6. ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE, TERMŐHELYI ALKALMASSÁG, FELHASZNÁLHATÓSÁG Blaskó Lajos

Méret: px
Mutatás kezdődik a ... oldaltól:

Download "6. ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE, TERMŐHELYI ALKALMASSÁG, FELHASZNÁLHATÓSÁG Blaskó Lajos"

Átírás

1 6. ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE, TERMŐHELYI ALKALMASSÁG, FELHASZNÁLHATÓSÁG Blaskó Lajos Az energianövény-termesztés általános kérdései Az energianövény-termesztés alapfogalmai A növényeket termesztési cél szerint hagyományosan élelmiszer-, takarmány- és ipari növényekre osztottuk. Az energianövény viszonylag új keletű fogalom, annak ellenére, hogy az emberiség eddigi történetének nagyobbik részében főleg különböző növényi részek elégetéséből fedezte energiaszükségletét. Az őskorban a tűz felfedezése, majd a fa eltüzelése tette első alkalommal elérhetővé a nagyobb mennyiségű energiát az emberiség számára. Korunk internetalapú enciklopédiája, a Wikipédia olyan mezőgazdasági nagyságrendben telepített növénykultúrát tekint energiaültetvénynek, amelyet elsődlegesen biomassza-termelés és energetikai felhasználás céljából telepítettek. Biomassza kifejezés alatt tágabb értelemben a földön lévő összes élő tömeget értjük az emberek kivételével. A biomassza energetikai értelmezése ennél szűkebb: az 56/2002. GKM rendelet szerint e fogalomkörbe tartozik minden biológiailag lebomló szerves anyag, amely mezőgazdasági tevékenységből, fenntartható erdőgazdálkodásból, energetikai célú ültetvényekből, élelmiszeripari termelésből vagy ezek termékeinek, melléktermékeinek és hulladékainak feldolgozásából, valamint hulladékgyűjtésből vagy szennyvízkezelésből származik. 167

2 Ez a fejezet a hazánkban szántóföldi körülmények között termeszthető fontosabb növények közül azoknak a főbb ismérveit, talaj- és éghajlati igényét, termeszthetőségét foglalja össze, amelyeknek fő-, illetve melléktermékei jelentősebb mennyiségű energia kinyerésére alkalmasak. A szántóföldi termeszthetőség miatt a fás szárú növények közül csak a rövid vágásfordulóval telepíthető fontosabb fajokat ismertetjük, nem térünk ki az erdő, illetve a hosszabb vágásfordulójú faültetvények témakörére. Nem ismertetjük részletesen azokat a szántóföldi növényeket sem, amelyek termesztése energetikai hasznosítás esetén sem tér el a közismert módszerektől. A biomassza energetikai hasznosítása történhet: közvetlen égetéssel, biogáz- (metán-) előállítással, alkohollá erjesztéssel és növényi olajok biodízelként való hasznosításával. A felhasznált és a kinyerhető energia viszonyának tisztázása minden energianövény-termesztés kiinduló feltétele, hiszen ez a tevékenység azonnal értelmetlenné válik, ha a kinyerhető energia kevesebb, mint a talajművelés, tápanyag-visszapótlás, betakarítás és feldolgozás energiaigénye. Az energetikai növénytermesztés legfontosabb előnye a fosszilis energiahordozókkal szemben, hogy a növénytermesztés során annyi szén-dioxidot kötünk meg, mint amennyi a szerves anyag széntartalmának elégetésével felszabadul. Ma már ezt az egyszerűnek látszó szén-dioxid-semlegességnek nevezett tételt is sok jogos bírálat éri. A szén-dioxid-semlegesség elve azonnal felborul, ha a termesztés során az erőgépek több széndioxidot bocsátanak ki, mint amit a növény megköt, vagy akkor, ha nagy szén-dioxid-megkötő képességgel rendelkező természetes ökoszisztémákat (őserdőt, természetes gyepterületeket) számolnak fel az energetikai növénytermesztés érdekében. Sajnos erre az egyértel- 168

3 műen káros gyakorlatra számos példa akad a fejlődő országokban. Hazánkban a szántóföldi energianövénytermesztés érdekében erdők irtására nincs szükség, sőt a célszerű energianövény-telepítések sok természetes vagy természetközeli erdőben nőtt fát menthetnek meg. A gyepek szántóvá alakítása sem jellemző folyamat, hiszen gyepterületeink túlnyomó többsége szántóhasznosításra alkalmatlan területen fekszik. Környezeti hatás és energiamérleg szempontjából is kedvezőtlenek azok a növények, amelyek csak intenzív agrotechnikával (szántásos talajművelés, nagy mennyiségű tápanyag, növényvédő szer és öntözővíz felhasználásával) termelhetők, hiszen a technológiai elemek mindegyike jelentős környezetterhelő hatású és energiainput-igényt növelő tényező. Az energianövények környezeti hatásának értékelésében fontos szempont a talajerózió elleni védőhatás is. E tekintetben az energianövények változatosak, vannak köztük kiváló talajvédő hatásúak (pl. évelő gyepnövények) és az erózió veszélyes időszakaiban védőhatást nem biztosító növények (pl. cirok, kukorica, kender, napraforgó stb.) is. Az élelmiszernövényekhez képest a tápanyagvisszapótlás szempontjából az energetikai növénytermesztésben előnyt jelent, hogy itt felhasználhatók az állattartó telepek hígtrágyái. A biomasszatípusok többféleképpen csoportosíthatók: Keletkezés szerint: elsődleges biomassza: természetes és termesztett, illetve telepített növényi vegetáció (erdők, gyepek, mezőgazdasági és kertészeti növények, faültetvények); másodlagos biomassza: állatvilág, az állattenyésztés fő- és melléktermékei; harmadlagos biomassza: a feldolgozóipar melléktermékei. 169

4 Előfordulási forma szerint: fás szárú növények: erdőből és ültetvényekből származó fa, fafeldolgozásból származó hulladékok; lágy szárú növények: szántóföldi, kertészeti és gyepnövények, amelyek ligno-cellulóz, alkohol, biodízel-alapanyagot szolgáltatnak; mezőgazdasági melléktermékek, feldolgozásból eredő hulladékok, napraforgóhéj, rizshéj, szalma, kukoricaszár; szerves hulladékok: kommunális hulladékok, szennyvíziszapok, szilárd és hígtrágyák. Magyarország teljes biomasszakészlete millió tonnára becsülhető, ebből millió tonna elsődleges biomassza, amely évente újratermelődik. Az évente újratermelődő biomassza bruttó energiatartalma 1185 PJ, amely meghaladja az ország teljes évi energiafelhasználását. [8] Az energianövény-termesztés gazdaságossági kérdései Az energetikai növénytermesztés ökonómiai, ökológiai és társadalmi hatásainak megítélése rendkívül széles skálán változik a gazdaságos termelés lehetőségét kategorikusan tagadó nézetektől a mezőgazdasági termelés és az energiaellátás minden gondját a bioenergia-termeléssel megoldani vélő optimizmusig. A legpesszimistább nézetek szerint ma Magyarországon támogatás nélkül takarmánykukoricát és kenyérgabonát sem lehet gazdaságosan termelni. A ráfordított energia az intenzív, gépesített, kemizált növénytermesztés esetén nagyobb lehet, mint a kinyerhető energia. A mezőgazdasági melléktermékek (szalma, kukoricaszár, napraforgószár) begyűjtése és a felhasználás helyére szállítása is több energiát igényel, mint a felhasználás során keletkező energia. Ráadásul az eltüzelt szalma- és szármaradvány a talaj humuszmérlegéből is hiányzik. [14] 170

5 Az energianövény-termesztés reális ökonómiai értékelése, módszerei most vannak kialakulóban. Ez a kérdés legáltalánosabban az ún. életciklus-elemzéssel közelíthető meg. A módszer lényege, hogy egyegy növény termelésének ökonómiai értékelésekor a lehető legtöbb előzményt is figyelembe veszik. Ilyen ráfordítást növelő előzmény pl. a művelő, betakarító gépek, műtrágyák, növényvédő szerek gyártására fordított energia. Emellett természetesen számításba veszik a termesztés során felhasznált összes energiát. Ma már egyre több ökonómiai elemzés készül ebben a szellemben. Az táblázatokban a főbb energianövény-típusokra készült gazdaságossági vizsgálat eredményét mutatjuk be. KOHLHEB és munkatársai az általuk kidolgozott ökonómiai értékelési modell alapján vizsgálták [12] a három legfontosabb fás szárú, évelő és egyéves energianövény termesztésének jövedelmezőségét (ezt a nettó jelenérték fejezi ki), a termesztés érdekében felhasznált energiát (energiainput = I), a növényből nyerhető energiát (energiaoutput = O) intenzív (több műtrágya, növényvédő szer) és extenzív termesztés körülményei között, ideális és kedvezőtlenebb termőhelyen. Az összehasonlító vizsgálat legfontosabb tanulsága: energiamegtérülés szempontjából a fás ültetvények és a lágy szárú évelők sokkal kedvezőbbek, mint az egyéves növények. Ezeknél az energianyereség szoros, míg az egyéves növényeknél legfeljebb csak hétszeres. Jövedelmezőség szempontjából legelőnyösebbnek a fűz és nyár intenzív agrotechnikával, jó talajon való termesztése bizonyult, ettől alig maradt el az évelő lágy szárú növények jövedelmezősége. Az egyéves növények közül a szudánifű jó talajon, intenzív agrotechnikával még nyereséges volt, rosszabb talajon már nem volt az. A kender termesztése minden változatban veszteséges volt. Természetesen ez a megítélés nem tekinthető statikusnak. A körülmények, pl. a támogatási rendszer változása a gazdaságossági értékelés eredményét módosíthatja. 171

6 6.1. táblázat Fás szárú ültetvények ökonómiai értékelésnek eredményei Nettó jelenérték (Ft) Belső megtérülési ráta (%) Energiainput (MJ) Energiaoutput (MJ) Energia-O/I hányados Nettó jelenérték (Ft) Belső megtérülési ráta (%) Energiainput (MJ) Energiaoutput (MJ) Energia-O/I hányados I. osztályú területen IV. osztályú területen Akác Nyár Fűz Akác Nyár Fűz ,9 9,9 10,2 2,4 3,2 3, ,0 19,1 19,8 5,0 6,7 6,6 Extenzív Intenzív Forrás: Kohlheb et al.,

7 6.2. táblázat Lágy szárú ültetvények ökonómiai értékelésének eredményei Nettó jelenérték (Ft) Belső megtérülési ráta (%) Energiainput (MJ) Energiaoutput (MJ) Energia-O/I hányados Nettó jelenérték (Ft) Belső megtérülési ráta (%) Energiainput (MJ) Energiaoutput (MJ) Energia-O/I hányados Kiváló területen Rossz területen Kínai nád Energiafű Pántlikafű Kínai nád Energiafű Pántlikafű ,6 9,9 6,5 4,0 5,5 2, ,8 15,6 12,6 8,5 8,8 5,7 Extenzív Intenzív Forrás: Kohlheb et al.,

8 6.3. táblázat Egyéves lágy szárú ültetvények ökonómiai értékelésének eredményei Nettó jelenérték (Ft) Belső megtérülési ráta (%) Energiainput (MJ) Energiaoutput (MJ) Energia-O/I hányados Nettó jelenérték (Ft) Belső megtérülési ráta (%) Energiainput (MJ) Energiaoutput (MJ) Energia-O/I hányados Kiváló területen Rossz területen Kender Szudánifű Kender Szudánifű ,8 1,8 6,8 0, ,4 7,1 3,6 2,6 Extenzív Intenzív Forrás: Kohlheb et al.,

9 A többéves kultúrák energiakinyerési és jövedelmezőségi előnye érthető, hiszen ezeknél egyszer kell energiaigényes talaj-előkészítést és telepítési munkát végezni, a termő években kevesebb fenntartási munkát igényelnek. Ezzel szemben az egyéves kultúráknál évente el kell végezni a nagy energiaigényű munkákat. A termesztési input csökkentése különösen ezeknél az egyéves kultúráknál fontos. A termelésre felhasznált energia csökkentésének főbb lehetőségei: A gépi munkák arányának csökkentése; Az energiatakarékos, forgatás nélküli művelési eljárások alkalmazása a növénytermesztésben; Az állattartó telepek hígtrágyái és a kommunális szennyvizek felhasználása nagy energiafelhasználással előállított műtrágyák helyett. Az energiahozam javításának lehetőségei: Legfontosabb a megtermelt növény lehetőleg teljes körű hasznosítása. Pl. kukorica, illetve gabonaszemtermésből alkohol előállítása, a szár, illetve a szalma égetése vagy biogázzá alakítása. Az energianyerés mellett más hasznosítási módok (pl. méhlegelő) alkalmazása. A biofinomítás eszközeivel nagyobb értékű termékek előállítása. Az energianövény-termesztés jogszabályi háttere Az energianövény-termesztés lehetőségeit, gazdaságosságát erőteljesen befolyásolja a jogi szabályozás, amely nemzetközi kötelezettségvállalások, EU-rendeletek, EUirányelvek és határozatok, valamint a hazai jogszabályok rendszerére épül. E jogszabályrendszernek az energianövény-termesztést meghatározó főbb elemei a következők: Magyarország az 1997-es Kiotói Konferencián vállalta, hogy az üvegházhatást erősítő gázok kibocsátását az es évek átlagához viszonyítva 175

10 között 6%-kal csökkenti. A csökkentés energiatakarékossággal és a megújuló energiahordozók felhasználási arányának növekedésével érhető el. Az Európai Unió ún. Fehér Könyvének célkitűzései között szerepel, hogy a megújuló energiák arányának 2010-re el kell érnie az EU átlagában a 12%- ot, ezen belül egymillió db biomasszával fűtött lakóhely létesüljön és ötmillió tonna folyékony bioüzemanyagot állítsanak elő. Az Európai Unió 2003/30 (EC) számú, a bioüzemanyagokról szóló direktívája szerint 2010 végére a közlekedésben felhasznált bioüzemanyagoknak el kell érniük az 5,75%-os arányt. A villamos energiára vonatkozó 2001/77/EC direktíva 2010-re 22,1%-os megújuló energiaforrásból származó arányt javasol. A villamos energia megújuló forrásai között a vízenergia mellett a biomassza képviseli a legnagyobb arányt [16], ezért a célkitűzés várhatóan további igényeket támaszt a biomassza-termelés növelésére. Az energianövény-termesztés hazai jogszabályi keretei Az európai uniós és a hazai energiapolitikai célkitűzések ösztönzése az erdészet és a növénytermesztés támogatási rendszerén keresztül történik: A megújuló erőforrásként termeszthető szántóföldi növényekre az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alapból (EMOGA) finanszírozott egységes területalapú támogatás adható, amennyiben a termelő betartja a Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot előírásait. Az EMOGA-támogatáshoz nemzeti kiegészítő támogatás társul. A fás szárú energetikai ültetvények telepítésének engedélyezési előírásait, művelésének és megszüntetésének szabályait a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter írja elő. A könyv írásának idején érvényben 176

11 lévő 45/2007. (VI.11.) FVM rendelet melléklete szerint a fás szárú energetikai ültetvényekben engedélyezhető alapfajok: Fehér nyár (Populus alba); Fekete nyár (Populus nigra); Szürke nyár (Populus canescens); Rezgő nyár (Populus tremula); Fehér fűz (Salix alba); Kosárfonó fűz (Salix viminalis); Fehér akác (Robinia pseudoacacia); Mézgás éger (Alnus glutinosa); Magaskőris (Fraxinus excelsior); Keskenylevelű kőris (Fraxinus angustifolia); Vörös tölgy (Quercus rubra); Feketedió (Juglans nigra); Korai juhar (Acer platanoides). Sarjaztatásos típusú fás szárú ültetvényben ezek közül csak a nyár, a fűz és az akác alkalmazható. Védett természeti területeken és Natura 2000 területeken a fehér akác telepítése nem engedélyezhető. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a rövid vágásfordulójú, fás szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtott támogatás igénybevételének részletes feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 72/2007. (VII.27.) FVM rendelete tartalmazza. A rendelet az akác, a fűz és a nyár sarjaztatásos ültetvényeinek legalább 1 ha-os felületű telepítését ajánlja támogatásra. Az évelő, lágy szárú energiaültetvények telepítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeit a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter 71/2007. (VII.27.) FVM rendelete tartalmazza. A rendelet az energiafüvet (Agropyron nemzetség) és a kínai nád, elefántfű, valamint energianád neveken is említett Miscanthus nemzetséget jelöli meg támogatandónak. 177

12 Fás szárú energetikai ültetvények A fás szárú energiaültetvények telepítése minden esetben engedélyhez kötött, az ezzel kapcsolatos kérvényt a területileg illetékes Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatalhoz kell benyújtani (71/2007. sz. kormányrendelet). A fás szárú ültetvényeknek két típusa van: 1. Újratelepítéses technológia: A gyorsan növő fafajokkal betelepített területet nyolc tíz évig tartják fenn, majd ezt követően erdészeti módszerekkel termelik ki a fákat. Ezzel a módszerrel évente mintegy t/ha friss fatömeg-gyarapodás érhető el. A végvágást követően a területről eltávolítják a tuskókat és gyökereket, és közvetlenül vagy egy-két évi lágy szárú növénnyel történő hasznosítás után újra faültetvényt telepítenek, vagy szántóként hasznosítják tovább a területet. 2. Sarjaztatásos technológia: Ez esetben a fa termesztése nagyon hasonlít az évelő szántóföldi kultúráknál alkalmazott technológiához. Gyorsan növő, jól sarjadó, nagy hozamú fafajokat ültetnek az erdészeti gyakorlatnál sűrűbben ( tő/ha). A kivágott fák sarjhajtásait egy három évenként levágják és energianyerésre hasznosítják. Ezzel a módszerrel évente t/ha friss fatömeg termelhető. [9] Energiafüzek (Salix ssp.) A füzek jellemzése: Kétlaki növények, azaz a porzós és termős virágok külön egyedeken találhatók. E tulajdonságnak környezetre gyakorolt hatás szempontjából van jelentősége, ugyanis a nem őshonos fajok, illetve fajták nőivarú egyedeinek telepítésével mérsékelhető a hazai állományokkal való genetikai keveredés. A füzek rovarbeporzásúak, ennek következtében méhlegelőként is számításba vehetők. A füzek a leggyorsabban növő fafajok közé tatoznak, egyes szelektált fajtáik képesek naponta 3,0-3,5 cm-es hajtásnövekedésre. 178

13 A füzeknek vannak fává növő fajai. Ilyenek: Fehér fűz (Salix alba); Törékeny fűz (Salix fragilis); és cserjetermetű fajai: Kecskefűz (Salix caprea); Rekettyefűz (Salix cinerea); Kosárkötő fűz (Salix viminalis). A növény habitusának a termesztési mód megválasztásánál van jelentősége. Éghajlati és talajigénye: A fűzfajok többsége a csapadékos, hideg és a mérsékelt éghajlatú helyek növénye. Természetes körülmények között a nedvesebb, kilúgzottabb, bázisokban szegény talajokon élnek. Termesztett változataik számára is az 5,6 7,0 ph értékű talajok az optimálisak. Szikes talajokon a fűz nem fordul elő, és nem is javasolható a termesztése. A fűz számára jó, illetve közepes fatermő-képességű termőhelyek: Azok az állandó vízhatás alatt álló, felszínig nedves területek, ahol a rendszeres vízborítást megkapja, de a pangóvizet csak néhány hétig kell elviselnie. A termőréteg vastagsága sekély, középmély és mély lehet. Fizikai talajféleség a homoktól az agyagos vályogig terjedhet. Genetikai talajtípus szerint öntés-, réti és lejtőhordalék-talajok felelnek meg a füzeknek. [17] A növény igényeinek megfelelő termőhelyek előfordulása: A hazánkban előforduló természetes csapadék nem tudja biztosítani a fűz vízigényét, ezért biztonsággal csak ott termeszthető, ahol többletvíz áll rendelkezésre. Ilyen lehetőség van a folyók árterületén, mesterséges csatornák hatásterületén, ahol a csatornából szivárgó víz emeli a talajvíz szintjét, réti és öntéstalajok mély fekvésű, lefolyástalan, belvizes területein, hegyés dombvidékek erdőtalajainak domblábi területein, ahol a magasabb részekről lefolyó víz járul hozzá a füzek vízigényének fedezéséhez. A füzek termesztése: Az ültetvény területének előkészítése a létesítést megelőző évben kezdődik. Erősen elgyomosodott területen az alapművelés előtt két héttel 179

14 vegyszeres gyomirtást végeznek, majd 30 cm mélységben szántják a talajt. A szántást ősszel vagy kora tavasszal munkálják el. A füzek telepítése cm hosszúságú dugványokkal márciusban történik, rögtön a talajfagy felengedése után. A dugványozást kisebb területen el lehet végezni kézi erővel. E célból lazítókéssel ültetősorok alakíthatók ki. Nagyobb terület betelepítésére speciális dugványozógépek állnak rendelkezésre. A dugványokat telepítés előtt 1-2 napig áztatni kell. A telepítés sor- és tőtávolsága a tervezett betakarítási, hasznosítási módtól függően különböző. Több éves vágásfordulóra tervezett ültetvény telepítése az ápolás és betakarítás végzésének érdekében széles sortávval (2,5-3 m) és cm-es tőtávval történik. A jobb helykihasználás érdekében az ikersoros telepítést is alkalmazzák. Az ikersorok távolsága cm, a művelőút szélessége 2,5-3 m. Egy-két éves vágásforduló esetén a növények telepítése cm-es sortávval és cm-es tőtávval történik. [9] Tápanyag-visszapótlás: A foszfor- és káliumtrágyázás tervezésénél figyelembe kell venni, hogy a tápanyagok kijuttatására csak a telepítést megelőzően van lehetőség, ugyanis ezek a tápanyagok a talajban nem mozognak, ezért később már nem jutnak a gyökérzónába. A foszfortrágya javasolt telepítés előtti adagja közepesnél rosszabb foszforellátottságú talajon 150 kg/ha P 2 O 5, közepes és ennél jobb foszforellátottságú talajon 100 kg/ha. Káliumtrágyázásra csak homokos vályog- és homoktalajokon van szükség, mintegy 100 kg/ha-os adagban. Kötöttebb talajokon a talaj természetes káliumtartalma biztosítja a növény igényét. A nitrogéntrágyázás évente tavasszal történhet az éves friss biomassza-növekményre tonnánként és hektáronként számított 4,6 kg nitrogénmennyiséggel. A tápanyagok szerves és istállótrágya formájában egyaránt kijuttathatók. Állattartó telepek hígtrágyái és kommunális szennyvizek csak szakvélemény és engedély birtokában használhatók. A fás szárú növények 1 tonna 180

15 friss biomassza előállításához átlagosan 4,6 kg N-t, 0,8 kg P 2 O 5 -ot és 3,3 kg K 2 O-ot vonnak ki a talajból. A faj- és fajtaválasztás szempontjai: Hosszabb vágásfordulóra a fa alakú fehér fűz (Salix alba) fajtakörébe tartozó fajtákat, egy-két éves betakarítási gyakorisággal hasznosított ültetvények telepítése a kosárfonó fűz (Salix viminalis) fajhoz tartozó fajtákkal, illetve az azzal rokonságban lévő hibridekkel történik. Az intenzív ültetvények létesítéséhez hazai és külföldi, elsősorban észak-európai és japán fajták állnak rendelkezésre. A füzek telepítésére sok esetben a védett vizes élőhelyek és a korlátozás alá eső Natura 2000-es területek szomszédságában kerül sor. Ilyen helyeken energiaültetvény is csak a hazai flórában megtalálható fajokkal történhet. Korlátozás alá nem eső területeken szabad fajtaválasztás van. A fűz november és február között takarítható be. Betakarítása történhet szálasan, illetve apríték formájában. A fahozam termőhelyi adottságtól, fajtától, vízellátottságtól függően t/ha/év között változik. A növény fűtőértéke MJ/kg. Energetikai felhasználás: Közvetlen égetésre szálasan kötegelt, apríték, pellet és brikett formájában használják. Energia-nyárfák (Populus ssp.) A nyárak jellemzése: Porzós és termős virágaik külön egyedeken fejlődnek. Szélbeporzással termékenyül. Vattaszerű termése allergiás tüneteket okozhat, ezért lakott területek közelében inkább hímivarú egyedek telepítése ajánlatos. Őshonos fajai a fekete nyár (Populus nigra), fehér nyár (Populus alba), szürke nyár (Populus canescens). Erdészeti és energetikai ültetvényekben többnyire az ún. nemes nyárak találhatók, amelyek amerikai és európai nyárak természetes és mesterséges keresztezésével alakultak ki. 181

16 Éghajlati és talajigénye: A nyár melegigényesebb faj, mint a fűz. Hazánkban a hőösszeg mindenütt kielégíti a nyárfa igényét. A nemes nyárak számára jó, illetve közepes fatermő-képességű termőhelyek: Hidrológiai adottságok szempontjából alkalmasak az időszakos vízborítás alatt álló területek, amelyek vízborítása május végére megszűnik. A termőréteg vastagsága legalább 60 cm legyen. A fizikai talajféleség a homoktól az agyagig terjedhet. Telepítésre alkalmas genetikai talajtípusok: erdőtalajok, réti, öntéstalajok. A szikes talajok mélyebb fekvésű, kilúgzottabb, réties jellegű foltjain is megél a nyárfa. [17] A növény igényeinek megfelelő termőhelyek előfordulása: Igényli a természetes csapadéknál jobb vízellátást (talajvíz, mélyedésekben és domblábi területeken előforduló hozzáfolyás), de többletvíz iránti igénye kisebb, mint a fűzé, ezért félig nedves viszonyok mellett is jó termést adhat. A nyár energetikai célra való termesztése: A talajelőkészítés és a tápanyag-utánpótlás megegyezik a fűznél leírtakkal. A legfontosabb alapművelés az őszi mélyszántás cm mélységig. A nyár telepítése történhet cm hosszúságú botdugványokkal. A nyárdugványok eredése gyengébb, mint a fűzeké, ezért egy helyre két, egymástól 10 cm-re lévő dugványt kell tenni. A csemete-ültetés 60 cm mélységű ültetőgödröt igényel. A nemes nyár ültetési hálózata rövid vágásforduló esetén 1,5 m sortáv, 1-1,3 m tőtáv. A hosszabb vágásfordulóra tervezett ültetvény sortávolsága 2,5-3,0 m sortáv, 2,0-3,0 m tőtáv. [9] Az első éves nyárfatelepítés legfontosabb ápolási munkája a gyomirtás. A sorközök gépi ápolásának eszközei a tárcsa vagy a talajmaró. Az első évben 2-3-szor szükséges a sorközök gépi kapálása. A nyárfatelepítés egy- és kétszikű gyomjainak irtására jól bevált vegyszerek is rendelkezésre állnak. A nyárfa betakarítása történhet szálasan vagy szecskázógépekkel. Az egy évre tervezhető 182

17 átlaghozam t/ha. Hároméves vágásfordulóval 5-6 betakarítás érhető el. Évenkénti vágással éven keresztül tartható fenn az ültetvény. A nyárfa energetikai felhasználása a fűzfához hasonlóan közvetlen égetéssel, szálasan kötegelt, apríték, pellet és brikett formában történhet. A nyár és fűzfa cellulóz- és hemicellulóz-tartalma a közeljövőben a második generációs alkoholgyártás alapanyaga is lehet, amennyiben sikerül megtalálni a cellulóz- és hemicellulóz-molekulák cukorra bontásának olcsóbb technológiáját. Fehér akác (Robinia pseudoacacia) Az akác jellemzése: Észak-amerikai eredetű fa, amely az 1600-as években került Európába. Magyarországon 1710 óta ültetik, példátlan gyorsasággal terjedt el. Ma a magyarországi erdőállományok 20%-a akácfa. Oly mértékben meghonosodott, hogy szinte igazi magyar fafajként ismerjük. Őshonos, természetszerű erdeinkben gyors és agresszív terjedése, a lassan növő őshonos fákat elnyomó sajátsága miatt nem kívánatos fafaj. Terjeszkedő jellege miatt védett természeti területeken, valamint Natura 2000 területen a fehér akác telepítése nem engedélyezett. Az akác gyökerein nitrogéngyűjtő baktériumok élnek, amelyek évente mintegy 50 kg/ha nitrogénmenynyiséggel gazdagítják a talaj tápanyagkészletét. Éghajlati és talajigénye: Az akác melegigényes fafaj, termeszthetősége a szőlő termőterületével esik egybe. Az akác számára jó, illetve közepes fatermőképességű termőhelyek: Az akác gyökere nagyon levegőigényes, ezért nem viseli el a magas talajvízállású helyeket. Csak olyan helyre telepíthető, ahol a talajvíz szintje nem emelkedik cm fölé. 60 cm-nél mélyebb termőréteget igényel. Az akác a vályog, homokos vályog és homoktalajokon érzi jól magát. A savanyú homoktalajokat jobban kedveli, mint a meszes homokot. Genetikai talajtípus szerint a homoktalajok, me- 183

18 zőségi talajok és az erdőtalajok a legmegfelelőbbek az akác számára. [17] A növény igényeinek megfelelő termőhelyek előfordulása: Legkiválóbb termőhelyei a nyírségi és somogyi savanyú homoktalajokon vannak, a Duna Tisza közi meszes homoktalajokon is megterem, ha a mésztartalom a 60 cm-es talajrétegben kisebb 15%- nál. A mély talajvíz iránti igényét kielégítik a mezőségi talajok és az erdőtalajok. Az időszakosan magas talajvízállású réti és szikes talajokon nem termeszthető eredményesen. Talaj-előkészítés: Telepítés előtt cm-es mélyszántást igényel. A szántást homoktalajon ültetés előtt, kötöttebb talajokon őszi ültetés esetén júliusban, tavaszi ültetéskor szeptember-októberben végzik. Az akáctelepítésre egy két éves, magról kelt növényeket használnak. A legsűrűbb, rövid vágásfordulóra tervezett ültetvény ültetési hálózata 1,5 m sortáv, 0,7-1,0 m tőtávolság, a legritkább, hosszabb vágásfordulóra tervezett növényeket 2,5-3,0 m sortávolságra és 1,5-2,0 m tőtávolságra telepítik. Az első év legfontosabb ápolási munkája a gyomirtás, amelyet 2-3 alkalommal kell megismételni. A széles sortávú telepítés lehetővé teszi a sorközök tárcsázását. A betakarítás történhet szálas fa formájában vagy aprító-betakarítógépekkel. A levágott ültetvény tő- és gyökérsarjakról is kihajt. A sorközben növő gyökérsarjakat az ültetvény kezelhetősége miatt a betakarítás utáni ápolási munkák során el kell távolítani. A rövid vágásfordulóra telepített akácot kétévente lehet betakarítani. Az ültetvényt általában évig tartják meg. Egy évre számítva a várható hozam t/ha. Az akác energetikai felhasználása közvetlen égetéssel történik. Nyersen is jól tüzelhető. Gyalogakác (Amorpha fruticosa) Észak-Amerikából behurcolt, rendkívül agresszív, terjeszkedő növény. A természetes rétek és erdők helyét 184

19 veszi el. Különösen elterjedt a Tisza és mellékfolyóinak árterületén. A sűrűn benőtt árterületeken akadályozza az árvizek levonulását, rongálja a töltéseket. Kedvezőtlen tulajdonságai miatt energiaültetvényként való telepítése nem javasolható és telepítésére támogatás nem is igényelhető. Energianövényként a károsan felszaporodott állományok betakarításával, irtásával lenne felhasználható. E célból a gépi munkát lehetővé tevő tereprendezéssel, az idős példányok kézi vágásával előkészített terepen a sorfüggetlen aprítóbetakarítógépekkel a fiatalabb példányok betakaríthatók lennének. Keskenylevelű ezüstfa (Elaeagnus angustifolia) Dél-európai, kelet-ázsiai faj. Olajfához való hasonlósága miatt olajfűznek, helytelenül olajfának is nevezik. Erősen fényigényes fa, ezért legtöbbször telepített erdősávok szegélynövényeként találkozhatunk vele. Rendkívül igénytelen, a legsivárabb meszes homoktól az erősen kötött szikes talajig mindenütt megél. Alkalmazkodóképességét többek között gyökerein élő mikorrhiza-gombáknak köszönheti, amelyek megtöbbszörözik a gyökér víz- és tápanyagfelvevő képességét. Az egyetlen fás szárú növény, amely kötött, szolonyec típusú szikes talajainkon spontán, a madarak által elhullatott magból is szaporodni képes. De szaporodása sohasem olyan tömeges jellegű, mint a gyalogakácé. Azonban védett sziklagyepektől való távoltartása indokolt lehet. Kétségkívül nagy hátránya, hogy szürke színével erősen elüt a hazai fajoktól, tájidegennek minősül, és jelenleg nem tartozik a támogatott energianövények közé. Rendkívüli tűrőképessége miatt szikes talajok és meddőhányók fásítására sikeresen használják. 185

20 Évelő lágy szárú növények Energiafüvek Energiafű (Agropyron elongatum, syn. Elymus elongatus) A köztudatban az államilag elismert fajtanév a Szarvasi 1 energiafű néven vált ismertté. A nemesítők származásként az Alföld szikes talajú területeiről, illetve Közép-Ázsia arid (száraz éghajlatú) térségeiben begyűjtött növények keresztezésével létrejött növényanyagként jelölik meg. A Magyar Szabadalmi Hivatal a 2004-ben bejelentett növényfajták katalógusában Agropyron elongatum fajnéven van bejelentve. Évelő, bokros szálfű, amelynek gyökérzete 1,8 2,5 m mélységig hatol a talajba. A növény cm magasságú. Éghajlati és talajigénye: A nemesítők közlése szerint a fajta ökológiai tűrőképessége rendkívül széles terjedelmű mm vízellátottság, 5 19 C évi átlaghőmérséklet mellett 5 9 ph kémhatású, gyengén savanyú, szikes, szódás, sós talajokon is termeszthető. Rövid ideig tűri az elárasztást is. A növény igényeinek megfelelő termőhelyek előfordulása: A fentebb részletezett ökológiai tűrőképesség alapján az ország bármely részén, bármely talaján termeszthető, sőt szikes talajok rekultiválására is ajánlott növény. [10] Az energiafű termesztése: Előveteményre nem igényes. Alapművelésként nem szikes talajon mélyszántás, szikes talajon forgatás nélküli mély vagy középmély lazítás javasolható. Ősszel és tavasszal is telepíthető (augusztus 15-től szeptember 20-ig, illetve március 20-tól április 15-ig). Vetőmagigénye 40 kg/ha. A szokásosan használt gabonavetőgépekkel vethető. Betakarítása: Az első kaszálásra július között kerül sor. Az első kaszálással az éves hozam 70-75%-a takarítható be. Kaszálás után újrasarjad. A második kaszálás ideje szeptember-októberben van. Éves 186

Szemescirok termesztési technológia

Szemescirok termesztési technológia Szemescirok termesztési technológia A szemescirok nagy termőképességű, kiváló szárazságtűrő-képességű, közepes- és gyengébb talajadottságú területeken is jövedelmezően termeszthető szemestakarmánynövény.

Részletesebben

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem

Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem Energianövények és környezeti károk (a vörösiszap-katasztrófa háttere) Dr. Gyuricza Csaba egyetemi docens Szent István Egyetem A megújuló energiaforrások termelésének összefoglaló adatai (KSH, 2007) Energiaforrás

Részletesebben

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6

TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 TARTALOMJEGYZÉK 1. KÖTET I. FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 6 II. HÓDMEZŐVÁSÁRHELY ÉS TÉRKÖRNYEZETE (NÖVÉNYI ÉS ÁLLATI BIOMASSZA)... 8 1. Jogszabályi háttér ismertetése... 8 1.1. Bevezetés... 8 1.2. Nemzetközi

Részletesebben

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László

Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régió településein Szénégető László Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal Megújuló energiatermelés hazai lehetőségei Kiváló biomassza- és földhőtermelés

Részletesebben

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból

Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Zöldenergia - Energiatermelés melléktermékekbıl és hulladékokból Dr. Ivelics Ramon PhD. irodavezetı-helyettes Barcs Város Önkormányzata Polgármesteri Hivatal Városfejlesztési és Üzemeltetési Iroda Hulladékgazdálkodás

Részletesebben

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!!

Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége. Kép!!! Biogáz és Biofinomító Klaszter szakmai tevékenysége Kép!!! Decentralizált bioenergia központok energiaforrásai Nap Szél Növényzet Napelem Napkollektor Szélerőgépek Biomassza Szilárd Erjeszthető Fagáz Tüzelés

Részletesebben

Miért éppen Energiaültetvény? Energetikai önellátás a gyakorlatban A mai kor követelményei Gazdaságosság Energiahatékonyság Károsanyag-kibocsátás csökkentés Megújuló energia-források alkalmazása Helyi

Részletesebben

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő

Smaragdfa, a zöld jövő. Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa, a zöld jövő Négyéves Smaragdfa erdő Smaragdfa fejlődése A kiültetéskor 3 év múlva Az előző évben ültetett, a fagyok után tarra vágott Smaragdfa növekedése A 30, a 80 és a 100 napos facsemete

Részletesebben

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter

IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter IDŐSZAKOSAN VÍZZEL BORÍTOTT TERÜLETEK HASZNOSÍTÁSA ENERGIANÖVÉNYEK TERMESZTÉSÉRE. Körmendi Péter - Pecznik Pál Tóvári Péter GAK K+F pályázati támogatással, (OMFB-01342-01344/2004) termelői-, kutatói- és

Részletesebben

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet

Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben. Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Fás szárú energianövények szerep a vidékfejlesztésben Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) Energiaforrás EU-27 Magyarország EU-27 Magyarország

Részletesebben

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva.

TEMATIKUS TERV. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. 1. számú melléklet (Forrás: K.B) TEMATIKUS TERV Téma: Az őszi búza termesztése. Oktatási cél: Az őszi búza termesztésének enciklopédikus tárgyalása a Gazda I. képzésnek megfelelően koncentrálva. Nevelési

Részletesebben

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE

ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE ENERGETIKAI FAÜLTETVÉNYEK TELEPÍTÉSÉNEK ÉS BETAKARÍTÁSÁNAK GÉPESÍTÉSE Dr. Ivelics Ramon PhD tudományos munkatárs Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Környezetipari és Megújuló-energetikai Kompetencia

Részletesebben

A parlagfű Magyarországon

A parlagfű Magyarországon Előadás a Környezetvédelmi Világnap alkalmából Csongrád, 2012. június 5. A parlagfű Magyarországon Szerzők: Dr. Juhászné Halász Judit Exner Tamás Parlagfűmentes Magyarországért Egyesület A parlagfű bemutatása

Részletesebben

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10.

Biogáz hasznosítás. SEE-REUSE Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért. Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Az európai megújuló energia oktatás megerősítése a fenntartható gazdaságért Biogáz hasznosítás Vajdahunyadvár, 2014. december 10. Alaphelyzet A magyar birtokos szegényebb, mint birtokához képest lennie

Részletesebben

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba

Erdőgazdálkodás. Dr. Varga Csaba Erdőgazdálkodás Dr. Varga Csaba Erdő fogalma a Föld felületének fás növényekkel borított része, nyitott és mégis természetes önszabályozással rendelkező ökoszisztéma, amelyben egymásra is tartós hatást

Részletesebben

Tritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.)

Tritikále (Triticale = Triticosecale. Wittmack.) Secale cereale rozs szára a 2 m-t is elérheti levelei 12-22 cm hosszúak. Fülecskéje igen kicsi, a nyelvecske rövid, lemetszett. Kalásza 5-20 cm hosszú a kalászkák száma elérheti a 40-et. Egy-egy kalászpadkán

Részletesebben

Szudánifű (Sorghum sudanense)

Szudánifű (Sorghum sudanense) Szudánifű (Sorghum sudanense) Mint neve is elárulja, Szudán és szavanna területeiről származó növény, aminek jó szárazságtűrő képessége részben innen eredeztethető. Földünkön ebbe a klímazónába tartozó

Részletesebben

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése

Információtartalom vázlata: Mezőgazdasági hulladékok definíciója. Folyékony, szilárd, iszapszerű mezőgazdasági hulladékok ismertetése 1. Jellemezze és csoportosítsa a mezőgazdasági hulladékokat és melléktermékeket eredet és hasznosítási lehetőségek szempontjából, illetve vázolja fel talajra, felszíni-, felszín alatti vizekre és levegőre

Részletesebben

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai

TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai TALAJMŰVELÉS II. A talajművelés eljárásai Cziráki László 2014. A talajművelés eljárásai Fogalma: meghatározott céllal, kiválasztott eszközzel végzett talajmunka Talajelőkészítés: több talajművelési eljárás

Részletesebben

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata:

Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: 1. Ismertesse az őszi búza termesztésének célját, jelentőségét, technológiáját! Információtartalom vázlata: Termesztés céljai, jelentősége (fő- és melléktermékek felhasználása) Fajtaismeret (fontosabb

Részletesebben

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010

FÖLDMŰVELÉSTAN. Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 FÖLDMŰVELÉSTAN Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010 A TALAJMŰVELÉS RENDSZERE I. Előadás áttekintése A talajművelési rendszerek fogalma, áttekintése, csoportosítása.

Részletesebben

A Paulownia dél-kelet Kínából származik Japánból került Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova császárnőről kapta Legendák sora fűződik hozzá

A Paulownia dél-kelet Kínából származik Japánból került Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova császárnőről kapta Legendák sora fűződik hozzá A Paulownia dél-kelet Kínából származik Japánból került Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova császárnőről kapta Legendák sora fűződik hozzá P.tomentosa P.viscosa P.catalpifolia P.taiwaiana P.kawakamii

Részletesebben

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék

A biomasszahamu, mint értékes melléktermék A biomasszahamu, mint értékes melléktermék Dr. Mikó Péter Szent István Egyetem Növénytermesztési Intézet Budapest, 2014.12.11. Energiaforrás 1000 t olaj egyenérték megoszlás (%) EU-27 Magyarország EU-27

Részletesebben

Integrált szántóföldi növénytermesztés II. (SMKNT4013AN) Rostnövények integrált termesztésének elemei Rostkender, Rostlen

Integrált szántóföldi növénytermesztés II. (SMKNT4013AN) Rostnövények integrált termesztésének elemei Rostkender, Rostlen Integrált szántóföldi növénytermesztés II. (SMKNT4013AN) Rostnövények integrált termesztésének elemei Rostkender, Rostlen Agrármérnök MSc II. évf. 2016. április 20. Rostnövények A trópusi, szubtrópusi

Részletesebben

CSILLAGFÜRT Jelent sége már az ókori Egyiptomban termesztették Több faját ismerjük: fehérvirágú, sárgavirágú, kékvirágú, keskenylevel, ével csillagfürt felhasználása: zöldtrágya, zöldtakarmány, abraktakarmány

Részletesebben

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán

Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Fenntartható biomassza termelés-biofinomításbiometán előállítás Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar Enyingi Tibor Mérnök biológus Klaszterigazgató

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek középszint 0821 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2008. október 20. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK KÖZÉPSZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI ÉS KULTURÁLIS MINISZTÉRIUM

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- KIAVA: 2012. 04. Il. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTI TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc A mezőgazdasági eredetű hulladékok égetése. 133.lecke Mezőgazdasági hulladékok, melléktermékek energetikai

Részletesebben

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı

Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı Földmővelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium Mezıgazdasági Gépesítési Intézet Alapanyag és minıség, azaz mitıl zöld az energia? Prof. Dr Fenyvesi László Fıigazgató Tóvári Péter Osztályvezetı A pellet

Részletesebben

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME

A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME A biomassza jelenlegi és jövőbeni energetikai hasznosítási lehetőségei Magyarországon Prof.Dr. Marosvölgyi Béla D.Sc. MBmT, NyME marosvolgyi@asys.hu Európai Parlament 2009. február 3-i állásfoglalása

Részletesebben

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30.

energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály KUTIK, Summer School, Miskolc, 2007. Augusztus 30. Biogáz z a jövőj energiaforrása Kőrösi Viktor Energetikai Osztály Biogáz jelentősége Energiatermelés és a hulladékok környezetbarát megsemmisítése (21CH 4 =1CO 2, állati trágya, szennyvíziszap, hulladéklerakók),

Részletesebben

Az energianövények felhasználásának kérdései. Pécz Tibor PTE PMMK

Az energianövények felhasználásának kérdései. Pécz Tibor PTE PMMK Az energianövények felhasználásának kérdései Pécz Tibor PTE PMMK Energianövények Gazdasági haszonnövények (kukorica, szójabab, cukornád, repce) Energiafák (nyár, nyír, fűz) Moszatok Energiafüvek Haszonnövények

Részletesebben

141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet

141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet 141/2007. (XI. 28.) FVM rendelet a piaci szereplőknek az 1973/2004/EK rendelet 37. cikke alapján energianövény feldolgozóként, illetve felvásárlóként történő elismeréséről A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési,

Részletesebben

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában

A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A kálium jelentősége a vöröshagyma tápanyagellátásában A vöröshagyma a hazai és a nemzetközi piacokon is folyamatosan, egész évben igényelt zöldségfélénk. A fogyasztók ellátása részben friss áruval, de

Részletesebben

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység

/ 2203-06/2 2012 NEMZETI AGRÁRSZAKTANÁCSADÁSI, VIDÉKFEJLESZTÉSIINTÉZET. Irásbeli vizsgatevékenység / 2203-06/2 Kódszám: M ----- KIV: 2012. 07. ll. VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁ TOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez

Részletesebben

12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban

12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban 12. Energiaültetvények szerep a klímaváltozásban Borovics Attila / NAIK ERTI Problémafelvetés Magyarország erdőterülete az elmúlt évtizedekben fokozatosan gyarapodott. Köszönhető ez a nagyarányú erdőtelepítéseknek

Részletesebben

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban

Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban Terület- és talajhasználat szerepe a szárazodási folyamatokban GYURICZA CSABA ASZÁLY NAPI RENDEZVÉNY BUDAPEST, 2015. JÚNIUS 17. Megbeszélendők 1. Tendenciák a talajművelésben 2. Okszerű talajművelés feltételei

Részletesebben

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok.

BEVEZETÉS. erdő. működésében összetételében a prognosztizált folyamatok. SZIKI KOCSÁNYOS TÖLGY ÁLLOMÁNYOK TERMÉSZETKÖZELI FELÚJÍTÁSI KÍSÉRLETEI A KLÍMAVÁLTOZÁS HATÁSAI MELLETT Kamandiné Végh Á. Csiha I. Keserű Zs. Erdészeti Tudományos Intézet E-mail: erti@erti.hu Debrecen;

Részletesebben

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS

B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS B I O M A S S Z A H A S Z N O S Í T Á S és RÉGIÓK KÖZÖTTI EGYÜTM KÖDÉS Dr. Petis Mihály : MezDgazdasági melléktermékekre épüld biogáz termelés technológiai bemutatása Nyíregyházi FDiskola 2007. szeptember

Részletesebben

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK

ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Megyes, Attila ENERGIANÖVÉNY TERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK: Megyes, Attila Publication date 2013 Szerzői jog 2011 Debreceni Egyetem. Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetgazdálkodási és az integrált gazdálkodási alprogram bemutatása.

Részletesebben

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba

A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba A biometán előállítása és betáplálása a földgázhálózatba Dr. Kovács Attila - Fuchsz Máté Első Magyar Biogáz Kft. 2011. 1. április 13. XIX. Dunagáz Szakmai Napok, Visegrád Mottó: Amikor kivágjátok az utolsó

Részletesebben

TAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS

TAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS TAKARMÁNYCIROK TERMESZTÉS A takarmánycirok szemescirok, silócirok, szudánifű kevésbé igényli a jó talajokat, kiváló a szárazságtűrő-képessége, és jobb a tápanyag feltáró- és felvevő képessége, mint a legtöbb

Részletesebben

Cziráki László 2014.

Cziráki László 2014. Cziráki László 2014. A talajerő utánpótlás Feladata: a talaj termőképességének fenntartása, a kivont tápanyagok pótlása a talaj táplálása úgy, hogy az a növényt táplálhassa Fogalma: minden olyan anyag

Részletesebben

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT

AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN. Dr. Koppány György VITAFORT ZRT AZ ALKOHOLGYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEINEK GYAKORLATI ALKALMAZÁSA A TAKARMÁNYGYÁRTÁSBAN Dr. Koppány György VITAFORT ZRT BEVEZETÉS A BIOÜZEMANYAG CÉLÚ ALKOHOLGYÁRTÁS ALAPANYAGAI A MAGAS SZÉNHIDRÁT TARTALMÚ NÖVÉNYI

Részletesebben

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA

A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA A D-e-METER FÖLDMINŐSÍTÉSI VISZONYSZÁMOK ELMÉLETI HÁTTERE ÉS INFORMÁCIÓTARTALMA Debreczeni Béláné 1, Kuti László 2, Makó András 1, Máté Ferenc 1, Szabóné Kele Gabriella 3, Tóth Gergely 4 és Várallyay György

Részletesebben

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD

Magyar László Környezettudomány MSc. Témavezető: Takács-Sánta András PhD Magyar László Környezettudomány MSc Témavezető: Takács-Sánta András PhD Két kutatás: Güssing-modell tanulmányozása mélyinterjúk Mintaterület Bevált, működő, megújuló energiákra épülő rendszer Bicskei járás

Részletesebben

Ökológiai földhasználat

Ökológiai földhasználat Ökológiai földhasználat Ökológia Az ökológia élőlények és a környezetük közötti kapcsolatot vizsgálja A kapcsolat színtere háromdimenziós környezeti rendszer: ökoszisztéma Ökoszisztéma: a biotóp (élethely)

Részletesebben

Őszi sörárpa termesztéstechnológia

Őszi sörárpa termesztéstechnológia Raiffeisen-Agro Magyarország Kft. szakmai anyag Őszi sörárpa termesztéstechnológia 1. A vetés ideje Fontos a vetés időpontjának meghatározása, optimális periódusnak mondható az október 10-20. között, nem

Részletesebben

A cirkok jelentôsége, termesztése

A cirkok jelentôsége, termesztése Cirok Ajánlat 2013 A cirkok jelentôsége, termesztése Az EURALIS törekszik arra, hogy a szemes és siló/biogáz hasznosítású cirkok (Sorghum bicolor) kapcsán több alternatívát kínáljon partnereinek. TAKARMÁNYCIROK

Részletesebben

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében

Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Faállományok fatermőképességének vizsgálata a termőhely függvényében Bidló András, Heil Bálint, Kovács Gábor, Patocskai Zoltán Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék Földhasználati

Részletesebben

Irásbeli vizsgatevékenység

Irásbeli vizsgatevékenység Kódszám: M ----- VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSŰ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés Vizsgarészhez rendelt vizsgafeladat megnevezése:

Részletesebben

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK

MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK Mezőgazdasági alapismeretek 0611 ÉRETTSÉGI VIZSGA 2006. május 18. MEZŐGAZDASÁGI ALAPISMERETEK EMELT SZINTŰ ÍRÁSBELI ÉRETTSÉGI VIZSGA JAVÍTÁSI-ÉRTÉKELÉSI ÚTMUTATÓ OKTATÁSI MINISZTÉRIUM I. Tesztfeladatok

Részletesebben

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti

Tápanyaggazdálkodásszámítás. mkk.szie.hu/dep/ntti Tápanyaggazdálkodásszámítás mkk.szie.hu/dep/ntti Mi az a műtrágya? A műtrágyák a talajban keletkezett tápanyaghiányokat pótló anyagok, amelyek segítik a növényzet fejlődését. műtrágya növényvédőszer Műtrágya

Részletesebben

XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium, 2012. május 9-10-11. Visegrád

XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium, 2012. május 9-10-11. Visegrád XIX. Főenergetikusi és Innovációs Szeminárium, 2012. május 9-10-11. Visegrád Paulownia Japánból került Amerikába majd Európába Nevét Anna Pavlovna Romanova holland császárnőről kapta A SMARAGDFA a Paulownia

Részletesebben

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások

Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Élelmiszerhulladék-csökkentés a Jövő Élelmiszeripari Gyárában Igények és megoldások Jasper Anita Campden BRI Magyarország Nonprofit Kft. Élelmiszerhulladékok kezelésének és újrahasznosításának jelentősége

Részletesebben

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B

HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B HELYI HŐ, ÉS HŰTÉSI IGÉNY KIELÉGÍTÉSE MEGÚJULÓ ENERGIAFORRÁSOKKAL KEOP-4.1.0-B Jelen pályázat célja: ösztönözni a decentralizált, környezetbarát megújuló energiaforrást hasznosító rendszerek elterjedését.

Részletesebben

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II.

BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. BEVEZETÉS A SZÁNTÓFÖLDI NÖVÉNYEK TERMESZTÉS- TECHNOLÓGIÁJÁBA II. Dr. Rádics János Péter Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Gép- és Terméktervezés Tanszék, No.: 1 Termesztett főbb szántóföldi

Részletesebben

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait!

Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! 1. Ismertesse az istállótrágya összetételét, kezelésének és kijuttatásának szabályait! Információtartalom vázlata: - Az almos trágya összetétele - A bélsár összetétele és állatfajonkénti szárazanyagtartalma

Részletesebben

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával.

DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám. Dekalb repce Akadémia. Müller Gábor. Repce állományszárítás Roundup Mega használatával. DEKALB HÍRLEVÉL 2012.06.01. 2012/07. szám Dekalb repce Akadémia Müller Gábor Repce állományszárítás Roundup Mega használatával Czepó Mihály Hasznos információk Árutőzsdei információk Agrometeorológia Szaktanácsadás

Részletesebben

Dr. Steier József Privát Klímaszabályozási Mozgalom Alapító

Dr. Steier József Privát Klímaszabályozási Mozgalom Alapító Dr. Steier József Privát Klímaszabályozási Mozgalom Alapító Paulownia Kínából Japánon át került Amerikába, majd Európába Nevét I. Pál orosz cár lányáról, Anna Pavlovna Romanova orosz nagyhercegnőről és

Részletesebben

ROZS (Secale cereale)

ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) ROZS (Secale cereale) Származása, jelentősége : Géncentruma búzáéval megegyezik, annak gyomnövénye volt, kezdetben természetes, majd tudatos szelekció. Nálunk bronzkor óta. Világhelyzet:

Részletesebben

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében

Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Új biomassza erőmű - és kiszolgáló ültetvények - helyének meghatározása térinformatikai módszerekkel az Inno Energy KIC keretében Dr. Ladányi Richard - Chrabák Péter - Kiss Levente Bay Zoltán Alkalmazott

Részletesebben

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga

KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga KÁLIUM a magas hozamokat versenyképes minőségben előállító intenzív gyümölcstermesztés alaptápanyaga Kálium szerepe a gyümölcstermő növények fejlődésében A kálium meghatározó jelentőségű a gyümölcstermő

Részletesebben

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel

Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Vörösiszappal elárasztott szántóterületek hasznosítása energianövényekkel Dr. Gyuricza Csaba SzIE Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar, Növénytermesztési Intézet, Gödöllő Dr. László Péter MTA Talajtani

Részletesebben

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László

A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN. Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László A MAGYAR NÖVÉNYNEMESÍTÉSI ÉS FAJTA ELŐÁLLÍTÁSI KUTATÁSOK A DEBRECENI EGYETEMEN Nagy János, Puskás Árpád, Zsombik László 145 ÉVES A DEBRECENI GAZDASÁGI ÉS AGRÁR- FELSŐOKTATÁS Országos Felsőbb Gazdasági

Részletesebben

ENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON

ENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON ENERGETIKAI CÉLÚ FAFAJTÁK TERMŐHELYI ALKALMASSÁGA SOROKSÁRON Juhos Katalin Nádosy Ferenc Juhász Ágota Sepsi Panna Magyar Lajos Tőkei László Bevezetés A fafajok megválasztása döntő jelentőségű az energiatermelő

Részletesebben

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT

KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT 2012 KISKUN KISKUN VETŐMAGKÍNÁLAT Magyar földbe magyar vetőmagot! IN MEMORIAM Dr. Rády Samir 1941 2011 Megkezdett munkádat méltóképpen folytatjuk. Tisztelt Termelők! A Kiskun Kft. megújult vezetése köszönti

Részletesebben

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%)

A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis. Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) A biomassza képződés alapja: a fotoszintézis Up hill csoda (egyszerűből bonyolult) Alacsony energia-hatékonyság (1 to 2%) Megújulók-Biomassza Def.: A mezőgazdaságból, erdőgazdálkodásból és ezekhez a tevékenységekhez

Részletesebben

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok

Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok Kispesten legjellemzőbb, leggyakoribb közterületi fák, fafajok I. Acer sp., Juharfélék A juharfélék a fás szárú növények egyik legváltozatosabb, egyik leginkább faj-, és fajta gazdagabb nemzetsége. Fajtái

Részletesebben

Pelletgyártási, felhasználási adatok

Pelletgyártási, felhasználási adatok Construma Építőipari Szakkiállítás Budapest 2011. április 08. Pelletgyártási, felhasználási adatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető Pelletgyár létesítés I. A BERUHÁZÁSI CÉLOK, KÖRNYEZET

Részletesebben

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola

Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Interreg Konferencia Nyíregyházi F iskola Biomassza termelés és hasznosítás az Észak-Alföldi Régióban Biomass Production and Utilization in the North-Plane Region Dr. Lengyel Antal fdiskolai tanár Nyíregyházi

Részletesebben

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában

A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában A nagy széltippan növekvő gond őszi búzában Immár több mint tíz éve használható az őszi búza és a tritikálé gyomirtására, elsősorban egyszikű gyomnövények ellen, a szulfoszulfuron hatóanyagú ATHOS TM.

Részletesebben

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely

A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából. Dr. Kálmán Gergely A nád (Phragmites australis) vizsgálata enzimes bonthatóság és bioetanol termelés szempontjából Dr. Kálmán Gergely Bevezetés Az úgynevezett második generációs (lignocellulózokból előállított) bioetanol

Részletesebben

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27.

TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT. 2014. június 27. Fenntartható energetika megújuló energiaforrások optimalizált integrálásával TÁMOP-4.2.2.A-11/1/KONV-2012-0041 WORKSHOP KÖRNYEZETI HATÁSOK MUNKACSOPORT 2014. június 27. A biomassza és a földhő energetikai

Részletesebben

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN

VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN VIDÉKFEJLESZTÉSI TÁMOGATÁSOK A KEDVEZŐTLEN ADOTTSÁGÚ, VALAMINT AZ AGRÁRKÖRNYEZET-GAZDÁLKODÁSI ÖVEZETEKBEN Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség A TÁMOGATÁSOK ÁLTALÁNOS KERETE Figyelembe véve,

Részletesebben

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos háttere, gyakorlati tapasztalatai

Részletesebben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben

KÁLIUM. a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben KÁLIUM a minőség és termésbiztonság tápanyaga a szőlőtermesztésben Az elmúlt években az elégtelen műtrágya-felhasználás következtében talajaink tápanyagtartalma és tápanyagszolgáltató képessége csökkent,

Részletesebben

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok

Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok InnoLignum Erdészeti és Faipari Szakvásár és Rendezvénysorozat, Sopron 2009. szeptember 04. Faalapú pelletgyártás alapanyagai, gyakorlati tapasztalatok Pannon Pellet Kft Burján Zoltán vállalkozási vezető

Részletesebben

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre

A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre ORSZÁGOS VÍZÜGYI FŐIGAZGATÓSÁG Sivatagosodás és Aszály Elleni Küzdelem Világnapja 2015. június 17. A talaj vízforgalma és hatása a mezőgazdasági termelésre Koltai Gábor 1 Rajkai Kálmán 2 Schmidt Rezső

Részletesebben

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc Fenntartható mezőgazdálkodás. 98.lecke Hosszú távon működőképes, fenntartható

Részletesebben

A magyarországi termőhely-osztályozásról

A magyarországi termőhely-osztályozásról A magyarországi termőhely-osztályozásról dr. Bidló András 1 dr. Heil Bálint 1 Illés Gábor 2 dr. Kovács Gábor 1 1. Nyugat-Magyarországi Egyetem, Termőhelyismerettani Tanszék 2. Erdészeti Tudományos Intézet

Részletesebben

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK

Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Fenntartható kistelepülések KOMPOSZTÁLÁSI ALAPISMERETEK Táltoskert Biokertészet Életfa Környezetvédő Szövetség Csathó Tibor - 2014 Fenntarthatóság EU stratégiák A Földet unokáinktól kaptuk kölcsön! Körfolyamatok

Részletesebben

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program

Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mezőgazdaság és Környezetvédelem: Agrár-környezetgazdálkodási Program Mi az Agrár-környezetgazdálkodási Program? Nemzeti Vidékfejlesztési Terv részeként az EU közös agrárpolitikáját képviseli A támogatási

Részletesebben

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK

A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA. Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK A BIOGÁZ KOMPLEX ENERGETIKAI HASZNA Készítette: Szlavov Krisztián Geográfus, ELTE-TTK I. Bevezetés Ha a mai módon és ütemben folytatjuk az energiafelhasználást, 30-40 éven belül visszafordíthatatlanul

Részletesebben

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése

A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése A GEOSAN Kft. célkitűzése a fenntartható fejlődés alapjainak elősegítése 1. A környezet védelemében: Hatékony oltóanyagok biztosítása a környezeti károk helyreállítása érdekében Szennyezett talajok mentesítési

Részletesebben

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék

A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK. Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék A BIOETANOL GYÁRTÁS MELLÉKTERMÉKEI MINT ALTERNATÍV FEHÉRJEFORRÁSOK Mézes Miklós Szent István Egyetem Takarmányozástani Tanszék MELLÉKTERMÉKEK FELHASZNÁLÁSÁNAK CÉLJA - Nagy mennyiségben és folyamatosan

Részletesebben

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS

EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS EGYMÁSRA ÉPÜLŐ ÉLELMISZER ÉS ENERGIA ELŐÁLLÍTÁS A kétpólusú mezőgazdaság lényege, hogy olyan gazdasági ösztönző és támogatási rendszert kell kialakítani,

Részletesebben

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM

2203-06/2 KÓd$zám: T KIADVA: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM --- 2203-06/2 KÓd$zám: T KIV: 20 II. II. 23, Vizsgázó neve VIÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM KORLÁTOZOTT TERJESZTÉSÜ! Vizsgarészhez rendelt követelménymodul azonosítója, megnevezése: 2203-06 Növénytermesztés?

Részletesebben

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok Integrált szemléletű program a fenntartható és egészséges édesvízi akvakultúráért Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

Részletesebben

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6

JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 JAVASOLT RED REFORMOK 2012 DECEMBER 6 Pannonia Ethanol Zrt. Helyszín: Dunaföldvár, Tolna megye Alakult: 2009 Fő befektetése az Ethanol Europe Renewables Limited vállalatnak Termelés kezdete: 2012 március

Részletesebben

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2.

IX. Életciklus-elemzési (LCA) Szakmai Rendezvény. Miskolc, 2014. December 1-2. BIOMASSZA ENERGETIKAI CÉLÚ HASZNOSÍTÁSÁNAK VIZSGÁLATA ÉLETCIKLUS-ELEMZÉSSEL Bodnár István III. éves PhD hallgató Miskolci Egyetem, Gépészmérnöki és Informatikai Kar, Sályi István Gépészeti Tudományok Doktori

Részletesebben

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként?

Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI KORMÁNYHIVATAL NÖVÉNY- ÉS TALAJVÉDELMI IGAZGATÓSÁGA Növény- és talajvédelmi ellenőrzések Mire ügyeljünk gazdálkodóként? Fertőszentmiklós, 2015. 03. 06. Szemerits Attila, Havasréti

Részletesebben

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde

Bioélelmiszerek. Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Bioélelmiszerek Készítette: Friedrichné Irmai Tünde Biotermék A valódi biotermék ellenőrzött körülmények között termelt, semmilyen műtrágyát és szintetikus, toxikus anyagot nem tartalmaz. A tápanyag-utánpótlás

Részletesebben

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés

ERDÉSZET EMLÉKEZTETŐ: Történet Tartamos erdőgazdálkodás Fenntartható fejlődés 1. Erdészet, erdőgazdálkodás 1.1 Története 1.2 Szervezetek, jog 2. Erdőgazdálkodás alapjai 2.1. Szakterületek, fogalmak 2.2. Termőhely, fafajok 2.3. Erdőtársulások 2.4. Erdődinamika 3.) Erdőgazdálkodás

Részletesebben

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET

SZENT ISTVÁN EGYETEM GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN. Dr Szemán László EGYETEMI JEGYZET SZENT ISTVÁN EGYETEM MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR NTTI. GYEPGAZDÁLKODÁSI TANSZÉK GYEPGAZDÁLKODÁSI MÓDSZERTAN EGYETEMI JEGYZET Dr Szemán László Gödöllő 2006 Tartalomjegyzék SZENT ISTVÁN EGYETEM...

Részletesebben

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1

4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4. Területhasználati alkalmasság a Szentesi kistérségben 1 4.1. Termohelyi adottságok A térség síkvidék, mely a Tisza és a Körös találkozásától délkeletre fekszik, kedvezotlen domborzati adottság nélkül.

Részletesebben

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor

Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor CO 2 BIO-FER Biogáz és Fermentációs Termékklaszter Hazánkban alkalmazható csúcstechnológiák a bioenergiák hasznosítása terén a bio-akkumulátor A megújuló energiaforrások alkalmazása az EU-ban nemzetközi

Részletesebben

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete

A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. /2007. ( ) FVM rendelete A földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter /2007. ( ) FVM rendelete az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a kedvezőtlen adottságú területeken történő gazdálkodáshoz nyújtandó kompenzációs

Részletesebben