Vállalkozói Hírlevél 13. TÁMOP C-13/ A Munkáért!

Átírás

1 Vállalkozói Hírlevél 13. TÁMOP C-13/ A Munkáért!

2 Tartalom Bérek adóztatása az OECD tagállamaiban...3 Kötvény vagy részvény: befektetési stratégiák között....8 Erősödő fellendülés az euró övezetben A magyarországi közmunka és a nemzetközi tapasztalatok Lakáspiac: a válságnak vége, lassan indul az építési konjunktúra... 2

3 EURÓPAI HÍREK Bérek adóztatása az OECD tagállamaiban TEHERNÖVEKEDÉS ADÓEMELÉS NÉLKÜL Folyamatosan nőtt 21 és 214 között a munkabérek adóterhelése a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) országainak egészében, annak dacára, hogy a tagállamok többségében nem emelték meg a személyi jövedelemadó kulcsait olvasható a szervezet most kiadott, Taxing Wages 215 című tanulmányában. Magyarország egyike azon tagállamoknak, amelyekben a legnagyobb mértékben csökkent a vizsgált fő mutatószám, az úgynevezett adóék, ennek ellenére a béreket leginkább terhelő államok közé tartozunk. Az OECD évente kiadott tanulmánya összehasonlíthatóvá teszi, hogy a tagállamokban milyen adók és egyéb terhek sújtják a munkabéreket, márpedig ennek az ismerete fontos szempont mind a munkavállalók munkahely választási döntéseinél, mind a munkáltatók munkaerő-felvételi stratégiáinál. A tanulmányban a bérek adóterhelését egy szintetikus mutatóval, az adóékkel fejezik ki. Az adóék egy hányados, amelynek a számlálójában a befizetendő személyi jövedelemadó, továbbá a munkavállalói és munkáltatói járulékok összege áll, csökkentve a családi adókedvezményekkel, a nevezője pedig a teljes munkáltatói bérköltség. Az adóéket a tanulmányban minden országnál az átlagbérre és két fő keresőtípusra vizsgálták: az egyedülálló, gyermektelen alkalmazottra, illetve az egy keresős, kétgyermekes családra. Egyedülálló gyermektelenek keresetének adóéke és annak összetétele 214-ben (százalék) Forrás: OECD Economic Outlook 214 Belgium Ausztria Németország Magyarország Franciaország Olaszország Finnország Csehország Svédország Szlovénia Portugália Szlovákia OECD 34 Lengyelország Japán USA Egyesült Királyság SZJA Munkavállalói járulékok Munkáltatói járulékok Adóék A bérekre rakódó terhek növekedése a vizsgált időszakban a legnagyobb részt abból eredt, hogy a béremelkedések hatása meghaladta a különböző adókönnyítések és családi kedvezmények mérséklő hatását. Az OECD 34 tagállama közül mindössze 7-ben voltak magasabbak az átlagkeresetű alkalmazottakra érvényes adókulcsok 214-ben, mint 21-ben, 6 országban alacsonyabbak voltak, a többiben nem változtak. 3

4 EURÓPAI HÍREK Az OECD egészében az átlagkeresetre számított adóék 214-ben,1 százalékponttal 36, százalékra nőtt 213-hoz képest, pedig ebben az időszakban egyetlen tagállamban sem emelték az adókulcsokat. Maga az adóék a 34 tagállam közül 23-ban nőtt, 9-ben csökkent, és 2-ben maradt változatlan. Magyarországon a 1. legmagasabb az adóék, az egy keresős két gyermekes családoknál Az egyedülálló, gyermektelen alkalmazottak adóéke 214-ben a 4. legmagasabb volt az OECD 34 tagállama közül, a keresők ezen csoportjánál a tavalyi mutató 49, százalék volt, szemben az OECD 36, százalékos átlagával. A teljes adóéken belül együttesen 71 százalékos volt az szja és a munkáltatói járulékok részesedése, összevetve a 77 százalékos OECD átlaggal. Az egy keresős, kétgyermekes családok esetében az adóék azonos kereset mellett kisebb, mint az egyedülállóknál, hiszen számos más OECD-tagországhoz hasonlóan az állam kedvezményes adóztatással és pénzjuttatásokkal preferálja a gyermekvállalást. Így ennél a kategóriánál az adóék 34,6 százalék volt tavaly, a szervezet tagállamai közül a 1. legmagasabb, míg az OECD-átlag itt 26,9 százalék volt. Az adatokból az is látható, hogy Magyarországon az adóéken keresztül az átlagosnál erősebben támogatják a gyermekvállalást, hiszen az egyedülálló, gyermektelenek mutatójához képest itt 14,4 százalékponttal alacsonyabb volt tavaly az adóék, míg az OECD egészében 9,1 százalékpont ez az adóékkedvezmény. 6 5 Az adóék családtípusonként 214-ben (százalék) Forrás: OECD Economic Outlook Görögország Belgium Franciaország Olaszország Finnország Ausztria Svédország Törökország Spanyolország Magyarország Németország Észtország Norvégia Hollandia Lengyelország Portugália Szlovákia Dánia OECD 34 Csehország Egyesült Királyság Japán Szlovénia USA Izland Mexikó Kanada Dél-Korea Izrael Ausztrália Luxemburg Írország Svájc Chile Új-Zéland Egyedülálló, gyermektelen Egy kereső házaspár 2 gyerekkel 4

5 EURÓPAI HÍREK Hogyan változott az adóék Magyarországon között Az átlagkeresetű egyedülállók adóéke Magyarországon 2 és 214 között 54,7 százalékról 49, százalékra mérséklődött, tehát 5,7 százalékponttal esett. Ugyanebben a másfél évtizedben az OECD-átlag 36,7-ről 36, százalékra zsugorodott, a csökkenés ez esetben,7 százalékpont volt. A magyar mutatónál a tizenöt év alatt elég nagy ingadozások figyelhetők meg, 29-ről 21-re egyenesen 6,5 százalékpontos csökkenést mértek, 21-től 214-ig azután 2,4 százalékpontos növekedés következett. Adóék változása néhány országban* Magyarország 54,7 51,9 54,5 54,1 53,1 46,6 49,5 49,5 49, 49, Szlovákia 41,9 38,3 38,4 38,8 37,7 37,9 38,8 39,6 41,1 41,2 Lengyelország 38,2 39, 38,2 34,7 34,1 34,2 34,3 35,5 35,6 35,6 Ausztria 47,3 48,5 48,8 49, 47,9 48,2 48,5 48,8 49,2 49,4 Egyesült Királyság 32,6 34, 34,1 32,8 32,4 32,6 32,5 32,1 31,4 31,1 Németország 51,8 51,3 5,8 49,1 49,7 49,6 49,2 49,3 49,2 49,3 OECD átlag 36,7 36,1 36,1 35,7 35,1 35,1 35,6 35,7 35,9 36, *: egyedülálló, gyermektelen, átlagkeresetű foglalkoztatott esetén A munkavállalói keresetek terhelése A tanulmány készítői összevetették a tagállamok munkavállalói munkabérének adó- és járulékterhelését is. A munkavállalói nettó adóterhelés elnevezésű mutatót úgy számították ki, hogy az átlagkeresetre jutó szja és járulékok összegéből levonták a kedvezményeket, majd ezt elosztották a bruttó bérrel Az egyedülálló, gyermektelenek esetében a munkavállalói nettó adóterhelés magyar mutatója 34,5 százalék volt 214-ben, és ez az 5. legmagasabb az OECD-ben, miközben a szervezeten belüli átlag 25,5 százalékot mutatott tavaly. Fordított megközelítéssel elmondható, hogy ennél a foglalkoztatotti kategóriánál Magyarországon 65,5 százalék a bruttó kereset hazavihető része. Az egykeresős, kétgyermekes családoknál a munkavállalói nettó adóterhelés 15,9 százalék az OECDátlag itt 14,8 százalék, ez esetben tehát a hazavihető hányad a bruttó kereset 84,1 százaléka. A teljes OECD-tanulmány internetes linkje: Versenyképesek a bérköltségek Magyarországon A fentiekben ismertetett OECD-tanulmány készítői a jobb összehasonlíthatóság érdekében csak viszonyszámokkal dolgoztak, a nominális kereseti adatokat nem tették közzé. Szerepelnek viszont ilyenek igaz, nem OECD-s, hanem EU-s, illetve regionális összevetésben a Német Magyar Kereskedelmi Kamara nemrég megjelent konjunktúrajelentésében, amelyben emellett a bérköltségekkel kapcsolatos munkáltatói elégedettségre vonatkozó szubjektív mutatókat is találunk. Az alábbiakban a jelentés bérköltség fejezetét ismertetjük. Az idei felmérésben a munkaköltségek tekintetében az elmúlt 11 év legnagyobb elégedettségét mérték. A befektetők 37 százaléka nem lát okot panaszra, 21 százalékuk inkább magasnak találja a munkaköltségeket. 5

6 EURÓPAI HÍREK A 213-as felméréskor a vállalatok még kifejezetten aggódtak a munkaerőköltségének alakulása miatt. Ennek két fő oka a 29 és 212 között tapasztalt gyors ütemű költségemelkedés, továbbá a minimálbér jelentős emelése volt. Ez a trend 214-ben megállt, amihez hozzájárulhatott a negatívba forduló infláció is. A bruttó bérek tavaly a KSH mérése alapján a versenyszférában 4,3 százalékkal emelkedtek, ami csaknem pontosan megfelelt a kamara tavalyi felmérésében előre jelzett 4,4%-os növekedésnek. Az idei felmérésben beérkezett válaszok számtani átlaga alapján 215-re a munkaerőköltségek 4,3 százalékos emelkedésével számolnak a munkáltatók. 35% 3% 25% 2% 15% 1% 5% % 4% Bérköltség-várakozások 215-ben (az adott százalékos sávba eső emelkedést várók aránya) 12% 29% 15% 26% % Bérköltségek várt emelkedése (%) Régiós kitekintés Egy munkaórára jutó munkaköltség 214-ben az EU-ban (EUR/óra) Dánia Belgium Svédország Luxemburg Franciaország Hollandia Finnország Németország Ausztria Írország Olaszország EU 28 Egyesült Királyság Spanyolország Ciprus Szlovénia Görögország Portugália Málta Észtország Szlovákia Csehország Horvátország Lengyelország Magyarország Lettország Litvánia Románia Bulgária A hazai munkaköltségek mérsékelt ütemű növekedése nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó. A magyarországi elégedettségi mutató az idén 1 év óta először jobb volt a régiós átlagnál. Talán nem meglepő, hogy e téren Bulgáriában a legmagasabb az elégedettség, hiszen ott egy munkaóra fele annyiba kerül, mint Magyarországon. Az már inkább figyelemre méltó, hogy a magyar adat majdnem azonos a románnal, holott ott is mintegy 4 százalékkal olcsóbb a munkaerő, mint idehaza. Ezek az eredmények alátámasztják a DUIHK által régóta hangoztatott megállapítást, miszerint a munkaerőköltség mindig is relatív mutató, amelyet a munkatermelékenységhez, a dolgozók képzettségéhez és sok más kritériumhoz kell viszonyítani. 6

7 EURÓPAI HÍREK Bulgária Munkaköltségek indexe a versenyszférában 214-ben az EU-ban (28 = 1) Románia Lengyelország Észtország Szlovákia Magyarország Csehország Lettország Németország EU 28 Spanyolország Szlovénia Forrás: Eurostat Litvánia Horvátország* Portugália Görögország * 213-as adat ,4 13,1 Szlovénia Forrás: Eurostat 2,7 2,7 2,6 1,4 1,5 1,8 1,3 1,9 7,5 7,4 7 7,9 1,1 6,7 6,6 5,3 4,7 3,7 3,2 Észtország Szlovákia Csehország Horvátország munkajövedelmek A 215-re várt emelkedés számtani átlaga: 4,3%. Munkaköltségek összetétele néhány országban az EU-ban 214-ben Lengyelország Magyarország Lettország Litvánia járulékok, egyéb költségek A teljes kamarai jelentés linkje: Konjunktur/215/Konjunktura_215_hu_layout_final.pdf Románia Bulgária 7

8 HAZAI HÍREK Kötvény vagy részvény: befektetési stratégiák között Magyarországon az elmúlt 13 év alatt a BUX index többet hozott az 1 éves állampapírnál Pénzügyi befektetések terén általánosságban igaz, hogy a két fő befektetési terület a hitelt megtestesítő papírokra (vállalati- és államkötvények, jelzáloglevelek) és a részvényekre (többek között vállalati részvények, befektetési jegyek, illetve különböző származékos termékek) oszlik. A befektetési alapok rendszerint kötvény- és részvénypiaci befektetések különböző kombinációját kínálják; az előbbiek számítanak a biztonságosabb, az utóbbiak a kockázatosabb befektetési formák közé. A kötvénypiac relatív biztonságát az adja, hogy az értékpapírokat általában fix hozammal kínálják, így a befektetésből származó nyereség kalkulálható. Téves azonban az a megközelítés, hogy a kötvénypiacon nem keletkezhet veszteség. Ennek számos oka lehet, a leggyakoribbak a következők: A hitelpapírt kibocsátó entitás fizetőképtelenné válik. Ez állampapírpiacon sem kizárt esemény. A piacon bekövetkezett változások miatt a lejárat előtt eladott kötvényen árfolyamveszteség keletkezik. Ez a veszteségek keletkezésének leggyakoribb formája. Az elért hozam olyan csekély mértékű, hogy a nyereség realizálásakor felmerülő tranzakciós költségek meghaladják a hozamot. Ez főleg a rövid lejáratú befektetések esetén fordulhat elő (például kincstárjegyek). Léteznek változó kamatozású kötvények, ilyen például a Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK), amelyek valamilyen gazdasági mutatóhoz kötik a hozamszintet. Az ilyen papírokon a lejáratkor szinte minden esetben realizálható nyereség; a PEMÁK például az infláció aktuális szintjéhez fizet 3 százalékpontos kupont. Defláció esetén nem realizálják a negatív fogyasztói árindexet, csak a kupont, ami a jelen esetben 3%. Ezzel szemben a részvénypiaci befektetések hozama változó, nincs előre meghatározott lejárat, így garantált árfolyamnyereség sem létezik. A tőzsdei mozgások rendkívül változékonyak, a jövőbeni árfolyamszintet, még a rendelkezésre álló rendkívül szofisztikált módszerek ellenére sem lehet előre jelezni. Általánosan elterjedt nézet, hogy a részvénypiaci befektetések elsősorban hosszú távon térülnek meg. A következőkben különböző forgatókönyveket vizsgálunk meg, és arra keressük a választ, hogy a magyar részvény, illetve állampapír piac hogyan teljesít egy 13 éves időtávon. 8

9 HAZAI HÍREK A Budapesti Értéktőzsde (BUX) teljesítménye az elmúlt 13 évben 35 A BUX index alakulása ( =1) án a BUX ponton nyitott, 215. április 1-én pedig ponton zárt. Ez azt jelenti, hogy 3319 kereskedési nap alatt a hozam majdnem háromszorosa a kezdeti értéknek (BUX indexkövető befektetés esetén). Ami azt jelenti, hogy az éves átlagos hozam 3 százalék! Ugyanakkor a legalacsonyabb záróérték pont volt (22. július 24-én), ekkor az árfolyamveszteség 7,8% volt. A legmagasabb záróértéket 27. július 23-én mérték pontot, ami 4,2-szeres árfolyamnyereséget jelentett volna. Természetesen a tőzsdei pozíciók optimális lezárása csak a véletlenen múlik, bár néhány nappal a július csúcs környékén is közel négyszeres nyereséget lehetett realizálni. Az elmúlt 13 év alatt a tőzsde legnagyobb esése 28. október 15-én történt, amikor 11,9%-os zuhanást mérték. Megjegyezzük, hogy ez az esés még így is messze elmarad a nyugati tőzsdéken ez idő tájt tapasztalt zuhanásoktól. A legnagyobb mértékű emelkedés 21. május 1-én történt, ekkor 11,3%-os nyereséget lehetett egy nap alatt elérni. 5 Nyereséges/veszteséges napok gyakorisága a BÉT-en 22 óta napok száma ,9% -1,5% -9,1% -7,8% -6,4% -5,% -3,7% -2,3% -,9%,4% 1,8% 3,2% 4,5% 5,9% 7,3% 8,6% 1,% 11,4% 12,7% Elért hozam a kereskedés végén Veszteség Nyereség Gyakoriság 9

10 HAZAI HÍREK A magyar tőzsde nem számít különösen kockázatosnak, extrém mértékű emelkedés vagy zuhanás csupán 1-1 napon történt, ezeket az előbb bemutattuk. A nyereségek-veszteségek eloszlása normális, sőt rendkívüli mértékben csúcsos, ami esetünkben azt jelenti, hogy a kereskedési napok döntő többségében gyakorlatilag % volt az árfolyamváltozás. Ez a vizsgált időszak 29,6%-ban volt így. A napok 61%-ában volt 1%-on belül az ingadozás, 1%-ot meghaladó indexváltozás (akár pozitív, akár negatív irányba) az elmúlt több, mint 33 kereskedési nap 39%-ában volt, ami nem számít kevésnek. 12 havi lejáratú diszkont kincstárjegyek hozamgörbéje az elmúlt 13 évben 12 hónapos diszkont kincstárjegyek hozamgörbéje (%) Elemzésünk során csak az egy éves lejáratú kincstárjegyekkel foglalkozunk. A következő ábra azt mutatja, hogy a különböző időpontokban megvásárolt egy éves lejáratú kincstárjegyek hozamai hogyan alakultak. A legmagasabb hozamot az állam egy 23. december 4-én kibocsájtott kötvényre fizette, 14,44%-ot. A legalacsonyabb hozamot pedig tavaly december 17-én regisztrálták 1,45-ot. Ez azt jelenti, hogy szemben a tőzsdével (ahol nincs lejárat), legfeljebb 14%-os hozamot lehetett elérni, igaz veszteséget realizálni nem lehetett, ha az állampapírt a lejáratig megtartotta a befektető. A részvénypiac és a kötvényhozamok összehasonlítása 13 éves időtávon A következőkben egy olyan hipotetikus befektető példáján keresztül vizsgáljuk meg a befektetéseket, aki 22 első kereskedési napján két befektetést indít el: 1. Egy BUX indexkövető részvénybefektetést (nem határoz meg éven belüli kiszállási pontot), 2. egy megújuló 12 havi kincstárjegy befektetést (a lejárat végén a kifizetésből minden évben megújítja a pozícióját). 1

11 HAZAI HÍREK 22 jában indított befektetések kumulált hozamai a BÉT-en, illetve kincstárjegyben 18% 16% 14% 12% 1% 8% 6% 4% 2% % -2% -4% Kötvény Részvény A részvényportfólió esetében minden év utolsó kereskedési napján realizálja az addig elért nyereséget/veszteséget. Erre azért van szükség, hogy a kötvények teljesítményével össze lehessen hasonlítani az eredményeket. A következő ábra a két befektetési típus kumulált éves hozamait mutatja. Amennyiben a reprezentatív befektető kötvényekbe fekteti a pénzét, akkor 13 év alatt a nyeresége 2,5-szeres. Amennyiben részvényekbe és minden év végén kiszáll akkor a nyereség 1,2-szeres. Ugyanakkor korábban láthattuk, hogy ha nem száll ki egyszer sem, akkor a kumulált profit négyszeres. Következtetések, ahol az időtáv a döntő A magyar részvénypiac kevésbé kockázatos, mint nyugati társai, és köszönhetően felívelő szakaszainak a múltban, lehetőség nyílt rövid távon elérhető nagy árfolyamnyereségre is. Összességében azonban a BUX nem nyúlt lehetőséget napon belüli kiemelkedő hozamok elérésére, azaz day trade-re, ami a napon belüli árfolyammozgásokat igyekszik meglovagolni. A kötvényhozamok, bár napjainkban igen alacsonyak, korábban jó kamatokat nyújtottak. A két termék összehasonlításakor kiderült, hogy ha évente kívánjuk realizálni a részvénypiaci hozamainkat, akkor a 12 havi kincstárjegyek jobb kamatokat biztosítanak. Ugyanakkor a hosszú távú részvénypiaci befektetéseket értéke majdnem duplája az egy éves kötvényeknek. 11

12 EURÓPAI HÍREK Erősödő fellendülés az euró övezetben Az alacsony olajár, a globális növekedés, a gyenge euró és az EU támogató jellegű gazdaságpolitikája is segíti az európai gazdaságot, amely az idei 1,8 százalék után 216-ban 2,1 százalékkal, míg az eurózóna az idei 1,5 százalék után jövőre 1,9 százalékkal nőhet áll az Európai Bizottság új előrejelzésében %-os változás az előző évhez képest Az ESI hangulatindikátor alakulása Euró övezet EU 28 Forrás: Eurostat A GDP fő felhasználási komponenseinek alakulása az euró övezetben Forrás: Európai Bizottság Személyi fogyasztás Bruttó felhalmozás Állami fogyasztás Export Napjainkban hozták nyilvánosságra az Európai Bizottság tavaszi prognózisát, amely a korábbiaknál optimistábban látja a jövőbeli folyamatokat. Tavaly év vége óta a hangulatindikátorok is felfelé mutatnak, noha a hangulatjavulás az euró övezeten kívüli országokban erőteljesebb, mint az euró övezeten belül. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése 1 szerint az idei GDP bővülés 1,5%, a jövő évi pedig 1,9% lehet. Ez összhangban van a Kopint-Tárki tavaszi előrejelzésével. Az euró övezet országai összességében profitálnak a kedvező nemzetközi és monetáris környezetből, impulzusokból, azonban az egyes országok közötti különbségek továbbra is jelentősek maradnak. A növekedés motorja egyelőre elsősorban a magánfogyasztás, amelyet az alacsony infláció és a reáljövedelmek emelkedése mellett az EKB által biztosított kedvező monetáris környezet, a javuló foglalkoztatási helyzet és az alacsony energiaárak is támasztanak. Jelentős növekedési kockázatot jelent az orosz-ukrán konfliktus potenciális kiéleződése és ennek hatásai. A gazdasági szankciók rövidtávon a várakozások bizonytalanságain, illetve a kereskedelmi csatornákon keresztül már most is éreztetik hatásukat, és a konfliktus esetleges további kiéleződése a befektetők biztonságérzetére gyakorolt negatív hatásán keresztül is fékezheti a növekedést. Egy másik, a növekedést fékező tényező, hogy egyes országokban a javuló tendenciák ellenére a továbbra is igen magas a munkanélküliség, ami középtávon a fogyasztói keresletet csökkent

13 EURÓPAI HÍREK heti. Kockázatot jelent a görög válság megoldatlansága, a reformfolyamat elakadásának veszélye is, ennek azonban az euró övezet egészének növekedése szempontjából viszonylag kicsi a hatása, inkább hangulati bizonytalanságot jelenthet, illetve intézményrendszeri problémákat vethet fel. Görögország esetében a korábbi növekedési prognózisokat lefelé korrigálták, az újabb megszorítások mindenképpen fékezni fogják a növekedést, azonban egy esetleges államcsőd egy újabb recessziós hullámot indítana el. Az alacsony kamatok, a bő likviditás ellenére a beruházások élénkülése még mindig várat magára. A beruházási tevékenység a válság óta mindenütt nehezen tért magához, de az eurózónában a legkedvezőtlenebb a beruházási hangulat, amely a jövőben is csak mérsékelt élénkülést mutat a kedvező monetáris környezet és az EKB támogató politikája ellenére. A beruházási volumen idénre várt 1,7%-os bővülése az elmúlt évek negatív trendje után csak lagymatag korrekciónak tekinthető, s a középtávú tendenciák szempontjából sem túl ígéretes. A beruházási tevékenységen Az euró dollárárfolyam alakulása belül a gépek, berendezések iránti kereslet nő elsősorban, ami jelentős mértékben a korábban elha- 1,4 1,35 lasztott beruházások pótlását jelenti. Az építési tevékenység az elmúlt három év negatív rátája után 1,3 1,25 bővül valamelyest, de az 1% alatti ráta jelzi, hogy 1,2 a kedvező finanszírozási feltételek sem adnak kellő 1,15 lökést az európai építőiparnak. Az egyes országok között természetesen e tekintetben is jelentős különbségek figyelhetők meg. Így Franciaországban, 1,1 1,5 Olaszországban, Görögországban, Finnországban 1 és Cipruson még mindig zsugorodik az építőipar, addig a többi országban már pozitív, helyenként viszonylag magas (Spanyolország, Írország) növekedés tapasztalható. Ahogy az EKB legfrissebb adatai is jelzik, a hitelezési tevékenység csak kismértékben élénkül: így a nem pénzügyi vállalkozásoknak nyújtott hitelek volumene bizonyos területeken növekedni kezdett, noha összességében még mindig kismértékben csökkenő trend jellemző. A fogyasztási célú hitelek esetében vegyes a kép: a lakáscélú hitelezés megtorpant, s az egyéb fogyasztási célú hitelek iránti kereslet az utóbbi hónapokban csökkenni kezdett. %-os változás az előző év megfelelő időszakához képest Eurózóna inflációs rátája az EKB cél alatt 2,5 2, 1,5 1,,5, -,5-1, Forrás: Eurostat HICP EKB középtávú cél Maginfláció 213.jan márc. maj jul szept nov 214.jan marc. máj. júl. szept nov 215.jan. márc. Így, nem véletlen, hogy a hitelezés élénkítése, a kedvező monetáris környezet fenntartása továbbra is kiemelt hangsúlyt kap az EKB kommunikációjában. Az euró gyengülése összességében kedvezően hat az eurózóna országainak nemzetközi versenyképességére, így az export az idén 4% felett, jövőre pedig 5,5% körül bővülhet. A belső kereslet bővülése következtében az import is élénkülni fog, így a nettó export semleges hatású lesz a növekedés szempontjából a időszakban. Az infláció elemzése előtt még néhány adat: az EB prognózisa szerint Németország, az EU legnagyobb gazdasága idén 1,9, jövőre 2, százalék- 13

14 EURÓPAI HÍREK kal nő. Régiónk országai közül továbbra is Lengyelország az éllovas: 215-ben várhatóan 3,3, jövőre 3,4%-os ütemet produkál, a szlovák gazdaság idén 3,, jövőre 3,4%-al bővül, Magyarország és Csehország némileg lassabb tempót fog diktálni: a magyar gazdaság idén 2,8, jövőre 2,2%-al nő, míg a cseh 2,5, illetve 2,6%-al áll az EB tavaszi előrejelzésében. Az infláció alakulása, a deflációs félelmek erősödése határozta meg az EKB tavaly év végi újabb intézkedéseit. Tavaly az euróövezet fogyasztói árindexe,4% volt, s az EU 28 esetében is csupán,6%-ot mértek. Az év első hónapjaiban (év/év alapon) az euró övezet fogyasztói árindexe tovább csökkent, és a maginfláció is tavaly tavasz óta 1% alatt mozog. Az Európai Bizottság tavaszi előrejelzése, akárcsak a Kopint-Tárki legfrissebb prognózisa arra számít, hogy az infláció a következő hónapokban nyomott marad, és éves szinten % körül alakul. Negatív inflációs rátára csak néhány ország (Hollandia, Spanyolország, Görögország) esetében számítunk. Számos jel azonban arra utal, hogy ez a folyamat az év második felében megfordulhat. Így a gyenge euró következtében az importárakon keresztül begyűrűzhet némi áremelkedés. A nyersanyagárak tekintetében az év folyamán szintén enyhe emelkedés várható. Az élénkülő kereslet, a bérek emelkedése szintén előbb-utóbb éreztetni fogja hatását a fogyasztói árak alakulásában. Így összességében feltételezhető, hogy a deflációs veszély az év folyamán fokozatosan csökken, s jövőre a fogyasztói árak újbóli emelkedése várható. (Euró övezet és EU 28 1,5%) A munkaerő-piaci előrejelzések egyre optimistábbak és a foglalkoztatottság javulása az európai gazdaság egyre több ágazatában érezhető. A munkanélküliség az idén még 11% felett marad az euró övezet átlagában, azonban a csökkenés jövőre erősödik, s ami még fontosabb, a javulás a különösen magas munkanélküliségi országokban, mint Spanyolország, Írország, Görögország vagy Portugália, is megfigyelhető. A foglalkoztatottak száma mind az idén, mind jövőre1% körül nő, miközben a bérek emelkedése mérsékelt marad. A fiskális politika mind az idén, mind jövőre semleges marad. Az alacsony kamatok következtében az államadósság finanszírozásának költségei csökkentek, Az euró övezet GDP arányos bruttó államadóssága tavaly 94,2%-kal tetőzött, s az Európai Bizottság előrejelzése szerint mind az idén, mind jövőre csökkenni fog. Azért érdemes megjegyezni, hogy az Európai Bizottság előrejelzése szerint 7 ország esetében az idén is a GDP 1%-át jóval meghaladó adósságállomány lesz jellemző. A csúcsot az euró övezeten belül a görög adósság ráta jelenti (több mint 18%). Összességében tehát fokozódó élénkülésre számítunk az euró övezet összességét tekintve, ugyanakkor továbbra is számos olyan lefelé mutató kockázat van, ami a középtávú növekedési kilátásokat ronthatja. Így a következő években is inkább mérsékelt növekedés várható. 14

15 FÓKUSZ A magyarországi közmunka és a nemzetközi tapasztalatok Sajátosságok, különbségek, tanulságok Magyarországon a munkapiaci mutatók kedvező alakulásához a szerény gazdasági élénkülés mellett két fontos tényező járult hozzá 21 eleje óta. A növekvő külföldi munkavállalás és a foglalkoztatottnak tekintett közmunkások gyorsan emelkedő száma. A tényleges hazai foglalkoztatás alakulását, értékelését azonban a külföldön dolgozóktól és a közmunkás munkahelyektől megtisztítva célszerű vizsgálni. A munkaerőfelmérés nemzetközi sztenderdek szerint kialakított adatai mérik a foglalkoztatottság alakulását. A létszámban a külföldi munkavállalók egy része is szerepel (azok, akik a reprezentatív mintába bekerültek, és munkahelyük külföldön volt). A közmunkások foglalkoztatottként történő számbavétele is megfelel a szokásos értelmezésnek, amennyiben az illető közmunkáként az előző héten legalább egy órát dolgozott. Mégsem azonos a foglalkoztatottak helyzetével azoké, akik a munkapiaci eszközök kedvezményezettjeiként támogatott munkahelyen dolgoznak. A közmunka költségvetésből támogatott foglalkoztatás, ami ebben az értelemben nem jelent valódi foglalkoztatás-növekedést, csak addig tart, ameddig a program támogatása. Helyes lenne ezért a foglalkoztatott létszámban külön kezelni a közfoglalkoztatottakat. A hazai számbavétel azonban ezt nem teszi meg, az államilag teremtett munkahelyen dolgozó közmunkásokat minden megkülönböztetés nélkül foglalkoztatottnak tekinti. A tényleges hazai foglalkoztatás alakulását, értékelését azonban a külföldön dolgozóktól és a közmunkás munkahelyektől megtisztítva célszerű vizsgálni. Az 1. ábra azt mutatja, hogy ezen korrekciók után a tényleges foglalkoztatottság növekedés hogyan alakult, és azt tapasztalhatjuk, hogy így már a látszólagos növekedés ellenére korántsem történt számottevő javulás, a foglalkoztatás kisebb hullámzásokkal 213 végéig stagnált. 1. ábra: Foglalkoztatott létszám alakulása negyedévenként, összesen, külföldön dolgozók, illetve külföldön dolgozók és közmunkások nélkül, foglalkoztatott létszám, ezer fő Foglalkoztatottak foglalkoztatottak külfödön dolgozók nélkül foglalkoztatottak külföldön dolgozók és közmunkások nélkül 1. név. 2. név. 3. név. 4. név. 1. név. 2. név. 3. név. 4. név. 1. név. 2. név. 3. név. 4. név. 1. név. 2. név. 3. név. 4. név. 1. név. 2. név. 3. név. 4. név. 1. név. 2. név. 3. név. 4. név Forrás: saját számítások a KSH munkaerőfelmérés szezonálisan kiigazított adatai alapján 15

16 FÓKUSZ A továbbiakban a foglalkoztatott létszámot befolyásoló fontos tényezők közül a közmunkás foglalkoztatás változását, tartalmát és értelmezésének a lehetőségét vizsgáljuk. (A külföldön dolgozók foglalkoztatásának sajátosságairól ld. részletesen Hárs-Simon (215) 1. A segély helyett munkát elvtől a tömeges közmunkáig Közmunkaprogram Magyarországon a rendszerváltást követően már a kilencvenes évektől létezett, nagysága és funkciója azonban korlátozott volt. A kétezres évek elejétől fokozatosan változott a szerepe, a segély helyett munkát elv érvényesítése szellemében a szociális segélyezéshez hozzáférés feltételévé vált a rövid idejű közhasznú munka végzése. Nagy volumenű közmunkaprogram indulására 29-ben került sor, az Út a munkához program célja elsődlegesen a segélyezettek munkaerőpiaci pozíciójának javítása, a segélyezés munka ellen ösztönző hatásának mérséklése és ezáltal a foglalkoztatás növelése volt. A döntés a pénzügyi válságot megelőzően született, de indulása egybeesett a válság következtében robbanásszerűen növekvő munkanélküliséggel. A program keretében teremtett munkalehetőségek gyorsan emelkedtek 1 ezer főre. A kormányváltást követően az Orbán kormány a programot 21-ben annak költséges voltára hivatkozva leállította, majd egy új, a korábbi programhoz képest is szigorúbban érvényesülő munkakényszerrel indított új közfoglalkoztatott programot. A korábbi program tapasztalatait azonban nem értékelte az új kormányzat, mielőtt az új programot elindította, amely a korábbiaknál szigorúbb segélyezés és közmunkához még erőteljesebben és szigorúbban kötött jogosultsági feltételeket határozott meg. (Hárs 212) A közmunkahelyek száma 212-re elérte a megszüntetett Út a munkához program nagyságrendjét, és gyorsan tovább növekedett, 214-re elérte a 2 ezer új munkahelyet. Kis számban lehetővé vált a nem költségvetésben történő foglalkoztatás is. Ld. 2. ábra. 2. ábra: A közmunkás munkahelyek száma havonként, február közmunkáslétszám, ezer fő május szeptember költségvetésben költségvetésben, vállalkozásoknál, nonprofit szervezeteknél május szeptember május szeptember május szeptember május szeptember május szeptember május szeptember Forrás: saját számítások KSH adatok alapján 1 Hárs Ágnes - Simon Dávid (215) A munkaerő-migráció változása a kétezres években Magyarországon. Vizsgálat a munkaerő-felmérés adatai alapján. Budapesti Munkagazdaságtani füzetek BWP-215/2 16