Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Ikt. szám: P-27181/2008. Témafelelős: Mihály Béláné

Átírás

1 Szentes Város Alpolgármesterétől 6600 Szentes, Kossuth tér 6. sz. Ikt. szám: P-27181/2008. Témafelelős: Mihály Béláné Tárgy: Szentes város művészeti és kulturális eredményeinek, feladatainak és folyamatainak áttekintése Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete Helyben Tisztelt Képviselő-testület! Szentes Város Önkormányzata a 253/2004. (XII.17.) Kt. sz. határozatával elfogadta Szentes város Közművelődési Koncepcióját és kifejezte elkötelezettségét az abban foglaltak végrehajtása mellett. Az akkor elfogadott határozati javaslatban szerepel, hogy célszerűnek és indokoltnak tartja a város művészeti és kulturális eredményeit, feladatait, folyamatait kétévente áttekinteni ban a Művelődési és Oktatási Bizottság tárgyalta és az 52/2006. (VI.27.) MOB határozattal elfogadta az Összművészeti pillanatfelvétel Szentes tárgyú előterjesztést. A jelenlegi felülvizsgálat célja és egyben feladata az elmúlt két évben végzett munka áttekintése, az elért eredmények bemutatása, a célként meghatározott tennivalók végrehajtásának elemzése, a hátralévő tennivalók meghatározása, az újként jelentkező elvárások, igények, feladatok megjelenítése. A koncepció alapértékei, fő céljai változatlanok maradtak. A koncepció felülvizsgálata csak az eredeti koncepcióval és a 2006-ban készült összművészeti anyaggal együtt értelmezhető, használható. A korábbi dokumentumok megtekinthetőek az alábbi web címen: a október 31-i anyagok között, illetve a Polgármesteri Hivatal Művelődési Irodájában az emelet 218-as szobában. A közművelődési feladatellátást és a nyilvános könyvtári szolgáltatást az önkormányzat elsősorban intézmények fenntartásával biztosítja. Az utóbbi időszak jelentős eseményei az intézmények életében a szervezeti változtatások, melyekre a feladatok hatékonyabb ellátása miatt került sor. Ezek voltak a Városi Gyermekkönyvtár és a Szentes Városi Könyvtár Kht. összevonása, a Megyeháza Konferencia és Kulturális központ integrálása a Szentesi Művelődési Központhoz, valamint a Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola (továbbiakban Lajtha László AMI) feladatainak bővítése a hangversenyek szervezésével.

2 Szentesi Művelődési Központ A Szentesi Művelődési Központ Szentes város legnagyobb kulturális intézménye, amely öt épületben végzi közművelődési tevékenységét óta a legnagyobb változás 2008-ban következett be az intézmény életében, amikor Szentes Város Önkormányzata áttekintette a városban működő kulturális intézmények helyzetét, és február 22-i ülésén döntött a Művelődési Központ átszervezéséről is. Ennek értelmében két jelentős változás történt: április 1-jétől oda tartozik a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ, valamint a Petőfi Szálló felújítása miatt június 1-jétől bezárásra került a Tóth József Színházterem. Az átszervezés miatt módosításra került a Szervezeti és Működési Szabályzat is, a feladatok köre bővült az MKKK feladataival, valamint bizonyos tevékenységek kimaradtak. A komolyzenei hangversenyek szervezése és lebonyolítása átkerült a Lajtha László AMI és Hangversenyközpont feladatai közé. A kiegészítő tevékenységek közül kikerült a gépkocsi bérbeadása, mert az intézmény 2005 óta nem rendelkezik mikrobusszal. Kiemelt feladatok: Az amatőr alkotó, művelődő közösségek támogatása, különös tekintettel a kiemelkedő értékeket felmutató Szentesi Fotókör és a Pengető Citerazenekar tevékenységére, akik kiállításaikkal, fellépéseikkel öregbítik városunk hírnevét itthon és határainkon túl is. Fontos feladat továbbra is a fiatalok számára tartalmas, értékes rendezvények szervezése: az amatőr zenekaroknak fellépési lehetőség biztosítása, táncház, filmvetítések, rendhagyó irodalomórák, táncos-zenés programok szervezése. A nyári színházi előadások nagyon sikeresek voltak a megyeháza udvarán, ezeket mindenképpen folytatni kell a jövőben is, mivel rendkívül nagy volt az érdeklődés. A Tóth József Színház bezárásával új műsorstruktúrát kellett bevezetni, hiszen nagyszínházi előadások bemutatására már nincs mód. Az MMMK nagytermében pódiumbérletet szerveznek, és egyéb ott megvalósítható előadásokat, műsorokat mutatnak majd be. A gyerekeknek szóló Micimackó bérlet előadásait a Móricz Zsigmond Művelődési Ház nagytermében tartják meg, ezért feltétlenül szükséges ennek az épületnek a további üzemeltetése. Ezen kívül még számos rendezvényt (iskolai, óvodai évzárók, vacsorás rendezvények, bálok, jótékonysági estek, civil szervezetek programjai) csak itt lehet megtartani. Személyi feltételek: Az átszervezés kapcsán a szakmai dolgozók létszáma nőtt, így már biztonságossá vált a feladatok ellátása. Jelenleg 3 fő művelődésszervező és az igazgató látják el a szervezési munkákat. Egyéb területeken is (gazdasági, technikai) elegendő a szakalkalmazottak létszáma a feladatok ellátásához. Tárgyi feltételek, telephelyek: A Művelődési és Ifjúsági Ház az intézmény központi épülete, belülről viszonylag jó állapotban lévő ingatlan, azonban sürgősen szükséges feladatok lennének az állagmegóvásban: tetőszigetelés teljes felújítása, nyílászárók cseréje, a fűtésrendszer korszerűsítése. A Móricz Zsigmond Művelődési Ház rossz műszaki állapotban van, de használható. Részleges felújításokkal próbálták komfortosabbá tenni (volt büfé helyiség, az előcsarnok, a színpad körüli 2

3 rész, a nagyterem falának kifestése). Kisebb ráfordítással az összes terem kifesthető lenne, de az egész épület átfogó felújítást igényel. A Galéria kiemelkedően jól szolgálja a képzőművészeti alkotások bemutatását, a termek jó állapotban vannak, szükséges lenne a világítás korszerűsítése és légkondicionáló berendezés felszerelése. A paravánok felújítása pályázati pénzből megtörtént. Az Őze Lajos Filmszínházban az elmúlt években két nagyobb léptékű felújítás is megvalósult pályázati pénzből. Először a székeket, majd a hangtechnikai eszközöket cserélték ki, végül a homlokzatot és az előcsarnokot újították fel. A látogatottság igen hullámzó, nagyban függ a bemutatott filmektől. Már többször felmerült a mozi áthelyezése a Művelődési és Ifjúsági Ház előadótermébe, de ennek költségei igen magasak lennének. A pályázati vállalások miatt egyébként sem lehet még két évig megszüntetni a vetítéseket, de ez semmiképpen nem lenne célravezető megoldás. A Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ teljesen új épület, de még mindig folyamatos garanciális javításokra szorul. Ezeket remélhetőleg a közeljövőben sikerül elhárítani, így biztosított lesz az épület zavartalan üzemeltetése. A felújítások, eszközfejlesztések terén fontos szerepe van az érdekeltségnövelő pályázaton elnyert összegeknek, hiszen ilyen nagyszabású beruházások önerőből nem valósulhatnának meg. Az elmúlt öt évben ebből újították fel az intézményben a számítógépes rendszereket, hang és fénytechnikai eszközöket, fénymásolót vásároltak, legutóbb pedig a szabadtéri rendezvényekhez, főként a nyári színházhoz használatos mobil lelátórendszert csináltattak. Erre a pályázati pénzre a jövőben is szükség lesz, ezért kérjük a pályázathoz szükséges önrész biztosítását minden évben. Az intézmény célkitűzései: 2009-től a kulturális területen is sokkal több pályázat jelenik majd meg, ezért elengedhetetlen a munkatársak kiképzése az EU-s pályázatok megírására, hogy minél sikeresebben tudjon pályázni az intézmény ezekre a forrásokra, mert így lehet a szakmai munkát és a technika feltételeket még színvonalasabbá tenni. A Művelődési Központ továbbra is igyekszik kielégíteni a különböző életkorú és iskolai végzettségű látogatók kulturális igényeit, a minőségi szabadidő eltöltés értékteremtő közvetítőjévé és bázisává válni. A közönség számára színvonalas műsorokat biztosít a tömegeket megmozgató, és a különböző rétegek igényeit kielégítő kisebb létszámú programok alkalmával egyaránt. A jövőben is feladat a propaganda és reklám tevékenység további javítása. Plakátok, szórólapok, hirdetések, havi műsorfüzet mellett új forma az en történő személyes értesítés adatbázisának, valamint az intézmény saját weboldalának létrehozása, így folyamatosan és még részletesebben lehet tájékoztatni az érdeklődőket a programokról. A művelődési központ külső kapcsolatainak ápolása és kiterjesztése szintén fontos feladat. Főként azokhoz az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez kell jobban közelíteni, akikkel nem alakult még ki szorosabb együttműködés. Jobb és személyesebb kapcsolatok kialakítására kell törekedni a helyi vállalatokkal és vállalkozókkal is, hogy szponzori tevékenységükből az intézmény is jobban részesedhessen. Megoldandó feladat az intézmények akadálymentesítése, hogy az esélyegyenlőség jegyében mindenki számára hozzáférhetővé és használhatóvá váljanak a kulturális értékek. Törekedni kell az egyes épületek kihasználtságának növelésére (tanfolyamok, egynapos konferenciák, szakmai napok, szakmai kiállítások stb. szervezése, technikai eszközök kölcsönzése), újabb bevételi források felkutatásával. 3

4 Kiemelt feladatok az ifjúsággal kapcsolatban: - Lehetőséget biztosít az intézmény tehetséges fiatalok bemutatkozására különböző művészeti ágak területén (kiállítások, előadóművészeti bemutatkozások). - Segítséget kell nyújtani a korszerű tudás, a piacképes szakmai képzettség megszerzésében (közhasznú tanfolyamok). - A fiatalok közéletben való részvételének, aktív közéleti szerepvállalásának segítése. - Hozzájárulás a fiatalok társadalmi problémáinak megoldásához. - Ifjúsági terek fejlesztése, és olyan klubok létrehozása, amelyek a fiatalok differenciáltabb igényeit is kielégítik. - Hosszú távon komplex ifjúsági szolgáltató rendszer kialakítása (közösségi tér, szórakozási lehetőség, információ-biztosítás, tanácsadás). Szentes Városi Könyvtár Kht Szentes Város Közművelődési Koncepciója feltérképezte a város kulturális életét, többek között reális képet adott a nyilvános könyvtári ellátásról, megfogalmazta a kötelező feladatokat és elérendő célokat. Az azóta eltelt időszakban Szentes Város Önkormányzata biztosította a könyvtárak feladatellátásához szükséges feltételeket: - A könyvtárak állománygyarapítása folyamatos volt, az önkormányzati támogatás, a dokumentum beszerzésre kiírt pályázatok és az ehhez biztosított önrész tette ezt lehetővé. - A könyvtár regisztrált olvasóinak száma és a személyes használatok száma lényegesen nem változott, látványosan nőtt viszont a távhasználatok száma. Egyre többen veszik igénybe szolgáltatásaikat az interneten keresztül. - Sikerült megőrizni a könyvtári szolgáltatások színvonalát, melyet a szakfelügyeleti vizsgálat kiemelkedő eredménye is igazolt. - Kiemelt figyelmet fordítanak a fogyatékkal élők ellátására. A vakok és gyengén látók számára speciális billentyűzettel és felolvasó szoftverrel ellátott számítógépeket szereztek be és speciális gyűjteményt alakítottak ki (pályázat útján), a siketek és nagyothallók részére indukciós hurok került beépítésre az előadóteremben. - A fiatalok számára klubhelyiséget alakítottak ki, mely alkalmas találkozók, kisebb rendezvények, tanfolyamok, stb bonyolítására. - A klubhelyiségben kapott elhelyezést a Hangoskönyvtár. Az érdeklődők kölcsönözhetnek CD-ket, DVD-ket, hangos könyveket, de lehetőségük van helyben megnézni, meghallgatni azokat. - Pályázat útján bővítették számítógépeiket, emagyarország Pontot működtetnek, speciálisan képzett munkatársakkal. - A könyvtár NAVA Pont (Nemzeti Audiovizuális Archívum), szolgáltató hely. Az érdeklődők helyben hozzáférhetnek az archívumhoz, mely tartalmazza a televíziók és rádiók magyar gyártású és magyar vonatkozású műsorait, 100 magyar játékfilmet, a Magyar Világhíradó több száz darabját, s idővel hozzáférhetnek a Magyar Televízió archívumához is. 4

5 - Rendszeresen szerveznek könyvtárbemutatókat, rendhagyó órákat, s indítanak számítógépes tanfolyamokat, melyen a számítógép és az internet használatával ismerkedhetnek meg az érdeklődők, többek között a nyugdíjas korosztály is (ingyenes tanfolyamok, pályázati támogatással). - Változatlanul népszerűek a könyvtár kulturális rendezvényei, programjai. Kiállításaikon elsősorban helyi, illetve kistérségi alkotóknak adnak bemutatkozási lehetőséget. Rendszeresen tartanak ismeretterjesztő előadásokat, megemlékezéseket, irodalmi esteket, zenés, irodalmi beszélgetések során mutatják be városunk meghatározó, köztiszteletben álló személyiségeit. Jó együttműködést alakítottak ki a Lajtha László AMI és Hangversenyközponttal, a Civil Televízióval, a Horváth Mihály Gimnáziummal, a Levéltárral, a Koszta József Múzeummal, a Szentesi Művelődési Központtal, a Kiss Bálint Médiaműhellyel az Életjel Egyesülettel, a THALÉSZ Informális Ifjúsági Csoporttal, a Vakok és Gyengénlátók, valamint a Siketek és Nagyothallók Szentesi Egyesületével. A könyvtárban megalakult a Gondolkodók Klubja, a Kapocs Kistérségi Kulturális Közhasznú Egyesület, az Életjel Egyesülettel és a Kiss Bálint Médiaműhellyel közösen filmklubot működtetnek. Szentes város és a kistérség művészei, alkotói már második évben vehettek részt, mutatkozhattak be a Művészetek Völgye Kulturális Fesztiválon, Kapolcson. A szervezésben és lebonyolításban komoly szerepet vállalt a könyvtár decemberétől a Könyvtár Kht. kistérségi feladatokat is ellát. A kistérségi könyvtári ellátás keretében közös információs rendszert működtetnek (Huntéka integrált könyvtári rendszer), biztosítják a szerver szolgáltatást és a rendszerfelügyeletet. A könyvtár informatikusa felügyeli és karbantartja a települési könyvtárak számítógépeit. Folyamatos szakmai segítséget nyújtanak a kistérségi könyvtárosoknak, továbbképzéseket, szakmai napokat szerveznek, ahol megismerkedhetnek új módszerekkel, a szakma legfrissebb híreivel. Rendszeresen indítanak könyvtárnépszerűsítő játékokat, versenyeket, vetélkedőket, melyekbe bevonják a térség könyvtárait, a kistelepülések lakosait is. - A gyermekkönyvtár és a könyvtár kht. összevonása április 1-jével megtörtént. Komoly feladatot jelentett az átszervezés, a gazdálkodás különbözőségéből adódó problémák megoldása. Összehangolták a két könyvtár működését: egységesítették a nyitva tartást, a térítési díjakat, szabályzatokat, a munkarendet és valamennyi, munkával összefüggő szabályt. Felmérték a helyiségek állapotát, elvégeztették a legszükségesebb javításokat, fejlesztéseket (villamos hálózat rendbe tétele, riasztó beszerelése, stb.). A két könyvtár összevonása lehetővé tette a munka racionalizálását. Az állománygyarapítást és feldolgozást a felnőtt könyvtár munkatársai vették át természetesen a gyermekkönyvtárosok javaslatai alapján, így a gyermekkönyvtárba már feldolgozva kerülnek a művek. A közös beszerzés következtében olcsóbban jutnak a dokumentumokhoz, több példányt tudnak a gyermekkönyvtár részére is megvásárolni, kiegyensúlyozottabbá vált a gyarapítás, nőtt a választék. Pályázat útján sikerült bővíteni a könyvtár számítógép állományát, emagyarország Pontot alakítottak ki a gyermekkönyvtárban is. Megőrizték a könyvtár hagyományos rendezvényeit (Óvodások Hete, Népmese Napja, stb.) emellett a gyermekkönyvtár is bekapcsolódott az országos könyvtári programokba is: Internet Fiesta, EU Hét, Összefogás a könyvtárakért összefogás az olvasókért, stb. 5

6 2007. októberétől bababarát könyvtárként működik az intézmény. Az országban elsők között alakítottak ki egy olyan helyiséget, mely csecsemők fogadására is alkalmas, lehetővé téve, hogy a kisgyermekes szülők kényelmes körülmények között kísérhessék el nagyobb gyermekeiket, illetve hivatalos ügyeik intézése közben is szükség esetén betérhetnek ide, hogy tisztába tegyék, megetethessék csecsemőjüket. - A gyermekkönyvtárban 4 főállású könyvtáros dolgozik, szükség esetén a helyettesítést a felnőtt könyvtárból oldják meg. Egy fő ruhatáros alkalmazása mellett döntöttek, hogy a lerakott holmik (táskák, kabátok) biztonságát garantálhassák. - A szolgáltatások bővítése, a megnövekedett feladatok ellenére a könyvtár dolgozóinak létszáma nem nőtt. Fejlesztési célok (az országos könyvtárügyi stratégia céljaival összhangban) - a könyvtár közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz, valamint a helyi információkhoz, dokumentumokhoz, - a könyvtári épülettől és nyitvatartási időtől függetlenül, a nap 24 órájában biztosítson hozzáférést az információkhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez (távolról elérhető szolgáltatások kiépítése), - az olvasáskultúra fejlesztése, - az egész életen át tartó tanulás támogatása, ezáltal az életminőség javítása, a foglalkoztatottság, az egyének versenyképességének növelése, - a könyvtárhasználat népszerűsítése. Elsődleges feladatuk a könyvtár szolgáltatási struktúrájának fejlesztése, átalakítása. A személyes használat mellett a távolról elérhető szolgáltatások kialakításával, bővítésével könyvtárhasználók számának gyarapodását kívánják elérni. Célok: - Olyan könyvtári rendszer kiépítésére törekszenek, melyben a könyvtárközi kérések, dokumentumok és információk elektronikus továbbítása is lehetővé válik. - A könyvtár, a könyvtári szolgáltatások jelentős része az interneten keresztül a nap 24 órájában elérhetővé válik. - Közös városi, térségi elektronikus katalógus kiépítése szolgálja a jobb tájékozódást. - Kiemelt feladatuknak tartják a fiatalok információhoz jutásának javítását, a tanulás, továbbképzés támogatásához elektronikus szolgáltatások, virtuális tanulószoba kialakításával. - Az oktatás, képzés, az élethosszig tartó tanulás támogatása, az e-learning feltételeinek megteremtése. - A fogyatékkal élők számára az akadálymentes felületeken elérhető speciális szolgáltatások bővítése. - Cél a település, majd a térség múltját és jelenét bemutató dokumentumok digitalizálása, elérhetővé tétele a világhálón. - Virtuális helyi és közös (kistérségi szintű, illetve Csongrád, Makó könyvtáraival létrejött együttműködésben) könyvtár, dokumentumtár kialakításával közös tudásbázis jön létre 6

7 korlátlan hozzáféréssel, mely a jobb információ ellátottság mellett a térségben élők számára az összetartozást, a közösségben való gondolkodást is erősíti. - A digitális írástudatlanság felszámolására továbbra is indítanak tanfolyamokat, hogy a résztvevők számára megkönnyítsék az információhoz jutást, hogy megszerezzék az élethosszig tartó tanuláshoz, az e-learning és a távmunka, valamint az e-közigazgatás használatához szükséges minimális informatikai ismereteket. Lajtha László Alapfokú Művészeti Iskola és Hangversenyközpont A művészeti iskola a művészetek oktatásán kívül a hangversenyek szervezésére is felhatalmazást kapott július 1-jétől többcélú intézményként folytatja tevékenységét. Az intézmény nemcsak oktatási, hanem kulturális központja is a városnak. Városunk zenei életének szervezését, rendezését részben - eddig is bonyolították, koordinálták és teszik ezt a jövőben is. Ettől az évadtól olyan zenei kínálattal örvendeztetik meg Szentes és térsége közönségét, amellyel bíznak benne, hogy a többség elégedett lesz és megtalálja benne az ízlésének legjobban megfelelőt. Kiváló, országosan és nemzetközileg is ismert és elismert művészek produkcióit láthatják, hallhatják majd. Az intézmény célkitűzése, hogy a zenei műfajok határait elválasztó falakat bontogassák, kiépítsék közöttük az összekötő utakat. Ezért szerepel a most meghirdetett bérletükön, például a Liszt-díjas zongoraművész, a Kossuth-díjas Kaláka együttes, a szintén Liszt-díjas rézfúvós-quintett, vagy a dixieland-et játszó zenekar hangversenye is. Az elmúlt időszak legnagyobb kulturális célú beruházásai A Kormány évben döntött a volt Megyeháza épületének rekonstrukciójához címzett támogatás odaítéléséről. A beruházás októberében elkezdődött, az ünnepélyes átadás időpontja január 20-án volt. Ugyancsak pályázati támogatás segítségével került felújításra a Református Nagytemplom is. A három, egymással szinergikus kapcsolatban álló fejlesztési cél tartalmazta: - a műemlék Református Nagytemplom felújítását, - a szomszédos épületben egy, a kor követelményeinek teljesen megfelelő emelt szintű idősek otthona kialakítását, - a két terület között, műemléki környezetben fekvő Kiss Bálint utca korhű rehabilitációját, valamint - a Kossuth tér rekonstrukciójának utolsó ütemét, a zöldfelület-megújítást. A program költségvetése a ROP-pályázatban elnyerhető legmagasabb támogatás. A fejlesztés hozzájárult a Református Nagytemplom és a történelmi városközpont megújulásához, az idegenforgalom fejlődéséhez, és új munkahelyeket teremtett Szentesen. Ez a projekt része annak a több éve tartó szisztematikus városépítő és megújító programnak, amely a zsinagóga felújításával kezdődött és a városháza, a főtér rendbehozatala után, a megyeháza rekonstrukcióján át újabb nagyszerű állomásához érkezett. A városfejlesztési tervek kulturális elemei között igen jelentős helyet foglal el a volt vármegyeháza többfunkciós hasznosítása. A Szentes főterén álló monumentális épület a város tudományos és közművelődési életét szolgálja. Az épület kedvező belvárosi elhelyezkedése, valamint a meglévő tágas terei kínálta lehetőségek alapján többfunkciós közösségi tevékenységre hivatott. 7

8 Az épületben helyet kapott a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Fióklevéltára, a Koszta József Múzeum és a Megyeháza Konferencia és Kulturális Központ. Az első két intézmény impozáns kiállítóterek és munkaszobák kialakításával szolgálja a város és a térség művészeti és tudományos életét. A levéltár meghatározó szerepet tölt be az oktatásban és a közművelődésben. Az állandó kiállításaik mellett az általános és középiskolai tanulóknak rendszeresen tartanak itt szakköri foglalkozásokat, rendhagyó történelemórákat A konferencia központban található az egykori vármegyei közgyűlésterem (ma Díszterem), amely közösségi rendezvények, kongresszusok megrendezéséhez kiválóan alkalmas. A hozzá kapcsolódó kiszolgáló terek többfunkciós kabinetteremként használhatóak. A múzeum alapvető célja ezt szolgálja a 2007/2008 tanévtől meghirdetett programjuk is, a múzeumot a helyi és a kistérségi oktatás szolgálatába állítani. A múzeum olyan intézmény legyen, ahová a szentesi gyerekek, fiatalok, valamint a kistérség ifjúsága, a város és a környék felnőtt lakossága szívesen látogat. Ennek érdekében nemcsak a kiállításokkal, hanem a hozzá kapcsolódó pályázatokkal, versenyekkel vagy az egyéb eseményekkel (zenei rendezvény a megnyitókhoz) igyekeznek közel kerülni a helyi és a kistérségi közönség minden rétegéhez. Sajnos a szakmai tudományos és a muzeológiai munkához, a közművelődéshez a gyűjtemény méretéhez képest igen kevés, mindösszesen 3,5 fő szakalkalmazott tevékenykedik de nagyon lelkiismeretesen és elhivatottan. Ugyancsak jelentős kulturális beruházás városunkban a 2006-ban átadott Művészetek Háza A Phare CBC forrásból felújított, eredeti szépségét visszakapott ún. Gólyás ház épületében működik a Művészetek Háza. Sokrétű tevékenységei kötött fő feladata a még élő kézművesség összefogása Szentes város és a tágabb régió kézműves hagyományainak ápolása, a kézműves tudás átadása a fiatal és felnőtt korosztályok számára. E tevékenység funkciója a tudásátadáson túl, a turisztikai attrakcióként történő szerepvállalás. A helyi kézműves ipar múltját és jelenét kiállítás mutatja be, s a vendégek a mesterek segítségével maguk is kipróbálhatják a különböző technikákat. A ház arculatának kialakítása, a tevékenység megszervezése teljesen újszerű feladatot jelentett. Több intézménnyel rendszeres az együttműködésük: helytörténeti és kézműves órákon vesznek részt osztályok, külföldi vendégcsoportoknak tartottak részt kézműves bemutatókat, szakmai orientációs órákhoz nyújtottak segítséget. Prioritások a közművelődésben A kistérségi és a regionális kulturális együttműködés eredményei. A kultúra területén a város meghatározó szerepet játszik a kistérség életében. Szentes kistérségi központi szerepét a kultúra területén úgy is hangsúlyozza, hogy a városi rendezvények hatósugarát a kistérségre is kiterjeszti. Jelentős igény mutatkozik a kistérség községeiben élő emberek részéről a Szentesen szervezett programok iránt. Szép példája az együttműködésnek az is, hogy Szegvárról a Dobbantó Néptánc Együttes és más művészeti csoportok, a nagymágocsi asszonykórus, a citerazenekar nagyon gyakran szerepel a városi rendezvényeken, ünnepségeken. A kistérségi kulturális együttműködés keretében idén nyáron már másodszor a kapolcsi Művészetek Völgyében megtartott rendezvénysorozatban közösen mutatkozott be Szentes és a kistérség. 8

9 A város számára fontos tényező az, hogy a határain kívülre is hasson az a nagyon értékes, a sportot, a tudományos életet és a művészeteket jellemző tevékenység, ami a városra jellemző. Művészeti csoportjaink, rendszeres résztvevői a megyénkben szervezett eseményeknek, illetve a régiós hatósugarúaknak is. Ugyanakkor a városunkba is gyakran hívunk meg kórusokat, citerazenekarokat, fúvószenekarokat a megyéből és a régióból. A Bárdos Lajos Vegyeskar és a helyi egyházközségek szervezésében idáig tizenöt alkalommal került megrendezésre egyházzenei találkozó amatőr kórusok részvételével. A találkozóknak szép közönsége és szakmai sikere van. Az eddigi találkozókon közel nyolcvan együttes vett részt, köztük a Debreceni Kollégiumi Kántus, a Szegedi Bartók Kórus, a Szolnoki Kodály Kórus stb. A hangversenyek nem csak a közönségnek jelentenek élményt, hanem a kórus tagjainak is, amikor az összkarokban olyan műveket szólaltathatnak meg, amelyek nagyobb létszámot igényelnek. Szentesen a Fúvószenekari Fesztiválnak nagy hagyományai vannak. Az 1990-es évek kezdetétől évente megrendezésre kerül ez az esemény. A magyar fúvószenekarok közül a város vendégei voltak: a tótkomlósi, a csongrádi, a százhalombattai, a hódmezővásárhelyi, a kiskunfélegyházi, a kiskőrösi, a makói, a letenyei, a kisteleki, az orosházi, a mórahalmi, a kunszentmártoni, az apátfalvi együttesek. Természetesen, időnként a szentesi fúvószenekar is résztvevője a felsorolt együttesek fesztiváljainak, találkozóinak. Mint a felsorolásból kitűnik a vendégzenekarok többsége Csongrád-, Bács-Kiskun-, Békés- és Szolnok megyéből érkezett Szentesre. Ez a tény összefüggésben van azzal, hogy a régió fúvószenekarai között nagyon jó együttműködés alakult ki az elmúlt évtizedben. Ezek a találkozók, fesztiválok túlmutatnak egy-egy megyehatáron, regionális jellegűek. Ugyancsak széleskörű kapcsolatokat épít az Arany Páva Díjas Pengető Citerazenekar is, hiszen hétvégéken gyakran eleget tesznek valamilyen meghívásnak, illetve évente megrendezik a citerás találkozót, melyen a régió citerazenekarai nagy számban vesznek részt. Idén kilencedik alkalommal került megrendezésre az Alkotó Pedagógusok Képzőművészeti Tárlata és hetedik alkalommal az Előadóművészeti Fesztivál Rejtelmek, ha zengenek címmel. A rendezvény alapötletét az adta, hogy sok tehetséges alkotó pedagógus dolgozik a városunkban. Először Csongrád megye alkotó pedagógusainak került meghirdetésre a találkozó 1999-ben, mellyel az volt a cél, hogy a megyében élő tehetséges pedagógusoknak is legyen lehetőségük a bemutatkozásra. Így alkotásaik alapján szélesebb kör is megismerhette őket. A következő évben már három megye alkotó pedagógusai kaptak lehetőséget a bemutatkozásra, mely során Békés-, Bács-Kiskun-, és Csongrád megyéből küldték el alkotásaikat a tehetséges pedagógusok. Nem sokkal később született meg az a gondolat, hogy kerüljön ez bővítésre és a művészeti ágak között az előadóművészet is kapjon szerepet. Váratlanul sok jelentkező akadt ezen a területen is és énekkarok, versmondók, hangszeres szólisták, színjátszók hozták el Szentesre művészetüket. A képző- és előadóművészeti fesztivál megrendezésével sikerült elérni a célt, hiszen a régióban erősödtek a kulturális kapcsolatok. A különböző megyékből érkezett pedagógusok bemutatkozása pozitív módon hatott egymásra. Ezen túlmenően a szentesi közönségnek is igényes kikapcsolódásban és tartalmas programokban volt része. Az ifjúság, a diákok szerepe a város kulturális életében Szentes kulturális életének nagyon fontos szereplői a diákok. A városban működő számos művészeti iskolának köszönhetően igen aktív a részvételük a művészeti életben és az iskolai szintű vagy a városi programokon történő szerepléseken. Nagyon sok kiállítás nyílik a gyermekek munkáiból, és az sem ritkaság, hogy a tanáraikkal együtt mutatkoznak be. 9

10 Petőfi Sándor Általános Iskola kórusai, a zeneiskola növendékei rendszeresen részt vesznek a városi ünnepségeken. A művészeti iskolákban tanuló színjátszók évente megmutatják tehetségüket a Kurca Fátyla elnevezésű diákszínjátszó találkozón. Feltétlenül említést érdemel ebben a körben a kétévente április 30-án megrendezésre kerülő szabadtéri kulturális bemutató a város főutcáján, ahol valamilyen tematika szerint több száz gyermek az óvodástól az iskolásig mutatkozik be. Kiválóbbnál kiválóbb produkciókat láthatunk a Télbúcsúztató Városi Karneválon is, ahol szintén az óvodások és a diákok öltenek jelmezeket, melyek ötletesek, változatosak. Nagyon fontosnak tartjuk ezeket az alkalmakat, a tanulóifjúság részvételét a városi programokon, hiszen ezen rendezvények kapcsán tapasztalhatják meg azt a közösségi élményt, amit egy ilyen jellegű program nyújtani tud. A művelődési központ által szervezett programok aktív résztvevői a fiatalok. Ők látogatják zömmel a filmszínház vetítéseit, járnak a Művelődési és Ifjúsági Ház koncertjeire és a zenéstáncos esteket is elsősorban nekik szervezik. A különböző vetítések és táncházak törzsközönsége a tizenévesek közül verbuválódik. A tánctanfolyamok, a citerás képzések és például a gólya vetélkedők állandó résztvevői a diákok. A Városi Galériában megrendezett tárlatokat rendszeresen látogatják az általános iskolák és a középiskolák tanulói, elsősorban a rajz órák keretében. A Városi Könyvtárban működő Filmklub gyakori résztvevői a diákok. Irodalmi klub is tartja itt az összejöveteleit, melyet középiskolások alapítottak. A könyvtárosok rendszeresen szerveznek különböző vetélkedőket, a hagyományos könyvtárhasználati vetélkedőt, valamint az alkalmanként megszervezett egyéb vetélkedőket: pl. EU vetélkedő, a könyvtár által meghirdetett pályázatok stb. Itt feltétlenül szót kell ejteni az amatőr zenész fiatalokról, hiszen talán a városban még soha nem működött ennyi tehetséges fiatal zenekar, mint napjainkban. Számos koncerten, illetve hanghordozón bizonyítják nap mint nap, hogy tevékenységüknek létjogosultsága van és jelentős igény mutatkozik rá. A város művészeti életében jelentős szerepet töltenek be a művészeti iskolák. Az önkormányzati fenntartású Lajtha László AMI és Hangversenyközpont a művészeti ágak közül a zenei képzést végzi magas színvonalon már több, mint 50 éve. Szólistáik, kamaracsoportjaik elmaradhatatlan résztvevői a különböző városi rendezvényeknek. A tehetséggondozást kiemelt feladatának tartja az intézmény, mely az országos minősítési bizottság által: Kiválóra minősített művészetoktatási intézmény címet nyerte el 2007-ben. A Jövőnkért Alapfokú Művészetoktatási Intézmény 9 éve működik szentesi székhellyel, ahol négy művészeti ág tanszakain 460 növendék ismerkedik a művészetek rejtelmeivel. A nevelésoktatáson túl kiállítások szervezésével, színjátszó találkozók rendezésével, sokszínű táborokkal, kézműves foglalkozásokkal, fellépésekkel, táncestekkel járulnak hozzá a város kulturális életéhez, a gyerekek tartalmas időtöltési lehetőségeinek bővítéséhez. A Jövőnkért Művészeti Iskola az országos minősítési bizottság által: Kiválóra minősített művészetoktatási intézmény címet nyerte el 2007-ben. Hatalmas érdeklődés mellett zajlik már több éve szervezésükben a Kurca fátyla gyermekszínjátszó találkozó és a Nyári Modern Táncest. Napjainkban a művészeti iskola legmozgalmasabb tanszakai a néptánc és moderntánc. Ebben a két műfajban már önálló tánccsoportokat is működtet az iskola. A Szivárvány Alapfokú Művészetoktatási Intézmény a Művészetek Házában működik. A ben alapított iskolában több művészeti ágon is folyik a képzés. Pedagógiai programjuk középpontjában a helyi hagyományok, ezen belül is a kézműves hagyományok ápolása áll. Speciális programjaik keretében - szoros együttműködésben az általános iskolákkal - kiemelt 10

11 figyelemet fordítanak a hátrányos helyzetű gyermekek művészetoktatásba történő bevonására.. Igényes kiállításokat szerveznek, tartalmas műsorokkal, előadói estekkel gazdagítják a város művészeti és kulturális életét és táborok szervezésével teszik tartalmassá a diákok szabadidejét. A Horváth Mihály Gimnázium irodalmi-drámai tagozatán tanuló diákok aktív részesei a város kulturális életének. A drámatagozatra járó diákok az ország különböző területeiről érkeznek Szentesre, de mindannyian egy kicsit szentesiekké válnak az itt töltött négy év alatt otthonuknak érzik a várost. A tagozat a fő céljának tekintett sokrétű személyiségfejlesztéshez és közösségépítéshez a színházművészet eszköztárát használja; ugyanakkor elsődleges feladata a gimnáziumi oktatásnevelés. Így a drámaisok az általuk létrehozott különböző színházi előadásokkal, ünnepi műsorokkal és egyéb produkciókkal olyan mértékben vesznek részt Szentes közművelődésében, amely hozzájárul a város színes kulturális életéhez, ugyanakkor az iskolai feladatoknak való megfelelést is elősegíti. Minden tanév alatt három kiemelt alkalommal szervez az irodalmi-drámai tagozat városi rendezvényt: Szeptember második hetében kerül sor a tagozat nyári szakmai táborában, Kapolcson elkészített utcaszínházi előadások bemutatására; December első hetében a helyi és környékbeli iskolák és óvodák számíthatnak a tagozat Mikulás-napi műsoraira párhuzamosan 3-4 különböző zenés-verses színházi produkciót visznek a drámaisok kérésre az intézményekbe; Március utolsó hetében kerül sor a tagozat Mustragála című rendezvényére, ahol a tanévben elkészítetett színházi előadásokat, tánckoreográfiákat és a legkiválóbb diákok egyéni produkcióit tekintheti meg a közönség. Szintén kiemelt városi rendezvénynek számít az ötévente megtartott jubileum; ezeken az alkalmakon sok olyan a tagozaton végzett diák is fellép egy gálaműsor keretében, akik Szentes elhagyása óta színészként, előadóművészként szerzett hírnevet, elismertséget. A kiemelt rendezvényeken kívül is igyekszik részt venni a tagozat a város közművelődésében: számos könyvtári, gyermekkönyvtári, kollégiumi, iskolai rendezvényen, illetve egyéb intézmények által szervezett alkalmakkor szerepelnek drámatagozatos diákok az adott felkérésnek megfelelően ünnepi műsorral, versekkel, énekes produkciókkal, stb. Irodalmi színpad működik még a Pollák Antal Műszaki Szakközépiskolában, illetve a Boros Sámuel Szakközépiskolában. A kultúrához és a kulturális javakhoz történő azonos esélyű hozzáférés garantálása. Az önkormányzat fontos feladatának tartja a hátrányos helyzetű rétegek esélyegyenlőségének javítását. A városi programok szervezésénél szem előtt tartjuk azt a nagyon lényeges szempontot, hogy a hátrányos helyzetű emberekre még inkább szükséges odafigyelni, és bevonni őket minél szélesebb körben. Nagyon sok ingyenes rendezvény van a városban, így azok részére is látogatható a program, akinek egyébként gondot jelentene a belépőjegy megvásárlása. Az intézmények akadálymentesítésének továbbvitele érdekében a pályázatok adta lehetőségeket továbbra is kiaknázzuk az esélyegyenlőség megteremtéséért. A Cigány Kisebbségi Önkormányzat minden évben támogatást kap az önkormányzattól a programjaik megszervezéséhez. Ilyen például az évente megrendezésre kerülő Ki mit tud?. Pályázatíráshoz is rendszeresen kapnak segítséget. 11

12 A sajátos igényű, szociálisan, mentálisan hátrányos helyzetűek részére szervezett rendezvények száma, aránya, hozzáférhetősége A Városi Könyvtárban a vakok és gyengénlátók részére speciális gyűjteményt (Hangoskönyvtár) alakítottak ki, ahol öregbetűs könyvet, Breille-írásos dokumentumot, hangos könyveket használhatnak helyben és kölcsönözhetnek az érintettek. Speciális, felolvasó szoftverrel és internet eléréssel ellátott számítógép áll a fogyatékkal élők rendelkezésére. A siketek és nagyothallók könyvtárhasználatát indukciós hurok kifeszítésével kívánjuk segíteni, ennek beszerzésére és telepítésére pályázatot nyújtottak be. Mindazok számára, akik nem tudják személyesen felkeresni a könyvtárat (idős, beteg, mozgásukban korlátozott emberek), a dokumentumokat házhoz szállítják. Alkalmanként dokumentumot szállítanak az érintettek lakására, melyből választhatnak. Természetesen az egyedi kívánságoknak is igyekeznek eleget tenni. A kikölcsönzött dokumentumokat rendszeresen cserélik. A művelődési központ évtizedek óta támogatja az - önkormányzat segítségével - a mozgássérülteket, a hallássérülteket, a gyengén látókat, szívbetegeket, a cukorbetegeket és a rokkantnyugdíjasokat. A mozgássérültek és a járásban korlátozottak a Móricz Zsigmond Művelődési Házban kaptak állandó helyiséget, valamint évente több alkalommal nagyrendezvényekre várják, hívják a szervezet tagjait. A hallássérültek csoportja ugyanott kapott állandó helyiséget és alkalmanként a rendezvényekhez az intézmény nagytermét is használhatják. A csökkentlátók szentesi csoportja szintén a művelődési házban tart állandó összejövetelt és szaktanácsadást, valamint alkalmanként rendezvényeket szerveznek a város érintettjei részére. Speciális feladatot lát el a szívügy klub, amelyben a település betegei találkozhatnak havonta egy alkalommal. Alkalmanként helyet ad az intézmény a szentesi Cukorbetegek Egyesületének rendezvényeihez. Már több éve a Művelődési és Ifjúsági Házban működik a Rokkantnyugdíjasok Egyesülete (ennek országos, megyei és városi hatókörű csoportjai). Információs rendszer (eligazító tábla, internet honlap, kiadványok) Az információs rendszer kiemelten jól működik a városban. Megfelelő számú eligazító tábla segíti a városunkba érkező vendégeket. A Szentes-Csongrád kerékpárút projekt keretében Kistérségi turisztikai zsebtérképek, a Szentes városközpontjának rehabilitációja pályázat alapján pedig eligazító táblák készültek. Szentesen a helyi média működése egyedülálló óta hetente megjelenő helyi lap a Szentesi Élet. Havi rendszerességgel megjelenő újság a Városi Visszhang től áll az érdeklődők rendelkezésére a Szentesi Mozaik c. Internetes Újság a címen, melynek kiemelkedő a látogatottsága. Sokan nem tudják, hogy honnan is származik az újság neve, de gondoljunk bele, ha egy "mozaik" darabjait összerakjuk, akkor egy új kép tárul elénk és így van ez a Mozaikkal is. Egy város élete elég sokszínű. A sporttól kiindulva a művészeteken át a szabadidős programokon keresztül több ezer képes tudósítást készítettek a szerkesztők. 41 országból sikerült elérhetőséget regisztrálniuk a kezdetek óta. Japán és Ausztrália mellett a Vatikánból is rendszeresen nézik a Mozaikot. Az önkormányzati tulajdonú Rádió Szentes több mint tíz éve áll a lakosság szolgálatában Szentesen és a kistérségben. A város közszolgálati rádiójának adásai közel százezer hallgatóhoz jutnak el a MHz-en a nap 24 órájában. Nagyon jelentős az önkormányzat könyvkiadói tevékenysége. Az elmúlt négy évben is számos kiadvány jelent meg, melyek elsősorban helytörténetet dolgoznak fel. Néhány jelentősebb kiadvány: Labádi Lajos: Szentes története évszámokban, Papp Zoltán: Bugyi István élete és munkái, Bodrits István: Labádi Lajos szentesi levéltáros munkái ( ), 12

13 Pusztai János: Szentes és a repülés ( ), Labádi Lajos: Megszakadt életút, Major Anna - Mód László: Megszentelt határ, Labádi Lajos: Szentes díszpolgárai stb. Ezen túlmenően több kiadvány megjelentetését is támogatja az önkormányzat. A rendezvények még jobb propagálása érdekében negyedévente programajánló füzetet jelentet meg Szentesen és a városkörnyéken példányban. A digitális írástudás, az e-közigazgatás elterjesztése érdekében, Szentes, Csongrád, Mindszent városokban és a térségükben érintett településeken nagyszabású infrastruktúra-fejlesztés valósult meg ebben az évben. Szélessávú internet-, kábeltelevíziós és vezetéknélküli hálózatot építettek ki, mely által az internetet felhasználó lakosság aránya rövid időn belül többszörösére válik. Civil szerveződésű helyi televíziós műhely működik Szentesen és a kistérségben, amely a szegvári közösségfejlesztők egyesülete által létrehozott Kistérségi Civil Televízió néven működő műsorszolgáltatás kistérségivé terjesztésének egyik állomása. A stúdiók közül a szentesi helyileg a Kossuth tér 5. szám alatt működik. Szentesen az első adást áprilisában sugározták. Összegzés Az előző testületi ülésen tárgyalt marketingtervhez kapcsolódva azt mondhatjuk, hogy a szentesi kulturális életnek is sajátos arculata van. Miben tud más lenni, miben más máris, mint az ország, a régió, a kistérség más településein? Szentesnek nincs kastélya, vára, nincs színitársulata (jelenleg színháza sem), nincs itt egyetem, és nem is megyeszékhely. És még sorolhatnánk a hátrányokat. Jelen előterjesztés azonban éppen azt tárgyalja, hogy mi az, ami ennek ellenére sok-sok, a kultúrát hivatásként vagy önkéntesen támogató, szervező ember munkájának eredményeként jellemzi a rendezvények városa életét. Ez a kulturális sokszínűség - melyből minden réteg kiválaszthatja a számára megfelelő zenei, irodalmi, ismeretterjesztő, populáris, népművészeti, stb. programot nem egyszerre jött létre. Hosszú évek, immár évtizedek óta formálódott, alakult, változott, mire kialakult mai sajátos, csak Szentesre jellemző formája. Ebben a folyamatban egymást erősíti az önkormányzati és a civil szféra. Egy város megtartó erejéhez a jól működő civil szervezetek amelyek közül többen önkormányzati feladatot is ellátnak alapvetően hozzátartoznak. Nélkülözhetetlenek a társadalmi kisközösségek újraépülésében, a kapcsolati hálók újraalakításában. Az élhető város fogalma nem csak az infrastruktúrát, a szép épületeket, járható utakat, megfelelő ellátási rendszert jelenti, hanem olyan helyi mikroközösségek létét és működését, amely miatt érdemes éppen itt élni, és nem másutt. Számtalan kapcsolódási pont és közös erőfeszítés rejtőzik a fejlődő struktúra mögött. Országos hírű rendezvények nőtték ki magukat civil kezdeményezésből, amelyek mellett segítségül legtöbbször ott állt és áll az önkormányzat és intézményei. A jövőbe való befektetést jelent az az elv és gyakorlat, amely szerint az önkormányzat nem csak koordinálja, hanem saját eszközeivel segíti is az induló, jónak ígérkező rendezvények kiteljesedését. Azért is hangsúlyos ez a partnerség, mert a megerősödő civil szervezetek megszaporodó pályázati lehetőségei által egyre több lehetőség nyílik újabb források lehívására, melyek által bevételhez juthatnak mind az önkormányzat közművelődési intézményei, mind a városban dolgozó kapcsolódó profilú vállalkozók, cégek. Az eddig említett programok, rendezvények, előadások, hangversenyek töltik meg élettel a szépen felújított középületeket, tereket, utakat: ezáltal veszik birtokba a város lakói a megszépült, megújult infrastruktúrát. Így kapcsolódik össze az építés és a létrejövő produktum tartalommal való feltöltése. 13

14 Két nagy közművelődési intézményünk, a Szentesi Művelődési Központ és a Városi Könyvtár Kht. életében változások történtek, részben takarékossági, részben szakmai szempontok alapján. Reményeink szerint az átszervezések további pozitív változásokat hoznak majd. A Konferencia és Kulturális Központ mára a szentesiek közkedvelt helye lett. A hagyományossá váló nyári színház és az új kezdeményezésként sikeresen induló Flekken Garden, ahol a nagyközönség rangos sportesemények megtekintésével köthette össze a kellemes környezet nyújtotta örömöket megnyitotta az udvart a nagyközönség előtt. Szervezetileg a Szentesi Művelődési Központhoz került, ami profiljához közelebb áll, rendezvényszervezési tapasztalatok, népművelők száma, dinamikus fiatal csapat, ötletek összeadódása, technikusi munka, hatékonyabb munkaszervezés szempontjából előnyös lehet. A Városi Könyvtár Kht szervezetébe integrálódott a Gyermekkönyvtár az előzőekhez hasonló indokok alapján. Mindkét intézményre jellemző, hogy kötelező feladataikon túl olyan önként vállalt feladatokat végeznek, amely elősegíti a népesség minél nagyobb arányú olvasóvá válását. Élő közönségkapcsolatot építenek ki rendezvényeik segítségével (Gyermekkönyvtárban kézműves délutánok gyermekeknek szülőkkel együtt, mesedélutánok, stb; a Könyvtárba ismeretterjesztő előadások, beszélgetések, irodalmi estek, stb.). Ez a gyakorlat egyre inkább jellemző a városban működő egyéb intézményekre is, vagyis egyfajta kultúrmarketing lépett működésbe az elmúlt évek során. A volt Megyeháza felújított épületébe költözött Koszta József Múzeum iskolanapokat, múzeumok éjszakáját, stb. szervez ennek jegyében. Az előterjesztés szerinti információkal összegzésre kerültek azok a változtatások, amelyek a Koncepció 2004-es létrejötte, 2006-os felülvizsgálata óta történtek. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy tárgyalja meg az előterjesztést, és hozza meg határozatát../2008. (X.31.) Kt. Tárgy: Szentes város művészeti és kulturális eredményeinek, feladatainak és folyamatainak áttekintése Határozati javaslat Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete megtárgyalta a Szentes város művészeti és kulturális eredményeinek, feladatainak és folyamatainak áttekintése tárgyú előterjesztést, és az alábbi határozatot hozza. 1.) a) A Képviselő-testület indokoltnak tartja a Szentesi Művelődési Központ célkitűzéseinek megvalósítását: - fontos feladat az intézmény saját weboldalának létrehozása, így folyamatosan és még részletesebben lehet tájékoztatni az érdeklődőket a programokról, Felelős: igazgató Határidő: dec. 1 14

15 - kiemelt feladat a propaganda és reklám tevékenység további javítása, - feladat az új forma megvalósítása, az en történő személyes értesítés adatbázisának létrehozása. Felelős: igazgató Határidő: márc a munkatársak képzése az EU-s pályázatok megírására, Felelős: igazgató Határidő: jún a művelődési központ továbbra is igyekezzen kielégíteni a különböző életkorú és iskolai végzettségű látogatók kulturális igényeit, a minőségi szabadidő eltöltés értékteremtő közvetítőjévé és bázisává válni, - biztosítsanak a közönség számára színvonalas műsorokat, a tömegeket megmozgató, és a különböző rétegek igényeit kielégítő kisebb létszámú programok alkalmával egyaránt, - az intézmény külső kapcsolatainak ápolása és kiterjesztése szintén fontos feladat, főként azokhoz az oktatási intézményekhez, civil szervezetekhez kell jobban közelíteni, akikkel nem alakult még ki szorosabb együttműködés, - jobb és személyesebb kapcsolatok kialakítására kell törekedni a helyi vállalatokkal és vállalkozókkal is, hogy szponzori tevékenységükből az intézmény is jobban részesedhessen. - megoldandó feladat az intézmények akadálymentesítése, hogy az esélyegyenlőség jegyében mindenki számára hozzáférhetővé és használhatóvá váljanak a kulturális értékek, - törekedni kell az egyes épületek kihasználtságának növelésére (tanfolyamok, egynapos konferenciák, szakmai napok, szakmai kiállítások stb. szervezése, technikai eszközök kölcsönzése), újabb bevételi források felkutatásával. Kiemelt feladatok az ifjúsággal kapcsolatban: - biztosítson lehetőséget az intézmény a tehetséges fiatalok bemutatkozására különböző művészeti ágak területén (kiállítások, előadóművészeti bemutatkozások), - segítséget kell nyújtani a korszerű tudás, a piacképes szakmai képzettség megszerzésében (közhasznú tanfolyamok). - a fiatalok közéletben való részvételének, aktív közéleti szerepvállalásának segítése, - az ifjúsági terek fejlesztése, és olyan klubok létrehozása, amelyek a fiatalok differenciáltabb igényeit is kielégítik, - hosszú távon komplex ifjúsági szolgáltató rendszer kialakítása (közösségi tér, szórakozási lehetőség, információ-biztosítás, tanácsadás). Felelős: igazgató Határidő: folyamatos 15

16 b) A Képviselő-testület indokoltnak tartja a Szentes Városi Könyvtár Kht. célkitűzéseinek megvalósítását: Fejlesztési célok (az országos könyvtárügyi stratégia céljaival összhangban): - a könyvtár közvetítsen minden nyilvánosságra került információt és adatot, kiemelten biztosítson hozzáférést a nemzeti kultúra dokumentumaihoz, valamint a helyi információkhoz, dokumentumokhoz, - a könyvtári épülettől és nyitvatartási időtől függetlenül, a nap 24 órájában biztosítson hozzáférést az információkhoz, valamint a könyvtári szolgáltatások jelentős részéhez (távolról elérhető szolgáltatások kiépítése), - az olvasáskultúra fejlesztése, - az egész életen át tartó tanulás támogatása, ezáltal az életminőség javítása, a foglalkoztatottság, az egyének versenyképességének növelése, - a könyvtárhasználat népszerűsítése. Célok: - olyan könyvtári rendszer kiépítésére törekedjenek, melyben a könyvtárközi kérések, dokumentumok és információk elektronikus továbbítása is lehetővé válik, - közös városi, térségi elektronikus katalógus kiépítése szolgálja a jobb tájékozódást, - kiemelt feladat a fiatalok információhoz jutásának javítását, a tanulás, továbbképzés támogatásához elektronikus szolgáltatások, virtuális tanulószoba kialakításával, - az oktatás, képzés, az élethosszig tartó tanulás támogatása, az e-learning feltételeinek megteremtése, - a fogyatékkal élők számára az akadálymentes felületeken elérhető speciális szolgáltatások bővítése, - a település, majd a térség múltját és jelenét bemutató dokumentumok digitalizálása, elérhetővé tétele a világhálón, - virtuális helyi és közös (kistérségi szintű, illetve Csongrád, Makó könyvtáraival létrejött együttműködésben) könyvtár, dokumentumtár kialakításával közös tudásbázis létrehozása korlátlan hozzáféréssel -, mely a jobb információ ellátottság mellett a térségben élők számára az összetartozást, a közösségben való gondolkodást is erősíti, - a digitális írástudatlanság felszámolására indítsanak tanfolyamokat, hogy a résztvevők számára megkönnyítsék az információhoz jutást, hogy megszerezzék az élethosszig tartó tanuláshoz, az e-learning és a távmunka, valamint az e-közigazgatás használatához szükséges minimális informatikai ismereteket. Felelős: ügyvezető Határidő: folyamatos c) A Képviselő-testület fontosnak tartja a város művészeti és kulturális életének eredményeit, feladatait két évente áttekinteni. Felelős: Művelődési Iroda vezetője Határidő: október 16

17 2.) Szentes Város Önkormányzata köszönetét fejezi ki mindazon intézményeknek, művészeti csoportoknak, civil szervezeteknek, melyek munkájukkal hozzájárulnak a város gazdag kulturális életéhez. A határozatról értesítést kap: 1. Szentes Város Polgármestere 2. Szentes Város Alpolgármestere 3. Polgármesteri Hivatal Jegyzője 4. Szentesi Művelődési Központ igazgatója 5. Szentes Városi Könyvtár Kht. ügyvezetője 6. Polgármesteri Hivatal Közgazdasági Osztály Számviteli és Tervezési Iroda 7. Polgármesteri Hivatal Művelődési Iroda Szentes, október 20. Szűcs Lajos alpolgármester 17