E kötetben az 1969 közepe és 1970 közepe között megjelent közleményeket. In this volume brief reports are given of parasitological papers

Átírás

1 Referátumok Reports E kötetben az 1969 közepe és 1970 közepe között megjelent közleményeket referáljuk. In this volume brief reports are given of parasitological papers published by Hungarian authors from mid-1969 to mid BRASCH, Gy. - BARNA, K. - MÁRTON, Z. - VISEGRÁBY, L. - KEIT, K. - B0RBÁS, I. : A súlyos amoebás vérhas klinikumáról és kezeléséről (Über das klinische Bild und die Behandlung der schweren Amoebendysenterie) Orvosi Hetilap, Két autochton eset ismertetése. Mindkét eset klinikai képe megfelelt a toxikus, súlyos amoebás dysenteriának. A súlyosabb esetben egyidejű Shigella sonnel- és Giardla lamblia-fertőzöttség is kimutatható volt. Ugyanebben az esetben több amoebás bőrfekély is keletkezett, amelyekből az E. histolytica ugyancsak kimutatható volt. Terápia: Emetin-Yatren kombináció. Az Emetint napi 2 x 0,03 g-os adagban adták im. 3-5 x 5 napos turnusokban, közben nap szünettel. A Yatrent, Enteroseptolt folyamatosan adták az egész kura alatt, napi 3x2 tabl. adagolásban. Die Darlegung von zwei autochtonen Fällen:Das klinische Bild entsprach in beiden Fällen der schweren toxischen Amoebendysenterie. In dem schwereren Fall waren gleichzeitig Infektionen mit Shigella sonnei und Giardia lamblia nachweisbar. In demselben Fall traten auch mehrere amoebische Hautgesohwüre auf, aus denen auch die Amoeben nachweisbar waren. Die Behandlung erfolgte mit einer Emetin-Yatren Kombination. Emetin: 2 x 0,03 g täglich 5 Tage lang, in drei- bzw. fünf-

2 maliger Wiederholung mit Pausen von je 10 Tagen dazwischen. Yatren: 3x2 Tabletten täglich, ununterbrochen während der gesamten Ernetin-Behandlung. N. Zoltai (Baranya megyei kórház, Fertőző oszt. Pécs) BREIER, M.: Urogenitalis trichomoniasis gyógykezelése Klionnal (lie Behandlung der urogenitalen Trichomonas-Infektion mit Klion) Orvosi Hetilap, Tab., 30 Lit. Urológiai beteganyagban 151 női és 134 férfi fertőzöttségét állapítottak meg, utóbbiaknál főként uretritisszel, prostatitisszel és epididymitisszel kapcsolatban. A laboratóriumi kimutatást tenyésztéssel megbízhatóbbnak találták, mint nativ vizsgálattal. Terápiaként 0,25 g-os tablettákat, i l l. nőknél párhuzamosan 0,5 g-os hüvelykupokat használtak Klionból (metronidazol): 10 napig 2-3 x 1 tabl., i l l. 1 kúpot adagoltak. Egy kúrára gyógyult a fertőzöttek 81,4 %-a. Két vagy három kura után további 12,6 fó gyógyult, az összeredmény tehát Mellékhatásként ritkán fejfájást, gyomorfájdalmat, émelygést, bizonytalan hasi görcsöket, fáradtságot, izomremegést, fülzugást észleltek, amelyek a kura befejeztével megszűntek. Egy esetben allergiás tünetek miatt nem lehetett a kezelést befejezni. Bei an urogenitalen Krankheiten leidenden Kranken wurden bei 151 Frauen und 134 Männern Infektionen festgestellt.die k l i nische Diagnose war bei letzteren hauptsächlich Urethritis, Prostatitis oder Epididymitis. Zum Nachweis der Trichomonaden zeigte sich die Züchtung als verlässlicher verglichen mit der nativen Untersuchung. Als Behandlungsmittel wurde Kilon (ungarisches Metronidazol) in Tabletten (je 0.25 g) und bei Frauen auch als Vaginalzäpfchen (je 0,5 g) verwendet. In 10 Tagen wurden täglich 2-3 x 1 Tablette, bzw. l x l Zäpfchen verabreicht. Mit einer Kur (10 Tage) wurde eine Heilung von 81,4 i erzielt. Nach 2 oder 3 Kuren erhöhte es sich um weitere 12,6 $,also auf ein Gesamtergebnis von 94

3 Als Nebenwirkung konnte der Verfasser in einigen Fällen Kopfschmerz, Magenschmerz, Übelkeit, Leibschmerz, Müdigkeit, Muskelzuckung, Ohrensausen beobachten, die aber nach Beendigung der Behandlung gleich ausblieben. In einem Fall konnte die Behandlung wegen allergischer Symptome nicht beendet werden. N. Zoltai (Péterffy S.u.kórház, Rendelőintézet, Bp.,VII.) DÜRR, U. - PELLÉRDY, L. : Zum Sauerstoffverbrauch der Kokzidien Oocysten während der Sporulation (A coccidium-oocysták oxigén-felhasználása a sporulatio alatt) Acta Vet. Acad. Sei. Hung., Lit. Házinyúl bél- és májcoccidiumainak oocystáit sporuláltatták a szerzők, levegő-hozzávezetéssel a sporulálódás kifogástalanul haladt előre, ezzel szemben széndioxidos környezetben megállt Eimeria stiedai-oocystára számitva az oocysták oxigénigénye 30,2 + 2,3 és 39,5 + 4,0 /U1 0 2 között van. Eine Sporulation von Barm- und Gallengangskokzidien-Oocysten des Kaninchens findet nur bei Luftzutritt, nicht dagegen bei Begasung mit Stickstoff und Kohlendioxyd statt. Der Sauerstoff bedarf für eine vollständige Sporulation von Eimeria stiedal-oocysten liegt zwischen 30,2+2,3 und 39,5 + 4,0 / t l 0 2. (Vetmed. Forschungsinst. der Ungarischen Akademie der Wissenschaften, Budapest, XIV., Hungária krt. 21.) DÜRR, U. - PELLÉRDY, L.: The susceptibility of suckling rabbits to infection with coccidia (Szopós házinyulak fogékonysága coccidiumos fertőzésre) Acta Vet. Acad. Sei. Hung., Fig. 4 Lit. 42 szopós nyúllal folytak a vizsgálatok, amelyet a szerzők kü-

4 lönféle napos korukban Eimeria stiedai-vel és bél-coccidiumokkal fertőztek. A több milliós adagokkal fertőzött nyulak a születésüktől kezdve fogékonynak bizonyultak mind oralis, mind parenteralis E. stiedai-fertőzésre. A bél-coccidiumokkal csak orálisan sikerült a fenti módon fertőzni. A legerősebb rezisztencia ju újszülött nyul rezisztenciája, kora előrehaladtával rohamosan csökken. Excystált oocystákkal nóval kifejezettebb eredményeket kaptak, mint fel nem tárt oocystákkal történt fer tőzés után. Az egyik 9 napos korában excystált bél-coccidiumokkal fertőzött nyul belében 1-2 cm hosszú szakaszon a bél megvastagodott és kórbonctani, valamint szövettani módszerekkel vizsgálva teljesen azonos elváltozásokat mutatott, mint az idősebb nyulak bél-coccidiosisa esetén. A szopós nyulak májában ismételt erős fertőzés után az epeerek főleg a portalis felületen nagyobbodtak meg,s a tágult erek közötti máj szövet viszonylag kevésbé volt érintett. A kórbonctani kép ennek megfelelően más, mint a megszokott máj-coccidiosis kórbonctani képe. Infection experiments on a total of 42 suckling rabbits of different ages were performed with E. stiedai and intestinal coccidia of the rabbit. Given extremely massive doses (e.g. several millions oocysts per animal), the rabbits were susceptible from birth on to both oral and with E. stiedai parenteral infection.the resistance of suckling rabbits to all species of rabbit coccidia was strongest at birth and subsequently tended to decline. Experimental infection was considerably more succesful with oocysts which were excysted to release sporozoites than with intact oocysts. One of the rabbits given excysted oocysts of intestinal coccidia at the age of 9 days had typical coccidial lesions in 1 to 2 cm long segments of the small intestine. In the livers of rabbits infected serially with E. stiedai up to 2-3 weeks of age there was a marked dilation of the bile ducts on the portal surface. The dilated bile passages protruded sharply from the liver tissue. (Vet. Med. Research Inst, of Hungarian Academy of Sei., Budapest, XIV., Hungária krt. 21.)

5 EDELÉNYI, B.: A Tisza halaiban élősködő férgek és dinamikus jelentkezésük (Parasitierende Würmer in den Theissfischen und die Dynamik ihres Auftretens) Debreceni Agrártudományi Főiskola Tudományos Közleménye, , Abb., 3 Tab., 34 Lit. A szerző években 19 fajhoz tartozó 1909 tiszai halat vizsgált meg belső élősködő férgek szempontjából. 55 parazita féregfajt talált,ezek közül 30 Trematoda-, 13 Cestoda-, 7 Nematoda-, 5 Acanthocephala-faj. Egy Trematoda-faj a tudományra uj: Derogenes elegáns n.sp. 31 faj a magyar faunára uj. A rendszertani-faunisztikai részben értékes adatokat ad az élősködők gazdaspecifitására, a társélősködési viszonyokra, az extenzitás és a féreginvázió intenzitására vonatkozóan. 5 specifikus élősködőt és számos tág ökológiai valenciával rendelkező fajt mutat ki.franciaországi és Szovjetunióbeli adatokkal összevetve megállapítja, hogy a Tisza halainak féregfaunája a Szovjetunióbeli megfigyelések eredményéhez áll közelebb. Megállapítja, hogy az egyes halfajok élősködőinek dinamikus jelentkezése nagy eltéréseket mutat. A fertőzöttség! maximumot az ivási idővel összefüggésben állónak látja, az időjárási viszonyokkal való összefüggését pedig nem tartja valószinünek. Az egyes paraziták kártételét gazdasági szempontból is értékelve hangsúlyozza a Cestoda- és Acanthocephala-parazitózisok veszélyét. Der Verfasser untersuchte in den Jahren zu 19 Arten gehörende Theissfische hinsichtlich der inneren parasitierenden Würmer. Er fand 55 parasitierende Wurm-Arten, darunter 30 Trematoda-, 13 Cestoda-, 7 Nematoda- und 5 Acanthocephala- Art en. Eine Trematoda-Art ist für die Wissenschaft neu: Derogenes elegáns n.sp. 31 Arten sind für die ungarische Fauna neu. In dem systematisch-faunistischen Teil gibt er wertvolle Angaben bezüglich der Wirtspezifität der Parasiten, der zönologischen Verhältnisse der Parasiten und der Extensität und Intensität der Würmer-Invasion. Er zeigt 5 spezifische Parasiten und zahlreiche Arten mit ausgedehnter ökologischer Valenz auf. Belm Vergleich mit den franzözischen und sowjetischen Angaben stellt er fest, dass die Pa-

6 rasitenfanna der Theiss dem Ergebnis der sowjetischen Beobachtung näher steht. Er stellt weiter fest, dass bei einzelnen Eischarten das dynamische Auftreten der Parasiten grosse Abweichungen zeigt. Er sieht das Infektions-Maximum mit der Laichzeit im Zusammenhang stehen,aber er hält den Zusammenhang mit den Witterungsverhältnissen nicht für wahrscheinlich. Er betont bei der Einschätzung der Parasiten vom wirtschaftlichen Standpunkt aus die Gefährlichkeit der Cestoda- und Acanthocephala-Parasiten. É. Murai (Agrártudományi Eőiskola Állattani Tanszéke, Debrecen, Böszörményi ut 138.) FAZEKAS, Á. -KEMMES, F. - BODNÁR, L. - PAPP, G.: Hét anthropozoonosissal kapcsolatos vágóhidi szűrővizsgálat (Eine Anth-.ropozoonose Reihenuntersuchung bei Schlachthofarbeitern) Népegészségügy, Tab., 1 Diagr., 23 Lit végén a tiszántúli körzet egyik nagy vágéhidjának dolgozói t (143 személy) vizsgálták meg szerológiai tesztek segítségével, 7 anthropozoonosisra (brucellosis, tuberculosis, cysticercosis, leptospirosis, listeriosis, Q-láz és toxoplasmosis). Brucelloslsra, tuberculosisra és cysticercosisra valamennyi vizsgált vérsavó negatívnak bizonyult, mig L. pomona-antigénnel szemben 2, L. tarassovi- (hyos-) antigénnel szemben további 10 esetben, L. monocytogenes-szel szemben 66 nőből 22 esetben és 77 férfiből csupán 6 esetben,c. burnetti-vel 7 esetben és végül toxoplasma-antigennel 1 esetben nyertek pozitívnak értékelhető reakciót. Ezek a vizsgálatok azt mutatják, hogy a vágóhidi dolgozók még ma is nagy százalékban vannak kitéve anthropozoonos i s-inf eke i ónak. Am Ende 1968 wurden die Arbeiter (insgesamt 143 Personen) eines grossen Schlachthof es von Tiszántúl-Bezirk auf 7 Anthropozoonose (Bruzellose, Tuberculose, Cysticercose, Leptospirose, Listeriose, Q-Fieber und Toxoplasmose) mit der Hilfe von serologischen Proben untersucht.jedes auf Bruzellose,

7 Tuberculose und Cysticercose untersuchte Serum erwies sich als negativ, dagegen konnte man aber mit L.pomona Antigen in 2 Fällen, in weiteren 10 Fällen mit L.tarassovian(hyos) Antigen, mit L.monocytogenes in 22 Fällen von 66 Frauen und. in 6 Fällen von 77 Männern, mit C.burnetti in 7 Fällen und mit Toxoplasma Antigen in 1 Fall ein positives Resultat erreichen. Diese Untersuchungen zeigen, dass die Arbeiter eines Schlachthofes auch heute in einer grossen Prozentzahl den Anthropozoonoseinfektionen ausgesetzt sind. J. Rovó (Szabolcs-Szatmár megyei Gyermek-Szivgondozó Intézet, Nyíregyháza) GESZTESSY, T. - NEMESÉRI, 1.: A takarmány atkás fertőzöttségének állategészségügyi jelentősége. I. Kisérletek csirkével, tengerimalaccal, nyúllal és.iuhval (The veterinary medical importance of meal-mite invasion of the food. I. Experiments on chicks, guinea pigs, rabbits and sheep) Magyar Állatorvosok lapja, Fig., 1 Tab., 10 l i t. A szerzők atkatenyészetből izolált Acarus siro és Tyrophagus putrescentiae atkafajok nagy mennyiségét etették 6-21 napig minden ártalom nélkül baromfival, tengerimalaccal, nyúllal, juhval. Mivel igy bizonyítottnak látták, hogy a külföldi irodalomban több izben leirt,atkával fertőzött takarmány etetése után háziállatokban jelentkező egészségártalmakért nem a lisztatkák a felelősek, az atkát tartalmazó takarmányt vették vizsgálat alá. A bakteriológiai vizsgálat során kiderült, hogy a lisztatkával erősen fertőzött mintákban az összcsiraszám a megengedettnek a többszöröse. Mivel a baktériumok és gombák szaporodásának általában ugyanazok a viszonyok (nedvesség, hőmérséklet) kedveznek, mint a lisztatkák szaporodásának, a lisztatkával fertőzött takarmányt ajánlatos előzőleg bakteriológiai vizsgál atnak alávetni. A bakteriológiai vizsgálat kedvező eredménye esetén a lisztatkával fertőzött takarmány a vizsgált állatfajokkal etet-

8 hető. Ha azonban az atkás takarmány a megengedettnél nagyobb mennyiségben tartalmaz baktériumokat és gombákat, közvetlenül az etetés előtt csirátlanitani kell. Large quantities of meal-mites Acarus siro and Tyrophagus putrescentiae isolated from mite cultures were fed to poultry, guinea pigs,rabbits and sheep for 6-21 days, without causing any adverse effect.as in this way i t was proved that disease conditions reported in foreign literature as a consequence of feeding mite invaded food are not caused by the mites themselves, the invaded food was further investigated. Bactériologie investigations proved that food samples invaded heavily with meal-mites have a total germ count exceeding several times tolerable levels. As the growth of bacteria and moulds is promoted by the same environmental factors (humidity, high temperature) advantageous also for the mites, food samples invaded with mites should be tested bacteriologically before use. In case of advantageous bacteriological results the food containing meal-mites can be used without risk for the animal species used in this experiment. However, i f the food'contains bacteria and moulds in numbers exceeding fixed levels, i t has to be sterilized immediately before use. (Országos illategészségügyi Intézet,Budapest XIV.? Tábornok u 2.) GESZTESSY, T. - NEMESÉÉI, L.: Veterinary Hygienie Aspects of Mite-Contaminated Eeed. I. Experiments on Chickens, Guinea- Pigs, Rabbits and Sheep Acta Vet. Acad. Sei, Hung., , 1 Tab., 10 Lit. Lásd az előző referátumot. See the former report. JANKÓ, M. - PHILIPP, GY.: A komplementkötési reakció diagnosztikai jelentősége a Trichomonas vaginalis-fertőzöttség kimu-

9 tatásában (Die diagnostische Bedeutung der Komplementbildungsreaktion im Nachweis der Trichomonas vaginalis-infiziertheit) Magyar Nőorvosok lapja, Tab., 18 Lit. A szerzők 201 személyen végeztek Trichomonas vaginalis-infekció esetén parallel nativ mikroszkópos vizsgálatot és kompiementumkö'tési reakciót. E reakció háromszoros pozitivitást mutatott a nativ vizsgálattal szemben. A kompiementumkötési reakcióval sikerült az összes nehézségeket kiküszöbölni, amelyek a laboratóriumi vizsgálatok eredményeit befolyásolták.felhívják a figyelmet a trichomonadosissal járó másodlagos bakteriális fertőzés lehetőségére és következményeire, valamint a iatrogen fertőzés veszélyére. Die Verfasser führten zum Nachweis der Infektion von Trichomonas vaginalis bei 201 Personen, die mikroskopische Untersuchung des Nativpräparates und parallel damit die Komplementbildungsreaktion durch. Die serologische Probe zeigte im Vergleich mit den Ergebnissen der Untersuchung des Nativpräparates eine dreifache Positivität. Mit der Komplementbildungsreaktion gelangt es alle Schwierigkeiten auszuschalten, die das Ergebnis der Laboratoriumsuntersuchung in einem negativen Sinn beeinflussen. Sie machen auf die Möglichkeit und Folgen der die Trichomonadose begleitende, sekundäre bakterielle Infektion aufmerksam, ferner auf die Gefahr der iatrogenen Infektion. (Országos Közegészségügyi Intézet, Budapest IX., Gyáli ut 2.) JUHÁSZ, S. - BABOS, S.: Studies of parasite metabolism. I. In vitro examination of the vitamin A metabolism of Ascaris suum (Tanulmányok az élősködők anyagcseréjéről. I. Az Ascaris suum A-vitamin-anyagforgalmának in vitro vizsgálata) Acta Vet. Acad. Sei. Hung., Tab., 10 Fig., 9 l i t.

10 Ascaris suum nőstényeinek A-vitamin-anyagforgalmát vizsgálták a szerzők in vitro, és megállapították, hogy az élősködők a v i tamint képesek környezetükhői felvenni és meglehetősen hosszú, ideig tárolni szerveikben. Az A-vitamintárolás és a szervek zsírtartalma között nincs összefüggés. Tápfolyadékból a férgek felveszik a vitamint. A karotinoidok mint provitaminok, nincsenek hatással az A-vitamin felvételére és anyagforgalmára, ezzel szemben a tápfolyadékhoz étolaj hozzáadása tekintélyesen növeli mind az A-vitamin felvételét, mind pedig metabolizmusát. In vitro studies of the vitamin A metabolism of Ascaris suum females have shown that the parasites are capable of taking up the vitamin from their environment, and to store i t in a fairly constant percentual distribution in their organs. But the organ distribution is unrelated to the organ's fat content. The vitamin A taken up from the fluid medium is metabolized by the worms. The carotenoids as precursors have no influence on vitamin A uptake and metabolism, whereas addition of edible oil to the fluid medium considerably enhances both. (Vet. Med. Research Inst, of Hungarian Academy of Sei., Budapest XIV., Hungária krt. 21.) JURÁNYI, R. - BÁLINT, B.: Trichuriasis-,,endémia" gyermekotthon fertőzött homokozója miatt ( Trichurose-,,Endemie" wegen i n f i zierten Sandkastens eines Kinderheimes) Gyermekgyógyászat, Tab., 5 Lit. A szerzők a nagytétényi Állami Gyermekotthonban lezajlott t r i - churosis-endémiát ismertetik. 155 ápolt közül 20, az egészségügyi középkáderek közül egy személyt találtak fertőzöttnek. Az endémia oka a homokozóban tavasszal frissen szállított és fert i l i s geohelmint-petéket tartalmazó homok volt. Der Verlauf der Trichurosis-,,Endémia" im staatlichen Kinderheim in Nagytétény wird beschrieben. Von den 155 Kindern waren 20 infiziert, vom Pflegepersonal 1 Person. Die Ursache

11 der Endemie war der im Frühling frisch gelieferte und f e r t i le Geohelminth-Eier enthaltende Sand im Sandkasten. A. Lengyel (Főv.Közegészségügyi Járványügyi Állomás,Bp.XIII.,Váci ut 174.) KÁDAS, I. - DOBÁK, E.: Trichinosis ritka sporadikus esete (Seltener sporadischer Trichinellosefall) Morph, és Igazságügyi Orv. Szemle, Abb., 11 Lit. Tizennégy éves fiu esetét ismertetik, akinek másfél éve húzódó, tarka tünetegyüttest produkáló megbetegedése, periarteritis nodosa gyanúja miatt végzett izom-biopsiás vizsgálat alapján,trichinellosisnak bizonyult. Bei einem 14 Jahre alten Jungen mit einem anderthalb Jahre andauerndem, ein buntes Symptomkomplex produzierendes Krankheitsbild wurde wegen Verdacht auf Periarteritis nodosa eine Muskelbiopsie durchgeführt, wodurch die Trichinellose diagnostiziert werden konnte. L. Zoltai (Baranya megyei Kórház kórbonctani-kórszövettani osztálya,pécs) KASSAI, T.: Eredmények és problémák a parazita-specifikus immunanyagok kutatásában. I. Humoralis ellenanyagok (Results and problems with research on parasite specific immune bodies. I. Humoral antibodies) Magyar Állatorvosok lapja, Lit. E szemlecikk röviden összefoglalja a parazita-specifikus ellenanyagok kimutatására és jelentőségük kiderítésére irányuló ujabb keletű kutatások legfontosabb eredményeit, különös tekintettel azokra a tapasztalatokra, amelyek a Magyarországon való gyakorlati alkalmazás és továbbkutatás szempontjából elsősorban figyelmet érdemelnek. Vázlatosan leirja a parazitológiai kutatásokban használatos antigén-készitési és ellenanyag-kimutatási

12 eljárásokat s a szerológiai módszerekkel a parazitás fertőzöttség korhatározásában ember- és állatgyógyászati vonalon elért gyakorlati eredményeket. Végül ismerteti a humoralis ellenanyagoknak a féregkilökődési folyamatokban és a védő mechanizmusban játszott esetleges szerepe megállapítására vonatkozó vizsgálatok jelenlegi állását. In this review article a concise summary is presented of the main results of recent investigations concerning the detection of parasite specific humoral antibodies and the elucidation of their significance. Special emphasis is given to the findings which may be applied to practice and research in Hungary in the future. Antigen preparation and antibody detection methods used by workers both in medical and veterinary parasitology, as well as the practical results obtained by the use of serological methods in the diagnosis of parasiti«infestations are roughly outlined. Finally, the author sketches out the present position of investigations to clarify the possible role of humoral antibodies in worm elimination processes and in the protective mechanism against parasites. (Helminthological Research Lab.Univ. of Vet.Sei.»Budapest VII., Rottenbiller u. 50.) KASSAI, T. - HOLLÓ, F.: Tapasztalatok a juh-dicrocoeliosis Hetolin 50-nel és Hetolin 75-tel végzett gyógykezeléséről (Experiences on the treatment of sheep-dicrocoeliosis with Hetolin-50 and Hetolin-75) Magyar Állatorvosok Lapja, 25_ Tab., 12 Lit. A szerzők egy legelőn fertőződött, kb. 40 kg-os átlagsulyu anyajuhfalkában 4 x 20-as csoportban megvizsgálták az 50 és a 75 fi hatóanyagot tartalmazó Hetolin-Hoechst Dlcrocoellum dendriticum ellenes hatását. 2 x 20 juh egyedi p. os kezelésben részesült, 2 x 20 pedig 1 fi-08 takarmánykeverékben kapta az anthelmintikumot. Akár egyedi beöntés, akár a takarmánnyal való csoportos

13 feletetés volt a gyógykezelés módja, a tiszta hatóanyagra számítva a Hetolin 50-nel kezelt juhok adagja 31, a Hetolin 75-tel kezeiteké pedig 47 mg/kg volt. Az 5- csoport kezeletlenül maradt. A hatékonyságot ugy birálták el, hogy a gyógykezelést követő 34«napon végzett petevizsgálat eredményét összevetették a kezelés napján vett bélsárminták kvantitatív ovoszkópiás vizsgálata alapján megállapított átlagfertőzöttségét kifejező peteszámmal és a pozitiv egyedek számával. A bélsár előkészítése többszöri ülepítéssel és derítéssel, a peték kimutatása és megszámolása pedig számlálókamrában történt. A kísérletnek a táblázatban közölt adatai szerint a Hetolin 75-tel végzett kezelések után a pozitiv egyedek száma (extenz-effektivitás) 78-80, a peteszám (intenz-effektivitás) pedig 94-99?&-kal csökkent, ami lényegesen jobb, mint a Hetolin 50 azonos adagjaival végzett gyógykezelések terápiás hatása. A Hetolin 75 takarmányba keverve szintén megbízható hatású, ezért állománykezelések végzésére is kiválóan alkalmas. The effect of Hetolin-Hoechst containing 50 and 75 f pure agent against Dicrocoelium dindriticum has been examined in a ewe flock infected on the pasture.animals were distributed into 4 experimental groups (A, B, C, D), each involving 20 individuals weighing 40 kg on the average, 2 x 20 animals received individual per os treatment, while other 2 x 20 animals received the drug in 1 per cent concentration in the food. Both in the course of the individual and group therapy animals treated with Hetolin-50 and Hetolin-75 received 31 and 47 mg/kg pure agent, respectively. Group E remained untreated. The efficacy of the treatment was assessed by the following way: Using a multiple sedimentation and counting chamber technique, the number of infected animals and the mean number of eggs in 1 g faeces was determined at the day of the treatment and compared to those obtained 34 days later. I t was found, that after treatments with Hetolin-75 the number of positive individuals decreased by 78-80, and the number of eggs by per cent, respectively, indicating a. result much better than those achieved by Hetolin-50 treatments.when given in the food the efficacy of Hetolin-75

14 is also reliable, i t is, therefore, readily applicable also for mass treatments. (Helminthological Research Lab. Univ. of Vet. Sei., Budapest VII., Rottenbiller u. 50.) KASSAI, T. - SZEPES, G.: Experiments on Adoptive Transfer of Immunological Tolerance and of Immunity to Nippostrongylus brasiliensis in Rats (Kisérletek az adoptiv tolerancia és az immunitás átvitelére patkányban Nippostrongylus brasiliensis ellen) Acta Vet.Acad.Sei.Hung., Eigs, 5 Tab., 17 l i t. Kísérleteket végeztek a szerzők, hogy átvigyék a N. brasiliensis-szel szembeni, immunitást és toleranciát a donor patkányok élő lép-, mesenterlális nyirokcsomó- és csontvelősejtjeivel, izológ 516 R teljes test-röntgen-besugárzott recipiens patkányokba. A patkányokat megfelelő kontrollokkal együtt 1000 lárvával fertőzték 1 vagy 6 nappal a sejtátvitel után. Az eredményeket a petetermelés és a féregszám alapján értékelték a 21. napon a fertőzés után. Az immun-donorsejtek átvitele után (18 recipiens) a rákövetkező fertőzés kifejlődése és a férgek k i ürülése párhuzamosan futott a kontrollokéval. A toleráló donorsejtek transzferálása után megnyúlt a petetermelés és a 22 recipiens közül 9-ben perzisztáló féregpopulációt találtak. A N. brasiliensis-tolerancia sikeres adoptiv átviteléből következik, hogy a korai fertőzésből eredő féregpopulációk viszonylagos stabilitása a gazda immunreaktivitásának sejtes változásával hozható összefüggésbe. A lépsejtek mutatták a legnagyobb hatékonyságot a tolerancia átvitelében. Attempts were made to transfer immunity and tolerance to N. brasiliensis by living spleen, mesenteric lymph node and bone marrow cells of donor rats to isologous, 516 R whole body X-irradiated recipients. Rats with suitable controls were infected with 1000 larvae 1 or 6 days after cell trans-

15 fer. Results were assessed by the egg output and by worm counts on day 21 after infection. After the transfer of immune donor-cells (18 recipients) establishment and elimination of the subsequent infection paralleled those of controls. After the transfer of tolerant donor-cells more prolonged egg production and, in 9 of 22 recipients, persisting worm populations were found. Succesful adoptive transfer of tolerance to N. brasiliensis implies that the relative stability of worm populations originating from early infections is brought about by an alteration of the immune reactivity of the host at the cellular level. Spleen cells appear to be most effective for transfer of tolerance. Autore.f. (Helminthological Research Lab. Univ. of Vet. Sei., Budapest VII., Rottenbiller u. 50.) KOBULEJ, T.: Az amidostomosis terápiás leküzdése Ditrifonnal (Előzetes közlemény) (Treatment with Ditrifon in the contre"! of amidostomosis (Preliminary) Magyar Állatorvosok Lapja, Tab., 6 Lit. Laboratóriumi, valamint nagyüzemi viszonyok között tartott, de Amidostomum-lárvákkal mesterségesen fertőzött összesen 125 luden végzett kisérletek adatai szerint a Litrifon (triklórfon) az amidostomosis erélyes gyógyszere. Már igen kis mennyiségben az ivóvizben (0,01 fi) rövid idő ( l hét) alatt maradéktalanul megszabadítja a fertőzött ludakat gyomorférgeiktől. A Litrifon falkás alkalmazása - hatékonysága és egyszerű alkalmazási módja miatt - biztos módszer a nagyüzemi viszonyok között tartott ludállományok Amidostomum-fertőzöttségének a megszüntetésére. In laboratory and field investigations carried out on 125 experimentally infected geese Ditrifon" (trichlorphon) was found to be highly effective to amidostomosis. Seven day treatment with the drug in the drinking water (0,01 fi) results in a complete dehelminthisation. Due to its efficacy

16 and practical applicability, group treatment with Ditrifon" appears to le a convenient method for the control of goose amidostomosis in farm conditions. (Dep. of Parasitology of University of Vet. Sei., Budapest VII., Dandier J. u. 2. ) K0BU1EJ, T.: lecsenie amidosztomóza Ditrifonom (The treatment of amidostomosis with Ditrifon) Acta Vet. Acad. Sei. Hung., Tab.,1 Pig. 6 Lit. Lásd az előző referátumot. See the former report. KOBULEJ, T. - JANISCH, M. : Különféle Lymnaea-faj ok szerepe a Fasciola hepatica fejlődésében Magyarország viszonyai között (On the role of various Lymnaea species in the development of Fasciola hepatica under Hungarian conditions) Magyar Állatorvosok Lap ja, Tab.,5 Fig.,26 Lit. E vizsgálatok szerint hazai viszonyok között a fasciolosis terjedésében (járványtanában) számottevő szerepet csak a Lymnaea truncatula játszik. Meg kell jegyezni azonban, hogy a különféle biotópokból származó csigák nem egyformán (tekintet nélkül a korukra) alkalmasak" a miracldiumok befurakodására. Ha látszólag ezekbe be is furakodik a miracidium, a parthenogonia csakhamar megakad. Vannak azután túlságosan érzékeny truncatulatörzsek is. Az ezekbe könnyen befurakodott miracidiumok rohamos parthenogoniát indítanak meg, s ebbe a csigák igen nagy hányada belepusztul. Laboratóriumi kísérleteik tanúsága szerint a Lymnaea occulta (Jack.) obligát köztigazdája a F. hepatica-nak. Magyarországon eddig nem találkoztak a terepen ezzel a csigafajjal. A kísérleteikben szereplő occulta-csigákat Lengyelországból kapták. Laboratóriumi viszonyok között a Lymnaea turricula nevü faj bizonyos populációkból származó egyedei ( fogé-

17 kony törzsek") fiatal korban különösebb nehézség nélkül fertőzhetik a közönséges májmétely miracidiumaival. Ezekből a csigákból a megszokott időben életképes cercariák rajzanak ki. Terepen azonban még súlyos fasciolosis-endemia esetén is csak el vétve találtak fertőzött L. turrieula-példáhyokat. E fajt a E. hepatica potenciális köztigazdájának tekintik, amely minden jel szerint hazánkban nem sok szerepet játszik a fasciolosis terjesztésében. Magyarországon eddig nem találtak olyan lymnaea stagnalis- és L. peregra-egyedeket, amelyekben, vagy ezek laboratóriumban felnevelt utódaiban, a E. hepatica cercariái kialakultak volna. According to the authors' observations, under Hungarian conditions, only Lymnaea truncatula has a significant role in spreading fasciolosis. I t has to be emphasised, however, that snails originating from different biotopes (irrespective of their age) are not equally suitable" for miracidia to invade. I f however invasion does occur parthenogony is soon arrested. Some strains of truncatula are too sensitive. The miracidia, having invaded them easily, commence rapid parthenogony, which kills a considerable number of the snails. According to laboratory experiments Lymnaea occulta (Jack.) is an obligatory intermediate host of E. hepatica. This snail species has not yet been found in Hungary. The snails used in the experiments were obtained from Poland. Under laboratory conditions the individuals originating from certain populations of the species called Lymnaea turricula ( sensitive strains") can easily be invaded by miracidia of E. hepatica at an early age.after a certain time viable cercariae swarm out from these snails. In the field infected L. turricula individuals could be found only rarely, even in areas with serious endémies of fasciolosis. This species can be considered as a potential intermediate host of F. hepatica which, according to the authors' observations, does not play an important role in spreading fasciolosis in Hungary. (Department of Parasitology, Univ. of Vet. Sei., Budapest VII., Landler J. u. 2. )

18 KOLTAI, L.: A parazitózisok elleni védekezés szervezési kérdései (Organizatorial Matters to Control Parasitic Diseases) Magyar Állatorvosok Lapja, A szerző - minisztériumi főállatorvos - összefoglalja azokat a korábbi főhatósági rendelkezéseket, amelyek elsősorban az anthropozoonosisok, továbbá a jelentős gazdasági károkat okozó parazitózisok elleni védekezést voltak hivatva szabályozni. Ezek életbelépésük időpontjában többé-kevésbé megfelelők voltak, de azóta nagyrészt elavultak. Szükség van szerinte egyes rendelkezések érvényének fenntartása mellett uj központi intézkedések meghozatalára, részben pedig a védekezési lehetőségek rögzitése céljából irányelvek kiadására. Feltétlen kívánatosnak Ítéli meg a szerző a megyei parazitológus-szakállatorvos hálózat létesítését. Decress aimed at controlling mainly the anthropozocnosises and other parasitic infections of major economic importance are summed up by the author, a ministerial veterinary officer. Although suitable when put into force, most of the regulations became obsolete since then. While keeping in operation some of the former orders, new central measures have to be taken and guiding principles for more successful control have to be propounded. Establishment of a network of county veterinary parasitologists is much to be wished under any circumstances. (Dep. of Vet. Hyg. of Ministry,Agric. and Food, Budapest V., Kossuth Lajos tér 11.) KOVÁCS, E. - GALGÓCZY, J.: A Neisseria gonorrhoeae és Trichomonas vaginalis érzékenysége antibiotikus hatású gyógyszerekkel szemben (Empfindlichkeit der Neisseria gonorrhoeae und der Trichomonas vaginalis gegenüber antibiotisch wirkenden Arzneimitteln) Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 45« Tab. 176 l i t.

19 Eine Literatur-Übersicht der oben genannten Frage. 1. Zoltai (Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet, Budapest VIII.,Mária u.) LUKÁCS, D.: Diphyllobothrium latum (Linné, 1758) Lühe, 1910 hazai előfordulásairól és parazitás ártalmairól (Einheimisches Vorkommen und parasitäre Schädigungen von Diphyllobothrium latum) Állattani Közlemények, 5_ Abb., 38 Lit évek között Magyarországon számontartott 16 emberi és 2 állati Diphyllobothrium latum-fertőzés klinikai tüneteit, a fertőzés mértékét, a fertőződés feltehető körülményeit tárgyalja. Két esetben feltételezi a hazai fertőződést, a többi beteg esetében külföldön vagy külföldi halaktól eredő fertőzésről volt szó. Feltételezi a faj hazai vizeinkben való megtelepedésének lehetőségét. Foglalkozik a D. latum okozta anaemia kérdésével, valamint a parazitózist kisérő egyéb klinikai tünetekkel, az allergia és a rezisztencia kérdésével is. In den Jahren werden klinische Symptome der in Ungarn registrierten 16 menschlichen und 2 tierischen Diphyllobothrium latum-infektionen, der Grad der Infektion und die Umstände der mutmasslichen Infektion erörtert. In zwei Fällen wurde die einheimische Infektion vorausgesetzt, in den weiteren Krankheitsfällen handelte es sich um vom Ausland oder von ausländischen Fischen herrührende Infektionen. Der Verfasser setzt die Möglichkeit der Ansiedlung dieser Arten in einheimischen Gewässern voraus. Er befasst sich mit der Frage nach dem Anämie bewirkenden D. latum sowie mit den sonstigen die Parasitose begleitenden Erscheinungen und auch mit den allergischen und resistenten Fragen. É. Murai (Somogy megyei KÖJÁL, Kaposvár) MAGYAR, K. - MAKARA, GY. - SZTANKAYNÉ GULYÁS, M.: Kísérletek a házi légy elleni védekezésben alkalmazható uj foszfátészter-

20 hatóanyagokkal (Experiments with new organophosphorous compounds against the house fly) Magyar Állatorvosok Lapja, Tab., 1 Pig., 12 Lit. A különféle hatóanyagokkal (diklórvosszal, triklórfónnal, jódfenvosszal) végzett vizsgálatokból és az egyes védekezési módszerek - ködképzés, csalétkes kenés, permetezés - összehasonlításából tanulságként megállapítható, hogy az egyes hatóanyagformulációk nagyjából meghatározzák az alkalmazandó módszereket, viszont a formulációk, i l l. a készítmények megválasztását a kitűzött cél határozza meg. A diklórvosz-hatóanyaggal ködképzés, párologtatás, i l l. általában az aeroszol módszer zárt helyiségekben használható, azonnali hatású, utóhatás nincs, ezért esetenként ismételten alkalmazandó. Gazdaságosság szempontjából az ilyen készítmények meglehetősen drágák. A permetezésnél a kenéses módszer kedvezőbb, mivel kevésbé környezetszennyező. A hatóanyagok közül a szerzők kísérleteiben legkedvezőbbnek Ítélték a triklórfon és jódfenvosz párosítását, mert gyors perces - ölőhatás mellett tartós hónapos - hatást biztosított. Előnye volt a szernek, hogy mindkét formában - kenés, permetezés - alkalmazható. A vizsgálatok során nyert adatokból ugy Ítélik, hogy hazai viszonylatban nagyobb mezőgazdasági objektumokban a kenéses módszer nagy hatásfokú irtószerrel a legcélszerűbb. A permetezést kiegészítő eljárásként extrém légysürüség esetén célszerű alkalmazni. Experiments with dichlorvos, trlchlorphon and iodfenvos, and with various applications as mist formation, allurement smears, spraying showed that the application of the compounds for certain purposes determines the used method. Por dichlorvos mist formation,evaporation and in general aerosol formation should be used in closed rooms. This compound acts immediately without late effect therefore the treatment can be repeated, but these compounds are rather expensive.smearing has the advantage over spraying that i t is less contaminating for the environment. The experiments proved the combination of trichlorphon and iodfenvos to be most advan-

21 tageous because besides a rapid effect of minutes, lasting effect of 3-4 months is also exerted. This compound could be applied by both smearing and spraying. In big agricultural objects under home circumstances smears are regarded to be most advantageous. Spraying should be applied as an additional method in cause of extreme fly density. (Phylaxia, Budapest XIV., Zászlós u.) MAHUNKA, S.: Xenanoetus vestigialis gen.n., sp.n., and Two New Species of the Genus Myianoetus Oudemans, 1913 (Acari: Anoetoidea) (Xenanoetus vestigialis gen.n., sp.n., és két uj Myianoetus-faj (Acari: Anoetoidea) Ann.Hist.-nat.Mus.Nat.Hung., Big. A szerző dolgozatában rovarokon élő, a tudományra uj atkafajokat i r le: Sphaeridium (Coleoptera: Hydrophilidae), trágyában élő bogárfajról uj atka-genust (Xenanoetus); MIHÁLYI F. finnországi gyűjtéséből származó légyfajokról (Biptera) pedig 2 uj Myianoetus-fajt. The author describes new mite species living on insects; a new genus (Xenanoetus) from a Sphaeridium (Coleoptera:Hydrophilldae) taxon inhabiting dung,and 2 new Myianoetus species from Diptera collected by B. MIHÁLYI in Finland. É.Murai (Zool. Dept. of the Hungarian Natural History Museum, Budapest VIII., Baross u. 13.) MAHUNKA, S.: The Scientific Results of Hungarian Zoological Expeditions to Tanganyika 14. Mites extracted from animal excrement and the nests of a Trachyoryctes species (Állati ürülékben és Trachyoryctes-feszekben élő atkák Tanganyikából) Ann.Hist.-nat.Mus.Nat.Hung., Fig. A szerző SZUNYOGHY János Tanganyikából gyűjtött anyagából, 4

22 Trachyoryctes-feszekből, továbbá 1 elefánt és 1 bivaly ürülékéből kifuttatott atkákat vizsgált meg. Összesen 31 atkafaj előfordulását közli; ebből 16 uj a tudományra nézve. Scutacnoetus néven az egyik faj számára uj genust állit fel. The author studied mites extracted from elephant and buffalo excrement and from 4 Trachyoryctes nests collected by J.SZÚ NYOGÉT in Tanzania. The occurrence of 31 species are established, of which 16 proved to be new to science. The new genus Scutacnoetus is described, based on one of the above new specific taxa. É. Murai (Zool. Dept. of the Hungarian Natural History Museum, Budapest VIII., Baross u. 13.) MATSKÁSI, I. : The occurrence of Lyperosomum soricis (Diesing, 1858) (Trematodes, Dicrocoeliidae) in Hungary (A Lyperosomum soricis /Biesing, 1858/ /Trematodes, Licrocoeliidae/ magyarországi előfordulása) Ann.Hist.-nat.Mus.Nat.Hung., Pig.,11 Lit. A szerző Sorex araneus epehólyagjából gyűjtött Lyperosomum soricis métely leirását adja. The author discusses the diagnosis and systematical position of the Trematode species»lyperosomum soricis (Biesing,1858), which as found in the gall bladder of a Sorex araneus. (Hungarian Natural History Museum, Budapest VIII.,Baross u.13.) MATSKÁSI, I. : On the neurosecretory cells of Opisthodiscus dlplodiscoldes Cohn (Trematodes), and their structural changes during the day (Az Opisthodiscus diplodiscoides Cohn /Trematodes/ neuroszekréciós sejtjei és napszakos szerkezetváltozásuk) Polia Parasit. (Pjaha), Pig., 10 Lit.

23 A kecskebéka (Rana esculenta) kloákájában élősködő trematoda, az Opisthodiscus diplodiscoides idegrendszerében sikerült megfigyelni a neuroszekréciós sejteket. Hisztológiai módszerekkel a sejtek finomabb szerkezetében napszakos változásokat észlelt a szerző. A délutáni-esti órákban csökkent aktivitással működtek, mig a délelőtti-déli órákban aktivitásuk fokozott volt. Neurosecretory cells have been successfully observed in the nervous system of the trematode Opisthodiscus diplodiscoides, parasitising in the cloaca of Rana ebculenta and R. r i - dibunda. The neurosecretory cells are located in the two ganglia, the commissure, the nerve trunks, the suckers and the pharynx. With recourse to histological methods, changes with respect to the daily phases can be observed in the activity of the cells. They function with increased activity during the noontime hours, whereas merely a storing of the secretion concurrently with a decreased activity, can be observed in the morning and the evening. (Zool. Dept. of the Hungarian Natural History Museum, Budapest VIII., Baross u. 13.) MOLNÁR, K. : Morphology and development of Thwaltia kotláni sp.n. (Philometridae, Nematoda) (Thwaitia kotláni n.sp. /Nematoda, Philometridae/ morfológiája és fejlődése) Acta Vet.Acad.Sei.Hung., Big.,2 Tab.,8 Lit. A dolgozatban a szerző Thwaitia kotláni n.sp. néven balinból (Aspius aspius) uj fonálféregfajt i r le. A himek az uszóhólyag savóshártyája alatt, a fejlődőképes nőstények a hasüregben élősködnek. A Th. kotláni-nak évszakok szerint meghatározott éves fejlődési ciklusa van. Lárvákkal t e l i ivarérett nőstények csak májusban találhatók. A balinok egy részében a férgek fejlődése akadályozott, ezért gyakran találhatók a fejlődésben elmaradt, vagy elhalt példányok is. A new roundworm parasite of the fish Aspius aspius is described under the name Thwaitia kotláni sp.n. The males

24 settle under the serosa of the air bladder, whereas the females are capable of further development in the abdominal cavity. Th.kotláni has a season-governed one-year developmental cycle. Mature females f u l l of larvae are found exclusively in May. In part of the hosts the development of the parasite is suppressed, thus retarded or deteriorated specimens are often encountered. (Vet. Res. Inst. Hung. Academy of Sei., Budapest XIV., Hungária krt. 21.) MOLNÁR, K.: Host-parasite relationship between fish nematodes (genus: Thwaitia) and their hosts (Gazda-parazita viszony alakulása a Thwaitia genusba tartozó fonálférgek és halgazdáik között) Acta Vet. Acad. Sei. Hung., Tab.,1 Big., 7 l i t. A szerzó Magyarországon előforduló négy Thwaitia- (Nematoda) faj, a Th. ovata, Th. rischta, Th. abdominalis és Th. kotláni gazdához való viszonyát tanulmányozta. E: fonálférgek fejlődése egyes halgazdákban csak az esetek egy részében megy zavartalanul végbe. A fejlődésben való korlátozottság megnyilvánulhat a nőstényeknek az uszóhólyag savóshártyája alatt való megrekedésében, vagy a hasüregbe került nőstények károsodásában. A thwaitiás fertőzöttség néhány esetében a nőstényférgek tökéletes fejlődéséhez bizonyos faktorok megléte szükséges. Ilyen faktornak tekinthető Thwaitia ovata-fertőzöttség esetén a ligulákkal való társfertőzés, amely 100 %-osan biztositja a Thwaltia-nőstények tökéletes fejlődését. Host-parasite relationship between four Thwaitia (Nematoda) species - Th. ovata, Th. rischta, Th. abdominalis and Th. kotláni - occurring in Hungary, and their fish hosts was studied. In certain fish species these nematodes reach f u l l maturation in only part of the Infested specimens. Retarded development may be due either to the inability of females to

25 migrate from the bladder subserosa, or to their impairment during further development in the abdominal cavity. In some cases of Thwaitia infection the full maturation of females needs some preconditioning factor(s). Such a factor appears to be concurrent ligulosis, which provides 100 fa development of Th. ovata females. (Vet. Res. Inst. Hung. Academy of Sei., Budapest XIV., Hungária krt. 21.) MOLNÁR, K. - PELLÉRDY, L.: Further Studies on Coccidia of Freshwater Fishes in Hungary (További vizsgálatok magyarországi halakban előforduló coccidiumokról) Acta-Vet. Acad. Sei. Hung., Fig., 13 Lit. A halak coccidiumainak fajlagosságát igazoló vagy cáfoló kísérletek elvégzéséig Magyarországon évben tanulmányozott 8 halfaj többszáz egyedének vizsgálata alapján, csupán morfológiai bélyegekre támaszkodva,irták le a vese-parenchymában élősködő Eimeria scardinii- uj gazdájaként a Blicca bjoerkna-t, az Abramis brama-t, az.alburnus alburnus-t, a Rutilus rutilus-t és a Chondrostoma nasus-t. A vese tubulusaiban élő E. leuclsci uj gazdájaként a Blicca bjoerkna-t, az Abramis brama-t, az Alburnus alburnus-t, a Rutilus rutilus-t és a Scardinius erythrophthalmus-t ismertették. A savóshártyákon élő E. sillculiformls uj gazdáinak tartották az Abramis brama-t, az Alburnus alburnus-t és a Scardinius erythrophthalmus-t. A béllakó E. carpelli uj gazdájának a Carassius carassius-t, az ugyancsak a bélben előforduló E. cyprinorum-nak pedig az Abramis brama-t találták. SCHÄPERCIAUS felfogásával megegyezően az E. cyprlni-t az E. carpelli synonymájának tekintik, ezzel szemben az E. cyprinorum validitását SCHULMAN (1962) állításával szemben vizsgálataik alapján igazoltnak láttuk. Az E. wierzejskii Hofer, 1904 fajnevet a leirás elégtelensége miatt'nomen nudum-nak ajánlják. - A fentieken kívül az E. cylindrospora-fajnak magyarországi előfordulását megállapították.

26 Prior to experiments aimed at proving or disproving the host specifity of fish coccidia, preliminary examinations were carried out on several hundreds of freshwater fishes belonging to 8 genera recovered from different habitats in Hungary. In the course of these studies, some new hosts of known fish coccidium identified exclusively by morphological characters, were detected. Blicca bjoerkna, Abramis brama, Alburnus alburnus, Rutilus rutilus and Chondrostoma nasus were found to harbour the kidney parenchyma coccidium Eimeria scardinii, E. leucisci. was found to parasitize the renal tubuli of Plicca bjoerkna, Abramis brama, Alburnus alburnus and Rutilus rutilus, E. siliculiformis the surface of the serosa of Abramis brama, Alburnus alburnus and Scardinius erythrophthalmus, and the intestinal coccidia E. carpelli and E. cyprinorum the intestines of Carassius carassius and Abramis brama, respectively. Based on our findings, we regard E. cyprini a synonym of E. carpelli, consistently with SCHAPERCLAUS,while inconsistently with SCHULMAN (1962), we advocate the validity of E. cyprinorum. Owing to the incomplete description, we suggest that E. wierzejskii Hofer, 1904, be considered a nomen nudum. The present studies resulted also in demonstrating the occurrence of E. cylindrospora in Hungary. (Vet. Res. Inst. Hung. Academy of Sei., Budapest XIV., Hungária krt. 21.) PELLÉRDY, L.: Kísérletek a házinyúl bél-coccidiosisának gyógyszeres megelőzésére (Experiments with the chemoprophylaxis of intestinal coccidiosis of rabbits) Magyar Állatorvosok Lapja, Tab. A kísérletek célja olyanféle immunitás megteremtése volt, mint aminőt a baromfi-coccidiosis ellen csökkentett adagban tartósan etetett coccidiostaticumokkal már évek óta elő tudunk idézni. A kísérletekből kiderült, hogy a oocystával egy hó-

27 nap alatt 8 alkalommá.! fertőzött és egyidejűleg ccccidiostaticumokkal kezelt nyulakban meglehetősen kifejezett immunitás fejlődik ki bél-coccidiumokkal szemben. Csaknem teljes az immunitás akkor, ha a fertőzések nem egymás utáni napokon, hanem 2-3 napos időközökben történtek. Ilyen esetekben a nyulak több millió oocystával történő ráfertőzéssel szemben is védettnek bizonyultak. Az eredményeket a gyakorlatnak akkor lehetne közvetlenül átadni, ha minden nyultenyészetben a nyul belében élő valamennyi coccidium következetesen előfordulna. A fenti kísérletekben alkalmazott fertőzéshez olyan oocysta-keveréket használt a szerző, amelyben a házinyúl valamennyi bél-coccidluma előfordult, és a több milliós ráfertőzés is ugyanezekkel a coccidiumokkal történt. A nyultenyészetekben a bél-coccidiumoknak azonban csak egy része szokott előfordulni, ezért ujabb coccidium-fajok behurcolása esetén coccidiosisos megbetegedésre is kell számitanunk. The experiments aimed the development of immunity in rabbits like the successful immunization against fowl coccidiosis by continuous feeding small doses of coccidiostatics, realized several years ago. The experimental results showd that a considerable degree of immunity against intestinal coccidiosis was developed in rabbits infected with doses of to oocysts for 8 occasions during one month and treated simultaneously with coccidiostatic drugs. Nearly complet immunity developed i f infection was repeated not daily but every 2nd to 3rd day. In the latter cases rabbits got resistant even to a challenge with several million oocysts. The experimental results could be transferred directly to field practice only i f in every rabbit stock all coccidia species known to occur in the intestine of rabbits were present. In the described experiments the author used a mixture of oocysts of a l l coccidia species occurring in the intestines of rabbits and challenge was carried with several million oocysts of the same species. However, in certain stocks mostly only a part of these species occurs, therefore, in case of the introduction of new coccidia species,

28 affection with intestinal coccidiosis of rabbits may occur. (Yet. Res. Inst. Hung. Academy of Sei., Budapest XIV.,Hungária krt. 21.) PE11ÉRDY, L.: Parenteral infection experiments with Eimeria stiedai (Parenterális fertőzési kísérletek Eimeria stiedaival) Acta Vet. Acad. Sei. Hung., Fig.,1 Tab., 7 l i t. Intravénás, intramuscularis, intramesenterialis uton excystálódott Eimeria stiedai-oocystákat v i t t be házinyulakba a szerző. Ilyen mődon sikerült máj-coccidiosist előidéznie, amely azonban enyhébb volt, mint az ugyanolyan számú oocystákkal szájon át fertőzött nyulakban. Intramuscularis befecskendezés után fejlődött a legenyhébb máj-coccidiosis, ami bizonyára összefüggésben van az oocysták körülményes vándorlásával a femoralis izmokból a májba.nem volt különbség excystált és feltáratlan oocystákkal történt parenterális fertőzések után, ami arra utal, hogy az excystatio a véráramban (SHARMA, 1964) is bekövetkezik. Egyik fogékony házinyúlban coccidiosis fejlődött ki olyan máj-homogenizátumnak a mesenterialis vénába történt fecskendezése után, amelyben a donor nyul 14 nappal korábban került fertőzésre. A homogenizátumban számos schizonta és merozoita volt.a recipiens nyúlban az endogén fejlődés kissé lelassult,valószinüleg azért, minthogy a bejutott merozoitáknak a máj capillaris ereiből az epeutakba kellett vándorolniuk, azaz olyan feladatot elvégezniük, amely normális körülmények között az endogén fejlődésben nem szerepel. Infection experiments by intravenous, intramesenteric and intramuscular administration of intact and excysted Eimeria stiedai oocysts have shown that Eimeria stiedai is parenterally transferable to susceptible rabbits. The experimental liver coccidiosis was in every case milder than that elicited orally by similar doses. The condition was mildest on intra-