Az Occidens-Express magyar utasai
|
|
- István Barna
- 8 évvel ezelőtt
- Látták:
Átírás
1 Csepeli György Az Occidens-Express magyar utasai Az állítólag oly áhított rendszerváltozást panaszáradat, össznépi elkeseredettség, páratlan negativizmus követte a magyar közvéleményben. Az es annus mirabilis elmúltával hosszantartó macskajaj hangzott fel Magyarországon, melyen az sem változtatott, hogy ben sikeres kormánycsere, 180 fokos politikai-ideológiai változás ment végbe éppen az elkeseredettek és frusztráltak szavazatai segítségével. Szelényi Iván, a Los Angelesben élő magyar szociológus a rendszerváltozást a mohácsi vésszel, a második világháború elvesztésével hasonlította össze. A közvéleménykutatások adatai jól láthatóan alátámasztják a fenti megállapításokat. A rendszerváltozás hetedik évében megkérdezettek 75 százaléka szerint a dolgok rossz irányba mennek Magyarországon. A demokrácia fejlődésével szemben elégedetlenségének adott hangot 73 százalék. A megkérdezettek 72 százaléka szerint háztartása helyzete rosszabb lett, s 53 százalék további romlásra számít. Súlyosbítja a helyzetet, hogy öt évvel korábban a rendszerváltozásról negatív bizonyítványt kiállítók aránya lényegesen kisebb volt. A megkérdezettek 47 százaléka vélte 1991-ben úgy, hogy a dolgok rossz irányba mennek, 60 százalék volt elégedetlen a demokrácia fejlődésével. A saját háztartás anyagi helyzetének romlását 63 százalék észlelte, s csak 39 százalék számított romlásra. 1 Nem tudható, hogy a közvélemény vagy a közvéleménykutatók farkasvaksága a felelős inkább azért, hogy a rendszerváltozás negatív következményeivel a rendszerváltozás pozitív következményei esélytelenül versenyeznek a posztszocializmusra vonatkozó attitűd megformálásáért vívott kommunikációs harcban. A rendszerváltozást elmarasztalók között láthatóan senkinek sem jut eszébe, hogy mi történt volna a magyar társadalommal a rendszerváltozás elmaradása esetében. Hogyan élte volna meg a most csalódott tömeg azt a teljes gazdasági-politikai és ideológiai csődöt, melynek kérlelhetetlen közelsége végül is kikényszerítette a rendszerváltozást? A rendszerváltozást követően kialakult a plurális demokrácia intézményrendszere, létrejöttek a helyi önkormányzatok, szabaddá vált a tömegkommunikáció, teljessé vált a vallás- és lelkiismereti szabadság, védhetővé váltak a kisebbségi lét hátrányai által fenyegetett emberi jogok. A közvéleménykutatások tükrébe tekintve úgy tűnik, hogy ez a minden túlzás nélkül forradalminak minősíthető változás mintha meg sem történt volna. A közvélemény nem maradt észrevétlen a magyar társadalmat mélyrehatóan átformáló privatizációs fordulat mellett, melyet a nemzetközi tőke közép-kelet-európai mércék szerint igen nagyarányú behatolása követett. Az értékelés azonban negatív. A posztszocialista 1 Lengyel E., Tóth A., Vinczellér E Magyar és közép-kelet-európai lakossági vélemények gazdaságról, politikáról és az európai együttműködésről 1996-ban. In Kurtán, S., Sándor, P., Vass, L. (szerk) Magyarország politikai évkönyve
2 polgárok, mint egykor az Ady versből ismert zsellérek a grófi szérűt, siratják a szocialista tulajdont. Ugyanakkor senki sem kérdezi meg őket arról, hogy örülnek-e vagy inkább bánkódnak amiatt, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemnek egyre kisebb része megy adósságszolgálatra, s a költségvetési hiány mértéke lassan a nyugati országokban szokásos mértékhez közelít. A rendszerváltozásra vonatkozó attitűd kialakítása során ugyancsak kívül estek az információs társadalom alapjainak kiépítésében mutatkozó sikerek (például a digitális adattovábbításra alkalmas országos kábelhálózat kiépítése, a mobiltelefonhálózat elképesztő mértékű fejlődése). A személyi számítógépek, a videólejátszók birtokosainak és használóinak száma dinamikusan nő. Soha ennyien nem jártak Magyarországon felsőfokú képzést nyújtó intézményekbe, mint a rendszerváltozást követő években. Soha ennyiféle könyv nem jelent meg. Miközben folyamatosan romlott a rendszerváltozás megítélése, folyamatosan nőtt s ma már millión felüli a credit és debit kártyák birtokosainak száma, hosszabbodtak az autópályák, nőtt az idegenforgalom. Konvertibilissé vált a forint. A nagy nyugati üzlethálózatok egymással versenyezve nyitják meg bevásárlóközpontjaikat, melyek puszta léte Nyugaton a kapitalizmus fölényét szimbolizálta a szocialista hiánygazdaság megnyomorítottjai szemében. Megnyílt a világ a magyar útlevéllel rendelkezők számára, eltűntek a nyugati követségek előtt vízumért sorban álló, sátorozó sorok. Háborús veszélyek nincsenek. Ráadásul államközi szerződések garantálják a status quo-t, melyet a világ legerősebb hatalma, az USA jóváhagyása és bizalma övez. Mi hát a rendszerváltozással kapcsolatos attitűdökben felgyülemlett negativizmus kiváltó oka? Már a hetvenes években megfigyelhető volt az a paradoxon, hogy minél előnyösebb gazdasági-társadalmi helyzetben élt a magyarországi polgár, annál kedvezőtlenebbül vélekedett a szocializmus állásáról. 2 Akkor erre a paradoxonra az a válasz kínálkozott, hogy az előnyös helyzetűek egyben magasabb iskolai végzettséggel is rendelkeztek, s emiatt jobban tisztában voltak a jólét pünkösdi királysághoz hasonlítható jellegével, ők már látták az írást a falon. Más vizsgálatok azt mutatták, hogy akik az államszocializmus alatt jól éltek, igényszintjüket a nyugat-európai jóléti társadalom mércéi szerint alakították. Ha egy magyar orvos, tanár, tudós életszínvonalát nyugati társa életszínvonalához hasonlította, az összehasonlítás eredménye csak negatív lehetett. Ezzel szemben a magyarországi államszocializmusban élő nagy tömegek saját életszínvonalukat a környező terror-szocialista országok nyomorszintjéhez hasonlították, s az összehasonlítás ez esetben csak pozitív lehetett. A rendszerváltozást követően az első nagy változás az igényszintekben ment végbe. A rendszerváltozást igazoló politikai és ideológiai kampányok hatására a magyar választókban kialakult az illúzió, hogy a felzárkózás gyors és könnyű lesz. Az emberek nagy többsége nyomban fel is zárkózott a Nyugathoz. A felzárkózók azonban a legkönnyebb, lélektani utat választották. Igényeiket zárkóztatták fel, miközben részint saját hibájukból, részint az 2 Az információtól a közéletig. Budapest: Kossuth
3 átalakulást vezérlő elit hibájából képtelenek voltak a cselekvést meghatározó értékek és attitűdök szintjén a felzárkózásra. Nem tudtak kivetkőzni az egalitarianizmusból, továbbra is irtóztak a kockázatvállalástól, nem tanultak meg idegen nyelveket, irigykedtek a közülük kiemelkedőkre, tehetetlenségüket negativizmusba fordították. Magyarország a nyolcvanas évek legvidámabb barakkjából a kilencvenes évekre a legszomorúbb shopping centere lett. Így érkezett el a nyugati integráció két sorsdöntő mozzanata, a NATO-hoz való csatlakozás, valamint az Európai Unióbeli tagság reális esélye. Leendő partnereink értetlenül állnak a magyar társadalom rendszerváltozással kapcsolatos frusztrációja előtt, annál is inkább, mert a rendszerváltozás visszafordíthatatlanságának biztosítéka Magyarország teljes integrálódása az EU és a NATO köreibe. Ennek az értetlenségnek adott hangot Hans Beck, a Budapestre akkreditált EU nagykövet, amikor a következőket nyilatkozta: Hiányolom a bizakodó hangulatot, a meggyőződést, hogy Magyarország integrálódása a közösségbe történelmi jelentőségű folyamat, esély az új kezdetre, beilleszkedésre egy politikai családba. 3 Az integráció időpontjához közelítve a negativizmus prófétái taktikát váltottak. A rendszerváltozás negatív egyenlegére hivatkozva korábban azt állították, hogy Magyarország nem kell az EU-nak, s a NATO sem akarja a magyar csatlakozást, hiába is álmodik erről bárki a Duna-Tisza közén. Most, hogy az integráció elkerülhetetlensége nyilvánvaló, az ellenkezők részint arra hivatkoznak, hogy a csatlakozásért elviselhetetlenül nagy árat kell majd a magyar társadalomnak fizetnie, másrészt azt hangsúlyozzák, hogy az integráció fenyegeti a magyar szuverenitást, gyarmati helyzetbe taszítja az országot. Önkényes feltételeket szabnak, melyek teljesülése esetén beleegyezésüket adnák az integrációra. Dehogy ellenzem a csatlakozást! Sőt magam is forszíroznám. Van viszont az ügyben két nagy akadály; a hazai életszínvonal és a bérszínvonal. Tessék meggondolni, hogy mást ne is mondjak, ugyan mi lesz a csatlakozás esetén például a hazai cigánysággal, amelynek nyolcvan százaléka tartósan munkanélküli? És mi lesz mindazokkal, akik manapság reménytelen létbizonytalanságban élnek, és nem csupán a regisztrált munkanélküliekre gondolok. Magyarország lakosságának egyharmada statisztikai értelemben is szegény, további több mint egyharmada úgynevezett szerény életvitelű. Mi lesz velük a csatlakozás után, miként képzelhetők el ők Európa teljes jogú és egyenrangú állampolgárainkét? Be kell látni; rendkívül alacsony életszínvonalunk miatt is egyszerűen éretlenek vagyunk a közösségi tagságra nyilatkozta például Kopátsy Sándor. 4 Fel sem merül a nyilatkozóban a kérdés, hogy mi történhet az általa annyira féltett cigányokkal, statisztikai értelemben vett szegényekkel, valamint szerény életvitelűekkel abban az esetben, ha Magyarország nem integrálódik az EU-ba és a NATO-ba? Mi lenne a rejtélyes erőforrás, mely az integráció elmaradása esetén felszabadulva jobbra fordítaná a most nélkülözők sorsát? Göncz Árpád szerint a magyar társadalom gondolatilag felkészületlen a csatlakozásra. Bár az európai integráció jelen van mindenki gondolkodásában, az emberek nem tudják pontosan kivenni a folyamatokat, s nincsen képük arról, kik lesznek a csatlakozás nyertesei és vesz- 3 Hans Beck nyilatkozata a Magyar Hírlap május 7-i számában. 4 Kopátsy Sándor közgazdász nyilatkozata a 168 óra július 15-i számában. 3
4 tesei. A közvélemény egésze a belépésig ideálképeket táplál magában, melyek biztosan nem egyeznek meg a valósággal. 5 A Magyar Külügyminisztérium megbízásából a Szonda-Ipsos 1996 szeptemberében a 18 éven felüli lakosságot reprezentáló országos mintán (3000 fő) felmérést készített. A felmérés eredményei alapján nem mondhatjuk, hogy ideálképek kísértik a magyarokat, ha az EU-ra gondolnak. Azt sem mondhatjuk, hogy nem sejtik, kik járnak majd jól, s kik rosszul a csatlakozás következményeként. 6 A megkérdezettek Európa képe De Gaulle hajdani meghatározását követi. A keleti határ az Ural, ami arra utal, hogy a magyarokon nem fog múlni az Unió további kiterjesztése. Egészében véve a magyar közvélemény mentesnek mutatkozik mind a nemzetállami egység, mind az európai integrációs egység fetisizálásától. A befizetendő adók kívánatosnak tartott felosztási arányai után érdeklődve a kutatók azt tapasztalták, hogy a szűkebben vett pátria vezet 44 százalékos részesedéssel, melyet a kormány követ 19 százalékkal. Az EU részére 15 százalékos részesedést szavaz meg a közvélemény, az ENSZ-nek pedig 11 százalékot juttatna átlagosan. Az EU-ban résztvevő egyes államok közötti kapcsolatokat konföderációs szinten képzel el 46 százalék, és ennél szorosabb, föderális megoldás híve 38 százalék. Elsődlegesen a környezetvédelem, a kereskedelem és pénzügyek terén ismeri el a magyar közvélemény az EU kompetenciáját. Az EU keretei közötti nemzetközi együttműködés indokai között elsőként a béke szerepel. Ezt követi a gazdasági versenyképesség fenntartása Amerikával és a fejlődő ázsiai országokkal szemben. Sokan vélik úgy, hogy az integráció indoka a regionális aránytalanságok kiegyensúlyozása, az életszínvonal emelése, valamint az európai értékrend megtartása. Az integrációba való kapcsolódásban a megkérdezettek a nem európai menekültek beáramlásának megakadályozását is várják. Az Európai Unióra vonatkozó ismeretek szinte teljes hiánya jellemző a megkérdezettekre. Nem ismerik az Unió jelképeit, történetét és a tagok körét. Az EU intézményeit éppen úgy nem ismerik, mint az egyes intézmények székhelyéül szolgáló városokat. A csatlakozás során megnyíló magyar részvétel perspektívája világosabb lehetne, ha a megkérdezettek tudnák, hogy milyen intézményekben és hol nyílik majd alkalom a magyar jelenlét kinyilvánítására. Ugyanakkor a megkérdezettek többsége számára nyilvánvaló, hogy a tagság nyomán teljes körűen megnyílnak a határok, lehetővé válik a munkavállalás, a házasodás, a költözködés, mindegyik tagországban elismerik a hazai képzettséget. A többség a közeli jövőben csatlakozásra számít, ráadásul a többi közép-keleti-európai országgal együtt. Szó sincs európai egérútról. Hans Beck-kel ellentétben a magyar megkérdezettek a csatlakozást nem tartják történelmi mérföldkőnek, inkább a rendszerváltozást logikusan követő lépést látnak benne. Aggasztó, hogy a jelenlegi magyar elitből néhány politikuson kívül a megkérdezettek senkit sem tudnak megnevezni, aki Magyarországot az EU közvélemény előtt megjeleníthetné. A csatlakozástól elsődlegesen gazdasági javulást várnak az emberek. Mind a gazdasági 5 Göncz Árpád nyilatkozata a Népszabadság május 22-i számában 6 Csepeli Gy. Závecz T Várakozások, remények, félelmek: az Európai Unió képe a magyar közvéleményben In Kurtán, S., Sándor, P., Vass, L. (szerk.) Magyarország politikai évkönyve
5 fejlődés fellendülését, mind az életszínvonal emelkedését említik. A szuverenitás alakulását illetően megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szuverenitásvesztést vélelmeznek a csatlakozás következményeként, mások viszont a szuverenitás csorbulását nem anticipálják. A jogbiztonság és a szabadságjogok érvényesülésére viszont a csatlakozásban garanciákat látnak. A közvélemény illúziótlanságára utal, hogy rövidtávon a terhekre számítanak, melyeket csak később ellentételeznek majd az előnyök. Egészében véve a közvélemény 32 százaléka volt optimista, és 9 százaléka pesszimista a csatlakozás egyenlegét illetően. A relatív többség (35 százalék) egyidejűleg számít pozitív és negatív következményekre, melyek tartósak lesznek. Legkevésbé a nemzeti identitás és kultúra hanyatlásától tartanak. Leginkább a bűnözés további térhódításától félnek. A polgárosodás várható alakulásának megítélése megosztja a közvéleményt. Egyesek szerint a csatlakozás javítja a magyar társadalom polgárosodásának esélyeit, mások szerint a csatlakozás inkább rontja azokat. Az infrastruktúra fejlődésében egyetértenek az emberek, ám félnek attól, hogy a szolgáltatások ára túl magas, netán számukra megfizethetetlen lesz. A közvélemény nagyjából egységes abban, hogy kiket vél a csatlakozás nyerteseinek, s kiket veszteseknek. Észlelés és valóság megfeleléséről tanúskodik, hogy a leendő veszteseket nem gyötri a kishitűség, s a leendő veszteseknek sincsenek illúzióik. A közvélemény szerint a rendszerváltozás által átrajzolt társadalmi struktúra törésvonalai a csatlakozás következtében is tovább élnek. A törésvonal mindenekelőtt a munkavállalás szempontjából aktív és inaktív népesség között húzódik meg, de lényegesek az életkori, települési, iskolázottsági és készségbeli különbségek is. Az aktívak esélyei mind a percepció, mind a realitás szintjén jobbnak mutatkoznak. Különösen növeli az optimizmust e csoportok esetében a fiatal (35 alatti) életkor, az idegen nyelvtudás, a magas iskolai végzettség, a budapesti vagy nyugat-magyarországi lakhely. Csak az általános gazdasági fellendülés reziduális hatásaiban reménykedhetnek azok, akiknek nincs munkájuk, alkalmi munkából, segélyből, nyugdíjból élnek, ráadásul a Tiszától keletre. Amit ők tudnak, arra nem lesz kereslet, amire kereslet van, azt ők nem tudják. Ambivalenciára utaló jel, hogy a közvélemény jóval optimistább az országot érő előnyök tekintetében, mint akkor, ha a saját lakóhelye vagy a saját családja szintjén észlelhető előnyökre gondol. Az ország helyzetének várható alakulását a megkérdezettek 69 százaléka ítéli meg pozitívan. A lakóhely esetében az optimisták aránya már csak 48 százalék, s még kisebb, mindössze 36 százalék azok aránya, akik saját családjuk helyzetének jobbrafordulására számítanak. Mintha folytatódna az államszocialista időszak közvéleményének jellegzetes rendje. A megkérdezettek egészen a nyolcvanas évek közepéig az ország gazdasági helyzetét jóval optimistábban ítélték meg, mint saját gazdasági helyzetüket. Ez a trend veszélyes, mert tág teret enged a konformizmusnak, a tömegkommunikáció által hangoztatott pozitív sémák kritikátlan átvételének. Ez a jel is arra utal, hogy rendszerváltozás társadalomlélektani síkon még nem ment végbe. A magyar közgondolkodás káros hagyománya, hogy a mindennapi életét élő állampolgár nem lát kapcsolatot saját cselekvése és az ország helyzetének alakulása között, akár jó, akár rossz 5
6 irányba fordul az ország szerencséjének kereke. Nietzsche beszél arról, hogy a történelem egyszerre íródik szenvedő és cselekvő igeragozásban. A magyar politikai kultúra a velünk történtek tudomásul vételére, az alkalmazkodásra és a túlélésre tanított meg bennünket. Ez a tudás a jövőben kevés lesz. Itt az ideje annak, hogy a felelős cselekvő szerepe is beépüljön politikai kultúránkba. Szakítanunk kell a panaszkodásra, s a számonkérésre alapozott beszédmóddal, melynek foglyaiként folyton-folyvást azt kérdezzük, hogy Európa mit tehet értünk? A valódi kérdés az, hogy mi mit tehetünk Európáért! 6
Vélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenVélemények az állampolgárok saját. anyagi és az ország gazdasági. helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról
Közép-európai közvélemény: Vélemények az állampolgárok saját anyagi és az ország gazdasági helyzetérôl, a jövôbeli kilátásokról A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenLakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a közbiztonságról és a halálbüntetésrôl a közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenKözépszint A magyarság helyzetének f bb jellemz i a szomszédos országokban.
10.1 A szovjet felszabadítás és megszállás A szovjet felszabadítás és megszállás. Az ország háborús emberáldozata és anyagi vesztesége. A nemzetközi helyzet hatása a magyar belpolitika alakulására 1945
RészletesebbenTörténelem adattár. 11. modul A JELENKOR. Elérhetőségek Honlap: Telefon: +3620/
Történelem adattár A JELENKOR 11. modul Elérhetőségek Honlap: www.tanszek.com Email: info@tanszek.com Telefon: +3620/409-5484 Tartalomjegyzék Fogalmak... 2 Európai integráció Globalizáció, globális világ...2
RészletesebbenUKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, MÁJUS 19.
UKRAJNA SZEREPE A MAGYAR KÜLGAZDASÁGI STRATÉGIÁBAN MISKOLC, 2009. MÁJUS 19. A magyar külgazdasági stratégia alapkérdései Az EU csatlakozás, a közös kereskedelempolitika átvétele módosította a magyar külgazdasági
RészletesebbenA politika szereplôinek és a demokrácia. állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás
Közép-európai közvélemény: A politika szereplôinek és a demokrácia állapotának megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
RészletesebbenA szegénység percepciója a visegrádi. országokban
Közép-európai közvélemény: A szegénység percepciója a visegrádi országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2000. június CEORG Central European Opinion
RészletesebbenStandard Eurobarométer 88. Közvéleménykutatás az Európai Unióban
Közvéleménykutatás az Európai Unióban A kutatás az Európai Bizottság Kommunikációs Főigazgatóságának kérésére és koordinálásával zajlott. Ez a jelentés az Európai Bizottság i Képviselete számára készült.
RészletesebbenBevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet
Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar
RészletesebbenAz integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban
Az integrációs folyamat modellje és a volt SZU területéről érkező bevándorlók Washington Államban V. Magyar Földrajzi Konferencia Pécs, 2010 november 4-6. Molnár Judit PhD Miskolci Egyetem & University
RészletesebbenEgyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA
Egyházi-világi oktatás a közvélemény tükrében A REPUBLIKON INTÉZET SZAKPOLITIKAI KUTATÁSA A pártpreferenciát, politikusi népszerűséget vizsgáló kutatásainkon kívül a Republikon Intézet rendszeresen készít
RészletesebbenOsztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból
Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2016-2017 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott
RészletesebbenSik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:
RészletesebbenLakossági vélemények a demokrácia. mûködésérôl a három visegrádi. országban, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, valamint Litvániában
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a demokrácia mûködésérôl a három visegrádi országban, Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon, valamint Litvániában A Central European Opinion
RészletesebbenTartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK
Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)
RészletesebbenAz Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer
Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,
RészletesebbenMérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint
Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív
RészletesebbenVálasztásoktól távolmaradók indokai:
KUTATÁSI BESZÁMOLÓ Az Identitás Kisebbségkutató Műhely 2016 januárjában közvéleménykutatást végzett a vajdasági magyarok körében. A 800 fős reprezentatív mintán végzett kérdőíves vizsgálat fő témája a
RészletesebbenOsztályozó vizsga anyaga történelemből
Miskolci Magister Gimnázium Osztályozó vizsga anyaga történelemből Ismeretszerzési és feldolgozási képességek A tanulónak írott forrásokat kell tudni értelmezni, feldolgozni és feladatokban alkalmazni.
RészletesebbenGLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016
GLOBÁLIS KORRUPCIÓS BAROMÉTER 2016 Lakossági attitűdök Magyarországon, nemzetközi összehasonlításban Martin József Péter ügyvezető igazgató Budapest, 2016. november 16. Transparency International Magyarország
RészletesebbenAz európai uniós csatlakozás lakossági. megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás
Közép-európai közvélemény: Az európai uniós csatlakozás lakossági megítélése. Kelet-közép-európai összehasonlítás A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2000.
RészletesebbenKözvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról
Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató
RészletesebbenA közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére
Közép-európai közvélemény: A közép-kelet-európai országok lakóinak felkészültsége az Euro bevezetésére A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása 2001. október
Részletesebben"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"
"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az
RészletesebbenA magyar közvélemény és az Európai Unió
A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai
RészletesebbenLakossági vélemények a NATOtagsággal. visegrádi országban. Magyarország, Csehország és. Lengyelország
Közép-európai közvélemény: Lakossági vélemények a NATOtagsággal kapcsolatban három visegrádi országban. Magyarország, Csehország és Lengyelország A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi
RészletesebbenJelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév
Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő
RészletesebbenA KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI
A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább
RészletesebbenKóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától?
Kóczián Balázs: Kell-e aggódni a Brexit hazautalásokra gyakorolt hatásától? Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunkat követően jelentősen nőtt a külföldön munkát vállaló magyar állampolgárok száma és
RészletesebbenA fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban
Közép-európai közvélemény: A fogyasztói árindex és a reáljövedelmek lakossági megítélése egyes közép-kelet-európai országokban A Central European Opinion Research Group (CEORG) havi rendszeres közvéleménykutatása
Részletesebben2.1.1 Demográfiai folyamatok
2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben
RészletesebbenA HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI
SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti
RészletesebbenInformációs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek. Tausz Katalin
Információs társadalom és a társadalmi egyenlőtlenségek Tausz Katalin A háztartások internet hozzáférése Hol használ internetet A digitális szakadék okai Gazdasági jellegű okok (magas PC árak, nincs
RészletesebbenKorreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt
Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel
RészletesebbenV. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA ( )
Óra sorszám V. A POLGÁROSODÁS KIBONTAKOZÁSA MAGYARORSZÁGON. A DUALIZMUS KORA (1849 1914) Az önkényuralom A kiegyezés Gazdasági felzárkózás A polgárosodó társadalom Városiasodás. A főváros fejlődése Népesedés.
RészletesebbenA harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó II. negyedéves KSH adatgyűjtés
A harmadik országbeli állampolgárok munkaerő-piaci helyzetére és beilleszkedésre vonatkozó 2014. II. negyedéves KSH adatgyűjtés 2016. március 18. Szikráné Lindner Zsófia Központi Statisztikai Hivatal 1.
RészletesebbenKÖFOP VEKOP A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés
KÖFOP-2.1.2-VEKOP-15-2016-00001 A jó kormányzást megalapozó közszolgálat-fejlesztés A Jó Állam Véleményfelmérés bemutatása Demeter Endre Nemzeti Közszolgálati Egyetem JÓ ÁLLAM VÉLEMÉNYFELMÉRÉS CÉLJAI Hiányzó
RészletesebbenKözelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL
Közelgő kvótareferendum: továbbra is kérdéses az érvényesség A REPUBLIKON INTÉZET KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA AZ OKTÓBER 2-I NÉPSZAVAZÁSRÓL ÖSSZEFOGLALÁS! Továbbra is igen magas a kvótareferendummal kapcsolatos
RészletesebbenPanel második hullám változói
Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök
RészletesebbenJelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév
Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások
RészletesebbenA foglalkoztatás funkciója
A FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA FELADATA ÉS MODELLJEI Benkei-Kovács Balázs - Hegyi-Halmos Nóra: Munkaerőpiac és foglalkoztatáspolitika A foglalkoztatás funkciója Összetett gazdasági és társadalmi funkció Gazdasági
RészletesebbenReziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió
Reziliencia, boldogulási képesség és a szupervízió Nemes Éva 2016. 10. 21. Kapcsolataink üzenete Szupervíziós Vándorkonferencia, Keszthely Változó világ Változó környezet, kiszámíthatatlan jövő Most zajlik.
RészletesebbenMUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN
MUNKAERÕPIACI POZÍCIÓK GYÕR-MOSON-SOPRON ÉS SZABOLCS- SZATMÁR-BEREG MEGYÉKBEN A Társadalomkutatási Informatikai Egyesülés (TÁRKI) 1993 végén, a Népjóléti Minisztérium megbízásából végzett kutatásainak
RészletesebbenA magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban
A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában
RészletesebbenPROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ december 19.
PROKON EGYESÜLET AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ 2017. december 19. AZ ELTE ÁJK HALLGATÓINAK VISZONYA A NEMZETI KONZULTÁCIÓHOZ INTERNETES ATTITŰDVIZSGÁLAT EREDMÉNYE ÖSSZEGZÉS
RészletesebbenLankadt a német befektetők optimizmusa
www.duihk.hu Sajtóközlemény Kiadja: Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), Budapest Kelt: 2018. október 25. Sajtókapcsolat: Dirk Wölfer, kommunikációs osztályvezető T: +36 (1) 345 76 24, Email:
RészletesebbenFEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január
FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi
RészletesebbenElvándorlás lélektana
Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%
RészletesebbenA rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az
Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten
RészletesebbenAlba Radar. 26. hullám
Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 26. hullám Az elmúlt év értékelése és a jövőre vonatkozó lakossági várakozások 205. január 3. Készítette: Bokros Hajnalka bokros.hajnalka@echomail.hu
Részletesebben1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó
Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi
RészletesebbenMélyponton a teljes politikai elit
Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,
RészletesebbenKopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához
Kopátsy Sándor Száz éve született Kádár Hozzászólás a májusi Egyenlítő két írásához Örültem, hogy a baloldal megemlékezik a magyar baloldal legnagyobb alakjáról. Nemcsak a magyar baloldal, de a magyar
RészletesebbenRövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015
Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során
Részletesebben57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország
57 th Euroconstruct Konferencia Stockholm, Svédország Az európai építési piac kilátásai 2004-2006 között Összefoglaló Készítette: Gáspár Anna, Build & Econ Stockholm, 2004. június 10-11. Gyógyulófélben
RészletesebbenA közhangulat 2016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA
A közhangulat 016 júliusában A REPUBLIKON INTÉZET HAVI KÖZVÉLEMÉNY-KUTATÁSA A Republikon Intézet idén hatodik alkalommal végezte el havi közvélemény-kutatását. A nem, életkor, végzettség és településtípus
RészletesebbenTÁRKI Háztartás Monitor
FEKETÉN FEHÉREN TÁRKI Háztartás Monitor Bemutató 2006. március 7. Gellért Szálló Bevezetőt mond: Tartalom Gyurcsány Ferenc a Magyar Köztársaság miniszterelnöke A vitát vezeti: Kolosi Tamás a TÁRKI Rt.
RészletesebbenNő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák
Sajtóközlemény azonnal közölhető! Nő a beruházási kedv a hazai mezőgazdaságban Egyre optimistábbak a magyar gazdák Budapest, 2017. július 17. Tavaly a mezőgazdasági kis- és középvállalkozások közel 70%-a
RészletesebbenAz aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez
VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681
RészletesebbenBudapesti politikai helyzetkép 2015 végén
Budapesti politikai helyzetkép 2015 végén Budapest jelenleg kevésbé kormányellenes vagy borúlátó, mint az ország egésze. A fővárosban is többségben vannak azok, akik kormányváltást szeretnének, de arányuk
RészletesebbenMit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása
Mit gondolnak a magyar emberek az éghajlatváltozásról? Egy reprezentatív közvéleménykutatás eredményeinek bemutatása Dr. Farkas István, ügyvezető elnök Magyar Természetvédők Szövetsége Paraméterek Lakossági
RészletesebbenMiért nincs több nő a magyar politikában?
Miért nincs több nő a magyar politikában? Vezetői összefoglaló A párton belüli támogatás hiánya és a családi kötelezettségek okozta időhiány ez a két fő oka a nők alacsony parlamenti arányának az Integrity
RészletesebbenFenntartói társulások a szabályozásban
ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,
RészletesebbenDrinóczi Tímea. A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján
Pázmány Law Working Papers 2015/14 Drinóczi Tímea A személyi biztonsághoz való jogról egy hatáskör-módosítás apropóján Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pázmány Péter Catholic University Budapest http://www.plwp.jak.ppke.hu/
RészletesebbenBeszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján
Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a
RészletesebbenA társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység
A társadalmi egyenlőtlenségek, a szegénység A., Alapfogalmak I. Egyenlőség egyenlőtlenség 1. társadalmi egyenlőtlenség a., a társadalmi pozíciók közötti egyenlőtlenség b., a társadalmi pozícióba jutás
Részletesebben2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek
2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor
RészletesebbenBérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái?
Bérkülönbségtől a szerepelvárásokig: mik a magyar nők és férfiak problémái? Az Integrity Lab elemzése Összefoglaló A nemek közti bérkülönbséget tartja a legnagyobb egyenlőtlenségi problémának a magyar
RészletesebbenA magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe
A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente
RészletesebbenKAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON
KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS
RészletesebbenA digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon
Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális
RészletesebbenA rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS DECEMBER 3.
A rendszerparadigma GYŐRFFY DÓRA KORNAI JÁNOS ÉLETMŰVE KURZUS 2018. DECEMBER 3. Az előadás szerkezete Mit jelent a rendszerparadigma? Szocializmus vs kapitalizmus A nyugati civilizáció fejlődésének fő
RészletesebbenLegénytoll a láthatáron II.
DIÓSI PÁL Legénytoll a láthatáron II. A fiatalok helyzetérõl, problémáiról Feladatunkat szûkösen értelmeznénk, ha megkerülnénk annak vizsgálatát, hogy a megkérdezettek milyennek látják generációjuk körülményeit.
RészletesebbenA Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)
A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:
RészletesebbenMÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK
MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.
RészletesebbenVélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai
Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)
RészletesebbenA GDP volumenének negyedévenkénti alakulása (előző év hasonló időszaka=100)
I. A KORMÁNY GAZDASÁGPOLITIKÁJÁNAK FŐ VONÁSAI A 2008. ÉVBEN 2008-ban miközben az államháztartás ESA hiánya a 2007. évi jelentős csökkenés után, a kijelölt célnak megfelelő mértékben tovább zsugorodott
RészletesebbenMIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015
MIGRÁCIÓ ÉS MUNKAERŐPIAC, 2015 dr. Teperics Károly Debreceni Egyetem TTK Földtudományi Tanszékcsoport AZ EURÓPÁBA IRÁNYULÓ ÉS 2015-TŐL FELGYORSULT MIGRÁCIÓ TÉNYEZŐI, IRÁNYAI ÉS KILÁTÁSAI A Magyar Tudományos
RészletesebbenOptimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat
Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar
RészletesebbenPÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-
PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január
RészletesebbenCsatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3
GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az
RészletesebbenNemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.
Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:
RészletesebbenKínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25
Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek
RészletesebbenKapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük?
Hogyan növelhető az iskola megtartó ereje? Mit tehetünk a tanulói lemorzsolódás ellen? Mit tehet a család? Kapcsolat a szülői házzal Velük vagy nélkülük velük vagy helyettük? FPF konferencia 2018.02.24
RészletesebbenMunkaügyi Központja. A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása Tolna megyében január január. okt jan. ápr.
Munkaügyi Központja A MUNKAERŐ-PIACI HELYZET ALAKULÁSA TOLNA MEGYÉBEN - 2013. JANUÁR 2013. január 20-án a Tolna Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának nyilvántartásában 15.851 álláskereső szerepelt,
RészletesebbenA magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat
A magyarok kevesebb, mint fele tartja hasznosnak EU tagságunkat A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és
RészletesebbenKorona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást
Horbulák Zsolt.. Korona helyett: miként élték meg Szlovákiában a váltást Közgazdász-vándorgyűlés Debrecen 2018. szeptember 7. Szlovákia Megalakulása: 1993. január 1. Kiterjedése: 49 035 km 2 Lakosainak
RészletesebbenTársadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek
Társadalmi egyenlőtlenségek, társadalmi integráció, közösségek Kovách Imre MTA TK Szociológiai Intézet, Debreceni Egyetem Szociológiai és Szociálpolitikai tanszék Társadalmi egyenlőtlenségek társadalmi
Részletesebbenszépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.
szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a
RészletesebbenFábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet
Fábián Zoltán: Szavazói táborok társadalmi, gazdasági beágyazottsága - Statisztikai melléklet Megjelent: Angelusz Róbert és Tardos Róbert (szerk.): Törések, hálók, hidak. Választói magatartás és politikai
RészletesebbenÁllampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén
Állampolgári vélemények a soros magyar EU-elnökség végén 0. június A Policy Solutions és a Medián kutatása alapján a magyar soros elnökség utolsó hónapjában az állampolgárok 0 százaléka tudta fejből, hogy
RészletesebbenCENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI.
CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI. FARAGÓ LÁSZLÓ MRTT VÁNDORGYŰLÉS, EGER, 2015 NOVEMBER 19 20. Készült az NK 104985 sz. OTKA támogatásával CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONY A
RészletesebbenINGATLANPIACI KILÁTÁSOK
ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó
RészletesebbenKészítette: Lovász Anna. Szakmai felelős: Lovász Anna június
NEMEK ÉS RASSZOK KÖZÖTTI GAZDASÁGI EGYENLŐTLENSÉGEK Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi
Részletesebben10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus
10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások
RészletesebbenRendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján
Háztartások Életút Vizsgálata Rendszerváltás, nyertesek, vesztesek Empirikus adatok a Háztartások Életút Vizsgálata alapján Tóth István György (TÁRKI) HÉV projekt záró műhelykonferencia Budapest, 2008.
RészletesebbenA népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele
A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni
RészletesebbenAz írásbeli érettségi témakörei
Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási
Részletesebben