A vérkeveredés és a nemzeti kultúra kialakulása
|
|
- Veronika Sipos
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 A vérkeveredés és a nemzeti kultúra kialakulása Az ültetvényes birtokházak és a rabszolgakunyhók öröksége * Afrânio Raul Garcia A tizenkilencedik század végén számos értelmiségi és több politikus nehezményezte a nemzeti egység hiányát, és bírálta az új köztársasági intézmények hibáit. Pedig három év leforgása alatt az intézményrendszer példátlan fejlõdésnek indult: ban eltörölték a rabszolgaságot, november 15-én, alig másfél évvel késõbb pozitivista katonák kikiáltották a köztársaságot, 1890-ben pedig az új köztársaság megvalósította a katolikus egyház és az állam, az egyházi és a földi hatalom szétválasztását. Igaz, hogy Brazília ebben az idõszakban elsõsorban nyersanyagai, azaz a kávé és a cukor 1 kivitelétõl függött, ami különbözõ problémák elé állította a legbefolyásosabb csoportokat. Az európai cukorrépa-ültetvények felvirágzása és az Amerikai Egyesült Államok piacán megjelenõ kubai, hawaii és Puerto Ricó-i versenytársak miatt súlyos válságba kerültek a fõként az ország északkeleti részein lévõ cukortermesztõ vidékek. Az új gõzgyárak építésének erdményeképp csökkent a régi ültetvénybirtokosok 2 a senhores de engenhók száma, akik elvesztették tulajdonukat a tizenhatodik századtól kezdve Brazíliába hurcolt és rabszolgaságba kényszerített afrikaiak felett. A São Paulótól nyugatra lévõ fennsíkok erdeinek kivágása és az új ültetvények kialakítása pedig a Rio de Janeiro tartományban lévõ Paraiba folyó völgyének nagy kávéültetvényeit ítélte hanyatlásra és halálra: míg 1870-ben a brazil kávénak még 70%-a, addig a tizenkilencedik század végén már csupán 20%-a származott a riói tartományból. A vasúthálózat fejlõdése távolabbi, s jóval termékenyebb földek megmûvelését tette lehetõvé a Rio de Janeirótól délre fekvõ területeken, a São Pauló-i vasútépítõk 3 és ültetvényesek pedig gyakran az európai bevándorlók munkaerejére támaszkodtak, akik így fokozatosan felváltották az afrikai származású rabszolgákat. A gyártási módszerek és a termékek * Megjelent: Hérodote, 98. szám III. trim. Párizs, old. 1 P. Eisemberg kutatásai szerint (1977: 31, 1. táblázat) 1880 és 1900 között ennek a két terméknek az exportja jelentette a brazil export 70%-át. 2 A cukorgyárak épülése és a régi ültetvénytulajdonosok gazdasági és politikai hatalmának megváltozása közötti összefüggéseket Manuel Correia de Andrade (1998) és Peter Eisemberg (1977) tanulmányozták. Gilberto Freyre Udvarház és szolgaszállás címû könyve a régi ültetvényesek hatalma hanyatlásának idõszakában született, és megfigyelhetjük benne a cukorgyárak épülése elõtti kor iránt érzett nosztalgiát (elõszavának egy részletét lásd a jelen válogatás oldalain). 3 Monbeig híres könyve (1952) a kávéültetvények kialakítóinak úttörõ munkájáról szól. replika (2002. június):
2 szállításának fejlõdése a kávétermelõ vidékeken is a gazdag vezetõ réteg teljes átalakulását eredményezte: egyesek villámgyorsan felemelkedtek, míg egyes kávébárók 4 egyik napról a másikra tönkrementek. Az új köztársasági intézmények, a királyságbeliekhez hasonlóan, nem voltak képesek a válságos helyzetbe került agrárelit számára új lehetõségeket biztosítani. Rossz hangulat jellemezte a korszakot, amely gyakran a nemzet különbözõ rétegei között hiányzó szilárd kapocs, azaz a nemzeti konszenzus hiányának érzetét jelentette. A huszadik század folyamán, pontosabban a harmincas és hatvanas évek között, a kulturális piac (a kiadók, a képzõmûvészeti piac, a zenei piac stb.) és a központosított oktatási rendszer létrejötte során alakult ki a hiteles nemzeti kultúra születésében való hit. Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy elemezze az értelmiségiek gondolkodásmódját és azokat a folyamatokat, amelyek egy új, nagy jövõjû nemzeti közösséghez való tartozás tudatának kialakulásához vezettek. A huszadik század elejének Brazília jövõjével kapcsolatos nem minden ok nélkül pesszimista elõrejelzéseit a második világháború legsötétebb pillanataiban egy új kép váltotta fel, amelyet a Brazília, az ígéret földje 5 cím fejez ki legjobban. Os Sertões: a köztársasági tragédia és a brazil nép eredetmítosza A köztársaság által az európai és egyesült államokbeli intézményeket utánzó, a helyi viszonyokat teljesen figyelmen kívül hagyó új intézményeket bíráló mûvek közül az egyik legjelentõsebb Euclides da Cunha Os Sertões címû, 1902-ben, a huszadik század hajnalán kiadott mûve (Cunha 1985 [1902]). A könyv az 1893 és 1897 között zajlott canudosi háború története, amikor is a köztársasági hadsereg a Bahia állam félig terméketlen vidékének egy kis falujában élõ, Antonio Conselheiro néven ismert próféta híveinek felnõtt férfi tagjait egytõl egyig lemészárolta arra hivatkozva, hogy a fanatikusok a királyságot akarták visszaállítani. A szerzõ átfogó és figyelemre méltó képet ad egy próféta születésérõl: elõször a Ceará állam terméketlen vidékén élõ viszonylag jómódú családot mutatja be, majd a leendõ próféta egyhangú életét, boldogtalan házasságát, végül az ennek következtében kezdõdõ és a vezeklésnek szentelt vándoréveket. A könyvbõl megismerjük Antonio Mendes Maciel (a késõbbi Conselheiro családi neve) Brazília egyik legkíméletlenebb éghajlatáról és gyakori szárazságairól ismert vidékeinek legelhagyatottabb falvaiban és tanyáin tett látogatásai során a kápolnák, a temetõk és más egyházi épületek felújításáért tett áldozatos munkáját. Prédikációit és tevékenységét a helyi papság, sõt a helyi püspök is nagyra értékelte. Azt, hogy egy fanatikusokból álló szekta vezetõje, csak jóval késõbb kezdték terjeszteni róla; akkor, amikor 4 A királyság korának kávéarisztokráciáját José Murilo de Carvalho (1990) tanulmányozta. 5 Brazília, az ígéret földje a címe Stefan Zweig egyik könyvének, amelyet es brazíliai tartózkodása alatt írt. Az Európában kialakult válságos helyzet fájdalmasan érintette, hiszen zsidó származású lévén el kellett hagynia szülõvárosát, Bécset. A nacionalizmust tekintette virágzó európai kultúránk megmérgezõjének, Brazíliában pedig a nemzeti kultúra jellegzetességeként élõ vérkeveredést csodálta. Könyvének címe nagy hatást tett a brazil irodalomra. Stefan Zweig február 23-án öngyilkos lett Brazíliában. 68 replika
3 (több tízezer fõbõl álló) hívei Bahia állam félig terméketlen vidékének egy elhagyatott tanyáján (a Vaza-Barris tanyán) telepedtek le, s akiket azért tartottak fanatikusoknak, mert az új adók fizetése miatt konfliktusba kerültek a helyi hatóságokkal, nem engedelmeskedtek a katolikus egyház feljebbvalói által adott parancsoknak, és elutasították a polgári házasság bevezetését. A konfliktus okainak és az egymással szemben álló, azaz a civilizálódó és fejlõdõ nemzeti társaság és a fanatikusok alkotta, s az ellenfelet a gonosz (amely a bukott királyságot jelentette a politikai hatóságok számára, és az ördög erõit Conselheiro vallási vezetõ hívei számára) megtestesítõjeként látó két tábor felépítésének részletes elemzése után Euclides da Cunha etnográfiai hitelességgel számol be a szemben álló erõk csatáiról, stratégiáiról és fegyvereirõl. Da Cunha könyve írásakor a háború helyszínén írt naplóját is felhasználhatta, 1897 augusztusától októberig 6 ugyanis az Estado de São Paulo címû lap tudósítójaként dolgozott. A lap azért küldte Bahiába, hogy beszámolót írjon egy olyan konfliktusról, melynek során a nemzeti hadseregnek egy alultáplált és szegényesen felfegyverkezett csoporttal szemben nem sikerült gyõzelmet aratnia. Könyve 1902-es kiadásának utolsó mondatában nyíltan elítéli a canudosi hadjáratot: a harcokat a nemzetiek bûnének és kegyetlenkedéseinek nevezi (Cunha 1985 [1902]: 573). Az események aprólékos rekonstrukciója, a csatáknak az egyes szereplõk nézõpontjából való bemutatása és a tragikum érzékletes ábrázolása az Os Sertões -t a messianisztikus mozgalom annak létrejötte és kifejlõdése példaértékû elemzésévé teszi, amelyet Eric Hobsbawn angol történész Primitive Rebels címû mûvében a messianisztikus mozgalmakról szóló nemzetközi szakirodalom egyik legjobb munkájaként említ. Euclides da Cunha elemzése azért is izgalmas, mert a szerzõ annak a Rio katonai iskoláján és mûszaki egyetemén végzett emberekbõl álló pozitivista csoportnak volt a tagja, amely megszervezte az november 15-i államcsínyt, és kikiáltotta Brazíliában a köztársaságot (Abreu 1998). A mûben a szerzõ tulajdonképpen önkritikát gyakorol: a külföldet utánzó köztársaságból kiábrándult fiatal mérnök írni kezd, hogy átgondolhassa azt a felkelést, amelyet újságíró korában a mi Vendée -nknek 7, késõbb azonban a nemzetiek bûné -nek 8 tekintett. Könyvét a kritika nagyon kedvezõ fogadtatásban részesítette 9, és hangsúlyozta, hogy a mû egy tragédia története, egyfajta eposz, amely felfogható a brazil történelem parabolájaként is: a civilizált népek -re hivatkozó állami hatóságok félreismerve Brazília eldugott területén élõ honfitársaikat és elítélvén életmódjukat ártatlan embereket gyilkoltattak meg. Az a köztársaság, amely ilyen bûnt követ el, nem vezetheti be a civilizáció áldásait. A könyv mélyrehatóbb elemzése során kiderül, hogy magának a messianisztikus mozgalomnak az elemzését, amely a csata címet viselõ harmadik rész témája, 6 Euclides da Cunha életútjáról Regina Abreu (1998) ír, és a mû keletkezésének körülményeit mélyrehatóan elemzi. 7 Euclides da Cunha véleményének változásáról a Canudos hadjáratról, a Mi Vendée-nk címû cikktõl addig a könyvig, amelyben a sárból épült Trója hõsies ellenállásáról ír, Galvão (1976) és Almeida (1977) írtak. 8 Érdekes, hogy a nemzetiek bûne kifejezés egyaránt szerepel a mû elõszavában és összefoglalásában. 9 A mû kritikai fogadtatásáról Abreu (1998) ír. replika 69
4 megelõzi elõször egy a környezet hatásainak (az elsõ rész témája a föld ), majd egy a lakosság származásának vizsgálatával foglalkozó rész (címe: az ember ), s ezeknek a fejezeteknek a koncepciója Hippolite T aine elméletén alapul. A tizenkilencedik századi fajelméletekre tett nyílt hivatkozásai miatt a kortárs kritika által sokszor elutasított eredeti kiadás ezen részeinek elemzése azt bizonyítja, hogy a szerzõ által feltett legfontosabb kérdés valójában a faji egységesség hiányának kérdése. A tizenkilencedik század végén Brazíliában általában a vérkeveredést tekintették a nemzeti egység hiánya legfõbb okának. Euclides da Cunha nem az egyetlen az 1870 és 1930 közötti idõszak írói és értelmiségijei közül: a nemzeti identitással kapcsolatos viták általában a faji egységesség hiányának témája köré fonódtak. 10 A kor brazil írói Gobineau, Vacher de Lapouge és Glumpowicz mûveire hivatkoztak. Ezek a szerzõk az európai származású fehérek biológiai felsõbbrendûségére utalva szigorú rangsorba állították a fajokat, és hirdették a fehérek más népek (az afrikai származású feketék és az õslakos indiánok ) feletti felsõbbrendûségét. A vérkeveredésrõl azt gondolták, hogy az az emberiség elkorcsosulását idézi elõ, és ezért szigorúan elítélték. Úgy gondolták, hogy egy olyan ország, mint Brazília, ahol a lakosság jelentõs hányada a dolgok természeténél fogva félvér, csak alsóbbrendû helyet foglalhat el a nemzetközi színpadon. Az Os Sertões -ban Euclides da Cunha a meszticek alsóbbrendûségét hirdeti, akik között azonban különbséget tesz: szembeállítja a tengerpart fehér és fekete szülõktõl származó félvéreit (a mulattokat) és a belsõ területek fehér és indián szülõktõl (a curibocasoktól) származó gyermekeit (a sertõeseket). A canudosi háború során leírt népekkel kapcsolatban a szerzõ a kor értelmisége körében uralkodó fajelméleteit, a földrajzi és faji determinizmus elméleteit társítja: a partvidék félvéreit elkorcsosultnak tartja, míg az északkeleti terméketlen vidék curibocasai szerinte egyszerûen csak elmaradottak; a kíméletlen természeti és éghajlati viszonyok elleni küzdelem eredményeképpen egy új fajjá fognak fejlõdni, amely helyet foglalhat majd a felsõbbrendû fajok között. Ezért a Canudosnál lejátszódott csaták a brazil nép sorsát érintõ vitában alapvetõ jelentõséggel bírnak. Mostoha körülmények között, Brazília szinte megmûvelhetetlen vidékein tulajdonképpen egy új emberfajta jelent meg csírájában. Szándékai még ismeretlenek, szokásai pedig furcsák, de a kegyetlen csatákban kinyilvánított ereje és fortélya egy erõs faj megszületésének a jele, amely a fejlõdés egy magasabb stádiumát fogja elérni. Csak ez az új faj teremtheti meg a nemzet egységét és biztosíthatja a civilizáció vívmányainak a megfelelõ alkalmazását. A canudosi tragédia a brazil nép bizonytalan jövõjének metaforája: a köztársasági erõk azokat az embereket ölték meg, akik egyedül lehettek volna képesek az országot a civilizáció útjára terelni. A fejlõdésre képtelen, külföldi mintára létrehozott köztársaság azokat semmisítette meg, akik egy erõs nemzet születésének egyedüli ígéretét jelenthették volna. Euclides da Cunha kíméletlen kritikában részesíti saját táborát, s egy 1901-ben São Paulóban írt elõszóban önmagát és környezetét öntudatlan zsoldosokként ábrázolja: 10 Az 1870 és 1930 közötti idõszakban a nemzeti identitásról zajló viták és a vérkeveredés kapcsolatáról lásd Schwarcz (1995) munkáját. 70 replika
5 A canudosi hadjárat egy minden bizonnyal hosszú harc elsõ rohama volt. Nem túlzás ezt kijelenteni, mert mi magunk vezettük. Ugyanannak az etnológiailag meghatározhatatlan, egységes nemzeti hagyományok nélküli, az Európában kidolgozott civilizációs elvek szerint az Atlanti-óceán partján élõsködõ, a német ipar által felfegyverzett népnek a fiai, és játszottuk az öntudatlan zsoldosok szerepét. (...) [Ez a hadjárat] a szó legteljesebb értelmében véve bûn volt. És ezért elutasítjuk (Cunha 1985 [1902]: 86). A mû visszhangját és szerzõjének sikerét elemezve Abreu (1998) rámutat arra, hogy a kor legjelentõsebb irodalomkritikusai például Silvio Romero és Araripe Jr. is kiemelték a környezeti és faji determinizmus, azaz a brazil föld és nép témája felvetésének jelentõségét Euclides da Cunha könyvében. 11 Az Os Sertões -t a brazil nép eredetmítoszának a rangjára emelte olvasóközönsége: Brazília csak akkor képes újjáéledni, ha az ország belsõ vidékein élõ szegény népek felé fordul, ugyanakkor eltávolodik az Európához kötõdõ partvidéktõl. 12 Euclides da Cunha üzenetére a huszadik század folyamán minden olyan alkalommal emlékeztettek, amikor a brazil állam kísérletet tett hatalma megszilárdítására és egyes népcsoportok áttelepítésére. Ez történt 1937-ben a Vargas által meghirdetett nyugatra való menetel során, ez 1960-ban, amikor a szövetségi fõváros székhelyét Rióból Brazíliába helyezték át, és 1970-ben is, amikor a Transzamazónia vasút építésével a katonai vezetõk szorgalmazták az Amazóniában való letelepedést. A kulturális nacionalizmus úttörõ alkotásának tekinthetõ mû mindazonáltal a félvér népek alacsonyabbrendûségét hirdetõ elméletek nyomát õrzi. Csak az 1930-as forradalom után, az új politikai elit által bevezetett változásokat követõen válik a nemzeti közösség számára a vérkeveredés aduvá, az ország fontos jellemzõjévé és sajátosságává, amelyre büszkék a brazilok. A harmincas években megjelenõ új írógenerációnak a vérkeveredés kérdését átértékelõ munkái hatására fognak csak háttérbe szorulni az 1870 és 1930 között uralkodó fajelméletek, amelyek Brazília más országokhoz képest meglévõ elmaradottságát népe származásával indokolják. A nemzeti érzés kialakulása A harmincas évekre úgy tekintünk, mint a fontos politikai és gazdasági változások korára, ám ez volt egyben az az idõszak is, amikor a nemzeti közösségrõl új és más módon kezdtek el gondolkozni. A híres brazil irodalomtörténész, a São Pauló-i egyetem tanára, Antonio Cândido így emlékezik vissza erre az idõre a Brazília gyökerei címû mûhöz 1967-ben írt elõszavában: Azok az emberek, akik ma ötvenes éveik felé járnak, történelmén keresztül, valamint három könyv hatására kezdtek el érdeklõdni Brazília iránt és gondolkodni róla: az elsõ Gilberto Freyre Udvarház és szolgaszállás címû mûve, mely akkor jelent meg, amikor gimnazisták voltunk; a második Sergio Buarque de Holanda Brazília gyökerei címû könyve, amelynek megjelenésekor elõkészítõ osztályba jártunk; a harmadik pedig Caio Prado Jr.-é, A mai Brazília kialakulása, amelyet egyetemista korunkban ismer- 11 Amely bizonyítja, hogy a korszak egyik fontos témájáról van szó. 12 Euclides da Cunhát e könyvének köszönhetõen választották a Brazil Irodalmi Akadémia és a Brazil Történelmi és Földrajzi Intézet tagjává (lásd Abreu 1998). replika 71
6 hettünk meg. Ezeket a könyveket kulcsfontosságú mûveknek tekinthetjük, amelyeket az 1930-as forradalom során kialakult mentalitás hat át, és amelyeket az Estado novo (1937) diktatúrájának végül is nem sikerült betiltania (lásd Holanda 1998 [1936]: 9). Az 1930-as évek fiatal generációja tulajdonképpen már olyan elvek és módszerek szerint tanulhatott, amelyek lehetõvé tették, hogy a brazil nép múltjáról és sorsáról gondolkozhasson. A gyors fejlõdésnek induló könyvpiac választékából válogathattak, és az ebben az idõszakban alapított egyetemeken rendszerezettebb képzésben részesülhettek. Megváltozott az országról való gondolkodás, de megváltoztak egyben az e gondolatot kifejezõ könyvek elõállításának és terjesztésének eszközei is. Politikai szempontból a központosított állam megerõsítése és a szövetséges államok politikai autonómiájának csökkentése lehetõvé tette a régi vidéki politikai struktúrák integrálását, amely egy alapvetõ reformot, a másodrangú államokból származó új vezetõréteg hatalomra kerülését tette lehetõvé. A nemzeti állam kiépítése São Paulo állam fölényét is ellensúlyozni tudta a szövetségben, amely egyre sürgetõbb feladattá vált az 1932-es São Pauló-i szeparatista felkelés után. Komoly problémát jelentett a társadalmi és kulturális sokféleségérõl ismert ország szellemi egyesítése. Mint ahogy Sergio Miceli (1981) is rámutatott, az íróknak és az értelmiségnek az erõs és központosított állam kialakulása azért volt fontos érdekük, mert az új intézmények létrejötte egy valódi kulturális piac születését eredményezte és egy addig nem létezõ, egységes oktatási rendszer alapjainak letételét tette lehetõvé: pályaválasztási lehetõségeket biztosított a tönkremenetel szélére sodródott mezõgazdasági vezetõ réteg gyermekei számára. Az új intézmények, mint például az Oktatási és Egészségügyi Minisztérium, amely a harmincas évek írói, tudósai, építészei és avantgárd mûvészei számára integráló erõvel bírt, lehetõvé tették, hogy az írók megszabaduljanak a vidéki politikai elit gyámsága alól. A könyvkiadók számának a húszas években megkezdõdött és 1930 után tetõzõ felvirágzása kitûnõ példa a helyi kulturális piac fejlõdése és az új problémák, a mi dolgainkról és a mi problémáinkról való új látásmód, valamint a nemzet új jelképeinek kialakulása közötti kapcsolat szorosságára: az új kulturális piac és a központosított oktatási rendszer a nemzeti érzés kialakulásának fontos eszközei voltak. A húszas-harmincas évekig a brazil szerzõk mûveinek kiadását a legnagyobb városokban, így a Rio de Janeiróban, São Paulóban és Porto Alegrében található könyvesboltok biztosították; a legjelentõsebbek a francia könyvesboltok voltak, mint a Casa Garraux São Paulóban és a Casa Garnier Rióban. Ezeknek a kereskedelmi vállalkozásoknak a fõ tevékenységét könyvek behozatala jelentette, a könyvkiadás csupán másodlagos szerepet töltött be, bár a leghíresebb írók mûvei, mint például Machado de Assisé, aki a Brazil Irodalmi Akadémia alapítója és elnöke volt, a Garnier-nál jelentek meg. Az 1930 és 1970 közötti évtizedek egyik legjelentõsebb kiadójának, a José Olympio Editores-nek a történetével foglalkozó tanulmányában Gustavo Sorá (1998) arról ír, hogy a harmincas évek során bekövetkezett változások hogyan segítették elõ a könyvesboltok és a kiadók különválását, azaz a könyvek terjesztésére létrehozott országos eladói hálózat kiépítését. Az új kiadók katalógusaiból kiderül, hogy az évtized folyamán a külföldi könyvek kiadását fokozatosan felváltotta a brazil könyveké; az új kiadóknak érdekükben állt új, kortárs szerzõk mûveinek megjelentetése, akiket az olvasók aztán az õ nevükkel azo- 72 replika
7 nosíthattak. José Olympio például jelentõs mértékben hozzájárult a José Américo de Almeida, José Lins do Rego, Rachel de Queiroz, Graciliano Ramos, Jorge Amado és Amando Fontes által képviselt északkeleti regény sikeréhez, amelyet a hitelesen nemzeti regény jelképének tekintettek (Sorá 1998). Az 1930 és 1960 közötti idõszak minden kétséget kizáróan egyik legfontosabb kiadói vállalkozása az országról való gondolkodás megváltoztatásának teret adó könyvek sorozatokban való megjelentetése volt. A sorozatok indításának az volt a célja, hogy olyan ritka, régi könyvek jelenjenek meg újra, amelyek a Brazília történelmével és szociológiájával foglalkozó vizsgálatok fejlõdése szempontjából elengedhetetlenül fontosak voltak, valamint az, hogy azoknak a fiatal íróknak az új mûveit is megismerhesse a közönség, akiket szintén ez a szándék vezérelt. A Companhia Editora Nacional Brasiliana, a José Olympio Documentos Brasileiros és a Biblioteca Histórica Brasileira sorozatai régi, ritka könyvek mellett fiatal írók mûveit adta ki, s így azok jelentõs ismertségre tehettek szert. Sergio Buarque de Holanda Brazília gyökerei címû mûve például az akkoriban Gilberto Freyre által szerkesztett Documents brésiliens sorozat elsõ könyve volt. A kiadók szoros kapcsolatban álltak az egységesülõ és fejlõdõ oktatási rendszerrel. A Brasiliana sorozatot például Fernando de Azevado, a São Pauló-i és riói elemi iskolai rendszer egyik reformátora és a São Pauló-i egyetem megalapítója (1934) szerkesztette, és beillesztette az árulkodó címû és nagyobb Bibliothèque pédagogique brésilienne sorozatba. A harmincas években beindított classiques brésiliens sorozat az országról való új gondolkodás megismertetésének egyik legsikeresebb vállalkozása volt; fõképp ismeretlen szerzõk mûveit adták ki, és így elõsegítették az új könyvpiac kialakulását és elismerését. Gilberto Freyre Casa Grande e senzala (Udvarház és szolgaszállás, 1933) címû mûvéhez írt elõszavában hangsúlyozza, hogy a vérkeveredés és a brazil nép jövõje közötti kapcsolatról való gondolkodásban milyen mély indíttatás vezérelte. Leírja, milyen fontos szerepet játszott életében az Egyesült Államokban letelepedett német származású antropológus, Franz Boas oktatói tevékenysége, a biológiai, kulturális és társadalmi örökség, azaz a származás és a kultúra közötti kapcsolat megkülönböztetése, hiszen ez a megkülönböztetés tette lehetõvé, hogy a vérkeveredést úgy tekintse, mint a brazil kultúra legfontosabb jellemzõjét. Franz Boas testesíti meg a mestert számomra, õ tette rám a legnagyobb hatást mind a mai napig. A Columbia Egyetemen töltött elsõ napjaimban ismertem meg. Azt hiszem, a XIX. századi romantikus orosz diákokat sem foglalkoztathatta intenzívebben Oroszország sorsa, mint engem Brazíliáé abban az idõszakban, amikor Boas professzort megismertem. Mintha minden rajtam múlt volna, meg az én nemzedékemhez tartozókon; azon, hogy mi hogyan oldunk még évszázados problémákat. A brazil gondok közül pedig semmi sem nyugtalanított annyira, mint a fajták keveredése. Egy ízben három hosszú éve voltam már távol Brazíliától, amikor megláttam egy csapat hazai tengerészt, mulattot és indián-néger félvért, amint kitódultak a São Paulo vagy a Minas nevû hajóról nem emlékszem már, melyik volt az a frissen hullott brooklyni hóra. Mintha az embernek csak karikatúrái lettek volna. Eszembe jutott egy amerikai utazó Brazíliáról írott könyvének egyik mondata, amit akkoriban olvastam: the fearfully mongrel aspect of most of the population (a lakosság zömének ijesztõen elkorcsosult külleme). Ide vezet hát a fajták keveredése gondoltam. Akkor nem volt, aki megmondta volna nekem, mint Roquette-Pinto 1929-ben az árja szem- replika 73
8 léletûeknek a Brazil Eugenetikai Kongresszuson, hogy azok az emberek, akikre mint Brazília megszemélyesítõire tekintettem, nem egyszerûen mulattok vagy indián-néger keveredésbõl származó cafuzók voltak, hanem nyomorult, beteg cafuzók és mulattok. A Boas professzor irányítása alatt folytatott antropológiai tanulmányaim fedték fel számomra elõször a négerek és a mulattok valódi értékeit különválasztva a rasszra jellemzõ tulajdonságokat azoktól, amelyek a környezet és a kultúra hatására alakultak ki. Megtanultam, hogy alapvetõ különbséget tegyek fajta és kultúra között, hogy szétválasszam a pusztán genetikai kapcsolat következményeitõl a társadalom, a kulturális örökség és a környezet hatásának eredményét. Jelen tanulmány alapeszméje a fajta és a kultúra megkülönböztetésének e kritériumán nyugszik (Freyre 1985 [1933]: 11 12). A szerzõ visszaemlékezése aki mûvének köszönhetõen a hatvanas évekig a brazil intellektuális élet egyik legfontosabb pozícióját töltötte be sokatmondó: a fõként meszticekbõl álló néphez való tartozás szégyenérzetet válthat ki. A modern antropológia egyik megalapítójával való tanulmányok hatására szûnik meg ez az érzés, és születik meg a korcs kinézet történelmi okainak vizsgálata iránti érdeklõdés. Történetébõl kiderül, hogy a negatív ítélet külföldiektõl származott, jóllehet a brazil diák közvetlen környezetében is többen osztották. De elég, ha a korábbi generációk brazil íróinak munkáit elolvassuk; láthatjuk, hogy a nemzetiek körében többségében ezt a nézetet osztották. Az önmagunkról és a nemzeti közösségrõl kialakított kép újraépítésének elõfeltétele volt a vérkeveredés brazil társadalommal és kultúrával való kapcsolatának az átértékelése. Az Udvarház és szolgaszállás címû mû minden bizonnyal nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a meszticitást, illetve a vérkeveredést az új nemzet egyik legfõbb értékének tekintsék. Tegyük hozzá, hogy Freyre érdeklõdésének középpontjában éppen az Euclides da Cunha által elkorcsosultnak tartott, nagy cukorültetvényekrõl származó, partvidéki mesztic áll. Könyvében nem foglalkozik azonban olyan behatóan a származás kérdésével, mint azt Euclides da Cunha esetében megfigyelhettük. Freyre vizsgálódásainak középpontjában az ültetvényeken szabad szexuális élet és következményei állnak. A különbözõ népek közötti kapcsolatokat azonban nem elméletben, hanem a társadalmi kapcsolatok viszonylatában a portugál származású fehér ültetvényesek (ritkán) fehér vagy indián, fekete és mesztic nõkkel való kapcsolatait elemzi. Freyre rámutat arra, hogy a gyarmatosítás idõszakában, amikor monogámnak és katolikusnak számított mindenki, a patriarkális családot valójában inkább a poligámia és a katolikus normákon való kívülhelyezkedés jellemezte. A Gilberto Freyre által felvetett új problematikára azaz a szexualitásnak a rabszolgatartó társadalommal való összefüggései és hatásai vizsgálatára a késõbbi antropológiai és szociológiai munkák nem helyeztek elég hangsúlyt. A Feyre könyvében gyakran elõforduló tétel, a fajok közötti demokrácia tétele arra enged következtetni, hogy a szerzõ egyenlõségjelet tesz a fehér ültetvényesek fehér európai származású nõkkel való kapcsolatai és a bennszülött nõkkel vagy fekete és mesztic rabszolganõkkel való tartós kapcsolatai közé. A mû figyelmes olvasása azt bizonyítja, hogy ez nem egészen van így. A rabszolgaság idõszakában sem a házastársi, sem a házasságon kívüli kapcsolatokban nem jelentett a szexualitás erkölcsi lazaságot. Könyvének a portugál címválasztásban (Casa Grande e senzala) is megnyilvánuló üzenete mindazonáltal világos: a brazil kulturális hagyományok, beleértve (a szerzõ kifejezését kölcsönözve) a legintimebb lélektan -t is, a rabszolgaság nyo- 74 replika
9 mát õrzik. A fajelméletek már nem szoríthatták háttérbe a rabszolgatartás társadalmi intézményének a brazil történelemre tett hatását. Ez az a nehéz örökség, amely Brazíliára a városiasodás és az iparosodás korában továbbra is nehezedett. Sergio Buarque de Holanda 1936-ban megjelent Brazília gyökerei címû mûve is a nagy rabszolgatartó ültetvények kulturális örökségét vizsgálja. Akárcsak Gilberto Freyre, õ is ezt az örökséget tekinti a harmincas évekre gyorsan városiasodó Brazília viselkedésstílusai és gondolkodásmódja kialakítójának. Míg azonban Freyre számára a szexuális és családi élet a vizsgálat fõ tárgya, Holanda elsõsorban az államfõk politikai erkölcsei iránt érdeklõdik, azonban õ is az úr-rabszolga ellentéttel összefüggésben vizsgálandó vezetõ csoportok intim lélektanát tartja a brazil társadalmi életet a királyság végéig meghatározó legfontosabb tényezõnek. Sergio Buarque de Holanda elsõsorban a modern és demokratikus Brazília kialakulásának útjában álló tényezõket tanulmányozza. Az ültetvényeken felnevelkedett politikusok ahol az ültetvényes akaratával egyetlen külsõ erõ sem szegülhetett szembe nehezen viselik el, hogy alávessék magukat a minden ember számára kötelezõ érvényû szabályoknak, és egy igazi közösségben éljenek. Következésképpen Brazíliában a modern és kollektív döntésekkel irányított állam létrejöttének feltétele a vidéki örökség alapos ismerete, az ezzel az örökséggel való teljes szakítás, valamint a parlagon levõ földek gyarmatosításánál jellemzõ kalandor erkölcs felváltása a munkaerkölccsel. A könyv fõként a politikai csoportokon belül uralkodó konfliktusok kezelésének módszereit elemzi és hasonlítja össze az európai és egyesült államokbeli módszerekkel. A mû egyik kulcsfogalma a szív embere fogalma, amely vitákat váltott ki, mert a brazil nemzet erényeinek dicsérete iránt fogékony Vargast szolgáló írók apologetikus fogalomként értelmezték. A szerzõ az 1936 után megjelent kiadások elõszavában leírja, hogy e kifejezést éppen etimológiai jelentése miatt választotta, és olyan embert értett alatta, akit a szenvedélyei irányítanak. Sergio Buarque de Holanda Norbert Eliasnak A civilizáció folyamata címû mûvével rokon könyvében azt próbálta bizonyítani, hogy az a politikus, akinek cselekedeteit csak érzelmei irányítják, akadály a demokratikus államokat jellemzõ közös döntésmechanizmusok bevezetésében. Elõször a Brazíliában a harmincas években bekövetkezett változásokról ír, amikor is az urbanizáció és az iparosodás az addig fõként mezõgazdasági országot elérte. Hangsúlyozza azonban, hogy a modern és demokratikus ország felépítése mást és többet jelent a vidéki világból a városi világba való átmenetnél, és a mezõgazdasági munkáról az ipari munkára való áttérésnél. A vérkeveredésnél is többrõl, a nagy rabszolgatartó birtokok egész kulturális örökségének vizsgálatáról szólnak a harmincas évek legjelentõsebb munkái. Brazília történelmének újraértékelése, az úri házak és rabszolgaviskók jellemezte múlt feltárása tevékeny szerepet játszott a késõbbiekben gyors városiasodásnak és iparosodásnak indult új nemzet kialakulásában. A társadalmi egyenlõtlenségek azonban egyre nagyobbá váltak, fõként a huszadik század második felében. A múltból örökölt társadalmi hierarchia egyre erõsebb lett, ezért Sergio Buarque de Holandának a demokratikus nemzet kialakításához fontos szakításokról szóló elemzései még mindig nagyon idõszerûek. Schneller Dóra fordítása replika 75
10 Hivatkozott irodalom Abreu, R. (1998): O enigma de Os Sertões. Rio de Janeiro: Rocco/Funarte. Andrade, M. C. (1998): A terra e o homem no Nordeste. Récife: Ed. Universitária de Pernambuco. Almeida, A. W. (1977): Uma genealogia de Euclides da Cunha. In Arte e sociedade. G. Velho (szerk.). Rio de Janeiro: Éd. Zahar. Carvalho, J. M. (1990): Un théâtre d ombres. La politique impériale au Brésil. Paris: EMSH. Cunha, E. (1985 [1902]): Os Sertôes. (Walnice Galvão által szerkesztett kritikai kiadás). São Paulo: Éd. Brasiliense. Eisemberg, P. (1977):.Modernização sem mudança. São Paulo: Éd. Paz e Terra. Fausto, B. (1970): A revolução de São Paulo: Éd. Brasiliense. Freyre, G. (1985 [1933]): Udvarház és szolgaszállás. (Az elsõ brazil kiadás: Casa Grande e senzala, 1933). Budapest: Gondolat. Furtado, C. (1969): Formação econômica do Brasil. São Paulo: Cia Editora Nacional. Galvão, W. (1976): Saco de gatos. São Paulo: Éd. Duas Cidades. Holanda, S. (1998 [1936]): Brazília gyökerei. São Paulo. Id. (1993): Hautes Terres. La guerre de Canudos. Paris: A.-M. Métailié. Id. (1994): Le Brésil, terre d avenir. Paris: Éd. De l Aube. Lima Sobrinho, B. (1968): Presença de Alberto Torres. Rio de Janeiro: Éd. Civilização Brasileira. Miceli, S. (1981): Les Intellectuels et la pouvoir au Brésil. Paris: EMSH. Monbeig, P. (1952): Pionniers et planteurs a São Paulo. Paris: FNSP. Pécaut, D. (1989): Entre le peuple et la nation. Paris: EMSH. Schwarcz, L. (1995): O espetáculo das raças. São Paulo: Éd. Companhia das Letras. Sorá, G. (1998): Brasilianas. José Olympio e o mercado editorial no Brasil. Rio de Janeiro: Museu Nacional (doktori dolgozat). Thiesse, A. M. (1999): La Création des identités nationales en Europe. Paris: Seuil. Zweig, S. (1993): Le Monde d hier. Souvenirs d un européen. Paris: Belfond. 76 replika
Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.
RészletesebbenAz 1918 elõtti Magyarország közismerten
Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel
RészletesebbenSZKA_209_22. Maszkok tánca
SZKA_209_22 Maszkok tánca diákmelléklet maszkok tánca 9. évfolyam 207 Diákmelléklet 22/1 AUSZTRÁLIA TOTÓ Jelöld X-szel azokat a válaszokat, amiket helyesnek tartasz! Hány millió négyzetkilométer Ausztrália
Részletesebbentanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3
TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák
RészletesebbenSzakolczai György Szabó Róbert KÉT KÍSÉRLET A PROLETÁRDIKTATÚRA ELHÁRÍTÁSÁRA
TÖRTÉNETI IRODALOM 249 csak elismeri Bangha emberi nagyságát, hanem abbéli meggyõzõdésének is hangot ad, hogy Bangha nagyobb volt legtöbb bírálójánál is. A kötet használatát számos függelék segíti. Ezek
RészletesebbenA börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején*
Mezey Barna KONFERENCIA A börtönrendszerek és a börtönépítészet a századforduló idején* A címben jelölt téma ma és itt különös figyelmet érdemel. A Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön (korábbi nevén Magyar
RészletesebbenSzlovákia Magyarország két hangra
dunatáj Szlovákia Magyarország két hangra anuár elsején ünnepelhette önálló államiságának huszadik évfordulóját északi szomszédunk. A Týždeň című pozsonyi hetilap tavalyi évet záró számában olvashattuk:
RészletesebbenELSÕ KÖNYV 1867 1918 19
ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan
RészletesebbenAz elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002.
KERTÉSZ IMRE Az elsõ magyar ombudsman Gönczöl Katalin Kóthy Judit: Ombudsman, 1995 2001. Helikon kiadó. Budapest, 2002. Az elsõ magyar ombudsman története divatos kifejezéssel élve sikersztori. Pedig igencsak
Részletesebbenrend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar
Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,
RészletesebbenMoszkva és Washington kapcsolatai
NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 13 BIZTONSÁGPOLITIKA 13 Sz. Bíró Zoltán Az orosz amerikai viszony alakulásáról Moszkva és Washington kapcsolatai a Szovjetunió felbomlását (1991. december) követõ bõ másfél
RészletesebbenSalát Gergely: Csoma Mózes: Korea Egy nemzet, két ország
VI. évfolyam 2009/1. KÖNYVISMERTETÉS Salát Gergely: Napvilág Kiadó, Budapest, 2008. 178 oldal A Koreai-félsziget történelméről, jelenlegi viszonyairól meglehetősen keveset tudunk: magyar nyelvű könyvek,
Részletesebben2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus
2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női
RészletesebbenA gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig
1 ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola A gyarmati hadseregtől a békefenntartó műveletek modern, professzionális haderejéig A fegyveres erők szerepe, helyzete Spanyolország XX.
RészletesebbenKedves Olvasóink, bevezető
Kedves Olvasóink, bevezető mivel a Bencés Kiadó, amelynek több, mint hat éve vezetője vagyok, 2010-ben meglehetősen nehéz évet zárt, bizonyos értelemben talán azt is lehetne gondolni, hogy a gondjainkat
RészletesebbenA 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv
82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenAz afrikai hatás napjaink nemzeti brazil kultúrájában *
Az afrikai hatás napjaink nemzeti brazil kultúrájában * Marion Aubrée Bár az afrikai kultúra jelenléte a brazil mindennapokban nem mindig tûnik fel rögtön a külföldi szemlélõnek, mégis szorosan kapcsolódik
RészletesebbenEurópa szocialistái, egyesüljetek!
LAURENT FABIUS PIERRE MAUROY MICHEL ROCARD Európa szocialistái, egyesüljetek! Kinyílik a világ, hatalmas gazdasági, kulturális és technológiai robbanásnak vagyunk tanúi, a globalizáció idejét éljük, és
RészletesebbenLaudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez
Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat
RészletesebbenK i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk,
Alex Standish AZ OROSZ TITKOSSZOLGÁLATOK ÚJJÁSZÜLETÉSE K i gondolta volna a kommunizmus bukásakor, hogy 2006 végén azt találgatjuk, hogy ki gyilkolta meg Londonban radioaktív anyaggal az orosz titkosszolgálat
RészletesebbenSzabó Ervin és Budapest közkönyvtára
BUDA ATTILA Szabó Ervin és Budapest közkönyvtára Szabó Ervin, a magyar könyvtártörténet egyik jelentõs személyisége 1877-ben, a Felvidéken található egykori Árva megye egyik kis, döntõen szlovákok lakta
RészletesebbenA külföldi katonai missziók áttételes gazdasági hatásai. Lakner Zoltán Kasza Gyula 36 HADTUDOMÁNY 2008/3 4
virtuális tudásközpontoknak közvetlen politikai befolyástól és gazdasági kényszertõl függetlenül kell mûködniük. E célból tanácsos ezeket a központokat legalább a legfontosabbakat virtuális autonóm közigazgatási
RészletesebbenA HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE
A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely
RészletesebbenFőhajtás, mérce és feladat
Főhajtás, mérce és feladat Kedves Bori és Pista! Kedves Barátaim! Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Hallgatóim! Nem könnyen szántam el magam arra, hogy Bibó István sírja előtt beszédet mondjak. Mindenekelőtt
RészletesebbenRévkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI
OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a
RészletesebbenHarai Dénes. A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé)
Harai Dénes A TISZTJELÖLTEK NEMZETI NEVELÉSÉNEK ELVI ÉS MÓDSZERTANI KÉRDÉSEIRŐL (Egy konferencia elé) A "krisna-tudatról" az egyik kereskedelmi csatornán - a közelmúltban - egy órás műsort közvetítettek,
RészletesebbenBognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA
Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,
RészletesebbenA közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl
A közép-kelet-európai akadémiák együttmûködésérõl Szlovák magyar együttmûködés I. KÖZÖS TUDOMÁNYPOLITIKAI LEHETÕSÉGEK ÉS GONDOK Az uniós tagság közös elõnyei Piacgazdaság és az állami fenntartású kutatásszervezet
RészletesebbenVeres András: Kosztolányi Ady-komplexuma. Filológiai regény
2012 Balassi Kiadó Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma. Filológiai regény Közkeletû vélekedés, hogy Kosztolányi egész pályáját végigkísérte az Ady árnyékával való küzdelem, s Az írástudatlanok árulása.
RészletesebbenRECENZIÓK. Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok)
RECENZIÓK Marosi Ernô: A romanika Magyarországon. [Budapest], Corvina, 2013. 174 p. (Stílusok korszakok) A Mûemlékvédelmi Hivatal ameddig létezett eléggé hivatalosnak tûnhetett a laikusok számára ahhoz,
RészletesebbenA megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012)
A megőrizve változtatás jegyében A történelem kerettantervek (2012) Katolikus Pedagógiai Szervezési és Továbbképzési Intézet 2012. november 20. Készítette: Dr. Katona András ny. főiskolai docens, a történelem
RészletesebbenNemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között
IZABELLA MAIN Nemzetek Krisztusa: a lengyel nemzeti ünnepek állami és egyházi manipulációja 1944 és 1966 között A tanulmány a lengyel kommunista állam és a római katolikus egyház között a nemzeti ünnepek
RészletesebbenSinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL
Sinkó Ervin REFERÁTUM BORI IMRE RADNÓTI MIKLÓS KÖLTÉSZETE CÍMŰ DOKTORI DISSZERTÁCIÓJÁRÓL A Novi Sad-i egyetem bölcsészeti kara igazgatóságának megtisztelő megbízásából a következőkben közlöm véleményemet
RészletesebbenFÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között
FÖLDES GYÖRGY A magyar szovjet viszony 1957 1989 között Rövid áttekintés Ez a bő három évtized különleges helyet foglal el a magyar orosz kapcsolatok ezeréves történetében. Drámai és tragikus volt a kezdet.
RészletesebbenJÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA
Szociológiai Szemle 2005/1, 23 40. JÁTÉKELMÉLETI MAGYARÁZAT A KÖZJÓSZÁGOK LÉTREJÖTTÉNEK ELMARADÁSÁRA MÉSZÁROS József Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi, Egyetem Szociológia és Kommunikáció Tanszék
RészletesebbenAZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA.
AZ EGYETEMI KÖNYVTÁR MODERNIZÁLÁSA. Ha a Pázmány Péter Tudományegyetem könyvtárának utolsó másfél évtizedéről beszélünk, rögtön megmondjuk olvasóinknak: ezen a területen is a szerves fejlődést becsüljük
RészletesebbenAz iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése
Füle Sándor Az iskolai napközi otthonok 20. századi fejlõdése A magyar iskolai napközi otthonok kialakulása, fejlődése lényegében a 20. században zajlott. Az ezredfordulóhoz közeledve fontos lehet vizsgálni
RészletesebbenMONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Borsányi András MONTENEGRÓ A FÜGGETLENNÉ VÁLÁS ÚTJÁN Doktori (PhD) tézisek Témavezető: Dr. Szabó A. Ferenc egyetemi tanár BUDAPEST, 2003. 1 Montenegró a függetlenné
RészletesebbenÖtvenhat és a harmadik út
2006. november 69 POMOGÁTS BÉLA Ötvenhat és a harmadik út Egy történelmi évfordulónak mindig számvetésre kell (kellene) késztetnie az utókort, ez volna az ünneplés hitelesebb és eredményesebb változata.
RészletesebbenItK. Irodalomtörténeti Közlemények 200. C. évfolyam. szám KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA
KISEBB KÖZLEMÉNYEK PIENTÁK ATTILA BABITS FELJEGYZÉSEI ARANY JÁNOSRÓL Kézirat, rekonstrukció, kiadás * Horváth János a következő mondattal zárta az 1910-es évek első felében írt, de csupán a hagyatékból
RészletesebbenHelyi emberek kellenek a vezetésbe
Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt
RészletesebbenFőszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: SZABÓ G. Zoltán. Nyitólap: www.iti.mta.hu/szorenyi60.html
Nem sűlyed az emberiség! Album amicorum Szörényi László LX. születésnapjára Főszerkesztő: Felelős szerkesztő: Szerkesztők: JANKOVICS József CSÁSZTVAY Tünde CSÖRSZ Rumen István SZABÓ G. Zoltán Nyitólap:
RészletesebbenThimár Attila SÚLY, AMI FELEMEL
RÓZSÁSSY BARBARA 59 gondolok, kell, méghozzá az írás, a vers létjogosultsága mellett. Miként valamiképp a szerzõ is ezt teszi könyvében mindvégig. Hogy a társadalomnak mára nemhogy perifériájára került,
RészletesebbenA mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények tükrében
ZRÍNYI MIKLÓS NEMZETVÉDELMI EGYETEM Hadtudományi Doktori Iskola Doktori (PhD) értekezés A mûszakizár-rendszer felépítésének lehetõségei a Magyar Honvédségben a NATO-elvek és a vonatkozó nemzetközi egyezmények
RészletesebbenAmagyar történelmet a 19. században. Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón. Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság MÛHELY
MÛHELY Agrárreform, társadalmi reform a századfordulón Az ipari-technikai forradalom és a magyar mezõgazdaság Történeti értékítéleteink megformálásakor mindig kísért a veszély, hogy a korabeli küzdõfelek
RészletesebbenIntenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások
ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa
RészletesebbenA népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege
A népesedéspolitika nyelve avagy a rasszizmus legitim nyelvi közege Reflexiók Melegh Attila írására Krémer Balázs A reflexió személyes közege A magam részérõl jó adag nosztalgiával olvastam Melegh Attila
RészletesebbenZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban I. A koronázási jelvények A jogar A palást Országalma
ZSOLDOS ATTILA: A Szent Korona. A korona a történelemben és a nemzeti hagyományban História 2000/05-06. A szabad választások után 1990- ben összeülő magyar parlament egyik legádázabb vitája a körül forgott,
RészletesebbenHOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE?
Mihájlovits Klára HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE? Egy környezetvédelmi előadás és annak következményei 3. díj A topolyai városi parkot a XIX. század elején telepítette a vidék akkori birtokosa. A telepítés
RészletesebbenKihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben
Padányi József Haig Zsolt Kihívások, kockázatok és válaszok a hadtudományi doktori képzésben A Nemzeti Közszolgálati Egyetemen folyó oktatásban fontos szerepet tölt be a doktori képzés. A három doktori
RészletesebbenSZERZŐI ISMERTETŐ A katonák szerepe a magyarság kép alakulásában az észak-itáliai lakosság körében a IX.-től a XIX. századig
SZERZŐI ISMERTETŐ Isabella Dal Fabbro A katonák szerepe a magyarság kép alakulásában az észak-itáliai lakosság körében a IX.-től a XIX. századig című doktori (PhD) értekezéséről Dolgozatomban azt vizsgálom,
RészletesebbenTIBORC FAZEKAS: BIBLIOGRAPHIE DER IN SELBSTÄNDIGEN BÄNDEN
Tiborc Fazekas: Bibliographie der in selbständigen Bänden erschienenen Werke der ungarischen Literatur in deutscher Übersetzung (1774 1999). Eigenverlag des Verfassers, Hamburg 1999 A magyar irodalom (önálló
RészletesebbenBOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA.
1 BOTOS Katalin: PÉNZÜGYPOLITIKA - GAZDASÁGPOLITIKA. Budapest: Tarsoly Kiadó, 2011, kötve, 287 old, névmutatóval, ármegjelölés nélkül, ISBN 987-963-9570-32-0 /Megjelent: Köz-Gazdaság /Corvinus/, 7.évf.
RészletesebbenKönyvember; könyv és ember
Könyvember; könyv és ember Havasréti József: Szerb Antal, Bp., Magvető, 2013, 728 l. Lassanként szállóigévé válik (bölcsész) baráti körömben: monográfiát kéne írni, micsoda kihívás, milyen hálás műfaj.
RészletesebbenEurópai integráció - európai kérdések
28 KÜMZSÉG Csák László: Európai integráció - európai kérdések 1998. Szeged "Ön Európát rabolja éppen. - búgja az asszony. Ugyan már, kedvesem, mit nem mond! - kacsint az úr. Hát hol van itt Európa? Nézzen
RészletesebbenGONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL
NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak
Részletesebben- Tudományos szándék vagy egzisztenciális, hitélmény határozta meg azt a döntését, hogy teológiát tanult és a papi hivatásra készült?
MŰHELYBESZÉLGETÉS FABINY TAMÁS Vermes Géza - a zsidó Jézus és a Holt-tengeri tekercsek kutatója A magyar származású, ma Angliában élő zsidó történészt két kutatási terület tette világhírűvé: A Qumránban
RészletesebbenÖtvenhat elhullajtott levelei Gyulán
20 2006/XVIII. 5 6. e z e r k i l e n c s z á z ö t v e n h a t Cora Zoltán Ötvenhat elhullajtott levelei Gyulán 1989 után az -os események újra- és átértékelése lehetségessé vált a korábbi egységes nézettel
RészletesebbenLENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft.
1 MEKKORA VALÓJÁBAN MAGYARORSZÁG? LENGYEL László: Illeszkedés vagy kiválás. Budapest, Osiris Kiadó, 2006, 297 old, kötve, ISBN 963 389 636 3, 2480 Ft. Kakukktojás a főként alternatív az egyetemi tanszékek
RészletesebbenA biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok
NB03_bel.qxd 2009.04.08 5:43 du. Page 44 44 Varga László A biztonság és a légvédelmi rakétacsapatok A Magyar Köztársaság 1999-ben az akkor éppen ötven éve létezõ szövetséghez, a NATO-hoz csatlakozott.
RészletesebbenA perlit hasznosítása az építõipari vakolatanyagok elõállításában *
A perlit hasznosítása az építõipari vakolatanyagok elõállításában * Pozsonyi László, Saint-Gobain Weber Terranova Kft. Az energiahordozók felhasználásának hatása a környezetre A foszilis energiahordozók
Részletesebben1949-es jelentés az ellenségrõl
Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar
RészletesebbenFertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei. Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal
KÖNYVISMERTETÉS Közgazdasági Szemle, XLVII. évf., 2000. december (1027 1031. o.) Fertõ Imre: Az agrárpolitika modelljei Osiris tankönyvek. Osiris Kiadó, Budapest, 1999, 200 oldal Fertõ Imre könyvének nincs
RészletesebbenKÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN
KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,
RészletesebbenJelentés az»erdélyi Múzeum«1941 1943. ^vi működéséről
tott és fájdalmasan nélkülözött intézményeinkkel ápoljuk a lelki összetartozást, jó sorsunkban ne feledkezzünk meg róluk, amikor azok a megpróbáltatás nehéz idejét élik, a felelőségérzetet, mellyel ezeknek
RészletesebbenNemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l
Nemzetközi konferencia a közszolgálatban foglalkoztatottak életpálya-rendszerér l 2001. december 10. Szerkeszt : Szathmári Gábor Kiadja a Szakszervezetek Együttm ködési Fóruma (SZEF) Felel s kiadó: Dr.
RészletesebbenBata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM
Bata Mária BIBLIAÓRÁK 7. RÉSZ BÁBEL ÉS ÁBRAHÁM 2. www.ujteremtes.hu Bábel és Ábrahám története Az egész földnek egy nyelve és egyféle beszéde volt. 1Móz. 11:1 El tudod-e képzelni milyen lenne az, ha mindenki
RészletesebbenAz oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira
Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás
RészletesebbenHELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL. A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga
HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR KÖZOKTATÁSRÓL A Szlovákiai Magyar Oktatási Fórum konferenciájának anyaga ÖSSZEÁLLÍTOTTA HODOSSY GYULA Lilium Aurum, 2002 ISBN 80-8062-146-2 HELYZETKÉP A SZLOVÁKIAI MAGYAR
RészletesebbenSzerda. 06:00 A Denevér titka: Bacardi Rum és forradalom (Secret of the Bat: Bacardi Between Rum and Revolution) Német dokumentumfilm, 2003
Szerda Szerzõ Administrator 2008.04.30. Frissítve 2008.04.27. 06:00 A Denevér titka: Bacardi Rum és forradalom (Secret of the Bat: Bacardi Between Rum and Revolution) Német dokumentumfilm, 2003 07:00 Adidas
RészletesebbenLászló Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei)
László Garaczi Fülcimpa (az ideológia malomkövei) Nemrég Magyarországon járt a Dalai Láma. Valaki a közönségből megkérdezte tőle, hogy tényleg Magyarországon van e a Föld gyógyító szívcsakrája, konkrétan
RészletesebbenÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában
ÚJKOR A félszigeti háború Spanyolországban és Portugáliában A félszigeti háború, ahogy a későbbiekben a történészek elnevezték, a napóleoni háborúk egy jelentős részét képezte. A francia hadsereg folyamatosan
RészletesebbenBEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL
BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia
RészletesebbenIsten nem személyválogató
más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,
RészletesebbenF. Dárdai Ágnes Kaposi József
FDÆrdai`-KaposiJ_ProblØmaorientÆlt.qxp 2008.07.03. 6:02 Page 353 353 F. Dárdai Ágnes Kaposi József A PROBLÉMAORIENTÁLT TÖRTÉNELEMTANÍTÁS ÉS A FEJLESZTÕFELADATOK BEVEZETÉS A 20. század második feléhez,
RészletesebbenInterjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával
JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,
RészletesebbenBartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása
Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv
RészletesebbenHÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ
HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást
RészletesebbenTypotex Kiadó. Bevezetés
Járunk, és már a pusztán fiziológiai járásunkon keresztül is kimondjuk, hogy nincs itt maradandó helyünk, hogy úton vagyunk, hogy még valójában csak meg kell majd érkeznünk, még csak keressük a célt, és
RészletesebbenTÖRTÉNELEM. PRÓBAÉRETTSÉGI 2004.május EMELT SZINT. Írásbeli feladatsor megoldása
PRÓBAÉRTTSÉGI 2004.május TÖRTÉNLM MLT SZINT Írásbeli feladatsor megoldása Általános szaktanári útmutató a történelem írásbeli vizsgafeladatok javításához A dolgozatot a vizsgázó által használt színűtől
RészletesebbenA Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai
A Békés M e g y e i Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási s z e r v e i iratai Segédletek 1. A Békés Megyei Tanács, Végrehajtó Bizottsága és szakigazgatási szervei iratai 1950-1990 A Békés
RészletesebbenA KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA
A KORMÁNYZATI SZEREPVÁLLALÁS HATÁSA A KISEBBSÉGI MAGYAR PÁRTOK ÖNKORMÁNYZATI POLITIKÁJÁRA Szarka László A kisebbségi avagy a nemzetközi szakirodalomban bevett fogalmakat használva, etnikai, etnikai-regionális
Részletesebben19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY
19. AZ ELNÖKI DEKRÉTUMOK TÖRVÉNYERÕRE EMELÉSÉRÕL SZÓLÓ 1946. ÉVI 57. SZÁMÚ ALKOTMÁNYTÖRVÉNY Prága 1946. március 28. A Csehszlovák Köztársaság Ideiglenes Nemzetgyûlése a következõ alkotmánytörvényt hozta:
Részletesebbenarasse.qxd 2007.09.06. 15:35 Page 1 Festménytörténetek
Festménytörténetek Képfilozófiák Sorozatszerkesztõ: Szilágyi Ákos A sorozat kötetei: Pavel Florenszkij: Az ikonosztáz Daniel Arasse: Festménytörténetek Daniel Arasse FESTMÉNYTÖRTÉNETEK Budapest, 2007 Cet
RészletesebbenBán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget
Mindentudás Egyeteme 85 SZÖVEG ÉS KÉP HATÁRÁN Bán Zsófiával, az ELTE Amerikanisztika Tanszékének docensével Szöllõsi Adrienne beszélget Kutatási területed eredetileg az irodalmi modernizmus. Írásaidban,
RészletesebbenKatonai antropológia?
KULTÚRAKÖZI KOMMUNIKÁCIÓ Kolossa Sándor Katonai antropológia? Beszámoló A kulturális antropológia lehetõségei a nemzetközi mûveletek támogatásában címû tudományos konferenciáról Akonferenciánharmadikalkalommaltalálkoztakegymássalahadtudományésakulturális
RészletesebbenBiztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés
Cser Orsolya Biztonságunk egyik záloga a hatékony civil-katonai együttmûködés A biztonság az egyik legalapvetõbb emberi szükséglet, amely sohasem önmagában, hanem mindig a veszélyhelyzetre történõ reagálásként
RészletesebbenMÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA
MÁRAI SÁNDOR UTOLSÓ NAPLÓJA UTASI CSABA A nyolcvanas évek derekán, amikor már csaknem negyven éve a naplófeljegyzések pótolják számára a publicisztikát, a kapcsolatot a mindennapi valósággal, a századunkkal
RészletesebbenARCHÍVUM. Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére. Bárdi Nándor. (A magyar elképzelések 1918 1940) *
ARCHÍVUM Bárdi Nándor Javaslatok, modellek az erdélyi kérdés kezelésére (A magyar elképzelések 1918 1940) * E dolgozat értelmezésében az erdélyi kérdés kifejezés három nagyobb problémakört fed le: 1. Erdély
RészletesebbenAz első világháború és a harmadik dimenzió
Múltunk, 2015/1 135 142 BOGNÁR KATALIN Az első világháború és a harmadik dimenzió A Magyar Nemzeti Múzeum, közösen Felvinczi Sándor magángyűjtővel, és az Első Világháborús Centenáriumi Emlékbizottság támogatásával
RészletesebbenTizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban
Tizenöt kísérlet a szuverenitásvesztés ellensúlyozására. Nemzeti parlamentek az Európai Unióban Gyõri Enikõ Az Országgyûlésben 1 a 2002. decemberi alkotmánymódosítás 2 értelmében 2003 õszén kezdõdtek meg
RészletesebbenAz Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2.
Helyszín: az Országház 55. sz. tanácsterme. Az Ellenzéki Kerekasztal ülése 1989. november 2. Résztvevők: Keresztes Sándor soros elnök Kereszténydemokrata Néppárt Antall József Magyar Demokrata Fórum Balsai
RészletesebbenS TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.
S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság
RészletesebbenAnalógiák és eltérések szövevénye
Thomka Beáta Irodalomtörténeti Közlemények (ItK) 117(2013) Analógiák és eltérések szövevénye Sőtér István komparatista módszeréről Az európai önismeret és a közös hagyományát őrző művelődéstörténet megbecsülése
RészletesebbenMűveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára)
Műveltség és társadalmi szerepek: az arisztokrácia változó társadalmi szerepei Kora újkori szekció (Papp Klára) Orosz István (Debreceni Egyetem, Magyarország) Szőlőbirtokos arisztokraták Tokaj-Hegyalján
Részletesebben5 A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS
5. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁGGAL MEGKÖTÖTT BÉKESZERZÕDÉS (Részletek) Párizs, 1947. február 10. * I.RÉSZ MAGYARORSZÁG HATÁRAI 1.Cikk 1. Magyarország határai Ausztriával és Jugoszláviával ugyanazok maradnak, mint
RészletesebbenA 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05.
A 2006 õszi tüntetésekkel és megtorlásokkal összefüggésben ellátott jogvédõ tevékenységérõl, 2014. november 05. ÖSSZEFOGLALÓ a Nemzeti Jogvédõ Alapítvány által mûködtetett Nemzeti Jogvédõ Szolgálat A 2006
RészletesebbenSzvák Gyula: Klió. a csalfa széptevő. Kvász Iván: Klió, a tanító. Ruszisztikai Könyvek XXXVII. Russica Pannonicana 2013.
Szvák Gyula: Klió. a csalfa széptevő. Kvász Iván: Klió, a tanító. Ruszisztikai Könyvek XXXVII. Russica Pannonicana 2013. A fenti két könyv fizikailag egy könyv, egy kötet, amelyet egy szerző jegyez, Szvák
RészletesebbenAZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK. Kaposi József
AZ EMBER ÉS TÁRSADALOM A TÖRTÉNELEM KERETTANTERVEK Kaposi József Történelem Közműveltségi tartalmak 1-4. évfolyamon a helyi és mikro-történelem jelenik meg (személyes, családi történelem, valamint a magyar
Részletesebben