Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége az első félév

Átírás

1 Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége az első félév Elvek lehetőségek gyakorlatok A szociális szövetkezetek fenntarthatóságának létkérdései Új szereplők a pénzpiacon PRC Hosszú-távú szervezeti fenntarthatóság A pénzpiac és a civil szektor szereplőinek kapcsolata január műhelymunka

2 Bemutatkozás Szociális szövetkezetek születése 2006 A TÖRVÉNY ideje A szociális szövetkezet fogalma 8. (1) A szociális szövetkezet a 7. -ban foglaltaknak megfelelő olyan szövetkezet, a) amelynek célja munkanélküli, illetőleg szociálisan hátrányos helyzetben lévő tagjai számára munkafeltételek teremtése, valamint szociális helyzetük javításának egyéb módon történő elősegítése; b) amely iskolaszövetkezetként működik. (2) A szociális szövetkezetnek a nevében viselnie kell a szociális szövetkezet megnevezést, illetve - iskolaszövetkezet esetében - az iskolaszövetkezet megnevezést Az OFA 2010 Az NFÜ KoopeRáció A szövetség születése Hogyan alakult meg a SzoSzöv Miért pályázat A szociális szövetkezetek létkérdései 2

3 Bemutatkozás Alapító szövetkezetek Szociális Szövetkezetek tagsága összes 149 fő Szövetkezetek tevékenysége 1 mezőgazdaság, 3 szolgáltatás, 4 alternatív Szekér ; 7 Suli-Zsúr ; 7 Reflex ; 7 Pont ; 15 Alsómocsoládi ; 7 Aquarius ; 7 Balatonkenesei ; 7 Freskófalu ; 11 Brumm ; Olajütő ; 7 Nemesdédért ; 10 Dél-Békési ; 7 Felső- Bácskai ; 7 Alsómocsoládi Aquarius Balatonkenesei Freskófalu Brumm Dél-Békési Felső- Bácskai Gerényesi Gödölye Közösségi Nagyhalászi Nemesdédért Olajütő Pont Reflex Suli-Zsúr Szekér S1 Nagyhalászi ; 7 Közösségi ; 12 Gödölye ; 15 Gerényesi ; A szociális szövetkezetek létkérdései 3

4 Bemutatkozás Szövetkezetek bemutatása A szociális szövetkezetek létkérdései 4

5 Miért is szövetkezet?! Minták a múltból, jelenből Hangya Erdélyi gyakorlatok Mai adatok Minták EU Spanyolország Mondragon, Olasz szociális szövetkezetek, Németország Lengyelország Mosáv, kibuc (Izrael) A szociális szövetkezetek létkérdései 5

6 Miért is szövetkezet?! Pontos statisztika hiányában Ma Magyarországon 5300 szövetkezet működik 1 millió 800 (?) ezer taggal. Ebből mintegy 4 ezer lakásszövetkezet, fogyasztási szövetkezet, ipari szövetkezet, takarékszövetkezet és diákszövetkezet, tehát a mezőgazdaságon túl mutatja a szövetkezés sikerét és lehetőségét. Az 5300 szövetkezet tőkeállománya 230 milliárd forint, Árbevételük megközelítőleg 800 milliárd, nyereségük pedig több mint 6 milliárd forintra tehető. A közösség szellemének jegyében Alulról épül Helyi folyamatokra épül Önszerveződés működteti EZÉRT FENNTARTHATÓ A szociális szövetkezetek létkérdései 6

7 Miért is szövetkezet?! Összehasonlítás fogalmak Szociális gazdaság Nonprofit és Közhasznú <> szervezetek válalkozások jövőkép?! Szövetség ügynökség!? szövetkezeti szellemiség terjedése érdekében Tiszta gazdasági jogviszonyok (őstermelők, felvásárlók, stb ) Állami (önkormányzati) feladatok a > szociális szövetkezeteknek Közmunka projektek (kicsit más célokkal mint eddig) Önkormányzati feladatátvállalás (középület karbantartások, temetők, hulladék, közlekedés, szociális feladatok) Helyi élelmiszer, (termelés és piacgenerálás) Megújuló energia termelés (áramtermelés) Lakhatás minőségének emelése A vidéki CSALÁDOKÉRT A szociális szövetkezetek létkérdései 7

8 Miért is szövetkezet?! Szövetkezeti jogok alapján Viszony a tulajdonosok között (önkéntesség és kölcsönösség) Viszony a tulajdonhoz (részjegy alapon) Viszony a kockázatokhoz (jegyzett tőke mértékében) Viszony a gazdasági eredményhez (közösségi alap) A szövetkezeti gazdálkodás szellemiségének megtartásával Személyes részvétel Termelés, feldolgozás, értékesítés, beszerzés, fogyasztás, Munkahely (önfoglalkoztatás) Szociális önsegélyezés Szolidaritás, Közhasznú tevékenységek: képzések, közösségépítés Tudatosan használandó társadalmi szerszám a klíma és gazdasági változás miatti az ALKALMAZKODÁSI KÉSZSÉG növelése érdekében A szociális szövetkezetek létkérdései 8

9 Inaktívak < > munkanélküliek A szociális szövetkezetek létkérdései 9

10 Nonprofit EU A szociális szövetkezetek létkérdései 10

11 Mi a közösség-típusú társadalom szerveződési formák megjelenésének (kutatásának) motívuma a fejlett tőkés államokban, mi adja e téma mai aktualitását? G.-J. Glaeßner és K.-J. Scherer Kivonulás a társadalomból? Közösségek utópia, reform és reakció között című kötet bevezetőjében megválaszolja ezt a kérdést: "A közösség és az önsegély történetének tapasztalatai ebben az összefüggésben olyan forrásnak tekinthetők, amelyből a szociálpolitika új alapjainak elemei nyerhetők." "Az új társadalmi problémák többé már nem kizárólag a hagyományos osztályok konfliktusai köré csoportosulnak. Már ennek következtében is új jelentőséget kap a pártok és a szakszervezetek mellett egy régi szervezeti forma, a szövetkezés, a közösségi önsegély és a kooperáció többi formáival együtt. Ezek a formák alkalmasabbak az összes többinél az életvilágbeli összefüggések szervezésére, és azok érdekeinek a kifejezésére, akik nem megfelelően vagy már nem kapcsolódnak az ipari termelés folyamatához." A szociális szövetkezetek létkérdései 11

12 Szövetkezetek, Önsegélyező Társaságok, Szövetségek és Alapítványok Európai Állandó Konferenciája (CEP-CMAF) A szociális gazdaság legújabb saját szervezetei által elfogadott fogalmi meghatározása A következő elvekről van szó: Az egyéni és szociális célok előtérbe helyezése a tőkével szemben Önkéntes és nyílt tagság A tagság által gyakorolt demokratikus ellenőrzés (ez nem vonatkozik az alapítványokra, mivel ezeknek nincsenek tagjaik) A tagok/felhasználók érdekeinek összeegyeztetése a közérdekkel A szolidaritás és felelősség elveinek védelme, illetve alkalmazása Autonóm irányítás és az állami hatóságoktól való függetlenség A nyereség legnagyobb részét a fenntartható fejlődés céljaira, valamint a tagok érdekeit Védő, illetve a közérdekű szolgáltatásokra fordítják A szociális szövetkezetek létkérdései 12

13 A szociális gazdaság valóban alternatíva MERT: a szolidaritás és az állampolgári aktivitásba való egyéni bevonás alapelvein alapul; kiváló minőségű állásokat és jobb életminőséget hoz létre, a vállalkozás és a munka új formáihoz alkalmas keretet nyújt; fontos szerepet játszik a helyi fejlődésben és a szociális kohézióban; Az erőforrások felhasználásában ökológiailag és szociálisan egyaránt felelős; a demokrácia egyik tényezője; hozzájárul a gazdasági piacok lokális stabilitásához és pluralizmusához; megfelel az Európai Unió prioritásainak és stratégiai céljainak: szociális kohézió, teljes foglalkoztatás, harc a szegénység és a kirekesztés ellen, részvételi demokrácia, jobb irányítás fenntartható fejlődés Értékek érvényesülése érdekében Az EU lakosságának kb 40%-a, kapcsolatban van a szociális gazdasággal A szociális szövetkezetek létkérdései 13

14 Egyén (közösség) motivációiról A motiválás igen komplex dolog, nemcsak egy motiváló tényező hat ugyanabban az időpontban, vagy időszakban. A szükségletek hierarchiája azt jelenti, hogy általában az alacsonyabb szintű igényeket előbb kell kielégíteni mielőtt a magasabb szintűek motivátorként működnek. Pl. ha valakinek nincs ruhája és éhezik, akkor a legérdekesebb munka sem fogja őt motiválni. A kielégített szükséglet nem motivátor. Mindig többet akarunk. Sokkal több módja van a magasabb szintű igények kielégítésének, mint az alacsonyabb szintűekének. Az ember számára fontos, hogy érezze szükség van rá. Minden ember azt szeretné, ha egyénként kezelnék. Meg kell adni neki a felelősségvállalás lehetőségét A szociális szövetkezetek létkérdései 14

15 Paradigmák között A szociális szövetkezetek létkérdései 15

16 Az egyén a közösség a társadalom együttműködése a szövetkezés útján A személy szükségleti ékje (továbbgondolás) 1. Fizikai szükségletek, MUNKA minél teljesebb foglalkoztatottság fizikai biztonság, gondoskodás,levegő, víz, élelem, hajlék, alvás, pihenés, szexualitás az élet védelme (TÁRSADALMI MUNKAMEGOSZTÁS) 2. KOMMUNIKÁCIÓ Kapcsolat önmagamhoz és másokhoz: KONSZENZUS érzelmi biztonság, bizalom, elfogadás, figyelmesség, gyengédség, szeretet,(társadalmi SZORIDALITÁS) 3. INTEGRITÁS, önmagammal való személyes összhang,: TUDÁS értelem, hitelesség, igazság, jelenlét, jövőkép, könnyedség, kreativitás, siker stb. (önrendelkezés <>Társadalmi sokszínűség) 4. AUTONÓMIA, szabadság, döntés, tervezés, kivitelezés SZUBSZIDIRATÁS együttműködés célokk, érdekek és értékek megvalósításhoz vezető út (önigazgatás <>Társadalmi felelősségvállalás) 5. Emlékezés, FOLYAMATOSSÁG, ünneplés: öröm SZINERGIA az élet teremtésének és álmaink beteljesülésének megünneplése, a veszteségekre szeretteink, álmaink stb. elvesztésére való emlékezés (gyász) de egyben ima, játék és rítus (önkifejezés<>társadalmi tudat) 6. közösség az élettel, a közösséggel egyetemes összhang: HOLISZTIKUS béke, ihlet, harmónia, hit, humor, remény, rend, szépség A szociális szövetkezetek létkérdései 16

17 Az egyén útja a közösség felé a szövetkezés útján (Miklóssy Endre nyomán) A másik ember megtalálása A másik ember akkor nem fikció, ha az egyik embertől független és mint ilyen szerves társa (Karácsony Sándor után) A tömegtársadalom csak termék ezért hiányt termel Egy közösségnek önmagát kitöltő teste van melynek dimenziói A lakóhely térbeli élő A gazdálkodás anyagi A tradíciók szellemi közössége Mert az élet titka az hogy nincsen titkára Elek István A szociális szövetkezetek létkérdései 17

18 Az egyén és a közössége a szövetkezés útján A kapcsolat megteremtésére a szövetkezetek alkalmasak önfoglalkoztatás, önrendelkezés, önigazgatás LOKÁLISAN ÁLLANDÓ Népfőiskola mint közösség és kultúra erősítő Képzések, Tanuló Körök, EGÉSZ ÉLETEN ÁT A szociális szövetkezetek létkérdései 18

19 Egy bevált eszköz a népfőiskolák és a szövetkezetek világából A tanulókörök a céljaikat a következőképpen érik el: Emelik a tudásszintet és a tanulási készség színvonalát; A tanulók egyéni igényeit és érdeklődését állítják a tanulási folyamat középpontjába; A kultúrát és annak elérhetőségét próbálják a lehetőségekhez mérten közelebb hozni az emberekhez; A társadalomra, helyi közösségekre próbálnak hatással lenni, találkozási helyek megteremtésével felkelteni az érdeklődést; Olyan tanulási módszereket alkalmaznak, amelyek igazodnak a felnőttkori sajátosságokhoz; Népi kezdeményezéseket és mozgalmakat képviselnek, hogy azok kiterjedt hálózatán keresztül minél több emberhez eljuthassanak, olyanokhoz is, akiket máskülönben nem lehetne elérni A szociális szövetkezetek létkérdései 19

20 Közigazgatás és szövetkezetek együttműködése Táj és ember Ember és életútja EGYSÉGBEN kezelendő A szociális szövetkezetek létkérdései 20

21 Miért a VIDÉK az elsődleges Mert könnyebben biztosítható az életközeli diverzitás a társadalomban is Mert a szubszidiaritás elve könnyit a társadalmon szervezését A szociális szövetkezetek létkérdései 21

22 Társak az alkalmazkodásban helyben és fejben Népfőiskola mozgalom hogyan viszonyul a szövetkezeti mozgalomhoz - és a SzOSzöv-höz? (Aqvarius) Önképzés, közösségfenntartás Helyi hozzáadott értékek formái Örökség megtartása, fenntartása, újrahasznosítása Helyben megtermelt élelmiszer Tájfenntartás, Mondd és elfelejtik. Sokféleség Mutasd meg és emlékeznek. Sokcélúság Vond be őket és megtanulják. Tradíciók Kung Fu-Ce, (i. e. 551 i. e. 479) ÉLETKÉPES TÁJAK-ért, CSALÁDOK-ért és mindenki érdekében A szociális szövetkezetek létkérdései 22

23 Társak az alkalmazkodásban a helyi és országos piacon Takarékszövetkezetekkel kapcsolat hogyan viszonyulnak a SzOSzöv-höz? Szövetkezeti SZAKEMBEREKKEL kapcsolatfelvétel jogászokkal, Könyvelőkkel Önkormányzatok Helyi hozzáadott értékek formái KORMÁNYZAT KÖZcélok ÉS közmunka ÁTÉRTÉKELÉS A szociális szövetkezetek létkérdései 23

24 A másik ember akkor nem fikció, ha az egyik embertől független és mint ilyen szerves társa Mondd és elfelejtik. Mutasd meg és emlékeznek. Vond be őket és megtanulják A szociális szövetkezetek létkérdései 24

25 Feladatok vagy vállalások 1. Vidéki, városi gettók pozitív változásainak az állami kötelezettség térítéses átvállalása a szövetkezetek által 2. Rendszerezetté tenni a szövetkezetek tapasztalatainak gyűjtését, elemzését, az önfoglalkoztatás természetes kiterjesztése céljából 3. Képviselet azokat a tudásokat tudjuk képviselni, amikről tudunk, amit megosztanak velünk az önkormányzatok, az emberek és a szövetkezetek Összeférhetetlenségek (értelmezése) az elvhű szövetkezeti világban 1. Számvitel 2. Vagyon 3. Közösségi célok 4. Családi, települési személyi kapcsolatok A szociális szövetkezetek létkérdései 25

26 Egy meglepő példa talán ESÉLYTEREMTÉS?Pénzpiaci belépés a munkanélküli létből? Javasoljuk a szövetkezetek alapításakor a lehetőleg minél magasabb akár több millió Ft-os részjegy lejegyzést és/vagy személyi hitel keretet. Mert tőke nélkül nehéz a tőkével versenyezni. Mert a vélt feladatokra egy takarékszövetkezettel együtt jól megszervezett fedezeti hitel konstrukció Elfogadottá és magabiztossá teszi a szövetkezetet A tervezett és banki szempontoknak is megfelelő ügymenet piacot generál A tagság jelenléte a térség gazdaságában észrevehetővé válik Mert való gazdálkodás esélyét teremti meg A szociális szövetkezetek létkérdései 26

27 Egy meglepő példa Javasoljuk a szövetkezetek alapításakor a lehetőleg minél magasabb több millió Ft-os. A szövetkezeti bankok felelősek a szövetkezeti mozgalom új tagjainak indulásakor Azok megfelelő tevékenységét pénzügyileg segíteni Bevezetni a szövetkezetet a pénzvilágba mert annak nem ismerése piacképtelenné teszi A részjegy hitel fedezet, és letét a szövetkezeti bank kezeli A pénzek úgy működnek minta kovás a kenyértésztában életet adnak a közösségeknek Mert a fedezet biztosítja a tevékenységek elkerülhetetlen erőforrás igényét Persze sosem válik belőle bér, közösségi alap, semmilyen juss.. De egy hét- nyolc fős szövetkezetnél ez akár millió Ft is lehet A résztvevők számára az állam részéről e folyamatnak a garanciaája legyen pld: a SZÉCHENYI KÁRTYA DOLGOZZUNK RAJTA A szociális szövetkezetek létkérdései 27

28 Köszönöm figyelmüket Szociális Szövetkezetek Országos Szövetsége (SzOSzöv) 2051 Biatorbágy, Nagy u Ügyvezető elnök NÉMETH László Társadalmi kapcsolatok: NYITRAI Ákos A szociális szövetkezetek létkérdései 28