EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "EKF-GTK Gazdálkodás és menedzsment Záróvizsgatételek 2010"

Átírás

1 1. A főbb makrogazdasági mutatók. Új típusú fenntarthatósági makromutatók (ISEW, GPI). A nemzetgazdasági teljesítmények statisztikai számbavételének problémái. A mutatók aktuális adatai. A magyar gazdaság jelenlegi helyzete az Európai Unióban elfoglalt helye. Az EMU-taggá válás feltételei (konvergenciakritériumok és értelmezésük. Az EURO bevezetésének vállalkozásokra gyakorolt hatása. A makroszintű elemzés általában a nemzetgazdasági szintet jelenti, egy ország szintjén jelentkező társadalmi-gazdasági jelenségek statisztikai elemzését. A makroszintű folyamatok jellemzése, elemzése fontos lehet a gazdaságpolitikusok, elemző szakemberek mellett a vállalkozások és a lakosság számára is, hiszen a makroszintű folyamatok alakulása alapvetően hat a gazdálkodás körülményeire, a konjunktúra helyzetére, de az egyes családok, fogyasztásimegtakarítási döntéseire is. Nem véletlen, hogy egyes makrogazdasági mutatók nyilvánosságra hozatalát (mint pl. a bruttó hazai termék indexe, a fogyasztói árindex, a folyó fizetési mérleg egyenlege) mindig fokozott várakozás előzi meg, előtte a szakértők becslik meg az értékét, utána a piac reagál a ténylegesen realizálódó értékre. (Ha egy adat rosszabb a várakozásnál, gyakran esnek a tőzsdén a részvények árai.) A makroszintű statisztikák ismerete közérdek, ezért az egyes országok hivatalos statisztikai szolgálata és annak fő alkotóeleme a statisztikai hivatal, készít. Így van ez Magyarországon is, ahol az adatok gyűjtésének, rendszerezésének, publikálásának központja a KSH. Más szervezetek is lehetnek makroszintű adatok felelősei, mint pl. az árfolyam, fizetési és mérleg adatokat a MNB, a költségekre, adózásra vonatkozókat a PM, a regisztrált munkanélküliek jellemzőit a GM kezeli, publikálja, de ezek a szervezetek is mind a hivatalos szolgálat részei. A főbb makrogazdasági mutatók Termelés Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti Elsődleges Másodlagos GDP GDP GNI GNDI NDP NDP NNI NNDI 1

2 Bruttó Kibocsátás / GO (Gross Output) Az adott évben, az adott gazdaságban előállított összes termék és szolgáltatás pénzben kifejezett értéke. Halmozott mutató, mert a termelési folyamat során felhasznált termékeket és szolgáltatásokat többszörösen tartalmazza. Bruttó hazai termék / GDP: A közgazdaságtanban a bruttó hazai termék (gross domestic product, GDP) a mérőszáma egy bizonyos terület többnyire ország gazdasági termelésének adott idő alatt. Méri a nemzeti jövedelmet és teljesítményt. Gyakran használják az országban élők átlagos életszínvonalának mutatójaként, ami azonban túlzott egyszerűsítésnek tekinthető. A GDP az egy területen adott idő alatt előállított javak (termékek és szolgáltatások) összességnek értéke. Ha az időtartam nincs megszabva, akkor alapértelmezésként évet kell számítani. A GDP különbözik a bruttó nemzeti terméktől (gross national product, GNP), mert nem tartalmazza az országok közötti jövedelem-átutalásokat, azt nézi, hogy hol keletkezett a jövedelem, nem azt, hogy hol kapják meg. Míg a nominális GDP a GDP pénzben kifejezett értéke, a reál GDP az infláció hatását próbálja kiküszöbölni azzal, hogy a GDP-t alkotó javak mennyiségét és valamilyen bázisidőszaki árát veszi figyelembe. Az elsőt money GDP -nek is szokták nevezni, az utóbbit állandó árú vagy inflációval korrigált GDP-nek vagy GDP-nek a bázisév árain (ahol a bázisév az az év, amelynek a fogyasztói árindexével számolunk). Valójában a GDP nemcsak egy adott időszakbeli termelés értékét mutatja, hanem a jövedelemazonosságnak megfelelően a gazdaság szereplőinek az adott időszakhoz kapcsolódó összes jövedelmét, illetve kiadását is. A GDP összetevői: Az előállított javak aszerint, hogy milyen céllal kerülnek felhasználásra, két nagy csoportba sorolhatók: fogyasztási javakról és termelőeszközökről beszélhetünk. Ennek alapján a GDP-t 2

3 is két összetevőre bonthatjuk: fogyasztásra és beruházásra. Nyitott vagyis a külfölddel kereskedelmet folytató gazdaságban azonban bizonyos javakat (fogyasztási javakat és termelőeszközöket egyaránt), ahelyett, hogy az országban felhasználnának, exportálnak más országokba; a belföldi fogyasztás és beruházás egy része pedig más országokban előállított, azaz importált javakból származik. Mindezek következtében a GDP kiszámítására szolgáló egyenlet ilyen alakot ölt: GDP = fogyasztás + beruházás + export - import A bruttó nemzeti jövedelem / GNI: A bruttó nemzeti jövedelem (Gross National Income), a hazai gazdaságban szereplő bruttó jövedelem összegét mutatja. GNI = GDP + a külföldről beáramló tényező jövedelmek a külföldre kiáramló jövedelmek Külföldről beáramló tényező jövedelem például: - külföldről hazautalt nyugdíj - külföldön működő magyar vállalat profitjának belföldre történő átutalása Külföldre áramló tényező jövedelem például: - Magyarországon működő cégek töke vagy profit kivitele Nettó hazai termék (NDP): (Net Domestic Product) az ország területén keletkezett nettó jövedelmek összessége. Nettó nemzeti jövedelem (NNI): (Net National Income), a GNI mutató nettó párja, amely az amortizáció értékével kisebb, mint a bruttó mutató, és a belföldiek által realizált nettó jövedelmek összességét tartalmazza. Bruttó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (GNDI): (Gross National Disposable Income), az ország állampolgárai által adott évben felhasználható bruttó jövedelem összege. 3

4 Nettó nemzeti rendelkezésre álló jövedelem (NNDI): (Net National Disposable Income), a GNDI nettó párja, az ország állampolgárai által adott évben felhasználható nettó jövedelem. A mutatók közötti összefüggés GO - folyó termelő felhasználás - ÉCS GDP NDP + beáramló tényezőjövedelem + beáramló tényezőjövedelem - kiáramló tényezőjövedelem - kiáramló tényezőjövedelem - ÉCS GNI NNI + beáramló transzfer + beáramló transzfer - kiáramló transzfer - kiáramló transzfer - ÉCS GNDP NNDP Nettó gazdasági jólét (NEW): Egy ország gazdasági teljesítményének széles körben ismert mutatói a bruttó nemzeti termék (GNP) és a bruttó hazai termék (GDP). Ha egy országban többet termelnek (nagyobb a GNP vagy a GDP), akkor az ország lakosai jobban él(het)nek, többet fogyaszthatnak, szükségleteiket könnyebben kielégíthetik. Mégsem tekinthetjük a kibocsátás hagyományos mutatóit minden tekintetben a nemzeti jólét mutatójának. Egyrészt számos olyan elemet tartalmaznak, amelyek nem járulnak hozzá az egyének és a nemzet jólétéhez, másrészt e mutatók figyelmen kívül hagyják a jólét bizonyos kulcsfontosságú elemeit. Megoldást kínál a nettó gazdasági jólét (Net Economic Welfare ) mutatója, amelynek kidolgozására és használatára két világhírű amerikai közgazdász, W. D. Nordhaus és J. Tobin tett javaslatot még 1972-be. 4

5 Szerintük a gazdasági jólét jellemzéséhez a hagyományos mutatókat korrigálni kell. A legfontosabb korrekciós tényezők, amelyek pluszként veendők figyelembe: a társadalmilag nem szervezett munka, a feketegazdaságban folyó tevékenység egy része, továbbá a szabadidő növekedése. Levonandók a környezeti károk, az egészségkárosodás, a városiasodásból származó hátrányok, valamint a GNP és a GDP azon elemei, amelyek nem növelik a jólétet. Ebből már érzékelhető, hogy a NEW nem csupán a puszta anyagi növekedésnek, hanem az élet minőségének mérésére is törekszik. A pluszok és mínuszok számszerűsítése igen nehéz, többnyire csak becslésekkel elvégezhető feladat. Ezért a NEW nem eléggé megbízható mutatószám, ám bizonyos tendenciák jellemzésére alkalmas. Az említett amerikai kutatók és követőik adatai szerint a fejlett országokban a NEW lassabban nő, mint a GNP és a GDP. Ez érthető is, ha arra gondolunk, hogy újabb anyagi javak megszerzésével, birtoklásával nem feltétlenül gazdagodik az életünk. Új típusú fenntarthatósági makromutatók az ISEW és a GPI A fenntarthatósági mutatók különböznek a hagyományos, gazdasági, társadalmi és környezetvédelmi változások mutatóitól. A hagyományos mutatók a közösség egy részében bekövetkező változásokat mérik, mintha azok teljes mértékben függetlenek volnának a többi résztől. A fenntarthatósági mutatók ezzel szemben képesek a valóságot valamilyen formában tükrözni, ahol is a különböző szegmensek (indikátorok) szoros kapcsolatban állnak egymással. A fenntarthatóság ezt a fajta integrált világszemléletet teszi szükségessé olyan többdimenziós mutatókat igényel, melyek a közösség gazdasága, környezete és társadalma közti kapcsolatokat mutatják be Az (ISEW) és a (GPI) mutatója a fogyasztásból indul ki. A gazdasági jólét számításakor először kiszámítják a társadalom összes fogyasztását, majd ebből levonják a gazdasági fogyasztás jelenlegi állapotához tartozó várakozásokra fordított összeget. (pl. környezet szennyezés), továbbá figyelembe veszi a fogyasztás várható jövőbeni alakulást és ezt korrigálják még az egyes országokra jellemző jövedelem elosztás változásának megfelelően. 5

6 A fenntartható gazdasági jólét indexe (ISEW): Herman Daly és John Cobbal megalkotta az ISEW-t (Index of Sustainable Economic Welfare) a fenntartható gazdasági jólét indexét. Ez a mutató két lényeges ponton továbblép elődjén. Ezek egyike a fogyasztási egyenlőtlenségek változása jólétre gyakorolt hatásának figyelembevétele, a másik pedig a hosszú távú környezeti károsodások jelenértékének beépítése a mutatóba. Az ISEW a lakossági fogyasztást veszi alapul, és ehhez adja hozzá vagy ebből vonja ki a különböző tételeket. Az ISEW-et a világ számos országában kiszámították. Az összevetés eredményeként kiderült, hogy amíg a NEW az utóbbi évtizedekben kisebb ütemben ugyan, de folyamatosan nőtt, addig a ISEW egy idő után csökkent. Ez azt jelenti, hogy egyre több és több erőfeszítéssel és költséggel a jólét valójában csökken. A szerzők ezt a jólétcsökkenést az alábbi 3 tényezőre vezetik vissza: Hosszú távú környezeti károk növekedése Jövedelem elosztási egyenlőtlenségek Háztartási és házimunka kedvezőtlen arányának alakulása Valódi fejlődés mutató (GPI): Az ISEW továbbfejlesztéseként 1995-ben publikálták, (Genuine Progress Indicator). A GPI is a GDP által nyilván tartott személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelemelosztás alakulásával, majd hozzáadja, vagy levonja a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat. Az, hogy a GPI tulajdonképpen az ISEW-nek a továbbfejlesztése, abban is megmutatkozik, hogy az egyik kidolgozója, Clifford Cobb az ISEW-nek is társszerzõje volt. A GPI is a GDP által számbavett személyes fogyasztásból indul ki, de módosítja azt a jövedelemelosztás alakulásával, majd hozzáadja, vagy levonja a különböző társadalmi, ökológiai költségeket és hasznokat. A GPI az ISEW-hez képest több új tételt tartalmaz öt társadalmi és két környezeti kárral. A GPI személetében leginkább egy olyan számbavételre hasonlít, amit egy háztartás is készít. Összetevői: 6

7 Személyes fogyasztás Jövedelemelosztás Háztartási munka és gyermeknevelés értéke Önkéntes munka értéke Tartós fogyasztási cikkek szolgáltatásai Kormányzati tőke szolgáltatásai Szabadidő csökkenése 2. A nemzetgazdasági teljesítmények statisztikai számbavételének problémái. A mutatók aktuális adatai. A gazdasági teljesítmény felmérését célzó vizsgálatok jelentősen eltérhetnek egymástól attól függően, hogy milyen szinten közelednek a gazdasághoz. Ebben a tekintetben az elemi gazdasági egységtől a világgazdaságig mindenféle szinttel találkozhatunk. A nemzetgazdaságról a nemzeti számlák rendszere ad kvantitatív tájékoztatást. E számlák bemutatják, hogy a termelés során hogyan keletkeznek vagy alakulnak át javak és szolgáltatások; hogyan képződnek jövedelmek, és hogyan történik ezek elosztása, majd újraelosztása; ábrázolják e jövedelmek felhasználását fogyasztásra és felhalmozásra; kimutatják a finanszírozás folyamatai, bennük a bankok vagy más pénzügyi intézmények szerepét, továbbá a vagyont. A II. világháború után az ENSZ keretében alakították ki a System of National Accounts-t (SNA), a Nemzeti Számlák Rendszerét. Ezt folyamatosan módosítják és továbbfejlesztik. Legutóbb 1993-ban módosították és ez van most érvényben. Ez a 4. változat az SNA létrehozása óta. Létezik egy European System of Accounts (ESA), amelynek most az ben módosított változata van érvényben. Az ESA olyan dolgokat is szabályoz, amire az SNA nem tér ki. A nemzeti számlarendszer valóban számlák rendszere és ezek a számlák sok tekintetben hasonlítanak a könyvviteli számlákhoz, amennyiben a nemzeti számlák is kétoldalú adatkimutatások, amelyekben a két oldal azonosságát valamilyen "egyenleg" teremti meg. A számlák egymásba kapcsolódó rendszere jelenti azt a szigorú keretet, amelyben minden adat a "helyére kerül" és mintegy ellenőrzi egymást. A nemzeti számlarendszer sokféle számlája négy nagy csoportba sorolható: - termelési számlák 7

8 - jövedelemszámlák - tőkeszámlák - vagyonszámlák Ugyanakkor viszont a nemzeti számlarendszer elemzési eszköztára nem merül ki ezekben a számlákban, hanem különböző táblázatok is tartoznak hozzá, amelyek más elrendezésben ábrázolják a gazdaság legfontosabb adatait. A Bruttó Hazai Termék - Gross Domestic Product, azaz a GDP a nemzetgazdasági teljesítmény mérésének egyik legfontosabb mérőszáma. A GDP-n kívül használják még a Bruttó Nemzeti Termék (GNP) fogalmát is. A magyar statisztika-és a nemzetközi statisztika is egyre inkább- a GDP kategóriát használja. A nemzeti számlák összeállításához nagyon sokféle típusú, különböző forrásokból származó statisztikai adatra és ezek összhangjára van szükség. Az adatforrások között találunk vállalati mérlegbeszámolókat, ágazati (ipari, mezőgazdasági, stb.) statisztikai összeállításokat, banki kimutatásokat, háztartási adatfelvételeket stb. Ahhoz azonban, hogy ezek beilleszthetők legyenek a számlák szigorú rendszerébe, szükség van a különböző forrásból származó statisztikák harmonizálására. Ez azt jelenti, hogy a rendszerben használt összes fogalom, meghatározás, elszámolási szabály konzisztens közgazdasági elveken alapul, hogy a rendszer bármilyen oldalról -termelés, jövedelem, vagyon - mutassa is be a gazdaságot, mindig azonos elveket, osztályozásokat, konvenciókat stb. követ. A nemzeti számlák rendszerének tehát jelentős koordináló szerepe van. Ez nem azt jelenti, hogy minden alapstatisztika eleve megfelel a rendszer követelményeinek. Éppen a számlák összeállítása során derül fény az inkonzisztenciákra, amelyek az adatok módosítását, korrekcióját teszik szükségessé. A nemzeti számlák rendszerére nemzetközi ajánlások vannak érvényben. Ezeket az ajánlásokat az ENSZ Nemzeti Számlarendszere, az un. System of National Accounts -SNAtartalmazza. Ma már minden ország nemzeti számlarendszere az SNA-ra épül. A magyar statisztika már az 1960-as évtized végén bevezette az SNA legfontosabb elemeit. Maga az 8

9 SNA is több átalakításon, modernizáláson esett keresztül. A legújabb változatot 1993-ban fogadta el az ENSZ Statisztikai Bizottsága. Az SNA a tevékenységeket értéken veszi számba, Magyarországon tehát forintban. A kibocsátást a profitorientált tevékenységek esetében alapvetően az árbevétellel mérjük (ez az összeg, amit a szereplők tevékenységükkel realizáltak). A nem nyereségorientált tevékenységek esetében a ráfordítások összegét tekintik a kibocsátás értékének. Az értékbeni számbavételnél kétfajta ár játszik fontos szerepet, az alapár és a piaci ár. Az alapár, azaz ár, amit a termelő vagy szolgáltató a tevékenységért kap. A piaci ár pedig a végső fogyasztó által fizetett ár. A kettő közti különbözet az áfa, fogyasztási, jövedékadó (együtt termékadó) és a terméktámogatások különbözete. A rendszer a gazdaság különböző szektoraiban nyomon követi a termelés, jövedelemkeletkezés, elosztás, felhasználás, a felhalmozás és finanszírozás fázisait. Az SNA hazai (országon belül működő) szektorai a következők: Nem pénzügyi vállalatok gazdálkodó Pénzügyi vállalatok egységek Államháztartás Háztartások Háztartásokat segítő non-profit intézmények A gazdálkodó egységeket, mint látható két szektorra osztjuk: a nem pénzügyi vállalatokra (termelő, szolgáltató, általában profitorientált) és a pénzügyi vállaltokra (bankok, biztosítók, brókercégek stb.) Az utóbbiakat azért elkülönítve, mert sajátosan más termelésük elszámolása. Az államháztartás szektor tartalmazza az állami intézményeket, önkormányzatokat, társadalombiztosítási alapokat. 9

10 A háztartások szektorát a mintegy 3,8 millió magyar háztartás jelenti. Ebben a szektorban is történhet termelés, de alapvetően a háztartások szerepe (az SNA keretei közt) a munkaerő biztosítása és a fogyasztás területén jelentkezik. A háztartásokat segítő non-profit intézményekbe olyan szervezetek tartoznak, amelyek alapvetően nem nyereségérdekeltek, de nem állami tulajdonúak, ilyenek tipikusan az egyházak, pártok, különböző célokat szolgáló alapítványok. Az öt hazai szektorban tevékenykedők az ún. rezidens egységek, ezen kívül lehetnek még nem rezidensszereplők, akik nem hazai területen tevékenykednek. Sokszor ezt szokás egy újabb szektornak, a külföldieknek is tekinteni. Az SNA a gazdálkodás egyes fázisait különbözteti meg és ezeket szektoronként számlaszerűen mutatja be, megkülönböztetve a forrás és a falhasználás oldalt. A legfontosabb fázisok a következők: termelés jövedelem keletkezése elsődleges jövedelemelosztás másodlagos jövedelemelosztás jövedelmek felhasználása tőkeképződés finanszírozás Minden számla esetében egy egyenleg képződik, ami az adott fázis legfontosabb jellemzője. Ezen egyenletek összes szektorra számított összege pedig a makrogazdaság legfontosabb jellemzői közé tartozik. A magyar gazdaság jelenlegi helyzete az Európai Unióban elfoglalt helye. A bruttó hazai termék (GDP) I. negyedévében 6,7 %-kal, a naptári hatás kiszűrésével 6,1 %-kal volt alacsonyabb, mint egy évvel korábban - közölte a Központi Statisztikai Hivatal. 10

11 A kiigazítatlan adat szerint a GDP 6,7 %-kal esett vissza. Az árutermelő ágazatok (mezőgazdaság, ipar és építőipar) hozzáadott értéke 14,6 %-kal csökkent. Ezen belül a mezőgazdaság teljesítménye 9,8 %-kal, az ipar hozzáadott értéke pedig 17,6 %-kal csökkent, elsősorban az exportorientált feldolgozóiparban bekövetkező 20,5 %-os visszaesés következtében. Az építő-ipar hozzáadott értéke, kisebb mértékű, 4,2 %-os csökkenést mutat alapvetően az egyéb építmények építésének termelésbővülése miatt, a metróépítésnek és az útépítési munkák eredményeként. A szolgáltatások közül jelentős teljesítménycsökkenés mutatkozott a kereskedelem, szálláshely-szolgáltatás és vendéglátás területén, összhangban a háztartások fogyasztási kiadásainak visszaesésével. A szállítás, raktározás, posta és távközlés együttes hozzáadott értéke 3,8 %-kal csökkent, ami elsősorban a szállítási teljesítmények visszaesésének következménye volt. A pénzügy, ingatlanügyletek és gazdasági szolgáltatások területén 3,2 %-os volt a csökkenés. A közigazgatás, oktatás, egészségügy hozzáadott értéke változatlan maradt. A GDP felhasználási oldalán a háztartások végső fogyasztása 5,9 %-kal csökkent 2009 I. negyedévében, a háztartások fogyasztási kiadása jelentősebb, 7,3 %-os csökkenésének következtében. A kormányzattól és a háztartásokat segítő non-profit szervezetektől kapott természetbeni juttatások mértéke szintén csökkent, 0,3 illetve 3,7 %-kal. A közösségi fogyasztás nem változott, így a végső fogyasztás 5,2 %-kal csökkent. Folytatódott a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának erőteljes visszaesése is. Az export 18,6 %-kal, az import 22 %-kal csökkent. Az áruforgalom exportja 21,7 %-kal, importja pedig 25 %-kal csökkent. Ezzel szemben a szolgáltatások exportja 1,5 %-kal nőtt, miközben importja 2,4 %-kal mérséklődött, elsősorban az idegenforgalom mindkét irányban mért növekedésének hatására. Ennek eredményeként a nemzetgazdaság külkereskedelmi forgalmának pozitív egyenlege kiugróan magas, folyó áron számítva 269 milliárd forint volt. Az első három hónapban a GDP szezonálisan és naptárhatással kiigazítva 2,5 %-kal maradt el a tavaly utolsó negyedévitől. Ebből a mezőgazdaság 17,5 %-os, az ipar 9,2 %-os, az építőipar pedig 7,5 %-os csökkenést mutatott. A szolgáltatások összességében 1,2 %-kal estek vissza. A háztartások fogyasztási kiadása 2,2 %-kal csökkent. A kormányzattól származó természetbeni juttatások 2,5 %-kal mérséklődtek. A közösségi fogyasztás 1,4 %-kal növekedett, a végső 11

12 fogyasztás pedig 1,9 %-kal csökkent. Az export 6,5 %-kal, az import pedig 9,2 %-kal esett vissza. A GDP tavaly a negyedik negyedévben 2,5 %-kal volt alacsonyabb, naptári hatás kiszűrésével a gazdaság teljesítménye 2,7 %-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A GDP 2008 egészében 0,6 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban, a tavalyi év első negyedévében a gazdasági növekedés 1,8 % volt éves bázison. A bruttó hazai termék (GDP) 2007-ben 1,2 %-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az Eurostat gyorsbecslése szerint az Európai Unió gazdasága 2009 I. negyedévében 4,5 %- kal esett vissza. Az elmúlt év negyedik negyedéve óta az EU tagállamainak többségében tovább mélyült a recesszió. 3. Az EMU-taggá válás feltételei (konvergencia-kritériumok és értelmezésük. Az EURO bevezetésének vállalkozásokra gyakorolt hatása. Előzmények Gazdasági- és Monetáris Unió a gazdasági integráció legfejlettebb fokozata. 2. vh után a nemzetközi pénzügyi rendszert a Bretton Woods-i Egyezmény határozta meg a kulcsvaluta szerepét az USD látta el, amely a jegybankokban formálisan aranyra átváltható volt. A tagállamok először az 1969-es hágai csúcsértekezleten vetették fel a Gazdasági- és Monetáris Unió (=EMU) megvalósításának tervét. Létrehozásának programját a luxemburgi miniszterelnök, Pierre Werner vezetésével felállított bizottság dolgozta ki 1970-ben. nemzeti költségvetési, adó- és pénzpolitikák folyamatos közelítése + árfolyamok összehangolása + egységes és közös pénz létrehozása 3 szakaszban Az 1971-ben elfogadott Werner-terv azonban nem valósult meg az 1973-as olajválság miatt.. Az elképzelés szerint a tagországok valutája már azokban az években teljesen 12

13 szabadon, rögzített árfolyamokon lett volna átváltható, és a nyolcvanas években váltotta volna fel őket a közös európai valuta ben került sor a Breton-Woods-i rendszer összeomlására, az ezt követő események pedig előbb még csak megnehezítették az árfolyamok összehangolását, néhány év elteltével azonban több országnak olyan mértékű jegybanki beavatkozásokat kellett volna eszközölnie, hogy a rendszerből való kilépésre kényszerültek. A legtöbb tagország, a számára súlyos gazdasági következményeket (növekvő inflációs rátát és munkanélküliséget) okozó olajválság miatt, saját belső gazdasági problémáival foglalkozott. A monetáris politika összehangolása érdekében egyik tagország sem kötelezte el magát teljes mértékben. EMS Európai Monetáris Rendszer június 6-7. Bréma: Európai Tanács ülése döntés az Európai Monetáris Rendszer (European Monetary System) felállításáról (hatálybalépés: március 13.) - cél: a közösségen belüli árfolyam-stabilitás megőrzése - 3 eszközre épült: európai valutaegység (European Currency Unit ECU) már a közös valuta létrehozásának irányába mutat egy valutakosár, melyet a közösség összes valutájából a tagállamok gazdasági erejének súlyozásával hoztak létre csak bankszámlapénz volt, elszámolási egység, nem vált készpénzzé árfolyam-mechanizmus (Exchange Rate Mechanism ERM) minden valutának van egy ECU-höz kötött árfolyama, eltérés max. 2,25% (ezt 1993-tól 15%-ra növelték) Európai Monetáris Együttműködési Alap (European Monetary Cooperation Found EMCF) A Közösség további fejlődésének lehetőségét egy egységes belső piac kialakításában látták július 1-én életbe lépett az Egységes Európai Okmány, ami törvénybe iktatta, hogy az egységes belső piacnak 1993-ig létre kell jönnie. Az EMU kiépítésének szakaszai Az Európai Tanács 1988-ban a hannoveri állam- és kormányfő csúcsértekezleten, Jacques Delors - a Bizottság akkori elnöke - vezetésével egy bizottságot állított fel. Feladatául 13

14 tűzték ki, hogy vizsgálja meg az EMU létrehozásának lehetőségét és tegyen javaslatot annak menetrendjére. Első szakasz (1990. július ) o o Tőke szabad mozgása (belső piac teljes megvalósítása) Konvergencia-kritériumok meghatározása (Maastrichti Szerződés) Meghatározták, hogy melyek azok a feltételek, melyeknek minden jelentkező országnak meg kell felelnie, ha tagja kíván lenni a közösségnek, azaz a Maastrichti konvergencia-kritériumok mérik, hogy a tagország a közös valuta bevezetésének feltételeként hajlandó és képes-e önálló monetáris politikájának a feladására. Az alapfeltételek a következők (Maastrichti kritériumok): Az inflációs ráta legfeljebb 1,5%-kal haladhatja meg a három legalacsonyabb inflációval rendelkező ország rátáinak átlagát o Magyarországon most: 8 % o év végén: 7 % o EU átlag: 2,7 % A költségvetési hiány (az államháztartás folyó hiánya) nem lehet több, mint a GDP 3%-a 2007-ben 5,7% A bruttó államadósság mértéke nem lehet több, mint a GDP 60%-a 2007-ben 65,6% A belépést megelőző évben a hosszú távú referencia kamatlábak legfeljebb 2%-kal lehetnek magasabbak a három legalacsonyabb inflációval rendelkező állam hasonló mutatóinak átlagánál, azaz a lebegtetési sávban kell maradnia Árfolyam stabilitás, vagyis az indítást megelőző két évben különös figyelmet fordítanak bármiféle beavatkozásra jan. 1. euró mint készpénz bevezetése o kezdetben 12 országban vezették be: Ausztria, Belgium, Finnország, Franciaország, Németország, Görögország, Írország, Olaszország, Luxemburg, Hollandia, Spanyolország és Portugália. 14

15 o Görögország nem felelt meg kezdetben a kritériumoknak, de január 1- jén ott is bevezették számlapénzként (miután teljesítette a kritériumokat), Svédország nem vett részt az árfolyam-mechanizmusban, ezért az EB elmarasztalta, de Svédország, hasonlóan Dániához és Nagy-Britanniához, nem is akart csatlakozni az EMU-hoz o 2007-ben Szlovénia bevezeti az eurót o 2008-ban Ciprus és Málta bevezetik az eurót o a nemzeti valutákat június 30-ig még lehetett használni, azóta már csak a jegybankok váltják át euróra o január 1-je után a devizapiacokon az euró lépett a nemzeti valuták helyére o a nemzeti valutákban megadott árak átszámítása: a rögzített átváltási arányt használva a kapott eredményt két tizedes jegy pontosságig kerekíteni kell o az ECU-euró átváltási aránya 1:1 Az EMU tagság (feltehető) előnyei és hátrányai - előnyei: megszűnnek az átváltásokkal járó tranzakciós költségek árak összehasoníthatóvá válnak, ami ösztönzi a piacot és a versenyt eltűnik az árfolyam-kockázat a tagországokban nőhet az árstabilitás, melynek következtében csökken az infláció, és alacsonyabbak lesznek a kamatlábak EU világgazdasági és világpolitikai szerepét tekintve is nagy jelentőségű az új pénz a dollár és a yen egyenrangú partnere lehet hátrány: A nemzeti árfolyam-politikáról való lemondás de ez amúgy is korlátozott, versenyképesség javulást már csak a termelékenység javulásával lehet elérni Az Euro bevezetésének vállalkozásokra gyakorolt hatása 15

16 Az euró bevezetése mindegyik hazai vállalkozásra hatással lesz. Érdemes időben átgondolni a személyes érintettséget és azt, hogy a közös valuta bevezetése hogyan érinti saját vállalkozásunkat. Az euró bevezetése stratégiai, valamint gyakorlati következményekkel jár a vállalatok számára, különösen, ha azok elsősorban az euróövezetben tevékenykednek. Az egységes valuta bevezetése megtakarításokat hozhat, mivel az árfolyamkockázatok és a devizaváltási díjak megszűnnek az euróövezeten belüli üzleti tranzakcióknál. Minden tranzakció euróban hajtható végre. Lehet, hogy a vállalatoknak többé nem lesz szükségük a többdevizás számviteli és pénztári rendszerekre. Amennyiben egy vállalkozás fiókvállalatokat kíván létrehozni külföldön, az euróval mint egységes valutával az üzleti arányszámokat könnyebben tudja majd összehasonlítani. Az árak áttekinthetősége megkönnyíti a beszerzési és értékesítési piac bővítését, és jobb számítási alappal rendelkezik majd. Az árak jobb átláthatósága ugyanakkor megkönnyíti a szomszédos országokban lévő versenytársak számára is a piacra jutást. Mindezek miatt létfontosságú, hogy mielőbb megkezdeni az átállásra való felkészülést, a lehetőségek kihasználása és a lehetséges nehézségek elkerülése szempontjából. Az euró bevezetése a napi működésre, a belső és a külső folyamatokra egyaránt kihat. A vállalkozáson belül kiigazításra van szükség a bizonylatok, a számvitel és a számlázás, az informatikai rendszerek és esetleg a gyártási létesítmények vonatkozásában is. Adott esetben el kell végezni a hozzáigazítást az árcédulák, a csomagolás és a termékek címkéi, a pénztárgépek és a mérlegek, a készpénz-automaták és a fizetési rendszerek, valamint a bizonylatok és a számlák vonatkozásában. A versenytársak megfigyelése és elemzése kiemelt fontosságú. Nem kell elsőnek lenni, de semmiképp nem lehetünk utolsók sem az átállással. Az euró serkenteni fogja a versenyt, a piacra való belépés könnyebb és kevésbé költséges lesz mindenki számára. Érdemes összehasonlítani az árakat a hazai és az európai üzleti vetélytársakéival. A versenyképes árakkal dolgozó vállalatok számára az euró övezet üzleti lehetőségeket kínálhat. A lehetséges ügyfelek könnyebben tudják majd megtalálni, összevetni és megvásárolni a termékeket és a szolgáltatásokat. 16

17 Az euróra való átváltás stratégiai kérdés. Hatással van az egész vállalatra, és fontos döntéseket követel meg. Ezért az euróra való átállásért a felelősség a vállalat vezetőjét vagy a felső vezetés valamely másik illetékes tagját terheli. 17

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Gazdálkodási modul. Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Gazdálkodási modul Gazdaságtudományi ismeretek I. Közgazdaságtan KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc A makrogazdasági tevékenység számbavétele 13. lecke SNA (System of National

Részletesebben

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/21 STATISZTIKAI TÜKÖR 1/1 STATISZTIKAI TÜKÖR 1. március 5. 13 negyedévében,7%-kal nőtt a GDP EMBARGÓ! Közölhető: 1. március 5-én reggel 9 órakor Tartalom Bevezető...1 13 negyedév...1 13. év... Bevezető Magyarország bruttó hazai

Részletesebben

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR

2014/92 STATISZTIKAI TÜKÖR 14/9 STATISZTIKAI TÜKÖR 14. szeptember 3. 14 II. ében 3,9-kal nőtt a GDP Bruttó hazai termék, 14. II., második becslés Tartalom Bevezető...1 Termelési oldal...1 Felhasználási oldal... A GDP változása az

Részletesebben

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer

A Gazdasági- és Monetáris Unió. Elızmények. EMS Európai Monetáris Rendszer Európai Uniós ismeretek A Gazdasági- és Monetáris Unió Elızmények Bretton-Woods kulcsvaluta: USD rögzített árfolyamrendszer 1969 Hága Werner-terv - kudarc 1971-73:Bretton-Woods-i rendszer szétesik, olajválság

Részletesebben

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév

Bruttó hazai termék, 2010. III. negyedév Közzététel: 1. december 9. Sorszám: 19. Következik: 1. december 9., Külkereskedelmi termékforgalom, 1. január-október (előzetes) Bruttó hazai termék, 1. III. Magyarország bruttó hazai terméke 1 III. ében

Részletesebben

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói

Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói Nemzetgazdasági teljesítmény mutatói A nemzetgazdasági össztermelés és a halmozódás problémája. A GDP pontos értelmezése, különbözõ megközelítései. A GDP nagysága és felhasználása Magyarországon. További

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. A fizetési mérleg alakulásáról. 2015. I. negyedév SAJTÓKÖZLEMÉNY A fizetési mérleg alakulásáról NYILVÁNOS: 2015. június 24. 8:30-tól 2015. I. negyedév 2015 I. negyedévében 1 a külfölddel szembeni nettó finanszírozási képesség (a folyó fizetési mérleg

Részletesebben

A makroökonómia mutatói

A makroökonómia mutatói 1. 1999. évben Seholsincs országban az összes kibocsátás 4500 m$ volt. A folyó termelő felhasználás 2600 m$, a tárgyi eszközök értékcsökkenése 500 m$. Külföldről származó elsődleges jövedelem 40 m$, a

Részletesebben

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI

A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI A makroökonómia mutatói, nemzeti jövedelem 1 IGAZ-HAMIS ÁLLÍTÁSOK A MAKROÖKONÓMIA MUTATÓI 1. A fogyasztói árindex egy fix jószágkosár árát követi nyomon az időben. 2. Egy külföldön gyártott, de itthon

Részletesebben

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát

a) 2630 md. USD b) 3119 md. USD c) 3389 md. USD d) 2800 md. USD b) Le kell vonni az értékcsökkenés nagyságát NEMZETGAZDASÁGI TELJESÍTMÉNY STATISZTIKAI MUTATÓSZÁMAI 1. Egy hipotetikus gazdaság alábbi adatait ismerjük Milliárd USD Fogyasztás 1925 Nettó export 44 Kamat fizetések 81 Személyi adók 500 Értékcsökkenés

Részletesebben

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor TestLine - pénzügyi számviteli ügyintéző 1. 9:41 Normál Megnevezés Kiszámítás módja Értéke A nominális kibocsátás a t. évben A nominális kibocsátás a (t+1). évben Értékindex ( a nominális GDP értékének

Részletesebben

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor

TestLine - SNA mutatók Minta feladatsor TestLine - pénzügyi számviteli ügyintéző 1. 11:18 Normál Bruttó kibocsátás (GO) 3500 Folyó termelő felhasználás (Cf) 2200 Évi amortizációs alap (Ca) 630 Az országba beutalt profit külföldi tőkebefektetésből

Részletesebben

Monetáris Unió.

Monetáris Unió. Monetáris Unió Ajánlott irodalom: Horváth Zoltán (2007): Kézikönyv az Európai Unióról 303-324. oldal Felhasznált irodalom: Györgyi Gábor: Magyarország: az eurokritériumok romlása a konvergencia programokban

Részletesebben

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet

Közgazdaságtan alapjai. Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti Intézet Közgazdaságtan alapjai Dr. Karajz Sándor Gazdaságelméleti 2. Előadás A gazdasági tevékenység mérése Bevezetés A közgazdászok a gazdaság tanulmányozásához statisztikákat használnak, amelyeket az állami

Részletesebben

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK

7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK 7. A MAKROGAZDASÁGI SZEREPLK ÉS KÖLCSÖNHATÁSUK A gazdaság szerepli: háztartások, a vállalatok, az állam és a külföld. Az elemzés érdekében a gazdasági szereplket funkciójuk szerint csoportokba, gazdasági

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a 2001. februári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. februári adatok alapján Az MNB téves jelentés korrekciója miatt visszamenőlegesen módosítja a 2. novemberi és az éves fizetési mérleg, valamint a 2. november 21. januári

Részletesebben

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN

EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TátK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a decemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. decemberi adatok alapján A 21. decemberi fizetési mérleg közzétételével egyidőben az MNB visszamenőleg módosítja az 2-21-re korábban közölt havi fizetési mérlegek, valamint

Részletesebben

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól

Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Középtávú előrejelzés a makrogazdaság és az államháztartás folyamatairól Budapest Corvinus Egyetem Gazdaság- és Társadalomstatisztikai Elemző és Kutató Központ Budapest, 2016. október 20. Célkitűzések

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 21. októberben 17 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 72 millió euróval kedvezőbb a tavalyi

Részletesebben

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest.

Jobb ipari adat jött ki áprilisban Az idén először, áprilisban mutatott bővülést az ipari termelés az előző év azonos hónapjához képest. 2013-06-10 1./5 Egy jónak tűnő, de nem annyira fényes GDP-adat Magyarország bruttó hazai terméke 2013 I. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 0,9 százalékkal,

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a júliusi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 21. júliusi adatok alapján A végleges adatok szerint 21. júliusban 191 millió euró többlettel zárt a folyó fizetési mérleg, ami 181 millió euróval magasabb a tavalyi adatnál.

Részletesebben

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9

Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak. Bacsi-Weisz, Közgazd.9 Közgazdaságtan - 9. Makroökonómiai alapfogalmak 1 Mivel foglalkozik a makroökonómia? Nem egy gazdasági szereplı, termék, hanem: AGGREGÁTUMOK kettıs aggregálás Gazdasági szereplık ÁGAZATOK, SZEKTOROK Termékek

Részletesebben

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 A. X X X X X X B. X X X C. X X D. X X X E. X X. AA. csoport Név: Neptun kód: Az alábbi feladatok mindegyikében csak egy válasz helyes. Jelölje be az alábbi táblázatba az Ön által helyesnek tartott választ a megfelelő betűjelnél x-szel! Javítást nem fogadunk el.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. januári adatok alapján A végleges számítások szerint 22. januárban 39 millió euró hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi januári egyenleg 175 millió euró

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a októberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. októberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. októberben 231 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi októberi egyenleg 72 hiányt mutatott. A változásban

Részletesebben

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István

Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István Inflációs és növekedési kilátások: Az MNB aktuális előrejelzései Hamecz István ügyvezető igazgató ICEG - MKT konferencia, Hotel Mercure Buda, 2003. Június 18 1 Az előadás vázlata Az MNB előrejelzéseiről

Részletesebben

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok

A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok A GDP kritikája Alternatív fejlıdési mérıszámok Dr. Zsóka Ágnes GDP: bruttó hazai termék Definíciója: Valamely országban egy év alatt elıállított javak és szolgáltatások összessége, függetlenül attól,

Részletesebben

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI

KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI KÖZGAZDASÁGTAN ALAPJAI Tartalom 1. A makroökonómia alapkérdései, a makroszintű jövedelem mérése 2. Gazdasági körforgás 3. Az árupiac és az IS görbe 4. A pénzpiac és az LM görbe 5. Az IS-LM rendszer 6.

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a szeptemberi adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 22. szeptemberi adatok alapján A végleges számítások szerint 22. szeptemberben 366 hiánnyal zárt a folyó fizetési mérleg. Az előző évi szeptemberi egyenleg 12 hiányt mutatott.

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól I. negyedév 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. 2. I. 213. I. 214. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól 214. I. negyedév Budapest, 214. május 19.

Részletesebben

Gazdasági és államháztartási folyamatok

Gazdasági és államháztartási folyamatok Gazdasági és államháztartási folyamatok 214 215 A Századvég Gazdaságkutató Zrt. elemzése a Költségvetési Tanács részére Siba Ignác vezérigazgató Virovácz Péter kutatásicsoport-vezető Tartalom 1. Makrogazdasági

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján

A fizetési mérleg alakulása a januári adatok alapján A fizetési mérleg alakulása a 24. januári adatok alapján Emlékeztetőül: A most közölt januári havi adat tartalma megegyezik az eddig közölt fizetési mérleg statisztikákkal, még nem tartalmazza az újrabefektetett

Részletesebben

Kérdés. Nemzeti számlarendszer A gazdasági teljesítmény mérése Bruttó Hazai Termék (GDP)

Kérdés. Nemzeti számlarendszer A gazdasági teljesítmény mérése Bruttó Hazai Termék (GDP) A gazdasági teljesítmény mérése Bruttó Hazai Termék (GDP) Aktuális gazdaságpolitikai esettanulmányok 3. előadás Fazekas Tamás Kérdés Minden nemzetgazdaságban megvan az igény, hogy tudják, hogy az országban

Részletesebben

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat

Hogyan mérjük egy ország gazdasági helyzetét? Mi a piac szerepe? Kereslet-Kínálat Bevezetés a Közgazdaságtanba Vizvári Boglárka Témák Általános gazdasági fogalmak Gazdaság és nemzetközi szervezetek Külkereskedelem Általános Gazdasági Fogalmak Mivel foglalkozik a közgazdaságtan? Hogyan

Részletesebben

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok)

Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Magyarország nemzeti számlái, 2011 (előzetes adatok) Központi Statisztikai Hivatal 2012. október Tartalom Összefoglalás... 2 Táblázatok... 5 1. A bruttó hazai termék volumenváltozása és az egy főre jutó

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 5. I. 5. III. 6. I. 6. III. 7. I. 7. III. 8. I. 8. III. 9. I. 9. III. 1. I. 1. III. 11. I. 11. III. 1. I. 1. III. 1. I. 1. III. 14. I. 14. III. 15. I. 15. III. 16. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás és

Részletesebben

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17.

Makroökonómia feladatok. e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Makroökonómia feladatok e-learning konzultáció 2012. febr. 17. Az SNA (System of National Termelés Accounts) mutatók #1 Jövedelem Hazai Hazai Nemzeti GDP = GO - termelőfogyasztás NDP = GDP amortizáció

Részletesebben

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?

Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és

Részletesebben

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem

Az Európai Unió költségvetése. Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az Európai Unió költségvetése Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszék Debreceni Egyetem Az EU és a nagyvilág lakosság Lakosság millió főben, (2009) 1339

Részletesebben

A nemzetközi fizetési mérleg

A nemzetközi fizetési mérleg A nemzetközi fizetési mérleg 12. hét 2009.11.23. 1 A nemzetközi fizetési mérleg: Valamely országnak egy meghatározott naptári időszak (általában egy naptári év) alatt a külfölddel lebonyolított gazdasági

Részletesebben

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét?

Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? 8/C lecke Hogyan mérjük a gazdaság összteljesítményét? A makrogazdasági teljesítmény mutatószámai, a bruttó hazai termék. GDPmegközelítések és GDP-azonosságok. Termelési érték és gazdasági növekedés. Nemzetközi

Részletesebben

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA

A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA A TERÜLETI EGYENLŐTLENSÉGEK MÉRÉSÉNEK MÓDSZEREI, A GDP KRITIKÁJA A területi egyenlőtlenségi vizsgálatok jelentősége A népesség és a gazdaság térben egyenlőtlenül helyezkedik el, okai: Eltérő természetföldrajzi

Részletesebben

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság

A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere november 29., Magyar Statisztikai Társaság A fizetésimérleg-statisztika és a külföld számla új közvetlen adatgyűjtési rendszere 2010. november 29., Magyar Statisztikai Társaság Sisakné dr. Fekete Zsuzsanna Magyar Nemzeti Bank Statisztika Fizetésimérleg-statisztika

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana A kutatás az megbízásából készült. MKT 53. Közgazdász vándorgyűlés 2015. szeptember 4. Előadó: Virovácz Péter Századvég Gazdaságkutató

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2014.6.4. COM(2014) 324 final 2014/0170 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Litvánia általi, 2015. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. A JAVASLAT HÁTTERE

Részletesebben

A magyar építőipar számokban

A magyar építőipar számokban Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége Landesfachverband der Bauunternehmer A magyar építőipar számokban 1. Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton

Részletesebben

A magyar vegyipar 2008-ban

A magyar vegyipar 2008-ban A magyar vegyipar 2008-ban A szakma fejlődését megalapozó gazdasági környezet A világgazdaság dinamikus (évi 5% körüli) növekedése 2008-ban lefékeződött, az amerikai másodlagos jelzálogpiacról kiindult

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól II. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. SAJTÓKÖZLEMÉNY Az államháztartás

Részletesebben

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN

HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN HOGYAN TOVÁBB IRÁNYVÁLTÁS A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKÁBAN DR. CZOMBA SÁNDOR államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 76,3 74,1 72,9 71,4 71,0 Forrás: Eurostat TARTÓS LEMARADÁS

Részletesebben

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége?

Az EU mezőgazdasága. A kezdetek. Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Az EU mezőgazdasága A kezdetek Mivel jellemezhető a mezőgazdaság jelentősége? Nemzetgazdaságban betöltött szerep: GDP-hez való hozzájárulás Ágazati jövedelem, gazdaság szintű jövedelem Foglalkoztatásban

Részletesebben

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév

A fizetési mérleg alakulása 2007. III. negyedév Budapest, 27. december 28. A fizetési mérleg alakulása 27. negyedév Az MNB a meghirdetett adatközzétételi és -felülvizsgálati gyakorlatával összhangban 27. december 29-én először publikálja a 27. negyedéves

Részletesebben

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron)

A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) 279-302_Szakolczay_tablak.qxd 2009.06.16. 20:06 Page 279 A BRUTTÓ HAZAI TERMÉK, A KIVITEL ÉS A BEHOZATAL, VALAMINT BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, 1995 2008 (millió forint, folyó áron) A/1. táblázat Év Bruttó Export

Részletesebben

Az Otthonteremtési Program hatásai

Az Otthonteremtési Program hatásai Az Otthonteremtési Program hatásai NEMZETI MINŐSÉGÜGYI KONFERENCIA 2016. szeptember 16. Balogh László Pénzügypolitikáért Felelős Helyettes Államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium 2016. Szeptember 16.

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása I. negyedév 1 NYILVÁNOS: 2008. május 22. 8:30 órától! Budapest, 2008. május 22. Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2008. I. negyedév 1. 2008. I. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok forgalomban

Részletesebben

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban

Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Mire, mennyit költöttünk? Az államháztartás bevételei és kiadásai 2003-2006-ban Kiadások változása Az államháztartás kiadásainak változása (pénzforgalmi szemléletben milliárd Ft-ban) 8 500 8 700 9 500

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása IV. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2004. IV. negyedév 1 Budapest, 2004. február 21. A IV. negyedévben az állampapírpiacon folytatódott a biztosítók és nyugdíjpénztárak több éve tartó folyamatos

Részletesebben

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért

módszertana Miben más és mivel foglalkozik a Mit tanultunk mikroökonómiából? és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért A makroökonómia tárgya és módszertana Mit tanultunk mikroökonómiából? Miben más és mivel foglalkozik a makroökonómia? Miért van külön makroökonómia? A makroökonómia módszertana. Miért fontos a makroökonómia

Részletesebben

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA. az euro Észtország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 12.5.2010 COM(2010) 239 végleges 2010/0135 (NLE) C7-0131/10 Javaslat: A TANÁCS HATÁROZATA az euro Észtország általi, 2011. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS

Részletesebben

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban

1. Az államadósság alakulása az Európai Unióban Magyarország éllovas az államadósság csökkentésében Magyarország az utóbbi két évben a jelenleg nemzetközileg is egyik leginkább figyelt mutató, az államadósság tekintetében jelentős eredményeket ért el.

Részletesebben

Az EU gazdasági és politikai unió

Az EU gazdasági és politikai unió Brüsszel 1 Az EU gazdasági és politikai unió Egységes piacot hozott létre egy egységesített jogrendszer révén, így biztosítva a személyek, áruk, szolgáltatások és a tőke szabad áramlását. Közös politikát

Részletesebben

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2

2011.11.22. TÉMAKÖRÖK A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI ÁKM 1 ÁGAZATI KAPCSOLATOK MÉRLEGE ÁKM ÁKM SZÁMÍTÁSÁNAK ALAPELVE 1 ÁKM 2 TÉMAKÖRÖK Ágazati Kapcsolatok Mérlege (ÁKM) Nemzeti vagyon A REÁL- ÉS PÉNZÜGYI FOLYAMATOK ÖSSZEFÜGGÉSE Pénzügyi elszámolások, pénzügyi mérlegek Tőzsdeindex Bankstatisztika Simító eljárások ÁKM 1 ÁGAZATI

Részletesebben

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A

MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A MAGYARORSZÁG GAZDASÁGI HELYZETE A LEGFRISSEBB GAZDASÁGI STATISZTIKÁK FÉNYÉBEN (2014. II. félév) MIRŐL LESZ SZÓ? Konjunktúra (GDP, beruházások, fogyasztás) Aktivitás, munkanélküliség Gazdasági egyensúly

Részletesebben

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről

Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA. az euró Lettország általi, január 1-jén történő bevezetéséről EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2013.6.5. COM(2013) 345 final 2013/0190 (NLE) Javaslat A TANÁCS HATÁROZATA az euró Lettország általi, 2014. január 1-jén történő bevezetéséről HU HU INDOKOLÁS 1. CONTEXT OF

Részletesebben

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS

BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS KOVÁCS ÁRPÁD EGYETEMI TANÁR, SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM KÖLTSÉGVETÉSI TANÁCS ELNÖK MAGYAR KÖZGAZDASÁGI TÁRSASÁG ELNÖK BEFEKTETÉSEK ÉS A KÖLTSÉGVETÉS 2013 ŐSZ Tartalom 1. A 2013. évi költségvetés megvalósításának

Részletesebben

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter

Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon. Bagó Eszter Aktuális témák a nemzetközi statisztikai fórumokon Bagó Eszter SNA 2008 Külkereskedelmi statisztika A Stiglitz jelentés utóélete Európa 2020 SNA 2008 Az ENSZ Statisztikai Bizottsága februári ülésén elfogadta

Részletesebben

Recesszió Magyarországon

Recesszió Magyarországon Recesszió Magyarországon Makrogazdasági helyzet 04Q1 04Q2 04Q3 04Q4 05Q1 05Q2 05Q3 05Q4 06Q1 06Q2 06Q3 06Q4 07Q1 07Q2 07Q3 07Q4 08Q1 08Q2 08Q3 08Q4 09Q1 09Q2 09Q3 09Q4 A bruttó hazai termék (GDP) növekedése

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét

Tartalom. Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés. 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét Pénzügytan I. Általános tudnivalók, ismétlés 2010/2011 tanév őszi félév 1. Hét 2010.09.07. 1 Tóth Árpád Ig. 617 e-mail: totha@sze.hu gyakorlatok letölthetősége: www.sze.hu/~totha Pénzügytan I. (könyvtár)

Részletesebben

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján

KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a januári adatok alapján KÖZLEMÉNY A monetáris pénzügyi intézmények mérlegeinek alakulásáról a i adatok alapján ban a monetáris bázis 165,2 milliárd forinttal 2239,8 milliárd forintra csökkent. A forgalomban lévő készpénz állománya

Részletesebben

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2.

GDP: a folyó ártól a volumenig. MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. GDP: a folyó ártól a volumenig MST Gazdaságstatisztikai szakosztály 2015. április 2. Tartalom A nemzeti számlák, ezen belül a GDP összeállításának menetrendje Változatlan áras számítások néhány alapelv

Részletesebben

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve

A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve X. Régiók a Kárpát-medencén innen és túl Nemzetközi tudományos konferencia Kaposvár, 2016. október 14. A magyar gazdaságpolitika elmúlt 25 éve Gazdaságtörténeti áttekintés a konvergencia szempontjából

Részletesebben

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK

A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A PÉNZÜGYI ÉS NEM PÉNZÜGYI SZÁMLÁK ÖSSZHANGJÁT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A Magyar Statisztikai Társaság Gazdaságstatisztikai Szakosztályának ülése, 2015. április 2. Simon Béla MNB Statisztikai Igazgatóság,

Részletesebben

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július

Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana. 2015. július Az IKT szektor gazdasági lábnyoma A digitális gazdaság mérésének új módszertana 2015. július TARTALOM Bevezetés Az IKT és digitális gazdaság kapcsolata A digitális gazdaság mérete A digitális gazdaság

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. III. negyedév 1 Budapest, 2007. november 21. 2007. III. negyedévében a hitelviszonyt megtestesítő papírok forgalomban lévő állománya valamennyi piacon

Részletesebben

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens

Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX. Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Közgazdaságtan műszaki menedzsereknek I. SGYMMEN226XXX Tantárgyfelelős: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Tárgyelőadó: dr. Paget Gertrúd főiskolai docens Gyakorlatvezető: dr. Paget Gertrúd Tantárgyi leírás

Részletesebben

Közgazdaságtan 10. elıadás

Közgazdaságtan 10. elıadás Közgazdaságtan 10. elıadás A makrogazdaság szereplıi (Gazdasági szférák) Bacsi-Weisz, Közgazd10 1 Gazdasági szférák: Vállalati szféra: termékek, szolgáltatások elıállítása (Q --> Y) Háztartási szféra:

Részletesebben

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások

A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások A magyar építőipar számokban és a 2015. évi várakozások Az építőipari termelés alakulása A magyar építőipari termelés hat éves csökkenés után mélyponton 2012. évben volt ~1600 Mrd Ft értékkel. 2013-ban

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 2016.8.9. C(2016) 5091 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE A kötelezettségszegési eljárások keretében a Bizottság által a Bíróságnak javasolt rögzített összegű és kényszerítő bírságok

Részletesebben

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében

Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Agrárgazdaságunk jelene és jövője az EU tagság tükrében Kapronczai István 52. KÖZGAZDÁSZ-VÁNDORGYŰLÉS Nyíregyháza, 2014. szeptember 4-6. Az induló állapot Kérdés: Felkészült agrárgazdasággal csatlakoztunk

Részletesebben

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3.

Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája. Mi lesz veled, egyetem? november 3. Polónyi István A felsőoktatási felvételi és a finanszírozás néhány tendenciája Mi lesz veled, egyetem? 2015. november 3. A felvételi Összes jelentkező Jelentkezők évi alakulása az előző évhez v Összes

Részletesebben

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév

SAJTÓKÖZLEMÉNY. Az államháztartás és a háztartások pénzügyi számláinak előzetes adatairól IV. negyedév 25. I. 25. III. 26. I. 26. III. 27. I. 27. III. 28. I. 28. III. 29. I. 29. III. 21. I. 21. III. 211. I. 211. III. 212. I. 212. III. 213. I. 213. III. 214. I. 214. III. 215. I. 215. III. SAJTÓKÖZLEMÉNY

Részletesebben

OTP Bank évi előzetes eredmények

OTP Bank évi előzetes eredmények OTP Bank 25. évi előzetes eredmények SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ Dr. Csányi Sándor, elnök-vezérigazgató Dr. Spéder Zoltán, alelnök, vezérigazgató-helyettes 26. február 14. A 25. év főbb kihívásai 14/2/26 25. január

Részletesebben

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály

Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály Lóránt Károly: Az Európai Unió és Magyarország gazdasági helyzete 213 Magyar Közgazdasági Társaság Fejlődésgazdasági Szakosztály 213.1.7 A GDP/fő hosszú távú alakulása (212. évi US$, 1 alapú log skála)

Részletesebben

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE

A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE HU HU HU EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, 21.12.2. COM(21) 774 végleges A. melléklet/24 B. fejezet A. melléklet a következőhöz: Javaslat AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS RENDELETE az Európai Unióban alkalmazandó

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2006. III. negyedév 1 Budapest, 2006. november 21. 2006. szeptember végére a forintban denominált állampapírok piaci értékes állománya átlépte a 10 ezer milliárd

Részletesebben

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY

KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS. 2013. szeptember VARGA MIHÁLY KILÁBALÁS -NÖVEKEDÉS 2013. szeptember VARGA MIHÁLY Tartalom Kiindulóhelyzet Makrogazdasági eredmények A gazdaságpolitika mélyebb folyamatai Kiindulóhelyzet A bajba jutott országok kockázati megítélése

Részletesebben

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem

1. el adás. Tények, fogalmak: GDP. Kuncz Izabella. Makroökonómia. Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Tények, fogalmak: GDP Makroökonómia Tanszék Budapesti Corvinus Egyetem Makroökonómia Elérhet ség Mivel foglalkozik a makroökonómia? izabella.kuncz@gmail.com 221.1 szoba Fogadóóra: szerda 13.4015.10 Tankönyv

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása II. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2003. II. 1 A II. ben az értékpapírpiac általunk vizsgált egyetlen szegmensében sem történt lényeges arányeltolódás az egyes tulajdonosi szektorok között. Az

Részletesebben

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18.

Növekedés válságban. Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet. Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Növekedés válságban Halpern László MTA KRTK Közgazdaság-tudományi Intézet Növekedés 2013, Pivátbankár.hu Budapest, 2013. szeptember 18. Válságok Gazdaságpolitika Növekedés 2 Válságok Adósság bank valuta

Részletesebben

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1

Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 Értékpapír-állományok tulajdonosi megoszlása 2007. I. negyedév 1 2007. I. negyedévében az állampapírpiacon kismértékben megnőtt a forgalomban lévő államkötvények piaci értékes állománya. A megfigyelt időszakban

Részletesebben

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON

KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON KÜLFÖLDI TŐKE MAGYARORSZÁGON Dr. Surányi György egyetemi tanár régió igazgató, KKE-régió Budapest 2013. november 7. KÖZVETLENTŐKE-BEÁRAMLÁS A RÉGIÓBA Forrás: UNCTAD, Magyarország: nem tisztított adat 2

Részletesebben

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH

Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában. Fábián Zsófia KSH Területi fejlettségi egyenlőtlenségek alakulása Európában Fábián Zsófia KSH A vizsgálat célja Európa egyes térségei eltérő természeti, társadalmi és gazdasági adottságokkal rendelkeznek. Különböző történelmi

Részletesebben

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ-

ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- ALKALMAZOTTI LÉTSZÁM AZ ERDŐGAZDÁLKODÁSBAN, A FA- ÉS BÚ- TORIPARBAN LÉTSZÁM-KATEGÓRIÁNKÉNT Az új osztályozási rendszer bevezetésével a létszám adatokban is változás következett be. A 0-9 fő közötti kategória

Részletesebben

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT

08/10/2015 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT 2 A PÉNZÜGYI INTEGRÁCIÓS FOLYAMAT ÚT A GAZDASÁGI ÉS MONETÁRIS UNIÓ MEGVALÓSÍTÁSA FELÉ A GAZDASÁGI KORMÁNYZÁS MEGERŐSÍTÉSE KENGYEL ÁKOS Ph.D., Doc. Habil. EGYETEMI DOCENS BCE NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK INTÉZET

Részletesebben

A makroökonómia kialakulása. MAKROÖKONÓMIA 1.ea.

A makroökonómia kialakulása. MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia kialakulása MAKROÖKONÓMIA 1.ea. A makroökonómia alapfogalmai, a jövedelmek számbavétele F. Quesnay (XVIII. sz.) tableau économique A. Smith (XVIII. sz.) láthatatlan kéz D. Ricardo, K. Marx

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN

ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN ADÓVERSENY AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN Bozsik Sándor Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar pzbozsi@uni-miskolc.hu MIRŐL LESZ SZÓ? Jelenlegi helyzetkép Adóverseny lehetséges befolyásoló tényezői Az országklaszterek

Részletesebben

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés

adóreform A knyvd-i adózás fajtái Értékelés Ökológiai adóreform A knyvd-i adózás fajtái alapképzés visszaforgatás a költségvetés finanszírozása ökológiai adóreform zöld áht reform (= ökol. adóref. + támogatási ref. + zöld közbeszerzés) Értékelés

Részletesebben