EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010"

Átírás

1 1. A főbb makrogazdasági mutatók. Új típusú fenntarthatósági makromutatók (ISEW, GPI). A nemzetgazdasági teljesítmények statisztikai számbavételének problémái. A mutatók aktuális adatai. A magyar gazdaság jelenlegi helyzete az Európai Unióban elfoglalt helye. Az EMU-taggá válás feltételei (konvergenciakritériumok és értelmezésük. Az EURO bevezetésének vállalkozásokra gyakorolt hatása. A makroszintű elemzés általában a nemzetgazdasági szintet jelenti, egy ország szintjén jelentkező társadalmi-gazdasági jelenségek statisztikai elemzését. A makroszintű folyamatok jellemzése, elemzése fontos lehet a gazdaságpolitikusok, elemző szakemberek mellett a vállalkozások és a lakosság számára is, hiszen a makroszintű folyamatok alakulása alapvetően hat a gazdálkodás körülményeire, a konjunktúra helyzetére, de az egyes családok, fogyasztásimegtakarítási döntéseire is. Nem véletlen, hogy egyes makrogazdasági mutatók nyilvánosságra hozatalát (mint pl. a bruttó hazai termék indexe, a fogyasztói árindex, a folyó fizetési mérleg egyenlege) mindig fokozott várakozás előzi meg, előtte a szakértők becslik meg az értékét, utána a piac reagál a ténylegesen realizálódó értékre. (Ha egy adat rosszabb a várakozásnál, gyakran esnek a tőzsdén a részvények árai.) A makroszintű statisztikák ismerete közérdek, ezért az egyes országok hivatalos statisztikai szolgálata és annak fő alkotóeleme a statisztikai hivatal, készít. Így van ez Magyarországon is, ahol az adatok gyűjtésének, rendszerezésének, publikálásának központja a KSH. Más szervezetek is lehetnek makroszintű adatok felelősei, mint pl. az árfolyam, fizetési és mérleg adatokat a MNB, a költségekre, adózásra vonatkozókat a PM, a regisztrált munkanélküliek jellemzőit a GM kezeli, publikálja, de ezek a szervezetek is mind a hivatalos szolgálat részei. A főbb makrogazdasági mutatók Termelés Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti Elsődleges Másodlagos GDP GDP GNI GNDI NDP NDP NNI NNDI 1

2 Bruttó Kibocsátás / GO (Gross Output) Az adott évben, az adott gazdaságban előállított összes termék és szolgáltatás pénzben kifejezett értéke. Halmozott mutató, mert a termelési folyamat során felhasznált termékeket és szolgáltatásokat többszörösen tartalmazza. Bruttó hazai termék / GDP: A közgazdaságtanban a bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a mérőszáma egy bizonyos terület többnyire ország gazdasági termelésének adott idő alatt. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként, ami azonban túlzott egyszerűsítésnek tekinthető. A GDP az egy területen adott idő alatt előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességnek értéke. Ha az időtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként évet kell számítani. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktől (gross national product, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem azt, hogy hol kapják meg. Míg a nominális GDP a GDP pénzben kifejezett értéke, a reál GDP az infláció hatását próbálja kiküszöbölni azzal, hogy a GDP-t alkotó javak mennyiségét és valamilyen bázisidőszaki árát veszi figyelembe. Az elsőt money GDP -nek is szokták nevezni, az utóbbit állandó árú vagy inflációval korrigált GDP-nek vagy GDP-nek a bázisév árain (ahol a bázisév az az év, amelynek a fogyasztói árindexével számolunk). Valójában a GDP nemcsak egy adott időszakbeli termelés értékét mutatja, hanem a jövedelemazonosságnak megfelelően a gazdaság szereplőinek az adott időszakhoz kapcsolódó összes jövedelmét, illetve kiadását is. A GDP összetevői: Az előállított javak aszerint, hogy milyen céllal kerülnek felhasználásra, két nagy csoportba sorolhatók: fogyasztási javakról és termelőeszközökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t 2

3 is két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra. Nyitott vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik. Mindezek következtében a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet ilyen alakot ölt: GDP = fogyasztás + beruházás + export - import A bruttó nemzeti jövedelem / GNI: A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income), a hazai gazdaságban szereplő bruttó jövedelem összegét mutatja. GNI = GDP + a külföldről beáramló tényező jövedelmek a külföldre kiáramló jövedelmek Külföldről beáramló tényező jövedelem például: - külföldről hazautalt nyugdíj - külföldön működő magyar vállalat profitjának belföldre történő átutalása Külföldre áramló tényező jövedelem például: - Magyarországon működő cégek töke vagy profit kivitele Nettó hazai termék (NDP): (Net Domestic Product) az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége. Nettó nemzeti jövedelem (NNI): (Net National Income), a GNI mutató nettó párja, amely az amortizáció értékével kisebb, mint a bruttó mutató, és a belföldiek által realizált nettó jövedelmek összességét tartalmazza. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI): (Gross National Disposable Income), az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. 3

4 Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI): (Net National Disposable Income), a GNDI nettó párja, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem. A mutatók közötti összefüggés GO - folyó termelő felhasználás - ÉCS GDP NDP + beáramló tényezőjövedelem + beáramló tényezőjövedelem - kiáramló tényezőjövedelem - kiáramló tényezőjövedelem - ÉCS GNI NNI + beáramló transzfer + beáramló transzfer - kiáramló transzfer - kiáramló transzfer - ÉCS GNDP NNDP Nettó gazdasági jólét (NEW): Egy ország gazdasági teljesítményének széles körben ismert mutatói a bruttó nemzeti termék (GNP) és a bruttó hazai termék (GDP). Ha egy országban többet termelnek (nagyobb a GNP vagy a GDP), akkor az ország lakosai jobban él(het)nek, többet fogyaszthatnak, szükségleteiket könnyebben kielégíthetik. Mégsem tekinthetjük a kibocsátás hagyományos mutatóit minden tekintetben a nemzeti jólét mutatójának. Egyrészt számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek nem járulnak hozzá az egyének és a nemzet jólétéhez, másrészt e mutatók figyelmen kívül hagyják a jólét bizonyos kulcsfontosságú elemeit. Megoldást kínál a nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare ) mutatója, amelynek kidolgozására és használatára két világhírű amerikai közgazdász, W. D. Nordhaus és J. Tobin tett javaslatot még 1972-be. 4

5 Szerintük a gazdasági jólét jellemzéséhez a hagyományos mutatókat korrigálni kell. A legfontosabb korrekciós tényezők, amelyek pluszként veendők figyelembe: a társadalmilag nem szervezett munka, a feketegazdaságban folyó tevékenység egy része, továbbá a szabadidő növekedése. Levonandók a környezeti károk, az egészségkárosodás, a városiasodásból származó hátrányok, valamint a GNP és a GDP azon elemei, amelyek nem növelik a jólétet. Ebből már érzékelhető, hogy a NEW nem csupán a puszta anyagi növekedésnek, hanem az élet minőségének mérésére is törekszik. A pluszok és mínuszok számszerűsítése igen nehéz, többnyire csak becslésekkel elvégezhető feladat. Ezért a NEW nem eléggé megbízható mutatószám, ám bizonyos tendenciák jellemzésére alkalmas. Az említett amerikai kutatók és követőik adatai szerint a fejlett országokban a NEW lassabban nő, mint a GNP és a GDP. Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy újabb anyagi javak megszerzésével, birtoklásával nem feltétlenül gazdagodik az életünk. Új típusú fenntarthatósági makromutatók az ISEW és a GPI A fenntarthatósági mutatók különböznek a hagyományos, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi változások mutatóitól. A hagyományos mutatók a közösség egy részében bekövetkező változásokat mérik, mintha azok teljes mértékben függetlenek volnának a többi résztől. A fenntarthatósági mutatók ezzel szemben képesek a valóságot valamilyen formában tükrözni, ahol is a különböző szegmensek (indikátorok) szoros kapcsolatban állnak egymással. A fenntarthatóság ezt a fajta integrált világszemléletet teszi szükségessé olyan többdimenziós mutatókat igényel, melyek a közösség gazdasága, környezete és társadalma közti kapcsolatokat mutatják be Az (ISEW) és a (GPI) mutatója a fogyasztásból indul ki. A gazdasági jólét számításakor először kiszámítják a társadalom összes fogyasztását, majd ebből levonják a gazdasági fogyasztás jelenlegi állapotához tartozó várakozásokra fordított összeget. (pl. környezet szennyezés), továbbá figyelembe veszi a fogyasztás várható jövőbeni alakulást és ezt korrigálják még az egyes országokra jellemző jövedelem elosztás változásának megfelelően. 5

6 A fenntartható gazdasági jólét indexe (ISEW): Herman Daly és John Cobbal megalkotta az ISEW-t (Index of Sustainable Economic Welfare) a fenntartható gazdasági jólét indexét. Ez a mutató két lényeges ponton továbblép elődjén. Ezek egyike a fogyasztási egyenlőtlenségek változása jólétre gyakorolt hatásának figyelembevétele, a másik pedig a hosszú távú környezeti károsodások jelenértékének beépítése a mutatóba. Az ISEW a lakossági fogyasztást veszi alapul, és ehhez adja hozzá vagy ebből vonja ki a különböző tételeket. Az ISEW-et a világ számos országában kiszámították. Az összevetés eredményeként kiderült, hogy amíg a NEW az utóbbi évtizedekben kisebb ütemben ugyan, de folyamatosan nőtt, addig a ISEW egy idő után csökkent. Ez azt jelenti, hogy egyre több és több erőfeszítéssel és költséggel a jólét valójában csökken. A szerzők ezt a jólétcsökkenést az alábbi 3 tényezőre vezetik vissza: Hosszú távú környezeti károk növekedése Jövedelem elosztási egyenlőtlenségek Háztartási és házimunka kedvezőtlen arányának alakulása Valódi fejlődés mutató (GPI): Az ISEW továbbfejlesztéseként 1995-ben publikálták, (Genuine Progress Indicator). A GPI is a GDP által nyilván tartott személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelemelosztás alakulásával, majd hozzáadja, vagy levonja a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat. Az, hogy a GPI tulajdonképpen az ISEW-nek a továbbfejlesztése, abban is megmutatkozik, hogy az egyik kidolgozója, Clifford Cobb az ISEW-nek is társszerzõje volt. A GPI is a GDP által számbavett személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelemelosztás alakulásával, majd hozzáadja, vagy levonja a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat. A GPI az ISEW-hez képest több új tételt tartalmaz öt társadalmi és két környezeti kárral. A GPI személetében leginkább egy olyan számbavételre hasonlít, amit egy háztartás is készít. Összetevői: 6

7 Személyes fogyasztás Jövedelemelosztás Háztartási munka és gyermeknevelés értéke Önkéntes munka értéke Tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai Kormányzati tőke szolgáltatásai Szabadidő csökkenése 2. A nemzetgazdasági teljesítmények statisztikai számbavételének problémái. A mutatók aktuális adatai. A gazdasági teljesítmény felmérését célzó vizsgálatok jelentősen eltérhetnek egymástól attól függően, hogy milyen szinten közelednek a gazdasághoz. Ebben a tekintetben az elemi gazdasági egységtől a világgazdaságig mindenféle szinttel találkozhatunk. A nemzetgazdaságról a nemzeti számlák rendszere ad kvantitatív tájékoztatást. E számlák bemutatják, hogy a termelés során hogyan keletkeznek vagy alakulnak át javak és szolgáltatások; hogyan képződnek jövedelmek, és hogyan történik ezek elosztása, majd újraelosztása; ábrázolják e jövedelmek felhasználását fogyasztásra és felhalmozásra; kimutatják a finanszírozás folyamatai, bennük a bankok vagy más pénzügyi intézmények szerepét, továbbá a vagyont. A II. világháború után az ENSZ keretében alakították ki a System of National Accounts-t (SNA), a Nemzeti Számlák Rendszerét. Ezt folyamatosan módosítják és továbbfejlesztik. Legutóbb 1993-ban módosították és ez van most érvényben. Ez a 4. változat az SNA létrehozása óta. Létezik egy European System of Accounts (ESA), amelynek most az ben módosított változata van érvényben. Az ESA olyan dolgokat is szabályoz, amire az SNA nem tér ki. A nemzeti számlarendszer valóban számlák rendszere és ezek a számlák sok tekintetben hasonlítanak a könyvviteli számlákhoz, amennyiben a nemzeti számlák is kétoldalú adatkimutatások, amelyekben a két oldal azonosságát valamilyen "egyenleg" teremti meg. A számlák egymásba kapcsolódó rendszere jelenti azt a szigorú keretet, amelyben minden adat a "helyére kerül" és mintegy ellenőrzi egymást. A nemzeti számlarendszer sokféle számlája négy nagy csoportba sorolható: - termelési számlák 7

8 - jövedelemszámlák - tőkeszámlák - vagyonszámlák Ugyanakkor viszont a nemzeti számlarendszer elemzési eszköztára nem merül ki ezekben a számlákban, hanem különböző táblázatok is tartoznak hozzá, amelyek más elrendezésben ábrázolják a gazdaság legfontosabb adatait. A Bruttó Hazai Termék - Gross Domestic Product, azaz a GDP a nemzetgazdasági teljesítmény mérésének egyik legfontosabb mérőszáma. A GDP-n kívül használják még a Bruttó Nemzeti Termék (GNP) fogalmát is. A magyar statisztika-és a nemzetközi statisztika is egyre inkább- a GDP kategóriát használja. A nemzeti számlák összeállításához nagyon sokféle típusú, különböző forrásokból származó statisztikai adatra és ezek összhangjára van szükség. Az adatforrások között találunk vállalati mérlegbeszámolókat, ágazati (ipari, mezőgazdasági, stb.) statisztikai összeállításokat, banki kimutatásokat, háztartási adatfelvételeket stb. Ahhoz azonban, hogy ezek beilleszthetők legyenek a számlák szigorú rendszerébe, szükség van a különböző forrásból származó statisztikák harmonizálására. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben használt összes fogalom, meghatározás, elszámolási szabály konzisztens közgazdasági elveken alapul, hogy a rendszer bármilyen oldalról -termelés, jövedelem, vagyon - mutassa is be a gazdaságot, mindig azonos elveket, osztályozásokat, konvenciókat stb. követ. A nemzeti számlák rendszerének tehát jelentős koordináló szerepe van. Ez nem azt jelenti, hogy minden alapstatisztika eleve megfelel a rendszer követelményeinek. Éppen a számlák összeállítása során derül fény az inkonzisztenciákra, amelyek az adatok módosítását, korrekcióját teszik szükségessé. A nemzeti számlák rendszerére nemzetközi ajánlások vannak érvényben. Ezeket az ajánlásokat az ENSZ Nemzeti Számlarendszere, az un. System of National Accounts -SNAtartalmazza. Ma már minden ország nemzeti számlarendszere az SNA-ra épül. A magyar statisztika már az 1960-as évtized végén bevezette az SNA legfontosabb elemeit. Maga az 8

9 SNA is több átalakításon, modernizáláson esett keresztül. A legújabb változatot 1993-ban fogadta el az ENSZ Statisztikai Bizottsága. Az SNA a tevékenységeket értéken veszi számba, Magyarországon tehát forintban. A kibocsátást a profitorientált tevékenységek esetében alapvetően az árbevétellel mérjük (ez az összeg, amit a szereplők tevékenységükkel realizáltak). A nem nyereségorientált tevékenységek esetében a ráfordítások összegét tekintik a kibocsátás értékének. Az értékbeni számbavételnél kétfajta ár játszik fontos szerepet, az alapár és a piaci ár. Az alapár, azaz ár, amit a termelő vagy szolgáltató a tevékenységért kap. A piaci ár pedig a végső fogyasztó által fizetett ár. A kettő közti különbözet az áfa, fogyasztási, jövedékadó (együtt termékadó) és a terméktámogatások különbözete. A rendszer a gazdaság különböző szektoraiban nyomon követi a termelés, jövedelemkeletkezés, elosztás, felhasználás, a felhalmozás és finanszírozás fázisait. Az SNA hazai (országon belül működő) szektorai a következők: Nem pénzügyi vállalatok gazdálkodó Pénzügyi vállalatok egységek Államháztartás Háztartások Háztartásokat segítő non-profit intézmények A gazdálkodó egységeket, mint látható két szektorra osztjuk: a nem pénzügyi vállalatokra (termelő, szolgáltató, általában profitorientált) és a pénzügyi vállaltokra (bankok, biztosítók, brókercégek stb.) Az utóbbiakat azért elkülönítve, mert sajátosan más termelésük elszámolása. Az államháztartás szektor tartalmazza az állami intézményeket, önkormányzatokat, társadalombiztosítási alapokat. 9

10 A háztartások szektorát a mintegy 3,8 millió magyar háztartás jelenti. Ebben a szektorban is történhet termelés, de alapvetően a háztartások szerepe (az SNA keretei közt) a munkaerő biztosítása és a fogyasztás területén jelentkezik. A háztartásokat segítő non-profit intézményekbe olyan szervezetek tartoznak, amelyek alapvetően nem nyereségérdekeltek, de nem állami tulajdonúak, ilyenek tipikusan az egyházak, pártok, különböző célokat szolgáló alapítványok. Az öt hazai szektorban tevékenykedők az ún. rezidens egységek, ezen kívül lehetnek még nem rezidensszereplők, akik nem hazai területen tevékenykednek. Sokszor ezt szokás egy újabb szektornak, a külföldieknek is tekinteni. Az SNA a gazdálkodás egyes fázisait különbözteti meg és ezeket szektoronként számlaszerűen mutatja be, megkülönböztetve a forrás és a falhasználás oldalt. A legfontosabb fázisok a következők: termelés jövedelem keletkezése elsődleges jövedelemelosztás másodlagos jövedelemelosztás jövedelmek felhasználása tőkeképződés finanszírozás Minden számla esetében egy egyenleg képződik, ami az adott fázis legfontosabb jellemzője. Ezen egyenletek összes szektorra számított összege pedig a makrogazdaság legfontosabb jellemzői közé tartozik. A magyar gazdaság jelenlegi helyzete az Európai Unióban elfoglalt helye. A bruttó hazai termék (GDP) I. negyedévében 6,7 %-kal, a naptári hatás kiszűrésével 6,1 %-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. 10

11 A kiigazítatlan adat szerint a GDP 6,7 %-kal esett vissza. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 14,6 %-kal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye 9,8 %-kal, az ipar hozzáadott értéke pedig 17,6 %-kal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkező 20,5 %-os visszaesés következtében. Az építő-ipar hozzáadott értéke, kisebb mértékű, 4,2 %-os csökkenést mutat alapvetően az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt, a metróépítésnek és az útépítési munkák eredményeként. A szolgáltatások közül jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, összhangban a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,8 %-kal csökkent, ami elsősorban a szállítási teljesítmények visszaesésének következménye volt. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 3,2 %-os volt a csökkenés. A közigazgatás, oktatás, egészségügy hozzáadott értéke változatlan maradt. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,9 %-kal csökkent 2009 I. negyedévében, a háztartások fogyasztási kiadása jelentősebb, 7,3 %-os csökkenésének következtében. A kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit szervezetektől kapott természetbeni juttatások mértéke szintén csökkent, 0,3 illetve 3,7 %-kal. A közösségi fogyasztás nem változott, így a végső fogyasztás 5,2 %-kal csökkent. Folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának erőteljes visszaesése is. Az export 18,6 %-kal, az import 22 %-kal csökkent. Az áruforgalom exportja 21,7 %-kal, importja pedig 25 %-kal csökkent. Ezzel szemben a szolgáltatások exportja 1,5 %-kal nőtt, miközben importja 2,4 %-kal mérséklődött, elsősorban az idegenforgalom mindkét irányban mért növekedésének hatására. Ennek eredményeként a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának pozitív egyenlege kiugróan magas, folyó áron számítva 269 milliárd forint volt. Az első három hónapban a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,5 %-kal maradt el a tavaly utolsó negyedévitől. Ebből a mezőgazdaság 17,5 %-os, az ipar 9,2 %-os, az építőipar pedig 7,5 %-os csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 1,2 %-kal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 2,2 %-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 2,5 %-kal mérséklődtek. A közösségi fogyasztás 1,4 %-kal növekedett, a végső 11

12 fogyasztás pedig 1,9 %-kal csökkent. Az export 6,5 %-kal, az import pedig 9,2 %-kal esett vissza. A GDP tavaly a negyedik negyedévben 2,5 %-kal volt alacsonyabb, naptári hatás kiszűrésével a gazdaság teljesítménye 2,7 %-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A GDP 2008 egészében 0,6 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a tavalyi év első negyedévében a gazdasági növekedés 1,8 % volt éves bázison. A bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben 1,2 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 I. negyedévében 4,5 %- kal esett vissza. Az elmúlt év negyedik negyedéve óta az EU tagállamainak többségében tovább mélyült a recesszió. 3. Az EMU-taggá válás feltételei (konvergencia-kritériumok és értelmezésük. Az EURO bevezetésének vállalkozásokra gyakorolt hatása. Előzmények Gazdasági- és Monetáris Unió a gazdasági integráció legfejlettebb fokozata. 2. vh után a nemzetközi pénzügyi rendszert a Bretton Woods-i Egyezmény határozta meg a kulcsvaluta szerepét az USD látta el, amely a jegybankokban formálisan aranyra átváltható volt. A tagállamok először az 1969-es hágai csúcsértekezleten vetették fel a Gazdasági- és Monetáris Unió (=EMU) megvalósításának tervét. Létrehozásának programját a luxemburgi miniszterelnök, Pierre Werner vezetésével felállított bizottság dolgozta ki 1970-ben. nemzeti költségvetési, adó- és pénzpolitikák folyamatos közelítése + árfolyamok összehangolása + egységes és közös pénz létrehozása 3 szakaszban Az 1971-ben elfogadott Werner-terv azonban nem valósult meg az 1973-as olajválság miatt.. Az elképzelés szerint a tagországok valutája már azokban az években teljesen 12

13 szabadon, rögzített árfolyamokon lett volna átváltható, és a nyolcvanas években váltotta volna fel őket a közös európai valuta ben került sor a Breton-Woods-i rendszer összeomlására, az ezt követő események pedig előbb még csak megnehezítették az árfolyamok összehangolását, néhány év elteltével azonban több országnak olyan mértékű jegybanki beavatkozásokat kellett volna eszközölnie, hogy a rendszerből való kilépésre kényszerültek. A legtöbb tagország, a számára súlyos gazdasági következményeket (növekvő inflációs rátát és munkanélküliséget) okozó olajválság miatt, saját belső gazdasági problémáival foglalkozott. A monetáris politika összehangolása érdekében egyik tagország sem kötelezte el magát teljes mértékben. EMS Európai Monetáris Rendszer június 6-7. Bréma: Európai Tanács ülése döntés az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System) felállításáról (hatálybalépés: március 13.) - cél: a közösségen belüli árfolyam-stabilitás megőrzése - 3 eszközre épült: európai valutaegység (European Currency Unit ECU) már a közös valuta létrehozásának irányába mutat egy valutakosár, melyet a közösség összes valutájából a tagállamok gazdasági erejének súlyozásával hoztak létre csak bankszámlapénz volt, elszámolási egység, nem vált készpénzzé árfolyam-mechanizmus (Exchange Rate Mechanism ERM) minden valutának van egy ECU-höz kötött árfolyama, eltérés max. 2,25% (ezt 1993-tól 15%-ra növelték) Európai Monetáris Együttműködési Alap (European Monetary Cooperation Found EMCF) A Közösség további fejlődésének lehetőségét egy egységes belső piac kialakításában látták július 1-én életbe lépett az Egységes Európai Okmány, ami törvénybe iktatta, hogy az egységes belső piacnak 1993-ig létre kell jönnie. Az EMU kiépítésének szakaszai Az Európai Tanács 1988-ban a hannoveri állam- és kormányfő csúcsértekezleten, Jacques Delors - a Bizottság akkori elnöke - vezetésével egy bizottságot állított fel. Feladatául 13

14 tűzték ki, hogy vizsgálja meg az EMU létrehozásának lehetőségét és tegyen javaslatot annak menetrendjére. Első szakasz (1990. július ) o o Tőke szabad mozgása (belső piac teljes megvalósítása) Konvergencia-kritériumok meghatározása (Maastrichti Szerződés) Meghatározták, hogy melyek azok a feltételek, melyeknek minden jelentkező országnak meg kell felelnie, ha tagja kíván lenni a közösségnek, azaz a Maastrichti konvergencia-kritériumok mérik, hogy a tagország a közös valuta bevezetésének feltételeként hajlandó és képes-e önálló monetáris politikájának a feladására. Az alapfeltételek a következők (Maastrichti kritériumok): Az inflációs ráta legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország rátáinak átlagát o Magyarországon most: 8 % o év végén: 7 % o EU átlag: 2,7 % A költségvetési hiány (az államháztartás folyó hiánya) nem lehet több, mint a GDP 3%-a 2007-ben 5,7% A bruttó államadósság mértéke nem lehet több, mint a GDP 60%-a 2007-ben 65,6% A belépést megelőző évben a hosszú távú referencia kamatlábak legfeljebb 2%-kal lehetnek magasabbak a három legalacsonyabb inflációval rendelkező állam hasonló mutatóinak átlagánál, azaz a lebegtetési sávban kell maradnia Árfolyam stabilitás, vagyis az indítást megelőző két évben különös figyelmet fordítanak bármiféle beavatkozásra jan. 1. euró mint készpénz bevezetése o kezdetben 12 országban vezették be: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Portugália. 14

15 o Görögország nem felelt meg kezdetben a kritériumoknak, de január 1- jén ott is bevezették számlapénzként (miután teljesítette a kritériumokat), Svédország nem vett részt az árfolyam-mechanizmusban, ezért az EB elmarasztalta, de Svédország, hasonlóan Dániához és Nagy-Britanniához, nem is akart csatlakozni az EMU-hoz o 2007-ben Szlovénia bevezeti az eurót o 2008-ban Ciprus és Málta bevezetik az eurót o a nemzeti valutákat június 30-ig még lehetett használni, azóta már csak a jegybankok váltják át euróra o január 1-je után a devizapiacokon az euró lépett a nemzeti valuták helyére o a nemzeti valutákban megadott árak átszámítása: a rögzített átváltási arányt használva a kapott eredményt két tizedes jegy pontosságig kerekíteni kell o az ECU-euró átváltási aránya 1:1 Az EMU tagság (feltehető) előnyei és hátrányai - előnyei: megszűnnek az átváltásokkal járó tranzakciós költségek árak összehasoníthatóvá válnak, ami ösztönzi a piacot és a versenyt eltűnik az árfolyam-kockázat a tagországokban nőhet az árstabilitás, melynek következtében csökken az infláció, és alacsonyabbak lesznek a kamatlábak EU világgazdasági és világpolitikai szerepét tekintve is nagy jelentőségű az új pénz a dollár és a yen egyenrangú partnere lehet hátrány: A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni Az Euro bevezetésének vállalkozásokra gyakorolt hatása 15

16 Az euró bevezetése mindegyik hazai vállalkozásra hatással lesz. Érdemes időben átgondolni a személyes érintettséget és azt, hogy a közös valuta bevezetése hogyan érinti saját vállalkozásunkat. Az euró bevezetése stratégiai, valamint gyakorlati következményekkel jár a vállalatok számára, különösen, ha azok elsősorban az euróövezetben tevékenykednek. Az egységes valuta bevezetése megtakarításokat hozhat, mivel az árfolyamkockázatok és a devizaváltási díjak megszűnnek az euróövezeten belüli üzleti tranzakcióknál. Minden tranzakció euróban hajtható végre. Lehet, hogy a vállalatoknak többé nem lesz szükségük a többdevizás számviteli és pénztári rendszerekre. Amennyiben egy vállalkozás fiókvállalatokat kíván létrehozni külföldön, az euróval mint egységes valutával az üzleti arányszámokat könnyebben tudja majd összehasonlítani. Az árak áttekinthetősége megkönnyíti a beszerzési és értékesítési piac bővítését, és jobb számítási alappal rendelkezik majd. Az árak jobb átláthatósága ugyanakkor megkönnyíti a szomszédos országokban lévő versenytársak számára is a piacra jutást. Mindezek miatt létfontosságú, hogy mielőbb megkezdeni az átállásra való felkészülést, a lehetőségek kihasználása és a lehetséges nehézségek elkerülése szempontjából. Az euró bevezetése a napi működésre, a belső és a külső folyamatokra egyaránt kihat. A vállalkozáson belül kiigazításra van szükség a bizonylatok, a számvitel és a számlázás, az informatikai rendszerek és esetleg a gyártási létesítmények vonatkozásában is. Adott esetben el kell végezni a hozzáigazítást az árcédulák, a csomagolás és a termékek címkéi, a pénztárgépek és a mérlegek, a készpénz-automaták és a fizetési rendszerek, valamint a bizonylatok és a számlák vonatkozásában. A versenytársak megfigyelése és elemzése kiemelt fontosságú. Nem kell elsőnek lenni, de semmiképp nem lehetünk utolsók sem az átállással. Az euró serkenteni fogja a versenyt, a piacra való belépés könnyebb és kevésbé költséges lesz mindenki számára. Érdemes összehasonlítani az árakat a hazai és az európai üzleti vetélytársakéival. A versenyképes árakkal dolgozó vállalatok számára az euró övezet üzleti lehetőségeket kínálhat. A lehetséges ügyfelek könnyebben tudják majd megtalálni, összevetni és megvásárolni a termékeket és a szolgáltatásokat. 16

17 Az euróra való átváltás stratégiai kérdés. Hatással van az egész vállalatra, és fontos döntéseket követel meg. Ezért az euróra való átállásért a felelősség a vállalat vezetőjét vagy a felső vezetés valamely másik illetékes tagját terheli. 17

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szerepli: háztartások, a vállalatok, az állam és a külföld. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplket funkciójuk szerint csoportokba, gazdasági

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17.

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Makroökonómia feladatok e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Az SNA (System of National Termelés Accounts) mutatók #1 Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti GDP = GO - termelőfogyasztás NDP = GDP amortizáció

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2.

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. GDP: a folyó ártól a volumenig MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. Tartalom A nemzeti számlák, ezen belül a GDP összeállításának menetrendje Változatlan áras számítások néhány alapelv

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján

Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján Az MNB statisztikai mérlege a 2001. júniusi előzetes adatok alapján E sajtóközleménytől kezdve a gazdasági szereplők szektorbontása megváltozik, a pénzügyi derivatívák egységesen bruttó piaci értéken,

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

6. lépés: Fundamentális elemzés

6. lépés: Fundamentális elemzés 6. lépés: Fundamentális elemzés Egész mostanáig a technikai részre összpontosítottunk a befektetési döntéseknél. Mindazonáltal csak ez a tudás nem elegendő ahhoz, hogy precíz üzleti döntéseket hozzunk.

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

A magyar költségvetésről

A magyar költségvetésről A magyar költségvetésről másképpen Kovács Árpád 2014. április 3. Állami feladatok, funkciók és felelősségek Az állami feladatrendszer egyben finanszírozási feladatrendszer! Minden funkcióhoz tartozik finanszírozási

Részletesebben

Az euró bevezetése Magyarországon

Az euró bevezetése Magyarországon Debreceni Egyetem Informatika kar Az euró bevezetése Magyarországon Konzulens: Dr. Győrffy Dóra Készítette: Pálfy István Gazdaságinformatikus Debrecen, 2010 Tartalomjegyzék 1. Bevezetés...3 2. Az Európai

Részletesebben

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22.

FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK. 2012. május 22. FELVÉTELI DOLGOZAT MEGOLDÓKULCS KÖZGAZDASÁGI ELEMZŐ MESTERSZAK NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS GAZDÁLKODÁS MESTERSZAK 2012. május 22. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi

Részletesebben

A monetáris rendszer

A monetáris rendszer A monetáris rendszer működése, pénzteremtés Dr. Vigvári András intézetvezető egyetemi tanár vigvari.andras@pszfb.bgf.hu Pénzügy Intézeti Tanszék A monetáris rendszer intézményi kerete Kétszintű bankrendszer,

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL

GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL GYAKORLÓ FELADATOK MAKROÖKONÓMIÁBÓL Egészségügyi szervező hallgatók részére GTGKG602EGK Gazdaságelméleti Intézet, 2015. Gyakorló feladatok Makroökonómiából 2 1. gyakorlat - Nemzeti jövedelem meghatározása

Részletesebben

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. április 2. Vezetői összefoglaló A tegnap megjelent kedvező makrogazdasági adatok következtében pozitív hangulatú volt a kereskedés tegnap a vezető nemzetközi tőzsdéken. A forint árfolyama

Részletesebben

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2010.12.20. COM(2010) 774 végleges A. melléklet/8. fejezet A. MELLÉKLET a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK Közgazdasági-marketing alapismeretek emelt szint 051 ÉRETTSÉGI VIZSGA 007. október 4. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM MIKROÖKONÓMIA I. FELELETVÁLASZTÓS KÉRDÉSEK

Részletesebben

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök

2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ. Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök 2013/2 KIVONATOS ISMERTETŐ Erhard Richarts: IFE (Institut fürernährungswirtschaft e. V., Kiel) elnök Az európai tejpiac helyzete és kilátásai 2013 január-április Készült a CLAL megrendelésére Főbb jellemzők:

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

Felépítettünk egy modellt, amely dinamikus, megfelel a Lucas kritikának képes reprodukálni bizonyos makro aggregátumok alakulásában megfigyelhető szabályszerűségeket (üzleti ciklus, a fogyasztás simítottab

Részletesebben

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek

A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek A hozzáadott érték adó kötelezettségekből származó adminisztratív terhek 15.02.2006-15.03.2006 A beállított feltételeknek 589 felel meg a(z) 589 válaszból. Jelölje meg tevékenységének fő ágazatát. D -

Részletesebben

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon

Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Közlekedésbiztonsági trendek az Európai Unióban és Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter, az MTA doktora KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem, Győr egyetemi

Részletesebben

Makroökonómia szeminárium - 1. hét. 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak

Makroökonómia szeminárium - 1. hét. 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak Makroökonómia szeminárium 1. szeminárium Tájékoztató, alapfogalmak Révész Sándor Makroökonómia Tanszék BCE 2013. február 6. Tanítási módszertan Ajánlott a következ rendszer követése: El adások és szemináriumok

Részletesebben

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA-

GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- GAZDASÁGELEMZÉS, KÜLÖNÖS TEKINTETTEL A FA- ÉS BÚTORIPAR HELYZETÉRE 2009. JANUÁR-JÚNIUS KÉSZÍTETTE: MILEI OLGA BUDAPEST, 2009. SZEPTEMBER A gazdaság fontosabb mutatószámai 2008. január 1-től ahogy azt korábban

Részletesebben

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005

2013.12.04. Miért hullámzik a forint árfolyama? A halmozott infláció és az EUR árfolyam 1994-2013. Magyar államadósság 1994-2005 Miért hullámzik a forint árfolyama? Közgazdasági alapismeretek 10. előadás EKF Csorba László egyszerű gazdasági szereplők tranzakciói Különleges szereplők tranzakciói A halmozott infláció és az EUR árfolyam

Részletesebben

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek II. Számvitel és pénzgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Valuta, deviza, konvertibilitás 64. lecke Nemzetközi elszámolások

Részletesebben

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közúti közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár Tartalom 1. A hazai közúti

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM. Szóbeli vizsgatevékenység SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2658-06/3 Egy aktuális gazdaságpolitikai esemény elemzése a helyszínen biztosított szakirodalom alapján

Részletesebben

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról

Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az Eurostat sajtóközleménye az euró-mutatókról április 22. Jelentés a 2009. évi kormányzati hiányról és adósságról Az eurózóna és az EU27 tagállamainak kormányzati hiánya a GDP 6,3%-a illetve 6,8%-a. Az

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal

Magyar-román gazdasági kapcsolatok. Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Magyar-román gazdasági kapcsolatok Skapinyecz Péter Nemzeti Külgazdasági Hivatal Románia főbb gazdasági mutatói 2008 2009 2010 2011. f.é. A GDP értéke Mrd EUR 136,8 119,8 122,0 55,9 A GDP növekedése %

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben

Valuta deviza - konvertibilitás

Valuta deviza - konvertibilitás Valuta deviza - konvertibilitás Nemzetközi elszámolások eszközei - arany - valuta - deviza - mesterséges nemzetközi pénzek Arany: a nemzetközi elszámolások hagyományos eszköze Valuta: valamely ország törvényes

Részletesebben

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522.

MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. 2001. májusában a gazdasági folyamatokban nem történt jelentős változás. Folytatódott az ipari termelés növekedésének lassulása, kissé romlott a külkereskedelmi mérleg és a folyó fizetési mérleg is a tavaly

Részletesebben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben

A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben A központi költségvetés és az államadósság módosított finanszírozása 2014-ben Fő kérdések: 1. Az állampapírpiac helyzete 2014 eddig eltelt időszakában. 2. A 2014. évi módosított finanszírozási terv főbb

Részletesebben

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele

IAS 20. Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele IAS 20 Állami támogatások elszámolása és az állami közreműködés közzététele A standard célja A kapott állami támogatások befolyással vannak a gazdálkodó egység vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetére.

Részletesebben

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló

kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló kedd, 2015. december 1. Vezetői összefoglaló Hétfőn a tengerentúlon estek a tőzsdék, míg a vezető nyugat-európai börzék vegyes teljesítményt mutattak. Kedden reggel a hazai fizetőeszköz erősödött az euróval

Részletesebben

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló

szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló szerda, 2014. július 2. Vezetői összefoglaló A vezető nemzetközi részvényindexek emelkedéssel zárták a keddi kereskedési napot. Tovább gyengült a forint a főbb devizákkal szemben, ma reggel az euró jegyzései

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK

KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK 0512 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. február 20. KÖZGAZDASÁGI- MARKETING ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM TESZT JELLEGŰ FELADATOK I. Feleletválasztós

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2013. december Havi elemzés az infláció alakulásáról. december A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ

JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ Gazdasági ismeretek emelt szint 0804 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2010. május 25. GAZASÁGI ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM A javítás

Részletesebben

Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag

Pénzügyi ismeretek részéhez készíttetett tananyag A Közbeszerzések Tanácsa által a közbeszerzési referens szakképesítés (OKJ 54 343 03 0000 00 00) Közbeszerzési vonatkozású gazdasági és pénzügyi tevékenység szakmai követelménymoduljának Pénzügyi ismeretek

Részletesebben

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév

TÁJOLÓ. Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről. 2015. IV. negyedév TÁJOLÓ 2013 2014 2015 Információk, aktualitások a magyarországi befektetői környezetről 2015. IV. negyedév 1 TARTALOM 1. Gazdasági növekedés 7 2. A konjunktúramutatók alakulása 10 3. Államadósság, költségvetés

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban

Gazdasági mutatók összehasonlítása székelyföldi viszonylatban HARGITA MEGYE TANÁCSA ELEMZŐ CSOPORT RO 530140, Csíkszereda, Szabadság Tér 5. szám Tel.: +4 0266 207700/1120, Fax.: +4 0266 207703 e-mail: elemzo@hargitamegye.ro web: elemzo.hargitamegye.ro Gazdasági mutatók

Részletesebben

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon

A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon A közlekedésbiztonság helyzete Magyarországon Prof. Dr. Holló Péter KTI Közlekedéstudományi Intézet Nonprofit Kft. kutató professzor Széchenyi István Egyetem egyetemi tanár A közlekedésbiztonság aktuális

Részletesebben

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON ÁTMENETI GAZDASÁGOKKAL FOGLALKOZÓ EGYÜTTMŰKÖDÉSI KÖZPONT MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM NÉPJÓLÉTI MINISZTÉRIUM ORSZÁGOS MŰSZAKI INFORMÁCIÓS KÖZPONT ÉS KÖNYVTÁR SZOCIÁLIS ÉS MUNKAERŐPIACI POLITIKÁK MAGYARORSZÁGON

Részletesebben

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013.

Fogyasztói Fizetési Felmérés 2013. Fogyasztói Fizetési Felmérés 13. A felmérés hátteréről Külső felmérés a lakosság körében 10 000 válaszadó Adatgyűjtés: 13. május-június között, az adott ország anyanyelvén 21 országban (azokban az országokban,

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után

Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Monetáris politika mozgástere az árstabilitás elérése után Dr. Kocziszky György A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának külső tagja Költségvetési Tanács Magyar Közgazdasági Társaság 2014. július 17.

Részletesebben

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus

Havi elemzés az infláció alakulásáról. 2015. augusztus Havi elemzés az infláció alakulásáról. augusztus A jegybanktörvény (a Magyar Nemzeti Bankról szóló,. évi CXXXIX. tv.). () az árstabilitás elérését és fenntartását jelöli meg a Magyar Nemzeti Bank elsődleges

Részletesebben

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK

KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet KEDVEZŐ ÜZLETI HELYZET, JAVULÓ VÁRAKOZÁSOK Az MKIK GVI 2015. októberi vállalati konjunktúra felvételének eredményei MKIK Székház, 1054 Budapest, Szabadság tér

Részletesebben

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4.

Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. Miért Románia? Nagyvárad, 2008.április 4. A két ország gazdasági kapcsolatainak alapjai A gazdasági kapcsolatok rendezettek: 1998-tól 2004-ig a CEFTA, azt követően az EU szabályozása hatályos, 2007 január

Részletesebben

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve..

Piac és tényezıi. Ár = az áru ellenértéke pénzben kifejezve.. Piac és tényezıi TÉMAKÖR TARTALMA - Piac és tényezıi - Piacok csoportosítása - Piaci verseny, versenyképesség - Nemzetgazdaság - Gazdasági élet szereplıi PIAC A piac a kereslet és a kínálat találkozási

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben