JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2007-2013"

Átírás

1 JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Terra Studio Kft június 2.

2 JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Jászberény város Képviselőtestületének megbízásából a dokumentumot készítette: Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ Ügyvezető igazgató: Szakmai igazgató, tervező: Projektvezető, tervező: Tervezők: Laky Ildikó Dr. Fürstand Attila (Ph.D.) Dr. Földi Zsuzsa (Ph.D.) Horváth Beáta Sifter Lívia Vancsó Veronika 2

3 TARTALOM TARTALOM... 3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ JÁSZBERÉNY VÁROS VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A város helye az országos tervekben Jászberény térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye Régiós és megyei szerepkör és településhálózatban betöltött relatív szerep Jászberény, mint kistérségi központ és vonzáskörzet bemutatása A város dinamikája Funkciógazdagság Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS Gazdaság Ágazati szerkezet nemzetgazdasági ágak szerint K+F helyzete Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom Külső elérhetőség Társadalom Demográfia Képzettség-műveltség Munkanélküliség-foglalkoztatás Egészségi állapot Jövedelmi helyzet Környezet Természeti környezet Környezetállapot Épített környezet Műemlékek helyi építészeti értékek Lakásállomány Települési zöldfelületek Települési infrastruktúra ellátottság közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Kultúra Egészségügy Szociális ellátás Tömegközlekedés Hulladékgazdálkodás Víz és csatorna hálózat és szolgáltatás

4 Gáz- elektromos áramellátás VÁROSI SZINTŰ SWOT ANALÍZIS JÁSZBERÉNY VÁROS VÁROSRÉSZ SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ÁTFOGÓ-ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Központok és alközpontok meghatározása Városrészek rövid összehasonlító elemzése szegregátumok azonosítása A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE Városrész 1: Városközpont Városrész 2: Zagyvapart városrész Városrész 3. Érpart városrész Városrész 4. Pelyhespart városrész Városrész 5. Káposztáskert városrész Városrész 6. Hűtő városrész Városrész Portelek városrész Városrész - külterületek STRATÉGIA A VÁROS JÖVŐKÉPE JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA éves átfogó cél éves tematikus célok A tematikus célok, célcsoportok és indikátorok összefoglaló táblázata Városrészi célok A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA Illeszkedés a városfejlesztési koncepcióval és a rendezési tervvel Célrendszer koherenciája Környezeti hatások A város akcióterületei AKCIÓTERÜLETEK HELYE JÁSZBERÉNYBEN A VÁROSRÉSZEK AKCIÓTERÜLETENKÉNTI ÉS EGYÉB TERVEZETT BEAVATKOZÁSAI Városközpont Zagyvapart városrész Érpart városrész Pelyhespart városrész Káposztáskert városrész Hűtő városrész Portelek Külterület Az elsőként megvalósuló akcióterületi fejlesztések priorizálása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegű tevékenységek ismertetése Partnerség Szervezeti elvárások Településközi koordináció feladatai Monitoring MELLÉKLETEK

5 4.1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV Városrészek lehatárolása és összehasonlító elemzése Általános szociális ellátási háttér Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása Önkormányzati bérlakások Kisebbségi társadalom érdekképviselete Szegregátumok és veszélyeztetett területek Jászberényben A szegregáció térbeli viszonyainak általános elemzése Beazonosított szegregátumok Jászberény városban A szegregátumok részletes elemzése Stratégia Beavatkozási lehetőségek A szegregációt csökkentő beavatkozások ütemezése és forrása Beavatkozás típusonkénti ütemezés KSH szegregációs térkép levélmelléklete IVS TEMATIKÁBAN MEGHATÁROZOTT ADATTÁBLÁK tábla A 2001-es népszámlálás adataiból előállítandó mutatók (KSH) tábla Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói tábla: Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése tábla A település infrastruktúrája EGYÉB INFORMÁCIÓK Jászberény helyi rendelet által védett természeti értékei Helyi védettségre javasolt fák, zöldterületek Országos védettség alatt álló műemlékek Jászberényben Jászberény nem országos műemléki védettségű épületei / lakóépületei / emlékei.176 5

6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja, hogy Jászberény város részben a 2007-ben elkészült és jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Koncepció és Stratégiai Programra alapozva rendszerezett formában, a szükségletek és lehetőségek összevetésével, városrészekre vonatkozó megközelítésben vegye számba és priorizálja a as tervezési időszakra eső feladatokat. Azokat a köz- és magánszféra által elvégzendő beavatkozásokat, amelyeket Jászberénynek szükséges végrehajtania annak érdekében, hogy a város kihasználva régión belüli relatív kedvező helyzetét fejlődési dinamikáját növelje és a dokumentumban lefektetett céljait elérje. Jászberény Integrált Városfejlesztési Stratégiájának közvetlen előzménye Jászberény Integrált Városfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (2007). Ez a dokumentum már megtette a várossal kapcsolatos főbb általános és tematikus megállapításokat, és lefektette azokat a fő fejlesztési elveket, meghatározta azokat a fő fejlesztési irányokat, amelyek az IVS teljes mértékben figyelembe vesz. Míg az előzménynek tekintett dokumentum tematikus rendszerben tárgyalja Jászberény város szükséges beavatkozásait, addig az IVS dokumentum egyebek mellett a feladatok térbeli rendszerezésére vállalkozik, nevesítve az egyes városrészek fő fejlesztési céljait és beavatkozásait. A dokumentum másik fő megalapozója és információs háttéranyaga a város 2007-ben elfogadott Rendezési (szerkezeti) Terve. A város és a városrészek társadalmi és épített környezetet érintő helyzetelemzésének, valamint a szegregációs tendenciák megállapításának alapja a KSH által rendelkezésre bocsátott adatbázis, amelynek városrész szintű másodelemzése a dokumentum újszerű eleme a korábbi tervezési dokumentumok helyzetértékelő részeihez viszonyítva. Az IVS helyzetértékelése az útmutató 1 figyelembe vételével, az ott megadott adattípusok elemzésével készült, ami megerősítette a dokumentációs előzményben egy évvel korábban tett megállapításokat. A városrész szintű elemzés mindenképpen újdonságként szerepel az IVS-ben, adatszerűen 2001-es helyzetet rögzít, ugyanakkor az egyéb módon rögzíthető aktuális helyzet részletes feltárásra került. Az IVS helyzetértékelő és stratégiai részéhez egyaránt figyelembe vételre kerültek a szakértőkkel készített interjúk (2007, 2008), a civil szervezetek és a vállalkozói szféra képviselőinek korábban és a dokumentum készítése kapcsán megfogalmazott véleménye és igényei. 1 Városrehabilitáció ban Kézikönyv Városok számára (ÖTM, 2007) 6

7 Az IVS használhatóságát jelentősen befolyásolja annak útmutató szerinti átlátható felépítése. A teljes, májusában véglegesített dokumentáció három részből áll: Jászberény város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ; az ehhez szorosan kapcsolódó IVS Antiszegregációs terv és végül a városközpontra (1. számú akcióterület) vonatkozó Akcióterületi terv, amely az EAOP D pályázat alapdokumentációja (tulajdonképpeni megvalósíthatósági tanulmánya). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fő tartalmi elemei a város egészére vonatkozó helyzetértékelés, a városrészekre vonatkozó helyzetértékelés, illetve azok összehasonlító elemzése és a stratégiai fejezet. A stratégiai fejezet tartalmazza Jászberény ra vonatkozó céljait városi és városrészi szinten, az akcióterületek kijelölését, illetve a városrészek akcióterületeire és az azokon kívül eső területekre tervezett beavatkozásait, projektjeit. A stratégia zárófejezete az IVS végrehajtását lehetővé tevő feltételrendszerrel foglalkozik. Az IVS priorizálja a városban végrehajtandó fejlesztési tevékenységeket, nevesítve olyan kulcsfontosságú beavatkozásokat, mint a városközpont funkcióbővítése, a Beszállítói Tudásközpont létrehozása és fejlesztése, turisztikai és rekreációs célú beavatkozások. Az IVS stratégia ugyanakkor figyelmet fordít azokra az élhetőséget befolyásoló fejlesztésekre is, amelyek a város lakóinak hétköznapjait befolyásolják és hozzájárulnak a népességmegtartó képesség javításához. Az IVS dokumentuma nevesíti a városrészekben aktuális beavatkozásokat, amelyek hozzájárulnak a városi szintű célok megvalósulásához és javítják az adott városrész lakóinak életkörülményeit. Az IVS kiemelt feladata a város hátrányos helyzetű népessége számára az esélyegyenlőség biztosítása és területi koncentrációik (szegregátumaik) oldása, valamint azok kialakulásának megakadályozása. Az IVS a KSH adatszolgáltatás alapján nevesíti a szegregátumok kritériumainak megfelelő területeket és az Anti-szegregációs tervben meghatározza a város által végrehajtandó beavatkozások körét és részletezi a beavatkozások kivitelezésére vonatkozó feltételrendszert. Jászberény Integrált Városfejlesztési Stratégiájának teljes dokumentációja (2007-ben készített előzményével együtt!) a városfejlesztési tevékenységek ra vonatkozó alapdokumentuma, amely segítségével a város a további akciótervi időszakokban fejlesztési forrásokra pályázhat. Hasonlóan dokumentált előzményéhez, az IVS is egy rugalmas rendszert képvisel, azaz az esetlegesen megváltozó prioritások és igények szerint időszakonként módosítható. A fejlesztési beavatkozások ugyanakkor olyan módon kerültek beemelésre, hogy azok sorrendisége az éppen adott szükségleteknek és forrásszerzési lehetőségeknek megfelelően módosítható. Jászberény város határozott célja, hogy a dokumentumban megjelenített fejlesztési elemek közül minél több megvalósításra kerüljön, együttműködve a Régióval, a térségi településekkel, de mindenekelőtt Jászberény város lakosságával. 7

8 1 JÁSZBERÉNY VÁROS VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE 1.1 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A város helye az országos tervekben Az Országos Területrendezési Terv-ben szereplő a Jászberényt érintő, országos jelentőségű fejlesztéseket (2003) az 1. ábra mutatja. Jászberény 1.1 ábra Jászberény helye az Országos Területrendezési Tervben (2003) Forrás: OTRT, Jászberény térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye Régiós és megyei szerepkör és településhálózatban betöltött relatív szerep Jászberény helyzetét Magyarország településhálózatában, illetve központrendszerében elsősorban az átmenetiség jellemzi. Amennyiben az országban, mint gazdasági térben tekintjük a város helyzetét azt belső periférikus elhelyezkedéssel jellemezhetjük. A város átmeneti helyzete kétféleképpen értelmezhető. Az egyik, hogy a város a kis településsűrűségű, viszonylag nagy lélekszámú, hagyományosan elsősorban mezőgazdasági tevékenységű településekkel jellemezhető alföldi terület és a nagy 8

9 településsűrűségű, átlagosan jóval alacsonyabb lélekszámú, hagyományosan polgárosultabb hegyvidéki térség közötti átmeneti sáv déli részén található. Ez az átmeneti sáv fizikai értelemben sokkal inkább az alföldi településhálózatra emlékeztet, ugyanakkor társadalma korán és nagyobb mértékben polgárosodott, hasonlóan az északi területekhez. Az ipari fejlődés a 20. század második felében felgyorsult. Az átmenetiség másik aspektusa kevésbé természetföldrajzi összefüggésű, jóval inkább a magyarországi településhálózat mono-centrikus (Budapest központú) voltával hozható összefüggésbe. Az Alföld irányában Jászberény átmeneti helyzetben van a Budapesti Agglomeráció sűrű nagy település és népsűrűséggel jellemezhető területe és az Alföld már említett eltérő habitusú településhálózattal jellemezhető területe között. Jászberény esetében a főváros hatása már kevésbé érezhető, mint az agglomeráció városi településein, pl. Gödöllőn, mégis a város sokkal inkább a főváros vonzásába tartozik, mint Szolnok megyeszékhelyébe. Jászberény az Észak-Alföldi Régión belül szintén periférikus helyzetben van, a régióközpont Debrecen távolsága jóval meghaladja a fővárosét (útvonaltól függően km). Budapest országos súlya a településhálózat fejlődésében a természeti adottságoktól és ezzel településhálózati jellemzőktől függően attól km-es sávban jelölt ki egy olyan központok által alkotott gyűrűt, amelynek Jászberény is eleme. Jászberény belső periférikus helyzete tehát a Budapesttől való relatív távolságától, illetve abból a tényből fakad, hogy nem főközlekedési utak által kijelölt gazdasági tengelyek mentén fekszik. Jász-Nagykun-Szolnok megye 17 városa között Jászberény lakosságszámát tekintve a második helyet foglalja el Szolnok MJV-t követően. Ez a kiemelt pozíció a lakosságszámon túl olyan fajlagos mutatókban is jelentkezik, ami a város gazdasági súlyára, megyei és régiós szintű kiemelt gazdasági pólus voltára utal. Ilyen mutatók, pl. a vállalkozói aktivitás, illetve az egy főre eső SZJA összege (lásd dinamika elemzés alfejezet) Jászberény, mint kistérségi központ és vonzáskörzet bemutatása A Jászsági Többcélú Társulásnak, ezzel a kistérségi léptékű összefogásnak több éves hagyománya van a térségben. Az első együttműködés a Jászsági Önkormányzatok Érdekképviseleti Szövetsége (JÖSZ) néven alakult meg 1991-ben 18 taggal ban Jászsági Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (JTÖT) néven alakult meg az a szervezet, amely már képviselettel rendelkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácsban. Ezek az előszervezetek a Jászsági Többcélú Társulás (JTT) szeptember 20.-i létrejötte után nem sokkal megszűntek. A JTT megalakuláskor 17, majd Jászladány csatlakozásával (november 3.) 18 tagú társulás július 1.-től lát el tényleges kötelező és választható társulási feladatokat. A társulás központja Jászberény és itt működik a társulás munkaszervezete is. A társulás által felvállalt feladatok: 1. oktatás és nevelés 9

10 2. szociális és gyermekjóléti feladatok (jelzőrendszer, támogató szolgálat, közösségi ellátás) 3. egészségügy 4. területfejlesztés 5. környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés 6. gazdaság- és turizmusfejlesztés 7. belső ellenőrzés A Jászsági Többcélú Társuláshoz tartozó falusi települések: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jásziván, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor A Jászsági Többcélú Társuláshoz tartozó városi települések: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru A társulás Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program címmel készítette el programját a as időszakra, amelyben elemzésre kerül a kistérség települései együttműködésének lehetősége a legkülönfélébb szakterületeken (pl. intézményi ellátás, turizmus). A kistérség városi rangú települései közül mind a négynek jelentős mikrotérségi (csak néhány települést érintő), illetve egész kistérségre kiterjedő feladatai vannak. Gazdasági jelentőségük messze túlnyúlik a kistérség határain. Együttesen rendkívüli gazdasági potenciált képviselnek, ami indokolja a Jász városok szorosabb együttműködését a feladat ellátás és egyéb gazdasági növekedést indukáló tevékenységek területén. A kistérségi központ Jászberény, Területi jelentőségű intézményei az egészségügy és a középfokú oktatás (szakképzés), elsőfokú építésügyi hatóság terén jelentősek. A város fontos ingázási gócpont: cégei és vállalkozásainak vonzáskörzete a kistérségi határon messze túlterjed. Itt található a kistérségi menedzsment irodája, Jászberényben van kistérségi feladat-ellátási körbe tarozó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1.számú szakmai centrum (a három szakmai központ közül); Támogató Szolgálat: januárjától a Jászsági Többcélú Kistérségi Társuláson belül a 18 település részvételével történik az ellátás, amit a Jászsági Támogató Szolgálat biztosít 4 szakmai központtal, ebből egy Jászberényben van; Jelzőrendszeres segítségnyújtás ellátása januárjától a Jászsági Többcélú Kistérségi Társuláson belül a 18 település részvételével történik. Központja Jászberényben az Egyesített Szociális Intézményen belül van. Jászberény négy település háziorvosi ügyeletét biztosítja. A városok (és a kistérség egyéb településeinek) együttműködésének területei: Térségmarketing-városmarketing (befektetővonzást célzó és turisztikai marketing) Turisztikai fejlesztések (tematikus útvonalak) Középfokú képzési intézmények együttműködése térségi szakképzési hálózat 10

11 Lakó népesség 1990 Lakó népesség 2001 Lakó népesség 2006 Népesség szám változás Népesség szám változás Részesedés a kistérség népességéből ban Lakásállomány 2001 Lakásállomány 2006 Lakásállomány változás Működő egyéni vállalkozások száma 1999 Működő egyéni vállalkozások száma 2004 Változás működő egyéni vállalkozások számában Működő társas vállalkozás ok száma 1999 Működő társas vállalkozás ok száma 2004 Jászberény ,0 97,1 46, , , Alattyán ,0 103,0 3, , , Jánoshida ,0 99,1 4, , , Jászágó ,4 101,1 1, , ,2 0 4 Jászalsószentgyörgy ,7 98,6 6, , , Jászapáti ,9 97,3 15, , , Jászárokszállás ,8 98,2 13, , , Jászboldogháza ,2 95,3 2, , , Jászdózsa ,7 99,9 3, , , Jászfelsőszentgyörgy ,7 103,3 3, , ,1 6 9 Jászfényszaru ,6 99,7 9, , , Jászivány ,6 95,4 0, , ,7 1 1 Jászjákóhalma ,2 99,9 5, , , Jászkisér ,2 96,6 9, , , Jászladány ,1 97,4 10, , , Jászszentandrás ,5 95,7 4, , , Jásztelek ,3 97,0 2, , , Pusztamonostor ,8 97,0 2, , , Jászberényi kistérség ,7 98,2 100, , , táblázat A Jászberényi kistérség (egyben Jászberény vonzáskörzete) települései és azok alapjellemzői Forrás: Népszámlálás, 2001.; Jász-Nagykun Szolnok megye Statisztikai Évkönyve 2006.; KSH, T-STAR 2005.

12 1.2 ábra Jászberény nagytérségi kontextusa Forrás: Terra Studio Kft. 12

13 Jászberény gazdasági jelentősége és vonzáskörzete túlmutat a jelenleg köré szerveződő 17 település által alkotott kistérség keretein. Ez elsősorban gazdasági és munkaerőfoglalkoztatási szempontból érvényesül. A városban található jelentős foglalkoztatók (különösképpen az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.) a kistérségi határokon jóval túlnyúló területről foglalkoztatnak munkaerőt. Ez a vonzáskörzet dél-keleti irányban esetenként egészen Tiszafüred térségéig is elér. A város ad otthont a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészettudományi Karának, amelynek vonzáskörzete messze túl terjed a kistérségi határokon, elsősorban Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékre koncentrálódik, de az intézmény természetszerűleg országos beiskolázással rendelkezik A város dinamikája Egy város dinamikája többféle indikátor mentén vizsgálható. Dinamikusnak nevezhető az a település, ahol a népességnövekedés mellett a lakásállomány és a vállalkozási aktivitás is növekvő tendenciát mutat. A városok dinamikája relatív, mindenképpen azok területi kontextusában értelmezhető, azaz egy hátrányosabb helyzetű területen a népességszám stagnálása vagy környezetéhez képest lassúbb csökkenése is relatív magasabb dinamizmusra utal ábra Az állandó népesség változása 1870 és 2006 között Jászberényben (fő) Forrás: KSH Népszámlálás és Jász Nagykun Szolnok Megye Statisztikai Évkönyve Jászberény népességdinamikája gazdasági jelentőségének és területi szerepkörének megfelelően alakult az elmúlt kb. másfél évszázadban (1.3 ábra). Ennek megfelelően a város állandó népessége a fokozatos növekedés során 1920-ban már meghaladta a 30 ezer főt. A következő években a népességszám azonban csökkenésnek indult egy kisebb 13

14 megtorpanással egészen 1949-ig, amikor már csak fő lakta. Az 1949-es az 1920-as állandó népesség csupán 90%-a volt. Az 1950-es éveket követően a gyors gazdasági fejlődésnek köszönhetően ismét növekedésnek indult a város lélekszáma és 1980-ra elérte az eddigi legmagasabb értéket, a főt. Ettől az évtől kezdve ismét csökkenés vette kezdetét, ami a 2006-os állapot szerint még továbbra tart, viszont az ezredforduló óta mérséklődött. Az utóbbi évek ( ) népességdinamikája alapján a csökkenés mértéke 97,8% volt, ami az országos (98,8%) értékhez képest kedvezőtlenebb. Jászberény Polgármesteri Hivatalának népesség-nyilvántartásból származó adatközlése szerint 2007 decemberében fő élt a városban, ami májusáig tovább csökkent főre. A város gazdasági dinamikája egyebek mellett a gazdasági szervezetek, azon belül is elsősorban a működő vállalkozások számának változásában nyilvánul meg. Jászberényben 1999 után (1.2 táblázat) a működő vállalkozások száma nem nőtt egyenletesen az évek során. A évi visszaesés után 2003-tól ismét csökkenő tendenciát mutat. Ezek a visszaesések az egyéni vállalkozások számának fogyásával magyarázhatók. Míg a működő egyéni vállalkozások száma 2000-ben kulminált, azóta abszolút és relatív értelemben (összes működő vállalkozáson belül) is csökkent. Ugyanakkor a működő társas vállalkozások száma folyamatosan nőtt és egyre nagyobb részarányt képviselt a vállalkozások között Működő egyéni vállalkozások Működő társas vállakozások Működő vállalkozások összesen táblázat Működő vállalkozások száma Jászberényben között Forrás: T-STAR Összességében elmondható, hogy a gazdasági dinamikát mutató vállalkozói aktivitás Jászberényben a 2001-es visszaesést leszámítva 2004-ig javuló képet mutatott. A munkanélküliség szintén a gazdasági dinamika egyik indikátora. Jászberény esetében ez viszonylag kedvezőnek mondható, a megyei és az országos értékhez képest jóval alacsonyabb, így a megyén belül kedvező helyzetben van. (1.3 táblázat) Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye Relatív Relatív 3,7 9,46 3,32 8,81 2,9 7,2 2,91 7,23 3,53 7,31 4,4 8,37 3,86 8,12 3,53 7,88 3,59 8,46 Területi Területi 0,53 1,36 0,52 1,38 0,51 1,27 0,51 1,26 0,59 1,23 0,67 1,28 0,58 1,23 0,54 1,2 0,51 1,2 Magyarország Relatív 6,95 6,38 5,68 5,73 5,95 6,56 6,62 6,59 7, táblázat A munkanélküliség területi és relatív mutatója Jászberényben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon januári hónapjaiban 3. Forrás: településsoros munkanélküliségi adatok 2 A tematikában adatforrásként jelölt KSH T-STAR adatbázis csak 2004-ig rögzítette a települések szintjén a működő vállalkozások számát. 3 A táblázat december hónapi adatokat tartalmaz, amely az év során jellemzően a legmagasabb értékekkel bír. 14

15 Jászberény munkanélküliségi területi mutatója 4 az elmúlt hét évben nagyjából stabil és alacsony értékű volt. Ez alól csak a 2005-ös év kivétel, amikor a többi évhez képest kiugróan magas érték jelentkezett. Ekkor a relatív mutató 5 értéke (4,4) is magas volt tól ismételt csökkenés vette kezdetét Funkciógazdagság A középvárosok sajátossága (különösen a kis várossűrűségű, központhiányos területeken), hogy funkciójukkal saját lakosságuk alap-, illetve saját és vonzáskörzetük lakosságának középszintű ellátásáról is képesek gondoskodni. Jászberény város lakosságának alapfokú ellátását minden intézménytípus, szolgáltató, illetve igazgatási funkció tekintetében kielégíti (egészségügyi alapellátás, óvoda, általános iskola, szociális és gyermekvédelmi alapellátás, kiskereskedelem stb.). A városban egy önkormányzati (Városi Óvodai Intézmény, 11 tagóvodával és egy Jászberényen kívüli társulási óvodával), egy alapítványi és egy egyházi fenntartású óvoda működik. A város általános iskolai oktatása két önkormányzati (a Belvárosi Általános Iskola és a Gr. Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), egy egyházi (Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola) és a SZIE JFK Gyakorló Általános Iskolájában folyik. A városban működik a Palotás János Zeneiskola (önkormányzati fenntartásban) és a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola, amely a Folklór Kulturális Közalapítvány fenntartásában működik. A Jászberényben működő Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Nagytemplom utca 1. alatt található, de szolgáltatása a Jászsági Többcélú Társulásban részt vevő településekre is kiterjed. A Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó feladat-ellátási megállapodásban van a Társulással. Az egészségügyi alapszolgáltatás 13 háziorvosi, 5 gyermekorvosi, 1 ifjúsági orvosi, 7 fogorvosi és 12 védőnői körzetben zajlik. Működési helyei a városban viszonylag koncentráltan helyezkednek el, de a szolgáltatást végző telephelyek fizikai elérhetősége kedvező. Az alapfokú szociális ellátás kevésbé intézményhez, mint szolgáltatásszervezéshez kötött, ezek elérhetőségét a város mobil szolgáltatásokkal biztosítja. Az Egyesített Gondozási Központ a városközpontban a Lehel vezér tér 2.-ben, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Lehel vezér tér 9-ben működik. 4 Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában. 5 Relatív mutató: a területi mutató országos átlaghoz viszonyított aránya 15

16 A város funkciógazdagságának elemzése és értékelése a középfokú városi funkciók vizsgálatával válik teljessé. Jászberény városban a középfokú funkciók közül minden megtalálható, beleértve a bíróság, körzeti földhivatal, ANTSZ kirendeltségét is. A városi szolgáltató funkciók közé sorolt középfokú intézmények közül a városban található két önkormányzati gazdasági társaság (működtetés és vagyonkezelés) által fenntartott Jászberényi Szent Erzsébet Kórház (alapellátással egyesített) és Jászberény Város Idősek Otthona (Hatvani út 35.). A város középfokú oktatási intézményei közül, amelyek mindegyike városi és térségi beiskolázású három önkormányzati fenntartású: ezek a Lehel vezér Gimnázium, a Klapka György Szakközép és Szakiskola, a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium. A városban egy ugyancsak térségi beiskolázású alapítványi középiskola működik, a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola. A város ad otthont a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészettudományi Karának, amely korábban Jászberényi Tanítóképző Főiskola néven, kiemelt felsőfokú funkcióként országos hírnevet szerzett a városnak. Az intézmény vonzáskörzete messze túl terjed a kistérségi határokon, első sorban Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékre terjed ki. A város kulturális rendezvényei és kulturális élete elsősorban a Déryné Művelődi Központ szervezésében bonyolódik, több helyszínen. Ezen helyszínek egyike az intézmény főépülete a Déryné Művelődési Központ - Lehel Klub. Ez az épület ad helyet a kulturális intézmény menedzsmentjének és a városi Tourinform Iroda is itt található, ami a DMK keretein belül szakfeladatként működik. A DMK másik jelentős tagintézménye az Ifjúsági Ház, amely a Városi Könyvtár és Információs Központ mellett található (Bercsényi utca) ban a DMKhoz kapcsolódott a Civil Ház, amely a Kossuth út 58. szám alatt található. Kulturális programok további helyszíne a Városi-Zagyva partján található Lehel Mozi. A város nyári rendezvényeinek helyszíne a Déryné Művelődési Központhoz tartozó Szabadtéri színpad, amely a város központjához közel található, a Riszner sétányon. A kulturális közművelődési intézmények mindegyike városi és kistérségi jelentőségű, ugyanakkor az év több szakaszában országos jelentőségű rendezvényeknek is helyet adnak. A városban két jelentősebb gyűjtemény található: az egyik a Jász Múzeum, amely a városközpontban, a Táncsics Mihály utcában található és olyan nemzeti értékeknek ad helyet, mint a Lehel kürtje, emellett nagy figyelmet szentel a Jász örökség és hagyományok bemutatására is. A másik jelentős városi gyűjtemény a Hamza Múzeum Alapítvány működtetésében lévő, két állandó kiállítással működő Hamza Múzeum. A speciális funkciók közül a városban a turizmus és kapcsolódó szolgáltatásai nevesíthetők. A fent említett múzeumok ilyen jellegű vonzerőt jelentenek. A városi fürdők (Városközpont és a Hűtő városrészben található) vonzása a városra és térségi vonzáskörzetére terjed ki, de természetesen látogatják azokat egyéb hazai és külföldi turisták is. A fürdők fejlesztése, azaz 16

17 infrastrukturális és szolgáltató hátterük javítása a város egyik ambíciója, amiben számít a magántőke részvételére. A városi kereskedelmi szolgáltatásokra jellemző, hogy a városban megfelelő számú szakbolt ugyan van, de a lakosság általános tapasztalata szerint választékot igazán Budapesten találnak a vásárlók. Jászberényben a jelentős és magas termelékenységű ipari potenciál visszatükröződik a szolgáltatások piacorientált szegmenseiben is: látványos és jellemző a bankfiókok és autószalonok igen nagy bősége szinte minden hazai bank és autómárka képviselteti magát. Másrészt viszont a magas szintű üzleti környezet elemeiből hiányoznak a színvonalas szálláshelyek és vendéglátóhelyek, az üzletemberek találkozásának fórumai, a rendezvényhelyszínek. A város közlekedési hálózatban és szolgáltatásokban betöltött funkcióira jellemző, hogy a városközpontban található autóbusz-állomás és az innen induló és érkező járatok biztosítják a kapcsolatot a vonzáskörzet településeivel. A várost érintő vasútvonal a korábbinál kisebb forgalmat bonyolít le, ugyanakkor továbbra is fontos a város országos hálózatokon belüli szerepével és elérhetőségi jellemzőivel összefüggésben. Jászberény funkciógazdagságáról összességében elmondható, hogy a város a középfokú ellátási funkciók intézményi formáival rendelkezik és mindezen túl felsőfokú (felsőoktatás) funkciója is van. A város felkészült saját és térsége lakosságának ellátására, ugyanakkor az egyes funkciók minőségi paraméterei bizonyos esetekben kívánnivalót hagynak maguk után. A város funkciógazdagságát és főleg ennek minőségi paramétereit hivatott javítani a város IVS-ben vázolt fejlesztési stratégiája. Amelyben a versenyképes gazdaság ismérvén a kutató fejlesztő tevékenységen és a kapcsolódó minőségi szolgáltatásokon túl az intézményi, kereskedelmi, rekreációs és turisztikai funkciók bővítse is napirenden van. Ennek fizikai koncentrációja részben városközpontban, részben az akcióterületként is szerepeltetett alközpontokban található Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus Jászberény 19 és 20. század fordulójára tehető viszonylagos prosperitásnak alapját a mezőgazdaság fejlettségi színvonala jelentette. A város elsősorban tehát mezővárosként volt ismert, ez adta a lakosság legnagyobb részének megélhetését: A kapitalista modernizáció idején az ipar robbanásszerű terjedésének korszakában a feldolgozóipar térhódítása indult meg. A város központi szerepköréből adódóan a kereskedelem és iparosság szintén jelentős hangsúllyal szerepelt a népesség foglalkozási struktúrájában. Az addig jellemzően mezőgazdasági városban az 1950-es években jöttek létre az első jelentősebb ipari nagyüzemek. Ekkor kezdte meg működését Jászberény mai napig legjelentősebb és legismertebb üzeme, a LEHEL Hűtőgépgyár is. A hatvanas évek magyar 17

18 háztartásainak valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, a szocialista ipar büszkeségei. A 90-es évek gazdasági társadalmi átalakulása a Lehel Hűtőgépgyár értékesítésének és további működtetésének, valamint a helyi vállalkozások megerősödésének köszönhetően csak átmenetileg járt drasztikus következményekkel, de nem okozta a helyi társadalom szélsőséges lesüllyedését (ahogy az az Alföld számos hasonló nagyságrendű településén történt). A város foglalkoztatási szerepkörében magán viseli gazdaságának karakterisztikus jegyeit, amelyben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya elenyésző, szemben a termelő ágazatokkal és szolgáltatásokkal. A város célja, hogy funkcionális szerepkörében hagyományos értékeit megtartva és a K+F és magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok arányát növelve a turisztikai és szolgáltató jelleg erősödjön a város lakosságának foglalkoztatási struktúrájában. 1.2 A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS Gazdaság Jászberény és térsége országos jelentőségű gazdasági potenciállal rendelkezik, a rendszerváltástól kezdődően a külföldi működőtőke befektetők kedvelt célpontja volt. A térség gazdasági potenciálja alapvetően Jászberény városára koncentrálódik, ahol a kistérség vállalkozásainak jelentős hányada működik. A város gazdasági fejlettségét alapjában véve meghatározta kedvező fekvése, ugyanis a fővárosból egy óra alatt elérhető. Ennek köszönhető, hogy Jászberényben nem csupán termelőegységek találhatók, hanem olyan cégközponti funkciók is megjelentek, amelyek jellemzően a fővárosban, vagy régióközpontokban szoktak koncentrálódni. (Ilyen pl. az Electrolux, amelynek kelet-európai központja működik itt.) A város domináns ágazata a szolgáltatás, ezen belül pedig leginkább a kereskedelem és javítás volt. A szolgáltatások mellett azonban az ipar jelenléte is számottevő. Itt elsősorban a feldolgozóipar (gép-, járműipar) és az építőipar volt jelentős. A város gazdaságára legkevésbé a mezőgazdaság jellemző. Jászberényben a működő vállalkozások száma a 1.4. ábrán bemutatott tendencia szerint alakult az elmúlt években. A növekedés - a 2001-es visszaesés mellett ban érte el csúcsát (2296 db). Ettől az évtől fokozatos csökkenés figyelhető meg. Az általános tendencia azonban a bővülés felé mutat. 18

19 Ágazati szerkezet nemzetgazdasági ágak szerint ábra Működő vállalkozások Jászberényben Forrás: T-STAR adatbázis 2005 Jászberényben a vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 1999 és 2005 viszonylatában kerül összehasonlításra. Jászberényben 1999-ben a vállalkozások száma 1792 volt míg 2005-ben 1816 (KSH, T-STAR). Ez a növekedés nem jelentős, ezért a nemzetgazdasági ágak szerint, azok belső arányát tekintve jelentős változások nem következtek be a hat év során. A három fő szektor közül egyedül a szolgáltatás az, melynek az aránya nőtt. Ezen belül az ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatás, mint nemzetgazdasági ág aránya nőtt a leginkább (5%-ponttal), melyhez hasonlóan a kereskedelem, javítás értéke is javult (3%-ponttal). A szállítás, raktározás és posta tevékenység esetében történt változás csökkenés (1%-pont) volt. A szekunder szektoron belül csupán az építőipar szerepe nőtt valamelyest (1%-ponttal), a bányászat-feldolgozóipar területén csökkenés történt (2%-pont). A mezőgazdaságot és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területét stagnálás jellemezte. 19

20 1999 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 23% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás 17% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7% Építőipar 10% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6% Kereskedelem, javítás 32% 2005 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 28% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás 15% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 6% Építőipar 11% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6% Kereskedelem, javítás 29% 1.5 ábra A vállalkozások számának megoszlása nemzetgazdasági áganként Forrás: KSH-T-STAR adatbázis, Mezőgazdaság Jászberény gazdasági szektorai közül a mezőgazdaság részesedése elenyésző. A növénytermesztésen belül a szántók aránya a legnagyobb ( ha), melyet fele-fele arányban művelnek társas (5 db), valamint egyéni (400) vállalkozók és őstermelők. A szántóföldi termelés során elsősorban búzát (3400 ha), napraforgót (2500 ha), kukoricát (1200 ha) és repcét (7-800 ha) termesztenek. Ez utóbbi termőterülete a napraforgó termőterületének rovására évek óta növekedni látszik. A gyümölcstermesztés terén a fóliás, csepegtetős rendszerrel termelt görögdinnye emelhető ki, mint a legtermelékenyebb gyümölcs, amit kb. 200 hektáron termelnek. A város egyébiránt kiterjedtebb gyümölcsössel nem rendelkezik, csupán az Újerdő területén terem kb haon szőlő. A Neszűr zártkerti hagyományos gyümölcs és szőlőkultúrája teljesen elhalt. Erdőművelés három erdőbirtokosság keretében (Töttevényi, Porteleki, és Zagyvamenti), de több ezer hektáron folyik. A területen egy vadásztársaság van, a Lehel Vadásztársaság, 20

A térségfejlesztés modellje

A térségfejlesztés modellje Szereplők beazonosítása a domináns szervezetek Közigazgatás, önkormányzatok Szakmai érdekképviseletek (területi szervezetei) Vállalkozók Civil szervezetek Szakértők, falugazdászok A térségfejlesztés modellje

Részletesebben

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA

ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ÁROP-2.2.22-2013-2013-0001 KÉPZÉS A KONVERGENCIA RÉGIÓKBAN LÉVŐ ÖNKORMÁNYZATOKNAK FENNTARTHATÓ ÖNKORMÁNYZAT E- TANANYAGOKAT BEMUTATÓ KONFERENCIA ADALÉKOK A VÁROSFEJLESZTÉS XXI. SZÁZADI GYAKORLATÁHOZ Dr.

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség

Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség (2011-2013) Gazdaságfejlesztési prioritás munkaközi változat Tóth Milán Program menedzser Közép-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség 1 Az AT részletes programozási dokumentum, mely feladata, hogy

Részletesebben

Újpest gazdasági szerepe

Újpest gazdasági szerepe 2015. március 5. Újpest gazdasági szerepe 1. ábra Egy lakosra jutó bruttó hozzáadott érték 2012-ben, kerületenként, ezer Ft Forrás: TEIR A helyi GNP a vizsgált időszakban 66%-os növekedést mutatott, mely

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26.

Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései. Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Csongrád megyei vállalkozások innovációs fejlesztései Nemesi Pál CSMKIK elnök 2014. június 26. Innovációs tevékenység célja Magasabb hozzáadott érték Versenyelőny Piacbővítés CSOMIÉP Kft. Legrand Zrt.

Részletesebben

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001

BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BUDAPEST TERÜLETFEJLESZTÉSE Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 ORSZÁGOS ÉS MEGYEI TERVEZÉSI FOLYAMATOK ÁTTEKINTÉSE Budapest új városfejlesztési koncepciója: BUDAPEST

Részletesebben

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25.

Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. Az oktatási infrastruktúra I. SZAKKÉPZÉS 2014. 11. 25. A leghátrányosabb kistérségek Magyarországon (forrás:térport) A bruttó hozzáadott érték nemzetgazdasági ágak szerinti aránya a magyar GDP-ben,

Részletesebben

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS

A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS A 2014-2020-AS FEJLESZTÉSI CIKLUS Dr. Bene Ildikó Szolnok, 2015.11.24. ÚMFT-ÚSZT projektek projektgazdák szerinti megoszlása JNSZ megyében 2007-2013 között JNSZ megye uniós támogatásai 2007-2013 ÖSSZESEN:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Jász-Nagykun-Szolnok megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon

Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Védjegyintenzív ágazatok Magyarországon Simon Dorottya dr. Gonda Imre Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala Európai IP kérdések: újratöltve MIE rendkívüli közgyűlés 2014. szeptember 3. Védjegyintenzív ágazatok

Részletesebben

TURISZTIKAI KONFERENCIA Radács Edit Radiant Zrt. Veszprém, 2006. április 7. TURISZTIKAI KONFERENCIA TARTALOM REGIONÁLIS REPÜLŐTEREK JELENTŐSÉGE HAZAI SAJÁTOSSÁGOK REGIONÁLIS FEJLESZTÉSI KONCEPCIÓK REPÜLŐTÉRHEZ

Részletesebben

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1

Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Központi Statisztikai Hivatal Internetes kiadvány www.ksh.hu 2010. június Statisztikai tájékoztató Pest megye, 2010/1 Tartalom Összefoglaló...2 Gazdasági szervezetek...2 Beruházás...3 Ipar...3 Építőipar,

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) Tervezet 5.0 AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritás A prioritás vonatkozó specifikus céljai: A prioritáshoz kapcsolódó

Részletesebben

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között

Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Mit nyújt a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program a vállalkozásoknak 2014-2020 között Buzás Sándor Főosztályvezető Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal Tematika Felkészülés a 2014-2020-as időszakra

Részletesebben

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon?

A turisztikai kis- és középvállalkozások helyzete és lehetőségei Mi van az étlapon? Turizmus törvény Széchenyi Pihenőkártya Utazási irodák Idegenvezetők Éttermek Szakember utánpótlás Dohányzási tilalom Szállodák Kiemelt attrakciók Közterület foglalás Turistabuszok parkolása Információ

Részletesebben

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Békés megye 2014-2020 közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 BÉKÉS MEGYE JÖVŐKÉPE az élhető és sikeres megye

Részletesebben

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete

Pest megye önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete www.pest.hu Pest önálló régióvá válása: a vállalkozások helyzete A vállalkozások számának alakulása, a megszűnő és az új cégek száma, a cégek tevékenységének típusa hatással van az adott terület foglalkoztatási

Részletesebben

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember

Észak-Alföldi Operatív Program. Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember Észak-Alföldi Operatív Program Akcióterv (2011-2013) 2012. szeptember I. Prioritás bemutatása: 1. prioritás: Regionális gazdaságfejlesztés Észak-Alföldi Operatív Program A prioritás támogatást nyújt ipari

Részletesebben

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében

Hagyomány és kreativitás a Zagyván innen és a Galgán túl - tanórán kívüli kulturális kapcsolatok Jászfényszaru térségében a fenntarthatóság jegyében térségében a fenntarthatóság jegyében Alapadatok TÁMOP 3.2.13/12/1 Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában című felhívásra beadott pályázat. A pozitív támogatói

Részletesebben

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS

VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS VÁLLALKOZÓI SZERZŐDÉS Amely létrejött egyrészről Pásztó Város Önkormányzata 3060 Pásztó, Kölcsey Ferenc. u. 35. Képviseli: Sisák Imre polgármester Tel: 0632-460-753 Fax: 0632-460-918 Adószám: 15450827-2-12

Részletesebben

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK

TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK 2011. július 18., hétfő TÁRSADALMI EGYEZTETÉSRE MEGJELENT PÁLYÁZATI LEHETŐSÉGEK Az üzleti infrastruktúra és a befektetési környezet fejlesztése- ipari parkok, iparterületek és inkubátorházak támogatása

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Zala megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó stratégiaalkotás

Részletesebben

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft.

Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei. Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az ÉAOP végrehajtásának tapasztalatai, eredményei Dr. habil. Mező Ferenc Ügyvezető ÉARFÜ Nonprofit Kft. Az Észak-Alföldi Operatív Program keretszámai Eredeti OP keret Prioritás OP forrás M EUR Mrd HUF

Részletesebben

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában

Budapesti mozaik 6. A szolgáltatások szerepe Budapest gazdaságában 2007/77 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal Tájékoztatási fõosztály Területi tájékoztatási osztály www.ksh.hu I. évfolyam 77. szám 2007. szeptember 27. i mozaik 6. A szolgáltatások szerepe gazdaságában

Részletesebben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben

A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben A szolgáltatástervezés- és fejlesztés folyamata és a működtetés sajátosságai a Szolnoki kistérségben 2008. április 23. Hajdúszoboszló Dr. Versitz Éva Polgármesteri Hivatal, Szolnok Egészségügyi és Szociális

Részletesebben

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET

BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET BUDAÖRS KISTÉRSÉG TÖBBCÉLÚ TÁRSULÁSA TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM II. KÖTET KONCEPCIÓ ÉS PROGRAM Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 2006. szeptember 29. BUDAÖRS KISTÉRSÉG

Részletesebben

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA

LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA LEADER HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület 2014-2020 Hagyomány és fejlődés, hogy az unokáink is megláthassák Tartalomjegyzék 1. A Helyi Fejlesztési Stratégia

Részletesebben

Új kihívások az uniós források felhasználásában

Új kihívások az uniós források felhasználásában Új kihívások az uniós források felhasználásában Tematika Háttér és alapfogalmak OP forráselosztás VEKOP, GINOP Pénzügyi eszközök Támogatás intenzitás Pályázatok Háttér és alapfogalmak Főbb dokumentumok:

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010.

A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN 2010. A TURISZTIKAI VONZERŐ FELHASZNÁLÁSA FOGLALKOZTATÁSRA A HAJDÚSZOBOSZLÓI KISTÉRSÉGBEN HELYZETFELTÁRÁS TÁMOP-1.4.4-08/1-2009-0016 2010. AUGUSZTUS Tartalomjegyzék 1 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 3 2 BEVEZETÉS...

Részletesebben

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT

Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) AZ EURÓPAI BIZOTTSÁGHOZ BENYÚJTOTT VÁLTOZAT Összefoglaló Prioritások A prioritás vonatkozó A prioritáshoz kapcsolódó tervezett intézkedések: Intézkedések

Részletesebben

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai

Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala. Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Gazdag és harmonikusan fejlődő Zöld Zala Zala megye gazdaságfejlesztési irányai Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs rendszer kialakítása, ÁROP-1.2.11-2013-2013-0001 A megyei

Részletesebben

Támogatási lehetőségek a turizmusban

Támogatási lehetőségek a turizmusban Támogatási lehetőségek a turizmusban Hévíz 2015. május 28. Bozzay Andrásné szakmai főtanácsadó Lehetőségek az operatív programokban 2014-2020 1. Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív program (GINOP)

Részletesebben

Miskolc, 2008. okt. 15. Dr. Petrás Ferenc A prezentáció tematikája Regionális Fejlesztési Programok a számok tükrében ROP gazdaságfejlesztés 2009-10 ROP Akcióterv gazdaságfejlesztés újdonságai Regionális

Részletesebben

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály

Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben. Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Turizmusgazdaság a Balaton kiemelt üdülőkörzetben Szántó Balázs KSH Veszprémi főosztály Kérdések Nemzetgazdasági értelemben mit értünk turizmus alatt? Kik alkotják a turizmus gazdaságát? Balaton kiemelt

Részletesebben

Magyarország régióinak földrajza

Magyarország régióinak földrajza Magyarország régióinak földrajza szerkesztette: Dr. Szabó Géza tanszékvezető egyetemi docens A régiók felépítése A régiók földrajzi jellemzői: A történelmi múltban kiformálódott közösség adja alapját (történelmi

Részletesebben

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz

Mellékletek. a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz Mellékletek a Hajdú-Bihar megye területfejlesztési koncepcióját megalapozó feltáró-értékelő vizsgálathoz 2. verzió Munkaanyag!!!!! Debrecen 2012. szeptember 20. Tartalom 1. MELLÉKLET KIEGÉSZÍTŐ TÁBLÁK,

Részletesebben

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában

A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában A fémipar és feldolgozóipar szerepe Heves megye gazdaságában Fülöp László, HKIK ipari alelnök Mezőkövesd, 2015. november 13. 1 Heves megye gazdaságának főbb pillérei Bányászat / villamosenergia termelés

Részletesebben

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája

A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája A Közép-dunántúli Régió Innovációs Stratégiája Magyar Műszaki Értelmiség Napja 2009. Dr. Szépvölgyi Ákos KDRIÜ Nonprofit Kft. 2009.05.14. A Közép-Dunántúl hosszú távú területfejlesztési koncepciója (1999)

Részletesebben

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül

GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül GINOP 4. prioritás Természe5 és kulturális erőforrások megőrzése, az örökségi helyszínek hasznosításán és az energiahatékonyság növelésén keresztül Dr. Horváth Viktória turizmusért felelős helye0es állam3tkár

Részletesebben

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése

A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése A Dél-Dunántúli Régió Humán Közszolgáltatások Programja A kulturális és szabadidő szolgáltatások fejlesztése Baksa János Tervező menedzser Szekszárd, 2009.03.26 Az előadás tartalma Kulturális és szabadidős

Részletesebben

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009.

Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. Szegedi Gábor vezető főtanácsos Európai Országok és Külgazdasági Elemző Főosztály Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Szeged, 2009. október 20. Ország Magyar export 1998 2003 2005 2006 2007 2008

Részletesebben

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű)

ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) ALAPÍTÓ OKIRAT (egységes szerkezetű) A Győri Többcélú Kistérségi Társulás Társulási Tanácsa a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény 4. (1) bekezdése,

Részletesebben

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata

Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Budapest Főváros IV. Kerület, Újpest Önkormányzata Integrált Településfejlesztési Stratégia Középtávú célrendszer és projektlista előzetes javaslat Gazdaság munkacsoport Készült a KMOP-6.2.1/K-13-2014-0002

Részletesebben

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24.

Veszprém Megyei TOP. 2015. április 24. Veszprém Megyei TOP Veszprém Megyei Önkormányzat aktuális területfejlesztési tervezési feladatai, különös tekintettel Veszprém megye Integrált Területi Programjára 2015. április 24. NGM által megadott

Részletesebben

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban

A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban A Magyarországon termelőkapacitással rendelkező gyógyszergyárak szerepe a magyar gazdaságban 2008 2012 Siba Ignác 2013. november 5. Tartalom Módszertan és a vizsgált területek A cégek nemzetgazdasági hozzájárulása:

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr.

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- Budapest és Pest megye. Budapest, 2014.09.12. dr. Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához- és Pest megye, 2014.09.12. dr. Radványi Bálint A GDP és összetevői 8/1 1. A bruttó hazai termék (GDP) 2012-ben: 10.639.823

Részletesebben

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT

SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT SZÉKESFEHÉRVÁR ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰKÖDÉSE: HAZAI GYAKORLAT DR. CSER-PALKOVICS ANDRÁS POLGÁRMESTER VÁROS ÉS TÉRSÉGE EGYÜTTMŰ KÖDÉSÉNEK AKTUÁLIS KÉRDÉSEI EURÓPAI ÉS HAZAI TAPASZTALATOK TÜKRÉBEN KONFERENCIA

Részletesebben

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása

Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása ÁROP-1.2.11-2013 Megyei Tervezés Koordinációja Somogy Megyei Területfejlesztési Konferencia Csurgói járás fejlesztési programjának bemutatása Területfejlesztési, területi tervezési és szakmai koordinációs

Részletesebben

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan

Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan Miskolc MJV Önkormányzatának eredményei a Miskolc EgyetemVáros 2015 projekt megvalósításához kapcsolódóan TÁMOP 4.2.1C-14/1/Konv-2015-0012 Völgyiné Nadabán Márta Miskolc MJV Önkormányzata, partner szintű

Részletesebben

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG

NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG NYÍRBÁTORI KISTÉRSÉG LHH TERVDOKUMENTUM ÉS PROJEKTCSOMAG 1. verzió A Nyírbátori TKT Tanácsa 2008. november 24.-i ülésén megtárgyalta a Nyírbátori Kistérség által az LHH program keretében összeállított

Részletesebben

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007).

Bodrogközben város születik hagyományok a jövő tükrében. Cigánd Város településfejlesztési stratégia és akcióterv (2007). CIGÁND VÁROS VÁROSKÖZPONTJÁNAK KOMPLEX REHABILITÁCIÓJA DEÁK ATTILA Terület és településfejlesztési szakértő PÁLYÁZATI ÉS PROJEKTIRODA KFT. Előzmények 2007-20102010 Bodrogközben város születik hagyományok

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása

GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása GINOP 1. prioritás A vállalkozások versenyképességének javítása KKV ka fókuszban GINOP szakmai konzultáció Pogácsás Péter Regionális és Kárpát medencei Vállalkozásfejlesztési Főosztály KKV ksúlya a gazdaságban

Részletesebben

székhelye: 2200 Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. tel.: 06-29/410-409, 413-212, 610-380 fax.: 06-29/410-409 e-mail: vigado@vigadokft.

székhelye: 2200 Monor, Kossuth Lajos utca 65-67. tel.: 06-29/410-409, 413-212, 610-380 fax.: 06-29/410-409 e-mail: vigado@vigadokft. 1.3. Gazdálkodó szervezetek Közzétételi egység: A szerv tulajdonában álló vagy részvételével működő gazdálkodó szervezetek Adat megnevezése Azon gazdálkodó szervezetek neve, székhelye, elérhetősége (telefon,

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42

STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 2015. március Tartalom A GAZDASÁGI FOLYAMATOK REGIONÁLIS KÜLÖNBSÉGEI, 2013 STATISZTIKAI TÜKÖR 2012/42 VI. évfolyam 42. szám Bevezető...2 Összefoglalás...3 Gazdasági fejlettség, a gazdaság ágazati szerkezete...5

Részletesebben

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus

A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében 2013. augusztus - 2015. augusztus A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN 2015. AUGUSZTUS 2015. augusztus 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztályának nyilvántartásában 8.581 álláskereső szerepelt, amely

Részletesebben

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye

Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Megyei statisztikai profil a Smart Specialisation Strategy (S3) megalapozásához Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Az alábbi statisztikai profil a megye általános, a Smart Specialisation Strategy (S3)-hoz kapcsolódó

Részletesebben

rségi Foglalkoztatási trehozása

rségi Foglalkoztatási trehozása Ajka TérsT rségi Foglalkoztatási Partnerség g létrehozl trehozása és mőködtetése Kedvezményezett: Új Atlantisz Többcélú Kistérségi Társulás Székhely: 8400 Ajka, Szabadság tér 12. Támogatás összege: 20

Részletesebben

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója

Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója Mikro-, Kis- és Középvállalkozások piaci megjelenésének támogatása című pályázat összefoglalója PÁLYÁZAT FŐ PARAMÉTEREI Pályázat neve Pályázat típusa Státusz Pályázat célja Keretösszeg Mikro-, Kis- és

Részletesebben

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok

Dunapataj Nagyközség Önkormányzata által ellátott kötelező és önként vállalt feladatok Dunapataj Nagyközség a által ellátott kötelező és önként vállalt 18/2014.(XI.21.)számú rendelet 2. számú melléklete sorszám Kormányzati funkció Feladat megnevezése Kötelező Önként vállalt Társulás útján

Részletesebben

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2

STATISZTIKAI TÜKÖR. Jelentés a beruházások 2014. évi alakulásáról. Tartalom. 1. Összefoglalás...2. 2. Nemzetközi kitekintés...2 215. április Jelentés a beruházások 214. évi alakulásáról STATISZTIKAI TÜKÖR Tartalom 1. Összefoglalás...2 2. Nemzetközi kitekintés...2 3. Gazdasági környezet...2 4. A beruházások főbb jellemzői...3 5.

Részletesebben

A turizmus szerepe a Mátravidéken

A turizmus szerepe a Mátravidéken gazdálkodás 53. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 460 A turizmus szerepe a vidéken DÁVID LÓRÁNT TÓTH GÉZA Kulcsszavak: turizmus,, idegenforgalmi statisztika. ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK, KÖVETKEZTETÉSEK, JAVASLATOK A településeinek

Részletesebben

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe

Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében. Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Ideiglenesen kijelölt, melegedésre alkalmas ingatlanok Jász-Nagykun-Szolnok megyében Település Létesítmény megnevezése Létesítmény címe Abádszalók Gondozási Központ Kossuth út 6/b. Alattyán Idősek Klubja

Részletesebben

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg:

1.6. Igénybe vehető támogatás minimális és maximális összege: (kötelező adattartalom) Maximum támogatási összeg: LEADER Intézkedési Terv Intézkedések a Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Egyesülete LEADER Helyi Akciócsoport Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának keretében 1. Számú intézkedés 1.1. HVS intézkedés megnevezése:

Részletesebben

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.

Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020. Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1. Területi Operatív Programok tervezése, megyei kilátások 2014-2020 Széchenyi Programirodák létrehozása, működtetése VOP-2.1.4-11-2011-0001 Jogszabályi háttér Ø A területfejlesztésről és a területrendezésről

Részletesebben

Távközlés, internet 2006. III. negyedév

Távközlés, internet 2006. III. negyedév www.ksh.hu A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL LEGFRISSEBB ADATAIBÓL Következik: Előzetes adatok az ipari termelés változásáról 2006. december 7. Közzététel: 2006. december 6. Sorszám: 210. Távközlés, internet

Részletesebben

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN

CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN CIVIL EGYÜTTMŰKÖDÉSI HÁLÓZAT KIALAKÍTÁSA A KULTURÁLIS ALAPÚ TÉRSÉGFEJLESZTÉS ÉRDEKÉBEN A KÖZÉPKORI TEMPLOMOK ÚTJA MENTÉN Kihívások! Területfejlesztési háttér tényezők Határon túlra kerülő centrumok, határokon

Részletesebben

Közép-Dunántúli Régió

Közép-Dunántúli Régió Az innováció-orientált társadalom és gazdaság értelmezése a Közép- Dunántúli Régióban 1 Kovács Tamás Programigazgató Közép-Dunántúli RFÜ Veszprém, 2006. május 31. 2 Terület Lakosság Népsűrűség Városi népesség

Részletesebben

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál

Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Fizetési trendek a magyarországi nemzetközi vállalatoknál Megbízható bérezési adatok a DUIHK 2014 es Bérezési Tanulmányában Jövőre átlagosan négy százalékkal szeretnék a külföldi vállalatok munkavállalóik

Részletesebben

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013

2013. július 2., Szikszó. 25 July 2013 Mintaprojekt az elérhető Európai Uniós források felhasználásának elősegítéséért a hátrányos helyzetű lakosság fenntartható lakhatási körülményeinek és szociális helyzetének javítása érdekében Pécsett 2013.

Részletesebben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben

Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Kocziszky György Egészségügyi klaszterek szerepe a térségi gazdaságfejlesztésben Békéscsaba 2010. február 11. Tartalomjegyzék 1. Mitől egészséges a gazdaság? 2. Milyen gazdasági- és társadalmi súlya van

Részletesebben

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA 2010. JANUÁR MEGAKOM Stratégiai Tanácsadó Iroda, 2010. - 1 - BAKTALÓRÁNTHÁZA VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (Az adatgyűjtés lezárva:

Részletesebben

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés

Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Infrastruktúra fejlesztés és regionális fejlődés Az infrastruktúra fogalmi megközelítés Eredet és jelentés: latin -- alapszerkezet, alépítmény Tartalma: Hálózatok, objektumok, létesítmények, berendezések,

Részletesebben

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen.

Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Az operatív programok pályázati feltételeiről, annak megfeleléséről részletesen. Tematika Háttér és alapfogalmak Operatív programok GINOP Támogatás intenzitás Változások, tapasztalatok Háttér és alapfogalmak

Részletesebben

Nógrád megye bemutatása

Nógrád megye bemutatása Nógrád megye bemutatása Nógrád megye Magyarország legkisebb megyéi közé tartozik, az ország területének mindössze 2,7 százalékát (2.546 km 2 ) foglalja el. A 201.919 fős lakosság az ország népességének

Részletesebben

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai

Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai Az Ipari Parkok szabályozói környezete, és tervezett pályázati forrásai előadó: Radics Ernő Nemzetgazdasági Minisztérium, Ipari és Építésgazdasági Főosztály Tiszaújváros, 2013. november 4. 1 Az Ipari Parkok,

Részletesebben

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET

ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA (ITS) TERVEZET 2015. DECEMBER ÚJFEHÉRTÓ VÁROS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Készült Újfehértó Város Önkormányzatának megbízásából

Részletesebben

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA

MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT. 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA MAGLÓD VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 22/2016. (III.02.) önkormányzati határozattal elfogadott TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA 1 TARTALOMJEGYZÉK 1. JÖVŐKÉP...3 1.1. A jövőképet befolyásoló folyamatok...3 1.2. A jövőkép

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28.

A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben. 2013.november 28. A Somogy Megyei Önkormányzat szerepe a terüle7ejlesztésben 2013.november 28. Megyei önkormányzatterületfejlesztés A megyei önkormányzat területi önkormányzat, amely törvényben meghatározottak szerint területfejlesztési,

Részletesebben

Partnerségi felmérés kérdőíve

Partnerségi felmérés kérdőíve Partnerségi felmérés kérdőíve A Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében a Helyi gazdaság- és közszolgáltatásfejlesztés hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatásával a kőszegi és felső-répcementi

Részletesebben

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása

MTVSZ, 2013.10.01. Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása MTVSZ, 2013.10.01 Versenyképes Közép- Magyarország Operatív Program bemutatása A közép-magyarországi régió és a VEKOP speciális helyzete A KMR és a régió fejlesztését célzó VEKOP speciális helyzete: Párhuzamosan

Részletesebben

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS)

Magyarország közép és hosszú távú élelmiszeripari fejlesztési stratégiája (ÉFS) Előzmények 2010: Az élelmiszeripar fejlesztésére vonatkozó Tézisek kidolgozása 2011: Nemzeti Vidékstratégia Élelmiszer-feldolgozási részstratégia 2011: Kormányzati kezdeményezésre Élelmiszeripar-fejlesztési

Részletesebben

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként

A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként A Maros-völgyi LEADER Egyesület a következő LEADER kritériumokat határozta meg célterületenként Kulturális, sport és szabadidős célú terek kialakítása és fejlesztése Célterület azonosító: 1 021 150 1.

Részletesebben

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA

TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA ÉAOP-6.2.1/K-13-2014-0002 TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJÁNAK ÉS INTEGRÁLT TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJÁNAK MEGALAPOZÓ VIZSGÁLATA BELÜGYMINISZTÉRIUM TISZAVASVÁRI VÁROS TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI

Részletesebben

1. Vezetői Összefoglaló

1. Vezetői Összefoglaló TANULMÁNY A záhonyi térség különleges gazdasági övezete komplex gazdaságfejlesztési programjának összehangolása a térség A Felső-Szabolcsi VKE Helyi Vidékfejlesztési Stratégiájának összehangolása a Záhony

Részletesebben

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM

GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM GAZDASÁGFEJLESZTÉSI OPERATÍV PROGRAM Balogh Balázs regionális igazgató ADITUS Zrt. 1054 Budapest, Báthori u. 3. 1. PRIORITÁS K+F ÉS INNOVÁCIÓ - Gazdaságban hasznosuló ipari kutatás és kísérleti fejlesztés

Részletesebben

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése

Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése Mikro-, kis- és középvállalkozások termelési kapacitásainak bővítése GINOP 1.2.1-15 Célja A hazai ipar fejlesztése érdekében jelen Felhívás célja a kiemelt iparágakban fejleszteni kívánó hazai KKV-k termelési

Részletesebben

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens

Európa e-gazdaságának fejlődése. Bakonyi Péter c. docens Európa e-gazdaságának fejlődése Bakonyi Péter c. docens Definiciók Definiciók Az E-gazdaság fejlődése Európában Az IKT térhódítása miatt a hagyományos gazdaság az E-gazdaság irányába mozdul Az üzleti és

Részletesebben

Kistérségi tervdokumentum

Kistérségi tervdokumentum I. Helyzetelemzés Kistérségi tervdokumentum Gazdasági helyzet A térség alacsony lakosságszáma nem képez elegendő gazdasági potenciált ahhoz, hogy jelentősebb vállalkozások megtelepedjenek a területén,

Részletesebben

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE

INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIA BUDAPEST, VII. KERÜLET ERZSÉBETVÁROS FEJLESZTÉSÉRE Budapest, 2008. június 1 Tartalomjegyzék Vezetői összefoglaló... 3 I. Erzsébetváros szerepe a településhálózatban...

Részletesebben

A logisztika kihívásai a 21. században

A logisztika kihívásai a 21. században A logisztika kihívásai a 21. században fókuszban a forradalmian új, innovatív technológiák megjelenése és alkalmazása a logisztikai megoldásokban Dr. Karmazin György, Ph.D. Szolnoki Főiskola, főiskolai

Részletesebben

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok

KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA. Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok KÉSZÜL NÓGRÁD MEGYE TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓJA Gazdasági helyzetkép, gazdaságfejlesztési prioritások és lehetséges programok TERVDOKUMENTUMOK HIERARCHIÁJA FELADATOK, ÜTEMTERV 2012 2013 társadalmasítás

Részletesebben

Beadás kezdete. Beadás vége

Beadás kezdete. Beadás vége OP Azonosító kód Pályázat címe Keret (Mrd Ft) Beadás kezdete Beadás vége Pályázók köre Támogatás összege Támogatás mértéke GOP- 2009-1.1.2 Kutatás-fejlesztési központok fejlesztése, megerősítése 1,27 2009.08.31

Részletesebben