Az afrikai hatás napjaink nemzeti brazil kultúrájában *

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az afrikai hatás napjaink nemzeti brazil kultúrájában *"

Átírás

1 Az afrikai hatás napjaink nemzeti brazil kultúrájában * Marion Aubrée Bár az afrikai kultúra jelenléte a brazil mindennapokban nem mindig tûnik fel rögtön a külföldi szemlélõnek, mégis szorosan kapcsolódik ahhoz, amit mi kívülrõl speciálisan brazil -nak nevezünk. Az Afrika és Brazília között létrejött, három hosszú évszázadon át tartó rabszolga-kereskedelemmel jelentõs számú afrikai rabszolga érkezett az országba 1. Ezeket a rabszolgákat azért szakították el szülõföldjüktõl, hogy munkaerõként alkalmazzák õket három fõ területen: a ház körüli munkákban, a cukornádültetvényeken, valamint az arany- és nemesfém-kitermelésben. Ezeknek a munkáknak (lásd Reis és dos Santos 1996), illetve a szökéseknek 2 köszönhetõen a rabszolgák az egész országban szétszóródtak, így az afrobrazil népesség nagyon jelentõs koncentrációját találjuk egészen napjainkig a tengerparti nagyvárosokban, különösen Salvadorban, Recifében és Rióban, illetve, bár kisebb mértékben, a Minas Gerais ( általános bányák ) belsõ területein. Az afrobrazilok eme fajkeveredése elfedi azokat a különbségeket, amelyek az évszázadok folyamán a fehér és a fekete, illetve a kevert népesség között kialakultak. A keveredés az indiánok és az afrikaiak között régóta megfigyelhetõ. Az elõbb idézett mû például megemlíti az afrikaiak és az indiánok között Palmares quilombóban 3 létrejött vegyes házasságokat: az asszonyaiktól elszakított szökevények elrabolt indián nõkkel éltek az õserdõk rejtekében, ahol védve voltak gazdáik megtorlásával szemben. Az aktuálisan prados-nak (jelentése: barnák ) nevezett népszámlálási kategória felel meg Brazíliában a kevert népcsoportnak; napjainkig õk alkotják a népesség legnagyobb hányadát, különösen az ország északkeleti részén. Megállapíthatjuk, hogy az afrikai hatás érzõdik a mindennapi életben, a brazilok mozdulataiban, a nyelvben, melyben számos afrikai eredetû szó található, a konyhamûvészetben, valamint, mint Amerikában mindenhol, az életvitel ritmusá- * Megjelent: Hérodote, 98. szám, trim. Párizs, old. 1 Általában hárommillióra becsülik az 1535 és 1850 között Afrika különbözõ területeirõl behozott rabszolgák számát. 2 Egy, a quilombókról (fekete marronok köztársaságai) a közelmúltban megjelent mû rávilágít a jelenség kiterjedtségére és összetettségére, lásd Reis és dos Santos (1996). 3 Ez volt az elsõ ellenállási háború a szökött indián és fekete rabszolgák, valamint a portugálok között, s majdnem az egész 17. században eltartott. replika (2002. június):

2 ban és a zenében. A zene a dobok ritmusa alapján fejlõdött, amelyeket a festas de negroson (a néger ünnepeken) az ütem kijelölésére használtak. Ezeket az ünnepeket az elit sokáig nem tekintette vallási rítusoknak. Ismert, hogy a harmincas években Gilberto Freyre nagymértékben elõsegítette az uralkodó rasszista látásmód megszûnését azzal, hogy megalkotta elméletét Brazília kulturális sajátosságáról, a luzitán és afrikai világ közötti kulturális reciprocitásról. Elmélete átalakította az elõdeit (többek között Oliveira Viannát, Euclides da Cunhát és Silvio Romerót) sokat foglalkoztató faj problematikáját a kultúra problémájává. Megalkotott egy kissé idillikus képet a faji demokrácia brazil módjá -ról, amit 1951-ben erre Thomas Skidmore hívja fel a figyelmet (Skidmore 1974) a nemzeti propaganda sikeresen alkalmazott a harmadik világbeli országokkal, és fõként az Egyesült Államokkal szemben, ahol a szigorúan kétpólusú szociális és törvényhozási rendszer egy feketék -re és fehérek -re osztott nemzet létrejöttét eredményezte. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy létezhetett egyfajta, a brazíliaihoz hasonló paternalista kapcsolat a rabszolgatartó és a rabszolga között az Egyesült Államok déli részén is, amely alkalmas lehetett a személyes kapcsolatok kialakítására, illetve a fogság kegyetlenségének enyhítésére. Ez a kapcsolat a polgárháború alatt aztán kegyetlenül és végérvényesen megszûnt, és megindult a fekete népesség elvándorlása az északi területek felé. Ilyen jellegû szakítás Brazíliában soha nem következett be. (Bár az abolíciót követõen a mezõgazdasági rabszolgák ott is nagy számban hagyták el a cukormalmokat, ahol addig alkalmazásban álltak, és a közeli városokba mentek. Ottani megjelenésük nagyban hozzájárult egy olyan eugenetikai politika megjelenéséhez, amely szerint a feketék az okai a bûnözés megnövekedésének, illetve õk a mentális betegségek hordozói. 4 ) Mindezek ellenére azt mondhatjuk, hogy a kapcsolatok e jóindulaton és vonzáson alapuló különös fajtája az uralkodó és az alárendelt között újra és újra elõfordul a 20. század végén is, és a demokrácia gyakorlásának olyan módjáról tájékoztat, amit Bruno Lautier (idézi Bizberg és Marques-Pereira 1996: 23 52) szavaival élve formálisnak nevezhetünk. Brazília bizonyos régióiban ez a formalitás megakadályozza a valós demokrácia létrejöttét. Az afrobrazil kultuszok jelentõsége Az egyik legfontosabb különbség Brazília és az Egyesült Államok között erre Roger Bastide hívta fel a figyelmet (Bastide 1960) az uralkodó vallások eltérõ voltában gyökerezik. Brazíliában ugyanis egy olyan átjárható katolicizmus volt, amely megengedte a rabszolgáknak, hogy a védõszentekhez intézett könyörgés során a sokféle õsi istenüket a katolikus képek mögé rejtsék, és fenntartsanak egy olyan kultuszt, ami az afrikai eredetû és a katolikus alakok kapcsolatain alapul. Ezzel szemben az Egyesült Államokban egy merev protestantizmust találunk, amely- 4 Ezt a témát dolgozza fel a pszichiáter és pszichoanalitikus Costa (1976). Ezzel foglalkozott az elsõ afrobrazil kongresszus is (Recife, 1934), anyaga két kötetben jelent meg (Rio, 1935). A résztvevõk több mint fele, maguk is pszichiáterek, a Pernambucói Mentális Higiéniai Társaság tagja volt. 78 replika

3 ben tilos volt mindenféle átjárhatóság, a rabszolgák csak az uralkodó valláshoz csatlakozhattak, és azt esetleg belülrõl bomlaszthatták amit õk a maguk sajátos protestáló módján meg is tettek. Ez hasonló ahhoz, mint amit a hetvenes években a polgárjogi mozgalommal szembenálló Black Power tagjai hoztak létre a színes bõrûek emberi méltóságát sértõ faji elkülönítés ellen. Ez a tükörrendszer ugyanolyan határozottan utasította el a fehéreket, mint ahogy õk utasították el korábban a feketéket. A rabszolgaságot alig egy évszázada törölték el Brazíliában (1888), de már ezt megelõzõen is jelentõs számú rabszolgának sikerült megváltania a szabadságát, vagy a gazdájuk szabadította fel õket. Ez különösen a városi környezetben volt jellemzõ. Például Bahia államban 1872-ben szabad feketét és mulattot tartottak számon, míg e két csoporthoz tartozó rabszolgák száma , az összlakosságé pedig fõ volt 5. A 19. század elsõ felében Debret és Rugendas festményei jól mutatják be az afrikaiak öltözködési, fésülködési szokásainak sokszínûségét, illetve azokat a változatos elfoglaltságokat, melyeknek a rabszolgák és a felszabadított afrobrazilok részesei voltak Rióban. Ezek az emberek tevékenyen kivették részüket székvárosuk kereskedelmi és kézmûves életébõl, viszonylag független életet éltek, ami lehetõvé tette számukra a szabadok és rabszolgák számára egyaránt, hogy egymásra találjanak, és megtartsák vagy újra felépítsék az etnikai kapcsolatokat, többek között a vallási csoportosulások segítségével. Ezeknek a csoportoknak, amelyek területtõl függõen a candomblé, a casa de Mina, a xangô vagy a macumba nevet viselik, az a szimbolikus feladatuk volt, hogy mintegy panteonokként és kozmológiai rendszerekként fenntartsák a kapcsolatot az õsi afrikai földdel. Mindezen túl egy részük a 19. század folyamán politikai funkcióval is bírt, titkos elindítója volt néhány fontos felkelésnek (különösen Salvador de Bahiában). Az idõs recifei terreiros (kultuszhelyek) tagjainak összegyûjtött szóbeli visszaemlékezései szerint a rabszolgaság eltörlése után, amikor sok mezõgazdasági rabszolga érkezett a városokba, önsegélyezõ egyleti hálózatként is mûködtek. Az új környezetben, jelen esetben a városban, segítettek a tájékozatlanabbaknak vonatkozási pontokat és egy befogadó közösséget találni. Kimutatható, hogy napjaink egyik legnagyobb fekete és sötétebb mulatt népességkoncentrációja éppen ebben a városban található (a Beberibe, az Aguas Frias, a Casa Amarela negyedekben). A régi terreirókat is itt találjuk a legnagyobb számban. A kultuszhelyek létezése a 19. század második felére vált történelmileg megalapozottá 6 ; ismert az a fontos szerep, amit a 20. század folyamán mint az afrobrazil tradíció és kultúra pillérei játszottak. Ismertek azonban azok az üldöztetések is, melyek az államhatalom részérõl érték õket 7 : archaikus jelenségeknek tekintették õket, melyeket valamilyen módon ki kell irtani. Renato Ortiz, miként könyve címe 5 Ezeket az adatokat Mattoso K. de Queirós (1992: 96 97) közli. 6 A témáról ír többek között Rodrigues N., Ramos A., Carneiro E., Bastide R., Landes R., Verger P., Ribeiro R., Nunes Pereira. 7 Rájuk azok a tanok hatottak, amelyek a népesség kifehérítésével akarták modernizálni a brazil nemzetet. replika 79

4 is kifejezi 8, elmagyarázza, hogyan kell felépíteni a fekete boszorkány fehér halálával az új Brazíliát. Az említett mû az umbanda-tan elterjedését is bemutatja, amelyet a harmincas években középosztálybeliek hozták létre Rióban azzal a céllal, hogy megteremtsék a brazil nemzeti vallást. Ez egy szinkretikus vallás, amely Bastide szerint a katolicizmus, az afrobrazil kultuszok, az indián hagyományok és a kardécista 9 spiritizmus elemeibõl tevõdik össze. Abban különbözik a század afrobrazil vallási kultuszaitól, hogy megismerése és átadása írásban történt, míg a többi vallási hagyomány szóban és gesztusok útján terjedt. Az umbandista vallásra nem volt jellemzõ az állatáldozat, nem használta az istenségekre általában jellemzõ tarka sokszínûséget, tagjai a szertartások alkalmával egyszerû fehér ruhát viseltek. Alapítóinak az volt a célja, hogy a vallást demokratizálják és megtisztítsák minden korábbi rituálétól, így a színek szimbolikájától, valamint az õsi beavatási rítusoktól. Az umbandista ideológia megosztott eszmei panteonjával a rend és a haladás eszméjét választotta nemzeti jelszónak. Fontosnak tartotta a népesség összeolvasztását egyetlen nemzetté, ahol mindenki ugyanazt a vallást gyakorolná, és ezzel történelmileg is megalapozottá válna az ország. A feladat, amit az alapítók célul kitûztek, nem igazán valósult meg. Renato Ortiz és Brown rámutatnak, hogy az umbanda 1940 és 1980 között volt a legnépszerûbb Brazília különbözõ régióiban, azonban az utóbbi húsz évben, mint ahogy ezt néhány kutatóval együtt megállapítottuk, terjedésében jól látható visszaesés tapasztalható a hagyományosan afrikaibb kultuszok javára. Ez a folyamat egybecseng a fragmentálódás általános tendenciájával, illetve azzal a jelenséggel, melynek keretében az országot alkotó különbözõ etnikai csoportok nyíltan vállalják gyökereiket. Ennek minden csoport esetében két oka van: így akarják kifejezni a globalizáció általánosító törekvéseivel szembeni ellenérzéseiket, valamint félelmüket a közösségi tudat elvesztésétõl; másrészrõl, különösen bizonyos marginális afrobrazil politikai csoportok körében, nagyon jelentõs annak a modellnek a hatása, amit az egyesült államokbeli fekete értelmiségiek hoztak létre. Ezzel kapcsolatban felmerül a kérdés: mennyire lehet egy másik kultúrára (Brazília) alkalmazni azt a modellt, amit történelmileg egy sajátosan más kultúrára (Egyesült Államok) dolgoztak ki? Fontos felhívni a figyelmet azokra az egyértelmûen politikai jellegû mozgalmakra is, amelyek az afrobrazil népesség szemszögébõl jelentõsek a 20. században. Ezek a vallási kultuszokhoz hasonlóan azért jöttek létre, hogy kifejezzék a feketék integrációját a brazil nemzetbe, és hogy közvetítsenek egy olyan afrobrazil éntudatot, melyet a fehér ideológia fenyeget. 8 Ez a könyv 1978-ban jelent meg Brazíliában a Vozes kiadónál, majd 1991-ben újra kiadták. Eredetileg Roger Bastide irányítása alatt készült doktori disszertáció volt a Sorbonne-on. 9 A témáról részletesebben: Aubrée (1987: ). 80 replika

5 A modern kulturális és szociálpolitikai ellenállási mozgalmak Brazília lakosainak nagy része, bármilyen legyen is a bõrszíne, brazilnak vallja magát. A kritikák ellenére, amikkel a különbözõ hatalmon lévõ kormányok adminisztrációjának az alkalmasságát illetik, büszkék nemzeti hovatartozásukra, országuk természeti és emberi gazdagságára. Egészen a hetvenes évekig a nacionalista propaganda arra törekedett, hogy az országot egy természeti paradicsomként mutassa be az 1964 és 1985 között hatalmon lévõ katonák ezzel akarták Brazíliát a világ egyik vezetõ nagyhatalmává tenni. Ez a látásmód azonban nem vett tudomást a hatalmas szociális-gazdasági különbségekrõl, sem arról a nyomorról, ami a kifosztott és földjüket elvesztett mezõgazdasági munkások millióinak a metropoliszokba vándorlása miatt jött létre. Az elvándorlás oka az volt, hogy az exportra orientált, gépesített mezõgazdaság már nem tartott igényt arra az olcsó munkaerõre, amit a bérlõk családjai jelentettek. Az elvándorlás lehetõvé tette a szegényeknek, hogy alávetett helyzetükbõl kilépjenek egy olyan országban, ahol a legszegényebb társadalmi rétegekkel folytatott beszélgetésekben mindig visszatérõ motívum a kívánság: nem függeni a fõnöktõl vagy a magam urának lenni. Ez nem más, mint a rabszolgamúltból hozott tudat alatti óhaj. A századunk második felében bekövetkezett nagy változások ellenére a brazil mentalitás alig változott. A jobb napokba vetett hit, ami az ország gazdagságának volt köszönhetõ, áthatotta az egész társadalmat. A pozitív gondolkodású ember tántoríthatatlanul hitt az elkövetkezõ ha nem is a saját, de legalább a jövõbeli nemzedékek sorsának jobbra fordulásában. Ezt a jelenséget egy reciféi példa jól alátámasztja a húszas évek második felébõl. Ebben az idõszakban egy fekete politikai vezetõ, aki egy keresztény szimbólumról, Bento Milagrosóról kapta a nevét, létrehozta az Isten és Igazság Körét 10, amelyet a korabeli mûvelt értelmiség panteista szektá -nak nevezett el. Célja nézetem szerint 11 az volt, hogy eltávolodjon a klasszikus, megbélyegzett afrobrazil hagyományoktól, és ily módon néhány száz tagtársával együtt jobban beilleszkedjen az általános társadalmi dinamizmusba. Fontos megjegyezni, hogy a 19. század második felében Recifében találjuk a legtöbb szabadkõmûvest. Antonio Gueiros Vieira (1980) kiemeli, hogy az olindai (Recifével szomszédos helység) papi szeminárium volt az egyik legfontosabb központja a szabadkõmûvességnek. A szentbeszédeken keresztül a panteista eszmék eljuthattak olyan emberekhez, akiknek a természettel való empátiája saját õsi hitükön alapult. Vincente Lima 12 a következõket mondja az említett szektában hirdetett erkölcsi tanról: Elérni, hogy egy ember a családnak szentelje magát, megszabaduljon a bûnöktõl, felolvadjon a család szeretetében, az egyetemes szeretetben, az Igazságban, az Egyesülésben és az Akaratban Az idézetbõl látszik, hogy ennek a panteista csoportnak az ideáljával csak az a társadalmi elit tudott azonosulni, amely megpróbálta erkölcsössé tenni azt a közéletet, ahonnan az af- 10 Aubrée M. Panthéisme et cultes afro-brésiliens címû elõadása az SISR 25. kongresszusán hangzott el, amit Louvainben tartottak meg július 26. és 30. között. 11 Több korabeli kutató leírja ennek a csoportnak a mûködését, többek között Pedro Cavalcanti, Gilberto Freyre, Vicente Lima. 12 Vicente Lima Xangô címû könyve 1937 júniusában jelent meg. replika 81

6 rikaiak leszármazottai ki voltak zárva, és létrehozni egy mindenkire vonatkozó nemzeti eszmét. A feketék elsõ politikai jellegû megnyilvánulásának másik példája a harmincas évekbõl való; ekkor alakult meg a Frente Negra Brasileira és a São Paulo-i Jornal da Raça. Céljuk az volt, hogy megismertessék a feketék etnikai sajátosságait, s hogy Christine Douxami 13 szerint öntudatra ébresszék a fekete népet, megmutassák neki saját erejét, megszüntessék alsóbbrendûségi komplexusát, tanulásra ösztönözzék mindezt azért, hogy jobban beilleszkedjen a brazil társadalomba. A Getúlio Vargas-féle Estado novo hatalomra kerülése azonban véget vetett ezeknek a kezdeményezéseknek. Újra 1944-ben jelentek meg, ekkor kulturális színezetben. São Paulóban egy fekete értelmiségiekbõl álló csoport, Abdias do Nascimentóval és Guerreiro Ramosszal az élen, létrehozta a Teatro Experimental Negrót, amely a kultúra és a mûvészet segítségével akarta társadalmilag jobban elfogadtatni a feketéket. A politikai események, illetve az 1964-es katonai hatalomátvétel miatt egy igazán politikai jellegû feketemozgalom létrejöttérõl csak 1978-ban beszélhetünk. Az Egyesült Fekete Mozgalom (MNU) Salvador de Bahiában és Rióban volt a legnépszerûbb, különösen értelmiségi körökben. Nagyon hamar ismertté vált az emigránsok körében is, az afrobrazil társadalom egészében azonban kevésbé honosodott meg. Ennek az az oka, hogy a Black Panther modellje alapján épül fel, ez a modell pedig ellentétes a brazil történelmi valósággal s azzal a világképpel, amely az afrobrazil kultuszok nyomán fejlõdött, és hosszú idõ keresztül a brazil négritude szellemiség hordozója volt. Ha közvetlenül a politikai életet nézzük, a kongresszusi képviselõk között találunk feketéket õket elsõsorban az afrobrazil népesség választotta meg. Például Abadis do Nascimentót elõbb szövetségi képviselõvé, majd szenátorrá választották Bahia államban ban, a demokratikus fordulat után Salatiel de Carvalho Pernambucóban lett szövetségi képviselõ. Az õ este különösen érdekes; mandátumát fõleg annak köszönheti, hogy az evangélikus pünkösdista irányzathoz tartozik. A pünkösdista mozgalom elsõsorban népi környezetben közkedvelt, tagjai számos választási mandátumot szerzetek az egész szövetségi államban: szenátorok, szövetségi képviselõk, az egyes államok küldöttei, polgármesterek és városi tanácsosok kerültek ki közülük. Benedita Silva, Rio állam munkáspárti szövetségi képviselõje is pünkösdista, õ az elsõ fekete nõ a képviselõk között. A következõ novemberi önkormányzati választásokon saját városában indul. Gilberto Gil kulturális titkár Salvador de Bahiában, a városházán, valamint õ a jelenlegi elnöke az État d Espírito Santónak. Megállapíthatjuk tehát, hogy az afrobrazilok jelen vannak a nemzet politikai életében, még ha ez a jelenlét nem is arányos számszerû súlyukkal. A sajtónak vagy a kutatóknak adott mélyinterjúk azonban azt bizonyítják, hogy bizonyos esetekben a választási vereséghez hozzájárult a bõrszín. 13 Douxami, C.: Le Brésil en couleurs ou en noir et blanc? 82 replika

7 A faji demokrácia mítosza A mítoszok, bár modern találmányok, vagy, ahogy Halbwachs mondaná, egy hagyomány kitalációi, mégis szimbolikus jelentõséggel bírnak azok körében, akikhez szólnak ben például a reciféi karneválon elõadott egyik zenemûnek As três raças (A három faj) volt a címe. Ez a cím kétségtelenül a faji demokrácia mítoszára utal. A dalban tréfálkozva mesélik el a brazil nemzet történetét, amely képes volt asszimilálni a különbözõ etnikumokat és kultúrákat, és harmonikusan összeolvasztotta õket egy olvasztótégelyben. Elmesélik benne az indiánok életét, a portugálok és az afrikaiak érkezését. Az a meglepõ a kompozícióban, hogy nincs utalás magára a rabszolgaságra; mintha azt mondanák, hogy a feketék sétálva jöttek, és ott maradtak. Ebbõl, és néhány más példából is látható, hogy a propaganda igyekszik megteremteni a brazil faji demokrácia képét, ami külföldön és belföldön egyaránt mûködik. Ahhoz persze azért semmi kétség nem fér, hogy az alattomos elõítélet nagyszámú afrobrazil életét keseríti meg 14. Az Egyesült Államokban a faji megkülönböztetés elkülönítette az iskolákban a feketéket és a fehéreket a feketéket például a busz hátuljába küldte. A dél-afrikai apartheid fehér és fekete városokat hozott létre, mindent elkerített, és maximálisan kihasználta a bennszülött lakosságot. Ezzel szemben egy olyan társadalom, ahol látszólag nem is beszélhetünk feketékrõl és fehérekrõl, csak pozitív reakciót válthat ki a brazil valóság kutatóiból, legyenek azok feketék vagy fehérek. Brazíliában a fajkeveredés miatt minimum mód létezik a köznyelvben a bõrszín leírására, s a kizárólag feketefehér megkülönböztetés bizonyos, korábban említett politikai csoportok törekvése ellenére sem tudott meghonosodni. Az utóbbi tíz évben az értelmiség fõleg az antropológusok körében elterjedt az a nézet, hogy Brazíliában is jó lenne bevezetni a kedvezményes eljárást a feketék körében. Ez, mint az Egyesült Államokban, kedvezményt nyújtana nekik az egyetemi felvételi kvótákhoz, az adminisztratív posztokon és más területeken is. Brazília egy olyan ország, ahol az alapfokú oktatás nem érhetõ el mindenki számára, ami az emberi és financiális erõforrások hiányának köszönhetõ. Sok gyerek azért nem mehet iskolába, mert dolgozik a szüleivel. Véleményem szerint hasznosabb lenne fontolóra venni a bolsa-escola-rendszer bizonyos tapasztalatainak általánossá tételét. Ezt a közelmúltban ( ) vezették be néhány szövetségi államban; keretében kompenzálják azt a bérkiesést, amit a szülõk elszenvednek a gyerekek iskolába küldésével, és az iskoláztatás kezdetén legalább naponta egyszer étkezést is biztosítanak a gyerekeknek. 14 Errõl a témáról a Folha de São Paulo nevû nemzeti újság 1998-ban egy átfogó riportot közölt Racismo Cordial címen. 15 Brazíliában háromféle népszámlálási kategória létezik: branco, prado, negro (fehér, barna, fekete), s a lakosok ezek közül mondják be az egyiket a népszámlálási biztosnak. A köznyelv ennél sokkal több kategóriát különböztet meg. Például a cafuso egy indián és egy fekete szülõ keveredésébõl született mesztic. A sarará fehér, szõke hajú, külsõ tulajdonságai hasonlítanak egy afrikai emberre, különösen a haja és az ajka. Megkülönböztetnek még tejeskávé színûeket, világosabb, sötétebb mulattokat stb. A kategóriákat pontosan bemutatja egy doktori disszertáció: Yara Matos M.: Ni noir, ni blanc: métis mais beau. Université de Picardie, Amiens, replika 83

8 Konklúzió helyett 1997-ben a Hérodote folyóirat megjelentetett egy számot États-Unis, le racisme contre la nation (Egyesült Államok: a rasszizmus a nemzet ellen) címen. Ebben több cikk elemzi azokat a legújabb jelenségeket, amelyek a kedvezményes eljárás hatására jelentek meg, így például a multikulturalizmust és az afrocentrizmust. Ezeket a cikkeket olvasva még inkább szembetûnik, hogy mennyire különbözik egymástól a két nemzet helyzete. Hogy csak a legjelentõsebb különbségeket említsük: az Egyesült Államokban kialakult egy fekete nyelv, az ebonic, ami a rosszul beszélt angol alapján épül fel (Douzet 1997: 62 86), és egyesek szemében úgy jelenik meg, mint egy új lehetõség egy idegen nyelv megtanulására. Oaklandban, San Francisco mellett a szerzõ azt tapasztalta, hogy ennek a nyelvnek a megjelenése felerõsíti az apartheidet, a gettósodás folyamatát, valamint a balkanizációt. Brazíliával összehasonlítva azt mondhatjuk, hogy a portugál nyelv használatában tapasztalható legnagyobb eltérések regionális és szociális szinten figyelhetõk meg, nem pedig az etnikai csoportokban tapasztalhatók. Ugyanebben a folyóiratban Eric Fassin országonként elemzi a rasszizmus társadalmi szerkezetét, illetve azt a sikert, melyet egy magát tudományosnak beállító könyv, de Murray és Herrnstein The Bell Curve-je (1994) ért el az Egyesült Államokban. A mû a rasszista téziseket bõséges statisztikával és grafikával támasztja alá; célja az, hogy az intelligenciahányados (IQ) elemzésével bebizonyítsa a társadalmi és faji egyenlõtlenséget, és, mint ahogy a cikk szerzõje kiemeli, igazolja a társadalmi rend változatlanságát és az érdektelenséget a társadalmi problémák iránt. Ez egyfajta visszatérés a tudományos rasszizmushoz, ami 1870 és 1930 között különbözõ mértékben mindenhol népszerû volt a nyugati világban, majd a második világháborút követõen az okozott borzalmak miatt végérvényesen eltûnt, vagy legalábbis, Michel Wieviorka (1998: 23) szavaival élve, szalonképtelenné vált. Meg kell jegyezni, hogy Brazíliában ezen a téren egy ellentétes tendenciát figyelhetünk meg a társadalomkutatók körében, ami távol tartja õket a legjelentéktelenebb rasszista tézisektõl is. Ezt Antonio Sergio Guimarães közelmúltban megjelent könyve (Guimarães 1999) is bizonyítja, amely a rasszizmus és antirasszizmus kérdését tárgyalja a brazil társadalomban. Az 1980-as, 90-es évek fordulóján kialakult súlyos gazdasági válság következtében a délbrazil társadalomban elõfordultak olyan estek és viselkedési formák, amelyek a rasszizmus erõszakos fellendülését sejtetik. Ez egész pontosan azok ellen irányult, akiket São Paulóban bahianóknak neveznek. Az elnevezés magában foglalja az északkeletinek nevezett adminisztratív körzet összes lakosát; származási államtól 16, bõrszíntõl függetlenül, kiejtésük alapján lehet õket felismerni. A francia Nemzeti Front beszédeiben fellelhetõ ideológiai frázissal élve a bahianókat olyannak tekintették, akik azért jönnek, hogy ellopják a munkát a helyiektõl. Õk lettek a támadások célpontjai azok körében, akik bizonytalan társadalmi-gazdasági helyzetben voltak. Ugyanebben az idõszakban láttak napvilágot azok a halovány kezdemé- 16 Az északkeleti adminisztratív körzethez a következõ államok tartoznak: Bahia, Sergipe, Alagoas, Pernambuco, Paraíba, Rio Grande do Norte, Ceará, Piauí, Maranhão. 84 replika

9 nyezések is, amelyek az északkeleti terület regionális elkülönülését szorgalmazták többek között színészek, énekesek, zenészek hirdették ezt, akik olyan társadalmi pozícióban voltak, hogy széles tömegekhez szólhattak. Ebben az esetben az az érdekes, hogy a kezdeményezés egy viszonylag szegény régióból jött, amelyre úgy tekintettek, mint egy fejlõdõ ország utolsó vagonjára, amely csak teher a nemzet egésze számára. Egy déli közgazdász komolyan azt javasolta, hogy ezt a területet adják el a Japánoknak néhány milliárd dollárért. Míg 1932-ben São Paulo állam azért akart elszakadni, mert magát a leggazdagabb államnak tartotta az is volt, ebben az esetben a szegénység, a megaláztatás, a rossz bánásmód késztette az északkeletieket arra, hogy szívbõl énekeljék Elba Ramalhóval együtt a Se o Nordeste fosse independente (Ha Északkelet független lenne) címû dalt. Késõbb ez a kívánság eltûnt a mindennapok útvesztõiben, mivel a régió szülötteinek nagy része elkerülhetetlennek látta, hogy a hatalmas országban valahol máshol keressen módot a túlélésre. Mielõtt befejeznénk, még fontos megemlíteni a Cahiers du Brésil contemporain (37. szám) egyik legutóbbi számát, amelyben geográfusok dolgozzák fel a kartográfia legújabb módszerei segítségével az 1991-es népszámlálás nagyon pontos adatait (microdados). Az Hervé Théry által a Testszín és jövedelmek címû fejezetben leírtak arra engednek következtetni, ami ellentétes az eddig gondoltakkal. A jövedelem etnikai csoportok szerinti megoszlása, ha a brazil népesség egészét tekintjük, csak kis különbségeket mutat a fekete és mesztic csoportok körében. Másképp megfogalmazva ez azt jelenti, hogy a gazdagok és a szegények aránya majdnem ugyanannyi ebben a két csoportban, mint a fehérek között. Még hozzá kell tenni, hogy a szegény fekete bõrûek jelentõs számban élnek Salvador de Bahiában és Rio de Janeiróban, a gazdag feketék pedig a Santos és Brazília közötti térségben. Konklúzióként azt mondhatnám, az a szándék, hogy Brazíliát egy fekete-fehér országgá tegyék, ellentétes az utóbbi évszázad történelmi valóságával, és felerõsíti az országban azt a tendenciát, amely arra törekszik, hogy elszigetelje saját múltját az állandóan megújuló jövõ érdekében. Az 1940-es, 50-es években az UNESCO felméréseket készített az egyes országokban a rasszizmusról; a kutatók Brazíliában a kapcsolatok sajátos jellegét tapasztalták. Ez nem jelenti azt, hogy a kutatók vakok, õrültek lettek volna, vagy hogy kevésbé voltak alkalmasak a feladatra, mint mi vagyunk most. Õk Brazíliában egy olyan valóságot láttak, amely azóta a társadalmi, gazdasági és kulturális változások következtében megváltozott. A mi feladatunk most az, hogy ezen a hatalmas területen, melynek egyik része sem hasonlít a többire, még az emberek mindennapi kapcsolataiban sem, megfigyeljük, melyek azok az új szociokulturális kifejezésmódok, melyek hozzájárulnak a nemzet és az ott elõ emberek jövõjének felépítéséhez. T repák Mónika fordítása replika 85

10 Hivatkozott irodalom Aubrée, M. (1987): Entre tradition et modernité: les religions. In Les Temps Modernes. Brésil sz., június. Bastide, R. (1960): Les Religions africaines au Brésil. Párizs: PUF. Bizberg I. és B. Marques-Pereira (1996): Citoyenneté et politiques d ajustement: quelques réflexion théorique suscitées par l Amérique latine. In La Citoyenneté sociale en Amérique latine. Párizs Brüsszel: L Harmattan/CELA-IS. Costa J. F. (1976): História da psiquiatria no Brasil, un corte ideológico. Rio. Douzet, F. (1997): Broken English, Broken Nation. L anglais noir, de l outil pédagogique à l outil politique. In Hérodote, Guimarães, Antonio Sergio (1999): Racismo e Anti-Racismo no Brasil. 34. kiadás, São Paulo. Mattoso K. de Queirós (1992): Bahia. Século XIX (Una provincia no Império). Rio de Janeiro: Nova Fronteira. Reis J. J. és Gomes F. dos Santos (1996): Liberdade por um fio. Historia dos quliombos no Brasil. São Paulo: Companhia das Letras. Skidmore, T. (1974): Black into White. Race and Nacionality in Brazilian Thought. Oxford University Press. Vieira, A. G. (1980): O protestantismo, a maçonaría e a questão religiosa no Brasil. Brasília: Universidade de Brasília. Wieviorka, Michel (1998): Le Racisme, une introduction. Párizs: La Découverte. 86 replika

A vérkeveredés és a nemzeti kultúra kialakulása

A vérkeveredés és a nemzeti kultúra kialakulása A vérkeveredés és a nemzeti kultúra kialakulása Az ültetvényes birtokházak és a rabszolgakunyhók öröksége * Afrânio Raul Garcia A tizenkilencedik század végén számos értelmiségi és több politikus nehezményezte

Részletesebben

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel

Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel KUTATÁS KÖZBEN PAVLOVICS ATTILA GYUROK JÁNOS Kisebbségek érdekképviselet Pécsi regionális tapasztalatok Az Országgyûlés 1993 júniusában közel 100%-os többséggel elfogadta 1 a nemzeti és etnikai kisebbségek

Részletesebben

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN

HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN SZAK Andrea HELYI KONFLIKTUSOK AZ ÍROTT MÉDIÁBAN LOCAL CONFLICTS IN THE PRESS A tanulmány a tartalomelemzés módszertanával vizsgálja az írott sajtóban megjelent 2004-es koszovói konfliktus, s egyben vizsgálja

Részletesebben

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19

ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 ELSÕ KÖNYV 1867 1918 19 20 Elõszó A román és a magyar életkörülmények alakulása a dualizmus korabeli Magyarországon és Nagy-Romániában (1867-1940) A kézirat szerzõje a fenti kérdés áttekintésével olyan

Részletesebben

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL

BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL BEVEZETÉS MIÉRT ÉS HOGYAN BESZÉL(HET)ÜNK FEMINIZMUS ÉS ANTROPOLÓGIA VISZONYÁRÓL Sokak számára furcsán hangozhat a feminizmusnak valamilyen tudományággal való összekapcsolása. Feminizmus és antropológia

Részletesebben

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a

Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a NB2_bel.qxd 2/6/2008 9:23 PM Page 80 80 Háda Béla Helyzetképek a próféták földjérõl Rostoványi Zsolt hosszú évek óta a Közel-Kelet térségével foglalkozó kutatások egyik legelismertebb szaktekintélye Magyarországon.

Részletesebben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben

Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Pécsi Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Kar Alkotmányjogi Tanszék A magyar állampolgárság Riedel René: A magyar állampolgárok és más emberi csoportok alkotmányos jogai az Alaptörvényben Témavezető:

Részletesebben

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ

AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ CSÁKÓ MIHÁLY Az ezredforduló munkaerõpiaci kihívásai a Kárpát-medencében 1 Bevezetés: a kérdés, jelentõsége, megközelítése AKárpát-medencében élõk munkaerõpiaci helyzete és az õket érõ kihívások két szempontból

Részletesebben

Akikért a törvény szól

Akikért a törvény szól SZISZIK ERIKA KLÉR ANDREA Akikért a törvény szól Családsegítõ és gyermekjóléti szolgálatunk keretein belül olyan kutatást végeztünk Zuglóban, amelyben igyekeztünk képet kapni a kerületben veszélyeztetettként

Részletesebben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben

A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben Kovách Eszter 2005. január 28. A körút és a sugárút szerepe és funkciói a várostestben A várost élő szervezetnek tekintem, ezért meg kell határoznom mi az alapegysége. A település alapsejtje nem a ház

Részletesebben

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL

AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL AZ EURÓPAI RASSZIZMUS- ÉS INTOLERANCIA-ELLENES BIZOTTSÁG MÁSODIK JELENTÉSE MAGYARORSZÁGRÓL - ELFOGADTÁK 1999. JÚNIUS 18-ÁN - ELÔSZÓ Az Európai Rasszizmus- és Intolerancia-ellenes Bizottság (ECRI) az Európa

Részletesebben

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus

2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus 2015 április: Egy önmagára reflektáló tudomány - Borgos Anna pszichológus Borgos Anna az MTA TTK KPI Társadalom és Kulturális Pszichológiai Csoportjának tudományos munkatársa. Kutatási témái a magyar női

Részletesebben

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról POMOGÁTS BÉLA 1934-ben született Buda - pesten. Irodalomtörténész, a Vigilia szerkesztőbizottságának tagja. Legutóbbi írását 2010. 12. számunkban közöltük. A fekete-piros versek költője Kányádi Sándorról

Részletesebben

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept.

Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. ÉRTESÍTŐ Internet: http://bajnok.hu/ertesito E-mail: pista@bajnok.hu IV. évf. 9. sz., 2015. szept. Tartalom Dr. Bajnok István: Az elmúlt 25 év 1 Dr. Bajnok István: Nemzeti dal 3 Szeptember azt iskolai

Részletesebben

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása

Bartha Eszter. Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Bartha Eszter Egy megkésett párbeszéd? E. P. Thompson újraolvasása Edward P. Thompson: Az angol munkásosztály születése. Budapest: Osiris, 2007 A némiképp elcsépeltnek hangzó alcím ezúttal legalább a könyv

Részletesebben

1949-es jelentés az ellenségrõl

1949-es jelentés az ellenségrõl Gagyi József 1949-es jelentés az ellenségrõl 1918 után a romániai magyarság egyetlen idõszakban sem volt olyan megosztott, mint az 1948-ban kezdõdõ, a Magyar Autonóm Tartomány megalakulásáig, a Magyar

Részletesebben

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán

Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Law Working Papers 2013/1 Csink Lóránt Fröhlich Johanna: A régiek óvatossága. Megjegyzések az Alaptörvény negyedik módosításának javaslata kapcsán Pázmány Péter Katolikus Egyetem / Pázmány Péter

Részletesebben

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla

2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla 2015. december: A meddőség kezelése a szociológus szemével - Vicsek Lilla Vicsek Lilla a Budapesti Corvinus Egyetem Szociológia és Társadalompolitika Intézetének docense. Az utóbbi években elsősorban a

Részletesebben

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar

rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét, és benne a magyar Orwell, a testvér 59 rend. Ha nincs értékrend, akkor nincs kultúra. A kultúra nem más, mint az értékrend megteremtése és kifejezése, tudatosítása és örökítése. Meg kell õrizni az európai kultúra sokféleségét,

Részletesebben

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten

Az 1918 elõtti Magyarország közismerten Párhuzamok és különbségek Az 1918 elõtti Magyarország közismerten soknemzetiségû, sokvallású és többkultúrájú ország volt. Ez gazdasági elõnyökkel, szellemi pezsgéssel, de komoly társadalmi-politikai feszültségekkel

Részletesebben

JELENKOR Túlélés a forradalom alatt: a Fekete Párduc Párt története

JELENKOR Túlélés a forradalom alatt: a Fekete Párduc Párt története JELENKOR Túlélés a forradalom alatt: a Fekete Párduc Párt története A Black Panther Party (Fekete Párduc Párt) nemcsak az afrikai-amerikai nacionalizmus legellentmondásosabb jelensége, hanem egyúttal az

Részletesebben

Az átlagember tanítvánnyá tétele

Az átlagember tanítvánnyá tétele február 1 7. Az átlagember tanítvánnyá tétele SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: Máté 15:32-39; 16:13-17; Lukács 2:21-28; 12:6-7; 13:1-5; Jakab 2:1-9 Mikor pedig Galilea tengere mellett járt, látá Simont

Részletesebben

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások

Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások ELTE Társadalomtudományi Kar Szociális Tanulmányok Intézete Szociális Munka és Szociálpolitika Tanszék Intenzív családtámogató és családmegtartó szolgáltatások PhD dolgozat Konzulens: Dr. Ferge Zsuzsa

Részletesebben

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása

A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Kapronczay Péter A macedón nemzeti öntudat történeti alakulása Napjainkban, a médiában közzétett hírekben az elsők között szerepelnek a Balkán-félsziget népeinek egymás ellen vívott politikai és katonai

Részletesebben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben

Varga Borbála 2011.01.18. VABPABB.ELTE. Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben Sámántárgyak motívumai a magyar fazekasművészetben A Kárpát-medence fazekasművészetét egyedülálló változatosság jellemzi: a XVIII. századra kialakult az egyes központokra jellemző sajátos formavilág és

Részletesebben

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján

A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján KEMÉNY ISTVÁN JANKY BÉLA A cigányok foglalkoztatottságáról és jövedelmi viszonyairól A 2003. évi országos cigánykutatás alapján 2003 elsõ negyedében reprezentatív kutatást folytattunk a magyarországi cigányság

Részletesebben

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány

A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány A rendszerváltoztatást követő kormányok politikai és gazdasági teljesítménye I. Az Antall-kormány Kovács János vezető elemző Kovács János 1 Az Antall-kormány A politikai rendszerváltoztatás utáni első

Részletesebben

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban

Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Az őrültek helye a 21. századi magyar társadalomban Ez a címe annak a kutatási programnak, amely az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontban, Légmán Anna szociológus vezetésével mutatja be, hogyan jelennek

Részletesebben

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco

BIRODALOM. Michael Hardt / Antonio Negri ELŐSZÓ. Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod Ani DiFranco Michael Hardt / Antonio Negri BIRODALOM "Minden szerszám fegyver, ha helyesen tartod" Ani DiFranco "Férfiak harcolnak, és csatát vesztenek, és a dolog, amiért harcoltak, a vereségük ellenére létrejön;

Részletesebben

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ

HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ HÁTTÉRANYAG AZ ALAPTÖRVÉNY NEGYEDIK MÓDOSÍTÁSÁHOZ I. ELŐZMÉNYEK 1. A módosítás indoka Az Országgyűlés 2013. március 11-én elfogadta az Alaptörvény negyedik módosítását (a továbbiakban: Módosítás). A Módosítást

Részletesebben

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához

Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar

Részletesebben

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3

tanulmány szemle konferencia kritika Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 TART_2008-5-6.qxd 2008.05.05. 19:45 Page 1 tanulmány Jakab György A magyar nemzeteszme változásai és a történelemtanítás kánonja 3 Tóth László Kreativitás és szövegértés 29 Zsolnai Anikó Kasik László Lesznyák

Részletesebben

Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma. Filológiai regény

Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma. Filológiai regény 2012 Balassi Kiadó Veres András: Kosztolányi Ady-komplexuma. Filológiai regény Közkeletû vélekedés, hogy Kosztolányi egész pályáját végigkísérte az Ady árnyékával való küzdelem, s Az írástudatlanok árulása.

Részletesebben

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg

Tisztelt Olvasók! Maga ez a kötet nem más, mint egy elsõsorban az Ifjúságról szóló civil jelentés. Ennek a Parlament hasonló jelentésével egyidejûleg UISZ jelentes.qxd 2006. 10. 21. 16:40 Page 4 Tisztelt Olvasók! Több okból vállaltam el, hogy e könyvnyi lapszámot mindenki figyelmébe ajánlom, akinek felelõssége és dolga van gyermekeink és ifjúságunk

Részletesebben

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31.

BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56 PM Page 1 BESZÁMOLÓ A NEMZETI ÉS ETNIKAI KISEBBSÉGI JOGOK ORSZÁGGYÛLÉSI BIZTOSÁNAK TEVÉKENYSÉGÉRÕL 2005. január 1. december 31. 2005 tord 1-9 fej.qxd 3/12/2006 3:56

Részletesebben

Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene

Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene 1. fejezet Nem fogom lelõni magát, Delaware doktor. Pedig meg kellene tennem. Mégis mi a megfelelõ reakció egy ilyen helyzetben? Hû, kösz, értékelem a megfontoltságát. Remélem, nem gondolja meg magát.

Részletesebben

HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE?

HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE? Mihájlovits Klára HOGYAN KERÜL AJTÓ A BOROSPINCÉRE? Egy környezetvédelmi előadás és annak következményei 3. díj A topolyai városi parkot a XIX. század elején telepítette a vidék akkori birtokosa. A telepítés

Részletesebben

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA

Bognárné Kocsis Judit. Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról OLVASÁSPEDAGÓGIA Bognárné Kocsis Judit OLVASÁSPEDAGÓGIA Karácsony Sándor irodalmi munkásságáról Karácsony Sándor életérõl, munkásságáról jelentõs mennyiségû írás, publikáció áll rendelkezésünkre, amelyek õt, mint pedagógust,

Részletesebben

Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke, az ÉSZT alelnöke www.szakszervezetek.hu Írta: Szakszervezetek.hu Közzétéve: 2014. július 07.

Tőrös Szilárd, az FDSZ elnöke, az ÉSZT alelnöke www.szakszervezetek.hu Írta: Szakszervezetek.hu Közzétéve: 2014. július 07. Tőrös Szilárd, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) alelnöke kései gyerekként született Pécsen, 1950. november 7-én. Édesapja a Pécsi

Részletesebben

személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben

személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben A BÁNYAI MIKLÓS személyiségváltozás háttere és szexuális viselkedés a börtönben Pasztorális szempontok Az alábbi tanulmány alapja az az önkéntes és anonim kérdõíves felmérés-, illetve kísérletsorozat,

Részletesebben

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez

Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő. kitüntetéséhez Laudáció Apponyi Albert grófnak a Magyar Örökség Díjjal történő kitüntetéséhez Két fogalmat választottam, amelyek köré csoportosítva könnyen megérthetjük, miért tiszteljük meg a mi Magyar Örökség Díjunkat

Részletesebben

Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ

Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ MÛHELY HALÁSZ IVÁN A külhoni lengyelek és Lengyelország diaszpóra politikája * Az egyik legnagyobb határon-, sõt tengerentúli diaszpórával rendelkezõ kelet-közép-európai nemzet a lengyel. A többé-kevésbé

Részletesebben

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század)

A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúra Egyén, közösség, társadalom Népesség, település, életmód A VÁROSOK SZÜLETÉSE ÉS A RENDISÉG KIALAKULÁSA (11-13. század) Városok A mezőgazdaság fejlődésével és

Részletesebben

Isten nem személyválogató

Isten nem személyválogató más. Ezért gondolhatja őszintén azt, hogy ő, aki az összes többi apostolnál többet tett, még arról is lemond, ami a többi apostolnak jár. Mert mid van, amit nem Istentől kaptál volna? És amit tőle kaptál,

Részletesebben

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből.

Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor (1998): Jelentés a Tündérkertből. Csepeli György Örkény Antal Székelyi Mária Csere Gábor: Jelentés a Tündérkertből Romániai magyarok és románok nemzeti identitásmintái Erdélyben (elektronikus verzió, készült 2006-ban) A tanulmány eredetileg

Részletesebben

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71.

S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. S TUDIA C AROLIENSIA 2009. 2-3. (X.) 65 71. BOGNÁRNÉ KOCSIS JUDIT REFORMÁTUS SZELLEMISÉG ÉS ÉRTÉKREND KARÁCSONY SÁNDOR FILOZÓFIÁJA ALAPJÁN Az öregek nemzedéke helytelenül jár el, mikor például az ifjúság

Részletesebben

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra

Újdonságnak számított az is, hogy az iskolák a 9 10. osztályokban szakmatanulásra Iskolakultúra 2000/6 7 Liskó Ilona Szülői vélemények az általános képzés meghosszabbításáról tanulmány 1998 őszén a magyar közoktatási rendszerben bevezették a NAT-ot, amely nemcsak az oktatás tartalmának

Részletesebben

DOKUMENTUMOK. (Részlet)

DOKUMENTUMOK. (Részlet) DOKUMENTUMOK Preambulum SZERZÕDÉS az európai alkotmány létrehozásáról * (Részlet) ÕFELSÉGE A BELGÁK KIRÁLYA, A CSEH KÖZTÁRSASÁG ELNÖKE, ÕFELSÉGE DÁNIA KIRÁLYNÕJE, A NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Részletesebben

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1.

A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. A CSALÁD VÁLTOZÓBAN: A MAGYAR HELYZET Bíró László, a MKPK családreferens püspöke Előadás a RENOVABIS-KONGRESSZUSÁN FREISING, 2006. SZEPT. 1. Bevezetés: a hagyományos családmodell megváltozásának folyamata

Részletesebben

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló

SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL. Vezetői összefoglaló SAJTÓSZABADSÁG-INDEX 2012 AZ ÚJSÁGÍRÓK, A MÉDIAVÁLLALKOZÁSOK ÉS A KÖZÖNSÉG VÉLEMÉNYE A SAJTÓSZABADSÁG HELYZETÉRŐL Vezetői összefoglaló A Mérték Médiaelemző Műhely arra vállalkozott, hogy feltárja a 2010-ben

Részletesebben

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács

A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács Ifjúsági érdekérvényesítési csatornák vizsgálata Veszprémben - kutatási beszámoló - A kutatást támogatói: Ezredforduló Alapítvány Gyermek és Ifjúsági Alapprogramok Tanácsa Veszprémi Ifjúsági Tanács A kutatási

Részletesebben

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ

A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ A SZABAD BEVÁNDORLÁS ÉS AZ ERİSZAKOS INTEGRÁCIÓ I A szabad bevándorlást támogató klasszikus érv így hangzik: Ha minden más változatlan, a vállalkozások oda mennek, ahol olcsó a munkaerı, a munkavállalók

Részletesebben

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL

GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK DR. HORVÁTH LÁSZLÓ GONDOLATOK A NÉMET MAGYAR KATONAI KAPCSOLATOKRÓL Már a rendszerváltás előtti időtől (1987-től kezdődően), a Német Szövetségi Köztársaság fontosnak

Részletesebben

Helyi emberek kellenek a vezetésbe

Helyi emberek kellenek a vezetésbe Varga László Helyi emberek kellenek a vezetésbe Ön szerint minek köszönhető, hogy az hetvenes-nyolvanas években egy sokszínű és pezsgő kulturális élet tudott létrejönni Kecskeméten? Milyen szerepe volt

Részletesebben

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu

Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu DOI: 10.18427/iri-2016-0057 Az olvasókörök társadalmi, közéleti tevékenysége az 1940-es években Szóró Ilona Könyvtárellátó Nonprofit Kft. szoro.ilona@kello.hu A 20. század közepén az agrárvidékek lakosságának,

Részletesebben

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában

1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Miklós Tamás A tudományos könyvkiadás lehetõségei 1. A nem világnyelven folyó tudományos könyvkiadás problematikussága általában Bár a magyar tudományos könyvkiadás ma elevennek, gazdagnak látszik, jó

Részletesebben

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet

A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet A célom az volt, hogy megszólítsam az egész politikai elitet (Népszava 2009. február 27.) Dobjuk félre a meglévő fogalmakat és határokat, mert nem működnek - mondja Kállai Ernő. A nemzeti és etnikai kisebbségi

Részletesebben

Nem és etnikum; állampolgárság és nemzeti identitás. 2013. március 19.

Nem és etnikum; állampolgárság és nemzeti identitás. 2013. március 19. Társadalmi egyenlőségek és egyenlőtlenségek Nem és etnikum; állampolgárság és nemzeti identitás 2013. március 19. Miről lesz szó a mai órán? Elfogultság és megkülönböztetés Rassz és etnikum Nem Állampolgárság

Részletesebben

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások *

Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * 302 könyvek egy témáról Vonyó József: Gömbös Gyula. Válogatott politikai beszédek és írások * Vonyó József makacs következetességgel nyomoz a két világháború közötti magyar jobboldali politika egyik legjelentôsebb,

Részletesebben

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira

Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Balázs Éva EXPANZIÓ KÖZÉPFOKON Az oktatásügy válaszai egy évtized társadalmi kihívásaira Bevezetés A két világrendszer a rövid 20. század csaknem egész idõszaka alatt kölcsönös kihívást jelentett egymás

Részletesebben

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről

Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről BAJCSI ILDIKÓ Összefoglaló munka a csehszlovákiai magyarság 1945-1989 közötti történetéről Popély Árpád: Fél évszázad kisebbségben. Fejezetek a szlovákiai magyarság 1945 utáni történetéből. Somorja, Fórum

Részletesebben

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE

A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE A HAZAI ORVOSI KÖZIGAZGATÁS TÖRTÉNETE Kapronczay Károly Az újkori európai államok közigazgatása a 18. században formálódott ki. Mintául az erõsen központosított porosz hivatali rendszer szolgált, amely

Részletesebben

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI

Révkomárom után. Európai utas OTTHON LENNI OTTHON LENNI Révkomárom után Pomogáts Bélával, az Anyanyelvi Konferencia elnökével, Sárközy Péter római, Péntek János kolozsvári és Bányai János újvidéki egyetemi tanárral, valamint Göncz Lászlóval, a

Részletesebben

Csepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON E-VILÁGI TRENDEK 7

Csepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON E-VILÁGI TRENDEK 7 Csepeli György *, Prazsák Gergõ ** INTERNET ÉS TÁRSADALMI EGYENLÕTLENSÉG MAGYARORSZÁGON A szakirodalom Al Gore nyomán a szakadék (gap) metaforájával írja le azt a társadalmi megosztottságot, mely nem jöhetett

Részletesebben

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL

A KIS MAGYAR VILÁGRÓL ZÁKONYI BOTOND A KIS MAGYAR VILÁGRÓL Ablonczy Balázs: A visszatért Erdély, 1940 1944, Jaffa Kiadó, Budapest, 2011, 280 oldal Ablonczy Balázs kötete a magyar Észak-Erdély történetét mutatja be 1940 1944

Részletesebben

T A R T A L O M. Bevezető...2. 1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály...3. 2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály...

T A R T A L O M. Bevezető...2. 1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály...3. 2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály... T A R T A L O M Bevezető...2 E L Ő S Z Ó...2 1. Koordinációs és Belső Igazgatási Főosztály...3 Birtokvédelmi munkacsoportok munkájának értékelése...3 2. Törvényességi Ellenőrzési és Felügyeleti Főosztály...6

Részletesebben

A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor *

A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor * Ambrus Mónika A bizonyítási teher megosztása a diszkriminációs panaszok elbírálásakor * Jogok hangzatos megfogalmazása, törvénybe iktatása még nem feltétlenül biztosítja azok hatékony érvényesítését is.

Részletesebben

Demográfia. Lakónépesség, 2005

Demográfia. Lakónépesség, 2005 Demográfia Lakónépesség, 2005 Szlovákia délkeleti részén elterülõ Felsõ-Bodrogközt gyakran nevezik Szlovákia alföldjének. Ezen a területen 28 település található, amelyek a Bodrog, Latorca és Tisza folyók,

Részletesebben

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05.

Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Cigánypénzek, káoszprojektek 2011. March 05. Nem lehet pontosan tudni, hogy a rendszerváltás óta mennyit költöttek a kormányok összesen a roma integrációra. Ennek oka, hogy rengeteg foglalkoztatási és

Részletesebben

Életterv az ember szolgálatában

Életterv az ember szolgálatában DON MARIO PICCHI Életterv az ember szolgálatában Négy évvel ezelõtt, 2010 tavaszán hunyt el don Mario Picchi olasz katolikus pap, az Olasz Szolidaritási Központ (Centro Italiano di Solidarietà CeIS) alapítója.

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv

A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv 82 Takács Judit A 2006-os német biztonságpolitikai fehér könyv Lapunk 2008. szeptemberi számában a Kitekintõ címû rovatban a nemzeti stratégiai dokumentumok rendszerét ismertettük a fontosabb európai stratégiai

Részletesebben

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás

AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás 102 AUSCHWITZ OLVASÓI Kertész Imre: Felszámolás A Felszámolás a holokauszt és a rendszerváltás könyve. B., az egyik fõszereplõ Auschwitzban, koncentrációs táborban születik, neve a combjába tetovált fogolyszám

Részletesebben

Már újra vágytam erre a csodár a

Már újra vágytam erre a csodár a Már újra vágytam erre a csodár a Szüleinktől kapjuk az utat, gyermekeinktől a célt olvasható az államfő feleségének hitvallása internetes bemutatkozó oldalán. Áder János köztársasági elnök felesége, négygyermekes

Részletesebben

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság?

Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Meglepetések és elpuskázott lehetőségek. Volt-e, lesz-e sajtószabadság? Több, önmagát nagy teoretikusnak tartó tényezőtől eltérően nem voltam és nem vagyok meglepve attól, mit hozott a kormányváltás, attól

Részletesebben

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK)

A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN. ANDRÁSI DOROTTYA egyetemi docens (PPKE JÁK) Iustum Aequum Salutare VIII. 2012/2. 43 48. A TERMÉKENYSÉGISTENNÕK: TELLUS ÉS CERES, VALAMINT VESTA SZEREPE A RÓMAI CSALÁDI ÉS KÖZÖSSÉGI ÉLETBEN egyetemi docens (PPKE JÁK) Hesztia, isteni Pûthóban ki a

Részletesebben

Legénytoll a láthatáron II.

Legénytoll a láthatáron II. DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.

Részletesebben

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja

Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Szergényi István: Energia, civilizáció, szintézisigény c. könyvének laudációja Hogy ez a könyv létrejöhetett, a szerző kézirata hasznosulhatott, abban a legnagyobb érdeme dr. Faragó Katalinnak, Szergényi

Részletesebben

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963)

BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) Tér és Társadalom 11. évf. 1997/2. 99-103. p. TÉT 1997 2 Könyvjelz ő 99 BELÉNYI GYULA: AZ ALFÖLDI VÁROSOK ÉS A TELEPÜLÉSPOLITIKA (1945-1963) (Csongrád Megyei Levéltár, Szeged, 1996 - p. 211) BARANYI BÉLA

Részletesebben

...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ *

...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ * Sajó András...A FAJI GYÛLÖLET IGAZOLÁSA BÜNTETENDÔ * Az Alkotmánybíróság 18/2004. (V. 25.) AB határozata mintha egyszer és mindenkorra ellehetetlenítette volna Magyarországon a rasszista gyûlöletbeszéd

Részletesebben

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója

Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója AZ ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT TEVÉKENYSÉGE 2009. Az Áldozatsegítő Szolgálat Missziója A jogállam feladata biztosítani a bűncselekmények felderítését és üldözését, a bűnösség kérdésének tisztességes eljárásban

Részletesebben

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba.

SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. gyermekb4.qxd 2006.03.12. 13:46 Page 3 SOK A DOLGUNK A Magyarországi Gyermekbarátok Mozgalmával nem régen kerültem kapcsolatba. Akkor már a Karaván Mûvészeti Alapítvány kötelékében tevékenykedtem, ahol

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/7481-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 568/2015. (V. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával

Interjú Gecsényi Lajossal, a Magyar Országos Levéltár fõigazgatójával JELENIDÕBEN Május vége és június eleje között felbolydult a magyar média, az írott sajtótól a tévécsatornákon keresztül az internetes portálokig. Bár az adatvédelem jogi témája látszólag unalmas és érdektelen,

Részletesebben

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA

A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA A TEST ÉS AZ ELME VISZONYA Amikor ujjammal a falra mutatok és felkérem Önöket, hogy nézzenek oda, minden tekintet a falra irányul, és senki sem az ujjamat nézi. Az ujjam rámutat valamire, és Önök nyilvánvalóan

Részletesebben

Tájak Korok Múzeumok Egyesület

Tájak Korok Múzeumok Egyesület HARASZTI GÁBOR Tájak Korok Múzeumok Egyesület Mint negyedik éve ügyvezetõ elnök, korábban évekig választmányi tag, egyben évtizedes résztvevõ és klubvezetõ, vázlatosan bemutatom a Tájak Korok Múzeumok

Részletesebben

P. Müller Péter Székely György pályaképe

P. Müller Péter Székely György pályaképe 1 P. Müller Péter Székely György pályaképe Bizonyos értelemben méltánytalan dolog egy 94 éves életutat, és azon belül egy több mint hét évtizedes szakmai pályafutást egy rövid előadás keretében összegezni.

Részletesebben

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó) Item: 2461 Kiad sor: 07/17/1989 17:33:45 Om Fejléc: kiad rvk1002 4 nem/pol krf/bma/bmb/srf Szolgálati használatra! Rövid Cím: Interjú Mark Palmerrel Washington, 1989 július 17. (Amerika Hangja, Esti híradó)

Részletesebben

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság

Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében. dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az egyenlő bánásmódról szóló törvény kimentési rendszere a közösségi jog elveinek tükrében dr. Kádár András Kristóf ügyvéd, Magyar Helsinki Bizottság Az irányelvek és átültetésük A közösségi jog egyik

Részletesebben

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL

ISMERTETÔ AZ EURÓPAI UNIÓRÓL Készült a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége kiadásában a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium irányításával mûködô Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Programja keretében meghirdetett Az európai

Részletesebben

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat

MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE. (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART. Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat MAGYARORSZÁG ALKOTMÁNYA / ALAPTÖRVÉNYE (2011. április 25.) ISTEN, ÁLDD MEG A MAGYART Nemzeti Hitvallás / Nemzeti Nyilatkozat Mi, a magyar nemzet tagjai, az új évezred kezdetén, felelőséggel minden magyarért,

Részletesebben

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei.

A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete. Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei. A nagykunsági tanyavilág rendszerváltás utáni társadalmi-gazdasági helyzete Debreceni Egyetem doktori értekezés tézisei Molnár Melinda Debreceni Egyetem, Természettudományi Kar Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési

Részletesebben

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor

Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Észak-alföldi Regionális Ifjúsági Stratégia 2010 Készítették: Dr. Szabó Ildikó és Marián Béla Az anyaggyűjtésben közreműködött: Márton Sándor Nullpont Kulturális Egyesület Debrecen, 2010 1 Tartalom 1.

Részletesebben

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján

A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján A Kárpát-medence etnikai képe a 2. évezred fordulóján (Kocsis Károly, Bottlik Zsolt, Tátrai Patrik: Etnikai térfolyamatok a Kárpátmedence határainkon túli régióiban (1989 2002). CD változat. MTA Földrajztudományi

Részletesebben

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN

VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN VALLÁSLÉLEKTANI ISMEHETEK JELENTŐSÉGE A HOMILETIKÁBAN Leon Fendt német teológus megállapítja, hogy a prédikációban a retorika csak akkor jöhet segítségünkre, ha az alábbi eredmények megvalósításához segít

Részletesebben

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN

oral history Változatok az identitásra SÁRAI SZABÓ KATALIN oral history 186 [ ] SÁRAI SZABÓ KATALIN Változatok az identitásra Az utóbbi években Magyarországon is egyre több kutató fordul a nôtörténet (gender) felé, és szaporodik az egyes nôi csoportok vizsgálatával

Részletesebben

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1

ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 MELLÉKLET ROMÁNIA ALKOTMÁNYA 1 I. cím: Általános elvek 1. szakasz A román állam (1) Románia szuverén és független, egységes és oszthatatlan nemzetállam. (2) A román állam kormányformája a köztársaság.

Részletesebben

Jézus az ég és a föld Teremtője

Jézus az ég és a föld Teremtője 1. tanulmány december 29 január 4. Jézus az ég és a föld Teremtője SZOMBAT DÉLUTÁN E HETI TANULMÁNYUNK: 1Mózes 1:1; Zsoltár 19:2-4; János 1:1-3, 14; 2:7-11; Kolossé 1:15-16; Zsidók 11:3 Kezdetben teremté

Részletesebben

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN

KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN KÖNYVEKRÕL, FOLYÓIRATOKRÓL MURÁNYI ISTVÁN Foglalkoztatáspolitika: problémák és megoldások (Csoba Judit Czibere Ibolya [szerk.]: Tipikus munkaerõ-piaci problémák atipikus megoldások, Kossuth Egyetemi Kiadó,

Részletesebben