Víz szóbeli tételek:

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Víz szóbeli tételek:"

Átírás

1 Víz szóbeli tételek: 1. A víz fizikai, kémiai, biológiai tulajdonságai. Fizikai tulajdonságok: o Halmazállapot: A víz a természetben a légköri viszonyok között mindhárom halmazállapotban előfordul. A halmazállapot-változásához az adott nyomáson megfelelő hőfokra és hőenergiára van szükség. Légköri nyomáson a víz fagyáspontja (tiszta állapotban, szennyezőanyagok nélkül): 273K (0 C) Fagyáshője azonos az olvadáshővel: 335 kj/kg Légköri nyomáson a forráspontja: 373 K (100 C) Fajlagos párolgáshője: 2256 kj/kg A forráspont és a párolgáshő függ a nyomástól. o Hőtágulás: A hőmérséklet növekedésének hatására a víz tágul. A víz köbös (térfogati) hőtágulási tényezője függ a hőmérséklettől, de a gyakorlatban egy közepes értékkel számolunk: b=4.3*10-4 1/K A tágult térfogatot kiszámolhatjuk: DV=V 0 *b*dt (m 3 ) V t =V 0 *(1+b*DT) (m 3 ) o Fajlagos hőkapacitás (fajhő): A víz fajhője függ a hőmérséklettől, valamint befolyásolják az elnyelt gázok és az oldott ásványi anyagok. 0 és 100 C között a víz közepes fajhője: 4186,8 J/kg*K. A gyakorlatban 4,19 kj/kg*k. o Sűrűség: A vegytiszta víz sűrűsége légköri nyomáson és +4 C-on r=1000 kg/m 3 A víz sűrűsége nem állandó, függ a hőmérséklettől, benne oldott anyagoktól, az elnyelt gázoktól, valamint a nyomástól. +4 C-on a legnagyobb, más hőmérsékleten 1000 kg/m 3 -nél kisebb. Az oldott anyagok mennyisége növeli, az elnyelt gázok mennyisége csökkenti a víz sűrűségét. A hőmérsékletkülönbség miatti sűrűségváltozás felhajtóerőt hoz létre a víz belsejében, ami mozgásban tartja a vizet. A felhajtóerőt létrehozó nyomáskülönbség: Dp=(r 2 -r 1 )*h*g (Pa) r 2 T 2 hőfokú víz r 1 T 1 hőfokú víz h a T 1 T 2 hőmérsékletű hely közötti magasságkülönbség o Összenyomhatóság: Az összenyomhatóság a folyadék térfogatának megváltozása egységnyi nyomásváltozás hatására. A vízellátási gyakorlatokban a víz térfogatát állandónak vesszük, mivel nagyon kicsi (ötvenmilliomodnyi)

2 o Viszkozitás: A viszkozitás a folyadékrészek közötti elemi belső súrlódás. A viszkozitás miatt tapad a folyadék a csővezeték falához, és emiatt a folyadék mozgatásához bizonyos nagyságú erőhatás szükséges. Kétféle viszkozitást különböztetünk meg: - dinamikus viszkozitás, (nyugalomban lévő folyadékok és gázok), jele h (éta) mértékegysége: Pa*s - kinematikai viszkozitás, (mozgásban lévő folyadékok és gázok), jele n (nű) mértékegysége: m 2 /s A két viszkozitás közötti összefüggés: n=h/r (m 2 /s) o Hajszálcsövesség (kapillaritás): A víz nedvesíti az edény falát, ezért ha egy vékony csövet mártunk vízbe a csövön belül magasabb lesz a vízszint, mint a cső körül. Minél kisebb a rés annál magasabb a vízszint a résen belül. Kémiai tulajdonságok: A víz vegyjele: H 2 O 1 kg tömegű vízben található: - 2/18 = 0,111 kg hidrogén, - 16/18 = 0,889 kg oxigén. A természetben nincs vegytiszta víz, nagy az oldóképessége, ezért a vele érintkező oldható vegyületeket feloldja. Az oldóképesség a hőmérséklettel és az idővel arányosan növekszik. A víz gázelnyelő képessége is jó (abszorpció). A hidrogén kivételével minden gázt elnyel. Az elnyelőképesség a hőmérséklettel fordítottan arányos. o ph-érték: A ph-érték az oldatok kémhatását jellemzi. A használati vizek ph-értéke 6,8 és 8 között változik, de inkább lúgos kémhatásúak, azaz ph-értékük 7 feletti. A 6,5 phértékű vizet, már nem tekintjük ivóvíznek. o Keménység: A víz keménységét a benne oldott kalcium és magnézium-vegyületek okozzák, melyek melegítés hatására a vízből kiválnak, és az edény falára rakódnak, vízkő és kazánkő formájában. A keménység értékének meghatározására hazánkban a német keménységi fok jelölést használjuk. Jele: nk 1 nk az a víz, melynek 1 literében 10 mg kalcium-oxidnak megfelelő mennyiségű keménységet okozó vegyület van. Használati vizek osztályzása keménység alapján: 0-4 nk nagyon lágy 4-8 nk lágy 8-11 nk közepesen kemény nk meglehetősen kemény nk 30 kemény 30 nk felett nagyon kemény A keménység növekedésével nő a víz károsító hatása a vele érintkező felületekre

3 Agresszivitás, CO 2 -tartalom: A víz agresszivitását a benne levő CO 2 okozza. A vízben lévő CO 2 lehet kötött, vagy szabad állapotú. A szabad CO 2 tartalom megtámadja a vízzel érintkező fémeket, betont és meszet. Vas- és mangántartalom: A vas ártalmatlan az emberi szervezetre, az ipari felhasználást viszont nehezíti. A mangántartalom nagyobb mennyiségben már mérgező hatású. A vas és a mangán a vizet zavarossá teszi. Mennyiségük külön-külön 0,02 mg/l lehet 1 liter vízben, de együttesen 0,03 mg/l lehetséges. E felett a víz íze kellemetlen, és egyéb káros hatása van. Vízben található egyéb anyagok: A vízben található még nitrit, nátrit, ammónia, és nyomokban különböző fémek. (ólom, arzén, szelén, króm, kadmium). Ezek a víz kémiai tulajdonságait és a felhasználhatóságát befolyásolják. Biológiai tulajdonságok: A természetben található vizek mindig tartalmaznak baktériumokat, vírusokat. A vizet egészségügyi szempontból a koli-liter alapján minősítik. A koli-liter az a legkisebb vízmennyiség milliliterben, amiből a koli-baktérium kitenyészthető. Minél nagyobb ez a vízmennyiség, annál nagyobb a víz tisztasága. Ha 1 koli-baktérium található: ml vízben, a víz tiszta, - 10 ml vízben, a víz elég tiszta, - 1 ml vízben, a víz gyanús, - 0,1 ml vízben, a víz fertőző, nem fogyasztható. 1. Víznyerési módok A víz előfordulása szerint a következő víznyerési lehetőségek vannak: -csapadékvíz, -felszíni vizek (vízfolyás, tavak, tározók), -felszín alatti vizek (talajvíz, artézi víz, források, karsztvíz). Csapadékvíz: A csapadékvíz a legtisztább természetes víz. Jelentős mennyiségű oldott gázt és porszennyeződést tartalmazhat. Ott van jelentősége, ahol más módon nehéz vízhez jutni. Ivásra közvetlenül nem használható. Hazánkban vízellátási szempontból nincs jelentősége. Beton, vasbeton medencékben ún. ciszternákban gyűjtik össze. A medence térfogatát a csapadékmentes idő vízszükséglete határozza meg. Vízkivétel, szivattyúzással, vagy gravitációs úton lehetséges. Víz tisztítása a benyúló vezeték végére szerelt szűrővel, illetve a szívócső köré helyezett kavicshomok szűrőréteggel lehetséges. A nagyobb sűrűségű szennyeződés a fenéken ülepszik le. Felszíni vizek: A felszíni vizek sok szerves és szervetlen anyagot, valamint oldott levegőt tartalmaznak. Felszíni vizek: folyóvíz, természetes és mesterséges tóvíz. A - 3 -

4 növekvő vízigény miatt egyre nagyobb a jelentősége. Vízhozam évszaktól függetlenül közel állandó, de helytől és időtől függően erősen szennyezettek (ipartelepek, mezőgazdasági területek miatt). Vízellátás szempontjából elsőrendű fontosságú folyóvizeink: Duna, Tisza, Maros, Dráva, Szamos; másodrendű fontosságú: Rába, Sajó, Sió, Hernád, Bodrog, Körösök. Természetes vizeink: Balaton, Velencei-tó. Mesterséges tavakat ott létesítenek, ahol a vízjárás nem egyezik meg szükséglettel (Rakaca, Kiskörei-víztároló). Fontosabb szempontok a vízkivételi berendezések telepítésénél: Ismerni kell a legalacsonyabb és a legmagasabb vízszintet, hogy mindig azonos mennyiségű vizet tudjunk kinyerni, Ismerni kell a víz biológiai, kémiai, fizikai, szennyezettségét, a tisztítás miatt, Ismerni kell a víz hőmérsékletének változásait. Kisebb vízmennyiséget vízkivételi csővel termelünk ki, ha a napi vízigény több tízezer köbméter, akkor a parton, vagy a mederben vízkivételi művet létesítenek. Egyenes partszakaszon, a település, vagy az ipartelepek fölött helyezkedhet el. A kitermelő csövet úgy kell elhelyezni, hogy a legkisebb vízállásnál is 2 m-rel legyen a víztükör alatt, a fenék felett pedig 1 m-rel, hogy iszapot ne tudjon beszívni. Felszín alatti vizek: A lehullott csapadék egy része a földbe szivárog. A beszivárgás sebessége függ a felszín alatti gyűjtő terület alakulásától, és a földkéreg vízáteresztő képességétől. A kőzetek vízáteresztő képesség szempontjából lehetnek: Tömött kőzetek (bazalt, gránit), - víznyerés szempontjából jelentéktelenek Üreges, járatos kőzetek (mész. dolomit) - víznyerés szempontjából jelentősek - ezekből nyerjük a karsztvizeket, Porózus, áteresztő kőzetek (homok, kavics) - legjelentősebb a víznyerés szempontjából, Porózus, át nem eresztő kőzetek (agyag, márga). A felszín alatti vizeket nyerhetjük kutakból, galériákból, forrásokból. VERT KÚT (NORTON KÚT): Kisebb üdülők, családi házak időszakos vízigényének kielégítésére alkalmas. Elhelyezése egyszerű, de csak ott használható, ahol a talajvízszint a felszíntől 2-5 m-re van. Két fő részből áll: a perforált szívócsőből és a kútfejből. ÁSOTT KÚT: Alkalmazása: 5-15 m mélyen elhelyezkedő víztartó réteg esetében, ha a vízigény nem túl nagy. Általában 1 m belső átmérőjű betongyűrűkből készítik a kutat, amiket egymásra helyeznek, és így süllyesztik le a munkagödörbe a kívánt mélységig. AKNAKÚT: Alkalmazása: ha a tervezett vízmennyiséget csak nagy kútfelület esetén lehet kitermelni (kicsi a víz belépési sebessége a kútnál). Egy kör alaprajzú henger, - betonból, vasbetonból - amit süllyesztéssel juttatnak le a kívánt mélységbe, és a helyszínen építik meg. CSŐKÚT: Kis vízigény ( m 3 /d) esetén alkalmazható, olcsón elkészíthető fúrt kútfajta. Élővíz mellé telepítik, kútsort alkotnak belőle, tengelye merőleges a talajvíz áramlására. FÚRT KÚT: Kézi vagy gépi fúrással mélyítik, egy vagy több víztartó rétegből nyeri a vizet, mélysége 2000 m is lehet. Ha a vizet rétegvízből nyerjük, artézi kútnak nevezzük. Az artézi víz a légköri nyomásnál nagyobb nyomás alatt áll. Pozitív artézi kút - a víz feljön a felszínre; negatív - ha nem

5 CSÁPOS KÚT: Egy nagyméretű aknából és az aknából kihajtott szűrőcsőből - csápból - áll. Folyók partjára telepítik, vízhozama: m 3 /d. PARTI GALÉRIA: A felszíni vízzel párhuzamosan, attól m-re építik, a szűrőcső merőleges a talajvíz áramlására. A gyűjtőaknából szivattyúzzuk a vizet. MEDERGALÉRIA: Ha a parton nem létesíthető galéria, de a medertérben alkalmas kavicsréteg van, akkor célszerű építeni. A víz ún. szivornyával emelhető a parton lévő gyűjtőaknába. Szűrőkavics réteggel fedik a szivornyát, ezért a szűrés nem kielégítő elsősorban ipari vízként hasznosítható. További tisztítás esetén ivóvíz. KARSZTAKNA: Ritka, mert nagyon költséges (Borsodban használják). FORRÁSFOGLALÁS: A források vizét összegyűjtő létesítmények a forrásfoglalások. A források vize legtöbb esetben tisztítás nélkül, közvetlenül felhasználható. De csak olyan forrásra szabad építeni, amelynél hosszú megelőző vizsgálatokkal, mérésekkel meggyőződtek a víz összetételéről, vízhozamáról. Úgy kell megvalósítani, hogy a víz a lehető legkisebb ellenálláson keresztül jusson a létesítménybe. A duzzasztást kerülni kell. Az összegyűjtött víz gravitációs csővezetékkel elvezethető. 2. Vízellátási rendszerek kialakítása (egyéni, közműves). Víztárolás, víztározók, vízkezelés, víztisztítás Közműves vízellátási rendszerek: A kitermelt és kellően megtisztított vizet el kell juttatni a fogyasztóhoz. A csőhálózat a vizet kifogástalan minőségben és kellő mennyiségben juttatja a fogyasztási helyre. A csővezeték részei: o fővezeték (fő tápvezeték) a víznyerés helyétől az ellátási terület széléig (átfolyómedencéig, szivattyútelepig) haladó vezeték, a teljes vízmennyiséget szállítja. o főnyomócső az ellátási területen belül a legnagyobb vízmennyiséget szállító csővezeték, bekötővezetéket általában nem kötnek rá. o elosztóhálózat elosztja a vizet a fogyasztók felé. A vezetékek kialakítása háromféle lehet: o ágas: Ha a település és a fogyasztók szétszórtan helyezkednek el, a főnyomócsövet a nagy fogyasztású területen vezetik, és ebből ágaztatják le a fogyasztókat ellátó elosztóvezetékeket. Az elosztóvezetékek vakon végződnek. Hátrányai: - sérülés esetén nagy területek maradnak víz nélkül (tűz); - nagy a nyomásingadozás, nagy vízkivétel esetén; - az ágvezetékekben vízlökések keletkezhetnek, amelyek károsak a csővezetékre, tömítésekre, berendezési tárgyakra

6 o összekapcsolt rendszer: Ha az ágas elrendezés vakvégződéseit összekapcsoljuk, akkor jön létre az előbbinél gazdaságosabb, és kedvezőbben üzemeltethető összekapcsolt rendszer. Az előbb felsorolt hátrányok részben kiküszöbölhetőek. A nagyobb távolságban lévő vakvégződések összekötését kerülni kell gazdaságtalan lenne a fektetése o körvezetékes rendszer: Nagyobb településeken, városokban alkalmazzák ezt a rendszert. A főnyomócső kör vagy ehhez hasonló alakzatban halad a fogyasztási területen és önmagába tér vissza. A külső közműhálózat vezetékeit a fagyveszély miatt legalább 1,20 m mélyen helyezik el a talajban, és 1-3 % lejtéssel a teljes leüríthetőség és légzsákképződés elkerülése érdekében. Egyéni vízellátási rendszerek: A közmű nélküli helyeken is gyakran építkezünk, és itt is szükség van vízellátásra. Minden olyan épületet, amelyben huzamosabb ideig ember tartózkodhat, legfeljebb 250 m-es körzeten belül el kell látni olyan víznyerő hellyel, amelyből emberi fogyasztásra alkalmas víz nyerhető. Ha 200 m-en belül van közműszerű vízellátási vezeték, az épületet kötelező abba bekapcsolni. Víztárolók: A vízellátás folyamatossága víztárolók alkalmazásával valósítható meg. Célja: a vízfogyasztás és termelés közötti különbség kiegyenlítése, a csőhálózat nyomásingadozásának kiegyenlítése, víztartalék képzése, gazdaságos üzemmenet megvalósítása, lehetővé tenni a kutak egyenletes szivattyúzását, tűzoltóvíz tartalékolása. A víztárolás megoldható földbe süllyesztett medencével vagy víztoronv létesítésével. Medence esetén kerülni kell a víz pangását - a vízbevezetés és a vízkivétel nem lehet egymás mellett -, ezért terelőfalakat építenek be, és ezzel a vizet áramlásra kényszerítik. Víztornyot akkor létesítenek, ha nincs természetes magasság a fogyasztási területen,- a víztorony lényegében egy toronyszerű tartószerkezet, melynek tetején van a medence - A víztorony nemcsak tárolja a vizet, hanem kiegyenlíti csőhálózati nyomásingadozásokat is

7 Víztisztítás: A vizek szennyeződése az emberi tevékenység miatt egyre növekszik, ezért a vizek tisztításának egyre nagyobb a jelentősége. A víz tisztításán több egymás után végzett műveletet értünk, melynek végén a víz megfelel az egészségügyi vagy technológiai előírásoknak. A tisztítás során nem az összes műveletet végzik el, hanem csak az adott vízben lévő szennyeződések eltávolításához szükségeseket. Mechanikai tisztítók: I. Durva szűrés: A vízben úszó, lebegő nagyobb és szilárd szennyeződéseket lehet eltávolítani. Főként felszíni vizeknél szükséges. A szűrést az ún. gereb végzi, felfogja a vízen úszó faágakat, állati tetemeket, jégtáblákat. II. Középszűrés: A kisebb méretű úszó, lebegő szennyeződések eltávolítása, eszközei a dob- vagy szalagszűrők. A tisztítást egy keretre erősített szitaszövet végzi. Dobszűrőt állandó vízszintnél; szalagszűrőt változó vízszintnél használunk. III. Ülepítés: A vízben lebegő szennyezőanyagokat vegyszer adagolása nélkül, gravitációs úton távolítjuk el. IV. Derítés: Vegyszeradagolással együtt járó, különleges ülepítési folyamat, minek során az igen finom lebegő anyagok is eltávolíthatók. Alumínium-szulfátot, nátrium-aluminátot, vagy vas-kloridot használnak. V. Finom szűrés: Az ülepítés és derítés után még a vízben maradt szennyeződések eltávolítása. A nyersvizet kvarchomok szűrőrétegen vezetik keresztül. Lehet lassú (0,05-05 m/h, nyitott medence) vagy gyors (2,5-15 m/h, nyitott vagy zárt medence). Oldott szennyezők eltávolítása: A vízben lévő szén-dioxid, vas- és mangánvegyületek, a kellemetlen ízt és szagot adó oldott szennyeződések eltávolítása I. Gáztalanítás: A természetes vizekben, de főleg a talajvizekben lévő gázok eltávolítása. Legegyszerűbb módja a csörgedeztetés. Hatékonyabb és kevésbé fertőzésveszélyes, ha zárt tartályban végzik ún. levegőztetéssel. Kémiai gáztalanítás- a vízben lévő agresszív CO 2 lekötése. - az ún. márványszűrés. II. Vas- és mangántalanítás: A gáztalanításhoz hasonló tartályban végzik levegőztetéssel, szűrőréteg alkalmazásával. Szagok és ízek eltávolítása: A felszíni vizek íz- és szagtartalmát szerves eredetű bomlástermékek okozzák. Ezeket megszüntethetjük: o levegőztetéssel, o aktív szenes kezeléssel, o oxidációval. Levegőztetéssel az oldott gázok távolíthatóak el. Az aktív szenes kezelés lényege, hogy a szén nagy felülete abszorbeálja azokat az anyagokat, amelyek a kellemetlen ízt és szagot okozzák. Biológiai tisztítás: Az algásodás és kagylósodás megszüntetése. Ellenszerük a termikus kezelés percig a vizet C-ra melegítik. Vízkezelés: Fertőtlenítés: Az emberi szervezetre káros mikroorganizmusok elpusztítása. Klórozás: A leggyakrabban végzett fertőtlenítési eljárás. Többnyire klórgázzal végzik. A klórgázt nem közvetlenül a vízbe juttatják, hanem nagy töménységű klóros vizet adagolnak a tisztítandó vízhez

8 Ózonkezelés: Az eljárás nagy hatékonyságú, hátránya, hogy az ózon nem tárolható, ezért az adagolás helyén kell előállítani. Az előállításhoz villamos áram szükséges ezért csak ott gazdaságos, ahol a villamos energia olcsó. Ibolyántúli sugarakkal való kezelés: Még drágább, mint az ózonkezelés. Fluorozás: A fogak zománcának védelme érdekében egyes helyeken a vízbe nátrium-fluoridos oldatot adagolnak. Nagy koncentrációban viszont az egészségre ártalmas. Vízlágyítás: A vízben keménységet okozó kalcium- és magnéziumsók eltávolítása. Épületgépészetben nagy a jelentősége. Vízkő kicsapódik a melegítés hatására és a kazán oldalán lerakódik (kazánkő). Rossz hővezető, lerontja a hőátbocsátási viszonyokat. Vízlágyító lejárások: termikus eljárás, vegyszeres eljárás, ioncserélős eljárás, fordított ozmózis eljárás. Termikus eljárás: Megvalósítható melegítéssel, (keménység nem változik) elpárologtatással,(lágy vizet kapunk) fagyasztással. Rendkívül drága, ezért épületgépészetben ritkán alkalmazzuk. Vegyszeres lágyítás: Mésztejes lágyítás. A lágyítandó vízhez meszet adagolnak. Ez az eljárás csak a változó keménységet csökkenti, az állandó keménység (karbonátkeménység) nem változik. Ioncserés lágyítás: A kemény vizet olyan szűrőanyagon vezetik át, amelyben a keménységet okozó sók ionjai a szűrőanyagon lévő ionokkal cserélődnek fel. Mivel az állandó és a változó keménységet is megszünteti, ezért igen hatásos. (a víz 0,1 nk -ig lágyítható) Fordított ozmózis eljárás: Lényege egy 1-10 Ǻngstrom áteresztő képességű membrán. Az ennél nagyobb szennyeződéseket kiszűri, teljesen sótlan vizet enged át. A berendezés nagy ellenállása miatt egy szivattyú beépítése szükséges Egyéb lágyítási eljárások: Mágneses és elektromos erőtérben történő lágyítás, csak tiszta hideg vízben alkalmazhatóak. 3. Különféle létesítmények vízigényének meghatározása. A vízfogyasztók vízfelhasználása változó. A változás a napok, hetek és évszakok függvénye. A település jellegétől is függ: - lakó,- ipari,- mezőgazdasági,- üdülő,- szabadidő. A vízellátás módja lehet vízvezetékes (q n =80-350l/fő*d); vagy közkifolyóról (q n =30-50 l/óra) való vízhordás. A lakások típusa szerint lehet:- belső vízvezeték nélkül, közös csapolóhellyel;- belső vízvezeték, különféle komfortfokozattal;- lakósság szociális helyzete és kultúráltsága szerint;- földrajzi helyzet, éghajlati viszonyok, országok szokásai

9 Az épületgépészeti méretezéshez meg kell határoznunk az épületek napi, órai és csúcsfogyasztását. Napi vízigény: Az egy főre eső napi vízfogyasztást fejadagnak, vagy fajlagos vízfogyasztásnak nevezzük. Lakóépület esetén: q d =n*q n [l/d, m 3 /d] q d =napi vízigény, n=vízfelhasználók száma, q n =fajlagos vízigény [l/fő*d; m 3 /fő*d; táblázatból]. Ipari épület esetén: Ipari épületek vízigénye az ott dolgozó emberek vízszükséglete és a technológiai vízigény összege. q d =n*q n +q t q t =technológiai vízigény Órai vízigény: q h =B*q d /24 [l/h; m 3 /h] Csúcsfogyasztás: A mértékadó másodpercenkénti vízfogyasztás (mértékadó terhelés) az a vízmennyiség, ami egy csőszakaszon egy időegység alatt átfolyik a csapolóberendezések egy részének egyidejű használatát feltételezve. Ez a vízmennyiség a várható csúcsterhelés az adott épületre. Lakóépületekben a mértékadó terhelés: qv=0,2* a N + k N [l/s] N=csapolóberendezések terhelési egyenértékeinek összege, K=csapoló-egyenértéktő függő tényező (táblázat) Kommunális épületben: qv=0,2 * a a N [l/s] 4. Vízhálózatok nyomásviszonyai. Az üzemi nyomás az épületen belül: Dp ü =Dp v +Dp m +Dp g+ Dp k Ebből kifejezve a veszteségekre fordítandó nyomás: Dp v =Dp ü -Dp m -Dp g -Dp k [Pa] ahol: Dp v - a veszteségre elhasználható nyomás [Pa] Dp ü - üzemi nyomás a bekötésnél [Pa] Dp m - vízmérő ellenállása [Pa] 2 qvf szárnykerekes:dp m = Δpn q ; q vf - fogyasztott vízmennyiség [m 3 /h] m q m - névleges átfolyás [m 3 /h] a fogyasztott vízm. 2-szereséhez választott mérő Dp n - a mérő névl. ell. [Pa; vagy bar] maximum 0,25 bar vagy Pa lehet Woltmann vízmérő: Dp m =q 2 vf*c [Pa;] C - korrekciós tényező (tábl.) - 9 -

10 Dp g - a legmagasabban levő csapoló geodetikus magasságának megfelelő nyomás a becsatlakozáshoz képest (Dp g =r*g*h) [Pa] Dp k - kifolyási nyomás (ált. 0,5 bar, de szelepes öbl. WC esetén 0,7 bar) ( Pa Pa) Ha a veszteségre elhasználható nyomás: nagyon kicsi - túl nagy csöveket kellene beépíteni, hogy megfelelő mennyiségű vizet kapjunk a fogyasztóhelyen nulla vagy negatív - nyomásfokozóra van szükség (nincs elhasználható nyomás, a hálózat nem méretezhető, nem fog víz folyni a csapolónál) A veszteségre fordítandó nyomás (Dp v ) két részből áll: o Az áramláskor keletkező súrlódási nyomásveszteségből: l Δps = λ p d [Pa] l - lambda - súrlódási tényező (táblázat) d l - csővezeték hossza [m] d - csővezeték átmérője [m] ρ 2 p d - 2 v - dinamikus nyomás [Pa] súrlódási veszteségmagasság: 2 l v h s = λ [m] v - áramlási sebesség épületen belül 1-3 m/s d 2 g o Az alaki ellenállás nyomásveszteségéből: Δp = ζ [Pa] z - zéta - alaki ellenállás tényező (táblázat) a p d alaki veszteségmagasság: 2 v h a = ζ [m] 2 g A súrlódási veszteség az összes veszteség %-át teszi ki. A fajlagos súrlódási veszteség: A Δpv s' = [Pa/m] A - arányossági tényező, az összes l veszteségből a súrl. veszt. aránya. (vízellátásnál 0,5) Σl - a mértékadó vezeték összes hossza (a kiindulástól - utcai leágazás - a legmagasabb csapolóig) A fajlagos súrlódási veszteség ismeretében megállapítható, hogy mikor kell nyomásfokozót beépíteni. Ha s Pa/m, akkor nyomásfokozóra van szükség. Ilyenkor azt kell meghatározni, hogy mekkora legyen a hidrofor minimális nyomása. Dp min =Dp g +Dp k +Dp v Itt a mérő ellenállását nem kell figyelembe venni, mert a nyomásfokozót a mérő után építik be. A hálózatnak jól kell működnie akkor is amikor a hidroforban minimális nyomás van, ezért erre kell méretezni a hálózatot

11 Dp v =2 * s * Σl s - súrlódási veszt. a nyomásfokozó után, Pa/m közé célsz. felvenni. Σl - a mértékadó vezeték összes hossza A hidrofornak van egy min. és egy max. nyomása, a kettőt egymáshoz viszonyítva kapunk egy nyomásviszonyszámot: pmin α = p min, p max - abszolút nyomások bar-ban p max (Dp+1bar) Az a 0,7-0,9 között lehet. Ha kevesebb, akkor nagy a csapolóknál a nyomás ingadozása. Ha 1 lenne, akkor lenne ideális, de ekkor túl nagy tartályra lenne szükség. pmin p max = α Ezt a nyomást kell a szivattyúnak előállítania. Ha a hidrofort megszakítótartállyal kell üzemeltetni, akkor Dp sziv =Dp max ; Dp max =p max -1bar. Ha a hidrofort közvetlenül a közműhálózatra kapcsolhatjuk, (nem kell tartály) akkor Dp sziv =Dp max -(Dp ü -Dp m ). 5. Padlástartályos (hidroglóbusz) vízellátás kialakításának és méretezési módozatainak bemutatása a különféle üzem-viszonyokra. Rajzolja fel a magas házak vízellátásánál alkalmazott zónás rendszereket. Padlástartály Ha a rendelkezésre álló nyomás Pa/m arány alá esik, nyomásfokozó beépítése válik szükségessé. Padlástartályos (hidrosztatikus) vízellátási módozat alkalmazását indokolhatja: nincs vezetékes vízellátás magas házak zónás vízellátása nyomásviszonyok (terepadottságok) fogyasztási ingadozások gazdaságossági szempontok egyéb adottságok Alapvető igény, hogy mindig legyen megfelelő nyomás és vízmennyiség. Optimális legyen a beruházási és az üzemeltetési költség. Vízmennyiség (vízáram): Függ a fogyasztási szokásoktól, nem lehet pontosan meghatározni, de jó közelítéssel behatárolható. Nyomás: A legtávolabbi fogyasztási helyen is megfelelő legyen. (Legmagasabban és legtávolabbi csapoló) Beruházási költségek: tartályok, szivattyúk, egyéb szerkezetek Üzemeltetési költségek: javítás, karbantartás, felújítás

12 Szivattyúk üzeme lehet: folyamatos 0-24 szakaszos (csak, ha fogyasztás van) éjszakai (csak, az alacsonyabb tarifájú időszakban) Méretezés módja: Számítással illetve Grafikusan (grafikus integrálással) Vízfogyasztás időszakokra lebontva, ábrázolva (oszlopdiagram) Táblázatos méretezés: 1, a napi fogyasztás két órás időközökben való meghatározása 2, ez alapján a napi vízigény összegzése 3, minden egyes szivattyú üzemmódban a kétórai vízszállítás kiszámítása 4, ez alapján a napi vízszállítás összegzése 5, az igény és a szállítási különbség meghatározása minden két órában 6, a tartály térfogatának meghatározása a legnagyobb minimum és a legnagyobb maximum közötti különbség. Magas házak vízellátása Magas háznak tekintjük azt az épületet, aminek a legfelső párkánya 30 m-nél magasabban van a 0 szinttől

13 Az épületet függőlegesen zónákra osztják, úgy, hogy egy-egy zónában a max. nyomás ne legyen több 3-4 bar-nál. Az ábra szerint az egyik esetben az A vezeték látja el az alsó szinteket vízzel, míg a felső szinteket nyomólégüst segítségével látjuk el vízzel. A másik esetben a B vezetéken felmegy a víz a felső emeleten elhelyezett tartályba, és innen gravitációsan látjuk el a felső zónát vízzel + ez a tartály szolgáltatja az egész épület számára a tűzoltóvizet. Lehet más megoldás is, pl.: a hidrofor elhelyezhető a 7. emeleten is, stb. 6. Hidroforos vízellátás méretezése. A méretezés elve: A hasznos térfogat meghatározása: 1) Vízoldalról 2) Levegőoldalról 3) Előzőek összevetése 1) Vízoldalról: töltött állapotban a vízszint p max -nál van, ürített állapotban p min -nél van.(nyomáskapcsoló vezérli a szivattyút: p min -nél indítja, p max -nál leállítja szivattyút). A hidroforos vízellátás periodikus. Egy periódus a szivattyú bekapcsolásától az újabb bekapcsolásig tart. Jele: t (tau), két részperiódusból áll: t 1 -töltés - szivattyú megy t 2 -ürítés - szivattyú áll

14 q& q & a v = 0,2 α N + k = 2 & vsz q v Vh τ = C [s] q & vsz q& vsz Vh = τ [m 3 ] C Minél rövidebb a periódusidő, annál kisebb tárolótérfogat adódik. Egyik szélsőértéke, mikor t=0, V=0, ez a már említett folyamatos szivattyú-üzem, mikor nincs szükség hidroforra. A t min értékét behatárolja, hogy a szivattyú egy óra alatt hányszor kapcsolhat be. Ez a szivattyú kapcsolási száma. Jele: z [1/h] 3600 τ min = [s] z N [l/s] V h 3600 q& vsz z 4 = [m 3, vagy l] q vsz behelyettesítése vagy l/s, vagy m 3 /s-ban. Levegőoldalról: V max *p min =V min *p max Vmax pmin = = α - nyomásviszonyszám Vmin pmax V h = 0,8 V ( 1 α) A két képletet összevonva megkapom a tároló térfogatát.: & vsz 3600 q = 0,8 V 1 z 4 3 m q& vsz 1125 s V = 1 1 α z h ( α ) [m 3 ] V áll V = 5 1 V max levegőtérfogat esetén is kell annyi víznek maradnia a tartályban, hogy az elvezetőcsonk víz alatt legyen, különben levegő kerül a rendszerbe. Ez az állandó víztérfogat

15 A tartály beüzemelése: 1) Feltöltöm a tartályt a V áll +V h vízmennyiséggel, 2) Kompresszorral belepumpálom p max értékét, 3) A V áll +V h vízmennyiséghez hozzáadom a 0,1*V min értéket és ide húzok egy második vonalat. Ha a levegő annyira elfogyott, (a víz elnyeli a levegőt) hogy eléri ezt a (szaggatottal jelölt) vonalat, a vízszint, akkor levegőt kell belepumpálni a tartályba, hogy a vízszint ismét V áll +V h -nál legyen

Vízellátási rendszerek

Vízellátási rendszerek Vízellátási rendszerek A kitermelt és megtisztított vizet a fogyasztóhoz kell juttatni. A fogyasztóhoz a víz el juttatása a csőhálózaton keresztül történik. Vízvezeték hálózat fő részei: - fő vezeték:

Részletesebben

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék

TERVEZETT TÉMAKÖRÖK. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés. BME Szilárdságtani és Tartószerkezeti Tanszék TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. Építmények álló vízben III. IV. Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. A

Részletesebben

Norit Filtrix LineGuard

Norit Filtrix LineGuard Norit Filtrix LineGuard BEMUTATÁS A LineGuard egy ultraszűrést alkalmazó vízkezelő rendszer. Az ultraszűrő (UF) alkalmazása nagyon széleskörű ezek egyike az ivóvíz kezelés. Felhasználási területek: Az

Részletesebben

Tanszék. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés TERVEZETT TÉMAKÖRÖK TARTALOM

Tanszék. Tartószerkezet-rekonstrukciós Szakmérnöki Képzés TERVEZETT TÉMAKÖRÖK TARTALOM TERVEZETT TÉMAKÖRÖK I. Alapfogalmak, a víz jellemzői II. III. IV. Építmények álló vízben Építmények mozgó vízben Vízmennyiségek építmények környezetében V. Vízelvezetés szabad felszínű medrekben VI. VII.

Részletesebben

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3.

1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. 1. Előadás 1. Ismertesse a települési vízgazdálkodás idealizált rendszerét (ábra)! Mi értendő idealizált rendszer alatt? 2. 3. Ismertesse a települési vízgazdálkodás rendszerét, nyílt rendszerként (ábra)!

Részletesebben

Vízszállító rendszerek a földkéregben

Vízszállító rendszerek a földkéregben Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék

Részletesebben

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület:

Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: Hidrofortartályok: Alkalmazási terület: A hidrofor a vízellátó rendszerek nyomásingadozásainak a kiegyenlítésére, valamint a hálózati nyomásfokozás segédberendezéseként alkalmazható. Szivattyú, kompresszor

Részletesebben

Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái

Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái Közművek c. tantárgy 2. előadásának témái Vízellátó rendszerek: a vízellátó rendszerek létesítményei, létesítménycsoportjai Vízbeszerzés - A felhasználható vizek; vízszerzési módok és berendezések. Víztisztítási

Részletesebben

Szakmai ismeret A V Í Z

Szakmai ismeret A V Í Z A V Í Z A hidrogén oxidja (H 2 O). A Földön 1 az egyik legelterjedtebb vegyület, molekula (2H 2 O). Színtelen, szagtalan folyadék, légköri (1013 mbar ~ 1013 hpa) nyomáson 0 o C-on megfagy, 100 o C-on forr,

Részletesebben

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus

Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Készítette: Bíró Gábor környezettan alapszakos hallgató Témavezető: Hideg Miklós okl. vegyész Belső konzulens: Dr. Barkács Katalin adjunktus Budapest 2013. Célkitűzés Ózd és térsége vízellátásának fejlesztése

Részletesebben

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból:

Fordított ozmózis. Az ozmózis. A fordított ozmózis. Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: Fordított ozmózis Idézet a Wikipédiából, a szabad lexikonból: A fordított ozmózis során ha egy hígabb oldattól féligáteresztő és mechanikailag szilárd membránnal elválasztott tömény vizes oldatra az ozmózisnyomásnál

Részletesebben

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek

Vízminőség, vízvédelem. Felszín alatti vizek Vízminőség, vízvédelem Felszín alatti vizek A felszín alatti víz osztályozása (Juhász J. 1987) 1. A vizet tartó rétegek anyaga porózus kőzet (jól, kevéssé áteresztő, vízzáró) hasadékos kőzet (karsztos,

Részletesebben

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK

ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK ÖSSZEFOGLALÁS HŐTANI FOLYAMATOK HŐTÁGULÁS lineáris (hosszanti) hőtágulási együttható felületi hőtágulási együttható megmutatja, hogy mennyivel változik meg a test hossza az eredeti hosszához képest, ha

Részletesebben

1. feladat Összesen 17 pont

1. feladat Összesen 17 pont 1. feladat Összesen 17 pont Két tartály közötti folyadékszállítást végzünk. Az ábrán egy centrifugál szivattyú- és egy csővezetéki (terhelési) jelleggörbe látható. A jelleggörbe alapján válaszoljon az

Részletesebben

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával

Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával 2. Junior szimpózium 2011. december 9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mélységi víz tisztítására alkalmas komplex technológia kidolgozása biológiai ammónium- mentesítés alkalmazásával Készítette:

Részletesebben

Az egyes technológiai elemek méretezése és

Az egyes technológiai elemek méretezése és Az egyes technológiai elemek méretezése és technológiai kialakítása. GÁZMENTESÍTÉS Gázbevitel, gázeltávolítás célja: ivóvíz fizikai és vagy kémiai sajátosságainak közvetett vagy közvetlen javítása. Ez

Részletesebben

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek

TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek TALAJVÉDELEM XI. A szennyezőanyagok terjedését, talaj/talajvízbeli viselkedését befolyásoló paraméterek A talajszennyezés csökkenése/csökkentése bekövetkezhet Természetes úton Mesterséges úton (kármentesítés,

Részletesebben

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program

Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Mikroszennyezők az ivóvízben és az Ivóvízminőség-javító Program Dr. Czégény Ildikó, TRV (HAJDÚVÍZ) Sonia Al Heboos, BME VKKT Dr. Laky Dóra, BME VKKT Dr. Licskó István BME VKKT Mikroszennyezők Mikroszennyezőknek

Részletesebben

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban

AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban AZ RO (fordított ozmózis) víztisztítóinkról általánosságban A fordított ozmózis technológiával működő VÍZTISZTÍTÓK, a mosogatópultba könnyen beépíthetőek, használatuk kényelmes, mert a normál ivóvízhálózatra

Részletesebben

A természetes vizek összetétele

A természetes vizek összetétele A természetes vizek összetétele A természetes édesvizek közül nem mindegyiket lehet közvetlenül mindenre felhasználni. Általában nem gondolkodunk azon, hogy miért nem habzik úgy a szappan egy karszthegységbeli

Részletesebben

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez?

Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? Próhászkáné Varga Erzsébet Hogyan válasszunk ventilátort légtechnikai rendszerekhez? A követelménymodul megnevezése: Fluidumszállítás A követelménymodul száma: 699-06 A tartalomelem azonosító száma és

Részletesebben

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása

1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA. A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása 1. A VÍZ SZÉNSAV-TARTALMA A víz szénsav-tartalma és annak eltávolítása A természetes vizek mindig tartalmaznak oldott széndioxidot, CO 2 -t. A CO 2 a vizekbe elsősor-ban a levegő CO 2 -tartalmának beoldódásával

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM A /07 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/06 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK

FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK FIZIKA II. 2. ZÁRTHELYI DOLGOZAT A MŰSZAKI INFORMATIKA SZAK 2007-2008-2fé EHA kód:.név:.. 1. Egy 5 cm átmérőjű vasgolyó 0,01 mm-rel nagyobb, mint a sárgaréz lemezen vágott lyuk, ha mindkettő 30 C-os. Mekkora

Részletesebben

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz!

Természetes vizek, keverékek mindig tartalmaznak oldott anyagokat! Írd le milyen természetes vizeket ismersz! Összefoglalás Víz Természetes víz. Melyik anyagcsoportba tartozik? Sorolj fel természetes vizeket. Mitől kemény, mitől lágy a víz? Milyen okokból kell a vizet tisztítani? Kémiailag tiszta víz a... Sorold

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ

KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ A MINTAFELADATOKHOZ I. Tesztfeladatok Összesen: 40 pont Környezetvédelem témakör Maximális pontszám:

Részletesebben

AQUAFILTER EXCITO-B ÁSVÁNYI ANYAGOT MEGTARTÓ VÍZTISZTÍTÓ HELYEZÉSI SEGÉDLET V2. 1.oldal

AQUAFILTER EXCITO-B ÁSVÁNYI ANYAGOT MEGTARTÓ VÍZTISZTÍTÓ HELYEZÉSI SEGÉDLET V2. 1.oldal AQUAFILTER EXCITO-B ÁSVÁNYI ANYAGOT MEGTARTÓ VÍZTISZTÍTÓ ÜZEMBE HELYEZÉSI SEGÉDLET WWW.KRIMMLER.HU 2014 V2 1.oldal Biztonsági előírások: FIGYELEM! A rendszer nem használható mikrobiológiailag szennyezett

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek középszint 111 ÉRETTSÉGI VIZSGA 201. október 1. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Hőkerék készítése házilag Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért

Részletesebben

Tápvízvezeték rendszer

Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer Tápvízvezeték rendszer A kutaktól a víztisztító üzemig vezetı csövek helyes méretezése rendkívüli jelentıséggel bír a karbantartási és az üzemelési költségek tekintetében. Ebben

Részletesebben

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos

A szilárd testek alakja és térfogata észrevehetően csak nagy erő hatására változik meg. A testekben a részecskék egymáshoz közel vannak, kristályos Az anyagok lehetséges állapotai, a fizikai körülményektől (nyomás, hőmérséklet) függően. Az anyagokat általában a normál körülmények között jellemző állapotuk alapján soroljuk be szilád, folyékony vagy

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Vízminőségvédelem km18

Vízminőségvédelem km18 Vízminőségvédelem km18 2004/2005-es tanév I. félév 4. rész Dr. Zseni Anikó egyetemi adjunktus, SZE, MTK, ÉKI, Környezetmérnöki Tanszék Vízkészlet-gazdálkodás ~ a természetes és felhasználható vízkészletek

Részletesebben

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1

Életünk és a víz. Kiss Miklós www.vizinform.hu. Kiss Miklós 1 Életünk és a víz Kiss Miklós www.vizinform.hu Kiss Miklós 1 Víz,ha csak életünkhöz lenne szükséges rádde magad vagy az élet! Nincs arra szó, mily fenséges enyhülést ad csodás üdeséged. Hajdan volt erőnk,

Részletesebben

Vízkémia Víztípusok és s jellemző alkotórészei Vincze Lászlóné dr. főiskolai docens Vk_7 1. Felszíni vizek A környezeti hatásoknak leginkább kitett víztípus Oldott sótartalom kisebb a talaj és mélységi

Részletesebben

Vízvédelem KM011_ /2016-os tanév II. félév. 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás

Vízvédelem KM011_ /2016-os tanév II. félév. 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 5/A rész: Vízkezelés, csatornázás Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Vízkitermelés felszíni vizeket:

Részletesebben

(2006. október) Megoldás:

(2006. október) Megoldás: 1. Állandó hőmérsékleten vízgőzt nyomunk össze. Egy adott ponton az edény alján víz kezd összegyűlni. A gőz nyomását az alábbi táblázat mutatja a térfogat függvényében. a)ábrázolja nyomás-térfogat grafikonon

Részletesebben

Feladatlap X. osztály

Feladatlap X. osztály Feladatlap X. osztály 1. feladat Válaszd ki a helyes választ. Két test fajhője közt a következő összefüggés áll fenn: c 1 > c 2, ha: 1. ugyanabból az anyagból vannak és a tömegük közti összefüggés m 1

Részletesebben

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM

A 10/2007 (II. 27.) 1/2006 (II. 17.) OM T /1 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai

Hidrosztatika. Folyadékok fizikai tulajdonságai Hidrosztatika A Hidrosztatika a nyugalomban lévő folyadékoknak a szilárd testekre, felületekre gyakorolt hatásával foglalkozik. Tárgyalja a nyugalomban lévő folyadékok nyomásviszonyait, vizsgálja a folyadékba

Részletesebben

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus

54 582 06 0010 54 01 Épületgépész technikus Épületgépészeti technikus Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 133/2011. (VII. 18.) Korm. rendelet alapján. Szakképesítés, szakképesítés-elágazás, rész-szakképesítés,

Részletesebben

A SOPRON TÉRSÉGI VÍZELLÁTÓ RENDSZER FŐNYOMÓ VEZETÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJÁT MEGALAPOZÓ HIDRAULIKAI VIZSGÁLAT

A SOPRON TÉRSÉGI VÍZELLÁTÓ RENDSZER FŐNYOMÓ VEZETÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJÁT MEGALAPOZÓ HIDRAULIKAI VIZSGÁLAT A SOPRON TÉRSÉGI VÍZELLÁTÓ RENDSZER FŐNYOMÓ VEZETÉKEINEK REKONSTRUKCIÓJÁT MEGALAPOZÓ HIDRAULIKAI VIZSGÁLAT Csernyi Róbert Kárász Tibor XXI. Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár 2014. szeptember 18-19. Előadó:

Részletesebben

Folyadékok és gázok áramlása

Folyadékok és gázok áramlása Folyadékok és gázok áramlása Gázok és folyadékok áramlása A meleg fűtőtest vagy rezsó felett a levegő felmelegszik és kitágul, sűrűsége kisebb lesz, mint a környezetéé, ezért felmelegedik. A folyadékok

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK KÖRNYEZETVÉDELEM-VÍZGAZDÁLKODÁS ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Tesztfeladatok Környezetvédelem témakör Összesen: 40 pont Maximális pontszám: 20 pont 1. Az alábbi négyféle asszociáció

Részletesebben

Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése. Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék

Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése. Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék Fűtési rendszerek hidraulikai méretezése Baumann Mihály adjunktus Lenkovics László tanársegéd PTE MIK Gépészmérnök Tanszék Hidraulikai méretezés lépései 1. A hálózat kialakítása, alaprajzok, függőleges

Részletesebben

Vízműkezelő Vízműkezelő 2/44

Vízműkezelő Vízműkezelő 2/44 A 10/2007 (II. 27.) SzMM rendelettel módosított 1/2006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

Vízminőségi követelmények

Vízminőségi követelmények i követelmények 1. sz. fólia A kazán alapanyagok tulajdonságai 2. sz. fólia Alapanyagok tulajdonságai Elterjedt kazán alapanyagok Öntöttvas Acéllemez Alumínium Vas 3. sz. fólia A korrózió A fémes anyagoknak

Részletesebben

Alépítményi és felszíni vízelvezetések

Alépítményi és felszíni vízelvezetések Alépítményi és felszíni vízelvezetések A vízelvezetésről általában A talajban és a felszínen megtalálható különbözõ megjelenési formájú vizek veszélyt jelenthetnek az épületeinkre. Az épületet érõ nedvességhatások

Részletesebben

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02.

Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség. Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánás geotermia projekt lehetőség Előzetes értékelés Hajdúnánás 2011. 09. 02. Hajdúnánástól kapott adatok a 114-es kútról Általános információk Geotermikus adatok Gázösszetétel Hiányzó adatok: Hő

Részletesebben

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ!

SZOLGÁLATI TITOK! KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! A 10/007 (II. 7.) SzMM rendelettel módosított 1/006 (II. 17.) OM rendelet Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről alapján. Szakképesítés,

Részletesebben

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk

3. Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 3 Gyakorlat Áramlástani feladatok és megoldásuk 681 Feladat Adja meg Kelvin és Fahrenheit fokban a T = + 73 = 318 K o K T C, T = 9 5 + 3 = 113Fo F T C 68 Feladat Adja meg Kelvin és Celsius fokban a ( T

Részletesebben

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar

Folyamatirányítás. Számítási gyakorlatok. Gyakorlaton megoldandó feladatok. Készítette: Dr. Farkas Tivadar Folyamatirányítás Számítási gyakorlatok Gyakorlaton megoldandó feladatok Készítette: Dr. Farkas Tivadar 2010 I.-II. RENDŰ TAGOK 1. feladat Egy tökéletesen kevert, nyitott tartályban folyamatosan meleg

Részletesebben

Hidrosztatika, Hidrodinamika

Hidrosztatika, Hidrodinamika Hidrosztatika, Hidrodinamika Folyadékok alaptulajdonságai folyadék: anyag, amely folyni képes térfogat állandó, alakjuk változó, a tartóedénytől függ a térfogat-változtató erőkkel szemben ellenállást fejtenek

Részletesebben

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata

Természetes vizek szennyezettségének vizsgálata A kísérlet, mérés megnevezése, célkitűzései: Természetes vizeink összetételének vizsgálata, összehasonlítása Vízben oldott szennyezőanyagok kimutatása Vízben oldott ionok kimutatása Eszközszükséglet: Szükséges

Részletesebben

Membránok alkalmazása a Wanhua Borsodchem ipari víz előállítási tecnológiáiban. Budapest

Membránok alkalmazása a Wanhua Borsodchem ipari víz előállítási tecnológiáiban. Budapest Membránok alkalmazása a Wanhua Borsodchem ipari víz előállítási tecnológiáiban Budapest 2019.02.26. Tartalomjegyzék Wanhua BorsodChem történetének mérföldkövei BorsodChem általános vízforgalma Sajó vízminőségének

Részletesebben

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL

SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK TÉTEL FŐVÁROSI SZAKMAI TANULMÁNYI VERSENY SZAKKÖZÉPISKOLAI VERSENYEK KÉMIA FELADATOK Rendelkezésre álló idő: 30 perc Elérhető pontszám: 20 pont 2007-2008. FŐVÁROSI PEDAGÓGIAI ÉS PÁLYAVÁLASZTÁSI TANÁCSADÓ INTÉZET

Részletesebben

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek

VÁZLATOK. XV. Vizek a mélyben és a felszínen. Állóvizek folyóvizek VÁZLATOK XV. Vizek a mélyben és a felszínen Állóvizek folyóvizek Az állóvizek medencében helyezkednek el, ezért csak helyzetváltoztató mozgást képesek végezni. medence: olyan felszíni bemélyedés, melyet

Részletesebben

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján!

1.1 Hasonlítsa össze a valós ill. ideális folyadékokat legfontosabb sajátosságaik alapján! Kérem, þ jellel jelölje be képzését! AKM VBK Környezetmérnök BSc AT0 Ipari termék- és formatervező BSc AM0 Mechatronikus BSc AM Mechatronikus BSc ÁRAMLÁSTAN. FAKULTATÍV ZH 203.04.04. KF8 Név:. NEPTUN kód:

Részletesebben

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re

A VÍZ. Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) Néhány vízhiányos ország, 1992, előrejelzés 2010-re Évenként elfogyasztott víz (köbkilométer) A VÍZ km3 5000 1000 1950 ma 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 1 2008. 02. 06. Marjainé Szerényi Zsuzsanna 2 Évenként és fejenként elfogyasztott víz (köbméter)

Részletesebben

Kémia. 2. Milyen kémiai reakció fajtákat ismer, hogyan lehet azokat reakcióegyenletekkel leírni?

Kémia. 2. Milyen kémiai reakció fajtákat ismer, hogyan lehet azokat reakcióegyenletekkel leírni? 2 Kémia 1. Ismertesse a legfontosabb kémiai alapfogalmakat (elem, vegyület, atom, molekula, vegyérték, tapasztalati képlet, szerkezeti képlet, oldatok, oldhatóság)! 2. Milyen kémiai reakció fajtákat ismer,

Részletesebben

Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei

Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei Arzénmentesítő berendezések technológiai lehetőségei 0. Részáramú arzénmentesítés Az AsMet arzénmentesítésnél nem szükséges a teljes vízáramot arzénmentesíteni az előírt 10 µg/literes határérték eléréséhez!

Részletesebben

ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK

ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2018. május 16. ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2018. május 16. 8:00 Időtartam: 180 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA Épületgépészet

Részletesebben

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye

Folyadékok áramlása Folyadékok. Folyadékok mechanikája. Pascal törvénye Folyadékok áramlása Folyadékok Folyékony halmazállapot nyíróerő hatására folytonosan deformálódik (folyik) Folyadék Gáz Plazma Talián Csaba Gábor PTE ÁOK, Biofizikai Intézet 2012.09.12. Folyadék Rövidtávú

Részletesebben

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás

A nyomás. IV. fejezet Összefoglalás A nyomás IV. fejezet Összefoglalás Mit nevezünk nyomott felületnek? Amikor a testek egymásra erőhatást gyakorolnak, felületeik egy része egymáshoz nyomódik. Az egymásra erőhatást kifejtő testek érintkező

Részletesebben

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018.

Hidraulika. 1.előadás A hidraulika alapjai. Szilágyi Attila, NYE, 2018. Hidraulika 1.előadás A hidraulika alapjai Szilágyi Attila, NYE, 018. Folyadékok mechanikája Ideális folyadék: homogén, súrlódásmentes, kitölti a rendelkezésre álló teret, nincs nyírófeszültség. Folyadékok

Részletesebben

Talajmechanika. Aradi László

Talajmechanika. Aradi László Talajmechanika Aradi László 1 Tartalom Szemcsealak, szemcsenagyság A talajok szemeloszlás-vizsgálata Természetes víztartalom Plasztikus vizsgálatok Konzisztencia határok Plasztikus- és konzisztenciaindex

Részletesebben

1. feladat Összesen 8 pont. 2. feladat Összesen 18 pont

1. feladat Összesen 8 pont. 2. feladat Összesen 18 pont 1. feladat Összesen 8 pont Az ábrán egy szállítóberendezést lát. A) Nevezze meg a szállítóberendezést!... B) Milyen elven működik a berendezés?... C) Nevezze meg a szállítóberendezést számokkal jelölt

Részletesebben

Energia Hálózat Üzemeltetés Tisza Site

Energia Hálózat Üzemeltetés Tisza Site Energia Hálózat Üzemeltetés Tisza Site Ivó-és Iparivíz szolgáltatás bemutatása Seprényi Gábor AGENDA I. MPK bemutatása 3 II. Ivóvíz szolgáltatás technológiai bemutatása 5 III. Iparivíz szolgáltatás technológiai

Részletesebben

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK

ÁGAZATI SZAKMAI ÉRETTSÉGI VIZSGA ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK ÉPÜLETGÉPÉSZET ISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA MINTAFELADATOK Teszt jellegű feladatok 1. feladat 7 pont Válassza ki és húzza alá, milyen tényezőktől függ A. a kétcsöves fűtési rendszerekben a víz

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája A folyadékok nyomása A folyadék súlyából származó nyomást hidrosztatikai nyomásnak nevezzük. Függ: egyenesen arányos a folyadék sűrűségével (ρ) egyenesen arányos a folyadékoszlop

Részletesebben

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ

PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ PALKONYA IVÓVÍZMINŐSÉG- JAVÍTÓ PROJEKT LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT A KIINDULÓ MŰSZAKI ÁLLAPOT Hálózat Palkonya jelenleg önálló vízellátó rendszerrel rendelkezik, mely 1983-ben valósult

Részletesebben

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája

Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Iszapkezelés Települési szennyvíz tisztítás alapsémája Eleveniszapos szennyvíztisztítás Elvi kapcsolás A szennyvíziszap általános összetétele 1. Hasznosítható anyagok Iszapvíz Ásványi anyagok Szerves anyagok

Részletesebben

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer.

Hydro BG. green. Bioszféra Montreál/Kanada. Fenntarthatóság a tökéletességben. Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Hydro BG Bioszféra Montreál/Kanada Fenntarthatóság a tökéletességben green Szűrőágyas vízelvezető rendszer. Szűrőágyas folyóka green A FILCOTEN green kiszűri a szerves és szervetlen szennyeződéseket a

Részletesebben

Folyadékok és gázok mechanikája

Folyadékok és gázok mechanikája Folyadékok és gázok mechanikája Hidrosztatikai nyomás A folyadékok és gázok közös tulajdonsága, hogy alakjukat szabadon változtatják. Hidrosztatika: nyugvó folyadékok mechanikája Nyomás: Egy pontban a

Részletesebben

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése

Méréstechnika. Hőmérséklet mérése Méréstechnika Hőmérséklet mérése Hőmérséklet: A hőmérséklet a termikus kölcsönhatáshoz tartozó állapotjelző. A hőmérséklet azt jelzi, hogy egy test hőtartalma milyen szintű. Amennyiben két eltérő hőmérsékletű

Részletesebben

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE

2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE 2.9.1 Tabletták és kapszulák szétesése Ph.Hg.VIII. Ph.Eur.6.3-1 01/2009:20901 2.9.1. TABLETTÁK ÉS KAPSZULÁK SZÉTESÉSE A szétesésvizsgálattal azt határozzuk meg, hogy az alábbiakban leírt kísérleti körülmények

Részletesebben

Használati meleg víz termelés

Használati meleg víz termelés Használati meleg víz termelés Alap ismeretek és alapelvek Méretezési szempontok 1. Optimum meghatározása (gazdasági szempont). Tároló tartály térfogatásnak meghatározása 0 v >0 3. Fűtő felület Méretezés

Részletesebben

3. Mérőeszközök és segédberendezések

3. Mérőeszközök és segédberendezések 3. Mérőeszközök és segédberendezések A leggyakrabban használt mérőeszközöket és használatukat is ismertetjük. Az ipari műszerek helyi, vagy távmérésre szolgálnak; lehetnek jelző és/vagy regisztráló műszerek;

Részletesebben

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató

Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató Membrántechnológiai kihívások a felszíni vizek kezelésében, Lázbércen Molnár Attila Műszaki igazgató 3700 Kazincbarcika, Tardonai u. 1. Levélcím: 3701 Kazincbarcika, Pf. 117. Tel.: (48) 500-000 Telefax:

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK Környezetvédelmi-vízgazdálkodási alapismeretek emelt szint 1211 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2014. május 20. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI

Részletesebben

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék

Környezettechnológia. Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Környezettechnológia Dr. Kardos Levente adjunktus Budapesti Corvinus Egyetem Talajtan és Vízgazdálkodás Tanszék Szennyvíz Minden olyan víz, ami valamilyen módon felhasználásra került. Hulladéktörvény szerint:

Részletesebben

ÚJ LEHETŐSÉGEK A VASAS ÖNTÖZŐVÍZ GAZDASÁGOS KEZELÉSÉHEZ ÉS FELHASZNÁLÁSÁHOZ

ÚJ LEHETŐSÉGEK A VASAS ÖNTÖZŐVÍZ GAZDASÁGOS KEZELÉSÉHEZ ÉS FELHASZNÁLÁSÁHOZ ÚJ LEHETŐSÉGEK A VASAS ÖNTÖZŐVÍZ GAZDASÁGOS KEZELÉSÉHEZ ÉS FELHASZNÁLÁSÁHOZ Víz alkotóelemei H 2 O Oldott anyagok Ionok H +, K +,Ca ++, Mg 2+, Na +, Fe 3+, Fe 2+, Mn 2+, As, Cd, Cl - NO 2, NO 3, PO 4,,

Részletesebben

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK

KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. KÖRNYEZETVÉDELMI- VÍZGAZDÁLKODÁSI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI VIZSGA 2006. május 18. 14:00 Az írásbeli vizsga időtartama: 240 perc Pótlapok száma Tisztázati Piszkozati

Részletesebben

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe

A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe A vízgyűjtő, mint a hidrogeográfiai vizsgálatok alapegysége Jellemző paraméterek. Az esésgörbe Fogalmak vízgyűjtő terület (vízgyűjtő kerület!): egy vízfolyás vízgyűjtőjének nevezzük azt a területet, ahonnan

Részletesebben

KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK

KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK 2 OLDAL l KG (PVC) CSÖVEK ÉS IDOMOK KG (PVC) Csövek és idomok beltéri és utcai lefolyórendszerekhez BEMUTATÁS. A csövek a benti és utcai lefolyórendszerekhez a megfelelő csatlakozókkal

Részletesebben

ESŐVÍZ GYŰJTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA AS-RAINMASTER RENDSZER

ESŐVÍZ GYŰJTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA AS-RAINMASTER RENDSZER ESŐVÍZ GYŰJTÉSE ÉS HASZNOSÍTÁSA AS-RAINMASTER RENDSZER Miért gyűjtsük? Könnyen elérhető Ingyen van, a természetajándéka Lágy víz, tiszta minőségű Mind az épületen belül, mind az épületen kívül számos módon

Részletesebben

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont

1. feladat Összesen: 8 pont. 2. feladat Összesen: 11 pont. 3. feladat Összesen: 7 pont. 4. feladat Összesen: 14 pont 1. feladat Összesen: 8 pont 150 gramm vízmentes nátrium-karbonátból 30 dm 3 standard nyomású, és 25 C hőmérsékletű szén-dioxid gáz fejlődött 1800 cm 3 sósav hatására. A) Írja fel a lejátszódó folyamat

Részletesebben

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember

Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben. XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, szeptember Biológiai ivóvíz-tisztítási kísérlet a Balatonszéplaki Felszíni Vízműben XXI. MHT Ifjúsági Napok Mosonmagyaróvár, 2014. szeptember 18-19. Pintér Anett Rita Fejlesztési Főmérnökség A kísérletek célja Alap

Részletesebben

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07.

Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben. Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. Szolár technológia alkalmazása a szennyvíziszap kezelésben Szilágyi Zsolt szennyvízágazati üzemvezető Kiskunhalas, 2018.December 07. A Kiskunhalasi Szennyvíztisztító telep tervezési alapadatai: A Kiskunhalasi

Részletesebben

A keverés fogalma és csoportosítása

A keverés fogalma és csoportosítása A keverés A keverés fogalma és csoportosítása olyan vegyipari művelet, melynek célja a homogenizálás (koncentráció-, hőmérséklet-, sűrűség-, viszkozitás kiegyenlítése) vagy a részecskék közvetlenebb érintkezésének

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens

4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens 4A MELLÉKLET: A1 ÉRTÉKELÉSI LAP: komponens A LERAKÓBAN KELETKEZETT GÁZ EMISSZIÓS TÉNYEZŐJE [1 = alacsony kockázat, 5 = magas kockázat] Lerakóban keletkezett A1 B1 C1 *1 A hulladék vastagsága a talajvízben

Részletesebben

Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1

Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1 Vizsgatételek Települési vízgazdálkodás 1. tárgyból Nappali és levelező Számítási feladatok a vizsgán: 2.2 és 5.1 1. A települési vízgazdálkodás rendszere és feladatai. Idealizált és valóságos rendszer,

Részletesebben

Tüzivízhálózat, sprinklerberendezések. Szikra Csaba, 2017 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz.

Tüzivízhálózat, sprinklerberendezések. Szikra Csaba, 2017 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. Tüzivízhálózat, sprinklerberendezések Szikra Csaba, 2017 Épületenergetikai és Épületgépészeti Tsz. Oltóvíz hálózatok Épületen kívül tűzcsapok méretezésének alapelvei Biztosítandó üzemidő a kockázati osztálybasorolás

Részletesebben

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép. Értékelési skála:

Tájékoztató. Használható segédeszköz: számológép. Értékelési skála: A 29/2016. (VIII. 26.) NGM rendelet szakmai és vizsgakövetelménye alapján. Szakképesítés, azonosító száma és megnevezése 54 582 01 Épületgépész technikus Tájékoztató A vizsgázó az első lapra írja fel a

Részletesebben

ProMinent vízlágyítók DULCO -SOFT tökéletes megoldás vízkő nélkül

ProMinent vízlágyítók DULCO -SOFT tökéletes megoldás vízkő nélkül ProMinent vízlágyítók DULCO -SOFT tökéletes megoldás vízkő nélkül Printed in Hungary, PT DS 01 03/09 H PGF01 01 03/09 H DULCO -SOFT vízlágyítás folyamata Vízlágyítóink az úgynevezett ioncserélô eljárás

Részletesebben

Takács János Rácz Lukáš

Takács János Rácz Lukáš A TÁVHŐRENDSZER MÉRETEZÉSE ÉS KIVITELEZÉSE A BERUHÁZÓ ÉS AZ ÜZEMELTETŐ SZEMPONTJÁBÓL Takács János Rácz Lukáš Szlovák Műszaki Egyetem, Pozsony Építőmérnöki Kar, Épületgépészeti tanszék jan.takacs@stuba.sk,

Részletesebben

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011

A gáz halmazállapot. A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 2011 A gáz halmazállapot A bemutatót összeállította: Fogarasi József, Petrik Lajos SZKI, 0 Halmazállapotok, állapotjelzők Az anyagi rendszerek a részecskék közötti kölcsönhatásoktól és az állapotjelzőktől függően

Részletesebben

Szakmai fizika Gázos feladatok

Szakmai fizika Gázos feladatok Szakmai fizika Gázos feladatok 1. *Gázpalack kivezető csövére gumicsövet erősítünk, és a gumicső szabad végét víz alá nyomjuk. Mennyi a palackban a nyomás, ha a buborékolás 0,5 m mélyen szűnik meg és a

Részletesebben

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény

Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás, az áram hatásai, teljesítmény Elektromos ellenállás Az anyag részecskéi akadályozzák a töltések mozgását. Ezt a tulajdonságot nevezzük elektromos ellenállásnak. Annak a fogyasztónak

Részletesebben