Víz szóbeli tételek:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Víz szóbeli tételek:"

Átírás

1 Víz szóbeli tételek: 1. A víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. Fizikai tulajdonságok: o Halmazállapot: A víz a természetben a légköri viszonyok között mindhárom halmazállapotban előfordul. A halmazállapot-változásához az adott nyomáson megfelelő hőfokra és hőenergiára van szükség. Légköri nyomáson a víz fagyáspontja (tiszta állapotban, szennyezőanyagok nélkül): 273K (0 C) Fagyáshője azonos az olvadáshővel: 335 kj/kg Légköri nyomáson a forráspontja: 373 K (100 C) Fajlagos párolgáshője: 2256 kj/kg A forráspont és a párolgáshő függ a nyomástól. o Hőtágulás: A hőmérséklet növekedésének hatására a víz tágul. A víz köbös (térfogati) hőtágulási tényezője függ a hőmérséklettől, de a gyakorlatban egy közepes értékkel számolunk: b=4.3*10-4 1/K A tágult térfogatot kiszámolhatjuk: DV=V 0 *b*dt (m 3 ) V t =V 0 *(1+b*DT) (m 3 ) o Fajlagos hőkapacitás (fajhő): A víz fajhője függ a hőmérséklettől, valamint befolyásolják az elnyelt gázok és az oldott ásványi anyagok. 0 és 100 C között a víz közepes fajhője: 4186,8 J/kg*K. A gyakorlatban 4,19 kj/kg*k. o Sűrűség: A vegytiszta víz sűrűsége légköri nyomáson és +4 C-on r=1000 kg/m 3 A víz sűrűsége nem állandó, függ a hőmérséklettől, benne oldott anyagoktól, az elnyelt gázoktól, valamint a nyomástól. +4 C-on a legnagyobb, más hőmérsékleten 1000 kg/m 3 -nél kisebb. Az oldott anyagok mennyisége növeli, az elnyelt gázok mennyisége csökkenti a víz sűrűségét. A hőmérsékletkülönbség miatti sűrűségváltozás felhajtóerőt hoz létre a víz belsejében, ami mozgásban tartja a vizet. A felhajtóerőt létrehozó nyomáskülönbség: Dp=(r 2 -r 1 )*h*g (Pa) r 2 T 2 hőfokú víz r 1 T 1 hőfokú víz h a T 1 T 2 hőmérsékletű hely közötti magasságkülönbség o Összenyomhatóság: Az összenyomhatóság a folyadék térfogatának megváltozása egységnyi nyomásváltozás hatására. A vízellátási gyakorlatokban a víz térfogatát állandónak vesszük, mivel nagyon kicsi (ötvenmilliomodnyi)

2 o Viszkozitás: A viszkozitás a folyadékrészek közötti elemi belső súrlódás. A viszkozitás miatt tapad a folyadék a csővezeték falához, és emiatt a folyadék mozgatásához bizonyos nagyságú erőhatás szükséges. Kétféle viszkozitást különböztetünk meg: - dinamikus viszkozitás, (nyugalomban lévő folyadékok és gázok), jele h (éta) mértékegysége: Pa*s - kinematikai viszkozitás, (mozgásban lévő folyadékok és gázok), jele n (nű) mértékegysége: m 2 /s A két viszkozitás közötti összefüggés: n=h/r (m 2 /s) o Hajszálcsövesség (kapillaritás): A víz nedvesíti az edény falát, ezért ha egy vékony csövet mártunk vízbe a csövön belül magasabb lesz a vízszint, mint a cső körül. Minél kisebb a rés annál magasabb a vízszint a résen belül. Kémiai tulajdonságok: A víz vegyjele: H 2 O 1 kg tömegű vízben található: - 2/18 = 0,111 kg hidrogén, - 16/18 = 0,889 kg oxigén. A természetben nincs vegytiszta víz, nagy az oldóképessége, ezért a vele érintkező oldható vegyületeket feloldja. Az oldóképesség a hőmérséklettel és az idővel arányosan növekszik. A víz gázelnyelő képessége is jó (abszorpció). A hidrogén kivételével minden gázt elnyel. Az elnyelőképesség a hőmérséklettel fordítottan arányos. o ph-érték: A ph-érték az oldatok kémhatását jellemzi. A használati vizek ph-értéke 6,8 és 8 között változik, de inkább lúgos kémhatásúak, azaz ph-értékük 7 feletti. A 6,5 phértékű vizet, már nem tekintjük ivóvíznek. o Keménység: A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnézium-vegyületek okozzák, melyek melegítés hatására a vízből kiválnak, és az edény falára rakódnak, vízkő és kazánkő formájában. A keménység értékének meghatározására hazánkban a német keménységi fok jelölést használjuk. Jele: nk 1 nk az a víz, melynek 1 literében 10 mg kalcium-oxidnak megfelelő mennyiségű keménységet okozó vegyület van. Használati vizek osztályzása keménység alapján: 0-4 nk nagyon lágy 4-8 nk lágy 8-11 nk közepesen kemény nk meglehetősen kemény nk 30 kemény 30 nk felett nagyon kemény A keménység növekedésével nő a víz károsító hatása a vele érintkező felületekre

3 Agresszivitás, CO 2 -tartalom: A víz agresszivitását a benne levő CO 2 okozza. A vízben lévő CO 2 lehet kötött, vagy szabad állapotú. A szabad CO 2 tartalom megtámadja a vízzel érintkező fémeket, betont és meszet. Vas- és mangántartalom: A vas ártalmatlan az emberi szervezetre, az ipari felhasználást viszont nehezíti. A mangántartalom nagyobb mennyiségben már mérgező hatású. A vas és a mangán a vizet zavarossá teszi. Mennyiségük külön-külön 0,02 mg/l lehet 1 liter vízben, de együttesen 0,03 mg/l lehetséges. E felett a víz íze kellemetlen, és egyéb káros hatása van. Vízben található egyéb anyagok: A vízben található még nitrit, nátrit, ammónia, és nyomokban különböző fémek. (ólom, arzén, szelén, króm, kadmium). Ezek a víz kémiai tulajdonságait és a felhasználhatóságát befolyásolják. Biológiai tulajdonságok: A természetben található vizek mindig tartalmaznak baktériumokat, vírusokat. A vizet egészségügyi szempontból a koli-liter alapján minősítik. A koli-liter az a legkisebb vízmennyiség milliliterben, amiből a koli-baktérium kitenyészthető. Minél nagyobb ez a vízmennyiség, annál nagyobb a víz tisztasága. Ha 1 koli-baktérium található: ml vízben, a víz tiszta, - 10 ml vízben, a víz elég tiszta, - 1 ml vízben, a víz gyanús, - 0,1 ml vízben, a víz fertőző, nem fogyasztható. 1. Víznyerési módok A víz előfordulása szerint a következő víznyerési lehetőségek vannak: -csapadékvíz, -felszíni vizek (vízfolyás, tavak, tározók), -felszín alatti vizek (talajvíz, artézi víz, források, karsztvíz). Csapadékvíz: A csapadékvíz a legtisztább természetes víz. Jelentős mennyiségű oldott gázt és porszennyeződést tartalmazhat. Ott van jelentősége, ahol más módon nehéz vízhez jutni. Ivásra közvetlenül nem használható. Hazánkban vízellátási szempontból nincs jelentősége. Beton, vasbeton medencékben ún. ciszternákban gyűjtik össze. A medence térfogatát a csapadékmentes idő vízszükséglete határozza meg. Vízkivétel, szivattyúzással, vagy gravitációs úton lehetséges. Víz tisztítása a benyúló vezeték végére szerelt szűrővel, illetve a szívócső köré helyezett kavicshomok szűrőréteggel lehetséges. A nagyobb sűrűségű szennyeződés a fenéken ülepszik le. Felszíni vizek: A felszíni vizek sok szerves és szervetlen anyagot, valamint oldott levegőt tartalmaznak. Felszíni vizek: folyóvíz, természetes és mesterséges tóvíz. A - 3 -

4 növekvő vízigény miatt egyre nagyobb a jelentősége. Vízhozam évszaktól függetlenül közel állandó, de helytől és időtől függően erősen szennyezettek (ipartelepek, mezőgazdasági területek miatt). Vízellátás szempontjából elsőrendű fontosságú folyóvizeink: Duna, Tisza, Maros, Dráva, Szamos; másodrendű fontosságú: Rába, Sajó, Sió, Hernád, Bodrog, Körösök. Természetes vizeink: Balaton, Velencei-tó. Mesterséges tavakat ott létesítenek, ahol a vízjárás nem egyezik meg szükséglettel (Rakaca, Kiskörei-víztároló). Fontosabb szempontok a vízkivételi berendezések telepítésénél: Ismerni kell a legalacsonyabb és a legmagasabb vízszintet, hogy mindig azonos mennyiségű vizet tudjunk kinyerni, Ismerni kell a víz biológiai, kémiai, fizikai, szennyezettségét, a tisztítás miatt, Ismerni kell a víz hőmérsékletének változásait. Kisebb vízmennyiséget vízkivételi csővel termelünk ki, ha a napi vízigény több tízezer köbméter, akkor a parton, vagy a mederben vízkivételi művet létesítenek. Egyenes partszakaszon, a település, vagy az ipartelepek fölött helyezkedhet el. A kitermelő csövet úgy kell elhelyezni, hogy a legkisebb vízállásnál is 2 m-rel legyen a víztükör alatt, a fenék felett pedig 1 m-rel, hogy iszapot ne tudjon beszívni. Felszín alatti vizek: A lehullott csapadék egy része a földbe szivárog. A beszivárgás sebessége függ a felszín alatti gyűjtő terület alakulásától, és a földkéreg vízáteresztő képességétől. A kőzetek vízáteresztő képesség szempontjából lehetnek: Tömött kőzetek (bazalt, gránit), - víznyerés szempontjából jelentéktelenek Üreges, járatos kőzetek (mész. dolomit) - víznyerés szempontjából jelentősek - ezekből nyerjük a karsztvizeket, Porózus, áteresztő kőzetek (homok, kavics) - legjelentősebb a víznyerés szempontjából, Porózus, át nem eresztő kőzetek (agyag, márga). A felszín alatti vizeket nyerhetjük kutakból, galériákból, forrásokból. VERT KÚT (NORTON KÚT): Kisebb üdülők, családi házak időszakos vízigényének kielégítésére alkalmas. Elhelyezése egyszerű, de csak ott használható, ahol a talajvízszint a felszíntől 2-5 m-re van. Két fő részből áll: a perforált szívócsőből és a kútfejből. ÁSOTT KÚT: Alkalmazása: 5-15 m mélyen elhelyezkedő víztartó réteg esetében, ha a vízigény nem túl nagy. Általában 1 m belső átmérőjű betongyűrűkből készítik a kutat, amiket egymásra helyeznek, és így süllyesztik le a munkagödörbe a kívánt mélységig. AKNAKÚT: Alkalmazása: ha a tervezett vízmennyiséget csak nagy kútfelület esetén lehet kitermelni (kicsi a víz belépési sebessége a kútnál). Egy kör alaprajzú henger, - betonból, vasbetonból - amit süllyesztéssel juttatnak le a kívánt mélységbe, és a helyszínen építik meg. CSŐKÚT: Kis vízigény ( m 3 /d) esetén alkalmazható, olcsón elkészíthető fúrt kútfajta. Élővíz mellé telepítik, kútsort alkotnak belőle, tengelye merőleges a talajvíz áramlására. FÚRT KÚT: Kézi vagy gépi fúrással mélyítik, egy vagy több víztartó rétegből nyeri a vizet, mélysége 2000 m is lehet. Ha a vizet rétegvízből nyerjük, artézi kútnak nevezzük. Az artézi víz a légköri nyomásnál nagyobb nyomás alatt áll. Pozitív artézi kút - a víz feljön a felszínre; negatív - ha nem

5 CSÁPOS KÚT: Egy nagyméretű aknából és az aknából kihajtott szűrőcsőből - csápból - áll. Folyók partjára telepítik, vízhozama: m 3 /d. PARTI GALÉRIA: A felszíni vízzel párhuzamosan, attól m-re építik, a szűrőcső merőleges a talajvíz áramlására. A gyűjtőaknából szivattyúzzuk a vizet. MEDERGALÉRIA: Ha a parton nem létesíthető galéria, de a medertérben alkalmas kavicsréteg van, akkor célszerű építeni. A víz ún. szivornyával emelhető a parton lévő gyűjtőaknába. Szűrőkavics réteggel fedik a szivornyát, ezért a szűrés nem kielégítő elsősorban ipari vízként hasznosítható. További tisztítás esetén ivóvíz. KARSZTAKNA: Ritka, mert nagyon költséges (Borsodban használják). FORRÁSFOGLALÁS: A források vizét összegyűjtő létesítmények a forrásfoglalások. A források vize legtöbb esetben tisztítás nélkül, közvetlenül felhasználható. De csak olyan forrásra szabad építeni, amelynél hosszú megelőző vizsgálatokkal, mérésekkel meggyőződtek a víz összetételéről, vízhozamáról. Úgy kell megvalósítani, hogy a víz a lehető legkisebb ellenálláson keresztül jusson a létesítménybe. A duzzasztást kerülni kell. Az összegyűjtött víz gravitációs csővezetékkel elvezethető. 2. Vízellátási rendszerek kialakítása (egyéni, közműves). Víztárolás, víztározók, vízkezelés, víztisztítás Közműves vízellátási rendszerek: A kitermelt és kellően megtisztított vizet el kell juttatni a fogyasztóhoz. A csőhálózat a vizet kifogástalan minőségben és kellő mennyiségben juttatja a fogyasztási helyre. A csővezeték részei: o fővezeték (fő tápvezeték) a víznyerés helyétől az ellátási terület széléig (átfolyómedencéig, szivattyútelepig) haladó vezeték, a teljes vízmennyiséget szállítja. o főnyomócső az ellátási területen belül a legnagyobb vízmennyiséget szállító csővezeték, bekötővezetéket általában nem kötnek rá. o elosztóhálózat elosztja a vizet a fogyasztók felé. A vezetékek kialakítása háromféle lehet: o ágas: Ha a település és a fogyasztók szétszórtan helyezkednek el, a főnyomócsövet a nagy fogyasztású területen vezetik, és ebből ágaztatják le a fogyasztókat ellátó elosztóvezetékeket. Az elosztóvezetékek vakon végződnek. Hátrányai: - sérülés esetén nagy területek maradnak víz nélkül (tűz); - nagy a nyomásingadozás, nagy vízkivétel esetén; - az ágvezetékekben vízlökések keletkezhetnek, amelyek károsak a csővezetékre, tömítésekre, berendezési tárgyakra

6 o összekapcsolt rendszer: Ha az ágas elrendezés vakvégződéseit összekapcsoljuk, akkor jön létre az előbbinél gazdaságosabb, és kedvezőbben üzemeltethető összekapcsolt rendszer. Az előbb felsorolt hátrányok részben kiküszöbölhetőek. A nagyobb távolságban lévő vakvégződések összekötését kerülni kell gazdaságtalan lenne a fektetése o körvezetékes rendszer: Nagyobb településeken, városokban alkalmazzák ezt a rendszert. A főnyomócső kör vagy ehhez hasonló alakzatban halad a fogyasztási területen és önmagába tér vissza. A külső közműhálózat vezetékeit a fagyveszély miatt legalább 1,20 m mélyen helyezik el a talajban, és 1-3 % lejtéssel a teljes leüríthetőség és légzsákképződés elkerülése érdekében. Egyéni vízellátási rendszerek: A közmű nélküli helyeken is gyakran építkezünk, és itt is szükség van vízellátásra. Minden olyan épületet, amelyben huzamosabb ideig ember tartózkodhat, legfeljebb 250 m-es körzeten belül el kell látni olyan víznyerő hellyel, amelyből emberi fogyasztásra alkalmas víz nyerhető. Ha 200 m-en belül van közműszerű vízellátási vezeték, az épületet kötelező abba bekapcsolni. Víztárolók: A vízellátás folyamatossága víztárolók alkalmazásával valósítható meg. Célja: a vízfogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlítése, a csőhálózat nyomásingadozásának kiegyenlítése, víztartalék képzése, gazdaságos üzemmenet megvalósítása, lehetővé tenni a kutak egyenletes szivattyúzását, tűzoltóvíz tartalékolása. A víztárolás megoldható földbe süllyesztett medencével vagy víztoronv létesítésével. Medence esetén kerülni kell a víz pangását - a vízbevezetés és a vízkivétel nem lehet egymás mellett -, ezért terelőfalakat építenek be, és ezzel a vizet áramlásra kényszerítik. Víztornyot akkor létesítenek, ha nincs természetes magasság a fogyasztási területen,- a víztorony lényegében egy toronyszerű tartószerkezet, melynek tetején van a medence - A víztorony nemcsak tárolja a vizet, hanem kiegyenlíti csőhálózati nyomásingadozásokat is

7 Víztisztítás: A vizek szennyeződése az emberi tevékenység miatt egyre növekszik, ezért a vizek tisztításának egyre nagyobb a jelentősége. A víz tisztításán több egymás után végzett műveletet értünk, melynek végén a víz megfelel az egészségügyi vagy technológiai előírásoknak. A tisztítás során nem az összes műveletet végzik el, hanem csak az adott vízben lévő szennyeződések eltávolításához szükségeseket. Mechanikai tisztítók: I. Durva szűrés: A vízben úszó, lebegő nagyobb és szilárd szennyeződéseket lehet eltávolítani. Főként felszíni vizeknél szükséges. A szűrést az ún. gereb végzi, felfogja a vízen úszó faágakat, állati tetemeket, jégtáblákat. II. Középszűrés: A kisebb méretű úszó, lebegő szennyeződések eltávolítása, eszközei a dob- vagy szalagszűrők. A tisztítást egy keretre erősített szitaszövet végzi. Dobszűrőt állandó vízszintnél; szalagszűrőt változó vízszintnél használunk. III. Ülepítés: A vízben lebegő szennyezőanyagokat vegyszer adagolása nélkül, gravitációs úton távolítjuk el. IV. Derítés: Vegyszeradagolással együtt járó, különleges ülepítési folyamat, minek során az igen finom lebegő anyagok is eltávolíthatók. Alumínium-szulfátot, nátrium-aluminátot, vagy vas-kloridot használnak. V. Finom szűrés: Az ülepítés és derítés után még a vízben maradt szennyeződések eltávolítása. A nyersvizet kvarchomok szűrőrétegen vezetik keresztül. Lehet lassú (0,05-05 m/h, nyitott medence) vagy gyors (2,5-15 m/h, nyitott vagy zárt medence). Oldott szennyezők eltávolítása: A vízben lévő szén-dioxid, vas- és mangánvegyületek, a kellemetlen ízt és szagot adó oldott szennyeződések eltávolítása I. Gáztalanítás: A természetes vizekben, de főleg a talajvizekben lévő gázok eltávolítása. Legegyszerűbb módja a csörgedeztetés. Hatékonyabb és kevésbé fertőzésveszélyes, ha zárt tartályban végzik ún. levegőztetéssel. Kémiai gáztalanítás- a vízben lévő agresszív CO 2 lekötése. - az ún. márványszűrés. II. Vas- és mangántalanítás: A gáztalanításhoz hasonló tartályban végzik levegőztetéssel, szűrőréteg alkalmazásával. Szagok és ízek eltávolítása: A felszíni vizek íz- és szagtartalmát szerves eredetű bomlástermékek okozzák. Ezeket megszüntethetjük: o levegőztetéssel, o aktív szenes kezeléssel, o oxidációval. Levegőztetéssel az oldott gázok távolíthatóak el. Az aktív szenes kezelés lényege, hogy a szén nagy felülete abszorbeálja azokat az anyagokat, amelyek a kellemetlen ízt és szagot okozzák. Biológiai tisztítás: Az algásodás és kagylósodás megszüntetése. Ellenszerük a termikus kezelés percig a vizet C-ra melegítik. Vízkezelés: Fertőtlenítés: Az emberi szervezetre káros mikroorganizmusok elpusztítása. Klórozás: A leggyakrabban végzett fertőtlenítési eljárás. Többnyire klórgázzal végzik. A klórgázt nem közvetlenül a vízbe juttatják, hanem nagy töménységű klóros vizet adagolnak a tisztítandó vízhez

8 Ózonkezelés: Az eljárás nagy hatékonyságú, hátránya, hogy az ózon nem tárolható, ezért az adagolás helyén kell előállítani. Az előállításhoz villamos áram szükséges ezért csak ott gazdaságos, ahol a villamos energia olcsó. Ibolyántúli sugarakkal való kezelés: Még drágább, mint az ózonkezelés. Fluorozás: A fogak zománcának védelme érdekében egyes helyeken a vízbe nátrium-fluoridos oldatot adagolnak. Nagy koncentrációban viszont az egészségre ártalmas. Vízlágyítás: A vízben keménységet okozó kalcium- és magnéziumsók eltávolítása. Épületgépészetben nagy a jelentősége. Vízkő kicsapódik a melegítés hatására és a kazán oldalán lerakódik (kazánkő). Rossz hővezető, lerontja a hőátbocsátási viszonyokat. Vízlágyító lejárások: termikus eljárás, vegyszeres eljárás, ioncserélős eljárás, fordított ozmózis eljárás. Termikus eljárás: Megvalósítható melegítéssel, (keménység nem változik) elpárologtatással,(lágy vizet kapunk) fagyasztással. Rendkívül drága, ezért épületgépészetben ritkán alkalmazzuk. Vegyszeres lágyítás: Mésztejes lágyítás. A lágyítandó vízhez meszet adagolnak. Ez az eljárás csak a változó keménységet csökkenti, az állandó keménység (karbonátkeménység) nem változik. Ioncserés lágyítás: A kemény vizet olyan szűrőanyagon vezetik át, amelyben a keménységet okozó sók ionjai a szűrőanyagon lévő ionokkal cserélődnek fel. Mivel az állandó és a változó keménységet is megszünteti, ezért igen hatásos. (a víz 0,1 nk -ig lágyítható) Fordított ozmózis eljárás: Lényege egy 1-10 Ǻngstrom áteresztő képességű membrán. Az ennél nagyobb szennyeződéseket kiszűri, teljesen sótlan vizet enged át. A berendezés nagy ellenállása miatt egy szivattyú beépítése szükséges Egyéb lágyítási eljárások: Mágneses és elektromos erőtérben történő lágyítás, csak tiszta hideg vízben alkalmazhatóak. 3. Különféle létesítmények vízigényének meghatározása. A vízfogyasztók vízfelhasználása változó. A változás a napok, hetek és évszakok függvénye. A település jellegétől is függ: - lakó,- ipari,- mezőgazdasági,- üdülő,- szabadidő. A vízellátás módja lehet vízvezetékes (q n =80-350l/fő*d); vagy közkifolyóról (q n =30-50 l/óra) való vízhordás. A lakások típusa szerint lehet:- belső vízvezeték nélkül, közös csapolóhellyel;- belső vízvezeték, különféle komfortfokozattal;- lakósság szociális helyzete és kultúráltsága szerint;- földrajzi helyzet, éghajlati viszonyok, országok szokásai

9 Az épületgépészeti méretezéshez meg kell határoznunk az épületek napi, órai és csúcsfogyasztását. Napi vízigény: Az egy főre eső napi vízfogyasztást fejadagnak, vagy fajlagos vízfogyasztásnak nevezzük. Lakóépület esetén: q d =n*q n [l/d, m 3 /d] q d =napi vízigény, n=vízfelhasználók száma, q n =fajlagos vízigény [l/fő*d; m 3 /fő*d; táblázatból]. Ipari épület esetén: Ipari épületek vízigénye az ott dolgozó emberek vízszükséglete és a technológiai vízigény összege. q d =n*q n +q t q t =technológiai vízigény Órai vízigény: q h =B*q d /24 [l/h; m 3 /h] Csúcsfogyasztás: A mértékadó másodpercenkénti vízfogyasztás (mértékadó terhelés) az a vízmennyiség, ami egy csőszakaszon egy időegység alatt átfolyik a csapolóberendezések egy részének egyidejű használatát feltételezve. Ez a vízmennyiség a várható csúcsterhelés az adott épületre. Lakóépületekben a mértékadó terhelés: qv=0,2* a N + k N [l/s] N=csapolóberendezések terhelési egyenértékeinek összege, K=csapoló-egyenértéktő függő tényező (táblázat) Kommunális épületben: qv=0,2 * a a N [l/s] 4. Vízhálózatok nyomásviszonyai. Az üzemi nyomás az épületen belül: Dp ü =Dp v +Dp m +Dp g+ Dp k Ebből kifejezve a veszteségekre fordítandó nyomás: Dp v =Dp ü -Dp m -Dp g -Dp k [Pa] ahol: Dp v - a veszteségre elhasználható nyomás [Pa] Dp ü - üzemi nyomás a bekötésnél [Pa] Dp m - vízmérő ellenállása [Pa] 2 qvf szárnykerekes:dp m = Δpn q ; q vf - fogyasztott vízmennyiség [m 3 /h] m q m - névleges átfolyás [m 3 /h] a fogyasztott vízm. 2-szereséhez választott mérő Dp n - a mérő névl. ell. [Pa; vagy bar] maximum 0,25 bar vagy Pa lehet Woltmann vízmérő: Dp m =q 2 vf*c [Pa;] C - korrekciós tényező (tábl.) - 9 -

10 Dp g - a legmagasabban levő csapoló geodetikus magasságának megfelelő nyomás a becsatlakozáshoz képest (Dp g =r*g*h) [Pa] Dp k - kifolyási nyomás (ált. 0,5 bar, de szelepes öbl. WC esetén 0,7 bar) ( Pa Pa) Ha a veszteségre elhasználható nyomás: nagyon kicsi - túl nagy csöveket kellene beépíteni, hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjunk a fogyasztóhelyen nulla vagy negatív - nyomásfokozóra van szükség (nincs elhasználható nyomás, a hálózat nem méretezhető, nem fog víz folyni a csapolónál) A veszteségre fordítandó nyomás (Dp v ) két részből áll: o Az áramláskor keletkező súrlódási nyomásveszteségből: l Δps = λ p d [Pa] l - lambda - súrlódási tényező (táblázat) d l - csővezeték hossza [m] d - csővezeték átmérője [m] ρ 2 p d - 2 v - dinamikus nyomás [Pa] súrlódási veszteségmagasság: 2 l v h s = λ [m] v - áramlási sebesség épületen belül 1-3 m/s d 2 g o Az alaki ellenállás nyomásveszteségéből: Δp = ζ [Pa] z - zéta - alaki ellenállás tényező (táblázat) a p d alaki veszteségmagasság: 2 v h a = ζ [m] 2 g A súrlódási veszteség az összes veszteség %-át teszi ki. A fajlagos súrlódási veszteség: A Δpv s' = [Pa/m] A - arányossági tényező, az összes l veszteségből a súrl. veszt. aránya. (vízellátásnál 0,5) Σl - a mértékadó vezeték összes hossza (a kiindulástól - utcai leágazás - a legmagasabb csapolóig) A fajlagos súrlódási veszteség ismeretében megállapítható, hogy mikor kell nyomásfokozót beépíteni. Ha s Pa/m, akkor nyomásfokozóra van szükség. Ilyenkor azt kell meghatározni, hogy mekkora legyen a hidrofor minimális nyomása. Dp min =Dp g +Dp k +Dp v Itt a mérő ellenállását nem kell figyelembe venni, mert a nyomásfokozót a mérő után építik be. A hálózatnak jól kell működnie akkor is amikor a hidroforban minimális nyomás van, ezért erre kell méretezni a hálózatot

11 Dp v =2 * s * Σl s - súrlódási veszt. a nyomásfokozó után, Pa/m közé célsz. felvenni. Σl - a mértékadó vezeték összes hossza A hidrofornak van egy min. és egy max. nyomása, a kettőt egymáshoz viszonyítva kapunk egy nyomásviszonyszámot: pmin α = p min, p max - abszolút nyomások bar-ban p max (Dp+1bar) Az a 0,7-0,9 között lehet. Ha kevesebb, akkor nagy a csapolóknál a nyomás ingadozása. Ha 1 lenne, akkor lenne ideális, de ekkor túl nagy tartályra lenne szükség. pmin p max = α Ezt a nyomást kell a szivattyúnak előállítania. Ha a hidrofort megszakítótartállyal kell üzemeltetni, akkor Dp sziv =Dp max ; Dp max =p max -1bar. Ha a hidrofort közvetlenül a közműhálózatra kapcsolhatjuk, (nem kell tartály) akkor Dp sziv =Dp max -(Dp ü -Dp m ). 5. Padlástartályos (hidroglóbusz) vízellátás kialakításának és méretezési módozatainak bemutatása a különféle üzem-viszonyokra. Rajzolja fel a magas házak vízellátásánál alkalmazott zónás rendszereket. Padlástartály Ha a rendelkezésre álló nyomás Pa/m arány alá esik, nyomásfokozó beépítése válik szükségessé. Padlástartályos (hidrosztatikus) vízellátási módozat alkalmazását indokolhatja: nincs vezetékes vízellátás magas házak zónás vízellátása nyomásviszonyok (terepadottságok) fogyasztási ingadozások gazdaságossági szempontok egyéb adottságok Alapvető igény, hogy mindig legyen megfelelő nyomás és vízmennyiség. Optimális legyen a beruházási és az üzemeltetési költség. Vízmennyiség (vízáram): Függ a fogyasztási szokásoktól, nem lehet pontosan meghatározni, de jó közelítéssel behatárolható. Nyomás: A legtávolabbi fogyasztási helyen is megfelelő legyen. (Legmagasabban és legtávolabbi csapoló) Beruházási költségek: tartályok, szivattyúk, egyéb szerkezetek Üzemeltetési költségek: javítás, karbantartás, felújítás

12 Szivattyúk üzeme lehet: folyamatos 0-24 szakaszos (csak, ha fogyasztás van) éjszakai (csak, az alacsonyabb tarifájú időszakban) Méretezés módja: Számítással illetve Grafikusan (grafikus integrálással) Vízfogyasztás időszakokra lebontva, ábrázolva (oszlopdiagram) Táblázatos méretezés: 1, a napi fogyasztás két órás időközökben való meghatározása 2, ez alapján a napi vízigény összegzése 3, minden egyes szivattyú üzemmódban a kétórai vízszállítás kiszámítása 4, ez alapján a napi vízszállítás összegzése 5, az igény és a szállítási különbség meghatározása minden két órában 6, a tartály térfogatának meghatározása a legnagyobb minimum és a legnagyobb maximum közötti különbség. Magas házak vízellátása Magas háznak tekintjük azt az épületet, aminek a legfelső párkánya 30 m-nél magasabban van a 0 szinttől

13 Az épületet függőlegesen zónákra osztják, úgy, hogy egy-egy zónában a max. nyomás ne legyen több 3-4 bar-nál. Az ábra szerint az egyik esetben az A vezeték látja el az alsó szinteket vízzel, míg a felső szinteket nyomólégüst segítségével látjuk el vízzel. A másik esetben a B vezetéken felmegy a víz a felső emeleten elhelyezett tartályba, és innen gravitációsan látjuk el a felső zónát vízzel + ez a tartály szolgáltatja az egész épület számára a tűzoltóvizet. Lehet más megoldás is, pl.: a hidrofor elhelyezhető a 7. emeleten is, stb. 6. Hidroforos vízellátás méretezése. A méretezés elve: A hasznos térfogat meghatározása: 1) Vízoldalról 2) Levegőoldalról 3) Előzőek összevetése 1) Vízoldalról: töltött állapotban a vízszint p max -nál van, ürített állapotban p min -nél van.(nyomáskapcsoló vezérli a szivattyút: p min -nél indítja, p max -nál leállítja szivattyút). A hidroforos vízellátás periodikus. Egy periódus a szivattyú bekapcsolásától az újabb bekapcsolásig tart. Jele: t (tau), két részperiódusból áll: t 1 -töltés - szivattyú megy t 2 -ürítés - szivattyú áll

14 q& q & a v = 0,2 α N + k = 2 & vsz q v Vh τ = C [s] q & vsz q& vsz Vh = τ [m 3 ] C Minél rövidebb a periódusidő, annál kisebb tárolótérfogat adódik. Egyik szélsőértéke, mikor t=0, V=0, ez a már említett folyamatos szivattyú-üzem, mikor nincs szükség hidroforra. A t min értékét behatárolja, hogy a szivattyú egy óra alatt hányszor kapcsolhat be. Ez a szivattyú kapcsolási száma. Jele: z [1/h] 3600 τ min = [s] z N [l/s] V h 3600 q& vsz z 4 = [m 3, vagy l] q vsz behelyettesítése vagy l/s, vagy m 3 /s-ban. Levegőoldalról: V max *p min =V min *p max Vmax pmin = = α - nyomásviszonyszám Vmin pmax V h = 0,8 V ( 1 α) A két képletet összevonva megkapom a tároló térfogatát.: & vsz 3600 q = 0,8 V 1 z 4 3 m q& vsz 1125 s V = 1 1 α z h ( α ) [m 3 ] V áll V = 5 1 V max levegőtérfogat esetén is kell annyi víznek maradnia a tartályban, hogy az elvezetőcsonk víz alatt legyen, különben levegő kerül a rendszerbe. Ez az állandó víztérfogat

15 A tartály beüzemelése: 1) Feltöltöm a tartályt a V áll +V h vízmennyiséggel, 2) Kompresszorral belepumpálom p max értékét, 3) A V áll +V h vízmennyiséghez hozzáadom a 0,1*V min értéket és ide húzok egy második vonalat. Ha a levegő annyira elfogyott, (a víz elnyeli a levegőt) hogy eléri ezt a (szaggatottal jelölt) vonalat, a vízszint, akkor levegőt kell belepumpálni a tartályba, hogy a vízszint ismét V áll +V h -nál legyen

Vízellátási rendszerek

Vízellátási rendszerek Vízellátási rendszerek A kitermelt és megtisztított vizet a fogyasztóhoz kell juttatni. A fogyasztóhoz a víz el juttatása a csőhálózaton keresztül történik. Vízvezeték hálózat fő részei: - fő vezeték:

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

Norit Filtrix LineGuard

Norit Filtrix LineGuard Norit Filtrix LineGuard BEMUTATÁS A LineGuard egy ultraszűrést alkalmazó vízkezelő rendszer. Az ultraszűrő (UF) alkalmazása nagyon széleskörű ezek egyike az ivóvíz kezelés. Felhasználási területek: Az

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület:

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: A hidrofor a vízellátó rendszerek nyomásingadozásainak a kiegyenlítésére, valamint a hálózati nyomásfokozás segédberendezéseként alkalmazható. Szivattyú, kompresszor

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

1. feladat Összesen 17 pont

1. feladat Összesen 17 pont 1. feladat Összesen 17 pont Két tartály közötti folyadékszállítást végzünk. Az ábrán egy centrifugál szivattyú- és egy csővezetéki (terhelési) jelleggörbe látható. A jelleggörbe alapján válaszoljon az

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban A fordított ozmózis technológiával működő VÍZTISZTÍTÓK, a mosogatópultba könnyen beépíthetőek, használatuk kényelmes, mert a normál ivóvízhálózatra

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

Az egyes technológiai elemek méretezése és

Az egyes technológiai elemek méretezése és Az egyes technológiai elemek méretezése és technológiai kialakítása. GÁZMENTESÍTÉS Gázbevitel, gázeltávolítás célja: ivóvíz fizikai és vagy kémiai sajátosságainak közvetett vagy közvetlen javítása. Ez

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez?

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? Próhászkáné Varga Erzsébet Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei

Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei 0. Részáramú arzénmentesítés Az AsMet arzénmentesítésnél nem szükséges a teljes vízáramot arzénmentesíteni az előírt 10 µg/literes határérték eléréséhez!

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

ProMinent a családokért Intelligens megoldások a háztartási vízkezelésben

ProMinent a családokért Intelligens megoldások a háztartási vízkezelésben ProMinent a családokért Intelligens megoldások a háztartási vízkezelésben Miért van szüksége lágy vízre? Színtiszta víz Az ivóvízbôl kiváló vízkô lerakódik és károsítja a csapokat és Ha családjának olyan

Részletesebben

Mit nevezünk nehézségi erőnek?

Mit nevezünk nehézségi erőnek? Mit nevezünk nehézségi erőnek? Azt az erőt, amelynek hatására a szabadon eső testek g (gravitációs) gyorsulással esnek a vonzó test centruma felé, nevezzük nehézségi erőnek. F neh = m g Mi a súly? Azt

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben

ProMinent vízlágyítók DULCO -SOFT tökéletes megoldás vízkő nélkül

ProMinent vízlágyítók DULCO -SOFT tökéletes megoldás vízkő nélkül ProMinent vízlágyítók DULCO -SOFT tökéletes megoldás vízkő nélkül Printed in Hungary, PT DS 01 03/09 H PGF01 01 03/09 H DULCO -SOFT vízlágyítás folyamata Vízlágyítóink az úgynevezett ioncserélô eljárás

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA

LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA LÍRA COMPACT SYSTEM HŐKÖZPONT A JÖVŐ MEGOLDÁSA MÁR MA KORSZERŰ, MÉRHETŐ FŰTÉS ÉS MELEGVÍZ SZOLGÁLTATÁS TULAJDONI EGYSÉGENKÉNTI / LAKÁSONKÉNTI HŐMENNYISÉG MÉRÉSSEL TÁVFŰTÉS VAGY KÖZPONTI KAZÁNHÁZ ALKALAMZÁSA

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi

54 850 01 0010 54 04 Környezetvédelmi A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése

Használati-melegvíz készítő napkollektoros rendszer méretezése Használati-elegvíz készítő nakollektoros rendszer éretezése Kiindulási adatok: A éretezendő létesítény jellege: Családi ház Melegvíz felhasználók száa: n 6 fő Szeélyenkénti elegvíz fogyasztás: 1 50 liter/fő.na

Részletesebben

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny

Nyomás. Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny Nyomás Az az erő, amelyikkel az egyik test, tárgy nyomja a másikat, nyomóerőnek nevezzük. Jele: F ny, mértékegysége N (newton) Az egymásra erőt kifejtő testek, tárgyak érintkező felületét nyomott felületnek

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek

Hőszivattyús rendszerek Hőszivattyús rendszerek A hőszivattyúk Hőforrások lehetőségei Alapvetően háromféle környezeti közeg: Levegő Talaj (talajkollektor, talajszonda) Talajvíz (fúrt kút) Egyéb lehetőségek, speciális adottságok

Részletesebben

Takács János Rácz Lukáš

Takács János Rácz Lukáš A TÁVHŐRENDSZER MÉRETEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE A BERUHÁZÓ ÉS AZ ÜZEMELTETŐ SZEMPONTJÁBÓL Takács János Rácz Lukáš Szlovák Műszaki Egyetem, Pozsony Építőmérnöki Kar, Épületgépészeti tanszék jan.takacs@stuba.sk,

Részletesebben

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE

AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA ENERGETIKAI SZÁMÍTÁS A HŐMÉRSÉKLETELOSZLÁS JELENTŐSÉGE AZ ÉPÜLETEK ENERGETIKAI JELLEMZŐINEK MEGHATÁROZÁSA Három követelményszint: az épületek összesített energetikai jellemzője E p = összesített energetikai jellemző a geometriai viszonyok függvénye (kwh/m

Részletesebben

Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek, elméletgyakorlat

Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek, elméletgyakorlat Szabványos és nem szabványos beépített oltórendszerek, elméletgyakorlat Szikra Csaba tudományos munkatárs BME Építészmérnöki Kar Épületenergetikai és Épületgépészeti Tanszék szikra@egt.bme.hu 2012. Sprinkler

Részletesebben

Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával

Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával Systems Kft. OMFB 00235/2001 számú projekt Ivóvíz arzéntartalmának eltávolítása membrántechnológiával Előadó: Bakos Tamás műszaki igazgató Systems Kft. 2003. március 31 A projekt célja Membrántechnológiai

Részletesebben

KÖZMŰ CSŐHÁLÓZATOK SZERELÉSE

KÖZMŰ CSŐHÁLÓZATOK SZERELÉSE 6212-11 KÖZMŰ CSŐHÁLÓZATOK SZERELÉSE Jegyzet a következő szakképesítések tananyaga: 31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus A jegyzet a

Részletesebben

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár

MSZ EN 1610. Zárt csatornák fektetése és vizsgálata. Dr.Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens. Dulovics Dezsőné dr főiskolai tanár MSZ EN 1610 Zárt csatornák fektetése és vizsgálata Dr. Dulovics Dezső Ph.D. egyetemi docens, Dulovics Dezsőné dr. főiskolai tanár, Az előadás témakörei: -alkalmazási terület, fogalom meghatározások, általános

Részletesebben

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30.

Gépészmérnök. Budapest 2009.09.30. Kátai Béla Gépészmérnök Budapest 2009.09.30. Geotermikus energia Föld belsejének hőtartaléka ami döntően a földkéregben koncentrálódó hosszú felezési fl éi idejű radioaktív elemek bomlási hőjéből táplálkozik

Részletesebben

A keverés fogalma és csoportosítása

A keverés fogalma és csoportosítása A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének

Részletesebben

KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK

KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK 2 OLDAL l KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK KG (PVC) Csövek és idomok beltéri és utcai lefolyórendszerekhez BEMUTATÁS. A csövek a benti és utcai lefolyórendszerekhez a megfelelő csatlakozókkal

Részletesebben

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk:

1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: Válaszoljatok a következő kérdésekre: 1. feladat Alkalmazzuk a mólhő meghatározását egy gázra. Izoterm és adiabatikus átalakulásokra a következőt kapjuk: a) zéró izoterm átalakulásnál és végtelen az adiabatikusnál

Részletesebben

Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1

Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1 Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1 1. A települési vízgazdálkodás rendszere és feladatai. Idealizált és valóságos rendszer,

Részletesebben

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt)

Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Magyar-szerb határon átnyúló szakmai együttműködés az arzénmentes ivóvízért (IPA projekt) Melicz Zoltán EJF Baja MaSzeSz Konferencia, Lajosmizse, 2012. május 30-31. Arzén Magyarország Forrás: ÁNTSZ (2000)

Részletesebben

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei

Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Belső energia, hőmennyiség, munka Hőtan főtételei Ideális gázok részecske-modellje (kinetikus gázmodell) Az ideális gáz apró pontszerű részecskékből áll, amelyek állandó, rendezetlen mozgásban vannak.

Részletesebben

Biológiai szennyvíztisztítók

Biológiai szennyvíztisztítók SC típusú Biológiai szennyvíztisztítók tervezése, szállítása, szerelése és üzemeltetése saválló acélból 2-től 20.000 főig Házi szennyvíztisztítók 2-200 fő részére Felhasználható napi 200 litertől 15 m

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Települési vízgazdálkodás rendszere

Részletesebben

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján

Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a

Részletesebben

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző

Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilárd, folyékony vagy

Részletesebben

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS

VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS VÍZTISZTÍTÁS, ÜZEMELTETÉS Vas és Mangán eltávolítása (2. feladat) SZIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar KLING ZOLTÁN Gödöllő, 2012.02.15. 2011/2012. tanév 2. félév Műszaki leírás Mit tartalmazzon:

Részletesebben

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Hegyi Árpád Szent István Egyetem MKK, KTI Halgazdálkodási Tanszék 1. óra Alapfogalmak, vizeink jellemzése és csoportosítása Vizeink csoportosítása

Részletesebben

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola

KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS. Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés. Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁS Vízszennyezés Vízszennyezés elleni védekezés Összeállította: Dr. Simon László Nyíregyházi Főiskola Vízszennyezés Vízszennyezés minden olyan emberi tevékenység, illetve anyag, amely

Részletesebben

Hőtan I. főtétele tesztek

Hőtan I. főtétele tesztek Hőtan I. főtétele tesztek. álassza ki a hamis állítást! a) A termodinamika I. főtétele a belső energia változása, a hőmennyiség és a munka között állaít meg összefüggést. b) A termodinamika I. főtétele

Részletesebben

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor

Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Vízellátás és szennyvízkezelés Dr. Török, Sándor Publication date 2011 Szerzői jog 2011 Szent István Egyetem Copyright 2011, Szent István Egyetem. Minden

Részletesebben

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003.

Hevesy György Kémiaverseny. 8. osztály. megyei döntő 2003. Hevesy György Kémiaverseny 8. osztály megyei döntő 2003. Figyelem! A feladatokat ezen a feladatlapon oldd meg! Megoldásod olvasható és áttekinthető legyen! A feladatok megoldásában a gondolatmeneted követhető

Részletesebben

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER RO

HUMANCORP LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS. rendszerek A ZENEER RO LABORATÓRIUMI TISZTÍTOTT VÍZ ELÕÁLLÍTÁS HUMANCORP rendszerek A ZENEER RO kompakt víztisztító berendezés család egy hálózati vízrõl mûködõ fordított ozmózis alapú rendszer, mely háromféle teljesítményben

Részletesebben

A tervezett Bük-Szakonyi vízellátó rendszer hálózathidraulikai modellezése

A tervezett Bük-Szakonyi vízellátó rendszer hálózathidraulikai modellezése A tervezett Bük-Szakonyi vízellátó rendszer hálózathidraulikai modellezése Bevezetés A víziközmű-rendszerek tervezése, kialakítása, fejlesztése kapcsán olyan megoldást kell előnyben részesíteni, amely

Részletesebben

As + As +++ Fe ++ Vízszűrés CO2. As +++ Mn ++ NH4 + Mn ++ Fe ++ CO2

As + As +++ Fe ++ Vízszűrés CO2. As +++ Mn ++ NH4 + Mn ++ Fe ++ CO2 Mn ++ Fe ++ CO2 As + As +++ Fe ++ CO2 NH4 + Fe ++ CO2 Fe ++ Fe ++ As +++ Mn ++ NH4 + CO2 As +++ Fe ++ Vízszűrés Nyomásszűrők a víz kezeléséhez Az Eurowater vállalat több mint 70 éve fejleszt, gyárt és

Részletesebben

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4.

Hőszivattyús rendszerek. HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Hőszivattyús rendszerek HKVSZ, Keszthely 2010. november 4. Tartalom Telepítési lehetőségek, cél a legjobb rendszer kiválasztása Gazdaságosság üzemeltetési költségek, tarifák, beruházás, piacképesség Környezetvédelem,

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Vízgazdálkodási ismeretek KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Felszín alatti vízformák 12.lecke Mint azt a környezet védelmének általános szabályairól

Részletesebben

A SÖRCEFRE SZŰRÉSE. hasonlóságok és különbségek az ipari és házi módszer között. II. házisörfőzők nemzetközi versenye Jenei Béla 2013. március 15.

A SÖRCEFRE SZŰRÉSE. hasonlóságok és különbségek az ipari és házi módszer között. II. házisörfőzők nemzetközi versenye Jenei Béla 2013. március 15. A SÖRCEFRE SZŰRÉSE hasonlóságok és különbségek az ipari és házi módszer között II. házisörfőzők nemzetközi versenye Jenei Béla 2013. március 15. Cefreszűrés a sörfőzés folyamatában http://www.gevi.hu/leiras.html

Részletesebben

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás

KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás KÖRNYZETVÉDELMI MŰVELETEK ÉS TECHNOLÓGIÁK I. 1. Előadás Víztisztítási technológiák Bodáné Kendrovics Rita Óbudai Egyetem. RKK. 2010. Vízfelhasználások Közműolló VÍZFORRÁSOK Felszíni és felszín alatti vizek

Részletesebben

Szennyvíztisztítás III.

Szennyvíztisztítás III. Szennyvíztisztítás III. Harmadlagos tisztítás lehetséges eljárásai Fertőtlenítés Kémiai szennyvíztisztítás Adszorpció Membránszeparáció Elpárologtatás Ultrahangos kezelés Szennyvíz fertőtlenítés Szennyvíz

Részletesebben

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó

Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó 1 / 6 TÁJÉKOZTATÓ Iktsz.: I. 2-390/2003. Üi.: Huszárik H. Tárgy: Tájékoztató a környezet állapotának alakulásáról Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete Makó Tisztelt Képviselő-testület! A környezet

Részletesebben

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft.

Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika kft. Kompresszor állomások telepítésének feltételei, hatósági előírások és beruházási adatok. Gázüzemű gépjárművek műszaki kialakítása és az utólagos átalakítás módja Major Ferenc részlegvezető ACIS Benzinkúttechnika

Részletesebben

A használati melegvízellátó rendszerek korszerűsítésének egyes hazai tapasztalatai (nem csak a távhőszolgáltatás területéről)

A használati melegvízellátó rendszerek korszerűsítésének egyes hazai tapasztalatai (nem csak a távhőszolgáltatás területéről) Dr. Szánthó Zoltán egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti és Gépészeti Eljárástechnika Tanszék A használati melegvízellátó rendszerek korszerűsítésének egyes hazai

Részletesebben

VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZÁS

VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZÁS 6211-11 VÍZELLÁTÁS, CSATORNÁZÁS Jegyzet a következő szakképesítések tananyaga: 31 582 21 0010 31 03 Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő 54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus A jegyzet a következő

Részletesebben

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL

ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL ELEKTRO-KÉMIAI VÍZTISZTITÓ RENDSZEREK KOMMUNÁLIS SZENNYVIZEK KEZELÉSÉRE, SZENNYVÍZ ISZAPOT HASZNASÍTÓ REAKTOR MODULLAL ENERGIANYALÁBOK ALKALMAZÁSÁVAL Küldetés Az elektro-kémiai kommunális szennyvíztisztító

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006

Folyadékáramlás. Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 14. Előadás Folyadékáramlás Kapcsolódó irodalom: Orvosi biofizika (szerk. Damjanovich Sándor, Fidy Judit, Szöllősi János) Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2006 A biofizika alapjai (szerk. Rontó Györgyi,

Részletesebben

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter

A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával. Prókai Péter A veresegyházi szennyvíztisztító telep fejlesztése membrántechnológia alkalmazásával Prókai Péter Előzmények - rekonstrukció szükségessége - technológia kiválasztása, feltételek Konvencionális eleveniszapos

Részletesebben

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A

Egyenáram tesztek. 3. Melyik mértékegység meghatározása nem helyes? a) V = J/s b) F = C/V c) A = C/s d) = V/A Egyenáram tesztek 1. Az alábbiak közül melyik nem tekinthető áramnak? a) Feltöltött kondenzátorlemezek között egy fémgolyó pattog. b) A generátor fémgömbje és egy földelt gömb között szikrakisülés történik.

Részletesebben

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék Fûtéstechnika II Családi ház fûtés hálózatának hidraulikai méretezése

Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Épületgépészeti Tanszék Fûtéstechnika II Családi ház fûtés hálózatának hidraulikai méretezése Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Fûtéstechnika II Családi ház fûtés hálózatának hidraulikai méretezése Készítette: 2006 Beezetés Fûtéshálózat hidraulikai méretezési feladatomban a kazán mellett

Részletesebben

Szakmérnöki vizsga felkészítő kérdések Hidraulika alapismeretek 1. Mitől függ a víz viszkozítása? 2. Áramlási tartományok. 3. A Re-szám. 4. A nyomás alatti csővezetékek hidraulikai számításának alapegyenletei.

Részletesebben

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT.

TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. TU 7 NYOMÁSSZABÁLYZÓ ÁLLOMÁSOK ROBBANÁSVESZÉLYES TÉRSÉGÉNEK MEGHATÁROZÁSA ÉS BESOROLÁSA AZ MSZ EN 60079-10:2003 SZABVÁNY SZERINT. Előterjesztette: Jóváhagyta: Doma Géza koordinációs főmérnök Posztós Endre

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

SCM 012-130 motor. Típus

SCM 012-130 motor. Típus SCM 012-130 motor HU SAE A Sunfab SCM robusztus axiáldugattyús motorcsalád, amely különösen alkalmas mobil hidraulikus rendszerekhez. A Sunfab SCM könyökös tengelyes, gömbdugattyús típus. A kialakítás

Részletesebben

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról

Tájékoztató. az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Magyar Köztársaság Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Tájékoztató az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések műszaki kialakításáról Budapest, 2009. augusztus Bevezető A közműves szennyvízelvezető

Részletesebben

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2

Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2 Perpetuum mobile?!? Égéshő: Az a hőmennyiség, amely normál állapotú száraz gáz, levegő jelenlétében CO 2,- SO 2,-és H 2 O-vá történő tökéletes elégetésekor felszabadul, a víz cseppfolyós halmazállapotban

Részletesebben

SCM 012-130 motor. Típus

SCM 012-130 motor. Típus SCM 012-130 motor HU ISO A Sunfab SCM robusztus axiáldugattyús motorcsalád, amely különösen alkalmas mobil hidraulikus rendszerekhez. A Sunfab SCM könyökös tengelyes, gömbdugattyús típus. A kialakítás

Részletesebben

Termodinamika. Belső energia

Termodinamika. Belső energia Termodinamika Belső energia Egy rendszer belső energiáját az alkotó részecskék mozgási energiájának és a részecskék közötti kölcsönhatásból származó potenciális energiák teljes összegeként határozhatjuk

Részletesebben

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK

9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 9. Laboratóriumi gyakorlat NYOMÁSÉRZÉKELŐK 1.A gyakorlat célja Az MPX12DP piezorezisztiv differenciális nyomásérzékelő tanulmányozása. A nyomás feszültség p=f(u) karakterisztika megrajzolása. 2. Elméleti

Részletesebben

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás

MUNKAANYAG. Szabó László. Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás Szabó László Hogyan kell U csöves manométerrel nyomást mérni? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és célcsoportja: SzT-001-0

Részletesebben