Függelék A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL SZERVEZETT ALKALMASSÁGI, GYAKORLATI ÉS SAJÁT VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI VIZSGAKÖVETELMÉNYEK

Átírás

1 VIZSGAKÖVETELMÉNYEK Függelék A FELSŐOKTATÁSI INTÉZMÉNYEK ÁLTAL SZERVEZETT ALKALMASSÁGI, GYAKORLATI ÉS SAJÁT VIZSGÁK KÖVETELMÉNYEI 625 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:10

2 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:10

3 BCE-GTK BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM GAZDÁLKODÁSTUDOMÁNYI KAR ÍRÁSBELI VIZSGA A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a felvételi információk részben. STATISZTIKA A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a felvételi információk részben. SZAKMAI ÉS MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a felvételi információk részben. VÁLLALATGAZDASÁGTAN A vizsga követelményei megtalálhatók az Egyetem honlapján, a felvételi információk részben. BCE-KTK BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM KÖZGAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR AKTUÁLIS KÉRDÉSEK KÖZGAZDASÁGI ELEMZÉSE Az Aktuális közpolitikai és nemzetközi kérdések közgazdasági elemzése felvételi vizsga során egy esszét kell írnia a jelentkezőnek. Az esszékérdések olyan átfogó témaköröket ölelnek fel, amelyek segítségével lemérhető és értékelhető a jelentkező tájékozottsága közpolitikai vagy nemzetközi gazdasági kérdésekben. Az elemzésben alapvetően a közgazdasági szakirodalomban használt fogalmak, módszerek, összefüggések lényegre törő kifejtését kérjük számon. A felvételizőnek a megadott 4-6 téma közül egyet kell választania, amelyről 2-3 oldal terjedelemben kell önálló elemzést, véleményt megadnia. Az elemzés során használjon néhány jól ismert, a folyamatokat leíró fogalmat. A megadott, konkrét címekkel azonosított témákhoz válassza ki a megfelelő fogalmakat és azok segítségével elemezze az illető kérdéskört. Az értékelés szempontjai a következők: a kiválasztott fogalmak helyes használata az adott kérdés konkrét összefüggéseiben, önálló, az adott helyzetben logikailag kellően megalapozott, szakmailag védhető, de egyéni álláspont kialakítása az adott kérdésben, reális, az adott helyzetben elképzelhető megoldási javaslat vagy ajánlás megfogalmazása a felvázolt konfl iktus vagy kérdés megoldására. 627 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:10

4 A felkészüléshez ajánlott irodalom: Paul Heyne Peter Boettke David Prychitko: A közgazdasági gondolkodás alapjai, Nemzeti Tankönyvkiadó Zrt., Kerékgyártóné L. Balogh Sugár Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula A nemzetközi gazdaság és gazdálkodás (angol nyelven) mesterképzési szak esetében az elemzési feladatot angol nyelven kell teljesíteni. KÖZGAZDASÁGTAN A Közgazdaságtan témakör a Mikroökonómia és a Makroökonómia tárgyak kijelölt részeiből áll. Részletes tematika és ajánlott tananyag a közgazdasági elemző és a pénzügy mesterképzési szakok esetében: A felvételi vizsga három feladatcsoportból áll. A jelöltnek feleletválasztós kérdések megválaszolásával kell igazolnia, hogy rendelkezik a mesterszak követelményeinek megfelelő fogalomrendszerrel, egy számpélda megoldásával be kell mutatnia, hogy ismeri a releváns gazdasági kérdések megválaszolásához szükséges alapszintű technikákat, valamint egy esszé-jellegű probléma kifejtésével be kell bizonyítania, hogy az előző pontokban említett technikákat és fogalmakat valós gazdasági események okainak és következményeinek feltárására is fel tudja használni. Mikroökonómia Ajánlott irodalom: Hal R. Varian (2001): Mikroökonómia középfokon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 5. kiadás, Budapest, a továbbiakban: V Theodore C. Bergstrom Hal R. Varian: Mikroökonómiai gyakorlatok. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint A mikroökonómia alapelvei. A piac. (V1) Költségvetési korlát; ármérce; a költségvetési egyenes változásai; adók, támogatások, adagolások (V2) A fogyasztói preferenciák; a közömbösségi görbék, a jól viselkedő preferenciák, a helyettesítési határarány (V3) Hasznosság; határhaszon (V4) Az optimális választás; a fogyasztói kereslet (V5) Egyéni és piaci kereslet; normál és alsóbbrendű javak, a jövedelmi ajánlati görbe, Engel görbe, közönséges és Giffen javak, az ár-ajánlati görbe és a keresleti görbe, helyettesítés és kiegészítés, fogyasztói és termelői többlet, rugalmasság, holtteher-veszteság (V6, V14 és V15) Technológia; a határtermék; a technikai helyettesítés aránya; mérethozadék;(v18) Profitmaximalizálás rövid és hosszú távon; költségminimalizálás, (V19 és V20) Költséggörbék; átlagos költségek; határköltségek; változó költségek; hosszú távú költségek; (V21) Vállalati kínálat; a versenyzői vállalati kínálati döntése; a vállalat hosszú távú kínálati görbéje; (V22) Iparági kínálat, egyensúly és adók; gazdasági járadék; az adó áthárítása; az adózás holtteherveszteségei, Pareto-hatékonyság (V16 és V23) Monopólium és monopolista viselkedés (V24 és V25) Honlap: Makroökonómia Ajánlott irodalom: N. Gregory Mankiw (2003) Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Fogalmak Mankiw 2. fejezet és Mankiw 5. fejezet (GDP, fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, GDP defl átor, fogyasztói árindex, volumen- és árindexek, munkanélküliség, infl áció, állásvesztési ráta, állásszerzési ráta, a munkanélküliség természetes rátája, Okun törvénye.) 2. Alapmodell 628 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:10

5 Alapmodell tökéletesen rugalmas árak és bérek mellett a. Klasszikus modell Mankiw 3. fejezet (Munkapiac: munkakereslet, munkakínálat, egyensúlyi foglalkoztatottság, egyensúlyi bér. Tőkepiac: tőkekereslet, tőkekínálat, egyensúlyi tőkeállomány, a tőke reálbérleti díjának egyensúlyi értéke. Termelés: termelési függvény, a munka határterméke, a tőke határterméke. Árupiac: fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, egyensúlyi kibocsátás, egyensúlyi jövedelem. A fi skális politika hosszú távú hatása, kiszorítási hatás. A monetáris politika hosszú távú hatása, klasszikus dichotómia, a pénz semlegességének elve.) b. Solow modell Mankiw 4. fejezet (Árupiaci egyensúly: kibocsátás, fogyasztás, beruházás. Tőkeállomány növekedési szabálya: beruházás. Termelés: technológiai haladás. Munkakínálat: népesség növekedés. Egyensúlyi növekedési pálya. A kibocsátás, fogyasztás és a beruházás növekedése egyensúlyi növekedési pálya mentén. A felhalmozás aranyszabálya.) Alapmodell ragadós (vagy fi x) árak és bérek mellett a. Keynesi modell Mankiw 6, 18, 8,9,10 (Keynesi kereszt. Árupiac: kibocsátás, fogyasztás, beruházás, kormányzati vásárlások. IS görbe. Pénzpiac: pénzkínálat, pénzkereslet. LM görbe. Fiskális politika, monetáris politika egy keynesi modellben) b. Keynesi modell várakozásokkal Mankiw 12 (Az aggregált kínálat négy modellje. Ragadós bérek modellje, téves helyzetmegítélés modellje, az információhiány modellje, a ragadós árak modellje. Infl áció, munkanélküliség és a Phillips görbe. Az infl áció költsége.) 3. Alkalmazás és optimális gazdaságpolitika Monetáris politika Mankiw 13. fejetet (Monetáris politika: szabály szerinti, vagy eseti gazdaságpolitika?) Fiskális politika Mankiw 16. fejezet (Viták az államadósságról) Honlap: Részletes tematika és ajánlott tananyag a biztosítási és pénzügyi matematika (amennyiben a jelentkező a Közgazdaságtan tárgyat választja a Módszertani ismeretek kötelező felvételi tárgy mellé) és a gazdaságmatematikai elemző mesterképzési szakok esetében: A vizsga a Mikroökonómia és a Makroökonómia tárgyak módszertani és fogalmi elemeire épül. Mikroökonómia Ajánlott irodalom: Hal R. Varian (2001): Mikroökonómia középfokon. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 5. kiadás, Budapest Theodore C. Bergstrom Hal R. Varian: Mikroökonómiai gyakorlatok. Veszprémi Egyetemi Kiadó, Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint: A részletes tematikát az ajánlott tankönyv tartalomjegyzéke tartalmazza. Makroökonómia Ajánlott irodalom: N. Gregory Mankiw (2003) Makroökonómia, Osiris Kiadó, Budapest Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint Fogalmak (GDP, fogyasztás, beruházás, kormányzati kiadás, GDP defl átor, fogyasztói árindex, volumen- és árindexek, munkanélküliség, infl áció) Alapmodell Alapmodell tökéletesen rugalmas árak és bérek mellett a. Intertemporális fogyasztási-megtakarítási döntés b. Beruházás, tőkekereslet c. Munkakereslet-munkakínálat d. RBC modell, állandósult állapot e. Neoklasszikus növekedési modell, Solow modell Alapmodell ragadós (vagy fi x) árak és bérek mellett a. Ragadós árak, ragadós bérek modellje, téves helyzetmegítélés modellje, Phillips görbe. Alkalmazás és optimális gazdaságpolitika Monetáris politika Fiskális politika Honlap: Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:10

6 MÓDSZERTANI ISMERETEK A Módszertani ismeretek témakör a biztosítási és pénzügyi matematika és a gazdaságmatematikai elemző mesterképzési szakokon a Matematika, míg a közgazdasági elemző és a pénzügy mesterképzési szakokon a Matematika és a Statisztika tárgyak kijelölt részeiből áll. Részletes tematika és ajánlott tananyag: Matematika (gazdaságmatematikai elemző, közgazdasági elemző és pénzügy mesterképzési szakok) Ajánlott irodalom: Sydsaeter-Hammond: Matematika közgazdászoknak, Aula, Ketskeméty László: Valószínűségszámítás tömören, Aula, Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint Halmazok és függvények. Teljes indukció. A valós és a komplex számtest. Egyváltozós függvények. Elemi függvények: exponenciális és logaritmus függvény, trigonometrikus függvények. Határérték és folytonosság. Sorozatok és sorok konvergenciája. Egyváltozós függvények differenciál és integrálszámítása, alkalmazások a közgazdaságtanban. Differencia- és differenciálegyenletek. Monoton és konvex függvények. Egyváltozós optimatizálás. Az integrálszámítás alkalmazásai. Improprius integrálok. Vektor, mátrix fogalma. Műveletek vektorokkal, mátrixokkal. Lineáris kombináció, lineáris függetlenség, rang fogalma. Vektortér, dimenzió, bázis. Elemi bázistranszformáció. Lineáris egyenletrendszer megoldása. Determináns fogalma és kiszámítása. Sajátértékek, sajátvektorok, szimmetrikus mátrixok spektráltétele. Kvadratikus alak, defi nitség. Többváltozós függvények differenciálszámítása. Homogén függvények alaptétele. Többváltozós szélsőérték. Első és másodrendű feltételek szélsőértékre. Konvex és kvázikonvex függvények. Az implicitfüggvény-tétel. Feltételes szélsőérték. Lagrange-féle multiplikátorok és alkamazásaik a közgazdaságtanban. Nemlineáris programozási feladatok, és a Kuhn-Tucker-féle tételek, közgazdasági interpretáció. Lineáris programozás (LP). LP feladatra vezető alapvető optimalizálási problémák, az LP-vel való modellezhetőség feltételei. LP feladatok megoldhatósága és megoldása, az alkalmazott módszerek matematikai alapjai (konvexitással kapcsolatos tételek, az LP kanonikus feladat lehetséges és optimális megoldásainak halmaza és annak tulajdonságai.) Duális LP feladatok megadása, dualitási tételek és alkalmazásaik. Érzékenységvizsgálat. Kombinatorika elemei. Eseménytér, eseményalgebra, valószínűségi mező. Események függetlensége. Feltételes valószínűség, teljes valószínűség tétele, Bayes tétel. 630 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:11

7 Valószínűségi változók, eloszlás és sűrűségfüggvény. Többdimenziós eloszlás, függetlenség. Peremeloszlások. Valószínűségi változók függvényeinek eloszlása. Várható érték, szórás. Kovariancia és korrelációs együttható. A nagy számok törvényei. A legfontosabb speciális eloszlások és tulajdonságaik. A normális eloszlás és tulajdonságai. A centrális határeloszlás-tétel. Statisztika (közgazdasági elemző és pénzügy mesterképzési szakok) A felvételi vizsga formáját tekintve feleletválasztós kérdéseket és számításokat egyaránt tartalmazhat. A kérdések elméleti és gyakorlati ismeretekre egyaránt irányulhatnak. A kérdések száma 20. A vizsga tananyaga: A felvételi vizsgára a felsorolt tankönyvek bármelyikéből fel lehet készülni a külön megadott részletes tematika szerint. Tankönyvek: Hunyadi Vita: Statisztika I-II., Aula Kerékgyártóné L. Balogh Sugár Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula Példatár: Keresztély Sugár Szarvas: Statisztika közgazdászoknak. Példatár és feladatgyűjtemény, Nemzeti Tankönyvkiadó 2004 Kerékgyártóné L. Balogh Sugár Szarvas: Statisztikai módszerek és alkalmazásuk a gazdasági és társadalmi elemzésekben, Aula tankönyvhöz tartozó CD melléklet A felvételi vizsgán bármelyik javasolt tankönyvhöz készült Képletgyűjtemény és statisztikai táblázatok c. segédlet használható, de csak akkor, ha az a megfelelő tankönyv kiadója által megjelentetett, nem fénymásolt példány, és a képlethibák javításán kívül nem tartalmaz semmiféle bejegyzést. Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint: 1. Statisztikai alapfogalmak, egyszerű elemzések Sokaság, ismérv, mérési skálák. Osztályozás, sorok, viszonyszámok. Grafi kus ábrázolás 2. Az információsűrítés főbb eszközei Osztályozás és elemzés egy mennyiségi ismérv szerint (sorok, grafi kus ábrázolás, kvantilisek, helyzeti középértékek és átlagok, szórás, kvantiliseken alapuló aszimmetria- és alakmutatók) Koncentráció (Herfi ndahl-mutató és Lorenz-görbe) Rész- és összetett viszonyszámok. Rész- és főátlag. Belső, külső és teljes szórásnégyzet és szórás. Két ismérv közötti kapcsolat leíró elemzése (kontingencia-tábla készítése és értékelése, szorossági mutatók) 3. Standardizálás és index-számítás Standardizálás (különbség-felbontás és indexek) Érték-, ár- és volumenindexek két időszakra. Területi indexek. Két ország közötti összehasonlítás indexekkel. 4. Mintavétel Alapfogalmak. Mintavételi eloszlás és standard hiba fogalma. Véletlen és nemvéletlen mintavételi módok 5. Statisztikai becslések Becslőfüggvény és tulajdonságai. Pont- és intervallumbecslés fogalma. Sokasági várható érték, arány és szórásnégyzet intervallumbecslése FAE * mintából. Átlag- és értékösszeg-becslés egyszerű véletlen (EV) és rétegzett (R) mintából. Az átlag és az arány adott pontosságú becsléséhez szükséges mintanagyság meghatározása FAE * és EV mintavétel esetén ( * A 3. tankönyv a FAE mintát visszatevéses EV mintának nevezi.) 6. Hipotézisvizsgálat A hipotézisvizsgálat fogalma és lépései. Az első- és másodfajú hiba fogalma. A -érték. A várható értékre, sokasági arányra és szórásnégyzetre vonatkozó egymintás próbák. Illeszkedés- és függetlenségvizsgálat -próbával. Két várható érték, sokasági arány és szórásnégyzet összehasonlítására szolgáló két független mintás próbák. Kettőnél több várható érték összehasonlítása variancia-analízissel. 631 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:11

8 7. Idősorelemzés Idősorok elemzése viszonyszámokkal és átlagszámítással. Az idősorelemzés modelljei. Trendszámítás (analitikus és mozgóátlagolásos). A szezonalitás mérőszámai. Szezonális kiigazítás, előrejelzés dekompozíciós módszerrel. 8. Kétváltozós korreláció- és regressziószámítás A kétváltozós modell és feltételrendszere. A paraméterek becslése és értelmezése. Rugalmassági együttható. Korrelációs és determinációs együttható. A paraméterek tesztelése. Intervallumbecslés a paraméterekre és a regressziós előrejelzésekre. Exponenciális és hatványkitevős regresszió. A nemlineáris kapcsolat szorossága. 9. Többváltozós korreláció- és regressziószámítás A többváltozós lineáris modell és feltételrendszere. A paraméterek becslése és értelmezése. Parciális rugalmassági együttható. A paraméterek tesztelése egyenként és együttesen. Intervallumbecslés a paraméterekre és a regressziós előrejelzésekre. Különféle korrelációs és determinációs együtthatók. A modellépítés egyes kérdései (minőségi ismérv kezelése, autokorreláció tesztelése, multikollinearitás fogalma) MOTIVÁCIÓS BESZÉLGETÉS A motivációs beszélgetés célja, hogy a hallgató verbális képességeit és elkötelezettségét az adott mesterszak iránt lemérjük. Itt a fő értékelési szempont az, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, hogyan tudja magát kifejezni szóban, mennyire összefogott a stílusa. Az angol nyelvű szak esetében a motivációs beszélgetés angol nyelven zajlik és a fentieken túl célja a nyelvi előképzettség meglétének ellenőrzése. PÉNZÜGY Részletes tematika és ajánlott tananyag Pénzügy felvételi tárgyból a Pénzügy és a Biztosítási és pénzügyi matematika (amennyiben a jelentkező a Pénzügy tárgyat választja a Módszertani ismeretek kötelező felvételi tárgy mellé) mesterképzési szakok esetében: A Pénzügy felvételi vizsga két részből áll: Pénzügytanból és Vállalati pénzügyekből. Formáját tekintve feleletválasztós teszt, rövid kifejtős kérdések és példamegoldások. A feladatmegoldáshoz diszkontfaktor- és annuitástáblázatot adunk. Pénzügytan A vizsga tananyaga: Pénzügytan (egyetemi tankönyv) Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Pénz Pénzteremtés Pénzáramlás Pénzteremtés egyszintű és kétszintű bankrendszerben. A pénzmultiplikátor. Pénzteremtő és pénzújraelosztó hitel. A pénzkínálat összetevői, mérése. A forgalomhoz szükséges pénz mennyisége. A pénzkeresleti függvény. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe hitelpénzrendszerben. Megtakarítás, beruházás, folyó fi zetési mérleg. Az ideiglenes újraelosztás eszközei és intézményei. A tőkeáramlási mátrix. Az infl áció fogalma, jellemzői. A hiperinfl áció. Az infl áció okai és következményei. 2. Árfolyam Nemzetközi monetáris rendszer Monetáris Unió A fi zetési mérleg szerkezete, összeállításának elvei. A devizapiaci kereslet és kínálat értelmezése, devizaárfolyam. Árfolyamrendszerek (között árfolyam, rögzített árfolyam, lebegő árfolyam), az árfolyamváltozás piaci és nem piaci okai és következményei. A Nemzetközi Fizetések Bankjának működése. A Világbank-csoport és az IMF szerepe (céljaik és eszközeik) a nemzetközi pénzügyi rendszerben. A Monetáris Unió felépítése és célja és eszközei, az euró-bevezetés kritériumai. 3. Államháztartás Az állam fő funkciói. Az államháztartás és alrendszerei. A költségvetés működése. Az államháztartás felépítése Magyarországon. A költségvetés bevételei. Az adók funkciói, adófajták. A költségvetési 632 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:11

9 kiadások típusai. Társadalmi közös fogyasztás, a közjavak jellemzői. A költségvetés egyenlege, az államadósság. A társadalmi közös fogyasztás fi nanszírozási módszerei, a tervezés és döntés-előkészítés eszközei. A költségvetési szervek gazdálkodási sajátosságai, pénzellátási rendszerük. 4. Bankrendszerek és bankműveletek Bankrendszer és monetáris irányítás. A magyar bankrendszer. A kereskedelmi bankok üzletágai, hagyományos üzletágak, elektronikus fi zetések és bankszolgáltatások. Banki kockázatok. Hitelek a nemzetközi bankgyakorlatban. 5. Értékpapírok és értékpapírpiacok Az értékpapírok fogalma, fajtári (részvény, kötvény, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy). Származtatott termékek. Nem tőzsdeképes értékpapírok. A tőkepiac és a tőzsde. A magyar értékpapírpiac. Azonnali és határidős piac, deviza, pénz és tőkepiac, a különböző piacok kapcsolódásai. Pénzügyi piaci termékek. A pénzügyi piacok jellemzői. Arbitrázs, spekuláció, hedge. A forward és futures piac jellemzői, eltérései. Vállalati pénzügyek A vizsga tananyaga: Brealey Myers: Modern vállalati pénzügyek. (Budapest, 2005.) c. könyvből az 1 8. és 20. fejezetek Vállalati pénzügyi példatár. Tanszék Kft / Budapest, 1 4., fejezetek Ajánlott irodalom: Fazakas-Gáspárné-Soós: Bevezetés a pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba. Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Pénzügyi eszközök árazása, vállalat és tőkepiac, a vállalat reál- és pénzügyi eszközei, azok értékét meghatározó tényezők. 2. Különféle pénzáramlások átszámítása; jövőérték, jelenérték értelmezése, tőkepiaci magyarázata, technikája; kamatszámítás diszkontálás; jelenérték, jövőérték meghatározása; szabályos pénzáramlások értékelése; diszkonttényező annuitástényező; pénzáramlás-sorozatok jelenértéke; a nettó jelenérték; a kamatlábak szintjét meghatározó tényezők; reálkamatláb nominális kamatláb; hozam hozamgörbe alapfogalmak; (Példatár 1. fejezet) 3. Járadékok. (Példatár 2. fejezet) 4. Kötvény árazása, átlagideje, érzékenysége (Példatár 3. fejezet) 5. Részvények értékelése, árazása, P/E mutató (Példatár 4. fejezet) 6. Kockázat és hozam kapcsolata; a várható hozam becslése; CAPM érvényessége és szerepe; béta meghatározása; portfolió elmélet; portfolió összeállítása (passzív stratégia); a portfolió-kiválasztás lépései az általánostól az egyedi papírok felé haladva; az összes értékpapír jellemzőinek meghatározása; várható hozam, variancia, kovariancia; kockázatos eszközök optimális portfoliója; lehetséges portfoliók, határportfoliók, hatékony portfoliók; optimális kockázatú portfolió (tőkeallokációs egyenes); teljes portfolió megosztása egyedi befektetőknél; a kockázatos eszközök hozamának becslésére szolgáló modellek közül a CAPM, érvényessége és szerepe; feltételei, állításai (Példatár fejezet) 7. Pénzügyi piacok és eszközök; Eredeti és származtatott termékek; Egyedi papírok, indexek, befektetési alapok; Értékpapírpiacok; Elsődleges piac (értékpapír-kibocsátás), másodlagos piacok (tőzsde, OTC), harmadik piacok; A tőzsdei és tőzsdén kívüli kereskedés (szereplők, ajánlatok, költségek), szabályozás; Származtatott termékek árazása; Határidős ügyletek, általános jellemzői; Értékpapírok, valuták határidős ára; Határidős kamatlábak; Az opciók típusai, pozíció- és nyereségfüggvénye; Az opciók minimális és maximális értéke; Összetett opciós pozíciók; Put-call paritás (Példatár fejezet) 8. Vállalati pénzügyi döntések alapjai (tőkeköltségvetés és fi nanszírozása); A vállalat célja, működése, pénzügyi cél- és eszközrendszere; Beruházási döntések; Beruházások (projektek) pénzáramlása; Projektértékelési kritériumok (megtérülési idő, diszkontált megtérülési idő, NPV, belső megtérülési ráta, jövedelmezőségi index); Beruházási javaslatok kölcsönhatása; (Példatár fejezet) 633 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:11

10 ÍRÁSBELI VIZSGA BCE-TK BUDAPESTI CORVINUS EGYETEM TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR A mesterszakok vizsgakövetelményei megtekinthetők a Kar honlapján: BGF-PSZFK-BP BUDAPESTI GAZDASÁGI FŐISKOLA PÉNZÜGYI ÉS SZÁMVITELI FŐISKOLAI KAR BUDAPEST FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Szóbeli felvételi pénzügy mesterképzési szakra A szóbeli felvételi célja, hogy a hallgató verbális képességeit, szakmai kifejező készségét és elkötelezettségét az adott mesterképzési szak iránt felmérjük. Szakmai beszélgetés az írásbeli felvételi témakörei alapján. A beszélgetés célja annak felmérése, hogy a hallgató szakmai ismereteit miként tudja szóban kifejezni, milyen az érvelő képessége. (10 pont) Motivációs beszélgetés annak felmérésére, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, mennyire összefogott a stílusa. (8 pont) Alapfokú angol nyelv ismeret felmérése pl. tanult-e angolt a hallgató, képes lenne-e szótár segítségével szakszöveget fordítani (2 pont) Szóbeli vizsga számvitel mesterképzési szakra A szóbeli felvételi célja, hogy a hallgató verbális képességeit, szakmai kifejező készségét és elkötelezettségét az adott mesterszak iránt lemérjük. Szakmai beszélgetés az írásbeli felvételi témakörei alapján. A beszélgetés célja annak felmérése, hogy a hallgató szakmai ismereteit miként tudja szóban kifejezni, milyen az érvelő képessége. Motivációs beszélgetés annak felmérésére, hogy a hallgató mennyire érzi fontosnak az adott mesterszak által nyújtott ismereteket, milyen karrierlehetőséget lát maga előtt, mennyire összefogott a stílusa. Alapfokú angol nyelvismeret felmérése pl. tanult-e angolt a hallgató, képes lenne-e szótár segítségével szakszöveget fordítani ÍRÁSBELI VIZSGA Felvételi követelmények a pénzügy mesterképzési szakra: A felvételi vizsga két témakört tartalmaz: pénzügyek alapjai és vállalati pénzügyek. Az írásbeli vizsga formáját tekintve feleletválasztós teszt, amelyekben a válaszadáshoz rövid példamegoldás is szükséges lehet. (A feladatmegoldáshoz diszkontfaktor- és annuitástáblázatot adunk.) A pénzügyek alapjai vizsga tananyaga: Ajánlott tankönyv: Pénzügytan (egyetemi tankönyv) Tanszék Kft. Budapest, Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. A pénz A pénz fogalma és fajtái. A pénzteremtés módjai kétszintű bankrendszerben. A kötelező tartalék és a pénzmultiplikátor. 634 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:11

11 2. A pénzügyi szektor közvetítő szerepe Megtakarítás és beruházás kapcsolata. A tőkeáramlási mátrix fogalma. 3. Infl áció. Az infl áció fogalma, jellemzői. A hiperinfl áció fogalma. Az infl áció költsége. 4. Devizagazdálkodás A devizagazdálkodás és a konvertibilitás. Devizapiac (árfolyamfajták, leértékelés, felértékelés, paritások). A fi zetési mérleg. Fizetési mérlegelméletek. 5. A nemzetközi monetáris rendszer Intézmények. A nemzetközi pénzügyi rendszer működési keretei. A nemzetközi pénzügyi és fejlesztési intézmények működése (IMF, Világbank-csoport, EIB, EBRD). 6. Az Európai Unió és a Monetáris Unió Az EU költségvetése. Az euró övezet és az Európai Központi Bank. Az euró övezetben való részvétel feltételei. 7. Államháztartás Az állam szerepe és fő funkciói. Az államháztartás és alrendszerei. Az államháztartás bevételei és kiadásai. Az államháztartás egyenlege. Az államadósság fogalma. 8. Az adók Alapfogalmak (az adó tárgya, adóalap, közvetlen és közvetett adók, adókulcs, átlag- és határadókulcs, az adókulcs fajtái). Az adók funkciói. Követelmények az adórendszerrel szemben. A legfontosabb adónemek. 9. Bankrendszerek és bankműveletek Bankrendszer jellemzői. A bankrendszer stabilitása, az üzleti bankok kockázatai. Hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások jellemzői. A bankok biztonságos működése, a bankfelügyelet, OBA feladata. A kereskedelmi bankok üzletágai, hagyományos üzletágak, elektronikus fi zetések és egyéb bankszolgáltatások. 10. A jegybank (MNB) A monetáris politika eszközrendszere. A jegybanki cél- és eszközrendszer. Az eszköztár működése. 11. Értékpapírok, értékpapírpiacok Az értékpapírok fogalma, fajtári (részvény, kötvény, állampapírok, jelzáloglevél, befektetési jegy). Származtatott termékek. Nem tőzsdeképes értékpapírok. 12. Pénzügyi piacok és kapcsolódásaik Deviza- és értékpapír ügyletek fajtái. Pénz- és tőkepiac jellemzői. Az értékpapírok kibocsátása és másodlagos piaca. A tőzsde feladata, jellemzői. A határidős piacok (pozíciók, arbitrázs, spekuláció, hedge). A forward és futures piac jellemzői, eltérései. Opciós piacok. A különböző piacok kapcsolódásai. Az árkockázat vállalása és áthárítása. A vállalati pénzügy vizsga tananyaga Ajánlott tankönyvek: Illés Ivánné dr.: Vállalkozások pénzügyi alapjai, Saldo kiadó, Budapest, Bakonyi-Décsy- Lauf-Tasnádi: Tőke- és pénzpiacok, Perfekt kiadó, Budapest, c. könyvből az 1.3, 3.1, , fejezetek További ajánlott irodalom: Brealey Myers: Modern vállalati pénzügyek. (Panem kiadó, Budapest, 2005) c. könyvből az 1 9., , és fejezetek egyes részei a magadott tematika alapján Fazakas-Gáspárné-Soós: Bevezetés a pénzügyi és vállalati pénzügyi számításokba, Tanszék Kft. Kiadó, Budapest, Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Vállalkozások pénzügyi döntései A pénzügyi döntések tartalma, célja, főbb típusai. A kisvállalkozások és a tulajdonosi érték maximalizálása. 2. A befektetések értékelésének alapjai Különféle pénzáramlások átszámítása; jövőérték, jelenérték értelmezése, tőkepiaci magyarázata, technikája; kamatszámítás diszkontálás; jelenérték, jövőérték meghatározása; szabályos pénzáramlások értékelése; diszkonttényező annuitástényező; pénzáramlás-sorozatok jelenértéke; a nettó jelenérték; a kamatlábak szintjét meghatározó tényezők; reálkamatláb nominális kamatláb; hozam hozamgörbe alapfogalmak. 635 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:11

12 3. Kötvények értékelése A kötvények tulajdonságai, jellemzői, főbb fajtái. A kötvények elméleti árfolyama. Bruttó és nettó árfolyam. A kötvények hozama. A kötvények árfolyamára ható tényezők. 4. Részvények értékelése A részvények tulajdonságai, jellemzői, főbb típusai. A részvények árazása. Az osztalék. P/E mutató. 5. Kockázat és hozam kapcsolata A kockázat fogalma. A pénzügyi döntésekben rejlő főbb kockázatok. A várható hozam becslése és a kockázat meghatározása. Portfolió elmélet. Várható hozam, szórás. Lehetséges portfoliók, határportfoliók, hatékony portfoliók. A tőkepiaci árfolyamok modellje (CAPM) érvényessége és szerepe, a béta jelentése. A értékpapír-piaci egyenes. 6. Határidős termékek A határidős árfolyamok elmélete, a határidős ár képzése. Határidős devizaárfolyamok. A kamatparitás elve. A kamatlábra vonatkozó határidős árfolyam. 7. Opciók Az opciós ügyletek fogalma, jellemzői. Az opciók csoportosítása. Az opciók minimális és maximális értéke, az opciós díj. Az opciók pozíció- és nyereségfüggvénye. Összetett opciós pozíciók. PUT-CALL paritás. 8. Vállalati pénzügyi döntések alapjai Beruházások értékelése A beruházási javaslatok értékelése. Beruházások (projektek) pénzáramlása. Projektértékelési kritériumok (megtérülési idő, diszkontált megtérülési idő, NPV, belső megtérülési ráta, jövedelmezőségi index). Beruházási javaslatok értékelése speciális döntési helyzetekben. Beruházási javaslatok elemzése (érzékenységvizsgálat, forgatókönyv elemzés, fedezeti pont). 9. A tőkeköltség A tőkeköltség értelmezése, becslése. Az egyedi fi nanszírozási források súlyarányai. Az egyes fi nanszírozási források tőkeköltsége. A vállalati átlagos tőkeköltség. 10. Hosszú távú fi nanszírozási döntések A hosszú távú fi nanszírozási döntések főbb jellemzői, tartalma. A tőkeszerkezet és a pénzügyi tőkeáttétel. A tőkeszerkezeti döntések elemzése (EBIT-EPS). Tőkeszerkezet és adózás. Pénzügyi nehézségek. Tőkeszerkezet választás a gyakorlatban. A tőkeszerkezetre vonatkozó elméleti modell. 11. Osztalékpolitika Tőkeszerkezeti döntések és az osztalékpolitika kapcsolata. A különböző osztalékpolitikák jellemzői. Az osztalékfi zetés rendje és formái. 12. Forgótőke menedzsment Rövid távú pénzügyi döntések. A forgótőke főbb elemei. A forgótőke körforgása. Befektetés forgóeszközökbe. Likviditás. A forgóeszközök fi nanszírozása. Likviditási problémák okai. A rövid lejáratú források menedzsmentje. Felvételi vizsgakövetelmények számvitel mesterképzési szakra, nappali és levelező: Írásbeli vizsga Számvitel alapjai A vizsga tananyaga Ajánlott tankönyv: Sztanó Imre: A számvitel alapjai PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Vállalkozás és számvitel (a vállalkozási tevékenység erőforrásai, az eszközök és források jellemzői, leltár és leltározás, a gazdasági események és azok hatásának rögzítése) 2. A könyvelés gyakorlata (a számlasoros és az idősoros elszámolás, a számviteli bizonylatok, az elszámolás folyamata, az elszámolások ellenőrzése, a könyvviteli hibák javításának módszerei, a számlakeret) 3. Beszámolás és könyvvezetés (a beszámolási és könyvvezetési kötelezettség, a beszámolás és a könyvvezetés kapcsolata,a beszámolási időszak) 4. A mérleg és jellemzői (A mérleg fogalma, jellemzői, a mérlegek csoportosítás, a mérleg formája, tagolása, a beszámoló mérlege) 636 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:12

13 5. Az eredménykimutatás és jellemzői (az eredmény számítása, az eredmény összetevői, az eredménykategóriák, az eredménykimutatás összeállítása, az eredménykimutatások fajtái, szerkezeti felépítése, az eredménykimutatás jellemzői, a beszámoló eredménykimutatása) 6. A mérlegtételek értékelése (az eszközök bekerülési értéke, a bekerülési érték megállapítása, a források értékelése) 7. Az eszközök értékcsökkenése és értékvesztése (A terv szerinti és a terven felüli értékcsökkenés és visszaírása. Az értékvesztés és visszaírása) 8. A számviteli információk nyilvánossága (a könyvviteli szolgáltatás, könyvvizsgálat, nyilvánosságra hozatal és közzététel) 9. A számvitel szabályozása (A számvitel nemzetközi és hazai szabályozása) 10. A számviteli törvény (A számviteli törvény célja, hatálya, fi lozófi ája és szerkezete, a számviteli alapelvek, a számviteli politika tartalma és összeállítása, a számviteli szabályzatok) 11. Eszközök a mérlegben (befektetett eszközök: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök, forgóeszközök: készletek, követelések, értékpapírok, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások 12. Források a mérlegben (a saját tőke, céltartalékok, kötelezettségek, passzív időbeli elhatárolások) 13. Az eredménykimutatás tételeinek tartalma (értékesítés nettó árbevétele, aktivált saját teljesítmények értéke, egyéb bevételek, költségek költségnem szerint, az értékesítés költségei, egyéb ráfordítások, a pénzügyi műveletek eredménye, a rendkívüli eredmény, a mérleg szerinti eredmény) 14. A kiegészítő melléklet (a kiegészítő melléklet lényege, szerepe, tartalma) 15. Az üzleti jelentés (Az üzleti jelentés lényege és szerepe, tartalma) Elemzés-ellenőrzés módszertana A vizsga tananyaga Ajánlott tankönyvek: Dr. Körmendi Lajos Kresalek Péter: A vállalkozások elemzésének módszertani alapjai, PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest Kresalek Péter Merétey-Vida Zsolt: Ellenőrzési alapismeretek, PERFEKT Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt Budapest Részletes tematika az ajánlott tananyag szerint 1. Az elemzés és ellenőrzés fogalma, szükségessége, célja, tárgya és fajtái 2. Az elemzés alapvető módszerei (analízis szintézis, következtetések, összehasonlítás a gazdasági elemzésben) 3. A vállalkozások tulajdonosi ellenőrzése (tulajdonosok, igazgatóság, felügyelő bizottság ellenőrzési feladatai, a könyvvizsgáló szerepe a vállalkozások ellenőrzési rendszerében) 4. A vállalkozások belső ellenőrzése (a belső kontroll rendszer, függetlenített belső ellenőrzés) 5. Stratégiai döntéstámogató módszerek (SWOT elemzés, PEST elemzés, portfólió elemzés, termék életgörbe, Benchmarking, Balanced Scorecard, stb.) 6. Operatív döntéstámogató módszerek (statisztikai és matematikai módszerek, kalkulációs módszerek, a tényezőkre bontás módszerei) 7. A vállalkozások állami ellenőrzésének fontosabb területei (cégbírósági ellenőrzés, Gazdasági Versenyhivatal ellenőrző tevékenysége, fogyasztóvédelmi ellenőrzés, munkavédelmi és munkaügyi ellenőrzés, Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete ellenőrző tevékenysége) 8. Az adóellenőrzés (adóhatóságok és adóellenőrzéssel kapcsolatos hatáskörük, az adóhatósági ellenőrzés folyamata, jogkövetkezmények) 9. Sajátos elemzési módszerek (ABC elemzés, csoportos szellemi alkotótechnikák pl. brainstorming, Delphi módszer, NCM, stb.) 10. Az államháztartási pénzügyi ellenőrzés (az Állami Számvevőszék ellenőrzése, az államháztartási belső pénzügyi ellenőrzés) 11. Az elemző munka főbb szakaszai, tervezése, logikai modellje 12. Az ellenőrzés módszertani eszközei (a követelmények szerepe, megismerésének forrásai, a tényhelyzet megismerésének formái, lehetőségei) 13. Az elemzés végrehajtása (az elemzéshez szükséges adatok kijelölése, egyszerűsítése, csoportosítása, az információk feldolgozása és az elemző munka összefoglalása) 637 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:12

14 14. Az ellenőrzés megszervezésének általános kérdései, az ellenőrzési tevékenység tervezése, az ellenőrzési munkaterv szerepe és összeállítása 15. Az ellenőrzés általános munkaszakaszai és feladatok az egyes munkaszakaszokban (előkészítés, felkészülés az ellenőrzésre, helyszíni vizsgálat, a megállapítások írásba BME-GÉK BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM GÉPÉSZMÉRNÖKI KAR RAJZ ALKALMASSÁGI Ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szak A rajzvizsgán látvány után kell szabadkézzel vonalas távlati képet rajzolni egy geometrikus formákból álló testcsoportról, továbbá teljes tónusértékkel csendéletszerű (pl. bútor, háztartási gép, drapéria) beállítást ábrázolni. A rajzvizsgához rajztáblát, legalább 2 db A/3 méretű rajzlapot, rajzszeget, radírt kell hozni. A rajzvizsgát megfelelt vagy nem felelt meg minősítéssel értékelik. A pályázók írásban értesítést kapnak a vizsga időpontjáról és helyéről. A BME Építészmérnöki Karán tett sikeres rajzvizsgát elfogadják az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szakon. Azok a pályázók, akik az Építészmérnöki Karon meghirdetett szakok mellett az ipari termék- és formatervező mérnöki alapképzési szakra is jelentkeznek, és a Gépészmérnöki Karon is szeretnének rajzvizsgát tenni, erre vonatkozó szándékukat írásban jelezzék a rajz alkalmassági vizsgára szóló behívó levélben leírtak szerint. Ezeknek a pályázóknak a Gépészmérnöki Karon letett rajzvizsgáját veszik fi gyelembe. Ipari terméktervező mérnöki mesterképzési szak A mesterképzési szakra való felvétel feltétele: egy alkalmassági vizsgán (pl.: a térlátást felmérő szabadkézi rajzi-, kreativitást felmérő feladatokkal) való megfelelés. Ezen a vizsgán csak azoknak a pályázóknak kell részt venniük, akik még nem tettek korábban eredményes rajzvizsgát. GYAKORLATI VIZSGA EKF-BTK ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI FŐISKOLAI KAR Tanár ének-zene tanár mesterképzési szak Szolfézs: lapról éneklés, valamint 10 szabadon választott kétszólamú gyakorlat előadása ének- zongorával (Bertalotti solfeggiok, Kodály bicíniumok). Zeneelmélet: zeneelméleti alapismeretek, összhangzattani mintapélda zongorázása diktálás alapján. Népzene: 20 szabadon választott népdal éneklése és elemzése. Zeneirodalmi tájékozottság felmérése: zenetörténeti korszakok, stílusok, zeneszerzők és műveik ismerete. Komplex előadói gyakorlat: Magánének: 2 különböző stílusú dal vagy ária előadása kotta nélkül. Hangszerjáték: zongora: 3 különböző stílusú mű előadása egyéb hangszer: 2 különböző stílusú mű előadása. kötelező zongora: 2 különböző stílusú mű előadása. 638 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:12

15 Karvezetés: 2 különböző karakterű, bicínium-jellegű kórusmű vezénylése a felvételizőkből álló kórus előtt. A gyakorlati vizsga pontozása: A gyakorlati vizsgán 0 90 pont szerezhető. Szolfézs: 0 15 pont Zeneelmélet: 0 15 pont Népzene: 0 15 pont Zeneirodalmi tájékozottság: 0 15 pont Komplex előadói gyakotlat Magánének: 0 10 pont Hangszerjáték: 0 10 pont Karvezetés 0 10 pont SZAKMAI ALKALMASSÁGI Tanár vizuális- és környezetkultúra-tanár mesterképzési szak A felvételire jelentkező egy fél íves mappában maximum cm-es méretű saját készítésű tanulmányrajzot, festményt, grafi kát, computer printet, fotót stb. nyújtson be. A bemutatott munkák összessége ne haladja meg a 10 darabot, és ne legyen kevesebb 5 darabnál. A jelentkező úgy állítsa össze a mappáját, hogy a felvételi bizottság tagjai a lehető legteljesebb képet kaphassák a felvételiző eddigi pályájáról, szakirányú tevékenységéről, felkészültségi szintjéről, vizuális gondolkodásáról, látásmódjáról. A mappa anyagát szakmai bizottság értékeli. Az alkalmassági vizsga értékelése megfelelt, vagy nem felelt meg minősítés lehet. Az alkalmassági vizsga kizáró jellegű, aki nem felelt meg minősítést szerzett, gyakorlati vizsgát nem tehet. ELTE-BTK EÖTVÖS LORÁND TUDOMÁNYEGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAR FELVÉTELI ELBESZÉLGETÉS (SZÓBELI) Alkalmazott nyelvészet mesterképzési szak Szakirányok: Alkalmazott szociolingvisztika; Interkulturális nyelvészet. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy egyoldalas, kézzel írott motivációs levelet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a jelölt miért ezt a mesterszakot választotta, milyen céljai vannak annak elvégzésével. A jelentkezőnek továbbá el kell küldenie (június között) valamely korábban elkészített írásbeli munkáját, amely megítélése szerint a leginkább bizonyíthatja jártasságát és felkészültségét a mesterszakra. A dolgozatnak a mesterszak anyagához kapcsolódó, a tudományterületnek megfelelő tartalmi követelmények szerint elkészített értekezésnek kell lennie. Beadható a hároméves alapképzés lezárásaként készített záródolgozat (szakdolgozat), illetve az alapképzés során készített két vagy három szemináriumi dolgozat, esetleg egyéb, a fentebbi szempontoknak megfelelő írásbeli munka. A jelöltnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szöveg a saját munkája. Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munkák értékelésének eredménye adja. 639 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:12

16 A szóbeli vizsga során a bizottság az általános szakmai jellegű tájékozottság mellett a jelölt általános intelligenciáját, önálló gondolkodásra való képességét és problémafelismerő, illetve problémamegoldó képességét vizsgálja egy felvételi beszélgetés keretében. A szóbeli szakmai beszélgetés a jelentkező korábbi szakmai tanulmányaihoz, illetve ismereteihez kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket külön nem adnak meg. Idegennyelv-ismeret: Informatikus könyvtáros mesterképzési szak A könyvtár- és információtudományi alapfogalmakat kérik számon. Szakmai alkalmasságot és orientációt felmérő beszélgetés. A szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Irodalom- és kultúratudomány mesterképzési szak A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet, és szakirányú tudományos munkát. A jelentkezőtől kérnek egy húsz-harminc soros motivációs levelet, melyből kiderül, melyik szakirányra kíván jelentkezni, s amelyben indokolja választását. Kérnek továbbá egy olyan írásbeli munkáját is, mely a megítélése szerint a leginkább bizonyítja jártasságát és felkészültségét a megnevezett szakirány szempontjából. E dolgozatnak meg kell felelnie a szaktudományos értekezés tartalmi és formai kritériumainak. Beadható például már megjelent szöveg, valamint az alapképzésen készített szakdolgozat vagy két szemináriumi dolgozat. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell, hogy a benyújtott szöveg a saját munkája. Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munka és motivációs levél értékelésének eredménye adja. A szóbeli vizsga során a bizottság a szakmai tájékozottság mellett a jelölt rátermettségéről, a tudományos gondolkodásra való képességéről alkot véleményt egy felvételi beszélgetés keretében. A felvételi vizsga a jelentkezés feltételeinél említett ismeretkörökön alapul, s a felvételre megjelölt szakirány témaköreihez kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket nem adnak meg. Idegennyelv-ismeret: Magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet, egy szaktudományos jellegű dolgozatot. A jelentkezéskor a jelentkezőktől kérnek egy egyoldalas, kézzel írott motivációs levelet, amelyből egyértelműen kiderül, hogy a jelölt melyik szakirányra kíván jelentkezni, s amelyben megfogalmazza, miért ezt a szakirányt választotta, milyen céljai vannak annak elvégzésével. A jelentkezőnek továbbá el kell küldenie ( június között) egy olyan, korábban elkészített írásbeli munkáját, amely megítélése szerint a leginkább bizonyíthatja jártasságát és felkészültségét a motivációs levelében megnevezett szakirányra. Ennek a dolgozatnak szaktudományos jellegű, a megfelelő hivatkozásokkal ellátott, a tudományterületnek megfelelő tartalmi követelmények szerint elkészített értekezésnek 640 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:12

17 kell lennie. Beadható a hároméves alapképzés lezárásaként készített záródolgozat (szakdolgozat) vagy az alapképzés során készített két-három szemináriumi dolgozat, de lehet olyan szöveg is, amelyet a jelölt külön erre az alkalomra vagy esetleg tanulmányi céljain kívül készített. A jelöltnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy a szöveg a saját munkája. Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásbeli munka és motivációs levél értékelésének eredménye adja. A szóbeli vizsga során a bizottság az általános szakmai jellegű tájékozottság mellett a jelölt általános intelligenciáját, önálló gondolkodásra való képességét és problémafelismerő, illetve problémamegoldó képességét vizsgálja egy felvételi beszélgetés keretében. A felvételi vizsga a magyar szakos alapképzés, illetve a magyar modulképzést lezáró záróvizsga anyagához kapcsolódóan világirodalom, régi magyarországi irodalom, klasszikus magyar irodalom, modern magyar irodalom, irodalomelmélet, nyelvtörténet, fi nnugrisztika, nyelv és társadalom, kommunikáció, helyesírás, fonetika, leíró magyar nyelvtan ismeretkörökön alapul, s a felvételre megjelölt szakirány témaköreihez kapcsolódik. Felvételi tételsort, illetve szakirodalmi jegyzéket nem adnak meg. Idegennyelv-ismeret: További lehetőségek a szakon Az olasz nyelv, irodalom és kultúra, a magyar nyelv és irodalom mesterképzési szak összehasonlító irodalomés kultúratudomány szakirányára felvett hallgatók számára lehetőség nyílik arra, hogy az ELTE és a Firenzei Tudományegyetem Studi Italo-Ungheresi (Olasz-Magyar Tanulmányok) című közös mesterképzési diplomával záródó kurrikulumát végezzék el. Ennek keretében a hallgatók a harmadik és negyedik félévüket Firenzében töltik. A felvett hallgatók maximális létszáma 8. A kurrikulumra való felvétel nem garantálja automatikusan a Firenzében töltött félévek költségeinek fedezését, de a hallgatók pályázhatnak Erasmus, államközi, vagy egyéb jellegű ösztöndíjakra. Minden részletesebb információ a kurrikulumról és az arra való felvételről az érdekelt tanszékeknél található ( Néderlandisztika mesterképzési szak A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy holland nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. A szóbeli vizsgán a jelölt egy holland nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a néderlandisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a nyelvészeti ismeretek terén. A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez a Germanisztikai Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. ( Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga holland nyelvből. 641 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:12

18 Német nemzetiségi nyelv és irodalom mesterképzési szak A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy német nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. A szóbeli vizsgán a jelölt egy német nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a német nemzetiségi szakos stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket a magyarországi németek története, nyelve, nyelvhasználata, néprajza és irodalma tárgykörében. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy a megadott szakmai témákból igényes szinten tudja németül kifejezni magát. A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez az Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. ( Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből. Német nyelv, irodalom és kultúra mesterképzési szak A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy német nyelven előre elkészített, terjedelmét tekintve 3 5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. A szóbeli vizsgán a jelölt egy német nyelvű beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a germanisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a nyelvészeti ismeretek terén. A jelöltnek bizonyítania kell, hogy a megadott szakmai témákból igényes szinten tudja németül kifejezni magát. A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez az Intézet az ajánlott témaköröket (alapképzési záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. ( Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga német nyelvből. Skandinavisztika mesterképzési szak A felvételi vizsga a felvételizők szakirányú ismereteit, érdeklődését, szakmai nyelvtudását, szakszövegekkel való bánását, írásbeli és szóbeli nyelvi kifejezőkészségét méri szakmai témákban. 642 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:13

19 A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy a választott skandináv nyelven (dán, norvég, svéd) előre elkészített, terjedelmét tekintve 3-5 gépelt oldalnyi, motivációs levél, amelynek tartalmaznia kell az mesterképzési-tanulmányok választásával kapcsolatos indokokat, szakmai célkitűzéseket, jövőbeli terveket. Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. A szóbeli vizsgán a jelölt egy beszélgetésen vesz részt, amelyből kiderül, hogy világos elképzelésekkel rendelkezik a skandinavisztikai stúdiumokról, a tanulmányai területén kialakult érdeklődési köre és preferenciái vannak. Ezen túlmenően biztosan kezeli az alapszakos tanulmányok során elsajátított alapvető ismereteket mind az irodalom, mind a kultúra- és médiatudomány, mind pedig a nyelvészeti ismeretek terén. A vizsga nyelve a választott skandináv nyelv: dán, norvég vagy svéd. A szóbeli vizsgára történő felkészüléshez a Germanisztikai Intézet az ajánlott témaköröket (BA záróvizsga témakörök) a honlapján teszi közzé. ( Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú (közös európai referenciakeret szerinti C 1 szint) államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga dán vagy norvég vagy svéd nyelvből. FELVÉTELI VIZSGA (SZÓBELI) Amerikanisztika mesterképzési szak A jelentkezés feltételéül elfogadott oklevél záródolgozatának/szakdolgozatánák érdemjegyéből számolják az írásbeli pontszámát. A jelentkezőnek be kell nyújtania egy igazolást a záródolgozat érdemjegyéről a jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei fejezetben meghatározott címre és határidőig. A pályázó alkalmasságának felmérésére szolgáló beszélgetés. Ehhez három ajánlott olvasmányt jelölnek meg, melynek elolvasása (nem megtanulása!) segíti a hallgatót a szóbeli vizsgára történő ráhangolódásban. A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből. Anglisztika mesterképzési szak A jelentkezés feltételéül elfogadott oklevél záródolgozatának/szakdolgozatánák érdemjegyéből számolják az írásbeli pontszámát. A jelentkezőnek be kell nyújtania egy igazolást a záródolgozat érdemjegyéről a jelentkezés és a felvétel sajátos feltételei fejezetben meghatározott címre és határidőig. A pályázó által választott szakirányra fókuszáló beszélgetés, melynek célja a pályázó alkalmasságának felmérése. Ehhez szakirányonként egy-három ajánlott olvasmányt jelölnek meg, melynek elolvasása (nem megtanulása!) segíti a hallgatót a szóbeli vizsgára történő ráhangolódásban. A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a felvetelizoknek.aspx címen érhető el. Idegennyelv-ismeret: Felsőfokú C típusú államilag elismert vagy azzal egyenértékű nyelvvizsga angol nyelvből. 643 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:13

20 Arabisztika mesterképzési szak A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk egy motivációs levelet. Az írásbeli vizsga pontszámát a motivációs levél értékelésének eredménye adja. A szakmai alkalmasságot és orientációt felmérő beszélgetés a megadott szakirodalom és tételjegyzék alapján. A felkészüléshez kijelölt szakirodalmak jegyzéke az ELTE-BTK honlapján a felvetelizoknek.aspx címen érhető el. A felvételi vizsga tételei a weblapon vannak részletesen közzétéve. Idegennyelv-ismeret: Arab nyelvismeret Filozófia mesterképzési szak A jelentkezés és a felvétel sajátos feltételeinél meghatározott címre és határidőig a jelentkezőknek be kell adniuk a korábbi fi lozófi ai tanulmányok egy-két reprezentatív írását közöttük szabad bölcsész alapszak fi lozófi a, etika illetve esztétika szakirányos végzettséggel rendelkező jelentkezők esetében a szakdolgozatot, a mesterképzési szakdolgozat két-három oldalas tervezetét, a mesterképzési tanulmányokhoz tartozó két-három oldalas tanulmányi és kutatási tervet, és egy rövid, lista formátumú szakmai önéletrajzot. Az írásbeli vizsga pontszámát a benyújtott írásművek és dokumentumok értékelésének eredménye adja. A benyújtott reprezentatív írásművek részletes megvitatása; vizsga a velük kapcsolatos fi lozófi ai háttérismeretekből; a mesterképzési és kutatási tervhez szükséges fi lozófi ai előképzettség felmérése; a jelentkező mesterképzési szakdolgozati tervének bemutatása és megvitatása. A benyújtott írások tágabb szakirodalma, és az azokhoz kapcsolódó fi lozófi ai tárgyak vizsgaanyaga (legalább három alapképzésben oktatott fi lozófi ai tárgyból). A szakirodalmi listát a jelentkező állítja össze, azzal, hogy annak bővebbnek kell lennie a szemináriumi dolgozatokban szokásosan hivatkozott szakirodalom terjedelménél. Az alapképzésben oktatott tárgyak szakirodalmi listái a Filozófi a Intézet honlapján ( elte.hu) érhetők el. Idegennyelv-ismeret: Egy államilag elismert, középfokú C típusú nyelvvizsga. Finnugrisztika mesterképzési szak Az írásbeli vizsga teszt jellegű. A teszt minden felvételiző számára az alábbi három témakörben tartalmaz kérdéseket: 1. észt vagy fi nn (az egyik kötelezően választandó) nyelvi kérdések; 2. a választott nyelvnek megfelelő történelmi, művelődéstörténeti, irodalmi kérdések 3. fi nnugrisztikai kérdések. A kérdésekre rövid, lényegre törő válaszokat várnak. A felvételizőnek már jelentkezésekor, de legkésőbb az írásbeli vizsgánál meg kell jelölnie azt a szakirányt, amelyen az alap- és törzsképzés után tanulmányait folytatni kívánja. A választott szakiránynak megfelelő kérdések válaszai az írásbeli vizsga értékelésnél súlyozottan jönnek számításba. A szóbeli vizsgán a felvételizőnek a megadott ismeretkörökben kell számot adnia felkészültségéről. A szóbeli vizsgán előnyt jelenthet a választott szakiránynak megfelelő ajánlott irodalom ismerete is. 644 Tajekoztato-2_2009_M.indd :47:13