZETEK 2. Szerkesztőbizottság BÁRDOSI VILMOS, FÁBIÁN ZSUZSANNA, GERSTNER KÁROLY, HESSKY REGINA, MAGAY TAMÁS (a szerkesztőbizottság vezetője), PRÓSZÉKY GÁBOR Tudományos
RészletesebbenTÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (ANGOL, NÉMET, ÉS FRANCIA NYELVŰ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK) MINTATANTERV
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (ANGOL, NÉMET, ÉS FRANCIA NYELVŰ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK) MINTATANTERV Tantárgy neve Tantárgy kontakt óraszám köv. Kreditpont egység oktató
RészletesebbenTantárgyfelelős. Kredit pont. tanszék/ intézet. Nyelv és stílusgyakorlatok idegen nyelvből ANF1101 10 G 3 AN Dr. Dömötör Ildikó x
TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS (ANGOL, NÉMET ÉS FRANCIA NYELVŰ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAK) Tantágy neve Nyelv és stílusgyakorlatok idegen nyelvből ANF1101 10 G 3 AN Dr. Dömötör
RészletesebbenAZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, II. évfolyam, I. szám, (2007) pp. 21-28. AZONOSSÁG ÉS MÁSSÁG. A MŰFORDÍTÁS-ELMÉLET NÉHÁNY TERMINOLÓGIAI KÉRDÉSE LŐRINCZ JULIANNA Eszterházy Károly Főiskola,
RészletesebbenOLASZ-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ. szakirányú továbbképzési szak
OLASZ-MAGYAR BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI SZAKFORDITÓ szakirányú továbbképzési szak A szak felvételének feltétele: Legalább alapképzésben bölcsészettudományi vagy társadalomtudományi képzési területen szerzett
RészletesebbenNYÍLT NAP ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR
NYÍLT NAP 2017. 04. 27. ORVOS- ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKFORDÍTÓ TOLMÁCS ÉS EGÉSZSÉGTUDOMÁNYI SZAKNYELVI KOMMUNIKÁTOR Dr. Demeter Éva szakvezető, egyetemi docens SZTE ÁOK Orvosi Szaknyelvi Kommunikációs
RészletesebbenWolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT
Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT Wolfhart Pannenberg METAFIZIKA ÉS ISTENGONDOLAT AKADÉMIAI KIADÓ, BUDAPEST Fordította GÁSPÁR CSABA LÁSZLÓ Lektorálta GÖRFÖL TIBOR ISBN Kiadja az Akadémiai
RészletesebbenDr. habil. Simonffy Zsuzsanna Pécsi Tudományegyetem webhelyen lett közzétéve (
Általános információk Dr. habil. Simonffy Zsuzsa egyetemi docens PTE BTK Romanisztika Intézet Francia Tanszék 7624 Pécs, Ifjúság útja 6. Iroda: D épület, 344. szoba Tel.: +36 72 503600 /24952 simonffy.zsuzsanna@pte.hu
RészletesebbenBA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév)
BA Germanisztika alapképzés mintatanterve (180 kredit, 6 félév) Neptun kód Tanegység Heti Féléves Beszámolási óraszám óraszám kötelezettség Kredit Megjegyzés Előfeltétel 1. év 1. félév BTSBN001X01 Filozófia
RészletesebbenTUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA
TUDOMÁNYOS MÓDSZERTAN ÉS ÉRVELÉSTECHNIKA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenTEGNAPI FILOLÓGIÁNK MAI SZEMMEL
TEGNAPI FILOLÓGIÁNK MAI SZEMMEL TEGNAPI FILOLÓGIÁNK MAI SZEMMEL Az MTA Modern Filológiai Társasága tudományos konferenciájának elıadásai Budapest, 2010. október 27 28. Szerkesztette BÁRDOSI VILMOS TINTA
RészletesebbenNyelvészet. I. Témakör: Leíró nyelvtan
Nyelvészet I. Témakör: Leíró nyelvtan 1. A magyar magánhangzó-harmónia és a hangtani hasonulások jellegzetességei KASSAI ILONA (1998): A beszédlánc fonetikai jelenségei. In: Kassai Ilona: Fonetika. Budapest:
Részletesebben- - 2006. szeptemberétől
- - Germanisztika alapszak - német szakirány mintatanterve - - 2006. szeptemberétől "A" típusú tantárgyak 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Tantárgy neve Tantárgy kódja Heti Tantárgyfelelős Meghirdetés kontakt Félévi
Részletesebben2017-től felvett hallgatóknak. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:
Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység
RészletesebbenTANEGYSÉGLISTA (MA) FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK (MA)
TANEGYSÉGLISTA (MA) Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK FORDÍTÓ SPECIALIZÁCIÓ
PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZET- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR ANGOL-AMERIKAI INTÉZET ANGOL NYELVPEDAGÓGIAI ÉS FORDÍTÁSTUDOMÁNYI TANSZÉK TÁJÉKOZTATÓ A SZAKDOLGOZATRÓL FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERSZAK
Részletesebbentolmács szakirány (anyanyelv: ; első választott idegen nyelv: ; második választott
Jelek, rövidítések: D = dolgozat G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat V = vizsga Z = szakzáróvizsga kon = konzultáció k = kötelező tanegység kv = kötelezően választható tanegység v = választható
RészletesebbenÚtjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében
Figyelő Kiss Zsuzsanna Útjelző(k) a társadalomtörténet-írás dzsungelében Bódy Zsombor Ö. Kovács József (szerk.): Bevezetés a társadalomtörténetbe. Budapest, Osiris, 2003. 641 o. Nehéz a Bevezetés a társadalomtörténetbe
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenArról, ami nincs A nemlétezés elméletei. 11. A semmi semmít december 2.
Arról, ami nincs A nemlétezés elméletei 11. A semmi semmít 2013. december 2. Martin Heidegger 1889-1976, Németország Filozófiai fenomenológia, hermeneutika, egzisztencializmus kiemelkedő alakja 1927: Lét
RészletesebbenFiatal Filozófusok Konferenciája 7.
Pécsi Tudományegyetem Filozófia Doktori Iskola * Magyar Művészeti Akadémia Művészeti és Módszertani Kutatóintézet * Magyar Tudományos Akadémia Morál és Tudomány Lendület Kutatócsoport A szabadság jegyében
RészletesebbenA MODALITÁS ELEMEI A TRADUKTOGRÁFIA SZEMPONTJÁBÓL
Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, III. évfolyam, 1. szám, (2008) pp. 75-84. A MODALITÁS ELEMEI A TRADUKTOGRÁFIA SZEMPONTJÁBÓL Z r ín y i A n d r e a PTE ÁOK Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs
RészletesebbenFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK
FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított szakirányok: fordítói szakirány Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudományi Képzési ciklus: mester Képzési forma (tagozat): nappali, levelező A szakért
RészletesebbenSzocio- lingvisztikai alapismeretek
Szocio- lingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet
RészletesebbenFORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK
FORDÍTÓ ÉS TOLMÁCS MESTERKÉPZÉSI SZAK Indított specializáció: fordítói specializáció Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat): A szakért felelős kar: Képzési idő: bölcsészettudomány
RészletesebbenGÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL
GÁBRIEL GARCÍA MÁRQUEZ VÉLEMÉNYE A KRITIKÁRÓL VARGA ISTVÁN Az, hogy az íróval egy időben megszületik a kritikus is, az szinte természetesnek tűnik az irodalomtörténetben. Talán azzal a kiegészítő megjegyzéssel,
RészletesebbenSZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON
1 SZATHMÁRI ISTVÁN STILISZTIKAI LEXIKON 2 A MAGYAR NYELV KÉZIKÖNYVEI VII. Sorozatszerkesztõ KISS GÁBOR A»stílus«eleven energia, amely a szavak médiumán át érzékiesen, lüktetõ érveléssel továbbít egy személyiséget
RészletesebbenBERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE
BERNARD CERQUIGLINI A FRANCIA NYELV SZÜLETÉSE Cet ouvrage, publié dans le cadre du Programme de Participation à la Publication (P.A.P.) Kosztolányi, bénéficie du soutien du Ministère des Affaires Étrangères
Részletesebben2017. évi határozatok kivonata. 1/ sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében.
2017. évi határozatok kivonata 1/2017.01.16. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése 2/2017.01.20. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött az
Részletesebben2017. évi határozatok kivonata. 1/ sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében.
2017. évi határozatok kivonata 1/2017.01.16. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében. 2/2017.01.20. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa
RészletesebbenCélnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret
Célnyelvi mérés a 6., 8. és a 10. évfolyamon Tartalmi keret 2014. december Célnyelvi mérés 10. évfolyamon Tartalmi keret Jogi szabályozás A 2014/2015. tanév rendjét szabályozó 35./2014. (IV.30.) EMMI rendelet
Részletesebben2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG
1 SZATHMÁRI ISTVÁN A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 2 A MAGYAR STILISZTIKA A KEZDETEKTÕL A XX. SZÁZAD VÉGÉIG 3 SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ XXXIX. SZATHMÁRI ISTVÁN
RészletesebbenFARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS
FARAGÓ LÁSZLÓ: A REÁLIS TÉR ELVESZTÉSE ÉS A GYAKORLATI KONSTRUKCIÓKRA VALÓ RÁTALÁLÁS A GEOGRÁFUS ÚTJAI TÓTH JÓZSEF EMLÉKKONFERENCIA PÉCS, 2014. MÁRCIUS 18. A GEOGRÁFIÁBAN (TÉRTUDOMÁNYOKBAN) TÁRSADALMI
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2019-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
RészletesebbenA közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében
A közlésfolyamat fonológiai szerveződése: szerkezetismétlő műveletek afáziások beszédében Szépe Judit Legkésőbb Jakobson (főleg 1941) hipotézise óta tudjuk, hogy a nyelv működésfolyamatai a leglátványosabban,,tévesztésekben
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány. a 2015-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2015-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: G = gyakorlati jegy K = kollokvium Sz = szigorlat
RészletesebbenVárható eredmények vagy célok; részeredmények. elősegítő elemzések készítése Szabó Lőrinc műfordításainak publikálása, elemzése
MAI KEIRDI 1. A Kodolányi János Főiskolán végzett kutatások Más szervezettel együtt végzett kutatás Más szervezettel együtt végzett kutatás, Szervezet megnevezése A kutatási téma címe, rövid leírása Minőségi
RészletesebbenSzabó Tamás Péter, Kirakunk táblákat, hogy csúnyán beszélni tilos
366 Szemle A vidéki diákok nagy része nem a saját nyelvjárása mellé tanulja meg a köznyelvet, hanem helyette. Már az iskolában a tanítók és a tanárok elkezdik a tanulóikban a nyelvjárásokat visszaszorítani,
RészletesebbenÉrveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei
Érveléstechnika 6. A Racionális vita eszközei A racionális vita célja és eszközei A racionális vita célja: a helyes álláspont kialakítása (a véleménykülönbség feloldása). A racionális vita eszköze: bizonyítás
RészletesebbenKommunikációs gyakorlatok
Kommunikációs gyakorlatok K á r o l i J e g y z e t e k Sólyom Réka Kommunikációs gyakorlatok Kari jegyzet a Kommunikációs gyakorlatok című tárgy oktatásához és az Anyanyelvi kritériumvizsgához Lektor:
RészletesebbenDr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó
Dr. Halász László az MTA doktora, tudományos tanácsadó Szociálpszichológiai Osztály Tel.: közvetlen: 279 6091 mellék: 6091 VH.1. emelet 119. szoba E-mail cím: mailto:halasz[kukac]mtapi[pont]hu PUBLIKÁCIÓK
RészletesebbenA bemutatót készítette: Kegyesné Szekeres Erika és Paksy Tünde
Germanisztika (német) alapszakos képzés A Miskolci Egyetem Német Nyelv-és Irodalomtudományi Tanszékén Tájékoztató Germanisztika, német alapszakos bölcsész képzésről a Miskolci Egyetemen SZERETETTEL KÖSZÖNTÜNK
Részletesebben1. Bevezetés* * Külön köszönettel tartozom Madácsy Istvánnak és Murányi Tibornak a szöveg előkészítésében nyújtott baráti segítségéért.
1. Bevezetés* Ha nem is minden előzmény nélkül, de a tradicionális iskola magyar ágában jelent meg az a nézet, amely az európai filozófia egyik kifejezését, a szolipszizmust alkalmazta a tradicionális
RészletesebbenSzemle. Kimondható és elbeszélhető tartományok. Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p.
Szemle Kimondható és elbeszélhető tartományok Z. Varga Zoltán, Önéletrajzi töredék, talált szöveg, Balassi Kiadó, Budapest 2014, 201 p. Az önéletrajzról szóló elméletek kidolgozása az elmúlt évszázad 70-es
RészletesebbenNyelvtan. Most lássuk lépésről lépésre, hogy hogyan tanítunk meg valakit olvasni!
Bevezető Ebben a könyvben megosztom a tapasztalataimat azzal kapcsolatosan, hogyan lehet valakit megtanítani olvasni. Izgalmas lehet mindazoknak, akiket érdekel a téma. Mit is lehet erről tudni, mit érdemes
RészletesebbenSzemélyi adatlap Személyes adatok Petőcz Éva 1971
név születési év intézmény neve doktori iskola Személyi adatlap Személyes adatok Petőcz Éva 1971 Wesley János Lelkészképző Főiskola Most kezdeményezés alatt álló theológiai doktori iskola adott-e már oktatóként
RészletesebbenEsszéírás 1X1. Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes január 6.
Esszéírás 1X1 Mire kell ügyelni esszéírásnál? Dr. Török Erika oktatási dékánhelyettes 2016. január 6. Mi az esszé? Az esszé a francia essay (=próba, próbálkozás) szóból ered. Eredetileg rövid terjedelmű
RészletesebbenBorbás Gabriella Dóra bibliográfiája
Borbás Gabriella Dóra bibliográfiája Tudományos munkássága a Magyar Tudományos Művek Tárában: https://vm.mtmt.hu//search/slist.php?lang=0&authorid=10023178 Könyv A Biblia mint kommunikációs tankönyv. Vince
RészletesebbenGYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA TANÉV II. ELŐADÁS SZEPT. 18.
GYAKORLATI FILOZÓFIA FILOZÓFIA 2014-2015. TANÉV II. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 18. A GYAKORLATI FILOZÓFIA TÁRGYA ELMÉLETI ÉSZ GYAKORLATI ÉSZ ELMÉLETI ÉSZ: MILYEN VÉLEKEDÉSEKET FOGADJUNK EL IGAZNAK? GYAKORLATI
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német szakirány 2017-től fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy K = kollokvium
Részletesebben2017. évi határozatok kivonata. 1/ sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében.
2017. évi határozatok kivonata 1/2017.01.16. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa döntött Prof. Paolo Carozza díszdoktori felterjesztése ügyében. 2/2017.01.20. sz. határozat: A PPKE Egyetemi Tanácsa
RészletesebbenSYLLABUS. Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia
SYLLABUS I. Intézmény neve Kar Szak Tantárgy megnevezése Partiumi Keresztény Egyetem, Nagyvárad Művészeti Kar Zenepedagógia A tudományos kutatás módszertana A tantárgy típusa DF DD DS DC X II. Tantárgy
RészletesebbenExplicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében. Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program
Explicitáció és implicitáció a fordítói kompetencia függvényében Makkos Anikó Robin Edina ELTE Fordítástudományi Doktori program A fordítói kompetencia Nyelvoktatás/nyelvvizsgáztatás: minden tanuló (T)
Részletesebbenmagyar (BA)-BTK XXX-MAGTANB2/ képzési terv
magyar (BA)-BTK XXX-MAGTANB2/14-15-1-1 képzési terv Bölcsészettudományi Kar Kód: XXX-MAGTANB2/14-15-1-1 Szükséges kredit: 180 Félévek száma: 6 Tantermi órák száma:. Gyakorlati képzés: %. Az írásos tanterv
RészletesebbenTanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág. Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak
Tanegységlista (BA) Modern filológia képzési ág Germanisztika alapszak (BA) német nemzetiségi szakirány a 2017-tól fölvett hallgatóknak 1 Jelek, rövidítések: EF = egyéni felkészülés G = gyakorlati jegy
RészletesebbenA terminológiai adatbázisok gyakorlati haszna a terminológia és a fordító- tolmácsképzésben. Networkshop 2014 2014. Április 24-25-26, Pécs
A terminológiai adatbázisok gyakorlati haszna a terminológia és a fordító- tolmácsképzésben Networkshop 2014 2014. Április 24-25-26, Pécs Fordító- tolmácsképzés Magyarországon Mesterszakok: Elte (angol,
RészletesebbenA hallgatói konferencia programfüzete
ALKALMAZOTT NYELVÉSZETI TANSZÉKEK 4. ORSZÁGOS TALÁLKOZÓJA 2013. október 28 29. A hallgatói konferencia programfüzete Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén, az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék, az
RészletesebbenFizika óra. Érdekes-e a fizika? Vagy mégsem? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak.
Fizika óra Érdekes-e a fizika? A fizikusok számára ez nem kérdés, ők biztosan nem unatkoznak. A fizika, mint tantárgy lehet ugyan sokak számára unalmas, de a fizikusok világa a nagyközönség számára is
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok:
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: Képzési ciklus: Képzési forma (tagozat):
RészletesebbenBEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA
BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA BEVEZETÉS A PSZICHOLÓGIÁBA Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
RészletesebbenHAZAI KÉRDÕÍV-ADAPTÁCIÓK
OROSZ GÁBOR, RÓZSA SÁNDOR HAZAI KÉRDÕÍV-ADAPTÁCIÓK Pszichológia (2014) 34, 2, 103 108 DOI: 10.1556/Pszicho.34.2014.2.1 Ez a különszám egyéni különbségeket mérõ kérdõívek magyar adaptációját tartalmazza.
RészletesebbenSzakdolgozati szeminárium
Szakdolgozati szeminárium Borbély Tibor Bors munkaügyi kutató 2007. 06. 09. szakdolgozati szeminárium 1 Szakdolgozat készítése- a cél 30-tól (felsőfokú szakképzés) kb. 300 oldalig (M, PhD) terjed géppel
RészletesebbenKÖVETELMÉNYEK. A vizsgára bocsátás feltételei: A TVSZ. előírása szerinti részvétel az előadásokon
KÖVETELMÉNYEK Tantárgy neve Nyelv, kultúra, társadalom MAM1001L Meghirdetés féléve 1. Kreditpont: 3 Heti kontaktóraszám (elm.+gyak.) 2 + 0 K Előfeltétel (tantárgyi kód) Tantárgyfelelős neve és beosztása
RészletesebbenMolnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán
Molnár Katalin A rendészettudósok új generációja? Kiemelkedő szakdolgozatok a Rendőrtiszti Főiskola MA szakának első évfolyamán Sikeresen befejezték tanulmányaikat a Rendőrtiszti Főiskola mesterszakának
RészletesebbenFILOZÓFIA I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA?
FILOZÓFIA 2014-15. I. FÉLÉV 1. ELŐADÁS 2014. SZEPT. 11. MI A FILOZÓFIA? MI A FILOZÓFIA? FILOZÓFIA - A BÖLCSESSÉG SZERETETE NEM A BIRTOKLÁSA, HANEM CSAK A SZERETETE. MIT JELENT ITT A BÖLCSESSÉG? 1. SZENT
RészletesebbenÁllam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) Bölcsészettudományi Kar (ME-BTK)
Állam- és Jogtudományi Kar (ME-ÁJK) felvételi elbeszélgetés Motivációs beszélgetés közéleti-szakmai tevékenységről: motiváció, szakmai tájékozottságés ismeretek, verbális képességek, elhivatottság, pályaorientáció
RészletesebbenNYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA
SEGÉDKÖNYVEK A NYELVÉSZET TANULMÁNYOZÁSÁHOZ 58. NYELVI KOMPETENCIA - KOMMUNIKATÍV KOMPETENCIA Szerkesztette: GECSŐ TAMÁS KODOLÁNYI JÁNOS FŐISKOLA, SZÉKESFEHÉRVÁR TINTA KÖNYVKIADÓ, BUDAPEST 2006 TARTALOM
RészletesebbenA tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk
A tudomány sokkal emberibb jelenség, mint gondolnánk Csányi Vilmos: Az emberi viselkedés c. könyvérıl Sanoma Budapest, Nık Lapja Mőhely, 2007. Kitőnı könyvet ajánlok az olvasó figyelmébe, noha a szerzı
Részletesebben[Erdélyi Magyar Adatbank] Bori Imre: A jugoszláviai magyar irodalom története BORI IMRE
BORI IMRE BORI Imre (Bácsföldvár, 1929. dec. 28. Újvidék, 2004. ápr. 22.), irodalomtörténész, kritikus, szerkesztő. Az általános iskolát szülőhelyén, a gimnáziumot Petrovgradban (Zrenjanin), Becsén, Zentán
RészletesebbenA Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei:
A Tinta e-book könyvtár/lexikontár címei: Név / cím Részletes leírás az adatbázisoknál, lexikonoknál 1 Alakzatlexikon 196 klasszikus stiliszti fogalom magyarázata, értelmezése irodalmi példákkal szemléltetve
RészletesebbenHonlapkoncepció. Miskolc város hivatalos honlapjához
Honlapkoncepció Miskolc város hivatalos honlapjához Ennek a dokumentumnak a célja, hogy rögzítse azokat az alapelveket, amelyek egyrészt irányt szabnak, másrészt kereteket adnak az új városi honlap részletes
RészletesebbenBudapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegen Nyelvi Központ Tolmács- és Fordítóképző Központ
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Idegen Nyelvi Központ Tolmács- és Fordítóképző Központ www.tfk.bme.hu GAZDASÁGI, MŰSZAKI ÉS EURÓPAI UNIÓS SZAKFORDÍTÓ SZAK (nappali képzés 2017-ben csak angol
RészletesebbenSzociolingvisztikai. alapismeretek
Szociolingvisztikai alapismeretek 10. A szociolingvisztika kialakulásának okai Hagyományos nyelvészet: A nyelv társadalmi normák strukturált halmaza (invariáns, homogén) Noam Chomsky: A nyelvelmélet elsődlegesen
Részletesebben(1) A magyar fonémaállomány rendszere. Oppozíciók és simító folyamatok
A BA-záróvizsga nyelvtudományi tételsora amelynek alapján besoroljuk a magyar szakon a nyelvtudományi témájú szakdolgozatokat alapképzési témakörbe, illetve szakirányi témakörbe Alapkézési tételek HANGTAN:
RészletesebbenFELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA
FELHÍVÁS ELŐADÁS TARTÁSÁRA A FELSŐOKTATÁS NEMZETKÖZIESÍTÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI MILYEN LESZ AZ EURÓPAI FELSŐOKTATÁS 2020 UTÁN? KITEKINTÉSSEL A KÖZÉP-EURÓPAI TÉRSÉGRE Budapest, 2019. június 5. A Tempus
RészletesebbenOpponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról
Opponensi vélemény Wilhelm Gábor: Antropológiai tárgyelmélet című doktori disszertációjáról Az előttünk fekvő disszertáció szerzője korábbi munkáival már egyértelműen bizonyította kiemelkedő kvalitásait,
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba
Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter Katolikus Egyetem 1. előadás: Bevezetés Előadó: Tóth Ildikó, PhD. Bevezetés a nyelvtudományba Előadás 2009/2010. I.félév Pázmány Péter
RészletesebbenREFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS
REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKOK FRANCIA NYELVI REFERENS ÉS FORDÍTÓ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉS Indított szakirányok: Képzési terület, képzési ág: bölcsészettudomány Képzési ciklus: szakirányú
RészletesebbenRETORIKA Gyakorlati útmutató
RETORIKA Gyakorlati útmutató A szónokság szabad nép körében támadt, s szabad nép életéhez tartozik. Ének hangja szelidíté meg a vad csoportokat; a mívelt nemzet tömegét szónoklat vezérli, s ennélfogva
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenLeképezések. Leképezések tulajdonságai. Számosságok.
Leképezések Leképezések tulajdonságai. Számosságok. 1. Leképezések tulajdonságai A továbbiakban legyen A és B két tetszőleges halmaz. Idézzünk fel néhány definíciót. 1. Definíció (Emlékeztető). Relációknak
RészletesebbenDOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI. Érfalvy Lívia. Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében
A kutatás tárgya és feladatai DOKTORI (PHD) ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Érfalvy Lívia Nyelviség és textualitás: az én-konstrukció útjai Kosztolányi Dezső írásművészetében PPKE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskola
RészletesebbenOrsolya egyetemi docens. egyetemi docens dr. Beretzky Ágnes egyetemi docens dr. Sárosdyné dr. Szabó Judit egyetemi docens. Szabó Judit egyetemi docens
Mintatanterv hagyományos angol szakos főiskolai diplomával rendelkező angoltanári mesterszakos hallgatók számára (T/D) (2 félév, 30 ) (A pedagógia-pszichológia modult l. a Tanárképzési tanszék honlapján)
RészletesebbenTöbbségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében
Márton János Többségi nyelvű iskolaválasztás székelyföldi magyar nemzetiségű diákok körében 1. Bevezető, előzmények A kisebbségi iskolaválasztás kérdéskörét egy 2012-ben készült kutatás keretében már vizsgáltuk:
RészletesebbenIDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI
IDEGEN NYELV ÉRETTSÉGI VIZSGA ÁLTALÁNOS KÖVETELMÉNYEI Az idegen nyelv érettségi vizsga célja Az idegen nyelvi érettségi vizsga célja a kommunikatív nyelvtudás mérése, azaz annak megállapítása, hogy a vizsgázó
RészletesebbenTájékoztató a fordító és tolmács mesterszakról. Sohár Anikó PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék
Tájékoztató a fordító és tolmács mesterszakról Sohár Anikó PPKE BTK Angol-Amerikai Intézet, Angol Nyelvpedagógiai és Fordítástudományi Tanszék Mi a fordító és tolmács MA? Olyan mesterképzés, amely megtanítja
RészletesebbenA zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja
A zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja Mély levegő címmel irodalmi találkozót tartottunk iskolánkban A zetna XIV. (Fluid) Irodalmi Fesztiválja november 9. és 11. között került megrendezésre. A rendezvényt,
RészletesebbenKarlovitz János Tibor (szerk.). Mozgás, környezet, egészség. Komárno: International Research Institute s.r.o., ISBN 978-80-89691-15-9
Mozgás és egészség KARLOVITZ János Tibor Miskolci Egyetem, Miskolc bolkarlo@uni-miskolc.hu Ebben a bevezető fejezetben arra szeretnénk rávilágítani, miért éppen ezek a tanulmányok és ebben a sorrendben
RészletesebbenAlbert Sándor: A fövényre épített ház. A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai. Áron Kiadó Budapest, 2011. 325 lap.
Szemle 111 Albert Sándor: A fövényre épített ház. A fordításelméletek tudomány- és nyelvfilozófiai alapjai. Áron Kiadó Budapest, 2011. 325 lap. Találó bibliai metaforát választott műve címéül Albert Sándor.
RészletesebbenJOBB KÁNON A BALKÁNON
Figyelő 1033 JOBB KÁNON A BALKÁNON Szegedy-Maszák Mihály: Irodalmi kánonok Csokonai Kiadó, Debrecen, 1998. 196 oldal, 750 Ft (Bev.) A z I r o d a l m i k á n o n o k e g y m e g f o n t o l t i r o d a
RészletesebbenBevezetés a nyelvtudományba. 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések
Bevezetés a nyelvtudományba 1. Nyelv és kommunikáció általános kérdések Gerstner Károly Magyar Nyelvészeti Tanszék tudomány (általában) az emberi tudás szisztematikus rendszere Ismérvek: 1. a tudásnak
RészletesebbenAlkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 7. Országos Találkozója
Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékek 7. Országos Találkozója ELTE BTK Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék 2016. április 21 22. Helyszín: ELTE BTK Trefort-kert, 1088 Budapest, Múzeum krt. 4/D, tanácsterem A találkozó
RészletesebbenMagyar mint idegen nyelv második tanár szak mintatanterve
Magyar mint idegen nyelv második tanár szak mintatanterve SZAKTERÜLETI 30 00, 0030 0041 004, 0043 0051 0061 0071 005 0080, 0081 01 0111 011 0131 0141 Diszciplináris kérdések, oktatás- és intézménytörténet
RészletesebbenAnyssa. Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek
Anyssa Távolsági hívás Avagy Üzen a lélek Szeretettel köszöntöm! Távolsági hívás, avagy üzen a lélek: könyvemnek miért ezt a címet adtam? Földi és misztikus értelemben is, jól értelmezhető. Pont ezért,
Részletesebben