Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében"

Átírás

1 Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében Az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület kiadványa A projekt a Nemzeti Civil Alapprogram támogatásával valósul meg 2010

2 Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében Szerkesztette: Kádár Erika, Tóth Ibolya

3 Bevezető Magyarország január 1. és június 30. között első alkalommal látja el az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztségét. Az elnökségre való felkészülés és a lebonyolítás a kormányzat feladata, Magyarországon a Külügyminisztérium az a kormányzati szerv, amely irányítja a felkészülést és koordinálja majd a feladatok végrehajtását az elnökség ideje alatt. Az elnökséggel járó napi munkát a közigazgatási dolgozók végzik. Ugyanakkor fontos, hogy a felkészülési folyamatban, illetve az elnökséggel járó feladatok végrehajtásában a civil szervezetek is részt vehessenek. Mind az EU-intézmények, mind a Tanács soros elnökségét betöltő ország kormányzata részéről növekszik az a felismerés, hogy az eredményes munkavégzéshez fontos hozzájárulás lehet a társadalmasítás, a civil szervezetek, az állampolgárok bevonása. Mindez összhangban van a részvételi demokrácia fontosságának felismerésével, a civilekkel folytatott párbeszéd jelentőségével. (Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleménye; A civil szervezetek és az EU Tanácsának elnöksége) E cél megvalósulását kívánja elősegíteni az Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület és partnerei, az Inspiráció Egyesület, a Kárpátokért Egyesület, az Önkéntes Központ Alapítvány és a romániai Pro Europa Liga együttműködésében megrendezésre kerülő Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében című rendezvénye, amelynek célja Magyarország 2011-es EU soros elnökségének össztársadalmi szintű megismertetése, a civil szervezeti részvétel elősegítése már az előkészítés fázisában. Kiadványunk a civil szervezetek számára kíván hasznos információkat nyújtani au EU soros elnökséggel járó feladatokról, a korábbi soros elnökségek idején lezajlott civil programokról, a civil szervezetek bekapcsolódásának tapasztalatairól, hogy ezzel segítse a hazai civilek részvételét az EU soros elnökségi feladatok ellátásában. Reméljük, hogy valamennyi civil szervezet megtalálja kiadványunkban az őt leginkább érdeklő információkat, és sikeresen kapcsolódik be mind az előkészületekbe, mind pedig a hat hónapig tartó elnökségi munkába.

4 Az EU soros elnökségről általában Az Európai Unió intézményrendszere A soros elnökség az Európai Unió Tanácsának elnökségét jelöli, melyet egy-egy tagállam tölt be féléves időtartamra. A soros elnökség szerepe jelentős, számos területre kiterjed, hiszen amellett, hogy az Unió külső képviseletében főszerepet játszik, mindig az elnökség hívja össze a Tanácsot, elnököl a Miniszterek Tanácsában és egyéb testületekben, gondoskodik a szavazásról, aláírja a megszületett döntéseket. A tárgyalásra kerülő kérdések összeállítása is az elnökség feladata, így befolyásolhatja a napirendre kerülő ügyeket. Magyarország 2011 első felében lesz az Európai Unió soros elnöke, ami nagy felelősséggel és rengeteg szervezéssel jár, hiszen ez azt is jelenti, hogy hazánk ad otthont az Európai Tanács ülésének és a Minisztertanácsok és magas rangú találkozók egy része is hazánkban zajlik majd. Forrás: Az Európai Uniónak öt fő intézménye van: a Tanács, a Bizottság, az Európai Parlament, a Bíróság és a Számvevőszék. Az EU soros elnökségéhez az Európai Unió Tanácsa kapcsolódik, ezért ez az intézmény bővebben kerül bemutatásra. Az Európai Tanács (European Council) az EU-tagállamok állam- és kormányfőinek évente legalább kétszer ülésező testülete. A csúcsértekezletre minden elnökségi időszak végén kerül sor, rendkívüli üléseket pedig egy-egy konkrét kérdés megvitatása céljából hívnak össze. Az Európai Tanács nem rendelkezik formális jogosítványokkal, mégis ez a testület hozza a legfontosabb politikai és stratégiai döntéseket. Az állam- és kormányfők egyetértéssel (konszenzus) határoznak, minden tagállamnak egy szavazata van. A rendes üléseken hozott döntéseket az ülést követően kiadott ún. elnökségi következtetések foglalják össze. Az Európai Bizottság (European Commission) az EU egyik legfontosabb, a tényleges végrehajtó hatalmat" gyakorló szerve. Székhelye alapján Brüsszeli Bizottság"-ként is emlegetik. A Bizottság kifejezéssel egyaránt jelölik a ma 20 tagú irányító testületet, valamint annak hatalmas apparátusát. Valamennyi tagállam biztossal rendelkezik: a nagyobbak

5 (Franciaország, Nagy-Britannia, Olaszország, Spanyolország, Németország) két-két fővel, míg a kisebbek egy-egy fővel. A Bizottság fontos szerepet játszik a döntéshozatalban: állásfoglalásokat és javaslatokat dolgoz ki, a Tanács felhatalmazása alapján és saját hatáskörében jogszabályokat bocsát ki, valamint őrködik a szerződések végrehajtásán. Az Európai Parlament (European Parliament) az EU tagországainak képviselőiből álló, ma 626 tagot számláló intézmény. A képviselőket a tagállamokban a nemzeti jogrendszernek megfelelően, közvetlenül választják 5 évre. A képviselők politikai frakciókba tömörülve képviselik érdekeiket. Az Európai Unióban a legfőbb döntéshozó és jogalkotó szerv a Tanács, így az Európai Parlament a nemzeti parlamentektől eltérő hatáskörrel rendelkezik. Ennek ellenére az Európai Parlament a döntéshozatalban egyre fontosabb szerepet játszik. Attól függően, hogy milyen eljárásról van szó, a Parlament akár meg is vétózhatja a Tanács döntését. Plenáris üléseinek székhelye Strasbourg, a parlamenti bizottságok viszont többnyire Brüsszelben működnek. Az Európai Bíróság (European Court of Justice) az EU luxembourgi székhellyel működő egyik fő intézménye. A Bíróság 15 bírából áll, minden tagállam egy-egy bírát jelöl. Feladata egyrészt konkrét ügyekben való állásfoglalás, másrészt az alapszerződések és az EK-jog értelmezése, a közösségi jog egységes alkalmazásának biztosítása. A Számvevőszék (Court of Auditors) Független testület, melyben minden tagállam 1-1 taggal képviselteti magát. Feladata az EU szervei, elsősorban a Bizottság gazdálkodásának ellenőrzése. Székhelye Luxembourg. Az Európai Unió Tanácsa (Council of the European Union) az Európai Unió kormányközi alapon működő, jogszabályalkotó és döntéshozó szerve. Összetétele változó: az általános kérdéseket a külügyminiszterekből álló ún. Általános Ügyek Tanácsa (General Affairs Council) tárgyalja, a speciális kérdésekben (pl. mezőgazdasági, közlekedési) a szakminiszterekből álló Miniszterek Tanácsa dönt. Kiemelkedő jelentőségű ügyekben, a Tanács munkájában mind a külügyminiszterek, mind az érintett szakminiszterek részt vesznek. (Ezt nevezik jumbo Tanácsnak.) Az ún. tanácsi munkacsoportok, a COREPER és a Tanács Főtitkársága készítik elő és segítik a munkát.

6 Forrás: A Tanács döntéshozó és koordinációs szerepe A Tanács jogalkotási jogkörrel rendelkezik, amelyet általában az együttdöntési eljárásban a Parlamenttel közösen gyakorol. A Tanács biztosítja a tagállamok általános gazdaságpolitikájának összehangolását. A Tanács az Európai Tanács által megállapított általános iránymutatások alapján meghatározza és végrehajtja a közös kül- és biztonságpolitikát. A Tanács a Közösség és az Unió nevében nemzetközi megállapodásokat köt, amelyek a Közösség, illetve az Unió és egy vagy több állam, illetve nemzetközi szervezet között jönnek létre. A Tanács biztosítja a tagállamok fellépésének összehangolását, és intézkedéseket hoz a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén. A Tanács és az Európai Parlament együtt alkotják a Közösség költségvetését elfogadó költségvetési hatóságot. A Tanács jogi aktusai A Tanács jogi aktusai: rendelet, irányelv, határozat, közös fellépés, közös álláspont, ajánlás és vélemény. A Tanács továbbá következtetéseket, nyilatkozatokat és állásfoglalásokat fogadhat el. Amíg a Tanács jogalkotói minőségében jár el, addig a jogalkotásra vonatkozó javaslatokat elsősorban az Európai Bizottság teszi meg. Ezeket a Tanács megvitatja és az elfogadásukat megelőzően módosíthatja. Az Európai Parlament aktívan vesz részt e jogalkotási folyamatban. A közösségi jogi aktusok jelentős részét a Parlament a Tanáccsal együttesen, együttdöntési eljárásban fogadja el. Az egyes tagállamok szavazatainak számát a Szerződések állapítják meg. A Szerződések rendelkeznek azokról az esetekről is, amikor a döntéshozatali eljárásban egyszerű többségi, minősített többségi szavazás vagy egyhangúság szükséges január 1-től kezdődően a minősített többség eléréséhez a következő két feltétel teljesülése szükséges:

7 a tagállamok többségének jóváhagyása (bizonyos esetekben kétharmados többség); a javaslatot támogató, legalább 255 szavazat, amely az összes szavazat 73,9 %-a (a korábbi rendszerrel megegyező arány). Továbbá, bármely tagállam kérheti annak igazolását, hogy a támogató szavazatok száma az Unió teljes népességének legalább 62%-át képviseli. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, a határozat nem kerül elfogadásra. A szavazatok számának tagállamok szerinti megoszlása Németország, Franciaország, Olaszország, Egyesült Királyság 29 Spanyolország, Lengyelország 27 Románia 14 Hollandia 13 Belgium, Cseh Köztársaság, Görögország, Magyarország, 12 Portugália Ausztria, Bulgária, Svédország 10 Dánia, Írország, Litvánia, Szlovákia, Finnország 7 Ciprus, Észtország, Lettország, Luxemburg, Szlovénia 4 Málta 3 Összesen 345 A Tanács felépítése Minden tagállam részt vesz a Tanács munkájának előkészítésében és a döntéshozatalban. A Tanácsot a tagállamok miniszterei alkotják, és a napirenden lévő kérdésektől függően tíz különböző összetételben ülésezik. A Külügyek Tanácsa például a külügyminiszterekből áll, a Bel- és Igazságügyek Tanácsában pedig az igazságügyi és belügyminiszterek vesznek részt, és így tovább. A Tanács munkáját a tagállamok Brüsszelben dolgozó állandói képviselői és azok helyettesei alkotta Állandó Képviselők Bizottsága (COREPER) készíti elő és koordinálja. Magának az Állandó Képviselők Bizottságának a munkáját is több mint 150 bizottság és munkacsoport készíti elő, amelyek szintén a tagállamok küldötteiből állnak.

8 Ezek némelyikének konkrét koordinációs és szakértői szerepe van saját területén. Ilyen például a Gazdasági és Pénzügyi Bizottság vagy a Politikai és Biztonsági Bizottság, amelynek feladata a nemzetközi helyzet figyelemmel kísérése a külügyek és a közös biztonságpolitika területén, továbbá a Tanács felelőssége mellett a válságkezelő műveletek politikai felügyelete és stratégiai irányítása. További ilyen testület a Koordinációs Bizottság, amely pedig a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés területén zajló munka előkészítéséért felel. Forrás: A Tanács a tagállamokból érkező miniszterek szavazatai alapján hoz döntéseket. Háromféle szavazás létezik attól függően, hogy az adott területre vonatkozóan mi szerepel a Szerződésben. Az eljárási határozatok esetében egyszerű többségi szavazást alkalmaznak, a belső piaccal, a gazdasági ügyekkel és a kereskedelemmel kapcsolatos döntések többségénél pedig a tagállamok lakosságán alapuló súlyozott szavazati rendszert, a minősített többségi szavazást. A külpolitika, a védelem, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés, valamint az adózás esetében egyhangú szavazással határoznak. A Tanács az esetek túlnyomó többségében az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlamenttel közösen határoz a konzultációs eljárás vagy az együttdöntési eljárás keretében. Az előbbit alkalmazzák például a mezőgazdaság, az igazságügyi és rendőrségi együttműködés és az adózás területén, az utóbbit pedig többek között a belső piaccal kapcsolatos kérdéseknél. Forrás: A soros elnökség feladata és szerepe Az elnökség feladatait csak részben szabályozzák Uniós jogszabályok. Részletes szabályozást a Lisszaboni Szerződésben fektetett le a Közösség. Eddig nagyrészt szokásjogi normák érvényesültek ezen a területen. Ilyen szokás az is, hogy az államfők közti informális találkozókat mindig a soros elnökséget betöltő országban tartják. Az elnökség teendői elsősorban reprezentációs és ügyvezetői feladatok:

9 Az elnökség feladata, hogy összehívja az Európai Unió Tanácsa és az Európai Tanács, és ezek előkészítő bizottságainak üléseit, elkészítse a napirendeket, és betöltse a levezető elnök szerepét. Ezen kívül az elnökség hívja össze az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper I. és Coreper II. szinten), a bizottságoknak és a munkacsoportnak rendszeres üléseit. Feladata továbbá, hogy képviselje a Tanácsot az Unió más intézményeiben, mint a Bizottság és az Európai Parlament. Végül feladata, hogy ellássa az Unió képviseletét harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel szemben, vagyis, hogy képviselje az Uniót annak nemzetközi kapcsolataiban. Az elnökség nagyon fontos szerepet tölt be az Unió szervezetében. Bár első látásra a feladatok csupán jelképesnek tűnnek, sok esetben ez a fajta háttérmunka adja meg az EU politikai irányvonalát. Az elnökség határozza meg a Tanáccsal kapcsolatos össze intézmény napirendi pontjait, ami nagy befolyásolási lehetőséget rejt magában. Fontos kiemelni, hogy a soros elnökség mindig az Európai Uniót képviseli, és nem saját államát. Mivel az elnöki pozícióból a saját állam képviselete nem megengedett, az ülésen részt vesz az elnökséget betöltő tagállam egy másik képviselője is, ő felelős a nemzeti érdekek érvényesítéséért. A Lisszaboni Szerződés változtatásai az elnökségi rendszerben A tagállamok megegyeztek, hogy az Európai Tanácsot az Európai Unió intézményévé teszik, és ennek élére egy állandó elnöki funkciót hoznak létre ("az EU elnöke"). Az elnököt két és fél évre fogják választani, feladata az Európai Tanács munkájának előkészítése és folyamatosságának biztosítása. Kinevezése egyszer meghosszabbítható. Forrás: Az elnökségi trió Az elnökség szempontjából meghatározó a megelőző és a következő soros elnök szerepe. Az elnökséget betöltő államok egy májusi kormányközi konferencián született megállapodás értelmében hármasával, egyfajta trióban szorosabban együttműködnek. A

10 hármas csoportokba sorolt elnöki periódusok országai megosztják egymással tapasztalataikat és segítik egymást a felkészülésben, szorosan együttműködnek feladataik ellátásában, különös tekintettel a féléves periódusokon túlnyúló ügyekre. Ezzel kívánják biztosítani, hogy minél nagyobb következetesség és folyamatosság jellemezze az egymást követő féléves elnökségi időszakokat. Forrás:http://www.euvonal.hu/index.php?op=kerdesvalasz_reszletes&kerdes_valasz_id=143 2 A Spanyolország Belgium és Magyarország alkotta trió január 1. és július 31. között látja el féléves periódusokban az Európai Unió Tanácsa soros elnökségét. A trió elnökségi programja Az elnökségi trió együttműködésének alapvető keretét határozza meg a trió 18 hónapos elnökségi programja. Az elnökségi programnak illeszkednie kell az EU általános napirendjébe. Az elnökségi program kialakítása az elnökség ideje alatt napirendre kerülő nagy politikai dossziék, jogalkotási javaslatok, uniós események, főleg állam- és kormányfői, valamint miniszteri szintű találkozók tervezését jelenti. Egyes témák tárgyalását korábbi politikai kötelezettségként vállalt menetrend írja elő, más intézkedéseket az aktuális fejlemények diktálnak. A trió programja két részből áll: a stratégiai programból, amely a trió legfőbb politikai céljait tartalmazza, röviden (4-5 oldalban) összefoglalva; valamint az operatív programból, amely a stratégiai program részletes kifejtése (uniós jogszabályalkotás, cselekvési tervek, stb. szintjén, oldalon). A miniszterelnök vezetésével működő EU-elnökség Bizottság 2008 szeptemberében egyetértett azzal, hogy Magyarország az alábbi kérdéseket javasolja szerepeltetni a trió stratégiai programjában: 1. Lisszaboni stratégia új szakasza; 2. Energia és klímapolitika;

11 3. Szabadság, biztonság és jog térsége (poszt-hágai program végrehajtása, román-bolgár schengeni értékelés); 4. Új többéves pénzügyi keret; 5. Bővítés, Nyugat-Balkán európai integrációja; 6. Európai szomszédságpolitika. Ezekkel a prioritásokkal az Országgyűlés ötpárti EU-elnökségi munkacsoportja is egyetértett. A trió stratégiai programja fő irányairól először 2008 szeptemberében egyeztettek Madridban az európai ügyekért felelős államtitkárok. A megbeszélésen alapvetően egyetértés alakult ki abban, hogy a magyar részről is javasolt prioritások képezzék a stratégiai program alapját. A trió egyben felkészült a Lisszaboni Szerződés hatályba lépésével kapcsolatos feladatok ellátására is. A trió stratégiai programjának első tervezete 2009 elejére készült el. Ezt követően részletes egyeztetések kezdődtek az uniós intézményekkel (Tanács, Európai Bizottság, Európai Parlament), és a tagállamokkal, különösen az előttünk és utánunk következő trió országaival. A csoportos elnökség programját az Általános Ügyek Tanácsa december 7-i ülésén jóváhagyta. A trió közös programja mellett mindhárom tagállam készít a saját elnökségi időszakára szóló, a trió program célkitűzésein alapuló féléves elnökségi programot. Forrás:http://www.mfa.gov.hu/kum/hu/bal/eu/2011_eu_elnokseg/korm_felkeszules_trio_egyu ttm/trio_elnoksegi_program.htm A spanyol-belga-magyar csoportos elnökség programját a következő linkről lehet letölteni: Az Együttműködés elemei a spanyol-belga-magyar trióban A strukturált együttműködés szervezeti keretei A magas szintű politikai együttműködés keretében szükség szerinti gyakorisággal miniszterelnöki, külügyminiszteri, illetve európai ügyekért felelős államtitkári találkozókra

12 kerül sor. Az európai ügyekért felelős államtitkárok rendszeres találkozóik közül évente legalább egy összesen három alkalommal egymás fővárosában folytatnak konzultációt a közös feladatokról, különös tekintettel a trió program elemeire és a trió elnökségből fakadó egyéb feladatokra, a szoros együttműködés lehetőségeire. A koordinált döntéshozatal érdekében szoros szakértői együttműködés szükséges. Ezt az elnökségi felkészülés hazai központi koordinációjáért felelős, egyben a trió központi kapcsolattartóinak (focal point) jelölt külügyminisztériumi tisztviselők biztosítják. Feladatuk a politikai döntéseket igénylő EU-elnökséggel összefüggő ügyek előkészítése, a döntések végrehajtása, az EU-elnökséggel kapcsolatos egyéb kérdések szakértői előkészítése, közigazgatásokon belüli koordinációja, a trió együttműködés koordinálása, a csoportos elnökségi program tervezetének szakértői szintű előkészítése. A szakminisztériumok közvetlen szakmai kapcsolatot építenek ki az elnökségi felkészülés időszakában és szorosan együttműködnek az elnökség alatt. A trió partnerek szakértői hálózatot hoztak létre. A csoportos elnökségi program, az elnökségi naptár kialakítása, trión belüli egyeztetése ugyanakkor egy csatornán, a külügyminisztériumokon keresztül történik. Szoros és rendszeres együttműködést folytat a három tagállam EU Állandó Képviselete is. A csoportos elnökségi program közös kialakítása A csoportos elnökségi program stratégiai részének első szövegtervezetét az államtitkárok 2009 januárjában egyeztették. A csoportos elnökség programját végül az Általános Ügyek Tanácsa december 7-i ülésén jóváhagyta. Elnökségi szimbólumok A csoportos elnökségi program kialakításában és megvalósításában viselt közös felelősség kifejezését elősegíti a közös elnökségi logó és mottó kialakítása. Az európai ügyekért felelős államtitkárok szeptemberi madridi találkozójukon azt a megközelítést fogadták el, hogy az elnökségi logó az Európára utaló 18 hónapra szóló közös elemek mellett tartalmazzon egy változó, a hathónapos elnökséget adó tagállam nemzeti sajátosságait tükröző elemet. A közös logó megtervezésére a három ország november 18-án közös pályázatot hirdetett. A három ország szakértőiből álló nemzetközi zsűri február 12-én a 30 legjobb pályamunka közül választotta ki a csoportos elnökség leendő logóját, amelyet Jose Luís

13 Rodríguez Zapatero spanyol, Herman Van Rompuy belga és Bajnai Gordon magyar kormányfő október 29-én a brüsszeli Európai Tanács margóján tartott egyeztetésüket követő sajtótájékoztatón mutatott be a nagyközönségnek. A közös logó letölthető: zos_logo.htm Elnökségi képzés A trió tagjai az elnökségi stáb képzési programjába előadóként kölcsönösen meghívják egymás tagállami, valamint uniós intézményeknél dolgozó szakértőit. A szakpolitikai képzés szélesítése érdekében a társminisztériumok közvetlen kapcsolataikon keresztül felmérik közös szakmai szemináriumok, illetve konferenciák megrendezésének lehetőségét. Összekötő diplomaták, szakértői cserék A trió tagjai 2009 szeptemberétől a csoportos elnökség másfél éves időszakára összekötő diplomatákat küldenek egymás EU-elnökségi program központi koordinációját ellátó szervezeti egységeihez. Emellett a szaktárcák közvetlen kapcsolataikon keresztül tárcaszakértők kölcsönös cseréjében állapodhatnak meg. Vizsgálatra kerülnek a trió együttműködésének további lehetséges elemei. Ezek között szerepelhet az együttműködés a tanácsi munkacsoportokban, együttműködés harmadik országokban, nemzetközi szervezetek mellett, közös vagy összehangolt elnökségi honlap, összehangolt kulturális megjelenés. Forrás: uttmukodes_spanyol_belga_magy.htm

14 Uniós rendezvények Magyarországon február november 26 között megrendezésre kerül egy szakpolitikai konferenciasorozat a 2011-es magyar EU elnökséghez kapcsolódóan A "Rajtunk a sor!" című konferenciasorozat a magyar EU-elnökség időszakára felméri és elemzi a magyar álláspontot az uniós szakpolitikai kérdéskörökben. A január és december között zajló konferenciasorozat célja, hogy a kormányzati ciklusok, és a napi politikai változások ellenére folyamatosan biztosítson egy semleges egyeztetési fórumot, ezáltal is segítve a központi közigazgatás felkészülését és a társadalom tájékoztatását. A konferenciákra minden esetben meghívják az adott szakpolitikai témakört felügyelő minisztérium vezetőit (miniszter, szakállamtitkár), az Európai Bizottság vezető tisztviselőit, a Magyar Országgyűlés szakbizottságainak kijelölt tagjait, a parlamenti pártok szakpolitikusait, az Európai Parlament magyar tagjait, az adott iparág meghatározó vállalatainak vezetőit, valamint a civil szféra képviselőit és a téma elismert kutatóit. Az egyes konferenciákra a belépés ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A konferenciák időpontja, témája február 27.: A lisszaboni stratégia: kutatásfejlesztés, gazdaságfejlesztés, szociális kérdések március 27.: Energiapolitika április 24.: Bővítés és külpolitika május 29.: Mezőgazdaság, vidékfejlesztés szeptember 25.: A gazdasági válság és az Európai Unió október 16.: Pénzügyek, adó, vám november 13.: Lisszaboni Szerződés: az EU új keretei december 18.: Országkép és kommunikáció január 29.: A spanyol-belga-magyar elnökségi trió programja február 26.: Az Európai Unió es politikai ciklusának napirendje március 26.: AGENDA

15 2010. szeptember 24.: Telekommunikáció október 22.: Az EU elnökségek rendszere és megjelenítése a médiában november 26.: Záró konferencia Bővebb információ olvasható a programokról a konferenciasorozat honlapján: Helyszín: MTA Politikai Tudományok Intézete Forrás: A magyar elnökség programja A magyar elnökség programjának tartalma nagyrészt kötött. A már most előre látható témák az Unió rendes működéséből, a már zajló folyamatokból és a tárgyalás alatt álló jogszabályokból fakadnak. Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára szerint Magyarországnak mintegy 15 százaléknyi mozgástere marad, tehát nagyjából 85 százalékban kötött az elnökségi program. Európa 2020 (ex-budapesti Stratégia) A munkahelyek száma és a gazdaság növekedésének érdekében életre hívott Lisszaboni Stratégia 2010-ben jár le, így már a spanyol elnökség alatt megkezdődhetett az eddigi eredmények értékelése és az újabb stratégia kialakításáról szóló vita. Mivel a stratégia már a spanyol elnökség alatt is nagy lendületet vett, a Budapesti Stratégia név ötletét elvetették. Jelenleg az Európa 2020 név alatt fut a stratégia, melyet a Bizottság március 3- án mutatott be. Magyarország ezen belül a kohéziós politikára helyezné a hangsúlyt, és mivel a stratégia első értékelése a magyar soros elnökség idejére esik majd, a Bizottság szemmel tartja a magyar álláspontot. Horvátország és a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása Bár sokáig Horvátország volt a befutó a csatlakozni vágyók között, Horvátország valószínűleg re áll majd készen arra, hogy csatlakozzon az Európai Unióhoz. Bár a Lisszaboni Szerződés akkor bizonytalan jövője miatt a 28. tagállam problémákat okozhatott

16 volna az intézményrendszerben, az EU vezető politikusainak nyilatkozataiból kiderül, nem kívánnak akadályt gördíteni a horvátok belépése elé, sőt, ha Horvátország minden kritériumnak megfelel, elmozdítják, ha ilyesmibe ütköznének. A Lisszaboni Szerződés aláírásával és ratifikálásával, valamint a szlovén-horvát határvita rendezésével Huszka Beáta, a Közép-Európai Egyetem (CEU) kutatója szerint az országnak nagy esélye van arra, hogy még 2010-ben lezárja a csatlakozási tárgyalásokat. Bár Horvátország mellett Macedónia is tagjelölti státuszt kapott az Uniótól, a nyugat-balkáni ország csatlakozási dátuma egyelőre bizonytalan, mivel Brüsszel szerint Szkopje alapvető feltételeknek sem tud megfelelni. Nem könnyíti meg a volt jugoszláv tagköztársaság helyzetét a Görögországgal zajló névvita sem. A csatlakozni vágyók között több nyugat-balkáni ország is van: Montenegró 2008-ban nyújtotta be csatlakozási kérelmét, Szerbia pedig 2009-ben, bár fontolgatta, hogy Koszovó visszaszerzését vagy az EU-tagságot helyezze előtérbe. Huszka szerint Szerbia még 2010-ben tagjelölt státuszt kaphat, ez azonban nagyban függ attól, hogy Hollandia meddig tartja fenn ezzel kapcsolatos vétóját, illetve hogy mikor fogják el Ratko Mladicot. Ha a feltételek kedvezően alakulnak, Szerbia, Bosznia és Montenegró a magyar soros elnökség idejére tagjelöltek lehetnek, és Macedóniával megkezdhetik a csatlakozási tárgyalásokat. Bár egyelőre ezt nem nevesítették prioritásként, Izland nemrég megkezdett csatlakozási tárgyalásai is gyorsan haladhatnak előre, tekintve az ország jó európai beágyazottságát. A csatlakozás ugyan nem reális még, de a szigetország csatlakozási tárgyalásában minden bizonnyal szerepet kell vállaljunk. Költségvetés A magyar elnökség időszakára esik az újabb hét éves uniós költségvetés összeállítása. A 2013 és 2020 közötti pénzügyi terv kialakítása folyamán az EU intézményeinek azt kell majd eldönteniük, hogy politikaalapú költségvetést, vagy költségvetés alapú politikát akarnak-e. A legnagyobb vita a regionális politika és az ehhez kapcsolt kohéziós pénzek jövője körül várható. A magyar elnökségi felkészülés irányítói mindazonáltal - pártállástól függetlenül - több alkalommal is leszögezték, hogy ragaszkodnak a kohéziós pénzek fenntartásához, amit az Európa 2020 versenyképességi stratégia megvalósítása szempontjából egyaránt kulcsfontosságúnak tartanak.

17 Energia- és klímacsomag Már a cseh elnökség is prioritásai közé emelte az energiapolitika és az energiabiztonság kérdéskörét. Az uniós energiaszektorban elindult liberalizáció végrehajtása azonban a spanyol-belga-magyar csoportos elnökség időszakára esik. Az uniós energiapolitika stratégiai céljaként megnevezett fogalma, az energiaforrások diverzifikációja azt vetíti előre, hogy 2011-re sokkal nagyobb hangsúly kap a kérdés külpolitikai dimenziója. Az EU a megszokott beszállítókon kívül más forrásországokat is be szeretne kapcsolni az uniós energiahálózatba. Ebben kiemelt szerepet játszik Azerbajdzsán és Türkmenisztán, a csehek által szintén prioritásként kezelt Keleti Partnerségen keresztül. A cél, hogy enyhítsék az Európai Unió energiafüggőségét. Ez különösen a kelet-európai tagállamok számára lenne fontos, ahol szinte mindenhol 80 százalék fölötti mértékben függenek az orosz energiahordozóktól. Az Unió zászlóshajójaként aposztrofált Nabuccoprojektben Magyarország kiemelten érdekelt, hiszen egyrészt a projekt megvalósításán dolgozó konzorcium hat tagja közül az egyik a Mol Nyrt., másrészt a főleg azeri gázt szállító vezeték elosztópontja Magyarországon és Ausztriában lenne. Románia és Bulgária schengeni csatlakozása Bár Románia és Bulgária fejlődése egyaránt elmarad az uniós várakozásoktól, a 2007-ben csatlakozott két tagállam 2011 márciusát tűzte ki maga elé céldátumként. Ekkor szeretnének a belső határellenőrzéstől mentes schengeni övezet részévé válni. Az Európai Unió külügyminiszteri azonban szeptemberi ülésük alkalmával számos tekintetben találtak hiányosságot a két ország felkészültségében, így elképzelhető, hogy a határok megnyitása kitolódik. Amennyiben Románia nem teljesít minden feltételt, számos tagállam - főleg Ausztria és Németország - ellenezni fogja a keleti határnyitást, amely azonban a magyar kisebbségek életkörülményeit jelentősen javítaná. Magyarország elnökként komolyan befolyásolhatja az uniós döntéshozatalt, hiszen összekötő szerepe és a lobbipozíciója a többszörösére nő, ugyanakkor a kisebbségi kérdések terén mindenki óvatosságra int, hiszen a semleges elnöki pozícióból való túl erőszakos politika könnyen visszaüthet az ország térségbeli és összeurópai megítélésére.

18 Kiegyensúlyozott szomszédságpolitika A cseh elnökség felvállalta, hogy kiegyensúlyozza az Unió a Mediterráneumért (MedUnió) létrehozását és felépíti a Keleti Partnerség vázát. Az energiapolitika szempontjából is elsődleges prioritást élvező területre Magyarországnak is elegendő figyelmet kell fordítania márciusában Balázs Péter külügyminiszter vendégül látta az érintett országok külügyminisztereit, és felszólította a tagállamokat, hogy töltsék meg valós tartalommal a Keleti Partnerséget. Az előrehaladást felülvizsgálni a magyar elnökségi félév alatt lesz legközelebb lehetőség, ekkor kerül ugyanis sor a keleti partnerség csúcstalálkozóra Budapesten. Ahogy sok más prioritás tekintetében, Magyarország és Lengyelország véleménye a szomszédságpolitika irányában is egyezik. A magyar elnökséget követő lengyel periódussal kiegészülve, és a két ország stratégiai partnerségét alapul véve elmondható, hogy 2011 erősen keleti irányba viszi majd az Unió külpolitikai gondolkodását. Stockholmi Program Újabb névváltozást eredményezett, hogy a svéd elnökség (2009 második fele) ideje alatt készült el a hágai program felülvizsgálata. A jog érvényesüléséről, a szabadságról és a biztonságról szóló terv a svéd fővárosról a Stockholmi Program nevet kapta, megvalósítása azonban szintén a spanyol-belga-magyar elnökségre marad. A bel- és igazságügyi együttműködés továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatait 2009 decemberében mutatta be a svéd elnökség. A dokumentumban a bevándorlás- és menekültpolitika területén történő előrelépést célozzák, mely a Bizottság egyik munkatársa szerint a valaha látott legbővebb útiterv az Unió elnökségeinek történetében. A Stockholmi Program európai parlamenti állásfoglalásának szocialista jelentéstevője hangsúlyozta, hogy ez az első joganyag, mely az európai polgárokat helyezve a középpontba, a jogok és kötelezettségek rendszerét ismerteti. Claude Moraes a Parlament a program vizsgálatára felállított csoportjának tagja úgy nyilatkozott róla, mint a bel és igazságügyi együttműködés egész területét lefedő stratégia, mely konkrét előrelépéseket tesz az ügyben. A program szövegezése a menekültjogi harmonizációt érintő kérdésekben a Menekültek és Száműzöttek Európai Tanácsának (European Council on Refugees and Exiles ECRE)

19 véleménye szerint kétértelmű, ebből kiderül a politikai akarat hiánya. A menekültjogok kölcsönös elismerése tekintetében tehát nem született előrelépés. Vízpolitika A magyar EU-elnökség arculatát a Budapest által elsődleges prioritásként kezelt vízpolitika adhatja. Az EU 2000-ben elfogadta a Víz Keretirányelvet, mely a vízgazdálkodás és a vízminőség problémáira igyekszik megoldást találni, ám ez fideszes szakpolitikusok szerint mostanra jelentős felülvizsgálatot igényel. Az Európai Parlament képviselői januárjában állást foglaltak arról, hogy uniós keretek között jöjjön létre a Duna-menti országok együttműködése, a Duna-stratégia. Szakértők szerint a Duna-stratégiának, mint makroregionális fejlesztési projektnek komoly szerepe lesz a magyar elnökség alatt. A stratégiát várhatóan ekkor hagyják majd jóvá.. A stratégia keretei a februárjában Budapesten tartott V4 találkozóval párhuzamosan megrendezett Duna-csúcson kezdett körvonalazódni. Az érintett nyolc ország vállalta, hogy közösen lépnek fel a régió előtt álló kihívások, így a környezetvédelem, a természetvédelem, a szállítási infrastruktúra, az energiabiztonság, a migráció, a demográfia, a klímaváltozás és a globális válságok megoldása ügyében. Az Orbán-kormány a Duna-stratégia beindítása mellett azt is tervezi, hogy felülvizsgálja az uniós Víz Keretirányelvet, hogy javítson az európai vízgazdálkodás és vízminőség-védelem helyzetén. Forrás: Az Európai Unió Tanácsa belga EU-elnökségének programja és az azzal kapcsolatos magyar álláspont Az Európai Unió napirendjén a belga EU-elnökség félévében számos olyan politikai kérdés szerepel, amely kiemelt jelentőséggel bír Magyarország számára. A Nemzeti Egység Kormányának céljai egybeesnek az uniós célokkal, a közös fellépés és az uniós eszközök a kormány programjának végrehajtását segítik, támogatják.

20 A belga EU-elnökség prioritása, hogy az Unióban a tagállamok együttes döntéseivel enyhítse a válság gazdasági hatásait és meghatározza az utat a fenntartható és befogadó növekedés felé. Az Unió napirendjét ennek megfelelően a stabilitási és növekedési egyezmény megerősítése, a szorosabb gazdaságpolitikai koordináció megteremtése, a gazdasági fellendülés előmozdítása dominálja. A célok fő iránya, vagyis a fiskális fegyelem és a szerkezeti reformok együttes érvényesítése a versenyképesség növelését segítő intézkedésekkel együtt egybeesik a magyar érdekekkel. Az Uniónak az európai gazdasági kormányzás szempontjából a történetében eddig egyedülálló döntéseket kell hozni az októberi európai csúcson. Az európai szemeszter olyan új eszköz lesz, amelynek első alkalmazása a magyar EU-elnökség félévére esik majd. Az Európai Unió következő időszakának programjában elsődleges figyelmet kap a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáspolitika és a hosszabb távú versenyképességi célkitűzések szempontjából előremutató Európa 2020 stratégia. A magyar kormány osztja az Európa 2020 Stratégia céljait. Közös feladatunk most a Stratégia végrehajtásának megkezdése. Ennek keretében a magyar kormány benyújtja az Európai Bizottságnak az Európa 2020 Stratégiát végrehajtó Nemzeti Reformprogramját. Fontos, hogy Európa hatékony válaszokat adjon az új kihívásokra. A magyar kormány álláspontja azonban az, hogy eközben nem szabad megfeledkezni a hagyományos kihívásokról sem, amelyek nem vesztettek jelentőségükből. Ehhez elsődleges eszköz továbbra is az erős és hatékony kohéziós politika és a közös agrárpolitika. A belga EU-elnökség idejére halasztódott a Bizottság javaslata alapján az uniós költségvetés félidei felülvizsgálata. A magyar kormány álláspontja szerint most már elsősorban a következő költségvetési keret kialakításának kell hangsúlyt kapnia. Az Uniónak továbbra is kiemelt felelőssége van a klímaváltozással szembeni harcban. A cancúni klímakonferencián a magyar kormány - támogatva a belga EU-elnökséget - megfelelő megoldásnak egy globális, ambiciózus és jogilag kötelező éghajlatvédelmi megállapodás létrehozását tartja. Osztjuk azt a belga EU-elnökségi megközelítést is, hogy a klímapolitikai célkitűzések megvalósulásának szolgálatába kell állítani az energia,- és közlekedéspolitikát, és ezáltal is elő kell mozdítani egy zöld gazdaságra való átállást. Ezzel párhuzamosan egy egyre erősebb közös, uniós energiapolitika kialakításának jelentősége is figyelmet kap, különös tekintettel az energiabiztonságra, az infrastrukturális hiányosságok megszüntetésére és az energia hatékonyságra. Az energiabiztonsággal

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája

EURÓPA 2020. Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája EURÓPA 2020 Az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedés stratégiája Bevezet Nemzedékünk még soha nem élt meg ekkora gazdasági válságot. Az elmúlt évtizedben folyamatos gazdasági növekedés tanúi

Részletesebben

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN

AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Európai Gazdasági és Szociális Bizottság AZ EGSZB ÉS A NYUGAT-BALKÁN Külkapcsolatok Az EGSZB és a Nyugat-Balkán: kétszintű megközelítés Az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (EGSZB) kettős regionális

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon?

42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 42. Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? Kultúra keretprogram: változik, hogy változatlan maradjon? 2000. óta létezik az Európai Unió egységes kultúratámogató programja. A korábbi

Részletesebben

Magyarország soros EU elnöksége Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak

Magyarország soros EU elnöksége Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Magyarország soros EU elnöksége Tények az EU-ról Fiataloktól Fiataloknak Szeged, 2009. EU-elnökség Hogyan alakul a bővítési folyamat az elnökségünk alatt? A trió-elnökség folytatja a bővítéssel kapcsolatos

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június

A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása. Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális együttműködési program bemutatása Hegyesi Béla kapcsolattartó 2015. június A Duna Transznacionális Program (2014-2020) Ausztria, Bulgária, Csehország, Horvátország, Magyarország,

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács 2011. évi munkaterve Elfogadta: A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a 2011. február 17-i ülésén 1 Jelen dokumentum a Nyugat-dunántúli Regionális

Részletesebben

Környezetvédelmi Főigazgatóság

Környezetvédelmi Főigazgatóság Környezetvédelmi Főigazgatóság Főbiztos: Stavros Dimas Főigazgató: Mogens Peter Carl A igazgatóság: Kommunikáció, Jogi Ügyek & Polgári Védelem B igazgatóság: A Természeti Környezet Védelme Osztály: Természetvédelem

Részletesebben

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI

A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI A DUNA-STRATÉGIA FINANSZÍROZÁSÁNAK IDŐSZERŰKÉRDÉSEI MRTT Generációk diskurzusa a regionális tudományról Győr, 2012. november 23. 1 Duna-stratégia 2011. júniusi Európai Tanács 4 cselekvési, 11 prioritási

Részletesebben

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013

FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 FIATALOK LENDÜLETBEN PROGRAM 2007-2013 Nem-formális tanulás? Informális tanulás Formális tanulás Nem-formális tanulás 2 Fiatalok Lendületben Program számokban Elızmény: Ifjúság 2000-2006 Program Idıtartam:

Részletesebben

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács?

Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? Mire jó a Nemzeti Ifjúsági PR E S E N TA TION Tanács? Szabados Viktor magyar EU-elnökségi összekötő Budapest, 2011. április 30. Mire jó a Nemzeti Ifjúsági Tanács? PR E S E N TA TION K V_S Mire jó a Nemzeti

Részletesebben

Az EUREKA és a EUROSTARS program

Az EUREKA és a EUROSTARS program Az EUREKA és a EUROSTARS program Mészáros Gergely vezető-tanácsos 2014.03.13. Az EUREKA program 1985-ben létrehozott kormányközi együttműködés, Cél: Az európai ipar termelékenységének és világpiaci versenyképességének

Részletesebben

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon

A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon A strukturális alapok szerepe a megújuló energetikai beruházások finanszírozásában Magyarországon Dr. BALOGH Zoltán Ph.D. nemzetközi ügyek csoport vezetője Észak-Alföldi Regionális Fejlesztési Ügynökség

Részletesebben

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla

Transznacionális Együttműködés 2014-2020. Közép-Európa 2020 és Duna. Hegyesi Béla Transznacionális Együttműködés 2014-2020 Közép-Európa 2020 és Duna Hegyesi Béla Tartalom Az Európai Területi Együttműködés A Közép Európa program bemutatása A Közép Európa program prioritásterületei A

Részletesebben

A HORIZONT 2020 dióhéjban

A HORIZONT 2020 dióhéjban Infokommunikációs technológiák és a jövő társadalma (FuturICT.hu) projekt TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0013 A HORIZONT 2020 dióhéjban Hálózatépítő stratégiai együttműködés kialakítását megalapozó konferencia

Részletesebben

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése

A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése IP/08/267 Brüsszel, 2008. február 20. A kohéziós politika és az energiaügy kihívásai: az Európai Unió régiói eredményeinek ösztönzése Danuta Hübner, a regionális politikáért felelős európai biztos ma bemutatta,

Részletesebben

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015.

A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása. Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. A Duna és a Közép Európa 2020 transznacionális együttműködési programok bemutatása Hegyesi Béla - kapcsolattartó pont 2015. január INTERREG- és ETE-források 1990-től 2020-ig 8948000000,0 9000000000,0 8000000000,0

Részletesebben

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás

Menü. Az Európai Unióról dióhéjban. Továbbtanulás, munkavállalás Az Európai Unióról dióhéjban Továbbtanulás, munkavállalás Dorka Áron EUROPE DIRECT - Pest Megyei Európai Információs Pont Cím: 1117 Budapest Karinthy F. utca 3. Telefon: (1) 785 46 09 E-mail: dorkaa@pmtkft.hu

Részletesebben

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban

Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban dr. Ránky Anna: Az Európai Unió regionális politikája a 2007-13-as időszakban I. A 2007-13-as időszakra vonatkozó pénzügyi perspektíva és a kohéziós politika megújulása A 2007-13 közötti pénzügyi időszakra

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Döntéshozatal, jogalkotás

Döntéshozatal, jogalkotás Az Európai Unió intézményei Döntéshozatal, jogalkotás 2012. ősz Lattmann Tamás Az Európai Unió intézményei intézményi egyensúly elve: EUSZ 13. cikk az intézmények tevékenységüket az alapító szerződések

Részletesebben

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében - visszatekintés -

Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében - visszatekintés - Szociális integráció a fenntartható fejlődésért az Önkéntesség Európai Évének jegyében - visszatekintés - Megvalósítók Országos Tranzitfoglalkoztatási Egyesület Pro Europa Liga Inspiráció Egyesület Kárpátokért

Részletesebben

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem

Az energiapolitika szerepe és kihívásai. Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Használt nyelv 2. Konzorciumépítés 3. Elérni kívánt hatás 4. Szemlélet A programok áttekintése 1. Közép-Európa

Részletesebben

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11)

A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) C 200/58 Az Európai Unió Hivatalos Lapja 2009.8.25. A Régiók Bizottsága véleménye az európai közigazgatások közötti átjárhatósági eszközök (ISA) (2009/C 200/11) A RÉGIÓK BIZOTTSÁGA üdvözli az előző programoknak

Részletesebben

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar

Az Európai Unió kohéziós politikája. Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Az Európai Unió kohéziós politikája Pelle Anita Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kar Kohéziós politika az elnevezés néhány év óta használatos korábban: regionális politika, strukturális politika

Részletesebben

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13.

Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Az Ír Elnökség EU Ifjúsági Konferenciája Dublin, Írország, 2013. március 11-13. Közös ajánlások Az EU Ifjúsági Konferencia a Strukturált Párbeszéd folyamatának eleme, amely az Európai Unió fiataljait és

Részletesebben

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség

Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség Lisszaboni stratégia és a vállalati versenyképesség 46. Közgazdász-vándorgyűlés Czakó Erzsébet Eger, 2008. június 27. 1/17 Témakörök 1. Versenyképesség az EU szintjén 2. A Lisszaboni Stratégia és metamorfózisai

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013

*** AJÁNLÁSTERVEZET. HU Egyesülve a sokféleségben HU 2012/0268(NLE) 21.5.2013 EURÓPAI PARLAMENT 2009-2014 Állampolgári Jogi, Bel- és Igazságügyi Bizottság 21.5.2013 2012/0268(NLE) *** AJÁNLÁSTERVEZET az Európai Unió és a Zöld-foki Köztársaság közötti, a jogellenesen tartózkodó személyek

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit

Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén. 2007 European Parliament, Visits and Seminars Unit Közösségi jogalkotás az élelmiszerbiztonság területén Az előadás három fő témája Hatáskörmegosztás a tagállami és a közösségi szint között. Brüsszeli döntéshozatal menete = együttműködés a közösségi szervek

Részletesebben

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22.

KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. KÖZÖS NYILATKOZAT 2001.05.22. A Közép-európai Rendőrakadémia résztvevő minisztériumai tekintettel a Közép- Európában lezajlott társadalmi, politikai és társadalmi fejleményekre, amelyek Európa államainak

Részletesebben

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA

AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA AZ EURÓPAI SZOCIÁLIS PARTNEREK 2012-2014-ES MUNKAPROGRAMJA MEGKÖZELÍTÉSÜNK Az Európai Unió eddigi történetének legsúlyosabb válságát éli. A 2008-ban kirobbant pénzügyi krízist követően mélyreható válság

Részletesebben

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig

A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A szociális gazdaságtól a szociális vállalkozásig A jelen kihívások Egy paradoxon A mindennapi életünkben erőteljesen jelen van. Nem ismeri a nagyközönség. Újra időszerűvé vált Tömeges munkanélküliség

Részletesebben

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban

Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Milyen változások várhatóak az Uniós források felhasználásával kapcsolatban Az EU célrendszere 2007-2013 Kevésbé fejlett országok és régiók segítése a strukturális és kohéziós alapokból 2014 2020 EU versenyképességének

Részletesebben

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG

AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG Brüsszel, 2008. november 7. AZ ÁLLAM- ÉS KORMÁ YFŐK I FORMÁLIS ÜLÉSE 2008. OVEMBER 7. HÁTTÉRA YAG 1. Az Európai Unió állam- és kormányfőinek a pénzügyi válságra adott válasz koordinálásában tanúsított

Részletesebben

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2014-2020 2013. OKTÓBER 17. A tervezés folyamata -közös programozási folyamat a két partnerország részvételével -2012 őszén programozó munkacsoport

Részletesebben

Mit jelent számomra az Európai Unió?

Mit jelent számomra az Európai Unió? Mit jelent számomra az Európai Unió? Az Európai Unió egy 27 tagállamból álló gazdasági és politikai unió. Európa szomszédos országainak háborús kapcsolata érdekében jött létre a legsűrűbben lakott régió,

Részletesebben

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN

ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN ÖNKORMÁNYZATOK ÉS KKV-K SZÁMÁRA RELEVÁNS PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK ÁTTEKINTÉSE A TRANSZNACIONÁLIS ÉS INTERREGIONÁLIS PROGRAMOKBAN Miben különböznek a nemzetközi programok? 1. Idegen nyelv használata 2. Konzorciumépítés

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai

SI.nergy a szlovén munkaprogram lényege a szinergia. A 18 hónapos vagy trojka-program főbb témái. A szlovén elnökség kulturális prioritásai 35. A 2008-as szlovén EU-elnökség kulturális programja 1 Az Európai Unió 2008-as szlovén elnökségének kulturális programja A 2008. január 1-jén kezdődött hat hónapos szlovén EU-elnökség elsősorban a kultúrák

Részletesebben

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON

IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON IPARI PARKOK FEJLESZTÉSI LEHETŐSÉGEI MAGYARORSZÁGON DÉL-Dunántúli Regionális Innovációs Ügynökség Nonprofit Kft. 2009. június 17. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében

A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében A Kormány klímapolitikája az Európai Unió hosszú távú klímapolitikájának tükrében Magyar Fenntarthatósági Csúcs 2014.11.19. Hevesi Zoltán Ajtony zöldgazdaság fejlesztéséért, klímapolitikáért, valamint

Részletesebben

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM

2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE. Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM 2011 az ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVE Papp-Váry Borbála helyettes államtitkár KIM AZ ÖNKÉNTESSÉG EURÓPAI ÉVÉNEK CÉLKITŰZÉSEI az Unio Tanácsa 2010/37/EK döntése alapján Az Európai Unión belüli önkéntes tevékenység

Részletesebben

Tájékoztatás a SPARK programról

Tájékoztatás a SPARK programról Hoippj^j Bnln jjjjkkk Társadalompolitikai Programok Értékelésének Támogatása Európában Tájékoztatás a SPARK programról Scharle Ágota/Váradi Balázs Vezető kutató, Budapest Szakpolitikai Elemző Intézet Hélène

Részletesebben

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28.

Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Honvári Patrícia MTA KRTK MRTT Vándorgyűlés, 2014.11.28. Miért kikerülhetetlen ma a megújuló energiák alkalmazása? o Globális klímaváltozás Magyarország sérülékeny területnek számít o Magyarország energiatermelése

Részletesebben

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola

A magyar uniós elnökség és a régiók jövője című konferencia. 2009. május 21-22. Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola Hol tart az Európai Unió a többszintű kormányzás intézményrendszerének kiépítésében Dr. Szalay András EU Régiók Bizottsága tagja Veszprémi önkormányzati képviselő A magyar uniós elnökség és a régiók jövője

Részletesebben

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK

2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK 2014-2020-AS TERVEZÉSI IDŐSZAK Róka László területfejlesztési szakértő Téglás, 2014.09.24. www.megakom.hu Európai Uniós keretek EU 2020 stratégia: intelligens, fenntartható és befogadó növekedés feltételeinek

Részletesebben

Harmadik országból érkező idénymunkások

Harmadik országból érkező idénymunkások Harmadik országból érkező idénymunkások Szerkesztői bevezető Jelen tanulmánykötet szerkesztési elvei között szerepelt, hogy a Magyarországot és az Európai Uniót érintő migráció kapcsán a lehető legtöbb

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése

Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Vidékfejlesztési Politika 2014-2020 A Vidékfejlesztési Program tervezése Dr. Maácz Miklós főosztályvezető Vidékfejlesztési Főosztály Gazdasági-társadalmi kihívások Jövedelem különbségek Áringadozás, kockázatmenedzsment

Részletesebben

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák

Jeney Petra. Évfolyamdolgozat témák Az ELTE ÁJK Nemzetközi jogi tanszék oktatói által fogadott évfolyam- és szakdolgozati témák (ellenkező jelzés hiányában más témák is szóba kerülhetnek, egyéni konzultáció után) Jeney Petra Évfolyamdolgozat

Részletesebben

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS

TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS TERÜLETFEJLESZTÉS TERÜLETRENDEZÉS Az ember a megszerzett földdarabon igyekszik megfelelő körülményeket teremteni magának, családjának, közösségének. Amíg az építési szándékát megvalósítja, számos feltételt

Részletesebben

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET

TERVEZET A KORMÁNY ÁLLÁSPONTJÁT NEM TÜKRÖZI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM TERVEZET KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KvVM/KJKF/471/2008. TERVEZET a biológiai biztonságról szóló, Nairobiban, 2000. május 24-én aláírt és a 2004. évi

Részletesebben

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák

A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák A Vidékfejlesztési Minisztérium Parlamenti Államtitkárságán az ÁROP 1.1.19 projekt keretében készült stratégiák Dr. Viski József főosztályvezető Vidékfejlesztési Minisztérium Stratégiai Főosztály Hatásvizsgálatok

Részletesebben

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk

A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk A Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (2014-2020) tervezett tartalmának összefoglalása előzetes, indikatív jellegű információk PRIORITÁSTENGELY 1. Térségi a foglalkoztatási helyzet javítása

Részletesebben

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens

A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata. Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens A 2014-2020 közötti időszakra vonatkozó Vidékfejlesztési Program tervezési folyamata Romvári Róbert, NAKVI MTO, tervezési referens Amiről szó lesz 1. A NAKVI és a tervezés kapcsolata 2. Hogyan segíti az

Részletesebben

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak.

A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. 656. A csatlakozási tárgyalások folyamata A csatlakozási tárgyalások 1998. márciusában kezdôdtek meg, és napjainkig legfontosabb fordulói, lépései a következôk voltak. Dátum 1998. március 12. március 30.

Részletesebben

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium Az Európai Unió jelenlegi kihívásai A gazdasági válság kezelésére kidolgozott átfogó uniós gazdaságpolitikai intézkedéscsomag dr. Hetényi Géza Főosztályvezető EU Gazdaságpolitikai Főosztály Külügyminisztérium

Részletesebben

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter

SP, ISZEF??? Mutass utat! Pillók Péter SP, ISZEF??? eszköz, véleménynyilvánítás, csatorna, esély 2009 óta, előzményei: Ifjúságról szóló fehér könyv, 2001. Európai ifjúsági paktum, 2005. a Nemzeti Munkacsoport működése Nemzeti Ifjúsági Stratégia

Részletesebben

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN

KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN KIBONTAKOZÓ TENDENCIÁK AZ IPARI PARKOK TERÉN REevolutio Regionális Fejlesztési Konferencia és Kerekasztal 2009. június 3. RAKUSZ LAJOS TISZTELETI ELNÖK IPE Ipari-, Tudományos-, Innovációs- és Technológiai

Részletesebben

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében

KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében KONZULTÁCIÓ A TÁRSASÁGOK BEJEGYZETT SZÉKHELYÉNEK MÁSIK TAGÁLLAMBA HELYEZÉSÉRŐL Konzultáció a Belső Piaci és Szolgáltatási Főigazgatóság szervezésében Bevezetés Előzetes megjegyzés: Az alábbi dokumentumot

Részletesebben

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai

A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programok A Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. évi programjai 2009. december Országos Igazgatói Értekezlet Geopolitikai Tanács Alapítvány 2009. november 23. az

Részletesebben

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze

A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze A Nyitott Koordinációs Módszer, mint az EU oktatáspolitikai eszköze Előzmények a Római Szerződésben az oktatásügy kizárólagos nemzeti hatáskörbe tartozó ágazat ennek ellenére a 90-es években elsősorban

Részletesebben

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1

ZÁRÓOKMÁNY. FA/TR/EU/HR/hu 1 ZÁRÓOKMÁNY FA/TR/EU/HR/hu 1 FA/TR/EU/HR/hu 2 I. A ZÁRÓOKMÁNY SZÖVEGE 1. ŐFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A BOLGÁR KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ŐFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNŐJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI

Részletesebben

Strukturális Alapok 2014-2020

Strukturális Alapok 2014-2020 Regionális Strukturális Alapok 2014-2020 Európai Bizottság Regionális Politika és Városfejlesztés Főigazgatóság F.5 - Magyarország Szávuj Éva-Mária 2013. december 12. Regionális Miért kell regionális /

Részletesebben

Transznacionális programok

Transznacionális programok Transznacionális programok Csalagovits Imre János csalagovits@vati.hu 06 30 2307651 OTKA Konferencia 2009 Május 22 1 Tartalom Hidden Agenda Nemzeti és transznacionális érdek Stratégia és menedzsment Transznacionális

Részletesebben

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról

ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE. a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról MeH-et vezető miniszter Iktatószám:MEH/ ELŐTERJESZTÉS A KORMÁNY RÉSZÉRE a Legyen jobb a gyermekeknek! Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottságának létrehozásáról Budapest, 2008. május Melléklet A Kormány./2008.

Részletesebben

Tartalmi összefoglaló

Tartalmi összefoglaló 1 Tartalmi összefoglaló A jelen Egyezmény célja országaink kultúrájának kölcsönös megismertetése, a tudományos és kulturális intézmények, valamint kutatóintézetek közötti közvetlen kapcsolatok elősegítése,

Részletesebben

Fókuszban a 2011-es magyar EU-elnökség. Europe Direct Hajdú-Bihar megye

Fókuszban a 2011-es magyar EU-elnökség. Europe Direct Hajdú-Bihar megye Fókuszban a 2011-es magyar EU-elnökség Europe Direct Hajdú-Bihar megye Az első magyar EU-elnökség 2011. január 1. június 30. 2007/I. Németország 2007/II. Portugália 2008/I. Szlovénia 2008/II. Franciaország

Részletesebben

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért

Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért 2006R1084 HU 01.07.2013 001.001 1 Ez a dokumentum kizárólag tájékoztató jellegű, az intézmények semmiféle felelősséget nem vállalnak a tartalmáért B A TANÁCS 1084/2006/EK RENDELETE (2006. július 11.) a

Részletesebben

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6.

Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában. Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. Az EU Duna Régió Stratégia mint a területiség, összefogás szimbóluma Közép-Európában Nádasi György Külügyminisztérium Sárvár, 2011. október 6. A Duna Régió Stratégia kezdetei Igény a tagállamok (8) és

Részletesebben

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat

IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.: A lisszaboni folyamat IV./1.3.1.: Az Európai Tanács lisszaboni ülése a lisszaboni célok Milyen pillérekre épült eredetileg a lisszaboni stratégia? Az Unió történetében jelentős eseménynek számított

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek III. EU ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Az európai integráció történeti áttekintése 137. lecke Schuman-tervezet Az

Részletesebben

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL

2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL 2010. FEBRUÁR 11-12., SEVILLA A TANÁCSADÓ FÓRUM NYILATKOZATA AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉSRŐL MI SZEREPEL AZ ÉTLAPON EURÓPÁBAN? AZ ÉLELMISZER-FOGYASZTÁSRÓL SZÓLÓ PÁNEURÓPAI FELMÉRÉS

Részletesebben

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia

Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban. 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Hatásvizsgálatok és stratégiák kidolgozása a Vidékfejlesztési Minisztériumban 2013. november 26. ÁROP-1.1.19 Záró konferencia Államreform Operatív Program ÁROP-1.1.19 Amiről szó lesz. Az ÁROP-1.1.19 pályázati

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei

A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei A 2013 utáni kohéziós politika kialakítása, a civilek szerepe, lehetőségei Bécsy Etelka Pécs, 2012. december 5. Tartalom I. Kiindulás II. III. IV. Tervezés az Emberi Erőforrások Minisztériumában A 9. tematikus

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK

MELLÉKLETEK. a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.7.23. COM(2014) 520 final ANNEXES 1 to 3 MELLÉKLETEK a következőhöz: A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK ÉS A TANÁCSNAK Az energiahatékonyságról, és annak az

Részletesebben

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról

A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A magyar turizmus trendjeiről, a helyettes államtitkárság munkájáról A Magyar Utazásszervezők és Utazásközvetítők Szövetségének közgyűlése, 2013. december 3. Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helyettes

Részletesebben

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.)

A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) EURÓPAI BIZOTTSÁG Strasbourg, 2014.11.25. C(2014) 9048 final A BIZOTTSÁG HATÁROZATA (2014.11.25.) a Bizottság főigazgatói, valamint a szervezetek vagy önfoglalkoztató személyek közötti megbeszélésekről

Részletesebben

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények)

BIZOTTSÁG KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK. (Vélemények) 2008.6.7. C 141/27 V (Vélemények) KÖZIGAZGATÁSI ELJÁRÁSOK BIZOTTSÁG Ajánlattételi felhívás 2008 Kultúra program (2007 2013) A programba tartozó tevékenységek végrehajtása: többéves együttműködési projektek;

Részletesebben

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját

Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA. Málta évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta évi stabilitási programját EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2015.5.13. COM(2015) 267 final Ajánlás A TANÁCS AJÁNLÁSA Málta 2015. évi nemzeti reformprogramjáról, amelyben véleményezi Málta 2015. évi stabilitási programját HU HU Ajánlás

Részletesebben

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére

Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére Előterjesztés a Határon Átnyúló Kezdeményezések Közép-európai Segítő Szolgálata közgyűlésének 2010. december 10-i ülésére 6. napirend: Az Egyesület 2011-es tervei Tisztelt Közgyűlés! 2011-es tervezett

Részletesebben

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8

99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 99 der Beilagen XXIII. GP - Staatsvertrag - 21 Ungarischer Vertragstext (Normativer Teil) 1 von 8 BELSŐ MEGÁLLAPODÁS A TAGÁLLAMOK KORMÁNYAINAK A TANÁCS KERETÉBEN ÜLÉSEZŐ KÉPVISELŐI KÖZÖTT AZ AKCS-EK PARTNERSÉGI

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016

Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 Az EGT/Norvég Civil Támogatási Alap 2013-2016 A támogató és a lebonyolítók Forrás EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus Lebonyolítók Ökotárs Alapítvány Autonómia Alapítvány Demokratikus Jogok Fejlesztéséért

Részletesebben

A változatos NUTS rendszer

A változatos NUTS rendszer Nomenclature of Territorial Units for Statistics GAZDASÁG- ÉS TÁRSADALOMTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ A változatos NUTS rendszer Péli László RGVI Statisztikai Célú Területi Egységek Nomenklatúrája, 1970-es évek

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei

Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Buy Smart+ A zöld beszerzés előnyei Budapest, 2013. október 30. Zöld beszerzés villásreggeli Varga Katalin, Energiaklub Tartalom Az Energiaklubról A zöld beszerzés definíciója A zöld beszerzés előnyei

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden

Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden Az Európai Unió gazdasági kormányzása röviden 2 A kiadványt a Europe Direct Tájékoztató Központ Budapest munkatársai készítették. 2014 3 TARTALOMJEGYZÉK Bevezető... 5 Gazdasági kormányzás az Európai Unióban...

Részletesebben

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban

Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Helyi önkormányzatok fejlesztési eszközei Magyarországon Uniós forrásokhoz való hozzáférés lehetőségei a 2014-2020-as időszakban Németh Mónika Miniszterelnökség Nemzetközi Főosztály 1 2012 Partnerségi

Részletesebben