JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA

Átírás

1 JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Terra Studio Kft június 2.

2 JÁSZBERÉNY VÁROS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁJA Jászberény város Képviselőtestületének megbízásából a dokumentumot készítette: Terra Studio Kft. Területi Kutató Tervező Tanácsadó Iroda 1094 Budapest, Angyal u. 7/A. Tel.: 1/ Fax: 1/ terra95@hu.inter.net Ügyvezető igazgató: Szakmai igazgató, tervező: Projektvezető, tervező: Tervezők: Laky Ildikó Dr. Fürstand Attila (Ph.D.) Dr. Földi Zsuzsa (Ph.D.) Horváth Beáta Sifter Lívia Vancsó Veronika 2

3 TARTALOM TARTALOM... 3 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ JÁSZBERÉNY VÁROS VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A város helye az országos tervekben Jászberény térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye Régiós és megyei szerepkör és településhálózatban betöltött relatív szerep Jászberény, mint kistérségi központ és vonzáskörzet bemutatása A város dinamikája Funkciógazdagság Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS Gazdaság Ágazati szerkezet nemzetgazdasági ágak szerint K+F helyzete Turizmus Helyi gazdaságfejlesztés eszközei Információs társadalom Külső elérhetőség Társadalom Demográfia Képzettség-műveltség Munkanélküliség-foglalkoztatás Egészségi állapot Jövedelmi helyzet Környezet Természeti környezet Környezetállapot Épített környezet Műemlékek helyi építészeti értékek Lakásállomány Települési zöldfelületek Települési infrastruktúra ellátottság közlekedési infrastruktúra Közszolgáltatások Oktatás-nevelés Kultúra Egészségügy Szociális ellátás Tömegközlekedés Hulladékgazdálkodás Víz és csatorna hálózat és szolgáltatás

4 Gáz- elektromos áramellátás VÁROSI SZINTŰ SWOT ANALÍZIS JÁSZBERÉNY VÁROS VÁROSRÉSZ SZINTŰ ÉRTÉKELÉSE VÁROSRÉSZEK LEHATÁROLÁSA A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE ÁTFOGÓ-ÖSSZEHASONLÍTÓ ELEMZÉS Központok és alközpontok meghatározása Városrészek rövid összehasonlító elemzése szegregátumok azonosítása A VÁROSRÉSZEK TERÜLETI MEGKÖZELÍTÉSŰ ELEMZÉSE Városrész 1: Városközpont Városrész 2: Zagyvapart városrész Városrész 3. Érpart városrész Városrész 4. Pelyhespart városrész Városrész 5. Káposztáskert városrész Városrész 6. Hűtő városrész Városrész Portelek városrész Városrész - külterületek STRATÉGIA A VÁROS JÖVŐKÉPE JÖVŐBENI FEJLESZTÉSI IRÁNYOK MEGHATÁROZÁSA éves átfogó cél éves tematikus célok A tematikus célok, célcsoportok és indikátorok összefoglaló táblázata Városrészi célok A STRATÉGIA KOHERENCIÁJA, KONZISZTENCIÁJA Illeszkedés a városfejlesztési koncepcióval és a rendezési tervvel Célrendszer koherenciája Környezeti hatások A város akcióterületei AKCIÓTERÜLETEK HELYE JÁSZBERÉNYBEN A VÁROSRÉSZEK AKCIÓTERÜLETENKÉNTI ÉS EGYÉB TERVEZETT BEAVATKOZÁSAI Városközpont Zagyvapart városrész Érpart városrész Pelyhespart városrész Káposztáskert városrész Hűtő városrész Portelek Külterület Az elsőként megvalósuló akcióterületi fejlesztések priorizálása A STRATÉGIA MEGVALÓSÍTHATÓSÁGA Ingatlangazdálkodási terv Nem fejlesztési jellegű tevékenységek ismertetése Partnerség Szervezeti elvárások Településközi koordináció feladatai Monitoring MELLÉKLETEK

5 4.1 ANTI-SZEGREGÁCIÓS TERV Városrészek lehatárolása és összehasonlító elemzése Általános szociális ellátási háttér Szociális segélyezés városrészek közötti megoszlása Önkormányzati bérlakások Kisebbségi társadalom érdekképviselete Szegregátumok és veszélyeztetett területek Jászberényben A szegregáció térbeli viszonyainak általános elemzése Beazonosított szegregátumok Jászberény városban A szegregátumok részletes elemzése Stratégia Beavatkozási lehetőségek A szegregációt csökkentő beavatkozások ütemezése és forrása Beavatkozás típusonkénti ütemezés KSH szegregációs térkép levélmelléklete IVS TEMATIKÁBAN MEGHATÁROZOTT ADATTÁBLÁK tábla A 2001-es népszámlálás adataiból előállítandó mutatók (KSH) tábla Városrészek és szegregátumok segélyezési mutatói tábla: Általános iskolai közoktatás integráltságának felmérése tábla A település infrastruktúrája EGYÉB INFORMÁCIÓK Jászberény helyi rendelet által védett természeti értékei Helyi védettségre javasolt fák, zöldterületek Országos védettség alatt álló műemlékek Jászberényben Jászberény nem országos műemléki védettségű épületei / lakóépületei / emlékei.176 5

6 VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Integrált Városfejlesztési Stratégia célja, hogy Jászberény város részben a 2007-ben elkészült és jóváhagyott Integrált Városfejlesztési Koncepció és Stratégiai Programra alapozva rendszerezett formában, a szükségletek és lehetőségek összevetésével, városrészekre vonatkozó megközelítésben vegye számba és priorizálja a as tervezési időszakra eső feladatokat. Azokat a köz- és magánszféra által elvégzendő beavatkozásokat, amelyeket Jászberénynek szükséges végrehajtania annak érdekében, hogy a város kihasználva régión belüli relatív kedvező helyzetét fejlődési dinamikáját növelje és a dokumentumban lefektetett céljait elérje. Jászberény Integrált Városfejlesztési Stratégiájának közvetlen előzménye Jászberény Integrált Városfejlesztési Koncepciója és Stratégiai Programja (2007). Ez a dokumentum már megtette a várossal kapcsolatos főbb általános és tematikus megállapításokat, és lefektette azokat a fő fejlesztési elveket, meghatározta azokat a fő fejlesztési irányokat, amelyek az IVS teljes mértékben figyelembe vesz. Míg az előzménynek tekintett dokumentum tematikus rendszerben tárgyalja Jászberény város szükséges beavatkozásait, addig az IVS dokumentum egyebek mellett a feladatok térbeli rendszerezésére vállalkozik, nevesítve az egyes városrészek fő fejlesztési céljait és beavatkozásait. A dokumentum másik fő megalapozója és információs háttéranyaga a város 2007-ben elfogadott Rendezési (szerkezeti) Terve. A város és a városrészek társadalmi és épített környezetet érintő helyzetelemzésének, valamint a szegregációs tendenciák megállapításának alapja a KSH által rendelkezésre bocsátott adatbázis, amelynek városrész szintű másodelemzése a dokumentum újszerű eleme a korábbi tervezési dokumentumok helyzetértékelő részeihez viszonyítva. Az IVS helyzetértékelése az útmutató 1 figyelembe vételével, az ott megadott adattípusok elemzésével készült, ami megerősítette a dokumentációs előzményben egy évvel korábban tett megállapításokat. A városrész szintű elemzés mindenképpen újdonságként szerepel az IVS-ben, adatszerűen 2001-es helyzetet rögzít, ugyanakkor az egyéb módon rögzíthető aktuális helyzet részletes feltárásra került. Az IVS helyzetértékelő és stratégiai részéhez egyaránt figyelembe vételre kerültek a szakértőkkel készített interjúk (2007, 2008), a civil szervezetek és a vállalkozói szféra képviselőinek korábban és a dokumentum készítése kapcsán megfogalmazott véleménye és igényei. 1 Városrehabilitáció ban Kézikönyv Városok számára (ÖTM, 2007) 6

7 Az IVS használhatóságát jelentősen befolyásolja annak útmutató szerinti átlátható felépítése. A teljes, májusában véglegesített dokumentáció három részből áll: Jászberény város Integrált Városfejlesztési Stratégiája ; az ehhez szorosan kapcsolódó IVS Antiszegregációs terv és végül a városközpontra (1. számú akcióterület) vonatkozó Akcióterületi terv, amely az EAOP D pályázat alapdokumentációja (tulajdonképpeni megvalósíthatósági tanulmánya). Az Integrált Városfejlesztési Stratégia fő tartalmi elemei a város egészére vonatkozó helyzetértékelés, a városrészekre vonatkozó helyzetértékelés, illetve azok összehasonlító elemzése és a stratégiai fejezet. A stratégiai fejezet tartalmazza Jászberény ra vonatkozó céljait városi és városrészi szinten, az akcióterületek kijelölését, illetve a városrészek akcióterületeire és az azokon kívül eső területekre tervezett beavatkozásait, projektjeit. A stratégia zárófejezete az IVS végrehajtását lehetővé tevő feltételrendszerrel foglalkozik. Az IVS priorizálja a városban végrehajtandó fejlesztési tevékenységeket, nevesítve olyan kulcsfontosságú beavatkozásokat, mint a városközpont funkcióbővítése, a Beszállítói Tudásközpont létrehozása és fejlesztése, turisztikai és rekreációs célú beavatkozások. Az IVS stratégia ugyanakkor figyelmet fordít azokra az élhetőséget befolyásoló fejlesztésekre is, amelyek a város lakóinak hétköznapjait befolyásolják és hozzájárulnak a népességmegtartó képesség javításához. Az IVS dokumentuma nevesíti a városrészekben aktuális beavatkozásokat, amelyek hozzájárulnak a városi szintű célok megvalósulásához és javítják az adott városrész lakóinak életkörülményeit. Az IVS kiemelt feladata a város hátrányos helyzetű népessége számára az esélyegyenlőség biztosítása és területi koncentrációik (szegregátumaik) oldása, valamint azok kialakulásának megakadályozása. Az IVS a KSH adatszolgáltatás alapján nevesíti a szegregátumok kritériumainak megfelelő területeket és az Anti-szegregációs tervben meghatározza a város által végrehajtandó beavatkozások körét és részletezi a beavatkozások kivitelezésére vonatkozó feltételrendszert. Jászberény Integrált Városfejlesztési Stratégiájának teljes dokumentációja (2007-ben készített előzményével együtt!) a városfejlesztési tevékenységek ra vonatkozó alapdokumentuma, amely segítségével a város a további akciótervi időszakokban fejlesztési forrásokra pályázhat. Hasonlóan dokumentált előzményéhez, az IVS is egy rugalmas rendszert képvisel, azaz az esetlegesen megváltozó prioritások és igények szerint időszakonként módosítható. A fejlesztési beavatkozások ugyanakkor olyan módon kerültek beemelésre, hogy azok sorrendisége az éppen adott szükségleteknek és forrásszerzési lehetőségeknek megfelelően módosítható. Jászberény város határozott célja, hogy a dokumentumban megjelenített fejlesztési elemek közül minél több megvalósításra kerüljön, együttműködve a Régióval, a térségi településekkel, de mindenekelőtt Jászberény város lakosságával. 7

8 1 JÁSZBERÉNY VÁROS VÁROSI LÉPTÉKŰ HELYZETÉRTÉKELÉSE 1.1 A VÁROS SZEREPÉNEK MEGHATÁROZÁSA A TELEPÜLÉSHÁLÓZATBAN A város helye az országos tervekben Az Országos Területrendezési Terv-ben szereplő a Jászberényt érintő, országos jelentőségű fejlesztéseket (2003) az 1. ábra mutatja. Jászberény 1.1 ábra Jászberény helye az Országos Területrendezési Tervben (2003) Forrás: OTRT, Jászberény térségi szerepkörei, feladatai és városhierarchiában elfoglalt helye Régiós és megyei szerepkör és településhálózatban betöltött relatív szerep Jászberény helyzetét Magyarország településhálózatában, illetve központrendszerében elsősorban az átmenetiség jellemzi. Amennyiben az országban, mint gazdasági térben tekintjük a város helyzetét azt belső periférikus elhelyezkedéssel jellemezhetjük. A város átmeneti helyzete kétféleképpen értelmezhető. Az egyik, hogy a város a kis településsűrűségű, viszonylag nagy lélekszámú, hagyományosan elsősorban mezőgazdasági tevékenységű településekkel jellemezhető alföldi terület és a nagy 8

9 településsűrűségű, átlagosan jóval alacsonyabb lélekszámú, hagyományosan polgárosultabb hegyvidéki térség közötti átmeneti sáv déli részén található. Ez az átmeneti sáv fizikai értelemben sokkal inkább az alföldi településhálózatra emlékeztet, ugyanakkor társadalma korán és nagyobb mértékben polgárosodott, hasonlóan az északi területekhez. Az ipari fejlődés a 20. század második felében felgyorsult. Az átmenetiség másik aspektusa kevésbé természetföldrajzi összefüggésű, jóval inkább a magyarországi településhálózat mono-centrikus (Budapest központú) voltával hozható összefüggésbe. Az Alföld irányában Jászberény átmeneti helyzetben van a Budapesti Agglomeráció sűrű nagy település és népsűrűséggel jellemezhető területe és az Alföld már említett eltérő habitusú településhálózattal jellemezhető területe között. Jászberény esetében a főváros hatása már kevésbé érezhető, mint az agglomeráció városi településein, pl. Gödöllőn, mégis a város sokkal inkább a főváros vonzásába tartozik, mint Szolnok megyeszékhelyébe. Jászberény az Észak-Alföldi Régión belül szintén periférikus helyzetben van, a régióközpont Debrecen távolsága jóval meghaladja a fővárosét (útvonaltól függően km). Budapest országos súlya a településhálózat fejlődésében a természeti adottságoktól és ezzel településhálózati jellemzőktől függően attól km-es sávban jelölt ki egy olyan központok által alkotott gyűrűt, amelynek Jászberény is eleme. Jászberény belső periférikus helyzete tehát a Budapesttől való relatív távolságától, illetve abból a tényből fakad, hogy nem főközlekedési utak által kijelölt gazdasági tengelyek mentén fekszik. Jász-Nagykun-Szolnok megye 17 városa között Jászberény lakosságszámát tekintve a második helyet foglalja el Szolnok MJV-t követően. Ez a kiemelt pozíció a lakosságszámon túl olyan fajlagos mutatókban is jelentkezik, ami a város gazdasági súlyára, megyei és régiós szintű kiemelt gazdasági pólus voltára utal. Ilyen mutatók, pl. a vállalkozói aktivitás, illetve az egy főre eső SZJA összege (lásd dinamika elemzés alfejezet) Jászberény, mint kistérségi központ és vonzáskörzet bemutatása A Jászsági Többcélú Társulásnak, ezzel a kistérségi léptékű összefogásnak több éves hagyománya van a térségben. Az első együttműködés a Jászsági Önkormányzatok Érdekképviseleti Szövetsége (JÖSZ) néven alakult meg 1991-ben 18 taggal ban Jászsági Területfejlesztési Önkormányzati Társulás (JTÖT) néven alakult meg az a szervezet, amely már képviselettel rendelkezett a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területfejlesztési Tanácsban. Ezek az előszervezetek a Jászsági Többcélú Társulás (JTT) szeptember 20.-i létrejötte után nem sokkal megszűntek. A JTT megalakuláskor 17, majd Jászladány csatlakozásával (november 3.) 18 tagú társulás július 1.-től lát el tényleges kötelező és választható társulási feladatokat. A társulás központja Jászberény és itt működik a társulás munkaszervezete is. A társulás által felvállalt feladatok: 1. oktatás és nevelés 9

10 2. szociális és gyermekjóléti feladatok (jelzőrendszer, támogató szolgálat, közösségi ellátás) 3. egészségügy 4. területfejlesztés 5. környezet- és természetvédelem, hulladékkezelés 6. gazdaság- és turizmusfejlesztés 7. belső ellenőrzés A Jászsági Többcélú Társuláshoz tartozó falusi települések: Alattyán, Jánoshida, Jászágó, Jászalsószentgyörgy, Jászboldogháza, Jászdózsa, Jászfelsőszentgyörgy, Jásziván, Jászjákóhalma, Jászkisér, Jászladány, Jászszentandrás, Jásztelek, Pusztamonostor A Jászsági Többcélú Társuláshoz tartozó városi települések: Jászapáti, Jászárokszállás, Jászberény, Jászfényszaru A társulás Jászsági fejlesztési koncepció, stratégiai és operatív program címmel készítette el programját a as időszakra, amelyben elemzésre kerül a kistérség települései együttműködésének lehetősége a legkülönfélébb szakterületeken (pl. intézményi ellátás, turizmus). A kistérség városi rangú települései közül mind a négynek jelentős mikrotérségi (csak néhány települést érintő), illetve egész kistérségre kiterjedő feladatai vannak. Gazdasági jelentőségük messze túlnyúlik a kistérség határain. Együttesen rendkívüli gazdasági potenciált képviselnek, ami indokolja a Jász városok szorosabb együttműködését a feladat ellátás és egyéb gazdasági növekedést indukáló tevékenységek területén. A kistérségi központ Jászberény, Területi jelentőségű intézményei az egészségügy és a középfokú oktatás (szakképzés), elsőfokú építésügyi hatóság terén jelentősek. A város fontos ingázási gócpont: cégei és vállalkozásainak vonzáskörzete a kistérségi határon messze túlterjed. Itt található a kistérségi menedzsment irodája, Jászberényben van kistérségi feladat-ellátási körbe tarozó Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat 1.számú szakmai centrum (a három szakmai központ közül); Támogató Szolgálat: januárjától a Jászsági Többcélú Kistérségi Társuláson belül a 18 település részvételével történik az ellátás, amit a Jászsági Támogató Szolgálat biztosít 4 szakmai központtal, ebből egy Jászberényben van; Jelzőrendszeres segítségnyújtás ellátása januárjától a Jászsági Többcélú Kistérségi Társuláson belül a 18 település részvételével történik. Központja Jászberényben az Egyesített Szociális Intézményen belül van. Jászberény négy település háziorvosi ügyeletét biztosítja. A városok (és a kistérség egyéb településeinek) együttműködésének területei: Térségmarketing-városmarketing (befektetővonzást célzó és turisztikai marketing) Turisztikai fejlesztések (tematikus útvonalak) Középfokú képzési intézmények együttműködése térségi szakképzési hálózat 10

11 Lakó népesség 1990 Lakó népesség 2001 Lakó népesség 2006 Népesség szám változás Népesség szám változás Részesedés a kistérség népességéből ban Lakásállomány 2001 Lakásállomány 2006 Lakásállomány változás Működő egyéni vállalkozások száma 1999 Működő egyéni vállalkozások száma 2004 Változás működő egyéni vállalkozások számában Működő társas vállalkozás ok száma 1999 Működő társas vállalkozás ok száma 2004 Jászberény ,0 97,1 46, , , Alattyán ,0 103,0 3, , , Jánoshida ,0 99,1 4, , , Jászágó ,4 101,1 1, , ,2 0 4 Jászalsószentgyörgy ,7 98,6 6, , , Jászapáti ,9 97,3 15, , , Jászárokszállás ,8 98,2 13, , , Jászboldogháza ,2 95,3 2, , , Jászdózsa ,7 99,9 3, , , Jászfelsőszentgyörgy ,7 103,3 3, , ,1 6 9 Jászfényszaru ,6 99,7 9, , , Jászivány ,6 95,4 0, , ,7 1 1 Jászjákóhalma ,2 99,9 5, , , Jászkisér ,2 96,6 9, , , Jászladány ,1 97,4 10, , , Jászszentandrás ,5 95,7 4, , , Jásztelek ,3 97,0 2, , , Pusztamonostor ,8 97,0 2, , , Jászberényi kistérség ,7 98,2 100, , , táblázat A Jászberényi kistérség (egyben Jászberény vonzáskörzete) települései és azok alapjellemzői Forrás: Népszámlálás, 2001.; Jász-Nagykun Szolnok megye Statisztikai Évkönyve 2006.; KSH, T-STAR 2005.

12 1.2 ábra Jászberény nagytérségi kontextusa Forrás: Terra Studio Kft. 12

13 Jászberény gazdasági jelentősége és vonzáskörzete túlmutat a jelenleg köré szerveződő 17 település által alkotott kistérség keretein. Ez elsősorban gazdasági és munkaerőfoglalkoztatási szempontból érvényesül. A városban található jelentős foglalkoztatók (különösképpen az Electrolux Lehel Hűtőgépgyár Kft.) a kistérségi határokon jóval túlnyúló területről foglalkoztatnak munkaerőt. Ez a vonzáskörzet dél-keleti irányban esetenként egészen Tiszafüred térségéig is elér. A város ad otthont a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészettudományi Karának, amelynek vonzáskörzete messze túl terjed a kistérségi határokon, elsősorban Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékre koncentrálódik, de az intézmény természetszerűleg országos beiskolázással rendelkezik A város dinamikája Egy város dinamikája többféle indikátor mentén vizsgálható. Dinamikusnak nevezhető az a település, ahol a népességnövekedés mellett a lakásállomány és a vállalkozási aktivitás is növekvő tendenciát mutat. A városok dinamikája relatív, mindenképpen azok területi kontextusában értelmezhető, azaz egy hátrányosabb helyzetű területen a népességszám stagnálása vagy környezetéhez képest lassúbb csökkenése is relatív magasabb dinamizmusra utal ábra Az állandó népesség változása 1870 és 2006 között Jászberényben (fő) Forrás: KSH Népszámlálás és Jász Nagykun Szolnok Megye Statisztikai Évkönyve Jászberény népességdinamikája gazdasági jelentőségének és területi szerepkörének megfelelően alakult az elmúlt kb. másfél évszázadban (1.3 ábra). Ennek megfelelően a város állandó népessége a fokozatos növekedés során 1920-ban már meghaladta a 30 ezer főt. A következő években a népességszám azonban csökkenésnek indult egy kisebb 13

14 megtorpanással egészen 1949-ig, amikor már csak fő lakta. Az 1949-es az 1920-as állandó népesség csupán 90%-a volt. Az 1950-es éveket követően a gyors gazdasági fejlődésnek köszönhetően ismét növekedésnek indult a város lélekszáma és 1980-ra elérte az eddigi legmagasabb értéket, a főt. Ettől az évtől kezdve ismét csökkenés vette kezdetét, ami a 2006-os állapot szerint még továbbra tart, viszont az ezredforduló óta mérséklődött. Az utóbbi évek ( ) népességdinamikája alapján a csökkenés mértéke 97,8% volt, ami az országos (98,8%) értékhez képest kedvezőtlenebb. Jászberény Polgármesteri Hivatalának népesség-nyilvántartásból származó adatközlése szerint 2007 decemberében fő élt a városban, ami májusáig tovább csökkent főre. A város gazdasági dinamikája egyebek mellett a gazdasági szervezetek, azon belül is elsősorban a működő vállalkozások számának változásában nyilvánul meg. Jászberényben 1999 után (1.2 táblázat) a működő vállalkozások száma nem nőtt egyenletesen az évek során. A évi visszaesés után 2003-tól ismét csökkenő tendenciát mutat. Ezek a visszaesések az egyéni vállalkozások számának fogyásával magyarázhatók. Míg a működő egyéni vállalkozások száma 2000-ben kulminált, azóta abszolút és relatív értelemben (összes működő vállalkozáson belül) is csökkent. Ugyanakkor a működő társas vállalkozások száma folyamatosan nőtt és egyre nagyobb részarányt képviselt a vállalkozások között Működő egyéni vállalkozások Működő társas vállakozások Működő vállalkozások összesen táblázat Működő vállalkozások száma Jászberényben között Forrás: T-STAR Összességében elmondható, hogy a gazdasági dinamikát mutató vállalkozói aktivitás Jászberényben a 2001-es visszaesést leszámítva 2004-ig javuló képet mutatott. A munkanélküliség szintén a gazdasági dinamika egyik indikátora. Jászberény esetében ez viszonylag kedvezőnek mondható, a megyei és az országos értékhez képest jóval alacsonyabb, így a megyén belül kedvező helyzetben van. (1.3 táblázat) Jászberény Jász-Nagykun-Szolnok megye Relatív Relatív 3,7 9,46 3,32 8,81 2,9 7,2 2,91 7,23 3,53 7,31 4,4 8,37 3,86 8,12 3,53 7,88 3,59 8,46 Területi Területi 0,53 1,36 0,52 1,38 0,51 1,27 0,51 1,26 0,59 1,23 0,67 1,28 0,58 1,23 0,54 1,2 0,51 1,2 Magyarország Relatív 6,95 6,38 5,68 5,73 5,95 6,56 6,62 6,59 7, táblázat A munkanélküliség területi és relatív mutatója Jászberényben, Jász-Nagykun-Szolnok megyében és Magyarországon januári hónapjaiban 3. Forrás: településsoros munkanélküliségi adatok 2 A tematikában adatforrásként jelölt KSH T-STAR adatbázis csak 2004-ig rögzítette a települések szintjén a működő vállalkozások számát. 3 A táblázat december hónapi adatokat tartalmaz, amely az év során jellemzően a legmagasabb értékekkel bír. 14

15 Jászberény munkanélküliségi területi mutatója 4 az elmúlt hét évben nagyjából stabil és alacsony értékű volt. Ez alól csak a 2005-ös év kivétel, amikor a többi évhez képest kiugróan magas érték jelentkezett. Ekkor a relatív mutató 5 értéke (4,4) is magas volt tól ismételt csökkenés vette kezdetét Funkciógazdagság A középvárosok sajátossága (különösen a kis várossűrűségű, központhiányos területeken), hogy funkciójukkal saját lakosságuk alap-, illetve saját és vonzáskörzetük lakosságának középszintű ellátásáról is képesek gondoskodni. Jászberény város lakosságának alapfokú ellátását minden intézménytípus, szolgáltató, illetve igazgatási funkció tekintetében kielégíti (egészségügyi alapellátás, óvoda, általános iskola, szociális és gyermekvédelmi alapellátás, kiskereskedelem stb.). A városban egy önkormányzati (Városi Óvodai Intézmény, 11 tagóvodával és egy Jászberényen kívüli társulási óvodával), egy alapítványi és egy egyházi fenntartású óvoda működik. A város általános iskolai oktatása két önkormányzati (a Belvárosi Általános Iskola és a Gr. Apponyi Albert Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény), egy egyházi (Nagyboldogasszony Kéttannyelvű Katolikus Általános Iskola) és a SZIE JFK Gyakorló Általános Iskolájában folyik. A városban működik a Palotás János Zeneiskola (önkormányzati fenntartásban) és a Viganó Alapfokú Művészeti Iskola, amely a Folklór Kulturális Közalapítvány fenntartásában működik. A Jászberényben működő Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó Nagytemplom utca 1. alatt található, de szolgáltatása a Jászsági Többcélú Társulásban részt vevő településekre is kiterjed. A Nevelési és Pályaválasztási Tanácsadó feladat-ellátási megállapodásban van a Társulással. Az egészségügyi alapszolgáltatás 13 háziorvosi, 5 gyermekorvosi, 1 ifjúsági orvosi, 7 fogorvosi és 12 védőnői körzetben zajlik. Működési helyei a városban viszonylag koncentráltan helyezkednek el, de a szolgáltatást végző telephelyek fizikai elérhetősége kedvező. Az alapfokú szociális ellátás kevésbé intézményhez, mint szolgáltatásszervezéshez kötött, ezek elérhetőségét a város mobil szolgáltatásokkal biztosítja. Az Egyesített Gondozási Központ a városközpontban a Lehel vezér tér 2.-ben, a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat a Lehel vezér tér 9-ben működik. 4 Területi mutató: a regisztrált munkanélküliek a munkavállalói korú népesség %-ában. 5 Relatív mutató: a területi mutató országos átlaghoz viszonyított aránya 15

16 A város funkciógazdagságának elemzése és értékelése a középfokú városi funkciók vizsgálatával válik teljessé. Jászberény városban a középfokú funkciók közül minden megtalálható, beleértve a bíróság, körzeti földhivatal, ANTSZ kirendeltségét is. A városi szolgáltató funkciók közé sorolt középfokú intézmények közül a városban található két önkormányzati gazdasági társaság (működtetés és vagyonkezelés) által fenntartott Jászberényi Szent Erzsébet Kórház (alapellátással egyesített) és Jászberény Város Idősek Otthona (Hatvani út 35.). A város középfokú oktatási intézményei közül, amelyek mindegyike városi és térségi beiskolázású három önkormányzati fenntartású: ezek a Lehel vezér Gimnázium, a Klapka György Szakközép és Szakiskola, a Liska József Erősáramú Szakközépiskola és Gimnázium. A városban egy ugyancsak térségi beiskolázású alapítványi középiskola működik, a Terplán Zénó Műszaki és Közgazdasági Szakképző Iskola. A város ad otthont a Szent István Egyetem Alkalmazott Bölcsészettudományi Karának, amely korábban Jászberényi Tanítóképző Főiskola néven, kiemelt felsőfokú funkcióként országos hírnevet szerzett a városnak. Az intézmény vonzáskörzete messze túl terjed a kistérségi határokon, első sorban Pest, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok megyékre terjed ki. A város kulturális rendezvényei és kulturális élete elsősorban a Déryné Művelődi Központ szervezésében bonyolódik, több helyszínen. Ezen helyszínek egyike az intézmény főépülete a Déryné Művelődési Központ - Lehel Klub. Ez az épület ad helyet a kulturális intézmény menedzsmentjének és a városi Tourinform Iroda is itt található, ami a DMK keretein belül szakfeladatként működik. A DMK másik jelentős tagintézménye az Ifjúsági Ház, amely a Városi Könyvtár és Információs Központ mellett található (Bercsényi utca) ban a DMKhoz kapcsolódott a Civil Ház, amely a Kossuth út 58. szám alatt található. Kulturális programok további helyszíne a Városi-Zagyva partján található Lehel Mozi. A város nyári rendezvényeinek helyszíne a Déryné Művelődési Központhoz tartozó Szabadtéri színpad, amely a város központjához közel található, a Riszner sétányon. A kulturális közművelődési intézmények mindegyike városi és kistérségi jelentőségű, ugyanakkor az év több szakaszában országos jelentőségű rendezvényeknek is helyet adnak. A városban két jelentősebb gyűjtemény található: az egyik a Jász Múzeum, amely a városközpontban, a Táncsics Mihály utcában található és olyan nemzeti értékeknek ad helyet, mint a Lehel kürtje, emellett nagy figyelmet szentel a Jász örökség és hagyományok bemutatására is. A másik jelentős városi gyűjtemény a Hamza Múzeum Alapítvány működtetésében lévő, két állandó kiállítással működő Hamza Múzeum. A speciális funkciók közül a városban a turizmus és kapcsolódó szolgáltatásai nevesíthetők. A fent említett múzeumok ilyen jellegű vonzerőt jelentenek. A városi fürdők (Városközpont és a Hűtő városrészben található) vonzása a városra és térségi vonzáskörzetére terjed ki, de természetesen látogatják azokat egyéb hazai és külföldi turisták is. A fürdők fejlesztése, azaz 16

17 infrastrukturális és szolgáltató hátterük javítása a város egyik ambíciója, amiben számít a magántőke részvételére. A városi kereskedelmi szolgáltatásokra jellemző, hogy a városban megfelelő számú szakbolt ugyan van, de a lakosság általános tapasztalata szerint választékot igazán Budapesten találnak a vásárlók. Jászberényben a jelentős és magas termelékenységű ipari potenciál visszatükröződik a szolgáltatások piacorientált szegmenseiben is: látványos és jellemző a bankfiókok és autószalonok igen nagy bősége szinte minden hazai bank és autómárka képviselteti magát. Másrészt viszont a magas szintű üzleti környezet elemeiből hiányoznak a színvonalas szálláshelyek és vendéglátóhelyek, az üzletemberek találkozásának fórumai, a rendezvényhelyszínek. A város közlekedési hálózatban és szolgáltatásokban betöltött funkcióira jellemző, hogy a városközpontban található autóbusz-állomás és az innen induló és érkező járatok biztosítják a kapcsolatot a vonzáskörzet településeivel. A várost érintő vasútvonal a korábbinál kisebb forgalmat bonyolít le, ugyanakkor továbbra is fontos a város országos hálózatokon belüli szerepével és elérhetőségi jellemzőivel összefüggésben. Jászberény funkciógazdagságáról összességében elmondható, hogy a város a középfokú ellátási funkciók intézményi formáival rendelkezik és mindezen túl felsőfokú (felsőoktatás) funkciója is van. A város felkészült saját és térsége lakosságának ellátására, ugyanakkor az egyes funkciók minőségi paraméterei bizonyos esetekben kívánnivalót hagynak maguk után. A város funkciógazdagságát és főleg ennek minőségi paramétereit hivatott javítani a város IVS-ben vázolt fejlesztési stratégiája. Amelyben a versenyképes gazdaság ismérvén a kutató fejlesztő tevékenységen és a kapcsolódó minőségi szolgáltatásokon túl az intézményi, kereskedelmi, rekreációs és turisztikai funkciók bővítse is napirenden van. Ennek fizikai koncentrációja részben városközpontban, részben az akcióterületként is szerepeltetett alközpontokban található Foglalkoztatási szerepkör szerinti várostípus Jászberény 19 és 20. század fordulójára tehető viszonylagos prosperitásnak alapját a mezőgazdaság fejlettségi színvonala jelentette. A város elsősorban tehát mezővárosként volt ismert, ez adta a lakosság legnagyobb részének megélhetését: A kapitalista modernizáció idején az ipar robbanásszerű terjedésének korszakában a feldolgozóipar térhódítása indult meg. A város központi szerepköréből adódóan a kereskedelem és iparosság szintén jelentős hangsúllyal szerepelt a népesség foglalkozási struktúrájában. Az addig jellemzően mezőgazdasági városban az 1950-es években jöttek létre az első jelentősebb ipari nagyüzemek. Ekkor kezdte meg működését Jászberény mai napig legjelentősebb és legismertebb üzeme, a LEHEL Hűtőgépgyár is. A hatvanas évek magyar 17

18 háztartásainak valóságos luxustárgyai voltak a Lehel hűtőszekrények, a szocialista ipar büszkeségei. A 90-es évek gazdasági társadalmi átalakulása a Lehel Hűtőgépgyár értékesítésének és további működtetésének, valamint a helyi vállalkozások megerősödésének köszönhetően csak átmenetileg járt drasztikus következményekkel, de nem okozta a helyi társadalom szélsőséges lesüllyedését (ahogy az az Alföld számos hasonló nagyságrendű településén történt). A város foglalkoztatási szerepkörében magán viseli gazdaságának karakterisztikus jegyeit, amelyben a mezőgazdaságban foglalkoztatottak aránya elenyésző, szemben a termelő ágazatokkal és szolgáltatásokkal. A város célja, hogy funkcionális szerepkörében hagyományos értékeit megtartva és a K+F és magasabb hozzáadott értéket termelő ágazatok arányát növelve a turisztikai és szolgáltató jelleg erősödjön a város lakosságának foglalkoztatási struktúrájában. 1.2 A VÁROS EGÉSZÉRE VONATKOZÓ HELYZETÉRTÉKELÉS Gazdaság Jászberény és térsége országos jelentőségű gazdasági potenciállal rendelkezik, a rendszerváltástól kezdődően a külföldi működőtőke befektetők kedvelt célpontja volt. A térség gazdasági potenciálja alapvetően Jászberény városára koncentrálódik, ahol a kistérség vállalkozásainak jelentős hányada működik. A város gazdasági fejlettségét alapjában véve meghatározta kedvező fekvése, ugyanis a fővárosból egy óra alatt elérhető. Ennek köszönhető, hogy Jászberényben nem csupán termelőegységek találhatók, hanem olyan cégközponti funkciók is megjelentek, amelyek jellemzően a fővárosban, vagy régióközpontokban szoktak koncentrálódni. (Ilyen pl. az Electrolux, amelynek kelet-európai központja működik itt.) A város domináns ágazata a szolgáltatás, ezen belül pedig leginkább a kereskedelem és javítás volt. A szolgáltatások mellett azonban az ipar jelenléte is számottevő. Itt elsősorban a feldolgozóipar (gép-, járműipar) és az építőipar volt jelentős. A város gazdaságára legkevésbé a mezőgazdaság jellemző. Jászberényben a működő vállalkozások száma a 1.4. ábrán bemutatott tendencia szerint alakult az elmúlt években. A növekedés - a 2001-es visszaesés mellett ban érte el csúcsát (2296 db). Ettől az évtől fokozatos csökkenés figyelhető meg. Az általános tendencia azonban a bővülés felé mutat. 18

19 Ágazati szerkezet nemzetgazdasági ágak szerint ábra Működő vállalkozások Jászberényben Forrás: T-STAR adatbázis 2005 Jászberényben a vállalkozások nemzetgazdasági ágak szerinti megoszlása 1999 és 2005 viszonylatában kerül összehasonlításra. Jászberényben 1999-ben a vállalkozások száma 1792 volt míg 2005-ben 1816 (KSH, T-STAR). Ez a növekedés nem jelentős, ezért a nemzetgazdasági ágak szerint, azok belső arányát tekintve jelentős változások nem következtek be a hat év során. A három fő szektor közül egyedül a szolgáltatás az, melynek az aránya nőtt. Ezen belül az ingatlanügyek-gazdasági szolgáltatás, mint nemzetgazdasági ág aránya nőtt a leginkább (5%-ponttal), melyhez hasonlóan a kereskedelem, javítás értéke is javult (3%-ponttal). A szállítás, raktározás és posta tevékenység esetében történt változás csökkenés (1%-pont) volt. A szekunder szektoron belül csupán az építőipar szerepe nőtt valamelyest (1%-ponttal), a bányászat-feldolgozóipar területén csökkenés történt (2%-pont). A mezőgazdaságot és a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területét stagnálás jellemezte. 19

20 1999 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 23% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás 17% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 7% Építőipar 10% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6% Kereskedelem, javítás 32% 2005 Ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás 28% Mezőgazdaság, vadgazdálkodás, erdőgazdálkodás, halászat 5% Bányászat, feldolgozóipar, villamosenergia, gáz-, vízellátás 15% Szállítás, raktározás, posta, távközlés 6% Építőipar 11% Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás 6% Kereskedelem, javítás 29% 1.5 ábra A vállalkozások számának megoszlása nemzetgazdasági áganként Forrás: KSH-T-STAR adatbázis, Mezőgazdaság Jászberény gazdasági szektorai közül a mezőgazdaság részesedése elenyésző. A növénytermesztésen belül a szántók aránya a legnagyobb ( ha), melyet fele-fele arányban művelnek társas (5 db), valamint egyéni (400) vállalkozók és őstermelők. A szántóföldi termelés során elsősorban búzát (3400 ha), napraforgót (2500 ha), kukoricát (1200 ha) és repcét (7-800 ha) termesztenek. Ez utóbbi termőterülete a napraforgó termőterületének rovására évek óta növekedni látszik. A gyümölcstermesztés terén a fóliás, csepegtetős rendszerrel termelt görögdinnye emelhető ki, mint a legtermelékenyebb gyümölcs, amit kb. 200 hektáron termelnek. A város egyébiránt kiterjedtebb gyümölcsössel nem rendelkezik, csupán az Újerdő területén terem kb haon szőlő. A Neszűr zártkerti hagyományos gyümölcs és szőlőkultúrája teljesen elhalt. Erdőművelés három erdőbirtokosság keretében (Töttevényi, Porteleki, és Zagyvamenti), de több ezer hektáron folyik. A területen egy vadásztársaság van, a Lehel Vadásztársaság, 20