Az Occidens-Express magyar utasai

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Az Occidens-Express magyar utasai"

Átírás

1 Csepeli György Az Occidens-Express magyar utasai Az állítólag oly áhított rendszerváltozást panaszáradat, össznépi elkeseredettség, páratlan negativizmus követte a magyar közvéleményben. Az es annus mirabilis elmúltával hosszantartó macskajaj hangzott fel Magyarországon, melyen az sem változtatott, hogy ben sikeres kormánycsere, 180 fokos politikai-ideológiai változás ment végbe éppen az elkeseredettek és frusztráltak szavazatai segítségével. Szelényi Iván, a Los Angelesben élő magyar szociológus a rendszerváltozást a mohácsi vésszel, a második világháború elvesztésével hasonlította össze. A közvéleménykutatások adatai jól láthatóan alátámasztják a fenti megállapításokat. A rendszerváltozás hetedik évében megkérdezettek 75 százaléka szerint a dolgok rossz irányba mennek Magyarországon. A demokrácia fejlődésével szemben elégedetlenségének adott hangot 73 százalék. A megkérdezettek 72 százaléka szerint háztartása helyzete rosszabb lett, s 53 százalék további romlásra számít. Súlyosbítja a helyzetet, hogy öt évvel korábban a rendszerváltozásról negatív bizonyítványt kiállítók aránya lényegesen kisebb volt. A megkérdezettek 47 százaléka vélte 1991-ben úgy, hogy a dolgok rossz irányba mennek, 60 százalék volt elégedetlen a demokrácia fejlődésével. A saját háztartás anyagi helyzetének romlását 63 százalék észlelte, s csak 39 százalék számított romlásra. 1 Nem tudható, hogy a közvélemény vagy a közvéleménykutatók farkasvaksága a felelős inkább azért, hogy a rendszerváltozás negatív következményeivel a rendszerváltozás pozitív következményei esélytelenül versenyeznek a posztszocializmusra vonatkozó attitűd megformálásáért vívott kommunikációs harcban. A rendszerváltozást elmarasztalók között láthatóan senkinek sem jut eszébe, hogy mi történt volna a magyar társadalommal a rendszerváltozás elmaradása esetében. Hogyan élte volna meg a most csalódott tömeg azt a teljes gazdasági-politikai és ideológiai csődöt, melynek kérlelhetetlen közelsége végül is kikényszerítette a rendszerváltozást? A rendszerváltozást követően kialakult a plurális demokrácia intézményrendszere, létrejöttek a helyi önkormányzatok, szabaddá vált a tömegkommunikáció, teljessé vált a vallás- és lelkiismereti szabadság, védhetővé váltak a kisebbségi lét hátrányai által fenyegetett emberi jogok. A közvéleménykutatások tükrébe tekintve úgy tűnik, hogy ez a minden túlzás nélkül forradalminak minősíthető változás mintha meg sem történt volna. A közvélemény nem maradt észrevétlen a magyar társadalmat mélyrehatóan átformáló privatizációs fordulat mellett, melyet a nemzetközi tőke közép-kelet-európai mércék szerint igen nagyarányú behatolása követett. Az értékelés azonban negatív. A posztszocialista 1 Lengyel E., Tóth A., Vinczellér E Magyar és közép-kelet-európai lakossági vélemények gazdaságról, politikáról és az európai együttműködésről 1996-ban. In Kurtán, S., Sándor, P., Vass, L. (szerk) Magyarország politikai évkönyve

2 polgárok, mint egykor az Ady versből ismert zsellérek a grófi szérűt, siratják a szocialista tulajdont. Ugyanakkor senki sem kérdezi meg őket arról, hogy örülnek-e vagy inkább bánkódnak amiatt, hogy a megtermelt nemzeti jövedelemnek egyre kisebb része megy adósságszolgálatra, s a költségvetési hiány mértéke lassan a nyugati országokban szokásos mértékhez közelít. A rendszerváltozásra vonatkozó attitűd kialakítása során ugyancsak kívül estek az információs társadalom alapjainak kiépítésében mutatkozó sikerek (például a digitális adattovábbításra alkalmas országos kábelhálózat kiépítése, a mobiltelefonhálózat elképesztő mértékű fejlődése). A személyi számítógépek, a videólejátszók birtokosainak és használóinak száma dinamikusan nő. Soha ennyien nem jártak Magyarországon felsőfokú képzést nyújtó intézményekbe, mint a rendszerváltozást követő években. Soha ennyiféle könyv nem jelent meg. Miközben folyamatosan romlott a rendszerváltozás megítélése, folyamatosan nőtt s ma már millión felüli a credit és debit kártyák birtokosainak száma, hosszabbodtak az autópályák, nőtt az idegenforgalom. Konvertibilissé vált a forint. A nagy nyugati üzlethálózatok egymással versenyezve nyitják meg bevásárlóközpontjaikat, melyek puszta léte Nyugaton a kapitalizmus fölényét szimbolizálta a szocialista hiánygazdaság megnyomorítottjai szemében. Megnyílt a világ a magyar útlevéllel rendelkezők számára, eltűntek a nyugati követségek előtt vízumért sorban álló, sátorozó sorok. Háborús veszélyek nincsenek. Ráadásul államközi szerződések garantálják a status quo-t, melyet a világ legerősebb hatalma, az USA jóváhagyása és bizalma övez. Mi hát a rendszerváltozással kapcsolatos attitűdökben felgyülemlett negativizmus kiváltó oka? Már a hetvenes években megfigyelhető volt az a paradoxon, hogy minél előnyösebb gazdasági-társadalmi helyzetben élt a magyarországi polgár, annál kedvezőtlenebbül vélekedett a szocializmus állásáról. 2 Akkor erre a paradoxonra az a válasz kínálkozott, hogy az előnyös helyzetűek egyben magasabb iskolai végzettséggel is rendelkeztek, s emiatt jobban tisztában voltak a jólét pünkösdi királysághoz hasonlítható jellegével, ők már látták az írást a falon. Más vizsgálatok azt mutatták, hogy akik az államszocializmus alatt jól éltek, igényszintjüket a nyugat-európai jóléti társadalom mércéi szerint alakították. Ha egy magyar orvos, tanár, tudós életszínvonalát nyugati társa életszínvonalához hasonlította, az összehasonlítás eredménye csak negatív lehetett. Ezzel szemben a magyarországi államszocializmusban élő nagy tömegek saját életszínvonalukat a környező terror-szocialista országok nyomorszintjéhez hasonlították, s az összehasonlítás ez esetben csak pozitív lehetett. A rendszerváltozást követően az első nagy változás az igényszintekben ment végbe. A rendszerváltozást igazoló politikai és ideológiai kampányok hatására a magyar választókban kialakult az illúzió, hogy a felzárkózás gyors és könnyű lesz. Az emberek nagy többsége nyomban fel is zárkózott a Nyugathoz. A felzárkózók azonban a legkönnyebb, lélektani utat választották. Igényeiket zárkóztatták fel, miközben részint saját hibájukból, részint az 2 Az információtól a közéletig. Budapest: Kossuth

3 átalakulást vezérlő elit hibájából képtelenek voltak a cselekvést meghatározó értékek és attitűdök szintjén a felzárkózásra. Nem tudtak kivetkőzni az egalitarianizmusból, továbbra is irtóztak a kockázatvállalástól, nem tanultak meg idegen nyelveket, irigykedtek a közülük kiemelkedőkre, tehetetlenségüket negativizmusba fordították. Magyarország a nyolcvanas évek legvidámabb barakkjából a kilencvenes évekre a legszomorúbb shopping centere lett. Így érkezett el a nyugati integráció két sorsdöntő mozzanata, a NATO-hoz való csatlakozás, valamint az Európai Unióbeli tagság reális esélye. Leendő partnereink értetlenül állnak a magyar társadalom rendszerváltozással kapcsolatos frusztrációja előtt, annál is inkább, mert a rendszerváltozás visszafordíthatatlanságának biztosítéka Magyarország teljes integrálódása az EU és a NATO köreibe. Ennek az értetlenségnek adott hangot Hans Beck, a Budapestre akkreditált EU nagykövet, amikor a következőket nyilatkozta: Hiányolom a bizakodó hangulatot, a meggyőződést, hogy Magyarország integrálódása a közösségbe történelmi jelentőségű folyamat, esély az új kezdetre, beilleszkedésre egy politikai családba. 3 Az integráció időpontjához közelítve a negativizmus prófétái taktikát váltottak. A rendszerváltozás negatív egyenlegére hivatkozva korábban azt állították, hogy Magyarország nem kell az EU-nak, s a NATO sem akarja a magyar csatlakozást, hiába is álmodik erről bárki a Duna-Tisza közén. Most, hogy az integráció elkerülhetetlensége nyilvánvaló, az ellenkezők részint arra hivatkoznak, hogy a csatlakozásért elviselhetetlenül nagy árat kell majd a magyar társadalomnak fizetnie, másrészt azt hangsúlyozzák, hogy az integráció fenyegeti a magyar szuverenitást, gyarmati helyzetbe taszítja az országot. Önkényes feltételeket szabnak, melyek teljesülése esetén beleegyezésüket adnák az integrációra. Dehogy ellenzem a csatlakozást! Sőt magam is forszíroznám. Van viszont az ügyben két nagy akadály; a hazai életszínvonal és a bérszínvonal. Tessék meggondolni, hogy mást ne is mondjak, ugyan mi lesz a csatlakozás esetén például a hazai cigánysággal, amelynek nyolcvan százaléka tartósan munkanélküli? És mi lesz mindazokkal, akik manapság reménytelen létbizonytalanságban élnek, és nem csupán a regisztrált munkanélküliekre gondolok. Magyarország lakosságának egyharmada statisztikai értelemben is szegény, további több mint egyharmada úgynevezett szerény életvitelű. Mi lesz velük a csatlakozás után, miként képzelhetők el ők Európa teljes jogú és egyenrangú állampolgárainkét? Be kell látni; rendkívül alacsony életszínvonalunk miatt is egyszerűen éretlenek vagyunk a közösségi tagságra nyilatkozta például Kopátsy Sándor. 4 Fel sem merül a nyilatkozóban a kérdés, hogy mi történhet az általa annyira féltett cigányokkal, statisztikai értelemben vett szegényekkel, valamint szerény életvitelűekkel abban az esetben, ha Magyarország nem integrálódik az EU-ba és a NATO-ba? Mi lenne a rejtélyes erőforrás, mely az integráció elmaradása esetén felszabadulva jobbra fordítaná a most nélkülözők sorsát? Göncz Árpád szerint a magyar társadalom gondolatilag felkészületlen a csatlakozásra. Bár az európai integráció jelen van mindenki gondolkodásában, az emberek nem tudják pontosan kivenni a folyamatokat, s nincsen képük arról, kik lesznek a csatlakozás nyertesei és vesz- 3 Hans Beck nyilatkozata a Magyar Hírlap május 7-i számában. 4 Kopátsy Sándor közgazdász nyilatkozata a 168 óra július 15-i számában. 3

4 tesei. A közvélemény egésze a belépésig ideálképeket táplál magában, melyek biztosan nem egyeznek meg a valósággal. 5 A Magyar Külügyminisztérium megbízásából a Szonda-Ipsos 1996 szeptemberében a 18 éven felüli lakosságot reprezentáló országos mintán (3000 fő) felmérést készített. A felmérés eredményei alapján nem mondhatjuk, hogy ideálképek kísértik a magyarokat, ha az EU-ra gondolnak. Azt sem mondhatjuk, hogy nem sejtik, kik járnak majd jól, s kik rosszul a csatlakozás következményeként. 6 A megkérdezettek Európa képe De Gaulle hajdani meghatározását követi. A keleti határ az Ural, ami arra utal, hogy a magyarokon nem fog múlni az Unió további kiterjesztése. Egészében véve a magyar közvélemény mentesnek mutatkozik mind a nemzetállami egység, mind az európai integrációs egység fetisizálásától. A befizetendő adók kívánatosnak tartott felosztási arányai után érdeklődve a kutatók azt tapasztalták, hogy a szűkebben vett pátria vezet 44 százalékos részesedéssel, melyet a kormány követ 19 százalékkal. Az EU részére 15 százalékos részesedést szavaz meg a közvélemény, az ENSZ-nek pedig 11 százalékot juttatna átlagosan. Az EU-ban résztvevő egyes államok közötti kapcsolatokat konföderációs szinten képzel el 46 százalék, és ennél szorosabb, föderális megoldás híve 38 százalék. Elsődlegesen a környezetvédelem, a kereskedelem és pénzügyek terén ismeri el a magyar közvélemény az EU kompetenciáját. Az EU keretei közötti nemzetközi együttműködés indokai között elsőként a béke szerepel. Ezt követi a gazdasági versenyképesség fenntartása Amerikával és a fejlődő ázsiai országokkal szemben. Sokan vélik úgy, hogy az integráció indoka a regionális aránytalanságok kiegyensúlyozása, az életszínvonal emelése, valamint az európai értékrend megtartása. Az integrációba való kapcsolódásban a megkérdezettek a nem európai menekültek beáramlásának megakadályozását is várják. Az Európai Unióra vonatkozó ismeretek szinte teljes hiánya jellemző a megkérdezettekre. Nem ismerik az Unió jelképeit, történetét és a tagok körét. Az EU intézményeit éppen úgy nem ismerik, mint az egyes intézmények székhelyéül szolgáló városokat. A csatlakozás során megnyíló magyar részvétel perspektívája világosabb lehetne, ha a megkérdezettek tudnák, hogy milyen intézményekben és hol nyílik majd alkalom a magyar jelenlét kinyilvánítására. Ugyanakkor a megkérdezettek többsége számára nyilvánvaló, hogy a tagság nyomán teljes körűen megnyílnak a határok, lehetővé válik a munkavállalás, a házasodás, a költözködés, mindegyik tagországban elismerik a hazai képzettséget. A többség a közeli jövőben csatlakozásra számít, ráadásul a többi közép-keleti-európai országgal együtt. Szó sincs európai egérútról. Hans Beck-kel ellentétben a magyar megkérdezettek a csatlakozást nem tartják történelmi mérföldkőnek, inkább a rendszerváltozást logikusan követő lépést látnak benne. Aggasztó, hogy a jelenlegi magyar elitből néhány politikuson kívül a megkérdezettek senkit sem tudnak megnevezni, aki Magyarországot az EU közvélemény előtt megjeleníthetné. A csatlakozástól elsődlegesen gazdasági javulást várnak az emberek. Mind a gazdasági 5 Göncz Árpád nyilatkozata a Népszabadság május 22-i számában 6 Csepeli Gy. Závecz T Várakozások, remények, félelmek: az Európai Unió képe a magyar közvéleményben In Kurtán, S., Sándor, P., Vass, L. (szerk.) Magyarország politikai évkönyve

5 fejlődés fellendülését, mind az életszínvonal emelkedését említik. A szuverenitás alakulását illetően megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szuverenitásvesztést vélelmeznek a csatlakozás következményeként, mások viszont a szuverenitás csorbulását nem anticipálják. A jogbiztonság és a szabadságjogok érvényesülésére viszont a csatlakozásban garanciákat látnak. A közvélemény illúziótlanságára utal, hogy rövidtávon a terhekre számítanak, melyeket csak később ellentételeznek majd az előnyök. Egészében véve a közvélemény 32 százaléka volt optimista, és 9 százaléka pesszimista a csatlakozás egyenlegét illetően. A relatív többség (35 százalék) egyidejűleg számít pozitív és negatív következményekre, melyek tartósak lesznek. Legkevésbé a nemzeti identitás és kultúra hanyatlásától tartanak. Leginkább a bűnözés további térhódításától félnek. A polgárosodás várható alakulásának megítélése megosztja a közvéleményt. Egyesek szerint a csatlakozás javítja a magyar társadalom polgárosodásának esélyeit, mások szerint a csatlakozás inkább rontja azokat. Az infrastruktúra fejlődésében egyetértenek az emberek, ám félnek attól, hogy a szolgáltatások ára túl magas, netán számukra megfizethetetlen lesz. A közvélemény nagyjából egységes abban, hogy kiket vél a csatlakozás nyerteseinek, s kiket veszteseknek. Észlelés és valóság megfeleléséről tanúskodik, hogy a leendő veszteseket nem gyötri a kishitűség, s a leendő veszteseknek sincsenek illúzióik. A közvélemény szerint a rendszerváltozás által átrajzolt társadalmi struktúra törésvonalai a csatlakozás következtében is tovább élnek. A törésvonal mindenekelőtt a munkavállalás szempontjából aktív és inaktív népesség között húzódik meg, de lényegesek az életkori, települési, iskolázottsági és készségbeli különbségek is. Az aktívak esélyei mind a percepció, mind a realitás szintjén jobbnak mutatkoznak. Különösen növeli az optimizmust e csoportok esetében a fiatal (35 alatti) életkor, az idegen nyelvtudás, a magas iskolai végzettség, a budapesti vagy nyugat-magyarországi lakhely. Csak az általános gazdasági fellendülés reziduális hatásaiban reménykedhetnek azok, akiknek nincs munkájuk, alkalmi munkából, segélyből, nyugdíjból élnek, ráadásul a Tiszától keletre. Amit ők tudnak, arra nem lesz kereslet, amire kereslet van, azt ők nem tudják. Ambivalenciára utaló jel, hogy a közvélemény jóval optimistább az országot érő előnyök tekintetében, mint akkor, ha a saját lakóhelye vagy a saját családja szintjén észlelhető előnyökre gondol. Az ország helyzetének várható alakulását a megkérdezettek 69 százaléka ítéli meg pozitívan. A lakóhely esetében az optimisták aránya már csak 48 százalék, s még kisebb, mindössze 36 százalék azok aránya, akik saját családjuk helyzetének jobbrafordulására számítanak. Mintha folytatódna az államszocialista időszak közvéleményének jellegzetes rendje. A megkérdezettek egészen a nyolcvanas évek közepéig az ország gazdasági helyzetét jóval optimistábban ítélték meg, mint saját gazdasági helyzetüket. Ez a trend veszélyes, mert tág teret enged a konformizmusnak, a tömegkommunikáció által hangoztatott pozitív sémák kritikátlan átvételének. Ez a jel is arra utal, hogy rendszerváltozás társadalomlélektani síkon még nem ment végbe. A magyar közgondolkodás káros hagyománya, hogy a mindennapi életét élő állampolgár nem lát kapcsolatot saját cselekvése és az ország helyzetének alakulása között, akár jó, akár rossz 5

6 irányba fordul az ország szerencséjének kereke. Nietzsche beszél arról, hogy a történelem egyszerre íródik szenvedő és cselekvő igeragozásban. A magyar politikai kultúra a velünk történtek tudomásul vételére, az alkalmazkodásra és a túlélésre tanított meg bennünket. Ez a tudás a jövőben kevés lesz. Itt az ideje annak, hogy a felelős cselekvő szerepe is beépüljön politikai kultúránkba. Szakítanunk kell a panaszkodásra, s a számonkérésre alapozott beszédmóddal, melynek foglyaiként folyton-folyvást azt kérdezzük, hogy Európa mit tehet értünk? A valódi kérdés az, hogy mi mit tehetünk Európáért! 6

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint

Mérés módja szerint: Időtáv szerint. A szegénység okai szerint Szegénység Fogalma: Az alacsony jövedelem és az ebből fakadó hátrányok HIÁNY (tárgyi, információs, pszichés, szociális következmények) Mérés módja szerint: Abszolút szegénység létminimum (35-45 e Ft) Relatív

Részletesebben

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet

Bevándorlók Magyarországon. Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Bevándorlók Magyarországon Kováts András MTA TK Kisebbségkutató Intézet Az elemzés fókusza Miben mások a határon túli magyarok, mint a többi bevándorolt? Kik a sikeres migránsok ma Magyarországon? A magyar

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 II. negyedév Budapest, 2004. október vállalkozások változatlan pesszimizmus A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő

Részletesebben

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer

Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei. Iránytű Közéleti Barométer Az Iránytű Intézet júniusi közvélemény-kutatásának eredményei Iránytű Közéleti Barométer Kutatásunk 2000 fős reprezentatív mintára épül. A feldolgozott adatok a megyei és fővárosi nem- és korösszetétel,

Részletesebben

Sik Endre: Adalékok a menekültek, a menekülés és a menekültügyi rendszer születésének szociológiai jellemzőihez Magyarország, 1988-1991 80-90% magyar származású Reprezentatív kutatás (1989) Átlagéletkor:

Részletesebben

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév

Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Jelentés az egészségügyi magánszféráról 2004 I. negyedév Budapest, 2004. Július vállalkozások pesszimista kilátások A GKI-EKI Egészségügykutató Intézet Kft. 2002 óta végzi az egészségügyben működő vállalkozások

Részletesebben

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK

Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK Tartalomjegyzék HARMADIK RÉSZ ESETTANULMÁNYOK ÉS EMPIRIKUS FELMÉRÉSEK (I) A pénzügyi integráció hozadékai a világgazdaságban: Empirikus tapasztalatok, 1970 2002.................................... 13 (1)

Részletesebben

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó

1. ábra: Az egészségi állapot szubjektív jellemzése (%) 38,9 37,5 10,6 9,7. Nagyon rossz Rossz Elfogadható Jó Nagyon jó Fábián Gergely: Az egészségügyi állapot jellemzői - 8 A nyíregyházi lakosok egészségi állapotának feltérképezéséhez elsőként az egészségi állapot szubjektív megítélését vizsgáltuk, mivel ennek nemzetközi

Részletesebben

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON

A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON A KÖZOKTATÁS MEGÚJÍTÁSA MAGYARORSZÁGON Oktatás és Gyermekesély Kerekasztal munkájának első szakaszát bemutató szakmai konferencia Budapest, 2007. szeptember 25. Az Oktatási Kerekasztal célja Egyrészt tisztázni

Részletesebben

Panel második hullám változói

Panel második hullám változói Panel második hullám változói volt az előző A B C hullámban is A2.1 tévénézési gyakorisága x x x A2.2 újságolvasás gyakorisága x x x A2.3 amerikai elnök személyének ismerete x x x A2.4 Magyar miniszterelnök

Részletesebben

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról

Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról Közvélemény-kutatás egy lehetséges telekocsi-szolgáltatásról 1200 fős országos reprezentatív felmérés a 18 éves és idősebb lakosság körében 2012. május 18-22. A Policy Solutions a Medián közvélemény-kutató

Részletesebben

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt

Korreferátum. ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért Könyvbemutató szakmai konferencia MTA Díszterem 2008 november 25 Korreferátum ( Zöld könyv, foglalkoztatás fejezet) Tóth István György Tárki Zrt 1.a. Az érettségivel

Részletesebben

Mélyponton a teljes politikai elit

Mélyponton a teljes politikai elit Mélyponton a teljes politikai elit A Policy Solutions gyorselemzése a vezető politikusok népszerűségéről 2011. m{jus Vezetői összefoglaló Soha nem volt annyira negatív a teljes politikai elit megítélése,

Részletesebben

A magyar közvélemény és az Európai Unió

A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió A magyar közvélemény és az Európai Unió 2016. június Szerzők: Bíró-Nagy András Kadlót Tibor Köves Ádám Tartalom Vezetői összefoglaló 4 Bevezetés 8 1. Az európai

Részletesebben

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI

A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI SEBŐK LÁSZLÓ A HATÁROKON TÚLI MAGYARSÁG MEGMARADÁSI ESÉLYEI A környező országokban élő magyarok száma jelenleg mintegy 2,7 millióra tehető csaknem ugyanannyira, mint 1910-ben. Az első világháború előtti

Részletesebben

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban

A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A magyar gazdaság főbb számai európai összehasonlításban A Policy Solutions makrogazdasági gyorselemzése 2011. szeptember Bevezetés A Policy Solutions a 27 európai uniós tagállam tavaszi konvergenciaprogramjában

Részletesebben

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe

A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe A magyarok közel fele kipróbálna új bankot Bemutatkozik a Budapest Bank Banki Mobilitási Indexe Budapest, 2012. október 30. A Budapest Bank a lakossági ügyfelek bankhűségének feltérképezése céljából évente

Részletesebben

2.1.1 Demográfiai folyamatok

2.1.1 Demográfiai folyamatok 2.1.1 Demográfiai folyamatok A rendszerváltozás óta eltelt időszak demográfiai folyamatai két, jól elkülönülő időszakra oszthatók. A kilencvenes évek első felében folytatódott az 1980 után megindult, kezdetben

Részletesebben

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus

10. A mai magyar társadalom helyzete. Kovács Ibolya szociálpolitikus 10. A mai magyar társadalom helyzete Kovács Ibolya szociálpolitikus Népességi adatok Magyarország népessége 2014. január 1-jén 9 877 365 fő volt, amely 1981 óta a születések alacsony, és a halálozások

Részletesebben

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015

Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Rövidtávú Munkaerő- piaci Előrejelzés - 2015 Üzleti helyzet 2009- ben rendkívül mély válságot élt meg a magyar gazdaság, a recesszió mélysége megközelítette a transzformációs visszaesés (1991-1995) során

Részletesebben

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai

Vélemények az oktatás színvonaláról. és az oktatási rendszer mobilitási. funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai Közép-európai közvélemény: Vélemények az oktatás színvonaláról és az oktatási rendszer mobilitási funkciójának mûködésérôl a keletközép-európai államokban A Central European Opinion Research Group (CEORG)

Részletesebben

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban

Optimista a magánszféra az egészségügyi ellátásban Optimista a magánszféra az egészségügyi ban Egészségügyi szolgáltatással Magyarországon több, mint tízezer vállalkozás foglalkozik. A cégek jegyzett tőkéje meghaladja a 12 milliárd forintot, a saját tőke

Részletesebben

CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI.

CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI. CENTRUMRA ÉS PERIFÉRIÁRA OSZTOTT EURÓPA. KÖZÉP-KELET-EURÓPA ESÉLYEI. FARAGÓ LÁSZLÓ MRTT VÁNDORGYŰLÉS, EGER, 2015 NOVEMBER 19 20. Készült az NK 104985 sz. OTKA támogatásával CENTRUM-PERIFÉRIA VISZONY A

Részletesebben

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK

MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK MÁRCIUSBAN IS CSAK A FOGYASZTÓK LETTEK OPTIMISTÁBBAK Márciusban egy évvel ezelőtti egyébként elég alacsony szintjére emelkedett a GKI-Erste konjunktúra-index (szezonális hatásoktól megtisztított) értéke.

Részletesebben

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye *

Fónai Mihály Filepné Nagy Éva EGY MEGYEI ROMAKUTATÁS FÕBB EREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Bereg megye * Szociológiai Szemle 2002/3. 91 115. FónaiMihály FilepnéNagyÉva EGYMEGYEIROMAKUTATÁSFÕBBEREDMÉNYEI Szabolcs-Szatmár-Beregmegye * Akutatáscéljaéskörülményei Atanulmánybanbemutatottkutatásra1999 2000-benkerültsoraSzabolcs-Szatmár-

Részletesebben

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele

A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete, állampolgársága, nyelvi, etnikai és vallási összetétele A népesség kulturális helyzete Hogyan vizsgálják? írni-olvasni tudás (6, 7 éves v. 10, 15 éves kortól nézik) írni-olvasni

Részletesebben

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek

2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek 2. Szociálpolitikai alapelvek, technikák és értékek A szociálpolitikai alapelvek és technikák arra szolgálnak, hogy szempontrendszert adjanak a szociálpolitikai eszközök, beavatkozási technikák megtervezésekor

Részletesebben

Elvándorlás lélektana

Elvándorlás lélektana Elvándorlás lélektana Kiss Paszkál ELTE Társadalom és Neveléspszichológiai Tanszék Két kérdés Ki szeretne néhány hónapra külföldre menni? Ki volt már rövid ideig külföldön tanulni, dolgozni? 100% 90% 80%

Részletesebben

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA

DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK VIZSGÁLATA DIPLOMÁS PÁLYAKÖVETÉS A PANNON EGYETEMEN 2010-2012-BEN ABSZOLUTÓRIUMOT SZERZETT HALLGATÓK A MÓDSZERTAN Telefonos megkérdezés központilag előírt kérdőív alapján Adatfelvétel ideje: 2013. November 20014.

Részletesebben

Az írásbeli érettségi témakörei

Az írásbeli érettségi témakörei Az írásbeli érettségi témakörei Dőlt betűvel szerepelnek azok a részek, amelyeket csak emelt szinten kérnek. 1. AZ ÓKOR ÉS KULTÚRÁJA 1.1 Vallás és kultúra az ókori Keleten Az egyes civilizációk vallási

Részletesebben

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január

FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN. Készítette: Szilágyi Katalin. Szakmai felelős: Szilágyi Katalin. 2011. január FEJLŐDÉSGAZDASÁGTAN Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/A/KMR-2009-0041pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi

Részletesebben

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK

INGATLANPIACI KILÁTÁSOK ORSZÁGOS ÁTLAGBAN VÁLTOZATLAN, BUDAPESTEN KISSÉ JAVULÓ INGATLANPIACI KILÁTÁSOK (A GKI 2013. OKTÓBERI FELMÉRÉSEI ALAPJÁN) A GKI évente kétszer szervez felmérést a vállalatok, az ingatlanokkal foglalkozó

Részletesebben

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25

Kínai gazdaság tartós sikertörténet. Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Kínai gazdaság tartós sikertörténet Bánhidi Ferenc Konfuciusz Intézet 2008 március 25 Főbb témák Az elmúlt harminc év növekedésének tényezői Intézményi reformok és hatásaik Gazdasági fejlődési trendek

Részletesebben

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében

Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Nemzeti és európai identitás az Iránytű Intézet 2014. márciusi közvélemény-kutatásának tükrében Közvélemény-kutatásunk március 21-25. között zajlott 1000fő telefonos megkeresésével. A kutatás mintája megyei

Részletesebben

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28.

EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. EURÓPAI TÁRSADALMI JELENTÉS 2008 SAJTÓBEMUTATÓ 2008. március 28. Cél: átfogó képet adni a kibővült Európai Unió társadalmi folyamatairól Adatok: Eurostat EU-SILC és más európai statisztikai források Ambíció:

Részletesebben

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008)

Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Munkaerő-piaci folyamatok (2007/2008) Dr. Teperics Károly egyetemi adjunktus E-mail: teperics@puma.unideb.hu Foglalkoztatottság, gazdasági aktivitás 4. 208.700 fő van jelen a munkaerőpiacon (15-64) Aktivitási

Részletesebben

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3

Csatlakozó államok: növekvő költségvetési problémák. Tartalomjegyzék. I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 GÁSPÁR PÁL: CSATLAKOZÓ ÁLLAMOK: NÖVEKVŐ KÖLTSÉGVETÉSI PROBLÉMÁK 2002. OKTÓBER Tartalomjegyzék I. Differenciált, de romló államháztartási egyenlegek 3 II. A növekvő fiskális feszültségek okai 4 III. Az

Részletesebben

Történeti áttekintés

Történeti áttekintés Nemzetközi menekültjog Nemzetközi jog 2012 tavasz dr. Lattmann Tamás Történeti áttekintés 1918-ig: menekültek a migráció részeként két világháború között: szerződések egyes konkrét üldözött csoportok tekintetében

Részletesebben

24 Magyarország 125 660

24 Magyarország 125 660 Helyezés Ország GDP (millió USD) Föld 74 699 258 Európai Unió 17 512 109 1 Amerikai Egyesült Államok 16 768 050 2 Kína 9 469 124 3 Japán 4 898 530 4 Németország 3 635 959 5 Franciaország 2 807 306 6 Egyesült

Részletesebben

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28.

Menni vagy maradni? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár. Eger, 2012. szeptember 28. Menni vagy maradni? Ki fog itt dolgozni 15 év múlva? Előadó: Fülöp Gábor, HKIK főtitkár Eger, 2012. szeptember 28. 1 A HKIK az ezres nagyságrendű vállalati kapcsolatai alapján az alábbi területeken érzékel

Részletesebben

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON

KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KAPITÁNY ZSUZSA MOLNÁR GYÖRGY VIRÁG ILDIKÓ HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS MUNKAPIACON KTI IE KTI Könyvek 2. Sorozatszerkesztő Fazekas Károly Kapitány Zsuzsa Molnár György Virág Ildikó HÁZTARTÁSOK A TUDÁS- ÉS

Részletesebben

Dg:_ KESZONBETEGSÉG. Sas István. KommunikációsAkadémia

Dg:_ KESZONBETEGSÉG. Sas István. KommunikációsAkadémia Dg:_ KESZONBETEGSÉG Sas Sas István István Kommunikációs KommunikációsAkadémia Akadémia AA fogyasztói fogyasztóikeszonbetegség keszonbetegség olyan olyantünetegyüttes, tünetegyüttes, amit amitaafogyasztót

Részletesebben

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I.

Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. Az Iránytű Intézet 2013. áprilisi közvélemény-kutatásának eredményei I. 0. oldal Az Iránytű Intézet két elemzésben publikálja 2013. tavaszi közvélemény-kutatásának eredményeit. Első elemzésünkben a pártpreferenciák

Részletesebben

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat

Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat Optimistább jövőkép, de visszafogott beruházási szándék jellemzi a vállalkozásokat 404 milliárd forinttól esett el a hazai kkv-szektor tavaly az elavult eszközök miatt Továbbra is visszafogott a magyar

Részletesebben

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI

A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI A KÖRNYEZETI INNOVÁCIÓK MOZGATÓRUGÓI A HAZAI FELDOLGOZÓIPARBAN EGY VÁLLALATI FELMÉRÉS TANULSÁGAI Széchy Anna Zilahy Gyula Bevezetés Az innováció, mint versenyképességi tényező a közelmúltban mindinkább

Részletesebben

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE

AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE AZ EURÓPAI INTEGRÁCIÓ REGIONÁLIS KÉRDÉSEI A KÖZÖS REGIONÁLIS POLITIKA KIALAKULÁSA ÉS SZABÁLYOZÁSI KERETE ELŐADÓ: DR. KENGYEL ÁKOS EGYETEMI DOCENS JEAN MONNET PROFESSZOR 1 TARTALOM A KOHÉZIÓS POLITIKA FONTOSSÁGA

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013

A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 TÁMOP-5.5.5/08/1 A diszkrimináció elleni küzdelem a társadalmi szemléletformálás és hatósági munka erősítése A fogyatékos munkavállalók tapasztalatai - EBH kutatások 2010-2013 Szabados Tímea 2013. December

Részletesebben

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010

Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 Diplomás pályakövetés diplomás kutatás, 2010 A jogi és igazgatási képzési terület diplomásainak munkaerő piaci helyzete Az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. által végzett, Diplomás pályakövetés

Részletesebben

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár

Az információs társadalom európai jövőképe. Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Az információs társadalom európai jövőképe Dr. Bakonyi Péter c. Főiskolai tanár Tartalom Lisszaboni célok és az információs társadalom Az eeurope program félidős értékelése SWOT elemzés Az információs

Részletesebben

Gazdaságra telepedő állam

Gazdaságra telepedő állam Gazdaságra telepedő állam A magyar államháztartás mérete jóval nagyobb a versenytársakénál Az állami kiadások jelenlegi szerkezete nem ösztönzi a gazdasági növekedést Fókusz A magyar államháztartás mérete

Részletesebben

Helyzetkép 2013. november - december

Helyzetkép 2013. november - december Helyzetkép 2013. november - december Gazdasági növekedés Az elemzők az év elején valamivel optimistábbak a világgazdaság kilátásait illetően, mint az elmúlt néhány évben. A fejlett gazdaságok növekedési

Részletesebben

Fenntartói társulások a szabályozásban

Fenntartói társulások a szabályozásban ISKOLAFENNTARTÓ TÁRSULÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATI TÖRVÉNY, AMELY AZ ISKOLÁKAT a helyi önkormányzatok tulajdonába adta, megteremtette a kistelepülési önkormányzatok számára iskoláik visszaállításának lehetőségét,

Részletesebben

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont

Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Koós Bálint: Területi kirekesztés és gyermekszegénység Magyarországon Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont Ostrava, 2012. Május 3-4. Szegénység és társadalmi kirekesztés

Részletesebben

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az

A rendszer ilyenfajta működése azzal a következménnyel járt, hogy a budapesti lakosok mind az egyazon lakásra pályázók egymással szemben, mind az Nagy Ágnes: Állampolgár a lakáshivatalban: politikai berendezkedés és hétköznapi érdekérvényesítés, 1945 1953 (Budapesti lakáskiutalási ügyek és társbérleti viszályok) Kérdésfeltevés Az 1945-től Budapesten

Részletesebben

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08)

Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) C 97/16 Európai Gazdasági és Szociális Bizottság vélemény Tárgy: Európai logisztikai politika (2007/C 97/08) 2005. november 17-én az Európai Unió finn elnökségének tevékenységéhez kapcsolódóan Mari Kiviniemi,

Részletesebben

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez

Az aktuális üzleti bizalmi index nagyon hasonlít a 2013. decemberi indexhez VaughanVaughanVaughan Econ-Cast AG Rigistrasse 9 CH-8006 Zürich Sajtóközlemény Econ-Cast Global Business Monitor 2014. december Stefan James Lang Managing Partner Rigistrasse 9 Telefon +41 (0)44 344 5681

Részletesebben

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.)

A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása. a hiánypótlás alkalmazásáról. (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa 1/2007. számú ajánlása a hiánypótlás alkalmazásáról (K.É. 58. szám, 2007. május 23.) A Közbeszerzések Tanácsa a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk

Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk Az oktatás s szerepe a társadalmi felzárk rkózásban Dr. Köpeczi-Bócz Tamás Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkárság Felzárk rkózás kitörési lehetőségek

Részletesebben

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS

TURIZMUS ÉS REGIONALITÁS A magyarországi turisztikai régiók vendégforgalma 2002-ben 1 Kiss Kornélia Sulyok Judit kapacitása 2002-ben 2 Magyarországon 3377 kereskedelmi szálláshely mûködött, összesen 77 155 szobával és 335 163

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2015-2016 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ

A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ Tóth András LÉPÉSKÉNYSZERBEN A HAZAI ENERGIAPOLITIKA A hetekben reál- és nominál értéken egyaránt minden eddigi csúcsot megdöntõ olajár, illetve a közeljövõre immár egységesen magas, a 2005 2006-os 70

Részletesebben

Práger László. A nyolcvanas évek kiterjesztett nyitottság-elmélete és a magyarországi reálfolyamatok a kilencvenes évek végén

Práger László. A nyolcvanas évek kiterjesztett nyitottság-elmélete és a magyarországi reálfolyamatok a kilencvenes évek végén Práger László A nyolcvanas évek kiterjesztett nyitottság-elmélete és a magyarországi reálfolyamatok a kilencvenes évek végén Az Európai Unióhoz való csatlakozásunkkal - jelképesen és a valóságban - a négy

Részletesebben

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből

Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből Iránytű a magyar mezőgazdasághoz Az Iránytű Intézet májusi közvélemény-kutatásának tanulságai a mezőgazdaság szemszögéből A közelmúltban alakult Iránytű Politikai és Gazdaságkutató Intézet ezen elemzés

Részletesebben

Társadalomismeret és jelenismeret

Társadalomismeret és jelenismeret Társadalomismeret és jelenismeret I. A társadalmi szabályok ( 2 ): 1. Ismertesse a társadalmi együttélés alapvető szabályait, eredetüket és rendeltetésüket! 2. Mutassa be a hagyomány szerepét a társadalom

Részletesebben

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján

Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Beszéd a Magyar Atlanti Tanács 20 éves évfordulóján Stefánia, 2012. október 5. Tisztelt Nagykövet Asszony! Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Tanácskozás! Ünnepelni és emlékezni jöttünk ma össze. Ünnepelni a

Részletesebben

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése

A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése A Humánerőforrás-fejlesztési Operatív Program véleményezése FÖK: A program egyike a legjobban kidolgozott anyagoknak. Tekintve az EU-források felhasználásában rejlő kockázatokat, az operatív program hangsúlyát

Részletesebben

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6.

Magyar tıke külföldön. Budapest 2008. nov. 6. Magyar tıke külföldön Budapest 2008. nov. 6. A globalizáció eredménye a növekvı tıkemozgás a világgazdaságban A magyar közgondolkodás középpontjában eddig a beáramló mőködı tıke állt Ha komolyan vesszük

Részletesebben

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18.

szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. szépen ragyogjatok! Dr. Csillag István miniszter Gazdasági és Közlekedési Minisztérium Budapest, 2003. november 18. A hazai növekedés külső feltételei nem javultak, míg a lassuló növekedési dinamika a

Részletesebben

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052

TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 TÁMOP 5.3.1-08/2-2009-0052 A projekt célja és létrejötte A projekt olyan tartós, alacsony végzettségű, munkanélküli csoportot célzott meg, melynek tagjai a Gyulai Kistérségben hátrányos helyzetük miatt

Részletesebben

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK

A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, XXX COM(2012) 148 final A BIZOTTSÁG KÖZLEMÉNYE AZ EURÓPAI PARLAMENTNEK, A TANÁCSNAK, AZ EURÓPAI GAZDASÁGI ÉS SZOCIÁLIS BIZOTTSÁGNAK ÉS A RÉGIÓK BIZOTTSÁGÁNAK a mezőgazdasági

Részletesebben

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás

Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás, Infrastruktúra Andragógia 2009-2013 Oktatási szolgáltatás 5,00 4,50 4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00 T F T F T F T F T F T F 6. 7. 8. 9. 10. 11.

Részletesebben

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január

Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január Mindenki a WEB2-őn? A KutatóCentrum villámkutatása 2011. január KutatóCentrum 102 Budapest, Margit krt. /b Tel.:+ (1) 09. Fax: + (1) 09. A felmérésről Ha tíz évvel ezelőtt valakit megkérdeztünk volna,

Részletesebben

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon

A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon Л DIGITÁLIS ESÉLYEGYENLŐSÉG HELYZETE MAGYARORSZÁGON Kiss Mónika A digitális esélyegyenlőség helyzete Magyarországon A digitális egyenlőtlenségek leküzdésére irányuló állami programok (2003-2005) Digitális

Részletesebben

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai

Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai Valuch Tibor: Az 1989/90-es rendszerváltás társadalmi hatásai I. Bevezetés: Bármennyire is közhelyszerűnek tűnik, ettől még tény, hogy a nyolcvanas-kilencvenes évek fordulójának politikai átmenete radikális

Részletesebben

A fenntarthatóság útján 2011-ben??

A fenntarthatóság útján 2011-ben?? A fenntarthatóság útján 2011-ben?? Válogatás a Fenntartható Fejlődés Évkönyv 2011 legfontosabb megállapításaiból Az összefoglalót a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Tiszai Vegyi Kombinát együttműködésében

Részletesebben

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai

A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai A társadalmi szerkezet belső térbeli sajátosságai Páthy Ádám, egyetemi tanársegéd Széchenyi István Egyetem Regionális- Tudományi és Közpolitikai Tanszék Vizsgálati irányok A helyi társadalom rétegződésében

Részletesebben

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében-

PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN. - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- PÉNZÜGYEK ÉS PÉNZÜGYI MAGATARTÁSOK KISTELEPÜLÉSEKEN - online kérdőíves kutatás kistelepülések teleházainak látogatói körében- I. ALAPINFORMÁCIÓK A KUTATÁSRÓL 1. Az adatfelvétel időpontja: 2015. január

Részletesebben

Alba Radar. 25. hullám

Alba Radar. 25. hullám Alba Radar Lakossági közvélemény-kutatási program Székesfehérváron 25. hullám Népszavazással kapcsolatos lakossági attitűdök 2014. december 17. Készítette: Macher Judit, Bokros Hajnalka macherjudit@echomail.hu

Részletesebben

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2)

Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) Kommunikációs Főigazgatóság KÖZVÉLEMÉNY-FIGYELŐ OSZTÁLY Brüsszel, 2013. február 14. Parlaméter Európai Parlament Eurobarométer (EB/EP 78.2) A FOGLALKOZÁSI KATEGÓRÁKRA ÖSSZPONTOSÍTVA Ez a foglalkozási kategóriák

Részletesebben

TALÁLJON KI AZ EU-LABIRINTUSBÓL SZEPTEMBER 9-ÉN A WESTEND ELŐTT

TALÁLJON KI AZ EU-LABIRINTUSBÓL SZEPTEMBER 9-ÉN A WESTEND ELŐTT Civil Európa az Európa Ház elektronikus hírlevele civilekről és az Európai Unióról 2012. szeptember 3. - 11. évfolyam 12. szám A. Meghívó - EU-labirintus szeptember 9-én a WestEnd-nél B. Hírek C. A hírlevélről

Részletesebben

ADATLAP a Nemzeti Tehetség Program

ADATLAP a Nemzeti Tehetség Program Regisztrációs szám:. Pályázat kiírói töltik ki! ADATLAP a Nemzeti Tehetség Program Ady Endre-ösztöndíj a külhoni magyar nyelvű oktatásban résztvevő, kiemelkedően tehetséges, szociálisan hátrányos helyzetű

Részletesebben

Itthon, Magyarországon

Itthon, Magyarországon Itthon, Magyarországon Dóra Bálint Nemzetközi Migrációs Szervezet IOM Budapest 2012 Bepillantás az IOM-be Az IOM küldetése IOM Magyarországon Otthon, Magyarországon alapok Otthon, Magyarországon célok

Részletesebben

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015

Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 Osztályozó- és javítóvizsga Történelem tantárgyból 2014-2015 A félévi vizsga szóbeli vizsga az első félévre megadott témakörökből. Az év végi vizsga írásbeli vizsga (feladatlap) az egész évre megadott

Részletesebben

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és

X X X X X. hatását a társadalom. szerkezetére, működésére! mutassa be az indiai vallások. ismeretei segítségével. 2. tétel: A források és 1. tétel: A források és mutassa be az indiai vallások hatását a társadalom szerkezetére, működésére! 2. tétel: A források és mutassa be a hódító háborúkat követő gazdasági változásokat és azok társadalmi

Részletesebben

Társadalmi folyamatok Újpesten

Társadalmi folyamatok Újpesten 2015. március 10 Társadalmi folyamatok Újpesten Lakónépesség 2004 óta növekszik, 2011-ben megelőzte az állandó lakónépességet Állandó népesség 2013-ban újra nőtt A népesség növekedés hátterében az átlagtól

Részletesebben

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje

Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Az idősek infokommunikációs eszközökkel való ellátottsága és az eszközhasználattal kapcsolatos attitűdje Készítette: Faragó Judit 2005. november-december Az Inforum immár harmadszor rendezte meg az Unoka-Nagyszülő

Részletesebben

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról

- 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ Sátoraljaújhelyi Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ. a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról - 1 - Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Munkaügyi Központ i Kirendeltség TÁJÉKOZTATÓ a munkanélküliség városi, térségi alakulásáról, 2006. május 31. Napjaink gyorsan változó világában a munkahely megszerzése

Részletesebben

"Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni"

Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni "Úgy nőtt fel egy nemzedék, hogy nem látott senkit dolgozni" (Hírszerző, 2008 december 9.) Az Út a munkához program biztosan kielégíti majd a tömegigényt, hogy az ingyenélőket most jól megregulázzuk, az

Részletesebben

Az elnök-vezérigazgató üzenete

Az elnök-vezérigazgató üzenete Az elnök-vezérigazgató üzenete T i s z t e lt R é s z v é n y e s e k! Elmúlt évi köszöntőmben azzal indítottam, hogy a 2013-as év nehéz lesz. Igazam lett, de ennek egyáltalán nem örülök. Öt évvel a globális

Részletesebben

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív

Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége. Kérdőív Abaúji Területfejlesztési Önkormányzati Szövetség Borsod-Abaúj-Zemplén Megy Munkaügyi Központ Encsi Kirendeltsége Kérdőív Foglalkoztatási stratégia kidolgozása Abaújban, a helyi foglalkoztatási kezdeményezések

Részletesebben

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12.

A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában. Budapest, 2009. november 12. A Balkán, mint régió szerepe a magyar külgazdasági stratégiában Budapest, 2009. november 12. A külgazdasági stratégia főbb meghatározó kérdései, feladatai Az áru-és szolgáltatás export növelése. A kereskedelempolitika

Részletesebben

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák

Történelem. Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Fejlesztési cél, kompetenciák Történelem Gimnázium (esti tagozat) 12. évfolyam Évi óraszám: 32 Száray Miklós: Történelem IV. Óraszám A tanítás anyaga Fejlesztési cél, kompetenciák Tanulói tevékenységek /Munkaformák Felhasznált eszközök

Részletesebben

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet

Erdélyi Magyar Adatbank Biró A. Zoltán Zsigmond Csilla: Székelyföld számokban. Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Társadalmi közérzet Erdélyi Magyar Adatbank Vannak-e Önnek olyan személyes elképzelései, amelyeket a következő öt évben szeretne megvalósítani? igen 72.8% nem 27.2% igen nem 1. ábra.

Részletesebben

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu

Kilábalás, 2014-18. Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. GKI Zrt., www.gki.hu Kilábalás, 2014-18 Vértes András elnök GKI Gazdaságkutató Zrt. Budapest, 2014. január 21. Elvesztegetett évtized Az EU-csatlakozás óta nincs felzárkózás az EU-átlaghoz Szinte minden téren leszakadtunk

Részletesebben

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu

A nagycsaládos mégis. A NOE tagság vizsgálatának tanulságai. Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu A nagycsaládos mégis A NOE tagság vizsgálatának tanulságai Bálity Csaba bality.csaba@mental.usn.hu Válságban vagy változóban a család? 1. Értékrend és normák változása 2. Gazdasági tényezők 3. Családpolitikai

Részletesebben

Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk

Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk Európai Unió: bír{ljuk, de maradn{nk Ismeretek és vélemények az Európai Unióról a soros magyar EUelnökség előtt 2010. december Vezetői összefoglaló A Policy Solutions és a Medián közös kutatása szerint

Részletesebben

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése -

A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai. - statisztikai adatok másodelemzése - TÁMOP-1.4.-1/1.-1-000 " Fejér megyei foglalkoztatási paktum támogatása A fiatalok pályaválasztási motivációi és munkahely választási szempontjai - statisztikai adatok másodelemzése - 14. február 7. Készítette:

Részletesebben

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK

Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Engelberth István főiskolai docens BGF PSZK Gazdaságföldrajz Kihívások Európa előtt a XXI. században 2013. Európa (EU) gondjai: Csökkenő világgazdasági súly, szerep K+F alacsony Adósságválság Nyersanyag-

Részletesebben