BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri:

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SWD(2012) 197 final BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fogalommeghatározások, a nettó rövid pozíciók számítása, az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek, a bejelentési küszöbértékek, a korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbértékek, a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése és a káros hatással járó események tekintetében történő kiegészítéséről {C(2012) 4529 final} {SWD(2012) 198 final} HU HU

2 BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri: A BIZOTTSÁG FELHATALMAZÁSON ALAPULÓ RENDELETE a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló 236/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a fogalommeghatározások, a nettó rövid pozíciók számítása, az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletek, a bejelentési küszöbértékek, a korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbértékek, a pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesése és a káros hatással járó események tekintetében történő kiegészítéséről 1. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA március 24-én közzétették a Hivatalos Lapban a short ügyletekről és a hitelnemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról szóló rendeletet (a továbbiakban: a rendelet) 1. A rendelet november 1-jétől alkalmazandó. A rendeletnek két fő célja van: i. közös szabályozási keret meghatározása a short ügyletekkel és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos előírásokat és hatásköröket illetően, különös tekintettel a fedezetlen short ügyletekre és a fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletekre, valamint ii. összehangoltabb és egységesebb tagállami megközelítés biztosítása a kivételes körülmények fennállása esetén meghozandó intézkedések tekintetében. A rendelet előírja a Bizottság számára, hogy felhatalmazáson alapuló jogi aktusban rendelkezzen bizonyos szempontokról, amelyek a piaci szereplők számára megkönnyítik a rendeletnek való megfelelést, az illetékes hatóságok számára pedig annak végrehajtását. A hatásvizsgálat tárgyát képező négy fő kérdés részletes ismertetése az alábbiakban található kérdés Az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletnek minősülő esetek meghatározása A rendelet az állampapírral kapcsolatos fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletet olyan hitel-nemteljesítési csereügyletként határozza meg, amely nem arra szolgál, hogy a kibocsátó nemteljesítésének az állampapír-kibocsátó állampapírjával kapcsolatban a befektető által szerzett hosszú pozíció tekintetében fennálló kockázatát fedezze, vagy az állampapír értékvesztésének kockázatát fedezze olyan esetekben, amikor a befektető birtokában olyan eszközök vagy kötelezettségek vannak, amelyek értéke korrelációban áll az állampapírral. Ez azt jelenti, hogy a társjogalkotók tág definíciója szerint az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel- 1 Az Európai Parlament és a Tanács március 14-i 236/2012/EU rendelete a short ügyletekről és a hitel-nemteljesítési csereügyletekkel kapcsolatos egyes szempontokról, HL L 86., , 1. o. HU 2 HU

3 nemteljesítési csereügylet magában foglalja a helyettesítő kockázatfedezést (proxy hedging), azaz azt az esetet, amikor a hitel-nemteljesítési csereügylet a valamely korreláló kitettséghez és nem a hitel-nemteljesítési csereügyletben megnevezett hitelviszonyt megtestesítő értékpapírhoz kapcsolódó kockázatot fedezi. A helyettesítő kockázatfedezés fontos eszköz az olyan eszközöknek és kötelezettségeknek való kitettségek fedezésére, amelyek esetében hitel-nemteljesítési csereügylet nem köthető. Az állampapírral kapcsolatos fedezett hitel-nemteljesítési csereügyletnek minősülő eseteket pontosan meg kell határozni a rendelet egyértelművé tétele, valamint annak tisztázása érdekében, hol húzható meg a jogszerű helyettesítő kockázatfedezés, valamint az állampapírral kapcsolatos hitelnemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen, és ezért a rendelet által tiltott pozíciók közötti határvonal. Ebben az összefüggésben a fő kérdés az, hogyan mérhető a kitettség és a fedezetként alkalmazott, állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügylet közötti korreláció. A korreláció elvben mennyiségi vagy minőségi szempontból is mérhető kérdés Az állampapírokkal kapcsolatos rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbértékek meghatározása A rendelet előírja, hogy az állampapírokkal kapcsolatos jelentős rövid pozíciókat be kell jelenteni az illetékes hatóságoknak. Magát a bejelentési küszöbértéket nem határozza meg, és mindössze annyit közöl, hogy a küszöbérték az egyes tagállamokra és az Unióra meghatározott kiinduló összegből és növekményszintekből áll, valamint hogy ezek szintjét a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban kell meghatároznia. A rendelet értelmében a Bizottság köteles a bejelentési küszöbérték megállapításakor figyelembe venni a következő kritériumokat: az alacsony értékű pozíció bejelentésének elkerülése; a fennálló kibocsátott állampapír-állományok teljes összegének és a piaci szereplők által tartott pozíciók átlagos nagyságának figyelembevétele; valamint az egyes államkötvény-piacok likviditásának figyelembevétele. Az említett küszöbértékek meghatározásával kapcsolatos első szempont az, hogyan állapítható meg olyan szint, amely biztosítja, hogy a szabályozók megkapják a lehetséges rendszerszintű jelentőséggel bíró rövid pozíciókra vonatkozó adatokat, ugyanakkor alacsony értékű bejelentésekkel ne terheljék őket. A második szempont az, hogyan érhető el, hogy a küszöbértékek megfeleljenek az egyes tagállamok eltérő helyzetének, és egyúttal korlátozzák a jelentéstételi rendszerre nehezedő, megfelelőséggel kapcsolatos terheket kérdés Az állampapírral kapcsolatos fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbérték meghatározása A rendelet bizonyos korlátozásokkal sújtja az állampapírral kapcsolatos fedezetlen short ügyleteket, egyúttal azonban lehetővé teszi e korlátozások bizonyos feltételekkel történő ideiglenes felfüggesztését. Az illetékes hatóságok hat hónapos (meghosszabbítható) időszakra felfüggeszthetik ezeket a korlátozásokat, amennyiben az állampapír likviditása olyan küszöbérték alá csökken, amelynek elérése jelentős visszaesést tükröz az adott állampapírra jellemző átlagos likviditási szinthez képest. A likviditási küszöbérték kiszámításához alkalmazandó paramétereket és módszereket a Bizottságnak felhatalmazáson alapuló jogi aktusban, az adott HU 3 HU

4 állampapír piacára jellemző objektív kritériumok alapján kell meghatároznia, ideértve az állampapírok teljes kinnlevő értékét. A feladat ebben az esetben a likviditás jelentős visszaesésére vonatkozó küszöbérték oly módon történő meghatározása, hogy az az állampapírpiacokat érintő valós kockázat esetén működésbe lépjen, azonban a korlátozások felfüggesztése tekintetében ne biztosítson az illetékes hatóságok részére olyan átfogó mérlegelési jogkört, hogy a kivétel szabállyá váljon kérdés A jelentős árfolyamesésre vonatkozó küszöbértékek meghatározása A rendelet értelmében, ha valamely pénzügyi eszköz árfolyama valamely kereskedési helyszínen egyetlen kereskedési napon belül jelentős esést szenvedett el, az illetékes hatóságok ideiglenesen felfüggeszthetik az adott pénzügyi eszközzel kapcsolatos short ügyleteket. A felfüggesztés a következő kereskedési nap végéig alkalmazandó, és újabb árfolyamesés esetén további két napra meghosszabbítható. A rendelet a likvid részvények jelentős árfolyamesésére vonatkozó küszöbértéket 10 %- ban határozza meg, a más jellegű részvényre, illetve a pénzügyi eszközök egyéb kategóriáira azonban nem ír elő küszöbértéket, hanem úgy rendelkezik, hogy azt felhatalmazáson alapuló jogi aktusban az egyes pénzügyi eszközök kategóriáira jellemző sajátosságokra és a volatilitás terén fennálló különbségekre figyelemmel a Bizottság határozza meg. A nehézséget annak meghatározása jelenti, hogy a különböző típusú pénzügyi eszközök esetében mi minősül jelentős árfolyamesésnek. Az érintett eszközök a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelv I. mellékletének C. szakaszában felsorolt eszközök, azaz: a nem likvid részvények, az államkötvények, a vállalati kötvények, pénzpiaci eszközök, kollektív befektetési vállalkozások (ÁÉKBV) befektetési jegyei, tőzsdén kereskedett alapok és származtatott eszközök. Az említett eszközökre vonatkozó küszöbértékekkel kapcsolatos problémák elsősorban az eszközök volatilitásából, a kötvények esetében az árfolyamesés százalékos arányban történő megadásának nehézségeiből, valamint a származtatott eszközök rendívüli sokféleségéből fakadnak. Ezenfelül, ha a küszöbérték túlságosan alacsony, és azt túl gyakran túllépik, ez a szabályozási előnyhöz viszonyítva aránytalan terhet jelenthet az illetékes hatóságok számára. 2. AZ ALAPFORGATÓKÖNYV ÉS A SZUBSZIDIARITÁS Azt az alapvető kérdést kell megvizsgálni, hogy a fenti problémák hogyan alakulnának, ha a Bizottság nem fogad el felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat. Amellett, hogy a Bizottságnak jogi kötelessége a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadása, ha a rendeletben foglalt egyes rendelkezéseket nem pontosítják, az jogbizonytalanságot teremthet a szabályozók és a piaci szereplők számára, valamint a rendelet értelmezésével és alkalmazásával kapcsolatos következetlen megközelítést, kevéssé hatékony felügyeletet, a szabályozás további széttagolódását, valamint a short ügyletekkel kapcsolatos egyes olyan kockázatok például a negatív árspirál fennmaradását eredményezheti, amelyeket a rendelet meg kíván szüntetni. HU 4 HU

5 3. CÉLKITŰZÉSEK 1. Annak biztosítása, hogy a szabályozók egyértelműen és egységesen alkalmazzák az állampapírokkal kapcsolatos fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozásokat és az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen pozíciókra vonatkozó tilalmat; 2. annak biztosítása, hogy a szabályozók világosan és következetesen meghatározott hatáskörökkel rendelkeznek a short ügyleteknek a jelentős árfolyameséssel összefüggő ideiglenes korlátozására; 3. annak biztosítása, hogy a szabályozók és a piacok használható adatokhoz jussanak az állampapírokkal kapcsolatos short pozíciókról; és 4. a short ügyleteket és az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyleteket érintő, az uniós tagállamok által megvalósított összehangolt szabályozási fellépés biztosítása. 4. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK A szakpolitikai lehetőségek a fent ismertetett kérdések mentén szerveződnek. Szakpolitikai lehetőségek a hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen pozíciók meghatározása Az intézkedés elmaradása (elvetve, mivel a rendelet alkalmazhatatlan lenne); 1. lehetőség azon esetek minőségi szempontú meghatározása, amikor a hitelnemteljesítési csereügylet fedezettnek tekinthető; 2. lehetőség azon esetek mennyiségi szempontú meghatározása, amikor a hitel-nemteljesítési csereügylet fedezettnek tekinthető; 3. lehetőség azon eseteknek a minőségi és a mennyiségi szempontú megközelítés együttes alkalmazásával történő meghatározása, amikor a hitelnemteljesítési csereügylet fedezettnek tekinthető. Szakpolitikai lehetőségek az állampapírokkal kapcsolatos rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbértékek meghatározása Az intézkedés elmaradása (elvetve, mivel a rendelet alkalmazhatatlan lenne); 1. lehetőség valamennyi tagállam számára közös százalékos küszöbérték meghatározása, adott esetben kiegészítve minimális névleges küszöbértékkel; 2. lehetőség több százalékos küszöbérték meghatározása (2 és 27 között), hogy azok jobban igazodjanak az egyes állampapírpiacok sajátosságaihoz. Szakpolitikai lehetőségek az állampapírokkal kapcsolatos fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbérték kiszámításához alkalmazandó módszer meghatározása HU 5 HU

6 Az intézkedés elmaradása (elvetve, mivel a rendelet alkalmazhatatlan lenne); 1. lehetőség a küszöbérték a havi likviditás ötödik percentilis alá történő csökkenése 12 hónapos időszakra vetítve; 2. lehetőség a küszöbérték 6 hónapos időszakból számított átlag alatti 1,6 értékű szórás. Szakpolitikai lehetőségek a likvid részvényektől eltérő más pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesésének meghatározása Az intézkedés elmaradása (elvetve, mivel a rendelet alkalmazhatatlan lenne); 1. lehetőség a likvid részvényektől eltérő pénzügyi eszközökre vonatkozó küszöbérték meghatározása; ezen belül többek között az alábbiakra vonatkozóan határozható meg küszöbérték: nem likvid/részben likvid részvények; államkötvények; vállalati kötvények; pénzpiaci eszközök; kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei; tőzsdén kereskedett alapok; származtatott eszközök. 5. HATÁSVIZSGÁLAT ÉS A LEHETŐSÉGEK ÖSSZEHASONLÍTÁSA Az egyes szakpolitikai lehetőségeket a kitűzött célok elérésével kapcsolatos eredményességük és hatékonyságuk szempontjából vizsgálták A hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett fedezetlen pozíciók meghatározása Az 1. lehetőség nem szünteti meg az illetékes hatóság bizonytalan helyzetét, és teret ad a pozíció tulajdonosával folytatott, a kritériumok teljesülésével kapcsolatos vitáknak. A 2. lehetőség pontosítja az illetékes hatóságok hatáskörét azáltal, hogy világosan meghatározza azt a mennyiségi korrelációs küszöbértéket, amelyet el kell érni ahhoz, hogy az állampapírral kapcsolatos hitel-nemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció fedezettnek minősüljön. Az 1. lehetőség olyan mértékű mérlegelési jogkört biztosít az illetékes hatóságok számára, amely az állampapírral kapcsolatos fedezetlen hitel-nemteljesítési csereügyletre vonatkozó tilalom alkalmazása tekintetében kevésbé következetes megközelítést eredményezhet. Ezzel szemben a 2. lehetőség a tilalom alkalmazására vonatkozóan világos és egységes megközelítést biztosít azáltal, hogy Unió-szerte azonos korrelációs küszöbértéket alkalmaz. HU 6 HU

7 A makrogazdasági költségek tekintetében az EÉPH-val folytatott konzultációban részt vevő érdekelt felek válaszai arra engednek következtetni, hogy a kizárólag mennyiségi megközelítés a fedezet lehetőségével kapcsolatos bizonytalanság miatti befektetéscsökkenésben megnyilvánuló gazdasági költségekkel járna. E makrogazdasági költségek az 1. és a 3. lehetőség esetében nem állnak fenn. Ennélfogva a 2. lehetőség a jelek szerint az 1. és a 3. lehetőségnél gazdaságilag kevésbé hatékony. Noha az illetékes hatóságok szempontjából az állampapírral kapcsolatos hitelnemteljesítési csereügyletben szerzett pozíció tulajdonosainak fedezeti igazolásaira irányuló vizsgálatok időigényes jellege miatt az 1. lehetőség a 2. lehetőségnél valamivel kevésbé hatékonynak tekinthető, a gyakorlatban a mennyiségi szempontot is minőségi megközelítéssel kell kiegészíteni. Ellenkező esetben ez a lehetőség egyes, elvben arra jogosult eszközöket vagy kötelezettségeket kizárna a fedezet lehetősége alól, és így a fent említett közvetett gazdasági költségek keletkezéséhez vezethetne. Mivel gazdasági szempontból a jelek szerint az 1. lehetőség a leghatékonyabb, a 2 lehetőség pedig a legeredményesebb, a két lehetőségnek a 3. lehetőség keretében előirányzott együttes alkalmazása feltehetően optimálisabb eredménnyel járna, mint külön-külön az 1. vagy a 2. lehetőség. A 3. lehetőség az 1. lehetőségnél eredményesebben biztosítaná az illetékes hatóságok által alkalmazott egységes végrehajtási megközelítést. A 3. lehetőség ezenfelül hatékonyabb is lenne az 1. lehetőségnél, mivel enyhítené a korreláció mennyiségi megközelítés alapján történő bizonyítása esetén az illetékes hatóságokat érintő megfelelőség-ellenőrzési terheket. Az előnyben részesített lehetőség tehát a 3. lehetőség, amely a korreláció bizonyítását minőségi és mennyiségi szempontok együttes alkalmazásával írja elő, és egyúttal védelmet nyújt a pozíciótulajdonosok számára arra az esetre, ha igazolni tudják, hogy mennyiségi korreláció állt fenn Az állampapírokkal kapcsolatos rövid pozíciókra vonatkozó bejelentési küszöbértékek meghatározása A 2. lehetőség az 1. lehetőségnél eredményesebben biztosítaná, hogy az illetékes hatóságok megfelelő mennyiségű, használható adatot kapjanak a short ügyletekről, mivel a 2. lehetőség értelmében a küszöbértékek jobban igazodnának az egyes tagállamok sajátos helyzetéhez, mint az 1. lehetőségben foglalt egységes százalékos küszöbérték esetén. Még ha az 1. lehetőség keretében engedélyeznék is a lehetséges minimális küszöbérték alkalmazását, a 2. lehetőség így is hatékonyabb lenne az 1. lehetőségnél, mivel az előbbi esetében az illetékes hatóságokhoz kevesebb alacsony értéket jelentenének be, így azoknak kevesebb időt kellene a csekély rendszerszintű jelentőséggel bíró információk feldolgozására fordítaniuk. A piaci szereplőket illetően az érdekeltek válaszaiból úgy tűnik, hogy a 2. lehetőség a gyakorlatban nem jelentene az 1. lehetőségnél számottevően nagyobb megfelelőségi terhet. Az 1. és a 2. lehetőség egyaránt biztosítaná az illetékes hatóságok összehangolt fellépését, mivel a küszöbértékeket a Bizottság határozná meg, és azokat az EÉPH minden tagállamra vonatkozóan közzétenné a honlapján. Az EÉPH-val folytatott konzultáció során a legtöbb érdekelt fél nem fűzött észrevételt ehhez a szemponthoz, akik azonban igen, azok többsége támogatta a több HU 7 HU

8 bejelentési küszöbértéket. Az állampapírokkal kapcsolatos short ügyletekre vonatkozó bejelentések becsült száma vagy az e bejelentésekhez kapcsolódó megfelelési költségek tekintetében egyetlen válaszadó sem tudott adatokkal szolgálni. A rendelettel összefüggő hatásvizsgálatban az államkötvényekkel kapcsolatos short ügyletekre vonatkozó bejelentéseknek való folyamatos megfelelés költségeit évi 5 millió EUR-ra becsülték. A fentiekre tekintettel az előnyben részesített lehetőség a 2. lehetőség, amely mindössze két küszöbérték-kategóriára (0,1 % és 0,5 %) korlátozódik, mivel ez optimális egyensúlyt teremt az egyes tagállamok állampapírokkal kapcsolatos pozíciói sokféleségének érvényesítése és annak biztosítása között, hogy az illetékes hatóságok használható és értékes információkhoz jussanak Az állampapírokkal kapcsolatos fedezetlen short ügyletekre vonatkozó korlátozások felfüggesztéséhez szükséges likviditási küszöbérték kiszámításához alkalmazandó módszer meghatározása Az egyes lehetőségek annak alapján kerültek összehasonlításra, hogy azok eredményeképpen a hatóságok mennyire válnának alkalmassá egy esetleges likviditási válság enyhítésére, valamint hogy milyen mértékben biztosítanák a tagállamok általi egységes megközelítést és a piaci biztonságot. A hatékonyság az érdekelteket érintő költségek tekintetében mérhető ezt elsősorban az határozza meg, hogy a küszöbérték átlépése után milyen gyakran kell mérlegelni a korlátozások felfüggesztését. A tagállamoknak egy esetleges likviditási válság enyhítésére való alkalmasságával kapcsolatos eredményességet illetően az 1. és a 2. lehetőség azonos elbírálás alá esik, mivel mindkettő lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy szükség esetén intézkedjenek. A piaci biztonság szavatolása tekintetében ugyanakkor a 2. lehetőség kevésbé lenne eredményes, mivel gyakrabban lépnék át a küszöbértéket, ami kevésbé egységes megközelítéshez vezetne. Mindemellett a fokozott bizonytalanság és a következetlenebb megközelítés nyomán a piaci szereplőkre háruló megnövekedett költségek miatt ez a lehetőség kevésbé hatékony. A fentiek fényében az előnyben részesített lehetőség az 1. lehetőség: akkor állapítható meg az állampapír átlagos likviditásának jelentős csökkenése, ha valamely havi likviditás az előző 12 hónapban mért havi likviditás ötödik percentilise alá csökken A likvid részvényektől eltérő más pénzügyi eszközök jelentős árfolyamesésének meghatározása Mivel a nem likvid részvények esetében gyakoribbak a nagyobb mértékű árfolyamváltozások, ez a fokozott volatilitás azt jelenti, hogy a likvid részvényekre vonatkozónál magasabb küszöbértéket kell meghatározni. Ellenkező esetben túlságosan sok olyan esetben elérnék ezt az értéket, amelyek ezeken a piacokon nem tekinthetők kivételesnek. A nem likvid részvények esetében ezért a következő küszöbértékek alkalmazandók: 10 %-os küszöbérték a részben likvid részvények (a tagállamok fő részvényindexében szereplő és valamely jegyzett származtatott eszköz mögöttes részvényei); 20 %-os küszöbérték a nem likvid részvények (0,50 EUR-t HU 8 HU

9 meghaladó részvényárfolyam); és 40 %-os küszöbérték a fokozottan nem likvid részvények (0,50 EUR-nál alacsonyabb névleges érték) esetén. Az államkötvények és vállalati kötvények esetében százalékos küszöbérték meghatározása az eltérő lejárati időkre és az ezekhez kapcsolódó, az egyes kötvényeket érintő árfolyammozgásokra figyelemmel problémát jelent. Ennélfogva az előnyben részesített küszöbérték az államkötvények esetében az érintett állampapír-kibocsátóhoz köthető hozamgörbe egészére vonatkozó legalább 7 %-os átfogó növekedés, míg a vállalati kötvények esetében a kötvényhozam egyetlen kereskedési napon belül bekövetkező legalább 10 %-os növekedése. A pénzpiaci eszközök lejárati ideje egy naptól egy évig terjedhet, és rendkívül likvid eszközökről van szó. Mivel ezek az eszközök a részvényekkel összehasonlítva viszonylag likvidek, de kevésbé volatilisek, az előnyben részesített lehetőség árfolyamuk 1,5 %-os csökkenése. A tőzsdén kereskedett alapok rendkívül sokfélék. Egyes ilyen alapok a részvényekkel egyenértékű, rendkívül likvid eszközök, ezért a likvid részvényekre vonatkozóval megegyező 10 %-os küszöbérték alkalmazása az előnyben részesített lehetőség. Más tőzsdén forgalmazott alapok a származtatott eszközökhöz állnak közelebb, és azokat ennek megfelelően kell kezelni. A származtatott eszközök pénzügyi eszközök széles skáláját foglalják magukban a részvényopcióktól kezdve a kamatláb- és devizacsere-ügyleteken át az árualapú származtatott eszközökig. Rövidre eladásuk nem bonyolítható az értékpapírok esetében megszokott módon, de az illetékes hatóságok más módon korlátozhatják az ilyen eszközökkel kapcsolatos ügyleteket. Mivel a származtatott eszközök értéke elsősorban az alaptermék értékében bekövetkező változásoktól függ, a pénzügyi eszközön alapuló származtatott eszközök esetében az előnyben részesített lehetőség az, ha az alaptermékre vonatkozó küszöbérték átlépését tekintjük a küszöbérték átlépésének. Azon származtatott eszközök esetében azonban, amelyeknek alaptermékére nem vonatkozik küszöbérték (pl. árualapú származtatott eszközök), az EÉPH nem tudott megvalósítható vagy ésszerű működőképes küszöbértéket meghatározni. Az előnyben részesített megoldás ezért az, hogy az ilyen származtatott eszközökre vonatkozóan egyelőre nem határoznak meg küszöbértéket, és ezt a helyzetet a rendelet felülvizsgálata keretében június végéig felülvizsgálják. A kollektív befektetési vállalkozások azon befektetési jegyei esetében, amelyek nem minősülnek tőzsdén kereskedett alapnak, előnyben részesített megoldásként nem kell meghatározni küszöbértéket, mivel noha ezek árfolyama a kereskedési helyszínen belül szabadon változhat az árfolyamok előírás szerint nem térhetnek el jelentősen az ÁÉKBV-k nettó eszközértékétől (az ÁÉKBV-kről szóló 2009/65/EK irányelv 1. cikke (2) bekezdésének b) pontja). 6. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS A rendelet előírja, hogy rövid időn belül, június végéig jelentést kell benyújtani az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak, amely felülvizsgálja a rendelet egyes fontos rendelkezéseinek hatását és megfelelőségét. Az illetékes hatóságoknak, HU 9 HU

10 a piaci szereplőknek és a Bizottságnak nyomon kell követniük a rendelet eredményes alkalmazását, és értékelniük kell annak gyakorlati hatását. HU 10 HU