M EGHÍVÓ. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének./2005. (.) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás évi szabályairól (atmenr)*

Átírás

1 BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK E LNÖKE M EGHÍVÓ Szám: /2005. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Pécs, Papnövelde u. 5. szám alatti Dísztermében december 15-én (csütörtökön) 10,00 órai kezdettel soron kívüli ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Napirendi javaslat: 1. Delegálás a PANNON-TISZK Intézményirányítási Testületébe és Megyei Koordinációs Testületébe (delegtiszkdec)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének./2005. (.) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás évi szabályairól (atmenr)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének./2005. (.) Kgy. rendelete a megyei fenntartású nevelési-oktatási intézmények évi gyermekétkeztetési intézményi térítési díjairól (etkezdij)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének./2005. (.) Kgy. rendelete a megyei fenntartású szociális intézmények évi intézményi térítési díjairól (szocterdijak)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 5. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátások formáiról, azok igénybevételéről és a fizetendő térítési díjakról szóló 10/1998. (V. 5.) Kgy. rendelet módosítása (terdgyv)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 6. a) A Baranya Megyei Önkormányzati Társulás megszüntető okiratának elfogadása (tarsulasszunt)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke b) A Baranya Megyei Önkormányzat Gazdasági Ellátó Szervezete alapító okiratának módosítása (geszalapito)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 7621 Pécs, Széchenyi tér 9. 72/ / * Az előterjesztés és mellékletei a oldalról a hivatkozott vezérszóval érhetők el.

2 2 7. A Baranya Megyei Önkormányzat ifjúsági koncepciója (ifjkoncepcio)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 8. Pécs, az Életminőség Pólusa Élhető város, megye, régió (polus)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 9. A Zsigmondy Vilmos Rehabilitációs és Gyógyfürdőkórház közhasznú társasággá történő átalakítása (zsigmondy)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 10. Pályázat kiírása a Baranya Megyei Kórház működtetésére (mkorhaz)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 11. Javaslat a Baranya Megyei Önkormányzat pályázati eljárási rendjére és az európai uniós társfinanszírozású pályázatok megvalósításának módjára (palyazatielj)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 12. Vagyoni ügyek a). A Baranya Megyei Önkormányzat és Komló Város Önkormányzata közötti megállapodás módosítása ingatlanhasználat tárgyában (komloingatl)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke b) Ingatlanok kijelölése értékesítésre (ingatlan)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 13. Tájékoztató a Baranya Megyei Önkormányzat kommunikációs és PR tevékenységéről (prkomm)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 14. Tájékoztató az Európa Kulturális Fővárosa-projekt irányítási szerkezetének kialakításáról és a 2006-os év pénzügyi tervezéséről (ekfstrukt)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, Tarrósy István, az Európa Centrum Kht. ügyvezető igazgatója 15. Települési önkormányzatok közoktatási intézkedéseiről szakvélemény (kozoktdec)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 16. Sellye város szociális szolgáltatástervezési koncepciójának véleményezése (sellye)* Előadó: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke 17. A BMTT által meghirdetett TEKI támogatás igénybevételének módosítása (teki)* Előadó: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke, 18. Interpellációk, bejelentések Pécs, december 7. Dr. Kékes Ferenc s.k. * Az előterjesztés és mellékletei a oldalról a hivatkozott vezérszóval érhetők el.

3 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: /2005. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: Delegálás a PANNON-TISZK Intézményirányítási Testületébe és Megyei Koordinációs Testületébe ELŐTERJESZTŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kiss Árpád csoportvezető, Humánszolgáltatási Iroda Kumliné dr. Tormási Zsuzsanna jogtanácsos, Humánszolgáltatási Iroda MEGTÁRGYALTA: Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottság VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: november 24. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: november 24. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke

4 2 II. A Baranya Megyei Önkormányzat társpályázóként, konzorciumi tagként nyertese a Térségi Integrált Szakképző Központok létrehozása és infrastrukturális feltételeinek javítása (továbbiakban: TISZK) címmel a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által kiírt pályázatnak. A HEFOP és HEFOP nyertes pályázatban vállalt követelményeknek megfelelően létre kell hozni a TISZK Integrált Intézményirányító Testületét, annak konzorciumi szekcióját, valamint Megyei Koordinációs Testület létrehozása is követelmény. A szervezetek egymáshoz való viszonyát az előterjesztés melléklete mutatja. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése november 17-i ülésén határozott arról, hogy a PANNON Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szolgáltató Központ Konzorciumi Szekciójába a TISZK Szervezeti és Működési Szabályzatának megfelelően- Amigya Antalt, a megyei közgyűlés tagját szakmapolitikusként, és Kiss Árpádot, a Hivatal Humánszolgáltatási Irodájának csoportvezetőjét szakképzési-oktatási munkatársként delegálja. A PANNON-TISZK Integrált Intézményirányító Testületébe, és a PANNON-TISZK Integrált Intézményirányító Testületének Koordinációs Testületébe történő delegálás előkészítését Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének november 24-i döntésével összhangban, és az országban létrejövő TISZK-ek irányítási struktúrájának figyelembe vételével indokolt megtenni. A pályázat szerint az Integrált Intézményirányító Testület tagjai: - a Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának megbízottja - a Baranya Megyei Önkormányzat megbízottja - a Magyar Iparszövetség Oktatási Központ Alapítványának megbízottja - a Pécs-Baranyai Kereskedelmi és Iparkamara megbízottja - a Baranya Megyei Munkaügyi Központ megbízottja - a PANNON-TISZK (kedvezményezett) intézmények vezetői - a PANNON-TISZK intézményvezetője Javaslom, hogy a PANNON-TISZK Integrált Intézményirányító Testületének munkájában a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletében Kallós Miklósné dr. a Hivatal Humánszolgáltatási Irodájának vezetője vegyen részt. Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzatának javaslatával, és az Integrált Intézményirányító Testületbe delegáló szervezetek egyetértésével a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének is indokolt elfogadni azt az elképzelést, hogy a Baranya Megyei Szakképzési Tanács (Tanács), mint véleményező, javaslattevő és tanácsadó szervezet töltse be a PANNON-TISZK Megyei Koordinációs Testületének szerepét. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy a Tanácsot alkotó szervezetek között a megyei önkormányzat és a Pécs városi önkormányzat a TISZK-et létrehozó konzorcium alapítója, a többi szervezet pedig támogatója. A javaslat elfogadásával a Megyei Koordinációs Testületben a megyei önkormányzatot a Szakképzési Tanácsba delegált személyek képviselik: Tasnádi Péter, a közgyűlés alelnöke, Németh Mária és Amigya Antal a közgyűlés tagjai.

5 3 III. Határozati javaslat: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Kallós Miklósné dr. t, a Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Humánszolgáltatási Irodájának vezetőjét bízza meg a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletével a PANNON Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szolgáltató Központ Integrált Intézményirányító Testületében. 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése Tasnádi Pétert, a közgyűlés alelnökét, Németh Máriát a közgyűlés tagját és Amigya Antalt, a közgyűlés tagját bízza meg a Baranya Megyei Önkormányzat képviseletével a PANNON-TISZK Térségi Integrált Szakképző- és Pedagógiai Szolgáltató Központ Integrált Intézményirányító Testületének Koordinációs Testületében. Határidő: a közlésre azonnal Felelős: Dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke Pécs, november 14. Tasnádi Péter

6 4 Az intézmény szervezeti felépítése Melléklet Megyei Koordinációs Testület - TISZK tanácsadó testület Integrált Intézményirányítási Testület Konzorciumi Szekció Intézményvezető Igazgató Tanács PANNON TISZK Gazdasági Szervezet Gazdasági vezető PANNON TISZK Szakmai Pedagógiai Szolgáltató Központ Intézményegység PANNON TISZK Szakképző Központ Intézményegység vezető

7 E L Ő TERJESZTÉS A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KÖZGYŰLÉSÉNEK 2005.DECEMBER 15-I ÜLÉSÉRE IKTATÓSZÁM: 2383/2005. MELLÉKLETEK: 1 DB TÁRGY: A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének /2005.( ) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás évi szabályairól ( atmenr ) ELŐTERJESZTŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke AZ ELŐTERJESZTÉST KÉSZÍTETTE: Kreskáné Domján Magdolna csoportvezető. Kovácsné Tormási Emese csoportvezető MEGTÁRGYALTA: a közgyűlés valamennyi állandó bizottsága VÉLEMÉNYEZÉSRE MEGKAPTA: Igazgatási és Ügyrendi Bizottság Pénzügyi Bizottság az önkormányzat könyvvizsgálója KÖZGAZDASÁGI IRODÁVAL TÖRTÉNT EGYEZTETÉS: 2005.november 29. TÖRVÉNYESSÉGI VÉLEMÉNYEZÉSRE BEMUTATVA: november 29. FELELŐS TISZTSÉGVISELŐ: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke

8 2 II. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (továbbiakban: Áht.) 68. (2) bekezdése értelmében a helyi önkormányzat a költségvetését a költségvetési törvény elfogadását követően, annak előírásai, követelményei, a központi hozzájárulásnak, támogatásoknak az önkormányzatot megillető normatívái, valamint a központosított előirányzatok tervezett igénybevétele alapján állapítja meg. Az éves költségvetési törvény elfogadásának kialakult időrendje, a helyi önkormányzatoknak a központi költségvetéshez való szoros kapcsolódása, valamint a Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének tervezett évi munkaterve alapján a közgyűlés a évi költségvetést a februári ülésén tárgyalja a költségvetési rendelet-tervezetet nem lehet megalapozottan január 1-ig megalkotni. A január 1. és a évi költségvetésről szóló rendelet hatályba lépése közötti időszakban jelentkezhetnek olyan kifizetések, amelyek teljesítése szükségszerű. Az Áht a lehetőséget biztosít az önkormányzatoknak, hogy a költségvetési rendeletük elfogadásáig terjedő időszakra az átmeneti gazdálkodásról rendeletet alkossanak. A rendelet keretében a Közgyűlés felhatalmazhatja Elnökét, hogy az önkormányzat bevételeit folytatólagosan beszedhesse, és kiadásait fedezhesse, illetve meghatározza, milyen intézkedéseket tehet a rendelet keretein belül. A folyamatos gazdálkodás biztosítása, a fizetőképesség megőrzése, valamint a külső bevételi források növelése érdekében szükséges a Közgyűlés Elnöke részére olyan felhatalmazást is adni, amelynek alapján a évi költségvetési előirányzatok arányos részét meghaladó kiadások és bevételek teljesítésére vonatkozóan külön intézkedéseket tehet. Erre tekintettel indokolt az Áht 76.. (1) bekezdése alapján az átmeneti gazdálkodásról szóló rendeletet megalkotni. Kérem a Tisztelt Testületet, hogy az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet tervezetet megvitatni és a rendeletet megalkotni szíveskedjen. Pécs, november 25. dr. Kékes Ferenc

9 3 III. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlésének /2005. (..) Kgy. rendelete az átmeneti gazdálkodás évi szabályairól A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény 76. (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az átmeneti gazdálkodás szabályairól a következő rendeletet alkotja: 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét az önkormányzat költségvetését megillető bevételek beszedésére, valamint a évi kiadási előirányzatok arányos összegét meghaladó kiadások teljesítésére, amennyiben a kiadások összegének emelkedését jogszabályi rendelkezés vagy közgyűlési határozat eredményezi. 2. (1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Önkormányzat finanszírozási körébe tartozó intézményei részére legfeljebb a évi módosított működési fenntartói támogatás 4/13-ad részének megfelelő működési célú fenntartói támogatást biztosít. (2) A Baranya Megyei Önkormányzat évi költségvetése beruházási, felújítási tervében meghatározott, fenntartói támogatással fedezett, évben megkezdett de még be nem fejezett intézményi feladatok vonatkozásában - a tényleges teljesítés alapján - biztosít felhalmozási célú fenntartói támogatást. (3) Az intézmény(ek) kérelmére a közgyűlés elnöke az 1. -ban foglalt feltételek fennállása esetén - soron kívüli működési fenntartói támogatás folyósítását engedélyezheti. 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét a.) a megyei önkormányzat sikeres pályázatainak megvalósításával kapcsolatos a támogatási szerződés szerinti arányos - kiadások teljesítésére, b.) a Baranya Megyei Esélyegyenlőségi Koordinációs Iroda Pécsi Esélyek Háza működésével kapcsolatos dologi jellegű kiadások arányos teljesítésére, valamint arra, hogy kötelezettséget vállaljon négy fő( két főállású, két fő négy órás foglalkoztatott) alkalmazott határozott idejű, hat hónapra szóló foglalkoztatására, összesen havi 540 ezer bér és 10 ezer forint egyéb juttatás valamint a tizenharmadik havi munkabér összegéig és ezzel kapcsolatos kifizetések teljesítésére.

10 4 4. (1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése, a megyei önkormányzat kötelező feladatait ellátási szerződés keretében ellátó Magyar Máltai Szeretetszolgálat részére havi 929 ezer forint, Bezerédj -Kastélyterápia Alapítvány részére havi 558 ezer forint, a Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége részére ezer forint, a Baranya Megyei Diáksport Tanács részére ezer forint, támogatási előleget biztosít. (2) Az (1) bekezdés szerint megelőlegezett támogatásokat korrekciós tételként figyelembe kell venni a évi működési támogatások első részlete összegének átutalásakor. 5. (1) A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a működési kiadások részbeni fedezetére a.) a Baranyai Alkotótelepek Közhasznú Társaság (továbbiakban: kht.) részére az év eleji, működéssel kapcsolatos likviditási gondok enyhítésére. 600 ezer forint; b.) a Jelenkor Alapítvány részére a folyamatos működés biztosítása érdekében 600 ezer forint c.) a Fogyatékkal Élők Baranya Megyei Sportszövetsége részére 500 ezer forint, d.) a Szervátültetettek Dél-dunántúli Egyesülete részére 500 ezer forint előleget biztosít. (2) Az (1) bekezdés szerint megelőlegezett támogatást korrekciós tételként figyelembe kell venni a évi működési támogatások első részlete összegének átutalásakor. 6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Magyar Kultúra Napja január 22-i rendezvény lebonyolítására 800 ezer forint céljellegű fenntartói támogatást biztosít a Művészetek Háza részére. 7. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a bevételt növelő pályázati lehetőségek igénybevétele érdekében az intézmények és az önkormányzat által alapított önkormányzati többségi tulajdonú közhasznú társaságok és alapítványok, melyek önkormányzati feladatok ellátását végzik pályázatainak benyújtásához szükséges saját forrás kiegészítése vagy biztosítása céljából 20 millió forint, az önkormányzati pályázatok önrészének fedezetére 20 millió forintot összegű pályázati alapot biztosít.

11 5 8. A közgyűlés felhatalmazza elnökét, hogy az önkormányzat likviditásának biztosítására a Baranya Megyei Önkormányzat és az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt. által megkötött, módosított folyószámla szerződés szerinti folyószámla hitelkeretet a szükségletnek megfelelően igénybe vegye. 9. Az átmeneti gazdálkodásról a Közgyűlés Elnöke a Közgyűlés előtt elszámol. A beszedett bevételeket és a teljesített kiadásokat a évi költségvetési rendeletbe be kell illeszteni. A Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 6/2003.(VI. 16.) Kgy. rendelet ( a továbbiakban: SZMSZ ) módosítása: 10. A közgyűlés az SZMSZ. 8. számú - A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatala Ügyrendjét tartalmazó - mellékletét kiegészíti a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszeréről szóló 1. számú melléklettel., Záró rendelkezések (1) E rendelet az ok kivételével - a kihirdetés napján lép hatályba. (2) E rendelet ai január 1-én lépnek hatályba, amelyek rendelkezései a Baranya Megyei Önkormányzat évi költségvetési rendelete hatályba lépésének napjáig alkalmazhatók. (3) A rendelet kihirdetéséről a főjegyző gondoskodik. Pécs, december 15. dr. Kékes Ferenc s.k. a megyei önkormányzat közgyűlésének elnöke Lászlóné dr. Kovács Ilona s.k. megyei főjegyző

12 6 INDOKOLÁS hoz Minden év január 1-től a tárgyévi költségvetési rendelet hatálybalépése napjáig az önkormányzat intézményeinél felmerülhetnek olyan az időarányosnál magasabb költségvetési támogatást igénylő működési kiadások, amelyek fedezetére az előző évi költségvetési támogatási előirányzatnak megfelelő arányos támogatás folyósítása nem elégséges. A hatályos törvényi szabályozás szerint különösen ilyen egyszeri és nagy összegű kifizetés 13. havi illetmény valamint az azzal összefüggő visszamenőleges fizetési kötelezettség teljesítése 2006 január hónapban. Ezért élve a jogszabály adta lehetőségekkel az átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet megalkotásával az intézmények likviditási problémákból eredő esetleges működési zavarai elkerülhetőek, a zökkenőmentes feladatellátás biztosítható. 3. -hoz A Baranya Megyei Önkormányzat sikeres, már megvalósítás szakaszában lévő pályázatainak valamint a közel jövőben aláírásra kerülő támogatási szerződésekkel megerősített projektek kiadásainak teljesítése szükségszerű, ahhoz, hogy a projekt megvalósulás a támogatási szerződéseknek megfelelően történjen. Az Ifjúsági Családügyi Szociális és Egészségügyi Minisztérium (ICSSZEM) 2006 évben is biztosítani kívánja az Esélyek Háza működtetésének pénzügyi feltételeit. A feladatellátáshoz várhatóan havi ezer forint összegű támogatás áll rendelkezésre. Tekintettel arra, hogy a évi támogatási szerződés alapján a feladatokat ellátók munkaszerződése évvégén lejár szükséges felhatalmazást adni a foglalkoztatottak alkalmazására valamint az időrányos dologi jellegű kiadások teljesítésére. 4. -hoz A Baranya Megyei Önkormányzat kötelező feladatainak ellátására több évre szóló ellátási szerződést kötött a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal 10 fő különleges gyermek, a Bezerédj-Kastélyterápia Alapítvánnyal 6 fő speciális gyermek ellátására. A évi költségvetésről szóló törvény tervezet szerint a helyi önkormányzat kötelező feladatainak ellátási szerződés keretében történő ellátása esetén a normatív hozzájárulás igénylésére - az eddigi szabályozástól eltérően - a helyi önkormányzat jogosult. Ezért az előbbiekben említett szervezetek által ellátott gyermekek után járó normatív támogatást valamint annak az ellátási szerződésben az önkormányzat által vállalt további kiegészítő összegét a feladatellátás zökkenőmentessége érdekébenszükséges átadni a két szervezet részére. A megyei önkormányzat kötelező feladatát szintén megállapodás alapján ellátó Baranya Megyei Sportszövetségek Szövetsége és a Baranya Megyei Diáksport Tanács zavartalan működéséhez az átmeneti időszakban indokolt a támogatás egy részének átadása.

13 7 5. -hoz A Baranyai Alkotótelepek Közhasznú Társaság, a Jelenkor Alapítvány, a Fogyatékkal Élők Baranya Megyei Sportszövetsége működtetésével kapcsolatos év eleji problémák enyhítésére szükséges a rendelet szerinti támogatást biztosítani. A Szervátültetettek Dél-dunántúli Egyesülete részére a rendeletben meghatározott előleg összege a Pécsett megrendezésre kerülő Művese kezeltek és Szervátültettek IV. Európa Játéka rendezvény megrendezéséhez adott támogatási előleg. 7. -hoz A külső bevételi források növelése érdekében az átmeneti időszakban benyújtható intézményi és önkormányzati pályázatok önrészének biztosításához indokolt pályázati alapok létrehozása, amelyek felhasználására a Baranya Megyei Önkormányzat és Szervei Szervezeti és Működési Szabályzatának vonatkozó rendelkezései az irányadóak. 8. -hoz Az átmeneti időszakban, különös tekintettel a 13. havi külön juttatások egyidejű kifizetésének kötelezettségére, valamint a saját bevételek január-február hónapban várható alacsony szintű teljesülésére indokolt felhatalmazást adni a közgyűlés elnökének az érvényes szerződés szerinti folyószámla hitelkeret szükség szerinti igénybevételére. 9. -hoz Az átmeneti gazdálkodás időtartama alatt beszedett bevételeket és teljesített kiadásokat az Áht. 76. (2) bekezdése alapján költségvetési rendeletbe be kell illeszteni hoz A folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés kialakított rendszerét az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998.Korm.rendelet szabályozása szerint a felügyeleti szerv által jóváhagyott szervezeti és működési szabályzatban kell részletezni. Ezért szükséges a hivatal szervezeti és működési rendjét meghatározó Ügyrendet FEUVE-ra vonatkozó szabályozással kiegészíteni.

14 1. számú melléklet az Ügyrend 2. számú melléklete A BARANYA MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT HIVATALA FOLYAMATBA ÉPÍTETT ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS VEZETŐI ELLENŐRZÉS RENDSZERE A Baranya Megyei Önkormányzat Hivatalának Folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzési rendszerét (a továbbiakban FEUVE) az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény, az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Kormányrendelet, illetve a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Kormányrendelet alapján a következők szerint határozom meg. I. ÁLTALÁNOS RÉSZ Az államháztartási törvény alapján a költségvetési szerv vezetője, a megyei főjegyző felelős: a feladatai ellátásához a költségvetési szerv vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerű igénybevételéért, az alapító okiratban előírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelő ellátásáért, a hivatal gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért, a gazdálkodási lehetőségek és a kötelezettségek összhangjáért, a hivatali számviteli rendért, a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés, valamint a belső ellenőrzés megszervezéséért és hatékony működtetéséért.

15 2 A FEUVE rendszerének célja, tartalma A folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés a szervezeten belül az első szintű pénzügyi-irányítási és ellenőrzési rendszer, amelynek létrehozásáért, működtetéséért és fejlesztéséért a költségvetési szerv vezetője, a megyei főjegyző felelős, a pénzügyminiszter által közzétett irányelvek figyelembevételével. A megyei főjegyző köteles olyan szabályzatokat kiadni, folyamatokat kialakítani és működtetni a szervezeten belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források szabályszerű, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési feladatok magukban foglalják: a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzést, a pénzügyi döntések szabályszerűségi és szabályozottsági szempontból történő jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását. A pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszernek biztosítania kell, hogy: a szervezet valamennyi, gazdálkodással kapcsolatos tevékenysége és célja összhangban legyen a szabályszerűsség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel, az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelő, pontos és naprakész információk álljanak rendelkezésre a szervezet gazdálkodásával kapcsolatosan, a folyamatba építet előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés harmonizációjára és összehangolására vonatkozó irányelvek végrehajtásra kerüljenek, a rendelkezésre álló eszközök és források a szabályszerűség, szabályozottság és megbízható gazdálkodás elveivel összhangban kerüljenek felhasználásra. A költségvetési forrás felhasználásában résztvevő szervezetek vezetőjének az államháztartásról szóló többször módosított évi XXXVIII. törvény, valamint az államháztartás működési rendjéről szóló többször módosított 217/1998. (XII.30.) kormányrendelet szabályozásainak megfelelően kell megszerveznie és működtetnie a folyamatba épített előzetes és utólagos vezetői ellenőrzést a szervezeten belül.

16 3 A FEUVE rendszere az alábbi három fő területre terjed ki: a szabálytalanságok kezelésének rendjére, az ellenőrzési nyomvonalra külön szabályozás keretében: a kockázatkezelési szabályzatra, II. SZABÁLYTALANSÁGOK KEZELÉSÉNEK ELJÁRÁSRENDJE (nemmegfelelőségek kezelésének rendje) II.1. BEVEZETÉS Szabálytalanság fogalma: A szabálytalanság az államháztartás működési rendjében valamely létező szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, stb.) való eltérést jelenti, amely megjelenhet a költségvetési gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes műveletekben. Formái: - a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, illetve - a fegyelmi, büntető, szabálysértési, illetve kártérítési, eljárás megindítására okot adó cselekmények. Alapesetei: 1. a szándékosan okozott szabálytalanságok (félrevezetés, csalás, sikkasztás, megvesztegetés, szándékosan okozott szabálytalan kifizetés, stb.) 2. a nem szándékosan okozott szabálytalanságok (figyelmetlenségből, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból, stb. származó szabálytalanság) A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések általános célja, hogy: hozzájáruljon a különböző jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott előírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, (megelőzés) keretet biztosítson ahhoz, hogy azok sérülése, megsértése esetén a megfelelő állapot helyreállításra kerüljön; a hibák, hiányosságok, tévedések korrigálása, a felelősség megállapítása, az intézkedések foganatosítása megtörténjen. A szabálytalanságok elkerülése érdekében a hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

17 4 A szabálytalanságok kezelése (az eljárási rend kialakítása, a szükséges intézkedések meghozatala, a kapcsolódó nyomon követés, a keletkezett iratanyagok elkülönített nyilvántartása) a főjegyező feladata, mely átruházható. A szervezeti struktúrában meghatározott egységek vezetőinek hatáskörét, feladatait, és felelősségét, a munkavállalók konkrét feladatait ezen szabályozáson túl a munkaköri leírások és a közszolgálati jogviszonyra vonatkozó jogszabályok szabályozzák. II.2. A SZABÁLYTALANSÁGOK MEGELŐZÉSE A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsődlegesen a főjegyző felelőssége. A megelőzés körébe tartozó tevékenységek elvégzésére vonatkozó jogosultságot, valamint a szankcionálás nélkül orvosolható korrekciót a főjegyző a kialakított munkaköri, hatásköri, felelősségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelően az egyes szervezeti egységek vezetőire (irodák/önálló csoportok vezetőire, illetékhivatal vezetőjére) ruházza át. Az államháztartásról szóló évi XXXVIII. Törvény (továbbiakban: Áht.) 97. -a meghatározza a költségvetési szerv vezetőjének gazdálkodással, ellenőrzéssel kapcsolatos feladatait. A szabálytalanságok megelőzésével kapcsolatosan a megyei főjegyző felelős azért, hogy: a szervezet a jogszabályoknak megfelelő szabályzatok alapján működjön, a szabályozottság, illetve a szabályok betartásának figyelemmel kísérése folyamatos legyen, szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, a szabálytalanság a szabálytalansággal arányban álló mértékben kerüljön korrigálásra. A szabályzatok nyilvántartása elektronikus módon történik, az MSZ EN ISO 9001:2001-es utasítás szerinti rendszerben (ME 04-01)

18 5 II.3. A SZABÁLYTALANSÁGOK ÉSZLELÉSE A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített, előzetes és utólagos vezetői ellenőrzés rendszerében történhet a dolgozó és munkáltató, valamint a belső és külső ellenőrzés részéről. II.3.A. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV MUNKATÁRSA ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT Amennyiben a szabálytalanságot a hivatal belső szervezeti egységnek valamely munkatársa észleli, köteles írásban értesíteni a minőségügyi vezetőn keresztül a megyei főjegyzőt. Az észlelésről az ISO eljárás szerinti nemmegfelelőségi bizonylatot kell kiállítania. Eljárásrendet az MSZ EN ISO 9001:2001-es eljárási utasítás tartalmazza. (ME 08-02) A megyei főjegyző kötelessége gondoskodni a megfelelő intézkedések meghozataláról, illetve indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról, illetve kezdeményezéséről. II.3.B. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV VEZETŐJE, VAGY BELSŐ SZERVEZETI EGYSÉG VEZETŐJE ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT A megyei főjegyző, vagy a belső szervezeti egységek vezetői észlelése alapján a feladat, hatáskör és felelősségi rendnek megfelelően kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére. A nemmegfelelőségi bizonylatok felvétele ebben az esetben is kötelező. II.3.C. A KÖLTSÉGVETÉSI SZERV BELSŐ ELLENŐRZÉSE ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT Amennyiben a belső ellenőr ellenőrzési tevékenysége során szabálytalanságot tapasztal, a 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet rendelkezéseinek, valamint a Belső Ellenőrzési Kézikönyvben foglaltaknak megfelelően jár el. Az érintett szervezeti egység vezetőjének intézkedési tervet kell kidolgoznia. Az intézkedési tervet az ellenőrzési vezető minősíti. (Eljárásrendet az Ellenőrzési Kézikönyv tartalmazza.) Az éves ellenőrzési jelentés, illetve éves összefoglaló ellenőrzési jelentés tartalmazza az ellenőrzések során a büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések számát.

19 6 II.3.D. KÜLSŐ ELLENŐRZÉSI SZERV ÉSZLELI A SZABÁLYTALANSÁGOT A szabálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján a főjegyzőnek intézkedési tervet kell kidolgozni, melyet a közgyűlés elnöke hagy jóvá. Az intézkedési tervben foglaltak végrehajtását a megyei főjegyző a függetlenített belső ellenőrzéssel utóellenőriztetheti. II.4. A SZABÁLYTALANSÁGOK FELMERÜLÉSE ESETÉN ALKALMAZANDÓ JOGSZABÁLYOK JEGYZÉKE JELÖLÉSE: az államháztartásról szóló évi XXXVIII. törvény (Áht.) az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet (Ámr.), a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI.26.) Korm. rendelet (Ber.), a Büntető Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Btk.) a büntetőeljárásról szóló évi XIX. törvény (Be.), a szabálysértésekről szóló évi LXIX. törvény (Szabs.), a Polgári Törvénykönyvről szóló évi IV. törvény (Ptk.), a polgári perrendtartásról szóló évi iii. törvény (Pp.) a Munka Törvénykönyvéről szóló évi XXII. törvény (Mt.), a köztisztviselők jogállásáról szóló évi XXIII. törvény (Ktv.) az államháztartás szervezeti beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet II.5. A SZABÁLYTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (INTÉZKEDÉS) NYOMON KÖVETÉSE A megyei főjegyző feladatai: Nyomon követi az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések, illetve a megindított eljárások helyzetét; Figyelemmel kíséri az általa és a vizsgálatot végzők által tett javaslatok végrehajtását; A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további szabálytalanság-lehetőségeket (a hasonló projektek, témák, kockázatok) meghatározza;

20 7 Információt szolgáltat a belső ellenőrzés számára, elősegítve annak folyamatban lévő ellenőrzéseit, az ellenőrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintő eseményekre való nagyobb rálátást. Az intézkedést tevő szervezeti egységvezetők saját hatáskörükben is kötelesek az általuk megtett intézkedéseket nyomon követni. II.6. A SZABÁLYTALANSÁGGAL KAPCSOLATOS ELJÁRÁS (INTÉZKEDÉS) NYILVÁNTARTÁSA A megyei főjegyző: gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok nyilvántartásának naprakész és pontos vezetéséről; gondoskodik kapcsolódó írásos dokumentumoknak elkülönített nyilvántartásban való iktatásáról; nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidőket; a pályázati úton felhasználásra kerülő források, költségvetési előirányzatok tekintetében figyelembe veszi a Nemzeti Fejlesztési Terv Operatív Programjai, az EQUAL Közösségi Kezdeményezés Program és a Kohéziós Alap projektek támogatásának fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 360/2004. (XII.26.) Korm. rendelet VII. Szabálytalanságok kezelése című fejezetében meghatározottakat. A szabálytalanságok, (nemmegfelelőségek) dokumentumainak iktatása-kezelése az Iratkezelési Szabályzat előírásai szerint történik. A dokumentumnak 1 példánya, az iktatás időpontjától számított 3 napon belül a Minőségügyi Tanácshoz továbbítandó nyilvántartás céljából. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell a szabálytalanság megjelölését, körülményeit, feltételezett vagy tényleges okait, a saját hatáskörben, illetve a közgyűlés elnöke, s a főjegyző által megtett intézkedéseket. II.7. JELENTÉSI KÖTELEZETTSÉGEK TARTALMA Jelentési kötelezettsége van: a dolgozóknak, a belső szervezeti egységek vezetőinek a megyei főjegyzőnek, a belső ellenőröknek. A dolgozó által észlelt szabálytalanságokról készült nemmegfelelőségi jelentés - (ME 08-02, B01) bizonylat kitöltése után továbbítási kötelezettség lép fel a minőségügyi vezető felé. A belső ellenőrzés vizsgálata során az általa tapasztalt szabálytalanságokat belső ellenőrzési jelentésében jelenteni köteles. A belső ellenőrzés által végzett ellenőrzések