Bodrogi Bea. Cigányozás a médiában. Hátrányos helyzetű csoportok médiaábrázolása és a hatósági gyakorlat

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "Bodrogi Bea. Cigányozás a médiában. Hátrányos helyzetű csoportok médiaábrázolása és a hatósági gyakorlat"

Átírás

1 Bodrogi Bea Cigányozás a médiában Hátrányos helyzetű csoportok médiaábrázolása és a hatósági gyakorlat I. Bevezetés A legújabb szociológiai kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a magyarországi roma közösség médiaképe egyoldalú, sokszor sztereotip és kriminalizált. 1 A kutatás tehát a romákra vonatkozóan - igazolta azokat a kritikákat, amelyeket a hátrányos megkülönböztetés ellen küzdő jogvédő szervezetek már évek óta hangoztatnak. Tapasztalatuk szerint a médiában a hátrányos helyzetű csoportokkal szemben nem a nyílt gyűlölködés terjed, hanem a sokkal finomabb módszerekkel történő manipulatív befolyásolás: a szegénység devianciaként történő bemutatása, a sztereotípiák erősítése, a bűnbakképzés igazolása, és nem utolsósorban az adott csoportra vonatkozó információk hiányán alapuló tévedések. Mivel az emberek többsége az információk többségét a médiából szerzi be, az ilyen típusú ábrázolás különösen veszélyes, mert felerősíti a társadalom hátrányos helyzetű csoportjaival szembeni előítéleteket. Társadalmi és politikai környezet A fenti jelenség elemzésekor nem lehet figyelmen kívül hagyni azt a társadalmi és politikai környezetet, amely teret enged a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok kirekesztésének, valamint a velük szembeni előítéletes hangulat gerjesztésének. A szélsőjobb eszméket képviselő Jobbik Magyarországért Mozgalom parlamentbe való jutása pedig tovább erősíti ezt a folyamatot. Míg a cigánybűnözés ismét bekerült a köznyelvbe, addig egyre szélesebb körben lett elfogadott az a nézet, hogy bizonyos csoportok, mint például a hajléktalanok, a szegények vagy a romák kizárólag saját hibáik révén kerültek hátrányos és kiszolgáltatott helyzetbe. A bűnbakképzés tehát felerősödött, amelyhez a politika egésze és az állami intézményrendszer nemcsak a hallgatásával, de olykor tevőleges közreműködésével is hozzájárult. II. Teszteljárások a Médiahatóság előtt A fenti jelenségre reagálva A CivilMédia 2 programjának keretében azt vizsgáltuk, hogy a jog eszköze mennyire alkalmas a kisebbségek szélsőségesen sztereotip, előítéletes médiaábrázolása elleni küzdelmében. Bár a jogi szankció alkalmazása semmilyen társadalmi probléma megoldásában nem lehet kizárólagos eszköz, annak stratégiailag megfelelő használata mégis elősegíthet fontos változásokat. Mind a régi, mind az új médiatörvény jogi fellépésre ad lehetőséget abban az esetben, ha valamely tájékoztatási vagy hírműsor közérdeklődésre számot tartó adása nem időszerű, nem tárgyilagos, nem tényszerű vagy nem pontos, azaz a törvény megfogalmazásával élve: kiegyensúlyozatlan. Az eddigi joggyakorlatban a hatóság és jogelődje leginkább a politikai kiegyensúlyozottságot vizsgálta, mi azonban úgy gondoltuk, hogy ez a jogintézmény lehetőséget nyújthat a társadalmi kisebbségek médiában való kirekesztő, sztereotip 1 Bernáth Gábor Messing Vera: Szélre tolva: kutatási zárójelentés a roma közösségek többségi médiaképéről, 2011 (http://www.amenca.hu/uploads/pdf/szelre_tolva.pdf) 2 CivilMédia a vélemény- és sajtószabadság érdekében működő nem kormányzati szervezet.

2 bemutatása elleni küzdelemhez is. Célunk, hogy a fajsúlyos ügyekben indított eljárásokkal elérjük a joggyakorlat megváltozását, ezen keresztül pedig a média véleményformáló szereplőinél olyan gondolkodásbéli változást, amely etikusabb, korrektebb tájékoztatást eredményez, akár már középtávon is. A törvény szerint a média köteles a tájékoztató és hírműsorokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. Összességében ez jelenti a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. 3 Amennyiben a műsorszolgáltató megsérti e követelményt, jogi úton fel lehet lépni vele szemben. A jogi eljárás eredményeként egy viszonylag gyenge szankció kerülhet alkalmazásra: el lehet érni, hogy a műsorszolgáltató adjon teret az el nem hangzott álláspontnak, vagy lehet kérni, hogy egy meghatározott közleményt tegyen közzé. A megfelelő eljárás (kiegyensúlyozottság) kiválasztásának szempontjai A médiatartalomra vonatkozó törvényi előírások és ahhoz kapcsolódó eljárási lehetőségek közül több szempontból is a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményének számonkérését tartjuk alkalmazhatónak. Mindenekelőtt azért, mert megalapozottnak tartjuk azokat a kritikákat, amelyek a médiatartalmi előírások alkalmazási körével, tartalmi bizonytalanságával, valamint a kilátásba helyezett szankciókkal kapcsolatos fenntartásokat fogalmaznak meg. Az Európa Tanács szakértőinek véleménye szerint például a magyar médiatörvény tartalomszabályozásra vonatkozó legtöbb rendelkezése alkalmas a szólásszabadság és az infomációszabadság korlátozására. 4 A szakértők ezzel nem azt állítják, hogy korlátozásnak egyáltalán nincsen helye, ám rámutatnak arra a fontos követelményre, amelyet többek között az Európai Emberi Jogi Egyezmény véleménynyilvánítás szabadságáról szóló 10. Cikk értelmezése is megkövetel. E szerint a jogszabályok nem lehetnek túl általánosak vagy homályosak, szűken kell azokat értelmezni, és mindig azokkal a célokkal, elvekkel és jogokkal összefüggésben kell azokat kezelni, amelyek végső soron indokolják a korlátok alkalmazását. Tehát bármely korlátozást, csak annak várható hatása és a szigorú szükségességi-arányossági teszt figyelembe vétele mellett lehet megállapítani és alkalmazni. A szakértők példaként említenek több európai országot többek között az Egyesült Királyságot - ahol a tárgyilagosság vagy kiegyensúlyozottság legitim elvárásként jelenik meg, hangsúlyozva, hogy a normák általában pontos definícióját adják ezeknek a kifejezéseknek. 5 Magyarországon a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményeinek előírása nem a 2011-től hatályos médiaszabályozás sajátossága, a médiaszabályozás már 1996-tól nevesítette ezt a jogintézményt. 6 Célja és alkotmányos indoka, hogy a politikai közösség tagjai közérdekű 3 A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló évi CIV. törvény (Smtv.) 13. -a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint a Magyar Köztársaság polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban sokoldalúan, tényszerűen, időszerűen, tárgyilagosan és kiegyensúlyozottan tájékoztatni. A médiakommunikációról és tömegtájékoztatásról szóló évi CLXXXV. törvény (Mttv.) 12. (1) és (2) bekezdése megerősíti ezt a kötelezettséget. 4 Az Európa Tanács szakértőinek véleménye a magyar médiaszabályozásról, 16. oldal. Szerzők: Eve Salamon médiajogi szakértő, Egyesült Királyság, és dr. Joan Barata Mir, Blanquerna Communications School, URL, Spanyolország, a vélemény magyar fordítása az alábbi linken érhető el: 5 Ua. 17. oldal évi I. törvény

3 kérdésekben a releváns vélemények ismeretében alakíthassák ki álláspontjukat. 7 A kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményével az Alkotmánybíróság (továbbiakban: AB) is foglalkozott, 8 amikor arra kötelezte a törvényhozót, hogy az akkor még monopolhelyzetben lévő közszolgálati rádióra és televízióra nézve olyan szabályokat alkosson, amelyek képesek biztosítani a társadalomban meglévő vélemények teljes körű, kiegyensúlyozott arányú és valósághű kifejezésre jutását, valamint a közérdeklődésre számot tartó eseményekről és tényekről való elfogulatlan tájékoztatást. Ezt az elvárást az AB a későbbiek során alapvetésként rögzítette, arra hivatkozva, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. 9 A határozat egyebekben azt is megfogalmazta, hogy a tág értelemben vett kiegyensúlyozottság fogalmába beletartoznak a sokoldalúság, a tényszerűség, az időszerűség és a tárgyilagosság, vagyis a belső pluralizmus követelményei is. Legvégül a megfelelő eljárás (kiegyensúlyozottság) kiválasztásánál a fenti alapjogi érvelés mellett fontos szempontunk volt még a szankció kérdése. Mivel a kiegyensúlyozottsági eljárás jár a legenyhébb szankcióval, annak alkalmazása - a magas összegű és bizonytalan bírságolással ellentétben álláspontunk szerint kevésbé veszélyeztetheti a sajtó szabadságát, illetve kevésbé járhat öncenzúrával. III. Példák a kifogásolható műsorszerkesztői gyakorlatra Programunk során egy médiafigyelésre szakosodott cég segítségével - a közszolgálati és a kereskedelmi televíziók és rádiók (továbbiakban: lineáris média) műsorait monitoroztuk, ezen belül is a hírműsorokat, valamint a nagy nézettségű tájékoztató jellegű adásokat. 10 A műsorok pártpolitikai kiegyensúlyozottságával nem foglalkoztunk, kizárólag azon csoportok érdekében terveztünk eljárást indítani, amelyekkel szemben Magyarországon erős az előítélet: romák, menekültek, az LMBT közösség, valamint a zsidó közösség tagjai érdekében. A médiafigyelés során elsősorban olyan műsorokat választottunk ki, amelyeken keresztül fel tudjuk hívni a figyelmet azokra a tipikus és jellegzetes műsorszerkesztői hibákra, amelyek eredményeként egy adott társadalmi csoport sztereotip, illetve szélsőségesen előítéletes bemutatására kerül sor. Nem az volt tehát az elsődleges cél, hogy minél több műsor miatt induljon hatósági eljárás, hanem hogy meghatározzuk azt a mércét, amelyet a hátrányos helyzetű csoportok bemutatása során, a szerkesztői szabadságra való hivatkozás mellett sem szabad figyelmen kívül hagyni, másrészt pedig az, hogy ezek a szempontok a hatósági eljárás során is érvényesüljenek, figyelembe vételük hosszútávon- irányadó legyen a műsorszolgáltatók felé. A műsorok figyelését január elején kezdtük és a vizsgálatot szeptember végén zártuk le. A kilenc hónapos programidő alatt számos riportot tartottunk aggályosnak, az alábbiakban felvázolt szempontok alapján azonban csak négy ügyben indítottunk jogi eljárást. 1. Egy társadalmi probléma összekapcsolása (azonosítása) egy kisebbségi csoporttal A jelenséget inkább azoknál a típusú műsoroknál értük tetten, amelyekben a riporter valamilyen társadalmi problémát akart körbejárni. Szegénység, lakhatás, megélhetési bűnözés, oktatási és gyermekvédelmi stb. kérdésekről szóló filmeknél gyakran visszatérő 7 AB határozat, 1/2007. (I.18.) 8 AB határozat, 37/1992. ( VI.10.) 9 AB határozat, 1/2007. (I.18.) 10 Mintegy hatvan műsort fedett le a televízió és rádió csatornák monitorozása.

4 jelenség, hogy valamilyen formában roma ügyként történik a téma bemutatása. Többségében vagy kizárólag roma emberek a megszólalók, cigányzene szól a háttérben, vagy a felvezetésben, és a hatás kedvéért legtöbbször cigánytelepen történik a forgatás. Nyilván nem hagyható figyelmen kívül és bizonyos esetekben szó nélkül, hogy az adott probléma érintettjei a romák (is), a közvetett utalások félreviszik a témát. Nem utolsósorban azért, mert több kutatás bizonyította, hogy a sztereotípiák miatt ugyanazon történet motívumait teljesen másként értelmezi a közönség, ha a szereplőket cigánynak, vagy nem cigánynak nézi. Ezt igen plasztikusan mutatta meg Csepeli György, Neményi Mára és Sajó András klasszikus kísérlete, amelynek során azt tapasztalták; ha egy nő megerőszakolásának történetét úgy mondják el, hogy az elkövetők a neveik alapján cigányoknak tűntek, akkor kísérleti személyek a cigányok agresszivitásával magyarázzák a történetet. A másik kísérleti csoport értelmezésében amely ugyanazt a történetet jellegzetes magyar nevekkel hallotta már a nő kirívó viselkedése és a magyar férfiakra jellemzőnek tartott virtus került előtérbe, mint oki tényező. 11 Otthagyottak (TV2-Napló) A műsor témája az újszülöttek - mélyszegénység miatti családból való kiemelése volt. A szerkesztő arra építette fel a riportot, hogy a csecsemők elszakítása és kiemelése nagy traumát okoz a családok és a gyermekek számára egyaránt. A riportban sok család és szakértő is megszólalt, akik mindezt alátámasztották személyes történeteikkel és szakmai álláspontjukkal. A műsor készítője azonban a témához kapcsolódó esetek bemutatásakor kizárólag roma vagy a rasszjegyek alapján romának kinéző embereket választott. A riportalanyok és a riport vágóképein ábrázolt emberek kizárólag cigányok voltak sztereotip körülmények között: szegényes, koszos lakókörnyezet, roma telep vagy ahhoz hasonló környezet, sok gyermek, tétlen, bámészkodó emberek csoportja. Bár a riportban szereplő információk önmagukban igazak és többségében helytállóak voltak, a műsor összességében mégis hamis valóságot közvetített. A roma vagy romának vélhető személyek sztereotip körülmények közötti ábrázolása és a kísérőszöveg összességében tévesen azt sugallta, hogy a mélyszegénységben élő gyermekek családból való kiemelése nem össztársadalmi probléma, hanem kizárólag egy társadalmi csoportot, a cigányságot érinti, ami nyilván nem felel meg a valóságnak. Ajánlás: Egy társadalmi probléma elemzésekor, bemutatásakor nagy jelentősége van, hogy milyen mértékben engedjük etnicizálódni a kérdést. Ugyanazon esemény bemutatásának egy előítéletekkel övezett kisebbségekre való korlátozása nem csak a velük szembeni sztereotípiákat erősítheti meg. Az adott kérdés etnikus kérdésként való kezelése könnyen eltakarhatja a problémát, és egyszerű, sematikus (pl. etnikai alapú) válaszokat kínálhat fel. Ha a maga teljességében és árnyaltságában akarunk megmutatni valamit, érdemes arra is figyelnünk, hogy a közönségben élő sztereotípiák hogyan eredményezhetnek hamis magyarázatokat. 2. A releváns álláspontok bemutatása 11 Csepeli György (1993): Kisebbségek képe a többségi tömegkommunikációban. In: (szerk.) Csurdi Sándor: Kisebbségek a tömegtájékoztatásban Régió könyvek, Budapest

5 A kiegyensúlyozott tájékoztatás érvényesülésének egyik legfontosabb szempontja, hogy ténylegesen jelenjenek meg a hír- és tájékoztatási műsorokban azok az álláspontok, amelyek az adott témában léteznek és jelentőséggel bírnak. Annak megítélésében, hogy az adott álláspont valóban fajsúlyos-e a közösség érdeklődésére számot tartó kérdésben, figyelemmel kell lenni arra a diskurzusra, amely az adott témáról a közéletben folyik: a nyilvánvalóan létező és a kincstári véleménytől markánsan eltérő, kellően artikulált nézetek bemutatása nem mellőzhető. Hallgattassék meg a másik fél (Célpont Hír TV) A riport témája a nemzetközi szinten is ismert gyöngyöspatai helyzet. 12 Az itt kialakult konfliktus megítélése számos közéleti vitára adott okot, az események kivizsgálására parlamenti vizsgálóbizottság is alakult, amelynek jelentése egyformán elítéli a Jobbikhoz köthető szervezeteket és civileket is név szerint is megemlítve a Társaság a Szabadságjogokért egyesületet - az ottani körülmények kialakulásáért. 13 A műsor kiindulópontja az a feltételezés, hogy az ismert brit napilap, a Guardian újságírója egyoldalúan számolt be a Gyöngyöspatán kialakult helyzetről az egyik cikkében, mivel megállapításait kizárólag a helyi cigányok beszámolóira alapozta. 14 A műsor szerkesztőinek célja az volt, hogy kiegyensúlyozottan adjanak tájékoztatást a gyöngyöspatai helyzetről, megszólaltassák a másik felet is, utánajárva ezzel az igazságnak. A riport az egyik álláspont képviselőjének a helyi település vezetőit tekintette: megszólította az önkormányzat képviselőit (polgármesteri kabinetfőnök, jegyző), valamint az iskola igazgatóját és a testneveléstanárt. A riport a kiegyensúlyozást egy, a helyi cigány kisebbségi önkormányzat vezetőjével készült interjúval vélte megvalósítani. Ugyanakkor a jogvédők meghallgatására nem került sor: a televíziós stáb a TASZ korábbi irodájának címére vonult ki, jóllehet a szervezet onnét a film forgatását megelőzően elköltözött. Az így készített, elérhetetlenség látszatát keltő vágóképek hozzájárultak ahhoz, hogy az egyesület a sajtó megkeresésére nem válaszoló szervezet benyomását keltse. Nem csupán a TASZ megszólaltatásának elmaradása, hanem a jogvédő szervezet, mint a nyilvánvalóan releváns, lényeges és markánsan eltérő álláspont képviselőjének a bemutatása is szándékosan torzításra került. 12 A Magyar Gárda utódaként létrehozott félkatonai szervezet, a Szebb Jövőért Egyesület 2011-ben több hónapon keresztül megszállta a cigányok által sűrűn lakott falvakat, Hejőszalontát, Gyöngyöspatát, Hajdúházát. A híradások szerint az egyik faluban, a cigánysor mögött olcsón megvesznek egy telket, ahová katonai (polgárőri) kiképzőközpontjukat tervezik telepíteni. A falvakban a Jobbik vezető politikusai is megjelennek, találkoznak a bűncselekmények áldozataival vagy azok hozzátartozóival. Gyakran beszédet is mondanak, tulajdonképpen nyílt politikai kampányt folytatnak. 13 A Guardian internetes oldalán mellékelt videóban a gyöngyöspatai cigányokkal készített interjúk láthatók, ami a TASZ által 2011 nyarán készített, túlzásoktól és csúsztatásoktól hemzsegő Gyöngyöspata A TASZ filmjének változtatás nélküli átvétele. A Bizottság megállapítja, hogy bár a Kormány mindent megtett, hogy intézkedéseivel konszolidálja a felszított ellentéteket Gyöngyöspatán, a TASZ változatlanul szükségét érzi annak, hogy jelen legyen a településen. Kisebbségi érdekvédő tevékenységével a helyi lakosság tagjai közé éket ver, sőt változatlanul hamis színben tüntet fel gyöngyöspatai eseményeket. részlet a Gyöngyöspata bizottság jelentéséből, március. Forrás: 14

6 Ajánlás: a műsor akkor tesz eleget a releváns álláspontok bemutatásának, mint kiegyensúlyozottsági követelménynek, ha az adott kérdésről kialakult társadalmi diskurzusban fellelhető, lényeges és markánsan eltérő álláspontok képviselőit megszólaltatja, amennyiben erre igazolható okból nincsen mód, az álláspontot tényszerűen ismerteti. 3. A releváns álláspontok ereje Olyan témák esetén, amelyben valamely kiszolgáltatott csoportról vagy ahhoz kapcsolódó témáról készítenek műsort, a releváns álláspontok bemutatása során azt is figyelembe kell vennie a műsorkészítőnek, hogy a kiszolgáltatott csoport tagjai mennyire képesek saját álláspontjukat és érdekeiket megjeleníteni a másik oldalon álló féllel szemben. A másik fél gyakran valamely hatóságot, a hivatalt képviselő ember, akinek a szakmai hitele és a nézők számára való elfogadottsága sokkal inkább adottnak tekinthető. A kiegyensúlyozottság követelményének látszólag megfelelő műsor is félrecsúszhat, ha a fenti szempont nem kerül mérlegelésre a műsorkészítés során. Ajánlás: Olyan témák esetén, amelyben valamely kiszolgáltatott csoportról vagy ahhoz kapcsolódó témáról készítenek műsort, a releváns álláspontok bemutatása során azt is figyelembe kell vennie a műsorkészítőnek, hogy a kiszolgáltatott csoport tagjai mennyire képesek saját álláspontjukat és érdekeiket megjeleníteni a másik oldalon álló féllel szemben. Mindezen belül érdemes mérlegelni, hogy milyen kiinduló helyzeti előnyt jelent hitelességében egy hatósági, hivatali tisztség és milyen esetekben helyettesítheti a közvetlenül érintetteket egy más területen megválasztott vezető. 4. A szakmaiság kontra bulvár megjelenítés (szakértők, kutatások és egyéb információk jelentősége) A vizsgált műsorok egy híradós riport kivételével tényfeltáró, egy adott társadalmi problémát körüljáró, közel tíz perces hosszúságú műsorok (Napló, Célpont) voltak. Elvárható, hogy a riporter (szerkesztő) a témát érintően információgyűjtést végezzen, legalább az interneten elérhető szakmai szervezetek, illetve egyéb könnyen fellelhető ismeretek után nézzen, és többek között ezen információk birtokában döntse el a riport irányát, üzenetét. A szerkesztői szabadság része, hogy az adott sztori, az összegyűjtött információk birtokában a riporter kiket és hogyan szólít meg és természetesen az is, hogy milyen üzenetet vagy esetleg tanulságot kíván ez által megfogalmazni. Az általunk problémásnak vélt műsorok többségében azt tapasztaltuk, hogy kevés szakmai kutató munka előzi meg a téma feltárását és inkább a nagyobb nézettséget ígérő bulvár irány kap teret. Az iskolai erőszakot boncolgató, ezen belül a tanárverés témájára fókuszáló Napló riportban például egyetlen szakember sem szólalt meg, ehelyett viszont hosszan beszélgetett a riporter azzal a tanárral, akit évekkel ezelőtt brutálisan megvert két gyermek. A témához kapcsolódóan a riport kitért egy másik ügyre is, amely során egyetlen érintett sem szólalt meg, az ügyek hátteréről és előzményéről információt nem biztosított a nézők számára. Az érintett falu cigánytelepére azonban kimentek és az állítólagos elkövető szomszédját faggatták az esetről, majd megalázó módon arról, hogy szerintük és számukra mit jelent a tisztelet szó, fogalom. Mindezt egy cigányzenei aláfestés keretezte. A műsorban oktatási szakértő, az iskolai erőszak témájában jártas szakember nem szólalt meg. Eközben a témában készült

7 kutatások 15 egyértelműen állítják, hogy téves a kérdést cigány - vagy szegénytörténetként bemutatni. Ajánlás: A társadalmi problémákra a válaszkeresés igényével reflektáló riportokban elvárható, hogy e problémákat a lehető legkomplexebben, a megértés és megértetés igényével mutassák be. A leegyszerűsítések elkerülése érdekében jól használhatóak a kontextust megmutató adatok, kutatások vagy egy-egy szakértői megszólalás. 5. Képi megjelenítés, zenei aláfestés, összhatás A vizsgált időszakban több riport próbált úgy megmutatni valós társadalmi problémákat, hogy alapvető célja nem az elgondolkodtatás, tényfeltárás volt, hanem igen erőteljesen az érzelmi manipuláció. Nyilvánvalóan ez az egyik legnehezebben mérhető, megfogható területe a médiahatásoknak és különösen a vizuális kommunikáció sohasem mentes az érzelmi hatásoktól. Ugyanakkor médiafogyasztóként is szoktuk érezni, amikor egy-egy riportban már túl nagy az érzelmi nyomás. A vizsgált riportok közül több élt azzal a csábítással, hogy a témához nem az érvek, vagy mérlegelhető, ütköztetett álláspontok, hanem a képi és zenei manipuláció eszközeivel nyúlt. A vizsgált időszak egyik legkritikusabb ilyen riportja volt a Pesty Fekete Doboz egyik adása, 16 amely a súlyosan leegyszerűsítő állításokat igen agresszív zenével, fekete-fehér ellentétekre építő vágóképi világgal sulykolta: a konszolidált kiemelkedett cigányok lakásbelsői kontra az elhanyagolt lakások és utcák, az egymással agresszíven viselkedő gyerekekkel, égő kukákkal. Fontos társadalmi kérdésekben az érzelmi hatáskeltés elemei az érvek rovására mindig gyanúsak. Kicsit sarkítva: a propaganda újságíró akar egy ilyen kérdésben érzelmi azonosulást a nézőtől, a hiteles és objektív újságíró azt szeretné, hogy a közönség az érveket és jelenségeket mérlegelve saját maga alakítsa ki az álláspontját. Ajánlás: Nagy érzelmeket és szélsőséges véleményeket is kiváltó kérdésekben a manipuláció gyanújának elkerülése, és annak érdekében, hogy a közönség minél több információ és a témával kapcsolatos releváns álláspontok ismeretében alakíthassa ki álláspontját, józan önkorlátozásra van szükség az érzelmi hatáskeltő eszközök kapcsán. III. A hatósági és bírósági reakciók A Médiatanács (továbbiakban: hatóság) jogalkalmazási gyakorlatát kizárólag az általunk indított kevés számú eljáráson keresztül hibás lenne elemezni és megítélni. Az azonban jelzésértékű, hogy a szűk egy év alatt összegyűjtött tapasztalataink nagymértékben megegyeznek a Mérték Médiaelemző Műhely jelentésének következtetéseivel. A jelentés a médiatartalmi előírások alkalmazási gyakorlatát vizsgálta a 2011-es év, valamint a 2012-es év első negyedévében hozott hatósági döntések alapján Az Oktatási Jogok Biztosának kutatásában ez áll: igen erősen meghatározott lenne társadalmunk, ha a 18 éves korú diákok anyjának társadalmi helyzete (amelyet durván az iskolázottsággal mérünk), összefüggést mutatna a gyermekek diáktársaikkal és tanáraikkal szembeni agressziós magatartásával. Ilyen kapcsolat összességében nincs, azaz a tanuló réteghelyzetéből egyáltalán nem következik az iskolai agressziós cselekedetekben való részvétele. Azonos réteghelyzetben élő anyák gyermekei különbözőképpen viselkedhetnek, képzési típusonként más és más magatartási formát ölthetnek fel az iskolákban. 16 Az M1 (Magyar Televízió Nonprofit Zrt.) csatorna én 21:35 órakor sugárzott, Pesty Fekete Doboz A cigány-magyar együttélés című műsora 17 A Mérték Médiaelemző Műhely jelentései:

8 A kiegyensúlyozottság követelményét a hatóság rendkívül szűken értelmezi, mert mérlegelésénél egyedüli és kizárólagos szempont az, hogy egy adott témában a műsorszolgáltató megjeleníti-e a releváns álláspontokat. A hatóság elutasító határozatai többnyire kimerülnek annak magyarázatában, hogy léteznek-e releváns álláspontok, s ha igen, a műsorban elhangzottak-e azok. Amennyiben a hatóság úgy ítéli meg, hogy az ilyen álláspontok közlésre kerültek, nem állapítja meg a kiegyensúlyozottság követelményének megsértését. Mindezzel szemben magából a normaszövegből és a bírósági gyakorlatból egyértelműen következik, hogy a kiegyensúlyozottság követelménye az ellentétes nézetek közzétételével csak formálisan teljesül, és ha eközben a tájékoztatás nem tárgyilagos és nem tényszerű, akkor egészében nem járul hozzá megfelelően a demokratikus közvélemény kialakulásához. 18 Az Alkotmánybíróság 19 és a Legfelsőbb Bíróság 20 a kiegyensúlyozott tájékoztatás alatt a sokoldalúságnak, a tényszerűségnek, az időszerűségnek, a tárgyilagosságnak és a kiegyensúlyozottságnak megfelelő tájékoztatást tekinti. Az Otthagyottak című műsor kapcsán azt fogalmaztuk meg, hogy a kiegyensúlyozottság vizsgálatakor az alábbi szempontokat is figyelembe kell venni: a szerkesztés tendenciózus mivoltát, a képek és vágóképek jellegét, zenei világát, szükség esetén a megjelenés időpontját és helyszínét, a riport esetleges sugalmazásait és a műsor tényleges üzenetét. Nem tartozik a szerkesztői szabadságba ugyanis olyan műsorok készítése, amelyben kizárólag sztereotip módon ábrázolnak meghatározott társadalmi csoportokat. A Hallgattassék meg a másik fél című műsor kapcsán pedig arra világítottunk rá, hogy olyan témák esetén, amelyben valamely kiszolgáltatott csoportról vagy ahhoz kapcsolódó témáról készítenek műsort, a releváns álláspontok bemutatása során azt is figyelembe kell vennie a műsorkészítőnek, hogy a kiszolgáltatott csoport tagjai mennyire képesek saját álláspontjukat és érdekeiket megjeleníteni a másik oldalon álló féllel szemben. Az általunk vizsgált műsorok alapján a kiszolgáltatott társadalmi csoportok sérelmes bemutatásának vizsgálata tehát azon szempontok mérlegelését és alkalmazását is megkívánná, amelyeket a gyakori műsorszerkesztői hibák kapcsán kifejtettünk. Az eljárások során is felhozott szempontok figyelembe vételétől és azok mérlegelésétől a hatóság egyértelműen elzárkózik. Kiegyensúlyozottság egyenlő pártpolitikai kiegyensúlyozottság A kérelmezők köre meglehetősen leszűkíti a kiegyensúlyozottsági eljárásokat. A Mérték Médiaelemző Műhely által vizsgált időszakban egy parlamenti párt ontotta a beadványokat, a Jobbik Magyarországért Mozgalom fordult összesen 46 alkalommal a hatósághoz, mindez pedig erősen kihatással van a hatóság szűk értelmezésű joggyakorlatára. A hatóságnak ugyanis egy kérdéskör mentén kellett folyamatosan állást foglalnia: melyik párt hányszor és milyen formában kapott vagy nem kapott szót egy műsorban. A kiegyensúlyozottság mércéjét a hatóság tehát a politikai témájú kérelmek alapján állította fel, és semmi nem mutat arra, hogy a merev joggyakorlatát hajlandó lenne megváltoztatni. Mindez pedig azt is jelenti, hogy a kiegyensúlyozottság követelményének intézménye, illetve ennek médiahatósági gyakorlata nem tölt be jelentős szerepet a demokratikus nyilvánosság működésében, a széleskörű, tényszerű és pártatlan tájékozódás feltételeinek megteremtésében. 18 Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2007/4.; Fővárosi Ítélőtábla 3.Kf /2008/ /2007. (I. 18.) AB határozat 20 BH 253/2007

9 A kérelmek vizsgálatában, illetve az érdemi kivizsgálás elmaradásában kimagaslóan nagy számban fordul elő a formai hibákra alapított elutasítás. A szigorú formai előírásokon kívül a Médiatanács a vizsgált időszak egy részében olyan, a törvény szövegéből nem következő, esetenként jogszabályellenes értelmezést követett, ami jelentősen nehezítette az igények érvényesítését. A kutatási jelentés fenti megállapítását igazolja az a még nem jogerős hatósági döntés, amely érdemi vizsgálat nélkül utasította el az egyik beadványunkat. A hatóság indokolása szerint lekéstük a határidőt, mivel helyreigazítást kérő levelünk nem érkezett meg 72 órán belül a műsorszolgáltatóhoz. (Levelünket a 69. órában adtuk fel a műsorszolgáltatónak). Fellebbezésünkben előadtuk, hogy egyrészt a hatóság a jogszabályt tévesen értelmezi a határidők számítása tekintetében, másrészt pedig ezzel egy olyan jogértelmezési gyakorlatot rögzít, amely ellehetetleníti a jogérvényesítést. Ugyanis ha minden postán feladott kérelemnek 72 órán belül meg kell érkeznie a műsorszolgáltatóhoz, a kérelmező beadványának sikere kizárólag a posta kézbesítési gyakorlatától függene. Bírósági reakció Az általunk vizsgált időszak alatt összesen egy ügy jutott el bírósági szakba, az Otthagyottak című műsorhoz kapcsolódóan. Ahhoz, hogy a hatóság merev joggyakorlatát szakszerű információk birtokában a bíróság felül tudja bírálni, fókuszcsoportos kutatást végeztettünk és annak eredményét becsatoltuk az eljárás során, bizonyítékként való felhasználásra. A kutatási kérdés arra vonatkozott, hogy laikus nézők a műsort megtekintve annak milyen értelmezést adnak, az ő szemükkel nézve kikről, milyen társadalmi csoportról szól a műsor, mi a műsor mondanivalója. A kutatás során az egymást nem ismerő, véletlenszerűen kiválasztott résztvevők megtekintették a vizsgált műsort, majd egy moderátor segítségével, az interneten keresztül, anonim módon, csak a keresztnevükkel azonosítva megbeszélték a látottakat. A mintát egy több mint es gondozott reprezentatív adatbázis alapján állították össze minden tekintetben átlagos, éves, televíziót a szokásos rendszerességgel néző férfiakból és nőkből. Két vizsgálatra került sor, ezzel biztosítva a kutatási eredmények nagyobb valószínűséggel való megbízhatóságát. A kutatás megállapította: az Otthagyottak cím a nézők számára bizonyítottan azt mondja, hogy itt felelőtlen emberekről van szó, akik sorsukra hagyják az újszülött csecsemőjüket. A riport képi világa pedig teljesen egyértelműen cigány problémának állítja be ezt a helyzetet, és ezzel át is keretezi a többség etnikai kisebbség konfliktusába. A kiegyensúlyozottság elemi feltétele, hogy ne kizárólag a sztereotípiának megfelelően ábrázoljon, ráadásul egy társadalmi problémát ne egy kisebbségi csoport kizárólagos problémájaként tüntessen fel. 21 Bár még nem jogerősen, a bíróság elutasította a keresetünket, arra hivatkozva, hogy a műsor nem ábrázolta pejoratív módon a cigányokat, a becsatolt kutatásra pedig a szóbeli indokolás során azt a megjegyzést fűzte, hogy nem kérdés, hogy léteznek szélsőséges álláspontok a témával kapcsolatban. Pesty Fekete Doboz - Cigány-magyar együttélés MTV1 21 A TV2 Napló c. műsorában napján órai kezdettel sugárzott Otthagyottak c. riportjának nézői fogadtatása, dr. habil. Síklai István, szociálpszichológus, tanszékvezető egyetemi docens.

10 Programunk során arra vállalkoztunk, hogy csak a kiegyensúlyozottság követelményének sérelme miatt indítunk úgynevezett teszteljárásokat a hatóság előtt és az egyéb médiatartalom korlátozását jelentő és tartózkodunk a fentiekben már vázolt, elsősorban a sajtószabadság korlátozásának veszélyével járó eljárásoktól. Mégis az összeállítás hatására figyelemmel - kivételt tettünk egy műsor kapcsán. Az ismert filmes, Pesty László a cigány-magyar együttélésről készített egy 50 perces dokumentumfilmet. A film a cigány-magyar együttélés kérdését rendkívül előítéletesen mutatta be és egy olyan világot ábrázolt, amely a végletekig leegyszerűsítő. Ebben a világban élnek a magyarok és a cigányok, míg az utóbbiakon belül két egymástól elkülöníthető csoport létezik: a bátor, szókimondó emberek a pozitív példáikkal, ők a jó emberek, valamint a szóhoz nem jutó, néma többség, a rossz emberek: akik bűnöznek, korán gyermeket szülnek, meggondolás nélkül szaporodnak, isznak, erőszakosak és nem dolgoznak. És végül a szintén meg nem szólaló roma értelmiség többi része, amelyik szemet huny a valóság felett. A film tehát egy fekete-fehér valóságot mutat be, amelyben a pozitívnak szánt üzeneteket idealizálja, míg a negatív példákat túlhangsúlyozza. Mindezzel pedig azt az üzenetet is sugalmazza, hogy a cigány-magyar együttélés során esetenként adódó feszültségekért kizárólag a romákat terheli a felelősség, valamint hogy kizárólag a roma közösség kezében vannak azok az eszközök, amelyekkel a társadalmi feszültségek orvosolhatóak lennének, és amelyekkel a népcsoport társadalmi integrációja megvalósítható lenne. A rendkívül nagy felháborodást kiváltó film esetében arra az álláspontra jutottunk, hogy a kiegyensúlyozatlan tájékoztatás követelményének vizsgálata helyett egy súlyosabb szankcióval járó fellépést kérünk a Médiahatóságtól, amely akár magas összegű bírság megfizetésére kötelezéssel is járhat. A más típusú eljárás megindítása elsősorban nem a súlyosabb szankció lehetősége miatt történt, hanem azért, mert: kiegyensúlyozottsági eljárás csak hír- és tájékoztató jellegű műsorok esetén indítható, dokumentumfilm esetén nem, főműsoridőben, közszolgálati televízióban történő sugárzása egy ilyen jellegű filmnek elfogadhatatlan, a műsor rendkívül erőteljes hatást váltott ki a magyarországi roma és nem roma közösség nagy részében. 22 Az Smtv. 14. (2) bekezdése tartalmaz olyan speciális tényállást, amely kellően szűk körű és különösen nyomós közérdeken alapuló médiahatósági fellépést biztosít. Ennek értelmében tilos a megalázó, kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek médiatartalomban történő, öncélú és sérelmes bemutatása. A Pesty ügyben erre a jogszabályi rendelkezésre hivatkozva fordultunk a hatósághoz és indítványoztuk, hogy indítson eljárást. A kiegyensúlyozottsági eljárásokkal ellentétben az emberi jogok sérelme miatt indított eljárásokban a kérelmezőnek nincsen ügyféli jogosultsága, a hatóság jóval szabadabb annak eldöntésében, hogy indít-e egyáltalán érdemben vizsgálatot. Ezt a szabadságot ( ki )használva a hatóság több hónapig tartó mérlegelés után arra a következtetésre jutott, hogy nem indít eljárást a film miatt, többek között az alábbi indokra hivatkozva: Bár a műsor provokatív, vitára ingerlő volt, többek 22 A civil tiltakozás eredményeként az MTV elállt a műsor ismétlésétől.

11 érzékenységét sérthette, és egy régóta vitatott közéleti-politikai kérdéssel foglalkozott, de a sajtószabadság joga elsősorban éppen az ehhez hasonló vélemények számára biztosít védelmet. A médiatanács ennek megfelelően úgy döntött, hogy nem indít hatósági eljárást az ügyben. A hatóság a sajtószabadság kiemelt védelmére hivatkozott, amikor elutasította a vizsgálatot. Önmagában és környezetéből kiragadva nyilván elfogadható ez az érvelés, hiszen valóban helye van a médiában mindenféle vélemény bemutatásának. A hatóság azonban figyelmen kívül hagyta, hogy a műsorkészítők Magyarország egyik legsúlyosabb társadalmi problémáját szakértők megkérdezése nélkül, kutatási kitekintés hiányában, a cigányságra nézve sértő és lealacsonyító módon, a legnyersebb érzelmi manipulációs technikákra alapozva mutatta be. A helyzetet súlyosbítja, hogy a filmet a közszolgálati csatornán, közpénzből, esti főműsoridőben vetítették. 23 A sajtószabadság nemes eszményére hivatkozni mindennek fényében inkább cinikus, mintsem szakmailag megalapozott és elfogadható. A közszolgálati médiával szembeni eltérő és kivételező szempontok alkalmazása nem ebben az ügyben bukott ki először. A hatóság politikai befolyásoltságának gyanúja éppen a közszolgálati csatornával szembeni bánásmódján érhető tetten, ahogyan a Mérték Médiaelemző Műhely jelentésében megállapítja: Jogsértés megállapítására kizárólag kereskedelmi televíziókkal kapcsolatban került sor, annak ellenére, hogy számos nagy port kavart és a nézők nagy száma által kifogásolt ügy éppen a közmédiában fordult elő. A közszolgálati médiaszolgáltatás értékelése tabunak tűnik a hatóság számára. E szolgáltatásokkal szemben számos kérelem érkezett, de sok esetben el sem indult az eljárás, vagy az ügyben nem született marasztalás. 24 IV. Összegezés Meggyőződésünk, hogy a médiának kiemelkedő felelőssége van abban, hogy egy konfliktusokkal és feszültségekkel terhelt társadalmi problémát milyen formában és milyen eszközökkel mutat be. A média jelentős szerepére mutatott rá az Alkotmánybíróság is, amikor kifejtette: általánosan elfogadott, hogy a rádiós és televíziós műsorszolgáltatás véleményformáló hatása és a mozgóképek, hangok, élő tudósítások meggyőző ereje sokszorosa az egyéb információs társadalmi szolgáltatások gondolkodásra ható erejének. 25 Arra kérdésre, hogy milyen következménye legyen annak, ha a média visszaél ezzel a felelősséggel, meglehetősen megoszlanak a válaszok a sajtószabadság védelmezői körében. A sajtószabadság, ezen belül a médiatartalom lehetséges korlátozásának felvetésére az ENSZ szólás- és véleménynyilvánítás szabadságával foglalkozó biztosa, Frank la Rue, az alábbi választ adta: amennyiben a jogalkotó bizonyos fokú korlátozást vezet be, figyelemmel kell lennie arra, hogy a jogszabályok nem lehetnek túl általánosak. A szabályokat szűken kell értelmezni, és mindig azokkal a célokkal, elvekkel és jogokkal összefüggésben kell azokat kezelni, amelyek végső soron indokolják a korlátok alkalmazását A CivilMédia - közérdekű adatigénylés keretében információt kért az MTVA-tól a film költségvetésére vonatkozóan. A kérésünkre elutasító válasz érkezett, arra hivatkozva, hogy a dokumentumfilm költségei üzleti titoknak minősülnek. Ugyanezen tárgyban a Népszabadság adatigényléssel kapcsolatos pert kezdeményezett az MTVA ellen, amit első fokon meg is nyert. 24 A Mérték Médiaelemző Műhely jelentése: 25 1/2007. (I. 18.) AB határozat. 26 Részlet a médiapluralizmusról, gyűlöletbeszédről tartott regionális szimpózium záróbeszédéből, Firenze március

12 A hazai médiatörvényben foglalt médiatartalom korlátozó rendelkezésre, a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményére, annak legitimációjára az AB 27 az alábbiakat fejti ki: A tájékoztatási monopóliumok a műsorszolgáltatási technológia rohamos fejlődését követően elsősorban a véleménymonopóliumok kialakulásának veszélyét jelentik, ezért legitim célként fogadja el az Alkotmánybíróság a véleménypluralizmus fenntartását. E cél elérése érdekében korlátozza a kiegyensúlyozottság követelménye a műsorszolgáltató szerkesztési szabadságát. ( ) A véleménypluralizmus fenntartása érdekében a kiegyensúlyozottság vizsgálandó a közpénzből létrehozott és működtetett közszolgálati műsorszolgáltatók, továbbá azon kereskedelmi rádiók és televíziók esetében, amelyek véleményformáló ereje jelentőssé válik. Ismételten: a jogi szankció alkalmazása semmilyen társadalmi probléma megoldásában nem lehet kizárólagos eszköz, annak stratégiailag megfelelő használata mégis elősegíthet fontos változásokat. Ezt figyelembe véve vizsgáltuk meg a programunk során, hogy a hatályos médiaszabályozás keretein belül, a jog általunk elfogadható - eszközével élve mennyire tudunk hozzájárulni a hátrányos helyzetű csoportok korrektebb médiaábrázolásához. Az Alkotmánybíróság szükségességi-arányossági tesztjét segítségül hívva a jogi eszközök alkalmasak lehetnek a cél elérésére. Ma Magyarországon nincs olyan hatékony jogon kívüli eszköz, amely a korrekt médiaábrázoláshoz vezetne. Mivel a rendelkezésre álló jogi eszközök közül a kiegyensúlyozottsági eljárás szankciója a legenyhébb, álláspontunk szerint ez felel meg leginkább az alkotmányosság követelményének és legkevésbé korlátozza a sajtószabadságot. Az eljárások, valamint az említett kutatás eredményét összegezve az alábbiakra jutottunk. A kiegyensúlyozottság követelményének hatékony alkalmazását a hazai jogszabályi környezet megfelelően biztosítja. A jogszabályi norma tartalommal való megtöltésére vannak megfelelő és követhető alkotmánybírósági és legfelsőbb bírósági iránymutatások. Mindezzel szemben azt tapasztaltuk, hogy a hatóság jogalkalmazása és értelmezése nem felel meg az alkotmányossági elvárásoknak és nem tölti be szerepét a kiegyensúlyozottság követelményének megfelelő érvényre juttatásában. Elsősorban a merev és az alkotmányossági mércékkel, jogszabályokkal ellentétes jogalkalmazása miatt, és nem mellékesen politikai elfogultságot sejtető, a kereskedelmi és a közszolgálati médiumokkal szembeni kettős mérce alkalmazása tekintetében. 27 1/2007. (I.18.) AB határozat

Bodrogi Bea. Cigányozás a médiában. Hátrányos helyzetű csoportok médiaábrázolása és a hatósági gyakorlat

Bodrogi Bea. Cigányozás a médiában. Hátrányos helyzetű csoportok médiaábrázolása és a hatósági gyakorlat Bodrogi Bea Cigányozás a médiában Hátrányos helyzetű csoportok médiaábrázolása és a hatósági gyakorlat I. Bevezetés A legújabb szociológiai kutatások egyértelműen alátámasztják, hogy a magyarországi roma

Részletesebben

a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1331/2011. (X. 5.) számú HATÁROZATA

a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1331/2011. (X. 5.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/27101-6/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Melléklet: a kifogásolt műsorszám tartalmának szöveges ismertetése a NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1250/2014. (XII.16.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/26124-8/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: a támogatás közzétételére vonatkozó törvényi rendelkezés megsértése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1250/2014. (XII.16.)

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1759/2013. (XII. 11.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/57221-8/2013. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1706/2011. (XI.23.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 1706/2011. (XI.23.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám:MC-24299-18/2011. Tárgy: fellebbezés elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 1706/2011. (XI.23.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa

Részletesebben

HATÁROZAT. határozatot.

HATÁROZAT. határozatot. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatal Tartalomfelügyeleti főosztály Ügyiratszám: 4807-1/2011. Tárgy: törvénysértés megállapítása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

Tisztelt Médiatanács!

Tisztelt Médiatanács! A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 1088 Budapest, Reviczky u. 5. Budapest Pf.: 198 1433 Tárgy: hatósági ellenőrzés lefolytatása iránti kérelem Tisztelt Médiatanács! Alulírott civil szervezetek

Részletesebben

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3.

Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.017/2014/3. A Fővárosi Ítélőtábla a N G Ügyvédi Iroda (cím) által képviselt Lehet Más a Politika (cím) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság (1052 Budapest, Városház

Részletesebben

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA

AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA AZ ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 915/2009. (IV. 22.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Sajtószabadság, médiafelügyelet

Sajtószabadság, médiafelügyelet Sajtószabadság, médiafelügyelet A tananyag alapjául szolgáló kutatás a TÁMOP-4.2.4.A/2-11/1-2012-0001 Nemzeti Kiválóság Program című kiemelt projekt keretében zajlott; a projekt az Európai Unió támogatásával,

Részletesebben

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n?

TÉLETEK K S TEREOT O ÍPI P ÁK K iv an n a k é k pe p n? ELŐÍTÉLETEK SZTEREOTÍPIÁK Ki van a képen? Előzetes megállapítás Egyediségünkben rejlik erőnk egyik forrása: nincs két ember, aki tökéletesen egyforma lenne... Mivel nem pontosan egyformán szemléljük a

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1561/2008.(VIII.27.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 2347/2009. (XII. 2.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK

Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK Ügyiratszám: TA/2925-12/2011 NEMZETI MÉDIA - ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 499/2011. (IV.14.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média-és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (továbbiakban: Médiatanács) a Szabó

Részletesebben

Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban. Pécs, 2012. május 4-5.

Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban. Pécs, 2012. május 4-5. Roma média-kép a Mónika show és a Joshi Bharat című műsorokban Pécs, 2012. május 4-5. A két országos televízión futó délutáni kibeszélő show műsorokkal szemben megfogalmazott kifogások, panaszok : 1. Verbális

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította,

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 757/2014. (VII. 30.) sz. HATÁROZATA. megállapította, Ügyiratszám: MN/18134-6/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 757/2014. (VII.

Részletesebben

2013. évi törvény a választási eljárásról

2013. évi törvény a választási eljárásról 2013. évi törvény a választási eljárásról (a médiával kapcsolatos részek kivonata) (Forrás: az elfogadott törvénynek az Ogy elnöke által aláírt és a köztársasági elnöknek aláírásra megküldött szövege)

Részletesebben

Szólásszabadság, média, internet

Szólásszabadság, média, internet VI. NYÁRI EGYETEM A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL FEJLESZTÉSÉÉRT Szólásszabadság, média, internet Dr. Székely Iván OSA Archivum, BME szekelyi@ceu.hu 2009. július 25. [Tartalomjegyzék helyett] Szólásszabadság Rokonai

Részletesebben

Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 53/2014. (IX.20.) határozata H.M. által benyújtott fellebbezés tárgyában

Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 53/2014. (IX.20.) határozata H.M. által benyújtott fellebbezés tárgyában Bács-Kiskun Megyei Területi Választási Bizottság 53/2014. (IX.20.) határozata H.M. által benyújtott fellebbezés tárgyában 53/2014. (IX. 20.) TVB. H A T Á R O Z A T A Bács-Kiskun Megyei Területi Választási

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 343/2010. (II. 24.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) J. L., a Reális Zöldek Klub elnökének (a továbbiakban: Panaszos)

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2015. évi 25. heti ülésszakának napirendjére. 2015. június 16. (kedd)

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2015. évi 25. heti ülésszakának napirendjére. 2015. június 16. (kedd) Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2015. évi 25. heti ülésszakának napirendjére 2015. június 16. (kedd) Kezdési időpont: 14 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató: A

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2503/2006. (XI. 15.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 2209/2012. (XII. 12.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 2209/2012. (XII. 12.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MC/25365-10/2012. Tárgy: a Hír Televízió Zrt. képviseletében eljáró drszemélyes adat ügyvéd fellebbezésének elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 2209/2012. (XII.

Részletesebben

Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA

Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA Az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 744/2009. (IV. 1.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 26. heti ülésszakának napirendjére 2011. június 29.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 26. heti ülésszakának napirendjére 2011. június 29. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2011. évi 26. heti ülésszakának napirendjére 2011. június 29. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 16. heti ülésszakának napirendjére. 2012. április 18.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 16. heti ülésszakának napirendjére. 2012. április 18. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 16. heti ülésszakának napirendjére Kezdési időpont: 9.00 Helyszín: Médiatanács ülésterem 2012. április 18. (szerda) Tájékoztató: A

Részletesebben

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE

ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET. 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE ORSZÁGOSRÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓTESTÜLET 2740/2007. (XII.12.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) az 1996. évi a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1018/2012. (V.30.) számú V É G Z É S E

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1018/2012. (V.30.) számú V É G Z É S E Ügyiratszám: MN/12207-6/2012. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: eljárás megszüntetése A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1018/2012.

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 814/2006. (IV. 19.) sz. Határozata

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 814/2006. (IV. 19.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület 814/2006. (IV. 19.) sz. Határozata Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a TIÉD Egyesület panaszos által a Mágus Média Bt. (Telekeszi

Részletesebben

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése

Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. Végzése Médiaszolgáltatás Szabályozás Főosztály Ügyiratszám: 15611-3/2011. Pályáztatási és Jogi Osztály Ügyintéző: dr. Szalai Anita Telefon: (06-1) 4577-959 Tárgy: értesítés eljárás megindításáról és hiánypótlásra

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 773/2012. (IV. 25.) számú VÉGZÉSE

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 773/2012. (IV. 25.) számú VÉGZÉSE Ügyiratszám: MN/10492-4/2011. Tárgy: eljárás megszüntetése Ügyintéző: személyes adat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 773/2012. (IV. 25.) számú VÉGZÉSE A Nemzeti Média- és Hírközlési

Részletesebben

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX

A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX A BELSŐ ELLENŐRÖKRE VONATKOZÓ ETIKAI KÓDEX 2012. április BEVEZETŐ A költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 17. -ának (3) bekezdése

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 328/2009. (II. 11.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13.

A bírság szankció. A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban. dr. Pap Szilvia. főosztályvezető. 2012. március 13. A bírság szankció dr. Pap Szilvia főosztályvezető A bírság szankció alkalmazásának elvei a médiaigazgatásban 2012. március 13. 2 1. A szankció alkalmazásának funkciói OBJEKTÍV FELELŐSSÉG JOGÉRVÉNYESÍTÉS

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1323/2012. (VII. 18.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 1323/2012. (VII. 18.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/19125-7/2012. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1323/2012. (VII. 18.) sz. HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

észrevételeket és ellenkérelmet

észrevételeket és ellenkérelmet Fővárosi Törvényszék ügyszám: 68.P.21.826/2012/2. Tisztelt Fővárosi Törvényszék! A Hír Televízió Műsorszolgáltató és Hirdetésszervező Zrt. (Hír Televízió) felperesnek a Társaság a Szabadságjogokért Társadalmi

Részletesebben

HATÁROZAT. elutasítja.

HATÁROZAT. elutasítja. Médiafelügyeleti Főosztály Iktatószám: MN/6019-4/2012. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat HATÁROZAT A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (a továbbiakban: Hatóság)

Részletesebben

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Nemzeti Választási Bizottság 1394/2014. számú határozata

NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG. A Nemzeti Választási Bizottság 1394/2014. számú határozata NEMZETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG A Nemzeti Választási Bizottság 1394/2014. számú határozata A Nemzeti Választási Bizottság a Farmos Község Önkormányzata (2765 Farmos, Fő tér 1.) nevében eljáró Horváth László

Részletesebben

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására

Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Marsi Erika Főigazgató Asszony Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Budapest Krisztina krt. 39. 1013 Tárgy: Kérelem a PSZÁF J-B-IV-24/2007. sz. határozat saját hatáskörben történő visszavonására Tisztelt

Részletesebben

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum

A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETÉNEK TÁRSSZABÁLYOZÁSI MAGATARTÁSI KÓDEXE. Preambulum A MAGYARORSZÁGI TARTALOMSZOLGÁLTATÓK EGYESÜLETE ÉS A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSA ÁLTAL, MÉDIAIGAZATÁSI FELADAT ELLÁTÁSÁRA 2011. JÚNIUS NAPJÁN KÖTÖTT KÖZIGAZGATÁSI SZERZŐDÉS 1. SZÁMÚ

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi 38. heti ülésszakának napirendjére. 2013. szeptember 18.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi 38. heti ülésszakának napirendjére. 2013. szeptember 18. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 203. évi 38. heti ülésszakának napirendjére 203. szeptember 8. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3395/2012. számú ügyben

Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3395/2012. számú ügyben Az alapvető jogok biztosának Jelentése az AJB-3395/2012. számú ügyben Előadó: Dr. Szajbély Katalin Az eljárás megindítása 2012 márciusában a Magyarországon élő nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztos-helyettes

Részletesebben

HATÁROZAT. elutasítja.

HATÁROZAT. elutasítja. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Tartalomfelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: TA-4177-5/2011. Tárgy: a Jobbik nevében eljáró Személyes adat által az ATV Zrt. médiaszolgáltató híradásaival kapcsolatban

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi 21. heti ülésszakának napirendjére. 2013. május 22.

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi 21. heti ülésszakának napirendjére. 2013. május 22. Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2013. évi 21. heti ülésszakának napirendjére 2013. május 22. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató:

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: IV/00788/2014 Első irat érkezett: 2014.04.14 Az ügy tárgya: a Kúria Kvk.I.37.441/2014/2. számú végzése elleni alkotmányjogi panasz (politikai reklámfilm közlésének

Részletesebben

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja.

v é g z é s t: A Fővárosi Ítélőtábla a Fővárosi Választási Bizottság 298/2014. (X.17.) FVB számú határozatát helybenhagyja. Fővárosi Ítélőtábla 12.Pk.50.058/2014/5. A Fővárosi Ítélőtábla a Ügyvédi Iroda (címe., ügyintéző: ügyvéd neve) által képviselt kérelmező neve (címe) kérelmezőnek, a Fővárosi Választási Bizottság 2014.

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 820/2012. (V.2.) számú H A T Á R O Z A T A

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 820/2012. (V.2.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/11386-6/2012. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy

A bűnözés társadalmi újratermelődése. Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A bűnözés társadalmi újratermelődése Dr. Szabó Henrik r. őrnagy A makro-környezet fogalma - Az egyéntől függetlenül létező, - tágabb értelemben vett társadalmi környezet, - amellyel az egyén ritkán kerül

Részletesebben

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról

T/4787. számú törvényjavaslat. a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról MAGYARORSZÁG KORMÁNYA T/4787. számú törvényjavaslat a műsorterjesztés és a digitális átállás szabályairól szóló 2007. évi LXXIV. törvény módosításáról Előadó: Dr. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/8176-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 620/2015. (V. 26.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin

főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin Németh I. Gergely főszerkesztő Hulladéksors/Zöld Ipar Magazin A világ leghíresebb bblomisa: Wll Walle Lomisok midig lesznek reméljük nem ez a jövő, de a g j j, kérdéssel foglalkozni kell! Kérdés: milyen

Részletesebben

A médiatartalomra vonatkozó előírások a Médiatanács gyakorlatában Kiegyensúlyozottság, emberi méltóság, gyűlöletkeltés, gyermekek védelme

A médiatartalomra vonatkozó előírások a Médiatanács gyakorlatában Kiegyensúlyozottság, emberi méltóság, gyűlöletkeltés, gyermekek védelme A médiatartalomra vonatkozó előírások a Médiatanács gyakorlatában Kiegyensúlyozottság, emberi méltóság, gyűlöletkeltés, gyermekek védelme Az új médiaszabályozással szembeni kritikák meghatározó elemei

Részletesebben

1. oldal, összesen: 5 oldal

1. oldal, összesen: 5 oldal 1. oldal, összesen: 5 oldal Ügyszám: 1039/B/2006 Első irat érkezett: Az ügy tárgya: Előadó Paczolay Péter Dr. alkotmánybíró: Támadott jogi aktus: Határozat száma: 4/2007. (II. 13.) AB határozat ABH oldalszáma:

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 789/2012. (IV.25.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 789/2012. (IV.25.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/9996-6/2012. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 789/2012. (IV.25.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24

Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Király György JUREX Iparjogvédelmi Iroda Debrecen 2014. november 20 21. 1/24 Középpontban a a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 62. (2) bekezdése 2011. előtt és

Részletesebben

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme]

SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK. 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] SZEMÉLYISÉGI JOGOK XI. CÍM ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK ÉS EGYES SZEMÉLYISÉGI JOGOK 2:42. [A személyiségi jogok általános védelme] (1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között

Részletesebben

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel

A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szegénység és a társadalmi kirekesztés elleni küzdelem európai és hazai szemmel A szociális védelemről és társadalmi befogadásról szóló 2008. évi Közös Jelentés A szegénység 78 millió embert, köztük

Részletesebben

V E R S E N Y T A N Á C S

V E R S E N Y T A N Á C S V E R S E N Y T A N Á C S Vj 86/2007/017. A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a T-Online Magyarország Internet Szolgáltató Zrt. eljárás alá vont vállalkozás ellen fogyasztók tisztességtelen befolyásolása

Részletesebben

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL

A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL A MAGYAR LMBT SZÖVETSÉG VÉLEMÉNYE AZ ÚJ BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV TERVEZETÉRŐL 2012. március 9. www.lmbtszovetseg.hu A Magyar LMBT Szövetség és tagszervezetei áttekintették az új Büntető Törvénykönyv társadalmi

Részletesebben

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 745/2015. (VI.16.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/13198-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG

EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG EURÓPAI EMBERI JOGI BÍRÓSÁG részére Európa Tanács Strasbourg, Franciaország European Court of Human Rights Council of Europe F-67075 Strasbourg-Cedex Fax: 00 33 3 88 41 27 30 az Európai Emberi Jogi Egyezmény

Részletesebben

Érintett jogszabály szövege

Érintett jogszabály szövege Érintett jogszabály szövege Smtv. 13. A tájékoztatási tevékenységet végz lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdekldésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország

Részletesebben

A médiatartalomra vonatkozó előírások a Médiatanács gyakorlatában. Kiegyensúlyozottság

A médiatartalomra vonatkozó előírások a Médiatanács gyakorlatában. Kiegyensúlyozottság Bencsik Márta A médiatartalomra vonatkozó előírások a Médiatanács gyakorlatában Kiegyensúlyozottság Egy kis statisztika 57 elsőfokú, és kettő másodfokú határozat a Médiatanács 2011-es mérlege az Smtv.

Részletesebben

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 4. heti ülésszakának napirendjére 2012. január 25. (szerda)

Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 2012. évi 4. heti ülésszakának napirendjére 2012. január 25. (szerda) Javaslat a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa 202. évi 4. heti ülésszakának napirendjére 202. január 25. (szerda) Kezdési időpont: 9.00 óra Helyszín: Médiatanács ülésterem Tájékoztató: A

Részletesebben

HATÁROZAT. elutasítja.

HATÁROZAT. elutasítja. Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Hivatala Tartalomfelügyeleti Főosztály Ügyiratszám: TA-4841-4/2011 Tárgy: a Jobbik nevében eljáró Személyes adat által az MTM-SBS Televízió Zrt. médiaszolgáltató híradásaival

Részletesebben

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI

A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI A KÖZBESZERZÉSI SZERZŐDÉSEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉRE IRÁNYULÓ EGYSÉGES PEREK TAPASZTALATAI, AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ÚJ SZABÁLYAI Dr. Szecskó József bíró Fővárosi Törvényszék Közigazgatási és Munkaügyi Kollégium JOGSZABÁLYI

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 581/2012. (III. 28.) számú HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 581/2012. (III. 28.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: 33095-12/2011. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiskorúakra vonatkozó törvényi rendelkezések megsértése Melléklet: jogsértő műsorszámok részletes leírása A NEMZETI MÉDIA-ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG

Részletesebben

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 80/2015. (I. 20.) sz. HATÁROZATA

A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK. 80/2015. (I. 20.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/30678-8/2014. Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat A NEMZETI MÉDIA- ÉS HÍRKÖZLÉSI HATÓSÁG MÉDIATANÁCSÁNAK 80/2015. (I. 20.)

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1189/2014. (XII. 9.) HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1189/2014. (XII. 9.) HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/30107-6/2014. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 1189/2014. (XII. 9.) HATÁROZATA A Nemzeti Média-

Részletesebben

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről

2009. évi törvény. a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Tervezet! 2009. február 23. 2009. évi törvény a közérdeksérelem veszélyét vagy magvalósulását bejelentő foglalkoztatottak védelméről Az Országgyűlés kinyilvánítva elkötelezettségét a demokratikus, jogállami

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET VÉGZÉSE az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1899/2007. (VIII. 23.) sz. VÉGZÉSE Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a

Részletesebben

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR

KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR KOMMUNIKÁCIÓ ÉS MÉDIA FELSŐOKTATÁSI SZAKKÉPZÉS MODERÁTOR SZAKIRÁNY ZÁRÓVIZSGA TÉTELSOR 2015 A tételsor 1. Ön egy televíziós politikai vitaműsor vezetője. A meghívottak a legnagyobb hazai pártok vezetői.

Részletesebben

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1

Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az Emberi Jogok Európai Bíróságának legfrissebb döntéseibôl Az Egyezmény 8. cikke. A m agá n- é s a csa l á di élet tiszteletben tartásához va ló jog Ternovszky Magyarország elleni ügye 1 Az ügy körülményei.

Részletesebben

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág

Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata. 2010. május 18. dr. Balogh Virág Az étrendkiegészítők, élelmiszerek reklámozása a GVH gyakorlata 2010. május 18. dr. Balogh Virág Miről lesz szó? 1. Szervezeti háttér 2. Jogszabályi háttér 3. Közgazdasági háttér 4. A gyógyhatás -ra vonatkozó

Részletesebben

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő

MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1. KAMARAI NAP MAGYAR SZABADALMI ÜGYVIVŐI KAMARA 2014. 02. 03. DR. TÖRÖK FERENC szabadalmi ügyvivő 1 A jogeset alapjai A tárgyalt ügy elsőbbsége: 1985. 01. 24., így az 1969. évi II. törvény alapján folyt

Részletesebben

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG

SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG SZÉLES TAMÁS I SZABÓ JÓZSEF I ROZGONYI LÁSZLÓ I BALLAI ÉVA DIGITÁLIS SZÉP ÚJ VILÁG Debreceni Mozgóképkultúra Alapítvány 2011 Tartalomjegyzék Széles Tamás - A média és annak tartalmi sajátosságai 1. Bevezető

Részletesebben

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE

KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE KÖZÉRDEKŰ ADATOK EGYEDI IGÉNYLÉSÉNEK RENDJE A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény 61. (1) bekezdése értelmében A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra,

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1644/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1644/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1644/2009. (VIII. 26.) számú HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011

Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Ügyiratszám: TA/6333-4/2011 Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 566/2011. (IV.28.) számú HATÁROZATA A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) a

Részletesebben

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 415/2012. (II. 29.) sz. HATÁROZATA

Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 415/2012. (II. 29.) sz. HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/30476-20/2011. Ügyintéző: személyes adat Email: személyes adat Tárgy: kiskorúak védelméről szóló, a termékmegjelenítés tényéről szóló tájékoztatási követelmény és a burkolt kereskedelmi

Részletesebben

1/2007. (I. 18.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

1/2007. (I. 18.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! 1 1/2007. (I. 18.) AB határozat A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN! Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására

Részletesebben

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA

az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA az ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 610/2009. (III. 18.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról*

A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* K ö z i g a z g a t á s i j o g 2012/3 JeMa Török Bernát A Legfelsőbb Bíróság ítélete az emberi méltóság sérelmét megállapító médiahatósági határozatról* Az emberi méltóság hatósági védelmének kérdései

Részletesebben

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához

Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához Néhány gondolat a projekt menedzsment kommunikációjához avagy amiről a módszertanok nem írnak dr. Prónay Gábor 6. Távközlési és Informatikai Projekt Menedzsment Fórum 2003. április 10. AZ ELŐADÁS CÉLJA

Részletesebben

Vámosszabadi Községi Önkormányzat. Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez

Vámosszabadi Községi Önkormányzat. Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez Vámosszabadi Községi Önkormányzat Segédletek, javaslatok Kommunikációs Operatív terveihez Tartalom Tartalom... 1 Segédletek, javaslatok... 2 1.számú segédlet: Kommunikációs felelősségi- és szerepkörök...

Részletesebben

1. A korábban szigorúan szabályozott médiumok jogi terheit is csökkenteni kell a megváltozott fogyasztási és technikai környezet miatt.

1. A korábban szigorúan szabályozott médiumok jogi terheit is csökkenteni kell a megváltozott fogyasztási és technikai környezet miatt. A MÉDIATARTALOM SZABÁLYOZÁSA A VITAANYAG LEGFONTOSABB MEGÁLLAPÍTÁSAI 1. A korábban szigorúan szabályozott médiumok jogi terheit is csökkenteni kell a megváltozott fogyasztási és technikai környezet miatt.

Részletesebben

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 434/2015. (IV.15.) számú H A T Á R O Z A T A

Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása. A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 434/2015. (IV.15.) számú H A T Á R O Z A T A Ügyiratszám: MN/7255-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Telefonszám: Személyes adat E-mail: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának

Részletesebben

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1152/2009. (V.28.) sz. HATÁROZATA

ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET. 1152/2009. (V.28.) sz. HATÁROZATA ORSZÁGOS RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ TESTÜLET 1152/2009. (V.28.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (a továbbiakban:

Részletesebben

I.) A 30 napos határidő a helyreigazítási kérelem eljuttatása a sajtóhoz

I.) A 30 napos határidő a helyreigazítási kérelem eljuttatása a sajtóhoz Két kérdés a sajtó-helyreigazítás bírói gyakorlatából szerző: Dr. Tarczay Áron I. A sajtó-helyreigazítással kapcsolatos határidőkről Ha valakiről napilap, folyóirat, rádió, televízió vagy filmhíradó valótlan

Részletesebben

Előzetes szakhatósági hozzájárulás az M-RTL és az IKO vállalkozáscsoportok összefonódásának médiaágazati engedélyezése tárgyában

Előzetes szakhatósági hozzájárulás az M-RTL és az IKO vállalkozáscsoportok összefonódásának médiaágazati engedélyezése tárgyában Előzetes szakhatósági hozzájárulás az M-RTL és az IKO vállalkozáscsoportok összefonódásának médiaágazati engedélyezése tárgyában Az 1309/2011. (X. 5.) számú médiatanácsi határozat kivonata A tényállás

Részletesebben

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA

Az Országos Rádió és Televízió Testület. 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület 2156/2009. (XI. 3.) sz. HATÁROZATA Az Országos Rádió és Televízió Testület (a továbbiakban: Testület) a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény

Részletesebben

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 768/2015. (VI. 23.) számú HATÁROZATA

A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának. 768/2015. (VI. 23.) számú HATÁROZATA Ügyiratszám: MN/14326-6/2015. Ügyintéző: személyes adat Tárgy: kiegyensúlyozottsági kérelem elbírálása A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsának 768/2015. (VI. 23.) számú HATÁROZATA A Nemzeti

Részletesebben

Médiafelügyeleti főosztály

Médiafelügyeleti főosztály Médiafelügyeleti főosztály Túl szigorú a Hivatal? Az elmúlt két és fél év helyzetértékelése dr. Máthé Gergely 2014. szeptember 22. 2 A jogszabályi háttér: - A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996.

Részletesebben

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT

VIS MAIOR - SZABÁLYZAT VIS MAIOR - SZABÁLYZAT 1.) Hatáskör 1.1. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) hagyományosan látja el a vis maior hivatkozások érvényesítésének igazolására irányuló tevékenységét. A vis maior igazolások

Részletesebben

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16.

Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. Nemzetpolitikai továbbképzés 2014. október 16. A definíció hiánya Dilemma: - a szuverén állam ismeri/dönti el - az identitásválasztás szabadsága Az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201 (1993) sz. ajánlása:

Részletesebben

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT

VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT VAN MIT NÉZNI DEBRECENBEN! DEBRECEN TELEVÍZIÓ MÉDIA AJÁNLAT MÉDIAAJÁNLAT BEVEZETŐ ITTHON VAGYUNK Az elektronikus média egyre inkább meghatározza életünket. Gondoljunk csak a televízióra, ami ma már az

Részletesebben

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról

Ügyfél megelégedettségi kérdőív 2007. Összefoglaló. A kutatásról Ügyfél megségi kérdőív 2007 Összefoglaló A kutatásról Az AGB Nielsen Media Research 2007 szeptemberében globális felmérést készített ügyfelei körében. A kutatást a londoni székhelyű Britsh Market Research

Részletesebben

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk.

alkotmányjogi panaszt Indítványunkban mindenekelőtt az indítványozói jogosultságunkat kell alátámasztanunk. Tisztelt Alkotmánybíróság! Alulírott INDEX.HU Zrt. ( ) meghatalmazott jogi képviselőnk, Dr. Majtényi László (Dr. Majtényi László Ügyvédi Iroda ) útján az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény

Részletesebben

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló

A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása. Összefoglaló A 2010. évi költségvetési beszámoló szöveges indoklása 1. Feladatkör, tevékenység Az intézmény neve: Egyenlő Bánásmód Hatóság Törzskönyvi azonosítószáma: 598196 Honlapok címe: www.egyenlobanasmod.hu; www.antidiszko.hu

Részletesebben