BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM. I. rész A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA. amely a következő dokumentumot kíséri

Átírás

1 EURÓPAI BIZOTTSÁG Brüsszel, SEC(2011) 1290 végleges BIZOTTSÁGI SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUM I. rész A HATÁSVIZSGÁLAT ÖSSZEFOGLALÁSA amely a következő dokumentumot kíséri Javaslat - Az Európai Parlament és a Tanács irányelve meghatározott jogi formájú vállalkozások éves pénzügyi kimutatásairól, konszolidált pénzügyi kimutatásairól és a kapcsolódó beszámolókról {COM(2011) 684 végleges} {SEC(2011) 1289 végleges}

2 ÖSSZEFOGLALÁS A számviteli irányelvek (a továbbiakban: az irányelvek ) 1 az európai tőkeegyesítő társaságok éves és konszolidált pénzügyi kimutatásaival foglalkoznak. Az utóbbi harminc évben az említett irányelvek módosításai jellemzően nem fordítottak elegendő figyelmet a pénzügyi kimutatások összehasonlíthatóságára és felhasználóbarát felépítésére, valamint fokozatosan növelték a kimutatások bonyolultságát és a társaságok szabályozási terheit, különösen a kisebb társaságok esetében. Ez a hatásvizsgálat bemutatja a Bizottság azon javaslatát, amely az uniós tőkeegyesítő társaságok pénzügyi beszámolási követelményeinek korszerűsítésére és egyszerűsítésére irányul annak érdekében, hogy azok kevesebb terhet jelentsenek és jobban igazodjanak a felhasználók igényeihez. 1. A PROBLÉMA MEGHATÁROZÁSA 1.1. Melyek a főbb problémák? A pénzügyi kimutatások készítését a társaságok egyik legterhesebb jogszabályi kötelezettségeként említik 2. A konzultációk és az elemzés azt jelzi, hogy a mikro- és kisvállalkozásokat több adminisztratív teher sújtja a közép- és okhoz képest. Amikor egy nagyvállalat alkalmazottanként egy eurót költ egy szabályozási kötelezettség betartására, egy középvállalkozás akár négy eurót, egy kisvállalkozás pedig akár tíz eurót is elkölthet alkalmazottanként. A kisebb gazdálkodó egységekben érdekelt felek számára a pénzügyi kimutatások gyakran nem a legfőbb információforrást jelentik. Az irányelvek mégis terjedelmes pénzügyi kimutatások készítését írják elő a kisebb vállalkozások számára, valamint hogy számos egyéb követelménynek feleljenek meg, ezáltal megakadályozva, hogy a tagállamok egyszerűbb helyi megoldásokat alakítsanak ki. A kisebb társaságoknak olyan részletességű pénzügyi kimutatásokat kell készíteniük, amelyek csak a nagyobb társaságok számára megfelelőek. Ez a helyzet különösen azon követelmények terén, amelyek szerint a pénzügyi kimutatások kiegészítő megjegyzéseiben széles körű információkat kell közzétenni. Ezenkívül, mivel az irányelvekből hiányzik a lényegesség általános alapelve, a pénzügyi kimutatásokban jelentéktelen információ is bemutatható, pusztán a szabályozási követelményeknek való megfelelés miatt. A tagállamok számára a társaságok mérete terén jelenleg felajánlott rugalmasságnak köszönhetően azok a társaságok, amelyek az irányelvek szerint kisvállalkozásnak 1 2 A Tanács negyedik irányelve (1978. július 25.) a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról (78/660/EGK), a Tanács hetedik irányelve (1983. június 13.) az összevont (konszolidált) éves beszámolóról (83/349/EGK) HU 2 HU

3 tekintendők, számos tagállam nemzeti szabályai alapján közepes vagy egyenesen besorolásúak. Ez hatással van az uniós társaságok azon képességére, hogy azonos feltételek mellett versenyezzenek. Végül az irányelv körülbelül 80 jelentős választási lehetőséget tartalmaz az éves beszámolókkal kapcsolatban, amelyeket a tagállamok jogosultak elfogadni vagy elutasítani, valamint körülbelül 40 választási lehetőség található az irányelvben a konszolidált beszámolókkal kapcsolatban. A választási lehetőségek általában a pénzügyi kimutatások bemutatásával, megjelenítésével, értékelésével és közzétételével kapcsolatosak, valamint a tartalom elsődlegessége a formával szemben átfogó alapelvvel. Ez problémákat okoz a pénzügyi kimutatások felhasználói számára amelyek a társaság méretének (közepes méretű/nagy) megfelelően növekednek, köszönhetően az egyértelműség és az összehasonlíthatóság hiányának, amit ez a tagállamokban a pénzügyi beszámolás tekintetében eredményez. Ez akadályozhatja az optimális határokon átnyúló befektetési döntéseket, és fokozott terheket eredményezhet a külföldi leányvállalatokat fenntartó társaságoknak Melyek a problémák fő indítékai? Az egyik fő okot az irányelvek jelentik. Az uniós társaságoknak ezenkívül a nemzeti jogszabályoknak köszönhetően további helyi pénzügyi beszámolási követelményekkel kell szembenézniük, például az adóügyi és statisztikai jelentéstétellel Az mikrogazdasági problémák makroszintű hatásai A kisvállalkozásokat sújtó szükségtelen és aránytalan adminisztratív költség akadályozza a gazdasági tevékenységet, és a növekedés, valamint a foglalkoztatás gátját képezi Mekkora a probléma? Az irányelvek hatálya alá körülbelül 7,3 millió társaság tartozik, amelyek közül 1,1 millió kisvállalkozás. A becslések szerint a kisvállalkozások számára annak teljes költsége, hogy megfeleljenek az irányelveknek, évente 3,1 milliárd EUR-t tesz ki, amelyből 1,7 milliárd EUR képezi a potenciális adminisztratív terhet Szubszidiaritás Szükség van az uniós szintű fellépésre, mivel a fő okok az uniós irányelvek. Az előnyben részesített szakpolitikai lehetőségeket a célkitűzések elérése és az arányosság érdekében a szükségesre kellene korlátozni. 2. CÉLKITŰZÉSEK Az uniós társaságok gazdasági környezetének fejlesztésére irányuló átfogó célnak megfelelően az irányelvek felülvizsgálatának a következők a céljai: (1) a relatíve kisebb méretű társaságok adminisztratív terheinek csökkentése, hogy a növekedés és a munkahelyteremtés érdekében erőforrások szabaduljanak fel; (2) a pénzügyi beszámolás hatékonyságának, relevanciájának és érthetőségének növelése; valamint HU 3 HU

4 (3) a felhasználók igényeinek védelme. A fejlesztéseknek a határokon átnyúló gazdasági tevékenységek ösztönzése révén meg kell könnyíteniük az Unió egységes piacának működését. 3. SZAKPOLITIKAI LEHETŐSÉGEK A fenti célok elérése érdekében a Bizottság szervei több szakpolitikai lehetőséget is meghatároztak és mérlegeltek, először az átfogó szakpolitikai lehetőségek megvizsgálása útján, majd az előnyben részesített átfogó megközelítés kontextusában az irányelvek felülvizsgálatára vonatkozó részletesebb lehetőségek megvizsgálása útján. Az ebben a dokumentumban megvizsgált lehetőségekre úgy kell tekinteni, mint a 2009-es (2009. február 26-án közzétett) javaslat kiegészítéseire, amely javaslat célja, hogy lehetővé tegye a tagállamok számára, hogy mentesítsék a mikrovállalkozásokat az uniós szintű számviteli kötelezettségek alól Az adminisztratív terhek csökkentésére és a pénzügyi beszámolás hatékonyságának, relevanciájának és érthetőségének növelésére irányuló átfogó szakpolitikai lehetőségek. Az alapforgatókönyvvel (nincs változás) összevetve a főbb szakpolitikai lehetőségek és a választható jogi eszközök közé az alábbiak tartoznak: (1) Alapforgatókönyv (nincs változás); (2) Az irányelvekben meglévő lehetőségek tagállamok általi jobb felhasználása; (3) Néhány kiválasztott, az irányelvekben jelenleg szereplő követelmény felülvizsgálata és korszerűsítése az uniós társaságok, különösen a kkv-k adminisztratív terheinek csökkentése érdekében; (4) Egy teljesen új uniós számviteli keretrendszer létrehozása, és a kkv-kre vonatkozó nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok kötelezően alkalmazandóként való elfogadása az Európai Unión belül; (5) Az irányelvek hatályon kívül helyezése és annak lehetővé tétele, hogy a tagállamok az általuk választott bármilyen alapvető számviteli rendszert bevezethessenek a tőzsdén nem jegyzett társaságok számára. A fenti átfogó szakpolitikai lehetőségek összehasonlítása után az előnyben részesített lehetőség a 3. lehetőség, amely a számviteli irányelvekben jelenleg szereplő egyes kiválasztott követelmények felülvizsgálatát tartalmazza, egy új, a meglévő negyedik és hetedik tanácsi irányelvet felváltó irányelv útján. Ez bizonyult a legésszerűbb lehetőségnek a célkitűzések elérésére, figyelembe véve az uniós szabályozás 3 Lásd: Javaslat Az Európai Parlament és a Tanács irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok éves beszámolójáról szóló 78/660/EGK tanácsi irányelvnek a mikrotársaságok tekintetében történő módosításáról, COM/2009/0083, amely a következő internetes oldalon érhető el: A javaslat a mikrovállalkozásokat olyan társaságokként definiálja, amelyeknek mérlegfordulónapjukon nincs tíznél több alkalmazottjuk, valamint nem lépnek túl bizonyos határokat a mérlegfőösszeg és a nettó árbevétel tekintetében. HU 4 HU

5 szükségességét és arányosságát, az ütemezést és a javaslat érdekeltek általi elfogadhatóságát A lehetőségek összehasonlítása az irányelvek felülvizsgálatának keretein belül A meglévő irányelvek felülvizsgálatának keretein belül több lehetőség is mérlegelhető: Átfogó lehetőségek (1) Az irányelv keretében a társaságok méretével kapcsolatos fogalommeghatározások harmonizálása; és/vagy (2) A társaságok méretével kapcsolatos különböző küszöbértékek emelése; és/vagy (3) Arra vonatkozó rendelkezés, hogy a pénzügyi kimutatásokat elektronikus formában készítsék el, például XBRL-ben; Átfogó (egymást kölcsönösen kizáró) lehetőségek vagy (4) Bizonyos alapelvek harmonizálása és tisztázása; és/vagy (5) A tagállamok számára elérhető lehetőségek számának csökkentése; vagy (6) Egy európai számviteli standard kialakítása; A kisvállalkozásokra vonatkozó (egymást kölcsönösen kizáró) lehetőségek (7) A tagolás egyszerűsítése vagy kizárólag a legfontosabb pénzügyi adatok előírása a mérleg és eredménykimutatás rögzített szerkezete helyett; vagy (8) A kisvállalkozások által a kiegészítő megjegyzésekben megadott információk csökkentése, és a harmonizáció biztosítása az egész Unióban (külön szabályozás); A közép- és okra vonatkozó lehetőségek (9) Kötelező cash flow kimutatás bevezetése. HU 5 HU

6 Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a fenti szakpolitikai lehetőségek elemzéséről: Lehetőség A leginkább érintett társaságok mérete A társaság méretéhez fűződő követelmények A túlzott követelmények egyszerűsítése és kiküszöbölése (kisvállalkozások) Érthetőség és összehasonlíthatóság (kis-/közép- /ok) A pénzügyi kimutatások információs értékének fenntartása (az információ relevanciája) Az előnyben részesített lehetőség (igen/nem/nem alkalmazandó) 1. A társaságok méretére vonatkozó fogalommeghatározás harmonizálása Igen 2. A társaságok méretével kapcsolatos küszöbértékek növelése Igen 3. Elektronikus formátum/xbrl előírása Mikro-, kis-, közép-, Nem 4. Az alapelvek harmonizálása és tisztázása Igen 5. A tagállamok számára elérhető lehetőségek számának csökkentése Igen 6. Egy uniós számviteli standard kialakítása? + ++? Nem 7. Egyszerűsített tagolás vagy kizárólag a legfontosabb pénzügyi adatok feltüntetése 8. A kisvállalkozások által a kiegészítő megjegyzésekben megadott információk csökkentése és harmonizáció az egész Unióban Kisvállalkozás Nem Kisvállalkozás Igen 9. Új cash flow kimutatás bevezetése Közép-, + NA + + Nem + kedvező, ++ nagyon kedvező, - kedvezőtlen, -- nagyon kedvezőtlen; 0 semleges;? ismeretlen; NA nem alkalmazandó Forrás: A Bizottság szerveinek elemzése Miután a fenti lehetőségeket összevetették az alapforgatókönyvvel, a Bizottság szervei úgy döntöttek, hogy az 1., a 2., a 4., az 5. és a 8. lehetőséget érdemes követni. Ezek a lehetőségek nem zárják ki egymást, és a fent említett célkitűzésekre, a HU 6 HU

7 lehetséges hatásokra, valamint az érdekeltek által történő potenciális elfogadásukra figyelemmel részesítették őket előnyben. A szóban forgó előnyben részesített lehetőségek továbbá összeegyeztethetők az Európai Bizottság által támogatott gondolkozz előbb kicsiben megközelítéssel. 4. A FŐBB HATÁSOK ELEMZÉSE Gazdasági társaságok Az előnyben részesített lehetőségek legfeljebb 1,7 milliárd EUR megtakarítást jelentenének évente ismétlődően. A terhek szóban forgó csökkentésének elsősorban a kisvállalkozások (körülbelül 1,5 milliárd EUR) lennének a kedvezményezettjei, mivel a rendszer korlátozná a közzétételeket, harmonizálná a társaságok méretének definícióját az egész Unióban, és egyértelművé tenné, hogy az irányelvek már nem követelik meg a kisebb csoportok kötelező könyvvizsgálatát és konszolidációját. A felülvizsgálat a mikrovállalkozásokra is hatással lehet. Ezek a megtakarítások azonban a 2009-es javaslat segítségével is elérhetők lennének, amely javaslat kiegészítéseiként kell tekinteni az ebben a dokumentumban szereplő szakpolitikai választási lehetőségekre, és amely hatásokat egy külön hatásvizsgálatban értékeltek. A társaságok számára várhatóan továbbra is megmaradó előnyök közé tartozik a pénzügyi kimutatásoknak a világosabb alapelveknek köszönhető fokozott érthetősége, valamint a választási lehetőségek csökkentett számából eredő jobb összehasonlíthatóság, különösen a közép- és a ok esetében A pénzügyi kimutatások felhasználói A kisvállalkozások esetében megtartanák a hitelezők számára szükséges legfontosabb információkat, sőt azok egyes tagállamokban növekednének is, mivel a Garanciák és kötelezettségvállalások, előre nem látott kiadások és megállapodások, valamint a Kapcsolt felek közötti ügyletek közzététele kötelezővé válna a társaságok e kategóriája számára. Pozitív hatás várható azzal az információval kapcsolatban, amelyet a kis-, közép- és ok pénzügyi kimutatásainak felhasználói számára bocsátanak rendelkezésre a pénzügyi kimutatások jelentősen továbbfejlesztett összehasonlíthatóságának, valamint a harmonizált alapelvek révén fokozott érthetőségének köszönhetően Hatóságok A felülvizsgálatnak semmilyen költségvetési vonzata nem lehet a hatóságok számára Makrogazdaság és egységes piac A bürokrácia csökkentése a kisebb vállalkozások esetében hozzájárul egy olyan gazdasági környezet kialakításához, amely ösztönzi a cégalapítást és a vállalkozó kedvet, és felszabadítja a meglévő társaságok olyan erőforrásait, amelyek átcsoportosíthatók produktív felhasználások irányába. A kevesebb választási lehetőség, a ok pénzügyi kimutatásainak fokozott HU 7 HU

8 összehasonlíthatósága és az olyan információk középpontba helyezése, amelyek ténylegesen hasznosak a döntéshozatal során, jobb befektetési döntéseket és a tőke megfelelőbb elosztását eredményezhetik, ezáltal előmozdítva a határokon átnyúló befektetést, kereskedelmet és versenyt Harmadik országok és nemzetközi kapcsolatok A projekt más országok társaságaival szemben növelné az uniós kisvállalkozások versenyképességét. Ezenkívül az uniós társaságok pénzügyi kimutatásainak jobb összehasonlíthatósága és érthetősége vonzóbbá teheti az Uniót a külföldi tőke és vállalkozók számára Társadalmi hatások A cégalapítást és a vállalkozó kedvet, valamint az erőforrások tevékenységekhez történő újraelosztását ösztönző gazdasági környezetnek kedvezőbbnek kell lennie a munkahelyteremtés szempontjából, mint a mainak. 5. NYOMON KÖVETÉS ÉS ÉRTÉKELÉS Az irányelvek általános felülvizsgálatával kapcsolatos átfogó nyomonkövetési stratégiának részét képezi egy részletes nyomonkövetési terv. Az értékelés tartalmazni fogja annak vizsgálatát, hogy a kulcsfontosságú célokat teljesítették-e, és lehetőséget ad további tanulságok levonására is. HU 8 HU