BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri. Javaslat

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SEC(2011) 1280 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a szabályozott piacra bevezetett értékpapírok kibocsátóival kapcsolatos információkra vonatkozó átláthatósági követelmények harmonizációjáról szóló 2004/109/EK irányelv és a 2007/14/EK bizottsági irányelv módosításáról {COM(2011) 683 végleges} {SEC(2011) 1279 végleges}

2 1. BEVEZETÉS Az átláthatósági irányelv 1 (az irányelv ) előírja az Európai Unión ( EU ) belüli szabályozott piacon forgalmazott értékpapírok kibocsátói számára, hogy szabályozott információk közzétételével és terjesztésével biztosítsanak megfelelő átláthatóságot a befektetők 2 számára. Öt évvel az irányelv hatálybalépése után a Bizottság jelentést 3 tett közzé, amely az irányelv hatását értékeli. A jelentés a piac megfelelő és hatékony működése szempontjából hasznosnak ítélte az irányelvet, kiemelt azonban javításra szoruló területeket ben a Bizottság nyilvános konzultációt indított az irányelv modernizálásával kapcsolatban. Az alábbi fő kérdések merültek fel: a szabályozott piacok vonzereje a kis- és középméretű kibocsátók számára, és a szavazati jogot biztosító jelentős értékpapírállományokra vonatkozó rendszer tökéletesítésének módjai. A nyilvános konzultáción részt vevő válaszadók véleménye megoszlott azzal kapcsolatban, hogy a kis- és középméretű kibocsátók helyzete javulhat-e az irányelv módosítása következtében. A szavazati jogot biztosító értékpapír-állományokkal kapcsolatban a nyilvános konzultáció általános egyetértést mutatott azzal kapcsolatban, hogy szükség van a készpénzelszámolású részvényderivatívák 4 állományaira vonatkozó bejelentési követelmény előírására, és a harmonizáció szintjének növelésére ezen a területen. Ezenkívül bizonyos technikai területeken is pontosításokat kértek. Végül a Bizottság 2010-ben megállapodott az Európai Parlamenttel, hogy értékelik annak megvalósíthatóságát, hogy bizonyos társaságoktól a harmadik országokban folytatott tevékenységükkel kapcsolatos legfőbb pénzügyi információik közzétételét kérjék 5. Egy erről a kérdésről folytatott külön hatásvizsgálat megállapította, hogy az átláthatósági irányelvet és a számviteli irányelveket 6 módosítani kell, hogy azok szövege új követelménnyel egészüljön ki a fentiekkel kapcsolatban. 2. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA A jelenlegi rendszerrel kapcsolatban azonosított problémák két fő csoportra oszthatók: a) kisés középméretű kibocsátók; b) a szavazati jogot biztosító jelentős értékpapír-állományok bejelentésére vonatkozó követelmény Az Európai Parlament és a Tanács 2004/109/EK irányelve (2004. december 15). A szabályozott információk fogalma az éves, féléves és negyedéves pénzügyi információkat, a szavazati jogokhoz kapcsolódó jelentős értékpapír-állományokra vonatkozó folyamatos tájékoztatást és a piaci visszaélésekről szóló irányelv (2003/6/EK irányelv) szerint felfedett eseti információkat foglalja magában. COM (2010) 243 végleges, május 27. A jelentéshez részletesebb bizottsági szolgálati munkadokumentum tartozik (SEC(2010)61). A készpénz-elszámolású részvényderivatívák a kizárólag készpénzfizetéssel rendezett, a mögöttes értékpapír fizikai átadása nélkül történő, részvényekhez kapcsolódó ügyleteket jelentik. A Tanács 78/660/EGK negyedik irányelve a gazdasági társaságok éves beszámolójáról és a Tanács 83/349/EGK hetedik irányelve a konszolidált éves beszámolókról. HU 1 HU

3 2.1. A kis- és középméretű kibocsátókkal kapcsolatos problémák Az Európai Unióban a kis- és középméretű kibocsátók fogalmának nem létezik jogi meghatározása. A kis- és középméretű kibocsátók fogalmát ebben a dokumentumban a tagállamokban használt aktuálisan érvényes nemzeti fogalmaknak megfelelően kell értelmezni. A kis- és középméretű kibocsátókra vonatkozó szabályozási környezet javítása és e kibocsátók tőkéhez jutásának elősegítése a Bizottság kiemelt politikai prioritásai közé tartozik. 7. Bár nem az átláthatósági követelmények jelentik a kis- és középméretű kibocsátók problémáinak egyetlen forrását, hozzájárulnak a szabályozott piacon történő bejegyeztetés magas megfelelési költségeihez, az elemzők és a befektetők számára a csekély átláthatósághoz, valamint a rövid távú gondolkodás kultúrájához Magas megfelelési költségek a kis- és középméretű kibocsátók számára Az irányelv célkitűzése pontos, átfogó és időszerű információk nyújtása a piac számára. A kibocsátóknak éves, féléves és negyedéves pénzügyi információkat kell közzétenniük 8. Az irányelv minimumkövetelményként korlátozott tartalmú negyedéves időközi vezetőségi nyilatkozatok közzétételét írja elő. Számos tagállam azonban további elemek közzétételét is kötelezővé teszi. A kis- és középméretű kibocsátók esetében a negyedéves pénzügyi információk közzétételével kapcsolatos költségek viszonylag magasak, ugyanakkor e kötelezettség hasznossága nem egyértelmű. Ezenkívül a féléves jelentés közzétételére vonatkozó szigorú határidő betartása, valamint a tartalom és a közlendő információk típusainak bonyolultsága szintén költséges és erőforrásigényes lehet a kibocsátók számára A rövid távú eredmények középpontba kerülése Ha negyedéves pénzügyi információkat kell közzétenni, ezzel az ügyvezetés nyomás alá kerülhet abban a tekintetben, hogy minden egyes negyedévben nyereséget mutasson ki. A negyedéves beszámolás szabályozási ösztönzőnek is tekinthető, amely arra késztetheti a befektetőket, hogy hosszabb távú gondolkodás helyett a társaságok rövid távú teljesítményére helyezzék a hangsúlyt A kis- és középméretű kibocsátók csekélyebb átláthatósága A féléves beszámolók rövid határideje (két hónappal a beszámolási időszak vége után) fennakadást okoz a második hónap végén, ami zavarja a piacot, pénzügyi információkkal túlterheli a befektetőket és elemzőket, és tovább fokozza azt a tendenciát, hogy figyelmüket a legnagyobb piacvezető társaságokra fordítsák, csekély érdeklődést mutatva a kis- és középméretű kibocsátók iránt. Különösen így van ez az európai kibocsátók többsége esetében, 7 8 A Bizottság közleménye: Az egységes piaci intézkedéscsomag felé A magas szinten versenyképes szociális piacgazdaságért 50 javaslat az együttes munka, vállalkozás és a cserekapcsolatok javítása érdekében, COM(2010) 608 végleges, és a Bizottság közleménye: Egységes piaci intézkedéscsomag Tizenkét mozgatórugó a növekedés serkentéséhez és a bizalom növeléséhez Együtt egy újfajta növekedésért, COM(2011) 206 végleges. Negyedéves pénzügyi beszámolók vagy időközi vezetőségi nyilatkozatok: általánosan a negyedéves pénzügyi információk fogalmába tartoznak. HU 2 HU

4 akiknél a számviteli év a naptári évnek felel meg, így ez a határidő augusztus végére esik. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a kis- és középméretű kibocsátók kevéssé átláthatóak a befektetők és elemzők számára. Egy másik tényező, ami korlátozza a kis- és középméretű kibocsátók átláthatóságát, a közzétett információkhoz való hozzáféréssel kapcsolatos nehézségek, amelyekkel a befektetők a különböző nemzeti tárolórendszerek elégtelen összekapcsolódása miatt szembekerülnek A szavazati jogot biztosító jelentős értékpapír-állományok bejelentésével kapcsolatos problémák Az irányelv előírja, hogy a kibocsátók tájékoztassák a piacot, amikor a szabályozott piacra bevezetett olyan részvényeket szereznek vagy elidegenítenek, amelyekhez szavazati jog kapcsolódik (azaz a birtokolt szavazati jogok arányát be kell jelenteni, ha ez az arány eléri vagy meghaladja az 5%-os, 10%-os, 15%-os, 20%-os, 25%-os, 30%-os, 50%-os, illetve 75%- os küszöbértéket, vagy e küszöbértékek alá csökken). A jelenlegi rendszerrel kapcsolatban két problémát azonosítottak: a rejtett tulajdonlás lehetőségét a bejelentési szabályok hézagai miatt, és a tagállamonként eltérő bejelentési szabályokat A rejtett tulajdonlás lehetősége Az irányelv elfogadása óta a készpénz-elszámolású derivatívák használata jelentősen növekedett a piacon. A készpénz-elszámolású derivatívák felhasználhatók tőzsdén jegyzett társaságok megszerzésére vagy ilyen társaságban befolyásszerzésre, illetve rejtett tulajdonrész kiépítésére egy társaságban (sok példáról beszámoltak már ilyen magatartásra vonatkozóan 9 ). Ezek azonban jelenleg nem tartoznak az irányelv közzétételi szabályainak hatálya alá. Ez a mulasztás piaci visszaéléshez vezethet, hatékonysági problémákat okozhat az árképzési mechanizmusban, továbbá üres szavazatokat eredményezhet, aminek következtében a befektetői bizalom alacsony szintű marad, a befektetők érdekei pedig nem esnek egybe maguknak a társaságoknak a hosszú távú érdekeivel A tagállamonként eltérő bejelentési szabályok miatt magasabb a felelősségi és szabályozási kockázat, és magasak a megfelelési költségek a határokon átnyúló befektetők számára A tagállamonként eltérő bejelentési szabályok különösen a részvényállományoknak a pénzügyieszköz-állományokkal való összesítésére vonatkozóan növelik a költségeket, és jogbizonytalanságot teremtenek a határokon átnyúló tevékenységben részt vevő befektetők számára. Ha nem összesítik a részvényállományokat a pénzügyieszköz-állományokkal, az pedig egyes tagállamokban csökkenti az átláthatóság szintjét. 3. SZUBSZIDIARITÁS Az EUMSZ 50. és 114. cikke szerint az Európai Unió jogosult fellépni ezen a területen. Valamennyi azonosított probléma az Európai Unió teljes tőkepiacát érinti, ezért ahhoz, hogy a változások eredményesek legyenek, uniós szinten kell azokról rendelkezni. 9 Példák: LVMH/Hermes, Porsche/VW, Schaeffler/Continental. HU 3 HU

5 Ezenkívül a kis- és középméretű kibocsátókkal kapcsolatban azonosított problémák az uniós és a tagállami jogszabályokból fakadnak, és kizárólag az uniós jogszabályok módosításával kezelhetők. Végül, csak egy uniós szinten elfogadott kötelező erejű jogi aktus biztosítaná, hogy minden tagállam ugyanazokon az elveken alapuló, azonos szabályozási keretet alkalmazzon, azaz a jelentős értékpapír-állományok bejelentésével kapcsolatos jogszabályi válasz jelenlegi szétaprózottsága megszűnjön. 4. CÉLKITŰZÉSEK Az előirányzott intézkedéseknek egyszerűsíteniük kell bizonyos kötelezettségeket, ami hozzájárul annak biztosításához, hogy a szabályozott piacok vonzóak legyenek a kis- és középméretű kibocsátók számára, továbbá a vállalati tulajdonviszonyok közzététele tekintetében javítaniuk kell az átláthatósági rendszer jogi egyértelműségét és hatékonyságát. 5. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK: A HATÁSOK ELEMZÉSE; ÖSSZEHASONLÍTÁS A fenti célkitűzések eléréséhez a Bizottság különböző szakpolitikai lehetőségeket vázolt, elemzett és hasonlított össze, hogy meghatározza, mely lehetőségek kezelik kielégítően az azonosított problémákat. E lehetőségek a következők: 5.1. A kis- és középméretű kibocsátók esetében az időszakos pénzügyi információk közzétételének gyakorisága és időzítése terén nagyobb rugalmasságot lehetővé tevő szakpolitikai opciók (1) Nincs intézkedés ez a lehetőség nem érné el a kitűzött célt. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. (2) A kis- és középméretű kibocsátók esetében a negyedéves pénzügyi információk közzétételére vonatkozó kötelezettség eltörlése Ez a lehetőség egyszerre csökkentené a kis- és középméretű kibocsátók költségeit, és visszaszorítaná a rövid távú gondolkodást támogató szabályozási ösztönzőket. A szabályozott piacon jegyzett társaságokra vonatkozó, a társaságok mérete szerint differenciált rendszerek bevezetése zavaró lehetne a befektetők számára, és a kis- középméretű kibocsátók csekélyebb átláthatóságát eredményezhetné. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. (3) A kis- és középméretű kibocsátók esetében a negyedéves pénzügyi beszámolók előterjesztésére vonatkozó kötelezettség eltörlése a szabályozott piacra történő bevezetést követő három éves kezdeti időszakban Ez a lehetőség, bár enyhíti a kisés középméretű kibocsátókra nehezedő azonnali terheket, csak elodázná a költségeket. A szabályozott piacon jegyzett társaságokra vonatkozó, a társaságok mérete és kora szerint differenciált rendszerek bevezetése azonban zavaró lehetne a befektetők számára. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. (4) A negyedéves pénzügyi beszámolók előterjesztésére vonatkozó kötelezettség eltörlése valamennyi tőzsdén jegyzett társaság esetében Ez a lehetőség csökkentené a társaságok megfelelési költségeit. A becsült átlagos költségcsökkenés összege a negyedéves információk összeállításával kapcsolatos költségek nélkül a kis- és középméretű kibocsátók esetében kibocsátónként évente EUR, a nagy kibocsátók esetében kibocsátónként évente EUR. Az információk HU 4 HU

6 összeállítására alkalmazott személyzettel kapcsolatos költség csökkenése a kis- és középméretű kibocsátók esetében pénzben nem becsülhető meg, mivel a csökkenés mértéke kibocsátónként igen eltérő; évi 8 embernaptól 30 embernapig terjedhet. A nagy kibocsátók esetében a maximális teljes költségcsökkenés összege (a beszámolók elkészítésében részt vevő személyzettel kapcsolatos költségeket is beleértve) kibocsátónként maximum évi 2 millió euróra tehető. A csökkenésnek lehetővé kell tennie, hogy a kis- és középméretű kibocsátók olyan típusú információk közzétételére csoportosítsák át erőforrásaikat, amelyek a saját befektetőiknek a legjobban megfelelnek. E lehetőség bizonyosan csökkenti a kibocsátókra nehezedő rövid távú nyomást, és hosszabb távú koncepció elfogadására ösztönzi a befektetőket. Nem lesz negatív hatással a befektetők védelmére. A befektetők védelmét a féléves és éves eredmények kötelező közzététele, valamint a piaci visszaélésről, illetve a tájékoztatókról szóló irányelvekben 10 előírt közzétételek már megfelelő mértékben garantálják. A befektetőket tehát az irányelv által előirányzott negyedéves információktól függetlenül kellő módon tájékoztatni kell azokról a fontos eseményekről és tényekről, amelyek befolyásolhatják a mögöttes részvények árát. Nem látszik tehát szükségesnek időközi vezetőségi nyilatkozatok közzétételének jogszabályban történő előírása. A hatékonyság érdekében e lehetőségnek azt is meg kell akadályoznia, hogy a tagállamok nemzeti jogszabályaikban előírhassák a negyedéves információk közzétételét. A társaságok saját elhatározásukból természetesen közzétehetnek negyedéves információkat. (5) A féléves információk közzétételére vonatkozó határidő a vonatkozó beszámolási időszak végétől számított három hónapra történő meghosszabbítása valamennyi tőzsdén jegyzett társaság esetében A kis- és középméretű kibocsátók esetében lenne bizonyos költségmegtakarítás, a legfontosabb előnyök azonban nem pénzben kifejezhetőek. A kibocsátóknak több idejük lenne a beszámolók elkészítésére, ami javítaná a beszámolás színvonalát. E lehetőség a kis- és középméretű kibocsátók átláthatóságára is pozitív hatással lenne, mivel könnyebben ütemezhetnék a beszámolók közzétételét úgy, hogy az ne essen egybe a tőzsdén jegyzett nagy társaságok beszámolóinak közzétételével. Ez azt jelentené, hogy az elemzőknek és befektetőknek több idő állna rendelkezésükre a kis- és középméretű kibocsátók féléves eredményeinek áttekintésére. (6) A féléves információk közzétételére vonatkozó határidő a vonatkozó beszámolási időszak végétől számított három hónapra történő meghosszabbítása a kis- és középméretű kibocsátók esetében E lehetőség pozitív hatással lenne a kis- és középméretű kibocsátók átláthatóságára. A szabályozott piacon jegyzett társaságokra vonatkozó, a társaságok mérete szerint differenciált rendszerek bevezetése azonban zavaró lehetne a befektetők számára. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni A kis- és középméretű kibocsátók esetében a pénzügyi beszámolók szöveges részének egyszerűsítésére vonatkozó szakpolitikai lehetőség (1) Nincs intézkedés ez a lehetőség nem érné el a kitűzött célt. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. 10 A 2003/6/EK irányelv és a 2003/71/EK irányelv. HU 5 HU

7 (2) A pénzügyi beszámolók maximális szöveges tartalmának uniós szintű összehangolása a kis- és középméretű kibocsátók esetében A beszámolók tartalmának standardizálása az azon tagállamokban letelepedett kis- és középméretű kibocsátók megfelelési költségei tekintetében okozhat emelkedést, ahol a követelmények jelenleg alacsonyak. Ez a lehetőség azonban elősegítheti a pénzügyi információk összehasonlíthatóságát az egész Unióban. Ha viszont a tartalomra vonatkozó küszöböt a költségmegtakarítás reményében uniós szinten túl alacsonyan határoznák meg, ez negatív hatással lehetne a befektetőkre. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. (3) Az EÉPH 11 felkérése nem kötelező erejű iránymutatás (mintadokumentumok) kidolgozására a pénzügyi beszámolók szöveges tartalmára vonatkozóan valamennyi tőzsdén jegyzett társaság számára Ez a lehetőség lehetővé tenné, hogy az EÉPH a költségmegtakarítást szem előtt tartva tervezze meg a mintadokumentumot. Lehetővé tenné továbbá az információk összehasonlíthatóságát a befektetők számára, és fokozhatná a kis- és középméretű kibocsátók határokon átnyúló átláthatóságát. A lehetőség némi egyszeri kiadást jelentene az EÉPH-nak. (4) A tagállamok kötelezése nem kötelező mintadokumentumok vagy iránymutatások kidolgozására a beszámolók szöveges tartalmára vonatkozóan Ez a lehetőség lehetővé tenné a tagállamoknak, hogy beszámolóik tartalmát saját belső piacukhoz igazítsák. Nem segítené azonban elő az információk határokon átnyúló összehasonlíthatóságát. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni A szavazati jogot biztosító jelentős értékpapír-állományokkal kapcsolatos bejelentési követelményekben fennálló hézagok megszüntetésére vonatkozó szakpolitikai lehetőségek (1) Nincs intézkedés ez a lehetőség nem érné el a kitűzött célt. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. (2) A részvények birtoklásához és a részvényvásárlási joghoz hasonló gazdasági hatású instrumentumokra kiterjesztett közzétételi rendszer Ez a lehetőség a készpénzelszámolású derivatívákra és a jövőben keletkező hasonló pénzügyi eszközökre is kiterjedne. Ezt a lehetőséget mint a fenti problémák megoldását a konzultációban részt vevő válaszadók többsége támogatta. Határozottan pozitív hatással lenne a befektetők védelmére és a bizalomra. A részvénytulajdonnal egyenértékű pénzügyi eszközök valamennyi típusára kiterjedő új közzétételi rendszer növelheti a készpénzelszámolású derivatívák tulajdonosainak szervezeti és megfelelési költségeit (az egyszeri költségek maximális becsült összege derivatíva-tulajdonosonként EUR, de ez csak azokra a befektetőkre vonatkozik, akik jelentős mennyiséggel rendelkeznek ezen eszközökből). A folyamatos költségek nem becsülhetők meg, mivel a tulajdonosonkénti közzétételek számának növekedésétől függően változnak. Az Egyesült Királyság tapasztalatai nyomán azonban, amely 2009-ben már bevezetett ilyen rendszert, a becslések szerint a bejelentések száma csak korlátozottan növekszik. 11 Európai Értékpapír-piaci Hatóság HU 6 HU

8 (3) Korlátozó megközelítés: a védett adatkikötőre vonatkozó kritériumok teljesülése esetén a közzététel nem kötelező Ez a lehetőség azt írná elő, hogy a mögötte szavazati jogokhoz hozzáférést biztosító valamennyi instrumentumot közzé kell tenni, kivéve, ha bizonyos meghatározott kritériumok teljesülnek. A befektetők ebben az esetben is meg tudnák kerülni a közzétételi követelmény célját. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni A jelentős értékpapír-állományokra vonatkozó bejelentési követelmények eltéréseinek megszüntetésére irányuló szakpolitikai lehetőség (1) Nincs intézkedés ez a lehetőség nem érné el a kitűzött célt. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. (2) A szavazati jogot biztosító jelentős értékpapír-állományokra vonatkozó közzétételi rendszer összehangolása a részvényállományoknak a részvényekhez való hozzáférést biztosító pénzügyieszköz-állományokkal való összesítésén keresztül (a készpénzelszámolású derivatívákat is beleértve az utóbbiak közé) Ez a lehetőség a küszöbértékek kiszámításánál használt módszert harmonizálná, de magukat a küszöbértékeket nem, ezáltal egységes megközelítést hozna létre, ami csökkentené a jogbizonytalanságot, fokozná az átláthatóságot, egyszerűsítené a határokon átnyúló befektetéseket, és növelné az uniós tőkepiacok vonzerejét. A határokon átnyúló befektetők folyamatos költségei csökkenésének becsült összege évenként és piaci szereplőnként EUR. Ez a lehetőség mindazonáltal a kiegészítő közzétételekhez kapcsolódóan többletköltséget okozna azon tagállamokban, ahol jelenleg nincs összesítési követelmény. (3) A szavazati jogot biztosító jelentős értékpapír-állományok közzétételi rendszerének harmonizálása három különálló közzétételi rendszer előírásával: egy a részvényállományoknak, egy a részvényekhez hozzáférést biztosító pénzügyi eszközöknek és egy a készpénz-elszámolású derivatíváknak Ez a lehetőség egységes rendszert teremtene, de negatív hatással lehetne a befektetők védelmére és a bizalomra. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. (4) A szavazati jogot biztosító jelentős értékpapír-állományok közzétételi rendszerének harmonizálása a közzétételi küszöbértékek összehangolása útján A szavazati jogok küszöbértékeit a válaszadók többsége nem tartotta fontos kérdésnek. Ezenkívül a bejelentési küszöbértékek harmonizálása nehéznek tűnik, mivel a részvényeket birtokló lakosok száma tagállamonként igen eltérő. Ezért ezt a lehetőséget el kell vetni. 6. AZ ALKALMAZANDÓ JOGI AKTUS; ÁTÜLTETÉSI ÉS MEGFELELÉSI SZEMPONTOK Csak egy uniós szinten elfogadott kötelező erejű jogi aktus biztosítaná, hogy minden tagállam ugyanazokon az elveken alapuló, azonos szabályozási keretet alkalmazzon. Egy irányelv bizonyos területeken lehetővé tenné a maximális harmonizációt, ugyanakkor rugalmasságot biztosítana a tagállamoknak abban a tekintetben, hogy más területeken figyelembe vegyék egyedi helyzetüket. HU 7 HU

9 Az irányelv hatékonyabb végrehajtásának biztosítása érdekében, valamint a pénzügyi szolgáltatások ágazatában a szankciórendszerek megerősítéséről szóló bizottsági közlemény 12 nyomán tökéletesíteni kell a szankciók jelenlegi keretét. 7. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A Bizottság ellenőrzi, hogyan hajtják végre a tagállamok az irányelvet. A bizottsági szolgálatok szükség esetén segítséget nyújtanak a tagállamoknak. A jogalkotási intézkedések alkalmazása hatásának értékelését hat évvel a jogalkotási intézkedések hatálybalépése után kell elvégezni. A Bizottság az EÉPH-n keresztül, valamint a főbb érdekeltekkel folytatott kiterjedt párbeszéd útján ellenőrzi a módosított irányelv alkalmazását. 12 A december 9-i közlemény: COM(2010) 716 végleges. HU 8 HU