BRYAN CARTLEDGE TRIANON

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "BRYAN CARTLEDGE TRIANON"

Átírás

1

2 BRYAN CARTLEDGE TRIANON egy angol szemével OFFICINA KIADÓ

3 Copyright: Bryan Cartledge Eredeti kiadás: Haus Publishing Ltd, Cadogan Place London SW IX 9AH A mű eredeti címe: The peace conferences of and their aftermath Mihály Károlyi & István Bethlen Hungary Angolból fordította: Bánki Vera Szerkesztette: Karádi Ilona Magyar kiadás: Officina 96 Kiadó, Budapest, Szentkirályi utca 34. Telefon: Fax: E- mail: A kiadó az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja. Felelős kiadó: Balogh Katalin A magyar változat tipográfiája, borítóterve, műszaki szerkesztés: Szentirmay Katalin Tördelés, nyomdai előkészítés: Artika Design Bt. Nyomás és kötés: Reálszisztéma Dabasi Nyomda Zrt. Felelős vezető: Vágó Magdolna vezérigazgató ISBN Minden jog fenntartva. Tilos a könyv egészét vagy bármely részét bármiféle módon sokszorosítani vagy reprodukálni a kiadó előzetes, írásbeli engedélye nélkül.

4 Tartalom TARTALOM...3 ELŐSZÓ A MAGYAR KIADÁSHOZ...6 SIR BRYAN CARTLEDGE KÖNYVÉNEK TÖRTÉNETIRODALMI ÉRDEME...8 BEVEZETŐ I. KÉT ÉLET ÉS AZ ORSZÁG MAGYARORSZÁG EZER ÉVE KÁROLYI MIHÁLY ÉS BETHLEN ISTVÁN ÖSSZEOMLÁS ÉS FORRADALOM PÁRIZSI ELŐJÁTÉK...58 II. A PÁRIZSI BÉKEKONFERENCIA KÁROLYI LEMONDÁSA AZ ORSZÁG FELDARABOLÁSA ELLENFORRADALOM PÁRIZS III. TRIANON ÖRÖKSÉGE BETHLEN KONSZOLIDÁCIÓ ÉS HELYREÁLLÍTÁS KÁROLYI ÉS BETHLEN: A VÉGJÁTÉK EPILÓGUS IDŐRENDI TÁBLÁZAT...157

5 ANGOL NYELVŰ IRODALOM TOVÁBBI OLVASMÁNYOK A SZÍNES KÉPEK FORRÁSAI NÉVMUTATÓ FORRÁSMUNKÁK...183

6 Budapesten, a Parlament előtt Károlyi Mihály gróf november 16-án kikiáltja a Magyar Köztársaságot.

7 Előszó a magyar kiadáshoz Ez a könyv a londoni Haus Publishing Ltd által megjelentetett A modern világ megalkotói: az as békekonferenciák és következményeik című sorozat számára készült. A sorozat 32 kötetből áll, mindegyik azzal foglalkozik, milyen szerepet játszott a konferencián az azon részt vevő 32 állam, és hogy a konferencia döntései milyen hatással voltak az adott országra. A sorozat megalkotója, szerkesztője, dr. Barbara Schwepke úgy gondolta, hogy a téma érdekesebb lesz, és jobban fogja vonzani az átlagolvasót, ha minden kötet életrajzi jellegű, és olyan személyre vagy személyekre összpontosít, akik a legszorosabb kapcsolatban álltak országuk részvételével a konferencián és a konferencia következményeivel. Az eddig már megjelent kötetek közül megemlítem a következőket: David Lloyd George: Nagy-Britannia; Georges Clemenceau: Franciaország, Woodrow Wilson: Egyesült Államok. A jelen kötet elkészítésénél gondot okozott az életrajzi vonatkozás, mivel Magyarország csak későn és túl rövid időre kapcsolódott be a párizsi békekonferencia munkájába. Ezenkívül a magyar delegáció vezetője, Apponyi Albert gróf már viszszavonult az aktív politizálástól, és nem is játszott szerepet a konferencia utáni időkben. Ezért úgy határoztam, hogy ezt a kötetet két magyar államférfi, Károlyi Mihály gróf és Bethlen István gróf szerepe köré építem fel. Bár Károlyi Mihály nem vett részt a békekonferencián, szorosan követte a Magyarország és a konferencia közötti kapcsolatokat; és bár nem Bethlen István vezette a magyar küldöttséget, annak fontos tagja volt, és

8 később reá, mint miniszterelnökre hárult a feladat, hogy megbirkózzék a konferencia döntéseinek a következményeivel. Az a tény, hogy ez a kötet egy sorozat része, mást is jelent. Akár egy csapatnak, egy sorozatnak is belső fegyelemre van szüksége. A kiadó ezért szigorúan megszabta a terjedelmet, és felkérte a szerzőket, hogy egy bizonyos szerkezeti felépítéshez tartsák magukat. Pl. minden kötet első fejezete a szóban forgó ország történelmét foglalja össze 1914-ig. Ezeknek az eszközöknek köszönhetően a sorozat kötetei jelentős mértékben hasonlítanak egymáshoz, a lényeges tartalmi különbségek ellenére is. Örömmel fogadtam ezt a lehetőséget, hogy jobban megismertessem egy széles körű, angolul beszélő olvasóközönséggel a trianoni békeszerződés genezisét és következményeit, és nagyon boldog vagyok, hogy a magyar olvasók is akik természetesen eleve jól ismerik a témát most saját nyelvükön vehetik kezükbe könyvemet. Ezért rendkívül hálás vagyok a kiadónak, Balogh Katalinnak, az Officina 96 Kft.-nek, és lelkes, tehetséges fordítómnak, Bánki Veronikának. Bryan Cartledge London, 2009.

9 Sir Bryan Cartledge könyvének történetirodalmi érdeme Sir Bryan Cartledge a magyar kiadás számára írt előszavában tiszteletre méltó őszinteséggel számol be azokról a korlátokról, melyekhez írás közben igazodnia kellett, tekintve, hogy műve egy könyvsorozat egyik darabjául készült. Ennek következtében Cartledge munkája két témával foglalkozik: az ban bekövetkezett magyar tragédia két főszereplőjével és a trianoni békeszerződés körülményeivel. Károlyi Mihály és Bethlen István jellemrajzait melyek inkább emberi vonásaikat, mintsem életük minden eseményét idézik fel, e két ember Trianon előtti és utáni szereplését Cartledge a munka keretének megszorításai miatt csak röviden vázolhatta. Magyar történelmi pontosabban: történetírói szempontból e munka érdeme elsősorban nem új életrajzi adatok feltárásából áll, hanem írójának szerteágazó műveltségéből és mély emberismeretéből fakadó két jellemrajza minőségéből. Bethlen Istvánhoz hasonlítva Károlyi Mihály nem rendelkezett államférfiúi képességekkel; politikai pályafutása rövidebb volt, mint Bethlené, akinek a szerepe végül el is halványult, és élete tragikus véget ért. Engedtessék meg nekem, magyar születésű történetírónak, hogy hozzáfűzzem: szomorú, hogy Károlyinak szobra és utcaneve van Budapesten, míg Bethlennek hagyományos sírja sincs.

10 Cartledge könyvének fő értéke és érdekessége Trianon előzményeinek, még inkább következményeinek új adatokkal és mélyreható összefüggésekkel gazdagított leírása, főleg az akkori angol szemszögből. Aránylag kevés magyar munka merítette ki a korabeli francia, angol, olasz és kisebb mértékben amerikai antantpolitika Magyarországot illető tényezőit és vonatkozásait. Angol nyelven jelentősek e szempontból Harold Nicolson (Peacemaking) naplójegyzetei, és Margaret Macmillan (Párizs, 1919) kitűnő összefoglaló könyve; most mindezekhez lényegesen hozzájárul és magyarszimpátiája miatt különbözik is Cartledge jelen munkája, leginkább annak a párizsi tárgyalásokról szóló része. Ez, valószínűleg nem véletlenül, a leghoszszabb fejezet. Lényegét összefoglalva: sajnálatosan döntő fontosságú volt nem csupán a magyarellenes propagandák sikere és a magyar nemzetmentő politika erőtlensége, hanem az is, hogy az immár majd másfél évig tartó párizsi békekonferenciák tagjai fáradtak és fásultak voltak. Ergo: a Magyarországgal foglalkozó döntéseik igen gyakran gyors és felületes nemtörődömségük következményei lettek. Mindehhez jelentősen hozzájárult az elvesztett magyar presztízs és a háborút követő siralmas magyar események sora ezt én fűzöm hozzá Sir Bryan Cartledge országunk történelmét mélyen megértő könyvéhez. John Lukacs

11 Bevezető Budapest, június 8. Ünneplőbe öltözött a magyar főváros ezen a szép nyári napon. Ferenc József osztrák császár és magyar király ritka látogatásai egyikére érkezett királyságába és második fővárosába. Erzsébet királynét, a melankolikus szépséget, akiről köztudott volt, hogy jobban kedvelte a tágas magyar mezőket és a tüzes lovakat, mint a Hofburg hideg formalitását, és aki a császár-király oldalán ült, a magyarok tömegei különleges melegséggel üdvözölték lovas, hagyományos öltözékben, a megyei bandériumok és a nemzet feudális milíciája képviseletében kísérte az állami díszhintót a királyi palotából a koronázó Mátyás-templomba, majd a Dunán át a gótikus stílusban épült új Parlamentig. Még a londoni Times tudósítóját is aki az alkalomra Bécsből leutazott Budapestre lenyűgözte a látvány: Reménytelen vállalkozás volna, hogy teljes képet kíséreljünk meg adni a szivárvány minden színében pompázó sok száz egyenruháról és viseletről. A kíséretnek csaknem két órába tellett, amíg átjutott a Dunán a túlpartra. A 80 városi és megyei bandérium a huszáregyenruha számos változatát mutatta be, volt ott sok paraszti viselet, és voltak, akik szemes páncélinget viseltek, fokossal és ólmosbottal. A ruházatok bemutatták a színskála minden árnyalatát, az izmos parasztok ruhái visszafogottabb színeitől [ ] a legvadabb skarlátvörösig és kénsárgáig, azúrkékig és vakító fehérig, az ibolyaszíntől, a bíbortól az aranyig, a karmazsinvörösig és rubintvörösig. Sokan hanyag eleganciával leopárd- vagy párducbőrt vetettek a vállukra. 1

12 Ahogy a menet lassan levonult a Várból, és átkelt a Margit hídon, fanfárok harsogtak és ágyúk dörögtek, üdvözölték az uralkodót és hitvesét. A budapestiek és a királyság minden részéből a fővárosba érkezett magyarok, amikor nem az uralkodó osztály pompás felvonulását csodálták, jóllakhattak a Vérmezőn egy tömeges pikniken, ahol ökrök forogtak a nyársakon, vagy a Városligetben felállított rengeteg pavilonnál. Az ünnepségek alatt liter bor és pár virsli fogyott naponta. A magyar nemzet a millenniumot ünnepelte, annak az ezredik évfordulóját, hogy Kr. u. 896-ban a magyar törzsek szövetsége elfoglalta a Kárpát-medencét. A menetben, a súlyos díszmagyarban izzadó sok nemesúr között ott lovagolt Magyarország két későbbi miniszterelnöke is: Károlyi Mihály gróf, megyéjének a bandériumában, és Bethlen István gróf, budapesti joghallgató, a népes erdélyi csoportban. Mindkettőre vezető szerep várt a legszörnyűbb eseménysorban, amely valaha is lesújtott a magyarokra. Egyikük majd segíteni fogja az országot a talpra állásban.

13 Bethlen István gróf, Magyarország miniszterelnöke, 1926.

14 I. Két élet és az ország

15 1. Magyarország ezer éve Más, szerencsésebb nemzetek történelme diadalokkal és győzelmekkel van megtűzdelve, Magyarországé szerencsétlenségekkel és vereségekkel. A magyarok erőssége a túlélés és a talpra állás. Száz esztendővel az után, hogy a magyar törzsszövetség elfoglalta a termékeny Kárpát-medencét, és fél évszázaddal az után, hogy a magyarok kalandozó rabló hadjáratai, amelyek Brémától Bolognáig rettegéssel töltötték el Európát, I. (Szent) István király megvetette egy európai keresztény királyság alapjait. Bár rendkívüli katonai tehetséget árult el, amikor legyőzte azokat, akik szembeszálltak hatalmával, I. István mindenekfelett a béke és a rend embere volt. Nyugat felé irányította országát, amikor a római, és nem a bizánci ortodox kereszténységet választotta. Olyan közigazgatási szervezetet adott az országnak, amelynek központi eleme, a megye mind a mai napig működik. Politikai eredményei teljes mértékben indokolják azt a tiszteletet, amellyel a magyarok ezer év múltán is adóznak emlékének. A Szent Korona, amelyet II. Szilveszter pápa küldött Istvánnak az év karácsonyán lezajlott koronázására, a magyar államiság legfőbb jelképévé vált, és az is maradt. Istvánt 1083-ban avatták szentté. István öröksége túlélte Magyarország első nagy megpróbáltatását, a tatárjárást, amikor a XIII. században mongol hordák rohanták le az országot, kifosztották a városokat, falvakat, és megtizedelték a lakosságot. IV. Béla, a kevés tehetséges Ár-

16 pád-házi uralkodók egyike, újjáépítette a királyságot, fejlesztette védelmi rendszerét, helyreállította a törvény uralmát, és az Árpádokat követő Anjou királyokra egy élhető, a szomszédjai által tisztelt királyságot hagyott, amely már nemcsak a Kárpátmedencére terjedt ki, hanem magában foglalta Horvátországot és a dalmát partvidéket is. Erre az örökségre építve az Anjouk Magyarországot Európa egyik legerősebb államává tették. I. (Nagy) Lajos perszonálunió formájában uralkodott Magyarországon és Lengyelországon. I. (Anjou) Mária királynő férje, Luxemburgi Zsigmond pedig az első olyan magyar uralkodó volt, aki viselte a Német-római Birodalom császári koronáját is. Magyarország ereje azonban csak látszólagos volt, nem valódi. A magyar korona olyan nagy területekre terjesztette ki fennhatóságát, ami jócskán meghaladta azt a képességét, hogy ellenőrizze vagy meg is védje azokat. Nőttek a belső, feloldhatatlan ellentmondások a korona és a túlságosan nagy hatalomhoz jutott bárók, a túl sok kiváltsággal rendelkező nemesek és a túlságosan megterhelt parasztok között, ehhez járul a csekély népesség és egy kevéssé fejlett gazdaság: mindez komolyan akadályozta Magyarország fennmaradási lehetőségeit, hiszen beszorult két, fellendülőben levő birodalom, északon a Habsburgok Ausztriája és délen az oszmán törökök közé. Magyarország gyakran tragikus történelme során nem utoljára a hübriszt követte a nemezis, az elbizakodottságot a végzet: 1526-ban a mohácsi csatamezőn Nagy Szulejmán hódító törökjei megsemmisítették II. Lajos seregét. A király is elesett, Magyarország bárói és nemesei zömével együtt. Az összeomlott Magyarország területe csatamezővé vált, amelyen a törökök és a magyar koronára vágyó vetélytársak harcoltak és fosztogattak. Csaknem két évszázadon át Magyarország Caesar Galliájához hasonlóan három részre volt felosztva: egy nagy kö-

17 zépső és déli területet a törökök foglaltak el, északnyugaton egy félhold alakú terület az osztrák Habsburgok uralma alá került, akik megnyerték a magyar koronáért folytatott küzdelmet, és a Tiszától keletre ott volt Erdély autonóm fejedelemsége, ahol az egymást követő magyar, de török protektorátus alatt uralkodó fejedelmek elevenen tartották a magyar függetlenség lángját, és tovább fejlődhetett a magyar kultúra. Erdély lett az a kiindulópont, ahonnan a XVII. század folyamán többször is kísérletek indultak ki a törökök jóváhagyásával vagy anélkül az idegen Habsburgok eltávolítására, és egy egységes, független Magyarország megteremtésére. E kísérletek mindegyike kudarcot vallott, de becsületet szerzett a magyaroknak, és időnként még az esetleges győzelem szikrája is felvillant. A XVIII. század elején Rákóczi Ferenc nyolc évig tartó szabadságharcában egy zömmel protestánsokból álló sereg élén küzdött az osztrákok ellen. A harc elvileg döntetlennel végződött, de Rákóczinak nem sikerült kiűznie az osztrákokat az országból. A XVII. század végén az osztrákok és a lengyelek legyőzték a törököket Bécs alatt, ezt követte Buda felszabadítása (amely akkor még nem egyesült Pesttel). Mindez végül ben a törökök Magyarországról való végleges kiűzéséhez vezetett, de egyben a Habsburg-uralom megerősödéséhez is, amely ellen egy évszázadon át nem voltak megmozdulások. Az a tény, hogy senki sem szállt nyíltan szembe a Habsburgokkal, egyáltalán nem azt jelentette, hogy a magyarok passzív alávetettségbe süllyedtek. A kétkamarás diéta, amelyen keresztül Magyarország nemesi uralkodó osztálya a mágnások és a köznemesek kifejtették a kormánynak nézeteiket, és szükség esetén meg is védték érdekeiket a korona ellenében, a XVIII. század folyamán elszántan védte alkotmányos jogait, és azokat a kiváltságokat, amelyeket az egymást követő magyar

18 királyok megadni kényszerültek. Ezek között a legkiemelkedőbb és a legellentmondásosabb a magyar nemesség adómentessége volt. Ez ürügyet adott a Habsburg-uralkodóknak arra, hogy kemény, diszkrimináló vámokkal sújtsák a birodalom többi részébe irányuló magyar exportot. Mária Terézia és fia, II. József kísérletei, amelyekkel megpróbálták rákényszeríteni a nemeseket arra, hogy vegyék ki részüket a királyság védelméből, és valósítsák meg az igencsak szükséges társadalmi és gazdasági reformokat, olyan feszültséget teremtettek Magyarország és Bécs között, amely valószínűvé, ha nem is elkerülhetetlenné tett egy esetleges szakítást. A század végén Magyarország társadalma még mindig feudális volt, elmaradott paraszti gazdasága nagy részben a jobbágyság középkori intézményén alapult. A társadalom heterogén volt, amelyben az etnikai magyarok a 8,6 milliós népességnek csak a 39%-át alkották. Az etnikai kisebbségek, az úgynevezett nemzetiségek (szlovákok, románok, horvátok, ruszinok, szerbek és németek) számbeli növekedése újabb feszültségforrást jelentett a vidék gazdasági nélkülözése és szegénysége mellett. A felvilágosodás eszméi nyomán gyors fejlődésnek indult a magyar nemzeti gondolat és a hazafiság. A MAGYAROK NYELVE A magyar szóval lehet jelölni a magyar állam minden lakosát, beleértve a nemzetiségeket : a szlovákokat, románokat, szerbeket, horvátokat, németeket és a ruszinokat is. A magyar szó azonban elsődlegesen azokra az országlakosokra vonatkozott, akiknek magyar volt az anyanyelve, és akik a honfoglaló magyarok távoli leszármazottainak tartották magukat. A XVIII. század derekától kezdődően a felvilágosodás hatást gyakorolt Magyarországra, érdeklődést és lelkesedést ébresztett a magyar nyelv iránt. Magyar-

19 országon a politikai és az irodalmi nyelv, amelyet a művelt osztályok a magánbeszélgetéseken kívül igen sok célra használtak, Európában egyedülálló módon még mindig a latin volt. A felvilágosodás korának vezető magyar költői nemcsak irodalmi nyelvvé tették a magyart, de összekapcsolták a nyelvet a hazafisággal és a nemzeti eszménnyel, megvetve ezzel a nacionalizmus alapjait. A századfordulóra a magyar nyelv iránti lelkesedésbe negatív felhangok is vegyültek; a nem magyarul beszélő etnikai csoportokat megvetéssel kezelték. Megszületett a nemzetiségi kérdés, amely az elkövetkező másfél évszázadban kártékony hatást gyakorolt a magyar politikai életre. Nyugtalanító módon a felvilágosodás bátorítására a nemzetiségek között is fejlődni kezdett a nemzeti azonosság és kulturális büszkeség érzése. A szlávok által körülvett magyarokban mindig is élt a külső fenyegetettség tudata; ettől kezdve azonban egyre inkább érzékelték a belső fenyegetettséget is. A gazdasági elmaradottság, a napóleoni háborúk után a mezőgazdasági árak összeomlása okozta sebezhetőség az egyre növekvő társadalmi feszültséggel együtt elgondolkodtatták a magyar nemesi osztály művelt tagjait az írókat, a költőket és a politikusokat, akik megérezték, hogy tenni kell valamit. A XIX. század első felében ez a szükség irányította egy csoport kiemelkedő ember tevékenységét, közülük Széchenyi István, Kossuth Lajos és Deák Ferenc nevét kell megemlíteni. Ők a reformkor idején hazájuk történelmének fényes lapjait írták. SZÉCHENYI ISTVÁN ( ) Széchenyi István gróf 1791-ben született Magyarország egyik legkiemelkedőbb mágnáscsaládjából. Rö-

20 vid, de kiváló katonai pályafutás után lelkes utazó tett, erős és értelmes kíváncsiság hajtotta, hogy megismerje más országok működését is. Angliai látogatásai nyomán mélységesen csodálta az angol politikai intézményeket, a társadalmi mobilitást és életmódot. Egyetértett Jeremy Benthammel abban, hogy a régi törvények és szokások, bármilyen tiszteletreméltóak is, elvetendőek, ha többé nem hasznosak: a holtak nem gyakorolhatnak zsarnokságot az élők felett. Nem volt demokrata, úgy vélte, hogy a földbirtokos osztályok folyamatos túlsúlya az egyetlen biztosítéka a nemzet fennmaradásának. Ugyanakkor szenvedélyesen hitt abban, hogy Magyarországon sürgető szükség van a fokozatos, konszenzuson alapuló, társadalmi és gazdasági reformokra. Azzal érvelt, hogy a földbirtokos, éppúgy, mint a paraszt, annak a feudális rendszernek a rabja és áldozata, amely még mindig Magyarországra nehezedett. Erőfeszítéseivel és három átütő erejű könyvével, amelyek közül a Hitel a legismertebb, igyekezett meggyőzni saját osztályát. A földbirtokosokat meg kellett szabadítani az ősiség törvénye béklyóitól, amely megakadályozta, hogy hitelt kapjanak beruházásaikhoz, mert nem kínálhatták fel birtokukat biztosítékként. Széchenyi nemcsak az elméletek embere volt, hanem gyakorlati reformer is: hozzájárult a Magyar Tudományos Akadémia megalapításához és finanszírozásához, meghirdette a Budát és Pestet öszszekötő Lánchíd tervét, szorgalmazta Magyarországon a lótenyésztést és a lóversenyek bevezetését, és Pesten megalakította az első angol típusú klubot.

21 Életére azonban gyakori depressziós időszakok vetettek árnyékot, ezek végül aláásták az egészségét, és 1860-ban öngyilkosságot követett el. Ennek ellenére teljes mértékben megérdemelte azt a kitüntető jelzőt, amellyel a nála radikálisabb Kossuth Lajos, későbbi ellenfele illette, amikor a legnagyobb magyar -nak nevezte őt: ez az elsőbbsége máig elvitathatatlan. Az 1840-es évek derekára a reformkor nagyjainak parlamenti munkája, írásai, retorikája egy sor gazdasági, társadalmi és közigazgatási reformot eredményezett, amelyek lebontották a feudalizmus intézményeit, és megvetették a polgári társadalom alapjait. A magyar országgyűlés megtapasztalta, hogy a hatáskörébe tartozó politikai területeken aktívabb ellenőrzést tud gyakorolni, egyben ott voltak a különféle európai forradalmi mozgalmak példái: mindez felbátorította a magyar országgyűlést arra, hogy szembeszálljon a királyi hatalommal olyan területeken is, amelyeken hagyományosan az uralkodó előjogai érvényesültek. V. Ferdinánd király, akinek az idegeit megrendítették az 1848 márciusában Bécs és Pest utcáin kitört forradalmak, vonakodva bár, de szentesítette az áprilisi törvényeket, egy törvénycsomagot, amely beteljesítette Magyarország átalakulását birodalma elmaradott, stagnáló tartományából erőteljes, megreformált, csaknem független állammá. bírjuk inkább elszánt hazafiságunk s hív egyesülésünk által drága anyaföldünket szebb virradásra. Sokan azt gondolják: Magyarország volt; én azt szeretném hinni, lesz! Széchenyi István Néhány hónappal később amikor elmúlt a trónját fenyegető veszély, és a Horvátország vezette nemzetiségek egyre el-

22 lenségesebben viseltettek a magyar országgyűlés iránt Ferdinánd visszavonta a szentesítést, felbátorította a horvátokat, hogy támadják meg Magyarországot, és ezzel elkerülhetetlenné vált a háború Ausztria és Magyarország között szeptembere és 1849 augusztusa között a Kossuth által felállított magyar nemzeti haderő, a honvédség legyőzte a horvátokat, és olyan erővel harcolt az osztrákok ellen, hogy a küzdelem holtpontra jutott. Az új császárnak, Ferenc Józsefnek orosz segítséget kellett kérnie, amelyet I. Miklós cár boldogan meg is adott. Magyarország utolsó és legnagyobb szabadságharca esélyei ezzel megsemmisültek. Megadta magát az oroszoknak, a megadást osztrák részről kegyetlen bosszú követte, amely megbénította a legyőzött Magyarországot és megbotránkoztatta Európát. A magyarok azonban ismét tanúbizonyságot tettek kivételes rugalmasságukról, és arról a képességükről, hogy talpra tudnak állni. Az elkövetkező két évtized során Magyarország és Ausztria óvatosan tapogatózva, gyakori kudarcokkal haladt egy olyan elrendezés felé, amelyet mindkét fél szükségesnek ítélt. Földrajzi helyzetük, közös történelmük a két országot olyan boldogtalan házasságra ítélte, amelyből egyik sem léphetett ki, nem engedhette meg magának a válást. Magyarország nélkül Ausztria nem számíthatott a nagyhatalmi státusra, Magyarország pedig Ausztria nélkül a nagyhatalmak kénye-kedvére lett volna kiszolgáltatva. Az 1867-es kiegyezéssel Magyarország független és elméletileg egyenlő partnere lett Ausztriának a kettős monarchiában: cserébe beleegyezett, hogy osztozik Ausztriával a felelősségben a külügyek, a hadügy és az e területekkel kapcsolatos pénzügyek területén. A magyar politikát 1914-ig és még azon túl is e megegyezés részletei körüli keserű viták uralták. Voltak olyanok, mint az akkor száműzetésben élő Kossuth

23 Lajos, akik úgy tartották, hogy Magyarország túl sokat engedett, jobban ki kellett volna aknáznia a Habsburgok gyengeségét, különösen a poroszoknak Ausztria felett 1866-ban aratott győzelme után, és a teljes függetlenségre kellett volna törekednie. A magyar uralkodó osztály tagjainak többsége azonban egyetértett Deák Ferenccel, a kor vezető államférfijával és a kiegyezés megteremtőjével abban, hogy a létező társadalmi szerkezet a csúcsán álló uralkodóval (még ha az osztrák is) a legjobb biztosítéka a társadalmi stabilitásnak olyan időkben, amikor az veszélyben forgott a királyságon belül élő nem magyar nemzetiségek egyre növekvő törekvései miatt. A kiegyezés visszaszerezte Magyarországnak azokat a jogokat és kiváltságokat, amelyek megőrzéséért három évszázadon át küzdött a Habsburg-abszolutizmus, és 1849 után a neoabszolutizmus ellen. Megerősítette a magyar földbirtokos osztály társadalmi és gazdasági fölényét ra, amikor a nemesség végigparádézott Budapesten (Buda és Pest 1872-ben egyesült), hogy tisztelegjen a császár-király és a millennium előtt, ennek az osztálynak sok ünnepelnivalója volt. A magyar gazdaság, mind a mezőgazdaság, mind az ipar, hála jó részben a népes, energikus és tehetséges zsidó közösségnek és az országba áramló egyre több külföldi tőkének, 1850-hez képest jelentősen fejlődött. A nagybirtokok virágoztak az osztrákokkal fennálló vámunió következtében. Tisza Kálmán alatt a nem éppen megfelelő nevű Szabadelvű Párt uralta három évtizeden át a magyar politikai életet, és megadta Magyarországnak azt a stabilitást, amelyre szüksége volt a gazdasági fejlődéshez. A millennium diadalittas hangulata, pompás felvonulásai, Budapestnek mint elegáns, modern európai fővárosnak hirtelen tündöklése elterelte a figyelmet a belső problémákról és feszültségekről, amelyek 1914-re olyan komollyá fajultak, hogy már a

24 magyar állam integritását fenyegették. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás, amely 1853-ban megerősítést nyert, nem sokat könnyített a vidéki lakosság életén. Azok a parcellák, amelyeknek az egykori jobbágyok a tulajdonosai lettek, általában túl kicsik voltak ahhoz, hogy eltarthassanak egy családot. A parasztság körülbelül egyharmadának egyáltalán nem volt földje, csak időszaki vagy alkalmi munka segítségével tengette életét. Még a XIX. század végén is ott lebegett a magyar vidék felett az éhínség veszélye. A kétségbeesett parasztok aratósztrájkjai és erőszakos cselekedetei mindennaposakká váltak, azokat a gyűlölt csendőrség, és időnként a katonaság rendre elfojtotta. Mivel a parasztságnak nem volt parlamenti képviselete sérelmei orvoslására Magyarországon a népességnek mindössze 6%-a rendelkezett választójoggal, és 1913-ig nem volt titkos a szavazás a pusztulás elől csak az emigráció jelentett menekülést és 1910 között 1,25 millió magyar emigrált az Amerikai Egyesült Államokba és Nyugat-Európába, főként a falusi és városi proletariátus köreiből. A vidék szegénysége csak tovább fokozta a nemzetiségek elégedetlenségét, melyeknek a zöme az országhatárok mentén, a mezőgazdaságilag kevésbé virágzó területeken élt. A szlovákok, a románok, a szerbek és a horvátok folyamatosan a magyarosításnak nevezett kulturális üldöztetésben részesültek, amellyel az egymást követő magyar kormányok igyekeztek biztosítani a magyar nyelv felsőbbségét, és azzal a heterogén magyar állam feletti magyar ellenőrzést. A főként nem magyarok lakta régiókban bezárták a nem magyar nyelvű középiskolákat és a kulturális intézményeket, és a nem magyar iskolákban is minden szinten, az óvodától felfelé kötelező volt a magyar nyelv tanítása. A viszonylag liberális 1868-os nemzetiségi törvényt, amelynek célja a nemzeti kisebbségek jogainak a védel-

25 me volt, nagymértékben mellőzték azok a helyi hatóságok, amelyek feladata lett volna a törvény alkalmazása. A nemzetiségek tiltakozásul bojkottálták a parlamenti munkát. Az ebből következő feszültség csak ritkán robbantott ki erőszakot: azok a különféle politikai szervezetek, amelyek megjelentek a nemzetiségek körében, általában úgy határoztak, hogy kivárnak; de az 1903-ban Horvátországban megvalósult komoly forrongások egy olyan évized nyitányát jelezték, amely alatt a magyar uralkodó osztály és a nemzetiségek közötti kapcsolat egyre csak rosszabbodott. A magyar állam széthullása csak egy kiváltó okra várt. A helyzetet csak rontotta, hogy a XX. század első évtizedében Magyarországot egy hozzá nem értő, gyenge koalíciós kormány irányította, amely Tisza István Tisza Kálmán fia, az újonnan megalakult Munkapárt feje 1910-es választási győzelméig volt hatalmon. Tisza, először mint az alsóház elnöke, majd 1913-tól mint miniszterelnök, átvágta az alkotmányos civakodások bonyolult csomóját, amelyre akkor már az osztrák-magyar viszony korlátozódott, és amely megfosztotta a Monarchiát az annyira szükséges védelem finanszírozásától, és helyreállította Béccsel a munkakapcsolatot. Mint a közös miniszteri tanács, a Monarchia kulcsfontosságú politikacsináló testületének a tagja, Tisza első ízben azóta, hogy Andrássy Gyula gróf kiválóan működött mint a Monarchia külügyminisztere hangot adott Magyarországnak a politikában, és tette ezt válságos időkben. Tisza politikája két meggyőződésből fakadt, amelyekhez acélos elszántsággal és néha szenvedéllyel ragaszkodott. Az első az a hite volt, hogy a nemesség szent küldetése a magyar nemzet vezetése, amelynek mind az egységét, mind magyar jellegét meg kell őrizni. Ebből következett, hogy ellenállt minden olyan kísérletnek, amely a választójog kiterjesztésére irányult:

26 csakis a magyar földbirtokos osztályban lehet megbízni, csak az gyakorolhatja a politikai jogokat a nemzet egésze javára. A paraszt, mondta, komoly politikai érvek mérlegelésére képtelen, és a legkülönbözőbb, de egyaránt erkölcstelen és veszélyes politikai kortesfogások által irányíttatja szavazatát. 2 A másik meggyőződése szerint Magyarország számára életbevágó fontosságú volt a Monarchia és Németország szövetsége. A magyar nemzet az, amelyik a német birodalommal való nemzetközi szövetséget talán még az osztrák németeknél is nagyobb egyértelműséggel támogatja. Egész politikánk egyik sarokköve ez, mert múló epizódok felett magasan álló alapigazságnak valljuk és hirdetjük, hogy a magyar nemzetnek a nagy német nemzettel való politikai szolidaritásban kell világtörténelmi hivatását betöltenie júniusában, Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége szarajevói meggyilkolása után Tisza szenvedélyesen érvelt a minisztertanácsban az ellen, hogy a gyilkosságot ürügynek használják fel egy Szerbia elleni háborúhoz, miközben az osztrák miniszterek éppen erre akarták rávenni a császárt. Tisza tudta, és meg is mondta Ferenc Józsefnek, hogy egy Szerbia elleni támadás azonnal maga után vonja a háborút Oroszországgal, és ez világháborúvá fog válni. Ebben a kérdésben világosabban látott, mint bármelyik európai partnere. Tiszára azonban hatott az érvelés, hogy Vilmos császár, aki a szerbek elleni lépés mellett volt, le fogja becsülni Ausztria-Magyarországot, ha a Monarchia visszafogja magát. Ezt gyengeségként fogja értelmezni, és ennek következtében sérülhetnek Magyarország érdekei. Tisza, aki szilárdan hitt a német szövetség elsődleges fontosságában, ekkor vonakodva bár, de a háborúra szavazott. A háborút szinte kötelezően kiváltotta az az ultimátum, ame-

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

Magyarország külpolitikája a XX. században

Magyarország külpolitikája a XX. században Fülöp Mihály-Sipos Péter Magyarország külpolitikája a XX. században SUB Göttingen 7 210 085 436 99 A 5460 Aula, 1998 TARTALOM Első fejezet MAGYARORSZÁG AZ ÚJ NEMZETKÖZI RENDBEN AZ I. VILÁGHÁBORÚ UTÁN 9

Részletesebben

A nemzetközi helyzet kemény lett

A nemzetközi helyzet kemény lett A nemzetközi helyzet kemény lett II. Országos Középiskolai Problémamegoldó Verseny Hakuna Matata Fehér Zsolt, Rottek Bence, Vályogos Anna 1 2015. 02. 29. A cél egy Európára kiterjedő háború elkerülése,

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám:

TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: Nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium 1 TÖRTÉNELEM 8. évfolyamos tanulók számára 2. forduló Össz.pontszám: 50p Név: Iskola neve, címe:.. I. Az alábbi feladat az 1848-49-es magyar forradalomra

Részletesebben

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6,

Zavodszky Geza. Törtenelem 111. a közepiskolak szamara. Nemzeti Tankönyvkiad6, Zavodszky Geza Törtenelem 111. a közepiskolak szamara ATDOLGOZOn KIADAs Nemzeti Tankönyvkiad6, Budapest Bevezetes.. 5 I. Az "ismeretlen" XVIII. szazad 7 Regi vihig - modem vihig. Az "ismeretlen" XVIII.

Részletesebben

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll.

A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. Tantárgy: Történelem Osztály: Szakközépiskola 9-12 A vizsga szerkezete: A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll. 1.) Írásbeli vizsga Időtartama: 45 perc Elérhető pontszám: 60 pont Az írásbeli feladatok

Részletesebben

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején

A szatmári béke. Magyarország a szatmári béke idején 1 A szatmári béke Magyarország a szatmári béke idején A szatmári béke megkötésének körülményeit vizsgálva vissza kell tekintenünk az azt megelőző eseményekhez. 1701-ben Rákóczi Ferenc egy nemesi mozgalmat

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország

Salát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,

Részletesebben

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint

100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint ELTE Érettségi és Felvételi Előkészítő Iroda 1088, Bp. Múzeum krt. 4/A Alagsor -159. http.://elteelokeszito.hu 100 órás féléves intenzív Érettségi Előkészítő Kurzus Emelt szint Történelem Tematika Kurzus

Részletesebben

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el!

A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai. 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont. 3. feladat Magyarázd el! A rejtvényfüzet feladatai: 1. feladat Széchenyi István és kortársai 10 pont 2. feladat Keresztrejtvény 18 pont 3. feladat Magyarázd el! 10 pont 4. feladat Kutatómunka 10 pont 5. feladat Hírességek 6 pont

Részletesebben

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig

Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig SZAMOSI LÓRÁNT Az Oszmán Birodalom kialakulása Törökellenes harcok 1458-ig A. Az oszmán állam kialakulása, az első hódítások Ha manapság a török szót meghalljuk mindenkinek a mai Török Köztársaság lakossága

Részletesebben

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét.

A TRIANONI BÉKE. Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. A TRIANONI BÉKE Dátum: 1920. június 4. (nemzeti gyásznap) Aláírás helyszíne: a Kis-Trianon palota Párizs mellett innét kapta a nevét. 1. Általános jellemzők: a többihez hasonlóan megalázó rablóbéke területi

Részletesebben

A limanowai csata emléknapja Sopronban

A limanowai csata emléknapja Sopronban A limanowai csata emléknapja Sopronban 2 A limanowai csata emléknapja Sopronban A Soproni Huszár Hagyományőrző Egyesület nevében köszöntöm vendégeinket, tagjainkat, és a megjelenteket. Egyesületünk császári

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei

A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei A nemzetközi jog létrejöttének és fejlődésének feltételei Valki László 2011. szeptember A nemzetközi jog létrejöttének előfeltételei 1. Tartósan elkülönült politikai entitások 2. Tényleges, intenzív kapcsolatok

Részletesebben

SZKA208_13. A kurdok

SZKA208_13. A kurdok A VILÁG LEG- SZKA208_13 NAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE: A kurdok tanulói A VILÁG LEGNAGYOBB ÁLLAM NÉLKÜLI NEMZETE 8. évfolyam 125 13/1 A KURDOK Szemelvények Kurdisztán A huszonkétmillió kurd a világ egyik

Részletesebben

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után

KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után KORA ÚJKOR, ÚJKOR Családi ügyek Orániai Vilmos és a Habsburgok V. Károly lemondása után A Habsburgok és a Nassauiak, akik együttműködtek V. Károly uralkodása idején, élesen összecsaptak egymással II. Fülöp

Részletesebben

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között

Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945 1950 között Mottó: A kollektív felelősség elvével és a kollektív megtorlás gyakorlatával a magyar nemzet sem most, sem a jövőben sohasem azonosíthatja

Részletesebben

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946)

A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) A nemzetközi kapcsolatok története (1914 1946) 2012. szeptember Valki László www.nemzetkozi jog.hu 15 m halott I. világháború Összehasonlítás: áldozatok száma millióban 62 II. világháború 40 Mongol hódítások

Részletesebben

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége.

II. Az ókori Róma Közép szint: A köztársaságkori Róma története. A római civilizáció szellemi és kulturális öröksége. Emelt szint 11. évfolyam Témakörök I. Az ókori görögök A poliszrendszer kialakulása és jellemzői. Athén felemelkedése és bukása. A hellenizmus kora. Az ókori görögség szellemi, kulturális öröksége. Annak

Részletesebben

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN

TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN TRIANON KÉNYSZERZUBBONYÁBAN Bakos István (Budapest) elõadása a Trianon a magyarság tudatvilágában c. tanácskozáson Budapest Tóthfalu 2002. õszén Tisztelt Tanácskozás! Kedves Barátaim! Köszönöm a meghívást

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS

AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS AZ EURÓPAI UNIÓRÓL SZÓLÓ SZERZŐDÉS ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ MŰKÖDÉSÉRŐL SZÓLÓ SZERZŐDÉS P a t r o c i n i u m - k i a d v á n y W e r b ő c z y - s o r o z a t Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi

Részletesebben

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája

LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN. RedRuin Consulting munkája LÉPÉSEK A SZARAJEVÓI MERÉNYLET UTÁN RedRuin Consulting munkája BEVEZETÉS 1914. július 12. SZERB VILLÁMHADMŰVELET HELYZETELEMZÉS ERŐSSÉGEK felfelé ívelő, diverz gazdaság véderő tv. (hadsereg modernizációja)

Részletesebben

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet.

Kutatási tárgykörök I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. 2. Őstörténet. 3. Családtörténet. Kutatási tárgykörök ROVATREND a történelemtanár-továbbképzésünk tanrendje alapján I. A történelemkutatás módszertana. 1. Régészet. a. Ásatási tudnivalók, az ásatásig vezető út, ásatás. b. Temetőfeltárás,

Részletesebben

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején

BÁTHORI GÁBOR. Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM DOKTORI TANÁCSA BÁTHORI GÁBOR Az Erdélyi Fejedelemség és a Porta politikai és katonai szövetsége Bocskai István és Bethlen Gábor fejedelemsége idején című doktori

Részletesebben

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között

Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Észak-Erdély kérdése Románia külpolitikájában 1940 1944 között Előadásom elsősorban román szemszögből, továbbá a politika- és az eszmetörténet oldaláról közelíti meg az 1940 1944 közötti észak-erdélyi

Részletesebben

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések

1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések 1. félév: alkotmányjog, közjogi berendezés 2. félév: alapvető jogok és kötelezettségekhez tartozó alkotmánybírósági döntések Alkotmány: constitutio közös állapot, közös megegyezés, hogy milyen szabályok

Részletesebben

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)

A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem

Részletesebben

Főhajtás, mérce és feladat

Főhajtás, mérce és feladat Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt

Részletesebben

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban

A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban DOI: 10.18427/iri-2016-0056 A kormányzó és a trón. Alkotmányos szerepvállalás vagy dinasztikus tervek a Horthy családban Olasz Lajos Szegedi Tudományegyetem JGYPK olasz@jgypk.szte.hu Az elvesztett háború,

Részletesebben

Egy kárpát-medencei sorsforduló

Egy kárpát-medencei sorsforduló Egy kárpát-medencei sorsforduló Számvetés-kísérlet Raffay Ernő könyve kapcsán * I. Alig telik el egy esztendő azt követően, hogy Moldva és Havasalföld 1859-ben egyidejűleg Alexandru Ion Cuzát választotta

Részletesebben

Tudnivalók a Vöröskeresztről

Tudnivalók a Vöröskeresztről Tudnivalók a Vöröskeresztről Kulcsszavak A Vöröskereszt és Vörösfélhold Mozgalom eredete és története Henry Dunant 1828-1910 A Vöröskereszt Mozgalom alapítója. Nagyon megindította a Solferinoi csata borzalma,

Részletesebben

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont)

A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre! (24 pont) KTV I. forduló Az I. világháború eseményei, csatái A csapat neve... A csapat tagjai:......... A feladatlap visszaküldési határideje: 2014. november 28. 1. Válaszoljatok a képekkel kapcsolatos kérdésekre!

Részletesebben

Tonton-mánia a francia médiában

Tonton-mánia a francia médiában 2011 május 18. Flag 0 Értékelés kiválasztása Még nincs értékelve Értéke: 1/5 Értéke: 2/5 Mérték Értéke: 3/5 Értéke: 4/5 Értéke: 5/5 Harminc évvel ezelőtt, május 10-én, pontosan este 8 órakor a francia

Részletesebben

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN

ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN Viktimológia 49 Molnár Tibor ZENTA EMBERVESZTESÉGEI A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K)BAN A XX. SZÁZADI VILÁGHÁBORÚ(K) világháború fogalmának meghatározása nem egyszerű feladat. Tudományos megfogalmazás szerint

Részletesebben

Tartalom. Bevezető / 7

Tartalom. Bevezető / 7 bevezető Visszaemlékezéseimet írva halottak, halottaim közt bóklásztam. Jó volt őket rövidebb hosszabb ideig magamhoz hívni. Mint hajdanán, most is szeretettel néztek rám. Faggattam volna őket, de a múltba

Részletesebben

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd

hogy ezzel a szultánt János ellen fordítja. I. Ferdinánd Az előzményekről 1526 augusztusában Mohácsnál a Szulejmán szultán vezette törökök megverték a magyar sereget. A csatában odaveszett a magyar király, II. Lajos is. A csata után Szulejmánnak 12 nap is elegendő

Részletesebben

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura

TÖRTÉNELEM. Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura Ljubljana 2010 TÖRTÉNELEM Általános érettségi tantárgyi vizsgakatalógus Splošna matura A tantárgyi vizsgakatalógus a 2012. évi tavaszi vizsgaidőszaktól érvényes az új megjelenéséig. A katalógus érvényességéről

Részletesebben

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932)

Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DOKTORI ÉRTEKEZÉS TÉZISEI Kiss József Fajvédelemtől a nemzeti demokráciáig Bajcsy-Zsilinszky Endre politikai tervei a trianoni Magyarország megújulására (1918-1932) DE Bölcsészettudományi Kar 2007 Bajcsy-Zsilinszky

Részletesebben

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek

Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek Tokeczki.qxd 2011.11.19. 14:18 Page 43 TŐKÉCZKI LÁSZLÓ Nemzetkarakterológia avagy közösségi (etnikai) presztízsek A különböző etnikai/kulturális közösségeknek kezdettől fogva volt önképük (pozitív) és

Részletesebben

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK

GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK GRÓF KOHÁRY ISTVÁN MEGYEI TÖRTÉNELMI EMLÉKVERSENY II. FORDULÓ MEGOLDÁSOK 1. középkori kereskedelem (elemenként 0,5 pont) a. Champagne 4 b. Velence 6 c. Firenze 7 d. Flandria 3 e. Svájc 5 2. Angol parlament

Részletesebben

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma

ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,

Részletesebben

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno

AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC. RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno AZ 1848-49-ES MAGYAR FORRADALOM ÉS SZABADSÁGHARC CSEH- ÉS MORVAORSZÁGI RICHARD PRAŽÁK Masaryk Egyetem, Brno VISSZHANGJA Az európai forradalmak sorozata 1848-ban már január 12-én, a szicíliai Palermóban

Részletesebben

A géppuska Önműködő, sorozatlövés leadására alkalmas lőfegyverek léteztek már az első világháború kitörése előtt is, igazán félelmetes hírnévre azonban 1914 után tettek szert, amikor a géppuskák a lövészárok-háborúkban

Részletesebben

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos

Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos SZAMOSI LÓRÁNT Az Anjouk évszázada II. I. (Nagy) Lajos 1. Az apai örökség Lajos, Károly Róbert harmadik fia alig 16 éves volt mikor édesapjától átvette Magyarország kormányzását 1342-ben. Ő az egyetlen

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam

T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet 1088 Budapest, Vas utca 8-10. Az iskola Az osztály A tanuló A tanuló neme: Kompetenciaalapú mérés 2008/2009. T ÖRTÉNELEM 9. év f o lyam A változat

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *

ARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) * ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Hung. Monitoring 19.5.89. (Kossuth Rádió, Hírek, 16 h ) - Megalakult a magyar Helsinki Bizottság, A ma már szerencsére természetes eseményről számol be Szilágyi Gabriella. - Az alakuló ülésen Schwarzenberg

Részletesebben

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás

Történelemtudományi Doktori Iskola témakiírás Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ

ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY DR. HORVÁTH ATTILA ADALÉKOK A MAGYAR KÖZLEKEDÉSÜGY ÉS HONVÉDELEM XX. SZÁZADI KAPCSOLATRENDSZERÉNEK TANULMÁNYÁZÁSÁHOZ Egy állam közlekedéspolitikájának alakítását számtalan

Részletesebben

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában

ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan

Részletesebben

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II.

Doktori Iskola témakiírás 2012-2013 II. Törzstagok: Gergely András Témakiírás A magyarországi eredetű tisztikar felekezeti összetétele 1848-49 historiográfiai vitái A protestantizmus szerepe a magyar felvilágosodás folyamatában Politikai konfliktusok

Részletesebben

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78.

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZETÉNEK KUTATÁSI JELENTÉSEI 78. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL NÉPESSÉGTUDOMÁNYI KUTATÓINTÉZET Igazgató: Spéder Zsolt Készítették: Hablicsek László

Részletesebben

A közjogi kérdések az első világháború idején

A közjogi kérdések az első világháború idején A közjogi kérdések az első világháború idején Az Osztrák-Magyar Monarchia középcímere 1915 Kép forrása: Országos Széchényi Könyvtár http://mek.oszk.hu/01900/01905/html/cd8/kep ek/tortenelem/to391ehh08bor.jpg

Részletesebben

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska

1 Tiszták, hősök, szentek. Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 1 Tiszták, hősök, szentek Árpád-házi Szent István Boldog Bajor Gizella Árpád-házi Szent Imre Árpád-házi Szent László Árpád-házi Szent Piroska 2013 Géza fejedelem megkereszteltette fiát, aki a keresztségben

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS

ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS ORSZÁGOS TÖRTÉNELEM TANTÁRGYI VERSENY 2013 /2014 MEGYEI FORDULÓ JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ ÉS JAVÍTÓKULCS A feladatok legkisebb, önállóan értékelhető elemeit, azaz az itemeket a magyar ABC kisbetűivel jelöltük.

Részletesebben

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL

ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL STEFAN AUGUST LÜTGENAU ÁLLÁSFOGLALÁS A CIVIL TÁRSADALMI RÉSZVÉTELRŐL ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ DUNA RÉGIÓRA VONATKOZÓ STRATÉGIÁJÁRÓL Kismarton/Eisenstadt, 2010. február 15. Az Európai Unió Duna régióra vonatkozó

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK

ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK ÖSSZEFOGLALÓ KÉRDÉSEK A francia forradalom kezdete Ki volt a francia uralkodó 1789-ben? XVI. Lajos. Mit jelentett az abszolutizmusa? Korlátlan királyi önkényuralmat. Miért került államcsőd közeli helyzetbe

Részletesebben

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban

A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban A csehszlovák magyar lakosságcsere népességföldrajzi vonatkozásai a dél-alföldi régióban írta Kugler József A második világháború az európai országok többségétôl nemcsak súlyos véráldozatokat követelt,

Részletesebben

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt

A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt AZ ANGOL H A D I F L O T T A Irta: SZALAY ISTVÁN A világháború után kiadott uj angol katonai szolgálati szabályzatban egy helyen a következők olvashatók: A brit világbirodalom messze szétszórt részei között

Részletesebben

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés.

Mit kíván a magyar nemzet. Legyen béke, szabadság és egyetértés. 1848-12 pont A Pilvax kör 1848. Március 15.-e reggelén Irinyi József által megfogalmazott 12 pontot, a Nemzeti dallal együtt elvitték Landerer és Heckenast nyomdájába, ahol a nyomdagépet lefoglalva kinyomtatták.

Részletesebben

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok

SZAKMAI BESZÁMOLÓ. A konferenciáról készült ismertető elérhető az alábbi honlapcímen: www.bathorimuzeum.hu/közérdekű információk/pályázatok Nemzeti Kulturális Alap Igazgatósága 1388 Budapest Pf. 82 Pályázati azonosító: 3508/01085. SZAKMAI BESZÁMOLÓ A Magyar Nemzeti Múzeum 3508/01085. számú pályázati azonosítóval jelölt pályázata 290.000,-

Részletesebben

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig

A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig 1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.

Részletesebben

Az identitáskereső identitása

Az identitáskereső identitása Csepeli György Az identitáskereső identitása Pataki Ferenc 1982-ben jelentette meg Az én és a társadalmi azonosságtudat című könyvét, melyet szerényen műhelytanulmánynak nevezett. A mű valójában monográfia,

Részletesebben

Megoldás és pontozási útmutató

Megoldás és pontozási útmutató Tanulmányi Verseny 2007/2008 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2007. december 13. Megoldás és pontozási útmutató A kérdéseknél 1-1 pont adható minden helyes feladategységre. Az eltéréseket külön jelöljük.

Részletesebben

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS

Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Országos Szakiskolai Közismereti Tanulmányi Verseny 2011/2012 TÖRTÉNELEM. (iskolai) forduló 2012. február 9. MEGOLDÁS ÉS PONTOZÁS Kedves Kolléga! A feladatok megoldására 60 perc állt rendelkezésére. A

Részletesebben

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból.

Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Magyar uralkodók listája A Wikipédiából, a szabad lexikonból. Ezen a lapon a magyar uralkodók listája található. Árpád-ház Fejedelmek kora Álmos szül. kb. 820-ban Egyek és Emese fia (?) Árpád kb. 895 907

Részletesebben

Budapest ostromkalauz

Budapest ostromkalauz Mihályi Balázs Budapest ostromkalauz 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Budapest ostroma (1944 45)... 9 Védelmi és támadási eljárások Budapest ostrománál... 20 Buda Észak... 29 Buda Dél... 62

Részletesebben

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató

Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004. javítási útmutató Történelem J Írásbeli felvételi feladatok 2004 javítási útmutató 1. Jogalkotók Nevezze meg a körülírt jogalkotó történeti személyiségeket! a) A kiváltságos papi osztály helyzetének megerősítését szolgáló

Részletesebben

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci

d barokk c görög/római g mezopotámiai toronytemplom b román f bizánci A 2004/2005. tanévi Országos Középiskolai Tanulmányi Verseny első (iskolai) fordulójának feladatmegoldásai TÖRTÉNELEMBŐL I. KÉPAZONOSÍTÁS (5 pont) A képeken különböző korok templomai láthatóak. Válassza

Részletesebben

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai.

2. A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése, szervezeti egységei és ezek feladatai. Hőgyész Nagyközség Önkormányzata és a Hőgyészi Közös Önkormányzati Hivatal - mint közfeladatot ellátó szerv KÖZÉRDEKŰ ADATAI az elektronikus információszabadságról szóló 2005. évi XC. törvény és a végrehajtására

Részletesebben

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok

Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok JELENKOR Az olasz ellenállás és a szövetségesek közötti kapcsolatok A II. világháború történelmével foglalkozó átlagember gondolatában a fasiszta Németország által megtámadott országokban kibontakozó ellenállási

Részletesebben

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22.

MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. MEGOLDÓKULCS EMELT SZINTŰ PRÉ NAP. 2011.01.22. 1. A kenyér és cirkusz politika az ókori Rómában Megszerkesztettség, A diák a római szórakoztatás ír, kiemelve azok a politikában betöltött jelentőségét.

Részletesebben

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg?

JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? JELENKOR Amikor a tények magukért beszélnek Zog, miért futamodtál meg? Talán az a kérdés, hogy Ahmet Zog albán király miért hagyta el országát, amikor 1939 áprilisában a fasiszta Itália elfoglalta Albániát,

Részletesebben

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8.

A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI. 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. A KÖZÉPISKOLÁSOK FELADATAI 1. TOTÓ Melyik válasz a helyes? a) Mikor szállta meg Windischgrätz a fővárost? 1. 1849. január 1. 2. 1849. január 3. 3. 1849. január 5. 4. 1849. január 8. b) Melyik várost szabadította

Részletesebben

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja

Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér közül a második. Apja tisztviselõ volt, anyja kiemelkedõ Szövetkezeti gondolkodók, személyiségek és szervezõk Erdélyben Balázs Ferenc (1901 1937) Balázs Ferenc Kolozsváron született 1901 októberében. Székely származású szülõk gyermeke, négy testvér

Részletesebben

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26.

TÖRTÉNELEM - G. ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. TÖRTÉNELEM - G ÍRÁSBELI FELVÉTELI FELADATOK JAVÍTÁSI ÚTMUTATÓ 2003. június 26. I. A tesztkérdések, illetve azok elemei (a,b,c stb.) rövid (a kérdezett adatot vagy tömör megfogalmazást tartalmazó) választ

Részletesebben

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson

Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Beszéd a Zrínyi szoboravatón és laktanya névadáson Tisztelt Ünneplő Közösség! Különös súlya van annak, hogy most a honvédelem rendszerének és benne a honvédtisztképzésnek a megújításakor újra gróf Zrínyi

Részletesebben

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása

2014/15-ös tanév, II. félév. 4. Rendi szervezkedés, kuruc mozgalom; az ország török uralom alóli felszabadítása TEMATIKA ÉS IRODALOMJEGYZÉK A Magyarország története II., valamint a Magyarország történelem és társadalomismerete a XX. században c. tanegységekhez (TAB 1106, TAB 2112) 2014/15-ös tanév, II. félév Témakörök

Részletesebben

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS?

Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Biblitanítások Ariel Hungary VILÁGMÉRETŰ ÉBREDÉS? Több mint 25 éves hívő életem során számtalanszor találkoztam a címben megfogalmazott kifejezéssel. Először persze nem tudtam, hogy mi is állhat mindennek

Részletesebben

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918)

A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) A SZABADKAI KÖZSÉGI FŐGYMNASIUM RÖVID TÖRTÉNETE (1860 1918) Az egykori szabadkai gimnázium épülete 8 A Szabadkai Községi Főgymnasium története 1861-ben kezdődött, amikor az 1747-ben alapított iskola megnyitotta

Részletesebben

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete

Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Barcsa Dániel: A hűség krónikása Rugonfalvi Kiss István emlékezete Annak idején a kádári Magyarországon senki sem emlékezett meg RugonfalviKiss István születésének századik évfordulójáról. Ezen csöppet

Részletesebben

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában

A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában A területi szerkezet átalakulása Délkelet-Európában Illés Iván, egyetemi tanár, MTA Regionális Kutatások Központja DTI A balkáni országok történetének egyik legmeghatározóbb vonása az volt, hogy ebben

Részletesebben

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József

AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar

Részletesebben

A magyar börtönügy arcképcsarnoka

A magyar börtönügy arcképcsarnoka A magyar börtönügy arcképcsarnoka Pulszky Ágost (1846 1901) A humanitárius szempont legbiztosabb próbája a politikai értékeknek. (Szalay László) Jogfilozófus, szociológus, politikus, jogtudományi szakíró,

Részletesebben

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG

TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM-FÖLDRAJZ MUNKAKÖZÖSSÉG TÖRTÉNELEM NYOLCADIKOS VIZSGA 5-8. ÉVFOLYAM ANYAGÁBÓL SZÓBELI VIZSGA TÉTELEK ALAPJÁN A szóbeli vizsga menete: a tanulók a tétel kihúzása után kb. 30 perc felkészülési

Részletesebben

Nagyapám fegyvert rejteget

Nagyapám fegyvert rejteget GÄRTNER-KERTÉSZ TIBOR Nagyapám fegyvert rejteget Scolar Elsõ fejezet CSUPA MÓKA, CSUPA KACAGÁS (1914. augusztus 1., szombat) Ez a czéltudatosság, ez a tökéletes harczképesség bizonyítja, hogy nyert ügyünk

Részletesebben

Történelem 3 földrészen - 1956

Történelem 3 földrészen - 1956 1956, Melbourne Az 1956. december 6-ai melbourne-i vérfürdő legendájával az olimpiatörténet egyik legismertebb fejezetének főszereplője lett a magyar vízilabda csapat. Történelem 3 földrészen - 1956 Három,

Részletesebben

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945

Mihályi Balázs. Dél-Buda ostroma 1944-1945 Mihályi Balázs Dél-Buda ostroma 1944-1945 Budapest, 2014 Tartalom Előszó... 7 Dél-Buda Budapest ostromában (1944-45)... 10 Előzmények... 10 Az ostrom első szakasza (1944. december 24-25.) Buda bekerítése...

Részletesebben

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN

A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN A MAGYAR SZELLEM UTJA A TRIANONI ERDÉLYBEN AZ ELMULT KÉT ÉVTIZEDRE ma már önkéntelenül is mint történelmi, lezárt korszakra gondolunk vissza. Öröksége azonban minden idegszálunkban továbbreszket s meghatározza

Részletesebben

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA

STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA AZ EURÓPAI ÚJJÁÉPÍTÉSI ÉS FEJLESZTÉSI BANK DOKUMENTUMA STRATÉGIA MAGYARORSZÁG SZÁMÁRA Nyilatkozat A dokumentum eredeti szövegének fordítását az EBRD kizárólag az olvasó érdekében biztosítja. Annak ellenére,

Részletesebben