Átalakuló oktatásügy, átalakuló munkaerőpiac hogyan tovább Magyarország? Szabó Imre

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Átalakuló oktatásügy, átalakuló munkaerőpiac hogyan tovább Magyarország? Szabó Imre"

Átírás

1 Átalakuló oktatásügy, átalakuló munkaerőpiac hogyan tovább Magyarország? Szabó Imre Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) Nem Állami Felsőoktatási Intézmények Országos Régiója Ezen írásnak nem célja, terjedelme miatt ez nem is lehetséges, hogy átfogóan mutatassa be a megváltozó jogszabályi környezetet az oktatásügy és a munkaerőpiac területén. A cél pusztán egy jó szándékú, kritikai elemzés, amely elsősorban kérdéseket vet fel. Kérdéseket és néhol javaslatokat, észrevételeket az elfogadás előtt álló köznevelési, felsőoktatási törvénnyel és munka törvénykönyvével kapcsolatban. 1. Az oktatásügy A kormányprogramban bemutatott Nemzeti Együttműködés Rendszerének öt pillére között nem szerepel az oktatás. A kormányprogram az oktatást nem téve különbséget a köz- és a felsőoktatás között első ízben a 14. oldalon említi, az új kormány ( ) az oktatást is megújítja, megszabadítja az elmúlt nyolc év torz politikájának súlyától és hibáitól Észrevételek a készülő köznevelési és szakképzési törvényhez A megjelent törvénytervezetben és koncepcióban számos elképzelés, javaslat támogatható, bizonyos pontokon azonban a közoktatásban részt vevő érdekképviseleti szervezetek véleményéhez hasonlóan aggályok és kérdések merülnek fel, amelyeket az alábbiakban ismertetek. Nemzeti Alaptanterv A készülő köznevelési és felsőoktatási törvénnyel összefüggésben támogatandó, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium a nyelvi képzés színvonalának javítására új nyelvoktatási stratégiát dolgoz ki. Előremutatónak tartom azt is, hogy új, kötelező tárgyakat vezetne be a Nemzeti Alaptanterv a művészet, a honvédelmi nevelés, a KRESZ, az egészségnevelés, a családi életre nevelés, a pénzügyi-fogyasztóvédelmi ismeretek, illetve a hon- és népismeret területén, amely ismeretek fontosságára a HÖOK is több ízben felhívta a figyelmet. Ezt a sor azonban javasolt lenne kiegészíteni a munkavállalói ismeretek tantervbe illesztésével, amelynek kiemelt fontossága vitathatatlan, ennek szükségességét számos kutatás is megerősíti (Ifjúság 2008, RFKB szakképzési projekt 2010). Pedagógus életpályamodell, munkaterhek Célul tűzi ki a tervezet az érintettek és a szakma által is régóta, jogosan (el)várt pedagógus életpályamodell megalkotását. A szándékok szerint azonban a pedagógusnak 32 órát bent kellene tartózkodnia a munkahelyén, amelyből 26 óra megtartására, és ezen felül helyettesítési feladatok ellátására kötelezhető anélkül, hogy ezt a többletmunkát megfizetnék részére. Úgy gondolom, hogy ez megfelelő és azonnali bérkompenzáció nélkül nem fogadható el, különös tekintettel arra, hogy 2007 óta be vannak fagyasztva a pedagógusbérek. A leterheltségre vonatkozóan két kormányzat is megkísérelte, hogy ezt ténylegesen felmérje, ennek eredményei feltételezhetően nem véletlenül nem kerültek nyilvánosságra: 70% feletti többség % munkaidőben dolgozik kompenzálás nélkül. (Forrás: TÁRKI-OKM.) A tervezet és koncepció szerint a béreket 2013-tól, megfelelő gazdasági helyzet esetén kívánják emelni, amit az állam közvetlenül fizetne ki és garantált összeg lesz. A tanárok csak adott szakmai követelmények teljesítése esetén léphetnek magasabb fokozatba, amelyeken belül fizetési kategóriába nyernek besorolást. Összességében támogatandó a pedagógusképzés átalakítása, hiszen a bolognai-képzés ezen a területen igen nagy kárt okozott. A pedagógus életpályával és képzés-átalakítással kapcsolatosan azonban további kérdéseket vet fel és bizonytalanságot szül, hogy a pedagógust a tervezet szerint először határozott időre kívánják kinevezni, a gyakornoki vizsga és az első minősítő vizsga sikeres letételéig. Ennek sikertelensége esetén a tanulmányokkal (és az azt követő gyakornoki idővel) eltöltött idő kárba vész, ezért megfelelő alternatívák kidolgozása nélkül ez a javaslat riasztóan hathat a képzésre jelentkezőknél. A tanulmányi és a gyakornoki idő amely fokozatként jelentkezik és 2-4 évig tart eltöltése után ameddig a pedagógus a (pedagógus II.) kategóriába át nem kerül, addig kizárólag határozott idejű szerződéssel foglalkoztathatják (9 évig), amely több ponton is ellentétes a munkahelyek megőrzésének biztonságával. (Pedagógus I.: Ebbe a fokozatba az léphet, aki megfelelt a gyakornokság lezárását jelentő minősítő vizsgán. Az ezt a fokozatot elérő pedagógus már lehet osztályfőnök, csoportvezető és vizsgáztató tanár. Első minősítésének legkorábban a fokozatban töltött 6., legkésőbb a 9.

2 évben kell megtörténnie. A sikeres minősítés után pedagógus II. fokozatba lép határozatlan idejű kinevezéssel. Fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés százaléka, mai számítás szerint bruttó forint lenne. Pedagógus II.: Ehhez a fokozathoz a minősítés megszerzése szükséges. A pedagógus II. bármilyen iskolai megbízást kaphat, lehet mentortanár, szakértő, szaktanácsadó is. Egyetemet végzett pedagógus esetén fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés százaléka, mai számítás szerint bruttó forint lenne. Pedagógus III. (mesterpedagógus) és kutató tanár: A pedagógus I. és a pedagógus II. fokozat elérésével ellentétben ennek a szintnek a teljesítése már nem kötelező. A fokozat megszerzésének feltétele a pedagógus-szakvizsga, 14 éves szakmai gyakorlat, valamint a második minősítés megszerzése. Kutató tanár az lehet, akinek tudományos fokozata van, legalább 14 éves pedagógiai gyakorlata van, publikál, vagy tanterv- illetve tankönyvfejlesztő munkában vesz részt, és megszerezte a második minősítést. Egyetemet végzett pedagógus esetén a fizetése a pályán töltött idő függvényében a gyakornoki fizetés százaléka, mai számítás szerint bruttó forint lenne, kutató tanároknál forint.) Az állam szerepének kiterjesztése Az intézményrendszer fenntartója az állam, amely a kormányhivatalokon keresztül látja el feladatait. A helyi közösségek iskoláik iránti elkötelezettségére és a magyar tradíciókra tekintettel az állam határozott időre szerződéssel átadhatja a fenntartást a települési önkormányzatoknak. A tervezet szerint az állam átveszi a közoktatás egészének szervezését, beleértve az intézményfenntartás feladatait. Hiányoznak azonban a megfelelő hatástanulmányok. A közoktatást csak a társadalmi környezettel, az adott település kulturális közösségével szoros egységben szabad kezelni! Megfelelő központi költségvetési fedezet hiányában iskolabezárások, pedagógus elbocsátások várhatóak, ezt pedig kizárólag a közoktatás minőségének megőrzése és a meglévő társadalmi igények teljesítése mellett (vö. falusi kisiskolák helyzete) tartható elfogadhatónak. A fenntartó megnövekedett kontrollja az intézmények fölött nyilvánvalóvá válik, (pl. vétójog az SZMSZ kapcsán), miközben nem ad pontos megfogalmazást arról, hogy milyen esetek merülhetnek fel vállalhatatlan anyagi teher címén. Egész napos iskola, tankötelezettség leszállítása A köznevelési rendszer minden egyes magyar gyermek számára megadja a valódi lehetőséget és esélyt a felzárkózáshoz a nemzeti középosztályba. Az egész napos, kötelező általános iskolai nevelés és oktatás megszervezése mind a nyolc évfolyamon támogatható ötlet, hiányzik azonban ennek a szakmai és személyi feltételeit biztosító szabályozás megalkotása, valamint finanszírozásának megoldása. A tankötelezettség a 16. életév betöltéséig tart. A sajátos nevelési igényű tanulónál meghosszabbítható legfeljebb a 23. év betöltéséig. Az esetleges hosszabbításról szakértői bizottság dönthet. A tanulmányaikat nem folytató fiatalok a Híd II programba kerülnek, amely a tervek szerint tanulásra motivál, fejleszti a szakma elsajátításához szükséges manuális készségeket, szakmacsoporton belüli pályaorientációs feladatokat lát el, bizonyos esetekben részszakképesítés megszerzésére készít fel. Kérdésként és aggodalomként merülhet fel, hogy az oktatási rendszerből kieső fiatalokkal mi történik majd ezután, készültek-e erre vonatkozóan megfelelő hatástanulmányok. Az a tanköteles korú, akinek alapfokú iskolai végzettsége van, de a középfokú iskolába nem nyert felvételt, az általános iskola kezdeményezésére a Híd I programban folytathatja tanulmányait. A felzárkóztatási program neveléspszichológiai szakkérdés, kritikaként egyes szakértők a szegregációt emlegetik. Érdemes lenne a szegregáció fogalmáról kialakult vitát (mind szociológiai, mind oktatási szegregációs értelemben) az országgyűlési biztos évi munkájáról készült beszámolóját követő vitához hasonlóan megnyitni, értelmezni. Diákönkormányzatok, szülői munkaközösségek Jellemzi a tervezetet a diákönkormányzatok és a szülői munkaközösségek jogosítványainak csorbítása, ellenben kimondja a nagyobb fenntartói kontroll kiépítését. A DÖK-öknél sérül az általános választójog és az általános választhatóság elve, a képviseletet teljesítményhez köti, míg a tervezetben máshol ezt alapvető jogként tünteti fel. Egyéb megjegyzések A szakképzési törvény tervezetében megjelenik a duális, német mintára bevezetendő szakképzési modell, (amely igaz, ezen elemzésnek nem képezi tárgyát) de a köznevelési törvénnyel összefüggésben, ebben a modellben is meg kellene tartani a 4 éves szakképzést (vagy egy plusz évet/félévet beépíteni a tantervbe), amely elegendő időt biztosítana a közismereti tárgyak elmélyítésére. Nem fogadható el ezen ismeretek kizárása a szakképzésből!

3 1.2. Vélemény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciójáról (Teleki László közreműködésével) nem teljes körű! A kétharmados kormányzati többség egyik legelső intézkedéseként látott hozzá az oktatási rendszerek átszervezéséhez. Az időközben elfogadott új Alaptörvény több ponton is sarkalatos törvényekre hivatkozik, ezek között van az új felsőoktatási, vagy más néven a Nemzeti Felsőoktatási Rendszer működéséről szóló törvény. A törvényalkotási folyamat, Több mint egy év telt a augusztus 2. és 6. között, Piliscsabán megtartott első, zártkörű szakmai egyeztetés óta. Ezen a koncepció-alkotó konferencián született meg az Egy új felsőoktatási törvény koncepciója c. dokumentum. Ezt késő ősszel az új felsőoktatási törvény vitaanyagával kapcsolatos eredménytelen társadalmi egyeztetés követte. A január 4-én közzétett új felsőoktatási törvény koncepciójáról szóló Kormányhatározat-tervezet nem kapott kormánytámogatást február 19-én fogadta el a Kormány a felsőoktatás problématérképéről és az ágazat átalakításának alapelveiről szóló jelentést. Központi kormányzati irányítás A nemzeti felsőoktatásról szóló törvény szeptember 11-i kormányülésen elfogadott koncepciója (továbbiakban: Koncepció) a felsőoktatásban teljes központi kormányzati irányítást helyez kilátásba. Ez a hatályos Alkotmánytól és az alkotmánybírósági ítélkezési gyakorlatától idegen ugyan, de az új január 1- jén hatályba lépő Alaptörvény (részben) lehetővé teszi. A felsőoktatási intézményi autonómiát sújtó, jelentős változást hoz az új Alaptörvény X. cikk (3) bekezdés. Az alaptörvényi szabályozás önmagában semleges tartalmú, de a törvényhozó, és végső soron a mindenkori végrehajtó hatalommal szemben a felsőoktatási intézményt kiszolgáltatott helyzetbe hozza. Az Alkotmánybíróság által önálló alkotmányos értéknek ítélt felsőoktatási intézményi autonómia lényeges pilléreit alkotó szervezetszabályozási, működési és gazdálkodási autonómia január 1-jétől az új Alaptörvény erejénél fogva egyszerű többséget igénylő törvényben akár jelentősen is! korlátozható; egyúttal az új Alaptörvény X. cikk (3) bekezdés kizárja az érdemi és nem utolsó sorban sikeres alkotmánybírósági eljárás lehetőségét! A Koncepció egyes elemei a fentiekre tekintettel is alkotmány- és alaptörvény-ellenesek lehetnek, például a felsőoktatás minőségének ellenőrzése és javítása körében, tudniillik azok - a jelenlegi homályos szóhasználat alapján - sérthetik a tudományos és művészeti élet szabadságát. Nem vitatható ugyanakkor és támogatandóak azok az elképzelések, amelyek az intézmények közötti párhuzamos képzések felülvizsgálatát, korrekcióját szorgalmazzák. A Magyar Köztársaság, Magyarország területén az Alkotmány, január 1-jétől az új Alaptörvény a legmagasabb szintű jogforrás, de az autonómia kérdését illetően nem hagyhatók figyelmen kívül az alábbi kimenetek sem. Az szeptember 18-án, Bolognában aláírt Magna Charta Universitatum c. dokumentum az európai egyetemek rektorai által megállapított 1. és 3. közös alapelvben biztosítékként és célként tekint az intézményi autonómiára. E dokumentum az európai egyetem jellegadó jegyeként jelöli meg a tanárok és diákok együttműködését ben a Bolognai Deklaráció megerősíti a Magna Charta Universitatum c. dokumentum autonómiára vonatkozó megállapításait a hatodik bekezdésben; valamennyi bolognai dokumentum a felsőoktatást közjóként, állami közfelelősségként határozza meg, és elismeri az intézményi autonómia biztosításának bolognai követelményét. Az augusztus 15-én kelt Ex corde Ecclesiae c. apostoli rendelkezés is megköveteli a katolikus egyetem számára a hatékony működés érdekében a tudomány szabadságát és az intézményi autonómiát az egyházi szervezettel és az adott állammal szemben. Az Országgyűlés és a köztársasági elnök jogosítványait nem érinti a Koncepció. A magánintézményt az állam gyakorlatilag magára hagyja. Ennek eredménye kétirányú: Elsorvadás, vagy a gazdagok iskoláinak létrejött; ez utóbbi tovább nyitja a szociális és kulturális ollót! Kérdésként merül fel, hogy mi számít nemzetstratégiai szempontnak az állami helyek elosztási szempontjából, ezt mely szerv határozza meg és mi alapján, mi a lesz a felsőfokú szakképzéssel e területen, szintén költségessé válik-e. Kérdés továbbá, mi lesz azon egyházi felsőoktatási intézmény sorsa, amely fenntartója a január 1-jén hatályba lépő lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló évi C. törvény alapján nem minősül egyháznak, vagy amely bár a fenntartója egyháznak fog minősülni nem tudja teljesíteni az NFR-tagságra vonatkozó törvényi feltételeket. Az alap: felsőoktatásról szóló évi CXXXIX. Törvény (továbbiakban: Ftv.); nemzeti jelleg A Koncepció kifejezetten az Ftv.-től eltérő fontosabb szakminisztériumi szabályozási terveket fejti ki részletesen; mindez arra enged következtetni, az új felsőoktatási törvény, a jövőbeni normaszöveg alapját a hatályos Ftv.-szöveg jelenti. Az összes felvetett kérdés Ftv.-, rendeletmódosítással, ill. rendeletalkotással orvosolható; például a képzés szerkezeti és tartalmi megújítása kapcsán az Ftv.-t kell módosítani, a felsőoktatási

4 alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Kormányrendeletet és az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményeiről szóló 15/2006. (IV. 3.) OM rendeletet, azaz a KKK-rendeletet kell megújítani. A Koncepció szakmai érvekkel nem támasztja alá a sürgős törvényalkotás szükségességét. Továbbra is úgy vélem, hogy Nemzeti Oktatási és/vagy Felsőoktatási Stratégiára van szükség, ami természetesen tartalmaz helyzetelemzést, ill. más szakpolitikai, így például a foglalkoztatáspolitikai célkitűzésekkel összhangban álló célrendszert és intézkedéscsomagot. A hatástanulmánnyal alátámasztott ágazati törvény vagy ha úgy tetszik, Kódex elkészítése a Stratégia elfogadását követő lépcsőfok. A nemzeti jelleg a Koncepcióban két helyen jelenik meg. A megfogalmazott és támogatható! célokhoz a Koncepció nem rendel külön forrást, [figyelemmel] arra, hogy az államilag támogatott hallgatói keretszám felülről zárt, így az annak elosztására vonatkozó szabály költségvetési támogatási igényt közvetlenül nem befolyásol, az intézkedés megvalósításának ( ) kockázata nincsen. Félő, a pontokban foglalt tervek külön forrás híján vagy nem, vagy csak az anyaországi fiatalok terhére lesznek teljesíthetők. Megújított felsőoktatási felvételi eljárási rend A B2-es nyelvvizsga megkövetelése a felsőoktatásban elfogadható elvárás, ugyanakkor sokkal inkább aggasztó a középiskolai oktatás hiányosságai miatt annak teljesíthetősége. Ez gyakorlatilag azt jelenti, olyasmit kérne számon a törvény a jelentkezőtől, amihez sok középiskolában nem férhet hozzá. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a párhuzamosan zajló közoktatási, köznevelési reform egyik kiemelt célja legyen az idegennyelv-oktatás minőségének javítása. A felvételi eljárás során a hátrányos helyzetű jelentkező eddig 20, míg a halmozottan hátrányos helyzetű jelentkező 40 plusz pontot kapott helyzete igazolása után. Nagyon fontos, hogy mindenki azonos eséllyel kerüljön be a felsőoktatásba, elsősorban tanulmányi felkészültség alapján, indokolt tehát az is, a felvételi eljárás során előnyben részesítés jogcímén adható plusz pontszám ne haladja meg a tanulmányi jogcímen adható plusz pontszámot. A hátrányos helyzetű jelentkező esetében az előnyben részesítésnek az a rendeltetése, hogy az a fiatal, akinek anyagi forrás hiányában nem volt lehetősége pl. nyelvvizsgát teljesíteni, ne kerüljön hátrányba társaival szemben. A felsőoktatás színvonalának növelése érdekében szükséges szigorítani a bekerülés feltételeit, ellenben erősíteni kell a tehetséggondozó programokat is, amelyek a nehéz szociális körülmények közül érkező hallgatók támogatását a lemorzsolódás megakadályozása érdekében! biztosítják. Az előnyben részesítés intézményét megszünteti a Koncepció, e helyett keretszámokban gondolkodik; ennek megvalósítása kétségeket vet fel. Félő, még ha a szándék pozitív is, ez a megoldás még nagyobb szakadékhoz, továbbá ún. stigmatizációhoz vezethet. Tanulmányi szabadság kérdése Igaz, ez nem szorosan a Koncepció része, de jogos felháborodást válthat ki, elsősorban a levelező és esti tagozatos, családfenntartó hallgatók körében. Az új Munka Törvénykönyve (Mt.) tervezetéből kimaradt, hogy a munkáltató köteles szabadságot biztosítani az alap-, közép- és felsőfokú oktatásai intézményben történő tanulmányok elvégzéséhez szükséges vizsgák napjaira, továbbá az azok letételét megelőző időre, a szükséges felkészülés céljából. Tanulmány folytatásához szükséges lenne ahhoz igazodó kedvezőbb munkaidő-beosztást is előírni, ill. ha ezt nem lehet, a mentesülési idők között kell szerepeltetni az említett célú távollétek oktatási intézmény által meghatározott mellőzhetetlen oktatási eseményeinek időtartamait. Ez a rendelkezés sértheti az 1974-ben elfogadott 140. sz. a fizetett tanulmányi szabadságról szóló ILO (Nemzetközi Munkaügyi Szervezet) egyezményt is. Az egyénileg és a közösségben gyakorolható hallgatói jogok Megjelenik a Koncepcióban a röghöz kötés, ami mind az EU jogával, mind az Európai Felsőoktatási Térség céljaival szemben áll, a schengeni rendszerben ráadásul nem is ellenőrizhető. Álláspontunk, hogy röghöz kötés helyett tartalmas életpályamodelleket kell alkotnia a kormányzatnak. A két elem (röghözkötés + önköltség) együttes bevezetése nem elfogadható, hiszen a képzések finanszírozásának ilyen átalakításával röghöz kötés és bújtatott tandíj jelenik meg a rendszerben. Gondoljunk bele egy végzős diák továbbtanulási lehetőségeibe! Reális-e, hogy az új szabályok alapján egy 18 éves fiatal tulajdonképpen élete következő évét, leendő munka- és lakóhelyét, megélhetését szerződéssel kösse meg? Ráadásul, ha vállalja is ezt, kizárólag azokon a szakokon, tudományterületeken lesz csak lehetősége tanulni, amiket az állam egy központi döntés után finanszíroz.

5 Lenne lehetőség önköltséges tanulmányokra is, ám ezt a mai Magyarországon csak kevés család engedhetné meg magának, hiszen egyes elképzelések szerint a tandíj féléves mértéke a fél millió forintos összeget is elérheti. Nem szabad elfelejteni, hogy a felsőoktatás jelenleg sem ingyenes, azt a legjobban teljesítőknek az állam a szociális ellátórendszerből fedezi. Ám ezen túl is léteznek járulékos költségek, amelyek a hallgatókat és családjaikat terhelik. Ilyen a lakhatás (albérlet, kollégium), az étkezés, a budapesti vagy a vidéki utazás költsége. Erre a problémára a Koncepció egy új hitelezési rendszer bevezetését említi. Miközben a kormány éppen a hitelek és a hitelválság ellen küzd a leglátványosabb politikai eszközökkel, ezzel ellentétes módon mégis elfogadhatónak tartja, hogy a tanulni vágyó fiatal állampolgárok már önálló életük kezdetén hitelt vegyenek fel, kvázi eladósodjanak. Így egy frissdiplomás nagyjából 4-5 millió forint hitellel a nyakában vághatna neki a nagybetűs életnek. Tanulmányi természetű hozzáférési jogokat befolyásol a Koncepció pontja. Több ponton a részvételi jogok súlyos csorbítását vetíti előre a Koncepció. A hallgatói önkormányzat érdekképviseleti feladatainak ellátását törvényi szinten kívánja korlátozni. A nem állami felsőoktatási intézményekben működő hallgatói önkormányzatok érdekképviseleti funkciója veszélyben forog, tekintettel arra, hogy nem állami felsőoktatási intézmények, amelyek nem képezik az NFR részét, [SZMSZ-ükben], a hallgatók számára egyetértési jogosultság helyett véleményezési jogot biztosítva, eltérhetnek, ill. a hallgatói részvételi szabályokat eltérő módon is rögzíthetik. Indokolást a Koncepció nem tartalmaz. A Koncepció e tárgykörben is szembe megy az Európai Felsőoktatási Térség törekvéseivel. A részvételi jog megerősítését a Prágai, Berlini, Leuveni/Louvain-la-Neuve-i Kommüniké és a Budapesti Deklaráció is szorgalmazza. Egyetértünk a BME EHK szeptember 19-én kelt e tárgyban készült véleményében foglaltakkal, hogy [örvendetes] a juttatási ügyekkel való egyetértés kijelentése, valamint az OHV-vel kapcsolatos egyetértés is, ugyanakkor továbbra is hiányoljuk a tanulmányi ügyekkel való egyetértés lehetőségét. A felsőfokú szakképzés (továbbiakban: FSZ) Átjárhatóság, kredit-beszámítás - A szakképzés és a felsőoktatási alapképzés kapcsán is biztosítani kell a könnyebb átjárás, a kredit-beszámítás lehetőségét, ezzel vonzóbbá válna az FSZ, és vélhetően csökkenne a ma még igen nagymértékű, 60%-os lemorzsolódási arány. Pozitív, hogy a Koncepció a beszámítható kreditek számát növelni szándékozik. A kredit-beszámítás azonban jelenleg csak elvi szinten megoldott, különösen a középiskolákból érkezők esetében. Egységes rendszerben nyilvánossá kell tenni az egyes intézmények kreditbeszámításra vonatkozó gyakorlatát! Milyen eljárás fog vonatkozni a képzésindításra? Ma az Ftv. 32. (3) bekezdés egyértelműen szabályozza a képzésindítást. A szakképzésben folyó párhuzamos reform miatt a szakképzés jövőbeni helyzete még bizonytalan, a Koncepció sem fejti ki a tervezett szabályozás részleteit. Időszerű felülvizsgálni a képzésindítás feltételeit, az FSZ illeszkedjen a munkaerő-piaci elvárásokhoz, ill. az alap- és mesterképzésekhez. A felsőfokú szakképzés presztízsének további növeléséhez pedig elengedhetetlenül növelni kell a bejutáshoz szükséges minimum ponthatárt. A gyakorlati képzésről nem esik szó a Koncepcióban. A törvény rendelkezik a gyakorlati képzéshez, továbbá a tanulmányok melletti munkavégzéshez kapcsolódóan a foglalkoztatásra vonatkozó legfontosabb jogokról, az Mt.-nek munkavállalót védő szabályait következetesen alkalmaznia kell a gyakorlati képzés során. Az állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek A ma állami hatáskörök ellátásában közreműködő testületek közhatalmi jogosítványaikat elveszítik. 1 A MAB és az FTT a Koncepcióban foglalt elképzelések szerint a mindenkori szakminisztert, és az annak irányítása alatt álló Oktatási Hivatalt támogató tanácsadói szerepet tölt be a jövőben. A MAB kizárólagossága megszűnik. A hallgatói részvétel, ellentétben a Koncepció álláspontjával, indokolt a MAB testületében. További kérdést vet fel az FTT-delegálás körében a szociális partnerek bevonása, ugyanis a Koncepció az OÉTdelegálási rendből indul ki, Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács [NGTT] munkáltatói, ill. munkavállalói oldala 1-1 fő. Pozitív, hogy a szociális partnerek továbbra is tagjai lehetnek az FTT-nek, de a módosított Mt. 1 Ma a MAB intézményét az Ftv , ill. a MAB-ról szóló 69/2006. (III. 28.) Kormányrendelet, míg az FTT intézményét az Ftv , ill. az FTT-ről szóló 68/2006. (III. 28.) Kormányrendelet szabályozza.

6 nem tartalmazza a NGTT munkavállalói, ill. munkáltatói oldal fogalmát, az NGTT tagjai pusztán konzultációs jellegű bizottságokat alkothatnak. Az Európa 2020 Stratégia végrehajtását megalapozó előzetes Nemzeti Intézkedési Terv (NIT) elfogadásáról és a végleges NIT előkészítésével összefüggő további feladatokról szóló 1250/2010. (XI. 19.) Kormányhatározat Többször említi a Koncepció a Magyar Köztársaság, Magyarország alábbi kötelezettségvállalását, [a] Kormány (1.) az Európa 2020 Stratégia kiemelt céljainak eléréséhez nemzeti vállalásként a következő számszerű célkitűzések teljesítését vállalja 2020-ig: ( ) a felsőfokú vagy annak megfelelő végzettséggel rendelkezők aránya a éves népességen belül 30,3 százalékra nő ( ). A tömeges lemorzsolódás problémájára a Koncepció nem ad választ; vélhetően a nagymérvű hallgatói létszámcsökkentésben és a belépési feltételek szigorításában keresi a megoldást. Egyéb megjegyzések - Kifejezésre jut a Koncepcióban a felsőoktatás szereplői iránt a hivatalos kormányzati felsőoktatás-politika által táplált, meg nem indokolt nagyfokú bizalmatlanság. - Nem mutatja be a Koncepció a felsőoktatásba történő magántőke-bevonást ösztönző szabályozási terveket. - Egyetértünk azzal a kormányzati szándékkal, hogy a Kormány a jövőben kiemelt szerepet kíván biztosítani a képzés és a hosszú távú munkaerő piaci igények közötti összhang megteremtésének, ehhez azonban megfelelő hatástanulmányokra volna szükség. Az elmúlt években nem születtek olyan megbízható munkaerő piaci elemzések, amelyekre támaszkodni lehetne a szaklétszámok meghatározásánál, a munkáltatók pillanatnyi érdekeinek kiszolgálása pedig a felsőoktatás átalakítását rossz irányba vezetheti. - Támogatandó a pedagógusképzés átalakítása, hiszen a bolognai-képzés ezen a területen igen nagy kárt okozott. (Ennek részletei fentebb a knt.-vel kapcsolatos észrevételeknél!) 2. Átalakuló munkaerőpiac Az előzőekben vázolt oktatásügyi változtatások számos esetben hivatkoznak a munkaerőpiacra, ezért nem hagyhatóak figyelmen kívül azok a tervezett változások sem, amelyek a munkaügy területén zajlanak. Összességében az látszik, hogy a Kormány által frissen elfogadott Mt.-tervezet (a továbbiakban: Javaslat) a munkajogot egyértelműen a polgári joghoz kívánja közelíteni, figyelmen kívül hagyva a munkaviszony sajátos természetét, a felek a munkáltató és a munkavállaló eltérő helyzetét és érdekérvényesítési képességét, azaz a munkáltató erőfölényét. A Javaslat számos ponton átveszi a polgári jogban kialakított elveket, olyan új jogintézményeket vezet be, amelyek inkább a civiljogra jellemzők (például jognyilatkozatok szabályozása, munkavállalói biztosíték, munkavállalóhoz hasonló személy). 2 A Javaslat koncepcionálisan megváltoztatja a szabályozási szemléletet: számos garanciális (a hatályosban eltérést nem engedő rendelkezésben megfogalmazott) elem elveszíti garanciális jellegét, azoktól kollektív szerződésben vagy a felek megállapodásában el lehet térni a munkavállalók hátrányára is, míg a hatályos szabályok csak a munkavállalók javára való eltérést engedik. Kormányzati vélemény A Nemzetgazdasági Minisztériumnak a törvényjavaslatról szóló közleménye szerint a több hónapos társadalmi és közigazgatási egyeztetést követően készült el az új Mt.-ről szóló törvényjavaslat. A tárca szerint az új szabályozás segíthet abban, hogy 2020-ra legálisan egymillióval többen dolgozzanak Magyarországon. A jelenleg hatályos törvény elavult, képtelennek bizonyult megfelelő választ adni a kor gazdasági kihívásaira. Legfőbb hibája, hogy miközben a pénzügyi-gazdasági válság időszakában engedte a munkanélküliség drasztikus növekedését, rugalmatlansága miatt nem támogatta a munkahelyteremtési programot. Ezzel szemben az Új Munka Törvénykönyve Európa egyik legrugalmasabb munkaerőpiacát hozza létre. A javaslatban végül szerepel a védett kor intézménye: az új szabályozás szerint a korábbinál erősebb lesz a védettség, csak lényeges kötelezettségszegés, ill. szándékos vagy súlyos gondtalanság esetén lehet majd elbocsátani a védett korban lévő munkavállalót. Marad a 20 nap alapszabadság és a 10 nap pótszabadság, a munkavállalók ráadásul az eddigi öt helyett hét nappal rendelkezhetnek szabadon. A munkavállaló kérésére legalább 14 napot egybefüggően kell kiadni. Az eddigi szabályozással szemben 200 helyett 250 óra túlmunkát lehet kikötni munkaszerződésben, 300 órát pedig a kollektív szerződésben hangsúlyozza az NGM. A közlemény szerint a törvényjavaslat amelynek nem célja a munkavállalók jövedelmének csökkentése átalakítja a műszakpótlékok eddigi rendszerét: A délutáni pótlék megszűnik, a 30 százalékos műszakpótlék viszont már este 6-tól jár. 2 Vélemény az Mt. tervezetéről, dr. Schnider Marianna.

7 Munkavállalói érdekképviseletek véleménye A fent leírtakkal szemben mind a hat szakszervezeti szövetség és számos nemzetközileg is elismert munkajogász a következőkben foglalja össze az új Munka Törvénykönyve változásait a hatályos törvényhez képest: 1./ munkavállalói jogokat csorbító intézkedések, 2./ jövedelem-kieséssel járó intézkedések, 3./ kollektív jogokat csorbító intézkedések, 4./ további kedvezőtlen szabályok. Vitatják a foglalkoztatás rugalmasságának hirdetését, véleményük szerint a szabályozás mindössze a munkáltatás költségeinek csökkentése érekében változna. A meghirdetett kormányzati cél a munkahelyteremtés, ezzel szemben a tervezet a munkaidőt növelné, csökkentve a munkakínálatot. Véleményük szerint a tervezet egész terjedelmében a munkavállalói jogok durva megcsonkítására koncentrál, szinte kizárólag a munkaadók legtöbbször igazolhatatlan érdekeit tartja szem előtt. Elfogadhatatlannak tartják az Mt. Országgyűlésnek benyújtott változatát, mert hatálybalépése esetén teljesen kiszolgáltatná a munkavállalókat a munkáltatóknak, ellehetetlenítené a munkavállalói érdekképviseleteket, ráadásul számtalan nemzetközi egyezményt sértene. A munkavállalói biztosíték (kaució), ami egy havi bérnek megfelelő összeg lehet, eleve tolvajnak billogoz minden pénzzel és értékkel dolgozó munkavállalót. A munkaszerződésben előre rögzített, akár egy havi bérnek megfelelő vagyoni hátrány (tulajdonképpen fegyelmi büntetés) kiszabásának garanciák nélküli bevezetése tulajdonképpen egy személyben ügyésszé és bíróvá is teszi a munkáltatót. A bérpótlékok új szabályozása ugyan első olvasatra tetszetős is lehet, ám garanciák sehol nincsenek, amelyek alapján tudnánk, hogy konkrét munkavállaló, konkrét munkakörben hogyan nem szenved el bércsökkenést. Míg a munkavállalók anyagi kötelezettségei nőnek, a munkáltató jogellenes elbocsátás után már csak maximum 12 havi távolléti díjat tartozik megfizetni a munkavállalónak, a legtöbb esetben legalább három évig húzódó pereskedést követően. A szakszervezetek jogai alapjaiban csorbulnak, így például a kollektív szerződéskötésre nem jogosult (tehát például minden újonnan alakuló) szakszervezet tisztségviselője semmilyen munkajogi védelemben nem részesül. 3 Munkáltatói szervezetek véleménye A foglalkoztatás rugalmasságát segíti az új Munka törvénykönyve tervezete, amely korábbinál kevesebb szabályt tartalmaz, ugyanakkor több lehetőséget kínál a munkaadók és munkavállalók közti kölcsönösen előnyös megállapodásra mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára. A hatályos Mt ben született, és az akkor lebomló nagyipar testére szabták, míg az új Mt. már a mai Magyarország vállalkozási szerkezetére, a növekvő kis- és középvállalkozói szektor sajátosságaira épül, az új szabályozás a vállalkozás szabadságát preferálja. Zajlottak-e érdemi egyeztetések a törvényről? Idén nyáron megszűnt az Országos Érdekegyeztető Tanács, amelyet mind a munkavállalói, mind a munkáltatói oldal hevesen ellenzett. Az új egyeztető fórumot, a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanácsot pedig a benne lévők széles köre miatt (a Kormány ráadásul pusztán konzultatív szereplőként van jelen), az egyeztetésre egyértelműen alkalmatlannak tartják. Tényszerű, hogy az OÉT a taxisblokád óta számtalan olyan nagy társadalmi és gazdasági konfliktus megelőzéséhez és megoldásához nyújtott megfelelő intézményesített hátteret, amelyek minden kormánynak de leginkább a magyar munkavállalóknak csak hasznára váltak. Az OÉT hatékonyságát, a benne lévők legitimációját persze lehet vitatni, azonban mindenképpen aggályos, hogy Magyarországon a munka világát érintő dialógus, szociális párbeszéd szinte egyedülálló módon egész egyszerűen megszűnt, ez számos a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által előírt irányelvet is sért. Az Mt.-ről csak az utolsó néhány hétben, hónapban zajlott párbeszéd, nem teljes körűen, ahol a munkavállalók képviselői közül csak a Liga és a Munkástanácsok Országos Szövetsége vehetett részt, utóbbi, deklaráltan keresztény-szociális szakszervezeti tömörülésként, nemes egyszerűséggel keresztényietlennek nevezte az elfogadott tervezetet. Rugalmas foglalkoztatás, jövőkép Látható, hogy a kormányzat a munkaügyi átalakítások terén szinte mindent a rugalmas foglalkoztatás víziója alá rendel, ami elemezve a hazai munkaerő-piaci mutatókat nem meglepő, szerkezetváltásra van szükség. A 3 Az új Munka Törvénykönyve tervezetének kritikus pontjai - LIGA

8 flexicurity elvéből azonban szinte csak a flexibility érvényesül az is leginkább a munkáltatók szemszögéből. (A felxicurity a flexibility 'rugalmasság' és a security 'biztonság' szavak kontaminációjából keletkezett. Jelentése: az állam szerepe az egyén életében az, hogy az életre szóló munkahely megteremtése helyett lehetővé tegye a biztonságos és rugalmas munkahelyváltásokat.) Vitathatatlan, hogy rugalmasabbá kell tenni a munkaerőpiacot, de ugyanilyen fontos a munkavállalók biztonságának kérdése és az azzal kapcsolatos garanciák megjelenítése. Garanciális elemek hiányoznak, például a rendkívüli munkaidő elrendelésének lehetőségénél és az ügyelet elrendelésénél. Szigorodnak a munkavállalói kárfelelősség szabályai, megszűnik a szakszervezetei kifogás joga, szűkül a választott tisztségviselőt megillető munkajogi védelem. A kollektív szerződés a munkavállalók hátrányára is eltérhet a törvénytől, hiányzik a javaslatból a kollektív munkaügyi vita fogalmának meghatározása, valamint a hatályos Mt. szociális juttatásokra vonatkozó rendelkezései. 4 Vitatott az is, hogy mi indokolja azt, hogy nem lesz szükséges a törvényes képviselő hozzájárulása a év közti munkavállalók munkaviszonyának létesítéséhez, különösen a Knt.-vel kapcsolatban említett tankötelezettség leszállításának fényében. Pozitívumként értékelhető, hogy az egyeztetéseket követően néhol családbarát elemeket emel be a javaslat: védelem illeti meg a kismamákat, ha a munkavállaló kéri, és a gyermek még nem három éves, a munkáltatónak kötelezően biztosítani kell a részmunkaidőt. Kérdés, hogy a munkavállalói kiszolgáltatottság növelése árán lehet-e az ország versenyképességét növelni. A dolgozók jogainak csorbítása szükséges-e ahhoz, hogy új munkahelyek jöjjenek létre, vagy éppen ellenkezőleg, a meglévő munkahelyeket fogja veszélyeztetni. Az Nftv.-vel kapcsolatban is említett hiányosság, hogy az új Mt. tervezetéből kimaradt, hogy a munkáltató köteles szabadságot biztosítani az alap-, közép- és felsőfokú oktatásai intézményben történő tanulmányok elvégzéséhez szükséges vizsgák napjaira, továbbá az azok letételét megelőző időre, a szükséges felkészülés céljából. Tanulmány folytatásához szükséges lenne ahhoz igazodó kedvezőbb munkaidő-beosztást is előírni, ill. ha ezt nem lehet, a mentesülési idők között kellene szerepeltetni az említett célú távollétek oktatási intézmény által meghatározott mellőzhetetlen oktatási eseményeinek időtartamait. A rugalmassághoz az átképzés is hozzátartozik, ez a hiányzó rendelkezés az átképzést nagyban megnehezíti. Látható tehát, hogy az elfogadás előtt álló törvénytervezetek nagyban összefüggenek, az indokolás érthető módon fiskális természetű, a fent leírt szempontok és kérdések megválaszolása azonban várat magára, a végszavazás előtt remélhetőleg minderre érthető és szakmai válaszokat kaphatunk. 4 Kedvezőtlen eltérések a hatályos törvényhez képest, dr. Schnider Marianna.

Vélemény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciójáról 1 (nem teljes körű!) A törvényalkotási folyamat, 2010-2011

Vélemény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciójáról 1 (nem teljes körű!) A törvényalkotási folyamat, 2010-2011 Vélemény a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény koncepciójáról 1 (nem teljes körű!) A törvényalkotási folyamat, 2010-2011 Több mint egy év telt a 2010. augusztus 2. és 6. között, Piliscsabán megtartott

Részletesebben

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22.

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény. Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. CXC. törvény Dr. Varga Andrea 2012. 03. 22. HATÁLYBA LÉPÉS: - 2012. 09. 01. - 2013. 01. 01. - 2013. 09. 01. -2014. 09. 01. 2016. 01. 01. TANKÖTELEZETTSÉG az óvoda 3

Részletesebben

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény és végrehajtási rendelete 2007. nyári módosításai Dr. Madarász Hedvig évi XXXIII. törvény módosítása Az Országgyűlés 2007. június 25-ei ülésnapján fogadta

Részletesebben

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell

A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése. A pedagógus életpályamodell A Szervezeti és Működési Szabályzat és a Házirend kiegészítése A pedagógus életpályamodell 1 A pedagógus életpályamodell 326/2013. (VIII. 30) Korm. rendelet alapján (a pedagógusok előmeneteli rendszeréről

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve

Az új Munka Törvénykönyve Az új Munka Törvénykönyve Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai Eltérési lehetőségek a kollektív szerződésben az új Mt.-hez és a munkaszerződéshez

Részletesebben

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177)

műszakpótlék szabályozása (140) köztulajdonban álló munkáltató (172-177) Munkavállalói jogot sért Keresetcsökkenéssel jár Egyéb, munkavállalókra hátrányos Szakszervezeti jogot sért Egyéb kollektív jogot sért Nagyon súlyos munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményei

Részletesebben

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának.

Az előterjesztést a Kormány nem tárgyalta meg, ezért az nem tekinthető a Kormány álláspontjának. Az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájának keretstratégiája hat éves időtávban (2014-2020) fogalmazza meg az egész életen át tartó tanulás szakpolitikájával kapcsolatos célokat és az ezekhez kapcsolódó

Részletesebben

Segítségnyújtás. d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,

Segítségnyújtás. d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban, Aranyosiné Borsodi Éva Közokt.szakértő 06 30 847 33 73 Segítségnyújtás Felmerült kérdések? Az egy-két évet határozott idővel, vagy kinevezéssel foglalkoztatott pedagógusok esetében mi a jogszabályi háttér,hogyan

Részletesebben

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai

Köznevelési törvény. A hatályba lépés fontosabb dátumai Köznevelési törvény A hatályba lépés fontosabb dátumai 2012. szeptember 1. Ekkor lép hatályba a nemzeti köznevelésről szóló törvény, de legtöbb intézkedése késleltetve, illetve fokozatosan kerül bevezetésre.

Részletesebben

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma

A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete. Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma A pedagógusképzés fejlesztési projekt felsőoktatási környezete Előadó: dr. Rádli Katalin Emberi Erőforrások Minisztériuma 2015. évi CXXXI. törvény (Nftv. Módosítás) Az Nftv. módosításának főbb irányai

Részletesebben

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése

4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése 4.1 1 4 A munkaviszony megszűnése és megszüntetése Az egyik legradikálisabb munkajogi változás a munkaviszony megszűnését, illetve megszüntetését érinti. Az

Részletesebben

Továbbképzési program

Továbbképzési program AVASTETŐI ÁLTALÁNOS, MAGYAR - ANGOL KÉT TANÍTÁSI NYELVŰ ISKOLA és ALAPFOKÚ MŰVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY Továbbképzési program 2008. szeptember 1-2013. augusztus 31. Továbbképzési program a 2008. szeptember

Részletesebben

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap

ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap ELTE Informatikai Kar Nyílt Nap A felvételi és érettségi kapcsolata 2008. november 13. Előadó: Végh Tamás, felvételi iroda A Bologna-rendszer A Bologna-rendszer néven ismertté vált többciklusú képzés három,

Részletesebben

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI

HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI 2014. február 15. HÉBÉ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAM 2013-2018. Összeállította Geisztné Gogolák Éva igazgató Jóváhagyta: az iskola tantestülete 1. Jogszabályi háttér A 93/2009. (IV. 24.)

Részletesebben

Köznevelési kerekasztal. alakuló ülés

Köznevelési kerekasztal. alakuló ülés Köznevelési kerekasztal alakuló ülés A kerekasztal szereplői érdekeltségi körök azonosítása KORMÁNY KÖZNEVELÉS SZAKMAI SZERV DIÁKOK TUDOMÁNY, PEDAGÓGUS KÉPZÉS SZÜLŐK ÉRDEKKÉPVISELET MUNKAADÓK Fenntartók

Részletesebben

TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015

TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015 NYITNIKÉK NAPKÖZI OTTHONOS ÓVODA SZUHOGY OM azonosító:201762 TOVÁBBKÉPZÉSI SZABÁLYZAT 2015 Készítette: Fórisné Nagy Márta óvodavezető Elfogadta: és jóváhagyta: Fenntartó Önkormányzat Véleményezte:és elfogadta:

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13

TARTALOMJEGYZÉK. Előszó 11. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 Tartalomjegyzék 3 TARTALOMJEGYZÉK Előszó 11 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 13 ELSŐ RÉSZ BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 13 A) A törvény hatálya 13 1. A törvény tárgyi hatálya 14 2. A törvény területi

Részletesebben

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk:

1. A törvényjavaslat 1. -ának a következő módosítását javasoljuk: Hivatkozási szám a TAB ülésén: 1. (T/4767) A bizottság kormánypárti tagjainak javaslata. Javaslat módosítási szándék megfogalmazásához a Törvényalkotási bizottság számára, egyes, a felsőoktatás szabályozására

Részletesebben

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL

A NEMZETI KÖZNEVELÉSRŐL, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL A NEMZETI, A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAMRÓL HUJBER ILDIKÓ YŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL TÖRVÉNYESSÉGI ELLENŐRZÉSI ÉS FELÜGYELETI FŐOSZTÁLYÁNAK VEZETŐ-FŐTANÁCSOSA kihirdetése XII. 29. hatálybalépése

Részletesebben

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye

Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye Az Országos Képzési jegyzékkel kapcsolatos normák gyűjteménye 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 5. (1) A köznevelési intézményekben folyó pedagógiai munka szakaszai a következők: d) az iskolai

Részletesebben

T á j é k o z t a t ó a s z a k m a i g y a k o r l a t i i d ő s z á m í t á s á h o z 6. szakmai gyakorlatnak kell elfogadni össze kell számítani

T á j é k o z t a t ó a s z a k m a i g y a k o r l a t i i d ő s z á m í t á s á h o z 6. szakmai gyakorlatnak kell elfogadni össze kell számítani T á j é k o z t a t ó a s z a k m a i g y a k o r l a t i i d ő s z á m í t á s á h o z A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési

Részletesebben

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól

2/2004. (I. 15.) FMM rendelet. a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes A Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban: Mt.) 41/A. ának (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján

Részletesebben

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a

A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a A felsőoktatásban folyó új rendszerű képzés tapasztalatai a szemszögéből Rudas Imre 2009.06.15. 1 Az MRK általános állásfoglalása a Bologna-folyamat bevezetéséről 2009.06.15. 2 Megállapítások 2009.06.15.

Részletesebben

Gyakornoki szabályzat

Gyakornoki szabályzat A Budapest XIX. kerület Gábor Áron Általános Iskola Gyakornoki szabályzat 2007 Célja: az intézményben gyakornoki időt teljesítő pedagógus, valamint segítői feladatainak, hatásköreinek és juttatásának szabályozása

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1.

A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. A PEDAGÓGUSOK MINŐSÍTÉSI RENDSZERE S Z O M B A T H E L Y, 2 0 1 3. D E C E M B E R 1 1. SZABÁLYOZÁS a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 64. a nevelési-oktatási intézmények működéséről

Részletesebben

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap?

Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? Tegnap Mt., ma Kjt. És holnap? A gazdasági társaságok költségvetési intézménnyé alakulásának munkaügyi aspektusai dr. Illés Márta illes.marta@spaheviz.hu Az átalakulás jogszabályi háttere 2013. évi XXV.

Részletesebben

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet

A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében. Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A közoktatási és szakképzési feladatok a közfoglalkoztatás tükrében Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Türr István Képző és Kutató Intézet A TKKI szakmai feladatai a 3/2011. KIM rendelet hátrányos helyzetűek képzettségének,

Részletesebben

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek

Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Igazságos és színvonalas oktatást mindenkinek Dr. Hiller István oktatási és kulturális miniszter tájékoztatója 2006. június 27. 1 A reformokat folytatni kell! Az elmúlt négy év eredményei: A Világ-Nyelv

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda

Az új Munka Törvénykönyve. dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Az új Munka Törvénykönyve dr. Németh Janka Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Ügyvédi Iroda Tartalom Szakszervezet jogainak változása Kollektív szerződés megkötésének és módosításának új szabályai

Részletesebben

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA

GINOP GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA GYAKORNOKI PROGRAM PÁLYAKEZDŐK TÁMOGATÁSÁRA A FELHÍVÁS INDOKOLTSÁGA ÉS CÉLJA Az intézkedés kiemelt célja, hogy javuljon a fiatalok gyakornoki képzésben való részvétele, képzettsége, szakmai gyakorlati

Részletesebben

A szakképzés átalakítása

A szakképzés átalakítása A szakképzés átalakítása Kihívások és válaszok Dr. Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár Nemzetgazdasági Minisztérium Kihívások 2 A munkaerőpiac Foglalkoztatottság Foglalkoztatási

Részletesebben

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata

ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya. Kérdőíves felmérés. A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata ÁROP 2.2.17 Új közszolgálati életpálya Kérdőíves felmérés A közszolgálati tisztviselők képesítési keretrendszerének felülvizsgálata A felmérés céljai a jelenlegi közszolgálati tisztviselői állomány végzettségével,

Részletesebben

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben!

Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Közalkalmazotti besorolás, minősítés, illetmények, bérezés 2014 és 2015 évben! Többen jelezték, hogy véleményük szerint nem megfelelő a fizetési osztályba sorolásuk. Az alábbi cikk közérthetően magyarázza

Részletesebben

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása

A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása A munkaügyi kapcsolatokat érintő változások, és azok hatása Munkaügyi kapcsolatok Harmadik rész XIX. fejezet Általános rendelkezések XX. fejezet Üzemi Tanácsok XXI. fejezet Szakszervezetek XXII. fejezet

Részletesebben

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG

C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG C/3. MUNKAJOG ÉS TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI JOG TÉTELEK ÉS ELSAJÁTÍTANDÓ JOGANYAG MUNKAJOG A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.), a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi

Részletesebben

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( )

A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke ( ) A Munkaügy a közoktatásban című kézikönyv összes eddig megjelent köteteinek tartalomjegyzéke (2012 2016) Lezárva: 2016. szeptember A A foglalkoztatást meghatározó jogszabályok A 1 A nemzeti köznevelési

Részletesebben

E L Ő T E R J E S Z T É S

E L Ő T E R J E S Z T É S Szociális és Munkaügyi Minisztérium Iktatószám: 22612- /2007-SZMM E L Ő T E R J E S Z T É S a kollektív szerződések bejelentésének és nyilvántartásának részletes szabályairól szóló 2/2004. (I. 15.) FMM

Részletesebben

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő

Készítette:Fürjes-Gáborné Csépányi Ágnes igazgató tanügyigazgatási-szakértő A lelkesedés nagyon fontos a siker elérése érdekében, lelkesedni pedig csak olyan dolog iránt tud az ember, amit szeret is. Amikor hivatást választunk érdemes tehát figyelembe venni az érdeklődési területeinket,

Részletesebben

Mesterpedagógusok a református köznevelési rendszerben

Mesterpedagógusok a református köznevelési rendszerben Református Köznevelési Szakértők III. Országos Találkozója Budapest, 2014. december 4. Mesterpedagógusok a református köznevelési rendszerben Kelemen Gabriella pedagógiai szakértő RPI kelemen.gabriella@reformatus.hu

Részletesebben

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára

Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Változások a szakképzés területén mit jelent ez a cégek számára Dr. Odrobina László főosztályvezető Szakképzési és Felnőttképzési Főosztály A szakképzés újraszabályozása 2011-2012 Az új szakképzési törvény

Részletesebben

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról

Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról Megállapodás a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. Kollektív Szerződésének módosításáról amelyet megkötöttek egyrészről a MÁV-TRAKCIÓ Zrt., mint munkáltató (továbbiakban: Munkáltató),másrészről a jelen megállapodás aláíróiként

Részletesebben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben

A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben A pedagógusképzés és -továbbképzés rendszerének összhangja, a felsőoktatási intézmények szerepe a pedagógustovábbképzésben dr. Rádli Katalin szakmai főtanácsadó Oktatásügy és pedagógus-továbbképzés Pedagógusképzés

Részletesebben

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám

MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYAR KÖZLÖNY 143. szám MAGYARORSZÁG HIVATALOS LAPJA 2013. augusztus 30., péntek Tartalomjegyzék 2013. évi CXXXVII. törvény A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról 66434 326/2013.

Részletesebben

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő

Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő Az előterjesztés a Magyar Rektori Konferencia kezdeményezése alapján a felsőoktatásban részt vevő hallgatók juttatásairól és az általuk fizetendő egyes térítésekről szóló 51/2007. (III. 26.) Korm. rendelet

Részletesebben

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft

OBB Előadás. Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft OBB Előadás Kovács Krisztina UCMS Group Hungary Kft. 2015.10.27 Munkaviszony létesítése Munkaszerződés teljesítése (jogok és kötelezettségek, mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól) Munkaszerződés

Részletesebben

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ

A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ dr. Kocsis Miklós PhD, MBA A FELSŐOKTATÁS-IGAZGATÁS ÚJ TRENDJEI ÉS AZOK INNOVATÍV HATÁSAI A tudásgyárak technológiaváltása és humánstratégiája a felsőoktatás kihívásai a XXI. században Kiindulópont ( )

Részletesebben

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése

1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése A munkaszerződés 1. A munkaszerződésről általában 2. A munkaviszony alanyai: munkáltató és munkavállaló 3. A munkaszerződés megkötése 1. A MUNKASZERZŐDÉS (MSZ) 1.1. A munkaszerződés fogalma A munkaszerződés

Részletesebben

Dr. Zemplényi Adrienne munkaügyi szakjogász

Dr. Zemplényi Adrienne munkaügyi szakjogász Dr. Zemplényi Adrienne munkaügyi szakjogász 2014. szeptember 8-tól alkalmaztak helyettesítő óvónőként teljes munkaidőben. Oklevelet nem kaptam nyelvvizsga hiányában, csak igazolást a főiskola elvégzéséről.

Részletesebben

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com

Munkajogi aktualitások 2015. Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com Munkajogi aktualitások 2015 Előadó: dr. Kártyás Gábor gabor.kartyas@opussimplex.com 1 1 Egyenlőtlen munkaidő-beosztás, munkaidőkeret 2 2 A munkaidő beosztása - Annak meghatározása, a mv mikor teljesíti

Részletesebben

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN

A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A MESTERKÉPZÉS FELVÉTELI ELJÁRÁSRENDJE A SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM GAZDASÁGTUDOMÁNYI KARÁN A felsőoktatási felvételi eljárásról szóló 237/2006. (XI. 27.) Korm. rendelet, valamint a Szegedi Tudományegyetem

Részletesebben

A pedagógusok szakmai munkájának támogatása és a megújuló pedagógiai szakmai szolgáltatások

A pedagógusok szakmai munkájának támogatása és a megújuló pedagógiai szakmai szolgáltatások A pedagógusok szakmai munkájának támogatása és a megújuló pedagógiai szakmai szolgáltatások Brassói Sándor Oktatási Hivatal köznevelési elnökhelyettes A főbb problémák 2005-ben kb. 6 millió fiatal (18-24

Részletesebben

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV

MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV MUNKA ÉS SZOCIÁLIS JOG II. KOLLOKVIUMI MINIMUMKÉRDÉSEK 2015/2016. TANÉV/TAVASZI FÉLÉV II. félév 1. A munkajogi felelősség rendszere (előadásvázlat 1.) 2. A felróhatóság fogalma és szerepe a munkajogban

Részletesebben

ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ

ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ ÉRETTSÉGI ÉS FELVÉTELI TÁJÉKOZTATÓ 2016-17. mesterdiploma Osztatlan képzés felsőfokú szakképesítés A bolognai rendszer 6 félév / 180 kredit doktori képzés (PhD) doktori diploma Ph.D. / D.L.A. 4 félév /

Részletesebben

Tisztelt Végzős Hallgatónk!

Tisztelt Végzős Hallgatónk! Tisztelt Végzős Hallgatónk! Jelen kérdőív kitöltésével Ön hozzájárul aoz, hogy az ELTE Informatikai Kara oktatási tevékenységétán folyó képzéseket és a hallgatók igényeihez optimálisan illeszkedő A kérdőívek

Részletesebben

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában

A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: A jelentkezés és a felvétel szabályai a doktori iskolában F O N T O S T U D N I V A L Ó K A KRE Történettudomány Doktori Iskolát két oktatási program alkotja: 1. Társadalom, politika és hadsereg a Magyar Királyságban 1740 1867 Programvezető: Prof. Dr. habil Gergely

Részletesebben

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program

Országos Érdekegyeztető Tanács első félévi munkaprogramja. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Országos Érdekegyeztető Tanács 2007. első félévi munkaprogramja 2. számú melléklet I. Plenáris ülésen megvitatásra javasolt program Január 2007. évi bértárgyalások a keresetnövelés éves mértékéről ( OÉT)

Részletesebben

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds

Az új Munka Törvénykönyve. Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Az új Munka Törvénykönyve Dr. Komlódi Katalin Sándor Szegedi Szent-Ivány Komáromi Eversheds Általános magatartási követelmények Az adott helyzetben általában elvárható magatartás ÚJ! Jóhiszeműség és tisztesség

Részletesebben

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27.

A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása. 2013. november 27. A Társadalmi Felzárkózási Stratégia oktatási intézkedéseinek bemutatása 2013. november 27. 1. Keretek - ORÖ megállapodás, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási stratégia 2. Keretek - EU 2007-2013 - EU 2020,

Részletesebben

1. verzió Az Óbudai Egyetem Szervezeti és Működési Szabályzata 2. melléklet Foglalkoztatási követelményrendszer 4. függelék Az ÓBUDAI EGYETEM MINŐSÉG és TELJESÍTMÉNY ALAPJÁN DIFFERENCIÁLÓ JÖVEDELEMELOSZTÁSI

Részletesebben

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével

Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével HÍRLEVÉL Munkajogi változások 2013. augusztus 1-jével 2013 / 8 Közel egy éve fogadták el az új Munka törvénykönyvét, és idén már számos jogintézmény esetében felmerült a módosítás szükségessége, amelyre

Részletesebben

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere. I. Tartalmi összefoglaló

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere. I. Tartalmi összefoglaló 'f Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármcstere Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Mászóka Óvoda és a Kőbányai Janikovszky Éva Magyar-Angol Két Tanítási Nyelvű Általános

Részletesebben

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA

BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA BÁTHORY ISTVÁN ÁLTALÁNOS ISKOLA KÖZALKALMAZOTTI SZABÁLYZATA Hatályos: 2005. december 15-től. Tartalom 1. A szabályzat célja 2. A szabályzat hatálya 3. A szabályzat ereje 4. Speciális szabályok 5. A szabályzat

Részletesebben

Szent István Egyetem Gödöllő

Szent István Egyetem Gödöllő Szent István Egyetem Gödöllő A SZENT ISTVÁN EGYETEM SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA 5/B. melléklete A HALLGATÓI JOGOK GYAKORLÁSÁNAK ÉS KÖTELESSÉGEK TELJESÍTÉSÉNEK RENDJE Gödöllő, 2006. augusztus 1.

Részletesebben

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra

2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra 2015. június 22. Előadó: dr. Sümegi Nóra A kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó kivétje vagy átalányban megállapított jövedelme után fizetendő nyugdíjjárulékával szemben érvényesítheti a

Részletesebben

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére

Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére 10. számú előterjesztés Minősített többség ELŐTERJESZTÉS Dombóvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. június 26-i rendes ülésére Tárgy: A Dombóvári Gyermekvilág Óvoda igazgatói állásának betöltésére

Részletesebben

Az óvoda működésének alapvető jogszabályi előírásai 2013/2014. nevelési év

Az óvoda működésének alapvető jogszabályi előírásai 2013/2014. nevelési év Az óvoda működésének alapvető jogszabályi előírásai 2013/2014. nevelési év Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény (módosításokkal!) Nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési

Részletesebben

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag)

A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN. (munkaanyag) SZOCIÁLIS ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM A KÖZSZOLGÁLATI SZERZŐDÉSES FOGLALKOZATATÁS BEVEZETÉSÉRŐL A KÖZSZFÉRÁBAN (munkaanyag) Budapest, 2006. november hó 1 A személyi hatály meghatározása a közszolgálatban

Részletesebben

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról

T/10591. számú törvényjavaslat. a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/10591. számú törvényjavaslat a közérdekű önkéntes tevékenységről szóló 2005. évi LXXXVIII. törvény módosításáról Előadó: Balog Zoltán emberi erőforrások minisztere Budapest, 2013.

Részletesebben

Radio Cafe. Hírek

Radio Cafe. Hírek 2010.08.29 Radio Cafe Hírek A Kereskedelmi és Iparkamarát, valamint a gazdaság szereplőit is bevonná a szakképzés megszervezésébe és irányításába a Nemzetgazdasági Minisztérium. Garai Péter, a tárca szakképzésért

Részletesebben

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012.

Szakács Tamás Közigazgatási jog 3 kollokvium 2012. 23.A közoktatás rendszere, a közoktatás igazgatása /Alkotmányos jogok/ Tanszabadság, tanítás szabadsága, tudomány/ tudományos kutatás szabadsága: X. cikk (1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás

Részletesebben

A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK BEOSZTÁSA

A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK BEOSZTÁSA A PEDAGÓGUSOK MUNKAIDEJÉNEK BEOSZTÁSA 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet 17. (1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében 1.

Részletesebben

Változások követése az óvodák működését érintő szabályozásban Frissített jogszabályi kisokos óvodáknak ( )

Változások követése az óvodák működését érintő szabályozásban Frissített jogszabályi kisokos óvodáknak ( ) Rozmis Attiláné Változások követése az óvodák működését érintő szabályozásban Frissített jogszabályi kisokos óvodáknak (2015.09.01.) Az elmúlt és az idei évben több ponton is megváltozott a köznevelést

Részletesebben

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12

HÍRLEVÉL. Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2012 / 12 Tájékoztató az új Munka Törvénykönyvének 2013. január 1-jén hatályba lépő rendelkezéseiről 2013. január 1-jén az új Mt. eddig még életbe nem lépett további rendelkezései is hatályba lépnek. Idén még nem

Részletesebben

ben a közoktatási intézmények vezetői közül az alábbiaknak jár le a vezetői megbízása: Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény

ben a közoktatási intézmények vezetői közül az alábbiaknak jár le a vezetői megbízása: Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala Oktatási és Közművelődési Főosztály kmiíet Kőbányai i ifi- :-testüiet ülése A$j 945"/ 5^/tooe. Tárgy: Javaslat közoktatási intézményvezetői

Részletesebben

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23.

A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől. Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. A gazdasági kamarák közjogi szakképzési feladatainak megváltozása 2012.01-01-jétől Mészárosné Szabó Anna 2011.11.22. és 23. Gazdasági kamarák megnövekvő szakképzési feladatainak indokoltsága Kormány Szakképzési

Részletesebben

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete

A Pécsi Tudományegyetem. Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete A Pécsi Tudományegyetem Szervezeti és Működési Szabályzatának 44. számú melléklete Az Intézményi Érdekegyeztető Tanács Szervezeti és Működési Szabályzata Pécs 2006 A felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX.

Részletesebben

E l ő t e r j e s z t é s

E l ő t e r j e s z t é s EPLÉNY KÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT POLGÁRMESTERE Szám: EPL/6/8/2015. E l ő t e r j e s z t é s Eplény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete 2015. augusztus 12-i rendkívüli ülésére Tárgy: Az iskolakezdési támogatás

Részletesebben

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003.

A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma: 12/a-2003. A Juhász Gyula Református Gimnázium és Szakképző Iskola ALAPÍTÓ OKIRATA A Makó-Belvárosi Református Egyházközség (6900 Makó, Kálvin tér 3.) református középiskola alapítását határozta el. A határozat száma:

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Szervezeti, oktatásirányítási kérdések a szombathelyi tankerületben

Szervezeti, oktatásirányítási kérdések a szombathelyi tankerületben Szervezeti, oktatásirányítási kérdések a szombathelyi tankerületben Fodor István tankerületi igazgató 2013.08.28. Az oktatási rendszer átalakításának okai Állami felelősségvállalás Egyenlő feltételek biztosítása

Részletesebben

ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (IKSZ) Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola

ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (IKSZ) Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola ISKOLAI KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLAT (IKSZ) Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola Érettségizés feltétele 2016. január 1-jétől kötelező érettségi előfeltétel lesz az iskolai közösségi szolgálat

Részletesebben

TÁJÉKOZTATÓ A MAGASABB VEZETŐKJOGÁLLÁSÁVAL ÉS BÉREZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNYBELI MÓDOSÍTÁSOKRÓL

TÁJÉKOZTATÓ A MAGASABB VEZETŐKJOGÁLLÁSÁVAL ÉS BÉREZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNYBELI MÓDOSÍTÁSOKRÓL Sopron Megyei Jogú Város Önkormányzata (9400 Sopron, Fő tér 1.) Ügyiratszám: 59289/2009. CÍM: TÁJÉKOZTATÓ A MAGASABB VEZETŐKJOGÁLLÁSÁVAL ÉS BÉREZÉSÉVEL KAPCSOLATOS KÖZALKALMAZOTTI TÖRVÉNYBELI MÓDOSÍTÁSOKRÓL

Részletesebben

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről

A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről A PMKH Oktatási Főosztálya által lefolytatott hatósági ellenőrzések tapasztalatairól, továbbá a 2012/2012-as tanév rendjéről Szabó Diána Oktatási és Közművelődési Osztályvezető Hatósági ellenőrzések megállapításai

Részletesebben

A minőségi felsőoktatás feltételei február

A minőségi felsőoktatás feltételei február A minőségi felsőoktatás feltételei 2016. február Amikor a hagyományos termelési tényezők kimerülnek, akkor nem marad más, mint az emberi tőke és az innováció, ami a gazdasági növekedést mozdíthatja. Ezek

Részletesebben

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23.

A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok. 2012. augusztus 23. A nevelési-oktatási intézmények működését meghatározó dokumentumok 2012. augusztus 23. Vonatkozó jogszabályok 2011. évi CXC tv. a nemzeti köznevelésről 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási

Részletesebben

.f lrg. . számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló

.f lrg. . számú előterjesztés. Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere. I. Tartalmi összefoglaló Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat Polgármestere.f lrg. számú előterjesztés Előterjesztés a Képviselő-testület részére a Kőbányai Gépmadár Óvoda intézményvezetői álláshelyének pályáztatásáról

Részletesebben

Komplex mátrix üzleti képzések

Komplex mátrix üzleti képzések 1.sz. melléklet Komplex mátrix üzleti képzések A munkaerőpiac elismeri a szakjainkat, 3 szak a TOP10-ben szerepel, emiatt továbbra is lesz kereslet A K-M, P-SZ, T-V alapszakok iránt folyamatos piaci igény

Részletesebben

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon

Munkaerőpiaci támogatási rendszer Magyarországon Munkaerőpiaci i rendszer Magyarországon Támogatás Feltételek Célcsoport formája mértéke % időtartama (hó) továbbfoglalkoztatá si kötelezettség nettó létsz. növelési kötelezettség felmond tilalom mindenkire

Részletesebben

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében

A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében A portfólió szerepe a pedagógusok minősítési rendszerében 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény

Részletesebben

20 éve alakult meg az Országos Doktori és Habilitációs Tanács Ünnepi ülés, 2014. április 22. ODHT-ből ODT Új feladatok és kihívások (2005-2008)

20 éve alakult meg az Országos Doktori és Habilitációs Tanács Ünnepi ülés, 2014. április 22. ODHT-ből ODT Új feladatok és kihívások (2005-2008) 20 éve alakult meg az Országos Doktori és Habilitációs Tanács Ünnepi ülés, 2014. április 22. ODHT-ből ODT Új feladatok és kihívások (2005-2008) 2004. április 8: Tallózás a jegyzőkönyvekben Bazsa György

Részletesebben

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról:

Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Tájékoztatás a támogatási formákra való jogosultságról: Bérpótló juttatás: A Nemzeti Közfoglalkoztatási Program keretében az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére megállapított rendelkezésre

Részletesebben

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ

A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ A SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ ÉS/VAGY A FOGYATÉKKAL ÉLŐ TANULÓK RÉSZVÉTELE A SZAKKÉPZÉSBEN SZAKPOLITIKAI TÁJÉKOZTATÓ Szakpolitikai kontextus A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy a fogyatékkal élő, valamint

Részletesebben

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése

A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyelet: a vezető mint pedagógus, a vezető mint vezető ellenőrzése A tanfelügyeleti standardok fajtái 1. Az ellenőrzés területeinek megfelelő A vezető ellenőrzése - értékelése A pedagógusok ellenőrzése

Részletesebben

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL

A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK I HATÁLLYAL A KÖZÖSSÉGI SZOLGÁLATRA VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK 2016.09.01-I HATÁLLYAL 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 6. (4) A középiskola elvégzését közvetlenül követő érettségi vizsgaidőszakban az érettségi

Részletesebben

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA

A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM A BME 2008/2009. TANÉVRE VONATKOZÓ FELVÉTELI SZABÁLYZATA Elfogadta a Szenátus 2007. június 25.-i ülésén A BME felvételi eljárását a felsőoktatásról szóló

Részletesebben

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6.

A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat. Sarkalatos Pontok 2012. november 6. A Magyar Szocialista Párt Oktatási Programja Vitairat Sarkalatos Pontok 2012. november 6. Színvonal Versenyképesség Esélyegyenlőség A korai fejlesztés meghatározó Az első 6 év meghatározó az ember életében

Részletesebben

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA

BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Cím: Fővárosi Önkormányzat Vázsonyi Vilmos Idősek Otthona Adószám: 15492526-1-42 Törzsszám: 492 522 BÉREN KÍVÜLI JUTTATÁSOK SZABÁLYZATA Hatályos: 2017. január 01-től

Részletesebben

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZAT

DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA FELVÉTELI SZABÁLYZAT DUNAÚJVÁROSI FŐISKOLA Dunaújváros 2015 Dunaújvárosi Főiskola Szenátusa által 30-2015/2016. (2015.10.06.) sz. határozattal elfogadva Hatályos: 2015. október 07. napjától 3. kiadás 0. módosítás 3 (8). oldal

Részletesebben

AZ ARANYPART KOLLÉGIUM TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJA

AZ ARANYPART KOLLÉGIUM TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJA AZ ARANYPART KOLLÉGIUM TOVÁBBKÉPZÉSI PROGRAMJA 2014. TARTALOMJEGYZÉK 1. JOGSZABÁLYI KÖRNYEZET... 2 1. 1. A PROGRAM JOGSZABÁLYI ALAPJA... 2 1. 2. A PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE... 2 2. ÁLTALÁNOS ELVEK...

Részletesebben