A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007"

Átírás

1 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 1 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Szakmai összefoglaló NYERSFORDÍTÁS

2 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 2 Tartalomjegyzék 1 Bevezetés 6 I.rész - Jellemzés 2 Tisza vízgyőjtı áttekintése 7 3 A Tisza vízgyőjtének általános jellemzése Földrajzi jellemzık, éghajlat és csapadékviszonyok Jelentıs víztestek a Tisza vízgyőjtıjén Társadalmi-gazdasági vonatkozások összegzése 11 II. rész Vízminıség 4 Felszíni víztestek jellemzıi Felszíni vizek kategóriáinak meghatározása Felszíni vizek típusai és referencia viszonyaik Felszíni víztestek azonosítása Jelentıs terhelések azonosítása Mesterséges és erısen módosított víztestek (ideiglenes kijelölés) Megfigyelés (Monitoring Hatások értékelése Környezeti célok nem teljesülésének kockázata Adathiányok és bizonytalanságok 37 5 Felszín alatti vizek minıségének jellemzése Országhatárral osztott jelentıs felszín alatti víztestek a Tisza vízgyőjtıjén A felszín alatti víz kockázatértékelésének eredményei 41 III. rész Vízmennyiség 6 Vízkészletek és vízhasználatok Vízkészletek Vízhasználatok Forgatókönyv 2015-re vízigény 46 7 Árvizek Belvízmentesítési rendszerek Hosszútávú nemzeti árvízvédelmi tervek (Akciótervek) Hiba! A könyvjelzı nem létezik Kockázatértékelések Árvízi kockázatok feltérképezése Hiba! A könyvjelzı nem létezik.55 8 Aszály Hiba! A könyvjelzı nem létezik. 55 IV. rész Átfogó vízgazdálkodási kérdések0 9. Gazdaság Vízdíjak és járulékok Magyarországon 57

3 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló Vízdíjak és járulékok Romániában Vízdíjak és járulékok Szerbiában Vízdíjak és járulékok a Szlovák Köztársaságban Vízdíjak és járulékok Ukrajnában Vízminıségi és vízmennyiségi kérdések kölcsönhatásai A vízminıségi és vízmennyiségi kérdések integrálásának jelentısége a Tisza vízgyőjtıjén Éghajlatváltozás várható hatásai Következtetések Referenciák 64

4 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 4 TÉRKÉPEK (az angol nyelvő teljes anyaghoz csatolva találhatók meg) 1.TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıje Áttekintı térkép 2. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtı földrajzi és domborzati viszonyai 3. TÉRKÉP Csapadék 4. TÉRKÉP Felszíni rétegek vízáteresztı képessége a Tisza vízgyőjtıjén 5. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıjének védett területei 6. TÉRKÉP Földhasználatok a Tisza vízgyőjtıjén 7. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıcsapadéktérképe 8. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtıjén azonosított felszíni víztestek 9. TÉRKÉP Erısen módosított víztestek (HMWB-k) a Tisza vízgyőjtıjén 10 a. TÉRKÉP Felszíni viz monitorozása 10 b. TÉRKÉP Felszín alatti víz monitorozása 11. TÉRKÉP Hidromorfológiai változásokhoz kapcsolódó kockázatértékelés 12. TÉRKÉP Tápanyag szennyezéssel kapcsolatos kockázatértékelés, 13. TÉRKÉP Szervesanyag szennyezéssel kapcsolatos kockázatértékelés 14. TÉRKÉP Veszélyes anyagokkal kapcsolatos kockázatértékelés 15. TÉRKÉP Lefolyási térkép 16. TÉRKÉP Árvízvédelmi mővek térképe a Tisza vígyőjtın 17. TÉRKÉP Országos árvízvédelmi mővek fejlesztési programja Kárpátalján,Ukrajnában 18. TÉRKÉP A Tisza-folyó árvíz levezetési képességének javítása, Magyarországon 19. TÉRKÉP A Tisza vízgyőjtı magyar részének árvízi térképe a tervezett árvízcsökkentı tározókkal a Tisza magyarországi szakasza mentén 20. TÉRKÉP Tartósan (sötétkék) és ideiglenesen (világoskék) elárasztott területek történelmi árvíztérképe az árvíz enyhítési és lecsapolási munkálatai elıtti idıkbıl 21. TÉRKÉP között elárasztott területek térképe 22. TÉRKÉP Az ariditási tényezı eloszlása a Tisza vízgyőjtıjén 23. TÉRKÉP Eltérések a talajvíz-szint évi értéke és az évi éves középértéke között

5 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 5 1 Bevezetés A Tisza 1 folyó vízgyőjtıje Európa egyik legfestıibb területe. Ezt a területet hegyi patakok, meanderezı folyók, változatos árterek jellemzik, otthona. a különleges tiszavirág -nak (Palingenia longicauda) amely csak a Kárpát-medence síkságainak folyóiban található meg. Ukrajna, Románia, a Szlovák Köztársaság, Magyarország és Szerbia nemcsak a Tisza vízgyőjtıjének szépségein osztoznak, hanem azokon a problémákon is, amelyek a vízellátás, a súlyos árvizek, aszályok, földcsuszamlások és erózió, az ipari és bányászati tevékenységek baleseteibıl és a mezıgazdasági eredető szennyezésekbıl származnak. A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 címő dokumentum teljes verziója ismerteti a Tisza vízgyőjtı problémáit és tényeit, melyek lehetıvé teszi egy olyan integrált vízgyőjtı-gazdálkodási terv kidolgozását, amely megfelel az EU Víz Keretirányelv (VKI) és az Árvízi Irányelv követelményeinek, és amely lehetıvé teszi a vízgyőjtı országai számára területeik és vizeik oly módon történı kezelését, hogy az az emberek és a környezet hasznára is legyen. A Helyzetértékelés elkészítése az ICPDR Tisza Csoportjának volt a feladata. Ez az anyag egy közbensı lépést képvisel a EU Víz Keretirányelv 5. cikke szerinti,, márciusában az Európai Bizottságnak benyújtott jelentés - melyet a Duna medence átfogó jelentéseként (ún. Roof Report ), és az egyes országok nemzeti jelentéseként egyaránt elkészítettek - és a 2009-ben benyújtandó Vízgyőjtı-gazdálkodási Terv között. A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelése az alábbi négy fı részre tagolódik: Az 1. rész ismerteti a vízgyőjtı általános. jellemzıit, beleértve a földrajzi, éghajlati, hidrológiai, földhasználati és alapvetı társadalmi-gazdasági információkat, stb. A 2. rész részletesen bemutatja a vízgyőjtı vízminıségi jellemzıit, és kibıvített formában ismerteti a VKI 5. cikke szerint elkészített és 2005 márciusában benyújtott Duna Roof Report -ban összegyőjtött információkat. A 3. rész részletesen tárgyalja a vízgyőjtı vízmennyiségi jellemzıit. Ez a rész fontos új információkat ismertet az árvizek, aszályok, vízhasználat, stb. hatásairól. A 4. rész integrálja a vízgyőjtıvel kapcsolatos kérdéseket, különösen azt, hogy a víz mennyisége milyen hatással van a víz minıségére. A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelése az alábbi vizekrıl nyújt áttekintést: A Tisza folyó és azon mellékfolyói, melyek vízgyőjtı területe >1 000 km 2 ; Természetes tavak >10 km 2; Tározók; Jelentıs csatornák; Felszín alatti víztestek >1,000 km 2 Ez a szakmai összefoglaló a teljes terjedelmő A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelése 2007 jelentés rövidített változata. Célja, hogy referenciaként/útmutatóként szolgáljon a teljes anyaghoz,megırizve annak fıbb adatait, táblázatait és felépítését. A Tisza Vízgyőjtı Helyzetértékelés 2007 (angol nyelvő) teljes verzióját az alábbi honlapról lehet letölteni: 1 Az egyes országok eltérıen írják a folyó nevét. (UA: Tysa; RO: Tisa; SK: Tisa, HU: Tisza; RS: Tisa; UK: Tisza) E jelentés szövegében az angol írásmódot használjuk, amely a következı: `TISZA`.

6 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 6 Ezt az összefoglalót várhatóan lefordítják az érintett országok nyelvére és terjeszteni fogják, hogy felkeltse az érdeklıdést a teljes jelentés iránt.

7 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 7 I. rész - Jellemzés 2 A Tisza vízgyőjtı áttekintése A Tisza vízgyőjtıje (lásd 1. TÉRKÉP) a Duna vízgyőjtıjének legnagyobb mellékvízgyőjtıje, melynek területe km², ami a Duna vízgyőjtıjének 19,5%-a. A Tisza a mellékfolyóival a Kárpátok legnagyobb vízgyőjtıjét képviseli mielıtt átfolyik a Nagy-Alföldön és beletorkollik a Dunába. A Tisza vízgyőjtıje körülbelül 14 millió ember otthona. Erısen meanderezı folyómedrével a Tisza eredeti hossza km volt, az ukrajnai Kárpátok észak-keleti részében lévı forrásától a dunai torkolatáig. A 19. század második felében széles körő folyószabályozási és árvízvédelmi intézkedéseket valósítottak meg a folyó mentén. E munkálatok eredményeként a folyó teljes hosszát mintegy 30%-kal csökkentették, így az ma 966 km. Azonban a Tisza még így is a Duna leghosszabb mellékfolyója, a Száva folyó után a második legnagyobb vízhozammal. A Tisza vízgyőjtıje két fı részre osztható: A hegyvidéki Felsı-Tisza és mellékfolyói Ukrajnában, Romániában és a Szlovák Köztársaság keleti részén, valamint Az alföldi részek, elsısorban Magyarországon és Szerbiában, melyet a Kelet-Szlovákiai Alföld, a kárpátaljai-alföld (Ukrajna) és Románia nyugati szélein található síkságok öveznek. A Tisza önmaga három részre osztható: A Felsı-Tisza, amely a Szamos torkolatától felfelé helyezkedik el, A Középsı-Tisza Magyarországon, amely befogadja a legnagyobb jobboldali mellékfolyókat: a Bodrogot és a Sajót a Hernád folyóval, amelyek a Kárpátokból nyerik vizüket a Szlovák Köztársaság és Ukrajna területén, a Zagyva folyót, amely a Mátrából és a Bükkbıl vezeti el a vizeket, valamint a baloldali legnagyobb mellékfolyókat, a Szamost, a Kırösöket és a Marost, amelyek Erdélybıl, Romániából vezetik el a vizeket, illetve Az Alsó-Tisza (a Maros torkolatától lefelé, ahol a Béga-folyó és más mellékfolyók közvetve belefolynak a Duna-Tisza-Duna csatorna rendszeren keresztül. A Tisza vízgyőjtıjén jelentıs árvízvédelmi és belvízelvezetı rendszerek találhatók. A rendkívüli és a tápanyag szennyezés közvetlenül befolyásolhatja a vizi ökoszisztémákat és az ivóvíz hasznosítást, míg a nagyszabású földhasznosítás károsíthatja a vizes területek ökoszisztémáit és felerısítheti az árvízbıl adódó problémákat más területeken is. A Tisza vízgyőjtıjén öt állam osztozik: Ukrajna, Románia, a Szlovák Köztársaság, Magyarország és Szerbia. Az 1. táblázat ismerteti az egyes országok részesedését a Tisza vízgyőjtıjébıl, illetve státuszukat az Európai Unióban.

8 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 8 1. táblázat: Az egyes államok részesedése a Tisza vízgyőjtıjébıl, illetve státuszuk az EU-ban Ország ISO-Kód Az adott ország részesedése a vízgyőjtın (km 2 ) A vízgyőjtı százaléka (%) A részesedés aránya az ország területéhez képest (%) Ukrajna UA ,1 2,1 Az ország státusza az EU-ban - Románia RO ,2 30,5 Tagállam Szlovák Köztársaság SK ,7 31,1 Tagállam Magyarország HU ,4 49,7 Tagállam Szerbia RS ,6 11,7 Kezdeményezés október Bár sem Ukrajna sem Szerbia nem EU tagállam és a nem EU tagállamoknak nincs végrehajtási és jelentéstételi kötelezettségük az EU Víz Keretirányelve alapján, a Duna Védelmi Nemzetközi Bizottság (ICPDR) keretében együttmőködnek a VKI szerint szükséges lépések megvalósításában, beleértve a Tisza (és a Duna) közös vízgyőjtı gazdálkodási terveinek kidolgozását is. 3 A Tisza vízgyőjtıjének általános jellemzése 3.1. Földrajzi jellemzık, éghajlat és csapadék A Tisza vízgyőjtıjét, amely a Duna legnagyobb al-vízgyőjtıje, az 1. TÉRKÉP mutatja. A Tisza mellékfolyóinak vízgyőjtıi eltérıek topográfia, talajösszetétel, földhasználat és hidrológiai jellemzık tekintetében. (A 2. TÉRKÉP a Tisza vízgyőjtı földrajzi- és domborzati leírását mutatja be.) A Kárpátok m magas gerince alkotja félkörben a Tisza vízgyőjtı északi, keleti és dél-keleti határát. A vízválasztó nyugati délnyugati szakasza egyes helyeken viszonylag alacsony, a magyarországi és a szerbiai szakaszon szinte teljesen sík. A Tisza vízgyőjtı éghajlatát az atlanti-óceáni, a mediterrán és a kontinentális éghajlatok befolyásolják, ami kihatással van a régionális csapadékmennyiségére is. A Felsı-Tisza vízgyőjtı mintegy 60%-án az éves csapadékmennyiség meghaladja az 1000 mm-t. A déli és nyugati lejtıkön a Földközi-tenger felıl érkezı meleg légáramlatok és az atlanti-óceáni légáramlatok heves esızéssel kísért ciklonokat idéznek elı. A csapadék kétharmada általában az év meleg felében hullik le. Továbbá a földfelszín alapján a vízgyőjtı a Kárpátokra (a vízgyőjtı 70%-a) és a Tisza menti széles alföldekre osztható. (Lásd 3. TÉRKÉP és 7. TÉRKÉP - Csapadék). A Tisza vízgyőjtı felszíni talajait az áteresztıképesség alapján csoportosítva a 4. TÉRKÉP mutatja.

9 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló Jelentıs víztestek a Tisza vízgyőjtıjén A Tisza folyó a Kárpátok dél-keleti részén ered és a Fehér-Tisza és a Fekete-Tisza összetorkollásából jön létre. A Tisza mellékfolyói, többek között, a Visó, Iza, Tarac, Tarabor, Rika, Borsa, Túr, Szamos, Kraszna, Bodrog, Sajó, Zagyva, Hármas-Körös, Maros, Aranka és a Béga-folyók. A Tisza vízgyőjtıjén két 10 km 2 t meghaladó vízfelülető természetes tó található, a szegedi Fehér-tó és a Füredkócsi víztározó. Mesterséges víztestek és tározók: 1. A Duna-Tisza-Duna csatorna rendszer (DTD) a Szerb Köztársaság Vajdasági tartományában található. 2. A Keleti- és a Nyugati Fıcsatorna, melyek Magyarországon találhatók, és elsısorban a vízkészlet elosztás célját szolgálják. 3. Tározók: az elmúlt évszázadban több, mint 60 tározót építettek különbözı célból. A felszín alatti víztestek az ivóvíz, az ipar és a mezıgazdaság fontos forrásai a Tisza vízgyőjtıjén. A Tisza vízgyőjtı országaiban számos védett terület és kijelölt Ramsari terület található. (lásd: 2. táblázat és 5. TÉRKÉP) 2.táblázat: Jelentısebb nemzeti parkok, természetvédelmi és bioszféra rezervátumok a Tisza vízgyőjtıjén Név Kárpátok Bioszféra Rezervátum Terület (ha) Helyszín Ukrajna: Kárpátaljai Terület Synevyr Ukrajna: Kárpátaljai Terület Uzhanskyi Ukrajna: Kárpátaljai Terület Cãlimani Grãdistea Muncelului Cioclovina Muntii Apuseni Retezat Rodna Máramarosi-hegyek Nemzeti Park Románia: Bistrita-Nasaud része, Hargita, Maros és Suceava megyék Románia: teljes egészében Hunyad megyében Románia: Fehér, Bihar és Kolozs megyék része Románia: Teljes egészében Hunyad megyében Románia: Bistrita-Nasaud, Máramaros és Suceava megyék része Románia; Máramaros megye Slovak-karst Nemzeti Szlovák magyar határ

10 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 10 Park Név Latorica tájvédelmi körzet (LPA) Szlovák Paradicsom Nemzeti Park Muránska planina Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park Kiskunsági Nemzeti Park Terület (ha) Helyszín Kelet-Szlovákai Bodrog vízgyőjtıje A Hernád és a Szlana folyók felsı folyása A Szlana vízgyőjtıjének része Magyarország: Közép-Tisza vidéke Magyarország: Közép-Tisza vidéke Aggteleki Nemzeti Park Magyarország: Közép-Tisza vidéke Bükki Nemzeti Park Körös-Maros Nemzeti Park Magyarország: Észak-nyugat és közép- Tisza vidéke Magyarország: Közép-Tisza és Alsó-Tisza vidéke Ludasko-tó 593 Szerbia: Bácska régió Slano Kopovo 976 Szerbia: Bánát régió Stari Begej (Öreg Béga) Carska Bara Szerbia: Bánát régió A Tisza vízgyőjtınek mind az öt országa Részes Fele a Vizes Élıhelyek Védelmérıl szóló Egyezménynek. A Tisza vízgyőjtı jelentıs Ramsari területeit a 3. táblázat mutatja be. 3. táblázat: A Tisza vízgyőjtı fı Ramsari területei Név Latorica tájvédelmi körzet (LPA) Terület (ha) Helyszín Kelet-Szlovákia: Bodrog vízgyőjtıje Domice 622 Szlovákia: Kassa régió Tisza-folyó - Kassa 735 Szlovákia: Kassa régió Senné-rybníky (Senné halastavak) 425 Szlovákia Hortobágy Magyarország: Közép-Tisza vidéke Felsı Tisza Magyarország: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Pusztaszer Magyarország: Csongrád megye Bodrogzug Magyarország: Borsod Abaúj Zemplén

11 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 11 Név Terület (ha) megye Helyszín Mártély Magyarország: Csongrád megye Ludasko-tó 593 Szerbia: Bácska régió Slano Kopovo 976 Szerbia: Bánát régió Stari Begej (Öreg Béga) Carka Bara Szerbia: Bánát régió 3.3. Társadalmi-gazdasági viszonyok összefoglalása A Tisza vízgyőjtı minden országa jelentıs politikai, gazdasági, társadalmi és környezeti átalakuláson ment át az elmúlt két évtizedben. Az országok többségében radikális politikai változások zajlottak 1989 és 1991 között, amelyek különbözı formában megvalósuló szabad választásokhoz, és pluralista, több-párti demokráciák és egymástól szétválasztott hatalmi ágak létrejöttéhez vezettek. A 4. táblázat a Tisza vízgyőjtı öt országának a társadalmi-gazdasági adatait ismerteti. Az alábbiakban bemutatott Bruttó Hazai Termék (GDP) és népességi adatokat a lakosegyenérték felhasználásával normalizáltuk. Ebben az esetben az egy fıre jutó GDP adatok közti jelentıs különbség jelentıs gazdasági egyenlıtlenségre utalhat. Az egyes országok közti jelentıs különbség csökken, amikor az egy fıre jutó GDP-t vásárlóerı-paritásban (PPP) fejezzük ki.

12 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló táblázat: Általános társadalmi-gazdasági indikátorok (adatforrás: A Tisza vízgyőjtı illetékes hatóságai, kivéve ha más van jelölve) Ország Lakosok száma a Tisza vízgyőjtıjén *** GDP (millió EUR-ban) Összes népesség (millió) GDP per fı (egy fıre jutó, EUR-ban) Ukrajna * , GDP per fı (egy fıre jutó PPP-ben EUR-ban) Nem áll rendelkezésre Románia**** , Szlovák Köztársaság** , Magyarország , Szerbia ,0 959 Nem áll rendelkezésre * évi adat ** SK forrás 2005 évi Statisztikai Évkönyv évi adatok, elızetes negyedévenkénti beszámolókból (jelen árakon). ****Románia információforrás 2004 *** UNEP Gyorsértékelés adatai Földhasználat áttekintése A Tisza vízgyőjtıjén a földet elsısorban mezıgazdaság, erdészet, legelı (kaszáló), természetvédelmi rezervátum, illetve urbanizált (lakott) terület céljára használják. (Lásd: 6. TÉRKÉP a földhasználatokról) A vízgyőjtı magasabban fekvı részeit, különösen a Szlovák Köztársaságban, Ukrajnában és Románia magasabb területeit (fıleg lombhullató) erdık borítják. Az alacsonyabban fekvı részeket és a hullámtereket intenzív mezıgazdasági termelésre fordítják, kivételt képeznek a nagykiterjedéső vizes élıhelyek és azok a területek, ahol hagyományos legeltetés zajlik. A városi környezet és a kapcsolódó problémák növekvı jelentıséggel bírnak a Tisza vízgyőjtıjén. Az országos statisztikák szerint jelenleg Magyarországon a lakosság mintegy 65%-a, a Szlovák Köztársaságban 60%-a városi környezetben él. Romániában a városi lakosság létszáma ennél kissé alacsonyabb, a teljes lakosságnak valamivel több, mint 50%-a. A Tisza vízgyőjtı legnagyobb városai Romániában Temesvár ( ), Kolozsvár ( ) és Nagyvárad ( ); Magyarországon Debrecen ( ) és Miskolc ( ); a Szlovák Köztársaságban Kassa ( ); Szerbiában Szabadka ( ) és Ukrajnában Ungvár ( ) és Munkács (82 000). Jelentıs gazdasági ágazatok a Tisza vízgyőjtıjén Mezıgazdaság Az elmúlt év során a mezıgazdasági termelés, köztük a növéktermesztés és állattenyésztés lecsökkent a Tisza vízgyőjtıjén, és óriási területek maradtak ugaron. Ezzel párhuzamosan általában csökkent az állatállomány, különösen a szarvasmarha és a juh állomány. A Tisza vízgyőjtı ukrajnai részén a mezıgazdaság jelentısége korlátozott, mivel a

13 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 13 természeti feltételek nem megfelelıek, és csak kis mennyiségben állítanak elı gabonát, húst és tejet a hazai szükségletek kielégítésére. Az állattenyésztés (a hegyi legelık szezonális legeltetésére épül) továbbra is meghatározó a Kárpátokban, bár az elmúlt évtizedben a szarvasmarha és a juh állomány jelentısen csökkent. A Szlovák Köztársaság déli részén, a magyar Alföld szélén intenzív mezıgazdasági termelést folytatnak. A Szlovák Köztársaságban 1990 óta jelentısen csökkent az állattenyésztés (szarvasmarha 41%-kal, sertés 43%-kal, juh 20%-kal, baromfi 4%-kal). Romániában a nagy állattartó gazdaságok az 1990-es években bezártak ben a magyar sertés és baromfi állomány 63, illetve 60%-kal csökkent az évi állományhoz képest. Szerbiában a haltenyésztés, sertés és szarvasmarha tartás továbbra is jelentıs a helyi gazdaság számára. (5. táblázat) 5. táblázat Tisza vízgyőjtı mezıgazdasági területe (ha) és az ott folytatott állattenyésztés Ország Szántó (ha) Ukrajna**** (16%) Gyümölcsös, bogyós ültetvények (ha) Mezıgazdasági terület Kaszáló, Legelı (ha) (1%) (18%) Szılıültetvény (ha) Heterogén mezıgazdasági területek (ha) 4800 (>1%) 8300 (>1%) Románia Szlovák Köztársaság*** Magyarország Szerbia Ország Állatállomány (ezer/év) Állatállomány Állatállomány sőrősége (100 hektár mezıgazdasági területre jutó állatállomány) Ukrajna**** (3755) (819) Románia 1740,4* 135,1** Szlovák Köztársaság*** 106* 14,35** Magyarország 1.675/30.724* 48/883 Szerbia 865,5 96,70 * Szarvasmarha, sertés, juh/baromfi ** Minden adat évi adat. Állatállomány MEC egységekben megadva (felnıtt szarvasmarha egyenérték). *** Állatállomány MEC egységekben (felnıtt szarvasmarha egyenérték)

14 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 14 **** UA megjegyzések: Minden adat 2004-bıl, mezıgazdasági terület: zárójelben Ukrajna teljes területébıl a tiszai vízgyőjtı területére esı rész; Állatállomány: szarvasmarha, sertés, juh és kecske (zárójelben csak baromfi) Ipar és bányászat Az ipari termelés az 1990-es évek óta drasztikusan csökkent. A tiszai vízgyőjtın a fı ipari területek Romániában és Magyarországon találhatók, bár néhány jelentıs ipari létesítmény található Ukrajnában, a Szlovák Köztársaságban és Szerbiában is. Jelenleg a bányászati és a fémkohászati ágazat részesedése jelentıs a tiszai vízgyőjtı regionális gazdaságában a vegyipar, petrokémiai, cellulóz és papír, élelmiszer, textil és bútoripar mellett. Hajózás A Tisza-folyót viziútként az ukrán-magyar határtól a Dunába való betorkollásáig használják, azaz a folyó teljes hosszának több, mint 70%-án. A Tisza néhány mellékfolyója rövidebb szakaszokon hajózható: a Bodrog (a magyar szakaszon és a Szlovák Köztársaságban 15 km-es szakaszon), a Maros (25 km-en, azaz teljes hosszának kevesebb, mint 5%-án), a Körös (115 km-en Magyarországon) és a Béga-folyó (jelenleg 75 km-en Szerbiában és 1967 elıtt 45 kmen Romániában). 2 Vízerımővek a Tisza vízgyőjtıjén A Tisza vízgyőjtıjén mintegy MW feletti kapacitású erımő található. 6. táblázat Vízerımővek beépített kapacitása és kibocsátása Ország Beépített kapacitás (MW) Beépített vízhozam (m 3 /s) Az ország összes áramtermelésének %-ban UA ,05 RO ,01 SK* HU ,5 RS Total Nem releváns * Megjegyzés : SK összes villamos áram termelés % -a évi adat. A vízerımővek áramtermelése az évi 20%-ról 2005-ben 15%-ra csökkent. Erdészet Az erdészet fontos gazdasági ágazat a tiszai vízgyőjtı felvidéki területein, különösen a Szlovák Köztársaság, Románia és Ukrajna területén (lásd 7. TÉRKÉP). 2 Roof Report 2004

15 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló táblázat Erdısített területek a Tisza vízgyőjtıjén Ország Tisza vízgyőjtı területe (ha) /ország Erdısített terület a Tisza vízgyőjtıjén (ha)/ország Lombhullató erdık (ha) Tőlevelő erdık (ha) Az ország erdısített területeinek részesedése az ország Tisza vízgyőjtıjébıl (%) Az országok erdısített területeinek részesedése a Tisza vízgyőjtı összes erdısített területeinek (%) UA ,800 54,5 16,1 RO ,6 53,2 SK* ,8 15,5 HU Nincs adat RS Nincs adat Nincs adat Nincs adat 14,8 15,8 1,7 0,4 Total N/A N/A ** - Szlovákiában a lombhullató erdık területébe a lombhullató és vegyes erdık is beletartoznak

16 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 16 II. rész Vízminıség 4 Felszíni víztestek jellemzıi 4.1 Felszíni vizek kategóriáinak meghatározása A Vízgyőjtı szintő felülvizsgálatra az alábbi felszíni vizeket választottuk ki: Valamennyi folyót és erısen módosított vizet km²-nél nagyobb vízgyőjtıvel; 10 km² -nél nagyobb vízfelszínnel rendelkezı természetes tavakat; Mesterséges víztesteket, amelyek elsısorban csatornák. 4.2 Felszíni vizek típusai és referencia viszonyai A Tisza vízgyőjtı két ökorégiót fed le: a Kárpátokat és a Magyar Alföldet. Ukrajnának, Romániának és a Szlovák Köztársaságnak mindkét ökorégióban vannak területei. A Tisza vízgyőjtı magyar és szerb részei a 11. ökorégióhoz (Magyar Alföld) tartoznak. Három országban Magyarországon,Ukrajnában és Romániában az ökorégiókat további kisebb földrajzi régiókra osztották fel, hogy tükrözzék a vízfolyások típusainak különbözıségét az eltérı tájképi jellegzetességek és a természetes növényzet vagy a vizi életközösségek sokfélesége alapján. 8. táblázat Al-ökorégiók vagy bio-ökorégiók a Tisza vízgyőjtıjén Ökorégió Ország Al-ökorégiók vagy bio-ökorégiók Ukrajna Románia Ukrajna Magyarország Ukrán Kárpátok fizikai- földrajzi tartománya; Vododilno- Verkhovynsky, Polonynsko- Chornogorsky, Rakhivsko- Chivchinsky és a Vulkanikus hegyek közti fizikai-földrajzi régiók Kárpátok hegyvidéki területe Ukrán Kárpátok fizikai, földrajzi tartománya; Kárpátalja alföld fizikai-földrajzi területe Meszes jellegő hegyvidék Szilikátos jellegő hegyvidék Dombság meszes borítóréteggel Alföld meszes borítóréteggel Tızeges terület

17 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 17 A Tisza vízgyőjtıjén alkalmazott tipológia A Tisza vízgyőjtı országainak többsége (Ukrajna, Románia, Magyarország és Szerbia) a Víz Keretirányelv (VKI) II. melléklete szerinti un. B rendszert alkalmazza, csak a Szlovák Köztársaság alkalmazza az A rendszert. Minden tiszai vízgyőjtı osztályozásban közös tényezıként kell használni az A rendszer szerinti kötelezı tényezıket, melyek az alábbiak: ökorégió, tengerszint feletti magasság, vízgyőjtı területe és geológia (lásd: 9. táblázat). Az országok többsége azonban a saját nemzeti követelményeinek megfelelıen módosította az osztályozást. 9. táblázat Folyók osztályozásában használt kötelezı tényezık Jellemzı Ország Osztályhatárok Tengerszint feletti magasság Vízgyőjtı terület geológia VKI m m >800 m Ukrajna m m >800 m Románia m m m >800 m Magyarország m m m >500 m Szlovák Köztársaság m m m >800 m Szerbia m m m >800 m VKI km , km 2 km² Ukrajna km km 2 km² Románia km km 2 km² > km² > km² > km² Magyarország km > km 2 km 2 km 2 Szlovák Köztársaság Szerbia km km 2 >1.000 km² km km 2 km² km² > km 2 VKI szilikátos Meszes szerves Ukrajna szilikátos Meszes szerves Románia szilikátos Meszes szerves Magyarország szilikátos Meszes szerves Szlovák Köztársaság Vegyes Szerbia szilikátos Meszes szerves

18 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló 18 A B rendszert alkalmazó országok más szabadon választott tényezıket használnak a folyótípusok további jellemzésére. Románia hat jellemzıt alkalmazott, és ezzel a legtöbb szabadon választható tényezıt használta (a vízfelszín közepes esése, vízhozam kategória, altalaj jellemzı összetétele, közepes léghımérséklet, csapadék és fajlagos havi áramlás éves minimuma 95%-os valószínőséggel). Az összes többi ország a B rendszer szerinti osztályozásban csak egy választható tényezıt, az altalaj jellemzı összetételét alkalmazta (lásd: 10. táblázat). 10. táblázat Folyók osztályozásában használt választható tényezık a B rendszert alkalmazó országok számára1 Jellemzı Ország Osztályhatárok Vízfelszín közepes esése vízhozam 3 Altalaj jellemzı összetétele Közepes léghımérséklet csapadék 95%-os valószínőségő fajlagos havi vízhozam éves minimuma Románia <10 p.m p.m. >40 p.m. Románia magas: >30 l/s km² átlagos: 3-30 l/s km² minimum: <3 l/s km² Ukrajna Kavicsos-köves Kavicsos-köves sziklás Románia Magyarorszá g kıtömb ös sziklás kavicso s homoko s iszapüle dékes durva közepes finom Szerbia durva közepes finom agyagos Románia magas: >8 C átlagos: 0-8 C alacsony: <0 C Románia Románia bıséges: >800 mm magas: >2 l/s km² átlagos: mm átlagos: 0,3-2 l/s km² csökkent: <500 mm minimum: <1 l/s km² A Tisza öt ország határán halad át: Ukrajna, Románia, Magyarország, a Szlovák Köztársaság és Szerbia. Ezek az országok a Tisza folyót nyolc típusba sorolták (lásd: 11. táblázat) és a Tisza-folyó tipus besorolását az országok önállóan fejlesztették ki. A nemzetközi szintő egyeztetés vagy összehangolás még nem fejezıdött be. A Felsı-Tiszára öt típust állapítottak meg: Ukrajna három típust, Románia és a Szlovák Köztársaság egy-egy típust. A Közép- Tiszára Magyarország két típust, az Alsó-Tiszára Szerbia egy típust határozott meg. 3 RO esetében - fajlagos áramlás többéves közepes értéke

19 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló táblázat A Tisza-folyóra megállapított vízfolyás típusok Ország Típusok megnevezése Ukrajna Románia Magyarország Szlovák Köztársaság Szerbia UA_2C: Nagy folyók, alacsony hegyek, meszes UA_1C: Nagy folyók, alföld UA_1D: nagyon nagy folyó, alföld RO_06: Vízfolyás vizes élıhelyekkel, dombos vagy fennsík jellegő területen HU_14: Nagyon nagy, meszes, alföldi vízfolyás HU_20: Nagyon nagy meszes alföldi folyó P1V_B1 Nagy vízfolyások a Magyar Alföldön RS_Typ1.1: Nagyon nagy folyók, alföld, szilikátos, finom üledék A Tisza vízgyőjtı 1,000 km² -nél nagyobb vízgyőjtıjő folyóira összesen 40 vízfolyást típust állapítottak meg (lásd: 12. táblázat). 12. táblázat A Tisza vízgyőjtıre megállapított vízfolyás típusok száma Ország A Tisza vízgyőjtıjének folyóira megállapított vízfolyás típusok száma Ukrajna 7 Románia 12 Magyarország 11 Szlovák Köztársaság 7 Szerbia 3 Típusok összesen 40 A Duna vízgyőjtı országai megállapodtak a referencia viszonyok meghatározásának közös alapját képezı általános kritériumokról. A Tisza vízgyőjtı országai ezeket nemzeti szinten továbbfejlesztették és típus specifikus referencia viszonyokat dolgoztak ki. A Tisza vízgyőjtı esetében a döntıen alkalmazott két módszer a téralapú referencia viszonyok és a szakértıi vélemény voltak. A referencia viszonyok megállapítására a módszereket kombináltan is alkalmazták. A Tisza vízgyőjtı országai valamennyi vonatkozó biológiai minıségi elemre meghatározták a referencia viszonyokat, Ukrajna azonban nem ismertette a makrofiton és perifiton elemet (13. táblázat).

20 A Tisza Vízgyőjtı helyzetértékelése Szakmai Összefoglaló táblázat Biológiai minıségi elemek eltérı indikatív paramétereire vonatkozó referenciaviszonyok meghatározása (x paraméter vonatkozik a minıségi elemre) Ukrajna Románia Magyarország Szlovák Köztársaság Szerbia 1 csak makrofitonok Taxonómiai összetétel abundancia diverzitás Érzékeny és érzéketlen taxonok korszerkezet Fitoplankton x x Makrofitonok és Perifitonok Bentikus gerinctelenek x x x x Halfauna x x Fitoplankton x x Makrofitonok és Perifitonok x x Bentikus gerinctelenek x x x x Halfauna x x x x Fitoplankton x x Makrofitonok és Perifitonok x x 1 Bentikus gerinctelenek x x x Halfauna x x x Fitoplankton x x x x x Makrofitonok és Perifitonok x x x x Bentikus gerinctelenek x x x x Halfauna x x Fitoplankton x x x Makrofitonok és Perifitonok x x 1 x Bentikus gerinctelenek x x x Halfauna x x x x biomassza 4.3 Felszíni víztestek azonosítása A Tiszán mintegy 16 víztestet azonosítottak. A Tiszán található víztestek száma országonként eltérı - a Tisza magyarországi szakaszán hetet, a romániai és a szlovákiai szakaszon azonban csak egyet-egyet azonosítottak. Ez azt jelenti, hogy jelentıs eltérések vannak a víztestek nagyságában. A Tiszán található legkisebb víztest csak 5 km hosszú (Szlovák Köztársaság), míg a leghosszabb 159 km (Magyarország). A 14. táblázat és a II.15 áttekintést nyújtanak a folyókon azonosított víztestek számáról. A mellékvízfolyásokon eddig 203 víztestet azonosítottak az áttekintési skálán. Romániában azonosították a legtöbb víztestet, de a vízgyőjtı legnagyobb része is oda tartozik. A mellékvízfolyásokon a víztestek átlagos hossza 37 km, a Tiszán 62 km.

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007

A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 A Tisza vízgyőjtı helyzetértékelése 2007 Kovács Péter P fıosztályvezetı-helyettes Vízgyőjtı-gazdálkod lkodási és s VízvV zvédelmi Fıosztály Szolnok, 2008. június 26. Az ICPDR létrehozta a Tisza Csoportot,

Részletesebben

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE

MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A víz élet, gondozzuk közösen! MAGYARORSZÁG VÍZGYŐJTİ- GAZDÁLKODÁSI TERVE A 2009. december 22-én közétett A Duna-vízgyőjtı magyarországi része VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV dokumentumának összefoglaló, rövidített

Részletesebben

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban

Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Gyakran ismételt kérdések (GYIK) a Víz Keretirányelvvel kapcsolatban Mirıl szól a Víz Keretirányelv, mi a célja? A Víz Keretirányelv (VKI) nevébıl fakadóan keretet kíván biztosítani a Közösség édesvízzel

Részletesebben

je Tervezett és s felszín

je Tervezett és s felszín A Tisza és s vízgyv zgyűjtője je Tervezett intézked zkedések a felszíni és s felszín alatti vizek állapotának javítása érdekében Határon túli t hatások a Tiszán és jelentős s mellékfoly kfolyóin (vízmin

Részletesebben

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések

~ JVK ~ Jelentıs Vízgazdálkodási. TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Jelentıs Vízgazdálkodási TISZA FÓRUM Szolnok 2008. június 26. Kérdések Nyilvánosságra hozási kötelezettség: VKI 14. Cikk 1. b: a vízgyőjtın azonosított jelentıs vízgazdálkodási kérdések közbensı áttekintése,

Részletesebben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben

Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Mezőgazdasággal kapcsolatos hidromorfológiai terhelések és hatások a vízgyűjtő-gazdálkodási tervekben Dr. Fehér János c. egyetemi docens FAMIFE Consulting Kutató, Tanácsadó és Szolgáltató Kft. Gödöllő,

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 1-13. jelő, Észak-Mezıföld és Keleti-Bakony vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Közép-dunántúli Környezetvédelmi

Részletesebben

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László

A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE. Dr. Perger László Duna Régió Stratégia Projektfinanszírozási Konferencia Budapest, 2015. március 26. KÖRNYEZETVÉDELEM A DUNA RÉGIÓBAN PA4 A VIZEK MINŐSÉGÉNEK HELYREÁLLÍTÁSA ÉS MEGŐRZÉSE Dr. Perger László prioritási területi

Részletesebben

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ

VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ 17. évfolyam 1. szám 2010.augusztus VÍZMINİSÉGI TÁJÉKOZTATÓ A Közép-Tisza vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelıség belsı információs kiadványa A Vííz Kerrettiirrányellv 2009..

Részletesebben

Vajdasági vízhiány probléma

Vajdasági vízhiány probléma Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Vajdasági vízhiány probléma Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Május 30. Mórahalom

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2009.

Részletesebben

Víz az élet gondozzuk közösen

Víz az élet gondozzuk közösen Víz az élet gondozzuk közösen Víz Keretirányelv Az Európai Parlament és a Tanács 2000.október 23-i 2000/60/EK Irányelv az európai közösségi intézkedések kereteinek meghatározásáról a víz politika területén

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010. április alegység

Részletesebben

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302

VI. Magyar Földrajzi Konferencia 295-302 Andrei Indrieş 1 AZ ERDÉLYI-SZIGETHEGYSÉG TERMÉSZETI PARK BEVEZETÉS A 75 000 hektáron elterülı Erdélyi Szigethegység Természeti Parkot 2003-ban nyilvánították védett területté. A Természeti Park három

Részletesebben

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén

Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés Nógrád megye területén Nógrád megye területe a Közép-Duna (1-9) az Ipoly (1-8) valamint a Zagyva (2-10) tervezési alegységekre esik. Az alegységek tervanyaga a http://www.vizeink.hu

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A

FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A FELSZÍNI VÍZMINŐSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN VÍZMINŐSÉGI MODELL ALKALMAZÁSA PONTSZERŰ ÉS DIFFÚZ TERHELÉSEK SZABÁLYOZÁSÁNAK VÍZTEST SZINTŰ

Részletesebben

Monitoring gyakorlati szempontok

Monitoring gyakorlati szempontok 1 MIKE URBAN Városi lefolyás modellezése Monitoring gyakorlati szempontok Készült az projekt keretében, a DHI Prága oktatási anyagainak felhasználásával 1 Monitoring gyakorlati szempontok Bevezetés A monitoring

Részletesebben

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai

A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A Duna stratégia természetvédelmi aspektusai A magyar EU Elnökség klíma-energiaügyi és vízügyi mőhelymunka 2010. november 16. Gruber Tamás Horizontális szempontok a Duna természeti adottságainak megırzése,

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 1035-6/2011. Tárgy: Balatonboglár, Jankovich telepi és Bólyaközi strandok fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet:

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. augusztus 14. Hidrometeorológiai értékelés Készült 212. augusztus 14. Csapadék: Az igazgatóságunk területére 212 január 1. és augusztus 13. közötti időszakban 228, mm csapadék hullott, amely a sokéves 1-8 havi átlag

Részletesebben

Az öntözés helyzete a Vajdaságban

Az öntözés helyzete a Vajdaságban Vízhiány és adaptív vízgazdálkodási stratégiák a magyar-szerb határmenti régióban Az öntözés helyzete a Vajdaságban Mészáros Minucsér Újvidéki Egyetem, Természettudományi Kar Workshop 2014. Április 7.

Részletesebben

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) VÁRADI Tamás (ÖKO Zrt. Vezette konzorcium, területi tervező) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Török-patak Ördög-árok Rákos-,Szilas-patak Váli-víz, Dera-patak,

Részletesebben

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre

11. Melléklet. Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre 11. Melléklet Jó állapot kritériumainak meghatározása az ökológiai állapot szempontjából fontos fiziko-kémiai jellemzőkre ÖKO Zrt.vezette Konzorcium ÖKO Zrt. BME VKKT VTK Innosystem ARCADIS 11. Melléklet

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV vízgyőjtı közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság 2010.

Részletesebben

Talaj - talajvédelem

Talaj - talajvédelem Talaj - talajvédelem A Talaj: - a levegıvel és a vízzel egyenértékő elem - a természeti és mővi környezet eleme - az anyag és energiaáramlások közege - három v. négy fázisú összetett rendszer A talaj,

Részletesebben

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18.

Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. Budapesti Mőszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Kis-Balaton Beszámoló Vízépítı Kör, 2010. március 18. 1 Tartalom: 1. Program 2. Kis-Balaton története 3. Hídvégi tó 4. Fenéki tó 5. Elért eredmények Ábrajegyzék,

Részletesebben

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés

2007. ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) Pénzügyi ütemezés . ÉVBEN BEFEJEZETT KÖZHASZNÚ MUNKÁK (adatok Ft-ban) 4.sz. melléklet Témaszám 7712/52/696901 7 200 000.06.30 2 200 000 ENSI hálózat Ökoiskola projektje OM-KvVM együttmőködési megállapodás alapján 2005.12.31

Részletesebben

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása

Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Nagyfelbontású magassági szélklimatológiai információk dinamikai elıállítása Szépszó Gabriella Országos Meteorológiai Szolgálat Éghajlati Osztály, Klímamodellezı Csoport Együttmőködési lehetıségek a hidrodinamikai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. július - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízjelző és Vízrajzi Főosztály Vízrajzi Monitoring Osztálya és az Alsó-Tisza-vidéki

Részletesebben

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 )

jellemzése 602,4 km 2 7,85 millió m 3 ) Közép-dunántúli KörnyezetvK rnyezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság Vízgyűjtő-gazdálkodási Osztály A Velencei-tó vízgyűjtője je a Víz V z Keretirányelv tükrt krében Előad adó: : Horváth Angéla Velencei-tó

Részletesebben

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság,

A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA. közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-11. TARNA közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata

A használt termálvíz elhelyezés környezeti hatásának vizsgálata HURO/0901/044/2.2.2 Megbízó: Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (TIVIZIG) Kutatási program a Körös medence Bihar-Bihor Eurorégió területén, a határon átnyúló termálvíztestek hidrogeológiai viszonyainak és

Részletesebben

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN

FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN FELSZÍNI VÍZMINİSÉGGEL ÉS A HIDROMORFOLÓGIAI ÁLLAPOTJAVÍTÁSSAL KAPCSOLATOS INTÉZKEDÉSEK TERVEZÉSE A VGT-BEN DR. SZILÁGYI FERENC ÉS DR. CLEMENT ADRIENNE: HASZNÁLT TERMÁLVIZEK FELSZÍNI BEFOGADÓBA ERESZTHETİSÉGE

Részletesebben

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos

Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés. támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos Az átvételi kötelezettség keretében megvalósult villamosenergia-értékesítés fıbb mutatói 2009 I. félévében Az ún. KÁT mérlegkörben 1 támogatottnak minısíthetı áron elszámolt villamos energiához kapcsolódó

Részletesebben

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009.

Pap Gábor Fiatal szakember képzés Európában: Csehország 2009. Köszönetnyilvánítás:... 4 Csehország vízgazdálkodási rendszere... 5 1. Terület bemutatása... 5 1.1 Elhelyezkedés domborzat... 5 1.2 Éghajlati, vízrajzi viszonyok... 6 2. Vízgazdálkodási rendszer bemutatása...

Részletesebben

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája

Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Magyarország vízgazdálkodás stratégiája Láng István Műszaki főigazgató helyettes Belügyminisztérium Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkárelhárítási Főosztály Helyzetértékelés Külföldi vízgyűjtők Kiszolgáltatott

Részletesebben

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései Tóth Sándor (KÖDU KÖVIZIG) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Siófok 2009. július 21. 4-2 Balaton közvetlen alegység 53

Részletesebben

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó

Dr.Fekete Endre AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN. főtanácsos szaktanácsadó AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS KAPCSOLATRENDSZERE A VÍZMINŐSÉGI KÉRDÉSEK TERÜLETÉN A MAGYAR- ROMÁN HATÁRVIZEKEN VÍZKO 2010 SZÉKELYUDVARHELY 2010.12. 10. Dr.Fekete Endre főtanácsos szaktanácsadó Alsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi

Részletesebben

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József

Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Antal Gergő Környezettudomány MSc. Témavezető: Kovács József Bevezetés A Föld teljes vízkészlete,35-,40 milliárd km3-t tesz ki Felszíni vizek ennek 0,0 %-át alkotják Jelentőségük: ivóvízkészlet, energiatermelés,

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2015/2016-os tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv Vízvédelem KM011_1 2015/2016-os tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. habil. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék in Fehér, 2009 1 Víz Keretirányelv

Részletesebben

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft

Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések. Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft Felszín alatti vizek állapota, nitrát-szennyezett területekre vonatkozó becslések Dr. Deák József GWIS Környezetvédelmi és Vízminőségi Kft felszín alatti vizeink nitrát-szennyezettségi állapota, vízkémiai

Részletesebben

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27.

Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. Hidrometeorológiai értékelés Készült 2012. január 27. 2011. év hidrometeorológiai jellemzése A 2010. év kiemelkedően sok csapadékával szemben a 2011-es év az egyik legszárazabb esztendő volt az Alföldön.

Részletesebben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben

Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Befektetıbarát településekért Örökségvédelmi szempontok a beruházás-elıkészítésben Reményi László remenyi.laszlo@mnm-nok.gov.hu Befektetıbarát településekért Gazdasági növekedése és a foglalkoztatási helyzet

Részletesebben

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

és s kommunikáci Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály A jövıbeli j éghajlati projekciók bizonytalanságai és s kommunikáci ciójuk Szépszó Gabriella (szepszo.g@met.hu), Krüzselyi Ilona, Szabó Péter, Zsebeházi Gabriella Klímamodellezı Csoport Éghajlati Osztály

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások: Duna Szigetköznél Lajta Mosoni-Duna alsó, felső, középső Rét-árok

Részletesebben

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása

Talaj- és vízmintavétel. A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj és vízmintavétel A mintavétel A minták csomagolása A minták tartósítása Talaj alapelvek szelvényt genetikai szintenként vagy egyenletes mélységközönként kell mintázni (céltól függıen) pl. mérlegszámításoknál

Részletesebben

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet

A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet A Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv felülvizsgálatának (VGT2) munkaprogramja Tahy Ágnes Nemzeti Környezetügyi Intézet MHT XXXI. Országos Vándorgyűlés Gödöllő, 2013. július 3-5. VGT a Víz Keretirányelvben A 2000/60/EK

Részletesebben

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21.

2010.10.27. Kalocsai Kornél Miskolc 2010. október 21. 21.1.27. Kalocsai Kornél Miskolc 21. október 21. 1. Célok az értékelés fıbb kérdései, elemzett pályázati struktúra 2. Pénzügyi elırehaladás értékelése 3. Szakmai elırehaladás értékelése 4. Egyéb külsı

Részletesebben

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Bartal György (Öko Zrt. vezette Konzorcium megbízásából Vidra Kft.) "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Főbb vízfolyások (43 víztest): Répce Répce-árapasztó Rábca Kis-Rába Ikva Hanság-főcsatorna

Részletesebben

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére

Elıterjesztés Békés Város Képviselı-testülete 2008. szeptember 30-i ülésére Tárgy: Beszámoló Békés Város 2007. évi környezeti állapotáról Elıkészítette: Gál András osztályvezetı Ilyés Péter környezetvédelmi referens Mőszaki Osztály Véleményezı Pénzügyi Bizottság, bizottság: Szociális

Részletesebben

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv

Vízvédelem KM011_1. 2014/2015-es tanév II. félév. 3. rész: Víz Keretirányelv in Fehér, 2009 Vízvédelem KM011_1 2014/2015-es tanév II. félév 3. rész: Víz Keretirányelv Dr. Zseni Anikó egyetemi docens Széchenyi István Egyetem AHJK, Környezetmérnöki Tanszék Víz Keretirányelv 2000/60/EK

Részletesebben

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében

Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntarthatóság és nem fenntarthatóság a számok tükrében Fenntartható fejlıdés: a XXI. Század globális kihívásai vitasorozat 2007. október 18. Dr. Laczka Éva 1 Elızmények 1996 az ENSZ egy 134 mutatóból

Részletesebben

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti

II.3. ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti ALÁTÁMASZTÓ JAVASLAT (Településrendezés és változással érintett területek) Munkarész a 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 3. melléklete szerinti tartalommal készült a település sajátosságainak figyelembevételével.

Részletesebben

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL

2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL A Víz Keretirányelv hazai megvalósítása VÍZGYŐJTİ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2-6. SAJÓ A BÓDVÁVAL közreadja: Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A) 6 db kijelölt vízfolyás víztest 2 db kijelölt állóvíz víztest 5 db kijelölt

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció

A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció KÖTIKÖVIZIG 5002 Szolnok, Ságvári krt. 4. Tel.: (56) 501-900 E-mail.: titkarsag@kotikovizig.hu A Víz Keretirányelv végrehajtásával való koordináció Martfű, 2010. november 24-26. Háfra Mátyás osztályvezető

Részletesebben

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése)

A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete. (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) A Kisteleki Kistérség munkaerı-piaci helyzete (pályakezdı és tartós munkanélküliek helyzetelemzése) 1 Tartalomjegyzék I. Kisteleki Kistérség elhelyezkedése és népessége... 3 A népesség száma és alakulása...

Részletesebben

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról

Tájékoztató. a Tiszán 2014. tavaszán várható lefolyási viszonyokról Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Tiszán 214. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003)

Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Elsőrendű állami árvízvédelmi vonalak fejlesztése a Duna mentén (KEOP-2.1.1/2F/09-2009-0003) Előadó: Láng István műszaki főigazgató helyettes Országos Vízügyi Főigazgatóság Összefoglaló adatok 12 árvízi

Részletesebben

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER

Harmonized activities related to extreme water management events. especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Harmonized activities related to extreme water management events especially flood, inland inundation and drought HUSRB/ 1203/ 121/ 145 CROSSWATER Szélsőséges vízgazdálkodási események - különösen árvíz,

Részletesebben

A DUNA STRATÉGIAI JELENTİSÉGŐ VÍZKÉSZLETEI

A DUNA STRATÉGIAI JELENTİSÉGŐ VÍZKÉSZLETEI A Duna ökológiai szolgáltatásai mőhelykonferencia 2010. október 20. A DUNA STRATÉGIAI JELENTİSÉGŐ VÍZKÉSZLETEI Hajósy Adrienne MTA Szigetközi Munkacsoport www.szigetkoz.biz Tartalom 1. A magyar megújuló

Részletesebben

A Víz Keretirányelv végrehajtása

A Víz Keretirányelv végrehajtása WAREMA Nyári Egyetem Nyugat-Magyarországi Egyetem Geoinformatikai Kar A Víz Keretirányelv végrehajtása Dr.Ijjas István egyetemi tanár a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke BME Vízépítési és Vízgazdálkodási

Részletesebben

Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal. Feladatötletek

Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal. Feladatötletek Kompetenciák fejlesztése az integrált tankönyvcsaláddal Feladatötletek Milyen témákról beszélek? A kulcskompetencia és hozzá kapcsolódó fogalmak Feladatötletek 1.osztályban Milyen módszerekkel dolgozzunk?

Részletesebben

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6.

Készítette: Varga Mátyás Holtág rehabilitációs szakreferens. 2010. december 6. A Cibakházi-Holt-Tisza jó vízminıségének, és jó ökológiai állapotának szükségessége az intézkedésekkel, és cselekvésekkel megvalósítható beavatkozások szükséges feladatai valamint a holtág komplex hasznosításra

Részletesebben

Éghajlati tendenciák és idıjárási

Éghajlati tendenciák és idıjárási Éghajlati tendenciák és idıjárási szélsıségek a Kárpát-medencében Bozó László, Szalai Sándor, Bihari Zita Országos Meteorológiai Szolgálat Európai Meteorológiai Infrastruktúra (EMI) Nemzeti (Hidro-)Meteorológiai

Részletesebben

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól

A 2014. május havi csapadékösszeg területi eloszlásának eltérése az 1971-2000. májusi átlagtól 1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csapadék 2014 májusában a rendelkezésre álló adatok szerint az ország területére lehullott csapadék mennyisége 36 mm (Nyírábrány) és 163 mm (Tés) között alakult, az országos területi

Részletesebben

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul

Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Globális környezeti problémák és fenntartható fejlıdés modul Környezetgazdálkodás KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI AGRÁRMÉRNÖKI MSC TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSC A sztratoszférikus ózonnal kapcsolatos probléma és

Részletesebben

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések

szaki infrastruktúra Vízgazdálkodás, regionális szint vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Mőszaki infrastruktúra c. tantárgy 2006. 03.01. i elıadásának vázlatos anyaga Vízgazdálkodás, regionális szintő vízi létesítmények, fejlesztési elképzelések Dr. Dulovics Dezsı PhD. ny. egyetemi docens

Részletesebben

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei

A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A tisztítandó szennyvíz jellemző paraméterei A Debreceni Szennyvíztisztító telep a kommunális szennyvizeken kívül, időszakosan jelentős mennyiségű, ipari eredetű vizet is fogad. A magas szervesanyag koncentrációjú

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. november Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete

8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete 8-1. melléklet: A felszíni vízvédelmi szabályozás felülvizsgálatának tervezete A felszíni vízvédelmi szabályozási struktúra hazánkban (a vízgyűjtő-gazdálkodásról szóló átfogó 221/2004. (VII.21.) kormány

Részletesebben

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN?

ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? ALTERNATÍVÁJA-E MA A NÖVÉNYI BIOMASSZA A SZÉNNEK A VILLAMOS ENERGIA TERMELÉSÉBEN? Molnár József Dr. egyetemi docens Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet e-mail: bgtmj@uni-miskolc.hu A magyarországi,

Részletesebben

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi

rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi A Nyírs rség g felszín n alatti vizeinek mennyiségi problémáinak megoldására javasolt intézked zkedések Csegény József Felső-Tisza-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság "Vízgyűjtő-gazdálkodási

Részletesebben

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely

VÁZLATOK. Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Székelyföld Marosvásárhely, Kolozsvár, Székelyudvarhely VÁZLATOK XI. A természeti erőforrásokban gazdag Románia ÁLTALÁNOS ADATOK Elhelyezkedése: Az északi félgömb, keleti felén, közép-európa keleti részén helyezkedik el. Határai: É: Ukrajna ÉK: Moldova K: Ukrajna,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS kivonat 2013. december Készítette az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízkészlet-gazdálkodási és Víziközmű Osztálya és az Alsó-Tisza vidéki Vízügyi Igazgatóság

Részletesebben

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás

A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata. A tagállamokban alkalmazott eljárás A Régiók Bizottsága tagjainak kinevezési folyamata A tagállamokban alkalmazott eljárás ÖSSZEFOGLALÓ Az Európai Unióról szóló szerzıdés célkitőzései között szerepel az, hogy a szerzıdı felek tovább viszik

Részletesebben

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV

NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV NÉPEGÉSZSÉGÜGYI SZAKIGAZGATÁSI SZERV Iktatószám: 632-4/2011. Tárgy: Kaposvár, Deseda tó fürdıvízprofil megállapítása Elıadó: Szanyi Attiláné Hivatkozási szám: Melléklet: 2 db HATÁROZAT Somogy Megyei Kormányhivatal

Részletesebben

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés

1. Termelı, felelıs, győjtı adatai 1. Név Mecseki Szénbányák Vállalat 2. Kapcsolattartó neve. Hulladék / melléktermék felmérés Hulladék / melléktermék felmérés Adatszolgáltató 1. Adatszolgáltató neve Weprot Kft. 2. Kapcsolattartó neve Elérhetıség 3. Település Dabas 4. Utca, házszám Kör utca 6/A 5. Irányítószám 2372 6. Telefon/fax

Részletesebben

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai

Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda véleménye és javaslatai a Szegény-és cigánytelepek, városi szegregátumok területi elhelyezkedésének és infrastrukturális állapotának elemzése különbözı (közoktatási,

Részletesebben

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA

15. GEOTECHNIKAI KONFERENCIA FELSZÍNMOZG NMOZGÁSOK, FÖLDCSUSZAMLÁSOK SOK MEGELİZÉSE FÚRT MÉLYSZIVM LYSZIVÁRGÓKKAL Az Ercsi, Halász sz-sori sori magaspart stabilizálása sa 2005. október 18-19, Ráckeve Elıadó: Szemesy István, Sycons

Részletesebben

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012

Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 Elemzés a megújuló energia ágazatról - Visegrádi négyek és Románia 2012 2012. január info@trinitinfo.hu www.trinitinfo.hu Tartalomjegyzék 1. Vezetői összefoglaló...5 2. A megújuló energiaforrások helyzete

Részletesebben

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3.

TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. TELEPÜLÉSI SZENNYVÍZISZAP HASZNOSÍTÁSÁNAK LEHETİSÉGEI 3. 1 2. 1. 4. JELENLEGI HELYZET A települési szennyvíziszap Magyarországi mennyisége évente megközelítıen 700.000 tonna Ennek 25-30%-a szárazanyag

Részletesebben

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás

Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Tíz éve az EU-ban, a környezetvédő civil szervezetek szemszögéből; Vízgazdálkodás Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi program WWF Magyarország 2014. június 23. Vízgyűjtő-gazdálkodás, Víz Keretirányelv (VKI)

Részletesebben

Fenntartható vízgazdálkodás

Fenntartható vízgazdálkodás Felszíni vizeink állapota, a fenntartható hasznosítás lehetıségei és korlátai Simonffy Zoltán A vízgazdálkodás feladatai és figyelembe veendı szempontok Környezetvédelem természeti érték vízminıség, tájesztétika

Részletesebben

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1

Vízkárelhárítás. Kisvízfolyások rendezése. www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Vízkárelhárítás Kisvízfolyások rendezése www.vit.bme.hu 2010.12.17. 1 Kisvízfolyások rendezésének lehetséges indokai Intenzív hordalékterhelés miatt függımeder alakult ki, nem megfelelı a vízelvezetés

Részletesebben

Vízlépcsők építése attraktív beruházások

Vízlépcsők építése attraktív beruházások Vízlépcsők építése attraktív beruházások USA 76 000 gát Kína 86 000 gát Duna 69 gát Duna mellékfolyók 530 gát A Föld összes folyójának 66%-a duzzasztókkal szabályozott (FAO 2000) A folyami duzzasztók terhelés-hatás

Részletesebben

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/

Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Az óvodai és iskolai étkezés, napközi /tények és vélemények/ Budapest, 2006. június Bevezetés A Gyermekszegénység Elleni Nemzeti Program Iroda 2006. márciusában megbízást adott a Szonda Ipsos Média,- Vélemény-

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán 2015. tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 21. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020

TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA RUDABÁNYA VÁROS 2015-2020 Borsod-Tender Kft. Tartalom I. HELYZETELEMZŐ ÉS ÉRTÉKELŐ RÉSZ... 8 1. A település helye tágabb és szűkebb térségében, településhálózati összefüggések...

Részletesebben

A VÍZ: az életünk és a jövőnk

A VÍZ: az életünk és a jövőnk A VÍZ: az életünk és a jövőnk Tartalom A Föld vízkészletei A víz jelentősége Problémák Árvizek Árvízvédelem Árvízhelyzet és árvízvédelem a Bodrogon Összegzés A Föld vízkészlete A Föld felszínének 71%-a

Részletesebben

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA

SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA Törökbálint Város SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓJA 2007. 1 Tartalom Oldalszám Elıszó 3 Bevezetı 4 Elızmények 4 Elvi alapok 4 Jövıkép meghatározása 5 Törökbálint Város szociális szakmapolitikai

Részletesebben

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS

INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS INTEGRÁLT VÍZHÁZTARTÁSI TÁJÉKOZTATÓ ÉS ELŐREJELZÉS 2015. január - kivonat - Készítette: az Országos Vízügyi Főigazgatóság Vízvédelmi és Vízgyűjtő-gazdálkodási Főosztály Vízkészlet-gazdálkodási Osztálya

Részletesebben

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november

A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója. 2013. november A VISONKA Takarmánykeverı és Szolgáltató Nyilvánosan Mőködı Részvénytársaság idıközi vezetıségi beszámolója 2013. november Alapadatok a Társaságról A Társaság cégneve: VISONKA Takarmánykeverı Szolgáltató

Részletesebben

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések

A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Csonki István A vízminıség helye a közigazgatásban A vízminıség romlásának az okai A vízminıség védelmére tett intézkedések Fejlesztés (beruházás) Fenntartás, üzemelés A jelenlegi helyzet értékelése További

Részletesebben

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A

I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN I. A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN... 1 I.1. Érd szerepe az országos településhálózatban... 2 I.1.1. Érd szerepe a térség

Részletesebben

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE

GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE ÉSZAK-ERDÉLY (ÉSZAK( SZAK-NYUGATI) RÉGIR GIÓ GAZDASÁGI GI HELYZETE Kerekes SándorS tanácsos Üzlet határok nélkül Székesfehérvár 2009. június 10-11 Románia fejlesztési régiói Az 1998/151-es és a 2004/315-ös

Részletesebben

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16.

Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu. Budapest, 2009. április 16. Készült: A Csepel-sziget és Környéke Többcélú Önkormányzati Társulás számára Budapest, 2009. április 16. Tett Consult Kft. www.tettconsult.eu Készítette: TeTT Consult Kft 1023 Budapest, Gül Baba utca 2.

Részletesebben

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I.

KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. KÖRNYEZETI INFORMÁCIÓK I. TALAJAINK ÁLTALÁNOS JELLEMZİI Talajaink minısége, elsısorban termékenysége mindig fontos kérdés volt a talajmővelı gazdálkodók, a talajjal foglalkozó szakemberek számára. A huszadik

Részletesebben

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI

Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez KVVM FI Módszertani útmutató rekultivációs célú projektek költség-haszon elemzéséhez 0 KVVM FI Módszertani útmutató hulladéklerakók rekultivációjára irányuló projektek költség-haszon elemzéséhez Változatelemzés,

Részletesebben

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék

Tájékoztató. a Dunán tavaszán várható lefolyási viszonyokról. 1. Az ősz és a tél folyamán a vízgyűjtőre hullott csapadék Országos Vízügyi Főigazgatóság Országos Vízjelző Szolgálat Tájékoztató a Dunán 216. tavaszán várható lefolyási viszonyokról A tájékoztató összeállítása során az alábbi meteorológiai és hidrológiai tényezőket

Részletesebben