A VÍZ MINT TERMÉSZETI VESZÉLYFORRÁS TÉMAKÖRBEN. A vízügyi kutatások a jelenségek megértésében és megoldásaiban
|
|
- Liliána Bakosné
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Tudta-e? Kérdések és gondolatok A VÍZ MINT TERMÉSZETI VESZÉLYFORRÁS TÉMAKÖRBEN A vízügyi kutatások a jelenségek megértésében és megoldásaiban Magyarország a Kárpát-medencei elhelyezkedése miatt a Föld egyik legzártabb medencéjének tekinthető. Az ország területére 18 helyen folyik be folyó, de csak 3 folyó hagyja el területét. Tudta-e, hogy Magyarországon az árvízvédelmi gátak hossza 4200 km, és a gátakkal védett területen 646 település van, amelyekben mintegy 2,3 millió ember él? A termőterület 40%-a, a vasúti nyomvonalak 32 %-a van a védett területeken. VÍZÜGYI EGYETEMI VIRTUÁLIS KUTATÓI CENTRUM november
2 Szerkesztette: Dr. Mecsi József egyetemi tanár Szakmai támogatók: Pannon Egyetem, Veszprém, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszék, Geotechnikai Tanszék Eötvös József Főiskola, Baja, Miskolci Egyetem, ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, Pécsi Tudományegyetem, FÖMTERV Zrt., Közép-dunavölgyi Vízügyi Igazgatóság Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala, Budapesti és Pest Megyei Mérnöki Kamara. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS: Köszönet a Pannon Egyetemnek és konzorciumi partnereinek, - Eötvös József Főiskola - Baja, az IBS Development Nonprofit Kft, az Edutus Nonprofit Közhasznú Zrt., és a Kaposvári Egyetem - a Felsőoktatási Együttműködés a Vízügyi Ágazatért pályázat (TÁMOP C-12/1/Konv ) keretében végzett kutatómunka támogatásáért.
3 Tudta-e? Az ember nemcsak azért felelős, amit tesz, hanem azért is, amit nem tesz meg. Prótagorasz Magyarország a Kárpát-medencei elhelyezkedése miatt különleges vízföldtani adottságokkal rendelkezik, hiszen a Föld egyik legzártabb medencéjének tekinthető, amely szerencsére lefolyással bír. Földrajzi értelemben véve csak egyetlen főbb folyója van, a Duna, amely el is hagyja a medence területét. A felszíni folyóhálózatot áttekintve azt látjuk, hogy az ország területére 18 helyen folyik be folyó, de csak 3 folyó hagyja el területét. A vizeink közül a folyók csak átrohannak vagy átsétálnak az ország területén.
4 A két legnagyobb folyónk a Duna és a Tisza, amelyek közül a Duna a teljes hosszának csak 14%-ában folyik az ország területén, míg a Tisza közel 60%-a Magyarországra esik. A folyóhálózat mai képe geológiai értelemben csak egy pillanatképnek tekinthető, hiszen a földtörténeti közelmúltban is folyóink máshol folytak. Az ős-duna és az ős-tisza is jelen medréhez képest keletebbre folyt még a negyedidőszak elején is. Vajon hány vízfolyás nevét tudná beírni a térképre egy mostani középiskolai diák? Kugotowits Manó ismétlési térképe középiskolai diákoknak érdekes szemléleti képet adott a diákoknak. A vízhálózati térképre be kellett írni a folyóink neveit. Vajon a mostani középiskolás diákjaink milyen eredményekkel tudnák a feladatot teljesíteni?
5 Tudja-e, a statisztikai értékeléssel a Kárpát-medencében 1816 gátszakadásról gyűjtöttek össze adatokat, és a mai Magyarország területére vonatkoztatva ez a szám 1174! Nagy L. cikke a Káresetek a megértésen át a megoldásokig című könyvben (ISBN , 193 o.) A XIX. század elején mintegy 340 kilométer árvízvédelmi töltés védte az árteret, ami 1850-re 720 km-re nőtt előtt azért volt kevés gátszakadás, mert kevés töltés volt. A XIX. századi védelmi készletek és anyagok ismeretében nem volt lehetőség közepes buzgár elfogásra vagy akár az őrjárás tizedét kitevő hosszon nyúlgát építésére. A nagyobb árvizek leginkább a téli félév csapadéktöbbletéből eredtek, azaz a téli félév során a Kárpát-medencét övező hegyvonulatokban felhalmozódó hó és ennek elolvadásával a talajba beszivárgó víz együttes hatása okozza ezeket. Az árhullám mértékét és levonulásának gyorsaságát a vízgyűjtő mérete is jelentősen befolyásolja, hiszen a kisebb patakokon, folyóinkon a csapadékhullás után közvetlenül (patakok), vagy azt órával követően (kisebb folyók) megjelenik az árhullám. Ilyen néhány órás felhőszakadásokhoz köthető árhullám tarolta le Kemence települését a Börzsönyben 1999-ben, vagy a mátrai Hasznos és Mátraszentimre térségét 2005-ben. Nagyobb folyókon, mint a Duna vagy a Tisza, többnapos csapadékos időszak vagy néhány kedvezőtlen tényező együttese (pl. nagy mennyiségű hóban tárolt víz, hirtelen felmelegedés és meleg csapadék) szükséges az árhullám kialakulásához, amelynek levonulása jóval lassabb, több napra kiterjedő, elnyúló árhullámgörbét okoz. A Kárpátokban február 28-án a hóban tárolt vízkészlet 2,1 km 3 volt, amely viszonylag kis mennyiségnek mondható. Az enyhülés következtében a hóra meleg eső hullott, amely hirtelen hóolvadást okozott. Ennek következtében árhullám indult meg, amely csak Ukrajnában 50 gátszakadást okozott.
6 Tudta-e, hogy Magyarországon az árvízvédelmi gátak hossza 4200 km, és a gátakkal védett területen 646 település van, amelyekben mintegy 2,3 millió ember él? A termőterület 40%-a, a vasúti nyomvonalak 32 %-a van a védett területeken. Az időjárási hatások jelentős hatással vannak a vízfolyásaink vízhozamára, az elmúlt időszaki tapasztalatok alapján a víz sebességére és a vízszintre is. Mi is felelősek vagyunk, hogy milyen feltételeket teremtünk arra, hogy a természeti hatásokat elemzések alapján felismerjük, a kedvezőtlen tendenciákat megismerjük, felkészüljünk a változásokra, kényszerítő szabályozásokkal és mérnöki létesítmények építésével kompenzáljuk a kedvezőtlen tendenciák érvényesülését. Szükséges, hogy a CSŐLÁTÓ szemléletű megközelítések helyett a RÁLÁTÓ szemléletű gondolkodásmód érvényesülhessen, összefogva a különböző szakterületek gondolkodó szakembereit, lehetőséget teremtve a megbízható forrásból származó adataink megismerésére, az értékelő hangsúlyok megfelelő, és érdek nélküli szinkronizálására. Mindezen célok megvalósításához politikai akaratra, az ügy érdekében tenni akarók összefogására van szükség.
7 Kérdések a Duna vízjátékával kapcsolatban Milyen alapvető tendenciák érvényesülnek a folyó vízjátékában? Mennyire becsülhető előre a talajvízszint változása a nagy folyók vízjátéka alapján? A Dunán megfigyelt minimum és maximális vízszintek között közel három épületszint magasságú az eltérés, azaz kilenc métert megközelítheti. Ennek a jelentős vízszínt változásnak - fluktuációnak, milyen kiterjedésű és mértékű hatása lehet a környező talajvízszintek és víznyomások alakulására? Csak a nagyobb árhullámok jelentik a veszélyt az építményekre? Az alacsony Duna vízszintek miért veszélyesek a megépült építményeinkre? Milyen hatások jöhetnek létre a hirtelen bekövetkező vízszintváltozások hatására? A Duna környezetében a vízszállító homokos-kavicsos rétegbe épített mély pincék garázsok hogyan változtatják meg az áramló víz sebességét, létrejöhet-e a finom szemcsék kimosódása, ami az építmények süllyedését eredményezheti? Milyen mértékű korreláció van a folyó vízszintje és a talajvízszint között a Dunától távolodva? Van-e elegendő folyamatosan megfigyelt talajvízszint észlelő hálózatunk a változások követésére? Milyen ismereteink vannak a védőművekről, töltésekről, a veszélyeztetett területekről?
8 Milyen tendenciák figyelhetők meg a Duna vízjátékában? Átlagos árvízszint 50 éves időtartam alatt mbf. Feljegyzett árvízszintészlelések száma 50 év adőtartamban 103,6 103,5 103,4 103,3 103,2 103,1 103,0 102,9 102,8 102,7 12,0 102,6 10,0 8,0 6,0 4,0 2,0 0,0 102,7 102, ,48102, , , , ,40 102,97 102,95 ÁTLAGOS ÁRVÍZSZINTEK mbf 103,02 103,41 Csak év időtartam 7 alatt 4 ÉSZLELÉSEK SZÁMA Források:Budapest Csatornázása könyv 191 oldal, Pécsi Márton: Budapest természeti földrajza 1959, 273 o. az évi árvíz 150 éves évfordulójára rendezett kiállítás a Bp-i Történeti Múzeumban. Év Csak 13 év időtartam alatt 3? A Vigadó téri vízmérce adatai az évek közötti 50 éves átlag árvízszintek és az előfordulási gyakoriságokkal. Hány alkalommal fordult elő 102,5 mbf. szintnél nagyobb vízmagasság a Duna ezen szelvényénél. Megállapítható, hogy az árvizek gyakorisága az 1800-as évtől kezdődően 7-11 alkalom volt 50 éven belül. A nagyobb gyakorisághoz cm-rel alacsonyabb átlagos vízmagasság tartozik. Figyelemreméltó, hogy évtől évig már három alkalommal volt jelentősebb árhullám igen magas vízmagassági értékekkel. Az árhullám OKA a vízfolyáson levonuló víztömeg vízhozamidősora, melynek a vízállás csak az átfolyási szelvény által transzformált OKOZATA.
9 A júniusi árvíz a Duna szinte teljes hazai szakaszán az elmúlt évszázad legmagasabb jégmentes vízállásai fölött tetőzött és ezzel rendkívüli kihívás elé állította a védekezést. A tetőző vízszintek Budapest fölött több deciméterrel meghaladták az mértékadó árvízszintet. (MÁSZ) Mindezen tények alapján újra át kell gondolni a MÁSZ fogalmát és szabályozási kérdéseit, a merev szabályozás feloldását a hatóságok is fontolóra vették és kutatási munkákra, részletes elemzésekre támaszkodva új szabályozást vezettek be. Az Országos Vízügyi Igazgatóság (OVF) felülvizsgálta a Duna magyarországi szakaszán a már 40 évvel ezelőtt meghatározott mértékadó árvízszinteket. Indokolta a vizsgálatokat, hogy vízjárási és medermorfológiai bizonyítékok vannak az árvíz-levonulási körülmények (meder, hullámtér, tározás) megváltozására, továbbá lehetőségként adódott, hogy fejlettebb modellezési és informatikai módszerek állnak már rendelkezésre. Ennek megfelelően módosult a Mértékadó árvízszint definíciója is. 83/2014. (III.14.) Korm. rendeletben kihirdetett módon. A MÁSZ értelmezése: A az árvízvédelmi művek, valamint a folyók medrét, hullámteret és a nyílt árteret keresztező építmények tervezésénél és megvalósításánál figyelembe veendő, a vízgazdálkodásért felelős miniszter által megállapított árvízszint. Fontos lépés, hogy a mértékadó árvízszintek meghatározásához a vízgazdálkodás-tudományban jelenleg rendelkezésre álló legújabb és feltehetőleg legjobb gyakorlatot felhasználva, a BME Vízgazdálkodási és Vízépítési Tanszék koordinálásával elvégezték a legfontosabb folyóink mértékadó árvízszintjeinek felülvizsgálatát. A módszertant Szilágyi József professzor dolgozta ki, a munkát Józsa János professzor irányította és a fő megvalósító Krámer Tamás volt. Az új MÁSZ jogszabály a 83/2014.(III.14.) Korm. rendeletben megjelent. Ezt követik majd az új árvízszinteknek megfelelő vízgazdálkodási/árvízvédelmi fejlesztések, amelyekhez nagy szükség lesz kutatás-fejlesztésre.
10 A Duna vízjátéka a vízállási adatok alapján Duna vízszint magasság mbf. 104,0 103,0 102,0 101,0 100,0 99,0 98,0 97,0 96,0 95,0 94,0 93,0 92,0 95,76 97,3 101,32 102,21 102,65 102,2 97,6 97,9 98,3 95,96 96,05 95,56 Minimum 95,86 98,4 101,22 101,55 98,3 95,53 102,72 98,2 95,59 Átlagos Duna vízszint egy hónapon belül 95,60 97,7 103,42 Maximum 100,8 100,96 JANUÁR FEBRUÁR 97,3 97,0 95,71 95,66 MÁRCIUS ÁPRILIS MÁJUS 95,62 97,0 100,95 95,94 97,2 101,84 JÚNIUS JÚLIUS AUGUSZTUS SZEPTEMBER OKTÓBER NOVEMBER DECEMBER A maximális minimális és átlagos Duna vízszintek különböző hónapokban a Vigadó téri vízmércénél. Az ábrán az átlagtól való szórás értékének tartománya is látható. Az adatsor az évtől kezdődően mutatja az átlagos adatokat a napi vízmérce leolvasások alapján. (Mecsi J.) A Duna vízszintjeinek gyakorisági eloszlása a Vigadó téri vízmércénél. A 300 m- re lévő talajvízszint észlelő kút vízszintjének a kapcsolatával. (József Nádor tér- Mecsi J.) Az ábra alapján látható, hogy a gyakorisági eloszlás nem szimmetrikus.
11 lt e y fig g e m n a tb ú k lő le z s té in s iz jv la ta 1 V A f B m t in z s iz v ,1 101,5 Visszaduzzasztás > 98,5 100,5 98,7 99,5 98,5 98,5 98,2 97,5 Duna vizszintje Gyakoriság %-ban Talajvízszint megfigyelésekre vonatkoztatva Gyakoriság %-ban 31,9% 24,0% 11,7% 2,5% Dunához áramló víz 300 méterre a Dunától V1 kútban észlelt talajvizszint mbf 97,8 96,5 28,7% 97,5 h 95,5 0,7% 98,2 94, Duna vizszintje a Vigadó téri vizmércénél mbf 97,1 93,5 4 9 < Abszolút magasság mbf 105, év 104,5 104,0 103,5 103,0 102,5 102,0
12 ,26 Az április-május-júniusiátlagos Duna vízszint adatok a különböző években 88,10 88,80 88,25 89,13 87,90 88,97 88,72 89,53 89,33 88,31 88,86 88,50 87,95 88,48 88,95 90,15 89,63 87,90 87,44 87,30 88,52 87,42 89,13 89,82 88,81 88,12 87,32 89,83 89,33 88,72 87,99 87,16 88,06 88,70 90,47 87,95 88,93 89,08 87,93 89, ,72 86, év 25 év Év A Duna átlagos negyedéves vízszintje az április május - júniusi hónapban a 1531fkm szelvénynél. Különös tendencia látható, mert az 1970 évektől kezdődően az 1,2 m tartománytól már a 4 m nagyságrendet megközelíti a minimum és maximum értéktartományú napi vízmérce leolvasásokból képzett negyedéves átlag. A vízjáték szélsőségei megnövekedtek, és különösen az áprilisi májusi - júniusi vízmagasságok átlagos vízszintmagasságok növekedtek meg drasztikusan. A nagy vízmagasságokat viszont a többi negyedévben egyre csökkenő vízszintmagasságok követték. Ha a Dunához közel olyan mesterséges akadályokat építünk be a talajba, amelyek a Dunához áramló talajvíz áramlási szelvényét lecsökkentik, akkor ez kedvezőtlen hatásokat eredményezhet. (Például nagyobb kiterjedésű mélygarázsok beépítésével képzett áramlási akadályokra gondolva.) A lecsökkent áramlási szelvény miatt, a talajban áramló víz sebessége megnövekedhet, és kedvezőtlen geológiai viszonyok miatt a szemcsés talajrétegek fölé lerakódott iszapréteg szemcséit mozgásba hozva a meglévő épületek alapjainak megsüllyedése jöhet létre. Ilyen jellegű süllyedésre több példa is utal. Különösen figyelemre méltó az a körülmény, ha tartós magas vízállásokat tartós alacsony vízállás követ. Ilyen esetekben következhet be az altalaj súlyosabbá válása, a belső feszültségek megnövekedése, az a körülmény, hogy a nagy volumenű önsúlyfeszültség növekedés a mélyebb altalaj tömörödését váltja ki, ezáltal többletsüllyedéseket indukál.
13 A Duna melletti magas-partok kérdései DUNASZEKCSŐ 2009? DUNA Dunaszekcső magas part rogyása 2009-ben. Milyen intézkedések szükségesek, vagy milyen műszaki megoldásokat alkalmazzunk? A magaspart mozgása. A.) frontszakadás B.) régi szelet billenése c.) ártér emelkedése d.) félsziget kiemelkedése e.) sárfolyás f.) mozgásirányok Forrás: Dr. Kaszás Ferenc, Kraft János A dunaszekcsői magaspart rogyásos suvadása. Mélyépítő Tükörkép 2009/ oldal
14 ERCSI PARTMOZGÁS ERCSI PARTMOZGÁS
15 A vizsgálatok és elemzések azt mutatták, hogy a Dunának igen jelentős szerepe van a vízfolyást környező területek talajvízszint változásaira. Nem tekinthető elegendőnek csak a talajvíz magasságok szélső értékeinek meghatározása, de szükséges ismerni a vízmozgások jellegzetességeit is. Fontos, hogy megfigyeléseket tegyünk a talajvízszintek változásaira, a talajvíz áramlási viszonyainak meghatározására, a korábbi értékes adatbázisokat újabb adatokkal egészítsék ki az illetékesek. A beépítéseknél, különösen a mélygarázsos kialakítású építményeknél olyan műszaki megoldásokat alkalmazzunk, hogy lecsökkenthető lehessen a talajszemcsék kimosódását eredményező vízmozgás. Fokozottan szükség van a vízfolyások és felszín alatti talajvízszintek változásaival, jellemzőivel, mint természeti jelenségek hatásaival foglalkozni, fókuszba állítva a megértést és a természetbarát megoldások keresését.
16 Vízügyi Virtuális Tudományos Egyetemi Centrum A Vízügyi Virtuális Tudományos Egyetemi Centrum a különböző egyetemeken folyó kutatások támogatását tűzte ki feladatául, hogy nagyobb nyilvánosságot kapjanak az elért tudományos eredmények, hangsúlyt adjon a tudományos igényesség szem előtt tartásával folyó megfigyelések, vizsgálatok szükségességének. Feladatának tekinti a rálátó szemléletű bemutatást, a csőlátó szemléletű megközelítésekkel szemben. A vizsgálatoknak egyik fontos területe bemutatni: A VÍZ MINT TERMÉSZETI VESZÉLYFORRÁS témakört, a vízfolyások és felszín alatti talajvízszintek változásaival, mint természeti jelenségek hatásaival foglalkozva, fókuszba állítva a megértést és a természetbarát megoldások keresését. A Centrum célja, hogy kölcsönösen megismerjék a részvevők a különböző műhelyekben folyó kutatásokat, vizsgálatokat; a felsőoktatási kutatások, kutatócsoportok és az ipari szakemberek közös, egymást segítő gondolkodását elősegítsék; megvitassák a víznek, mint természeti veszélyforrásnak a jelentőségét; nyomatékosítsák a szabályozások szükségességét és helyes irányú megoldásait; bemutassák a vízügyi kutatások eredményeinek, információs háttereinek megjelenítését a felsőoktatásban; nemzetközi szintű együttműködést kezdeményezzenek, felkutatva a lehetőségeket a közös részvételű kutatómunkához, oktatási programokhoz, továbbképzésekhez. Munkamódszere az egymást támogató, a lehetőségeket felkutató és kihasználó szemléletű együttműködés és tájékoztatás. Fontos kérdésnek tekintik az egyes kutatói központok önállóságának biztosítását, az ügy érdekében a kezdeményezések felismerését, elismerését, elfogadtatását. Nyitott minden olyan kezdeményezésekre, amelyek a megfogalmazott célok szemléletével összhangban van, szívesen fogadja az érdekelt szervezetek, cégek támogatását. Nem kizárólagosan kötődik a TÁMOP C-12/1/KONV pályázathoz, de elismeri és felhasználja a pályázat adta lehetőségeket, a pályázat időkereteit meghaladó hosszabb távú együttműködés lehetőségeit vizsgálja és teremti meg.
17 ÖSSZEÁLLÍTÁS A DUNA VÍZSZINTJE, ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLETEK TALAJVÍZ HELYZETÉNEK-JELLEMZŐINEK KAPCSOLATÁRÓL BUDAPEST KÖRNYEZETÉBEN Készült a Vízügyi Virtuális Tudományos Egyetemi Központ összeállításában július Az összeállítás a témakörrel kapcsolatos évben készített cikkek gyűjteménye, kiegészítve a néhány gondolati megvezetéssel Az összeállításban a következők vettek részt: 1. Tájékoztató a Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért a TÁMOP C- 12/1/KONV programról 2. A Duna és a felszín alatti vizek kapcsolata a Rózsadombi megcsapolási területen BODOR PETRA1, ERŐSS ANITA1, MÁDLNÉ SZŐNYI JUDIT1, CZUPPON GYÖRGY2 1ELTE TTK Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék, 1117 Budapest Pázmány Péter sétány 1/C.; 2MTA CSFK Földtani és Geokémiai Intézet, 1112 Budapest Budaörsi út A BME Vízépítési és Vízgazdálkodási és Tanszék munkáiból River-Groundwater Interaction over the Region of Infopark Budapest Rózsa Csoma Miklós Gálos 4. Fővárosi talajvízszint észlelő kutak és a talajvízszintek észlelése 5. A Duna vízjátékának és a környező terület talajvízszintjeinek kapcsolata Konferencia plenáris előadásának ábrasora. Veszprém július (Mecsi József) 6. A Duna vízjátékának és a környező terület talajvízszintjeinek kapcsolata Konferencia cikk. Veszprém július (Mecsi József) 7. A mértékadó árvízszintek országos felülvizsgálata. Munkaközi tájékoztató május 7., Dr. Márfai László OVF 8. Új mértékadó árvízszintek a Dunának március 11, Dr. Krámer Tamás
18 Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért 2013 februárjában a Pannon Egyetem rektorának kezdeményezésére megalakult a Vízügyi Tanácsadó Testület, mely a magyar vízügyi ágazat fejlődését segíti elő mind a tudományos, mind a gyakorlati életben. A testület tagjai a hazai vízgazdálkodási és az oktatás elismert szakemberei, elnöke az Országos Vízügyi Főigazgatóság főigazgatója. A testület egyik legfőbb feladata, hogy szakmai tanácsaival, észrevételeivel elősegítse a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által meghirdetett TÁMOP C-12/1/KONV ös azonosító-számú, Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért című projekt sikeres megvalósítását, mely jelentős vissza nem térítendő támogatásban részesült. A Pannon Egyetem Konzorciumi partnerei az Eötvös József Főiskola, az IBS Development Nonprofit Kft, az EDUTUS Nonprofit Közhasznú Zrt., és a Kaposvári Egyetem. A projekt évben indult és évben zárul. A Pannon Egyetem magas műszaki kultúrát képviselő oktatási rendszerével, tudományos hátterével, hatékony szervezetével, valamint nemzetközi szakmai kapcsolataival elkötelezetten támogatja a stratégiai fontosságú magyar vízügyi ágazat képzési, kutatási és innovációs tevékenységét. A 21. század stratégiai ágazata: a vízgazdálkodás, a projekt célja a vízügyi képzésekhez kapcsolódó felsőoktatási együttműködés megvalósítása, hozzájárulva a vízügyi ágazat szakember utánpótlásának biztosításához, az ágazati kutatási-fejlesztési potenciálok feltérképezéséhez, vízbázisaink védelméhez a nemzeti és nemzetközi stratégiákkal összhangban. Indokolt a vízgazdálkodás kutatás-fejlesztési stratégiájának újraalkotása a felsőoktatási intézmények összefogásával és szellemi potenciáljának felhasználásával. A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű vízügyi ágazat fejlődéséhez új alapokra helyezett, az oktatásra, képzésre, továbbképzésre épített, humánerőforrás-gazdálkodás szükséges. A 2011-ben elfogadott új szakképzési és felsőoktatási törvényre épülve ki kell dolgozni az ágazat oktatási-képzési stratégiáját. A közreműködő felsőoktatási intézmények e projekt célkitűzéseinek megvalósítása során fejlesztik, bővítik képzési programjaikat a vízügyi szakok, szakirányok, továbbképzések területén. Ezt elsősorban e-learning tananyagfejlesztéssel, a gyakorlati képzés és a képzőhelyekkel való együttműködés erősítésével, illetve a képzők képzésével valósítják meg. A Pannon Egyetem nagykanizsai képzési helyén 2014-ben indul a Víz- és szennyvízkezelő rendszerüzemeltető szakember szakirányú továbbképzési szak. A projekt keretében a felsőoktatási intézmények szellemi potenciáljának felhasználásával, az információtechnológia korszerű eljárásainak bázisán. Sor kerül a vízügyi ágazati kutatások összehangolására, tudásbázisuk megteremtésére, a vízügyi ágazat K+F stratégiájának újraalkotására. A projekt során az együttműködő partnerek egy Virtuális Vízügyi Kutatás Koordináló Központot hoznak létre, az adatbázisok és képzések összekapcsolásával pedig egy mindenki által hozzáférhető tudásklasztert valósítanak meg. A projekt közvetlen célcsoportja a vízügyi ágazatban érintett felsőoktatási hallgatók, oktatók és kutatók, ill. az intézmények egyéb munkatársai. A közvetett célcsoportba tartoznak a vízügyi ágazat szereplői hazai és nemzetközi együttműködő intézmények, szakmai szervezetek, valamint a vízgazdálkodás területén tevékenykedő szakemberek.
19 CONTENTS OF THE BOOK: TUNNEL COLLAPSES John Endicott (AECOM Asia Co. Ltd. Hong Kong) Nicoll highway tunnel collapse, Singapore József Mecsi, (University of Pécs) Some observations on the construction of the M6 motorway tunnels FLOOD PROTECTION DIKES László Nagy (Budapest University of Technology, Department of Geotechnics) Dike failures statistics in the Carpatian Basin István Lazányi (Budapest University of Technology, Department of Geotechnics) Treatment of slope failures on flood protection dikes a race against time László Nagy (Budapest University of Technology, Department of Geotechnics) Dike breaches causing hydraulic structure failure TAILING DAM FAILURES József Mecsi, University of Pécs, Some technical aspects of an red mud reservoir embankment failure SURFACE DISPLACEMENTS, STABILITY OF SLOPES Peter Turček, Monika Súľovská, STU Dep. of Geotechnics, Bratislava, Slovakia: Influence of groundwater on the stability of slopes József Farkas Budapest University of Technology and Economics (BME) Surface displacements prevention and reconstruction FAILURES, DISPUTES, CAUSES AND SOLUTIONS IN HUNGARIAN GEOTECHNICS Róbert Szepesházi (Széchenyi István University, Győr) Failures, Disputes, Causes and Solutions in Hungarian Geotechnics LEGAL PROCESS AND JURISPRUDENCE, Dhirendra S. Saxena (Sax), P.E., F NAFE ASC geosciences, inc., Lakeland, Florida, USA Legal Process and Jurisprudence György Gabos, Retired college professor, forensic expert The examination of damage cases through the eyes of a forensic expert FORENSIC CASE STUDIES IN THE EDUCATION THE ETHICAL PERSPECTIVE Péter Scharle Emeritus professor, Széchenyi István University, Győr Forensic case studies in the education the ethical perspective Könyvismertető az ISSMGE honlapján
XXXII. Hidrológiai Vándorgyűlés július 2-5 Szeged. Szeged. A évi dunai árhullám néhány tanulsága Mohács példáján
A 2013. évi dunai árhullám néhány tanulsága Mohács példáján A 2013. évi dunai árhullám The lessons learntnéhány from the 2013 Danube flood in Mohács tanulsága Mohács példáján The lessons learnt from the
RészletesebbenA DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA. Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém
A DUNA VÍZJÁTÉKÁNAK ÉS A KÖRNYEZŐ TERÜLET TALAJVÍZSZINTJEINEK KAPCSOLATA Mecsi József egyetemi tanár, Pannon Egyetem, Veszprém mecsij@almos.uni-pannon.hu, jmecsi@gmail.com ÖSSZEFOGLALÓ A Duna illetve a
RészletesebbenTÁMOP-4.1.1.C-12/1/KONV-2012-00150015. Felsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért MEGHÍVÓ
MEGHÍVÓ A FELSZÍNI ÉS FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLETEK ÖSSZEFÜGGÉSEKKEL, JELLEGZETESSÉGEKKEL ÉS VÁLTOZÁSOKKAL FOGLALKOZÓ EGYETEMI KUTATÁSOK C. SZAKMAI FÓRUMRA MECSI JÓZSEF PROFESSZOR EMLÉKÉRE A Pannon Egyetem
RészletesebbenA Duna vízszintjének és a környező területek talajvízszintjeinek kapcsolata
Mérnökgeológia-Kőzetmechanika 2007 (Szerk: Török Á. & Vásárhelyi B.) oldalszám: 153-160 A Duna vízszintjének és a környező területek talajvízszintjeinek kapcsolata Mecsi József Pécsi Tudományegyetem Pollack
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2014. Szeptember Dráva Szentborbás 2014.09.20 1. Meteorológiai értékelés A csapadékos augusztus után a szeptember is rendkívül csapadékos volt egy hosszan a térségünkben
RészletesebbenFelsőoktatási együttműködés a vízügyi ágazatért
Felsőoktatási együttműködés a Felsőoktatási együttműködés a Dr. Kristóf János Projekt megvalósulása: 2013.04.15-2015.04.14. Főkedvezményezett : Pannon Egyetem Kedvezményezettek: Eötvös József Főiskola
RészletesebbenSzigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján
Szigetköz felszíni víz és talajvíz viszonyainak jellemzése az ÉDUVIZIG monitoring hálózatának mérései alapján MHT Vándorgyűlés 2013. 07. 04. Előadó: Ficsor Johanna és Mohácsiné Simon Gabriella É s z a
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató január
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2019. január 1. Meteorológiai értékelés Az év első hónapjában a DDVIZIG területén a havi csapadékok összege az átlagoshoz közelített, azt csak Villányban haladta meg.
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenMagyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj 2. oldal 3. Árvízvédelmi falak esetében az árvízkockázati és a ter
Magyar joganyagok - 74/204. (XII. 23.) BM rendelet - a folyók mértékadó árvízszintj. oldal 74/204. (XII. 23.) BM rendelet a folyók mértékadó árvízszintjeiről A vízgazdálkodásról szóló 995. évi LVII. törvény
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2016. július 1. Meteorológiai értékelés Július hónapban a legtöbb csapadékmérő állomásunkon az átlagnál kétszer több csapadékot regisztráltunk. A legtöbb csapadékot
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. május Meteorológiai értékelés Májusban az átlagos csapadékmennyiség nagyon heterogén módon alakult az Igazgatóság területén. Bizonyos állomásokon az átlagnál kevesebb,
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán 2009. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Vízgazdálkodási Igazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 29. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató
Részletesebbenvédősáv (töltés menti sáv): az árvízvédelmi töltés mindkét oldalán, annak lábvonalától számított, méter szélességű területsáv;
21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.
RészletesebbenAZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT.
AZ ÁRVÍZI KOCKÁZATKEZELÉS (ÁKK) EGYES MÓDSZERTANI KÉRDÉSEI MÉHÉSZ NÓRA VIZITERV ENVIRON KFT. A PROJEKT BEMUTATÁSA ÉS CÉLKITŰZÉSE Az Árvízi kockázati térképezés és stratégiai kockázati terv készítése (KEOP-2.5.0.B)
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
Részletesebben2018. április. Havi hidrometeorológiai tájékoztató. 1. Meteorológiai értékelés
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. április 1. Meteorológiai értékelés Nagyon meleg és száraz áprilison vagyunk túl, térségünkben mindössze 10-20 mm csapadék hullott le, ami a szokásosnak mindössze
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 218. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2016 Hidrometeorológia: Az év átlaghőmérséklete térségünkben 11 C felett volt, körülbelül egy-másfél C-al több a sokéves átlagnál. Csapadék tekintetében az Igazgatóság
RészletesebbenTájékoztató. a Dunán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 29.
idrometeorológiai értékelés Készült 211. november 29. Csapadék: Az Igazgatóság területére 211 január 1 november 3-ig összesen 322 mm csapadék hullott ami 15,9 mm-el kevesebb, mint a sokévi átlag arányos
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2014 Hidrometeorológia: A tavalyi év a szokásosnál lényegesen melegebb volt. A nyári hónapokban többé kevésbé az évszaknak megfelelően alakultak a havi átlaghőmérsékletek,
RészletesebbenVízjárási események: folyók, tavak és a talajvíz
Országos Meteorológiai Szolgálat Magyar Meteorológiai Társaság Éghajlati Szakosztály Magyar Hidrológiai Társaság Hidraulikai Műszaki Hidrológiai Szakosztály 2010 ÉGHAJLATA, IDŐJÁRÁSA ÉS VÍZJÁRÁSA A TÉNYADATOK
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató
Éves hidrometeorológiai tájékoztató Hidrometeorológia: Az elmúlt esztendőben térségünkre az átlagot valamelyest meghaladó csapadék hullott le Az Igazgatóság csapadékállomásai közül a legkevesebb csapadékot
RészletesebbenAz árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok
Budapest, 2015. május 26. Az árvízvédelmi biztonság változása az elmúlt 10 évben, jövőbeli feladatok LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES - Törzsvezető ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Országos Műszaki
Részletesebben2014 hidrometeorológiai értékelése
2014 hidrometeorológiai értékelése Csapadék 2014-ben több csapadék hullott le a közép-tiszán, mint 2013-ban. Az igazgatóság területén 2014. január 01. és december 31. között leesett csapadék területi átlaga
RészletesebbenRENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ. az ADUVIZIG működési területére 2013. február 05.
ALSÓ-DUNA-VÖLGYI VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG 6500 Baja, Széchenyi I. u. 2/C. Tel.: 79/525-100 Fax: 79/325-212 e-mail: titkarsag@aduvizig.hu weblapcím: www.aduvizig.hu RENDKÍVÜLI METEOROLÓGIAI ÉS HIDROLÓGIAI TÁJÉKOZTATÓ
RészletesebbenIBS Development Nonprofit Kft. 2014. Május 30.
Speciális vízgazdálkodási szakmérnök képzés üzleti hasznosítási lehetőségei 2014. Május 30. Tevékenysége: közhasznú nonprofit tevékenység Főtevékenysége: 8559 Máshova nem sorolt felnőtt- és egyéb oktatás
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. január 1. Meteorológiai helyzet Az év első hónapja az átlagosnál melegebb és lényegesen csapadékszegényebb volt. A havi átlaghőmérsékletek országos területi átlaga
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 1. Meteorológiai értékelés 2016. Január Az év első hónapján a szokásos csapadék kétszerese hullott le az Igazgatóság területén. A csapadék jelentős része hó formájában
RészletesebbenA rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata
XXII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2015. április 8-9. A rózsadombi megcsapolódási terület vizeinek komplex idősoros vizsgálata Bodor Petra 1, Erőss Anita 1, Mádlné Szőnyi Judit 1, Kovács
RészletesebbenMÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN
MÉRTÉKADÓ ÁRVÍZSZINTEK MEGHATÁROZÁSA A TISZA-VÖLGYBEN XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS Szombathely, 2015. július 02. Dr. Kovács Sándor Váriné Szöllősi Irén SZOLNOKI HÍD SZELVÉNYE 2000. április SZOLNOK TISZAPARTI
RészletesebbenMagyarország vízgazdálkodás stratégiája
Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 217. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató július
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2018. július 1. Meteorológiai értékelés A hónap során területi átlagban körülbelül az átlag csapadékmennyiség hullott le, azonban ennek mennyisége helyről helyre változott.
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2010. június 1. Meteorológiai helyzet 2010. májushoz hasonlóan a június is rendkívül csapadékosnak bizonyult. Az ország egész területén meghaladta a sok éves átlagot,
RészletesebbenNagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG
Nagyberuházások vízgazdálkodási érintettsége. LÁNG ISTVÁN MŰSZAKI FŐIGAZGATÓHELYETTES ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Magyarország vízforgalma 6,7 28,9 3,0 105,4 2035,0 SZLOVÁKIA 20,6 UKRAJNA 18,7 190,0
RészletesebbenProjekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése. Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság
Projekt címe: Taktaköz felső árvízvédelmi fejlesztése Projektgazda megnevezése: Észak magyarországi Vízügyi Igazgatóság Projekt azonosító száma: KEOP-2.1.1/2F/09-11-2011-0006 Előkészítési szakasz: Támogatási
RészletesebbenFéléves hidrometeorológiai értékelés
Féléves hidrometeorológiai értékelés Csapadék 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le a KÖTIVIZIG területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le
RészletesebbenTájékoztató. a Tiszán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 219. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket
RészletesebbenA projekt általános célja a VTT program eddigi tapasztalatainak hasznosításával a Tisza-völgy árvízi biztonságának javítása.
Projekt címe: VTT Közép-tiszai tározók kiépítése Inérháti tározó Projekt azonosító száma: KEHOP-1.4.0-15-2016-00013 Projektgazda megnevezése: Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) valamint az Észak-magyarországi
RészletesebbenKÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG. Az árvízkockázati térképezés információs eszközei
KÖZÉP-TISZA-VIDÉKI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI IGAZGATÓSÁG Az árvízkockázati térképezés információs eszközei Előadó: Kummer László Célkitűzés az Európai Parlament és a Tanács 2007/60/EK sz. Irányelv az
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016- 00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés Miskolc villámárvizeinek elemzése a Bükki források és a városi szennyvízelvezető rendszer hozamadatai alapján Ilyés
RészletesebbenA DUNA PROJEKT VÁRHATÓ EREDMÉNYEI FONTOS FEJLESZTÉSEK
Duna Projekt A DUNA PROJEKTRŐL ÁLTALÁBAN A Duna projekt egy, az Európai Unió támogatásával, közel 30 milliárd forintból megvalósuló, kiemelt állami beruházás. Magyarország eddigi legnagyobb, az árvízvédelem
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2017. március - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2011. december Decemberben a hazánk csapadékszegény időjárását meghatározó anticiklonális időjárási helyzet megszűnt, és újra a ciklonok vették át az időjárásunk irányítását.
Részletesebben2015. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlagnál jóval kevesebb
RészletesebbenTiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai
Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Koch Edina Sánta László RÁCKEVE Tiszai árvízvédelmi töltések károsodásainak geotechnikai tapasztalatai Jelentős Tiszai árvizek 1731,
RészletesebbenA HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL február 21.
A HÓBAN TÁROLT VÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSA AZ ORSZÁGOS VÍZJELZŐ SZOLGÁLATNÁL 2018. február 21. A HÓVÍZKÉSZLET MEGHATÁROZÁSÁNAK NÉHÁNY JELLEGZETESSÉGE A tényleges érték nem mérhető, tapasztalati úton nem becsülhető
RészletesebbenHidrogeológiai oktatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen
XVIII. Konferencia a felszín alatti vizekről, 2011. április 5-6.,Siófok Erdélyi Mihály Hidrogeológia Iskola Hidrogeológiai oktatás az Eötvös Loránd Tudományegyetemen Zsemle Ferenc egyetemi tanársegéd Mádlné
RészletesebbenVÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között
VÁROSI CSAPADÉKVÍZ GAZDÁLKODÁS A jelenlegi tervezési gyakorlat alkalmazhatóságának korlátozottsága az éghajlat változó körülményei között Dr. Buzás Kálmán címzetes egyetemi tanár BME, Vízi Közmű és Környezetmérnöki
Részletesebben2014. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. december havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: December hónap időjárását a sokévi átlaggal szinte megegyező
RészletesebbenA METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN
A METEOROLÓGIA SZEREPE AZ ÁRVÍZ OKOZTA PROBLÉMÁK ELKERÜLÉSÉBEN Csík András Varga György Országos Vízügyi Főigazgatóság AZ ÁRVÍZ ÉS A METEOROLÓGIA KAPCSOLATA 1. Védekezés (Időjárásjelentés) 2. Megelőzés
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai tájékoztató 2018.
Hidrometeorológia: Léghőmérséklet: Éves hidrometeorológiai tájékoztató 2018. A tavalyi év világviszonylatban az eddig mért negyedik legmelegebb volt, míg hazánkban 2018-ban volt az eddigi legmagasabb az
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült szeptember 25.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. szeptember 25. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 2012 január 1. és szeptember 24. között 275,7 mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-9 havi
RészletesebbenA térség hidrológiai feltételei
A Szigetköz Csallóközi Duna-ártér mellékágrendszere rehabilitációjának közös megalapozása Nemzetközi Konferencia Dunasziget, 2007. szeptember 14. A térség hidrológiai feltételei Sütheő László osztályvezető
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. március kivonat Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya és
RészletesebbenHavi hidrometeorológiai tájékoztató
Havi hidrometeorológiai tájékoztató 2017. Június Meteorológiai értékelés Júniusban a havi átlaghőmérséklet jelentősen, mintegy 3-4 C-al volt magasabb az átlagtól. A gyakori és intenzív zivatar tevékenyég
RészletesebbenA klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén
A klímaváltozás várható hatásai a vízgazdálkodás területén Lendér Henrik Országos Környezetvédelmi Konferencia, 2019. április 12., Veszprém Éghajlatváltozás Magyarországon I. Röviden: Magyarország éghajlata
RészletesebbenAmit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell. Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk. Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG
Amit az aszálymonitoring rendszerről tudni kell Területi vízgazdálkodási kérdések és megoldásuk Lucza Zoltán, osztályvezető FETIVIZIG 1962 1965 1968 1971 1974 1977 1980 1983 1986 1989 1992 1995 1998 2001
Részletesebben2013. júniusi Duna-árvíz
2013. júniusi Duna-árvíz meteorológiai és hidrológiai értékelése Katona József, Gyüre Balázs, Kerék Gábor, Ficsor Johanna ÉDUVIZIG, Győr Meteorológiai előzmények 2013. tavaszi negyedév Hosszan elhúzódó
RészletesebbenFelsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform
Felsőoktatási fejlesztések és azok keretfeltételei, 2016-2020 Jövő Internet Nemzeti Technológiai Platform 2016.05.04 Fonyó Attila Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság Felsőoktatási Kutatás-fejlesztési
RészletesebbenBUDAPEST VII. KERÜLET
M.sz.:1223/1 BUDAPEST VII. KERÜLET TALAJVÍZSZINT MONITORING 2012/1. félév Budapest, 2012. július-augusztus BP. VII. KERÜLET TALAJVÍZMONITORING 2012/1. TARTALOMJEGYZÉK 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TALAJVÍZ FELSZÍN
RészletesebbenElsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)
Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. július Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenHajózás a Maros folyón
BORZA TIBOR osztályvezető Magyar Hidrológiai Társaság, XXXIV. Országos Vándorgyűlés Debrecen, 2016. július 6-8. Történeti áttekintés A meglévő állapot ismertetése Jogszabályi környezet Hidrológiai számítások
RészletesebbenINTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS
INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS - kivonat - 2013. január Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság
RészletesebbenMeteorológia a vízügyi ágazatban. Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26.
Meteorológia a vízügyi ágazatban Előadó:Nagy Katalin Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. október 26. Az időjárás figyelése mérési adatok, távmérés, intenzív megfigyelések Az
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés
Hidrometeorológiai értékelés 2015 januárjában több mint kétszer annyi csapadék esett le az igazgatóság területére, mint a sok éves havi átlag. Összesen területi átlagban 60,4 mm hullott le (sok éves januári
RészletesebbenKATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI. Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások
KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások 1 ELMÉLET MÓDSZER GYAKORLAT 67. Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Kutatóintézet 2 KATASZTRÓFÁK TANULSÁGAI Stratégiai jellegű
RészletesebbenConfederación Hidrográfica del Ebro AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN
AUTOMATA HIDROLÓGIAI INFORMÁCIÓS RENDSZER (A.H.I.R) AZ EBRO FOLYÓ VÍZGYÛJTÕ TERÜLETÉN AZ INFORMÁCIÓS RENDSZER CÉLKITÛZÉSEI Árvízi elõrejelzés és menedzsment A vízkészletek optimalizálása és menedzselése
RészletesebbenA 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve
A 2.50-es árvízi öblözet lokalizációs terve ÁRVIZI VESZÉLYEZTETETTSÉG MAGYARORSZÁGON 2015. konferencia 2015. február 3. Csibrán Zoltán osztályvezető Közép-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság Célkitűzések
RészletesebbenÓcsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata
Ócsa környezetének regionális hidrodinamikai modellje és a területre történő szennyvíz kihelyezés lehetőségének vizsgálata Kocsisné Jobbágy Katalin Közép-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság 2016 Vizsgált terület
Részletesebben2014. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagtól kevesebb csapadékmennyiségű,
RészletesebbenAlapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magas
Vízfolyások jellemzése: vízállás és vízhozam Alapfogalmak Vízmérce: vízállás mérésére alkalmas pontos helye mederszelvény, folyamkilométer vízgyűjtőterület mérete 0 pont tengerszint feletti magassága Jellemző
RészletesebbenTalajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre
Talajvízszintek változása Debrecenben - különös tekintettel a Nagyerdőre XVII. Konferencia a felszín alatti vizekről Siófok, 2010. március 24-25. Újlaki Péter Debreceni Vízmű Zrt. 2010.04.23. 1 A talajvízszint
RészletesebbenKÚTFŐ projekt mit is végeztünk?
KÚTFŐ projekt mit is végeztünk? rövid összegzés a számok tükrében Madarász Tamás projektfelelős FAVA Konferencia, 2015. április 8-9. Siófok Tartalom KUTATÁS-FEJLESZTÉS FINANSZÍROZÁSA A FELSŐOKTATÁSBAN
RészletesebbenÖSSZEFOGLALÓ A 2016/2017-ES HIDROLÓGIAI ÉVRŐL
A l s ó - T i s z a - v i d é k i V í z ü g y i I g a z g a t ó s á g 6 7 2 0 S z e g e d, S t e f á n i a 4. P f. 3 9 0 Telefon: (62) 599-599, Telefax: (62) 420-774, E-mail: titkarsag@ativizig.hu ÖSSZEFOGLALÓ
RészletesebbenGondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról
Gondolatok a Balaton vízjárásáról, vízháztartásáról és vízszint-szabályozásáról Varga György varga.gyorgy@ovf.hu monitoring referens Országos Vízügyi Főigazgatóság Jakus Ádám jakus.adam2@ovf.hu kiemelt
Részletesebben2014. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
214. április havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Április hónap időjárását a sokévi átlagot megközelítő csapadék,
RészletesebbenFelsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban
Felsőoktatási intézmények helye, szerepe a vidék városaiban a 2002-től 2015-ig terjedő időszakban Előadó: Dr. Péter Zsolt Nagyvárad, 2016. szeptember 16. Az előadás főbb témakörei Témaválasztás indoklása
RészletesebbenÉves hidrometeorológiai értékelés
Éves hidrometeorológiai értékelés A 2015-ös évben igazgatóságunk területén leesett csapadék területi átlaga 507,3 mm, ami a sokéves átlag 98%-a. Az elmúlt évben a csapadék havi eloszlása igen változatos
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült november 27.
idrometeorológiai értékelés Készült 212. november 27. Csapadék: Közép-Tisza: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és november 26. között 347. mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-11 havi átlag
RészletesebbenVízszállító rendszerek a földkéregben
Vízszállító rendszerek a földkéregben Módszertani gyakorlat földrajz tanárjelölteknek Mádlné Szőnyi Judit szjudit@ludens.elte.hu Csondor Katalin Szikszay László Általános és Alkalmazott Földtani Tanszék
RészletesebbenA Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése
A Zala vízgyűjtő árvízi veszély- és kockázatértékelése XXXIII. ORSZÁGOS VÁNDORGYŰLÉS-SZOMBATHELY Készítette: Belovai Tamás Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság Vízrendezési és Öntözési Osztály (vízrendezési
RészletesebbenHatáron átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért
Határon átnyúló felsőoktatási együttműködéssel a tudásrégióért Dr. Rechnitzer János egyetemi tanár, intézetigazgató MTA RKK Nyugat-magyarországi Tudományos Intézete A kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás
RészletesebbenMagyar Geotechnikai Egyesület (ISSMGE Magyar Nemzeti Bizottsága) Hírlevél
Magyar Geotechnikai Egyesület Hungarian Geotechnical Society Elnök/President: Prof. Dr. József MECSI (jmecsi@gmail.com) Alelnök/Vice president: Dr.Péter GÖRÖG (gorog.peter@mail.bme.hu) Titkár/Secretary:
RészletesebbenTÁJÉKOZTATÓ. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról
VITUKI Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Kutató Intézet Nonprofit Kft. Országos Vízjelzı Szolgálat TÁJÉKOZTATÓ a Dunán 212. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az
RészletesebbenVizsgálati szempontsor a január 5-ei műhelymunka alapján
TÁMOP-4.1.4-08/1-2009-0002 Minőségfejlesztés a felsőoktatásban A fenntartható fejlődés szempontjai a felsőoktatási minőségirányítás intézményi gyakorlatában Vizsgálati szempontsor a 2012. január 5-ei műhelymunka
Részletesebben2015. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére
215. november havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés a TIVIZIG működési területére 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: November hónap időjárását a sokévi átlagnak megfelelő csapadékmennyiség
RészletesebbenHidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.
Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag
RészletesebbenKezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások:
Kezdeményezés, kooperáció és kölcsönhatások: a Miskolci Egyetem közreműködése a térségi innovációs folyamatokban Dr. Mang Béla stratégiai és fejlesztési rektorhelyettes Balatonfüred, 2009. május 11. Időhorizont
Részletesebben2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés
2011. július havi hidrometeorológiai és vízgazdálkodási helyzetértékelés 1. Hidrometeorológiai helyzet értékelése: Július hónap időjárását a sokéves átlagnál jóval több csapadék, hőmérsékletben a sokéves
Részletesebben